Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2009. augusztus 11.
Augusztus 8-án gálaesttel – zárókoncerttel – végződött a 25. Pro Musica Nyári Akadémia. A több országból érkezett, közel nyolcvan hallgatót 16 tanár oktatta egy héten keresztül Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kristófi János Zsigmond, a PKE zenetanszék vezetője elmondta, hogy az egyetem életében is nagy jelentőségű ez a rendezvény. /Orosz Ottília Valéria: A muzsika igazi öröme. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 11./
2009. augusztus 17.
Befejeződött augusztus 15-én a 8. Kárpát-medencei Nyári Egyetem, melyet a Temesvári Magyar Diákszervezet, a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a Rákóczi Szövetség szervezett, és amelynek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adott otthont. A többnapos képzésre Erdélyből, Magyarországról, a Felvidékről és Kárpátaljáról is érkeztek fiatalok, folytak szakosztályok szerint – orvostudomány-egészségügy, politológia-közgazdaságtan, műszaki tudományok, művészetek – a szekcióülések. /Ladányi Norbert: Véget ért a Nyári Egyetem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 17./
2009. augusztus 20.
Századik kiállítását nyitotta meg augusztus 18-án Nagyváradon a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC). A retrospektív tárlatot a szervezet igazgatója, Barabás Zoltán nyitotta meg. Tizenhárom ismert és elismert nagyváradi képzőművész állította ki egy-két munkáját a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti előcsarnokában. A PMMC nagyjából öt éve szervezi ezt a tárlatokat. Tőkés László európai parlamenti képviselő azt emelte ki beszédében, hogy Nagyvárad nemcsak egy évszázaddal vagy még többel ezelőtt adott számtalan kiemelkedő személyiséget a világnak, hanem mai napig. A városból egyre többen vándorolnak ki a világ különböző országaiba, és ezért kötelesek vagyunk minél inkább megbecsülni az itthon maradottakat. /Nagy Orsolya: Jubileumi tárlat a PMMC szervezésében Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./ A kiállított alkotásokat Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója mutatta be. /A századik tárlat. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 20./
2009. augusztus 26.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem pótfelvételit hirdet az üresen maradt helyekre. A legtöbb szakon ingyenes hely is maradt a felvételizők számára. Angol-román nyelv és irodalom: 3 ingyenes, 23 tandíjas hely, mezőgazdaság mérnök: 21 ingyenes, zenepedagógia: 12 ingyenes, 9 tandíjas hely, szociológia: 7 ingyenes, 19 tandíjas hely stb. /Pótfelvételi a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./
2009. szeptember 16.
Normalizálódott a Nagyváradi Állami Filharmónia helyzete, mondta el Tódor Albert az intézmény ideiglenes vezetője. Az utóbbi időben nem volt zavartalan az intézmény működése, a megyei tanács döntésének értelmében fél normával működik a filharmónia kórusa. A belső konfliktusokra hivatkozva mondott le a filharmónia eddigi vezetője, Sarkady Zsolt is. Az intézmény idén ünnepli a hatvanéves fennállását, ezért szeptember 17-ére ünnepi évadnyitó koncerttel készülnek. Post mortem kiválósági oklevelet adnak majd Avram Geoldes karnagynak és Acél Ervin karmesternek. A filharmónia vezetősége a fiatal generációt is be szeretné csalogatni a hangversenyekre. A filharmónia és az egyetemi diákszervezet megalapítják a Filharmónia Barátainak Egyesületét. A kedvezmények ügyében a Partiumi Keresztény Egyetemmel is felvették a kapcsolatot. /Totka László: Közönségfiatalítás az új színházi évadban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
2009. szeptember 23.
A kolozsvári székhelyű Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a legnívósabb romániai felsőoktatási intézmény – mutat rá a Capital üzleti és pénzügyi hetilap, valamint a német Kienbaum Management Consultants által készített toplista. A második a Bukaresti Egyetem lett, a harmadik a brassói Transilvania Egyetem. A két magyar tannyelvű, magánkézben levő felsőoktatási intézmény, a kolozsvári székhelyű Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nem is szerepelt a vizsgált tanintézetek listáján. Két szempontot vettek figyelembe az egyetemek listájának összeállításakor: elsősorban a felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kellett a román állami akkreditációval, másodsorban az egyetemek és az üzleti szféra közötti kapcsolatot is szem előtt tartották. Chisu szerint egyik magyar tannyelvű egyetem sem található meg az Oktatási Minisztérium honlapján – www.edu.ro – szereplő akkreditált felsőoktatási intézmények listáján. Közben a PKE még tavaly szeptember végén elnyerte a végső akkreditációt. A szaktárca honlapján azonban a PKE még az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező, akkreditációs folyamatban levő egyetemek között található. Még rosszabb a helyzete a honlap szerint a Sapientiának, amely a minisztérium szerint még csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, valójában több szakja megkapta már az akkreditációt, s az egyetem akkreditálása is folyamatban van. Korábban Szabó Vilmos, magyar külügyminisztériumi államtitkár úgy nyilatkozott, a Sapientia akkreditációja és állami támogatása az ősszel esedékes, közös román–magyar kormányülés kiemelt témáját fogja képezni. /Bálint Eszter: A BBTE-t tartják a legnívósabbnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2009. szeptember 28.
Kiszámíthatatlan a finanszírozás, nehezen áttekinthetően és gyorsan változnak a jogszabályok, ezért lesz nehéz a szeptember 28-án kezdődő egyetemi tanév. A kormány további megszorításokat ígér. Számos felsőoktatási intézményben létszámleépítéssel kezdik az évet. „Idén kevesebb tanár tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a pénzügyi megszorítások miatt csökkentettük a társult oktatók számát” – számolt be az egyetemi tanévkezdésről Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatát vezető rektor-helyettese, aki azonban örvendetesnek tartja, hogy közel négyszáz főállású oktatójuk van, és hetven magyarországi vendégtanár is a BBTE-n tanít az idén. A magyar tagozat 71 szakára hétezer diák iratkozott be, 2900 hallgató elsőéves. Kisebb létszámmal, 850 hallgatóval kezdi az új tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de az egyetemvezetés szerint nincs ok aggodalomra, szinte minden második diák elsőéves, láthatólag nő az érdeklődés az egyetem iránt. A PKE-n megerősítették: egyre több magyarországi diák tanul tovább Romániában. A PKE-n ebben a tanévben 12 alapszakon lesz képzés, de nem indul el a nyár elején beharangozott magyar nyelv és irodalom szak. Mezőgazdasági mérnöki képzés viszont lesz, a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működik ez a szak a PKE-n. Szintén magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett karaként kezdi meg működését a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nagykőrösi Károly Gáspár Református Egyetem kihelyezett karán ötvenen tanulnak az idén, Barabás László, a főiskola igazgatójának tájékoztatása szerint. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az általános- és fogorvosi, a gyógyszerész-, valamint a nővér- és bábaképzés mellett az idén második alkalommal indul táplálkozástudományi és kinetoterápia szak. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta, kétezer hallgató kezdi meg az évet, a képzés román és magyar nyelven fut, a hagyományos szakok mellett a nővér- és bábaképzésen is van magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen új szakok és új infrastruktúra várja a hallgatókat az idén. A tanévnyitó alkalmából egy új, négyszintes épületet adnak át, amelyben hét új tanterem, valamint a kibővített könyvtár kap helyet. A színész-, bábszínész, rendező és mozgásművészeti, színháztudományi és zenetanári alapképzés mellett, színművészet, bábművészet és drámaírás szakokon indítottak mesterképzést, az utóbbi kettő újdonság az egyetemen. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai már szeptember 14-én megkezdték a 2009–2010-es tanévet. Valamennyi karon megfelelő számú tanár tanít – számolt be Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán –, de nincs mindenki főállásban. Akadnak, akik más egyetemekről, Kolozsvárról, Nagyváradról, vagy Marosvásárhely felsőfokú tanintézményeiből járnak órát tartani a Sapientiára. A kolozsvári Sapientián három karon indítanak képzést az idén: a Környezettudományi, Foto-Film-Média valamint az Európai Tudományok tanszéken. /Egyetem: üröm és öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2009. október 5.
A román–magyar közös kormányülés napirendjén szerepelhet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) állami támogatásának kérdése – közölte a felsőoktatási intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László, az egyetem elnöke. Elmondta, hogy a magyar államtól a kormányváltozást követően kérni fogják: a tanintézet egy összegben kapja meg az elmúlt hét évben elmaradt támogatást, ez ugyanis lehetővé tenné a további fejlesztéseket. Az új tanévben 384 diák jelentkezett az egyetemre, tíz százalékkal több, mint tavaly – számolt be Horváth Gizella, a nemrég akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem rektora. A bölcsészkarra 200-nál, a közgazdasági karra 150-nél többen jelentkeztek, a művészeti karon mintegy 30 hallgató van. Idén három mesteri képzést indítottak, Európai szociálpolitikák, Filozófia és művészet a nyilvános térben, valamint Többnyelvűség és multikulturalitás címmel, ezekre 62-en jelentkeztek, a hallgatók egyharmada térítésmentes helyen tanul. Az akkreditálási folyamat lezárását kész pályázatokkal várták, közölte János-Szatmári Szabolcs egyetemi kancellár. Hermán M. János, a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézet vezetője a felsőoktatási intézménnyel való jó együttműködést hangsúlyozta. /Fried Noémi Lujza: Tízéves a váradi PKE. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./
2009. október 15.
Lászlóffy Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára kapta az Oláh György Ifjú Tudós Díjat idén. A díjátadó október 12-én volt Budapesten. Lászlóffy Zsolt egyben a Nagyváradi Állami Filharmónia karigazgatója, zenetudósi és zeneszerzői munkásságáért tüntették ki az elismeréssel. 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjjal tüntették ki. /Díjazták Lászlóffy Zsoltot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./
2009. október 28.
Október 28-án, az animáció világnapján kezdődik Nagyváradon a második alkalommal megrendezett Metrion Animációs Filmfesztivál (MAFF). A Metrion Egyesület és a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület október 30-ig tartó rendezvénye egyedinek számít, ugyanis a szervezők hangulatteremtő, élményfesztivált rendeznek meg. Balázs Zoltán fesztiváligazgató elmondta, hogy az egész négy évvel ezelőtt kezdődött. A filmvetítések tavaly bővültek alternatív programokkal. A fesztivál programjából hiányoznak a népszerű nagy tömegeket vonzó filmek. Helyettük a Partiumi Keresztény Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatóinak, és a BuSho Workshop termései kerülnek vászonra. /Totka László: Animációünnep Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2009. október 30.
Október 30-án kezdődik Kolozsváron a 9. Filmtettfeszt, az érdeklődők november 1-ig összesen 70 alkotást tekinthetnek meg. Rendeznek egy maszkmesteri workshopot, és bemutatják első könyvkiadványukat A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig címmel, mondta el Zágoni Bálint, a Filmtettfeszt egyik szervezője. Az első napon erdélyi dokumentumfilmeket mutatnak be. A filmfesztivál helyet ad két ősbemutatónak is. Bálint Arthur, Erdély-szerte ismert dokumentumfilmes Bújdosók balladája című kisjátékfilmjét ez alkalommal vetítik először nagyközönség előtt, akárcsak Székely Róbert Misike című dokumentumfilmjét. Bemutatják a Sapientia hallgatóinak vizsgafilmjeit, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak animációs filmjeit. /Sipos M. Zoltán: Rajtol a Filmtettfeszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2009. november 6.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület minden év novemberében megtartja a hősök, áldozatok és mártírok emléknapját. Idén kilencven éve annak, hogy 1919-ben megszüntették a Ferenc József Tudományegyetemet, ötven évvel ezelőtt erőszakkal egyesítették a Bolyai Tudományegyetemet a Babes Egyetemmel – a Bolyai-egyetem megszüntetése ellen Szabédi László költő, az egyetem tanára és Csendes Zoltán rektor-helyettes öngyilkossággal tiltakoztak. Emlékezni kell arra is, hogy az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal való egyetemi szolidaritás valóságos megtorláshullámot vont maga után a román hatóságok részéről. 2009. november 8-án, vasárnap, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Keresztény Egyetem és Tőkés László EP-irodája szervezésében a Hősök, Áldozatok és Mártírok Emléknapja keretében az Erdélyi Magyar Egyetem vértanúira és áldozatvállalóira emlékeznek Nagyváradon. Ennek keretében levetítik a Memento 1959 című kisfilmet, amelyet Páskándiné Sebők Anna készített a Bolyai Egyetem beolvasztásának emlékére, majd a Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kötetet bemutatja a felelős szerkesztő, Somai József, illetve a szerkesztőbizottság két tagja, Bodó Barna és Csetri Elek. /Emlékezés – az Erdélyi Magyar Egyetem vértanúira s áldozataira. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 6./
2009. november 9.
A hősök, áldozatok és mártírok emléknapját tartották meg november 8-án Nagyváradon. A nyitórendezvényen a váradújvárosi református templomban az ünnepi istentiszteleten a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrégiben lemondott püspöke, Tőkés Lászlónak hirdetett igét. Az egyházkerület két különleges napot is hivatalosított: március 15-ét az 1948-49-es szabadságharcénak, míg a halottak napja utáni vasárnapot a hősök, a mártírok, az áldozatok emlékének, emlékeztetett. Idén ez utóbbit az erdélyi magyar felsőoktatás vértanúi mementójaként szervezték meg. Hangsúlyozta, hogy jelenleg sincs államilag támogatott magyar egyeteme az erdélyi magyarságnak. Tőkés László szólt az árulók felelősségéről is. Megemlítette a 20. századot végigkísérő kommunista vonulatot, de korunk júdásairól is beszélt. Hermán M. János megbízott egyetemi lelkészként, valamint a püspökség képviseletében röviden felvázolta az 50 évvel ezelőtt megtörtént egyetem-összeolvasztást. Ezután átvonultak a református püspöki palotába, ahol Demeter Szilárd, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója beszélt, majd levetítették a Mementó 1959 című, a Bolyai Egyetem beolvasztásának emlékére készített filmet. A film készítője, Páskándiné Sebők Anna fogalmazta meg a vetítés után, hogy vissza kell szerezni az önálló magyar állami egyetemet. Az emlékezés könyvbemutatóval folytatódott. A Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kötetről előbb a felelős szerkesztő, Somai József beszélt, majd szerzőtársai, Bodó Barna és Kónya Hamar Sándor. A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete azért adta ki a könyvet, hogy dokumentált anyagot lehessen felmutatni arról, hogyan szűnt meg az önálló állami egyetemi (és ezzel párhuzamosan az alsóbb szintű) oktatás Erdélyben. Végül megkoszorúzták a püspöki palotában lévő, a kommunizmus áldozatainak emlékére állított táblát. /M. T. R. : Az egyetem szimbóluma sorsunknak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 9./
2009. november 11.
