"Iliescu elnök a romániai pártok vezetőivel való szept. 14-i tanácskozásán megvitatta megbékélési javaslatait, hangsúlyozta, hogy a két ország viszonya jó, vannak viszont bizonyos politikai problémák, amelyek a történelemből fakadnak. Az elnök bizonyos magyarországi köröket azzal vádolt, hogy vitákat szítanak Romániában az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, tudósított a Reuter. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy támogatja a javaslatot. Javasolta, hogy a román pártok tartózkodjanak a Magyarország elleni támadásoktól. A román pártok támogatták a javaslatot, egyedül Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke vonta kétségbe az elnök lépését: az alapszerződéssel kapcsolatos kudarc után "a hatalom egy jogi érték nélküli üres pótlékkal állt elő, amely új problémákat teremthet az alapszerződéssel kapcsolatos vitában, és így akadályozhatja Románia integrálódását az eurotlanti struktúrákba." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./ "

"Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szept. 18-i sajtóértekezletén élesen bírálta az RMDSZ-t, amelyet szerinte "olyan radikálisok vezetik, akikkel nem lehet vitatkozni." A Ziua lapnak adott interjúja második fele most jelent meg, ebben kifejtette, hogy pártja elismeri a kisebbségek nyelvhasználati jogát a közigazgatási szervek, a bíróságok előtt, a saját iskola jogát minden szinten, beleértve az egyetemet, de az autonómiaigényre utalva leszögezte: nem fogadható el, hogy több joggal rendelkezzenek, mint a román többség. /Népszava, szept. 19./"

"Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke szept. 6-án a Szabad Európa Rádió román adásában az erdélyi magyarokat "magyar származású románoknak" nevezte. Kifejtette, hogy a magyar kisebbséget a román föld ezer éven át vendégül látta, mégis hálátlanok. Hazugság, hogy bárki elrománosításukat akarta, állította Coposu. Ugyanebben a műsorban Andrei Plesu volt miniszter hasonlóképpen fogalmazott: "a magyarok már ezer évvel ezelőtt a románok közé telepedtek". - Mindketten ellenzéki politikusok, jegyezte meg Panek Zoltán. /Új Magyarország, szept. 23./"

"A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./"

"A Romániát ismét fenyegető önkény ellen tiltakozott 119 román ellenzéki értelmiségi, író, művész, politikus, szakszervezeti vezető. Közös felhívásukban a törvénykezés rendőri jellegét ítélték el. Az államtitok védelme, a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetek az emberi szabadságjogok megsértését tartalmazzák, korlátozzák az információhoz, a szabad utazáshoz, a magánélethez fűződő jogokat, a sajtóbírálatot börtönnel büntetik. "E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló, és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt." A Polgári Szövetség civil szervezet által kezdeményezett felhívás aláírói között van többek között Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció ellenzéki pártszövetség elnöke, Ana Bladiana írónő, a Polgári Szövetség vezető személyisége, Andrei Pippidi történész, Octavian Paler publicista, Victor Ciorbea szakszervezeti vezető, Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A szabad tájékoztatást akadályozó titokvédelmi törvény, a lakossági nyilvántartás megszigorítása és a külföldiek rendőrségi bejelentését kötelezővé tevő intézkedésellen tiltakoztak. /Magyar Hírlap, okt. 16./"

Corneliu Coposu, a Nemzeti Demokrata Parasztpárt elnöke, a román demokratikus ellenzék nagy öregje súlyos beteg, eszméletlenül fekszik a kórházban. Az elszenvedett 17 évi börtön bizonyára hozzájárul betegségéhez. A vezető politikusok sorra betegágyához járulnak. Néhány éve még azt kiabálták az utcán a tömegek: Halál Coposura! Ki Coposuval az országból! /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt berkeiben folyik a harc a Coposu halálával megüresedett elnöki posztért. A két esélyes jelölt Ion Diaconescu és Ion Ratiu, kettejük között dől el verseny a párt 1996. jan. 19-21-re tervezett kongresszusán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./

Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 19-én megkezdődött háromnapos kongresszusán az RMDSZ-t Tokay György képviselte, aki üdvözlő beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hat esztendőben a két politikai szervezet a barikád ugyanazon oldalán állott, hiszen azonos erkölcsi és politikai értékrend megvalósításáért szállt síkra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 19., 700. sz./

"Melescanu külügyminiszter jan. 19-én "magánmegbeszélésen" fogadta Surján Lászlót, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökét, aki a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kongresszusának vendégeként érkezett Bukarestbe. /Új Magyarország, jan. 22./"

