Bodó Barna docens az erdélyi magyar egyetemi hálózat kiépítéséről
[INTERJÚ] A romániai magyar felsőoktatást merőben új helyzet elé állítja hálózati rendszerének kialakulása, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia, valamint az állami multikulturális egyetemek magyar tagozatai egybehangolhatják tevékenységüket – véli a lapunknak adott interjúban Bodó Barna. A Sapientia docense szerint az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatnak közösen kell elterveznie jövőjét.
– Az 1989-es rendszerváltás után a magyar érdekképviselet elmulasztotta kihasználni a Bolyai Egyetem újraindításának lehetőségét, ehelyett ma is tart egy nagyon lassú és ellentmondásos építkezés, mely máig nem tudta kiszabadítani a hátrányos kiszolgáltatottságból a nem véletlenül „vonalaknak” nevezett három magyar tagozatot a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és a Színművészeti Egyetemen. Ön szerint közelebb visz-e az új oktatási törvény az erdélyi magyar felsőoktatás önállóságához? – Ezzel a kérdéssel két tanulmányomban is részletesen foglalkoztam, mindkettő a Romániai magyar felsőoktatás fehér könyve című kötetben jelent meg, Somai József és Csetri Elek akadémikus szerkesztésében. Jellemző volt, hogy a BBTE-ről egy aktív oktató sem mert részt venni a munkában, mert féltek a következményektől. Hogy csak a mai kontextusban lényegesnek tartott dologra térjek ki: a politika folyton mézesmadzaggal csalogatta vezetőinket, azaz folyton ígért valamit, de sosem adta meg. Ebből a legjellemzőbb az ún. Petőfi–Schiller Egyetem projektje, ami egy csapda. Az RMDSZ nyomására az akkori kormány kiadott egy rendeletet, amit aztán a Nagy-Románia Párt megóvott az alkotmánybíróságon, és ott el is bukott. Kimondták, hogy jogszerűtlen, így csak politikatörténeti esemény marad, semmi több.
– A közvélemény talán el is felejtette ezt a fejleményt. Ön, aki akkoriban még aktívan politizált az RMDSZ-ben, azért is elégedetlen volt a tervvel, mert nem a Bolyai Egyetem újraindítását írta elő.
– Éppen akkor hagytam abba az aktív politizálást. Az RMDSZ-nek 1998-ban döntenie kellett arról, bent marad-e a kormánykoalícióban. A Szövetségi Képviselők Tanácsa alelnökeként én vezettem le a miniparlament ama ülését, amelyen erről szavaztak. Akkor egyszerű többséggel úgy döntött a testület, hogy bent marad a koalíciós kormányban, annak ellenére, hogy előzetesen bejelentette: kilép, ha nem lesz külön magyar állami egyetem. Mellettem ült Somai József, az SZKT titkára, aki egyszer csak azt mondta: ebben a sarkalatos kérdésben csak kétharmados többség határozhatott volna, az pedig nem volt meg. Erre Somai József és Bodó Barna, az SZKT két vezetője megóvta a saját döntését. Benyújtottuk az RMDSZ szabályzatfelügyelő bizottságához a dokumentumot, hogy a döntés nem jogos, és vizsgálja ki az ügyet. A „legbájosabb” történetek közé tartozik, hogy a bizottság nekünk adott igazat, a döntés valóban nem volt jogszerű. Utána pedig egy hosszú, egyoldalas jogi csűrcsavarral megindokolta, miért nem kell mégsem megismételni a szavazást.
– Mennyi idő telt el, amíg kiderült, hogy szabálytalan volt a szavazás?
– Mintegy három hónap. Akkor mondtuk Somai Józseffel együtt, hogy abbahagyjuk a politizálást, mert nem tudunk olyan szervezetben maradni, amely elismeri, hogy a döntés nem volt jogszerű, de a szavazást mégsem ismételi meg. Mindketten lemondtunk a politikai tisztségünkről, én pedig 1999-től az egyetemen tanítok. Különben a politikai mézesmadzaggal való manipuláció azóta is tart, lásd a mostani koalíciós tárgyalásokat, a MOGYE magyar tagozata kapcsán támasztott feltételeket. Holott ez nem koalíciós kérdés kellene hogy legyen, mivel törvény van rá, amit be kellene tartani. A vásárhelyi felsőoktatási intézménynek nincs érvényes chartája, tehát nincs vezetősége sem, nem lehet senkit legálisan megválasztani. Ilyen egyszerű! Ha a jogainkat a hátsó ajtón, zsarolással akarjuk érvényesíteni, az még rossz fényt is vet ránk.
– Ennek ellenére az úgynevezett intézetekre, és a belőlük alakuló tagozatra szükség van. De szabad-e idealizálnunk őket?
– Egyetemszervezési szempontból világos a képlet, Magyarországon is létezik a tanszék mellett a departman. A tanszék kisebb szakmai csoport, nálunk eddig csak tanszékek léteztek. A departman nagyobb szakmai csoportot jelent, olyan struktúrát, amely általában több szakot szolgál ki azzal a bizonyos tárggyal, diszciplínával. Például a politológia a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen intézetként, nem tanszékként működik, vagyis az állam és jogtudományi karon nem katedra, hanem intézet, departman van. Jogosítványai ugyanazok, mégis egy magasabb fokozatnak tekintik.
– És magába foglalhat tanszékeket is?
– Igen, azokat is be lehet sorolni oda. Nálunk az teremt csapdahelyzetet, hogy ezzel új lehetőséget kínálnak arra, hogy a karokon belül a magyar szakok különböző tanszékeken dolgozó szakembereit összegyűjthessék. A BBTE politikatudományi karán három szakon működik magyar képzés: a politikatudományi, a kommunikációs és az újságíró szakon. Az lett volna a normális lépés, ha ezek a szakok besorolják egy főtanszék, „intézet” alá, tehát lenne egy magyar ernyő fölöttük. Nos, ez több esetben nem történt meg, s itt bizonyára személyes stratégiák játszanak közre. Hiszen egy román tanszéken belül létezik egy informális magyar tanszékvezető is, akinek nincsenek meg a jogosítványai, mégis annak számít. Nos, ha ő bekerül egy formális struktúrába, a három szaknak valakit ki kell jelölnie intézetvezetőnek. Ez azonban a személyes rivalizálás miatt sajnos megbukott. A nagy gond ezzel még az – és erről komoly vita folyt Kolozsváron –, hogy a törvény szerint sem a tanszékeknek, sem a departmanoknak (főtanszék, intézet) nincs jogi személyiségük, tehát a jogi önállóságot továbbra sem kapjuk meg. Egyedül arra nyílik lehetőség, hogy az intézetek szakmai kérdésekben dönthetnek, de a pénzügyi jogkör ehhez már nem tartozik hozzá. Szakmai vonatkozásban eddig az volt a gyakorlat, hogy mivel sok esetben a magyar és román szakok az akkreditációt közösen szerezték meg, tulajdonképpen sokszor a román akkreditációt terjesztették ki a magyarra. A szak ugyanaz volt, kettő vagy maximum három tárgy térhetett el a tanmenetben. Mi például a politológián azt mondtuk, nem tudjuk a magyar képzést kisebbségpolitikai diszciplína nélkül elképzelni, erre azt engedélyezték. Ennyi volt a szabadság. Mármost egy saját főtanszéken nyilvánvalóan az egész tanmenetet én tudnám összeállítani, de ez azt jelenti, hogy külön akkreditációnak is alávetem magam.
– Vezethet-e ezek után az intézetek létrehozása önigazgató magyar tagozatok létesítéséhez?
– Úgy vélem, hogy nem. Szakmai szempontból van valamelyest előrelépés, de intézményes szempontból nincs. Ahhoz, hogy a folyamat úgy alakuljon, ahogy mi szeretnénk, másra lenne szükség. Többen javasoltuk már, hogy egy új, Erdély-szintű struktúrát kellene létrehozni, amit rektori tanácsnak nevezhetnénk. Magyarországon, de Romániában is létezik a rektorok tanácsa, az egyetemek közti egyeztető fórum.
Azaz a felmerülő problémákat előbb az intézményvezetők tárgyalják meg, elképzeléseiket közös nevezőre hozzák, és utána küzlik a politikummal. A mi esetünkben ez a Partiumi Keresztény Egyetem és a nemrég akkreditált Sapientia EMTE, az egyházi főiskolák, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar, illetve a Székelyföldre kihelyezett tagozatai, a MOGYE és a marosvásárhelyi Művészeti Akadémia magyar tagozatainak összefogását jelentené. Ma már nem 1998-at írunk, amikor a „Petőfi–Schiller-projekt” csapdájában vergődtünk, hanem létezik egy egész magyar felsőoktatási hálózat, melynek közös érdekei vannak, és saját jövőt tervezhet.
Aztán a kidolgozott elképzeléseket az érdekképviselet elé kell terjeszteni, hogy az valóban azt érvényesítse, amit a közösség kér. Ma már nem csupán arról szól a történet, hogy újraalakítjuk a Bolyait, hanem arról, hogy az újraalakítandagyar állami egyetem kell nekünk, és visszasírjuk, ami volt, hanem az, hogy milyen magyar felsó Bolyainak e hálózaton belül mi legyen a szerepe. Ma már nem az a fő cél, mint 14 évvel ezelőtt, hogy mőoktatásra van szükségünk az új hálózati struktúrában.
B. Kovács András
Krónika (Kolozsvár)

Új lendületet vehet a Partiumi Keresztény Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem együttműködése
Új lendületet vehet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Pécsi Tudományegyetem több éves múltra visszatekintő együttműködése – hangzott el csütörtökön Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő, a PKE elnöke, valamint Bódis József, a magyarországi felsőoktatási intézmény rektorának közös csütörtöki sajtótájékoztatóján Nagyváradon.
Tőkés sajtóirodája által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az EP-képviselő köszönetet mondott azért, hogy “az anyaországi akadémiai szféra hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi magyar felsőoktatás polgárjogot nyerjen, és szabadságharcában sikerre jusson”.
Horváth Gizella, a PKE rektorhelyettese szerint a tavaly hatályba lépett román oktatási törvény új kihívások elé állítja a magánegyetemeket, de a PKE helyzetét erősítheti a két intézmény közötti tudományos és szakmai kapcsolat.
Bódis József nagy örömmel fogadta Tőkés László meghívását, hogy a Magyar Rektori Konferencia plénuma 2013-ban Nagyváradon tartsa ülését, amelynek témája valószínűleg az “agyelszívás” problematikája lesz. Elmondta, hogy a Pécsi Tudományegyetem segíteni fogja a partiumi magyar egyetemet az önálló doktori iskola megteremtésében.
Hozzátette: hasznosítható tapasztalatokkal tudnak még szolgálni a felnőttképzés terén, amely Romániában éppen most van átalakulóban, továbbá a romológia szak beindításában. Közölte: Szentágothai János Kossuth-díjas magyar anatómus emlékére a két egyetem közösen egy rangos konferenciát szervez ősszel Nagyváradon.
MTI

Quo vadis, MOGYE? – Konferencia a határokon átnyúló összefogásról a magyar felsőoktatásért
„A magyar főtagozat létrehozása a MOGYE-n senki ellenére nem történik, senki jogait, előjogait nem veszélyezteti. Éppen a multikulturalitás, a kétnyelvűség, az egyetem európai jellege az, ami előnyt jelenthet a romániai egyetemek versenyében” – hangzott el szombaton, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület által Marosvásárhelyen szervezett Határokon átnyúló összefogás a magyar nyelvű felsőoktatásért című konferencián.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar főtagozat létrehozását nem lehet önerőből megtenni, szükség van a magyarországi társegyetemek segítségére – mondta prof. dr. Kincses Ajtay Mária-Adrienne, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke. A szervezet 3 éves működése során szoros kapcsolatokat alakított ki számos anyaországi felsőoktatási intézménnyel, meghívására több mint száz előadó érkezett Marosvásárhelyre, támogatásukra lehet számítani, ám e támogatás nem korlátozódhat csupán oktatócserére, szükség van a kutatási programok összehangolására, a hallgatók külföldi továbbképzésére.
Prof. dr. Bódis József, az MTA doktora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora a Magyar Rektori Konferencia szerepéről beszélt a törvényalkotásban, előadásában kitérve a magyarországi oktatási rendszer struktúraváltására, a minőségi képzést célzó, kerettörvény kapcsán történt szakmai egyeztetésre, a kerettörvény hiányosságait sem hallgatva el. A MOGYE-n felmerült konfliktus kapcsán kifejtette: a felsőfokú oktatás igazi alapja a tudományos tevékenység, a teljesítmény, hiszen ez minden akkreditációs folyamat legfőbb szempontja. „Kezet kell nyújtanunk az itteni kollégáknak. A magyarországi egyetemeken – ahol erősödni fog a doktori képzés – megvan az akkreditációs potenciál, amivel segíteni tudnak” – jelentette ki Bódis professzor. Prof. dr. Péterffy Árpád, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának, a Szívsebészeti Klinikának professzora történelmi visszatekintőjében a MOGYE létrejöttéről beszélt, részletesebben kitérve az itteni orvosképzés kezdeteire, a román nyelvű képzés bevezetésének körülményeire.
„Az orvosképzés során a legfontosabb az óriási tananyag elsajátítása, amit legkönnyebben anyanyelven lehet. Az a fajta orvosi képzés, amikor az előadásokat magyarul tartják a hallgatóknak, a gyakorlatot románul, nonszensz” – jelentette ki. Prof. dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora feltette a kérdést: „Mennyire lehet hiteles egy egyetem, amely a hallgatóinak egy részét elveszíti, amely nem a közösség hosszú távú megmaradását, jövőjét szolgálja? Az egyetem szerepe a minőségi oktatás mellett az is, hogy neveljen, olyan értelmiséget hozzon létre dákjaiból, amely a közösséget felemeli. Milyen felelőssége van egy magát magyar vezetőnek nevező egyetemi vezetőnek? Hibás nézet az, hogy semmilyen, hogy mindenki boldoguljon a saját portáján.
Orvosokra szükség van – itthon. Orvosprofesszorainknak ki kell nevelniük az utánpótlást. Magyarország segítségével tudjuk ezt megtenni, de a közös cselekvés ne akadjon el a gondolat szintjén. Hozzuk létre az erdélyi magyar tudományegyetemek vezetői konferenciáját, amely vállalja, hogy hitelesen próbálja szolgálni a közösséget, egymást segítve építkezik, szót emel a magyar nyelvű képzés mellett, javaslatot tesz politikai vezetőinknek, a társadalomnak, hogy mit kellene tenni az egyetemi oktatás érdekében. A magyar tagozat létrehozása a MOGYE-n senki ellenére nem történik, senki jogait, előjogait nem veszélyezteti” – jelentette ki.
Dr. Soós Anna egyetemi docens, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese támogatta Dávid László rektor javaslatát, szerinte a romániai magyar egyetemek vezetői fórumának létrehozásával lehetővé válna, hogy Magyarország felé is egységes álláspontot képviseljenek a romániai magyar egyetemi képzés ügyében. Prof. dr. Miseta Attila, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja hangsúlyozta, a romániai magyar orvosképzés fejlesztése nemcsak magyar, de román érdek is, hiszen a magyar közösségek fennmaradását segítik elő Romániában.
A Pécsi Egyetem hallgatói önkormányzatát Maróti Péter elnök és Varga Péter alelnök képviselték. Prof. Tóth Csaba, az MTA doktorának, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának, az Urológiai Klinika professzorának érdekfeszítő és szellemes előadása üdítően hatott a közönségre, prezentációjában visszatérő gondolatok: óvjuk egymást és környezetünket, védeni kell a hatalmas fákat tartó erdélyi gyökereket, megbecsülni a magyar nyelvet. Prof. dr. Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánhelyettese elmondta, jelenleg a fennmaradásért küzdenek, erkölcsi kötelességnek nevezte az új törvény betartását a MOGYE-n. Quo vadis, MOGYE? – tette fel a kérdést, úgy vélve, hogy az egyetem jövője a közös oktatásban van, de egyenlőségi viszonyok mellett. Hangsúlyozta, az egyetemek közötti felerősödő versenyhelyzetben éppen a multikulturalitás, a kétnyelvűség, az egyetem európai jellege az, ami előnyt jelenthet a MOGYE számára.
Dr. Horváth Gizella egyetemi docens, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese az anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozta az óvodától az egyetemig, Derzsi Ákos parlamenti képviselő, az egészségügyi és családvédelmi bizottság és európai üzleti kapcsolatokért felelős bizottság tagja a magyarul történő felnőttképzés jogszabályi hátteréről tartott előadást. A konferenciára nem érkezett meg prof. dr. Kellermayer Miklós, az MTA doktora, és nem jött el Tőkés László református lelkész, az Európai Parlament képviselője sem. Antalfi Imola
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Magyarnak lenni az óceánon túl!
Érdekes beszélgetésen vehettek részt azok, akik ellátogattak március 22-én a Partiumi Keresztény Egyetem Gyülekezete által szervezett Partium Pódium soron következő alkalmára.
A Partium Pódium második alkalmára került sor csütörtök délután, amelynek meghívottja Dr. Kocsis Attila református lelkipásztor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), Nemzetpolitikai Államtitkárság diaszpóráért felelős osztályvezetője volt, aki nyolc évig egy Amerikában élő magyar szórványközösséget is vezetett. Ráksi Lajos egyetemi lelkész a beszélgetés előtt felidézte, mi is a célja a Partium Pódium beszélgetéseinek: „Az alkalmak célja, hogy időről időre egy érdekes közéleti személyiséget vendégül látva, a beszélgetés hagyományára, az együttgondolkodásra hívjuk fel a figyelmet, valamint, hogy átjárhatóságot biztosítsunk az egyetem és a világ, a világ és az egyetem között. A kolozsvári Agnus Rádió kérésére a beszélgetéseket továbbítjuk nekik is, hogy a kolozsvári rádióhallgatók épülésére is szolgáljanak az itt elhangzó történetek, tapasztalatok.” Dr. Kocsis Attila gyermekkoráról, életéről mesélt, arról hogyan lett a lelkipásztor, és hogy legidősebb gyermeke hogyan tért ugyanarra az ösvényre, mint édesapja, nagyapja és dédapja is.
A lelkészi szolgálat sok költözéssel járt, viszont mint Kocsis Attila elmondta, minden helyen jól érezték magukat, számos történet fűződik minden helyhez, amely rövidebb-hosszabb ideig otthonukként szolgált. A lelkipásztor mesélt az 1989-es eseményekről, az Amerikában 2002-től 2010-ig tartó lelkészi időszakról, valamint a 2010-től máig is tartó munkájáról a KIM-ben.
Magyarok Amerikában
Talán a legérdekesebb téma mindenki számára az önként vállalt kisebbségi lét, vagyis az óceánon túli magyarság helyzete, élete volt. Elmondta, hogy az Egyesült Államokban élő magyarok sem mindenben találják meg az összhangot, több mint 800 szervezetük van. A lelkipásztor készségesen mesélt a Perth Amboy-i Magyar Református Egyházközségben eltöltött időszakról, a gyülekezetről, az ott megélt élményekről, nehézségekről.
Kifejtette, hogy a gyülekezet 300 tagot számlál, önálló templomuk van és a kettő közül az egyik olyan magyar egyházközség az USA-ban, amelynek saját temetője is van. Mivel a gyülekezet háromnegyede nem igazán beszéli már a magyar nyelvet, két istentisztelet tartanak, egyet angolul, amelyen körülbelül 60-80 személy vesz részt és egyet magyarul, amelyre 15-25 gyülekezeti tag megy el. Nemzeti öntudat
Érdekességként elmondta, hogy az USA-ban egyetlen egyház sem kap támogatást az államtól, az éves költségvetést maguknak kell megteremteniük: adományokból, perselypénzből, de legfőképp a különböző belépős alkalmakból folyik be a pénz, mint például a magyaros vacsorák, karácsonyi vásár, hurka és kolbásztöltés stb. „Amelyik közösség nem tudja fenntartani magát, kénytelen bezárni a templomot, ami már a diaszpóra zsugorodását jelenti, végül pedig a teljes beolvadást”-tette hozzá Kocsis Attila. Hozzátette, hogy az Amerikában kisebbségben élő magyarok helyzete nem ugyanaz, mint az Erdélyben, Felvidéken élőké, hiszen az előbbiek önszántukból hagyták el az anyaországot, a másik esetben pedig az emberek feje felett mozgatták a határokat.
A külföldi tanulást pozitívan ítélte meg, de fontosnak tartotta, hogy egy idő után mindenki hazatérjen és otthon kamatoztassa az idegenben szerzett tapasztalatokat. Hozzátette: fontos, hogy a családon belül a szülők úgy neveljék a gyermekeket, hogy nyelvi és nemzeti öntudatuk erős legyen és ez ne gyengüljön, még akkor sem, ha idegen kultúrában élnek. Arra a kérdésre, hogy a magyarok miért nem tartanak össze egy idegen világban, Kocsis Attila szintén kérdéssel felelt: „miért van az, hogy egy országban egy kisebbségnek több pártja is van?”
Nagy Noémi
erdon.ro
Erdély.ma

