Árus Lászlót, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) lelkész-kollégiumigazgatóját Tőkés László püspök egy levelében arra szólította fel, hogy tanévkezdésig keressen magának új állást, mivel úgy ítéli meg, hogy egyetemi szolgálata nem vált be. A PKE Diákszervezete aláírásgyűjtést kezdett Árus László érdekében. Az aláírásgyűjtéshez eddig az egyetem közel kétszáz diákja csatlakozott. Szabó Attila, az egyetem diákszervezetének egyik vezetője elmondta, Árus László mintegy három és fél éve áll a kollégium élén, és véleménye szerint eddigi tevékenysége pozitívan értékelhető. „Teljesen átalakította a szemléletmódot, sikerült megmozgatnia a diákokat. Míg például ideérkezésekor a kollégiumi bibliaórákra néha csak hárman mentek el, ma már százas nagyságrendben van jelen a hallgatóság” – vázolta Szabó. Kifogásolják, hogy Tőkés püspök levelében semmilyen konkrét indokot nem nevezett meg a felmentés okaként. A levél kézhezvétele után Árus László kihallgatást kért a püspöktől, de indoklást itt sem kapott az elmozdításával kapcsolatban. Ekkor a PKE diákvezetői fordultak írásos megkereséssel a püspökhöz, amelyben arra kérték, fogadja őket a helyzet tisztázása érdekében. A találkozó nem jött létre, ezért kezdtek aláírásgyűjtésbe. A diákszervezet újabb találkozót kezdeményezett a püspökkel, de választ nem kaptak. Tőkés László sem kívánta kommentálni az esetet. Kijelentette, a levél nem nyilvános, így az ezzel kapcsolatos fejlemények sem tartoznak a nyilvánosságra. „Semmilyen ügyről nem tudok, amelyre a nyilvánosság előtt kellene felelnem” – szögezte le a püspök. /Balogh Levente: A PKE diákjai harcolnak a kollégiumigazgatóért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Dr. Péter Miklós, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezető tanára a vele készült beszélgetésben börtönéveire emlékezett. Harmadéves teológus volt 1956 őszén. A rádióból tudták meg, hogy a budapesti utcai harcokban ottani református teológusok is elestek. A hír hallatán elhatározták, hogy meggyászolják őket. Péter Miklós vette meg a fekete szalagot, melyet két hétig minden teológus hordott. A következő időben mindenütt gyűléseket tartottak és ott el kellett ítélni a magyarországi forradalmat. Péter Miklós több társával nem ment el erre a gyűlésre. Vásárhelyi János püspök mentegette őket, a szekusok kérdésére azt válaszolta, hogy tanulnak szegények, azért nem tudtak eljönni. Vártak 1959 márciusáig, amikor elhatározták a Teológiai Intézet átszervezését, hogy a református, evangélikus, német evangélikus és unitárius kar helyett egységes irányítás alá vonják, egyetlenegy, könnyebben ellenőrizhető rektornak az irányítása alá. Ekkor tartóztattak le több hallgatót. Ürügyül egy középiskolás kislány verseit hozták fel, melyek közkézen forogtak. Jellemző módon vele együtt a tanárnőjét, Imre Magdát is elítélték, amiért nem állította le a lány tevékenységét. 1959. március 15-re időzítették a teológia átkutatását, körülbelül 200 szekus végezte. Egy héttel később tartóztatták le Péter Miklóst. Előzőleg kinevezték helyettes lelkésznek egy Bihar megyei faluba, Biharvajdára. Az ottani lelkészt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, kinevezett utódját behívták munkaszolgálatra, akkor kapta meg a kinevezést, hogy virágvasárnap kezdje el a szolgálatot. Ott tartóztatták le Péter Miklóst, hogy a gyülekezet tanúja legyen, hogy őket is megfélemlítsék. Két hónappal a letartóztatása után volt a tárgyalás. Egyik kihallgatója, Ioan Onac mostanában a teológiára is ellátogat gyógyszert koldulni, a külföldi segélyszállítmányokból. A vád a gyászszalag megvásárlása és elosztása volt. Ezért ítélték 14 év kényszermunkára. Öt és fél évet töltött a szamosújvári börtönben. Az ügyvédet egyszer látta a tárgyalás során, akkor sem beszélhetett vele. Az akkori perrendtartás nem engedte meg, hogy az ügyvéd védencével szóba álljon. A börtönben volt olyan idő, amikor egy 25 ágyas cellában 160-an voltak. Később jobb körülmények közé kerültek. Az első évben a vízzel volt gondjuk, vízvezeték nem volt a cellákban, hordták a vizet, be kellett osztani, egy csupornyi víz jutott az embernek egész napra, inni és tisztálkodni is. Később civilizáltabbak lettek a körülmények. A hasmenés állandó volt és szinte gyógyíthatatlan, ő a hidegtől szenvedett a legtöbbet. 1964-ben amnesztiával szabadult. /Vincze Judit: Erdélyi ötvenhatosok. Virágvasárnapi út a börtönbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29., folyt.: szept. 5./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Csíkszépvízen rendezett nyári táborán közéleti, kulturális témájú előadások hangzottak el. A tagszervezetek (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Románia Magyar Cserkészszövetség) képviselőin kívül jelen voltak az Erdélyi Magyar Ifjak és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének vezető tagjai is. A tábor egyik legfontosabb részeként a résztvevők elemezték a július végén lezajlott, Tekerj rá! jelszavú, az autonómia népszerűsítésért szervezett székelyföldi biciklitúrát. Terveket körvonalaztak az autonómia ügyének mozgalom szinten történő népszerűsítésére, emellett a politikum irányába megvalósuló nyomásgyakorlás módozatai is szóba kerültek. Dr. Pap Kincses Emese a Sapientia Egyetem tanára a kulturális globalizáció veszélyeit latolgatta előadásában. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért egyesület elnöke nemzetpolitikai helyzetképet vázolt fel. Végül tisztújítást tartottak, a korábbi elnökséget megerősítették tisztségében: Sándor Krisztina elnök, Bardócz Csaba és Hupka Félix alelnökök, Tarr Margit titkár maradtak a MIT élén a következő egy évre. /III. MIT-tábor: tovább az autonómiáért! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Több mint kétszáz diák kezdte meg tanulmányait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári tagozatán. A két létező szak mellett idén beindították a Nemzetközi kapcsolatok – európai tanulmányok szakot is 40 diákkal. A tervek szerint 2008-ra felépül a Sapientia új otthona Kolozsváron. A nyitóünnepélyen felszólalt Szilágyi Pál rektor, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Márton dékán, Jakab-Benke Nándor IV. éves hallgató, valamint Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztyén Egyetem rektora. /(nhd): Tanévnyitó ünnepség a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

„Az első kitűzött célunkat már megvalósítottuk, államvizsga-eredményeinkkel a romániai felsőoktatás élvonalába kerültünk, a második célt, a magyar miniszterelnök által sugalmazott akadémiai oktatást a tudományos kutatás minél magasabb szintre emelésével érhetjük el. Ehhez azonban megfelelő laboratóriumi felszerelések szükségesek, amivel később anyagi forrásokhoz juttathatjuk egyetemünket” – mondta Marosvásárhelyen, a campusban dr. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja. A magyar miniszterelnöki hivatal főosztályvezetője kifejtette, hogy a Sapientia a magyar kormány részéről kiemelten kezelt intézmény. Dr. Szilágyi Pál, az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az intézmény működése óta az idei évtől, a Partiumi Keresztény Egyetemmel – mint társegyetemmel – és a csíkszeredai meg a kolozsvári karral együtt a hallgatók létszáma 4000-re növekedett. A rektor rávilágított arra, hogy a magánegyetemek nem vállalják fel a mérnökképzést, a Sapientia kivételt képez, mert az itt folyó ez irányú oktatás – az elindított műszaki szakokkal – egyike a legjobbaknak. Suba Csongor István a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnökeke felvázolta a HÖK tevékenységét és eddig elért eredményeit – a Darázsfészek című egyetemi lap, a Kampusz Rádió, a Gólyatábor, Gólyabál, Mikulás-kupa, Tudományos Diákkonferencia. /Ferencz Melánia: Hallgatói fogadalom szeptemberben. Tanévnyitó a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Nem sikerült megegyezésre jutniuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Diákszövetsége képviselőinek és az egyetem vezetőségének abban a vitában, amely Árus László, az egyetemi kollégium lelkész-igazgatójának elmozdítása kapcsán alakult ki. Árus a nyár folyamán levelet kapott Tőkés László református püspöktől, amelyben arra való hivatkozással, hogy elégedetlen az eddigi tevékenységével, felkérte, a tanév kezdetéig keressen magának új állást. A diákszövetség már akkor kifogásolta, hogy az elbocsátás indok nélkül történt. A diákok szerint Árus lelkész-igazgatói tevékenysége alatt felpezsdült a kollégium élete, és az istentiszteleteken részt vevők száma is jelentősen növekedett. Szabó Attila, a diákszervezet vezetőségének tagja elmondta, fogadta őket Tőkés László, de a tárgyalás nyomán sem sikerült álláspontjának megváltoztatására bírniuk. „Ezért úgy döntöttünk, nyilvánosságra hozzuk az üggyel kapcsolatos levelezést, hogy a közvélemény eldönthesse, kinek van igaza” – mondta el Szabó. /Balogh Levente: Interneten a PKE lelkészigazgatóját érintő levelezés. Árus Lászlónak távoznia kell. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ „Csodálkozom, hogy ilyen híre kelt egy egyszerű hivatali áthelyezésnek” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Tőkés László püspök annak kapcsán, hogy tiltakozást váltott ki Árus László, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kollégiuma lelkész-igazgatójának leváltása. „Árus László nem választott, hanem kinevezett lelkész. Úgy döntöttem, elhelyezem, és felajánlottam neki, hogy találjunk közösen megoldást a számára. Senkinek semmi köze ehhez, a kollégium lelkipásztorát nem a diákság választja, sem a rektori hivatal. Valakik mesterségesen gerjesztik ezt a vitát, s ezzel beleavatkoznak egyházunk ügyeibe” – fejtette ki Tőkés László. /Both Abigél: Tőkés László: Árus menesztése a református egyház belügye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

A Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, amelyben tiltakozott az ellen, hogy az elmúlt időszakban az egyetem „és az Arany János Kollégium ügyeivel, illetve Árus László egyetemi lelkész-kollégiumigazgató személyével foglalkozó újságcikkek jelentek meg” anélkül, hogy megkérdezték volna az egyetem vezetőségét. A nyilatkozat szerint „a Partiumi Keresztény Egyetem szenátusa és vezetőtanácsa egy új – hatékonyabb és gazdaságosabb – egyetemi struktúra kialakításáról döntött”, amelynek eredményeként a kollégiumigazgatói státusz megszűnt, ugyanakkor a vezetőtanács felkérte az egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumát, hogy biztosítsa az egyetemi lelkipásztori tevékenység folytonosságát, olvasható a dr. Geréb Zsolt rektor, dr. Szilágyi Györgyi prorektor, valamint Szűcs István, a vezetőtanács alelnöke által aláírt nyilatkozatban. /Tiltakozik a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Idén új fejezet kezdődik a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) számára a stratégiai fejlesztés jegyében – jelentette be szeptember 30-án Nagyváradon Tőkés László királyhágómelléki református püspök, a PKE vezető-testületének elnöke az