Elkezdődött az EU-tábor: a fiatalságé a jelen
Az ifjúság erős közösségépítő és képviseleti szerepvállalásának méltatásával, valamint a további hatékony munkára való buzdítással kezdődött el tegnap Marosfőn a kilencedik EU-tábor. Az RMDSZ, a MIÉRT és a Sapientia EMTE szervezésében egy héten át ifjúságot érintő, illetve aktuálpolitikai kérdésköröket boncolgató előadások, beszélgetések hangzanak el. A párt egyes magas rangú képviselői az érdekvédelmi szervezeten belüli változások fontosságáról, az erdélyi magyar pártpolitikák káros hatásairól és az ifjúság minél erőteljesebb közösségvezetői fórumokra való bevonásáról beszéltek a megnyitón. Ezt követően Markó Attila államtitkár az utóbbi napokban a Mikó-per körül kirobbant botrány részleteiről értekezett. Az első nap további témái között szerepelt még a tavalyi népszámlálás és az ifjúság régiók közti migrációja is.
Kovács Péter RMDSZ-főtitkár, a MIÉRT korábbi elnöke az ifjúsági szervezet helyhatósági választásokon elért eredményeit méltatta. „A választásokat követően elindult a találgatás, hogy melyik a második legerősebb erdélyi magyar párt. A második legerősebb hatalom nem párt, hanem a MIÉRT. Közel 400 helyi tanácsost juttatott a képviseletekbe, 22 polgármestere pedig tízszerese az egyik nemrég alakult párténak” – közölte a főtitkár. Kovács szerint helytelen az a gondolkodásmód, amely szerint a fiatalságé a jövő: a fiatalságé a jelen – fogalmazott –, és feladata, hogy olyanná alakítsa az RMDSZ-t, amely megfelel a közösség igényeinek. „Igenis szükség van a változásra az RMDSZ-en belül is! Tavaly már elkezdődött ez a folyamat, és változtatnunk kell mihamarabb Marosvásárhelyen, Nagybányán, Szatmárnémetiben, Gyergyóvidéken és minden más településen, térségben, ahol az RMDSZ nem működik úgy, ahogyan azt elvárnánk” – közölte Kovács Péter, aki szerint más hozzáállásra és több munkára van szükség.
Bodor László, a MIÉRT elnöke kifejtette, hogy az EU-tábort az erdélyi táborok palettáján annyira tematizálták, hogy ide koncentrálódik mindaz, ami korábban más helyszíneken történt. Az elnök szerint ma már Marosfőn zajlik a rövidnadrágos politizálás is. A tábor súlyáról árulkodik, hogy társszervezője az Európai Tanulmányok Központja (Centre of European Studies – CES), amelynek pártfogása jelzésértékű előrelépés. Az elnök meglátása szerint az Európai Unió szintjén is erős ifjúsági szervezet a MIÉRT. A tábor az Országos Ifjúsági Hatóság támogatottságát is élvezi, amelynek újdonsült elnöke, Victor Ionescu további együttműködést ígért.
Tonk Márton, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja az egyetem egyre előrehaladottabb helyzetét vázolta: tanévkezdés növekvő diáklétszámmal, a Tordai úti épület építkezésének elkezdése, valamint az áprilisi végleges akkreditálás. A Sapientia és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) együttműködése révén karrieriroda indult az egyetemen, amellyel a táborlakók is megismerkedhettek. Tonk szerint ezek az eredmények az RMDSZ-nek köszönhetőek, és a Sapientia jó példája egy sikerre vitt, nem pedig elpuskázott törekvésnek.
A felszólalók sorát Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke (egyszersmind korábbi MIÉRT-elnök) zárta. A pártok közti ellenségeskedés visszaszorítására, illetve az ifjúság közösségszervezői és -vezetői szerepvállalásának elősegítésére hívta fel a figyelmet. „A szolidaritásra, az egymás javára való lemondásra szólít az EU-tábor” – fogalmazott a megyei önkormányzat elnöke. „Nem nagy dicsőség magyar embernek magyart legyőzni” – jegyezte meg Borboly, hozzátéve, hogy valamennyi erdélyi magyar politikai pártnak vissza kell vennie az ellenségeskedésből. Úgy látja, az EMNP-nél és az MPP-nél is gond, hogy nem megfelelő a tanácsadók személye.
Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy az RMDSZ berkeiben is rengeteg változásra van szükség. Egyik legfontosabb váltásnak a fiatalság felkarolása és megítélése terén kell történnie, mert nehezebb az ifjúsággal való együttműködés, amíg egyes RMDSZ-es politikusok kizárnák őket a tanácsokból és bizottságokból attól tartva, hogy „nehogy egy új Borboly kinője magát”. A tanácselnök szerint magának a MIÉRT-nek is hangsúlyos szerepe van az eljövendő szakemberek – nemcsak politikusok – kinevelésében. A jelenlegi „minimálbéres diploma” világában az EU-tábor üzenetének elsajátítása felér egy egyetemi diplomával.
Nyolc évre kell tervezni – vallja Borboly –, mert a következő években óriási mennyiségű uniós pénzek jutnak az országba, amelyeknek céltudatos lehívásával és befektetésével látványos gazdasági előrelépés valósítható meg. Bukarest azonban nem mutat hatékony irányt a megfelelő képzések megszerzése felé, ennek hiányában pedig „elkótyavetyélődik” a pénz. „A jövőben az lesz a nyertes, aki megtanul élni a Bukaresttől független pénzekkel” – közölte.
Pártjával kapcsolatban Borboly elmondta: „Jól éreztem magam, amikor leszidott bennünket az államelnök. A Szociálliberális Unió (USL) hónapok óta támad bennünket, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) pedig árulónak tart minket. Ez azt jelzi, hogy senki mellett nem köteleztük el magunkat. Az RMDSZ etnikai párt. Éppen ezért ne Jászvásáron igyekezzen megoldani a problémákat, hanem ott, ahol magyarok élnek. Azt hiszem, az RMDSZ-nek az sem jó, ha ellenzékben van, de az sem, ha kormányon. A pártnak csupán a magyarokért kell lennie”.
Borboly szerint vissza kellene hívni Bukarestből azokat a képviselőket, akik otthon érzik magukat a fővárosban. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben Európa Parlamenti képviseletig jutott Csibi Magor példáján kijelentette: aki otthon érzi magát Bukarestben, az ne az RMDSZ színeiben politizáljon.
Szabadság (Kolozsvár)

A „harag napja” a parlamentben
Ma délután öt előtt pár perccel a képviselőház elnöke fogadta Traian Băsescut a parlamentben, és ezúttal majdnem pontosan meg is kezdődött az az ülés, amelynek határoznia kell(ett) az államfő felfüggesztésének ügyében.
Az ülést Ponta miniszterelnök külföld felé intézett, általában a romániai demokrácia védelmét ígérő nyilatkozata és az Alkotmánybíróság döntése előzte meg. Dodonai vélemény
Az Alkotmánybíróság, amelyet a Parlament felkért, hogy mondjon véleményt a Traian Băsescu államelnök ellen az USL által megfogalmazott vádra, amolyan dodonai jóslathoz hasonló véleményt nyilvánított, amelyet a két ellenfél – az USL és a PDL – úgy értelmez, ahogy érdeke megkívánja.
Az alkotmánybírák mind a hét vádpontot külön véleményezték, a következőképpen: 1. Băsescu nem gyakorolta maximális hatékonysággal közvetítő szerepét, azaz csinálhatta volna jobban is. Ami viszont nem alkotmányellenes. 2. Az államelnök nyilvánosan vállalta bizonyos gazdasági-szociális intézkedések kezdeményezését, mielőtt azokat a kormány elfogadta volna. Ez úgy fogható fel, mint a miniszterelnök szerepének és hatáskörének csökkentése. 3. Az alapvető jogok – mint a munkához és a nyugdíjhoz való jog – megsértésének vádja nem fogható fel az említett jogok megsértéseként. A fizetések és nyugdíjak csökkentését a kormány határozta el, Traian Băsescunak a romaközösségekre tett megjegyzéseiről a Parlamentnek kell határoznia. 4. Nem mutatható ki, hogy az államelnök ismételten megszegte a hatalom megosztásának elvét – az általa megfogalmazott bírálatok nem voltak olyan természetűek, hogy a bírák ne gyakorolják alkotmányos hatáskörüket. 5. Băsescu nyilatkozatai az Alkotmánybíróságról nem érintette a bírák függetlenségét. 6. Egy USL-s miniszterelnök ki nem nevezéséről szóló vád nem helytálló, hiszen a miniszterelnök az USL (társ)elnöke.
Egy USL-s politikus szerint 3-4 vádpont „beigazolódott”, egy PDL-s szerint viszont világos, hogy az elnököt nincs miért felfüggeszteni.
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Megalakult a Jobbközép Polgári Kezdeményezés
Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök pénteken bejelentette a Jobbközép Polgári Kezdeményezés (ICCD) nevű ernyőszervezet megalakulását, amelyet a román jobboldal egyesítése reményében hozott létre.
