Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. december 12.
A romániai egyetemi vezetőket tömörítő Rektorok Országos Tanácsa egészen nyíltan tiltakozott Constantinescu államfőnek az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó nyilatkozata ellen és támogatásáról biztosította Pruteanu szenátor álláspontját. A 47 rektor közül négy szavazott a nyilatkozat ellen, köztük a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektora is - azaz az oktatási miniszter. - Ugyanakkor a Republica című bukaresti lap biztos információként közli azt a hírt, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt visszahívja a szenátus oktatási bizottságának éléről Pruteanu szenátort, s helyét Dragulescu professzor, az eddigi egészségügy-miniszter veszi át. A lap elsőoldalas vezető anyagként közli a szenátor "megbüntetésének" hírét, amelyet más források eddig nem erősítettek meg, és rögtön vehemens vezércikkben támadja a koalíciót, amely ily módon eleget tesz az "RMDSZ-szel kötött szégyenletes jegyzőkönyvnek". A "titkosnak" minősített december 3-i megállapodást - amely, mint Ciorbea miniszterelnök is rámutatott egy dec. 11-i esti tévéinterjúban, semmi mást nem tartalmazott, mint a kormányprogramban, a nemzetközi dokumentumokban és magában a kormányrendeletben megfogalmazott, ismert vállalások teljesítésére vonatkozó ismételt kötelezettségvállalást - általában is élesen támadják az ellenzéki politikusok, valamint a kormánytáborban a Pruteanu-vonal hívei (akik azt állítják, hogy nem is tudtak róla), és a kormányellenes lapok. Magával Pruteanuval két bukaresti napilap is terjedelmes interjút közölt dec. 12-én. Ezekben a szenátor ismét dühödten ostorozza az RMDSZ álláspontját, és megjegyzi, hogy amennyiben a magyarok képviselői kilépnének a kormánykoalícióból, könnyű lenne pótolni őket. A Jurnalul National első oldalán és a lap belsejében közölt kétoldalas interjú élén is szalagcímben emeli ki a szenátor által erre vonatkozólag idézett brit formulát: "A temetők tele vannak pótolhatatlan emberekkel" /MTI/
1997. december 14.
"Korrekt és realista döntésnek" nevezte Radu Vasile szenátor, a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára azt, hogy az RMDSZ nem válik ki a kormánykoalícióból. A párt dec. 15-i hétfői sajtóértekezletén ugyanakkor bírálta azt, hogy a szervezet ezzel kapcsolatban feltételeket fogalmazott meg hétvégi tanácskozásán. Elismerve, hogy az RMDSZ-nek joga van megkövetelni minden koalíciós partnerétől a kormányprogram tiszteletben tartását, helytelenítette, hogy a szövetség "minduntalan olyan megállapodásokra hivatkozik, amelyeket, úgy tűnik, nem mindenki ismer". Megfogalmazása szerint "az RMDSZ úgy rángatja elő ezeket a megállapodásokat a kabátujjából, hogy annak semmi köze a demokrácia szabályaihoz". (Radu Vasile ezzel a saját pártjának elnöke által is aláírt december 3-i egyezményre utalt, amelyet az egy héttel későbbi szenátusi szavazáson a parasztpárti szenátorok jó része megszegett). A szenátor helyeselte, hogy a képviselőházban legyen nyílt a szavazás az oktatási törvényről, ugyanakkor kifejtette, hogy a történelem és a földrajz tanításának (román) nyelvéről nincs mit tárgyalni, viszont ami a magyar egyetemeket illeti, az már elnyert jog és a képviselőházban szentesíteni fogják. - Gabriel Tepelea akadémikus, a Parasztpárt alelnöke "elvárt és ésszerű politikai gesztusként" jellemezte az RMDSZ szenátorainak és minisztereinek visszatérését a törvényhozásba, illetve a kormány üléseire, viszont ő is bírálta az RMDSZ által megfogalmazott feltételeket. Szerinte mindkét félnek átfogóan kell elvetnie a "hipernacionalizmust", a helyes politikai magatartást közös munkával, az egymáshoz való közeledés és kölcsönös megismerés révén, "politikai és nem etnikumpárti nyilatkozatok, az Európára való nyitás és a korszerűség jegyében kell kialakítani". Az RMDSZ által Pruteanu szenátorral és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben megfogalmazott bírálatokkal, felelősségre vonási igényekkel kapcsolatban Ion Diaconescu pártelnök kifejtette: hibának tartja, ha az RMDSZ belső parasztpárti ügyekben foglal állást, ezt a kérdést még nem tárgyalták meg a párton belül. Ugyanakkor mind Ion Diaconescu pártelnök, mind Ratiu alelnök visszautasította Pruteanu dec. 14-i nyilatkozatát, amely szerint a pártvezetés döntése nem kötelezi a képviselők állásfoglalását. Ha valaki önálló véleményt akar képviselni, miért nem indul függetlenként? - kérdezte Diaconescu, Ratiu pedig a brit parlament gyakorlatára hivatkozott. (MTI)
1997. december 16.