Együttműködési szerződést írt alá a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem a helyi önkormányzattal. Az egyetem hallgatói különböző projektekben segíthetik a várost, az önkormányzat pedig a középiskolás tanulókkal együtt díjazná a legügyesebb egyetemistákat. Az együttműködési keretszerződés alapján a felsőoktatási intézmény mindhárom kara számára találtak is feladatot a városháza illetékesei. A bölcsészettudományi és a közgazdaság-tudományi kar segít a jövőben a városfejlesztési stratégiák kidolgozásában, a művészeti kar hallgatói pedig beleszólást nyernek a városi kulturális rendezvények szervezésébe. A társadalomtudományi tanszék diákjai a város szociális térképének elkészítésében segíthetnek. A keretszerződést Horváth Gizella, az egyetem rektora a város alpolgármesterével, Biró Rozáliával közösen dolgozta ki. A Partiumi Keresztény Egyetemen november 10-én zajlott a rektorválasztás, a vezetői munkát ezentúl János-Szatmári Szabolcs korábbi egyetemi kancellár látja el. János-Szatmári volt egyébként az egyetlen jelölt, aki megpályázta a rektori tisztséget. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: hallgatók a városért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./
2009. november 12.
A mesteri képzés kiépítését jelölte meg legfontosabb célkitűzéseként János-Szatmári Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem új rektora. Elmondta, hogy két éve az egyetem kancellárja, és szerette volna továbbvinni az elkezdett munkát. János-Szatmári Szabolcs /sz. Szilágysomlyó, 1976/ a középiskolát Zilahon végezte, majd 1999-ben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen diplomázott magyar–német szakon. 2006-ban ugyanott doktorált. 2007 óta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) német tanszékének vezetője. Elmondta, hogy tavaly négy mesterképzésre adtak le a dossziét, és mind a négyet sikerült akkreditáltatni. Ebben az évben két továbbinak az elismertetését tervezik, az egyik szociális munka, a másik közgazdasági irányultságú. Ezek mellett más szakok dossziéit is tervezzük leadni. Az újonnan engedélyezett magyar szakok meg fogják indítani. A Többnyelvűség és multikulturalitás mesterképzőn vannak bölcsészek, történészek, újságírók is. Vannak olyan szakok, mint például a zenepedagógia, a vallástanárképző, a filozófia, ahol hullámzó az érdeklődés. Hamarosan elkezdik a doktori képzés beindításának engedélyeztetését is. Az akkreditáció belépő az elismert egyetemek világába, új lehetőségeket teremt, pályázhatnak, részt vehetnek európai hallgatói mobilitási programokban. /Nagy Orsolya: felelősség is az akkreditáció. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2009. november 30.
Európai, nemzeti és regionális identitás – elmélet és gyakorlat elnevezéssel közös kutatási programba vágott bele a Partiumi Keresztény Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem. A projekt nyitókonferenciáját november 29-én tartották meg a PKE székházában. A Románia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 által támogatott kutatás keretében a három egyetem filozófusokból és szociológusokból álló kutatócsoportjai az identitás társadalomtudományos vizsgálatára vállalkoztak. /Tóth Hajnal: Szociológusok és filozófusok kutatják az identitást. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 30./
2009. december 5.
November 27-én mutatták be Kolozsváron Cs. Kovács Katalin Időringató című könyvét. Az egybegyűlt hallgatóságot a Sapientia Alapítvány irodavezetője, Farkas Emőd köszöntötte, a szerző egykori tanítványaként. Kozma Dezső irodalomtörténész, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára a könyv műfaji és szerkezeti felépítésének kérdéseit vetette fel. A magyar szociográfiai irodalom egyik sajátos darabjaként az Időringató sokféle műfajt ötvöz: a vallomás, az önéletírás, a portré jól megfér a leírással. /CS. R. : Időringató: sokféle műfajt ötvöző kötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2009. december 15.
December 13-án, vasárnap Váradréten Gaál Botond debreceni teológiai professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora hirdette az igét. Örömmel tett eleget a gyülekezet meghívásának, nála védte meg doktori disszertációját és szerzett ezzel tudományos fokozatot Pálfi József réti parókus lelkész, akit nemrég megválasztottak a Partiumi Keresztény Egyetem teológiai tanszékének vezetőjévé. Bemutatták a doktori disszertációt, amely most jelent meg könyv formájában, a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület jóvoltából. Pálfi József A Református felsőoktatás Erdélyben című munkájának alcíme: Universitassors a reformációtól a kolozsvári Tudományegyetemig. A könyv átfogó képet nyújt nemcsak az erdélyi magyar oktatásról, hanem e kor szellemtörténetéről is. A művet és szerzőjét Tőkés László európai parlamenti képviselő méltatta, maga is egyetemalapítóként. Ugyanakkor Tőkés megemlékezett egyházkerület-alapító elődjéről, a 150. éve született Sulyok Istvánról is. /Oktatásról, szolgálatról, szeretetről. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 15./
2010. január 3.
Az erdélyi magyar felsőoktatás „üdvtörténete”
Gaál Botond professzor úrnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának a vezetésével írta ezt a kezünkben lévő könyvet a réti gyülekezet immáron tíz éve itt szolgáló lelkipásztora.
Pálfi József disszertációjának alcíme rögtön előrevetíti a téma időkeretét: Universitas-sors a reformációtól a Kolozsvári Tudományegyetemig. Vagyis 1872-ig.
A tudományos indíték megértéséhez a doktori dolgozat ajánlásából idézzük Gaál Botond történelmi távlatú, a lényeget illető, veretes megfogalmazását: „Ezen a földön egy nép élni akart, megszervezte az államiságot, alkotott kultúrát, művelt annyiféle tudományt, s ehhez bőven merített a keresztyénség élő forrásaiból. Így jöttek létre Erdély nagy iskolái, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy ez a nép a legnehezebb harcai közepette is Európa kultúrnépeihez hasonlóan akart egy universitast. Ez volt a szándéka a fejedelmeinek, ezen munkálkodtak tudósai, ezért fáradoztak a tanítói, erre áldoztak sokat az egyházai, s e küzdelemnek az lett volna a méltó beteljesedése, ha létrejön egy erdélyi magyar egyetem. Ennek a jelei sejlenek föl már Bethlen Gábor idejétől, a Nagyenyedi Református Kollégium termékeny időszakában.
A tanárok és diákok idehozták az egyetemes kultúra szinte minden értékét, s ezt tanították, majd szórták népünk körében az európai műveltség gazdag kincseit. Nem véletlen, hogy a tudományos világot megrengető, annak új irányt és lendületet adó Bolyai Jánost is Erdély adta a világnak.”
A szerző, dr. Pálfi József saját megfogalmazásában az erdélyi egyetemi gondolatot „üdvtörténeti összefüggésben” tárgyalja. Nem intézménytörténetet ír, hanem protestáns távlatokba helyezi a múlt és a jelen törekvéseit, az erdélyi, jelenleg pedig a romániai kisebbségi felsőoktatásban. Akárcsak bányában a telér nyomát követve, azt tárja fel, hogy magyar református egyházunknak mi a hivatása az oktatás ügyében. Az egyetemtörténet szellemiségét tárja fel!
Magyarán azt is bemutatja, hogy az egyetemalapítás kívánsága, főiskoláink alapítása milyen hatással volt az erdélyi magyar társadalom fejlődésére. Mások ugyanígy tárják fel ezt az egyetemet vagy főiskolát alapítani szándékozó kívánságot az erdélyi románság vagy a szász náció vonatkozásában. Mert az egyházi iskolák: legyen az alsó-, közép- vagy felsőfokú intézmény, szerves részét képezik az illető nép egyháztörténetének. De nem csak annak. Ez a dolgozat mintegy szintézisét adja a tudomány- és neveléstörténeti tényeknek. Szerző egy így fogalmazza meg: „az erdélyi református universitas-gondolat testet öltéséért folytatott küzdelem kísérletei, részleges megvalósulásai, kulcsszereplői tárulnak fel előttünk”.
Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ez a disszertáció az egyetemalapítás történetének szellemiségét foglalja írásba. Más szóval: az erdélyi kálvinista eszme kibontakozását világítja meg úgy, hogy nem vész el a részletekben. Tehát nem egyszerű egyetempolitikát rögzít, hanem egy önmagán túlmutató, sajátos jelentést hordozó történetet. A dolgozat erősségei közé tartozik az események alakulásának az a fajta értékelése, melynek révén rámutat arra, hogy a korszakokkal járó változások mennyiben segítették elő vagy akadályozták a református igehirdetést és egyházépítést.
Kiemeljük, hogy míg más, hasonló művek netalán az úgynevezett „nagymagyar” történelemszemléleten alapuló egyetemtörténetet nyújtják, addig Pálfi József disszertációja az erdélyi református felsőoktatási „üdvtörténeten”, a „kismagyar” történeti narratívumon alapszik, azon a bibliai párhuzamot vonó történetszemléleten, amely elsősorban az egykori – török – hódoltság területén, a Partiumban és Erdélyben alakult ki.
A szerző kiválóan mutatja be, hogy a református kollégiumok milyen fontos műhelyei voltak az erdélyi magyarságnak. A kálvini eszmeiség jegyében szerveződött tudományos központoknak szellemi kisugárzása volt, élen jártak az egyén és a társadalom formálásában. Mindez Erdélyben még inkább felértékelődik, ha úgy tetszik, „üdvtörténeti” felhangot kap, mivel a magyarság számára a reformáció korában megszületett egyetem-gondolat a megmaradást jelentette. Az ország megmentéséért folytatott küzdelem hatalmas pillérévé vált, mint ahogy – kimondva és sokszor kimondatlanul is – ma is, a templom és az iskola párosában.
Sommásan soroljuk fel a doktori dolgozat nyolc fejezetét, amelyeket gazdag bibliográfia és angol összefoglaló követ.
– Elsőként a reformáció korának universitas-kérdését tárgyalja, mivel a közvetlen erdélyi gyökerek az európai összefüggésekig terjednek. Gondoljunk csak a fellegvárnak számító wittenbergi egyetemre és annak kisugárzására.
– A második fejezet az első erdélyi protestáns felsőoktatási intézményalapítás kísérletét tárgyalja. Az 1562-es debreceni hitvallás a világi hatalom kötelességévé tette, hogy az „akadémiát és iskolákat, melyek az ige veteményes kertjei, az ország közjövedelméből gondozzák”. (p. 61.) János Zsigmond fejedelem 1570 táján Gyulafehérváron akarta felállítani az akadémiát. Báthori István 1581-ben felállítja Erdély első egyetemét, amely 1663-ban megszűnt. A jezsuiták segítségével fejlesztették ezt a kolozsvári katolikus egyetemet a kor legmagasabb színvonalára.
– A harmadik fejezet szól Bethlen Gábor oktatáspolitikájáról, a gyulafehérvári Collegium Academicum alapításáról és a peregrinatio academica gyakorlatáról. Valóságos mérföldkőnek számít az 1622-es esztendő. A költő Opitz Márton jön tanítani, aki a heidelbergi iskola szellemiségét képviselte. Megérkeznek a vendégtanárok Herborn városából: Alsted, Bisterfeld és Piscator. A fejedelem a professzorok jutalmazásáról bőségesen gondoskodott, akárcsak a kollégium fenntartásáról. A Rákócziak iskolapolitikája is példaértékű. Az 1557-ben létrejött marosvásárhelyi, kolozsvári iskolák és a nagyváradi illusztris schola fejlesztésével is törődtek a fejedelmek. Az angol Basirius Izsák tevékenységének ismertetése is nagyon fontos, ő volt II. Rákóczi György „professzora”, túl nagy volt a befolyása. E fejezetben különösen kirajzolódik a váradi iskola felsőszintű jellege, a Szenci Kertész Ábrahám által vezetett könyvnyomda értékelése, a református ortodoxia és a puritánus eszmék küzdelme.
– A negyedik fejezet Apáczai Csere János tudományegyetem-gondolatát mutatja be. Kolozsvári székfoglaló beszédét 1656-ban tartotta, 1658-ban az akadémia felállításáról szóló tervezetét küldi Barcsay Ákos fejedelemhez. Apáczai 35 éves korában bekövetkezett halála és Erdély nagy romlása meggátolta a kivitelezést.
– Az ötödik fejezetben a 18–19. századi politikai és művelődéstörténeti háttérről olvasunk. Itt látszik meg igazán az, hogy Erdély életében a központosító osztrák hatalommal szemben a magyarságnak milyen védőbástyái lesznek a kollégiumok. Ebben a korszakban a peregrináció jelentősége felerősödik, mondhatnánk, hogy csak ezen az úton biztosított a doktorálás, a posztgraduális képzés megoldása.
– Hatodik, önálló fejezetként került sorra Bod Péter. A diszciplínák differenciálódása felé vezető úton című rész átfogó képet ad az oktatott tárgyakról. Kiváló rész! Egy kicsit lehetett volna bővebb is. De jól kitűnik, hogy a kollégiumok miért és milyen természetes következményként játszottak szerepet az erdélyi reformkor politikai életének a megújításában.
– A hetedik fejezet címe: A felvilágosodott racionalizmustól a Kolozsvári Tudományegyetem létrejöttéig. Külön szeretnénk megdicsérni a szerzőt azért, ahogyan a református kollégiumok jogi fakultásainak gyarapodását vázolja, szoros összefüggést lát a református középnemesség társadalmi igénye között. Rámutat arra, hogy a tanárok egyház- és nemzetpolitikai szempontból is felismerték a jogtudományok fontosságát. Az is kitűnik, hogy a korabeli egyházi vezetők látása szerint a kollégiumok az autonómiának is fontos bástyái.
Kolozsvári egyetemünk trianoni sorsáról, az 1959-es felszámolásáról nemrégiben emlékeztünk meg a Partiumi Keresztény Egyetem egyik rendezvényén Páskándiné Sebők Anna filmbemutatójával és a Fehér Könyv ismertetésével (Bodó Barna).
Végül a nyolcadik fejezetben választ kaphatunk arra, amiről az egész dolgozat szól. Hogy tudniillik a „tudós, hitvalló erdélyi eleink miért tartották minden időben és élethelyzetben szent küldetésüknek, illetve miért tekintették Istentől kapott mandátumnak a magas szintű református művelődés ügyét?”
Befejezésül: öröm számunkra ez a dolgozat, mely egy olyan kutatási program keretében készült, amivel szerző hozzájárulhat az erdélyi magyarság évszázados terveinek és álmának a leírásához, illetve a megvalósítás történetének és az ehhez kapcsolódó lelkiségnek a nyomon követéséhez. A cél, a szellemiség ma is időszerű: az önálló magyar (református) egyetem létrehozása. „Egy tudomány csak akkor egy népé, ha ez saját nyelvén van annak birtokában” (p. 252)
Aki elolvassa ezt a könyvet, talán még inkább érzi az inspirációt, hogy ezért a célért érdemes tovább harcolni! Tőkés László
Pálfi József: Református felsőoktatás Erdélyben, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2009 Reggeli Újság. Forrás: Erdély.ma.