Az új civil szervezet bemutatkozásán több alapító vett részt, közöttük Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter, Cristian Preda, a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnökhelyettese és Teodor Baconschi volt külügyminiszter.
"Az ICCD ellentéte mindannak, ami ma történik Romániában, elítéli a Szociál-Liberális Szövetséget (USL), amely kisajátította az intézményeket, tönkretette a jogállamot és még az alkotmányt is a szemétkosárba dobta" – jelentette ki Ungureanu.
A volt kormányfő közölte: a kezdeményezés ősszel választási szövetséggé alakulhat, amely részt vesz a parlamenti választásokon.
"Itt az ideje, hogy egyesítsük erőinket. Az ICCD azokat akarja összefogni, akiknek fontos a jogállam, az erkölcs, a becsület, akik karrierjüket saját tehetségükre és érdemeikre alapozva építették" – mondta a kezdeményezés bemutatkozása alkalmával Ungureanu.
Hozzátette, véletlen egybeesés, hogy aznap bocsátják útjára a jobbközép ernyőszervezetet, amikor Basescu államfő felfüggesztéséről szavaz a parlament, de ha már így alakult, azt üzenik az USL-nek, hogy nem fogják többé szótlanul tűrni "az ország kisajátítását".
Ungureanu április elején, még miniszterelnökként beszélt először a nyilvánosság előtt arról, hogy a jobboldal hitelének visszaszerzését egy új mozgalomban, a politikusokban csalódott jobboldali érzelmű emberek mozgósításában látja, amelyben az őszi választásokig megtestesülhet a jobboldali összefogás. A PDL-ben sokan benne látták a súlyos népszerűségvesztéssel küzdő párt talpra állásának, tiszta lappal való újjászervezésének reményét, de Ungureanu nem kérte felvételét a PDL-be, amely az önkormányzati választások után Vasile Blagát választotta elnökévé.
A PDL a jelek szerint partner abban az elképzelésben, hogy az ICCD egyesítse a román jobboldalt: csütörtökön a PDL tüntetésén, amelyet az USL-kormányzat ellen és a jogállam védelmének a jelszavával rendeztek, Ungureanu is a szónokok között volt, Vasile Blaga és Monica Macovei társaságában.
Ungureanu a külföldi titkosszolgálat éléről került februárban a kormány élére, és azóta egyre többen a jobboldal lehetséges államfőjelöltjeként emlegetik.
Népújság (Marosvásárhely)

Ponta: Romániában csak Tőkés gyakorolt nyomást az igazságszolgáltatásra
Victor Ponta miniszterelnök szerint Romániában senki sem próbált beavatkozni az igazságszolgáltatás működésébe Tőkés László európai parlamenti képviselő kivételével.
Ponta péntek este sajtóértekezleten beszélt arról, hogy kormánya tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét, miután a parlament felfüggesztette hivatalából Traian Basescu államfőt.
Az elnök többször hangsúlyozta: a Bukarestben kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) az ő eltávolításával az igazságszolgáltatást akarja befolyása alá vonni, hogy megmentse korrupt politikusait.
Victor Ponta az elnökhöz közel álló politikusok aljas rágalomhadjáratának tulajdonítja a román jogállamisággal kapcsolatos európai aggodalmakat, és azt mondta, kész az ország külföldi partnereit személyesen is megnyugtatni, hogy kormánya betartja az Európai Unió alapelveit.
"Mindenkinek azt mondtam: küldjenek szakértőket, hogy semlegesítsük ezeket a hazugságokat. Senki sem gyakorolt nyomást a bíróságokra, és ezután sem fog. Egyetlen eset sincs, amikor valaki megpróbált volna beavatkozni egy perbe, egyetlen figyelemre méltó kivételtől eltekintve: amikor Tőkés László európai parlamenti képviselő azt mondta a buzaui bíróság ítéletéről, amely egy magyar nemzetiségű államtitkárt marasztalt el, hogy a román igazságszolgáltatás a románoké, és a magyarok ellen van. Ez nagyon súlyos kijelentés, de Tőkés úr, Macovei asszonnyal együtt (Monica Macovei az ellenzéki Demokrata Liberális Párt EP-képviselője), a felelőtlenek kategóriájához tartozik" - mondta Victor Ponta.
A miniszterelnök megjegyzésében arra utalt, hogy a buzaui bíróság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte annak az állami restitúciós bizottságnak a tagjait - köztük Markó Attila államtitkárt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét -, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét visszaszolgáltatta a református egyháznak.
Tőkés László EP-képviselő már a vádemelés után felhívta Viviane Reding EU-biztos figyelmét az esetre. Tőkés szerint a Mikó-per az egyházi ingatlanok visszaállamosítására tett kísérlet. Az EP-képviselő az ítélethirdetés után a Ponta-kabinet "balliberális erődemonstrációját" bíráló július 4-ei állásfoglalásában tért ki a Mikó-ügyre.
"Romániában a posztkommunista visszarendeződés új szakaszába lépett. A kormány bukását követően hatalomra került romániai balliberális erők »nyitányként« magyarellenes intézkedések sorozatát indították útjukra. Ennek egyenes folytatásaképpen a román igazságszolgáltatás magántulajdon elleni merényletet követett el akkor, amikor a református egyháznak visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében letöltendő börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság magyar nemzetiségű tagjait" - fogalmazott az EP-képviselő július 4-ei nyilatkozatában.
Július elsején a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is szolidaritást vállalt a Mikó-per elítéltjeivel. Borbély László, a szövetség politikai alelnöke az RMDSZ döntéshozó fórumán politikai koncepciós perről beszélt. "Ez nem jogállam, ez vályogállam" - jelentette ki. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere vérlázítónak találta, hogy miközben Sepsiszentgyörgyön az állam ingatlanokat ajándékoz az ortodox egyháznak, a magyar egyházak nem kapták vissza ingatlanjaikat, és meghurcolják a visszaszolgáltatókat. Az elöljáró úgy vélte, ha elveszik az egyháztól a kollégium épületét, holnap ugyanezt megtehetik az egyháznak visszaszolgáltatott más ingatlanokkal is.
Július 2-án a magyar kormány Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna, a területért felelős helyettes államtitkár, valamint Németh Zsolt külügyi államtitkár aláírásával adott ki állásfoglalás a Mikó-ügyben. A dokumentum szerint a magyar kormány - bár elismeri, tiszteletben tartja a román igazságszolgáltatás függetlenségét - értetlenül áll a Székely Mikó Kollégium ügyében született ítélet előtt, szolidaritást vállal az elítéltekkel, egyben mindent megtesz, hogy a per ügye a legfontosabb nemzetközi fórumokig eljusson.
Baranyi László
MTI

K Ö Z L E M É N Y
Annak utána, hogy 2012. július 9-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke budapesti találkozójukon tájékoztatták Orbán Viktor miniszterelnököt, az Európai Néppárt alelnökét a romániai alkotmányossági válságról – a mai napon ugyanebben a tárgyban intéztek levelet Wilfried Martenshez, az Európai Néppárt elnökéhez.
Rámutatva a helyzet súlyosságára, erdélyi politikusaink külön is kitértek arra a meghasonlásra, mely a két romániai néppárti tagpárt között állott elő azáltal, hogy a Demokrata-Liberális Párttal ellentétben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselői – vélhetően egyöntetűen – megszavazták Traian Băsescu államelnök tisztségéből való felfüggesztését.
„Ebben a kritikus helyzetben az Erdélyi Magyar Néppárt teljes elköteleztetéssel kiáll a – romániai – demokrácia és jogállamiság mellett. Azon túlmenően, hogy számunkra ez egy demokratikus elvi kérdés, a romániai magyar nemzeti közösség jogainak és érdekeinek védelme ugyanerre késztetnek bennünket” – zárják soraikat a levél írói.
Brüsszel, 2012. július 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája

Alkotmánybíróság: érvényes Băsescu felfüggesztése, Crin Antonescu az ideiglenes államfő
Érvényesnek nyilvánította az alkotmánybíróság a parlament pénteki döntését Traian Băsescu államfő felfüggesztéséről, és Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként. Az alkotmánybíróság további négy, az államfő felfüggesztésével kapcsolatos kereset ügyében is döntött.
Az alkotmánybíróság közölte: „elhárította a keresetet”, amelyben Băsescu az ő és a parlament közötti, alkotmányos jellegű jogi konfliktus megállapítását kérte a taláros testülettől. Băsescu szerint a parlament csak az alkotmányt sértő súlyos tettekért függeszthette volna fel őt, nem pedig nyilatkozatokért. Az alkotmánybíróság közleménye nem teszi egyértelművé, hogy az alkotmánybírák illetékességüket hárították el, vagy érdemben megvitatták Băsescu keresetét és azt utasították el.
Egy harmadik és negyedik határozatban a taláros testület elutasította a múlt héten leváltott két ellenzéki házelnöknek, Vasile Blaga volt szenátusi és Roberta Anastase volt képviselőházi elnöknek az alkotmányossági óvását. Ők a leváltásukról szóló parlamenti határozatokat támadták meg.
Az alkotmánybíróság ötödik döntésében alaptörvénybe ütközőnek minősítette azt a törvénymódosítási tervezetet, amely az alkotmánybíróság hatáskörét szűkítené.