egyetemi tanévnyitón. Közölte, ígéretet kaptak a tanügyminisztertől arra vonatkozóan, hogy idén őszre a parlament elé kerül a felsőoktatási intézmény akkreditációjára vonatkozó határozat. Addig is zajlik az egyetem átvilágításának folyamata, amelynek során felmérik az intézmény helyzetét, és készül az egyetem fejlesztési stratégiája is. Geréb Zsolt, az egyetem rektora elmondta, a most induló, 16. egyetemi tanévben mintegy 1300 diák kezdi meg tanulmányait 13 szakon, amelyet kiegészít a tavaly a Debreceni Egyetemmel közösen beindított agrárszak: ezen 50 hallgató kezdi el a tanévet. A rektor közölte, idén felnőttképzési programmal bővül a kínálat, Nagyváradon és Szatmárnémetiben oktatnak angol nyelvet és számítógépes ismereteket. /Balogh Levente: Rövidesen akkreditáltatják a Partiumi Keresztény Egyetemet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Arany János Kollégiumának igazgató-lelkipásztorát, Árus Csongor Lászlót Tőkés László püspök felmentette állásából. A diákok egy csoportja tiltakozik emiatt. Szabó Attila, az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának (EMHÖK) elnöke szerint a kollégiumot átvilágító bizottság nem kérdezte meg sem a diákokat, sem pedig magát Árust. /Both Abigél: EMHÖK: csúsztat a PKE vezetősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Méltó helyre, Kolozsváron a Bocskai-szülőházba – azaz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem előcsarnokába – került Dr. Berek Lajos ezredes, a magyarországi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánjának legújabb Bocskai-szobra. A szobor létrejöttének támogatója vitéz Bánkuti Géza, az ’56-os Magyarok Világtanácsának elnöke volt. A szoboravatón többek közt jelen volt Dr. Egyed Ákos történész professzor, Kötő József EMKE-elnök, Geréb Zsolt, a Partiumi Egyetem rektora, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Cseh Áron főkonzul. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke beszédében kifejtette: kevés nemzetnek és kevés városnak adatik meg az a gazdagság, hogy ilyen kis területen két király szülőházával büszkélkedhessen. – Az évszázadok távlatából lemérhetjük, mit tett Bocskai a magyarság Kárpát-medencei egységéért – fogalmazott Szilágyi Pál, a Sapientia rektora. Berek Lajos elmondta, hogy Kolozsváron ez már a második Bocskai-szobra, az elsőt tavaly adományozta az Erdélyi Történeti Múzeumnak. /Nagy-Hintós Diana: Újabb Bocskai-szobor Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Október 13-án fórumot tartott Marosvásárhelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) – A Bolyai Egyetemre alapuló, állami forrásokból pénzelt országos felsőoktatási rendszer jelenthetné az erdélyi magyar felsőoktatás jövőjét – fejtette ki dr. Hantz Péter, a BKB alelnöke. Szerinte ideális erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben a Sapientia EMTE-nek is megvan a helye, úgyszintén a Partiumi Keresztény Egyetemnek. A BKB alelnöke szerint a leendő felsőoktatási rendszer életképességének fenntartása érdekében változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mivel jelenleg egyes szakterületeken a kereslethez képest túl sok a magyarul tanuló diák, míg más tereken szinte egyáltalán nincs magyar oktatás. A BKB a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemi oktatók érdekképviseletét is felvállalta, a rendezvényen dr. Ajtay Kincses Mária, a MOGYE tanszékvezető professzora vitaindítójában beszámolt róla, a vásárhelyi magyar egyetemi oktatók nevében tárgyalt érdekképviseletükről a BKB vezetőjével. A tanszékvezető elmondása szerint a helyi orvosi egyetemen a magyar oktatók száma folyamatosan apad, a vezetőségben elenyésző a magyar szakemberek részaránya, a többségi vezetőség pedig szerinte minden lehetséges eszközzel igyekszik csökkenteni a magyar oktatást. /(benedek): Fórum a Bolyai Egyetemről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./

Erdély több városában szerveztek október 17-én nyílt napot az 1959-ben elvett Bolyai Egyetem újraindításáért. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön párhuzamosan zajlott esemény keretében a résztvevők az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeztek. Kolozsváron a Mátyás király-szoborcsoport elé állították fel azt a sátrat, ahova a nap folyamán, 16 és 20 óra között bárki betérhetett, és felvilágosítást kaphatott a romániai magyar felsőoktatás önállósodásával kapcsolatos kérdésekről. Pontosan egy évvel ezelőtt Erdély nagyobb városaiban tüntetéssorozatot szerveztek a Bolyai Egyetem újraindításáért. A kezdeményezők eredetileg úgy tervezték, hogy idén is megismétlik a megmozdulást, de a magyarországi események hatására a tiltakozásnak végül a jelenlegi formáját választották. Bodó Barna, egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke sajtóértekezleten elmondta: a rendezvény keretében, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeznek. Ezért a sátorba elhelyezték azoknak a kolozsvári elítélteknek a névsorát, akiket 1956 és 1965 között tartóztattak le a hatóságok. Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi események után nem sok időre, 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetemet. Ennek lettek áldozatai Csendes Zoltán, Szabédi László és Molnár Miklós egyetemi tanárok, akik önként vetettek véget életüknek. Bodó Barna kiemelte, a Bolyai Egyetem újraindítása természetes követelése a romániai magyar közösségnek. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Sándor Krisztina úgy vélte, hogy a jelenlegi rendezvény szép példája az összefogásnak. A kezdeményezők kérései közé tartozik még a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához szükséges állami hozzájárulás biztosítása, a magyar közoktatás helyzetének rendezése. Felhívták a figyelmet arra, hogy nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvos képzés, jóllehet a romániai magyarság is Romániának fizet adót. A nyílt nap szervezői: a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága, az Országos Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. Az eseményt a Toró T. Tibor és Máté András Levente RMDSZ-es képviselők és Prágay Dezső professzor támogatta. /P. A. M.: Nyíltan az önálló magyar felsőoktatásról. Emlékezés 1956 áldozataira, az egykori Bolyai Egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Tőkés László református püspökkel találkozott George Pataki, New York állam kormányzója, aki erdélyi magánlátogatása során Nagyváradot is útba ejtette. A püspök Nagyváradot és szűkebb térségét, a magyarság számarányát, életkörülményeit ismertette Patakival, és bemutatta neki a Partiumi Keresztény Egyetemet is. Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a tanintézetet bemutató kiadványokat adott át a vendégnek. /Gergely Gizella: Erdélyben George Pataki. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Az animáció világnapja alkalmából Nagyváradon is animációs filmvetítést tartottak október 28-án, az esemény házigazdája a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti szaka volt. A vetítéseken a nagyváradi magyar egyetem reklámgrafika szakán, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári filmművészeti szakán készült alkotásokat is levetítették. Újvárossy László, a nagyváradi egyetem képzőművészeti szakának adjunktusa elmondta, a tanintézet reklámgrafika szakán kötelező tárgyként oktatják az animációkészítést. Az órákon Radu Igazság bukaresti filmrendező és Balázs Zoltán gyakornok vezetésével folyik a munka. Az egyetemen Metrion néven hozták létre azt az alkotóműhelyt, mesélte Demeter Szilárd egyetemi oktató, hozzátéve, hogy a műhelyben színészek, újságírók közreműködésével készülnek az animációs alkotások. /Gergely Gizella: Középpontban az animáció. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Nagyváradon október 31-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendezte meg a reformáció emlékünnepét. A Reformáció Világnapját a váradi gyülekezetek a sportcsarnokban ünnepelték. Dr. Hegedűs Lóránt nyugalmazott püspök tartott istentiszteletet, melyben kiemelte: nemcsak hitben kell megmaradnunk, hanem Erdélyben, itthon kell maradni. Tőkés László püspök köszöntötte a megjelenteket. „Ne csak énekeljük, hogy »Ne hagyd elveszni Erdélyt« , hanem mi legyünk azok, akik nem hagyják el” – jelentette ki az egyházfő. A Partiumi Keresztény Egyetem és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak műsora után az újonnan választott presbiterek fogadalomtétele zajlott, majd úrvacsorát osztottak. /Both Abigél: „Megmaradni hitben és lélekben”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Romániában a felnőttek alig 1,8 százaléka vesz részt szakképzésen. Uniós irányelv, hogy 2010-ig az aktív lakosság 12 százalékának kell tovább képeznie magát – nyilatkozta az oktatási tárca illetékese. A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) megalakult a Partiumi Felnőttképző Központ (PFK), amelynek szakemberei egyelőre Nagyváradon és Szatmárnémetiben tartanak kurzusokat. A PKE eddigi kínálatából hiányzott a felnőttoktatás, ezt szeretnék most pótolni a felnőttképző központtal – tájékoztatott a PFK ügyvezető igazgatója, Zakota Zoltán. A képzés jelenleg informatika és idegen nyelv tanulására korlátozódik. /Both Abigél: Gyerekcipőben a felnőttképzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A szaktárca sürgősen terjessze a kormány elé a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációs iratcsomóját, hogy a tanintézet még idén megkaphassa a végleges működési engedélyt, kérte Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke Mihail Hardau oktatási minisztertől. A tárca akkreditációs szakbizottsága két éve ellenőrizte, és jóváhagyásra javasolta az egyetemen működő református teológia-szociális munkás, valamint a vallástanár-német nyelv és irodalom szakokat. A végleges engedélyt azonban kormányrendelettel kell biztosítani. /Gergely Gizella: PKE: sürgetik az akkreditálást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Az ECL nyelvvizsgára való felkészítésre és magára a vizsga letételére, valamint az ECDL számítógépes használatról szóló oklevél megszerzésére lehet jelentkezni a Partiumi Keresztyén Egyetem nagyváradi székhelyén és a szatmárnémeti Református Gimnáziumban. A tanfolyamokat akkreditált szakemberek vezetik. „Számos nyelvből lehet nálunk ECL vizsgát tenni – mondta el Zakota Zoltán  az egyetemen belül működő Felnőttképző Intézet adminisztratív igazgatója. – Az ECDL-tanfolyamainkat magyar nyelven tartjuk, a tanulók azért kapnak három nyelvű szakkönyvet, mert a vizsgáztatás román nyelven történik, másrészt a számítógépes nyelv az angol.” Az ECDL az EU által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány. Az EU jogharmonizációs törekvéseivel összhangban az ECL és az ECDL bizonyítványokat nem kell honosítani. /Gergely Gizella: Felnőttképzés a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