Gaál Botond professzor úrnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának a vezetésével írta ezt a kezünkben lévő könyvet a réti gyülekezet immáron tíz éve itt szolgáló lelkipásztora.
Pálfi József disszertációjának alcíme rögtön előrevetíti a téma időkeretét: Universitas-sors a reformációtól a Kolozsvári Tudományegyetemig. Vagyis 1872-ig.
A tudományos indíték megértéséhez a doktori dolgozat ajánlásából idézzük Gaál Botond történelmi távlatú, a lényeget illető, veretes megfogalmazását: „Ezen a földön egy nép élni akart, megszervezte az államiságot, alkotott kultúrát, művelt annyiféle tudományt, s ehhez bőven merített a keresztyénség élő forrásaiból. Így jöttek létre Erdély nagy iskolái, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy ez a nép a legnehezebb harcai közepette is Európa kultúrnépeihez hasonlóan akart egy universitast. Ez volt a szándéka a fejedelmeinek, ezen munkálkodtak tudósai, ezért fáradoztak a tanítói, erre áldoztak sokat az egyházai, s e küzdelemnek az lett volna a méltó beteljesedése, ha létrejön egy erdélyi magyar egyetem. Ennek a jelei sejlenek föl már Bethlen Gábor idejétől, a Nagyenyedi Református Kollégium termékeny időszakában.
A tanárok és diákok idehozták az egyetemes kultúra szinte minden értékét, s ezt tanították, majd szórták népünk körében az európai műveltség gazdag kincseit. Nem véletlen, hogy a tudományos világot megrengető, annak új irányt és lendületet adó Bolyai Jánost is Erdély adta a világnak.”
A szerző, dr. Pálfi József saját megfogalmazásában az erdélyi egyetemi gondolatot „üdvtörténeti összefüggésben” tárgyalja. Nem intézménytörténetet ír, hanem protestáns távlatokba helyezi a múlt és a jelen törekvéseit, az erdélyi, jelenleg pedig a romániai kisebbségi felsőoktatásban. Akárcsak bányában a telér nyomát követve, azt tárja fel, hogy magyar református egyházunknak mi a hivatása az oktatás ügyében. Az egyetemtörténet szellemiségét tárja fel!
Magyarán azt is bemutatja, hogy az egyetemalapítás kívánsága, főiskoláink alapítása milyen hatással volt az erdélyi magyar társadalom fejlődésére. Mások ugyanígy tárják fel ezt az egyetemet vagy főiskolát alapítani szándékozó kívánságot az erdélyi románság vagy a szász náció vonatkozásában. Mert az egyházi iskolák: legyen az alsó-, közép- vagy felsőfokú intézmény, szerves részét képezik az illető nép egyháztörténetének. De nem csak annak. Ez a dolgozat mintegy szintézisét adja a tudomány- és neveléstörténeti tényeknek. Szerző egy így fogalmazza meg: „az erdélyi református universitas-gondolat testet öltéséért folytatott küzdelem kísérletei, részleges megvalósulásai, kulcsszereplői tárulnak fel előttünk”.
Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ez a disszertáció az egyetemalapítás történetének szellemiségét foglalja írásba. Más szóval: az erdélyi kálvinista eszme kibontakozását világítja meg úgy, hogy nem vész el a részletekben. Tehát nem egyszerű egyetempolitikát rögzít, hanem egy önmagán túlmutató, sajátos jelentést hordozó történetet. A dolgozat erősségei közé tartozik az események alakulásának az a fajta értékelése, melynek révén rámutat arra, hogy a korszakokkal járó változások mennyiben segítették elő vagy akadályozták a református igehirdetést és egyházépítést.
Kiemeljük, hogy míg más, hasonló művek netalán az úgynevezett „nagymagyar” történelemszemléleten alapuló egyetemtörténetet nyújtják, addig Pálfi József disszertációja az erdélyi református felsőoktatási „üdvtörténeten”, a „kismagyar” történeti narratívumon alapszik, azon a bibliai párhuzamot vonó történetszemléleten, amely elsősorban az egykori – török – hódoltság területén, a Partiumban és Erdélyben alakult ki.
A szerző kiválóan mutatja be, hogy a református kollégiumok milyen fontos műhelyei voltak az erdélyi magyarságnak. A kálvini eszmeiség jegyében szerveződött tudományos központoknak szellemi kisugárzása volt, élen jártak az egyén és a társadalom formálásában. Mindez Erdélyben még inkább felértékelődik, ha úgy tetszik, „üdvtörténeti” felhangot kap, mivel a magyarság számára a reformáció korában megszületett egyetem-gondolat a megmaradást jelentette. Az ország megmentéséért folytatott küzdelem hatalmas pillérévé vált, mint ahogy – kimondva és sokszor kimondatlanul is – ma is, a templom és az iskola párosában.
Sommásan soroljuk fel a doktori dolgozat nyolc fejezetét, amelyeket gazdag bibliográfia és angol összefoglaló követ.
– Elsőként a reformáció korának universitas-kérdését tárgyalja, mivel a közvetlen erdélyi gyökerek az európai összefüggésekig terjednek. Gondoljunk csak a fellegvárnak számító wittenbergi egyetemre és annak kisugárzására.
– A második fejezet az első erdélyi protestáns felsőoktatási intézményalapítás kísérletét tárgyalja. Az 1562-es debreceni hitvallás a világi hatalom kötelességévé tette, hogy az „akadémiát és iskolákat, melyek az ige veteményes kertjei, az ország közjövedelméből gondozzák”. (p. 61.) János Zsigmond fejedelem 1570 táján Gyulafehérváron akarta felállítani az akadémiát. Báthori István 1581-ben felállítja Erdély első egyetemét, amely 1663-ban megszűnt. A jezsuiták segítségével fejlesztették ezt a kolozsvári katolikus egyetemet a kor legmagasabb színvonalára.
– A harmadik fejezet szól Bethlen Gábor oktatáspolitikájáról, a gyulafehérvári Collegium Academicum alapításáról és a peregrinatio academica gyakorlatáról. Valóságos mérföldkőnek számít az 1622-es esztendő. A költő Opitz Márton jön tanítani, aki a heidelbergi iskola szellemiségét képviselte. Megérkeznek a vendégtanárok Herborn városából: Alsted, Bisterfeld és Piscator. A fejedelem a professzorok jutalmazásáról bőségesen gondoskodott, akárcsak a kollégium fenntartásáról. A Rákócziak iskolapolitikája is példaértékű. Az 1557-ben létrejött marosvásárhelyi, kolozsvári iskolák és a nagyváradi illusztris schola fejlesztésével is törődtek a fejedelmek. Az angol Basirius Izsák tevékenységének ismertetése is nagyon fontos, ő volt II. Rákóczi György „professzora”, túl nagy volt a befolyása. E fejezetben különösen kirajzolódik a váradi iskola felsőszintű jellege, a Szenci Kertész Ábrahám által vezetett könyvnyomda értékelése, a református ortodoxia és a puritánus eszmék küzdelme.
– A negyedik fejezet Apáczai Csere János tudományegyetem-gondolatát mutatja be. Kolozsvári székfoglaló beszédét 1656-ban tartotta, 1658-ban az akadémia felállításáról szóló tervezetét küldi Barcsay Ákos fejedelemhez. Apáczai 35 éves korában bekövetkezett halála és Erdély nagy romlása meggátolta a kivitelezést.
– Az ötödik fejezetben a 18–19. századi politikai és művelődéstörténeti háttérről olvasunk. Itt látszik meg igazán az, hogy Erdély életében a központosító osztrák hatalommal szemben a magyarságnak milyen védőbástyái lesznek a kollégiumok. Ebben a korszakban a peregrináció jelentősége felerősödik, mondhatnánk, hogy csak ezen az úton biztosított a doktorálás, a posztgraduális képzés megoldása.
– Hatodik, önálló fejezetként került sorra Bod Péter. A diszciplínák differenciálódása felé vezető úton című rész átfogó képet ad az oktatott tárgyakról. Kiváló rész! Egy kicsit lehetett volna bővebb is. De jól kitűnik, hogy a kollégiumok miért és milyen természetes következményként játszottak szerepet az erdélyi reformkor politikai életének a megújításában.
– A hetedik fejezet címe: A felvilágosodott racionalizmustól a Kolozsvári Tudományegyetem létrejöttéig. Külön szeretnénk megdicsérni a szerzőt azért, ahogyan a református kollégiumok jogi fakultásainak gyarapodását vázolja, szoros összefüggést lát a református középnemesség társadalmi igénye között. Rámutat arra, hogy a tanárok egyház- és nemzetpolitikai szempontból is felismerték a jogtudományok fontosságát. Az is kitűnik, hogy a korabeli egyházi vezetők látása szerint a kollégiumok az autonómiának is fontos bástyái.
Kolozsvári egyetemünk trianoni sorsáról, az 1959-es felszámolásáról nemrégiben emlékeztünk meg a Partiumi Keresztény Egyetem egyik rendezvényén Páskándiné Sebők Anna filmbemutatójával és a Fehér Könyv ismertetésével (Bodó Barna).
Végül a nyolcadik fejezetben választ kaphatunk arra, amiről az egész dolgozat szól. Hogy tudniillik a „tudós, hitvalló erdélyi eleink miért tartották minden időben és élethelyzetben szent küldetésüknek, illetve miért tekintették Istentől kapott mandátumnak a magas szintű református művelődés ügyét?”
Befejezésül: öröm számunkra ez a dolgozat, mely egy olyan kutatási program keretében készült, amivel szerző hozzájárulhat az erdélyi magyarság évszázados terveinek és álmának a leírásához, illetve a megvalósítás történetének és az ehhez kapcsolódó lelkiségnek a nyomon követéséhez. A cél, a szellemiség ma is időszerű: az önálló magyar (református) egyetem létrehozása. „Egy tudomány csak akkor egy népé, ha ez saját nyelvén van annak birtokában” (p. 252)
Aki elolvassa ezt a könyvet, talán még inkább érzi az inspirációt, hogy ezért a célért érdemes tovább harcolni! Tőkés László
Pálfi József: Református felsőoktatás Erdélyben, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2009 Reggeli Újság. Forrás: Erdély.ma.
2010. január 5.
Ghymes-koncert, farsangi bál, Aczél Endre könyve – Apró gyöngyszemek a magyar kultúra napjára
Tizedik alkalommal szervezi közösen Várad és Berettyóújfalu a magyar kultúra napi ünnepségsorozatot. A részleteket tegnap sajtótájékoztatón ismertették.
A sajtóértekezleten Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere hangsúlyozta: fontos, hogy ezeken az ünnepeken mindennapi életünk kis gyöngyszemeit villantsa fel a közösség.
Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere néhány magyarországi programra hívta fel a figyelmet. Első ízben szerveznek helytörténeti vetélkedőt nagyváradi és berettyóújfalui, hetedikes és nyolcadikos diákok részvételével. Január 20-án a Hajdú-Bihar megyei településen lesz a nyitóesemény. Január 21-én lesz a gála, aznap este a jól ismert Ghymes együttes koncerttel örvendezteti meg az érdeklődőket.
Lévai Ágnes, a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Központ vezetője kifejtette: a kultúrház is méltó programkínálattal óhajtja gazdagítani az ünnepélyt. Január 20-án a Főnix Művelődési Műhely bemutatja Wass Albert A funtineli boszorkány című regényének színpadi változatát. Ugyanazon a napon a Bihari Népfőiskola megalakulásának tizedik évfordulójáról is megemlékeznek. Január 21-én bemutatják Bakó Endre Nadányi Zoltán világa című monográfiáját.
Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke megjegyezte: a magyar kultúra közös ünneplése együtt indult az új évezreddel. A tíz esztendő alatt volt olyan is, hogy tíznaposra sikeredett a rendezvény. Az idén is több érdekességnek ad otthont Várad. Január 18-án bemutatják S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, január 19-én kiállítás lesz a Partiumi Keresztény Egyetem előcsarnokában. 21-én az Ady Endre Gimnáziumban tartanak különféle kulturális rendezvényeket. Egyebek között előadást tart Pomogáts Béla irodalomtörténész, s a Meleg Vilmos színművész által összeállított irodalmi műsorral is kedveskednek majd. 23-án kiállítás nyílik a Tibor Ernő Galériában két, Berettyóújfaluhoz kötődő művésznek, Fenyvesvölgyi Tamásnak és Fenyvesvölgyi Tóth Zsuzsannának a munkáiból.
Lakatos Péter parlamenti képviselő két rendezvényre hívta fel a figyelmet. Január 22-én a nagyváradi városháza dísztermében bemutatják Aczél Endre újságíró decemberben megjelent, Amit megírhatok című bestsellerét. A szerzővel a képviselő beszélget. Lakatos Péter arról is szólt, a magyar hagyományok szerves része a mulatság. Ezt felelevenítendő január 23-án ejtik meg az Ady Endre Kulturális Központban a partiumi farsangi bált.
Január 22-én a nagyváradi filharmónia koncerttermében tartandó díszelőadás után kiosztják A magyar kultúráért díjakat. Három emlékplakettet ítélnek oda személyiségnek, illetve civil szervezetnek. Díszoklevelet öt jeles egyéniség vagy egyesület kap majd. Két életműdíjat is átadnak a gálán. Január 18-ig lehet beküldeni javaslatokat arra nézvést, hogy kit vagy milyen szervezetet díjazzanak. Az ajánlásokat az RMDSZ Sas-palotabeli titkárságán várják.
Minden rendezvényre díjtalan a belépés. A részletes program hétvégéig összeáll, és a sajtóban is közzéteszik azt a szervezők.
Tóth Hajnal. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)
Tizedik alkalommal szervezi közösen Várad és Berettyóújfalu a magyar kultúra napi ünnepségsorozatot. A részleteket tegnap sajtótájékoztatón ismertették.
A sajtóértekezleten Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere hangsúlyozta: fontos, hogy ezeken az ünnepeken mindennapi életünk kis gyöngyszemeit villantsa fel a közösség.
Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere néhány magyarországi programra hívta fel a figyelmet. Első ízben szerveznek helytörténeti vetélkedőt nagyváradi és berettyóújfalui, hetedikes és nyolcadikos diákok részvételével. Január 20-án a Hajdú-Bihar megyei településen lesz a nyitóesemény. Január 21-én lesz a gála, aznap este a jól ismert Ghymes együttes koncerttel örvendezteti meg az érdeklődőket.
Lévai Ágnes, a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Központ vezetője kifejtette: a kultúrház is méltó programkínálattal óhajtja gazdagítani az ünnepélyt. Január 20-án a Főnix Művelődési Műhely bemutatja Wass Albert A funtineli boszorkány című regényének színpadi változatát. Ugyanazon a napon a Bihari Népfőiskola megalakulásának tizedik évfordulójáról is megemlékeznek. Január 21-én bemutatják Bakó Endre Nadányi Zoltán világa című monográfiáját.
Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke megjegyezte: a magyar kultúra közös ünneplése együtt indult az új évezreddel. A tíz esztendő alatt volt olyan is, hogy tíznaposra sikeredett a rendezvény. Az idén is több érdekességnek ad otthont Várad. Január 18-án bemutatják S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, január 19-én kiállítás lesz a Partiumi Keresztény Egyetem előcsarnokában. 21-én az Ady Endre Gimnáziumban tartanak különféle kulturális rendezvényeket. Egyebek között előadást tart Pomogáts Béla irodalomtörténész, s a Meleg Vilmos színművész által összeállított irodalmi műsorral is kedveskednek majd. 23-án kiállítás nyílik a Tibor Ernő Galériában két, Berettyóújfaluhoz kötődő művésznek, Fenyvesvölgyi Tamásnak és Fenyvesvölgyi Tóth Zsuzsannának a munkáiból.
Lakatos Péter parlamenti képviselő két rendezvényre hívta fel a figyelmet. Január 22-én a nagyváradi városháza dísztermében bemutatják Aczél Endre újságíró decemberben megjelent, Amit megírhatok című bestsellerét. A szerzővel a képviselő beszélget. Lakatos Péter arról is szólt, a magyar hagyományok szerves része a mulatság. Ezt felelevenítendő január 23-án ejtik meg az Ady Endre Kulturális Központban a partiumi farsangi bált.
Január 22-én a nagyváradi filharmónia koncerttermében tartandó díszelőadás után kiosztják A magyar kultúráért díjakat. Három emlékplakettet ítélnek oda személyiségnek, illetve civil szervezetnek. Díszoklevelet öt jeles egyéniség vagy egyesület kap majd. Két életműdíjat is átadnak a gálán. Január 18-ig lehet beküldeni javaslatokat arra nézvést, hogy kit vagy milyen szervezetet díjazzanak. Az ajánlásokat az RMDSZ Sas-palotabeli titkárságán várják.
Minden rendezvényre díjtalan a belépés. A részletes program hétvégéig összeáll, és a sajtóban is közzéteszik azt a szervezők.
Tóth Hajnal. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. január 18.
A magyar kultúrát ünneplik Erdélyben
Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok a héten a Magyar Kultúra Napjáról, amelyet 1989 óta ünnepel meg a magyarság január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
Már ma megkezdődik a magyar kultúra napját körülvevő rendezvénysorozat Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester, illetve Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mond köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője, immár tizedik éve, majd S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét mutatják be ugyanott.
Másnap a Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, csütörtökön pedig a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, illetve Pomogáts Béla irodalomtörténész tart előadást. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, 24-én pedig váradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
„A kultúra tartja egyben a nemzetet” A magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben és alkotja a magyar nemzetet – jelentette ki tegnap Sólyom László a Magyar Kultúra Napja alkalmából megtartott ünnepségen a magyarországi Szatmárcsekén.
Az államfő a község református templomában rendezett ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: Kölcsey Ferenc Himnusza nem egyszerűen a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye, hanem annál is több; a költeményt az egész nemzet a szívébe fogadta, a Himnusz összeforrt a magyarság történelmével, annak szimbóluma, s elválaszthatatlan lett a hazaszeretettől.
„Ezért mondhatjuk, hogy a Himnusz romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, mindig tiszta marad, nem válthatja le semmi, nem helyettesíthető semmilyen más zeneművel” – mondta. Az államfő kiemelte: a magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben, és alkotja a magyar nemzetet, amelynek fontos alapköve a nyelv.
Leginkább ezért kell áldozatra készen lenni – figyelmeztetett Sólyom László. „Ma a magyar nyelvért elsősorban az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell naponta áldozatot hozni az asszimilációs nyomás ellenében, ezért az anyanyelv használata a határon túl általános emberi jogi, valamint létkérdés is egyben” – hangsúlyozta az államelnök.
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, valamint a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében erdélyi körutat tesz Esterházy Péter író és Dés László zeneszerző, előadóművész. Ennek az első állomása Marosvásárhely, ahol a Látó Irodalmi Színpad a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem stúdiótermében látja vendégül a jeles anyaországi vendégeket. Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó szervezésében szerdán író-olvasó találkozóra kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében. Az esten a szerző jelenlétében mutatják be Sas Péter Kós Károly képeskönyv című művét.
Az ünnep alkalmával egész héten szerveznek rendezvényeket Háromszéken is. Sepsiszentgyörgyön kedden mutatják be Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, illetve ide is ellátogat pénteken az Esterházy–Dés „duó”, akik előző nap Kézdivásárhelyen mutatkoznak be. A megyeszékhelyi városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel. Ugyancsak pénteken a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetői hivatalosan is bejelentik, hogy 2010 a képzőművészet éve lesz Háromszéken.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen ma mutatják be a helyi Pallas–Akadémia Kiadó 550 kötetét, Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, míg Esterházy Péter és Dés László szerdán tart előadást.
Egész hetes kultúra napi rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Ennek keretében előbb elemisek, majd általános iskolába járó diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, de a hét folyamán lesz kerámiakiállítás, nyílik tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. Ugyanakkor a Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, de fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar, illetve a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő a kultúra napja alkalmából.
Négynapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Gyergyószentmiklóson a Magyar Kultúra Napjáról. A rendezvények sora szerdán kezdődik a Cseh Tamás-emlékkoncerttel. Másnap megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű kiállítását, illetve lapunk munkatársa, Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. Január 22-én 19 órától Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A négynapos rendezvénysorozat zárónapján 19 órától a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a művelődési ház színháztermében. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok a héten a Magyar Kultúra Napjáról, amelyet 1989 óta ünnepel meg a magyarság január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
Már ma megkezdődik a magyar kultúra napját körülvevő rendezvénysorozat Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester, illetve Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mond köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője, immár tizedik éve, majd S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét mutatják be ugyanott.
Másnap a Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, csütörtökön pedig a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, illetve Pomogáts Béla irodalomtörténész tart előadást. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, 24-én pedig váradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
„A kultúra tartja egyben a nemzetet” A magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben és alkotja a magyar nemzetet – jelentette ki tegnap Sólyom László a Magyar Kultúra Napja alkalmából megtartott ünnepségen a magyarországi Szatmárcsekén.
Az államfő a község református templomában rendezett ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: Kölcsey Ferenc Himnusza nem egyszerűen a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye, hanem annál is több; a költeményt az egész nemzet a szívébe fogadta, a Himnusz összeforrt a magyarság történelmével, annak szimbóluma, s elválaszthatatlan lett a hazaszeretettől.
„Ezért mondhatjuk, hogy a Himnusz romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, mindig tiszta marad, nem válthatja le semmi, nem helyettesíthető semmilyen más zeneművel” – mondta. Az államfő kiemelte: a magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben, és alkotja a magyar nemzetet, amelynek fontos alapköve a nyelv.
Leginkább ezért kell áldozatra készen lenni – figyelmeztetett Sólyom László. „Ma a magyar nyelvért elsősorban az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell naponta áldozatot hozni az asszimilációs nyomás ellenében, ezért az anyanyelv használata a határon túl általános emberi jogi, valamint létkérdés is egyben” – hangsúlyozta az államelnök.
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, valamint a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében erdélyi körutat tesz Esterházy Péter író és Dés László zeneszerző, előadóművész. Ennek az első állomása Marosvásárhely, ahol a Látó Irodalmi Színpad a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem stúdiótermében látja vendégül a jeles anyaországi vendégeket. Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó szervezésében szerdán író-olvasó találkozóra kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében. Az esten a szerző jelenlétében mutatják be Sas Péter Kós Károly képeskönyv című művét.
Az ünnep alkalmával egész héten szerveznek rendezvényeket Háromszéken is. Sepsiszentgyörgyön kedden mutatják be Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, illetve ide is ellátogat pénteken az Esterházy–Dés „duó”, akik előző nap Kézdivásárhelyen mutatkoznak be. A megyeszékhelyi városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel. Ugyancsak pénteken a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetői hivatalosan is bejelentik, hogy 2010 a képzőművészet éve lesz Háromszéken.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen ma mutatják be a helyi Pallas–Akadémia Kiadó 550 kötetét, Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, míg Esterházy Péter és Dés László szerdán tart előadást.
Egész hetes kultúra napi rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Ennek keretében előbb elemisek, majd általános iskolába járó diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, de a hét folyamán lesz kerámiakiállítás, nyílik tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. Ugyanakkor a Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, de fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar, illetve a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő a kultúra napja alkalmából.
Négynapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Gyergyószentmiklóson a Magyar Kultúra Napjáról. A rendezvények sora szerdán kezdődik a Cseh Tamás-emlékkoncerttel. Másnap megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű kiállítását, illetve lapunk munkatársa, Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. Január 22-én 19 órától Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A négynapos rendezvénysorozat zárónapján 19 órától a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a művelődési ház színháztermében. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. január 21.
A magyar kultúra napja – Programok Erdélyben és a Partiumban
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok január 22-ről, a magyar kultúra napjáról; a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt.
Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából csütörtökön kiadott üzenetében kifejti: a Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. "Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb" - áll az üzenetben.
"A kultúra az igényesség mércéje, a romániai magyarság számára pedig a tolerancia és a befogadás közege is" - állapítja meg Kelemen Hunor, aki jelentős eredménynek tartja, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, a fennállásának huszadik évét ünneplő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) először látja el Románia kulturális minisztériumának vezetését.
Az évforduló tiszteletére szervezett rendezvények sorába illeszkednek Esterházy Péter felolvasói estjei is, amelyeken Dés László zeneszerző szaxofonon kísérte őt. A Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön zajló esteket a Látó szépirodalmi folyóirat a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központjával és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezte.
Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester és Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mondott köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője. A Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, előadást tart a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton a LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, vasárnap pedig nagyváradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
Csütörtökön Nagyálmos Ildikó új, immár negyedik verseskönyvét mutatják be a Várad című folyóirat szerkesztőségében. A pozsonyi AB-Art Kiadó és a Várad kulturális folyóirat közös gondozásában megjelent, Randevú című könyvet a szerkesztő, Kinde Annamária ajánlja az érdeklődők figyelmébe.
Megemlékeznek az ünnepről Háromszéken is: Sepsiszentgyörgyön bemutatták Sas Péter Kós Károlyról szóló művét. A városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen bemutatták a helyi Pallas-Akadémia Kiadó 550 kötetét. Egész hetes rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, lesz kerámiakiállítás, tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. A Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar és a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő.
Négynapos rendezvénysorozat színhelye Gyergyószentmiklós, ott is megtartják a Cseh Tamás-emlékkoncertet, megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű-kiállítását, bemutatják Jánossy Alíznak, az erdélyi Krónika munkatársának Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét.
Pénteken Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a helyi művelődési ház színháztermében.
Ünnepi műsort szervez a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda is. Csütörtökön a Hungarica Központban mutatkozik be a vajdasági Híd folyóirat a társszervező, Hargita Megye Tanácsának Kulturális Központja által szervezett Irodalmi Karaván keretén belül, amelyet a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium támogat. Vendégként vesznek részt a vajdasági Híd folyóirat képviselői, Faragó Kornélia irodalomkutató, egyetemi tanár és főszerkesztő, Végel László regény- és drámaíró, esszéista, Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő, valamint Virág Gábor prózaíró. Forrás: MTI
2010. január 30.
Válságban a román felsőoktatás
Folyamatos botrányok övezik a román felsőoktatást: diplomák akkreditáció nélkül, uniós el nem ismerés, állami pénzek elszivárgása, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Diploma gyakorlati alkalmazhatóság nélkül
A szocializmus óta nem vizsgálták felül a bukaresti egyetemen bizonyos szakok „naprakészségét”. A mai napig képeznek kohász- és vaskohász mérnököket, míg szinte minden, ezzel foglalkozó romániai cég befejezte működését az utóbbi 20 évben. Emellett meg kell említeni, hogy évente körülbelül 9000 diák kap jogi diplomát, míg mindent egybevetve (ügyvédbojtár, közjegyző stb.) legfeljebb ezren tudnak elhelyezkedni.
Romániában jelenleg mintegy 710 ezer munkanélkülit regisztráltak a hatóságok, míg legfeljebb 7 ezer állásajánlat van. Az Impulzus.ro értesülései szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket sokkal inkább sújtja a munkanélküliség, ugyanis a szakmunkásokhoz képest jóval nehezebben találnak – képzettségüknek megfelelő – állást.
Nem véletlen, hogy körülbelül 3 millió román állampolgár megy külföldre jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt. Ők azonban azzal szembesülnek, hogy – minden uniós jogszabály ellenére – diplomájukat számos országban nem fogadják el, így például Franciaországban sem. Így marad a taxisofőrség, bébiszitterkedés, újságkihordás, és a többi.
A román felsőoktatás válsága hosszabb ideje húzódik. Már Basescu is felemelte szavát több ízben a helyzet lehetetlensége miatt. Tavaly augusztusban például az államelnök élesen bírálta a nagyváradi, a Târgu Jiu-i, az alexandriai állami egyetemeket és a iaşi-i orvosi egyetemet is a tanügyi reformmal kapcsolatban. Szerinte olyan felsőoktatásra volna szükség, ami értékeket, képességeket és ismereteket ad át hallgatóinak, és – nem utolsósorban – megfelel a jelenlegi munkaerő-piaci elvárásoknak. A felsorolt egyetemeket azzal vádolta, hogy tulajdonképpen a Spiru Haret magánegyetem megfelelői állami pénzen.
Az egyetem, mint sikeres gazdasági vállalkozás
A Spiru Haret egyetem több botrány főszereplője volt a közelmúltban. Mint kiderült, számos, még nem akkreditált szakon adott ki diplomát, amelyek érvényességét az oktatási minisztérium később kétségbe vonta. Végül megállapították, hogy ezeket nem vonják vissza, a közeljövőben azonban a hallgatóknak más egyetemeken kell államvizsgát tenniük amennyiben érvényes diplomához akarnak jutni. Mindemellett arra is fény derült, hogy az egyetem „meglehetősen” nyereségesen működik: a tavalyi év legsikeresebb román vállalkozása ugyanis a Spiru Haret volt. Pénzügyi hatékonyságával az ország legnagyobb vállalkozásait is maga mögé szorította. A siker titka: számos új szak indítása (akár akkreditáció nélkül), megnövelt hallgatói létszám, valamint a távoktatás kiterjesztése, ami jóval olcsóbb az egyetemnek.
Rangsorolás – lefokozás
A tarthatatlan helyzetet tovább fokozta, amikor közzétették a Times Higher Education című brit felsőoktatási szakfolyóirat éves ranglistáját, ahol egyetlen román egyetem sem került be a legjobb ötszáz közé. A bukaresti egyetem valahol 500 és 600 között szerepel, míg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem nevét csupán megemlítették – igaz, ez jelentős előrehaladás, eddig ugyanis még ez sem történt meg. Basescu szerint „a román tanügy nem engedheti meg magának, hogy a nemzetközi ranglisták végén kullogjon, hogy szalagon állítsa elő a munkanélkülieket és a diplomákat, amely az állami intézményekben ugyanolyan látványos, mint a magánegyetemeken.”
