Egységes gazdasági térség a Kárpát-medencében
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat nagyváradi irodája és a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében nyílt meg a Partiumi Keresztény Egyetem földszinti aulájában a Magyar Termék Nagydíj vándorkiállítás, melynek célja a régió kis- és közepes vállalkozásai termékeinek népszerűsítése.
A kiállítást Radetzky Jenő, a Nemzetgazdasági Minisztérium által augusztusban elindított Wekerle-terv miniszteri biztosa, a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara tiszteletbeli elnöke nyitotta meg jeles meghívottak, köztük Glattfelder Béla EP-képviselő részvételével.
Köszöntő beszédet mondott Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli kabinetfőnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, aki a Kárpát-medence egységes gazdasági térségében való elgondolását hangsúlyozta. Mint mondotta, ennek a gondolatnak a mentén fejti ki tevékenységét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is, és ezt veszi figyelembe a Wekerle-terv, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott Mikó Imre Terv is. Szilágyi Zsolt rámutatott arra, hogy a földrajzi értelemben egységes régiót múltja is összeköti, ezért a jövőjét is ennek jegyében kell építeni. „Össze kell fűzni a régiót egy egységes szerves, hatékony, az embereknek jólétet, lehetőséget biztosító régióvá, ahol az egyéni vállalkozó ugyanúgy megtalálja az érvényesülését mint az a közösség, amihez tartozik” – hangzott el.
Az éppen zajló rendkívüli uniós csúcstalálkozó kapcsán Szilágyi Zsolt kijelentette: az Unióban meg kell harcolni a kelet-közép európai érdekekért, illetve a kohéziós alapokért. Amint azt annak idején a magyar uniós elnökség is szorgalmazta, tudatosítani kell, hogy a kelet-közép európai országok nem másodrangú partnerei, hanem szerves, meghatározó részei az Európai Uniónak.
A megnyitót követően „A vidéki települések jövője a Kárpát-medencében” címmel vidékfejlesztési és turisztikai konferenciára került sor az egyetem Bartók Béláról elnevezett termében.
Az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata
erdon.ro

Sok tennivaló akad még az egyetemi autonómiát illetően véli Péter István, az RMDSZ képviselőjelöltje
– Ön szerint hogyan hatott a romániai egyetemek autonómiájára az új oktatási törvény?
– Az új oktatási törvény kétségtelenül előrelépés a régivel szemben, de ennek ellenére nagyon sok javítanivaló akad benne. Ha az egyetemi autonómia szemszögéből vizsgáljuk, akkor határozottan sok bővítenivaló akad. Egy dinamikus piacgazdaság építésénél elengedhetetlen feltétel az is, hogy a szakemberképzés követni tudja a piaci igényt. A piac pedig néha türelmetlen: itt és most követel szakembereket. Ezért megengedhetetlen, hogy a mostani bürokratikus feltételek mellett lehessen csak új szakokat alapítani, indítani. Legjobb esetben is legalább egy évet kell várni, amíg az ARACIS – jó esetben – megengedi a szakalapítást és emellett azt is megszabja, hogy hány diákot lehet felvenni (nemcsak államilag támogatott helyre, hanem tandíjas helyre is). Emellett hatalmasak a szakalapítás, szakakkreditáció, és a négyévenkénti kötelező szakminőség-biztosítási költségek. Jelen pillanatban 24000 lejt kell befizetni ezekért alkalmanként, amit a kar kell kigazdálkodjon, mert nem kap erre külön állami támogatást. Ugyancsak az autonómia hiányára utal az a tény is, hogy nem lehet Bukarest engedélye nélkül sem oktatót, sem hivatali személyzetet alkalmazni. A kutatásra szánt pénzeket szintén csak Bukaresten keresztül lehet megpályázni. Legtöbb esetben nem azok a kutatási tervek nyernek, amelyek valóban jók, hanem azok, amelyek mögött erősebb lobby áll. Fölöslegesnek tartom azt is, hogy Bukarestben döntsék el a doktori címek sorsát, amikor Kolozsváron védték meg a dolgozatokat a doktorjelöltek. Azt sem igazán értettem, hogy miért kellett minisztériumi bizottságot küldeni a nemrégiben lejárt rektorválasztáshoz, amelyik megpróbálta teljes mértékben befolyásolni az egyetem szenátusa által megválasztott és törvényes működési szabályzattal rendelkező egyetemi bizottságot.
– Hogyan vélekedik az egyetemi hallgatók fejkvótájáról?
– Szerintem a kvótarendszer a minőségi oktatás egyik legnagyobb ellensége. Egyrészt azért, mert ha a támogatás a diákhoz kötött, akkor gazdasági szempontból minden kar abban érdekelt, hogy ne veszítsen pénzt. Emiatt a nagyon gyenge diákok is diplomához juthatnak. Eleinte a rendszer igyekszik benntartani őket, az államilag támogatott időszak elteltével a gyenge diák saját pénzén próbálja meg befejezni tanulmányait. Ha hosszú idő alatt is és sok pénz ráköltésével idővel diplomához jut. Viszont sokszor mondom, hogy nem szeretnék olyan orvos szikéje alá kerülni, aki 5-6-os általánossal végezte el az egyetemet. A gyermekemet se tanítsa olyan tanár, aki csak középszerű volt. Emellett a „divatszakmák” korszakában a fejkvóta mellett olyan szakok kerülhetnek veszélybe, amelyeknek jelenleg nincsen nagy piaca. Amiért leépült Románia ipara, attól még szükség van különféle mérnökökre. Ha nem divat ma matematikusnak, fizikusnak, kémikusnak, filozófusnak, nyelvésznek, teológusnak, színésznek lenni, mert nagyon kevés a kereset, attól még nem mondhat le a társadalom ezekről a képzésekről. Márpedig a fejkvóta rendszerben az alacsony diáklétszám miatt veszélybe, felszámoláshoz kerülhetnek ezek a képzések.
– Milyen esélyt lát az önálló állami magyar egyetem létrehozására Romániában?
– Önálló egyetem létrehozására nem sok esélyt látok. Egyrészt azért, mert már létrehoztunk két önálló magyar magánegyetemet (Sapientia és Partium), és emellett a BBTE keretén belül (de remélem nemsokára a marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen is) nagyon színes és széles magyar nyelvű oktatási lehetőség létezik.
Szabadság (Kolozsvár)

Új ösztöndíj a PKE számára egy Ausztráliában élő magyar üzletembertől
Új ösztöndíjat hozott létre a Partiumi Keresztény Egyetem számára egy Ausztráliában élő magyar üzletember. Pető Árpád évek óta támogatja a váradi magyar egyetemet, most jelentős összeggel járult hozzá ahhoz, hogy az egyetem kiemelkedő tehetségű hallgatói minél jobb körülmények között tanulhassanak.
Az 500 és 1000 amerikai dollár értékű összeget, egyszeri anyagi támogatásként az egyetemen működő, jelenleg 69 egyetemistát tömörítő Janus Pannonius Szakkollégium hallgatói pályázhatják meg. A pályázatokat december közepéig kell benyújtaniuk, az első Pető-ösztöndíjakat még év vége előtt átadják, a beérkező pályázatoktól függően 15–25 diáknak, a tervek szerint az alapító jelenlétében megtartott ünnepélyes alkalommal.
Tőkés László, az egyetem vezetőtanácsának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Európai Parlamentben a felsőoktatás korszerűsítéséről szóló jelentésbe előadóként beemelte a kelet-közép-európai térség egyetemeinek felzárkóztatását is. Kifejtette, Európa legnagyobb egyetemei között alig szerepelnek ebben a térségben működő felsőoktatási intézmények, ami meglátása szerint „öröklött lemaradottság” eredménye, amin változtatni kell.
János-Szatmári Szabolcs rektor szintén jó hírnek tartja, hogy a romániai egyetemek minősítési folyamata nem állt le: az oktatási minisztérium pályázatának köszönhetően jövőre Európai Uniós szakemberek érkeznek az ország felsőoktatási intézményeibe, köztük a PKE-re is. A rektor célja, hogy a váradi egyetem ne csupán magánegyetemként jelenjen majd meg a végső értékelésen, hiszen jelenleg is csak a román törvények szerint az: támogatását állami költségvetésből kapja, csak nem a román, hanem a magyar államéból.
„A Partiumi Keresztény Egyetem a továbbiakban regionális célkitűzéseket felvállaló, közösségi egyetemként szeretné meghatározni magát” – jelentette ki a rektor. Hozzátette, az oktatási törvény legutóbbi változásainak köszönhetően ugyanakkor a PKE, amely évek óta a pedagógusképzés regionális központjává szeretné kinőni magát, újra elindíthatja tanárképzőmodulját. Az idei tanév második szemeszterében az első- és másodéves hallgatók meg is kezdhetik a hat félévet felölelő modult, amelyet a törvények értelmében sűrítve is elvégezhetnek, így mire befejezik tanulmányaikat, a tanári képesítés is a kezükben lehet.
A sajtótájékoztatón arról is beszámoltak, hogy Deák Brigitta, a Partiumi Keresztény Egyetem másodéves, menedzsment szakos hallgatója azon 17 fiatal egyike, aki több tízezer pályázó közül bekerült az Európai Unió Tanácsa által meghirdetett versenybe. Brigitta ugyan nem került be a nyertesek közé, de az egyetem vezetősége igen büszke arra, hogy messzire vitte a PKE hírét – mondta el Tolnay István tanügyi tanácsos.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Önéletrajz Név: dr. Hantz Péter
Születési adatok: Kolozsvár, 1974. február 1.
Lakhely: Bázel
Foglalkozás: biofizikus
Munkahely: Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézet, Idegtudományi program Közéleti tevékenység: Erdélyi Kárpát Egyesület, jegyző Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, elnök Kolozsvári Magyar Diákszövetség, elnök Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, alelnök Bolyai Kezdeményező Bizottság, ügyvivő alelnök Tanulmányok: Genfi Egyetem, PhD elméleti fizikából Eötvös Loránd Tudományegyetem, MSC, fizikus szak, Budapest rövidebb ideig tanulmányokat folytattam a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen és az Oxfordi Egyetemen
Idegen nyelvek: angol, román, német, francia (alapfok), orosz (alapfok) Politikai hitvallás: 1989 óta - a forradalom tizenöt évesen ért - alig volt olyan időszak, amikor ne tevékenykedtem volna egy civil vagy diákszervezetben. Közéleti munkásságom során elsősorban oktatási és külügyi kérdésekkel foglalkoztam. Ezeken a területeken különösen fontos a szakpolitikusok szerepe. Tapasztalataimat továbbra is szívesen hasznosítanám az erdélyi magyarság érdekeinek érvényesítése, és életszínvonalunk emelése érdekében. Szakpolitikusként a jelenleginél sokkal hatékonyabb oktatási rendszer megvalósításáért fogok síkra szállni. A romániai lakosság a kelet-európai átlaghoz képest is alulképzett. Értékes szakképesítés nélkül illúzió jól fizetett állásokra várni, és az életszínvonalunk sem fog emelkedni. Az építkezést a közoktatás javításában kell kezdeni: sürgősen erőforrásokat rendelnék a kisebb települések egyre gyengébb színvonalú iskolái minőségének emelésére, a hátrányos helyzetű csoportok beiskolázási arányainak növelésére. Külön figyelmet fordítanék egy olyan, délutáni foglalkozásokat és nevelést biztosító intézményrendszer kiépítésére, amely a kallódó gyerekek segítésén túl azoknak is támogatást nyújtana, akiknek a szülei külföldön dolgoznak.
A jelenlegi oktatási rendszerben a szükségesnél kisebb a technikusok és szakmunkások képzésére alkalmas intézmények száma, továbbá a felsőfokú mérnöki és természettudományos képzést is bővíteni kell. Fel fogok lépni a diplomagyárak és a diplomás munkanélkülieket termelő egyetemi szakok visszaszorítása érdekében. Elősegíteném a magas hozzáadott értékű termékeket előállító cégek Kárpát-medencei megtelepedését, amelyek a szakképzésben is szerepet vállalhatnak. A magyar lakosság súlyosan alulreprezentált a felsőfokú végzettséggel rendelkező román állampolgárok körében. Részben ez az oka a Székelyföld relatív elszegényedésének. Célom az állami finanszírozású Bolyai Egyetem újraindításának előmozdítása. A Bolyai Egyetem magába foglalná a BBTE és a MOGYE magyar tagozatait, és egy sepsiszentgyörgyi agrártudományi karral is rendelkezne. A Sapientia Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásban is kell részesüljön.
Lépéseket fogok tenni a jelenlegi megalkuvó, a lényeges kérdésekben (Székelyföld területi autonómiája, a magyar nyelv hivatalossá tétele, állami magyar egyetem újraindítása) huszonkét éve egy helyben topogó kisebbségpolitika megváltoztatására. Mivel mindenki nagyon jól tudja, hogy hol szenvedünk hátrányos megkülönböztetést, semmi szükség hivatalokat fenntartani a kérdés vizsgálatára. Az erdélyi magyarság Európa egyik legjelentősebb kisebbsége, de tizedannyi jogunk sincsen, mint a lélekszámban jóval kisebb dél-tiroli németeknek, finnországi svédeknek, macedóniai albánoknak vagy moldvai gagauzoknak. „Kérem szépen”-re még sehol nem adtak kisebbségi jogokat. Az ENSZ-nél, az Európai Parlamentben, az EBESZ-nél és Európa Tanácsnál azzal kellett szembesülnöm, hogy az RMDSZ számos politikusa azt a benyomást kelti, hogy az erdélyi magyarságnak nagyon jó dolga van mind gazdasági, mind pedig kisebbségi jogi szempontból. Amikor az általam vezetett küldöttségek bemutatták a valós helyzetet, botrányok törtek ki. El akarom érni, hogy a komolyabb gazdasági érdekeltséggel rendelkező személyek ne kerülhessenek politikai szervezeteink kulcspozícióiba. A romániai viszonyok ismeretében nyilvánvaló, hogy érdekeltségeik tönkretételével zsarolják őket, és nem az a kérdés, hogy beadják-e a derekukat, hanem az, hogy mikor. Jómagam hat éve, az emlékezetes kolozsvári táblaügy óta külföldön élek: 2006-ban magyar feliratokat helyeztem ki a magát multikulturálisnak feltüntető Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, és emiatt viharos körülmények között távoznom kellett egyetemi tanári állásomból és Kolozsvárról is. Több országban is alkalmam volt megismerkedni a magyar diaszpóra életével. Lépéseket tennék annak érdekében, hogy a külföldön élő magyarok által fölhalmozott tapasztalat és kapcsolati tőke hatékonyabban és szervezettebben juthasson el a Kárpát-medencébe. A gyakran informálisan szerveződő magyar közösségek munkájának támogatása, összehangolása a nemzetimázs építése révén is sokszorosan megtérül. Megválasztásom esetén Budapest, Washington és Genf mellett több népszerű egyetemi városban is titkárságot létesítenék. Jelenleg perben állok a román állammal. Ez még néhány évig eltarthat, de a per eredményétől függetlenül szeretnék majd hazaköltözni. Kapcsolatom Erdéllyel élő, közös munkáim vannak otthoni közéleti és tudományos műhelyekkel. Több honlapot is fenntartok, amelyek magyar turisztikai nevezetességeket mutatnak be.
Hantz Péter szenátorjelölt (Románia) sajtótájékoztatót tartott Budapesten, Tőkés László EP-képviselő irodájában.