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt háromnapos kongresszusán a várakozásnak megfelelően Ion Diaconescut választották a párt elnökévé, ezzel ő lépett Corneliu Coposu örökébe. A kongresszus idején a Romániai Demokratikus Konvenció székháza előtt leleplezték Corneliu Coposu mellszobrát. /Ion Diaconescu, a KDNPP vezére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kongresszusának határozata a párt külpolitikai céljai között első helyen emelte ki a besszarábiai románok törekvéseinek képviseletét és a román nép teljes egységének megvalósítását. A kisebbségi kérdésről szólva a határozat leszögezte: a KDNPP biztosítja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a többségi lakossággal egyenlő jogokkal rendelkezzenek, ugyanakkor visszautasította azt, hogy etnikai alapú területi autonómia a helyi közigazgatás egyik formája. /A KDNPP visszautasítja az etnikai alapú területi autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A Paraszpárt az 1938-as betiltás után, 1944 végén újra megkezdte legális működését, az 1946-os választást megnyerte ugyan, de a kommunisták meghamisították a választás eredményét, 1947-ben a párt vezetőségét és sok tagját bebörtönözték, majd kényszerlakhelyre küldték. 1989 után a párt ismét szervezkedni kezdett, Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpártként bejegyeztette magát. A pártban több szárny létezik egymás mellett. vezetője 1995 novemberében bekövetkezett haláláig Corneliu Coposu volt, 1996 januárjában megválasztották utódát, Ion Diaconescut, aki Coposuhoz hasonlóan tizenöt évet töltött börtönben. Ez a párt az ellenzék legerősebb tagja, tőlük függ a Román Demokratikus Konvenció jövője. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./

"Febr. 15-én Kolozsváron a városi tanács név szerinti szavazással döntött szoborügyben: nem lesz Antonescu-szobor a városban. A tanácsülés szünetében Marc Ballon amerikai újságírónak nyilatkozva Funar polgármester kijelentette: "A magyarok mindig agresszívek voltak, hisz egy nomád, barbár nép leszármazottai, akik ezer évvel ezelőtt jöttek be Európába. Hogy Nyugaton többen háborús bűnösnek nevezik Antonescu marsallt és felelőssé teszik temérdek zsidó haláláért? Nagyot tévednek. Ez a helytelen tájékoztatásnak tulajdonítható, ugyanis Antonescu megvédte és kiragadta a zsidókat a hitleristák és horthysták karmai közül. A magyar hatóságok Észak-Erdélyből több mint 152 000 zsidót küldtek a németországi gázkamrákba. Ha kíváncsi az igazságra, közölje Cajal akadémikusnak, a Romániai Zsidó Közösség elnökének véleményét a marsall zsidók iránti magatartásáról. A Nemzeti Parasztpárt tanácsosai részéről egyenesen öngyilkosságnak számít a tény, hogy "alárendelve politikájukat az RMDSZ-nek" nem szavazták meg az Antonescu-szobor felállításáról szóló határozattervezetet. Funar erősködött, a febr. 29-i tanácsülésen újból napirendre tűzik a szobor kérdését. /Kiss Olivér, Németh Júlia: Kolozsváron nem lesz Antonescu-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja vezetőinek a nagykövet megállapításait elmarasztaló állásfoglalása után a kormányt támogató Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy Románia Párt és a Szocialista Munkapárt is elítélte a nagykövet kijelentéseit. Ezzel szemben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Szövetség Pártja képviselői osztják Alfred Moses véleményét. /Népszabadság, febr. 27./

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke, Gabriel Tepelea márc. 4-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy pártja nem támogatja az RMDSZ személyi elvű autonómiatervezetét, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Szept. 29-30-án ülésezett Bukarestben az Európai Demokrata Unió /EDU/ 1-es számú, Európai struktúrák - európai politika nevű bizottsága. A tanácskozáson a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ és a Polgári Szövetség felvételi kérelmét meghallgatta a bizottság. A KDNPP 1992 óta megfigyelői státussal rendelkezik, felvételét támogatja a bizottság, amire leghamarabb az 1998-as pártvezetői konferencián kerül sor. A bizottság ajánlotta, hogy a KDNPP működjön szorosan együtt a már rendes tagságot elnyert RMDSZ-szel és támogassa az RMDSZ kezdeményezéseit. A tanácskozáson az RMDSZ tájékoztatót nyújtott be a helyhatósági választások eredményeiről, a kormánykoalíció széteséséről és a választások előkészületeiről. Napirendi pontként szerepelt a kisebbségben élő nemzeti közösségek védelmének kérdése. Az RMDSZ külön elemzést nyújtott át erről, ugyanakkor döntés született arról, hogy az EDU keretén belül munkabizottságot hoznak létre a kérdéskör vizsgálatára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 30., 876. sz./

