"Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./"

"Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./"

A Rompres jelentése szerint a parlamenten kívüli pártok egyike, a Nemzeti Parasztpárt keresetet nyújtott be az alkotmánybíróságnál az RMDSZ ellen, követelve a szervezet betiltását. Ez a párt nem tévesztendő össze a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal. /Betiltanák az RMDSZ-t. = Pesti Hírlap, okt. 8./

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, de az RMDSZ is feltételhez kötötte részvételét a Románia nemzeti ünnepén Gyulafehérváron rendezendő ünnepségen: biztosítékot kértek Iliescutól, hogy nem ismétlődnek meg az 1990-bn történtek. /Akkor ugyanis a két párt szónokát, Corneliu Coposut és Szőcs Gézát a tömeg - Iliescu és Petre Roman akkori kormányfő megelégedésére - kifütyülte./ Iliescu végül erre hajlandó volt és szóvivője útján elnézést kért az akkor történkekért. Azóta újból elromlott a viszony. Most a Demokratikus Konvenció pártja és a vele szimpatizáló társadalmi szervezetek vezetői sorra bejelentették, hogy bojkottálják Románia nemzeti ünnepén a Gyulafehérváron rendezendő ünnepséget, amennyiben a kormány nem engedi be az országba Mihály volt királyt. A kormányt ez az újabb feltétel zavarba hozta, sem igent, sem nemet nem mondott. /Gyarmath János: A román ellenzék újabb feltételei. = Magyar Nemzet, nov. 17./

Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke Iliescu államelnöknek írt levelében felháborodottan utasította vissza azt, hogy a kormány, miután alig menekült meg a bizalmatlansági indítványtól, most felhatalmazást kér törvények megalkotására. /Új Magyarország, jan. 6./

Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem vesz részt az Iliescu elnökkel jan. 11-re tervezett megbeszélésen, mert az államfő 1993. novemberében valótlanságokat állított róla a volt román király, Mihály tervezett látogatásával kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 10./

Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke kijelentette: Iliescu elnök nem ért egyet azzal, hogy a Román Nemzeti Egységpárt részt vegyen a kormányban. /Új Magyarország, jan. 26./

A szenátus elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy a román állampolgárok ismét kötelesek bejelenteni külföldi vendégeiket, a kötelezettség elmulasztását 75 ezertől 250 ezer lejig terjedő pénzbírsággal büntetik. A Polgári Szövetség Pártja, a liberálisok, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt frakciója nyilatkozatban követelte a törvénytervezet vitájának felfüggesztését. /Magyar Hírlap, jan. 28./

"Febr. 28-án és márc. 1-jén több román lap ismertette Tőkés Lászlónak az SZKT-hez írt levelét, illetve az SZKT állásfoglalását. Ezzel kapcsolatban Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkés Lászlónak "sajnos igaza van", Románia nem teljesítette az ET ajánlásait. Közben a kormánypárt megkezdte tárgyalásait az ellenzéki pártokkal a Demokratikus Konvenció által "kívülről" támogatott kormány kialakítására, a szélsőséges erők elszigetelése érdekében. /Magyar Nemzet, márc. 2./"

"Az ellenzék bírálta a kormányátalakítást, Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szerint "alkotmányellenes, és csak az álcázott kommunista hatalom továbbmentését szolgálja". Különösen nagy hibának tekinti Spiroiu menesztését, mert ezzel hitelesítik C. V. Tudor rágalmait. Coposu a kinevezetteket csak jelölteknek tekinti addig, amíg nem hallgatja meg őket a parlament. /Népszabadság, Magyar Nemzet, márc. 8./"

A romániai nemzeti kisebbségek státusának törvényes rendezése mellett foglalt állást Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a bukaresti rádiónak nyilatkozva. Pártja kész megvitatni a nemzeti kisebbségek minden követelését. /Magyar Hírlap, márc. 21./

Temesváron márc. 19-én rendezték meg a Többség-kisebbség kapcsolatok című szemináriumot. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, aki meggyőződéséért 18 évet ült börtönben, kifejtette, hogy pártja elfogadja a Gyulafehérvári Gyűlés határozatait. Az anyanyelvi oktatás dolgában közel áll az RMDSZ álláspontjához, elismeri, hogy megilleti a kisebbséget az önálló egyetem. Nem fogadja el viszont pártja a kisebbségi autonómia elvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Márc. 22-én titokban találkoztak a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ és az ellenzék legerősebb csoportosulása, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői. Az SZDP nem zárkózik el az előrehozott választásoktól, de azt a jövő év elejére szeretné tenni. Corneliu Coposu ezzel elvileg egyetért, ha megalakul és stabil és szavahihető kabinet. /Magyar Nemzet, ápr. 5./