Éppen ezért készítenek 2011-re egy országos rangsort Romániában, ahol az egyetemek közötti sorrend a végzősök sikeres munkapiaci elhelyezkedése, a hatékony információátadás és az oktatási programok minősége alapján alakul majd ki. Ennek elsődleges célja az lesz, hogy rákényszerítsék a felsőoktatási intézményeket képzéseik munkaerő-piaci elvárásokhoz való igazítására.
Magyar egyetemek
Erdélyben a rendszerváltás óta több intézményben tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen több-kevesebb megszorítással folytonos volt a magyar nyelvű oktatás, bár a 80-as években fennállt annak a veszélye, hogy ezt is elveszítik határon túli testvéreink. Emellett sikeresen működik a Református Egyház fenntartásában a Partiumi Keresztyén Egyetem Nagyváradon, valamint a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Problémák azonban itt is akadnak, többek közt ezért határozta el 2010 januárjában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy oktatási szakbizottsága kidolgozzon egy egységes magyar felsőoktatási tervet.
A román és a magyar állam között voltaképpen a rendszerváltás óta vitatéma az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete. Ezzel kapcsolatban számos megegyezés született több-kevesebb sikerrel. A 2009-ben aláírt román–magyar együttműködési jegyzőkönyv szerint nem engedhető meg, hogy bárkit is hátrány érjen amiatt, hogy magyarul tanul Romániában. Emellett a két fél által felállított vegyesbizottság vizsgálja majd a jövőben a kétnyelvűség megfelelő alkalmazását a Babes-Bolyai Egyetemen.
Ilyen szempontból sokkal jobb helyzetben van a Sapientia Tudományegyetem, ahol egyre több szakot akkreditálnak. Az egyetem rektora, Dr. Hollanda Dénes szerint célirányosan olyan képzéseket indítanak, amire manapság igény van: kommunikáció, fordító, informatika, automatizálás, távközlés stb. Itt nem a diplomagyártásra „szakosodtak”, hanem az egyetem tudományos hírnevét kívánják növelni, amire jó szakemberekkel meg is van az esélyük. Az egyetemet javarészt a magyar állam finanszírozza, de a fentebb említett megállapodás szerint több szak sikeres akkreditálása után a román fél is fontolóra veszi a hozzájárulást.
Mindezek sok jóval bíztatnak az erdélyi magyar felsőoktatással kapcsolatban, aminek a helyzete – nagy küzdelmek árán, de – folyamatosan javul. A képet árnyalja, hogy a tapasztalatok szerint az itt végzett hallgatók javarészt külföldön kamatoztatják tudásokat. Éppen ezért az intézményeknek arra is kell törekedniük, hogy visszafogják az "agyelszívást", ami fizetőképes munkahelyek nélkül meglehetősen nehéz.
ZSÁR VIRÁG. Forrás: Kitekinto.hu
Folyamatos botrányok övezik a román felsőoktatást: diplomák akkreditáció nélkül, uniós el nem ismerés, állami pénzek elszivárgása, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Diploma gyakorlati alkalmazhatóság nélkül
A szocializmus óta nem vizsgálták felül a bukaresti egyetemen bizonyos szakok „naprakészségét”. A mai napig képeznek kohász- és vaskohász mérnököket, míg szinte minden, ezzel foglalkozó romániai cég befejezte működését az utóbbi 20 évben. Emellett meg kell említeni, hogy évente körülbelül 9000 diák kap jogi diplomát, míg mindent egybevetve (ügyvédbojtár, közjegyző stb.) legfeljebb ezren tudnak elhelyezkedni.
Romániában jelenleg mintegy 710 ezer munkanélkülit regisztráltak a hatóságok, míg legfeljebb 7 ezer állásajánlat van. Az Impulzus.ro értesülései szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket sokkal inkább sújtja a munkanélküliség, ugyanis a szakmunkásokhoz képest jóval nehezebben találnak – képzettségüknek megfelelő – állást.
Nem véletlen, hogy körülbelül 3 millió román állampolgár megy külföldre jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt. Ők azonban azzal szembesülnek, hogy – minden uniós jogszabály ellenére – diplomájukat számos országban nem fogadják el, így például Franciaországban sem. Így marad a taxisofőrség, bébiszitterkedés, újságkihordás, és a többi.
A román felsőoktatás válsága hosszabb ideje húzódik. Már Basescu is felemelte szavát több ízben a helyzet lehetetlensége miatt. Tavaly augusztusban például az államelnök élesen bírálta a nagyváradi, a Târgu Jiu-i, az alexandriai állami egyetemeket és a iaşi-i orvosi egyetemet is a tanügyi reformmal kapcsolatban. Szerinte olyan felsőoktatásra volna szükség, ami értékeket, képességeket és ismereteket ad át hallgatóinak, és – nem utolsósorban – megfelel a jelenlegi munkaerő-piaci elvárásoknak. A felsorolt egyetemeket azzal vádolta, hogy tulajdonképpen a Spiru Haret magánegyetem megfelelői állami pénzen.
Az egyetem, mint sikeres gazdasági vállalkozás
A Spiru Haret egyetem több botrány főszereplője volt a közelmúltban. Mint kiderült, számos, még nem akkreditált szakon adott ki diplomát, amelyek érvényességét az oktatási minisztérium később kétségbe vonta. Végül megállapították, hogy ezeket nem vonják vissza, a közeljövőben azonban a hallgatóknak más egyetemeken kell államvizsgát tenniük amennyiben érvényes diplomához akarnak jutni. Mindemellett arra is fény derült, hogy az egyetem „meglehetősen” nyereségesen működik: a tavalyi év legsikeresebb román vállalkozása ugyanis a Spiru Haret volt. Pénzügyi hatékonyságával az ország legnagyobb vállalkozásait is maga mögé szorította. A siker titka: számos új szak indítása (akár akkreditáció nélkül), megnövelt hallgatói létszám, valamint a távoktatás kiterjesztése, ami jóval olcsóbb az egyetemnek.
Rangsorolás – lefokozás
A tarthatatlan helyzetet tovább fokozta, amikor közzétették a Times Higher Education című brit felsőoktatási szakfolyóirat éves ranglistáját, ahol egyetlen román egyetem sem került be a legjobb ötszáz közé. A bukaresti egyetem valahol 500 és 600 között szerepel, míg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem nevét csupán megemlítették – igaz, ez jelentős előrehaladás, eddig ugyanis még ez sem történt meg. Basescu szerint „a román tanügy nem engedheti meg magának, hogy a nemzetközi ranglisták végén kullogjon, hogy szalagon állítsa elő a munkanélkülieket és a diplomákat, amely az állami intézményekben ugyanolyan látványos, mint a magánegyetemeken.”
Éppen ezért készítenek 2011-re egy országos rangsort Romániában, ahol az egyetemek közötti sorrend a végzősök sikeres munkapiaci elhelyezkedése, a hatékony információátadás és az oktatási programok minősége alapján alakul majd ki. Ennek elsődleges célja az lesz, hogy rákényszerítsék a felsőoktatási intézményeket képzéseik munkaerő-piaci elvárásokhoz való igazítására.
Magyar egyetemek
Erdélyben a rendszerváltás óta több intézményben tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen több-kevesebb megszorítással folytonos volt a magyar nyelvű oktatás, bár a 80-as években fennállt annak a veszélye, hogy ezt is elveszítik határon túli testvéreink. Emellett sikeresen működik a Református Egyház fenntartásában a Partiumi Keresztyén Egyetem Nagyváradon, valamint a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Problémák azonban itt is akadnak, többek közt ezért határozta el 2010 januárjában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy oktatási szakbizottsága kidolgozzon egy egységes magyar felsőoktatási tervet.
A román és a magyar állam között voltaképpen a rendszerváltás óta vitatéma az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete. Ezzel kapcsolatban számos megegyezés született több-kevesebb sikerrel. A 2009-ben aláírt román–magyar együttműködési jegyzőkönyv szerint nem engedhető meg, hogy bárkit is hátrány érjen amiatt, hogy magyarul tanul Romániában. Emellett a két fél által felállított vegyesbizottság vizsgálja majd a jövőben a kétnyelvűség megfelelő alkalmazását a Babes-Bolyai Egyetemen.
Ilyen szempontból sokkal jobb helyzetben van a Sapientia Tudományegyetem, ahol egyre több szakot akkreditálnak. Az egyetem rektora, Dr. Hollanda Dénes szerint célirányosan olyan képzéseket indítanak, amire manapság igény van: kommunikáció, fordító, informatika, automatizálás, távközlés stb. Itt nem a diplomagyártásra „szakosodtak”, hanem az egyetem tudományos hírnevét kívánják növelni, amire jó szakemberekkel meg is van az esélyük. Az egyetemet javarészt a magyar állam finanszírozza, de a fentebb említett megállapodás szerint több szak sikeres akkreditálása után a román fél is fontolóra veszi a hozzájárulást.
Mindezek sok jóval bíztatnak az erdélyi magyar felsőoktatással kapcsolatban, aminek a helyzete – nagy küzdelmek árán, de – folyamatosan javul. A képet árnyalja, hogy a tapasztalatok szerint az itt végzett hallgatók javarészt külföldön kamatoztatják tudásokat. Éppen ezért az intézményeknek arra is kell törekedniük, hogy visszafogják az "agyelszívást", ami fizetőképes munkahelyek nélkül meglehetősen nehéz.
ZSÁR VIRÁG. Forrás: Kitekinto.hu
2010. február 2.
Önálló és állami és magyar
A magyarság képviseletében fellépők újfent ott ülnek a kormányban, mi több, a miniszterelnök jobbján a végrehajtó hatalom második embereként maga a párt elnöke foglal helyet. A hatalomban való részesedésünk illúziója teljesebb nem is lehetne, érthető, hogy elvárásaink tisztázása a legnagyobb időszerűséggel merül fel.
Segít ebben az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról nemrég megjelent újabb összefoglalás, mely közösségünknek egy olyan fájó kérdését teszi ismét szóvá, melyre több mint kilencven éve keressük a megoldást, de hiába. A kötet a történeti előzmények és a kolozsvári egyetem (1872—1919) történetének ismertetése után a bajok gyökerét nagyon helyesen az intézmény román hatóságok általi bezárása-elkobzása-elüldözése kérdéskörében ragadja meg, ebből a szempontból az intézmény Bolyai Egyetem formájában való újralapítása történelmileg amolyan átmeneti lépésnek minősül a megsemmisítés felé vezető úton. „Az eredeti terv — miszerint létrehozták a Bolyai Egyetemet azért, hogy felszámolják — 1959-ben teljesült" — írja erről a kötetben Balázs Sándor. Jellemző, hogy a román közvéleményben azóta elfojtott hang, a méltányosságé a döntő események közben nem csupán a gyulafehérvári nemzetgyűlés dokumentumaiban szólalt meg a lelkiismeret erejével, hanem a román nemzeti gondolat legnagyobb képviselőinek egyike, Nicolae Iorga egy állásfoglalásában is. „Nem azért szereztük meg Erdélyt, hogy mások egyetemeit felszámoljuk, hanem hogy létrehozzuk a sajátjainkat."— figyelmeztetett akkor Iorga, de hasztalan. A nemzeti liberális párt által vezetett, a kisebbségek eltiprását célzó román nemzetépítés más utakat követett, s ebben a kommunista hatalom végső soron a Brătianu-féle párt hűséges tanítványának bizonyult. A metalitásváltásnál, a hivatalos román politikai vonalnál maradva jellemző dokumentuma ama vészterhes időknek Réz Mihály egyetemi tanár Octavian Gogához, az Ady-irodalomból is jól ismert költő, akkori román kultuszminiszterhez intézett nyílt levele: „Magyar egyetem csak Kolozsvárt létezhet, és annak teljesen autonómnak kell lennie. Azt mondják, a magyar egyetem a magyarság nagy politikai ereje. Ez igaz, mert a tudás, szorgalom, munka, fegyelem és becsület eredménye, s ez képezi a társadalom erejét. És mindezt meg akarják tiltani nekünk? A kérdés valójában az, akarják-e Erdélyben élni hagyni a magyarságot?" A levél pusztába kiáltott szó maradt, közlését a cenzúra megakadályozta.
A kötet sorra veszi az azóta eltelt kilenc évtized minden próbálkozását, minden átmeneti sikerét és kudarcát, az egyházak tanárképző alapítására tett első kísérletének betiltásától el egészen a nyolcvan évvel későbbi, szintén egyházi közreműködéssel, magyar állami támogatással meglapított Partium és Sapientia magánegyetemekig, a Bolyai beolvasztásán és elsorvasztásán át egészen az 1989. utáni felemás felélesztésig, s az azóta is tartó kálvária újabb állomásaiig, a Petőfi—Schiller Egyetem halva született ötletéig, a multikulturalitás jelszavával való visszaélésig, addig az égbekiáltó diszkriminációig és hipokrízisig, mellyel a Bolyai Kezdeményező Bizottság kétnyelvű feliratok dolgában tett lépéseit elgáncsolták és megtorolták.
A kötet mindazonáltal főleg a tárgyilagos helyzetismertetés és -elemzés, a kimért, tudományos közelítés mérvadó dokumentumaként lehet segítségére annak a munkának, mely a kérdést nemzetközi fórumok elé vitte napjainkban, miközben figyelmeztetés a román kormányban és parlamentben igényeink szolgálatával megbízottaknak is: közösségünk „politikai vezetői mindmáig nem tudták elérni, hogy az egykori magyar alapítású egyetem helyett létrehozott magyar tannyelvű román állami egyetem ma is érvényes jogfolytonosságát elismertessék" — állapítja meg erről Kónya-Hamar Sándor. Az említetteken kívül a társszerzők, Bodó Barna, Csetri Elek, Gaál György és Somai József a ma ismert terjedelmes könyvészet alapos ismeretének birtokában írták meg a rájuk eső fejezeteket, a levont konklúziók homályt oszlatnak, és a kérdés velejének megfogalmazásában is nemegyszer aforizmaként, letisztult tanulságként idézhetők, miként Somai József mottóul választott megállapítása is: „Nincs és nem is lehet a népeknek olyan bűne, hogy békeszerződéssel vagy a hatalom erejével jogvesztésre ítéltessenek."
Mint látjuk, egy jobb sorsra érdemes Erdélyért, annak népei valódi kibéküléséért is szót emelnek a szerzők.
Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról.
Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, Kolozsvár, 2009.
B. Kovács András. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A magyarság képviseletében fellépők újfent ott ülnek a kormányban, mi több, a miniszterelnök jobbján a végrehajtó hatalom második embereként maga a párt elnöke foglal helyet. A hatalomban való részesedésünk illúziója teljesebb nem is lehetne, érthető, hogy elvárásaink tisztázása a legnagyobb időszerűséggel merül fel.