Az egyetemi napok alkalmával kéthetes nemzetközi tudományos konferenciasorozat zajlik a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A rendezvénysorozat november 24-én A romániai magyar nyelvű vizuális nevelésért című, kétnapos konferenciával kezdődött, amelyet az intézmény képzőművészeti tanszéke szervezett. Ugyancsak a hétvégén zajlott A közgazdaságtan időszerű kérdései című konferencia, illetve a filozófia tanszék Ez nem egy pipa című előadása; ez utóbbi a modern művészet témakörét mint kihívást mutatta be. Az egyetemi napok zárórendezvénye az Értékek, célkitűzések a romániai magyar oktatásban című konferencia lesz, amelyet a Partiumi Keresztény Egyetem társadalomtudományi tanszéke szervez meg december 8-án és 9-én. /Gergely Gizella: Egyetemi napok zajlanak a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

November 25-26-án Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színháztudományi konferenciát szervezett. Három szekció előadásai zajlottak párhuzamosan: az A szekció a román és francia nyelvű előadásokat jelentette, magyar (valamint angol) nyelvűeket pedig a B és a C szekció. A kínálat gazdagnak és változatosnak bizonyult, elméleti és gyakorlati kérdésekkel is foglalkoztak a jelenlevők. Témakörök: Intézmény és identitás, Nonkonformizmus és intézmény, illetve Színházesztétika és ideológia. A felszólalók között volt a magyarországiak mellett János Szabolcs (Nagyvárad, PKE) és Ungvári Z. Ildikó (Marosvásárhely, SZE). A C szekció témakörei: Intézmény és képzés, A kortárs dramaturgia kérdései és Kortárs színház: élmény és intézmény. Az előadók között volt többek között Hatházi András, Bodó Márta és Egyed Emese (Kolozsvár, BBTE), Kovács Levente, Killár Kovács Katalin, Gyéresi Júlia, Budaházi Attila, Albert Mária, Farkas Ibolya, Balási András és Csiky Csabat (Marosvásárhely, SZE). A színházi intézményekről és egyetemi reformokról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult a sikeresnek bizonyult színháztudományi konferencia. Az elhangzott összes előadás olvasható lesz az intézmény Symbolon című színháztudományi folyóiratának következő számában. /Nagy Botond: Színháztudományi konferencia a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Az idei Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián (ETDK) kevesebb dolgozat versengett ugyan, de ezek minősége jobb volt elődeikénél. Idén a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) szervezte konferenciát, nagy számban jelentkeztek dolgozattal Nagyváradról és Marosvásárhelyről is diákok. Három egyetem: a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) hallgatói mérték össze szakmai felkészültségüket. Néhány cég és civil szervezet különdíjat hirdetett meg hagyományteremtő szándékkal. Mint minden évben, idén is részvételt nyertek a dobogós helyezést elért dolgozatok az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK – Magyarország). /Végh M. Balázs: IX. ETDK. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

December 14-én lesz az ősbemutatója Nagyváradon: a magyarországi Medveczky Ádám vezényletével egy kifejezetten Biharországnak írt szerzeményt fog eljátszani a zenekar. Az Utazások Biharban (op.93) című kompozíciót Balassa Sándor, a jelenleg Budapesten élő zeneszerző gyermekkori élményeiből merítette, a szerző édesanyja ugyanis ebben a határmenti régióban született. „Nagy eseménynek számít a városban, hogy a zeneszerző jelenlétében fogja zenekarunk bemutatni a darabot” – nyilatkozta a Sarkady Zsolt, a nagyváradi filharmónia igazgatója. Balassa Sándor a Partiumi Keresztyén Egyetemre is ellátogat, ahol a Bartók Béla emlékünnepség díszvendége lesz. A zeneszerző a székház belső udvarában a Bartók Béla emléktábla leleplezésén vesz részt. Az emlékév zárásaként mutatja be Csíkszeredában, illetve Székelyudvarhelyen Bartók nyomában című műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a budapesti Jánosi Együttes. Az előadást Jánosi András és András Mihály rendezte. /Gergely Gizella: Gyermekkor zeneműben. Ősbemutatót tart a nagyváradi filharmónia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

Felére csökkentené a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) indulásakor megígért kétmilliárd forintos támogatást – jelentette be sajtótájékoztatóján Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki szerint a budapesti Miniszterelnöki Hivatal egyúttal megvonná a vétójogot az EMTE alapítványának kuratóriumában az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőitől. Tőkés László úgy tudja, a Gyurcsány-kabinet olyan testület létrehozását tervezi, amelyben a kormány képviselői lesznek a meghatározók. Végleges döntés még nem született. Tőkés közölte, a tervekről jelenleg szóban és írásban is egyeztetnek a kuratórium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselői. A Sapientia EMTE-n 2001 októberében kezdődött az oktatás. Az intézményt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel (PKE) egységes egésznek tekintve a Sapientia Alapítványon keresztül támogatja a magyar állam. A nagyváradi PKE a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1992-ben létrehozott Sulyok István református főiskolából alakult át egyetemmé. A tanintézetek a magyarországi juttatásokat eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalától kapták. A Sapientia Alapítványt nyolctagú, az egyházak képviselői alkotta kuratórium vezeti, a négy katolikus és négy protestáns püspök pedig kültagként vesz részt a kuratórium munkájában. A püspökök többek között az egyetem vezetőségének megválasztásában rendelkeznek vétójoggal. Az egyetem költségvetési támogatását a tavaly kapott 1,670 