George Pruteanu, a román szenátus oktatási bizottságának elnöke, aki a kormány vezető pártjának, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak a tagja, dec. 16-án a román és a nemzetközi sajtó tudósítóinak kijelentette: nem ismeri azt a megállapodást, amelyet a kormánykoalíció pártjainak elnökei december 3-án írtak alá arról, milyen formában fogja a koalíció megszavazni az oktatási törvényt módosító kisebbségi kormányrendeletről szóló törvény kisebbségi vonatkozású szakaszait, és miután már szavaztak róla, nem is érdekli. Mint ismeretes, Ion Diaconescu, a Parasztpárt, Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt, Petre Roman, a Demokrata Párt és Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szóbanforgó dokumentumban megismételte azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket - beleértve a kisebbségi anyanyelvű önálló egyetem és kar alapítására vonatkozó jogot - a koalíció támogatni fog a parlamentben. A felsorolás nem tartalmazta a románok történelmének és Románia földrajzának oktatási nyelvére vonatkozó cikkelyt, mivel a parasztpárti vezetés jelezte: ebben a kérdésben csak azt fogadhatja el, hogy mindenki úgy voksoljon, ahogy lelkiismerete diktálja, viszont garantálni látszott a többi cikknek a kisebbségek számára kedvező elfogadását. Az RMDSZ szerdán, miután a szenátus, amely előzőleg az ellenzék javaslatára és Pruteanu támogatásával megszavazta, hogy a voksolás titkos legyen, a négypárti megállapodás ellenére nagy többséggel mégis megváltoztatta azokat a cikkelyeket is, amelyeket a pártvezetők aláírásukkal vállaltak, nyilvánosságra hozta a négypárti megállapodást. A fénymásolatot az aláírásokkal számos lap közölte, ez a jegyzőkönyv vált a sajtó, a televízió, a politikai viták fő témájává.Ilyen előzmények után a szenátus dec. 16-i végszavazása után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellentétes vonalat érvényesített, és ezzel zavarta a koalíciót. A szenátor kijelentette, hogy nem tud az övétől eltérő álláspontról, vagy arról, hogy nem élvezné a párt bizalmát, majd újságkivágásokat hozott elő, a cikkek címeivel és egyes mondataival illusztrálva, hogy pártja egyetért vele. /MTI/
1998. január 10.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNNP/ vezetése jan. 9-én ülésezett. A román kormánykoalíció vezető ereje, a KDNNP kész tárgyalni a Demokrata Párttal a kormány működését és a reformot illető javaslatairól és bírálatairól, de Traian Basescu közlekedési miniszter lemondását befejezett ténynek tekinti, szögezték le az ülésen, amelyen részt vett Victor Ciorbea miniszterelnök, a párt alelnöke is. Az ülés után az újságíróknak nyilatkozva a kormányfő kijelentette, hogy a vezetőség ülésén minden eshetőséget áttekintettek, beleértve a választások előrehozását is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
1998. január 13.
Emil Constantinescu elnök jan. 11-én találkozott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ és a Nemzeti Liberális Párt /NLP/ vezetőivel, ezt követően pedig Snagovban a négy koalíciós párt vezetői folytattak megbeszélést. Ezeket a tárgyalásokat a résztvevők hasznosnak minősítették ugyan, de megoldás nem született: az eszmecserék elsősorban elvi kérdésekről folytak. Mind az államelnökség, mind a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-én reggel közleményben cáfolta egyes tévéállomások állítását, miszerint Constantinescu elnök kész lenne Victor Ciorbea miniszterelnök lecserélésére. Ciorbea kormányfő a bukaresti rádió jan. 12-i műsorában kijelentette. Basescu visszavételét a kormányba a miniszterelnök ismételten elutasította, és ebben támogatásáról biztosította saját pártja, a KDNPP mellett az NLP és az RMDSZ is. A válság akkor éleződött ki, amikor a Demokrata Párt Basescu utódjává magát Basescut javasolta, nyílt konfliktushelyzetet idézve elő a kormányfővel. Az államelnökség közleménye szerint az Emil Constantinescu és a parasztpárti, illetve a válságban közvetíteni próbáló liberális vezetők közötti találkozón nem merült fel a miniszterelnök cseréje: a fő téma a reform gyorsításának programja volt. /Késélen a koalíció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
1998. január 13.