Segít ebben az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról nemrég megjelent újabb összefoglalás, mely közösségünknek egy olyan fájó kérdését teszi ismét szóvá, melyre több mint kilencven éve keressük a megoldást, de hiába. A kötet a történeti előzmények és a kolozsvári egyetem (1872—1919) történetének ismertetése után a bajok gyökerét nagyon helyesen az intézmény román hatóságok általi bezárása-elkobzása-elüldözése kérdéskörében ragadja meg, ebből a szempontból az intézmény Bolyai Egyetem formájában való újralapítása történelmileg amolyan átmeneti lépésnek minősül a megsemmisítés felé vezető úton. „Az eredeti terv — miszerint létrehozták a Bolyai Egyetemet azért, hogy felszámolják — 1959-ben teljesült" — írja erről a kötetben Balázs Sándor. Jellemző, hogy a román közvéleményben azóta elfojtott hang, a méltányosságé a döntő események közben nem csupán a gyulafehérvári nemzetgyűlés dokumentumaiban szólalt meg a lelkiismeret erejével, hanem a román nemzeti gondolat legnagyobb képviselőinek egyike, Nicolae Iorga egy állásfoglalásában is. „Nem azért szereztük meg Erdélyt, hogy mások egyetemeit felszámoljuk, hanem hogy létrehozzuk a sajátjainkat."— figyelmeztetett akkor Iorga, de hasztalan. A nemzeti liberális párt által vezetett, a kisebbségek eltiprását célzó román nemzetépítés más utakat követett, s ebben a kommunista hatalom végső soron a Brătianu-féle párt hűséges tanítványának bizonyult. A metalitásváltásnál, a hivatalos román politikai vonalnál maradva jellemző dokumentuma ama vészterhes időknek Réz Mihály egyetemi tanár Octavian Gogához, az Ady-irodalomból is jól ismert költő, akkori román kultuszminiszterhez intézett nyílt levele: „Magyar egyetem csak Kolozsvárt létezhet, és annak teljesen autonómnak kell lennie. Azt mondják, a magyar egyetem a magyarság nagy politikai ereje. Ez igaz, mert a tudás, szorgalom, munka, fegyelem és becsület eredménye, s ez képezi a társadalom erejét. És mindezt meg akarják tiltani nekünk? A kérdés valójában az, akarják-e Erdélyben élni hagyni a magyarságot?" A levél pusztába kiáltott szó maradt, közlését a cenzúra megakadályozta.
A kötet sorra veszi az azóta eltelt kilenc évtized minden próbálkozását, minden átmeneti sikerét és kudarcát, az egyházak tanárképző alapítására tett első kísérletének betiltásától el egészen a nyolcvan évvel későbbi, szintén egyházi közreműködéssel, magyar állami támogatással meglapított Partium és Sapientia magánegyetemekig, a Bolyai beolvasztásán és elsorvasztásán át egészen az 1989. utáni felemás felélesztésig, s az azóta is tartó kálvária újabb állomásaiig, a Petőfi—Schiller Egyetem halva született ötletéig, a multikulturalitás jelszavával való visszaélésig, addig az égbekiáltó diszkriminációig és hipokrízisig, mellyel a Bolyai Kezdeményező Bizottság kétnyelvű feliratok dolgában tett lépéseit elgáncsolták és megtorolták.
A kötet mindazonáltal főleg a tárgyilagos helyzetismertetés és -elemzés, a kimért, tudományos közelítés mérvadó dokumentumaként lehet segítségére annak a munkának, mely a kérdést nemzetközi fórumok elé vitte napjainkban, miközben figyelmeztetés a román kormányban és parlamentben igényeink szolgálatával megbízottaknak is: közösségünk „politikai vezetői mindmáig nem tudták elérni, hogy az egykori magyar alapítású egyetem helyett létrehozott magyar tannyelvű román állami egyetem ma is érvényes jogfolytonosságát elismertessék" — állapítja meg erről Kónya-Hamar Sándor. Az említetteken kívül a társszerzők, Bodó Barna, Csetri Elek, Gaál György és Somai József a ma ismert terjedelmes könyvészet alapos ismeretének birtokában írták meg a rájuk eső fejezeteket, a levont konklúziók homályt oszlatnak, és a kérdés velejének megfogalmazásában is nemegyszer aforizmaként, letisztult tanulságként idézhetők, miként Somai József mottóul választott megállapítása is: „Nincs és nem is lehet a népeknek olyan bűne, hogy békeszerződéssel vagy a hatalom erejével jogvesztésre ítéltessenek."
Mint látjuk, egy jobb sorsra érdemes Erdélyért, annak népei valódi kibéküléséért is szót emelnek a szerzők.
Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról.
Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, Kolozsvár, 2009.
B. Kovács András. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. március 9.
Sapientia: többfrontos izgalom
A héten kötteti és nyújtja be a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) asztalára az akkreditálás megszerzéséhez szükséges dokumentációt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége – nyilatkozta a Krónikának Dávid László rektor, aki derűlátó az akkreditációt illetően.
Derűlátó. Dávid László rektor bízik a Sapientia akkreditálásábanA tervek szerint szerdára készül el az a vaskos dokumentáció, amelyet a Sapientia-EMTE vezetősége a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) elé terjeszt.
A Craiovai Egyetem volt rektora, Mircea Ivănescu professzor által vezetett bizottság öt szakot választott ki az akkreditálási folyamathoz. „Az ARACIS vizsgáló testülete előzőleg négy csíkszeredai és egyetlen vásárhelyi szakot jelölt meg, ebből végül három, illetve kettő lett. Számos tényt figyelembe véve, személy szerint jobban szerettem volna, ha Marosvásárhelyről választanak ki hármat és Csíkszeredából kettőt, de így is nagyon bízom a sikerben” – nyilatkozta a Krónikának Dávid László, az egyetem rektora.
Április folyamán az egyetemi oktatás minőségét ellenőrző testület hat bizottsága látogat Csíkszeredába és Marosvásárhelyre. Felmérik a Csíkszeredában működő román–angol, az általános közgazdaság és a szociológia szakokat, illetve a marosvásárhelyi informatika, valamint az automatika és alkalmazott informatika szakokat. A szociológián kívül valamennyi szaknak sikerült az évek folyamán megszereznie az akkreditálást. Az ARACIS eredménye májusra várható. Amennyiben pozitív döntés születik, a Sapientia akkreditálását előbb egy kormányrendelet, majd a parlament szavazata szentesítené.
A romániai adófizetők pénzére várva
„Sajnos a támogatásokból már csak a működésre futja” – válaszolta lapunk finanszírozásra vonatkozó kérdésére Dávid László. További kérdésünkre, hogy az anyaországi rendszeres támogatás és a pályázatokon szerzett összegek mellett mikortól számíthatnak a romániai adófizetők pénzére, a rektor úgy vélekedett: „Ha optimista lennék, azt mondanám, a tegnapra. De a román törvények szerint csak egy akkreditált egyetem támogatható. Amint megszereztük az akkreditálást, jogosnak és egyben elérhetőnek érzem ezt a kérést. Viszont azt is tudom, hogy a szakmai szempont mellett nagyrészt a politikai állásponttól függ. Elkezdődnek a tárgyalások, az alkuk, mi meg reménykedünk”. Dávid nem rejtette véka alá, hogy számít az RMDSZ vezetőségére, és tisztában van azzal, hogy a szövetség hathatós támogatása nélkül a román hatalom a Sapientia elé is hasonló akadályokat gördítene, mint a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) elé.
Mentalitásfüggő támogatás
„Arra törekszünk, hogy az új tanügyi törvénytervezet magánegyetemekre vonatkozó fejezete a lehető legkedvezőbb legyen a Sapientiára nézve. Azonban naivság azt hinni, hogy ez csak tőlünk függ” – vetítette előre a nem túl könnyűnek ígérkező feladatot lapunk megkeresésére Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára. Mint hangsúlyozta: a jelenlegi törvény megváltoztatásához a döntéshozók koncepció- és főleg mentalitásváltására lenne szükség.
„Első sorban az illetékesekben azt kellene tudatosítani, hogy ha a magánegyetemek a felsőoktatási rendszer szerves részét képezik, akkor azokat annak megfelelően kell kezelni. Ha elfogadtuk, hogy Romániában működhetnek magánegyetemek is, akkor fogadjuk el azt is, hogy az államnak kötelessége azokat az adófizetők pénzéből támogatni” – szögezte le Király, hozzátéve, reményei szerint a szaktárca már a héten tárgyalhatja a törvénytervezet magánegyetemeket érintő részét.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
A héten kötteti és nyújtja be a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) asztalára az akkreditálás megszerzéséhez szükséges dokumentációt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége – nyilatkozta a Krónikának Dávid László rektor, aki derűlátó az akkreditációt illetően.
Derűlátó. Dávid László rektor bízik a Sapientia akkreditálásábanA tervek szerint szerdára készül el az a vaskos dokumentáció, amelyet a Sapientia-EMTE vezetősége a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) elé terjeszt.
A Craiovai Egyetem volt rektora, Mircea Ivănescu professzor által vezetett bizottság öt szakot választott ki az akkreditálási folyamathoz. „Az ARACIS vizsgáló testülete előzőleg négy csíkszeredai és egyetlen vásárhelyi szakot jelölt meg, ebből végül három, illetve kettő lett. Számos tényt figyelembe véve, személy szerint jobban szerettem volna, ha Marosvásárhelyről választanak ki hármat és Csíkszeredából kettőt, de így is nagyon bízom a sikerben” – nyilatkozta a Krónikának Dávid László, az egyetem rektora.
Április folyamán az egyetemi oktatás minőségét ellenőrző testület hat bizottsága látogat Csíkszeredába és Marosvásárhelyre. Felmérik a Csíkszeredában működő román–angol, az általános közgazdaság és a szociológia szakokat, illetve a marosvásárhelyi informatika, valamint az automatika és alkalmazott informatika szakokat. A szociológián kívül valamennyi szaknak sikerült az évek folyamán megszereznie az akkreditálást. Az ARACIS eredménye májusra várható. Amennyiben pozitív döntés születik, a Sapientia akkreditálását előbb egy kormányrendelet, majd a parlament szavazata szentesítené.
A romániai adófizetők pénzére várva
„Sajnos a támogatásokból már csak a működésre futja” – válaszolta lapunk finanszírozásra vonatkozó kérdésére Dávid László. További kérdésünkre, hogy az anyaországi rendszeres támogatás és a pályázatokon szerzett összegek mellett mikortól számíthatnak a romániai adófizetők pénzére, a rektor úgy vélekedett: „Ha optimista lennék, azt mondanám, a tegnapra. De a román törvények szerint csak egy akkreditált egyetem támogatható. Amint megszereztük az akkreditálást, jogosnak és egyben elérhetőnek érzem ezt a kérést. Viszont azt is tudom, hogy a szakmai szempont mellett nagyrészt a politikai állásponttól függ. Elkezdődnek a tárgyalások, az alkuk, mi meg reménykedünk”. Dávid nem rejtette véka alá, hogy számít az RMDSZ vezetőségére, és tisztában van azzal, hogy a szövetség hathatós támogatása nélkül a román hatalom a Sapientia elé is hasonló akadályokat gördítene, mint a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) elé.
Mentalitásfüggő támogatás
„Arra törekszünk, hogy az új tanügyi törvénytervezet magánegyetemekre vonatkozó fejezete a lehető legkedvezőbb legyen a Sapientiára nézve. Azonban naivság azt hinni, hogy ez csak tőlünk függ” – vetítette előre a nem túl könnyűnek ígérkező feladatot lapunk megkeresésére Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára. Mint hangsúlyozta: a jelenlegi törvény megváltoztatásához a döntéshozók koncepció- és főleg mentalitásváltására lenne szükség.
„Első sorban az illetékesekben azt kellene tudatosítani, hogy ha a magánegyetemek a felsőoktatási rendszer szerves részét képezik, akkor azokat annak megfelelően kell kezelni. Ha elfogadtuk, hogy Romániában működhetnek magánegyetemek is, akkor fogadjuk el azt is, hogy az államnak kötelessége azokat az adófizetők pénzéből támogatni” – szögezte le Király, hozzátéve, reményei szerint a szaktárca már a héten tárgyalhatja a törvénytervezet magánegyetemeket érintő részét.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. április 15.
„Az MTA romániai területi bizottságaként működik”
Nagyvárad – Nagyváradon tartotta első határon túli kihelyezett ülését a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdasági- és Jogtudományi Osztálya. A rendezvény partnerszervezője a Kolozsvári Akadémia Bizottság volt.
Ez alkalomból exkluzív interjút adott az erdon.ro-nak dr. Péntek János nyelvész-professzor, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) vezetője, az Erdélyi Múzeum Egyesület egyik alelnöke.
– Hány romániai tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának?
– Több mint negyven-ötven éves története van annak, hogy Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia öt területi bizottságban szerveződik, természetesen azon kivül, hogy léteznek az akadémia osztályok, és maga az MTA Budapesten. 1990 után lényeges változások történtek a tudománypolitikában is, és ennek a stratégiának az egyik fontos része az volt, hogy az Akadémia tagokat választott a határon túli területekről is, akik az MTA-nak a külső tagjai lettek. Ez volt tehát az egyik lépés, ami jelenleg számunkra azt jelenti, hogy innen, Romániából a Magyar Tudományos Akadémiának tizenöt tagja van. Május első hetében lesz a következő tagválasztás, valószínűleg bővülni fog ez a keret. 1993-ben létrehozták ugyanakkor az MTA köztestületét, ennek munkájában azok a személyek vesznek részt, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, vagyis tudományos címük vagy doktori fokozatuk van. 2000-ben ezt is kiterjesztették az egész Kárpát-medencére.
– Mikor jött létre a Kolozsvári Akadémiai Bizottság?
– 2007-ben döntötte el az Akadémia azt, hogy területi bizottságot hoz létre Romániában, melynek központja Kolozsváron lesz. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tehát a Magyar Tudományos Akadémia romániai területi bizottsága, így is szerepel az akadémiai törvényben, hogy működési területe Románia. Ugyan regionális munkabizottságunk működik Bukarestben, Temesváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen is, de a központunk a kincses városban van. Az elnevezés is Kolozsvárhoz kapcsolódik. Ennek hátterében az említett tizenöt akadémikus áll, akik tagjai az Akadémiának. Az MTA-nak ugyanakkor közel hatszáz köztestületi tagja van Romániából. Ők olyan személyek, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, és csatlakoztak a Magyar Akadémiához, olyan értelemben, hogy magyar témával foglalkoznak vagy magyar nyelven is publikálnak.