milliárd forinthoz képest a Gyurcsány-kormány idén egymilliárdra tervezi csökkenteni, emellett pályázatok útján további 500 millió forintot szán a határon túli magyar felsőoktatás támogatásra. Ezt az elképzelést Gyurcsány Ferenc Markó Béla RMDSZ-elnöknek felvázolta a határon túli magyar vezetőkkel folytatott múlt heti megbeszélésén. „Az erdélyi magyar felsőoktatásnak évente 2,5 milliárd forintra lenne szüksége, ehelyett az összeg felét kapjuk meg. A Partiumi Keresztény Egyetem bevétele csupán az éves költségvetés 5 százalékát teszi ki, így megfelelő támogatás nélkül kilátástalanná válik a helyzet – magyarázta Tolnai István, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. – A magyar kormány azt kéri az egyetemeket működtető alapítványtól, hogy vonják meg a vétójogot az erdélyi magyar püspököktől, illetve hozzanak létre olyan tanácsadó testületet, amelyben a finanszírozónak lenne többségi szavazata.” „A megszorításokkal, a nyomásgyakorlással akarják átjátszani az egyetemet a hatalom kezére. Ez a határon túli magyarság iránti érzéketlenségre vall, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem lehet célja a magyar kormánynak, hogy megszüntesse az erdélyi magyar egyetemi hálózatot – jelentette ki Tőkés László. – A finanszírozónak természetesen jogában áll ellenőrizni, mi történik a pénzével; e téren többszöri átvilágítás is történt az egyetemen. Ám furcsállom, hogy az egyházfőktől minden beleszólási jogot el akarnak venni.” Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egyelőre nem kívánt érdemben nyilatkozni az ügyben. „Ha valóban igaz, hogy az egyházfőktől el akarják venni az egyetem ügyeibe való beleszólási jogot, akkor azt hiszem, hogy a katolikus püspököknek az érsekkel együtt közös álláspontot kellene kidolgozniuk” – közölte Tempfli. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, az alapító okirat szerint az egyetem működéséért kizárólag a kuratórium felel. Hozzáfűzte, a szabályzat értelmében az erdélyi magyar egyházak püspökei 2002 óta rendelkeznek vétójoggal, ám ezt a jogot eddig egyszer sem gyakorolták. Kató Béla kuratóriumi elnök elmondta: a tavaly kapott 1,6 milliárd forintból is csupán takaréklángon működhet a felsőoktatási intézmény; a fejlesztésekre ebből az összegből már nem futja. A magyar kormányban Gémesi Ferenc külkapcsolatokért, ezen belül pedig a határon túli magyarságért felelős szakállamtitkár illetékes a Sapientia Alapítvány ügyeiben. Romániában jelenleg harmincezer magyar anyanyelvű fiatal részesül felsőfokú oktatásban, közülük csupán 12 ezer diák tanul magyar nyelvű felsőoktatási intézményben. Egyharmaduk (3144 diák) a kizárólag a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatója. Noha a november közepén rendezett közös magyar-román kormányülésen felmerült a Sapientiának a román állam által történő társfinanszírozása, az ügyben egyelőre nem történt előrelépés. /Gergely Gizella: Sapientia: se pénz, se vétó? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

Az egyetem ellen indított „lejárató kampány” mögött a Sapientia, illetve a Partiumi Egyetem van, amelyek el akarják csábítani a leendő diákokat – ez derül ki Nicolae Bocsan, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora sajtóközleményéből. Bocsan szerint Tőkés László református püspök nem csak az egyetem szétválasztását követeli, hanem politikai pozícióját kihasználva nyomást gyakorolt az egyetem szenátusának magyar tagjaira. A Szabadság kérte Tőkés Lászlót, kommentálja Nicolae Bocsan kijelentését. A püspök, aki egyben a Partiumi Keresztény Egyetem elnöki tisztségét is betölti, csupán annyit mondott: nem tartja méltónak a rektor kijelentését arra, hogy bármilyen formában reagáljon rá. Egyre gyakrabban tesz furcsa kijelentéseket Bocsan rektor mostanában. Magyari Tivadar, a Magyar Tagozatvezetők Tanácsának szóvivője emlékeztetett: nem is olyan régen a rektor azzal vádolta a magyar oktatókat, hogy ellenzik az egyetemen történő német nyelvű oktatást. Ezt később a tanács sajtóközleményben cáfolta. Magyari Tivadar elmondta, hogy a magyar rektor-helyettes kinevezésének ügyében nem történt előrelépés. Értetlenkedéssel fogadta Nicolae Bocsan kijelentését Szilágyi Pál, a Sapientia Egyetem leköszönő rektora is. Szilágyi szerint nem a BKB tevékenysége miatt jelentkezik több vagy kevesebb magyar diák az egyetemre, hanem egyszerűen azért, mert a felvételiző diák több mint száz felsőoktatási intézményből választhat. Bővült a BKB-támogatók tábora: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) is az önálló magyar karok létrehozása mellett foglalt állást. A szövetség felszólította az RMDSZ-es honatyákat, hogy „most, amikor minden részről támogatottságot tapasztalunk ügyünk védelmét illetően” vívják ki az önálló magyar karok létrehozását záros határidőn belül. /Kiss Bence: Bocsan (újabb) összeesküvés elmélete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Az egyetem tekintélyének és közösségének rombolása miatt zárták ki a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről (PKE) Szabó Attilát, az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának vezetőjét. Szabó a nyár folyamán több társával tiltakozó akciót szervezett az egyetem vezetősége ellen, amely Árus Lászlót, az Arany János Kollégium igazgatóját, egyben egyetemi lelkészét menesztette állásából. Árus menesztésekor a hallgatók Szabó vezetésével aláírásgyűjtésbe kezdtek és az egyetemet fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) testületeit, illetve Tőkés László püspököt