A koalíciós pártok jan. 11-i találkozóján több órás megbeszélést folytattak a kialakult válságról - közölte jan. 12-én a snagovi tanácskozásról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Közös konklúzió az, - állapította meg - hogy mulasztás történt, amikor a koalíció működését nem szabályozták kellőképpen. Az RMDSZ különben többször is szorgalmazta ezt, jegyezte meg Markó Béla, de nem került rá sor. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez fontos tennivaló. Tehát a közösen kidolgozott kormányprogram továbbra is érvényes, de felmerülhetnek bizonyos kiegészítések. Egyetértés volt abban, hogy a koalíciót meg kell őrizni, de a konfliktus még nem tekinthető lezártnak. Amennyiben a Demokrata Párt kilépne a kabinetből, valószínűleg a Konvenció és az RMDSZ kisebbségi kormányzása jönne létre. A Konvenció, amelyben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és több kisebb formáció vesz részt, valamint az RMDSZ a parlamentben együtt a mandátumok 47-48 százalékával rendelkezne, nem lenne többsége. Egy ilyen kormány tehát külső támogatásra szorulna - mutatott rá az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szerint például elképzelhető lenne, hogy a koalíciót a Demokrata Párt a parlamentben kívülről támogatja, vagy más támogatókat kellene keresni. Markó Béla rámutatott, hogy kisebbségi kormányzás esetén minden törvényről külön kellene megállapodni, külön kellene támogatást szerezni, beleértve az RMDSZ számára nagyfontosságú oktatási törvényt is. Mint ismeretes, még a jelenlegi válság előtt a szenátusban a koalíciós vezetők egyezsége ellenére a kisebbség oktatási jogait csorbító úgynevezett Pruteanu-változatot fogadták el, s a koalíció pártjai a képviselőházi szavazásra ígértek helyesbítést. A szövetségi elnök megjegyezte, hogy kisebbségi kormányzás esetén a megfelelő többség biztosítása a szenátusi változat kiigazításához még nehezebbnek ígérkezne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
1998. január 13.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-i rendkívüli sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök bejelentette, hogy továbbra is a jelenlegi koalíció fenntartásán belül kell feloldani a Demokrata Párttal kialakult válságot. Diaconescu hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány nem a tökély, mégis ez a lehető legjobb, amelyet a jelenlegi koalíció alapján létre lehet hozni.Pártja nem fogadja el egy kisebbségi kormány gondolatát, mert az országnak erős és stabil kabinetre van szüksége, a jelenlegi romániai helyzetben. Az előrehozott választások Diaconescu szerint katasztrofálisak lennének a reformfolyamat folytatása szempontjából. Ezért a Parasztpárt továbbra is határozottan részt vesz a jelenlegi koalícióban, eltökélten és teljes politikai súlyával támogatja Victor Ciorbea miniszterelnököt, aki az államfő teljes bizalmát is élvezi.Ezt követően Victor Ciorbea miniszterelnök részletesen ismertette a kormány reformprogramjának gazdasági vetületét, és megerősítette a kabinet további elkötelezettségét az európai és euroatlanti integráció fő külpolitikai célkitűzése mellett. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
1998. január 15.
A Demokrata Párt sajtótájékoztatója után Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jan. 14-én közzétette a KDNNP vezetőségének nyilatkozatát. A nyilatkozat elítélte a DP magatartását, mondván, eddig soha nem fogalmazta meg azokat a vádakat, amelyekkel a miniszterelnököt illette. Új kormány alakítása végtelen tárgyalásokat jelentene, a reform szünetelne, a külföldi befektetők elriadnának. A válság ilyen körülmények között a DP-t terheli. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./
1998. január 22.
Jan. 21-én ült össze a román parlament két házának rendkívüli ülésszaka, amelynek összehívását a Demokrata Párt és a vezető koalíciós erő, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt között kialakult konfliktus eldöntése érdekében Constantinescu elnök kezdeményezte. A napirendet a plénumnak kellett jóváhagynia, és a javaslatról azonnal heves ügyrendi vita bontakozott ki. Másfél órás szópárbaj után 264 szavazattal, a szükséges 243 voksnál többel elfogadták a napirendet. - Victor Ciorbea miniszterelnök gazdasági és nemzetközi megfontolásokkal, a külföldi befektetői bizalom megőrzésének, a reform gyorsításának szükségességével indokolta jan. 21-én a parlament két házának összevont rendkívüli ülésén azt, hogy a kormány elkötelezte magát a privatizációs törvénnyel kapcsolatban. Az ellenzék technikai és politikai érvekkel támadta az eljárást. A demokrata koalíciós partner nyilatkozatát ismertető Alexandru Sassu frakcióvezető bejelentette, hogy bár pártja támogatni fogja a törvényt és a kormányt a parlamenti eljárás során, a koalíció keretében tovább folytatja küzdelmét Victor Ciorbea miniszterelnök leváltásáért. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./ Az ellenzéki pártok és a konvenció között az ülésen kibontakozott ügyrendi vitáról beszámolt a Szabadság. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1998. január 28.