Román MTA-tagok
Ez azt is jelenti, hogy például Nagyváradról is van román köztestületi tagja is az MTA-nak, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) egyik történészprofesszora, s nem ő az egyetlen. A lényeg az, hogy román nemzetiségű MTA köztestületi tagok is vannak, olyanok, akik tudnak magyarul vagy magyar kutatással is foglalkoznak. A hatszáz romániai köztestületi tagból épült tehát fel a KAB három évvel ezelőtt. Az alapításhoz nagymértékben hozzájárult, hogy Románia 2007. január 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Az uniós keretben ez természetesen történhetett meg, és hát azért ebben az is benne volt, hogy a Román Tudományos Akadémia partnere az MTA-nak, és ebből kifolyólag nekünk is partnerünk lett. A Román Akadémiának egyébként szintén filiáléja van Kolozsváron, a területi bizottsága nagyon jól együttműködik velünk.
– Hogyan működik a KAB?
– Az MTA területi bizottságainak a működése a szaktestületekben zajlik. A KAB keretében huszonegy szakbizottság alakult meg eddig, ugyanis előfordulhat, hogy lesznek még olyan tudományterületek, melyek majd szakbizottságokba szerveződnek. Valamennyi szakbizottság ott alakult meg, ahol a legtöbben vannak az adott szakterületről. Nyilván ebből az is következik, hogy a szakbizottságok többségének központja Kolozsváron található, de van három Marosvásárhelyen és kettő Csíkszeredában is, valamint regionális munkatestület működik Temesváron és Bukarestben is. Ennek az a lényege, hogy ezek a bizottságok, illetve maga a KAB is akadémiai testületként nagyon szoros kapcsolatban áll az MTA-val. Ugyanakkor a kolozsvári területi bizottság szaktestületeiben ugyanaz a személy két-három grémiumnak is a tagja lehet. Nincs ebben semmifajta korlátozás. Ha jól tudom például dr. Benedek József professzor is két vagy három szakbizottságnak a tagja, többek közt ő az elnöke a Regionális Kutatások Szakbizottságának. Ugyanúgy, ahogy én is az Erdélyi Múzeum Egyesület egyik alelnöke és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének az elnöke is vagyok. A KAB tagság tehát nem zár ki egyéb ilyen funkciókat, a feltétel csupán annyi, hogy- amint az imént már említettem- aki ebben részt vesz, tudományos fokozattal kell rendelkezzen. A magot az akadémikusok szűkebb csoportja adja, úgyhogy nem egyesület, hanem akadémiai testület jellege van a KAB-nak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad – Nagyváradon tartotta első határon túli kihelyezett ülését a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdasági- és Jogtudományi Osztálya. A rendezvény partnerszervezője a Kolozsvári Akadémia Bizottság volt.
Ez alkalomból exkluzív interjút adott az erdon.ro-nak dr. Péntek János nyelvész-professzor, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) vezetője, az Erdélyi Múzeum Egyesület egyik alelnöke.
– Hány romániai tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának?
– Több mint negyven-ötven éves története van annak, hogy Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia öt területi bizottságban szerveződik, természetesen azon kivül, hogy léteznek az akadémia osztályok, és maga az MTA Budapesten. 1990 után lényeges változások történtek a tudománypolitikában is, és ennek a stratégiának az egyik fontos része az volt, hogy az Akadémia tagokat választott a határon túli területekről is, akik az MTA-nak a külső tagjai lettek. Ez volt tehát az egyik lépés, ami jelenleg számunkra azt jelenti, hogy innen, Romániából a Magyar Tudományos Akadémiának tizenöt tagja van. Május első hetében lesz a következő tagválasztás, valószínűleg bővülni fog ez a keret. 1993-ben létrehozták ugyanakkor az MTA köztestületét, ennek munkájában azok a személyek vesznek részt, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, vagyis tudományos címük vagy doktori fokozatuk van. 2000-ben ezt is kiterjesztették az egész Kárpát-medencére.
– Mikor jött létre a Kolozsvári Akadémiai Bizottság?
– 2007-ben döntötte el az Akadémia azt, hogy területi bizottságot hoz létre Romániában, melynek központja Kolozsváron lesz. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tehát a Magyar Tudományos Akadémia romániai területi bizottsága, így is szerepel az akadémiai törvényben, hogy működési területe Románia. Ugyan regionális munkabizottságunk működik Bukarestben, Temesváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen is, de a központunk a kincses városban van. Az elnevezés is Kolozsvárhoz kapcsolódik. Ennek hátterében az említett tizenöt akadémikus áll, akik tagjai az Akadémiának. Az MTA-nak ugyanakkor közel hatszáz köztestületi tagja van Romániából. Ők olyan személyek, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, és csatlakoztak a Magyar Akadémiához, olyan értelemben, hogy magyar témával foglalkoznak vagy magyar nyelven is publikálnak.
Román MTA-tagok
Ez azt is jelenti, hogy például Nagyváradról is van román köztestületi tagja is az MTA-nak, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) egyik történészprofesszora, s nem ő az egyetlen. A lényeg az, hogy román nemzetiségű MTA köztestületi tagok is vannak, olyanok, akik tudnak magyarul vagy magyar kutatással is foglalkoznak. A hatszáz romániai köztestületi tagból épült tehát fel a KAB három évvel ezelőtt. Az alapításhoz nagymértékben hozzájárult, hogy Románia 2007. január 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Az uniós keretben ez természetesen történhetett meg, és hát azért ebben az is benne volt, hogy a Román Tudományos Akadémia partnere az MTA-nak, és ebből kifolyólag nekünk is partnerünk lett. A Román Akadémiának egyébként szintén filiáléja van Kolozsváron, a területi bizottsága nagyon jól együttműködik velünk.
– Hogyan működik a KAB?
– Az MTA területi bizottságainak a működése a szaktestületekben zajlik. A KAB keretében huszonegy szakbizottság alakult meg eddig, ugyanis előfordulhat, hogy lesznek még olyan tudományterületek, melyek majd szakbizottságokba szerveződnek. Valamennyi szakbizottság ott alakult meg, ahol a legtöbben vannak az adott szakterületről. Nyilván ebből az is következik, hogy a szakbizottságok többségének központja Kolozsváron található, de van három Marosvásárhelyen és kettő Csíkszeredában is, valamint regionális munkatestület működik Temesváron és Bukarestben is. Ennek az a lényege, hogy ezek a bizottságok, illetve maga a KAB is akadémiai testületként nagyon szoros kapcsolatban áll az MTA-val. Ugyanakkor a kolozsvári területi bizottság szaktestületeiben ugyanaz a személy két-három grémiumnak is a tagja lehet. Nincs ebben semmifajta korlátozás. Ha jól tudom például dr. Benedek József professzor is két vagy három szakbizottságnak a tagja, többek közt ő az elnöke a Regionális Kutatások Szakbizottságának. Ugyanúgy, ahogy én is az Erdélyi Múzeum Egyesület egyik alelnöke és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének az elnöke is vagyok. A KAB tagság tehát nem zár ki egyéb ilyen funkciókat, a feltétel csupán annyi, hogy- amint az imént már említettem- aki ebben részt vesz, tudományos fokozattal kell rendelkezzen. A magot az akadémikusok szűkebb csoportja adja, úgyhogy nem egyesület, hanem akadémiai testület jellege van a KAB-nak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2010. április 17.
Egy mai szekusmódszer – Az átvilágítást ellenzők módszereit ismertették
Az átvilágítás folyamatát rengeteg akadállyal igyekeznek az azt ellenzők gátolni, mi több, támadássorozatokat indítanak a lusztráció iránt elkötelezett személyek ellen. A szembenézés a múlttal jeligéjű sorozat legújabb sajtóértekezletét tartotta tegnap Nagyváradon TŐKÉS LÁSZLÓ európai parlamenti képviselő.
A támadássorozat példája az, ahogy Tolnay István nevével visszaéltek. A református egyházkerület előadótanácsosa a múlt héten értesült arról, hogy valaki még 2008 decemberében levelet küldött a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnökének, Virgiliu Leon Ţârăunak. A villanypostán elküldött üzenetben többek között az országos átvilágító testület akkori elnökét, Csendes Lászlót vádolták meg a Tőkés László akkori püspökkel való összejátszással. Az e-mailt egy olyan címről küldték el, amelynek elnevezése azt sejteti, hogy Tolnay István a létrehozója, egyébként alá is írták nevével a folyamodványt. A testület el is járt az ügyben. Válaszlevelet küldtek, ám azt Tolnay István nem kapta kézhez (bár postai úton érkezhetett). Az azóta megszerzett dokumentumokból viszont kiderül, hogy azt már a Partiumi Keresztény Egyetem alelnökének címezték. Így elképzelhető, hogy egy még korábbi levélben megfogalmazottakra válaszolnak.
Tolnay István elmondta, hogy a levél a „több legyet egy csapásra” elv alapján íródott: amellett, hogy Tőkést, Csendest és őt magát valótlan színben akarták feltüntetni, egyben az egyházkerületet és az egyetemet is kompromittálni szerették volna. A kitűnő románsággal megfogalmazott irományban még arra is vigyáztak, hogy franciás fordulatokkal hitelesítsék a stílust (Tolnay István francianyelvtanár). Viszont a szerző gyűlöletéről és egészében a lelkiállapotáról a bőségesen és indokolatlanul alkalmazott felkiáltójelek (még az aláírás végére is biggyesztettek egyet) sokat elárulnak.
M. T. R.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Az átvilágítás folyamatát rengeteg akadállyal igyekeznek az azt ellenzők gátolni, mi több, támadássorozatokat indítanak a lusztráció iránt elkötelezett személyek ellen. A szembenézés a múlttal jeligéjű sorozat legújabb sajtóértekezletét tartotta tegnap Nagyváradon TŐKÉS LÁSZLÓ európai parlamenti képviselő.
A támadássorozat példája az, ahogy Tolnay István nevével visszaéltek. A református egyházkerület előadótanácsosa a múlt héten értesült arról, hogy valaki még 2008 decemberében levelet küldött a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnökének, Virgiliu Leon Ţârăunak. A villanypostán elküldött üzenetben többek között az országos átvilágító testület akkori elnökét, Csendes Lászlót vádolták meg a Tőkés László akkori püspökkel való összejátszással. Az e-mailt egy olyan címről küldték el, amelynek elnevezése azt sejteti, hogy Tolnay István a létrehozója, egyébként alá is írták nevével a folyamodványt. A testület el is járt az ügyben. Válaszlevelet küldtek, ám azt Tolnay István nem kapta kézhez (bár postai úton érkezhetett). Az azóta megszerzett dokumentumokból viszont kiderül, hogy azt már a Partiumi Keresztény Egyetem alelnökének címezték. Így elképzelhető, hogy egy még korábbi levélben megfogalmazottakra válaszolnak.
Tolnay István elmondta, hogy a levél a „több legyet egy csapásra” elv alapján íródott: amellett, hogy Tőkést, Csendest és őt magát valótlan színben akarták feltüntetni, egyben az egyházkerületet és az egyetemet is kompromittálni szerették volna. A kitűnő románsággal megfogalmazott irományban még arra is vigyáztak, hogy franciás fordulatokkal hitelesítsék a stílust (Tolnay István francianyelvtanár). Viszont a szerző gyűlöletéről és egészében a lelkiállapotáról a bőségesen és indokolatlanul alkalmazott felkiáltójelek (még az aláírás végére is biggyesztettek egyet) sokat elárulnak.
M. T. R.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. április 20.
Apadó egyházi lélekszám
A partiumi római katolikus gyülekezetek erősebben tartották magukat, mint a protestánsok, 1992 után mégis súlyos veszteségeket könyvelhetett el mindkettő – derült ki Szilágyi Ferenc egyetemi oktató előadásából.
Egyre kevesebben. Szilágyi Ferenc szerint az erdélyi történelmi egyházak a kivándorlás miatt veszítettek el híveket
Kizárólag saját kutatások eredményei azok az információk, amelyeket a történelmi egyházak partiumbeli demográfiai helyzetéről gyűjtött össze Szilágyi Ferenc, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem földrajz szakos tanára. Az oktató két éve dolgozik a felsőoktatási intézménynél, az idei egyetemi napokon nyolc éve tartó adatgyűjtésének eredményeit ismertette.
A Partium első keresztény egyháza természetesen a római katolikus volt – kezdte előadását az egyetemi tanár. A térségben Szent István idején három egyházmegye alakult ki, a nagyváradi, az egri és az erdélyi, és ezek több-kevesebb változással meg is maradtak egészen a 16. századig. A reformációkor aztán az egyházi rendszer összeomlásával a váradi egyházmegye meg is szűnt, a többi közül is csak a székely gyülekezetek tartották magukat valamelyest. 1692-ben, a katolikus restaurációkor Váradon ismét székébe ülhetett a római katolikus püspök, a gyülekezetek azonban csak ekkor kezdtek szerveződni.
Sok német és sváb katolikust telepítettek be a létszám növelésére, és számos román ortodoxot sikerült a (görög) katolikus hitre téríteni – mondta Szilágyi. Ugyanekkor jelentek meg a lutheránus, röviddel ezután pedig a kálvinista tanok, és meg is alakult a Tiszántúli Református Egyházkerület. Ebben a térségben Erdélytől eltérően nem vált dominánssá az unitárius hit. Érdekesség, hogy sok román is felvette a reformáció tanait, bár a román történetírás szerint csak látszatra, miközben valójában ortodox liturgia szerint imádkoztak – a magyar történelemkönyvek azonban ennek az ellenkezőjét állítják.
1900 és 1930 között a háború ellenére a katolikus közösségek még gyarapodtak. Trianon után aztán az addig működő szervezeti egységek szétdarabolódtak, később a kommunizmus az egyházmegyék számát is korlátozta, a lélekszámról pedig igen kevés az adat. Az azonban biztos, hogy Bihar megyében – egyelőre csak ennek feltérképezésével végzett a kutató – csak a déli településeken csappant meg a hívek száma, az Érmellék robbanásszerű növekedést produkált.
Ezt nem mondhatja el magáról a református egyház: nekik nem sikerült a súlypontáthelyezés. 1992 és 2002 között azonban mindkét egyház hívei közül mintegy tízezren települtek át külföldre, drasztikusan csökkent a hívek aránya. Ezzel együtt az elmúlt száz évben a római katolikus egyház csak kétszázalékos, míg a református tízszázalékos csökkenést könyvelhet el.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
A partiumi római katolikus gyülekezetek erősebben tartották magukat, mint a protestánsok, 1992 után mégis súlyos veszteségeket könyvelhetett el mindkettő – derült ki Szilágyi Ferenc egyetemi oktató előadásából.
Egyre kevesebben. Szilágyi Ferenc szerint az erdélyi történelmi egyházak a kivándorlás miatt veszítettek el híveket
Kizárólag saját kutatások eredményei azok az információk, amelyeket a történelmi egyházak partiumbeli demográfiai helyzetéről gyűjtött össze Szilágyi Ferenc, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem földrajz szakos tanára. Az oktató két éve dolgozik a felsőoktatási intézménynél, az idei egyetemi napokon nyolc éve tartó adatgyűjtésének eredményeit ismertette.
