Jún. 15-én sugározta a Duna TV Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és a Maros megyei RMDSZ felhívását a választókhoz. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a magyar választók minél nagyobb számban szavazzanak a helyhatósági választások második fordulójában, jún. 18-án, hiszen az RMDSZ-nek 100 jelöltje van még versenyben a polgármesteri tisztségért. Egy szavazaton is múlhat, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen. Markó Béla elmondta, hogy a magyar szavazókon is múlik, hogy sikerül-e leváltani Kolozsváron azt a polgármestert, aki mind a magyaroknak, mind a románoknak ártott. /Markó Béla felhívása a Duna TV-ben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1744. sz./

Marosvásárhelyen jún. 20-án éjjel ismeretlenek megrongálták Borsos Tamás egykori vásárhelyi főbíró jún. 21-én leleplezendő szobrának talapzatát, és felgyújtották az azt beborító leplet. Fodor Imre eddigi polgármester szerint az eset - a választások második fordulója után - politikai üzenetet is hordoz. Florea prefektus, a Fodor ellenében most polgármesterré választott parasztpárti politikus közleményében a város összes lakóját civilizált viselkedésre szólította fel. Fodor ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen, de - mint mondta - ezúttal sem vár eredményt ettől a lépéstől, hiszen mind a mai napig nem kerültek rendőrkézre a kétnyelvű helységnévtáblák lefestői, megrongálói sem. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 21./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete közleményben tiltakozott az ellen, hogy ismeretlen tettesek felgyújtották és megrongálták a Borsos Tamás emlékének állított szobrot. Ez a bűncselekmény súlyos támadásnak bizonyul az elmúlt négy év során Fodor Imre polgármestersége alatt Marosvásárhelyen megteremtett nyugodt közhangulat ellen. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének közleménye. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21. - 1748. sz./

Júl. 5-én rendezte meg Dicsőszentmártonban az RMDSZ Maros megyei szervezete a Dicső körzetében újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és helyi tanácsosok első találkozóját. Jelen volt Hekman Andrea, az Önkormányzati Hírlevél főszerkesztője is. Boros János, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének főelőadója ismertette az önkormányzati tisztségviselők feladatait, kötelezettségeit, kitérve azon nehézségekre, amelyekkel mandátumuk során szembesülhetnek. Az előadást követően Boros János és Virág György a jelenlévők kérdéseire válaszoltak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 6. - 1759. sz./

Júl. 15-én a Maros megyei RMDSZ-szervezet tisztújítása Kelemen Attila parlamenti képviselő elnökké választásával ért véget. Néhány héttel a helyhatósági választások előtt, a választási listák körüli szabálytalanságokra hivatkozva, az RMDSZ csúcsvezetőségét tömörítő Operatív Tanács (OT) felfüggesztette tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökét. Kincses a szövetségen belüli ellenzék egyik vezetője, aki a legutóbbi kongresszuson a szövetségi elnöki tisztségért folytatott harcban Markó Béla kihívója volt. A OT a Maros megyei elnöki teendők elvégzésével ugyanakkor Kelemen Attila parlamenti képviselőt bízta meg. A szövetség belső ellenzékének több politikusa úgy értékelte, ennek a döntésnek következménye volt az, hogy Marosvásárhelyen román polgármester került a város élére. A tisztújító küldöttgyűlés első szakaszában Kincses és tábora politikai, szabályzati és erkölcsi okokra hivatkozva próbálta a választást ellehetetleníteni. E csoport tagjaiból álló szabályzat-felügyelő bizottság 120 küldött mandátumát érvénytelenítette. Ezt azonban a küldöttgyűlés elutasította, és új bizottságot választott. A küldöttgyűlésen részt vevő Markó Béla szövetségi elnök olyan Marosvásárhely-stratégiát hirdetett, amely az elmenni szándékozó magyarokat visszafordítja, az eltávozottakat visszahozza, és a fiatalokat is a városba csalogatja. /Kelemen Attila a Maros megyei RMDSZ-szervezet új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