A szenátusban június 25-én fogadták el azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében az alkotmánybíróság nem vizsgálhatná többé a parlamenti határozatok alkotmányosságát. Ezt a jogszabályt már akkor megtámadta a taláros testületnél az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL). Mivel azonban a parlament által elfogadott jogszabály az óvás miatt nem lépett hatályba, holott Băsescu felfüggesztéséhez szüksége volt rá a kormányzó Szociál-Liberális Szövetségnek (USL), a kormány múlt héten sürgősségi rendeletet is hozott ugyanilyen tartalommal, amely azonnal hatályba lépett. Ezt csak az ombudsman támadhatta volna meg az alkotmánybíróságon, de az USL által egy nappal korábban kinevezett biztos nem élt ezzel a jogával.
Az alkotmánybírósági döntés nem tér ki arra, hogy a sürgősségi rendelettel elfogadott jogszabály hatályos marad-e, olyan körülmények között, amikor az alkotmánybíróság által elfogadott óvás egy másik, azonos tartalmú jogszabályra vonatkozott.
Az alkotmánybíróság keddi ülésén dönt egy másik hasonló - parlamentben is elfogadott, és sürgősségi rendeletben is kiadott - jogszabály ügyében, amely a népszavazási törvényt módosította oly módon, hogy nem a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségének (több mint kilenc millió embernek), hanem a referendumon részt vevők egyszerű többségének a voksával is leválthatják július 29-én Băsescut.
Victor Ponta miniszterelnök az alkotmánybírósági döntésről azt mondta: ezzel világossá vált, hogy Băsescu és a PDL emberei alaptalanul rágalmazták Romániát az alkotmány megsértésével és a jogállamiság felrúgásával. A kormányfő felszólította az ellenzéket, hogy szüntesse be az európai partnerek félretájékoztatását, amelynek során mindenkivel - de „főleg a német kereszténydemokratákkal” - elhitették, hogy Romániában valamiféle „államcsínyt” hajtott végre az USL.
Krónika (Kolozsvár)

Basescu átadta az elnöki hivatalt Antonescunak
Traian Basescu felfüggesztett román államfő átadta kedden az elnöki hivatalt Crin Antonescu ideiglenes elnöknek.
Az Alkotmánybíróság hétfőn érvényesnek nyilvánította a parlament pénteki döntését Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, és Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként.
Az államfői mandátum átadására zárt ajtók mögött került sor a román elnöki hivatal székhelyéül szolgáló bukaresti Cotroceni-palotában. Fél óra elteltével Traian Basescu saját Dacia Logan gépkocsiját vezetve, a kapuban álló televíziós stáboknak integetve távozott. Basescu a napokban – saját kérésükre – több tanácsadóját is felmentette tisztségéből, kedden az elnöki hivatal szóvivője, Bogdan Oprea is lemondott.
A felfüggesztett államfő leváltásáról népszavazáson döntenek az állampolgárok július 29-én. Ezt megelőzően népszavazási kampányra kerül sor. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) bejelentette, hogy három nagygyűlést rendez Basescu támogatására a következő hetekben. Az elsőre szombaton Kolozsváron kerül sor, majd Jászvásár és Bukarest következik. A PDL azt kérte híveitől, hogy fehér viselettel fejezzék ki a jogállamért érzett aggodalmukat, jelszavuk legyen az, hogy "idén nyáron fehér a viselet".
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) Basescu leváltásáért kampányol: ők hét-nyolc nagygyűlést ígérnek híveiknek az ország különböző nagyvárosaiban. Liviu Dragnea szociáldemokrata főtitkár bejelentette, hogy aktivizálják az USL teljes helyhatósági kampánystábját, többek közt azt a húszezer önkéntest, akik a részvételi adatokról küldenek sms-ben gyorsjelentést a kampányközpontba a szavazás napján.
Crin Antonescu mind a Nemzeti Liberális Párt elnöki tisztségének, mind a szenátus elnöki tisztségének a gyakorlását ideiglenesen felfüggesztette. Az ideiglenes államfő jogosítványai csak annyiban különböznek a megválasztott államfő jogosítványaitól, hogy nem intézhet beszédet a parlamenthez és nem oszlathatja fel a törvényhozást.
Az 52 éves, történész végzettségű Crin Antonescu 1996 óta tagja a román parlamentnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben, amelynek 2009 óta elnöke is. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Konzervatív Párttal (PC) közösen létrehozott pártszövetség, az USL államfőjelöltjévé választotta.
Krónika (Kolozsvár)

Ha Ponta dolgozata plágium, felszámolhatják a doktori iskolát
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter pénteken azt mondta, amennyiben az Országos Etikai Tanács megállapítja, hogy Victor Ponta doktori dolgozata plágium, a doktori iskola felszámolása is szóba jöhet.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tesz, ha az Országos Etikai Tanács megállapítja, Victor Ponta miniszterelnök doktori dolgozata esetében plágiumról van szó, azt mondta, úgy fog eljárni, miként azt a törvény előírja.
“Intézkedni fogunk, még a doktori iskola felszámolásáig is eljuthatunk” – mondta a tanügyminiszter.
Egyedül az Országos Etikai Tanács illetékes intézményesen ítélkezni a tisztségviselők szabálysértése esetében, ilyen összefüggésben fogja elemezni Victor Ponta kormányfő folyamodványát is, hogy tisztázódjék a plágiumgyanú – közölte szerdán az Országos Tudományos Kutatási Hatóság (ANCS), amelynek keretében az etikai tanács működik.
A pontosítást annak nyomán hozták, hogy Victor Ponta kormányfő doktori dolgozatát elemezte az Egyetemi Okleveleket, Diplomákat és Bizonyítványokat Hitelesítő Országos Tanács (CNATDCU), és megtárgyalja a bukaresti egyetem etikai bizottsága.
Az Országos Etikai Tanácsot Ponta kérte fel az ellene felhozott vádak tisztázására a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló doktori disszertációja kapcsán. A szakértőkkel folytatott tanácskozást követően mondja ki döntését az Országos Etikai Tanács.
Június 29-i ülésén az Egyetemi Okleveleket, Diplomákat és Bizonyítványokat Hitelesítő Országos Tanács megállapította, hogy Victor Ponta miniszterelnök doktori dolgozata plágium, és javasolták a tanügyminisztériumnak doktori címe visszavonását.
Marius Andruh, a CNATDCU elnöke akkor azt nyilatkozta, lapról lapra elemezték a 307 oldalas dolgozatot, és megállapították, 85 oldal forrásmegjelölés nélküli másolás.
Ponta doktori disszertációjának könyvészetét illetően pedig a dolgozat közel 40 oldala esetében nem jelölte meg a forrást – állítja a CNATDCU.
Liviu Pop, ideiglenes tárcavezető a június 29-i ülés előtt elrendelte a CNATDCU átszervezését, és azt állította, hogy ez a testület nem illetékes a Ponta doktori dolgozatával kapcsolatos döntéshozatalban. Popa azt mondta, hogy a plágiumügyekkel az Országos Etikai Tanács foglalkozik, ez az egyedüli illetékes testület a kormányfő esetleges plágiumügyének megoldásában.
A vádak elhangzásakor Ponta azt mondta, le fog mondani doktori címéről, ha a tanügyminisztérium szakbizottsága megállapítja, hogy tévedett, amikor doktori dolgozata végén, nem pedig a lapok alján tüntette fel az idézett szerzőket.
A kormányfő az Országos Tudományos Kutatási Hatósághoz fordult a 2009-ban készült doktori dolgozata elemzését kérve.
Július 2-án Victor Ponta kijelentette, hogy a doktori dolgozatát plágiumnak minősítő CNATDCU-tagok a PDL nevében szövetkeztek „maffiaszerű leszámolásra”, és soha nem tanulmányoztak ehhez hasonló dolgozatot. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem fog lemondani doktori címéről, miként kormányfői tisztségéről sem.
A kormányfő a Nature című folyóirat szerint plágiummal vádolható, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló doktori dolgozata – névtelenül jelentkező személy által bemutatott dokumentumok szerint – másolt szövegeket tartalmaz.
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Kelemen Hunor félretájékoztatással vádolja Tőkés Lászlót
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke levélben tájékoztatta Wilfried Martenst, az Európai Néppárt elnökét, Joseph Daul frakcióvezetőt és Antonio Lopez-Isturiz főtitkárt a romániai belpolitikai helyzetről és az RMDSZ álláspontjáról.
Mint írja, az elmúlt napokban Tőkés László független európai parlamenti képviselő több ízben is megtévesztő szándékú leveleket tett közzé a szövetségről és annak politikai cselekedeteiről.