Sapi, PKE: ne égessétek a pofánkról a bőrt!
Elszakadt a cérna Magyarországon, utcára vonultak a magyar egyetemisták. Erdélyben, a magyar állam által finanszírozott egyetemeken csend van. Kínos ez, gyerekek.
Napok óta tiltakoznak a magyarországi diákok, kormányhivatalokat foglaltak el, utcára vonultak: nem bírják már az újabb és újabb megszorításokat a hallgatók. Jövőre újra megnegyedelik az államilag finanszírozott helyek számát, alig valamivel több, mint tízezer hallgató tanulhat tovább ilyen támogatással.
(Az elmúlt két évben már megszüntettek 25 ezer államilag finanszírozott helyet, mindenki azt hitte, nem jöhet új megszorítás. És jött.) Ezzel párhuzamosan nőnek a képzésért fizetendő díjak, ez évente több százezer-millió forint kiadást jelenthet a családoknak.
A tervek szerint 2013-ban 23 milliárd forinttal jut kevesebb a magyar felsőoktatásnak, mint egy évvel korábban. Tanszékek esnek szét, tanárok, diákok százai hagyják el az egyetemet, a pályát, az országot.
Az egyetemi lázadást Budapesten
hídfoglalással kezdték, és nem állnak meg itt, hosszú távra terveznek. A tüntetők tiltakoznak a „röghözkötés”, az egyetemi autonómia megsértése, a keretszámok csökkentése ellen. A helyzet tarthatatlan, nemcsak a szülői szervezetek támogatják a diákokat, a magyarországi tüntetőkkel szolidarizál az Európai Diákok Uniója is.
Csak Erdélyben van csend, holott két hazai egyetem, a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem magyar állami támogatásból működik. Az erdélyi diákok helyzete elvileg ugyanolyan, mint a magyarországiaké – és mégsem. Egyrészt ezeket az intézményeket nem a mi adólejeinkből tartják fent. Ajándékba kapjuk ezeket, mint a kimérős cukorkát, kilóra. Megdolgoztunk érte? Nem. Adták, elvettük. (Éghet a pofánk.)
Orbán Viktor idén ősszel itt nem forráskivonást, hanem forráskiegészítést ígért: 4 milliárd forint plusztámogatást. Cserébe az egyetemvezetés egyáltalán nem volt finnyás, nem féltette az egyetemi autonómiát, hálásan lefejedelmezte a bőkezű miniszterelnököt, Bocskai-díjjal tüntette ki. Orbán meg tudja becsülni a helyet, ahol még szívesen várják (egyre kevesebb az ilyen, lehet hogy hamarosan ide költözik): beszédet mondott, viszonthálálkodott.
A Budapesten tüntető diákok is meghívták, egyelőre azonban úgy tűnik, ott nem vállalja a nyilvános szereplést, nem olyan bőbeszédű, mint Marosvásárhelyen. A koronkai kampuszon viszont megeredt a nyelve: a plusztámogatott erdélyi intézményeket Magyarország sikereinek nevezte, további segítséget és odafigyelést ígért.
Az erdélyi hallgatók pedig csak mosolyogtak, és lelkesedtek, senkinek eszébe sem villant egy bátrabb ejnyebejnye, egy merészebb szemöldökráncolás. Pedig – már ha komolyan vesszük, hogy egy a nemzet, hogy az erdélyi felsőoktatás a teljes magyar intézményhálózat része, és nem csak darutoll a magyar kormány kalpagján, hogy van összefüggés, kölcsönös odafigyelés és támogatás – akkor gyerekek, nincs mese.
Akkor lépni kéne, mielőtt végleg lejáratnánk magunkat.
Négy milliárd forint ide vagy oda, fel kell tennünk a kérdést: tényleg kell nekünk ez a sok kis erdélyi egyetem, ahova – szó a ház elejét ne érje – nagyon sok szakon lasszóval kell fogni a diákokat? Tényleg megengedhetjük magunknak a Babeş-Bolyai árnyékában (ahol a teljes magyar nyelvű képzés a román állam pénzén biztosított), hogy megannyi külön, egymásra licitáló, egymást ismétlő kar létezzen?
Nem kéne erre mifelénk kicsit ésszerűsíteni a teljes magyar felsőoktatás érdekében, némi szerénységgel és áldozatvállalással? Csak kell legyen valakiben annyi becsület, hogy azt mondja: nem kell a négymilliárd adomány, ha Magyarországon hatszor ennyit vesznek el az egyetemektől.
Tudom, kedves sapientiás, PKE-s diákok, hogy nagyon nehéz helyzetben vagytok. Mert oktatóitokban sincs annyi gerinc, hogy kiálljanak a mundér becsületéért, a magyarországi kollégák mellett, állást foglaljanak a magyar felsőoktatásért, amelynek állítólag, a szép szavak szintjén ők is a részesei és haszonélvezői.
Tudom, hogy nem csak a Sapientia és a PKE házatáján burjánzik az önzés és a gyávaság. Hogy a Babeş-Bolyai hallgatóit sem lehet jó példaként elétek állítani, mert amikor forrongott az idei év elején az ország, akkor pont Kolozsváron kushadtak a BBTE-es diákok.
És biztos vagyok benne, hogy Ti, akiket tanáraitok ahhoz szoktattak, hogy kezetcsókoljatok és hozzádörgölőzzetek a hatalmasakhoz, megköszönjétek szépen, amit kaptok, szóval ti se fogtok most utcára rohanni, hogy felszaggassátok az utcakövet. De legalább érezzétek magatokat Erdélyben kényelmetlenül a magyar állami pénzen jólfűtött kis egyetemi fészkeitekben. Odaát az utcai harcolók fáznak.
Parászka Boróka
Manna.ro

Szolidarizál a magyarországi diáktüntetőkkel a Sapientia és a PKE diákszervezete
Közös nyilatkozatban biztosította a magyarországi hallgatókat támogatásáról nyolc erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és újvidéki magyar hallgatói önkormányzat hétfőn.
„Mi, a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények hallgatói megdöbbenéssel értesültünk a magyarországi felsőoktatás 2013-as hallgatói keretszámainak erőteljes csökkentéséről, a nagyarányú forráskivonásról, valamint az intézményi autonómiát szűkítő tervekről. A legnagyobb magyarral, Széchenyi Istvánnal egyetértve úgy gondoljuk, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása és jövője a kiművelt emberfők sokaságán múlik, ezért minden tehetséges diáknak biztosítani kell a továbbtanulás lehetőségét, hogy talentumait kibontakoztathassa és tudását később nemzete javára fordíthassa. Azon intézkedések ellen, amelyek ezt akadályozzák, a magyar társadalom legszélesebb rétegeinek kell felemelnie szavát.
Mi, határon túli magyar egyetemisták és főiskolások tisztában vagyunk azzal, hogy a sikeres és erős anyaország a mi jövőnk egyik zálogát is jelenti. Sikeres és erős országot azonban csak úgy lehetséges építeni, ha a tudás nem válik a legtehetősebbek kiváltságává. Ezért az összmagyarság iránt érzett felelősségünk tudatában, valamint a határokon átnyúló nemzeti szolidaritás jegyében egyértelműen kiállunk céljaitok mellett és messzemenően támogatjuk törekvéseiteket. Az egyetem a Tiétek, a jövőtök a kezetekben van! Küzdjetek érte!” – áll a Vajda Attila (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke), Kovács-Szécsi Attila (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Hallgatói Önkormányzat elnöke), Ferencz István (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Hallgatói Önkormányzat elnöke), Lukács Andor (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Hallgatói Önkormányzat elnöke), Kovács Nándor (Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete elnöke, Nagyvárad), Valent Ákos (Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnöke, Révkomárom), Nagy Tibor (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzat elnöke, Beregszász) és Gulácsi Beáta (Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Hallgatói Önkormányzat elnöke, Szabadka) által aláírt nyilatkozatban.
Megkeresésünkre Vajda Attila hangsúlyozta, azért tartották fontosnak szolidaritásukról biztosítani a magyarországi diáktüntetőket, mivel a mostani egyetemisták a jövő értelmisége, ők fogják meghatározni a magyarság jövőjét határon innen és túl. Ha nem lett volna állami finanszírozású oktatás, nem lenne annyi magyar Nobel-díjas, a magyarok mindig kiemelkedően teljesítettek a különböző tudományterületeken, és fontos, hogy ez a továbbiakban is így maradjon – fejtette ki. A magyarországi diáktüntetők „értünk is küzdenek”, hiszen Erdélyből is sokan tanulnak Magyarországon – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány a tandíj alól mentesítené azokat a jól tanuló diákokat, akik vállalják, hogy Magyarországon maradnak, kifejtette, nem tartja magát illetékesnek a kommentárra, de különvéleményt fogalmaz meg: úgy gondolja, a magyaroknak ott kell maradniuk, ahol élnek, Magyarország határain belül és kívül is, és fontos, hogy az egyetemek el tudják látni a magyarlakta régiókat olyan szakemberekkel, akik otthon érvényesülnek szakmájukban.
(hírszerk.)
Transindex.ro

Újra lesz táncház Váradon
A táncházi hagyományát élesztené fel a Nagyvárad Táncegyüttes, a Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen. A hivatásos táncegyüttes az egyetem dísztermében tart majd havonta legalább egy táncházat.
Az első alkalomra január 17-én este héttől kerül sor. Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes (NTE) művészeti igazgatója tegnap sajtótájékoztatón elmondta: Váradon, éppúgy, mint másutt, volt hagyománya a táncháznak, az utóbbi években azonban egyre ritkábban került sor ilyen találkozókra.
A január 17-i első alkalmon az Erdély-szerte jól ismert kolozsvári Üsztürü zenekar muzsikál majd, a későbbi alkalmakkor pedig a váradi táncegyüttes zenekara, a Soroglya húzza a talpalávalót. Az Üsztürü egyébként nemcsak a táncház miatt érkezik Váradra, hanem azért is, hogy később szakmai gyakorlatot tartson az NTE zenekarának. A további táncházakban aztán az alkalomhoz, évszakhoz vagy ünnephez kötődő néphagyományok adják a tematikát, így például februárban farsangi, márciusban pedig „forradalmi” táncházba várják a néptánckedvelőket, míg az áprilisi alkalmat a húsvéti ünnepkör határozza meg. A táncházakba természetesen nemcsak a tapasztalt néptáncosokat várják, hiszen minden alkalommal táncoktatást is tartanak a tanulni vágyók számára – az első alkalmon Kádár Elemér, az NTE művésze oktat kisküküllőmenti táncokat. A belépődíj 5 lej. Ráksi Lajos, a Partiumi Keresztény Egyetem lelkésze és a táncház társszervezője úgy nyilatkozott, régi vágya a táncházhagyomány újraélesztése a PKE-n, hiszen annak jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola még rendszeresen otthont adott hasonló eseményeknek, a Palló zenekarral.
A Nagyvárad Táncegyüttes ugyanakkor a magyar kultúra napjára is készül – tudtuk meg. Január 22-én a Fekete Sáfrán című táncelőadással várják a közönséget, ezt még csak kétszer játszották itthon. A váradi ünnep előtt, január 19-én két előadást mutatnak be Szatmárnémetiben, majd 25-én Bánffyhunyadon is: délelőtt a Bambuc ördög, este pedig a Fekete Sáfrán című produkciót.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár),

Beindult a váradi táncház
Nagyvárad- Az évek során Váradon kisebb-nagyobb próbálkozások voltak már egy rendszeresen működő táncház megszervezésére, de valami oknál fogva mindegyik próbálkozás kudarcba fulladt.
A Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese és a Partiumi Keresztény Egyetem most közös együttműködésben havi rendszerességgel működő táncházat indított, alkalmanként különböző tematikával: februárban Farsangi táncház, márciusban Forradalmi táncház lesz, áprilisban pedig Húsvéti táncházba jöhetnek a népzene- és néptánc-kedvelők. A legelső, csütörtök este a PKE dísztermében zajlott alkalom arra volt jó, hogy a régi és új táncházasok találkozhassanak. Az ünnepi nyitó táncházon az Üsztürü zenekar húzta a talpalávalót. A vendég zenekar kiemelten foglalkozik Erdély és elsősorban Közép-Erdély vonós hangszeres zenéjével: Szék, Kalotaszeg, Mezőség, Küküllő-mente és Székelyföld. A későbbi táncházak állandó zenekara a Nagyvárad Táncegyüttes Soroglya zenekara lesz. Ne szomorkodjanak azok sem, akik még nem tudnak táncolni, de szívesen eljönnének a táncházba, mert számukra a Nagyvárad Táncegyüttes táncosai vezetésével minden alkalommal néptánc oktatás is lesz. A nyitótáncházban Kádár Elemér oktatott Kisküküllő-menti táncokat Tolnai Tímea segítségével a tanulni vágyók számára.
erdon.ro,

Tavasszal alakulhat meg a Partiumi Autonómia Tanács
Tavasszal alakulhat meg a Partiumi Autonómia Tanács, amelynek szándéknyilatkozatát szombaton fogadták el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett szatmárnémeti konferencia résztvevői – nyilatkozta az MTI-nek Szilágyi Ferenc EMNT-alelnök, a Partiumi Autonómia Kezdeményező Bizottság elnöke.
Szilágyi Ferenc az MTI-nek elmondta, a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) létrehozásáról az elképzeléseik szerint egy nagygyűlés dönt majd, amelyet egy később rögzítendő helyszínre és időpontra hív össze a Partiumi Autonómia Kezdeményező Bizottság az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
A szándéknyilatkozat szerint a PAT feladata lesz majd, hogy koordinálja és segítse a Partium területén élő magyar identitású lakosság önazonosságának a megőrzését és megerősítését, ösztönözze a partiumi területi autonómia, valamint a Partiumi Fejlesztési Régió létrehozásához kapcsolódó szakmai, politikai, mozgalmi hátteret, segítse elő a partiumi nemzetek összefogását a közös célok megvalósításáért, és tegyen lépéseket azért, hogy a régióban szimmetrikus kétnyelvűség alakuljon ki.
Szilágyi Ferenc megjegyezte, a Partiumon a román-magyar államhatár közelében fekvő Bihar, Szatmár és Szilágy megye történelmi területeit értik. Hozzátette, noha történetileg Arad megye is a Partiumhoz tartozott, úgy érzékelik, Arad ma inkább a Temesvár központú Bánsággal mutat közös jegyeket. Az EMNT alelnök elmondta, a három megyében kisebbségben él a magyarság, de úgy vélte, van esély arra, hogy a térség román lakóit is megnyerjék elképzeléseiknek. Arra utalt, hogy jelentős és sok esetben pozitív visszhangja volt az EMNP választási programjának, amelyben a párt Románia szövetségi állami berendezkedését javasolta.
A Partiumi Keresztény Egyetemen oktató Szilágyi Ferenc azt is megemlítette, geográfusként régóta foglalkozik a Partium közigazgatási földrajzával, ez volt a témája a Debreceni Egyetemen megvédett doktori dolgozatának is.
MTI
Erdély.ma,