"Júl. 17-én, két nappal azután, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének közgyűlése dr. Kelemen Atillát választotta a szervezet elnökévé, Kincses Előd, a volt megyei elnök sajtótájékoztatót tartott. Értesítette a sajtó képviselőit arról, milyen fázisba jutott az a per, melyet Tőkés László indított az Associated Press hírügynökség, és annak munkatársa, Alison Mutler ellen, amiért azt állították, hogy Tőkés László szekuritátés ügynök volt, és ezt be is ismerte. Bukarestben volt az újabb tárgyalás, melynek során Hermann Mostest Ioan református lelkészt hallgatták meg tanúként, aki kettős, román-holland állampolgárságú, és aki bebizonyította, hogy súlyos rágalmazás történt, hiszen Tőkés Lászlót már 1980-81-től üldözte a szekuritáté, mint az Ellenpontok szamizdat kiadvány munkatársát. Az ügyvédet meghökkentette az, hogy a bukaresti 2-es kerület bírósága Tőkés László szekus dossziéjának a bekérését rendelte el, illetve felkérték a szekus dossziékat felülvizsgáló bizottságot: nyilatkozzon arról, hogy nem volt-e szekus a lelkész. A másik téma, melyről Kincses tájékoztatta a sajtót - a marosvásárhelyi magyar napilaphoz, a Népújsághoz kapcsolódik. Szólt a közte és a lap között kialakult konfliktusról, mely a Magyar Újságírók Szövetségének Etikai Bizottsága elé került. Kincses kifejtette, hogy a marosvásárhelyi választási kudarc fő oka az, hogy az első fordulóban a közel háromezer érvénytelen szavazatot az RMDSZ szavazókörzeti megbízottai nem óvták meg. Kincses szerint a júl. 15-i Maros megyei közgyűlést "teljesen szabályzatellenesen hívták össze, hiszen a megyei és országos alapszabályzat is határozottan kimondja, hogy a küldötteket kizárólag a kerületek és körzetek jelölhetik, viszont a küldöttek között ott voltak azok is, akiket a Reform Tömörülés, a MADISZ, és más platformok delegáltak, tehát az egész törvénytelen volt, csak 21 küldött rendelkezett valóban érvényes mandátummal, akiknek kezében volt a körzet által kiállított megbízás". Kincses az Országos Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordul. /(Máthé Éva): Belenyugodott kudarcába, de kivizsgálást kér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án délután érkezett Marosvásárhelyre. A repülőtéren a magyar kormányfőt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-elnök és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Kelemen Attila parlamenti képviselő, Maros megyei RMDSZ-elnök is. Megérkezése után, 28-án este Orbán és Markó az RMDSZ marosvásárhelyi szövetségi elnöki hivatalában csaknem kétórás tárgyalást folytatott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán elmondta: megvitatták az Emil Constantinescu elnök visszalépésével előállt új romániai belpolitikai helyzetet, és áttekintették, hogyan készül az RMDSZ az őszi parlamenti- és elnökválasztásra. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az RMDSZ összességében sikeresen szerepelt a júniusi helyhatósági választásokon, több polgármesteri és tanácsosi helyet szerzett, mint 1996-ban. A státustörvényt nem vitatták meg részletesen, hiszen az még kidolgozás alatt áll. Végleges formájáról ősszel magas szintű politikai egyeztetés után a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) döntenek. A magyar kormányfő a késő esti órákban érkezett Marosvásárhelyről Tusnádfürdőre. - Ugyancsak jún. 28-án került sor Sepsiszentgyörgyön Martonyi János magyar és Petre Roman román külügyminiszterek találkozójára. Petre Roman hivatalos volt Tusnádfürdőre, ám a meghívást a legtöbb román kormánytaghoz és vezető politikushoz hasonlóan ő is lemondta. Ehelyett azt ajánlotta Martonyinak, hogy Tusnádfürdőtől mintegy harminc kilométerre, Sepsiszentgyörgyön, vacsorával egybekötve tárgyaljanak. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

″Olyan értelmiségi minőségemben tartok sajtótájékoztatót, aki Marosvásárhelyen született, nevelkedett, aki felelősséget érez a marosvásárhelyi magyarság, a romániai magyarság sorsa és nem utolsó sorban az ország demokratizálódása iránt″ - jelentette ki Kincses Előd ügyvéd aug. 8-án vásárhelyi ügyvédi irodájában. Arra emlékeztetett, hogy 11 évvel ezelőtt ő volt Tőkés László ügyvédje, amikor a román titkos rendőrséggel találta szemben magát védence. Ma, amikor az Associated Press, annak munkatársa ellenében védi a püspököt, szerinte ugyanazokkal az erőkkel kell szembe szállnia. Hangsúlyozta: nincs kétsége afelől, hogy a szekus dossziékat felülvizsgálni hivatott bizottság tisztességes, feddhetetlen román értelmiségiekből áll. De nem bízik azokban a szekus dossziékban, melyek tartalmát 11 év alatt akár gyökeresen meg lehetett változtatni. - Kincses Előd az RMDSZ-SZKT legutóbbi ülésének határozatait bírálta. Nem ért egyet azzal, hogy nem lehet parlamenti jelölt az a hazai magyar nemzetiségű állampolgár, aki korábbi választásokon független jelöltként indult valamely tisztség elnyeréséért. Azt is sérelmezte, hogy az SZKT kimondta: Markó Béla szövetségi elnök biztos bejutóként lesz szenátorjelölt, és az SZKT azt is elhatározta, hogy Markó Maros megyei szenátor lesz. Ezzel Maros megye választói lényegében kész tények előtt találják magukat. Kincses hangsúlyozta, kizárólag Markó Béla a felelős azért, hogy ma Marosvásárhely polgármestere nem magyar nemzetiségű. Kincses indulni fog az ősszel esedékes választáson. Kincses Előd továbbá közölte a sajtóval, hogy megfellebbezte azt a jelentést is, melyet a Szövetségi Ellenőrző Bizottság állított össze, és amelyben egy egész sor vád érte őt a Maros megyei RMDSZ anyagi ügyei, állóeszközei kezelésével kapcsolatban. /Máthé Éva: Kincses Előd ″hadviselése″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

"Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének a helyhatósági választások miatti bonyodalmak nyomán menesztett volt elnöke szept. 5-én ügyvédi irodájában sajtótájékoztatót tartott. Kincses előreláthatólag nem kerül rá a Maros megyei parlamenti választási listára, melyről véglegesen a szeptember 16-i megyei küldöttgyűlés dönt. Kincses elmondta: szerinte a jelölés Maros megyében "választási komédiának" tekinthető. Azt állította, hogy a tagság azért nem vett részt nagyobb számban a jelölő gyűléseken, mert ezeket több esetben még a sajtóban sem hirdették meg, tehát csak a jelenlegi tisztségviselők baráti köre tudott ezekről. A jelölő gyűléseken több helyen azt mondták a jelenlevőknek, hogy Kincses Előd nem lehet jelölt, mert kettős, magyar-román állampolgársága van. Kincses emlékeztetett: négy évvel ezelőtt is jelölt volt, akkor a kettős állampolgárság nem volt akadálya ennek. Ion Ratiu, Ilie Nastase és mások is voltak ilyen helyzetben. - Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, a Területi Választási Bizottság elnöke minderről kifejtette: az Alkotmány szerint csak az lehet közképviseleti személy, aki csakis román állampolgársággal rendelkezik. Virág szerint megtörténhet, hogy az utolsó métereken megóvhatják valakik az egész RMDSZ-listát amiatt, hogy egy ilyen hiba van benne. /Máthé Éva: Kincses Előd nem nyugszik bele kudarcába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"

"Újabb sajtótájékoztatót tartott Kincses Előd. Bejelentette: bizonyítani kívánja, hogy a Maros megyei jelölőgyűlések szabálytalanok voltak. A szabályzat szerint ezeken legalább ötven RMDSZ-tagnak kellett volna jelen lennie, azonban a 32-ből csak két körzetben volt meg a szükséges 50 fős létszám, és a választmányi tagok sem voltak mind jelen. A Megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság Kincses Elődnek erre vonatkozó fellebbezését elutasította, ezért ő szept. 18-án beadványával a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordult. Nehezményezi továbbá: az RMDSZ Operatív Tanácsa felülbírált korábban neki kedvező szabályzatfelügyelő bizottsági döntéseket, "ami ugyanolyan, mintha egy ország kormánya felülvizsgálja és megváltoztatja az illető ország Legfelsőbb Bíróságának döntéseit", mondotta. Máthé Éva, a lap munkatársa megkérdezte Kincses Elődöt, mi a véleménye arról, hogy a Maros megyei RMDSZ-közgyűlés nem jelölte a novemberi parlamenti választáson való részvételre? Kincses elmondta, hogy nem lépett vissza a jelöléstől, hanem az ellene folytatott eljárás elleni tiltakozásképpen elhagyta a termet. Pályázatát otthagyta, nem tudja, miért nem terjesztették elő. Kozsokár Gábor alkotmányjogász szerint Kincses nem választható, nem jelölhető, mert kettős állampolgár. Kincses Előd erről elmondta: négy évvel ezelőtt Markó és Frunda után harmadik szenátorjelölt volt Maros megyében, akkor ez senkit nem zavart. Hozzátette: ha esetleg független jelöltként indulna a választáson, az RMDSZ óvást fog emelne ellene? /(Máthé Éva): Kincses Előd nem adja meg magát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Kerekes Károly parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltje a szociális gondok enyhítésével, munkaügyi kérdésekkel, a nyugdíjasok sorsával foglalkozik, ezt szinte minden erdélyi magyar ember tudja. Több törvénykezdeményezése volt. 1998-ban kezdeményezte az utódlási nyugdíj jogosultságával kapcsolatos törvény módosítását. Kerekes Károly a napirend előtti felszólalások során többször válaszolt például Lazar Ladariu egységpárti képviselő nacionalista indíttatású interpellációira. Ő kezdeményezte a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendeletet, amelyet elfogadtak. Javasolta a törvény módosítását olyan módon, hogy Romániában lehetőség nyíljon az anyanyelven történő esketésre. Ennek jóváhagyását eddig akadályozták. Elvetették Kerekes Károlynak azt a javaslatát is, hogy az 1949-1962 között munkaszolgálatot teljesített személyek kárpótlást kapjanak. Ez a javaslata törvénytervezet formájában a szakbizottságnál van. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a román törvénykezésben annak a ténynek az elismerését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték, és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább történelmi-politikai jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen vannak életben. E javaslatomat a parlament mindkét háza elfogadta, és szeptemberben közzéteszik a törvényt. Napirend előtti felszólalásai között említette: tiltakozott amiatt, hogy különleges csendőralakulatokat hoznak létre a magyar lakta erdélyi vidékeken, továbbá sürgette a Bolyai Farkas Líceum magyar jellegének visszaállítását. Kerekes tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének és a nemzetközi szervezet jogi bizottságának. A képviselő közbejárt azért, hogy a víz alá került bözödi templomok helyett Erdőszentgyörgyön templomok épüljenek. Hozzájárult a nyárádszeredai Bocskai István szobor felállításához szükséges minisztériumi engedély megszerzéséhez. - Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyik táborához sem tartozik. /Máthé Éva: "Egyik táborhoz sem tartozom!" Beszélgetés Kerekes Károly parlamenti képviselővel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