Összefognak a rektorok
Az elkövetkező öt évben nem kivitelezhető a teljes körű magyar egyetemi hálózat létrehozásának terve, egy rendszeresen összehívott rektori konferencia viszont komoly szolgálatot tenne a magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények közti szorosabb együttműködés érdekében – hangzott el a Tájoló közéleti konferencián, Kolozsváron, A magyar felsőoktatás jövője című panelbeszélgetésen.
Dávid László professzor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora felszólalásában hangsúlyozta, jelentős előrelépésnek számít, hogy az új tanügyi törvény szavatolja a magyar karok létrehozását, melyek – ha nem is tudtak megalakulni mindenhol – lehetőséget biztosítanak arra, hogy fejlődni tudjon a magyar oktatás.
Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese szerint azzal, hogy a magyar rektorok – magyarországi mintára – eldöntötték, hogy létrehoznak egy rektori konferenciát, melynek keretében a magyar diákok számára nyújtott kínálat összehangolása mellett a háttérintézmények együttműködési lehetőségeit is megvizsgálják. Szabó Béla, a MOGYE professzora úgy látja, a jelenleg működő magyar vonalak megerősítése sokkal fontosabb ma, mint egy önálló állami magyar egyetem létrehozása.
A Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) állami finanszírozási lehetőségei kapcsán felmerült kérdésre János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora elmondta, mindkét egyetem közszolgálatinak számít, mindkét intézmény hiánypótlónak számít egy adott régióban, ezért reális elvárás lenne a kormánytámogatás. Dávid László rámutatott: a román és a magyar kormány közti egyezményben szerepel az is, hogy a Sapientia EMTE kérhet és kaphat állami támogatást, amennyiben az intézményt akkreditálják, ami már megtörtént.
Krónika (Kolozsvár)

Összefogás a magyar nyelvű felsőoktatásért
Zárónyilatkozatban kötelezték el magukat az erdélyi magyar felsőoktatás támogatása mellett a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által a Határokon átnyúló összefogás a magyar nyelvű felsőoktatásért címmel Marosvásárhelyen szervezett konferencia előadói.
A március közepén megtartott értekezleten az erdélyi előadók a közösséget hitelesen szolgáló, a magyar nyelvű felsőoktatásért szót emelő Erdélyi Magyar Tudományegyetemek Vezetői Konferenciájának létrehozásáért szálltak síkra. A konferenciát követően az előadók (prof. dr. Kincses Ajtay Mária-Adrienne, a RMOGYKE elnöke, prof. dr. Bódis József, az MTA doktora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora, prof. dr. Péterffy Árpád (Debreceni Egyetem, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, a Szívsebészeti Klinika), prof. dr. Dávid László, a Sapientia- Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, prof. dr. Miseta Attila, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar dékánja, prof. Tóth Csaba, az MTA doktora (Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Urológiai Klinika), prof. dr. Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánhelyettese, dr. Horváth Gizella egyetemi docens, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese, prof. dr. Kellermayer Miklós, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Derzsi Ákos RMDSZ-es parlamenti képviselő, az egészségügyi és családvédelmi bizottság és európai üzleti kapcsolatokért felelős bizottság tagja a hétfőn kiadott zárónyilatkozatban megfogalmazzák: “Célunk, hogy megvalósuljon az együttműködés szervezett formája a romániai, magyar nyelven (is) oktató egyetemek és a felsőoktatást támogató civil szervezetek között. Évente rendezünk olyan fórumokat, konferenciákat, ahol az egyetemek és a civil szervezetek együttműködési módozatait kidolgozzák és elemzik”.
A továbbiakban közlik: az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatási intézmények vendégoktatók, közös kutatási programok, diákcserék iránti igényüket évente május 31-ig hozzák a Magyar Rektori Konferencia tudomására, hogy az anyaországból érkező segítség minél szervezettebb és hatékonyabb legyen. A Pécsi Tudományegyetem európai uniós pályázatokon együttműködne a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel, a Magyar Rektori Konferencia pedig vállalja, hogy a Magyarországon működő levelező doktori képzést kiterjeszti a romániai magyar felsőoktatás végzettjeire is. “Támogatjuk az Erdélyi magyar vezetői konferencia megalakulását, amely a Magyar Rektori Konferencia testvérszervezeteként kíván tevékenykedni, az alakuló gyűlést a közeljövőben a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem hívja össze” – áll a zárónyilatkozatban.
Az aláírók fontosnak tartják, hogy a Magyar Rektori Konferencia támogatja a romániai, magyar oktatási nyelvű egyetemek által létrehozandó vezetői konferenciával közös egyeztető testület megalakítását, amely egyfelől egyeztető, másfelől aktív, kezdeményező- véleményalkotó fórum lenne az erdélyi magyarságot is érintő oktatáspolitikában. Üzenetükben megfogalmazzák: az orvosi- gyógyszerészeti egyetem magyar tagozatának létrehozása nem veszélyezteti a román oktatást.
”A magyar oktatás fejlődése, jövője a román társadalomnak is fontos és hasznos, ugyanakkor az Európai Unió által elvárt – jog-és esélyegyenlőségen alapuló – együttműködés alapvető követelménye. A multikulturálisként meghatározott egyetemeken a különböző nemzetiségű oktatók és diákok közötti együttműködést fontosságának megfelelően kell kezelni, ebben a magyar közösségnek kezdeményező szerepet kell vállalnia. Fontos lenne, hogy az érintett román és a magyar oktatási intézmények vezetői évente találkozzanak, és tágítani kell az együttműködés kereteit, ugyanakkor fontos a magyar–magyar, a magyar–román diákszervezetek közötti együttműködés bővítése is” – teszik hozzá az aláírók. Hangsúlyozzák, amennyiben a román tanügyi törvényben szabályozott multikulturalitás érvényesítése a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen elmarad, és nem hozzák létre a magyar nyelvű, önálló struktúrájú orvosi és gyógyszerészeti képzést, “a magyar nyelvű felsőoktatási intézmények közösen fognak fellépni a megfelelő romániai és európai uniós fórumoknál anyanyelvű oktatásra való jogunk védelmében”. Úgy vélik, a MOGYE-n a magyar oktatás megmaradásához nélkülözhetetlen az anyaország támogatása, e célból évente meg kell szervezni az öt magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetem tanszékvezetőinek egyeztető fórumát, az illetékes tisztségviselők részvételével.
A zárónyilatkozat utolsó, 13. pontja szerint “a keresztény, értékteremtő szellemiség jegyében kell képeznünk a jövő nemzedéket. A felsőoktatási intézmények fontos szerepe, hogy nemcsak jó szakembereket, hanem lelkükben, testükben egészséges embereket képezzenek”.
(a.)
Népújság (Marosvásárhely)

Támogassa a román állam is közösségi egyetemeinket
Az Erdélyi Magyar Néppárt örömmel vette tudomásul, hogy a Képviselőház tegnapi ülésén elfogadta a SAPIENTIA – Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet – áll Toró T. Tibor sajtóközleményében.
Az állami akkreditáció újabb fejlődés lehetőségét nyitja meg a Sapientia-EMTE előtt, a tegnap szavazás megelégedéssel tölthet el mindenkit, akinek szívügye a közösségünk jövője szempontjából kiemelt jelentőségű nemzeti intézményünk sorsa.
Üröm az örömben azonban, hogy a Parlament határozatára a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) jóváhagyó döntése után 2010 júliusától több mint másfél évet kellett várnunk. Sajnálatos módon a törvényhozási huzavona miatt fontos lehetőséget halasztott el közösségi egyetemünk: ha az akkreditációs jogszabály még az új tanügyi törvény érvénybe lépése előtt megszületik – és ennek a normális parlamenti ügymenet szerint meg is kellett volna történnie –, akkor a szakmai akkreditációt a legmagasabb osztályzattal teljesítő és a romániai magánegyetemek között piacvezető Sapientia-EMTE magasabb rangsorolásba kerül. Így, frissen elismert oktatási intézményként, közösségi egyetemünknek a legalacsonyabb kategória hátrányos helyzetéből indulva kell végigjárnia a mesterképzés és a doktori iskola indításának jogához vezető lépcsőfokokat, ami újabb elvesztegetett esztendőket jelent. Ám legyünk optimisták, és értékeljük a fejlődést. A „Tőkés egyetemeként” nyilvántartott Partiumi Keresztény Egyetem esetében a szakmai és a törvényi akkreditáció között teljes négy esztendőnek kellett eltelnie. Akkor is egy választási kampány kényszerítő közelsége hozta meg az áttörést. Most erre elegendő volt másfél esztendő. Gyorsuló időket élünk…
Miközben hálásan gondolunk az alapítókra, a magyar történelmi egyházak elöljáróira és az első polgári kormány illetékes döntéshozóira, továbbá az elmúlt évtizedben a kurátorság felelősségteljes munkáját felvállaló jeles közéleti személyiségeinkre, kívánjunk további erőt, hitet és kitartást a Sapientia-EMTE mindenkori vezetőinek és oktatóinak a további építkezéshez, megerősödéshez és fejlődéshez. Reménykedünk, hogy közösségi egyetemünk nem válik soha többé obskurus pártpolitikai csatározások szenvedő alanyává vagy olcsó választási propaganda eszközévé, hanem az erdélyi egyetemek közösségépítő hagyományait folytatva megőrzi vezető helyét kiemelt nemzeti jelentőségű intézményeink sorában.
Ugyanakkor emlékeztetünk mindenkit arra, hogy 2005. október 20-án Románia és Magyarország kormányainak együttes ülésén szándéknyilatkozat született közösségi egyetemeink – a Sapientia-EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem – paritásos alapon történő állami finanszírozásáról, amennyiben elnyerik törvényi akkreditációjukat. Elérkezett hát a pillanat, hogy a dicséretes szándékot tettek is kövessék. Amíg a magyar állam számára új alaptörvénye is előírja a határain kívül élő nemzetrészei iránti cselekvő felelősségviselést, addig a román államnak ez a felelőssége adófizető állampolgárai iránti kötelességéből fakad. Elvárjuk tehát, hogy a Răzvan Mihai Ungureanu mininiszterelnök és a Markó Béla miniszterelnök-helyettes által vezetett kormány mielőbb dolgozza ki és ültesse gyakorlatba közösségi egyetemeink állami finanszírozásának rendelkezéseit.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Elnöksége nevében
Toró T. Tibor
elnök
erdon.ro