Aki úgy szereti Kolozsvárt, hogy nem feledi Váradot
Cs. Erdős Tibor 99 éves
Nem tudom, ki koptatja mostanság azt az ódon levegőt árasztó, Dózsa György utcai nyikorgó falépcsőt, amely Cs. Erdős Tibor egykori műtermébe vezetett, ahol a mester saját készítésű, forró fekete nedűvel és a hozzáillő kiegészítőkkel fogadta be-betérő látogatóit. A falakról pedig azok figyelték a hagyományos szertartást, akiket a művész ecsetje mindörökre ott marasztalt: ismerős arcok a múltból és a jelenből. Közben pedig csak úgy röpködtek a történetek, s a szépen faragott, festett kincsesládából, mintegy mondandója hitelesítéseként, előkerültek a tárgyi-műtárgyi bizonyítékok: fiatalkori portrék, s szülőföldje, a bihari táj ihlette megannyi rajz, festmény.
Néhány nappal ezelőtt ismét felkerestem a mestert. De most már a szolidan megalapozott, véget érni sehogy sem akaró lépcsősort koptatva jutottam fel negyedik emeleti, Jókai utcai rezidenciájába. Évek óta az elegáns polgári lakás szolgál műterméül is, és hajdanvolt ifjúságát ébren tartó emlékeztetőül. Az előszobában ott a teli kincsesláda, a falakon a jól ismert képek, újakkal kiegészítve: a mester kiapadhatatlannak tűnő, múltat, közelmúltat felelevenítő, beszédes emlékfolyamának képi dokumentumai. A tanítónő édesanya pedig, a nappali faláról és minden bizonnyal odaföntről is, megértő szigorral figyeli, óvja-vigyázza 99 éves fia sorsának alakulását. Aki most éppen arra emlékezik, hatévesen mint bukdácsolta végig a román iskola első osztályát, mert semmit sem értett az ott elhangzottakból, s aztán hogyan vált korcsolyabajnokká és került az ismert ügyvéd fiaként vasesztergályos inasnak a nagyváradi Phoebus vasgyárba, ahol csakhamar, mint kiváló szakmunkás, az akkori átlagfizetések hat-hétszeresét is megkereste. Nem beszélve a későbbi, brassói karrierről, a repülőgépgyárban betöltött, manualitásának és ötletességének köszönhető, nagyon jól fizetett állásáról. A katonaságot pedig megúszta mindössze egy hónapi szolgálattal.
Tudja, van nekem egy angyalom – avat be titkába a mester –, aki kicsinálta, hogy éppen akkor, amikor a budapesti főiskolára jártam, magyar világ legyen. Az Iparművészeti Főiskolára iratkoztam be, de csakhamar a képzőművészetin kötöttem ki. Nagy Imre ajánlatára kerültem kapcsolatba Aba Novák Vilmossal. Hatalmas ember volt, de már nagy beteg, fonnyadt nyakán csak úgy lötyögött a gallér. Néhány munkámat megmutattam, tetszettek neki. „Atya, jöjjön nézze végig a korrigálást, hogy lássa hova jön, s ha tetszik iratkozzon be” – fordult hozzám. Később aztán famulusnak vett magához, de csakhamar legyőzte a halálos kór. Szőnyitől is volt mit tanulnom. Aztán Varga Nándor Lajos tanársegédje lettem.
Itt néhány percre megpihen a mester, hogy rendezze gondolatait, majd egy élményszerű, felvidéki, nyári táborozással folytatódik az emlékezések sora. A Koburgok 40 holdas kastélyát utalta ki számukra a minisztérium, mai szóhasználattal élve, alkotótáborként. Az általa kiválasztott résztvevők, nyolc férfi és négy lány festői gyakorlata – idős emberek álltak modellt nekik – olyan jól sikerült, hogy ő maga is úgy érezte, igaziból „ez lendítette festővé”. De közben folyt a háború, s a kastélyban megjelent két magas rangú német tiszt, hogy fiatalokat szervezzen be katonának. Nagyon megijedtek, de szerencséjük volt, mert kiderült, hogy a németek egyike a müncheni színház díszlettervezője, aki megértőnek bizonyult, sőt neki köszönhetően jutottak vissza Budapestre. Kaptak egy hivatalos írást arról, hogy színészek, akik a fronton voltak, másképp ugyanis már nem lehetett volna közlekedni. Budapestről aztán feleségével együtt visszaindultak Nagyváradra, öt nap alatt meg is érkeztek, két hétre pedig még két orosz festőt is vendégül láttak.
Látja, minden bejött nekem – érvel vendéglátóm, hogy aztán a háború utáni váradi éveket elevenítse fel, az ottani művészképzést, az iskolát, ahol Miklóssyval együtt tanárkodtak, amíg Kovács Zoltán meg nem hívta mindkettejüket, az irányításával 1948-ban megalakult kolozsvári Magyar Művészeti Intézetbe, amely aztán csakhamar beolvadt a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolába.
Nem tetszettem az elvtársaknak, 1959-ben kitettek. Kovács Zoltánt úgyszintén, de még én előttem. Ez egy pénteki napon volt – emlékezik a mester –, de nekem vasárnapra már volt is állásom. Kovács Zoltán ajánlására a színházhoz kerültem. Évente három előadás díszletét kellett megterveznem, de a választás tőlem függött. Ha hiszi, ha nem, a vasesztergályos korszakommal együtt ez a díszlettervezői volt életem legszebb időszaka...
Elhiszem, mert ugyan ki ne szeretné fiatalkori önmagát? Meg aztán született művészi látása, s a génjeiben hordozott és sok gyakorlással tökéletesített rajztudása, színérzéke, kompozíciós készsége mellett ezek az életszakaszok jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz a komplexitáshoz, ami életművére olyannyira jellemző. A ceruzarajztól a művészi tervezésű-kivitelezésű állólámpáig, s az olajfestményektől a sgraffitóig Cs. Erdős Tibor nem ismert lehetetlent. Síkban, térben egyformán otthon érezte-érzi magát. Az élete során szerzett számos elismerés erről a sokoldalúságról is árulkodik: 1942-ben kompozíciós díjat kap a nagybányai festménypályázaton, 1943-ban plakátpályázati díjat nyer, 1947-ben a fasizmus áldozatai nagyváradi emlékművének terveiért részesítik I. és II. díjban, 1948-ban megszerzi az 1848-as forradalom centenáriumi pályázatának II. díját, 2007-ben pedig megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.
A művész magas kora ellenére is lankadatlan érdeklődéssel követi a művészeti-társadalmi élet alakulását. Benne él a mában. Figyelemmel kísérte, és rajzi dokumentumokban rögzítette például a Mátyás-szobor újjászületésének momentumait, amelyért a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság 2012-ben Veress Ferenc emlékplakettel tüntette ki.
Bevallása szerint most is napi 4-5 órát dolgozik, és elmaradhatatlan résztvevője az éves megyei tárlatoknak és a Barabás Miklós Céh csoportos kiállításainak. S a sport világában is otthonosan mozog. Örömmel újságolta például, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem sportklubja jótékonysági sportbált rendezett, melynek egyik fővédnöke az olimpiai és világbajnok Gyurta Dániel volt, akit a házigazdák éppen az ő Hegyi beszéd a Körös-parton című festményével ajándékoztak meg. Egyik legjelentősebb, a vibráló színek és fény vonzásában született, váradi ihletettségű munkája is igazolja, hogy a kolozsvárivá vált művész nem feledkezett meg gyökereiről. Mikest parafrazálva azt mondhatnám: úgy szereti Kolozsvárt, hogy soha nem feledi Nagyváradot.
S talán innen az a mobilitásából adódó sokoldalúság is, amellyel a Körös-parti könnyed eleganciát sikerült összeházasítania a súlyosabb, konzervatívabb Szamos-parti mentalitással. Az urbánus tájelemek, a szőlős váradi domboldalak és franciaországi élményeinek franciás könnyedségű útirajzai jól megférnek a kolozsvári műemlékek, s a Kalotaszeg, Mezőség vonzásában született kompozíciók társaságában. De valamennyiükre mintha a széki lányok-asszonyok nemes arcéle, fekete-pirosba fogalmazott szakralitása tenné fel a koronát.
Hosszas beszélgetés után búcsúzom vendéglátómtól, s az előszoba faláról rám tekintő, emberként, történészként, képzőművészként egyaránt kiváló László Gyulától. Ez önarckép – világosít fel a mester – tőle, a barátomtól kaptam. Miklóssy Gáborral együtt mi voltunk a kolozsvári triumvirátus.
A baráti hármas szövetség éltetője február 27-én ünnepli 99. születésnapját. További jó munkát, erőt, egészséget kívánunk a mesternek. Isten éltesse sokáig!
Németh Júlia
Szabadság (Kolozsvár),

Az Erdélyi Kampánykalauztól a székelyzászló-ügyig
Demeter Szilárd, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója Erdélyi Kampánykalauzt tett közé 13 + 1 pontban a magyarországi pártok számára, mert úgy véli, azok rástartoltak az erdélyi sza- vazatokra. Demeter Szilárd a Duna Tv Közbeszéd című műsorában nem tudott választ adni arra, hogy a magyarországi választások mennyire tudják majd mozgósítani az erdélyi választókat, mivel erre eddig még nem volt precedens. De amint elmondta, a felméréseik arra utalnak, hogy Erdélyben is nagyjából akkora a választási kedv, mint Magyarországon, és a választói viselkedés is azonos az anyaországbeliekkel. Az egyetemi oktató kihangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar közösség nem homogén, hanem egy összetett társadalom, itt is vannak jobboldaliak, és baloldaliak. Demeter szerint, amiért a parlamenti választásokon az erdélyiek többnyire az RMDSZ-re szavaztak, amely az Európai Néppárt tagja, de ennek ellenére az MSZP szövetségese, ez még nem jelenti azt, hogy ezek a választók a magyarországi választásokon a szocialistákra fognak szavazni. Majd azt is kifejtette, hogy valamilyen formában a román pártok közül mindegyik a Román Kommunista Párt utódpártja és, hogy ideológiája szerint Romániában tulajdonképpen nincs is jobboldali párt. Végül pedig a Băsescu leváltási kísérletével példázva leszögezte: semmiképpen nem lehet arra számítani, hogy az erdélyi szavazók az RMDSZ vezetésének utasításait követni fogják a magyarországi választások alkalmával. A műsorvezető kérdésére válaszolva Demeter Szilárd nem lát arra esélyt, hogy Mesterházy Attila és Victor Ponta személyes jó viszonya az erdélyi magyarság helyzetére pozitív hatással lehetne. Majd a székelyzászlós üggyel kapcsolatosan kijelentette: ez úgy kellett Pontáéknak, mint „egy falat kenyér”, hiszen ez idő alatt egy nagyon megszorító költségvetést fogadtak el, amiben egyetlen választási ígéretük sem lelhető fel.
A Közbeszéd vendége végül a székelyzászlós ügy pozitív hozadékáról beszélt, arról, hogy Székelyföld most kapott egy esélyt, az egész Románia róla beszélt, rengeteg román nyelvű cikk született a székelység történelméről, kultúrájáról, sajátosságáról. Ha okosan él most ezzel a helyzettel a politikai elit, akkor most feltudjuk építeni Székelyföldet, mint entitást, hangsúlyozta Demeter. Duna Tv
Erdély.ma,