Okt. 3-án a képviselőházban sürgősségi eljárással tárgyalták és elfogadták a magyar-román alapszerződést. Nastase házelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a külügyi bizottság reggel összeült és elfogadásra ajánlotta az alapszerződést. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy az alapszerződés nem elégít ki mindenkit, de megjavítja a légkört a két nép között. A vitához egyetlen óra elegendő volt. Vida Gyula, az RMDSZ frakcióvezetője a magyar képviselők nevében nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy az alapszerződés fontos eszköze lehet a két ország közötti kapcsolatok rendezésének. Az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, amely bizonyos pozitív előírásokat is tartalmaz. Az alapszerződés azonban sok tekintetben nem elégíti ki a magyar közösség érdekeit, különösen az 1201-es ajánlás lábjegyzetes értelmezését fájlalja a szövetség, mert a kollektív jogok bizonyos formáinak intézményesítése nélkülözhetetlen a romániai magyarság helyzetének megnyugtató megoldásában. A képviselőház megszavazta az alapszerződést, egy ellenszavazattal és 27 tartózkodással. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ A két szélsőséges párt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt képviselői tiltakozásul kivonultak a teremből. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Új Magyarország, okt. 4./

"Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó a választási küzdelemben az ellenzék vezető ereje, a Demokratikus Konvenció /DK/ végez az első helyen. A 15 ellenzéki pártból álló DK magja a monarchista beállítottságú Kereszténydemokara Nemzeti Parasztpárt. A szellemi vezér, Corneliu Coposu tavalyi halála óta Emil Constantinescu elnök egyre nehezebben tudja összetartani a DK-t, amely időközben megvált a liberális pártoktól és kizárta az RMDSZ-t. A DK első számú koalíciós partnere a Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió, bár a parasztpártiak nem tudták megbocsátani Petre Romannak, a "pulóveres forradalmárnak", hogy miniszterelnöksége alatt a Bukarestbe bevonult bányászok feldúlták a parasztpárti székházat. - 1992-höz képest sokkal nagyobb az érdeklődés az elnöki poszt megszerzése iránt, az akkori hat helyett most 16-an gyűjtötték össze az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást. A jelöltek között egy nő is akad, Nutu Angelina, s a profi politikusok mellett indult többek között Constantin Mudava bioenergetikus, George Munteanu, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke, valamint Constantin Niculescu, az Autósok Nemzeti Pártjának elnöke. Három százaléknál többre azonban mindössze hatan esélyesek. Ion Iliescu /66 éves/, ígéretet tett a gazdaság korszerűsítésére és 2000-ig 1,5 millió új munkahely létesítésére. Emil Constantinescu /57 éves/ a DK elnöke, geológus, bukaresti egyetemi tanár. Az ellenzék széthúzását az ő hiúságának számlájára írják. Petre Roman /50 éves/, a Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt választási koalíciójának, a Szociáldemokrata Uniónak az elnöke, 1989 decemberétől 1992 szeptemberéig ő volt a miniszterelnök. Frunda György /56 éves/ az RMDSZ jelöltje. Gheorghe Funar /46 éves/ a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Kolozsvár "magyarfaló" polgármestere negatív kampányt folytatott, útszéli módon támadta az RMDSZ-t és Erdély elvesztésével riogatta választóit. Corneliu Vadim Tudor /53 éves/ a Nagy-Románia Párt elnöke szintén negatív kampányt folytatott. /Irházi János /Arad/: Romániai választások. = Heti Világgazdaság, nov. 2./"

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 6-án az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével. Ugyanaznap Markó Béla találkozott Emil Constatinescuval, a Román Demokrata Konvenció elnökével, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal, a Nemzeti Liberális Párt elnökével. Ionescu-Quintus leszögezte, hogy Viorel Catarama alelnök kijelentése, miszerint pártja ellenzi az RMDSZ részvételét a koalícióban, nem több magánvéleménynél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 903. sz./

Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét. A győztes Demokratikus Konvenció /DK/ és partnere, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ mindkét házban többséggel rendelkezik. A szenátus 143 helyéből 76-ot /53,2 %/ szereztek meg, a további sorrend: a volt kormányzópárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ 41 mandátum /28,7 %/, RMDSZ 11 mandátum /7,7 %, Nagy Románia Pártja 8 mandátum /56,5 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 7 mandátum /4,9 %/. A képviselőház 343 mandátumából a DK az SZU-val 175-öt /51 %/ nyert el, a további sorrend: a volt kormányzópárt 91 mandátum /26,5 %/, RMDSZ 25 mandátum /7,3 %/, Nagy Románia Párt 19 mandátum /5,5 %/, RNEP 18 mandátum /5,2 %/, kisebbségi szervezetek 15 mandátum /4,4 %/. A koalíció fölénye a képviselőházban azért gyengébb, mert a testület kiegészült a 15 nem magyar nemzeti kisebbség képviselőivel, akik a törvény értelmében a választáson elért eredményüktől függetlenül helyet kapnak. - A DK legnagyobb pártja a jobboldali Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /27 szenátori, 82 képviselői mandátum/, elnöke az idős Ion Diaconescu, a tavaly elhunyt Corneliu Coposu harcos- és börtöntársa, a másik a Nemzeti Liberális Párt /16 szenátusi, 25 képviselői hely/. A Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió /23 szenátusi, 53 képviselői mandátum/ korszerű, nyugat-európai stílusú szociáldemokrata pártnak mutatja magát. - Az új kormánykoalíció tagjai ugyanolyan nacionalista ideológiájúak, mint az Iliescu-féle eddigi kormánypárt, csakhogy Iliescu pártja meglevő pozíciókat védelmezett, a DK pártja viszont változást akarnak, ehhez nagyobb bázisra van szükségük. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., Magyar Hírlap. nov. 12., Kepecs Ferenc: Új pártpaletta Romániában. = Népszava, nov. 12./

Emil Constantinescu nyerte a romániai elnökválasztás második fordulóját, a szavazatok 54,4 %-át szerezte meg, Iliescu eddigi államfő pedig 45,6 %-át. Nagy tömeg gyűlt össze Bukarestben és más városokban, ünnepelték Emil Constantinescu győzelmét. Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára sajtóértekezletén elmondta, hogy Constantinescuhoz máris számos üzenet érkezett német és olasz politikusoktól. Bernard Boyer, Franciaország bukaresti nagykövete a sajtóértekezleten felolvasta Jacques Chirac Constantinescuhoz intézett üzenetét, miszerint a mostani győzelem új távlatokat nyit a francia-román együttműködés előtt. - A 66 esztendős Ion Iliescu kijelentette, hogy szenátorként folytatja politikai pályafutását, valószínűleg a jelenlegi kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártjának elnöke és szenátusi frakcióvezetője lesz. /Magyar Hírlap, nov. 19./

"Emil Constantinescu életrajza: 1939. nov. 19-én született Tighina városban, a mai Moldovai Köztársaság területén. Apját a Regátból helyezték át az akkor Romániához tartozó Besszarábiába. A háború után visszaköltöztek Arges megyébe, Bradet faluba. Emil Constantinescu Bukarestben végezte az egyetemet, jogi diplomát szerzett. Bíróként kezdte működését, de elégedetlen volt a jogrendszerrel, elhatározta, hogy geológus lesz. 1966-ban végezte el Bukarestben a geológiai fakultást, irodalmi tárgyakkal kiegészítve. Geológusként bejárta az országot, tudományos tevékenységének eredménye hét könyv és 67 tudományos közlemény. Bukarestben egyetemi előadó, 1991-től tanár, 1992-től a Bukaresti Egyetem rektora. 1996-ban politikai működése miatt lemondott rektori tisztségéről. Az 1990 júniusi "bányászjárás" után egyik kezdeményezője a Polgári Szövetségnek, ennek képviselőjeként a "Román Antitotalitárius Fórum" ellenzéki pártcsoportosulás ügyvezető elnöke. 1992-ben nagy meglepetést keltett, hogy a Demokratikus Konvenció /DK/ az akkor még ismeretlen Emil Constantinescut választotta elnökjelöltjének. Corneliu Coposu parasztpárti elnök ugyanis benne látta az új nemzedék képviselőjét. 1992 végén őt választották a DK elnökének.. Constantinescu 1995 őszén belépett a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. A megbeszélés a kormánykoalíciós tárgyalások előkészítésével kapcsolatosak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy indokolt az RMDSZ-nek a kormányban való részvétele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 913. sz./