is megpróbálták meggyőzni arról, hogy vonják vissza az Árus menesztésére vonatkozó határozatukat. Szabó több honlapon közzétette, a püspök és Árus között folytatott levelezést is. Az egyetem vezetősége bizalmas információk nyilvánossá tétele és megengedhetetlen hangnemben folytatott levelezés miatt bontotta fel Szabó tanulmányi szerződését, és a diákvezetőt kitiltották az Arany János Kollégium területéről is. „Megengedhetetlen és felháborító, hogy az egyetem vezetőségének bizalmas levelezését bárki ilyen módon nyilvánosságra hozza, és szégyenletes, hogy egy hallgató olyan hangnemű felszólításokat küldözgessen a vezetőségnek és a püspöknek mint Szabó, aki egy évig a PKE Diáktanácsát is vezette” – indokolta a kizárást dr. Geréb Zsolt rektor. /Gergely Gizella: PKE: a diákvezető visszaélt a bizalommal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

Szabó Ottó felvidéki képzőművész alkotásaiból Patmosz szigetén címmel nyílt kiállítás Nagyváradon, a református püspöki palotában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében létrejött tárlat megnyitóján Barabás Zoltán, a püspökség sajtóreferense mutatta be a felvidéki Szepsi város magyar gimnáziumában esztétikát, rajzot, művészettörténetet oktató Szabó Ottót. A képzőművész a Rovás művészeti csoport elnöke és a Szepsi Rovás Galéria vezetője, a szabad grafika mellett illusztrációkat is készít. A tárlatnyitót követően átadták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által alapított Közjó Szolgálatában Díjat, az elismeréssel ezúttal a Partiumi Magyar Művelődési Céhnek mondtak köszönetet. Csűri István lelkész elmondta, a céh az elmúlt évben 105 kulturális rendezvényt szervezett a városban, hat tagozatban fejtett ki tevékenységet. Zenei tagozatát Lászlóffy Zsolt karmester, képzőművészeti részét Ujvárossy László Munkácsy díjas képzőművész vezeti. A tavalyi díjazott, az Academia Humana Alapítvány 100 ezer forint értékű pénzadománnyal segíti a Partiumi Keresztyén Egyetem hallgatóit. /Gergely Gizella: Jelenések képei. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

A Himnusz születésének 184. évfordulója alkalmából Nagyváradon bemutatták a Pomogáts Béla irodalomtörténész szerkesztette Magyar Kultúra Ünnepe emlékkönyv 2001–2006 című kötetet, amely a Himnusszal kapcsolatos tanulmányok, előadások szövegét tartalmazza. A kötetben többek között Krúdy Gyula és Illyés Gyula vallanak nemzeti imánkról. A könyvbemutatót követően Berkessi Sándor Liszt-díjas karnagy a magyar nemzet mindenkori himnuszainak történetét, a csángó és a székely himnusz keletkezését és sorsát értékelte, majd vezetésével a Partiumi Keresztyén Egyetem énekkara lépett fel. /Könyv jelent meg a Himnuszról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatta február 13-án hivatalos romániai látogatását Sólyom László köztársasági elnök. A helyhatósági vezetőkkel tárgyalt, majd rövid látogatást tett az RMDSZ elnöki hivatalában. Ellátogatott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusába. Arra kérték, vesse latba tekintélyét, hogy az intézmény fenntartásához szükséges magyar költségvetési pénzeket megkapják. Miután értelmiségiekkel beszélgetett, az elnök Kolozsvárra utazott. Kolozsváron először a helyi hatóságok vezetőit kereste fel, majd Tőkés László püspökkel tárgyalt. Ezután az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában ‘56-osokkal, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél pedig értelmiségiekkel találkozott. Az államfő vacsoráját az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel költötte el. Sólyom László a késő esti órákban repült vissza Budapestre. A köztársasági elnököt Kolozsváron Emil Boc polgármester fogadta. Emil Boc kifejtette: Kolozsvár többkultúrájú város, ahol románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek élnek, a helyi hatóságok célkitűzése pedig az, hogy nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezze magát a városban. Sólyom László közölte: „Első romániai látogatásom alkalmával magától értetődő, hogy a főváros után ellátogatok Kolozsvárra, az erdélyi magyarság és kultúra fővárosába. A kétnyelvű helységnév-táblák kifüggesztését a törvény világosan megszabja, Kolozsváron ez azért nem valósítható meg, mert a magyarság részaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte Boc. – Ami pedig a BBTE-ről menesztett két oktató ügyét illeti, a nem etnikai, hanem munkajogi probléma, nyilatkozta a polgármester. A köztársasági elnök külön találkozott Tőkés László református püspökkel. Az egyházfő több dokumentumot is átnyújtott Sólyomnak: egy iratcsomót, amely a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem bővítésének terveit tartalmazza, illetve fényképeket és okmányokat a Lorántffy Zsuzsanna középiskola sportpályája körül kitört konfliktusról. Tőkés László felvetette azokat problémákat, amelyek szerinte fontosak: az állami magyar egyetem kérdését, a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztyén Egyetem akkreditációs gondjait, a Protestáns Teológiai Intézet anyagi nehézségeit. Szó esett a felekezeti oktatásról is. Tőkés Székelyföld és a Partium ügyéért szállt síkra, majd arra kérte a magyar államfőt, foglaljon állást, és védje meg a székelyföldi népszavazás kezdeményezőit, akik semmi törvényellenest nem követtek el. Az elnök kedvezően reagált a kérésre, elismételte azt, amit, Bukarestben nyilatkozott, és hozzátette: az alkotmányellenességi minősítésekkel nem lenne szabad dobálózni. Sólyom László érdeklődött az európai parlamenti