Hatvan éves Tőkés László
Tegnap töltötte hatvanadik életévét Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, volt királyhágómelléki református püspök. Tőkés László a keresztény értékek védelméért, az erdélyi magyarság nemzettudatának erősítéséért és az autonómia kivívásáért dolgozik. Fontos szerepe volt a rendszerváltás utáni Erdély intézményeinek újraalakításában és az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásában (EMNP) is.
- Az egyház nem nézheti tétlenül, ami történik – ezt mondta a romániai falurombolás során Tőkés László egy 1989-ben készített interjúban. A református lelkész már korábban is bírálta a román államot az egyházakkal és a kisebbségekkel szembeni gyakorlata miatt, ezért törvénytelenül ki is zárták a papság köréből. A védelmére kelt hívek és a temesvári szimpatizánsok robbantották ki a forradalmat.
1990-ben lett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Egyházszervező munkája mellett megalapította Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem elődjét.
Tőkés Lászlónak meghatározó szerepe volt az erdélyi magyar nemzetpolitika alakításában is. Az ő kezdeményezésére fogadták el 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozatot, amely először rendelkezett az erdélyi magyarok autonómijáról. Ez teljesedett ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban (EMNT), majd a tavaly megalakult Erdélyi Magyar Néppártban.
Tőkés Lászlót 2007-ben választották meg Európai Parlamenti képviselővé, ahol következetesen kiállt a keresztény értékek megőrzéséért. Születésnapján a temesvári áldozatvállalására mutattak be könyvet, majd azoknak az eseményeknek a plakátjairól nyílt kiállítás, amelyet Tőkés László az Európai Parlament alelnökeként szervezett.
Duna Tv. Erdély.ma

A magyarság szempontjából is fontos (EP-konferencia az uniós romastratégiáról)
Az európai uniós romastratégia elfogadása korszakos eredménye volt a tavalyi magyar elnökségnek és az Európai Parlamentnek, de a keretet tartalommal kell megtölteni – hangoztatta Tőkés László EP-képviselő Brüsszelben a témáról rendezett konferencián. Az erdélyi magyar képviselő az általa szervezett – A roma polgárok is európai polgárok című – tanácskozásról újságíróknak nyilatkozva elmondta: nem minden EU-tagországnak szívügye, hogy foglalkozzék a romakérdéssel, nehezen érkeztek be például a nemzeti stratégiák.
Jelezte azt is, hogy a Roma Évtized program vonatkozásában is rosszak a tapasztalatok. "Mintha Európa megelégedne a tennivalók kimondásával, de annál nehezebb a tettek mezején bizonyítani" – fogalmazott. Hozzátette: a romáknak partnerekké kell válniuk a folyamatban, mások mellett az Európai Unió és a tagállamok partnereivé. Tőkés László külön méltatta az EP egyetlen roma képviselőjének, Járóka Líviának a szerepét az uniós stratégia kidolgozásában.
Jelen volt a tanácskozáson az Európai Bizottság egyik, e témában illetékes tisztviselője, Jana Balazova is, aki megerősítette, hogy az uniós végrehajtó-testületnél jelenleg folyik a nemzeti romastratégiák értékelése, amely várhatóan a hónap végére készül el. Hozzátette, hogy az értékeléshez olyan témák is hozzátartoznak, mint a stratégiák gyakorlatba iktatásának ellenőrzése, a témával kapcsolatos kommunikáció és a romák bevonásának kérdése.
Tőkés László a nyilatkozatban hangoztatta, hogy kisebbségi képviselőként és egyházi emberként is érzékeny erre a kérdésre. Emlékeztetett arra, hogy a nagyváradi püspökség égisze alatt már a múlt évtized elején cigánymissziós központot hoztak létre, a Partiumi Keresztény Egyetemen pedig Romániában elsőként vezették be a szociális munkás szakot. Szeptember­től az egyetemen külön romológiai szakot is indítanak – fűzte hozzá.
"Valóban európai horderejű ügyről van szó, de a magyarság szempontjából is életbevágóan fontos nemzetpolitikai ügyről, mert Magyarország jövője nagymértékben azon múlik, tudjuk-e rendezni a cigánykérdést" – fogalmazott Tőkés László, hozzátéve, hogy ugyanez elmondható Romániáról is.
Az MTI kérdésére válaszolva méltatta a magyar romastratégia szemléletét, mivel nem szűkül le egyetlen etnikai közösségre, hanem a kirekesztettek, a társadalomból leszakadtak problémáinak általános megoldására törekszik. Úgy vélte, hogy Magyarországon másfél évtized alatt mintegy 120 milliárd forint folyt el romaprojektekre, és ennek nagy részével alig lehet elszámolni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírhatár, útlevél nélkül
Újabb, ezúttal internetes médiavállalkozást indított Stanik István, aki a Román Rádió nemzetiségi adásainak főszerkesztésétől köszönt el, s kezdeményezéséhez csatlakozott Monostori Károly, a Duna Televízió híradójának korábbi főszerkesztője. Szűcs László írása az Erdélyi Riport 2012/13. számából. Egy új, egyszerre helyi és országos romániai magyar hírportál indulását jelentette be nagyváradi sajtótájékoztatóján Stanik István, aki messze a legrutinosabb alapítónak számít a hazai médiavilágban (Bihari Napló, Erdélyi Napló, AESK, Krónika, Erdélyi Riport stb.), illetve Monostori Károly, aki Budapestet és a Duna Televíziót cserélte Nagyváradra és a Partiumi Keresztény Egyetemre, valamint az Ady Endre Sajtókollégiumra. A Hírhatár egy Magyarországon létrehozott s ott dinamikusan terjeszkedő internetes lapcsoport; a lényege, hogy egy olyan számítógépes programra épül, mely lehetővé teszi, hogy multiplikálja magát. A Hírhatár családhoz Magyarországon immár több tucat különböző nagyságú település, illetve Budapest egyes kerületei csatlakoztak. (Párkány révén immár szlovákiai oldala is van, igaz, legalábbis hétfőn nem volt elérhető.) Érdekes, hogy míg Magyarországon csupán megyék szerinti a központosítás, a romániai Hírhatár ma már országos hírszolgáltatást nyújt, s ehhez csatlakozik az első két település oldala, a nagyszalontai és a nagyváradi. Az oldalak létrehozói két hónapos tesztidőszak után léptek a nyilvánosság elé
Mint a tájékoztatón is elhangzott, a kezdeményezés alapját jelentő, folyamatosan fejleszthető szoftver mellett az erős szakmai háttér, illetve az országos rendszer az, ami a helyi honlapokat erősítheti. Hiszen akár egy kisebb településen is létrehozható professzionális oldal, a napi néhány helyi hír olyan információs környezetben jelenhet meg, ami által a lokális témák iránti érdeklődés is megnövekedhet, illetve a helyi tartalmak bekerülhetnek az országos körforgásba. A helyi Hírhatár portálok elindítását bárki megpályázhatja, aki legalább alapszintű szakmai ismeretekkel rendelkezik, és jogi személyként franchise szerződésben vállalja a lapcsoport szakmai, etikai és üzleti feltételeit. A helyi hírportál tulajdonosa, az adott település méreteitől függően, évi 120 és 600 euró közötti franchise-díj megfizetése ellenében domainnevet, szervertárhelyet, dizájnt, a portált működtető programot, a működés újságírói-szerkesztői, marketing és értékesítési dokumentációját, valamint a tartalom nyolcvan százalékát és a reklámfelület bérbeadásának jogát kapja. A szakmai, etikai feltételek teljesülését az alapítók azzal is elő kívánják segíteni, hogy a jelentkezőknek felkészítő tréninget tartanak. (Annyi máris feltűnő, hogy szakmai színvonalban a romániai oldalak messze meghaladják a magyarországi települési oldalakat, persze az is elképzelhető, hogy ha Erdélyben is több tucat oldal indul, akkor a színvonal „kiegyensúlyozódik”.)
Mint Stanik István elmondta, akár egy-egy önkormányzat is megvásárolhatja a Hírhatár-oldal indításának a jogát, bár a cél nem az, hogy ilyen hivatalos oldalak működjenek, de nem korlátozzák azt, hogy ki indítson oldalt, ha a jelentkező az előzetes feltételeknek megfelel.
Monostori Károly arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint az erdélyi médiapiacról hiányoznak a jó értelemben vett közszolgálati honlapok, hagyományos városi portálok. Reményei szerint a Nagyváradi Hírhatár több lesz, mint helyi hírszolgáltató, inkább közéleti és kulturális honlapként határozná meg a lapot. Másfél hónap működési idő alatt háromszáz hírt és mintegy száz szolgáltatási információt készítettek, s kiemelte azt az adatot, mely szerint egy átlagos olvasó immár több mint négy percig van jelen az oldalon, ami igen jó eredmény. Hozzátette, ezek az oldalak akkor működnek professzionálisan, ha képesek szimbiózisban élni saját Facebook-oldalukkal. Ilyen értelemben a Hírhatár működése a blogokkal mutat hasonlóságot.
Nyilván a projekt sikere azon múlik, hogy mielőbb sikerül-e minél több romániai települést bekapcsolni a rendszerbe, hiszen az országos hírszolgáltatás is csak így tartható fenn. Hogyha a kezdeményezés valódi hálózattá állna össze, a Hírhatár alighanem a romániai magyar internetes média legerősebb szereplőjévé válna. A piaci szempontokon is túlmutató cél lehetne a szórványtelepülések bekapcsolása a rendszerbe. Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Hálózatok és a tehetséggondozás
A Janus Pannonius Szakkollégium meghívására Prof. dr. Csermely Péter kutató, tudományszervező tartott előadást április 24-én a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Csermely Péter
vegyészként a Semmelweis Egyetem orvosi közegében lett professzor, és egy olyan, több mint százfős munkacsoportot (Link-csoport) vezet, amelyben biológusok, fizikusok, informatikusok, középiskolai tanárok, pszichológusok dolgoznak együtt. Évtizedek óta áldoz időt és energiát a tehetséggondozás fejlesztésére, a jövő nemzedék tehetségeinek segítésére, emellett a magyar és a nemzetközi hálózatkutatás neves szakértője is. Nem véletlen tehát, hogy ezt a két témakört egyesítve tartotta meg előadását Hogyan segítenek a hálózatok a tehetségem kibontakoztatásában? címmel. Az előadás három nagy részre tagolódott: a tehetség, ezen belül a kreativitás, a hálózatok szerepe a tehetség kibontakozásában, míg a harmadik részben tanácsokat sorakoztatott fel arra vonatkozóan, hogy mire érdemes odafigyelni annak, aki életpályáját tervezi.
Tehetség
Első lépésben a tehetség részeit ismerhették meg a jelenlevők: ezek az intellektuális tőke (absztrakció, memória, Információ-kezelés, IQ), az érzelmi tőke (kitartás, motiváció, érdeklődés, érzelmi intellektus) és a szociális tőke. Hozzátette, hogy életünk során olyan tehetségünk is előjöhet, amelyről nem tudtunk, amelyet egy bizonyos, addig ismeretlen helyzet vált ki. A professzor bővebben beszélt a kreativitás fogalmáról, amelynek két részét különböztette meg: originalitás és minőség, vagyis úgy kell elő állnunk valami egészen új dologgal, hogy annak haszna is legyen. Csermely Péter hozzáfűzte, hogy görcsösen nem lehet ragaszkodni a kreativitáshoz, ahhoz egy bizonyos játékosság kell, az első ötlet elvetéséhez szükséges bátorság. Figyelmeztetett arra is, hogy a kreativitás sem mindig hasznos, nap mint nap találkozhatunk új találmányokkal, amelyek a gyakorlatban nem hasznosak.
Hálózatok
Csermely Péter a biológiai hálózatokkal végzett kísérleteinek eredményeit a társadalmi hálózatokra is kivetítette, mivel a hálózatok sok mindenben egyformák, és a biológiai hálózatoknak sok olyan tulajdonságuk van, amelyek a társadalmi hálózatokra is igazak. Elsőként a biológiai hálózatok viselkedését mutatta be egy válság szituációban. Ezeket a reakciókat mi is produkáljuk: a csoporton belüli nagyobb összetartás, a különböző csoportok közötti összekötő hidak leomlanak a problémák nem terjednek át. A továbbiakban a személy és a csoport kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a hervasztó ember nem tud hálózatot építeni, ezért ahhoz, hogy másokat pozitívan tudjuk szemlélni, először magunkra is pozitívan kell tekintenünk, pozitív üzeneteket kell sugároznunk, így pozitív visszajelzéseket kaphatunk. Ez az önerősítő kör, amely során saját értékeinket is megerősíthetjük.
Tanácsok
A hálózatépítés fontos dolog a társadalom életében. Két stratégia ismeretes: a biztonságkereső (baráti körhöz való ragaszkodás) és az újdonságkereső (új csoportokhoz való közeledés, csatlakozás) stratégiája. Minél több csoporttal kerülünk kapcsolatba, annál nagyobb lesz a szociális tőkénk. A professzor hozzátette, nem szabad megijedni az újdonságoktól. Végezetül Csermely Péter a tanácsokra tért ki. Fontos, hogy kerüljük az önsajnálatot, ne higgyük azt, hogy a feladat megoldhatatlan, ne kövessük a nyájszellemet és ne kapkodjunk megfontolatlanul. Ugyanakkor fogadjuk el, hogy a változás az élet lényege, gondolkodjunk nagyban, találjuk meg az olyan hidakat, amelyek a legtávolabbi csoportokat kötik össze, és legyünk kreatívak, ne ragadjunk bele azokba a szituációkba, amelyek ránk vannak kényszerítve.
Nagy Noémi. Erdon.ro

Választások és felvételi a PKE-n
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) húsz alapképzésre és nyolc mesterképzésre hirdet felvételit a 2012-2013. tanévre.
Lezárult a PKE-n a közel egy évig tartó választási folyamat, melynek során kijelölték azokat a személyeket, akik az egyetem vezető tisztségeit töltik be. A PKE csúcsvezetésének személyi összetétele nem változott, azaz dr. János Szatmári Szabolcs docens az egyetem rektora, dr. Horváth Gizella docens a rektorhelyettes. Dr. Flóra Gábor professzor tölti be az egyetemi kancellári tisztséget, dr. Balogh Brigitta docens pedig az egyetemi tudományos titkári tisztséget. A Bölcsészettudományi Kar dékánja dr. Maior Enikődocens, dékánhelyettese drd. Székedi Levente adjunktus. A Művészeti Kar vezetője dr. Hausmann Alice adjunktus, míg a Közgadaságtan Kar dékánja drd. Pajzos Csaba adjunktus lett.
Felvételi
A Partiumi Keresztény Egyetemre július 16-25 között tart a beiratkozás az alapszakra román állampolgárok számára, míg uniós állampolgárok június 1. és július 6. között iratkozhatnak be. A mesteri képzésre július 16-27 között lehet beiratkozni. A PKE húsz alapképzésre és nyolc mesterképzésre hirdet felvételit a 2012-2013-as egyetemi tanévben. A beiratkozási díj 50 lej, sikeres felvételi után a beiskolázási díj 120 lej. A helyek hatvan százaléka tandíjmentes. A tandíjas és tandíjmentes helyek évenként módosulnak a hallgatók tanulmányi eredményei szerint, így lehetőség lesz fizetéses helyről átkerülni ingyenes helyre. Az egyetem ugyanakkor érdemösztöndíjakkal, tanulmányi ösztöndíjakkal és szociális ösztöndíjakkal is támogatja a hallgatókat.
Tudományos diákkonferencia
Csütörtök délelőtt a PKE nagyváradi székhelyének dísztermében megkezdődött a 15. Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia, mely regionális, nemzetközi konferenciává nőtte ki magát az évek során. A nyitóünnepségen Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági válság egyik fő oka a kettős mérce alkalmazása, de Isten arra szólítja fel az embert, hogy tartsa meg a mértéket, de az isteni felszólítást csak a hitelességet felvállaló ember tudja teljesíteni. A Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia résztvevőinek azt kívánta, hogy belső célkitűzésként fogalmazzák meg magukban azt, hogy amit tesznek, abban tudatában tegyék, hogy Isten elvárja az embertől, hogy hitelesek legyen. Ebben a vonatkozásban hangsúlyozta a tudományos munka hitelességének fontosságát. Dr. János Szatmári Szabolcs rektor beszédében aláhúzta, hogy az intézmény nemes hagyományává nőtte ki magát az immár nemzetközi tudományos seregszemle. Hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatás útkeresés, az igazság folyamatos keresése. A kutatás nyilvánosságot igényel, és ez a konferencia biztosítja ezt a nyilvánosságot – jelentette ki a rektor, hangsúlyozva továbbá, hogy az egyetem oktat, kutat, de kultúrmissziót is vállal, ez utóbbi célkitűzés jegyében tartott plenáris előadást csütörtökön Balla Géza borász a ménesi borvidékről. A tudományos diákköri konferencián csütörtökön és pénteken mutatják be az elkészült dolgozatokat, melyeket ma este díjaznak. A PKE-hez kapcsolódó hír, hogy május 17-én Surján László az Európai Parlament alelnöke fog előadást tartani az egyetemen a Charta XXI. Kárpát-medencei megbékélési mozgalomról.
Pap István. erdon.ro