A Partium első keresztény egyháza természetesen a római katolikus volt – kezdte előadását az egyetemi tanár. A térségben Szent István idején három egyházmegye alakult ki, a nagyváradi, az egri és az erdélyi, és ezek több-kevesebb változással meg is maradtak egészen a 16. századig. A reformációkor aztán az egyházi rendszer összeomlásával a váradi egyházmegye meg is szűnt, a többi közül is csak a székely gyülekezetek tartották magukat valamelyest. 1692-ben, a katolikus restaurációkor Váradon ismét székébe ülhetett a római katolikus püspök, a gyülekezetek azonban csak ekkor kezdtek szerveződni.
Sok német és sváb katolikust telepítettek be a létszám növelésére, és számos román ortodoxot sikerült a (görög) katolikus hitre téríteni – mondta Szilágyi. Ugyanekkor jelentek meg a lutheránus, röviddel ezután pedig a kálvinista tanok, és meg is alakult a Tiszántúli Református Egyházkerület. Ebben a térségben Erdélytől eltérően nem vált dominánssá az unitárius hit. Érdekesség, hogy sok román is felvette a reformáció tanait, bár a román történetírás szerint csak látszatra, miközben valójában ortodox liturgia szerint imádkoztak – a magyar történelemkönyvek azonban ennek az ellenkezőjét állítják.
1900 és 1930 között a háború ellenére a katolikus közösségek még gyarapodtak. Trianon után aztán az addig működő szervezeti egységek szétdarabolódtak, később a kommunizmus az egyházmegyék számát is korlátozta, a lélekszámról pedig igen kevés az adat. Az azonban biztos, hogy Bihar megyében – egyelőre csak ennek feltérképezésével végzett a kutató – csak a déli településeken csappant meg a hívek száma, az Érmellék robbanásszerű növekedést produkált.
Ezt nem mondhatja el magáról a református egyház: nekik nem sikerült a súlypontáthelyezés. 1992 és 2002 között azonban mindkét egyház hívei közül mintegy tízezren települtek át külföldre, drasztikusan csökkent a hívek aránya. Ezzel együtt az elmúlt száz évben a római katolikus egyház csak kétszázalékos, míg a református tízszázalékos csökkenést könyvelhet el.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2010. április 20.
Egyházi demográfiai adatok és bibliodráma
Nagyvárad – Hétfőn kezdődödött és szombat estig tart a diákszervezet és az egyes szakok által szervezett Partiumi Egyetemi Napok a PKE-en. Az első nap a teológia szak rendezvényeire került sor.
A napokban zajló Partiumi Egyetemi Napok rendhagyó módon nyújt bemutatkozási lehetőséget a felsőoktatási tanintézet szakjai számára. Az egy hetes rendezvénysorozat egyesíti mindazokat a rendezvényeket, melyeket az egyes szakok már több éves hagyományként minden tanévben megszerveznek. Az első nap a Teológia Tanszék diákjai és oktatói, illetve a diákszövetség által szervezett programokra került sor az egyetem Bartók termében. Elsőként Dr. Szilágyi Ferenc a tanszék oktatója tartott érdekes előadást Történelmi felekezetek demográfiai állapota a Partiumban címmel. Az előadó a partiumi történelmi egyházak múltjára vonatkozó, nyolc éve tartó kutatásainak eredményét mutatta be a vetített képes elődás során.
Érdekes adatok
Érdekes adatok hangzottak el úgy a római katolikus, a protestáns, továbbá a román történelmi egyházak demográfiai változásaival kapcsolatosan. Több történelmi tényező határozta meg a Partiumban élők felekezeti hovatartozását. A 16. században, amikor összeomlott a magyar államszervezet – így az egyházszervezet is – a hagyományosan katolikus Nagyváradon megszűnik a püspökség. A protestantizmus terjedésével a lutheránus, majd pedig a kálvini tanok is dominálnak a térségben. A római katolikus egyházrestaurálására az 1600-as évek végén kerül sor, amikor is katolikusokat – a németek mellett többek között szlovákokat – telepítenek a megyébe. A rekatolizáció az itt élő románok körében is jelentős volt, 1775-ben megalakul a görög katolikus nagyváradi egyházmegye is. Román reformátusok is élnek a térségben, a róluk szóló utolsó feljegyzés az 18. század elején volt Diófáson. Nem egyezik ebben a tekintetben a román és a magyar történetírás, ugyanis az előbbi szerint csak látszatra vették fel a románok a református hitet.
Fogyatkozó lélekszám
Trianon, majd a második bécsi döntés értelemszerűen újabb változásokat szül az egyházi berendezkedésben. Jelentős demográfiai változások történnek, melyek napjainkig is kihatnak. Érmihályfalván például 1992-ig meghatszorozódik a római katolikusok száma, majd 2002-ig hirtelen újra csökkeni kezd a katolikusok lélekszáma Nagyváradhoz hasonlóan. A reformátusok elsősorban a szórványközösségekben kezdenek fogyatkozni, például Gyantán az ezer reformátusból 1992-ig már csak 200 marad. A természetes népszaporulat mellett az emigráció is fontos szempont lett a felekezetek demográfiai alakulásában. Az előadó végezetül röviden szólt a görög katolikusok és az ortodoxok partiumi demográfiai adatairól is. Végső következtetésként elhangzott: az ortodoxok jönnek ki a legjobban a mérlegvonásból. A délután további részében Kasza Ida tanszékvezető-helyettes szervezésében egy bibliodráma is bemutatásra került , mely a féltékenység témáját dolgozta fel játékos, interaktív módon.
erdon.ro,
Nagyvárad – Hétfőn kezdődödött és szombat estig tart a diákszervezet és az egyes szakok által szervezett Partiumi Egyetemi Napok a PKE-en. Az első nap a teológia szak rendezvényeire került sor.
A napokban zajló Partiumi Egyetemi Napok rendhagyó módon nyújt bemutatkozási lehetőséget a felsőoktatási tanintézet szakjai számára. Az egy hetes rendezvénysorozat egyesíti mindazokat a rendezvényeket, melyeket az egyes szakok már több éves hagyományként minden tanévben megszerveznek. Az első nap a Teológia Tanszék diákjai és oktatói, illetve a diákszövetség által szervezett programokra került sor az egyetem Bartók termében. Elsőként Dr. Szilágyi Ferenc a tanszék oktatója tartott érdekes előadást Történelmi felekezetek demográfiai állapota a Partiumban címmel. Az előadó a partiumi történelmi egyházak múltjára vonatkozó, nyolc éve tartó kutatásainak eredményét mutatta be a vetített képes elődás során.
Érdekes adatok
Érdekes adatok hangzottak el úgy a római katolikus, a protestáns, továbbá a román történelmi egyházak demográfiai változásaival kapcsolatosan. Több történelmi tényező határozta meg a Partiumban élők felekezeti hovatartozását. A 16. században, amikor összeomlott a magyar államszervezet – így az egyházszervezet is – a hagyományosan katolikus Nagyváradon megszűnik a püspökség. A protestantizmus terjedésével a lutheránus, majd pedig a kálvini tanok is dominálnak a térségben. A római katolikus egyházrestaurálására az 1600-as évek végén kerül sor, amikor is katolikusokat – a németek mellett többek között szlovákokat – telepítenek a megyébe. A rekatolizáció az itt élő románok körében is jelentős volt, 1775-ben megalakul a görög katolikus nagyváradi egyházmegye is. Román reformátusok is élnek a térségben, a róluk szóló utolsó feljegyzés az 18. század elején volt Diófáson. Nem egyezik ebben a tekintetben a román és a magyar történetírás, ugyanis az előbbi szerint csak látszatra vették fel a románok a református hitet.
Fogyatkozó lélekszám
Trianon, majd a második bécsi döntés értelemszerűen újabb változásokat szül az egyházi berendezkedésben. Jelentős demográfiai változások történnek, melyek napjainkig is kihatnak. Érmihályfalván például 1992-ig meghatszorozódik a római katolikusok száma, majd 2002-ig hirtelen újra csökkeni kezd a katolikusok lélekszáma Nagyváradhoz hasonlóan. A reformátusok elsősorban a szórványközösségekben kezdenek fogyatkozni, például Gyantán az ezer reformátusból 1992-ig már csak 200 marad. A természetes népszaporulat mellett az emigráció is fontos szempont lett a felekezetek demográfiai alakulásában. Az előadó végezetül röviden szólt a görög katolikusok és az ortodoxok partiumi demográfiai adatairól is. Végső következtetésként elhangzott: az ortodoxok jönnek ki a legjobban a mérlegvonásból. A délután további részében Kasza Ida tanszékvezető-helyettes szervezésében egy bibliodráma is bemutatásra került , mely a féltékenység témáját dolgozta fel játékos, interaktív módon.
erdon.ro,
2010. április 21.
Hitvallók és ügynökök
Bihar megye – Péntek este hat órától filmvetítésre és pódiumbeszélgetésre kerül sor Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében.
A kommunista rezsim idején „hosszú távon minden annak a szolgálatában állott, hogy az egyházat gúzsba kötve fogságban tartsák” – fogalmazott igen találóan dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a magyarországi római katolikus egyház üldöztetéséről szóló, Hitvallók és ügynökök című, megrázó erejű dokumentumfilmben. Akár ez a gondolat is lehetne ennek a dokumentumfilmnek a mottója, melyet április 23-án, pénteken délután 6 órakor vetítenek le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának dísztermében. A filmbemutatón jelen lesz Kabay Barna rendező-producer és Petényi Katalin író-rendező. A vetítést követően pódiumbeszélgetésre kerül sor Gergely István (Tiszti) római katolikus esperes vezetésével.
Film és beszélgetés
Az esemény fő szervezője Antal János a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közelmúltkutatási Bizottságának tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a vetítésen a dokumentumfilm moziváltozata lesz látható, és nem az a verzió, amelyet a Duna televízióban minisorozatként sugároztak. A pódiumbeszélgetésen az említett meghívottakon kívül részt vesz majd Tőkés László EP-képviselő és Szabó Gyula mezőörsi római-katolikus plébános is. A beszélgetésre a mintegy másfél órás film levetítése után kerül sor. „A rendezvény apropóját az adja, hogy megindult az átvilágítási folyamat. A protestáns egyházak elkezdték a múlttal való szembenézést, mert a titkosszolgálati múlt átvilágításának kérdése Kárpát-medencei vonatkozású, és az egész térséget elevenen érinti. A rendezvény a koronatanúk vallomása révén betekintést nyújt a római-katolikus egyház üldöztetésébe, bár a dokumnetumfilmáltalában a keresztény egyházak üldöztetését mutatja be, különös figyelmet fordítva az állam és egyház kapcsolatára valamint a kommunista állambiztonsági szervek működésére. Hitvallók és ügynökök drámai sorsán és hiteles dokumentumokon keresztül elevenedik meg a múlt a filmkockákon” – fogalmazott Antal János.
Nem tabutéma
Arra a kérdésünkre, hogy van-e közvetlen összefüggés e rendezvény megszervezése illetve aközött a tény között, hogy a romániai római-katolikus püspökségek nem csatlakoztak az erdélyi magyar protestáns egyházak által kezdeményezett átvilágítási munka összehangálásához, Antal János nemmel válaszolt. „A két dolog közvetlenül nem kapcsolódik egymáshoz, de azt hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a protestáns egyházakat üldözte a kommunista rezsim, hiszen a római-katólikus egyházat is ellenségének tartotta az ateista rendszer. Az egyházi átvilágítás kérdése nem lehet tabutéma, mert még mindig érezzük azt a rombolást, amit a kommunista államhatalom az egyházak kebelében véghez vitt, ezért fel kell tárni a visszaéléseket, amelyeket egyházainkon ejtett az ateista hatalom. Ezzel nemcsak az egyházi üldözötteknek és mártíroknak tartozunk, hanem az eljövendő generációknak is” – hangsúlyozta Antal János.
erdon-ro
Bihar megye – Péntek este hat órától filmvetítésre és pódiumbeszélgetésre kerül sor Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében.
A kommunista rezsim idején „hosszú távon minden annak a szolgálatában állott, hogy az egyházat gúzsba kötve fogságban tartsák” – fogalmazott igen találóan dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a magyarországi római katolikus egyház üldöztetéséről szóló, Hitvallók és ügynökök című, megrázó erejű dokumentumfilmben. Akár ez a gondolat is lehetne ennek a dokumentumfilmnek a mottója, melyet április 23-án, pénteken délután 6 órakor vetítenek le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának dísztermében. A filmbemutatón jelen lesz Kabay Barna rendező-producer és Petényi Katalin író-rendező. A vetítést követően pódiumbeszélgetésre kerül sor Gergely István (Tiszti) római katolikus esperes vezetésével.
Film és beszélgetés
Az esemény fő szervezője Antal János a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közelmúltkutatási Bizottságának tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a vetítésen a dokumentumfilm moziváltozata lesz látható, és nem az a verzió, amelyet a Duna televízióban minisorozatként sugároztak. A pódiumbeszélgetésen az említett meghívottakon kívül részt vesz majd Tőkés László EP-képviselő és Szabó Gyula mezőörsi római-katolikus plébános is. A beszélgetésre a mintegy másfél órás film levetítése után kerül sor. „A rendezvény apropóját az adja, hogy megindult az átvilágítási folyamat. A protestáns egyházak elkezdték a múlttal való szembenézést, mert a titkosszolgálati múlt átvilágításának kérdése Kárpát-medencei vonatkozású, és az egész térséget elevenen érinti. A rendezvény a koronatanúk vallomása révén betekintést nyújt a római-katolikus egyház üldöztetésébe, bár a dokumnetumfilmáltalában a keresztény egyházak üldöztetését mutatja be, különös figyelmet fordítva az állam és egyház kapcsolatára valamint a kommunista állambiztonsági szervek működésére. Hitvallók és ügynökök drámai sorsán és hiteles dokumentumokon keresztül elevenedik meg a múlt a filmkockákon” – fogalmazott Antal János.
Nem tabutéma
Arra a kérdésünkre, hogy van-e közvetlen összefüggés e rendezvény megszervezése illetve aközött a tény között, hogy a romániai római-katolikus püspökségek nem csatlakoztak az erdélyi magyar protestáns egyházak által kezdeményezett átvilágítási munka összehangálásához, Antal János nemmel válaszolt. „A két dolog közvetlenül nem kapcsolódik egymáshoz, de azt hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a protestáns egyházakat üldözte a kommunista rezsim, hiszen a római-katólikus egyházat is ellenségének tartotta az ateista rendszer. Az egyházi átvilágítás kérdése nem lehet tabutéma, mert még mindig érezzük azt a rombolást, amit a kommunista államhatalom az egyházak kebelében véghez vitt, ezért fel kell tárni a visszaéléseket, amelyeket egyházainkon ejtett az ateista hatalom. Ezzel nemcsak az egyházi üldözötteknek és mártíroknak tartozunk, hanem az eljövendő generációknak is” – hangsúlyozta Antal János.
erdon-ro