"A parlament ápr. 12-i ülésén a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt képviselői nyilatkozatot olvastak fel, amely kimondja "a román nemzet jogát valamennyi területéhez", azonban a kormánypártiak ezt nem fogadták el parlamenti állásfoglalásnak. /Pesti Hírlap, ápr. 13./"

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége jún. 10-én úgy döntött, hogy indítványozza, függesszék fel Iliescut elnöki tisztségéből. Arra hivatkoznak,hogy Iliescu Bihar és Szatmár megyei látogatása idején a kommunista hatóságok által elkobzott javak ügyében hozott bírósági ítéletek jogosságát megkérdőjelezte. A parasztpártiak jún. 13-án megkezdték az aláírások gyűjtését. A parasztpártiak döntésüket nem egyeztették a Demokratikus Konvenció többi pártjával, ezenkívül nincs esély arra, hogy Iliescut távozásra bírják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14., Magyar Nemzet, jún. 13./

Az RMDSZ érdeklődést az utóbbi időben teljesen lekötötte a romániai magyarság számára kulcsfontosságú tanügyi törvénytervezet vitája, így kevésbé figyelt a marosvásárhelyi Antonescu-szobor felállítása körüli botrányra, továbbá arra, hogy a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt szóvivője jún. 15-én bejelentette: mivel az RMDSZ és a Polgári Szövetség nem írta alá Iliescu elnök felfüggesztésére irányuló indítványt, mondta Markó Béla az RMDSZ vezetőinek jún. 16-i, bukaresti sajtóértekezletén. Először Iliescu elnöknek kell tisztázni, hogy mit mondott. Tovább kell folytatni a harcot az Antonescu-szobor felállítása ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18-19./

"Jugoszláv típusú nacionalista vita fenyegeti Romániát, miután a balkáni állam nagy számú magyar kisebbsége önkormányzati jogot követel, jelentette a Reuter aug. 10-én Bukarestből. A brit hírügynökség ezzel utalt a Meridian napilap összeállítására, amelyben többen válaszoltak Markó Béla nyilatkozatára. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, regionális autonómia alatt azt érti: ahol a magyarság tömbben él, rendelkezzék külön státussal, például hivatalosan is használhassák anyanyelvüket. Ion Manzatu, a kormánypárt alelnöke szerint az autonóm magyar körzet "sztálinista diverzió". Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt alelnöke szerint a kisebbségeknek a nemzetközi dokumentumokba foglat minden jogot meg kell adni., az autonóm terület megadásába azonban nem mennek bele. /Magyar Nemzet, aug. 11./ "

"A kormányváltással kapcsolatban Vacaroiu miniszterelnök a televízióban bejelentette, hogy a leváltott miniszterek más megbízatást kapnak. A változtatást a politikai paktum indokolta. /Magyar Hírlap, aug. 22./ Az ellenzék, a Demokratikus Koalíció szerint a Román Nemzeti Egységpárt tagjainak bevonása a kormányba csak a legközelebbi bizalmatlansági indítvány túlélését tette lehetővé. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a kormányátalakítás azt jelzi, hogy a kabinet magáévá tette Funarék politikai vonalvezetését az erdélyi magyarsággal szemben. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is tiltakozott a "szélsőséges pártnak az alkotmányos előírások lábbal tiprása révén történő bevonása ellen a Vacaroiu-kormányba." /Népszabadság, aug. 22./ "

A román ellenzéki pártok aggasztónak tartják azt a lehetőséget, hogy a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt is helyet kap a kormányban, miután tárgyalni kezdett velük a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke szerint ez súlyos kárt okozna Románia nemzetközi hitelének. /Új Magyarország, aug. 29./

"A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő leszögezte, hogy csak "elfogadható határokig" támogatja a romániai magyarság jogköveteléseit, és visszaver minden, az egységes nemzetállamot veszélyeztető törekvést. Valentin Gabrielescu szenátor szerint elfogadhatatlan a magyar egyetem és a helyi autonómia. /Új Magyarország, nov. 16./"