"A Demokrata Párt jan. 28-át jelölte meg a kormányból való kilépés napjaként. Petre Roman, a DP elnöke azonban jan. 27-én elhamarkodottnak mondta a kilépés dátumát. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jan. 28-ára várja a DP döntését. Victor Ciorbea miniszterelnök közölte: "nem engedhetünk a zsarolásnak, mert az újabb zsaroláshoz vezetne". /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./"
1998. január 29.
"Jan. 28-án Emil Constantinescu államfő elnökletével tanácskoztak a Cotroceni Palotában a kormánykoalíciót alkotó pártok és politikai alakulatok - a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ - vezetői. A találkozón, amelyet a kormányválság megoldására hívott össze az államfő, az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Birtalan Ákos turisztikai miniszter vett részt. Az éjszakába nyúló tanácskozásról kiadott közlemény szerint a kormánykoalíciós pártok a kormányválságot és annak bel- és külpolitikai következményeit elemezve, eltökélten arra, hogy véget vessenek a válságnak, biztosítsák az ország politikai stabilitását és folytassák az együttműködést a jelenlegi koalíción belül, amelyet a reform és a kormányzati program megvalósítására egyedül képes politikai és kormányzási alakzatnak tekintenek, öt pontba foglalt megállapodást kötöttek: 1. Tudomásul veszik a DP döntését minisztereinek a kormányból való visszahívására vonatkozóan; 2. Tudomásul veszik, hogy a DP megerősítette a koalíción belüli politikai együttműködés folytatására és a kormány parlamenti támogatására vonatkozó határozatát; 3. Elfogadnak egy, a politikai együttműködésre és a koalíció működésére vonatkozó egyezményt, amelyet folyó év február 2-ig, hétfőig véglegesíteni kell; 4. Elfogadják a reform felgyorsítására vonatkozó programot, illetve a kormányzati és parlamenti tevékenység javítását célzó intézkedéseket; 5. A közleményt aláíró alakulatok tartózkodni fognak minden olyan nyilatkozattól és nyilvános szerepléstől, amelyek kölcsönös kárt okoznának és feszültségeket gerjesztenének a koalíció tagjai között.A megállapodást rögzítő közleményt a KDNPP részéről Ion Diaconescu pártelnök, az NLP részéről Calin Popescu Tariceanu alelnök, a DP részéről Traian Basescu alelnök, az RSZDP nevében Sergiu Cunescu pártelnök, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla szövetségi elnök írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29. - 1197. sz./"
1998. január 31.
"Wim van Velzen, az Európai Kereszténydemokrata Unió, az EUCD elnöke jan. 31-én Bukarestben kiállt Victor Ciorbea miniszterelnök és a román koalíciót irányító Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt mellett. A román állami televízió és rádió élőadásban közvetítette az EUCD elnökének és a Parasztpárt Ciorbea miniszterelnököt is magában foglaló vezetőségének sajtóértekezletét. Diaconescu újabb felhívást intézett a demokrata partnerekhez, hogy tisztázzák álláspontjukat, vessenek véget az ellentmondásoknak. Wim Van Velzen hangsúlyozta, hogy más koalícióval Románia nem tudta volna elérni azt az eredményt az európai és euroatlanti integrációban, amit tavaly sikerült. Méltatta a már megvalósult vagy megkezdett romániai reformokat, ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi események nyomán Románia külföldi barátai amiatt aggódnak, hogy az ország az instabilitás felé haladhat, a reformok leállhatnak. Wim van Velzen szerint nehéz megérteni, hogy a Demokrata Párt egyik lábával bent maradt a koalícióban, a másikkal kilépett belőle: ilyen helyzetben nem lehet jó munkát végezni a parlamentben. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ugyancsak jan. 31-én csodálkozásának adott hangot Wim van Velzen és a KDNPP közös televíziós sajtóértekezletével kapcsolatban, illetve azért, mert a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt "szükségesnek tartja, hogy külföldiekkel támassza alá álláspontját". Petre Roman szerint erre azért volt szüksége a Parasztpártnak, mert "nincsenek saját érvei". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"
1998. február 3.
"Remus Opris, a kormány főtitkára, aki egyben Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak is alelnöke, a párt febr. 2-i sajtóértekezletén megerősítette, hogy miután előzőleg a koalíciós partnerek hiába várták a Demokrata Párt képviselőit az együttműködési megállapodásról való tárgyalásokra, febr. 2-án is készek a találkozóra - de szavaiból kitűnt, hogy még nincs kitűzve annak időpontja. Opris kifejezte reményét, hogy sikerül megtalálni a módot a kormány megmentésére, amely a parlamenttől 2000-ig kapott megbízást. Ion Diaconescu, a párt elnöke a "Wim van Velzen-incidensről" szólva kifejtette, hogy az EUCD elnöke saját kezdeményezéséből látogatott Romániába, természetes, hogy amiként a Szocialista Internacionálé a demokratákat, a Kereszténydemokrata az ő pártját támogatja. A holland vendég nyilatkozatára reagáló állásfoglalások Diaconescu szerint az ország destabilizálására és a reformprogram leállítására irányultak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"
1998. február 9.