Szept. 26-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsa. A megbeszélés napirendjén szerepelt a választási előkészületekkel és a jelöltek rangsorolásával kapcsolatos óvások elbírálása. A SZOT megvizsgálta és elutasította Kolumbán Gábornak az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet szept. 15-i jelöltállító elektoros küldöttgyűlésének határozata ellen benyújtott óvását. Hasonló módon döntött a SZOT Katona Ádámnak és az Udvarhelyi Fiatal Fórumnak az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet szept. 15-i jelöltállító elektoros küldöttgyűlésével kapcsolatos óvásáról. Ugyancsak elutasították a Kincses Előd által a Maros megyei RMDSZ Szervezet szept. 16-i jelöltállító küldöttgyűlésének előkészítési módja ellen benyújtott óvást. - A SZOT közleményben kérte fel azokat a helyi szervezeteket, ahol erre igény van, hogy gyűjtsenek támogató aláírásokat a külhoni magyar állampolgárság létrehozatalához. A SZOT szerint a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt nem szabad a külhoni magyar állampolgárság kérdésével szembehelyezni. /Ülésezett az Operatív Tanács. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1812. sz./

Október 14-én ünnepli Marosvásárhelyen a Rádió GaGa egyéves születésnaját. Az ünnepségen részt vesz Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje, Maros megye szenátora, valamint Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ elnöke. Ugyancsak jelen lesznek az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltjei. /Frunda György a GaGa-bulin. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

A Bernády György Közművelődési Alapítvány /Marosvásárhely/ idén október 20. és 21-én negyedszer rendezi meg a Bernády Napokat. Az első napon Bernády György és a város tavasza címmel diákvetélkedőt tartanak, másnap a marosvásárhelyi Bernády téren megkoszorúzzák a Bernády György szobrot, melyet 1994-ben állíttatott a város és a Maros megyei RMDSZ, a kiváló polgármester emlékére. /(Máthé Éva): Bernády Napok negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke független képviselőjelöltként indul a novemberi választásokon. Kincses függetlenként is a magyarságot és a demokráciát kívánja szolgálni, programjának az RMDSZ által megszavazott programot tekinti. /Függetlenként indul Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Maros megyében összeszámolt adatok szerint (a 471 szavazókörzetből 468-nak az eredményei alapján) jó eredményt ért el az RMDSZ. Frunda György az elnökjelöltekre leadott voksoknak a 36 százalékát szerezte meg. A magyar nemzetiségű képviselőjelöltek aránya meghaladja a 38 százalékot, a szenátorok esetében csaknem 40 százalék az arány. A második helyen a Nagy Románia Párt áll minden vonalon (elnök-képviselő-szenátor), eredménye mindhárom esetben meghaladja a 21 százalékot. Harmadik helyen a PDSR található, 16-17 százalék között, Ion Iliescu is körülbelül ilyen eredményt mutathat fel. A részvételi arány magasabb, mint az országos átlag: csaknem 71 százalék. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kommentálja az eredményeket: "A Maros megyei magyarság bebizonyította, hogy mindenféle próbálkozás, diverzió ellenére nem távolodott el az RMDSZ-től. A megyében 9 képviselői hely van, ebből továbbra is megtarthatjuk a négy helyet, kérdés, hogy a kosárból leosztott szavazatok alapján hogyan alakul majd a helyzet. A négy Maros megyei szenátori helyből kettő a miénk, tehát Markó Béla és Frunda György lesz a két Maros megyei szenátor". - Marosvásárhelyen a választás napján kb. 700 magyar személy e-mail levelet kapott dr. Kakassy Sándor képviselő aláírásával, melyben felszólították a címzetteket: ne Frunda Györgyre szavazzanak, hanem bárki másra. Kelemen Atilla a diverzió mögött a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártot sejti. Kakassy Sándor az egész diverzióról mit sem tudott. Messzemenően tiltakozik neve felhasználása ellen, hisz számítógépe sincs, azt se tudja, miként kell egy e-mail levelet elküldeni. Érdekes lenne megtudni, hogy a levelezők honnan szereztek meg 700 e-mail címet, olyanokat, melyek tulajdonosai mind magyar nemzetiségűek. (Máthé Éva): Továbbra is megvan a négy hely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