"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is az Európai Néppárt által képviselt politikai értékek mentén cselekszik. Az elmúlt hetek politikai csatározásai közepette a szövetség képviselői és szenátorai tartózkodtak a képviselőház és a szenátus elnökeinek leváltásáról szóló szavazáson, ugyanígy tettek a nép ügyvédjének leváltásakor is. A szavazáshoz szükséges többség az RMDSZ jelenléte nélkül is megvolt, ezt a kormánypárt képviselői és szenátorai biztosították. Ami pedig a Traian Basescu államelnök leváltását célzó parlamenti szavazást illeti, az RMDSZ Szövetségi Elnöksége valamint a frakciókkal való hosszas egyeztetés után kiderült, nem lehetséges egységes álláspontot kialakítani. Ezért az RMDSZ képviselői és szenátorai lelkiismeretük szerint szavaztak. A romániai magyar közösségen belül is megoszlanak a vélemények Basescu államelnököt illetően, de nem a klasszikus jobb- és balodali politikai nézetek szerint. A felfüggesztett államfőnek hívei is, ellenzői is vannak a közösségben, attól függően, hogy ki mennyire ért egyet Basescu elnök vezetési stílusával és az elnöki intézmény súlyával Romániában." Kelemen Hunor szövetségi elnök a Néppárt vezetőinek címzett levelében utalt arra, hogy az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért mindenkit arra fog biztatni, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson.
Leszögezi, az RMDSZ továbbra is a jogállamiság mellett száll síkra, és soha nem fog olyan döntést támogatni, amely gyengíti az állam alapintézményeit, ugyanakkor aggodalommal szemléli Románia hitelvesztését az Európai Unióban és a nemzetközi politikai életben.
Kelemen Hunor tájékoztatta továbbá az Európai Néppárt vezetőit, hogy a hét elején konstruktív párbeszédet folytatott Orbán Viktor magyar kormányfővel, a beszélgetés egyik témája szintén a romániai belpolitikai helyzet és az RMDSZ álláspontja volt.
"Sajnálattal kell megállapítanom, hogy Tőkés László független parlamenti képviselő az elmúlt napokban mindent megtett annak érdekében, hogy az önkormányzati választásokon csúfos vereséget szenvedett pártjának rövid távú politikai nyereséget szerezzen, annak ellenére, hogy az erdélyi magyar emberek szavazatukkal egyértelműen kinyilvánították a Romániai Magyar Demokrata Szövetségbe vetett bizalmukat" – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke levelében biztosítja az Európai Néppárt vezetőit, hogy folyamatosan egyeztetnek romániai néppárti testvérpártjukkal, a Demokrata-Liberális Párttal és új elnökével, Vasile Blagával. A két néppárti alakulat közösen dolgozik annak érdekében, hogy sikeres legyen az Európai Néppárt őszi, bukaresti kongresszusa.
Népújság (Marosvásárhely)

A parlament elfogadta a referendumtörvényt
A szenátus plénuma ma elfogadta a referendumtörvényt, miután elutasította Ioan Ghişe szenátornak a részvételi küszöb eltörlésére, illetve népszavazás időtartamának meghosszabbítására vonatkozó módosító javaslatait.
Ioan Ghişe liberális szenátor azt javasolta, hogy töröljék el a népszavazáson a részvételi küszöböt, azaz ne csak abban az esetben legyen érvényes a referendum, ha az állandó szavazólistákon szerepelő állampolgároknak fele plusz egy él szavazati jogával.
Ghişe második módosító javaslata arra vonatkozott, hogy a népszavazás két napig tartson.
Korábban a plénum elfogadta Dan Şova PSD-s szenátor azon módosító javaslatát, mely szerint a július 29-i népszavazás időtartamát meghosszabbítják, így az urnákhoz reggel 7 órától éjjel 23 óráig lehet járulni.
A 3/2000-es számú, a referendum lebonyolításáról szóló törvényt módosító és kiegészítő sürgősségi kormányrendelet elfogadását célzó törvénytervezetet 70 igen szavazattal fogadta el szerdán a szenátus plénuma. Az ügyben döntő képviselőház, miután jogi bizottsága jóváhagyta a szenátus által elfogadott szöveget, szerdán szintén megszavazta a referendumtörvénynek ezt a változatát.
A PDL honatyái – tiltakozásképpen – kivonultak a képviselőházi bizottság üléséről, valamint nem vettek részt a két házban történt szavazásokon sem. nyugatijelen.com
Erdély.ma

A képviselőház megszavazta az Alkotmánybíróság hatáskörének részleges visszaállítását
A tervezetet 159 támogató vokssal fogadták el hét tartózkodás mellett. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) kivonult a teremből szavazás előtt, mivel nem ért egyet azzal, hogy a tervezet csak részben állította vissza az alkotmánybíróság hatáskörét.
Mint ismeretes, a Victor Ponta vezette kormány sürgősségi kormányrendeletet fogadott el júniusban arról, hogy az alkotmánybíróság nem nyilváníthat véleményt a parlament által elfogadott határozatokról. Erről a rendeletről kellett szavaznia a parlamentnek, amelynek szövegét a parlament módosította a nemzetközi bírálatok következtében. A most elfogadott módosítás szerint az alkotmánybíróságon megtámadhatók azok a parlamenti határozatok, amelyek "alkotmányos elveket, szabályokat és értékeket sértenek meg", de kivételt képeznek azok a határozatok, amelyek "a parlament önállóságára, valamint személyekről szóló döntésekre" vonatkoznak.
A képviselőházban a PDL valamennyi módosító javaslatát elutasították. A tervezetről az utolsó szót a szenátusnak kell kimondania, amely délután ülésezik. A kormányzó Szociál-liberális Pártnak (USL) a felsőházban is kényelmes többsége van, így várhatóan ott is megszavazzák az alkotmánybíróság hatáskörét részlegesen visszaállító tervezetet.
Szabadság (Kolozsvár)

A parlament részben visszaállította az Alkotmánybíróság hatáskörét
A képviselőház és a szenátus is jóváhagyta szerdán azt a módosított sürgősségi kormányrendeletet, amely részben visszaállítja az alkotmánybíróság korábban megnyirbált hatáskörét.
A Ponta-kormány által korábban elfogadott sürgősségi rendelet eredeti változatában kimondta, hogy az alkotmánybíróság nem nyilváníthat véleményt a parlament által elfogadott határozatokról.
A nemzetközi bírálatok hatására a képviselőház módosította a rendelet szövegét, amely szerint az alkotmánybíróságon megtámadhatók azok a parlamenti határozatok, amelyek „alkotmányos elveket, szabályokat és értékeket sértenek meg”, de kivételt képeznek azok a határozatok, amelyek „a parlament önállóságára, valamint személyekről szóló döntésekre” vonatkoznak.
A képviselőházban és a szenátusban a PDL valamennyi módosító javaslatát elutasították.
Krónika (Kolozsvár)

Uniós pénzekben reménykednek az elöljárók
Magyar tervek Szatmártól Háromszékig
Új helyzetet teremtettek Erdélyben az idei helyhatósági választások. Vegyes lakosságú városainkban gyengült a magyar érdekérvényesítés lehetősége, számos településen már alpolgármesterre sem „futja”.
Székelyföldön az RMDSZ-dominancia a jellemző, olyannyira, hogy csak egyetlen várost vezet más magyar párt soraiból származó alpolgármester. Összeállításunkban erdélyi magyar politikusok „vallanak” terveikről.
A vártnál kisebb sikert hoztak a megyei és a városi önkormányzati vezetők tisztségeiről szóló, az RMDSZ és a román pártok közötti egyeztetések. Miután Szatmárnémetiben elúszott a magyar polgármesteri szék, az önmagát is túlteljesítő Szociálliberális Unió (USL) magyar alpolgármesteri tisztséget sem volt hajlandó biztosítani. Nagyvárad is magyar alpolgármester nélkül maradt, akárcsak több olyan erdélyi város, ahol a magyarság részaránya az utóbbi húsz évben drasztikusan visszaesett. Kivételt jelent Zilah, Kolozsvár és Marosvásárhely, ahol a román pártokkal folytatott tárgyalások eredményesnek bizonyultak.