Victor Ciorbea román kormányfő febr. 6-án hivatalosan bejelentette a lemondott demokrata miniszterek helyébe lépő új kormánytagok listáját. Három tárcát kapott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt: Constantin Dudu Ionescu az új nemzetvédelmi miniszter, Ioan Muresan a parlamenti kapcsolatok, Romica Tomescu pedig a tudományos kutatás minisztere lett. A Nemzeti Liberális Párt a közlekedési tárcát kapta, a miniszter Anton Ionescu révén és a nemzetvédelmi minisztériumban államtitkári posztot /Mihai Sorin Stanescu/. Stanescu ifjúsági miniszter volt az 1996 decemberében alakult kormányban, s a tavaly év végi kormányátalakításkor vesztette el tárcáját. A tudományos kutatás tárcáját a Románia Alternatívája Párt kapta meg, Horea Ene révén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1998. február 11.
A koalíciós együttműködési szabályzat nem vetett véget a politikai csatározásoknak. Ez a dokumentum előírta a polémiák beszüntetését, ennek ellenére Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke azóta is több nyilatkozatban sürgette új kormány létrehozását, ami Victor Ciorbea miniszterelnök más személlyel való felváltását jelenti. Ion Diaconescu, a koalícióban vezető szerepet játszó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a maga részéről leszögezte, hogy nem az együttműködési megállapodáson, hanem a résztvevők politikai akaratán múlik a koalíció fennmaradása. /Mindenki támad mindenkit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
1998. február 25.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy Ciorbea miniszterelnökre vonatkozó nyilatkozatát félreértette a sajtó, amikor úgy kommentálta, hogy pártja a kormányfő lecserélését készíti elő. Azt azonban nem zárta ki a pártelnök hogy amennyiben a kormányt leszavazzák a parlamentben, akkor sor kerülhet miniszterelnök-váltásra is. A jelen levő Ciorbea megjegyezte, hogy sohasem ragaszkodott görcsösen bármilyen funkcióhoz, de most a költségvetés a legfontosabb. A Demokrata Párt korábban március 31-ét jelölte meg a kormányfő cseréjének határidejeként, azzal, hogy különben kilép a koalícióból. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
1998. február 27.
"Király Károly kiállt Bardóczy Csaba mellett, akit Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus felfüggesztett tisztségéből. Bardóczyt az RMDSZ is cserbenhagyta, írta. "Bardóczy Csaba azért szálka Verestóy Attila, Dézsi Zoltán, Takács Csaba, Markó Béla szemében, mert hullámokat ver az RMDSZ vizein. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tagja. Többé vagy kevésbé Katona Ádám híve. Egységbontó ellenzéki, fegyelmezetlen párttag, radikális autonómiapárti. Az RMDSZ csúcsvezetése Bardóczy Csabával erélyesen lép fel. Ugyanez az RMDSZ békülékeny, toleráns, udvariaskodó Remus Oprissal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt erőszakos, homogenizáló politikájával". Király Károly hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek ki kell állnia a jogállamiság érdekében. /Király Károly: Politikai koncepciós perek RMDSZ-rábólintással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"
1998. március 9.
A Demokrata Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ küldöttségei márc. 7-én megbeszélést tartottak Snagovban, a találkozó eredményéről csak annyit közöltek, hogy újabb a megbeszélések lesznek. Előzőleg a Petre Roman vezette Demokrata Párt ismét úgy nyilatkozott, hogy a költségvetést csak akkor támogatja, ha nem Ciorbea lesz a miniszterelnök. -Constantinescu elnök egy sajtónyilatkozatában viszont azt jelezte, hogy a költségvetési vita után, áprilisban a kormány el fogja kötelezni magát az idei gazdasági reformprogram mellett, azaz bizalmi szavazást kér. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
1998. március 17.
Ion Diaconescu, a román kormányban vezető szerepet betöltő Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén elutasította a Demokrata Párt követeléseit, hogy váltsák le Victor Ciorbea kormányfőt. A DP a költségvetés támogatásának feltételeként Ciorbea távozását jelölte meg. Azzal kapcsolatban, hogy a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP előrehozott választásokat sürget, Diaconescu kifejtette: nem tartaná ugyan szerencsésnek ezt a megoldást, de pártja ezt sem utasítja el, ha elkerülhetetlenné válik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
1998. március 20.