"Jan. 19-én tartja az RMDSZ Maros megyei szervezete székházavató ünnepségét Marosvásárhelyen, a Braila (volt Knöpfer Vilmos) utcában. /Új székházat avat a Maros megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"

"Máthé Éva Puskás Attila (Sepsiszentgyörgy) olvasói levelével szemben védelmébe vette Kelemen Atilla parlamenti képviselőt, Maros megyei RMDSZ-elnököt és Virág György Maros megyei tanácselnököt, aki azt mondták: ha már megvan a joguk hozzá (egyébként még egyáltalán nincs meg), hogy például a tanácsülésen magyarul is beszéljenek a tanácsosok, akkor nem biztos, hogy élnek majd e joggal a tisztségviselők, ámbár ha magyarul akarnak érvelni, a polgármesteri hivatalnak kötelező módon tolmácsot kell biztosítania. Máthé Éva szerint ez nem megalkuvás. /Máthé Éva: Gyászvitézek? Ez azért túlzás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./"

"Az RMDSZ Maros megyei szervezete febr. 24-én tartotta tisztújító küldöttgyűlését, melyen döntő szavazattöbbséggel újból dr. Kelemen Attilát választotta a Maros megyei szervezet elnökévé. A résztvevők megvitatták és elfogadták a megyei szervezet alapszabályzatának módosítására vonatkozó javaslatokat. A testület megvonta a bizalmat Kincses Elődtől, valamint Izsák Balázstól a Reform Tömörülés képviselőjétől. Mivel az RT vezetői nem tettek személyi javaslatot a platform számára fenntartott egy TKT-tagsági tisztség betöltésére, a küldöttgyűlés úgy döntött, hogy az új RT-képviselő beiktatásának kérdését a soron következő TKT-ülésre halasztja. /Ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlése. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26./"

"Febr. 28-án Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés (RT) elnöke - Kiss István, egyik markáns személyisége - Izsák Balázs és Kincses Előd ügyvéd tartott közös sajtótájékoztatót. Utóbbi elmondta: nem tagja az RT-nek, csak szimpatizánsa, és elnökjelöltje volt a legutóbbi, csíkszeredai RMDSZ-kongresszuson. A sajtóértekezlet témája az a megyei küldöttgyűlés volt, ahol megválasztották a Maros megyei elnököt (négy évre Kelemen Atilla parlamenti képviselőt), és a TKT-t. Kincses Előd kijelentette: szerinte 1999 februárja óta Maros megyében nem volt egyetlen legális RMDSZ-közgyűlés sem, mert soha nem tartották be a küldöttjelöléseknél ama alapszabályt, hogy a jelölésen a körzetekben minimum 50 tag, vagy a tagok 20 százaléka jelen legyen. A febr. 24-i közgyűlést szabálytalanul hirdették meg. Kifogásolta, hogy őt az ellene felmerült kifogások miatt a megyei etikai és fegyelmi bizottság megakadályozta abban, hogy TKT-tag legyen. Kifogásai: Lokodi Edit Emőke, az etikai bizottság tagja, már régen nem kellene RMDSZ-tag legyen, hiszen 1999 óta a Számvevőszék vezetőségében dolgozik, ami pártsemlegességet feltételez. Másrészt az RMDSZ alapszabályzata szerint csak a "megválasztott személyek" vonhatók felelősségre, és neki jelenleg semmilyen tisztsége nincs. Az RT elnöke elmondta: Izsák Balázs volt az RT jelöltje a TKT-ba, és a küldöttgyűlésnek nincs joga felülvizsgálni, kit jelöl a platform, a közgyűlés mégis megakadályozta, hogy TKT-tag legyen. Ezek miatt a Maros megyei RT és Kincses Előd az RMDSZ központi etikai és fegyelmi bizottságához fordul jogorvoslatért. Úgy vélik: Maros megyében a jelenlegi vezetőség félrevezeti, nem megfelelő módon tájékoztatja a közvéleményt. A jelenlegi vezetőség személyesen Kiss Istvánt teszi felelőssé a marosvásárhelyi polgármesteri szék elvesztéséért (állítólag az ő feladata lett volna felkészíteni az RMDSZ körzeti biztosait). Kérdésünkre, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban, Kiss István ezt válaszolta: "Nem egyedül az én feladatom volt a felkészítés, ezt hárman végeztük: Deák Gyula, Kádár István és jómagam." /(Máthé Éva): Fellebbez a Reform Tömörülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"