Elsődleges cél a folytatás
A partiumi és belső-erdélyi megyei önkormányzatok magyar elnökhelyettesei a zömmel európai uniós pénzekből elkezdett beruházások folytatását, illetve befejezését tekintik fő célkitűzésüknek. Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzati testület alelnöke szerint az idei évtől más a helyzet, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor a városnak és a megyének magyar elöljárója volt, az RMDSZ pedig kormányzati tényezőként segítette munkájukat. Ez egyaránt befolyásolja az érdek-képviseleti munka hatékonyságát és a magyar többségű helyi önkormányzatok támogatottságát. Csehi szerint – magyar alpolgármester híján – rá hárul majd a szatmárnémeti magyarság részéről származó gondok, kérések kezelése. Arra törekszik, mondta, hogy az előző mandátum során elkezdett megyei beruházásokat sikeresen be tudják fejezni, valamint kiemelten kezeli a helyi magyar kultúra, a helyi rendezvények támogatását. Csóka Tibor, a Szilágy megyei önkormányzati testület alelnöke ugyancsak a Szociálliberális Unióval kötött egyezség értelmében lett helyettes megyei vezető. A megegyezés révén az RMDSZ zilahi alpolgármesteri tisztséget is kapott, noha a Szövetség mindössze három képviselővel rendelkezik a 21 fős városi testületben – ez a rendszerváltás óta a legrosszabb eredmény. Csóka a több mint 100 millió eurós uniós projektek kivitelezését és befejezését nevezi meg legfontosabb célkitűzéseként. „Szilágyság számára ez szinte Marshall-tervnek számít. Saját költségvetésükből a települések húsz év alatt sem tudnák korszerűsíteni az út-, az ivóvíz- és a szennyvízelvezető hálózatot” – mondta az alelnök. Csóka szerint a magyar települések fejlődése szempontjából elengedhetetlen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. „Várjuk ki a végét!” – válaszolja felvetésemre, miszerint a következő négy évben stratégiaváltásra lesz szükség, amennyiben az RMDSZ ellenzékben marad. Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzati testület alelnöke árnyaltabbnak látja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. „Az uniós pályázatok önrészének előteremtésénél előnyt jelentett, hogy az RMDSZ a bukaresti kormány tagja volt. Ezt most keményebb helyi érdek-képviseleti munkával kell áthidalni” – fogalmazott. A megyei önkormányzat – a bíróság által is megerősített döntés nyomán – visszaszolgáltatja a magyar tulajdonosoknak a gyalui kastélyt. A Kolozsvár közeli híres épületegyüttest turisztikai látványosságnak szánják. A Kolozs megyei magyar elöljáró kiemelt beruházásnak tartja a Mezőség orvosi ellátását biztosító mócsi kórház újbóli megnyitását. A megye és a régió szempontjából az egyik legfontosabb beruházásnak viszont a kolozsvári reptér korszerűsítési munkálatai számítanak: az új, 3,5 kilométer hosszú le- és felszállópálya az eddiginél nagyobb teher- és utasszállítógépek fogadását is lehetővé teszi. Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzati testület alelnöke az RMDSZ megyei tisztújító közgyűlésén úgy fogalmazott: Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan az előzetes megegyezés ellenére sem biztosított alpolgármesteri helyet a partiumi város magyar közösségének. „Mindent meg fogok tenni, hogy az alelnöki tisztség értékesebb legyen annál, mint amekkora jelentőséget ellenfeleink tulajdonítanak neki” – fogalmazott Kiss.
Két Fadrusz-szobor Zilah főterén?
Városaink magyar elöljárói is az infrastruktúrafejlesztést kezelik elsődleges célként. Az utóbbi négy évben sokat sikerült behozni a települések hatalmas lemaradásából, de még távol van a korszerű, lakható város képe. A harmadik mandátumát kezdő Kovács Jenő nagykárolyi polgármester prioritásként kezeli a több pályázatból álló, rekordösszegű – mintegy 10 millió euró értékű – beruházások kivitelezését. Nagykároly teljes infrastruktúrája megújul a következő négy évben. A beruházásokat kormánypénzek is segítik: 150 új lakás épül, amiből 90 szociális célokat szolgál – rászorulók igényelhetik –, további 60 pedig ANL-lakás. „A kormánypénzekből finanszírozott beruházásokat is be kell fejezni, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon Bukarestben” – reménykedik a polgármester.
Fazekas Miklós, Zilah alpolgármestere az immár 17 százalékra csökkent zilahi magyarság szempontjából elengedhetetlennek tartja egy fedett piac létrehozását, ahol zömmel szilágysági magyar falvakból származó, zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket forgalmazó árusok kínálhatnák portékáikat. Az alpolgármester az RMDSZ által vezetett Ady-ház felújításáról is beszélt: a városiak kedvenc gyülekezőhelye megújulva várná a közös találkozókra járó zilahi magyarságot. „Erdélyben egyediek leszünk abban, hogy a város főterén két Fadrusz-munka áll majd” – jelentette ki Fazekas. A turulszobor a református templom udvarán várja köztéri elhelyezését, miután a zilahi önkormányzati testület 2010-ben már elfogadott egy erre vonatkozó, kedvező határozatot. „Terveink között szerepel, hogy Zilah bejáratainál négynyelvű – köztük magyar – tábla fogadja a városba érkezőket. A kétnyelvű tábla kivitelezhetetlen, a négynyelvű már könnyebben elfogadtatható” – ecsetelte az alpolgármester a zilahi közhangulatot. A magyarellenes közhangulat szempontjából Kolozsvár sincs jobb helyzetben. A kincses városban a Demokrata-Liberális Párttal (PDL), Kolozs megyében pedig a Szociálliberális Unióval egyezett ki az RMDSZ, bár az erdélyi viszonylatban egyedi eset egyetlen román pártnak sem tetszett. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester úgy véli, munkájában előnyt jelent, hogy az Emil Boc vezette kabinetben koalíciós partner volt az RMDSZ. Ez a kapcsolat Kolozsváron továbbra is gyümölcsöző lehet. Horváth szerint a kolozsvári magyarság jó esélye az Európa Kulturális Fővárosa címért 2015-ben leadandó pályázat előkészítése lehet. A pályázat nem csak a város, de a megye prioritása is, Nagyszeben példája igazolja, hogy a projekt óriási lendületet kölcsönözhet egy egész régiónak. A polgármester asszony a nyelvi és kulturális örökség előtérbe helyezésében látja a magyar elvárások megoldását: műemlékeinkre felkerülnének a magyar feliratok, civil szervezeteink pedig hangsúlyosabban vehetnének részt a város mindennapi életében. A Mátyás-szoborcsoport előtti illegális felirat ügyében bűnvádi eljárás folyik az elkövetők ellen, a közeljövőben várható bírósági döntés orvosolná a helyzetet, de keresik a megoldást a kétnyelvű táblák kihelyezésére is, amit az Európa Tanács egyik újabb ajánlása segíthet. „Kiemelten fontosnak tartom az élhetőbb Kolozsvárért elindított beruházások folytatását. Kerékpárutakra, tiszta belvárosra és gondozott külvárosra van szükség” – összegezte Horváth a kincses város szempontjából elengedhetetlen kívánalmakat.
A száműzött marosvásárhelyi alpolgármester
Szatmárnémetivel és Nagyváraddal ellentétben Marosvásárhelyen ugyan van magyar alpolgármester, ám a helyzet olyan, mintha mégsem lenne. Az RMDSZ a marosvásárhelyi és a Maros megyei önkormányzati testületben az USL-vel egyezett ki, így mind a kormánypárt, mind az RMDSZ állíthatott alpolgármestert. Válaszként a demokrata-liberális Dorin Florea a szövetség mindkét alpolgármesterét kitiltotta a polgármesteri hivatal főépületéből, gyakorlatilag megfosztotta őket munka-, illetve hatáskörüktől. A történet a Funar-korszak hangulatát idézi, amikor Boros János kolozsvári alpolgármester – hosszú semmitevés után – a pataréti szeméttelepen számolgatta a szemeteskocsikat, míg a helyi tanács jobb belátásra nem bírta a román polgármestert. Úgy tűnik, Marosvásárhelyen Dorin Florea „gondozza” a funari örökséget. Józsa Tibor szerint Floreát az zavarja, hogy a PDL nem kaphatott alpolgármesteri tisztséget. Revansként maga mellé édesgette a volt magyar alpolgármestert, Csegzi Sándort, aki újabban személyes tanácsadóként dolgozik. Józsa úgy véli, Csegzi az elmúlt években is ugyanezt tette, nem volt önálló hangja, így nem csoda, hogy a városvezetés hanyagolta a magyar ügyeket. „ Daniela Ciotlăuș nemzeti-liberális alpolgármester asszonynak részletesen bemutattam követeléseinket a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésétől iskoláink helyzetéig. Személyes segítségét, valamint a helyi koalíció hozzájárulását kértem ahhoz, hogy a sok éve húzódó ügyek kimozduljanak a holtpontról. Az új alpolgármester asszony támogatásáról biztosított” – összegezte első tapasztalatait Józsa. Úgy véli, ha az USL-nek, illetve az RMDSZ-nek sikerül hatékonyan együttműködnie Marosvásárhelyen, vége szakadhat Dorin Florea nyolc éve tartó egyeduralmának. „A helyi önkormányzatban nehéz meccsek következnek, a képviselő-testület kitartásán múlik, hogy ki lesz a győztes” – fogalmazott. Lokodi Editet, a Maros megyei önkormányzati testület alelnökét szabadságolása miatt nem tudtuk elérni. Borboly: meg kell menteni a kistelepüléseket
A két székelyföldi megyében tiszta a kép. A kétharmados fölényben lévő RMDSZ nem érezte szükségét a magyar pártokkal való tárgyalásnak. Antal Árpád újraválasztott polgármesternek köszönhetően csak Sepsiszentgyörgyön kapott alpolgármesteri tisztséggel felérő intézményvezetői beosztást Nemes Előd néppárti önkormányzati képviselő. Nemes a közösségépítés, a Székely Szórvány Partnerség-, illetve a Székely–Csángó-programot koordinálja a jövőben. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint miközben a testület a 2013–2020 közötti európai pályázati kiírásokra készül, saját erőből is keresi a megoldásokat. „Folytatnunk kell az elmúlt négy évben elkezdett Kisfalu programunkat: vonzóbbá, élhetőbbé kell tennünk a kistelepüléseket, infrastrukturális beruházásokkal – az elektromos, illetve vízhálózat, valamint csatornarendszer kiépítésével, aszfaltozással, a helyi termelők felkarolásával –, hogy a fiatalok ne költözzenek be a városba, ne néptelenedjenek el a kis falvak. Továbbra is támogatnunk kell a fiatalok szakképzését, a vendéglátóipart, az élelmiszer-termelést, és a fafeldolgozó-ipart, hogy a faanyag saját középvállalkozóink kezében maradjon, illetve ők értékesítsék” – mondta Borboly Csaba, aki szerint az elkövetkező időszak kulcsszavai: „jó hangulat”, „törődés”, „egymásra figyelés” és „kicsiből sokat”. A megyei önkormányzat elnöke úgy véli, „az ellenzéki szerep nehezíti a munkát, de csak az RMDSZ képes biztosítani a munkavégzéshez szükséges keretet és lehetőséget. Bízom benne, hogy az őszi választásokat követően olyan parlament alakul, amelyben – a magyarság képviseletében – az RMDSZ segíteni tudja az önkormányzatok munkáját.” A másik két magyar párttal történő együttműködésről azt mondta: „Több mint ötven Hargita megyei RMDSZ-es polgármester mellett van négy MPP-s, az EMNP-t pedig egyetlen Hargita megyei közösség sem tüntette ki bizalmával, hogy ráruházza a település irányítását. Az MPP-s polgármesterekkel keresem az együttműködés lehetőségét, hiszen az általuk vezetett települések lakosságáért is szeretnék tenni.” Megújuló székely városok
Az RMDSZ-es sorból „kilógó” egyetlen nagyobb lélekszámú erdélyi település, Gyergyószentmiklós hetvenszázalékos többséggel újraválasztott MPP-s polgármestere, Mezei János elmondta: nagy előny, illetve hatalmas lehetőség, hogy folytathatja a négy évvel ezelőtt elkezdett városfejlesztési terveket, beruházásokat. A távfűtés kérdésének megnyugtató rendezése után a város ivóvíz- és csatornahálózatát akarják teljesen felújítani. Fontos feladatnak tartja a tulajdonviszonyok rendezését, ezzel ugyanis adós a polgármesteri hivatal a város közösségének. Mezei a helyi és a környékbeli turizmus fejlesztésében és támogatásában látja a város és környéke kitörési lehetőségét. A polgármester úgy véli, a közigazgatásilag hozzájuk tartozó Gyilkos-tó kiváló turistacsalogató a város számára, ezt a lehetőséget pedig alaposan ki kell használni.