"Márc. 18-án a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége minden párttisztségéből felfüggesztette és a pártból is kizárta George Pruteanu szenátort. Pruteanu pártkarrierjének az vetett véget, hogy márc. 17-én ő volt az egyedüli parasztpárti szenátor, aki az ellenzékkel együtt nyíltan úgy szavazott, hogy a polgármesteri választott tisztség összeegyeztethetetlen a kormányban viselt tisztséggel - és ezzel lényegében Ciorbea kormányfő, a Parasztpárt alelnöke ellen foglalt állást. A pártvezetés a kizárás indokai között megemlítette Pruteanu "egyszemélyes hadviselését" is, amelyet az ellenzék oldalán az oktatási törvényrendelet kisebbségek számára kedvező módosítása ellen folytatott. - Márc. 19-én a rádióban a harcias Pruteanu bejelentette: most még elszántabban fog küzdeni az "igazságért". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./"
1998. március 24.
"Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke örvendetesnek nevezte az RMDSZ képviselőtanácsának csíkszeredai állásfoglalását. Kijelentette: "Nagyon örülünk annak, hogy az RMDSZ 80-90 százaléka szolidáris a kormánykoalíciónak a magyar kisebbség és a román nemzet közötti jóviszonyt szolgáló politikájával és annak, hogy az RMDSZ továbbra is támogatja ezt a politikát". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./ "
1998. március 27.
Egy hete Brassóban 40 képviselő és szenátor Radu Vasile főtitkár jelenlétében alternatív pártprogramról, egy új pártkongresszus kezdeményezéséről folytatott titkos eszmecserét. A csoport Victor Ciorbea helyébe Radu Vasilét javasolná miniszterelnöknek, a kormány újjászervezését is javasolja, közben továbbra is támogatásáról biztosította Ion Diaconescu pártelnököt. Remus Opris, a kormány főtitkára, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke erélyesen reagált: felszólította a brassói csoport résztvevőit, hogy ismertessék nézeteiket a hivatalos pártfórumokkal. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ A kormány másik vezető pártjában, a Nemzeti Liberális Pártban szintén nyílt javaslat hangzott el Ciorbea miniszterelnök vagy akár az egész kormány cseréjére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1998. március 27.
Victor Ciorbea román kormányfő márc. 26-án, előre beharangozott tévényilatkozatában bejelentette: a jelenlegi helyzetben kötelességének tartja, hogy posztján maradjon. A miniszterelnök felhívta azokat, akik ellenzik politikáját, hogy a parlamentben nyújtsanak be ellene bizalmatlansági indítványt a tisztázás érdekében. Ciorbea emlékeztetett arra, hogy tisztjére pártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokratikus Konvenció és az egész koalíció jelölte, és ő maga korábban a válság megoldása érdekében számtalanszor felajánlotta lemondását. Most azonban véleménye szerint a helyzet más, nem fogadhatja el, hogy egyoldalúan kész helyzet elé állítsák, ezért mindaddig kitölti mandátumát, amíg a parlament bizalmát élvezi. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1998. március 30.
Victor Ciorbea márc. 30-i lemondását követően márc. 31-én Bukarestben összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége, hogy elemezze a politikai helyzetet és kiválassza jelöltjét a kormányfői posztra. Az ülést Ion Diaconescu pártelnök vezeti, jelen van Gabriel Tepelea első alelnök, Radu Vasile főtitkár és a párt több alelnöke, köztük Ciorbea is. Márc. 31-én délben a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu elnök közös konzultációt folytat az 1996-ban létrejött koalíció valamennyi pártjának vezetőivel. Ezen a megbeszélésen részt vesz Petre Roman, a koalíciós válságot Ciorbea lemondására vonatkozó januári követelésével kiváltó Demokrata Párt elnöke is, aki márc. 30-án nem volt jelen azon a konzultáción, amelyet a kormányban részt vevő pártok - a Demokratikus Konvenciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és Románia Alternatívája Párt, illetve másfelől az RMDSZ és a Román Szociáldemokrata Párt - vezetőivel folytatott az államfő, hogy együtt határozzák meg a kormányalakítási tárgyalások menetrendjét. /MTI/
1998. március 31.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke márc. 30-i sajtóértekezletén közölte: azt fogja javasolni a koalíciós partnereknek, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat egy új kormány megalakításáról a költségvetés parlamenti vitájával párhuzamosan, mert csak így lehet elkerülni a további idővesztést. Előzőleg a Parasztpárt valamennyi koalíciós partnere, tehát a kormányból már kilépett Demokrata Párt mellett a kabinetben továbbra is részt vevő Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a Románia Alternatívája Párt egyaránt nyilvánosan úgy foglalt állást, hogy a válság megoldásával - vagyis a miniszterelnök cseréjével - nem szabad megvárni a költségvetés elfogadását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
1998. április 2.