"Márc. 15-én az 1848-49-es magyar szabadságharcról emlékezett meg Marosvásárhely magyarsága. Az ünnepségsorozat délelőtt a Dr. Bernády György téren elhelyezett Bem József- emléktáblánál kezdődött. Barabás László, a Kántor- tanítóképző Főiskola igazgatójának beszéde után koszorúzás következett. Az ünnepség a Petőfi-szobornál folytatódott. Ez az első év, amikor a marosvásárhelyi magyarság a forradalmár költő szobránál emlékezhet meg 1848. március 15-ről. Gál Éva, a megyei RMDSZ- szervezet alelnökének megnyitó beszéde után dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke szólt az ünneplőkhöz. A délutáni ünnepségen Tőkés András és Ötvös József református lelkész emlékezett. /Antalfi Imola: Az együvétartozás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen a postaréti Székely vértanúk emlékművét több mint ötezer ember állta körül, amikor felcsendült a Szózat. Dr. Kelemen Atilla beszélt, majd Petőfi-verseket szavaltak. Kossuth-nótákat énekeltek a Bernády Kamarakórus, a Psalmus, a Nagy István Vegyes Kórus, a Soli Deo Gloria, a Gecse utcai Evangélikus Kórus, valamint a Református Kollégium kórusa. A koszorúzás után az ünnepség a Himnusz és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. /(lokodi): A Székely vértanúk emlékművénél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ "

"Az 1990 márciusi véres események áldozatainak, hozzátartozóinak fájdalmát sem az idő, sem az együttérzés nem enyhítheti. Az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak kötelessége minden évben ezen a napon fejet hajtani a magyarellenes pogrom mártírjainak emléke előtt - hangsúlyozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke márc. 20-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Irodában, ahol Szepessy Lászlóval, az Elnöki Hivatal igazgatójával, valamint dr. Benedek Erzsébettel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének képviselőjével közösen találkoztak a tizenegy évvel ezelőtti tragikus márciusi események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán hozzátartozóival, valamint a sok évi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, illetve Juhász Ilonával. A találkozó során az RMDSZ képviselői átnyújtották azokat az adományokat, amelyeket az Ügyvezető Elnökség tavalyi döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak. - Az évente átnyújtott adományok egyértelmű jele annak, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezete saját áldozatainak tekinti az események kárvallottjait. Az RMDSZ továbbra is kitartóan szorgalmazza a márciusi események valós feltárását. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 20. - 1932. sz./ "

"Április 20-án Marosvásárhelyen, a Maros megyei RMDSZ új székházában először ülésezett a Területi Képviselők Tanácsa. Megválasztották a TKT Állandó Bizottsága elnökét, aki a tisztséget eddig is betöltő Borbély László képviselő lett. A két alelnök: Adorjáni Árpád és Makkai Gergely. A Területi Egyeztető Tanács elnöke dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület volt főgondnoka lett. /(Bögözi Attila): Először az új székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Kilenc év után ismét van városi RMDSZ-szervezete Marosvásárhelynek. Az alakuló közgyűlés jún. 9-én a Kultúrpalota nagytermében volt. Az első városi szervezet még 1990-ben alakult, de 1992-ben felszámolták, azóta 13 körzet működött, közvetlenül a megyei szervezet irányítása alatt. Az alakuló ülés napirendjén az alapszabályzat megvitatása és elfogadása, elnök, valamint a városi ellenőrző bizottság megválasztása és a választmány megerősítése szerepelt. Két jelölt indult az elnökségért. A 48 éves, kereszténydemokrata platform-tag Makkay Gergely, meteorológiai és hidrológiai szakképzettségű, Maros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint a Reform-tömörülés tag, 45 éves hidrotechnikai építészmérnök, vállalkozó, Dávid Csaba, városi RMDSZ-tanácsos. Dávid Csaba 57, Makkay Gergely 44 szavazatot kapott. Bár Makkay Gergely elismerte ellenfele győzelmét, amit a közgyűlés is elfogadott, meg nem erősített hírek szerint a kereszténydemokrata platform mégis óvásra készül. /(Bögözi Attila): Kilenc év után újra van városi szervezet Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"