Kelet-nyugati egyetemista migráció: mit hoznak a keretszámok?
Egyetlen hét áll még azok rendelkezésére, akik Magyarországon szeretnék folytatni egyetemi tanulmányaikat. A hazai magyar nyelvű felsőoktatási intézmények ugyanakkor a korábbinál jóval nagyobb érdeklődésre számítanak a külföldi – elsősorban anyaországi – fiatalok részéről.
Semmiben sem befolyásolja külhoni magyar fiatalok bejutási esélyeit a magyarországi felsőoktatási rendszer részleges átalakítása, a keretszámok és a bejutási pontértékhatárok módosítása – szögezte le az Erdélyi Napló kérdésére a magyar Oktatási Államtitkárság képviselője. „Továbbra sincs külön keretszám a határon túli magyar fiataloknak – mondta el Benked László ösztöndíjreferens. – Aki az alapképzésen, illetve az osztatlan mesterképzésen eléri a jogszabályi minimumot, azaz a 240 pontot, és belefér az általa megjelölt képzés kapacitásába, állami ösztöndíjas finanszírozásban részesül.” A magyarországi képzésre jelentkező külhoni magyarok száma amúgy korántsem növekedett az elmúlt években. Acsúcsot a 2005-ös év jelentette, akkor 3334 külhoni magyart regisztráltak a magyarországi felsőoktatásban, a 2012. július 30-i állapot szerint pedig 2732 személyt, 85 százalékuk Romániából érkezett.
Pontszámítás, beszámítás
A határon túliak számára továbbra is a felvételi pontszámítás jelenti a legtöbb fejtörést, bár az Oktatási Hivatal főszabályként számítja be a külföldi rendszerű érettségi vizsgaeredményeket. Az azonos megnevezésű vizsgaeredmények beszámítása automatikus, eltérő megnevezés esetén tematikával, tételsorral bizonyíthatja a jelentkező a legalább 50 százalékos megegyezést. Ez évtől a külföldi, illetve külföldi rendszerű középiskolák kérelmezhetik az Oktatási Hivataltól egyes érettségi vizsgatárgyaik bevizsgálását. Ha a vizsgakövetelmények és a tartalom legalább 75 százalékban megegyezik, emelt szintű érettségi vizsgaként lehet beszámítani az adott tárgyat, míg 50 százalék alatt középszintűként sem fogadható el. A külföldi középiskolában érettségiző legkevesebb nyolc nappal a besorolási döntés előtt küldheti el a minősítést célzó kérelmét. Az idegennyelv-tudásért járó pontszámok ügyében fontos tudnivaló: aki az adott állam nyelvén bármely közismereti tantárgyból legalább két tanéven át eredményesen befejezett tanulmányokat folytatott, a magyar jogszabályok szerint államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. Így például a román nyelv és irodalomból szerzett érettségi úgynevezett B2 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű, a még egy, legalább két éven át románul tanult közismereti tárgyból tett érettségi pedig C1 komplex nyelvvizsga-bizonyítványnak számít. A felvételi pontszámot a következő magyarországi tanulmányi, tudományos és művészeti versenyek után kapható többletpontok növelhetik: a művészeti szakképzésben tanuló középiskolások számára tartott minisztériumi szervezésű és finanszírozású Országos Művészeti Tanulmányi Verseny; Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny; Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának versenye; Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Verseny. A magyar Oktatási Államtitkárság ösztöndíjreferense, Benked László valószínűnek tartja, hogy a magyarországi felsőoktatási keretszámok módosítása némileg növeli a hallgatói migrációt a külhoni magyar egyetemek irányába, de az 500 körülire taksált létszám sem abszolút értelemben, sem a felsőoktatás arányaiban nem jelent aggasztó emelkedést.
Álláspontok... Különösebb megszorítások nélkül fogadhatják a magyarországi hallgatókat azok a romániai állami és magánegyetemek, amelyeken magyar nyelvű képzés (is) folyik. Bármely más európai uniós állampolgárhoz hasonlóan bejuthatnak költségtérítéses, illetve államilag támogatott helyre egyaránt, ugyanúgy részesülhetnek különböző ösztöndíjakban is, a verseny teljesen nyitott. Ám nem valamennyi magyar képzést nyújtó hazai felsőoktatási intézmény kezeli előrelépési lehetőségként a magyarországi diákok vonzását.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) 978 hallgatója közül 17-en anyaországiak. A magánegyetem három karán – bölcsészeti, közgazdasági és művészeti – angol nyelv és irodalom szaktól a menedzsmenten át a képzőművészetig terjed az akkreditált szakok skálája. A tandíjak szaktól függően évi 300 és 450 euró között mozognak, a bentlakás díja havi 155 lej. A magyarországi változások után ősztől a PKE-n a korábbinál több anyaországi hallgatóra számítanak. Sőt, az egyetem munkatársai népszerűsítő kampányt is folytatnak a határ túloldalán: a határ menti régiók középiskoláinak végzős diákjait célozzák meg üzeneteikkel, amelyek egyik lényeges pontja, hogy a PKE alig 15 kilométerre fekszik a román–magyar határtól. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen viszont az egyetem küldetéséből kiindulva másként értelmezik a helyzetet. „Bár elfogadjuk a külföldi hallgatók jelenlétét, nem tartjuk kiemelten fontosnak a külföldi vagy magyarországi diákok vonzását, főként az alapképzésben. A Sapientia közvetlen céljai arról szólnak, hogy közösségünk fiataljai számára biztosítsunk tanulási lehetőséget. Ezért elfogadjuk az új helyzetet törvényesként, de nem lesz jellemző, hogy a saját fiataljainknak ne legyen helyük tanulni azért, mert máshonnan próbáljuk feltölteni a diáklétszámot” – fogalmazott lapunknak Dávid László, a Sapientia EMTE rektora. Az intézményvezető szerint az Erasmus-jellegű mobilitási programok működtetése jelenti a kiutat. „Így a magyarországi hallgatók jelenléte egyetemünkön, valamint a saját hallgatóink jelenléte magyarországi egyetemeken jelentősen hozzájárulhat hallgatóink szakmai előmeneteléhez, de a kialakuló kapcsolatokat is nagyon fontosnak tartjuk” – mondta a rektor.
A Sapientia három képzési helyszínen, négy karon, 28 szakon 1988 hallgatót képez, köztük hat magyarországit. A tavaly akkreditált magánegyetemen a tandíjak 250-től 750 euróig terjednek, az érdemösztöndíj idén 230, a tanulmányi 170, a szociális pedig 120 lej.
… és stratégiák
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ezzel szemben tárt karokkal várja a külföldi, köztük a magyarországi hallgatókat. A kolozsvári székhelyű oktatási intézmény előkelő helyet foglal el a hazai egyetemek rangsorában, pozícióját pedig a nem romániai diákok is javíthatják. „Nemrég mutattak be egy új egyetemi rangsorolást Dublinban, amelynek keretében a BBTE-t is értékelték. Az egyik kritérium éppen a nemzetközi hallgatói és tanári mobilitás volt” – számolt be az Erdélyi Naplónak Soós Anna, a BBTE tanulmányi rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője. Szerinte a „piacbővüléssel” járó nagyobb verseny is hozzájárulhat a minőség javulásához. „Érdekes jelenség, hogy a nálunk tanuló magyarországi diákok igen aktívak a diákszervezeti munkákban” – jelezte Soós Anna. Az utóbbi években tanévenként nagyjából ötvenen érkeztek a BBTE-re, nagy részük pszichológiát tanul. Ám tanévkezdéskor nőni fog ez a szám, amit az is előrevetít, hogy a Budapesten rendezett 13. Educatio nemzetközi oktatási szakkiállításon több mint 300-an érdeklődtek az egyetem iránt, amelynek diáklétszáma a kolozsvári egyetemista közösségnek mintegy felét teszi ki: a majdnem 100 ezerből több mint 40 ezren a BBTE-n tanulnak. Ide tartozik a nagyjából tízezer magyar nemzetiségű fiatal is: közülük több mint 6500-an folytatják tanulmányaikat anyanyelvükön a BBTE 76 alap- és 36 magiszteri szintű magyar nyelvű szakán. Az egyetem teljes kínálata a román és idegen nyelvekkel együtt: 262 akkreditált alapszak és 263 magiszteri. Az előző évek gyakorlatához képest lényeges különbség, hogy a BBTE-s karok többségén felvételi vizsgát szerveznek, azaz kevésbé vagy egyáltalán nem számít majd az érettségi eredmény az egyes szakokra való bejutáskor. Az éves tandíj 2000 és 4000 lej között mozog – a két végletet a társadalom és humán tudományok illetve a művészeti szakágak képezik –, az ösztöndíjak összege havi 400, illetve 350 lej. A BBTE-n – mint ahogy más egyetemek esetében is – csak a maximális beiskolázási keretszám szabhat határokat. „Szeretettel várjuk a magyarországi és uniós hallgatókat, a fontos, hogy minél több közegből jöjjenek a hallgatók, a megmérettetés során pedig a legjobbak kerüljenek be” – fogalmazta meg az egyetem üzenetét Soós Anna.
Jelentkezési szamárvezető
Március 1-jéig lehet e-felvételi keretében jelentkezni a magyarországi felsőoktatási intézményekbe. A www.felvi.hu honlapon történő elektronikus beiratkozás érvényesítéséhez azonban a kinyomtatott hitelesítő adatlapot postai úton el kell juttatni az Oktatási Hivatal 1380 Budapest, Pf. 1190 postacímre. Bár a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban utoljára lesz még papíralapú jelentkezési lap is, az igénylőket arra biztatják, hogy inkább az elektronikus jelentkezést válasszák, mivel a papír alapú jelentkezési lapok túlnyomó részét a jelentkezők hibásan töltik ki. Az elektronikus jelentkezés viszont egyes adattípusok esetében kizárja a hibás kitöltés lehetőségét (pl. jelentkezési helyek kiválasztása legördülő menüből stb.). A jelentkezési időszakban – azaz 2013. február 1. és 2013. március 1. között – az e-felvételi kizárólag jelentkezésre, 2013. március 11-ig pedig a jelentkezés hitelesítésére szolgál (e-jelentkezés), a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ezt követő szakaszában a feldolgozás után pedig az e-ügyintézés keretében az ügyintézési funkciók (pl. adatmódosítás, sorrendmódosítás, betekintés a személyes adatokba, jelentkezésekbe, pontszámokba) érhetők el.
Vásárhely vár?
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Művészeti Karán színművészeti, rendezői, teatrológiai, látványtervezői és zenetanári szakokon folyik magyar nyelvű oktatás az alapképzés keretében. Mesterképzés pedig a színművészet, drámaírás, teatrológia-művelődésszervezés (impresszárió) szakirányokon. Dr. Kós Annát, a Magyar Művészeti Kar dékánját arra kértük, vázolja, miképpen készül az általa vezetett intézmény a magyarországi diákok várhatóan fokozódó érdeklődésére. Csak annyit tudhattunk meg, hogy a magyarországi diákok – akárcsak valamennyi európai uniós állampolgár – tandíjmentes formában folytathatják tanulmányaikat, ha sikerül bejutniuk az államilag finanszírozott helyekre. Egyéb esetben maguknak kell állniuk a tandíjat. Nem kaphattunk viszont választ arra, hogy hány magyarországi hallgató végzi tanulmányait jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, mint ahogy arra sem, mire számítanak a magyarországi felsőoktatásban végbemenő változások nyomán. „Szeptemberben meglátjuk” – hangzott a dékán lakonikus válasza, akit – mint fogalmazott – „nem érdekel, hogy a diákok hová mennek haza”.
Csinta Samu, Dénes Ida
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Integrációban gondolkodnak a reformátusok
Beszélgetés Csűry István királyhágómelléki püspökkel
Közel két évtizedes időszak után történt váltás a Királyhágómelléki Református Egyházkerület élén. A három éve megválasztott új püspök, Csűry István újraértelmezte az egyház és a politika kapcsolatát, és gazdasági nyitást tervez.
– Két éven át megbízott, 2010-től pedig választott püspökként viszi tovább Tőkés László örökségét. Hogyan tekint vissza az elmúlt esztendőkre?
– Amikor átvettem elődömtől a püspöki stafétát, úgy döntöttem, megőrzöm és támogatom mindazt, ami bennünket előre visz, és ott javítok, ahol erre szükség mutatkozik. Az egyháznak a Partiumban is kiemelt szerepe van, hiszen a többi felekezettel együtt keresztény hitben és nemzeti elköteleződésben fogja össze az itt élő embereket. A nemzeti identitást elsősorban a történelmi magyar egyházak hordozzák: így volt ez régen, és így van ez ma is. – A királyhágómelléki egyházkerület a rendszerváltás óta hangsúlyosan nemzeti elkötelezettségű irányt követ. Elődjének a magyarországi és az erdélyi politika felé tett közéleti nyitása új megvilágításba helyezte az egyház és a világ kapcsolatát. Ön mennyire ért egyet ezzel az irányvonallal? – Az egyházkerület nemzetpolitikai elkötelezettsége nem változott. Nekünk is meg kellett fogalmazni azt a kérdést, hogy kire számíthatunk? Magyarországi viszonylatban ez egyértelmű: azokra, akik fel merik vállalni a nemzeti-keresztény oldalt és értékrendet. A Jóisten ajándékaként a 2010-es választások nyomán a nemzeti és keresztény elkötelezettségű Fidesz–KNDP- koalíció alkothatott kormányt. A református egyház ehhez a politikai vonalhoz áll legközelebb. Ezt akkor is nyíltan vállaljuk, ha emiatt mind belülről, mind kívülről kritikák érnek. Idehaza bonyolultabb a helyzet: az erdélyi magyarságnak három politikai pártja van, és ez a megosztottság a helyi közösségekben is jelentkezik. A gyülekezetben a lelkipásztornak, az egyházmegyében az esperesnek és az egyházkerületben a püspöknek kell olyan integratív személynek lennie, aki át tudja hidalni a politikai egyensúlytalanságot, és ezzel egyféle kiegyensúlyozó, békéltető szerepet tölt be. – Sikerülhet-e a lelkésznek semlegesnek maradnia egy politikától átszőtt világban? – Ha a lelkész egyik vagy másik párt mellett cövekel le, skatulyába zárja magát, és ezzel a stigmával eltaszítja a többi párt híveit. Sokak számára bántó módon kijelentettem, hogy az egyháznak a politikai csoportosulások fölé kell helyeznie magát. Pártállástól függetlenül csak így tudjuk integrálni híveinket. Világos, hogy minden gyülekezetben együtt vannak a pártok hívei és a párton kívüliek. A különböző politikai meggyőződésű emberek számára az egyházban egyetlen integrációs pont létezik, és ez Jézus Krisztus. Ebben találkozik a református a katolikussal és a baptistával. Ez az a közös pont, amelyben megoldást találhatunk arra a szerencsétlen állapotunkra, amelyben ma az erdélyi magyarság vergődik. Az egyháznak kell legyen politikai pászmája, de az nem lehet pártpolitika!
– Az elmúlt időszakban Nyugat-Európában és Amerikában járt. Milyenek az ottani tapasztalatai? – Az egyház egyre több helyen veszít teret. Németországban döbbentem rá, hogy milyen félelmetesen visszaesett a gyülekezetekben jegyzett keresztények száma. Nehéz erre elfogadható magyarázatot találni. Szerintem nem a keresztény elvekkel vagy a Krisztushoz fűződő viszonnyal van baj, inkább az egyházzal mint intézménnyel lazult fel a mindennapi ember kapcsolata. Nagy probléma, hogy Nyugat-Európa is gyors iramban szegényedik: nem a húsz évvel ezelőtti nagy, életerős gyülekezetek fogadják az erdélyi lelkipásztort. Szűkebb pátriánkról szólva Németországban, Svájcban és Kanadában is elmondtam: számomra az egyház elsődlegesen a Krisztust szerető emberrel való közösséget jelenti. A legeldugottabb szórványban is a nemzetben gondolkodás és az összetartozás helye, ott is, ahol ma már csak két-három magyar ember él. Jó volt megtapasztalni, hogy változatlan a nyugati magyarok empátiája az erdélyi magyarság iránt. Erdélyt egyféle csodálat övezi, amelyet a legnehezebb kommunista időszakot átélő magyar közösségek megmaradása táplál. A sokasodó anyagi gondok azonban a nyugati gyülekezetek mozgásterét is beszűkítették, eddigi anyagi támogatásuk jelentősen csökkent. – Az elmúlt húsz évben mindkét egyházkerületben sokat romlott a templomlátogatók aránya. Mi is „felzárkózunk” Nyugathoz?
– A nyilvántartásban szereplő reformátusok tíz százalékát alig meghaladó templomba járók aránya még mindig jobb, mint a magyarországi, és nagyságrenddel nagyobb a nyugatinál, de ez a szám bennünket nem boldogít. Az egyházban már elkezdődött az útkeresés: új recepteket, új metódusokat próbálunk kidolgozni, hogy hallassuk szavunkat. Azt szorgalmazzuk, hogy lelkipásztoraink a szűk teológiai pászmán túl nyissanak a világra, igehirdetéseikben az élet megannyi aktuális problémájára reflektáljanak. Püspöki munkámban arra törekszem, hogy a lelkipásztorok hangsúlyosabb tájékozódását segítsem elő a világban. A lelkésznek sok mindent föl kell vállalnia gyülekezetében. Szükség van az igére alapozó lelkigondozói munkájára, ugyanakkor a szociális gondokkal küszködő, nyomorúságban levő embereknek is lelki támaszt kell nyújtania. Az ige szavával kell válaszolnia a társadalmi problémákra. Fontos, hogy a lelkipásztor állandó kapcsolatban álljon az emberekkel. A gyülekezetek nem egyformák, és nemcsak a tömbreformátus és a szórványvidékek közösségei különböznek egymástól. A Szilágyságban például ma is ünnep az istentisztelet, többen járnak templomba, mint más vidékeken. Vannak helyek, ahol a templomba járás hagyománya emlék maradt. Igaz, itt mindig van valami a háttérben. Van, ahol az egyházi szolgálat döcög, de sokkal inkább az elszegényedés és a nehezedő kisebbségi lét rombolja az embereket. Emiatt haragszanak Istenre, ennél fogva a templomára is. Nekünk világos üzenetünk kell legyen: ne Istenre haragudjunk, inkább őt keressük a bajban. A Bibliában mindenki megtalálhatja a megfelelő válaszokat, ebben segít az egyház! – Van-e már foganatja ennek a nyitásnak?
– Ha a templomban az zajlik, aminek zajlania kell, akkor az a hívek szívében is reális igénnyel fog találkozni. És ez az igény már jelentkezik. Főleg azon értelmiségiek érdeklődésének örvendek, akik ezt a megújhodást látják az igehirdetésben. Az egyház azonban nem mondhat le a másik 90 százalékról sem! Számukra is kell legyen üzenetünk. A nagyobb ünnepek alkalmával írott pásztorleveleimben elsősorban nem a lelkészekhez és a „belső” egyháziakhoz szólok: olyan üzeneteket kutatok fel a Bibliából, amely hitem szerint az istenkáromló emberekhez is eljut. – Püspökként újragondolta az egyházkerület anyagi hátterét, a működtetés lehetőségeit. Mennyire érinti a gazdasági válság az egyházat?
– Egyházkerületünk sajátos anyagi helyzetben van. Mivel nincsenek jó bérleti díjért kiadható, értékes ingatlanjaink, és a gyülekezetek mezőgazdasági területei sem hoznak számottevő hasznot, többnyire a hívek jókedvű adakozására számíthatunk. Ha gyülekezeti tagjaink anyagi gondokkal küszködnek, ez az egyház költségvetésében is meglátszik. Kisebb gyülekezeteink számára segítséget jelent az anyaország támogatása és azok a nyugat-európai, elsősorban holland közösségek, amelyekkel fennmaradtak a kapcsolatok. Ezzel próbáljuk kiegészíteni a lelkészi fizetésbe adott román állami támogatást. Az egyházkerületen belüli „menedzsment” abban változott, hogy az eddig belterjesen működő egyházi intézményeinket akkreditáljuk, egyesületeket, alapítványokat hozunk létre, hogy valamennyi szociális és oktatási intézményünk élni tudjon a pályázás lehetőségével. Termőföldjeinket betáblázzuk, visszakapott ingatlanjainkat felújítjuk. Hangsúlyosabban nyitunk a világra: meg kell keresni minden olyan hazai és külföldi pályázati lehetőséget, amivel előbbre tudjuk vinni munkánkat. Példaként említhetem nagyváradi diakóniai központunkat, amely a két egyházkerület összefogásával és németországi támogatással új kezdet elé néz. – Az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökének, Kató Bélának számos közös terve van. Könnyebb együtt, mint külön-külön?
– Örülök Kató Béla püspökké választásának. Ugyanazon korcsoporthoz tartozunk, mindketten megtapasztaltuk egyházkerületeink három-négy évtizednyi történéseit. Tudjuk, hogy a két egyházkerület viszonyában mi volt a jó, mi fenntartható, hol vannak rendezésre váró kérdések. Már találkoztunk, és tisztáztuk, hogy integráció nélkül nehezen fog menni. Megállapodtunk arról, hogy amiben lehet, együtt fogunk működni. Megmarad a két egyházkerület autonómiája, de a már meglévő együttműködéseket jelentősen bővíteni szeretnénk. Közös a nyugdíjpénztár, a teológiai és a pedagógiai intézet. Most hozzuk közösbe a diakóniai munkát és a vakációs bibliahetet felvállaló gyerekmissziót. Az együttműködés további lehetőségeiről folyamatosan egyeztetünk. – A rendszerváltás óta ön kitartóan járja a Nagyvárad környéki szórványgyülekezeteket. Üzenet ez lelkésztársai fele?
– Akár így is lehetne fogalmazni, hiszen számomra a szórványban élő magyar emberek külön kihívást jelentenek. Manapság, amikor a szórványvidéken élők megkérdezése nélkül újabb és újabb politikusvita lángol fel a szórvány jövőjéről, nyomatékosítani szeretném: igazából csak az egyház van jelen a szórványban. Több mint két évtizedes szórványlelkész-tapasztalat mondatja velem, hogy akkor tudunk a legtöbbet tenni a szórványban élőkért, ha fizikailag is mellettük vagyunk. Jó szóval, információval, lelki táplálékkal, mindazzal, ami nem feladásra, hanem továbblépésre és megerősödésre készteti az ott élőket.
Csűry István
Érmihályfalván született 1956. szeptember 7-én lelkészcsaládban. A nagyváradi Ady Endre (egykor Al. Moghioros) gimnáziumban érettségizett, majd a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult, ahol 1980-ban jeles minősítéssel végzett. Egy évet járt a nagyszebeni német nyelvű teológiára. 1980-1983 között a Nagyvárad-Olaszi gyülekezetben segédlelkész, majd a szalárdi gyülekezet teljes jogú lelkésze. 1989-ben áthelyezték Nagyvárad-Őssibe missziói lelkésznek. Ehhez a gyülekezethez tartozik négy szórványgyülekezet a Nagyvárad-Szalonta közé eső területen. 1996-ban a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarán elvégezte a mentálhigiénia szakot. Kezdetektől a Partiumi Keresztyén Egyetem tanára. Rendszeresen közöl erdélyi lapokban. 1998-tól generális direktor, 2000 júniusától főjegyző, azaz az egyházkerület püspökhelyettese. 2007. december 7-én az egyházkerület közgyűlése megbízta a püspök jogkörének átvételére, miután Tőkés Lászlót európai parlamenti képviselőnek választották. 2009. november 20-án a gyülekezetek 80 százalékos jelölése után püspökké választotta az egyházkerület közgyűlése. Csűry István négy gyerek édesapja.
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Kiosztották a Báthory István-díjakat
Szombaton ünnepélyes körülmények között adták át az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Báthory István-díjait. A marosvásárhelyi Református Diakóniai Központ Bocskai Termében tartott ünnepségen a Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára megítélt díjakkal az idén is azok a személyeket, szervezeteket tüntették ki, akik elismerésre méltó tettekkel járultak hozzá a romániai magyar felsőoktatás megteremtéséhez.
Bevezető beszédében Tőkés László EU-parlamenti képviselő, az EMNT elnöke a készülő területi átszervezés ördögi tervét a falurombolási projekthez hasonlította, majd a kolozsvári Ferenc József és a Bolyai Tudományegyetem erőszakos felszámolásáról és összeolvasztásáról beszélt. Kiemelte, hogy ahol teljesen elsorvasztották a magyar szakot, a zeneművészeti és a képzőművészeti egyetemen például, azokon az egyetemeken a rendszerváltás után sem sikerült visszaépíteni. A két művészeti képzést a Partiumi Keresztény Egyetemen valósították meg az egyházi és egyetemi autonómia révén – hangsúlyozta az önrendelkezés fontosságát az egyetemépítés terén. Beszélt a Sepsiszentgyörgyön létrejövő Erdélyi Művészeti Központ tervéről, amely az erdélyi magyar művészetek számára teremtene intézményes keretet és kiállítási felületet.
Dr. Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul képviseletében dr. Szarka Gábor konzul hangsúlyozta a szülőföldön, anyanyelven történő tanulásnak s a szaktudással együtt elsajátított erkölcsi vértezetnek és műveltségnek a fontosságát.
Az oklevelet és a plakettet Tőkés László és dr. Hantz Péter tudományos kutató adta át. Az idei díjazottak: Anghi István, a Partiumi Keresztény Egyetem professzora, aki a kolozsvári Zeneakadémián elsorvasztott magyar oktatás visszaépítésével próbálkozott; Bodó Barna egyetemi tanár, aki megalakulásától 2008-ig vezette a Bolyai Kezdeményező Bizottságot; Dávid László mérnökprofesszor, a Sapientia EMTE rektora, akinek vezetése alatt akkreditálták az intézményt, ahol kétezer diák tanul anyanyelvén; Hollanda Dénes nyugalmazott egyetemi tanár, aki megteremtette Marosvásárhelyen a román és a magyar nyelvű műszaki oktatást, megálmodta és felépítette a Sapientia EMTE koronkai campusát, és több mint tíz éven át vezette a műszaki kart; Jeremiás László látszerész, aki jövedelmének jelentős részével támogatja az önálló magyar oktatás megteremtése érdekében szervezett rendezvényeket, a vendégtanár programot s a nehéz körülmények között tanuló egyetemi hallgatókat; Kincses Ajtay Mária nyugalmazott egyetemi tanár, az RMOGYKE elnöke, aki két éven át irányította a Bolyai Kezdeményező Bizottságot, és határozottan kiállt a MOGYE önálló magyar tagozatának a visszaállításáért; Kincses Előd ügyvéd, akinek irodájában létrejött a Bolyai Kezdeményező Bizottság, s aki perek sorával akarja a törvényes előírások betartására késztetni a MOGYE vezetőit; Luka László, aki sokat tett azért, hogy a nemzetközi nyilvánosság erejével a magyar kisebbség küzdelmét segítse, s alapítványt működtet a magyar és a román nép közeledése érdekében; Miseta Attila egyetemi tanár, a Pécsi Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, aki támogatja kollégáit, hogy előadásokat tartsanak Marosvásárhelyen, s szorgalmazására a Pécsi Doktori Iskola programot indított az erdélyi orvosok és gyógyszerészek részére, továbbá kezdeményezője volt annak a szándéknyilatkozatnak, hogy a magyarországi egyetemek támogassák a MOGYE-n tervezett önálló magyar kar számára szükséges oktatók biztosítását; post mortem Páll Lajos festőművész, akit 1956-os kiállása miatt hosszú börtönbüntetésre ítéltek; Tamás Péter vállalkozó, aki összekötő kapocs a nyugat-európai és az erdélyi magyarság között, s aki írásaiban megvédte a Bolyai Kezdeményező Bizottságban részt vevő tanárokat. Díjat kapott a Genfi Magyar Egyesület, amely sokat tett azért, hogy az ENSZ diplomatái tájékozódjanak az erdélyi magyarság helyzetéről, valamint a MOGYE tanárainak közössége, amelynek tagjai a legdurvább fenyegetések közepette megszervezték a belső választásokat, s hozzájárultak a magyar tagozat helyzetének rendezésére vonatkozó megállapodás megkötéséhez.
A díjkiosztást követően Dávid László rektor idézte fel az erdélyi magyarság álmait a közösségépítésről, az önálló egyetem megteremtéséről, a hiteles politikai képviseletről. Az önálló magyar egyetemi hálózat megteremtésének lehetőségéről és fontosságáról szólt Hantz Péter tudományos kutató, aki a meg nem valósult elképzelésekért a politikumot tette felelőssé. Beszélt a díszdoktori címekkel való kereskedelemről, s megemlítette, hogy Tulassay Tivadar professzor, a budapesti Semmelweis Egyetem volt rektora a MOGYE-n történtekről értesülve lemondott a vásárhelyi egyetemen kapott díszdoktori címéről.
Hantz Péter bejelentette, hogy tárgyalások folynak arról, hogy Sepsiszentgyörgyön indítsák meg a hiányzó magyar nyelvű agrártudományi és állatorvosi képzést. Elmondta az is, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottságban levő egyetemi tanárokat ért támadások miatt átszervezik a testületet, olyan formában, hogy fő aktivistái rejtve legyenek.
A díjazottaknak Boros Zoltán, az EMNT alenöke mondott köszönetet, a MOGYE tanárai nevében Ábrám Zoltán professzor köszönte meg az elismerő oklevelet.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely),