Ápr. 1-jén összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ vezető testülete, amely megvitatta a tervezett koalíciós kormány programjának minimális elvárásait tartalmazó dokumentumot. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke köszönetet mondott Victor Ciorbeának, a lemondott miniszterelnöknek kormányfőként végzett munkájáért. Diaconescu szerint a válság igazi okait a Demokrata Párton belül kell keresni, amely kikényszerítette Ciorbea távozását. A párt miniszterelnök-jelöltje Radu Vasile, a párt főtitkára. Az új kormány összetételében - Diaconescu véleménye szerint - meg kell őrizni az eddigi, a pártok parlamenti súlyát tükröző arányokat. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1998. április 15.
"Április 15-én bizalmat szavaztak a Radu Vasile kormánynak. Előzőleg - ápr. 15-én - a képviselőház és szenátus szakbizottságai külön-külön meghallgatták és támogatásukról biztosították a Vasile-kormány összes miniszterét, köztük a kormányba ismét visszatért hat demokrata párti politikust, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez tartozó két kormánytagot is. Bárányi Ferencnek, az RMDSZ által jelölt egészségügyminiszternek kinevezését 20:1 arányban támogatták a két ház egészségügyi bizottságának tagjai - ellene szavazott a Nagy-Románia Párt egyik tagja. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter 14:2 arányú támogatást kapott a két ház emberjogi bizottságainak összevont ülésén, két szélsőséges nacionalista politikus szavazott ellene, és ők próbálták kétségbe vonni a kormány kisebbségi politikáját is. Ezután ápr. 15-én a parlamentben Radu Vasile miniszterelnök 45 perces programbeszéde után megkezdődött a kormány beiktatási vitája. Radu Vasile kijelölt miniszterelnök beszédében kifejtette, hogy nem Victor Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy komunikáljanak egymással, és felülkerekedjenek egymással szemben táplált előítéleteiken. Az új kormánynak minél hamarabb ki kell jutnia a zsákutcából, amelybe a koalíció került a több hónapos válság nyomán. Nehéz pillanatban veszi át a kormány irányítását, hangsúlyozta. Elismerte, hogy az 1996-ban vállalt programot sok tekintetben nem sikerült teljesíteni. Radu Vasile leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkra szállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlament szerepének biztosítása érdekében lehetőleg tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek a módszerétől és kiemelte a jószomszédsági kapcsolatok fontosságát és ezeken belül a Magyarországgal és Lengyelországgal való stratégiai partnerség elmélyítését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16., 17./ A bizalmi vitájában a koalíciós pártok szónokai - köztük az RMDSZ részéről Markó Béla szenátor, szövetségi elnök és Vida Gyula támogatásukról biztosították a kormány hároméves programját és az 1998 évi konkrét, felelősökhöz és határidőkhöz kötött rövid távú intézkedési tervet. Markó Béla RMDSZ-elnök a reformot nevezte a kormányprogram kulcsszavának, de megjegyezte, hogy a szónak sokféle értelmet tulajdonítanak. 1998. április 15-én szerdán, a Parlament együttes ülésén Radu Vasile megbízott kormányfő bemutatta kormányának tagjait, valamint az új kormányprogramot, a kormány rövid távú, 1998-ra szóló prioritásait, illetve középtávra, 2000-ig szóló gazdaságfejlesztési tervét. A kormányprogram vitája során az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szövetségi elnök, szenátor, illetve Vida Gyula képviselő szólalt fel. Markó Béla kifejtette, hogy az új kormányprogram az országot foglalkoztató aktuális és égető kérdésekre próbál választ adni, és a reform útját világítja meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy az RMDSZ számára a reform a román társadalom erkölcsi, társadalmi, politikai és gazdasági felemelését, az ország európai és euroatlanti integrációját, a többség és kisebbség együttműködését, a jogegyenlőséget, korlátozások nélküli anyanyelvű oktatást, mások nyelvének és kultúrájának tiszteletét, országos, regionális és helyi érdekeknek megfelelő országos, regionális és helyi döntések meghozatalát jelenti. Markó Béla felhívta a figyelmet az utóbbi időszakban tapasztalható választási demagógiára és egyes sovén, kisebbség-, értelmiség- és nyugatellenes megnyilatkozásokra, amelyek veszélyeztetik a reformot. E veszély elkerüléséhez, a válságból való kilábaláshoz arra van szükség, hogy az új kormány határozottan ültesse gyakorlatba programját. Az RMDSZ aktívan támogatja a bemutatott kormányt és a Parlament elé terjesztett programot - mondotta befejezésül Markó Béla. Vida Gyula az RMDSZ parlamenti frakcióinak nevében mondott beszédében a reformintézkedések, kiemelten a privatizáció szükségessége mellett érvelt, és a kormányprogram határozott keresztülvitelének támogatását ígérte az RMDSZ részéről. - Mind Markó, mind Vida Gyula, a képviselőház költségvetési és