Bunta Levente, Székelyudvarhely újraválasztott RMDSZ-es polgármestere szintén merész városfejlesztési tervekről számolt be. Ezeknek egy része már elkezdődött az elmúlt években, mások új uniós projektek keretében valósulnak majd meg. A távfűtést biomasszával működtetett hőerőművel szeretnék korszerűsíteni, új óvodát és bölcsődét terveznek, bővítenék a város egyetemi oktatását, támogatják egy magánklinika megépítését, mélyfúrással keresnek jobb minőségű ivóvizet, befejeznék a város körgyűrűjének munkálatait. Bunta úgy véli, a jelenlegi 3–4 millió eurós uniós projektek mellé hamarosan újak is felsorakozhatnak.
Az utóbbi évek egyik leglátványosabban fejlődő székely városa, Csíkszereda polgármestere, a szabadságoló Ráduly Róbert helyett Antal Attila alpolgármester beszélt olyan fejlesztésekről és beruházásokról, amelyek eddig általában meghaladták a székelyföldi városok lehetőségeit. A régi-új csapat harmadik mandátuma során Csíkszeredának teljesen felújított főtere, korszerűsített hulladékgazdálkodása és vízhálózata, számos közösségépítő programja – azaz alapjaiban átalakuló arculata – lesz. Ehhez ma 20 millió eurónyi elnyert uniós pályázat áll a rendelkezésükre, ami a város egyéves költségvetésének felel meg. Antal büszkén említette, hogy az eddigi beruházásokhoz nem volt szükségük kölcsönre, nem adósították el a várost.
Kézdivásárhelyen polgármesterváltás történt: a volt MPP-s polgármestert a választás nyomán Bokor Tibor volt RMDSZ-es szenátor váltotta. Az új polgármester szerint gyakorlatilag mindent újra kell kezdeni, a város ugyanis kimaradt a székelyföldi régióra jellemző nagyobb fejlesztésekből. Problémásnak nevezte a már elkezdett ipari parkot építő uniós projekt kivitelezését: a polgármester szerint a megkötött szerződés hátrányos a városnak. Bokor elsőrendű feladatának tartja a város úthálózatának gyors rehabilitálását, hogy a céhes város élhetőbb településsé váljon. „Hosszú évek után nagytakarítást végeztünk, kitakarítottuk az udvartereket, hogy az itt lakók és az ide érkezők is jól érezzék magukat” – mondta az elöljáró. Ma Kézdivásárhelyen is négy uniós projekt vár kivitelezésre, közülük az ivóvízhálózat felújítása, valamint a hulladékgazdálkodás átalakítása a legégetőbb. A háromszéki önkormányzati testület elnöke, Tamás SÁndor többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy újraválasztott polgármestere a következőképpen összegezte törekvéseit: „Én a szentgyörgyi emberek közérzetének további javítását tűztem ki elsődleges célomul. Mindezt az infrastrukturális és a kulturális-közösségépítő fejlesztések egészséges arányának megtalálásával szeretném elérni.”
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Megduplázzák a külföldi szavazókörzeteket
A külügyi tárca az eddig létező 150-ről 301-re növelte a külföldi szavazókörzetek számát a Traian Băsescu felfüggesztéséről döntő, július 29-i referendum alkalmából. Andrei Marga külügyminiszter egy sajtónyilatkozatban megállapította, hogy ezek hat kontinensen, kilencven országban oszlanak meg. A külföldi szavazókörzeteknek 600 ezer szavazólapot küldenek.
A legtöbb új körzet Olaszországban (46) és Spanyolországban (37) létesült. Az Amerikai Egyesült Államokban (AEÁ) 17-tel, Franciaországban és Nagy-Britanniában öt-öttel, Ausztriában néggyel, Izraelben hárommal, Belgiumban, Ciprusban, Németországban, Lengyelországban és Törökországban egyaránt kettővel növelték az eddigiek számát.
A Moldvai Köztársaságban kilenccel több szavazókörzetet hoznak létre, így 14 helyen adhatják le voksaikat a román állampolgárok.
Egy-egy újabb körzetet nyitnak Ausztráliában, Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Irakban, Írországban, Dániában, Máltán, Új-Zélandon, Hollandiában, Portugáliában, San Marinóban, Svédországban és Magyarországon is.
A külügy honlapján közölt jegyzéknek megfelelően Magyarországon a szavazókörzetek a budapesti román nagykövetségen és a Román Kulturális Intézetben, illetve a gyulai és a szegedi román főkonzulátuson működnek a népszavazás idején.
A román tengerparton 21 szállodában és hét vendéglőben nyitnak szavazókörzeteket. A turisztikai tárca adatai szerint egy átlagos nyári vasárnapon 140 ezer román turista tartózkodik a tengerparton. Konstanca megyében összesen 556 szavazóhelyiség létesül a június 10-i helyhatósági választások alkalmával használt 531 helyett. A teljes lista az Állandó Választási Hatóság honlapján tekinthető meg, a http://www.roaep.ro/ro/section.php?id=25&l2=48&l3=151&ids=119&an=2012e címen.
A külföldi szavazóhelyiségek számáról az utóbbi napokban politikai vita folyt a Băsescu leváltását szorgalmazó Szociál-Liberális Szövetség (USL) és az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) között. A 2009-es elnökválasztáson ugyanis a külföldről beérkezett, csaknem 150 ezer szavazat bizonyult a mérleg nyelvének: ezek túlnyomó többségét Băsescura adták le, így előzte meg szociáldemokrata ellenjelöltjét, Mircea Geoanát. A külügyi tárca azután tett le a külföldi körzetek számának megfelezéséről, miután bizonyossá vált, hogy a választók több mint felének (körülbelül 9 millió 150 ezer polgárnak) részvétele esetén érvényes a referendum.
Szabadság (Kolozsvár)

Újra kell tervezni a román–magyar viszonyt
Végéhez közelednek a mézeshetek a román–magyar viszonyban, ezért ráfér erre egy politikai újratervezés – hangzott el a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai megnyitóján.
Egyperces részvétnyilvánítással kezdődött az idei Tusványos hivatalos megnyitója: kedden este a táborban hirtelen leállt a szíve a székelyudvarhelyi származású elismert környezetvédőnek, Péter Pálnak – rá emlékeztek. A kedden 23.15-kor helyszínre érkező mentősök több mint fél órán keresztül próbálták újraindítani a szívműködését, de hiába. A 37 esztendős fiatalember, Székelyudvarhely volt alpolgármestere, illetve a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség egykori igazgatója esetében már csak a halál beálltát tudták megállapítani. A néma emlékezés után egyházi áldással indult a megnyitó.