Két új szak indul a váradi PKE-en
A következő egyetemi tanévtől bank és pénzügy, valamint tanítóképző szakot indít a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE).
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) újdonságairól számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. János Szatmári Szabolcs az egyetem rektora és Tolnay István az egyetem igazgatótanácsának alelnöke. Elhangzott, hogy az egyetem chartájának megfelelően lebonyolították a választásokat, melynek nyomán komoly fiatalítás ment végbe a vezető struktúrákban, ugyanis a dékánok és tanszékvezetők mintegy nyolcvan százalékban a 30-40 év közötti korosztály tagjai. „Van olyan dékánunk, aki a PKE hallgatója volt” – jelezte Tolnay István, hozzátéve, hogy magánegyetemről lévén szó, bizonyos funkciók betöltéséhez a Pro Universitate Partium (PUPA) előzetes jóváhagyására volt szükség.
Az egyetem a következő tanévben két új szakot indít: a bank és pénzügy szakot, és a tanítóképző szakot. Tolnay István elárulta, hogy a váradi állami egyetemen nem indul tanítóképző szak, így a régióban a PKE az egyetlen olyan tanintézmény, mely felvállalja a magyar nyelvű pedagógusképzést. A PKE nem titkolt célja az, hogy a határ menti magyarországi városokból is toborozzon diákokat, hiszen az anyaországban a felsőoktatás finanszírozásának módosítása után költségesebb lett a diákok számára az egyetemi tanulás. A PKE különösen a közgazdaságtan szak esetében számít magyarországi diákokra, illetve remélik, hogy a román szakra is beiratkoznak majd olyan fiatalok, akik Romániából költöztek át Kelet-Magyarországra, és ismét meg szeretnék tanulni a román nyelvet.
Pap István. erdon.ro

Kampányvita Tőkés László és Csűry István között
Éles vita alakult ki a helyhatósági választások kapcsán Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) volt püspöke és utódja, Csűry István között. Tőkés azt kifogásolja, hogy szerinte a Bihar megyei vidéki lelkipásztorok kampányszagú anyagokban jelennek meg pártpolitikusok mellett, vagy éppen jóhiszeműen beszélnek valódi sikereikről, és közben nem sejtik, hogy az RMDSZ kampányának arcaivá, részeivé váltak.
Leginkább azonban az háborította fel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, hogy a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriuma, amelynek elnöke Biró Rozália váradi RMDSZ-elnök, alpolgármester, nemrég díjjal tüntette ki Pintér Istvánt, a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) igazgatóját. Tőkés László mint a PUPA elnöke levelében kijelenti: alapítványa nem fogadta el a szerinte szintén a kampány részeként átadott Varadinum-díjat. „Ezennel kinyilvánítjuk, hogy Alapítványunk, valamint – közvetett formában – az általa létrehozott Partiumi Keresztény Egyetem semmilyen formában nem kíván részese lenni a korrupció beárnyékolta bihari RMDSZ gátlástalan választási propaganda-hadjáratának” – fogalmazott nyílt levelében Tőkés László.
Tőkés nyilatkozatára nyílt levélben reagált Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke, aki elődjével ellentétben úgy látja, a KREK „politikai pártokhoz mért egyenlő távolság elvét a megvalósítható közelség jegyében gondolja végrehajtani” – amint azt az egyházkerület igazgatótanácsa határozatban is leszögezte.
„Ebben a törekvésben egyházkerületünk püspöke üdvözölte az RMDSZ Nagyváradon tartott kongresszusát 2010. február 24-én. Ilyen közeledési szándékkal üdvözölte volna az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Csíkszeredában ülésező programalkotó fórumát. Azonban, ameddig az RMDSZ köszönettel nyugtázta az üdvözlő levelet, addig a néppárt nem vette figyelembe sem a küldött jelenlétét, sem a fórumhoz intézett levelet” – méltatlankodik levelében a püspök.
Mi is megírtuk, hogy az EMNT tagja, Forró László református lelkipásztor idén befutó megyei tanácsosjelölti helyet kapott az RMDSZ bihari listáján, s Csűry állítása szerint a kerület az EMNP listájára is delegált volna valakit, ám míg az RMDSZ „köszönettel elfogadta” javaslatukat, az EMNP elutasította azt. Zatykó Gyula EMNP-s régióelnök és váradi polgármesterjelölt válaszlevelében nem kívánt reagálni Csűry kijelentésére. „Az EMNP készen áll, hogy minden szereplő, minden partiumi magyar bevonásával szülessenek tervek, s ne néhány eddig nagyhatalmú és haszonélvező kiskirály döntsön az itt élők sorsáról, például az Ady Központról vagy annak „eltűnéséről” – fogalmazott a néppárti politikus.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Balog Zoltán a magyar cigányok helyzetéről Nagyváradon
Tárkányi Béla, az MTI különtudósítója jelenti:
Magyarország az emberi erőforrások részeként tekint a határon kívül élő magyarságra, köztük a magyar romákra - jelentette ki az emberierőforrás-miniszter pénteken Nagyváradon, sajtótájékoztatón.
Balog Zoltán szerint nincs olyan ügy a magyar kormány politikájában, amely kizárólag belügy lenne, és ne érintené a határon túli magyarokat, mint ahogyan a cigányokat is.
A tárcavezető a sajtótájékoztatóját megelőzően Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével felkereste a nagyváradi Ioan Slavici általános iskola magyar tagozatát, ahol szinte kizárólag magyar cigány gyerekek tanulnak.
Balog Zoltán - ahogy fogalmazott - "a legnagyobb kinccsel", magyar és cigány kétnyelvű képes bibliával ajándékozta meg a gyerekeket.
Tőkés László elmondta: a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 10 éve hozta létre cigánymissziós központját, amely támogatja az iskolát.
A román-magyar kéttagozatú intézmény magyar tagozatán 135 diák tanul, valamennyien cigányok, akiknek a szüleik úgy döntöttek, magyar iskolába járatják a gyereküket.
Tőkés László szerint tucatjával kénytelenek elutasítani a beiratkozó magyar cigány gyerekeket, mert nincs hely az iskolában, azt bővíteni kellene.
A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület volt püspöke kérte Balog Zoltánt, hogy "emeljék be a határon túli magyar cigányok ügyét a határon túli magyar politikába".
Tőkés László az általános iskola bővítése mellett a Bihardiószegen felépítendő egyházi kulturális és oktatóközpont létrehozásához, illetve a Partiumi Keresztény Egyetemen romológia szak beindításához kérte az erőforrás-miniszter segítségét.
Balog Zoltán az európai uniós források ilyen irányú felhasználására hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy e fejlesztésekhez a román államnak is hozzá kell járulnia, mint ahogy Magyarország is támogatja a román kisebbségi oktatást.
A nagyváradi demokrata központban tartott sajtótájékoztatóján a miniszter arról szólva, hogy Magyarország erőforrásnak tekinti a külhoni magyarokat, megemlítette: eddig 250 ezren kezdeményezték a magyar állampolgárságot, s 157 ezren meg is kapták azt.
Ezzel a létszámmal az 5. legnagyobb magyar város lenne, de az 5. magyar város most Londonban van, ugyanis ennyi magyar dolgozik a brit fővárosban és környékén. Történelmi sorsunk, hogy a diaszpórából összegyűjtsük a magyarokat - jegyezte meg Balog Zoltán.
Balog Zoltán pénteki romániai programja során a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre és Bihardiószegre is ellátogatott. MTI

Tízéves a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziós központja
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) cigánymissziós központjának tizedik születésnapjára látogatott Nagyváradra Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának frissen kinevezett vezetője pénteken. A református lelkipásztorból lett minisztert először a Váradvelence negyedbeli Ioan Slavici Általános Iskolában fogadták, majd Tőkés László európai parlamenti képviselővel, a KRE korábbi püspökével tartott közös sajtótájékoztatót. A városnegyed lakosságának jó része roma, s az általános iskola román és magyar tagozatán is elsöprő többségben vannak a roma gyermekek. A KRE cigánymissziós központja az iskola mellett áll, a két intézmény közötti együttműködés már hagyományos. Kétnyelvű biblia a gyerekeknek A gyerekek és a vendégek számára Vincze Zoltán lelkipásztor tartott rövid igei áhítatot. A meghívottakat az iskola igazgatónője, Brânduşa Buzulică köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a missziós központ, illetve a magyarországi minisztérium továbbra is támogatást nyújt majd a tanintézetnek – mint rámutatott ugyanis, az iskola anyagilag nincs a legjobb helyzetben, a magasrangú vendégeket is egy tornateremnek kinevezett osztályban fogadták. A gyerekek verses-zenés műsora után Balog Zoltán miniszter közvetlen, kedves beszédet tartott a számukra, majd átadott nekik egy magyar és lovári nyelven írott bibliát.
A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László arról beszélt, hogy a magyarokéhoz képest szinte irigylésre méltó a romák ügye, hiszen európai üggyé vált az utóbbi időben. Kijelentette: tervei között szerepel egy romológia szak beindítása a Partiumi Keresztény Egyetemen – erről délután egyeztettek az egyetem vezetőségével. Balog Zoltán azt mondta, nem létezik Magyarországon olyan ügy, ami kizárólag belügy volna, és ne érintené a határon túliak, ezen belül a magyar identitású romák helyzetét.
Aláhúzta: a magyar romák éppolyan emberi erőforrást jelentenek a nemzet számára, mint a nem romák, ezért fontos, hogy ne csak népszámlálások, illetve választások idején értékeljük pluszként, nem pedig teherként jelenlétüket. Farkas Csaba, az E-amarodrom Romaidentitás, Kulturális, Hagyományőrző és Érdekvédő Közhasznú Egyesület vezetője azt emelte ki, hogy a hátrányos helyzetű emberek megsegítésének – legyen az roma vagy sem – a legjobb módja a munkahelyteremtés, hiszen a segély nem tarthat örökké.
„Ne Bukarestre, hanem Budapestre nézzünk!”
Délután Tőkés László Balogh Zoltán miniszterrel, Nagy József Barna cigánymissziós református lelkésszel, illetve a néppárt diószegi polgármesterjelöltjével, Loló Tiborral a diószegi romatelepre látogatott ki. Az összesereglett cigányok egymás szavába vágva adtak hangot elégedetlenségüknek. Ezt követően a politikusok átvonultak a termelőszövetkezet épületének gyűléstermébe – a kultúrotthont ugyanis nem sikerült lefoglalniuk, mivel amikor kiderült, hogy erre pályáznak, az RMDSZ gyermeknapi rendezvényt szervezett erre az időpontra –, ahol már várták őket a helyi és környékbeli lakosok. A fórumon Tőkés László és Balog Zoltán egyaránt beszámolt a romatelepen tapasztaltakról, s ígéretet tettek, hogy segítenek a cigányok felzárkóztatásában.
Az EMNT elnöke pedig a Diószegre tervezett református oktatási központ projektjének felgyorsítását is megígérte. Balog Zoltán felszólalásában arról értekezett, hogy mennyire fontos megtalálni a helyes irányt. „Van, aki Bukarestre néz és nem Budapestre. Ez rossz irány” – fogalmazott a miniszter, aki szerint Orbán Viktor és Tőkés László jó iránytűk. Beszélt továbbá az itthon való boldogulás megteremtésének fontosságáról, s ebben maximális segítséget ígért a magyar kormány részéről. Mintegy utalva a Balog Zoltán szavaira, Tőkés László is a helyes irányra hegyezte ki felszólalását.
„Mi arra a vonatra vagy repülőre akarunk felszállni, amely Budapestre megy. 1989-ben erre szálltunk fel, az irány Európa volt. Egyszer azonban azt vettük észre, hogy a Balkán fele halad. Valaki kicserélte a mozdonyt, eltérítette a repülőt” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Tőkés László ugyanakkor leszögezte: a rendszerváltás még nem ment végbe, csak elkezdődött. „A kérdés az, hogy lesz-e erőnk befejezni” – fogalmazott meg Tőkés László.
Bálint Eszter, Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Új elnökség, új feladatok (Romániai Magyar Közgazdász Társaság)
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) június 2-án tartotta országos tisztújító közgyűlését.
A küldöttek a következő két évre hattagú elnökséget választottak, az előző elnökség összetételéhez képest két személyi változás történt – áll az RMKT hétfői közleményében.
Az új elnökség tagjai: Szécsi Kálmán regionális igazgató, Raiffeisen Bank, Csatlós Pál branding- és reklámszakember, Promoteus Advertising, Gyerkó László elnökségi tag, Országos Versenytanács, Pajzos Csaba dékán, Partiumi Keresztény Egyetem, közgazdaságtudományi kar, Debreczeni László adótanácsadó, ContExp Kft., Szilveszter Norbert pénzügyi tanácsadó, OVB Allfinanz. A második elnöki mandátumát megszerző Szécsi Kálmán fontosnak tartja a társaság célkitűzéseinek átgondolását és aktualizálását. A korábbi elnökségnek két fontos célkitűzését sikerült megvalósítania: helyreállította az RMKT működésének gazdasági feltételeit, és szorosabb kapcsolatot épített ki a tagsággal – közölte a régi-új elnök, aki eredménynek tartja, hogy sikerült fenntartaniuk két kiadványukat, újabb könyvet jelentettek meg, két sikeres vándorgyűlést szerveztek, újraalapították az ifjúsági frakciót, amelynek tavalyi sikeres konferenciája után idén júliusban a Kárpát-medencei Fiatal Közgazdász Találkozót szervezik meg Nagyváradon. A társaság tavaly elnyerte az év civil szervezete címet. Az elnök a sikertelenségek között említi azt, hogy nem sikerült minden szervezetben élénkíteni a társasági életet, és még szorosabb kapcsolatot kialakítani az erdélyi magyar egyetemekkel. Az új elnökség nagyobb figyelmet fordít a tagság és az erdélyi magyarság igényeire, céljuk még aktívabb szervezet építése. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ballagási ünnepség a PKE-n
Szombaton tartották meg a Partiumi Kersztény Egyetem hagyományos ballagási ünnepségét a nagyvárad-újvárosi református templomban. Az alapszakon végzett hallgatók mellett a templom padjaiban a magiszteri képzésben részesült végzősök is helyet foglaltak.
A ballagási ünnepség szombaton a reggeli órákban kezdődött. A végzősöket az egyetem épületében szakonként más-más teremben búcsúztatták el, majd 11 órakor a hallgatók tanáraikkal közösen átballagtak az újvárosi templomba. Idén is zsúfolásig megtelt a templom szülőkkel, rokonokkal és barátokkal. A Szózat eléneklése után a ballagókat és az egybegyűlteket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Tőkés László a PKE elnöke Ámos könyvének 9 részében foglalt igerész (Ámos 9, 11-15) alapján hirdetett igét. Ámos az idézett igerészben elmondja mit történik a néppel, mivel letértek a követendő útról: büntetés helyett az ítélet súlyát feloldó kegyelemről szól Ámos próféta. Tőkés László hozzáfűzte, hogy az igerészre a nemzeti összetartozás napján talált rá. Elmondta, hogy ez a nap nem gyásznap kell legyen. „Trianon a megmaradásra figyelmeztet minket, nem a gyászra. Trianon siratása helyett, a gyógyításra van szükség, amelyhez a mai napon Isten segítségét kérjük. Ti alanyai lehettek a változásnak, a gyógyulásnak. A végzős hallgatók Partium, Erdély és Székelyföld örökségét hozták magukkal, és ez az örökség kötelez”-emelte ki Tőkés László. A továbbiakban az emigráció okozta problémákra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nem kell máshova idegennek menni, ha Isten adott hazát nekünk.
Ünnepi köszöntések
Az igehirdetést követően dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tartotta meg ünnepi évzáró beszédét. Elmondta, hogy a ballagók igazolják azt, hogy az egyetem munkája nem hiábavaló. „Legyen a mai nap az ünnepé, egy sikeres év lezárásának ünnepe”-tette hozzá. A továbbiakban értékelte az egyetem elmúlt évi munkáját, ismertette az elért eredményeket, az induló mesteri szakokat, az újonnan akkreditált szakokat. Az ünnepi köszöntések során dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora is megosztotta jókívánságait a végzősökkel: „Ne a diplomának, hanem a megszerzett tudásnak örüljenek”. A továbbiakban Bakos István, a Partiumi Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. A beszédeket követően sor került az érdemoklevelek átadására, majd a végzősök képviselői átadták az egyetem jelképes kulcsát és a Váradi Biblia mását a következő, jövőre végző évfolyamnak. A Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa színvonalas szolgálattal járult hozzá a tanévzáróhoz, amely a Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepség után a hozzátartozók és a barátok virággal és ajándékokkal halmozták el a ballagókat.
Nagy Noémi. Erdon.ro