"Szégyentelen! Gyilkos! Menj Budapestre az egész nemzeteddel! Legyen már egyszer vége ezeknek a magyarokkal! Miért húzzátok mindig elő a kést ti, magyarok? Románia árulója lettél - mondta C.V. Tudor Frunda Györgynek a szenátusban, idézte az Adevarul. Ürügyül erre az szolgált, hogy a tervezett közkegyelmi törvény azokra is vonatkozna, akiket az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen meglincselt, önkényeskedéseiről hírhedt milicista tiszt, Agache őrnagy, kirakatperében ítéltek el. Frunda György szenátor, az RMDSZ rendelkezésére álló időben elmondott - C.V.Tudor szenátor hisztérikus dühkitöréseitől mindegyre megszakított - politikai nyilatkozatában elmarasztalta a felszólalót magyarság elleni uszítás és a gyalázkodás tárgyában, részletezte a szóban forgó rendőrtiszt tárgyalásokon hitelesen bizonyított önkényeskedéseit, s a tényt magát, hogy a népharag akkori kitörései miatt az esetek döntő többségében még nyomozati eljárást sem indítottak. Noha a házszabály a politikai nyilatkozatok tekintetében nem ad módot a válaszadásra, előbb C. V. Tudor, majd Frunda szenátor is ismét szót kapott. A Maros megyei RMDSZ-szenátor bejelentette, hogy a történek alapján panaszt tesz a Szenátus Jogi és Mentelmi jogi Bizottságánál és értesíti az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének illetékeseit is. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./ "Az RMDSZ egy illegális szervezet, amelynek nincs szólásjoga a román parlamentben." - kiáltotta Vadim a szenátus ülésén. "Ha jól megnézed őt - tette hozzá -, látni fogod, hogy az ügyvédek talárja alól vér patakzik, az átkos magyar sovinizmus pedig román csontvázakon kúszik fel. A végletekig védelmezni vérszomjas gyilkosokat, pofátlanul és felsőbbrendűen sétafikálni Románia parlamentjében, ahogy azt Frunda György teszi, íme, a politikai terrorizmus hű tükre, amely e törvénytelen és románellenes szervezetet, az RMDSZ-t jellemzi", s ha "Orbán Viktor magyar igazolványt akar, akkor én is létrehozom a gyilkosok igazolványát". Mindezt C. V. Tudor, a Nagy-Románia párt elnöke mondta a szenátusban, Frunda György érvekre támaszkodva próbálta válaszát megfogalmazni, és ismét leszögezte: Aurel Agache a Ceausescu rendszer legagresszívabb eszköze volt Kézdivásárhelyen. "Sajnálom, hogy életét vesztette - tette hozzá, - de halálát saját maga készítette elő." Amire újabb szófergeteg következett: "Ön a lincselést igazolja, uram! - dörögte Vadim. - Ki készítette elő a halálát, te Frunda? Eridj, te, Budapestre!" Majd szimpatizánsainak biztató hangorkánja közepette beígérte: őszig elkészíti "Az RMDSZ romániai tevékenységének fekete könyvét." /Patália a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Jún. 23-án Nyárádszeredában és Szovátán tartottak fórumot az RMDSZ vezető politikusai. Részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos, Kelemen Atilla, Borbély László, Kerekes Károly és Makkai Gergely képviselők, valamint Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozókon a politikusok aktuális politikai kérdésekről, a státustörvényről, a költségvetésről, a Sapientia Alapítványról, környezetvédelemről, kisrégiós kérdésekről, szociális kérdésekről tájékoztatták a résztvevőket. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, olyan megállapodást sikerült kötni a kormánypárttal, amely lehetővé tette, hogy az RMDSZ ellenzékben maradjon. Fontos célkitűzést valósított meg a helyhatósági törvény, a költségvetést is pozitív irányban tudták befolyásolni, a Sapientia engedélyeztetésében is része volt az erős RMDSZ parlamenti csoportnak. További célok: az állami magyar egyetem, az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, a föld- és az erdők ügye. A státustörvényről kijelentette, hogy erős szimbolikus üzenet: nyolcvan év után Magyarország először vállal egy kerettörvény révén kötelezettséget, hogy odafigyel a határon túli magyarok problémáira. Visszautasította a román támadásokat, amelyek eltúlozták, felnagyították a törvény jelentőségét, majd rámutatott: a két kormánynak kell a kérdést megtárgyalni. Birtalan Ákos képviselő elmondta, hogy idén a költségvetés jó irányba mozdult el, olyan értelemben, hogy nem felejtették ki az erdélyi megyéket. Kerekes Károly a szociális ellátás rendszerének reformjáról beszélt, kijelentve, hogy az önkormányzatok feladata a helyi szociális gondok azonosítása, a pénzalapok előteremtése. Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető a földtörvénnyel, illetve az erdőtörvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy 23 egyeztetés történt a kormánypárttal, s olyan változatot sikerült elfogadtatni, amely az RMDSZ-nek is jó. A jún. 21-i kormányülésen elfogadták az egyeztetett változatot. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 25. - 1995. sz./"