George Serban, a Temesvár Társaság elnöke belépett a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba, egyúttal lemondott elnöki tisztségéből. Az alapszabályzat szerint ugyanis az elnök nem lehet politikai párt tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke is részt vett Szatmárnémetiben az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulóját ünneplő, dec. 17-i rendezvényen. Muzsnay Árpád megyei RMDSZ-elnök, Reizer Pál és Tőkés László püspökök is mondtak beszédet, üdvözölte a megjelenteket Gheorghe Lazic alprefektus és Annamaria Biris, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt képviselője is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Valentin Gabrielescu szenátor a Kereszténydemokrata Párt szenátusi frakciójának vezetője, egyben az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság elnöke. A bizottság dec. 16-án - zárt ajtók mögött - meghallgatta Iliescu elnököt. Az államelnökség a bizottság megkérdezése nélkül a televízió rendelkezésére bocsátotta a meghallgatásról készült felvételt és azt dec. 27-én csúcsidőben sugározták. Gabrielescu pártjában nagy felháborodást keltett a szenátor szereplése az elnök meghallgatásával kapcsolatban, mert még azt is felvetette, hogy a legközelebbi elnökválasztáson az ellenzék támogathatná Iliescu jelölését. A parasztpárti vezetés dec. 28-i nyilatkozatában elítélte Gabrielescu szereplését, erre a szenátor lemondott a párt főtitkári tisztségéről, de tagja maradt a párt vezető testületének. /Új Magyarország, dec. 31./ A tévében vetített felvétel szerint Iliescu ahelyett, hogy rávilágított volna az 1989-es események hátterére, az ellenzéki sajtót és a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpártot igyekezett megbélyegezni. /Magyar Nemzet, dec. 31./

Ioan Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke ötven évet élt száműzetésben. Az itthon töltött öt év mérlegét kérte a riporter. A demokráciát létrehozni jött haza, mondta. Ebből kevés valósult meg az elmúlt években. Az országban jogegyenlőség van, a kisebbségeknek is van joguk. Létezik a sajtószabadság, de gond a papírbeszerzés és a terjesztés. Még nem garantált intézményesítetten a magántulajdon. /Orient Expressz (Bukarest), jan. 4./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő jan. 16-án újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSZ önrendelkezési terveiről: alkotmányellenes, demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a magyar kisebbség identitásának védelméhez. Ugyanezen a napon Iliescu elnök revizionista irányzatokról is beszélt. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 16-i sajtóértekezletén elutasította az RMDSZ területi autonómiaigényét. A Polgári Szövetség Pártja szintén elítélte az RMDSZ autonómia-követelését és követelni fogja, hogy a DK határolja el magát ezektől a nézetektől. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./

Jan. 21-én Marosvásárhelyen tartották a DK Maros megyei tanácskozását, melyen az RMDSZ-t Zonda Attila RMDSZ-elnök, Kerekes Károly RMDSZ-képviselő és dr. Kelemen Attila képviselte. Az RMDSZ tisztázta, mit jelent a szervezet Önkormányzati Tanácsának megalakulása, ilyen tanácskozást a Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt is tartott. Megállapodtak abban, hogy gyakoribbá kell tenni az ilyen találkozókat. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./

Közvélemény-kutatást végezek Kolozsváron. Ha most lenne a választás, a megkérdezettek 25,4 %-a a Funar-vezette RNEP-re, 20,2 %-a az RMDSZ-re, 17,8 %-a Nemzeti Parasztpártra /elnöke Corneliu Coposu/, 8,6 %-a vezető kormánypártra, a Társadalmi Demokrácia Pártjára szavazna. /Népszava, júl. 28./

A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szóvivője, Radu Vasile szenátor pártja nevében élesen elítélte az RMDSZ szept. 2-i székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyűlését, főleg azokat a beszédeket, amelyekben utalás történt a romániai magyarság önrendelkezési igényeire. Ugyancsak az RMDSZ-t támadta a Vocea Romaniei lapnak adott nyilatkozatában Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke is. /Új Magyarország, szept. 6./

Vasile Vetisanu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora a szenátus ülésén elítélte az RMDSZ-t, amiért nem határolja el magát szélsőséges elemek románellenes megnyilvánulásairól. /Magyar Hírlap, szept. 7./

"Súlyos betegsége, hónapokig tartó németországi gyógykezelése után hazatért Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezére. A Ziua lapnak adott nyilatkozatában Coposu kemény szavakkal ecsetelte Románia megtépázott külföldi tekintélyét, amihez szerinte hozzájárultak a nyugati magyar lobbyk is. Ugyancsak kritizálta a román külügyi vezetést. Coposu üdvözölte Iliescunak a román-magyar megbékélésről szóló javaslatát és elmarasztalta az RMDSZ-t. Amíg Domokos Géza volt az elnök, vele lehetett tárgyalni. A mai "radikalizálódott" RMDSZ-szel nem találja a hangot. A román törvények annyit adnak a kisebbségnek, mint amennyit a románoknak, érvel Coposu. A pártelnök szerint reális a veszély, hogy Románia visszakerül Moszkva uszályába. /Magyar Nemzet, szept. 12./"