„Vírus fertőz Tusványoson”
„Lehet, hogy azért járnak egyre többen Tusványosra, mert megfertőződtek a tusványosi vírussal” – e szavakkal üdvözölte a résztvevőket Jakab Attila főszervező, akinek kijelentésére reagálva Németh Zsolt viccesen megjegyezte, túl lehet élni ezt a fertőzést. A magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a magyar–román viszonyban végéhez közelednek a mézeshetek, ennek látható jelei a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Székely Mikó Kollégium körül történtek. „Azt kell mondanom, ráfér a román–magyar viszonyra egy politikai újratervezés” – fogalmazott az államtitkár. Vélekedése szerint hidegzuhany volt a magyar politikai vezetés számára Victor Ponta román miniszterelnöknek a jogállamiság ellen intézett támadása. Ennek kapcsán hozzátette, ma már az a kérdés, hogy Ponta Romániája kilép-e a közép-európai szolidaritási irányvonalból, vagy megpróbálja továbberősíteni azt. „Az is kérdés számunkra, hogy Románia a hangulatkeltésre vagy az erdélyi magyarok tiszteletére fogja építeni jövőjét” – húzta alá.
A vírus nem enyhül az életkorral
A tusványosi vírussal „indított” Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is. „Ez a vírus nem enyhül az életkorral, sőt e vírus miatt évről évre többen vagyunk itt. Ez komoly fejfájást okozhat a tusnádfürdői polgármesternek” – fogalmazott viccesen Toró, majd folytatta: azok vannak itt a táborban, pártpolitikai hozzáállástól függetlenül, akik az együttműködés hívei. Meglátása szerint is az „újratervezés” lehet az idei kulcsszó, utalva ezzel a hűvös román–magyar viszonyra.
Albert Tibor, a házigazda Tusnádfürdő polgármestere jól „lekezelte” a feldobott labdákat: szerinte sok jó ember kicsi helyen is elfér. A jelképes tusványosi vírus kapcsán megjegyezte, talán azért látogatnak egyre többen Tusványosra, mert megkóstolták a huszonkét helyi borvíz egyikét. „A helybéliek szerint, aki ezekből egyszer is iszik, biztosan visszatér a településre” – jelezte Albert, aki a szervezőktől köszönetképpen egy tűzoltóautó makettjét kapta ajándékba. Az igazi kocsi hamarosan megérkezik a fürdővárosba.
Semjén: lesz félmillió új állampolgár
„A magyar kormány nemzetpolitikájának lényege, hogy elkerüljön két elterjedt tévedést: azt, amely tagadja, hogy érték lenne a nemzeti lét, valamint azt, amely tagadja más nemzetek élethez való jogát” – ezt már Semjén Zsolt mondta. Magyarország miniszterelnök-helyettese kiemelte, a magyar nemzetpolitika alapja, hogy felelősséget érez minden magyar iránt, éljen az bárhol is a világban. A jól működő honosítás, illetve visszahonosítás kapcsán bejelentette, hivatalosan is háromszázezren kérelmezték a magyar állampolgárságot, kétszázezren pedig már le is tették az állampolgársági esküt. „Megígértem Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a parlamenti ciklus végére meglesz a félmillió új magyar állampolgár. Ezt minden bizonnyal tartani is tudjuk” – előlegezte meg Semjén. A külhoniak szavazati jogáról is szót ejtett, mondván, megoldják, hogy két év múlva pártlistára a külhoni magyarok levélben is szavazhassanak, létrehozván ezáltal az összmagyar parlamentet.
„Az autonómiatörekvésekről sem mondunk le” – jelentette ki kategorikusan Semjén, majd ennek kapcsán hozzátette, a szórványban élő magyarságnak kulturális, a tömbmagyarságnak pedig területi autonómiát akarnak.
„Minden magyar fontos”
„Nekünk egyformán fontos minden erdélyi magyar, függetlenül attól, hogy mi a politikai beállítottsága. A józan ész alapján látni kell, hogy a nagyon kiélezett román belpolitikai helyzetben ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni az elért eredményeket, a legszélesebb összefogásra van szükség. Tehát minden magyar szavazatra szükség van. Az is biztos, hogy a helyhatósági választáson az RMDSZ kapta meg a lehetőséget és a felelősséget, hogy ebben a nagyon nehéz időszakban lavírozzon, ahogy lehet. Nem hiszem, hogy Budapestről kellene megmondani, az RMDSZ mit tegyen vagy mit ne. Kulcsfontosságú az is, hogy megőrizzük a román–magyar viszonyban elért eredményeket, ugyanakkor nemzeti érdek, hogy a magyar és a román viszonyban megmaradjon a jó viszony” – magyarázta a miniszterelnök-helyettes. Mindezen eredményekre azért is szükség van – folytatta –, mert a magyarság számára nem lenne szerencsés, hogy létrejöjjön egy kisantantszerű magyarellenes összeállás, utalva ezzel a Kárpát-medencében létrejövő baloldali kormányokra. Az őszi parlamenti választások közeledtével úgy fogalmazott, jó lenne, ha megvalósulna egy magyar koalíció az erdélyi magyar pártok között. A hétvégi referendum apropóján Semjén személyes véleményét mondta el, amikor úgy fogalmazott, hogy Traian Băsescu tisztségéből történő felfüggesztése ellen szavazna. „A magyarságnak értékelnie kell azt a korrektséget és eredményeket, amelyek a PDL–RMDSZ-kormány idején születtek” – mondta Semjén, karizmatikus államférfinek nevezve a tisztségéből felfüggesztett román államfőt.
Kozán István
Székelyhon.ro

Kelemen Hunor: Frunda saját nevében beszél
Saját nevében beszélt Frunda György, amikor Traian Băsescu leváltására buzdította a magyar szavazókat; a szenátor véleménye nem egyezik az RMDSZ hivatalos álláspontjával a július 29-i referendumról – jelentette ki szerda este Kelemen Hunor szövetségi elnök a Mediafaxnak.
A politikus emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nem adott semmiféle „utasítást" a választóinak; arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak lelkiismeretük szerint a referendumon. Hozzátette, Frunda György nem tagja az RMDSZ vezetőségének.
„Funda György személyes véleményét fogalmazta meg, ebben a kérdésben a hivatalos álláspontunk a mérvadó. Mi azt mondtuk: számunka a szavazás kötelesség és jog is, ezért mindnyájunknak az urnákhoz kell járulni. Azt azonban nem írjuk elő, hogy miként szavazzanak a választóink. Járjanak el lelkiismeretük szerint" – mondta a szövetségi elnök, emlékeztetve arra, hogy Traian Băsescu személye megosztja a romániai magyar közösséget is.
Frunda György kedden este a Digi24 tévében elfogadhatatlannak és erkölcstelennek nevezte, hogy a felfüggesztett államfőt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) a referendum bojkottjáraszólította fel a lakosságot. „Részt kell vennünk a referendumon. Az elnök leváltására kell szavaznunk" – mondta a szenátor.
maszol.ro

Borbély-Toró: barátságos csörte Tusványoson
Az erdélyi magyar belpolitika monopolizálta a Kárpát-medencei fórumot, mindkét fél részéről elhangzottak az utóbbi évekből, hónapokból ismerős vádak, cáfolatok, fricskák.
Aki eddig hiányolta az idei Tusványos felhozatalából az igazi, élesbe menő pengeváltásokat, most megkaphatta: majdnem három órás fősátori beszélgetés volt délelőtt a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek között. Az előzetesen közölt programmal ellentétben az RMDSZ is képviseltette magát Borbély László politikai alelnök személyében. A Választások 2012 munkacímű kerekasztalon az MKP, VMSZ, KMKSZ képviselői így adott ponton háttérbe is szorultak az aktuális erdélyi magyar belpolitikai csörték felelevenítése miatt.
Répás Zsuzsanna magyarországi nemzetpolitikai államtitkár-helyettes, moderátor elöljáróban felidézte, különleges év az idei, hiszen majdnem minden külhoni magyarlakta területen választások voltak vagy lesznek 2012-ben. A kívánság, miszerint „élj érdekes korban”, Kínában átoknak számít, remélhetőleg ez nem száll a Kárpát-medencei magyar közösségekre – mondta.
Össze kell fognunk, szolidaritásra van szükség – hangsúlyozta mind Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, mind Borbély László, ugyanakkor mindkét fél részéről elhangzottak az utóbbi évekből, hónapokból mindenki számára ismerős vádak, cáfolatok, fricskák.