Ballagási ünnepség a PKE-n
Szombaton tartották meg a Partiumi Kersztény Egyetem hagyományos ballagási ünnepségét a nagyvárad-újvárosi református templomban. Az alapszakon végzett hallgatók mellett a templom padjaiban a magiszteri képzésben részesült végzősök is helyet foglaltak.
A ballagási ünnepség szombaton a reggeli órákban kezdődött. A végzősöket az egyetem épületében szakonként más-más teremben búcsúztatták el, majd 11 órakor a hallgatók tanáraikkal közösen átballagtak az újvárosi templomba. Idén is zsúfolásig megtelt a templom szülőkkel, rokonokkal és barátokkal. A Szózat eléneklése után a ballagókat és az egybegyűlteket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Tőkés László a PKE elnöke Ámos könyvének 9 részében foglalt igerész (Ámos 9, 11-15) alapján hirdetett igét. Ámos az idézett igerészben elmondja mit történik a néppel, mivel letértek a követendő útról: büntetés helyett az ítélet súlyát feloldó kegyelemről szól Ámos próféta. Tőkés Lászlóhozzáfűzte, hogy az igerészre a nemzeti összetartozás napján talált rá. Elmondta, hogy ez a nap nem gyásznap kell legyen. „Trianon a megmaradásra figyelmeztet minket, nem a gyászra. Trianon siratása helyett, a gyógyításra van szükség, amelyhez a mai napon Isten segítségét kérjük. Ti alanyai lehettek a változásnak, a gyógyulásnak. A végzős hallgatók Partium, Erdély és Székelyföld örökségét hozták magukkal, és ez az örökség kötelez”-emelte ki Tőkés László. A továbbiakban az emigráció okozta problémákra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nem kell máshova idegennek menni, ha Isten adott hazát nekünk.
Ünnepi köszöntések
Az igehirdetést követően dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tartotta meg ünnepi évzáró beszédét. Elmondta, hogy a ballagók igazolják azt, hogy az egyetem munkája nem hiábavaló. „Legyen a mai nap az ünnepé, egy sikeres év lezárásának ünnepe”-tette hozzá. A továbbiakban értékelte az egyetem elmúlt évi munkáját, ismertette az elért eredményeket, az induló mesteri szakokat, az újonnan akkreditált szakokat. Az ünnepi köszöntések során dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora is megosztotta jókívánságait a végzősökkel: „Ne a diplomának, hanem a megszerzett tudásnak örüljenek”. A továbbiakban Bakos István, a Partiumi Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. A beszédeket követően sor került az érdemoklevelek átadására, majd a végzősök képviselői átadták az egyetem jelképes kulcsát és a Váradi Biblia mását a következő, jövőre végző évfolyamnak. A Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa színvonalas szolgálattal járult hozzá a tanévzáróhoz, amely a Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepség után a hozzátartozók és a barátok virággal és ajándékokkal halmozták el a ballagókat.
Nagy Noémi. Krónika (Kolozsvár)

Ismét lesz magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon
Csaknem egy évtized kiesés után ismét lesz magyar nyelvű, felsőfokú tanítóképzés Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem ősztől indítja tanítóképző szakát, amelyen magyarországi oktatók, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szatmári kirendeltségének két tanára tanít majd.
Tolnay István tanügyi előadó, az egyetem igazgatótanácsának alelnöke a Krónikának elmondta: a PKE jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola néhány évig működtetett tanítóképző szakot, ám annak a törvényi változások miatt meg kellett szűnnie. Visszaemlékezett: a szak 1996-ban indult, ám 2000-ben már nem lehetett újra meghirdetni, mert az akkori tanügyminisztérium úgy döntött, a tanítóképzést kizárólag az állami egyetemek jogává teszi.
Akkor már néhány éve megszűnt az ötéves középiskolai tanítóképzés Romániában, holott ennek nagy hagyományai voltak Váradon – mondta el lapunknak János-Szatmári Szabolcs, az egyetem rektora. Érdekesség, hogy az aradi Vasile Goldiş magánegyetem ugyanakkor megkapta az akkreditációt a tanítóképzőjére – ott magyar nyelvű oktatás nem folyt.
A Nagyváradi Állami Egyetemen működő, magyar nyelvűnek nevezett tanítóképző szak pedig valójában csak részben volt magyar, hiszen oktatók hiányában a tantárgyak egy részét románul tanulták a hallgatók. A rektor szerint épp ezért lesz most hiánypótló a PKE-n induló tanítószak, még akkor is, ha relatív közeli városokban elérhető a magyar tannyelvű pedagógusképzés. „Az állami egyetem magyar tagozatán idén már nem hirdettek helyeket első évre, Kolozsvárhoz és Szatmárhoz képest pedig egészen más a váradi merítési bázisunk. Bízom benne, hogy megtelnek a helyek” – fogalmazott a rektor.
A PKE új szakán 35 helyet hirdetnek meg, amiből 15 tandíjmentes lesz.
Tolnay István hangsúlyozta: a PKE-n nemcsak névleg, hanem valóban magyar nyelvű oktatás folyik majd, ám nagy hangsúlyt fektetnek a román nyelv elsajátítására is, hiszen a nyelv és az oktatás metodikája alapos ismerete a tanítói munka fontos része.
A Partiumi Keresztény Egyetemen egyébként szombaton tartották meg az évzáró istentiszteletet. Tizenhárom alapszakon, illetve három mesterin összesen 282 diák ballagott el. Ősztől a tanítóképző mellett egy másik új alapszak is indul az egyetemen, bank és pénzügy témakörrel.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Ismét lesz magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon
Csaknem egy évtized kiesés után ismét lesz magyar nyelvű, felsőfokú tanítóképzés Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem ősztől indítja tanítóképző szakát, amelyen magyarországi oktatók, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szatmári kirendeltségének két tanára tanít majd.
A nagyváradi PKE-n szombaton közel 300 végzős ballagott el
Tolnay István tanügyi előadó, az egyetem igazgatótanácsának alelnöke a Krónikának elmondta: a PKE jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola néhány évig működtetett tanítóképző szakot, ám annak a törvényi változások miatt meg kellett szűnnie. Visszaemlékezett: a szak 1996-ban indult, ám 2000-ben már nem lehetett újra meghirdetni, mert az akkori tanügyminisztérium úgy döntött, a tanítóképzést kizárólag az állami egyetemek jogává teszi.
Akkor már néhány éve megszűnt az ötéves középiskolai tanítóképzés Romániában, holott ennek nagy hagyományai voltak Váradon – mondta el lapunknak János-Szatmári Szabolcs, az egyetem rektora. Érdekesség, hogy az aradi Vasile Goldiş magánegyetem ugyanakkor megkapta az akkreditációt a tanítóképzőjére – ott magyar nyelvű oktatás nem folyt.
A Nagyváradi Állami Egyetemen működő, magyar nyelvűnek nevezett tanítóképző szak pedig valójában csak részben volt magyar, hiszen oktatók hiányában a tantárgyak egy részét románul tanulták a hallgatók. A rektor szerint épp ezért lesz most hiánypótló a PKE-n induló tanítószak, még akkor is, ha relatív közeli városokban elérhető a magyar tannyelvű pedagógusképzés. „Az állami egyetem magyar tagozatán idén már nem hirdettek helyeket első évre, Kolozsvárhoz és Szatmárhoz képest pedig egészen más a váradi merítési bázisunk. Bízom benne, hogy megtelnek a helyek” – fogalmazott a rektor.
A PKE új szakán 35 helyet hirdetnek meg, amiből 15 tandíjmentes lesz. Tolnay István hangsúlyozta: a PKE-n nemcsak névleg, hanem valóban magyar nyelvű oktatás folyik majd, ám nagy hangsúlyt fektetnek a román nyelv elsajátítására is, hiszen a nyelv és az oktatás metodikája alapos ismerete a tanítói munka fontos része.
A Partiumi Keresztény Egyetemen egyébként szombaton tartották meg az évzáró istentiszteletet. Tizenhárom alapszakon, illetve három mesterin összesen 282 diák ballagott el. Ősztől a tanítóképző mellett egy másik új alapszak is indul az egyetemen, bank és pénzügy témakörrel.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

II. Kárpát-medencei Ifjú Közgazdász Találkozó (KÁMFOR)- beszámoló
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF) a vele partnerségben levő Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Bizottsággal (MKT IB) idén közösen szervezte meg a II. Kárpát-medencei Ifjú Közgazdász Találkozót (KÁMFOR).
A találkozó először az elmúlt évben, Magyarországon került megrendezésre, és sikerességét követően a rendezők elhatározták, hogy tradíciót teremtenek. Az idén július 13. és 15. között Nagyváradon megszervezett rendezvényre a szervezők az egész kárpát-medencei övezetből számíthattak résztvevőkre, pontosítva Szerbiából, Szlovákiából, Magyarországról és természetesen Romániából. A háromnapos rendezvény hivatalosan péntek délután kezdődött meg, a Sebes-Körös parti Continental Forum hotel konferencia termében. A megnyitót a főszervező, Szilveszter Norbert a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakció elnökének beszéde indította, aki elárulta, hogy a rendezvény célkitűzése egy olyan közeget biztosítani a fiatal közgazdászoknak, egyetemistáknak és minden közgazdaság és üzleti élet iránt érdeklődőnek, ahol lehetőségük nyílik új kapcsolatok kialakítására, hasznos információk gyűjtésére és természetesen szórakozásra és kikapcsolódásra.
Az előadássorozat szombaton reggel kezdődött és két fő részből állt: az első részben plenáris előadásokon vehettek részt a jelenlévők, míg a második részben 3 workshop keretén belül gyarapíthatták tudásuk. A több témakőrt is felölelő plenáris előadásokat Kánya Hajnalka, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója kezdte, aki a siker titkaiba vezette be a meghívottakat és elárulta, hogy hogyan használhatja fel bárki a grafológia tudományát egy kiegyensúlyozott élet eléréséhez. Őt Bilibók Botond, a Concord Alapkezelő Zrt. Vezérigazgatója követte, aki a pénzügyi elemzésről tartott előadást, hangsúlyt fektetve az utóbbi évek pénzügyi mozgatórugóira. Dr. Poór József egyetemi tanár és menedzsment tanácsadó is jelen volt a multinacionális cégekről és a külföldi tőkebeáramlás előnyeiről és hátrányairól világosítván fel a jelenlevőket.
A Kárpát-medence mint gazdasági régió fontosságáról tárgyalt Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint a jövőt a Kárpát-medencei gazdaság fejlesztése, az elszakított területen élő magyarság összefogása jelenti. Az összefogásban, vagyis a szociális vállatokban látta a jövőt Kolumbán Gábor tanár és politikus is, ki szerint kisgazdálkodók és kisvállalkozók túlélési és fejlődési lehetőségeit az együttműködés fogja biztosítani.
A workshopok is legalább olyan hasznosnak és érdekesnek bizonyultak, mint a plenáris előadások. Itt három témakőr került megtárgyalásra mind a szakmában elismert személyiségek által, így mindenki a kedvére választhatott a saját érdeklődési körének megfelelő témát. Az egyik érintett tematika a fenntartható gazdaság problémája volt, melyről Dr. Gyulai István ökológus, Mészáros Csaba projektmenedzser tárgyalt. A másik két párhuzamosan lezajló workshopon a család és karrierről hallhattak a jelenlevők hasznos tanácsokat Dr. Szabó Árpád sikeroktatótól, Kánya Hajnalkától, Csatlós Pál reklámszakembertől és Bitai László pénzügyi elemzőtől illetve a startupok világába is betekintést nyerhettek Kecsmár Attila vállalkozó, Kádár Magor egyetemi oktató és Simon Zoltán befektető segítsége által.
A rengeteg érdekfeszítő előadás mellett azonban szórakozásra is maradt idő. A szervezők jóvoltából egy esti városnézésen is részt lehetett venni, de meg lett látogatva egy helyi szórakozóhely is majd szombaton egy nagyon kellemes ünnepi vacsora után egy táncos- bulizós élőzenés estre is sor került. Összességében el lehet mondani, hogy a színvonalas szervezésnek és a meghívott lelkes előadóknak köszönhetően mind a 150 Kárpát-medencei résztvevő fiatal közgazdásznak, vállalkozónak és érdeklődőnek egy szakmailag hasznos hétvégét jelentett a második alkalommal megrendezett Ifjú Közgazdászok Találkozója. Nemcsak azért mert több társadalmi és gazdasági probléma is megtárgyalásra került, hanem mert rengeteg új emberrel lehetett megismerkedni és kapcsolatot kiépíteni. És nem utolsó sorban egy határokat átívelő kezdeményezés egy nagy lépést jelent a jelenlegi gazdasági helyzet átvészelésében, és a magyarság összefogásában.
Erdély.ma