reformbizottságának elnöke közölte, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kabinetnek. Vida hiányolta, hogy 1996-ban nem készült "leltár" - ez kimutatta volna, hogy az előző években a nagy állami monopóliumok, köztük a kőolajtársaság milliárd dolláros nagyságrendű hiányt könyveltek el, összesítve 5 milliárd dolláros veszteséget hagytak az 1996 végén hivatalba lépett kormányzatra. Az ellenzék szónokai katasztrofálisnak nevezték az ország helyzetét, ezért véleményük szerint kizárólag az 1996-ban győztes koalíció a felelős. Így kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy - bár értékelik Radu Vasile személyét és készségét a párbeszédre, valamint személyes szándékait -, pusztán a miniszterelnökváltás nem eredményez változást, annál kevésbé, mivel a program lényegében azonos és a kormány tagjainak legnagyobb része is. Az ellenzék szerint csak új választások hozhatnak megoldástá Valamennyien hevesen tiltakoztak az RMDSZ-nek a korményban való részvétele ellen. Az ellenzék soraiban kivételt jelentett Teodor Melescanu volt külügyminiszter vezette Szövetség Romániáért, amely számos fenntartást fogalmazott meg, de közölte, hogy "nemzeti érdekből" ennek ellenére esélyt kíván biztosítani a kabinetnek és ezért támogatja a szavazásnál. Végül a parlament két házának együttes ülése titkos szavazással 317 vokssal 124 ellenében bizalmat szavazott Radu Vasile új román miniszterelnök koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kisebbségvédelmi tárca mellett - ezúttal először - az egészségügyi tárcát vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1246. sz./ A kormányra szavaztak a koaliciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Román Szociáldemokrata Párt és a Románia Alternatíva Pártja, illetve a koalíción kívüli erők közül a nemzeti érdekre hivatkozva, fenntartásainak hangoztatása mellett a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért párthoz tartozó független képviselők (az SZR az ellenzéki SZDRP-ből vált ki és parlamenti tagjai nem iratkozhatnak be más pártba). A kormány ellen voksolt a Ion Iliescu vezette SZDRP, Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, Valeriu Tabara Román Nemzeti Egységpártja és több független státusú ellenzéki politikus. /MTI/"
1998. május 7.
"Máj. 5-én a parlament két házának együttes ülésén a vita után sem született döntés az ellenzéki SZDRP arra vonatkozó javaslatáról, hogy alakuljon parlamenti vizsgálóbizottság az úgynevezett cigarettaügy kivizsgálására. Több képviselő távozása miatt ugyanis estére határozatképtelenné vált. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szónokai ellenezték azt, hogy a parlament külön, párhuzamos vizsgálatot folytasson, ezt a véleményt osztotta az RMDSZ is, míg a Demokrata Párt /a kormánykoalíció tagja/ egy olyan bizottság felállítását tartotta megoldásnak, amely az állami hatóságok eljárásának lezárulása után vizsgálja majd annak szabályosságát. Az ellenzéki pártok pedig a jelenlegi kormányzat felelősségét igyekeztek bizonyítani, Ion Iliescu volt államfő egyenesen "a közvélemény megtévesztésével" vádolta utódát. /Opogeni-gate. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"
1998. május 8.
"Ion Iliescu volt államelnök, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke azt állította, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt titkosszolgálatot működtet. Ion Diaconescu, a KDNP elnöke úgy reagált erre, hogy "Iliescu hazudik". /Röviden itthonról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./"
1998. május 23.
A román televízió az új kormány névsorának ismertetése után két állami hivatalnokokból álló csoport bűntetteiről is beszámolt. Az egyik a Németországba akkreditált román diplomaták esete, akik román zsebtolvajok számára jó pénzért hamis útleveleket állítottak ki, a másik az egyetemi felvételi tételek múlt évi kiárusításában közrejátszó magas rangú rendőrök ügye. Az adásban sugallt ítélet az, hogy Románia gyakorlatilag kormányozhatatlan. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt által meghirdetett morális reform elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ország ismét kormányozhatóvá váljon, vallja írásában Bíró Béla. Azonban a parasztpártiakkal vitatkozó Demokrata Párt elnöke, Petre Roman ugyanezen az estén a morális megtisztulás, vagyis a jóvátételnek, a szekuritátés dossziék ügyének és az 1989-es gyilkosságoknak a napirenden tartását minősítette reformellenes időpocsékolásnak. Nem véletlen, hogy a parasztpárti-demokrata konfrontáció mindvégig erkölcsi kérdések körül zajlott. A Demokrata Párt törzsgárdája a korábbi kommunista elit fiatal, jobbára nyugati egyetemeken végzett szakembereiből verbuválódott, ők gyors privatizációt szeretnének, a parasztpártiak viszont átgondoltabb, méltányosabb, a kártérítéseket is felölelő privatizáció akarnak. /Bíró Béla. A reform erkölcse vagy az erkölcs reformja? = Magyar Hírlap, máj. 23./