Átadták a Báthory-díjakat
Átadták a romániai állami finanszírozású magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenységért járó Báthory-díjakat Marosvásárhelyen. A kitüntetést, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága adományoz, tizenhárman kapták meg szombaton.
A díjjal ezúttal Angi István, a Partiumi Keresztény Egyetem professzora, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság első elnöke, Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, a Genfi Magyar Egyesület és Hollanda Dénes, a Sapientia nyugalmazott professzorának munkáját jutalmazták.
Megkapta a díjat Jeremiás László vállalkozó, Kincses-Ajtay Mária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) nyugalmazott professzora, Kincses Előd ügyvéd, Luka László orvos, 1956-os szabadságharcos, Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának dékánja, Páll Lajos festőművész (posztumusz), a MOGYE magyar akadémiai közössége és Tamás Péter vállalkozó is.
A Báthory-díjat évente legfeljebb tizenhat személynek, illetve szervezetnek ítélik oda. A 2005 óta adományozott elismerésben olyan neves személyiségek is részesültek, mint George E. Pataki, New York állam volt kormányzója, Vizi E. Szilveszter, a MTA volt elnöke, Tom Lantos néhai amerikai kongresszusi képviselő, Szőcs Géza költő, volt kulturális államtitkár.
Szabadság (Kolozsvár),

Ismét teljes a váradi Czárán-szobor felirata
Az idei év elején tett ígéretet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyváradi szervezete arra, hogy helyreállítja a Czárán Gyula-szobor talapzatán szereplő, a neves turisztikai szakember nevét jelző betűket.
A feliratot ismeretlenek rongálták meg, eltüntetve a C és az N betűket. Az ígéretet tett követte, és a tegnap délelőtt sor kerülhetett a hiányzó két betű pótlására, amelyeket Kristófi Kristóf, az Erdélyi Magyar Néppárt váradi elnöke, Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke és Nagy József Barna, az EMNT régióelnöke ragasztották a helyükre. A betűket ugyanattól a vállalkozástól rendelték meg, amely a felirat többi részét is készítette, így most már ismét az eredeti formájában és teljességében olvasható Czárán Gyula neve. Kristófi Kristóftól megtudtuk azt is: fotókiállítással és vetített képes előadással tisztelegnek a bihari turizmus atyja előtt március 11-én, hétfőn 18 órai kezdettel. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen zajló rendezvény szervezője a Partiumi Magyar Művelődési Céh, a Czárán Gyula Alapítvány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
erdon.ro,