Több az egyetemi hely, mint a jelentkező
Zajlik a sikeresen érettségizett diákok beiratkozása egyetemekre, a legtöbb helyen idén még nem szerveznek klasszikus értelemben vett felvételi vizsgát. A Krónika által megkérdezett kolozsvári intézményvezetők úgy vélik, az idei katasztrofális érettségi eredmények nem befolyásolják jelentős mértékben az iratkozásokat, ezzel szemben egyes megyékben a meghirdetett helyek száma meghaladja a sikeresen vizsgázó tanulók számát.
Aránybeli különbség. Míg a kolozsvári Sapientián túljelentkezés van, Vásárhelyen nincs elég diák
Több felsőoktatási intézményben ugyanakkor új szakokkal, illetve az eddiginél több tandíjmentes hellyel várják a tovább tanulni vágyókat.
Több ingyenes hely a BBTE-n
Ötvennel emelkedik idén alapképzésen a tandíjmentes helyek száma a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), az összesen 5003 ingyenes helyből 1110 tartozik a magyar tagozathoz – nyilatkozta lapunknak Soós Anna rektorhelyettes. Mint mondta, a tandíjköteles helyek száma közel 10 ezer, ebből mintegy 1500 a magyar nyelvű oktatást választók számára fenntartott hely. „Az érettségi eredményeket egyáltalán nem tartjuk elkeserítőnek, minden bizonnyal emiatt felkészültebb diákjaink lesznek. A szigorúbb vizsgáknak köszönhetően már tavaly is nagyobb tudású hallgatók érkeztek egyetemünkre” – hangsúlyozta az intézmény magyar tagozatának vezetője.
Hozzátette, a létszámhiánytól sem tart, hiszen a BBTE rangsorolása alapján is az ország egyik legnépszerűbb, legelőkelőbb felsőoktatási intézménye, így a viszonylag kevés friss érettségiző nem okoz gondot.
A BBTE-n az alapképzés mellett a magiszteri szakokra is a héten zajlik a beiratkozás. A mesterképzésen biztosított 3470 térítésmentes helyből 467, míg a közel 4500 tandíjasból mintegy 580 illeti a magyarul tovább tanulókat. „A magiszteri oktatás keretében idén kevesebb helyet hirdettünk meg magyar tagozaton az elmúlt évhez képest, az igényekhez képest azonban ez is bőven elég lesz” – magyarázta Sóos Anna.
Hozzátette, felvételi vizsgát csak azokon a karokon szerveznek, ahol erre a korábbi években is sor került, vagyis a színművészeti és sport szakon, az informatika fakultásra beiratkozó diákoknak pedig szintén lehetőségük van felvételizni, ha elégedetlenek az érettségin szerzett osztályzatukkal.
Új szakok Nagyváradon
Két új szakot indítanak idén a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), a diákok mostantól a bank és pénzügyek, valamint az óvodai és elemi oktatás pedagógiája, vagyis tanítóképző fakultásokra is jelentkezhetnek. A PKE-n alapképzésen indított szakok száma így tizenháromra bővült, a magiszteri oktatásra jelentkező hallgatók ugyanakkor továbbra is nyolc szakon szerezhetnek oklevelet.
A BBTE-hez hasonlóan a PKE sem szervez több szakon felvételi vizsgát, mint amennyit eredetileg meghirdettek a felvételi tájékoztatókban, így a hagyományokhoz híven idén is a két művészeti szakon – képzőművészeten és zenepedagógián – mérik fel a jelentkezők kézségeit. A felvételi vizsgákat július 26-án és 27-én, csütörtökön és pénteken tartják. Képzőművészeti szakon a jelentkezőknek a természetről kell egy rajzot elkészíteniük, ez a végső jegy 50 százalékát teszi ki, további 40 százalékot jelent a felvételiző portfóliója, valamint a személyes interjú, az érettségi vizsga átlaga pedig 10 százalékban számít.
Zenepedagógián két lépésben történik a felvételi interjú, az illetékesek egyrészt felmérik a jelentkező zenei képességeit, akinek emellett két választott zeneművet kell előadnia. Az érettségi átlag itt is 10 százalékot nyom a latba, a felvételi jegy további 50 százalékát a képességfelmérés, 40 százalékát pedig hangszer- vagy énektudás felmérése teszi ki. Az egyetemre egyébként július 25-éig lehet jelentkezni, a beiratkozási díj 50 lej.
Túljelentkezés Kolozsváron
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) öszszesen 1170 helyet hirdettek meg, ennek körülbelül fele államilag támogatott, a tandíjas helyekre bejutó diákoknak pedig szaktól függően 250-400 eurót kell fizetniük – közölte megkeresésünkre Tonk Márton, a Sapienta kolozsvári karának dékánja. Mint mondta, a kincses városban a már megszokott négy alapszakon – környezettudományon, jogon, nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok, valamint filmművészet, fotóművészet, média fakultásokon – várják a jelentkezőket, összesen 70 ingyenes és 60 tandíjköteles helyen. Emellett mesterképzést is indítanak a Budapesti Gazdasági Egyetemmel közösen, itt 30 tandíjmentes helyet hirdettek meg, a beiratkozásra szeptemberben kerül sor.
Felvételi vizsgát a film-média alapképzésen szerveznek, ugyanis minden bizonnyal idén is túljelentkezés lesz, Tonk Márton ugyanakkor cáfolta azokat a helyi sajtóban megjelent információkat, miszerint máris beteltek a helyek az említett fakultáson. Hangsúlyozta, a gyenge érettségi eredmények nem befolyásolják a beiratkozásokat, országos szinten ugyanis tavalyhoz képest nincs lényegi változás. „Nem hiszem, hogy drasztikusan csökkenne a beiratkozók száma, legfeljebb Hargita és Kovászna megyében lehet gond, a kincses városba azonban több helyről érkeznek diákok. Ha mégis maradnak betöltetlen helyek, ezeket az őszi felvételin pótoljuk” – fogalmazott Tonk Márton.
Csíki Sapientia: gondot okozhat az érettségi
A katasztrofális érettségi eredmények ezzel szemben gondot okozhatnak a Székelyföldön, Hargita megyében például alig 900 diák vizsgázott sikeresen. A Sapientia EMTE Csíkszeredában összesen 550 helyet biztosít, ebből 220 tandíjmentes. „Már az is nagyon jó eredmény lenne, ha annyian választanának minket, mint az elmúlt évben, amikor a pótfelvételivel együtt a meghirdetett helyeknek mindössze háromnegyede telt be” – nyilatkozta Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja.
Az említett kar keretében agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, általános közgazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, marketing, angol, illetve román nyelv és irodalom, valamint világ- és öszszehasonlító irodalom szakra jelentkezhetnek a diákok. Az oktatók egyébként érettségi felkészítőt is tartanak a megbukott tanulóknak matematikából és román nyelvből. A Sapientia másik, Csíkszeredába kihelyezett Műszaki és Társadalomtudományi Karán hat szakon várják a diákokat.
A jelentkezők szociológia-vidékfejlesztés, kommunikáció és PR, élelmiszer-ipari mérnöki, környezetmérnöki szakra, ipari biotechnológia, valamint közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser szakon folytathatják tanulmányaikat. A székelyföldi városban emellett két román tannyelvű felsőoktatási intézmény, a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem és a bukaresti Spiru Haret Egyetem működtet kihelyezett irodákat.
Több a meghirdetett hely, mint a diák Vásárhelyen
Új szakot indít idén a Sapientia EMTE Marosvásárhelyen, a tájépítész-mérnöki fakultásra jelentkező diákoknak – az illetékesek elmondása szerint – egyszerre kell kertésznek, mérnöknek és művésznek lenniük. Nyárádi Imre István, a kertészmérnöki tanszék helyettes vezetője megkeresésünkre kifejtette, a tájépítészet leendő hallgatói városrendezésre, parkok, játszóterek kialakítására szakosodnak. „Munkájuk lehet egy egyszerű családi kert megtervezése, de akár egy Bolyai tér, vagy egy Víkendtelep elrendezése is” – magyarázta az egyetemi adjunktus.
Romániában egyébként eddig nem létezett ilyen jellegű magyar nyelvű felsőoktatási képzés. Az új szakon összesen 40 hely áll a hallgatók rendelkezésére, ebből 5 ingyenes, 15 diáknak 400 eurót, 20 hallgatónak pedig 750 eurót kell fizetnie éves tandíjként. A Sapientia EMTE emellett a már ismert szakokon várja a hallgatók jelentkezését, a beiratkozók informatika, számítástechnika, automatika és alkalmazott informatika, távközlés, mechatronika, számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, kommunikáció és közkapcsolatok, fordító és tolmács, egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások, valamint kertészmérnöki képzésen vehetnek részt.
Maros megyében egyébként mintegy 2200 tanulónak sikerült idén az érettségije, ennél jóval több egyetemi helyet hirdetnek Marosvásárhely felsőoktatási intézményeiben. A három állami intézményben, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), a Petru Maior Tudományegyetemen, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen összesen közel 2700 egyetemistának biztosítanak helyet, ebből mintegy ezer tandíjmentes.
A MOGYE-n összesen 960 hallgatót várnak, közülük 440-nek nem kell majd tandíjat fizetni, 220 diák a román, 220 pedig a magyar tagozaton juthat be ingyenes helyre. Az orvosi egyetemen írásbeli felvételi teszt alapján dől el, hogy ki kezdheti ősztől felsőfokú tanulmányait a MOGYE-n, az általános orvos-, fogorvos-, valamint gyógyszerész-tudományi karokon július 25-én, szerdán, a többi karon pedig 27-én, pénteken zajlik a felvételi vizsga, amelyre július 21-éig lehet beiratkozni. A művészeti egyetem felvételijére szintén július 21-éig jelentkezhetnek a tanulók, a vizsgákat 23. és 26. között tartják. A magyar karon egyébként 49 államilag támogatott és 35 tandíjas, a román karon pedig 38 ingyenes és 22 tandíjköteles hely várja a hallgatókat.
A BBTE marosvásárhelyi kihelyezett tagozatán július 23-áig fogadják a felvételhez szükséges iratcsomót, összesen 15 államilag támogatott és 20 költségtérítéses helyet hirdetnek az óvodai és elemi oktatás pedagógiája szakra.
A Petru Maior Tudományegyetem alapképzésein 1587 helyre várják a diákokat, ebből 435 ingyenes, 1152 pedig tandíjköteles hely. A jelentkezők három kar tizennyolc szakából választhatnak, a hallgatók közgazdaság-tudományt, közigazgatást, természet- és bölcsészettudományt tanulhatnak, ha legkésőbb július 20-áig jelentkeznek.
Gőzerővel épül a Sapientia új otthona
Felgyorsult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új kolozsvári épületének építése, a kedvező időjárásnak köszönhetően a munkások két műszakban, nappal és éjszaka is dolgoznak, így a kivitelező az előzetes terveknek megfelelően halad a munkálatokkal – nyilatkozta a Krónikának Tonk Márton, a felsőoktatási intézmény kolozsvári karának dékánja. Mint mondta, a Tordai úton található építőtelepen az alapozást két héttel ezelőtt fejezték be, így a munkások már nekifogtak az épület felső szintjeinek építéséhez.
„Minden a tervek szerint halad, a szerződés szerint az új ingatlannak 2013 őszéig kell elkészülnie” – hangsúlyozta a dékán. Hozzátette, az építkezés anyagi feltételeivel sem adódtak gondok, a magyar kormány ugyanis a jövő évben további 100 millió forinttal támogatja a beruházást. „A támogatást rögzítő szerződés szövege elkészült, már csak a hivatalos aláírásra van szükség” – közölte Tonk. Kiss Előd-Gergely, Kozán István, Nagy Orsolya, Szász Cs. Emese
Krónika (Kolozsvár)

Új szakok a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
Ősztől 930 új diák kezdheti meg tanulmányait a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. Az országban pár napja kezdődtek meg az egyetemi felvételik. A felsőokatási intézetek azonban aggódnak, hogy az elrontott érettségik miatt nem lesz elegendő diák idén sem. Nagyváradon ez ideig többen jelentkeztek, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
A nagyváradi magyar felsőoktatási intézményben idén két új szakkal bővült az oktatás. A pedagógia és a bankszakember képzés a legnépszerűbb a jelentkezők körében.
Antal Júlia felvételiző, Margitta: „Próbálok egy olyan munkalehetőséget választani ezáltal, ami könnyebbé teszi az életemet a jövőben.”
Néhány év múlva valószínűleg már az itt végzett fiatalok helyezkednek el a Bihar megyei bankfiókokban. Magyar bankszakemberből ugyanis hiány van, ez az első ilyen jellegű képzés Romániában. János Szatmári Szabolcs rektor, Partiumi Egyetem: „Ebben a határ menti régióban egyre inkább nagyobb a kereslet az olyan pénzügyi bankszakemberek iránt, akik magyarul is, románul is, idegen nyelven is tudnak kommunikálni és hát nyilvánvalóan ezt a keresletet próbálja ez a szak kielégíteni.” Az egyetemre Debrecenből és Szegedről is rendszeresen járnak át a vendégtanárok és szakemberek. De nemcsak ők. A nagyváradi felsőoktatási intézet a külföldi diákok körében is egyre népszerűbb. Ez a fiatalember a romániai gyökereit kereste és itt kötött ki.
Gyalai Artúr, diák, Bécs: „Ami tetszik az az, hogy én nagyon jól megértem magam a tanárokkal, nagyon nyitottak, kicsit családi hangulat van és azért csak mindenféléről tanulunk.”
A beiratkozás 25-én zárul. A jelentkezőket az érettségi jegyek alapján rangsorolják. Csupán reklámgrafika és a zenepedagógia szakon van kizáró jellegű képességfelmérés. Az eredményhirdetés július 28-án lesz.
Villányi Zoltán
Erdély Tv
Erdély.ma

Agyelszívás, szórványosodás: a felsőoktatás rákfenéiről Tusványoson
A közös Kárpát-medencei magyar felsőoktatási tér, az egyetemek közti együttműködés szükségességét fogalmazták meg romániai, magyarországi és ukrajnai magyar egyetemi vezetők Tusványoson. A beszélgetést Aáry Tamás Lajos magyarországi oktatási biztos moderálta, az elhangzottakat – ígérete szerint – továbbítja a magyar oktatási minisztérium illetékeseinek, akik nem jöttek el a fórumra.
Soós Anna, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese szerint új egyetemek létrehozásáról akkor kéne beszélni a romániai magyar közösség számára, amikor a jelenlegi intézmények kapacitását teljes mértékben kihasználják. Agrártudományi és műszaki képzésben viszont továbbra is nagy hiány van. A rektorhelyettes többek közt javasolta, hogy a mesteris hallgatókat támogatni kellene abban, hogy a kutatásukat végezhessék, és ne kelljen Kolozsváron közben munkát vállalniuk. Dávid László, a Sapientia rektora az értelmiség és a diplomás fiatalok elvándorlása, az agyelszívás megakadályozásának feladatát tartja roppant fontosnak. Nem megoldás, hogy olyan szakokat indít egy egyetem, amire nagy a kereslet, de utána a végzősök nem tudnak elhelyezkedni. Egy egyetem hosszú távon kell gondolkodjon, és minőségi oktatást biztosítson. Emellett továbbra is meg kell győzni nemcsak a román államot, hanem a romániai magyar közvéleményt is, hogy az anyanyelvű oktatás a leghatékonyabb.
János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora elmondta, a PKE-re egyre több román hallgató is iratkozik, akiknek hozzáférhetővé kell tenni a tananyagot. Bihar, Szatmár és Szilágy megyében az elvándorlás mellett a szórványosodás okoz problémát, a magyar iskolák úgy maradnak fenn, hogy roma gyerekeket íratnak be a magyar osztályokba. Az egyetem emiatt a pedagógusképzésbe bevezette a roma közösségek kultúrájának tanítását, és romológia szakot indított. Roma szakkollégiumot is létre akarnak hozni magyarországi mintára, hogy támogassák a roma közösség értelmiségének megerősödését, szakértők képzését. A rektor szerint egyébként a falusi iskolákban rengeteg az ingázó tanár, akik nem is maradnak 1-2 évnél tovább, és ez rányomja bélyegét a közoktatás színvonalára. Javasolta a térség magyar polgármestereinek, alapítsanak ösztöndíjat tehetséges gyerekeknek, akik így egyetemet elvégezve majd hazatérhetnek pedagógusnak, értelmiséginek a szülőfalujukba, ám mindebből nem lett semmi.
Dávid László szerint elsősorban kíváncsiság, játékosság és pótcselekvés helyett valódi alkotás szükséges a versenyképes magyar felsőoktatáshoz. Három éven belül végleges és megnyugtató megoldást kell találni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar képzése ügyére, el kell indítani a Sapientián az első doktori iskolákat, és az állam, amelynek a romániai magyarok is adófizetői, járuljon hozzá a magyar egyetemek fenntartásához.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetője kifejtette, a magyar-magyar politikai kapcsolatok függvénye, hogy az intézmény kap-e támogatást, ami nehezíti a fenntartható és hosszú távú tervezést. Az egyetem nemcsak a politikai széljárásnak van kitéve, hanem az ukrán állam önkényének is, amely ugyan nem ad pénzt a fenntartásra, de elvárásai vannak, és az akkreditáció és a diplomák honosítása/elismerése elé is akadályokat gördít. (tudósítónktól)
Transindex.ro