Victor Ciorbeát jelölte a DK vezető erejeként számon tartott Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt miniszterelnöknek. Ciorbea a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció elnökeként harcolt a volt kormányfő ellen, a júniusi helyhatósági választáson a DK jelöltjeként Bukarest főpolgármesterévé választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Victor Ciorbea /sz. 1954. okt. 26., Ponor (Fehér megye)/ jogot végzett, bíró lett, közben tanított a Bukaresti Egyetem jogi karán. 1990 nyarán a Romániai Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke lett. 1993-ban a vezetése alatt álló tömörülés egyesült a másik nagy szervezettel, a Fratia szakszervezeti konföderációval, az új alakulat /CNSL-Fratia/ társelnökévé választották. A másik társelnök, Mitron Mitrea belépett a kormánypártba és segítkezett a kormánypárt korrupciós ügyeiben, vele ellentétben Ciorbea elutasította a kormánypárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ ajánlatait egyszer miniszterelnök-helyettesi, később munkaügyi miniszteri posztra. Közben 1992-ben a clevelandi Casa Western Egyetemen folytatott menedzsertanulmányokat. Miután a szakszervezeti tömörülés egyre jobban közeledett a Vacaroiu-kormányhoz, Ciorbea otthagyta ezt a szövetséget és alapító elnöke lett a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának /CSDR/. Később a CSDR számos együttműködési szerződést között a Demokratikus Konvencióval /DK/. Ciorbea 1995-ben felhagyott a szakszervezeti élettel, politikai pályára lépett, a DK országos tanácsának lett megfigyelői státusú tagja. 1996-ban belépett a parasztpártba és a Polgári Szövetség elnökségének tagja lett. A helyhatósági választásokon Bukarest polgármesterévé választották. /Új Magyarország, nov. 20., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

A szenátus nov. 27-i ülésén a szenátus elnökévé választották Petre Romant /87 szavazattal, ellene 52-en voksoltak/, a Társadalmi Demokrácia Pártja jelöltje, Teodor Melescanu ellenében. Az RMDSZ Kozsokár Gábort jelölte a szenátus állandó bürója titkári tisztségébe. A szenátus elfogadta a 143 szenátori mandátumot igazoló bizottság jelentését, Ion Iliescut is szenátorrá választották /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 27., 916. sz./ A képviselőház elnökévé választotta Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökét. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Egyhangúan Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökét választotta elnökévé dec. 5-én a választásokon győztes pártszövetség, a Demokratikus Konvenció végrehajtó bizottsága. A politikus az államfővé választott Emil Constantinescu helyét veszi át a konvenció élén. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Parlamenti bemutatkozása előtt, dec. 9-én Victor Ciorbea megbízott miniszterelnök közzétette kormánylistáját és kormányprogramját. Két RMDSZ-politikus helyet kapott a kormányban: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Tokay György a miniszterelnök mellé rendelt, a kisebbségi ügyeket felügyelő tárca nélküli miniszter. A kormányt a Demokratikus Konvenció legerősebb tömörülése, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ uralja hét miniszteri és több miniszteri rangú államtitkári poszttal, a Szociáldemokrata Unió hat tárcát kapott, köztük van a védelmi és külügyi. A kinevezettek között van Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási -, Ion Caramitru művelődési miniszter. A kormány főtitkára Remus Opris /KDNPP/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Magyar Nemzet, dec. 10./

"Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára jan. 6-i nyilatkozatában a kolozsvári magyar konzulátus újranyitása mellett. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"Ion Diaconescu képviselőházi elnök és Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára a hét elején a Vatikánba utazott, hogy találkozzon II. János Pál pápával. Az utazás előtt Diaconescu tanácskozott Teoctist pátriárkával, a román ortodox egyházfővel a Szentatya lehetséges romániai látogatásával kapcsolatban. A látogatásra 1998-ban kerülne sor, amennyiben addig sikerülne megszüntetni az ortodox és görög katolikus egyház közötti viszályt. /Új Magyarország, jan. 9./"

"Hosszú megszakítás után jan. 13-ától újrakezdték Bukarestben a román-ukrán alapszerződésről szóló tárgyalásokat. A román küldöttséget Dumitru Ciausu államtitkár, az ukránt Anton Butejko, a külügyminiszter első helyettese vezeti. Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára jan. 13-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy Románia nem enged a Molotov-Ribbentrop-paktum elítélését illetően és utalni kíván az Ukrajnában élő 400 ezer román jogaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"