"Aug. 11-én Szászrégenben, a katolikus plébániatemplom kertjében ünnepség keretében felavatták Wass Albert szobrát, a fáradhatatlan Jorga Ferenc helybeli szobrász munkáját. "Tőle tudjuk, hogy a hazát karddal lehet megszerezni, de megtartani csak kaszával, azaz szívós, kitartó munkával lehet", mondotta többek között Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. A szászrégeni plébános, Pakó Benedek fő érdeme az, hogy a kertben immár Petőfi, Márton Áron szobra is ott díszeleg. Demeter József és Bartha József református lelkészek is jelen voltak, beszédet mondottak. Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke azt emelte ki, hogy Wass Albert "hitből épített magának egyszemélyes katedrálist". /Máthé Éva: Karddal, kaszával... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"Helyi magyar üzletemberekkel találkozott az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökeként fájlalta, hogy az nincs érdembeni kapcsolat a politikusok és vállalkozók között, pedig kezdeményezésükre hasznos törvénytervezetek születhetnének. Készül a szövetkezeti törvény, melynek tervezetéhez az RMDSZ 180 módosító javaslatot nyújtott be. Ugyanakkor sínen van a találmánytörvény és az új értékpapír-törvény kidolgozása. Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) mikrohitel-konstrukciója mellett közismert a kamattámogatás, melynek során a hazai bankoktól felvett összeg kamatjának egy részét törleszti az ÚKK. A vita során a vállalkozók egyéni gondjaikat, illetve általános észrevételeiket fogalmazták meg. /(Máthé Éva): A vállalkozóbarát környezetért. Sapientia-meghívás, egyetem avatóra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Szept. 28.-án, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége- dr. Kelemen Atilla elnök és Brassai Zsombor ügyvezető elnök -, valamint Borbély László TKT elnök, Virág György megyei tanácselnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő, Márk Endre szászrégeni kerületi elnök meghívására, a szászrégeni RMDSZ kerület bővített választmányi gyűlésén vett részt. A választmányi gyűlés meghívottai voltak Szászrégen vonzáskörébe tartozó községek RMDSZ elnökei és önkormányzati képviselői. Dr. Kelemen Atilla elnöki hangsúlyozta, hogy a kerületi elnök által felvetett jelenségre a megyei szervezet elnöksége fokozottan odafigyel a következőkben és a három év múlva sorra kerülő helyhatósági választások alkalmával a jelölési kritériumok között fontos szempont lesz az együttműködési készség minősítése. Borbély László a státustörvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy két lehetőséget lát: a román kormány szemet huny és hagyja az RMDSZ-t lebonyolítani az igazolványok kiállításához szükséges ajánlások ügykezelését, vagy ha tiltó rendelkezésekkel akadályozza a törvény alkalmazását Románia területén, akkor Magyarország területén bonyolítják majd le az igények regisztrációját is. Dr. Kelemen Atilla hozzátette, hogy véleménye szerint mind a román, mint a magyar kormány, előzetes egyeztetések hiányában olyan nyilatkozati-zsákutcába került, ahonnan már nehezen lehet visszafordulni. Virág György, megyei elnök, az önkormányzati törvény gyakorlati alkalmazását sürgette. Kerekes Károly képviselő hozzászólásában jelezte, hogy jövő év elejétől még nagyobb terhek nehezednek az önkormányzatokra, mivel még több állami költségvetésből finanszírozott intézményt kell a polgármesteri hivataloknak átvenniük saját költségvetésükbe. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 1. - 2048. sz./"

"Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"

Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./