Nem aggódnak az egyetemek
A katasztrofális érettségi eredmények ellenére az ország legtöbb egyetemére a meghirdetett helyek számánál lényegesen több diák jelentkezett, tudtuk meg az intézményvezetőktől. Amint az várható volt azonban, Hargita megyében – ahol a tavalyi 60-hoz képest idén mindössze 30 százalékos volt az átmenési arány – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain jóval kevesebb hallgató kezdheti meg ősztől tanulmányait, mint az elmúlt években. Az illetékesek ennek ellenére nem borúlátók, véleményük szerint a kevesebb jelentkező minőségibb oktatást jelent. A kolozsvári egyetemeken ugyanakkor változatlan a helyzet, a karok többségén nem maradt már szabad hely az őszi pótfelvételire.
A jog és az informatika a legnépszerűbb
A meghirdetett helyeknél lényegesen többen iratkoztak be a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyes karain, a jogon hatszoros, az informatika szakon pedig háromszoros volt a túljelentkezés, de népszerűnek bizonyultak a kommunikáció, sport és pszichológia fakultások is – nyilatkozta a Krónikának Soós Anna rektorhelyettes, az intézmény magyar tagozatának vezetője. Mint mondta, a meghirdetett helyeknek összesen mintegy 80 százalékát foglalták el. Az érdeklődés szakonként változik, van, ahol már a mostani iratkozás során beteltek a tandíjköteles helyek is, máshol ingyenes helyekre is jelentkezhetnek a diákok az őszi felvételin.
A legkisebb érdeklődés egyébként a természettudományi, teológia, valamint filozófia szakok iránt mutatkozott. „Az őszi beiratkozásokat követően minden bizonnyal átcsoportosítjuk a tandíjmentes helyeket, így a népszerű fakultásokon több diák tanulhat majd ingyenesen. Ez elsősorban a tandíjköteles helyekre bejutott diákoknak fontos, hiszen előfordulhat, hogy eredetileg az államilag támogatott helyekről épp lemaradó jelentkezőknek mégsem kell fizetniük, ezért érdemes a leendő diákoknak az egyelőre tandíjköteles helyeket is fenntartani” – magyarázta Soós Anna.
Csíkszereda: mindenhol maradtak üres helyek
Ahogy a katasztrofális érettségi eredmények miatt várható volt, a tavalyi felvételihez képest idén jóval kevesebben jelentkeztek a Sapientia EMTE csíkszeredai karaira, a felsőfokú tanintézet mindegyik székelyföldi szakán maradtak szabad helyek az őszi pótfelvételire. Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja a Krónikának elmondta, mintegy 30 százalékos visszaesés tapasztalható az elmúlt évhez képest, ez azonban szakokra lebontva változó: míg a könyvelés, a román–angol vagy az öszszehasonlító irodalom szakokon nem észlelhető számottevő csökkenés, a statisztika és gazdasági előrejelzés fakultásra egyetlen diák sem jelentkezett.
Az illetékes elmondása szerint emiatt az is lehetséges, hogy ez utóbbin az őszi pótfelvételin már nem hirdetnek meg helyeket. „Sajnos a tapasztalat szerint minél több matematika jellegű tantárgy van egy szakon belül, annál kevesebb az érdeklődő. Ez a tömegoktatás jellemzője, a minőségi oktatásban ennek fordítva kellene lennie” – fejtette ki Makó Zoltán. A dékán ugyanakkor nem látja kétségbeejtőnek a helyzetet, véleménye szerint ugyanis a kisebb diáklétszám, illetve a szigorított érettségi minőségibb oktatáshoz vezet. „A Hargita megyei fiatalok mindössze 30 százaléka érettségizett sikeresen, ők azok, akiknek valóban az egyetemen van a helyük. Az őszi pótfelvételin növekedni fog a beiratkozók száma, a később jelentkezők azonban minden bizonynyal lemorzsolódnak az évek során” – vélte Makó. Indoklása szerint a tavaly beiratkozott 150-160 fiatal mintegy harmada idéntől már nem folytatja tanulmányait.
Biró A. Zoltán, a szintén Csíkszeredában működő Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja lapunknak szintén úgy nyilatkozott, noha esetükben is 9-10 százalékkal esett vissza a jelentkezők száma, az eddig beiratkozott diákokkal teljesen elégedettek. „A személyes meghallgatások alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy felkészült, jó képességű fiatalokról van szó. Egyébként számítottunk az érdeklődés viszszaesésére, hiszen a megyében a tavalyi 60-ról 30 százalékra csökkent a sikeresen érettségizők aránya” – fogalmazott Biró. A dékán ugyanakkor hozzátette, a Sapientia akkreditálásának köszönhetően hatékonyabban működik a diákok toborzása és a hálózatépítés, így az őszi iratkozások után valószínűleg növekszik majd a hallgatók száma.
Túljelentkezés Kolozsváron és Vásárhelyen
Ezzel szemben a Sapientia EMTE kolozsvári karának film-, fotóművészet és média szakán az előző évhez hasonlóan idén is túljelentkezés volt, mind az ingyenes, mind a tandíjköteles helyek már a nyári iratkozások során beteltek – közölte lapunkkal Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja. A jogi, környezettudományi és európai tanulmányok szakokon a meghirdetett helyek 80 százalékát foglalták el, így az őszi pótfelvételin már csak fizetéses helyekre lehet majd jelentkezni. „A tavalyi felvételihez képest nem történt jelentős változás, a gyenge érettségi eredmények az előzetes várakozásoknak megfelelően nem befolyásolták számottevően a kolozsvári adatokat, ez inkább a Székelyföldön jelentett problémát” – tette hozzá a dékán.
Szintén túljelentkezés volt a felsőoktatási intézmény marosvásárhelyi karának kommunikáció és közkapcsolatok szakán, amely az elmúlt évben is a legnépszerűbb volt a diákok körében. A jelentkezők száma közel kétszerese volt a meghirdetett helyeknek, de majdnem ekkora érdeklődést váltott ki a fordító és tolmács szak is, a gépészmérnöki, illetve távközlési fakultásokon ezzel szemben maradtak még üres helyek. „Úgy tűnik, három év sem volt elég ahhoz, hogy ezek a szakok bekerüljenek a köztudatba, ennek ellenére reményeink szerint az őszi pótfelvételin mindegyik helyet elfoglalják majd” – nyilatkozta lapunknak Székely Gyula dékán.
Hasonló helyzet alakult ki a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar tagozatán is: míg színészképzésen 23-an versengtek 7 államilag támogatott és 5 tandíjköteles helyért, a rendezői szak hét helyére pedig 13 diák jelentkezett, a látványtervezési, valamint teatrológia szakokon pótfelvételit kell szervezni. Balási András, az intézmény helyettes rektora kifejtette, a jelenség évek óta fennáll, a teatrológia iránt – rendkívül célirányos jellege miatt – mindig is kevesen érdeklődtek. Elmondása szerint ugyanakkor látványtervezésre azért jelentkeztek kevesen, mert a művészeti középiskolák végzősei közül nagyon sokan elbukták az érettségit. „Olyan tehetséges diákok kényszerültek pótérettségire, akik hónapokon keresztül rendszeresen részt vettek az egyetem felkészítőin” – magyarázta Balási.
Magyarországi diákokat is vár a PKE
A korábbi évekhez hasonlóan szintén túljelentkezés van a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), ahol tegnapig több mint 1300 diák iratkozott be 970 meghirdetett helyre, szombatig azonban még lehet jelentkezni. Az arányokat tekintve a legnagyobb érdeklődés a katonai orvosi szakon mutatkozott, ahol mindössze tizen kezdhetik meg tanulmányaikat ősztől. Az általános orvosi szakon a tegnapi adatok szerint közel kétszeres volt a túljelentkezés, míg az általános asszisztensi fakultás 100 meghirdetett helyére 115-en jelentkeztek. A gyógyszerészeti szakon ezzel szemben mintegy 50 hely maradt eddig üresen.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) alapképzéseire tegnapig lehetett iratkozni, a magiszteri szakokon azonban péntekig várják az iratkozókat. Az érdeklődés mértéke a tavalyihoz hasonló volt, idén is jócskán maradtak üres helyek az őszi pótfelvételire. A közgazdaság- és bölcsészettudományi karra egyébként közel százan, a művészeti fakultásra pedig harmincan jelentkeztek. Pajzos Csaba, a közgazdaságtudományi kar dékánja lapunknak úgy nyilatkozott, a gyenge érettségi eredmények miatt arra számítanak, hogy éppúgy, mint tavaly, az őszi felvételikre újabb jelentkezési hullám érkezik majd. A magyarországi felsőoktatási intézmények magas tandíjai miatt egyébként a PKE-n a határon túli végzős diákokat is várják az őszi iratkozáson.
Bíró Blanka, Fancsali Attila, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Borbély-Toró: barátságos csörte Tusványoson
Az erdélyi magyar belpolitika monopolizálta a Kárpát-medencei fórumot, mindkét fél részéről elhangzottak az utóbbi évekből, hónapokból ismerős vádak, cáfolatok, fricskák.
Aki eddig hiányolta az idei Tusványos felhozatalából az igazi, élesbe menő pengeváltásokat, most megkaphatta: majdnem három órás fősátori beszélgetés volt délelőtt a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek között. Az előzetesen közölt programmal ellentétben az RMDSZ is képviseltette magát Borbély László politikai alelnök személyében. A Választások 2012 munkacímű kerekasztalon az MKP, VMSZ, KMKSZ képviselői így adott ponton háttérbe is szorultak az aktuális erdélyi magyar belpolitikai csörték felelevenítése miatt.
Répás Zsuzsanna magyarországi nemzetpolitikai államtitkár-helyettes, moderátor elöljáróban felidézte, különleges év az idei, hiszen majdnem minden külhoni magyarlakta területen választások voltak vagy lesznek 2012-ben. A kívánság, miszerint „élj érdekes korban”, Kínában átoknak számít, remélhetőleg ez nem száll a Kárpát-medencei magyar közösségekre – mondta.
Össze kell fognunk, szolidaritásra van szükség – hangsúlyozta mind Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, mind Borbély László, ugyanakkor mindkét fél részéről elhangzottak az utóbbi évekből, hónapokból mindenki számára ismerős vádak, cáfolatok, fricskák.
Helyhatósági választások eredménye: kétféle értékelés Az RMDSZ majdnem 90%-ot kapott a helyhatósági választásokon, és ez azt bizonyította, az erdélyi magyarság nem akar megosztást – jelentette ki Borbély. 22 éven át megvédtük a magyarjainkat, akik tudják, hogy van egy olyan szervezet, amely kiáll mellettük, és ez az RMDSZ, ezért nem volt nagyléptékű átszavazás sem a román pártokra, sem a többi romániai magyar politikai erőre – vélte. A június 10-i választások eredménye egy pillanatkép arról, mit gondolt az erdélyi magyarság, és többek közt azt gondolja, nincs szükség transzetnikus pártokra – replikázott Toró. Ugyanakkor szerinte az EMNP-nek köszönhetően sikerült 100 ezerrel több szavazópolgárt rávenni, hogy voksoljon, igaz, ezeknek 2/3-a az RMDSZ-re adta szavazatát, amit a szövetség azóta sem köszönt meg – jegyezte meg, erre Borbély visszakapcsolta mikrofonját, és annyit mondott: „Köszönjük, csak így tovább.” A többi egyharmad viszont ránk szavazott – replikázott Toró, hozzátéve: még sokat kell tanulniuk az RMDSZ-től, ami „a szavazatok megszámolásának technikáját illeti”. Versenytársak vagyunk, ám a nemzetpolitikában az együttműködés, a szolidaritás, az összezárás, a konszenzus, a munkamegosztás kéne legyen az uralkodó jelszó, és nekünk is így kell Erdélyben nemzetpolitikát folytatni – jelentette ki Toró. Például ilyen közös cél a Sapientia román állami finanszírozása, amelyet egyébként akkreditáció utánra az RMDSZ is ígért, ám a Sapientiát és a Partiumi Keresztény Egyetemet is akkreditálták, mégsem kaptak még finanszírozást. Ilyen cél a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának kérdése is, a kulturális autonómia, Székelyföld sajátos jogállása, ám hiába nyújtottunk be autonómiát javasló tervezeteket a parlamentbe, azt az RMDSZ nem támogatta; Marosvásárhelyen pedig a pártpolitikai érdek brutálisan felülírta a nemzetpolitikait, és nem volt közös magyar jelölt – sorolta Toró.
Toró felélesztené az EMEF-et 2009-ben a romániai magyar politikai szervezetek létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely elért ugyan apró részeredményeket, de el kéne jutni a közös politikai cselekvésig – mondta Toró. „Felszólítom Borbély Lászlót, hozzuk össze augusztus közepéig ezt a fórumot, rakjuk össze erőinket, az összes politikai erőt, mert az őszi parlamenti választásokon szükségszerű az együttműködés” – jelentette ki. Az újratervezés jegyében a magyar szervezetek közti kapcsolatot is át kell gondolni, és egy új egységet létrehozni – tette hozzá. Tőkés László EP-képviselő, az EMNP védnöke a közönség soraiból szót kapva azzal kezdte szónoklatát, hogy félti az RMDSZ-t, mivel a hatalomvakság gyakran fellép a hatalom gyakorlóinál, és a hatalom 16 éve abszolút prioritás számukra, ami egyébként Băsescura, Pontáékra is vonatkozik – jelentette ki. Nehogy magával rántsa ez a társaság az RMDSZ-t, és cserbenhagyja a szövetséget „praktikus opportunizmusa” – fogalmazott.
Szerinte a helyhatósági választások eredményeit értékelve nem mellékes, hogy az RMDSZ „a román hatalom magyar megfelelője”, Bihar megyében pl. „egy korrupt, maffia típusú társaság” vette át a hatalmat, a civil szférát is leigázva - mondta. Iliescut is nagy többséggel választották meg korábban, ugyanígy az MSZP-t, Gyurcsányt, mert „a posztkommunista visszarendeződés mindig nagy sikereket aratott”; mit keres az USL-s táborban Kis Sándor és Frunda György? – tette fel a kérdést.
Tőkés felszólította az RMDSZ-t, legyen tekintettel a 11-12%-os politikai kisebbségre, mert „ha nem tér észhez, és nem ülünk le tárgyalni, magával ránthatja az egész magyar közösséget”. Üljünk le, készüljünk együtt az őszi parlamenti választásokra, de tegyenek rendet az RMDSZ-ben, mert másképp nem fog menni – fogalmazott kategorikusan Tőkés.
Tőkés Lászlót nem vakította el a hatalom, nem – replikázott Borbély, hozzátéve: az EP-képviselő úgy beszél, mintha a hatalom olyan csúnya dolog lenne, de erről esetleg a közönség soraiban jelen lévő Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettesnek is más lehet a véleménye, lévén hogy 68%-kal kormányoznak Magyarországon.
Meg kell találnunk a modus vivendit a mindenkori román kormánnyal, ami nem azt jelenti, hogy mindig kormányon legyünk, most sem vagyunk, hanem hogy tárgyalási pozíciónk legyen – fejtette ki Borbély. Az RMDSZ is volt hatalmon, nemrég pl. Tőkés felszólította három miniszterüket, mondjanak le, rá pár napra meg azt kérte, tegyenek valamit MOGYE-ügyben – akkor most tisztázni kellene, mikor mondjunk le, és mikor legyünk hatalmon – érvelt Borbély. Ezt együtt kellene megtárgyalni – értett egyet a közös egyeztetés szükségessége kapcsán, ugyanakkor megjegyezte, mondhatná ő is, hogy „olyan erős vagyok, hogy megüzenem Angela Merkelnek, hogy a következő hónapban ekkor és ekkor tudnám fogadni”.
Ugyanakkor szerinte arról is kellene beszélni, hogy az RMDSZ milyen nemzetpolitikai fontosságú eredményeket ért el az anyanyelv-használattól a közbirtokosságokon át a tanügyi törvényig. A magyarellenes hangulat nem szűnt meg Romániában, és nem biztos, hogy segített a romániai magyar politikai erők közti összefogásnak, hogy két magyar vezető politikus is kampányolni jött Romániába; ezt is meg kéne beszélni – szögezte le Borbély.
Párbeszédre szükség volt, van és lesz, de akkor helyezzük a serpenyőre mindazt, amit együtt vagy külön megvalósítottunk – javasolta. Románia nem jog-, hanem „vályogállam”, és ebben a kontextusban ne mondja egy európai biztos, hogy ne mondjunk véleményt az igazságszolgáltatásról, amikor Markó Attilát elítélték a Mikó kollégium visszaszolgáltatása miatt – szögezte le. Borbély ennek kapcsán megköszönte a magyar kormány szolidaritását, és felszólítást intézett a hallgatósághoz: minden magyar legyen ott szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön a Mikóért szervezett tüntetésen.
Toró elmondta, nagyon komolyan gondolják az MPP-vel való együttműködést, akár a fúziót is szorgalmaznák; az MPP őszre összehívta kongresszusát, ahol remélhetőleg megoldják belső problémáikat, és utána már lehet tárgyalni ezekről a javaslatokról. Könnyebb lenne az RMDSZ-szel úgy tárgyalni, hogy nem három, hanem csak két fél ül az asztal két oldalán – fogalmazott.
Eltérő véleményen a referendumról
A Traian Băsescu leváltását célzó július 29-i referendumot az RMDSZ nem akarta, hanem februárban felvetették akkori koalíciós partnereiknek az előrehozott választások megszervezését. A szövetség végigvitte a kormányzást a PDL-vel, nem ők váltották le Băsescut – hangsúlyozta Borbély. Mivel 1990 óta alapvető jog a polgárok számára a szavazáson való részvétel, természetes, hogy nem távolmaradásra buzdít az RMDSZ, hanem részvételre, és hogy mindenki saját lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson – magyarázta.
Toró T. Tibor szerint azonban félő, hogy ha az RMDSZ ily módon támogatja a román jogállam szétverésével fenyegető USL liberális-szocialista koalíciót, azzal „az egész magyarságot magával rántja”. Az ország megítélése nagyon megroppant a Ponta-kormány alatt, és az RMDSZ mellettük áll, őket erősíti, másik oldalon viszont a PDL, az EMNP, a Fidesz, az Európai Néppárt mondja azt, hogy „épeszű ember ebbe a kocsmai verekedésbe nem áll be”, azaz távolmaradásra buzdítanak a referendumról.
Arról, hogy az RMDSZ baloldali-e
Az RMDSZ egy európai jobboldali pártszövetség tagja, csak jobboldali pártokkal kormányzott együtt, 2000-2004 között ugyanakkor kívülről támogatta a PSD-t, ez volt az a periódus, amikor elég sok eredményt sikerült közösen elérni – mondta Borbély. 1993 óta a programjukban benne van elég hangsúlyosan az autonómia, ez is bizonyíték arra, hogy fontosak a nemzetpolitikai célok.
Toró szerint azonban az RMDSZ-nek be kéne vallania, hogy az MSZP stratégiai partnere. Borbély ezt határozottan cáfolta, és még hozzátette, ugyanakkor természetesen jó viszonyban kell lenni a mindenkori magyar kormánnyal. Októberben egyébként az RMDSZ a PDL-vel közösen szervezi az Európai Néppárt kongresszusát Bukarestben.
Határon túli párt bejegyzése
Magyarországon Borbély László elismételte, hogy az RMDSZ SZKT-n elhangzott javaslat, miszerint az RMDSZ pártot jegyezhetne be Magyarországon a 2014-es ottani választásokra, csak egy ötlet volt, hiszen az SZKT egy sokszínű grémium, ahol sokféle vélemény elhangzik. Ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az EMNP tényként kezeli, hogy a 2014-es magyarországi választásokkor Fidesz-listán EMNP-jelöltek is szerepelnek majd.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke szerint kívülről is inkább úgy tűnik, egy élc hangzott el az RMDSZ SZKT-n. Egyelőre formálódóban van a határon túli magyar állampolgárok részvételének megszervezése a magyarországi választásokon, ezért 2014 egy reménykeltő, de ugyanakkor lehetséges veszélyekkel is terhes év lesz.
B. D. T.