Útmutatás és túlélőkészlet az esztétikához
Dr. Horváth Gizella Túlélőkészlet az esztétikához című könyvének bemutatóját tartották meg március 14-én délután a Partiumi Keresztény Egyetemen.
A hangulatos könyvbemutató a Partium Kiadó és a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófia- és Kultúratudományi Tanszékének közös szervezésében valósult meg. Az egyetem Bartók terme ezúttal szűkösnek bizonyult, hiszen az érdeklődők folyamatosan érkeztek a könyvbemutatóra, amelynek házigazdája dr. Balogh Brigitta a Filozófia és Kultúratudományi Tanszék tanszékvezetője volt, meghívottai pedig: dr. Horváth Gizella rektorhelyettes, a könyv szerzője, Burus Botond, a könyv grafikai tervezője, dr. Angi István esztéta és dr. Ujvárossy László médiaművész. Mint megtudtuk a könyv, amely egy az esztétikában járatlan hallgatónak túlélőkészletként szolgál, egyetemi jegyzetként kezdte pályafutását, amely segít átvészelni egy veszélyesnek tűnő vállalkozást.
Túlélőkészlet
Horváth Gizella elmondta, hogy egy olyan könyvet szeretett volna megalkotni, amely az esztétikával kapcsolatos alapvető fogalmakat, irányzatokat, szerepeket összegyűjti és világosan leszögezi. „A könyvet igazából a diákjaimnak írtam. Annak, aki kimondottan az esztétikával foglalkozik, nem föltétlenül ajánlom, mert nekik nem sok újat tud nyújtani. Az alapvető szándékom a rendszerezés, a fogalmak letisztázása volt. Azt szerettem volna, ha ez egy olyan könyv lenne, amit a hallgatók nem tesznek le rögtön”- tette hozzá a szerző. Ezért is helyeztek arra is nagy hangsúlyt, hogy a könyvet könnyen lehessen kezelni, például különböző részek ki vannak emelve, rendszerezve vannak a témák, amelyekhez példákat is hozzárendeltek, és az idézetek külön vannak szedve, tehát egy olyan könyv született, ami nem csak tartalmilag, hanem formailag is megfogja az olvasót.
Esztétikai alázat
Angi István szakmai szempontból értékelte a könyvet: „minden benne van, amire szüksége lehet a hallgatóknak. Érdekfeszítő olvasmánynak tekintem, ami szakkönyvként is megállja a helyét. A hallgatók, tanárok és a nagyközönség is használhatja”. Ujvárossy László kiemelte, hogy a kötet teljesíti mindazt, amit egy esztétikai túlélőkészlettől elvárható, a szerző olyan alázattal közelít a képzőművészetekhez, amilyenre szükség van egy ilyen jellegű könyv megírásához. Burus Botond a könyv grafikai kivitelezéséről beszélt. Elmondta, hogy megpróbált étvágygerjesztő formát adni a kötetnek, de a fő szempont a használhatóság, követhetőség volt. A cím is arra utal, hogy a mű nem egy elvont munka, hanem azért született meg, hogy használják is. A beszélgetést követően az érdeklődők a helyszínen megvásárolhatták a könyvet. Az érdeklődők a Partium Kiadónál (PKE épületében) tudakozódhatnak a kötet iránt.
Nagy Noémi

erdon.ro,

Tudományos keret a régiós törekvésekhez
A Partium Társadalom- és térszerkezet című kötetet mutatták be kedden kora este a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Bartók termében.
A dr. Szilágyi Ferenc és Zakota Zoltán (mindketten a PKE adjunktusai) által szerkesztett könyv bemutatóján elsőként Horváth István, az eseményt szervező Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) elnöke beszélt a céh tudományos szakosztályának célkitűzéseiről. Megemlítette, hogy a szakosztály olyan tudományos eredményeket kíván bemutatni, pódiumbeszélgetések, konferenciák, könyvbemutatók, stb. formájában, amelyek a Partiumhoz kötődnek. A kötetről, amit eredetileg dr. Süli-Zakar István a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének vezetője mutatott volna be, végül Balogh Brigitta a PKE tudományos titkára mondott bevezetőt.
Balogh Brigitta kifejtette, hogy a XX. század első felében jöttek rá a filozófusok arra, hogy a tér nem homogén, hanem az egzisztenciális terek jelentéssel bírnak számunkra, és az hogy, mi egy-egy teret történelmi, társadalmi térnek nevezünk, az ennek a szemléletváltásnak az eredménye. E szemléletváltás nyomán vannak a térnek olyan pontjai, amelyekhez az összes többit viszonyítjuk. A térről történő gondolkodás egyik meggyökeresedett fogalompárja a centrum – periféria, de ez a szemlélet ma már nem tükrözi a valóságot, és például az EU-s fejlesztési programok alkalmasak arra, hogy a gyakorlatban lebontható legyen ez a mentalitást. Társadalmi, kulturális kiegyenlítődésre van szükség” – fogalmazott Balogh Brigitta, aki hozzátette, hogy a most megjelenő kötet egyik erény e az, hogy gyakorlati segédkönyvként szolgál ennek a célkitűzésnek az elérésében.
Regionalizálás
A kötet egyik szerkesztője, dr. Szilágyi Ferenc felidézte a könyv megszületésének előtörténetét és körülményeit. Mint mondta, 2007-ben egy magyarországi kutatótól származó ötletet frissítettek fel és valósítottak meg 2011-től kezdődően Zakota Zoltánnal együtt. Szándékuk az volt, hogy térszekezeti szempontból vizsgálják a partiumi régiót. E munkát három egyetem öt kutatója kezdte el, de a kutatás során újabb és újabb kérdések merültek fel, mint például közlekedésföldrajzi, demográfiai, turisztikai, oktatási, stb. kérdések, a schengeni csatlakozással kapcsolatban felmerülő problémák, melyekre szintén választ kívántak keresni. Ez oda vezetett, hogy a most kiadásra került kötetben végül tizenhét szerző tizenhat tanulmánya kapott helyet, sőt, mint Szilágyi Ferenc elárulta, már készül a második kötet, amelyben a fő hangsúly a román-magyar határsáv romániai felére fog esni, és nem pusztán a partiumi régiót, de a teljes román-magyar határszakaszt vizsgálni fogja. Végezetül Szilágyi Ferenc elmondta, hogy Románia jelenleg régiócsináló lázban ég, holott, mint fogalmazott, a régiókat nem csinálni kell, hanem el kell ismerni a már létező régiókat. Hangsúlyozta, hogy a központból az emberekre ráerőltetett régiók nem működnek, ezért a kormányzat régiókialakító akarata összhangban kell legyen a helyi közösségek reálisan létező regionalizmusával. A most bemutatott kötetnek is az az egyik fő célja, hogy tudományos keretet adjon a regionalizálási folyamatnak – szögezte le. A kötetbemutató utolsó részében a megjelent érdeklődők tették felkérdéseiket a kötet szerkesztőinek.
Pap István
erdon.ro,

Bemutatta regionalizációs javaslatát a Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Románia regionális átszervezésével kapcsolatos javaslatát ismertette kedden csíkszeredai sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a párt elnöke. Hangsúlyozta, a javaslat kidolgozásakor elsősorban az ország földrajzi, történelmi adottságait, valamint az emberek régiós identitását vették figyelembe.
Papp Előd, az EMNP Székelyföld régióért felelős alelnöke megjegyezte, a régiósítás fontos, a magyarságot is érintő kérdés, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az átalakítás hatalmas költségekkel is jár.
A jelenlegi fejlesztési régiók kudarcot vallottak, mert létrehozásukkor számos fontos szempontot nem vettek figyelembe, ezért Románia kullog az európai források felhasználása terén, tehát bebizonyosodott, hogy a rendszer működésképtelen – hangsúlyozta Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felhívta a figyelmet: Székelyföld vesztese volt az eddigi folyamatnak, most viszont lehetőség lesz a hibák korrigálására. Megtudtuk: a régiósítási javaslat kidolgozására egy munkacsoportot hoztak létre, melynek vezetője Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. A koncepció végleges formáját április 20-án, a párt kolozsvári kongresszusán fogadják majd el.
A Néppárt elképzelése szerint a régiósítást az ország földrajzi, történelmi adottságainak figyelembevételével kell megvalósítani, így ennek alapján Romániát tizenkét régióra és három metropolisz-övezetre osztanák. Erdélyben öt régiót – Partium, Bánság, Székelyföld, Észak-Erdély, Dél-Erdély – képzel el a Néppárt, valamint Brassót és közvetlen környékét, mint metropolisz-régiót. Régióközpont lenne Nagyvárad, Temesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben.
„Erdély esetében a regionalizmus a legkarakteresebb. Az identitástudat a legerősebb a székelyföldi régióban, ahol a népesség túlnyomó része támogatja a terület fejlesztési régióvá válását a történelmi régióhatár mentén. A regionalizmus alapja a közakarat, ami Székelyföldön egyértelmű, ugyanakkor a napokban megalakult a Partiumi Autonómia Tanács. Partium és Székelyföld sajátos jogállást kapna, ezekre hangsúlyozottan figyelünk” – fejtette ki Toró.
Elmondta: a javaslat megvalósítására különböző eszközök állnak a Néppárt rendelkezésére, köztük a közösségi akarat, aminek ékes példája volt a március 10-i marosvásárhelyi sikeres autonómiatüntetés.
Toró beszámolt az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) európai polgári kezdeményezéséről, ami az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozik. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke a napokban benyújtotta az EMNT és a Néppárt közös változatát az Európai Bizottsághoz, így pozitív válasz esetén megkezdődhet a szükséges egymillió aláírás összegyűjtése.
Újságírói kérdésre válaszolva Toró elmondta, régióátrajzolási elképzeléseinek megvalósításában a Néppárt számít az RMDSZ támogatására. „Az erdélyi magyar politikai szervezetek régióátalakítási tervei között nincs nagy eltérés, ezért lehetséges egy szakmai egyeztetést követő közös elképzelés kidolgozása” – vélte az elnök.
Létai Tibor
Székelyhon.ro,

Látványában megújuló Sapientia
Jövőben új épületszárnyat építenek a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Karainak udvarára. Azelőtt viszont leszigetelik a felsőoktatási intézmény épületét, és kicserélik a külső ablakokat, illetve ajtókat. A bentlakási szobákat is felújítják.
Nem először írjuk le, hogy látványos „ráncfelvarráson” fog átesni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karainak épülete, a sokak által még mindig az új Hargita Szállóként ismert létesítmény. Arról is szóltunk már, hogy a felsőoktatási intézmény udvarára egy új épületszárnyat fognak építeni. Az viszont már újdonság, hogy az egyetem vezetősége az épület felújításának tervezésére és az új épület generáltervezésére a napokban hirdette meg pályázatát, és várják a jelentkezőket.
Az egyetemi épület rendbetétele
„Az épület hőszigetelését mindenképp meg kell oldanunk, mert hosszú távon sokkal gazdaságosabban lehetne működtetni, mint eddig” – érvelt portálunknak Dávid László, a Sapientia egyetem rektora. Ez a – nyári vakációban kezdődő – beruházás csak egy része a teljes felújításnak. Emellett kicserélik az épület külső ajtóit és ablakait, új elektromos hálózatot és vízellátó rendszert építenek ki, rendbe rakják a tizenkét esztendő alatt eléggé lelakott bentlakási szobákat, a második emelet egy részén irodákat alakítanak ki, a konyhában pedig egy gasztronómiai laboratóriumot rendeznek be. Hab a tortán, hogy várhatóan az új tanévtől a diákok internethozzáférését vezeték nélküli hálózattal (wireless) fogják megoldani. Év végére mindenképp be szeretnék fejezni ezeket a beruházásokat, hogy jövőtől már csak az új épületszárny építésére kelljen figyelni.
Új épületszárny az udvaron
Az egyetem udvarán megépülő új épületszárnyban olyan oktatási felületeket (többek között mérnöki laboratóriumokat) fogunk kialakítani, amelyekre nagy szükség van. Miután megépül az új létesítmény, oktatóink számára elegendő felület lesz kutatásokra és tanításra. Ilyen terekkel egyelőre hadilábon állunk” – emelte ki az 1500 négyzetméteresre tervezett majdani szárny megépülésének fontosságát a rektor.
Jövő év elején látnának hozzá az alapozáshoz, idén legfeljebb a terület közművesítését fejeznék be. A tervek szerint a négyemeletes épület alagsorában tornaterem lesz, a földszinten és az emeleteken pedig laboratóriumok és egyéb oktatási felületek kapnak helyet. Az építmény tetőzetét úgy szeretnék megterveztetni, hogy arra a későbbiekben akár egy planetáriumot (csillagvizsgálatra is alkalmas félgömb alakú kupolát) is ki lehessen alakítani. Dávid: a pénz megvan
A költséges – és látványos – beruházásokra a magyar állam biztosítja az anyagi támogatást. „A pénz rendelkezésre áll” – mondta Dávid László, aki egyúttal emlékeztetett az Orbán-kormánnyal tavaly megkötött szerződésre, amely alapján a magyar állam 2014 végéig négymilliárd forintot bocsát a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem rendelkezésére, hogy az összegből végre tudják hajtani az elmaradt fejlesztéseket. Ebből az összegből a Sapientia egyetem Kolozsváron, a Tordai úton új campust, Marosvásárhelyen pedig egy 240 férőhelyes bentlakást épít.
Kozán István
Székelyhon.ro.

Konferenciával zárult a közös kutatási program
Nagyvárad – Érdekes előadások hangzottak el szombaton a Lorántffy Zsuzsanna Egyházközpontban a CEPEVIT program keretében. Konferenciával zárult a MODEM és a Partiumi Keresztény Egyetem együttműködése.
Konferenciával zárult a hétvégén a Partiumi Keresztény Egyetem és a debreceni MODEM még 2010-ben indított közös kutatási projektje, melynek címe A centrum-periféria viszony átalakulásának határmenti perspektívái a kulturális regionalizmus és a kortárs vizuális kultúra kontextusában volt. A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott CEPEVIT kutatás elsődleges célja az volt, hogy feltérképezze a Debrecen és Nagyvárad által fémjelzett határmenti régió kulturális együttműködésének lehetőségeit, illetve azt a tág összefüggésrendszert, amelyben a kulturális régió eszméje megvalósulhat. A projekt másfél éves lebonyolítási ideje alatt alakult interdiszciplináris kutatócsoportok tagjai a MODEM munkatársai és a nagyváradi felsőoktatási intézmény filozófia tanszékének, illetve a Filozófia és művészet a nyilvános térben elnevezésű mesteri szak oktatói voltak. A fontosabb témakörök között megemlítendő: a városi tér és a vizuális kultúra kapcsolata, a művészetföldrajz aktualitása, az államhatárokon átnyúló regionális együttműködések az Európai Unióban, a centrum és periféria viszony és a kulturális identitás, valamint a Nagyváradi 35-ös csoport képzőművészeti tevékenysége.
Lesz folytatás
Az elmúlt hétvégén zajló konferencián lényegében a kooperáció eredményeképpen született tanulmányokat mutatták be, melyekből egy vaskos kétnyelvű kötet is napvilágot látott. A konferencia programja az eredetihez képest némileg módosult. Számos érdekes előadás hangzott el posztszocialista városépítészeti dilemmákról, napjaink köztéri művészetéről, a centrum-periféria viszony átalakulásáról, Debrecen-Nagyvárad együttműködéséről. A projektben résztvevő kutatók továbbra is kihasználják majd az együttműködési lehetőségeket, hangzott el a konferencia zárásában.
Mészáros Tímea
erdon.ro.