választások iránt is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az erdélyi magyarság szintjén nem sikerült közös álláspontra jutni. A református püspök szerint az egyetértés hiányáért kizárólag az RMDSZ vezetői okolhatók, ugyanakkor véleménye szerint még lehetséges a megegyezés. Az RMDSZ ügyvezető elnökségi hivatalában az államelnök erdélyi ‘56-osokkal találkozott. A beszélgetés után elmondta: megrázó élményben volt része. Azok a személyek ugyanis, akiket az 1956-os forradalommal való együttérzésük és erdélyi szervezkedésük miatt ítéltek el, megosztották vele emlékeiket, néhányan pedig sírva fakadva mesélték el szenvedéseiket. Sólyom László kijelentette: Basescu elnököt és Tariceanu kormányfőt is arra kérte, hogy a meghurcoltaknak szolgáltassanak elégtételt. Este, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Sólyom László az erdélyi magyar tudományos, kulturális és civil társadalom vezető személyiségeivel találkozott. Egyed Ákos EME-elnök elmondta: szükség van a magyar állam különleges figyelmére. Kányádi Sándor költő a román-magyar és a magyar–magyar közös útkeresés, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a normalitás visszatérésének szükségességére, Kötő József, az Erdélyi Közművelődési Egyesület elnöke pedig az erdélyi értékteremtő munka támogatásának fontosságára hívta fel az államfő figyelmét. Köllő Gábor, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság elnöke is a támogatások biztosítását kérte, Sárkány-Kiss Endre egyetemi előadótanár elmondta: a verespataki bányaprojekt senki számára nem előnyös. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kijelölt rektor-helyettese megköszönte az elnöknek, hogy a magyar egyetem kérdését napirenden tartja. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke úgy vélte, a magyar egyetem újraindítása politikai jóvátétel kérdése. A kultúrnemzet és az állam fogalmát próbálja tudatosítani a román partnerekben Sólyom László köztársasági elnök, aki Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában is beszélt erről. Marosvásárhelyen tartalmas beszélgetés zajlott a Sapientia aulában. A rendezvényen Dávid László, az egyetem rektora és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is jelen volt. Az államfő kifejtette: a mostani romániai útnak számos hivatalos célkitűzése volt. Mint elmondta, két nap alatt egyszer sem ejtette ki azt a szót, hogy magyar kisebbség, mindig csak magyar társadalomról beszélt. Szükségesnek tartotta, hogy bizonyos fogalmak honosodjanak meg. Van kultúrnemzet és vannak államok – hangsúlyozta. Ismételten kifejtette: a romániai magyar közösség, a magyar társadalom csak akkor tudja fenntartani magát, csak akkor tud asszimiláció nélkül integrálódni, ha megvan az infrastruktúrája, működnek a szükséges intézményei. A magyar név nem merülhet ki abban, hogy népi táncot járunk – hangsúlyozta az elnök. Az EMTE-ről szólva elmondta: örül annak, hogy olyan helyen tesz látogatást, ahol a műszaki tudományok vannak többségben. Úgy vélte: a magyar államfőnek ugyan nincs túl nagy hatásköre, de jelentős erkölcsi súlya van. Ígéretet tett, hogy ennek szellemében fogja képviselni az EMTE fenntartásának, finanszírozásának az ügyét. /Az önazonosság megőrzéséhez nem elég a népi tánc. Emil Boc ismét elmagyarázta, hogy mit miért nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Sólyom László köztársasági elnök március 12-e és 15-e között nem hivatalos magánlátogatásra Erdélybe utazik, ahol a romániai magyar közösség helyzetéről tájékozódik, és részt vesz az ünnephez kapcsolódó rendezvényeken is. A köztársasági elnök által 2006 tavaszán indított, a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat legutóbbi témája a szórványban élő magyarság volt. A mostani látogatás egyes helyszínei alkalmat teremtenek arra, hogy az államfő személyesen is tájékozódjon. Sólyom László ellátogat a Válaszút nevű településen működő Kallós Zoltán Alapítvány által működtetett szórványközpontba, március 13-án Fehéregyházára látogat. Sólyom László az RMDSZ felkérésére a Kolozsvári Magyar Operában március 14-én este beszédet mond. Az államfő március 15-én Nagyváradon kezdi a napot, és ottani programja részeként meglátogatja a Partiumi Keresztény Egyetemet is. /A szórványba látogat Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

„Az erdélyi magyarság nevében megkövetem Sólyom László elnök urat, hiszen akár februárban, számunkra ő most is az egységet és az összefogást képviseli” – jelentette ki Tőkés László püspök, hozzátette, sajnálatos, hogy vannak Erdélyben olyan vezető magyar politikusok, akik hol Orbán Viktor fideszes pártelnököt, hol Sólyom László köztársasági elnököt oktatják ki. Tőkés szerint nagy jelentősége van annak is, ahogyan Sólyom látogatásának útvonalát összeállították: azt a halálra ítélt Erdélyt látogatja meg, amelynek feltámasztására a rendszerváltás, illetve Trianon óta törekednek. Tőkés pontosította: Nagyváradra az Erdélyi Református Egyházkerület és a Partiumi Keresztény Egyetem nevében már Sólyom László februárban tett erdélyi látogatása alkalmával, kolozsvári találkozásuk során hívta meg a köztársasági elnököt. „Nagy megtiszteltetésnek tekintem a város magyarsága és a református egyház nevében is, hogy a Magyar Köztársaság elnöke elfogadta a meghívást, és jelenlétével az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójának ünneplését is megtiszteli” – tette hozzá a püspök. /Gergely Gizella: Az útvonal jelentősége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./