Éles pengeváltás a nemzetpolitikai kerekasztalon
A Hargita megyei Tusnádfürdőn zajló 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői által kiadott programfüzet szerint, a péntek reggeli Választások 2012 – nemzetpolitikai kerekasztal című panelben eredetileg egyetlen RMDSZ-politikus sem szerepelt, így az előzetes becslés szerint a Kárpát-medencei helyzetkép egyoldalúnak ígérkezett.
De Borbély László megjelenése teljesen megváltoztatta a helyzetet. Az érdekvédelmi szövetség politikai alelnökének jelenléte, no meg Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének felszólalása jelentősen felpaprikázta a hangulatot, így Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kissé háttérbe szorult. Ilyen körülmények között Répás Zsuzsannának, a magyar közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkárának nehéz volt ellátni a moderátori szerepét.
Brenzovics László közölte, hogy nemrég Kárpátlján „kettévágták” a beregszászi járást, így csökkentek a magyarság esélyei a képviselet biztosítására a magyar körzet kialakítása révén. – Olyan lehetőségek tárulnak elénk, mint Szálasinak a népbíróság előtt 1945-ben – vonta meg a párhuzamot az előadó. Úgy vélte, Magyarország súlyának növekedésével lehetőség nyílik arra, hogy a kárpátaljai magyarság képviselőt juttasson az ukrán parlamentbe.
A felvidéki magyarság drámai csökkenést könyvelhet el –számolt be Berényi József. Adatai szerint több mint 100 ezerrel kevesebb magyar él Szlovákiában, mint 20 évvel ezelőtt. Úgy vélte, az autonómiával a megszűnést kerülheti el a felvidéki magyar közösség. Szomorú hírként közölte, hogy soha nem kapott annyi szavazatot a Fico-vezette Smer politikai alakulat, mint a legutóbbi választásokon.
– Még nem ismerjük a népszámlálás adatait, de szerintem túl sokan vagyunk ahhoz, hogy lemondjunk az érdekképviseletről – kezdte gondolatait Pásztor István. Újabb reménykeltő vonatkozást említett: tapasztalata szerint megállt az átszavazás a szerb pártokra. Eredményként említette, hogy a vajdasági parlamentben öt helyet sikerült megszerezniük, mi több, külön VMSZ-frakció alakult, amely kiváló eredmény, ugyanis utoljára 16 évvel ezelőtt volt csak ilyen.
Borbély: mi 90, a többi magyar párt 10 százalék
Beszédében Borbély László az összefogásra, a szolidaritásra helyezte a hangsúlyt. – Nem vesznek figyelembe, ha nincs erőnk és hitelünk. Huszonkét év alatt megvédtük a magyarságot, s szerencsére nálunk sem volt jelentős átszavazás – mondta, majd a június elején zajlott önkormányzati választásokról szólva megjegyezte, hogy az RMDSZ a magyarok 90, míg az EMNP és az MPP együtt a voksok 10 százalékát szerezte meg. Hangsúlyozta, ez jelzi, hogy a romániai magyarság nem akar megosztást. Sikerként könyvelte el, hogy az RMDSZ-nek sikerült megtalálnia a modus vivendit a mindenkori bukaresti kormánnyal, amelynek köszönhetően eredményeket sikerült elérni.
Borbély azon véleményének adott hangot, hogy „bár ez nem a mi játszmánk”, az erdélyi magyaroknak élniük kell szavazati jogukkal a vasárnapi referendumon, de mindenki lelkiismerete szerint voksoljon. Ismerve a hallgatóságot, Borbély azt is megemlítette, hogy az RMDSZ programjában 1993 óta célkitűzésként szerepel az autonómia kérdése.
„Épeszű ember ebbe a kocsmai verekedésbe nem száll be”
A parázs vitát és éles pengeváltást Toró T. Tibor felszólalása indította el. Az EMNP elnöke elmondta, hogy szerinte a népszavazáson való részvételre buzdítással az RMDSZ azokat erősíti, akik „puccsszerű eljárást indítottak a jogállamiság ellen”. – Épeszű ember ebbe a kocsmai verekedésbe nem száll be – vélekedett.
Az EMNP-nek 100 ezer személyt sikerült mozgósítania, s elismerte, ezeknek a szavazóknak a kétharmada az RMDSZ-re voksolt. – Ezért még mindig nem kaptuk meg a köszönőlevelet az RMDSZ-től – élcelődött Toró. Borbély azonnal válaszolt: – Köszönjük! Csak így tovább! Toró T. Tibor elmondta, hogy az EMNP elismerte, tudomásul vette az RMDSZ eredményét, s megtanulták azt is, hogy a szavazatokat meg kell tudni számolni, s az RMDSZ sikeres ebben.
Felvetette, hogy a román és a magyar kormány legutóbbi együttes ülésén elhangzott, az akkreditáció után társfinanszírozással oldják meg a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztyén Egyetem működését. – Mindkét felsőfokú oktatási intézményt akkreditálták, s ilyen téren még semmi sem történt – mondta a politikus, aki az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) mihamarabbi összehívását kérte. – Tervezzük újra az együttműködést! – szorgalmazta Toró.
Tőkés bedobta a gránátot
A gránátot Tőkés László EMNT-elnök dobta be, amikor a hallgatóság soraiból szót kérve kijelentette, hogy félti az RMDSZ-t, ugyanis a hatalomvakság jeleit látja megjelenni. Az RMDSZ a román hatalom magyar tagozata – hangoztatta, majd az érdekvédelmi szövetségnek a helyhatósági választásokon elért eredményéről elmondta: „a posztkommunista visszarendeződés mindig elsöprő sikereket aratott”. Az RMDSZ-nek tekintettel kell lennie arra a 10-12 százalékos kisebbségre, amit mi képviselünk – mondta Tőkés a két másik magyar párt által elért eredményekre utalva.
Válaszában Borbély hasonlathoz folyamodott. – Értékelem, hogy a püspök úr aggódik az RMDSZ-ért. Olyan ez, mint amikor egy családban a kis testvér félti a nagyot. Folyton azt hallom Önöktől, hogy hatalmon lenni csúnya, a hatalom rút. Hogy lehet olyant tenni, hogy egyik nap kérjük az RMDSZ-es miniszterek lemondását, aztán néhány napra rá pedig követeljük, hogy az érdekvédelmi szövetség intézze el a MOGYE-ügyet? Felhányta a két magyarországi politikus erdélyi látogatását, akik beleavatkoztak az itteni magyar alakulatok választási kampányába. – Ez a két látogatás nem segített az erdélyi magyar politikai szereplők közti egységnek és szolidaritásnak – mondta, majd felhívást intézett a jelenlevőkhöz, hogy szeptember elsején legyenek ott a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a börtönbüntetések kapcsán szervezett tüntetésen.
A hallgatóság felvetette a Magyarországon bejegyzett külhoni magyar párt kérdését is, amelyre Borbély azt válaszolta: az ötletet a Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) vetette fel valaki, de az RMDSZ nem foglalkozik a kérdéssel, más megoldásnak kell körvonalazódnia.
KISS OLIVÉR
Szabadság (Kolozsvár)

Társadalomalakító egyetemek
Üdvözölte az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács megalakulását a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának vezetője, s ez lépés lehet az egységes magyar felsőoktatási tér kiépítése felé – mondhatnók, ha egy szusszra szeretnők összefoglalni, ami az intézményi vezetők tusványosi kerekasztalán világosodott meg a hallgatók előtt.
Aáry-Tamás Lajos magyar oktatási ombudsman, moderátor drámai hangütéssel kezdte: milyen hatással lesz a felsőoktatás jövőjére, hogy az európai pénz elfogyott, és fiataljaink jó része külföldre vágyik a szülőföldről? Nos, a sorra következő intézményvezetők számokkal és érvekkel igyekeztek leszerelni az aggodalmakat. Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese arra is kitért, hogy intézményükben 76 alap- és 36 mesterképzés magyarul is folyik, de sokan a magyar diákok közül az angol, német, francia vagy román vonalon tanulnak. Nemcsak a magyar diákok arányszáma alacsonyabb az elvárhatónál, még súlyosabb a mesterképzésben mutatkozó alulreprezentáltságunk. A Sapientia, a Partium Egyetem, valamint a BBTE, a marosvásárhelyi orvosi és a színművészeti tagozata alapította felsőoktatási tanácsra véleménye szerint jelentős szerep vár, bár ennek tartalma még kidolgozatlan – derült ki beszámolójából, mely a nagy nyugati és amerikai egyetemek felé való nyitás előnyeit is megkísérelte megcsillantani.
Különösen ellentmondásos a kárpátaljai II. Rákóczy Ferenc Főiskola sorsa: a magyar állam pénzén tartja fenn magát, de a sokszor kedvezőtlen ukrán akkreditációs törvénynek kell megfelelnie, ráadásul a magyar–magyar politikai hullámzásból származó hátrányok is sújtják, ezért legalább eme utóbbitól meg kellene kímélni őt és erdélyi sorstársait – vélte Orosz Ildikó rektor. Dávid László, a Sapientia rektora szerint egy fiatal egyetem sokszor több eséllyel birkózik meg a kihívásokkal, mint a régi. Az egységes magyar felsőoktatási tudásteret egységes értékrenddel kellene megalapozni. Erdélyben a műszaki és természettudományos képzésben még régióspecifikus igények várnak kielégítésre, az agrár-, erdészeti stb. oktatás beindításra vár, s az agyelszívásnak kellene elejét venni a minőségi képzés által, és akkor nem lenne megkérdőjelezhető, hogy betölti-e az egyetem társadalomformáló szerepét. Az előadó szerint a levelező tagozatok létjogosultsága kétes – lásd az óromániai egyetemek székelyföldi expanzióját –, miközben az olyannyira szükséges orvosi képzést szegregációnak állítják be, holott az az oktatási hatékonyság záloga – egyebeket nem említve. A Sapientia EMTE célja felkészíteni az itthoni alkotásra és a régió felemelésére. Hasonló eszménykörben mozog a Partiumi Keresztény Egyetem is, de merőben más demográfiai és szomszédsági viszonyok közt – taglalta János-Szatmári Szabolcs rektor –, amelynek az elvándorlás, a szórványosodás és a vegyes házasságok jellemezte régióban kell megtalálnia a maga helyét. Érdekes, hogy kurzusaik iránt érdeklődés ébredt román anyanyelvű hallgatók körében is, miközben diákságuk zöme számára főleg esélyteremtő intézményként léteznek ott, ahol a nagyváradi állami egyetemen sok magyar a nem anyanyelvi képzést választja. Az asszimiláció fékezése érdekében magyar tanítóképzést indítanak az idén, s igyekeznek romológiai tanulmányok révén is felkészíteni a leendő pedagógusokat, a román államtól pedig elvárnák, hogy e sajátos státusú egyetemeket ne magánintézményeknek tekintse, hanem közösségi intézményeknek ismerje el és vállaljon részt fenntartásukban, miközben a hálózati együttműködés révén Erdélyen belül és Debrecen felé is lát lehetőségeket a diákcsere kiépítésére.
Ezt üdvözölte Pákozdi Csaba a Károlyi Gáspár Református Egyetemtől, aki egyedüliként képviselte az anyaországi felsőoktatást. Márpedig, miként egy hozzászóló szóvá tette, felteendő a kérdés: ha a tízmillió anyaországi számára hetven felsőoktatási intézmény áll rendelkezésre, vajon a másfél milliós erdélyi magyarság mai két egyeteme és a három felemás, önigazgatásában korlátozott állami tagozat kielégítő hálózatot képezhet-e? Amúgy az intézményvezetők nagyobb távlatokban derűlátóak, akár egy konzorcium alakítását is lehetségesnek tartják idővel, s remélik, az aggasztó mai demográfiai folyamatok megfordításához képesek lesznek hozzájárulni pontosan az erdélyi magyar értelmiség kinevelése által. Dávid László leszögezte, az elkövetkező három évben okvetlenül meg kell oldani az orvosképzés függő kérdéseit, el kell indítani az első magyar doktori iskolát, és a hiányzó agrár- stb. szakokkal ki kell bővítenünk az erdélyi kínálatot, mi több, a Kárpát-medencei felsőoktatási tanács megalakítására is szükség lenne. A kerekasztal fonáksága okán meg kell fogalmaznunk: a hazai és anyaországi oktatáspolitikusok távolmaradása remélhetőleg nem a fejlesztési elképzelések és eszközök hiányával vagy az állásfoglalástól való ódzkodással magyarázható.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

ORBÁN VIKTOR ERDÉLYI MAGYAR EGYETEMI VEZETŐKKEL TÁRGYALT
Orbán Viktor miniszterelnök szombat délután az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről és jövőjéről egyeztetett Dávid Lászlóval, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával, János-Szatmári Szabolccsal, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorával és Kató Béla püspök-helyettessel, a Sapientia kuratóriumi elnökével. Megvitatták a két oktatási intézmény szerepét, helyzetét, és egyeztettek a jövőbeni közös feladatokról, egy rövid és egy hosszú távú fejlesztési stratégia szükségességéről. Az erdélyi magyar egyetemek vezetői bemutattak egy konkrét fejlesztési tervet is, amelynek megvalósításához Orbán Viktor segítséget ígért.
maszol.ro