Költészet napi koszorúzás
Nagyvárad – A Magyar Költészet Napja alkalmából tegnap megkoszorúzták József Attila nagyváradi szobrát.
A Magyar Költészet Napján, vagyis április 11-én tartott nagyváradi sajtótájékoztatón Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke e nap jelentőségéről beszélt, kiemelve, hogy 1964 óta ünneplik József Attila születésnapján a Magyar Költészet Napját. Tőkés László hangsúlyozta, hogy József Attila költészete mai is aktuális üzenetet hordoz, idézve költőóriásunk „fasiszta kommunizmus” kifejezését, mely – mint Tőkés fogalmazott - rendkívül időszerű ma is. Tőkés László ennek kapcsán kijelentette: „Elegünk van mindenféle totalitarizmusból, de nem mérjünk kettős mércével. A szocialista és a liberális propaganda fasisztaüldözésbe kezdett, csak éppen az nem látszik, hogy kik a fasiszták” – hangsúlyozta Tőkés László.
Japán-magyar barátság
A sajtótájékoztató után az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Partiumi Keresztény Egyetem, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és az Erdélyi Magyar Ifjak képviselőiből álló delegáció kilátogatott a Petőfi parkban álló József Attila szoborhoz. Itt Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke szólt a megjelentekhez. A szónok kiemelte: „nekünk jutott osztályrészül az, hogy meg tudjuk teremteni azt a kismagyar társadalmat itt Nagyváradon és Erdélyben, ami nélkül nem élhetünk szabadon.” Tőkés László az EMNTelnöke, az EP alelnöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a József Attila szobor a váradi származású Wagner Nándor szobrászművész alkotása, aki Japánban fejezte be földi pályafutását, mely országot hatalmas természeti katasztrófa súlytotta a közelmúltban. „Wagner Nándor özvegyének, Chyio asszonynak elküldtem az együttérző levelemet, hasonlóképpen a Japán brüsszeli és bukaresti nagyköveteinek. Kegyelettel gondolunk városunk szülöttjére Wagner Nándorra, aki haló porában is megajándékozott bennünket egyik alkotásával, és Isten kegyelmét kérjük a megpróbáltatásokat szenvedő japán népre” – fogalmazott Tőkés László. A beszédek után az említett intézmények képviselői megkoszorúzták a József Attila szobrot.
Pap István
erdon.ro.

Író-olvasó találkozó az Egyetemi Napokon
Nagyvárad – Második alkalommal szervezik meg a hétfőtől péntekig tartó Egyetemi Napokat a PKE-en, melynek keretében hétfőn, a Magyar Költészet Napján, író-olvasó találkozót tartott a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék.
Hétfő délelőtt áhítattal és köszöntő beszédekkel vette kezdetét a Partiumi Egyetemi Napok (PEN) egyhetes szaknap-sorozat az egyetem diákszervezetének, valamint tantestületének közös szervezésében. A rendezvény célja lehetőséget teremteni az egyes szakok bemutatkozására, valamint a közösségépítésre. A díszteremben tartott ünnepélyes megnyitón áhítatot tartott Ráksi Lajos egyetemi lelkész, majd megnyitó beszédet mondott dr. János Szatmári Szabolcs rektor, Tőkés László EP alelnök, a PKE Vezető Tanácsának elnöke, valamint Márkos István a PKED elnöke. Ezt követően a magyar, a teológia és a román szakok egész napos rendezvényeire kerülhetett sor.
Szentek hárfája
A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék meghívására érkezett Nagyváradra Szilasi László irodalomtörténész, kritikus, esszéista, Rotary Irodalmi Díjas író, akivel Ötvös Péter, a Szegedi Tudományegyetem előadótanára beszélgetett a Szentek hárfája című regényről. Műfaját tekintve intellektuális kriminek mondható regény témája már serdülőkora óta érlelődött benne, vallotta be az író Ötvös Péter erre vonatkozó kérdésére válaszolva. Egy város – nevezetesen Békéscsaba – hangulata érhető tetten a regényben, melynek belvárosában egymásra rétegződnek a történelmi korok, hangzott el. Körülbelül öt év munkája a regény, mely idő alatt a szerző nem csak a saját emlékeire támaszkodott, hanem kutatómunkát is végzett. A cselekmény hetven évet ölel fel és egy szokatlan éjféli misén történt gyilkosság megfejtésére épül. A kérdés, amely mindvégig foglalkoztatja az olvasót: miért ölte meg tizenhét éves Grynaeus Tamás diák, Omaszta Mátyás árpádharagosi módos gazdát 1924. december 24-én az evangélikus gyülekezet hagyományos éjféli miséjén?
Szépség és pontosság
Az író-olvasó találkozón szóba került az is, hogy a szerző kritikusként hogyan fogadja a szakmabeliek kritikáját. Mint mondta, érdekes tapasztalat számára elolvasni a regényéről írott recenziókat. Szilasi László több részletet is felolvasott művéből, így a főleg egyetemistákból álló hallgatóság megismerhette a regény nyelvezetét, a cselekmény egy-egy mozzanatát. Kifejtette, hogy egyetemi tanárként sokszor azt tapasztalja, hogy a diákok elképzelése szerint egy irodalmi szövegnek elsősorban szépnek kell lennie. Ezzel szemben véleménye szerint egy szövegnek pontosnak kell lennie és ebből adódik szépsége is. János Szatmári Szabolcs rektor köszönte meg Szilasi Lászlónak és Ötvös Péternek, hogy elfogadták az egyetem meghívását, majd egy-egy jelképes értékű ajándékot (PKED pólót) nyújtott át nekik.
Mészáros Tímea
erdon.ro.

Szent László Napokat rendeznek
Idén először szervezi meg a Szent László Napokat Nagyváradon a városalapító királyról elnevezett egyesület.
Jobbágy Emese, a Szent László Egyesület elnöke, illetve Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi régióelnöke szerdán a római katolikus székesegyház kertjében álló Szent László-szobor előtt tájékoztatott a kezdeményezésről.
Zatykó Gyula elmondta, a háromnapos rendezvénysorozat egyik fő célja, hogy a váradiakkal, magyarokkal és románokkal egyaránt megismertesse a lovagkirály alakját, akit a város alapítójaként tisztelnek, ám a köztudatban nem él eléggé, sokan nem tudják nevét a településével társítani. „Szent László neve megkerülhetetlen a város történelmében” – fogalmazott Zatykó. Hozzátette, az alapvetően magyar rendezvényekre minden lakost szeretettel várnak. A rendezvényt a László-nap köré, június 28–30-ára tervezik. A program nem készült el, a tervek között sokféle rendezvény szerepel – mondta Jobbágy Emese. Lesznek koncertek, könyvbemutatók, filmvetítések, néptánctalálkozó, kiállítások, közönségtalálkozók, vetélkedők és vásárok, borbemutató és szervezett városnézés is. A rendezvények célja egyfelől a magyar kultúra megismertetése a többségi lakossággal, kapcsolatteremtés a határon belüli és kívüli városokkal, és nem utolsósorban a szórakoztatás. Minden rendezvényre ingyenes lesz a belépés, ezek legnagyobb része szabad téren zajlik majd. Az említett egyesület mellett a Partitipatio Alapítvány, a Metrion Egyesület, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti tanszéke, a Partiumi Magyar Művelődési Céh, a Magyar Polgári Egyesület és a Zichy Ferenc Borklub is partner a szervezésben.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár).

Partiumi és felvidéki együttműködés
Április 24–25-én tartották meg a Kettős kisebbségben. Vallási és egyházi identitás a Felvidéken és Partiumban című konferenciát a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE). Az előadások és értekezések után az első nap könyvbemutatókkal zárult.
A csütörtök délután kezdődő eseményen a megjelenteket Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem Szenátusának elnöke köszöntötte, emlékeztetve arra, hogy ez a konferencia az egy hónappal korábban Révkomáromban megrendezett hasonló jellegű rendezvény folytatása. A partiumi és a felvidéki református magyar közösséget ugyanazok a sorskérdések foglalkoztatják, hangsúlyozta Pálfi, ezért ennek a konferenciának az egyik célkitűzése az, hogy szorosabbra fűzzék az együttműködést a partiumi és a felvidéki református egyházak között.
Fontos a prevenció
Az első előadó Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke volt, aki a kisebbségben élő református közösségek gondjairól beszélt. Kiemelte az oktatás fontosságát a kisebbségi keresztény közösségek életében, hiszen, mint fogalmazott, „az oktatásban az egyik legfontosabb tényező a prevenció, hiszen okos embereket nevelünk a kisebbségi lét terheinek könnyítésére.” Nagy teher mindenki számára a szegénység, melynek kapcsán szintén a prevenció fontosságát hangsúlyozta a püspök. A prevenciós lehetőségek között a legelőkelőbb hely az igehirdetést illeti meg. „Az első prevenciós eszköz az igével való találkozás. Ahol találkozás van az evangéliummal, ott megszűnik a baj” – fogalmazott Csűry püspök, aki a továbbiakban tudatta, hogy az egyházkerületben mintegy háromszáz gyülekezet van, ezek közül mintegy harminc nagyon nehéz anyagi helyzetben van. Ugyancsak nehéz anyagi helyzetben van a cigányság, ezért az egyházkerület felvállalta mintegy százötven magyarul beszélő roma gyerek oktatását. Végezetül a püspök kifejtette, hogy a szegénység a legnagyobb kárt az egészségben teszi, ezért van nagy szükség intézményesített formában foglalkozni a betegségekkel. Ezért is vállalta fel a református egyház azt, hogy magyar református kórházat alapítson, tette hozzá.
Teendők
Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egykori püspöke a felvidéki református egyház gondjairól tartott rövid, de szemléletes előadást. Mint mondta, sürgős megoldást igényel a lelkészhiány, a lelki élet felpezsdítése, a gyülekezeti tulajdon visszaszerzése, a konfiskáció leküzdése, a kapcsolatok kiépítése, a presbiterek folyamatos bekapcsolása a gyülekezeti életbe, ugyanakkor javítani kell a lelkipásztorok egymás közötti viszonyát is. Antal János, a KREK külügyi tanácsosa a kommunizmus emlékezetéről tartott előadást, figyelmeztetve arra, hogy a kommunizmus nem egy lezárt korszak, hanem tovább folytatódik a posztkommunizmusban. Ennek egyik oka a kommunista bűnök elszámoltatásának elmaradása, fejtegette az előadó. Az első nap két könyvbemutatóval zárult: Bojtor István Mózes, a nép vezetője című kötetét Tőkés László EP-képviselő, egykori püspök méltatta, míg A Széphalom évkönyvet annak szerkesztője, Fehér József mutatta be.
Van igény a magyar egyetemre
A váradi egyháztörténeti konferencia második napjának első előadója dr. Tóth János, a révkomáromi Selye János Egyetem rektora volt. – Az utóbbi öt évben mintegy ötezer oklevelet kiosztó felsőfokú oktatási intézmény egyik lényeges szerepe abban áll, hogy erősíti a magyarságtudatot és fékezi a magyarság asszimilálását, mondta Selye János. Mint megtudtuk, az egyetem 2004. január 1-jétől kezdte meg működését; az intézményt a szlovák állam tartja fenn. János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora előadásában rámutatott arra, hogy 1989 után lehetett volna állami magyar egyetemet alapítani Romániában, de nem volt meg hozzá a valós politikai akarat, annak ellenére, hogy az RMDSZ már 1990 januárjában meghirdette ezt a célkitűzését. A romániai magyar egyetemi vezetés is felelős ezért a kudarcét, hiszen sokan közülük azt az álláspontot képviselték és képviselik, hogy káros lenne kiválni a román rendszerből és magyar egyetemet kiépíteni.
Konzorciumot!
A rektor szerint Romániában az a fonák helyzet állt elő, hogy magyar egyetemi karokat lehet létrehozni, professzorokat lehet kinevezni, de az ehhez szükséges pénzről a román többségű egyetemi szenátus és kari tanács dönt. A rossz példák közül is az egyik legbeszédesebb a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) esete, ahol folyamatosan halogatják a magyar tanszék létrehozását. „Az RMDSZ feladta a felsőoktatás ügyét. Nincs egyetemi autonómia, mely megadja a döntés szabadságát, pedig nem szűnt meg a magyar közösség egyetemigénye. Bizonyíték erre a két akkreditált magyar egyetem, amelyek azonban a magyar állam pénzéből működnek. Ha ezek az egyetemek konzorciumot alkotnának, akkor létrejönne Romániában a Magyar Tudományegyetem” – mondta János Szabolcs. A magyar egyetemek között ádáz konkurenciaharc folyik, ami szintén nem segíti elő a magyar egyetem megvalósítását, folytatta János Szabolcs. „Nem azon a harminc százaléknyi magyar diákon kellene marakodni, akik érettségi után magyar tannyelvű egyetemre mennek, hanem összefogással el kellene érni azt, hogy a másik hetven százaléknyi magyar diákot is magyar egyetemre csábítsuk, azokat, akik jelenleg vagy román nyelvű egyetemre iratkoznak be, vagy egyáltalán nem tanulnak tovább” – jelezte a rektor.
Makkai Sándor-kiállítás
A továbbiakban számos előadást hallgathattak meg az érdeklődők, ugyanakkor az egyetem Bartók-termében felavatták a Makkai Sándor-kiállítást is. Nyitóbeszédet mondott dr. Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, közreműködött a Csillagocska Néptáncegyüttes ének- és zenekara. A kétnapos konferencia zárásaképpen egy kerekasztal-beszélgetés során összegezték az elhangzottakat.
Pap István. erdon.ro

Filozófia – kicsit másként
Ha egy szóban kellene jellemeznem a Partiumi Keresztény Egyetemen zajlott X. Filozófusnap április 27-i délutáni rendezvényeit, rögtön három szóból kellene választanom: tökéletes, fantasztikus, lenyűgöző. Bár inkább e három szó egyvelege jár a legközelebb a valósághoz: tönyületes, letasztikus vagy fankégöző.
A jubiláló rendezvény szervezői ezúttal is igyekeztek bebizonyítani: olyan szempontból is meg lehet közelíteni a filozófiát, hogy az szórakoztató legyen. Ez már rögtön az első rendezvényen, a Tudálékos Ökörköri Konferencián megnyilvánult, amelynek keretében megismerhettük például Descartes Facebook-profilját, illetve megtudhattuk, hogy például Kant hogyan képzelte el tudományos alapokon a malterkeverés folyamatát.
Az ezt követő programok gyakorlatilag mind visszatérő motívumoknak nevezhetők, ami azért bírt különös fontossággal, mert a résztvevők többsége a már végzett hallgatók közül került ki. Ismét voltak például borzasztóan idegesítő logikai játékok, vogon költőverseny, illetve múzeum, ahol az érdeklődők megtekinthették például az elmúlt tíz év archív anyagait.
A jó hangulatú rendezvényt, mint minden évben, ezúttal is gálaest zárta, ahol a játékok nyerteseinek díjazása után következett az elmaradhatatlan bábjáték Platón Lakoma című dialógusa alapján, verselős formában, illetve elhangzott a szintén elmaradhatatlan filozófus-himnusz is.
Jósa Levente
erdon.ro

Tudományos konferencia és Csendesnap a PKE-en
Nagyvárad – Ünnepélyes keretek között, egyszerre nyitották meg csütörtök délelőtt a 16. Partiumi Tudományos Diákköri Konferenciát és az Áldozócsütörtöki Csendes Napot a PKE dísztermében.
Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte az egybegyülteket, majd dr. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora szólalt fel. Külön köszöntötte a más egyetemi városikból érkezett vendégeket, akiknek köszönhetően az idén is nemzetközivé vált a tudományok seregszemléje és köszönetet mondott az egyetem diákszervezetének az idei PTDK megszervezéséért.
Oktatkás és kutatás
Helen Keller amerikai írónő és emberjogi aktivista idézete alapján tért ki arra, hogy a tudomány hatalom, sőt, boldogság is, mivel megkülönbözteti az igazi célt a hamistól, a magasrendű dolgot az alacsonyrendűtől. Az egyetem pedig, két alapvető funkciója – az oktatás és a kutatás – révén kötődik a tudományhoz, úgy, hogy e két funkció együtt, egymást kiegészítve és ösztönözve érvényesül. A tudományos kutatás a folytonos úton levés, az igazság folytonos keresése, ez pedig mindenekelőtt egy olyan viszonyulási formát feltételez, mely szerint nincsenek végső ismeretek, és nincs végérvényesen rögzített mércéje az igazságnak – hangzott el a rektor megnyitó beszédében.
A diákszervezet részéről Bíró Orsolya főszervező szólt a résztvevőkhöz, ismertetve a két egybevont rendezvény programját is, majd Csűry István püspök hirdetett igét Pál efézusbeliekhez írt levele 1,22 igeverse alapáján. Elhangzott: azt az embert, akik képes tekintetét felfelé irányítani egy pontra és Krisztust követni, nagy gondok a hétköznapokban már nem érhetik. Szükségünk van egy ilyen pontra, így válunk képessé látni mi Isten akarata és mi a saját feladatunk a világban.
A krisztusi erő
Pál nyitja meg az Univerzumot, megmutatva nekünk a Krisztus lába alatti világot. Olyan Krisztus áll itt, aki a lábát azért helyezte erre avilágra, hogy az emberek boldogok legyenek és elérjék azokat az értékeket, amelyeket felajánl nekik. A mennybemenetel ünnepén a győztes Isten arca jelenik meg, azé az Istené, aki nem hiába állít oda bennünket ahová állít, hanem azért, mert a nekünk szánt sokszor gyötrelmes úton az ő akaratát teljesíthetjük. Egyúttal Pál úgy láttataja Krisztust, mint örökségosztó istent, mint a hatalom istenét, aki erejéből osztani akar az övéinek. Ez a krisztusi erő pedig mindig csodát teremt, édes gyümölcsei egymásnak felkínálhatóak. „Hiszem és remélem, hogy akik ma együtt vagyunk, egyet akarunk: hogy ez a világ boldogabb legyen rajtunk keresztül. Hisszük, hogy helyére kell állítani az embert és ebből Istent nem lehet kihagyni”- mondta a püspök.
Ezt követően kezdődtek el a Csendesnapi előadások. Gaál Botond, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Munkácsy három, bibliai jelenetet ábrázoló festményét elemezte. Szó esett arról is, hogy a Krisztus-triógia darabjai milyen hányattatott úton jutottak el több mint száz alatt a debreceni Déri Múzeumba.
Program
Az előadások résztvevői hallhatnak többek között a demokrácia morális alapjairól, az ember genetikai meghatározottságáról az eleve elrendelés tükrében, délután pedig a PTDKszekcióüléseivel folytatódik a program. Balog Zoltánt, Magyarország emberi erőforrások miniszterét is meghívták a rendezvényre, a 19 órára tervezett előadás az Egységes magyar Kárpát-medencei kulturális és oktatási tér címet viseli. Holnap szintén szekcióülésekkel folytatódik a program, majd díjkiosztás zajlik a PKE dísztermében.
Neumann Andrea
erdon.ro

K Ö Z L E M É N Y
A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) megszervezett Áldozócsütörtöki Csendes Nap, valamint a hagyományosan ezen a napon tartott Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia (PTDK) alkalmából, 2013. május 9-én Nagyváradra látogatott Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Az Egységes Kárpát-medencei magyar kulturális és oktatási tér című díszelőadását megelőzően Tőkés Lászlóval, az egyetem elnökével, európai parlamenti képviselővel, továbbá a két erdélyi magyar tannyelvű egyetem rektorával, János-Szatmári Szabolccsal (PKE) és Dávid Lászlóval (Sapientia–EMTE) folytatott zártkörű tárgyalást az erdélyi felsőoktatás helyzetéről.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) Székházának Dísztermét megtöltő egyetemi oktatók és tudományos kutatómunkát végző fiatalok közösségében Tőkés László elnök, a KRE korábbi püspöke mondott igei köszöntőt. „Mert a mi országunk a mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk.” – idézte Pál apostol a Filippibeliekhez írott levelét (3,20) Tőkés László, aki visszaemlékezett arra, hogy harminc évvel ezelőtt teológiai hallgatóként ezen igeszakaszra épített prédikációja miatt hurcolta meg a Szekuritáté. Felelevenítette: Ceauşescu Romániájában hontalannak érezte magát az erdélyi magyarság, de az akkori hatalom nem tűrte ennek szóvá tételét. Ma már olyan korban élünk, amikor a „földhözkötött jobbágy”, vagy a „gúzsba kötött rabszolga” állapotából szeretnénk immár európai polgárokként a felemelkedés útjára lépni – tette hozzá az EP-képviselő. „Mindannyiunknak egyfajta felzárkóztatásra és »mennybemenekülésre« van szükségünk, követvén Krisztus Urunknak útját, hogy aztán vele együtt jöjjünk vissza a földre. Hadd reméljük azt, hogy ez a magasba menekült haza valamikor szerencsésen, itt Erdélyben is földre érhet és talpra állhat. Ez a reménység buzdít bennünket akkor, amikor a jövőnkre gondolunk, amikor egyetemeinket imádságainkba foglaljuk, és akkor is ezt a reményt tápláljuk, amikor Magyarország kinyújtja felénk a kezét, és mi európai és magyar polgárokként feléjük nyújtjuk a kezünket” – fogalmazott Tőkés László, aki ugyanakkor megköszönte a hatalmon lévő magyar kormány hathatós támogatását, mely nélkül egyetemeink fejlesztése nem valósulhatna meg.
Balog Zoltán előadásában rámutatott: „a szellemi érték még mindig jó valuta Európában”. A Kárpát-medencei magyar felsőoktatás kérdésében a versenyképes tudás mellett fontos a kulturális identitás megteremtése és a középosztály felzárkóztatása is – vélekedett a miniszter, aki szerint minden európai ország érdeke, hogy jól képzett fiataljaik tanulmányaik elvégzése után ne vándoroljanak el, vagy a külföldön szerzett tapasztalatok után térjenek haza szülőföldjükre. Ennek megvalósulásához a mindenkori politikumnak egy olyan gazdasági erőt kell képeznie, hogy a fiataloknak megérje itthon maradni és tudásuknak megfelelően munkát vállalni – tette hozzá Balog Zoltán, aki beismerte: "néha messze el kell menni ahhoz, hogy rájöjjünk, milyen kincsünk van otthon".
A rendezvényen házigazdaként felszólaló János-Szatmári Szabolcs rektor, valamint Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora az erdélyi magyar felsőoktatás jövőjéről szólva egyet értettek abban, hogy a két testvérintézmény csak együtt lehet sikeres.
Nagyvárad, 2013. május 9.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

Az egyetemek közötti átjárhatóság szükségességéről beszélt Nagyváradon Balog Zoltán
A Kárpát-medencei magyarság természetes vérkeringése részének nevezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nagyváradi előadásában, hogy a fiatalok más országok egyetemein is tanuljanak, aztán hazatérjenek.
Balog Zoltán a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Áldozócsütörtöki Csendes Napja, valamint a 16. Partiumi Diákköri Konferencia zárórendezvényén tartott előadást Egységes Kárpát-medencei magyar kulturális és oktatási tér címmel csütörtök este.
Úgy vélte, a menni vagy maradni kérdésben az lenne a természetes, ha mindenki menne, de aztán hazatérne. Megjegyezte, a külföldön tanuló magyarok többsége vissza szeretne térni a hazájába. A politikának az a feladata, hogy perspektívát teremtsen számukra. "Magyarnak lenni büszke dolog, tegyünk azért, hogy ez meg is érje" - jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette, néha "messze el kell menni, hogy rájöjjünk, milyen kincsünk van otthon".
Úgy vélte, az egyetemi oktatásnak a versenyképes tudás mellett a középosztályi életmódot is át kell adnia, és a nemzeti identitás megerősödését is szolgálnia kell.
A versenyképességet azért tartja fontosnak, mert - mint fogalmazott - "a versenyképes egyetemi diploma versenyképes országot is jelent". A középosztály újratermelésének követelményét azzal magyarázta, hogy az erős középosztály tudja a legjobban fölzárkóztatni a leszakadó rétegeket. Hozzátette, az egyetemek identitásépítő funkciójára Magyarországon is nagy szükség van.
A miniszter azt is megemlítette, hogy a magyarországi felsőoktatásban az intézmények gazdasági és szakmai irányításának szétválasztása "lesz a következő mérkőzés".
Balog Zoltán úgy vélte, az erdélyi magyar felsőoktatási intézményeket egyfajta "megmaradási ösztön" hozta létre, hiszen, ahol nincs felsőoktatás, a középiskolai oktatás is elsorvad. Hangsúlyozta viszont, hogy Erdélyben sem mindegy, hogy milyen felkészültségű diplomások kerülnek ki a magyar egyetemek padjaiból.
Balog Zoltán az előadás után újságíróknak elmondta: a nap folyamán egyebek között arról tárgyalt a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával, hogy milyen jogi és pénzügyi feltételei vannak annak, hogy magyarországi diákok is megismerjék a határon túli magyar felsőoktatási intézmények kínálatát.
Gazda Árpád MTI

Balog Zoltán: a szellemi érték még mindig jó valuta Európában
A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) megszervezett Áldozócsütörtöki Csendes Nap, valamint a hagyományosan ezen a napon tartott Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia (PTDK) alkalmából, 2013. május 9-én Nagyváradra látogatott Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Az Egységes Kárpát-medencei magyar kulturális és oktatási tér című díszelőadását megelőzően Tőkés Lászlóval, az egyetem elnökével, európai parlamenti képviselővel, továbbá a két erdélyi magyar tannyelvű egyetem rektorával, János-Szatmári Szabolccsal (PKE) és Dávid Lászlóval (Sapientia–EMTE) folytatott zártkörű tárgyalást az erdélyi felsőoktatás helyzetéről.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) Székházának Dísztermét megtöltő egyetemi oktatók és tudományos kutatómunkát végző fiatalok közösségében Tőkés László elnök, a KRE korábbi püspöke mondott igei köszöntőt. „Mert a mi országunk a mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk.” – idézte Pál apostol a Filippibeliekhez írott levelét (3,20) Tőkés László, aki visszaemlékezett arra, hogy harminc évvel ezelőtt teológiai hallgatóként ezen igeszakaszra épített prédikációja miatt hurcolta meg a Szekuritáté. Felelevenítette: Ceauşescu Romániájában hontalannak érezte magát az erdélyi magyarság, de az akkori hatalom nem tűrte ennek szóvá tételét. Ma már olyan korban élünk, amikor a „földhözkötött jobbágy”, vagy a „gúzsba kötött rabszolga” állapotából szeretnénk immár európai polgárokként a felemelkedés útjára lépni – tette hozzá az EP-képviselő.
„Mindannyiunknak egyfajta felzárkóztatásra és »mennybemenekülésre« van szükségünk, követvén Krisztus Urunknak útját, hogy aztán vele együtt jöjjünk vissza a földre. Hadd reméljük azt, hogy ez a magasba menekült haza valamikor szerencsésen, itt Erdélyben is földre érhet és talpra állhat. Ez a reménység buzdít bennünket akkor, amikor a jövőnkre gondolunk, amikor egyetemeinket imádságainkba foglaljuk, és akkor is ezt a reményt tápláljuk, amikor Magyarország kinyújtja felénk a kezét, és mi európai és magyar polgárokként feléjük nyújtjuk a kezünket” – fogalmazott Tőkés László, aki ugyanakkor megköszönte a hatalmon lévő magyar kormány hathatós támogatását, mely nélkül egyetemeink fejlesztése nem valósulhatna meg.
Balog Zoltán előadásában rámutatott: „a szellemi érték még mindig jó valuta Európában”. A Kárpát-medencei magyar felsőoktatás kérdésében a versenyképes tudás mellett fontos a kulturális identitás megteremtése és a középosztály felzárkóztatása is – vélekedett a miniszter, aki szerint minden európai ország érdeke, hogy jól képzett fiataljaik tanulmányaik elvégzése után ne vándoroljanak el, vagy a külföldön szerzett tapasztalatok után térjenek haza szülőföldjükre. Ennek megvalósulásához a mindenkori politikumnak egy olyan gazdasági erőt kell képeznie, hogy a fiataloknak megérje itthon maradni és tudásuknak megfelelően munkát vállalni – tette hozzá Balog Zoltán, aki beismerte: „néha messze el kell menni ahhoz, hogy rájöjjünk, milyen kincsünk van otthon".
A rendezvényen házigazdaként felszólaló János-Szatmári Szabolcs rektor, valamint Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora az erdélyi magyar felsőoktatás jövőjéről szólva egyet értettek abban, hogy a két testvérintézmény csak együtt lehet sikeres.
Erdély.ma