Helyhatósági választások eredménye: kétféle értékelés Az RMDSZ majdnem 90%-ot kapott a helyhatósági választásokon, és ez azt bizonyította, az erdélyi magyarság nem akar megosztást – jelentette ki Borbély. 22 éven át megvédtük a magyarjainkat, akik tudják, hogy van egy olyan szervezet, amely kiáll mellettük, és ez az RMDSZ, ezért nem volt nagyléptékű átszavazás sem a román pártokra, sem a többi romániai magyar politikai erőre – vélte. A június 10-i választások eredménye egy pillanatkép arról, mit gondolt az erdélyi magyarság, és többek közt azt gondolja, nincs szükség transzetnikus pártokra – replikázott Toró. Ugyanakkor szerinte az EMNP-nek köszönhetően sikerült 100 ezerrel több szavazópolgárt rávenni, hogy voksoljon, igaz, ezeknek 2/3-a az RMDSZ-re adta szavazatát, amit a szövetség azóta sem köszönt meg – jegyezte meg, erre Borbély visszakapcsolta mikrofonját, és annyit mondott: „Köszönjük, csak így tovább.” A többi egyharmad viszont ránk szavazott – replikázott Toró, hozzátéve: még sokat kell tanulniuk az RMDSZ-től, ami „a szavazatok megszámolásának technikáját illeti”. Versenytársak vagyunk, ám a nemzetpolitikában az együttműködés, a szolidaritás, az összezárás, a konszenzus, a munkamegosztás kéne legyen az uralkodó jelszó, és nekünk is így kell Erdélyben nemzetpolitikát folytatni – jelentette ki Toró. Például ilyen közös cél a Sapientia román állami finanszírozása, amelyet egyébként akkreditáció utánra az RMDSZ is ígért, ám a Sapientiát és a Partiumi Keresztény Egyetemet is akkreditálták, mégsem kaptak még finanszírozást. Ilyen cél a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának kérdése is, a kulturális autonómia, Székelyföld sajátos jogállása, ám hiába nyújtottunk be autonómiát javasló tervezeteket a parlamentbe, azt az RMDSZ nem támogatta; Marosvásárhelyen pedig a pártpolitikai érdek brutálisan felülírta a nemzetpolitikait, és nem volt közös magyar jelölt – sorolta Toró.
Toró felélesztené az EMEF-et 2009-ben a romániai magyar politikai szervezetek létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely elért ugyan apró részeredményeket, de el kéne jutni a közös politikai cselekvésig – mondta Toró. „Felszólítom Borbély Lászlót, hozzuk össze augusztus közepéig ezt a fórumot, rakjuk össze erőinket, az összes politikai erőt, mert az őszi parlamenti választásokon szükségszerű az együttműködés” – jelentette ki. Az újratervezés jegyében a magyar szervezetek közti kapcsolatot is át kell gondolni, és egy új egységet létrehozni – tette hozzá. Tőkés László EP-képviselő, az EMNP védnöke a közönség soraiból szót kapva azzal kezdte szónoklatát, hogy félti az RMDSZ-t, mivel a hatalomvakság gyakran fellép a hatalom gyakorlóinál, és a hatalom 16 éve abszolút prioritás számukra, ami egyébként Băsescura, Pontáékra is vonatkozik – jelentette ki. Nehogy magával rántsa ez a társaság az RMDSZ-t, és cserbenhagyja a szövetséget „praktikus opportunizmusa” – fogalmazott.
Szerinte a helyhatósági választások eredményeit értékelve nem mellékes, hogy az RMDSZ „a román hatalom magyar megfelelője”, Bihar megyében pl. „egy korrupt, maffia típusú társaság” vette át a hatalmat, a civil szférát is leigázva - mondta. Iliescut is nagy többséggel választották meg korábban, ugyanígy az MSZP-t, Gyurcsányt, mert „a posztkommunista visszarendeződés mindig nagy sikereket aratott”; mit keres az USL-s táborban Kis Sándor és Frunda György? – tette fel a kérdést.
Tőkés felszólította az RMDSZ-t, legyen tekintettel a 11-12%-os politikai kisebbségre, mert „ha nem tér észhez, és nem ülünk le tárgyalni, magával ránthatja az egész magyar közösséget”. Üljünk le, készüljünk együtt az őszi parlamenti választásokra, de tegyenek rendet az RMDSZ-ben, mert másképp nem fog menni – fogalmazott kategorikusan Tőkés.
Tőkés Lászlót nem vakította el a hatalom, nem – replikázott Borbély, hozzátéve: az EP-képviselő úgy beszél, mintha a hatalom olyan csúnya dolog lenne, de erről esetleg a közönség soraiban jelen lévő Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettesnek is más lehet a véleménye, lévén hogy 68%-kal kormányoznak Magyarországon.
Meg kell találnunk a modus vivendit a mindenkori román kormánnyal, ami nem azt jelenti, hogy mindig kormányon legyünk, most sem vagyunk, hanem hogy tárgyalási pozíciónk legyen – fejtette ki Borbély. Az RMDSZ is volt hatalmon, nemrég pl. Tőkés felszólította három miniszterüket, mondjanak le, rá pár napra meg azt kérte, tegyenek valamit MOGYE-ügyben – akkor most tisztázni kellene, mikor mondjunk le, és mikor legyünk hatalmon – érvelt Borbély. Ezt együtt kellene megtárgyalni – értett egyet a közös egyeztetés szükségessége kapcsán, ugyanakkor megjegyezte, mondhatná ő is, hogy „olyan erős vagyok, hogy megüzenem Angela Merkelnek, hogy a következő hónapban ekkor és ekkor tudnám fogadni”.
Ugyanakkor szerinte arról is kellene beszélni, hogy az RMDSZ milyen nemzetpolitikai fontosságú eredményeket ért el az anyanyelv-használattól a közbirtokosságokon át a tanügyi törvényig. A magyarellenes hangulat nem szűnt meg Romániában, és nem biztos, hogy segített a romániai magyar politikai erők közti összefogásnak, hogy két magyar vezető politikus is kampányolni jött Romániába; ezt is meg kéne beszélni – szögezte le Borbély.
Párbeszédre szükség volt, van és lesz, de akkor helyezzük a serpenyőre mindazt, amit együtt vagy külön megvalósítottunk – javasolta. Románia nem jog-, hanem „vályogállam”, és ebben a kontextusban ne mondja egy európai biztos, hogy ne mondjunk véleményt az igazságszolgáltatásról, amikor Markó Attilát elítélték a Mikó kollégium visszaszolgáltatása miatt – szögezte le. Borbély ennek kapcsán megköszönte a magyar kormány szolidaritását, és felszólítást intézett a hallgatósághoz: minden magyar legyen ott szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön a Mikóért szervezett tüntetésen.
Toró elmondta, nagyon komolyan gondolják az MPP-vel való együttműködést, akár a fúziót is szorgalmaznák; az MPP őszre összehívta kongresszusát, ahol remélhetőleg megoldják belső problémáikat, és utána már lehet tárgyalni ezekről a javaslatokról. Könnyebb lenne az RMDSZ-szel úgy tárgyalni, hogy nem három, hanem csak két fél ül az asztal két oldalán – fogalmazott.
Eltérő véleményen a referendumról
A Traian Băsescu leváltását célzó július 29-i referendumot az RMDSZ nem akarta, hanem februárban felvetették akkori koalíciós partnereiknek az előrehozott választások megszervezését. A szövetség végigvitte a kormányzást a PDL-vel, nem ők váltották le Băsescut – hangsúlyozta Borbély. Mivel 1990 óta alapvető jog a polgárok számára a szavazáson való részvétel, természetes, hogy nem távolmaradásra buzdít az RMDSZ, hanem részvételre, és hogy mindenki saját lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson – magyarázta.
Toró T. Tibor szerint azonban félő, hogy ha az RMDSZ ily módon támogatja a román jogállam szétverésével fenyegető USL liberális-szocialista koalíciót, azzal „az egész magyarságot magával rántja”. Az ország megítélése nagyon megroppant a Ponta-kormány alatt, és az RMDSZ mellettük áll, őket erősíti, másik oldalon viszont a PDL, az EMNP, a Fidesz, az Európai Néppárt mondja azt, hogy „épeszű ember ebbe a kocsmai verekedésbe nem áll be”, azaz távolmaradásra buzdítanak a referendumról.
Arról, hogy az RMDSZ baloldali-e
Az RMDSZ egy európai jobboldali pártszövetség tagja, csak jobboldali pártokkal kormányzott együtt, 2000-2004 között ugyanakkor kívülről támogatta a PSD-t, ez volt az a periódus, amikor elég sok eredményt sikerült közösen elérni – mondta Borbély. 1993 óta a programjukban benne van elég hangsúlyosan az autonómia, ez is bizonyíték arra, hogy fontosak a nemzetpolitikai célok.
Toró szerint azonban az RMDSZ-nek be kéne vallania, hogy az MSZP stratégiai partnere. Borbély ezt határozottan cáfolta, és még hozzátette, ugyanakkor természetesen jó viszonyban kell lenni a mindenkori magyar kormánnyal. Októberben egyébként az RMDSZ a PDL-vel közösen szervezi az Európai Néppárt kongresszusát Bukarestben.
Határon túli párt bejegyzése
Magyarországon Borbély László elismételte, hogy az RMDSZ SZKT-n elhangzott javaslat, miszerint az RMDSZ pártot jegyezhetne be Magyarországon a 2014-es ottani választásokra, csak egy ötlet volt, hiszen az SZKT egy sokszínű grémium, ahol sokféle vélemény elhangzik. Ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az EMNP tényként kezeli, hogy a 2014-es magyarországi választásokkor Fidesz-listán EMNP-jelöltek is szerepelnek majd.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke szerint kívülről is inkább úgy tűnik, egy élc hangzott el az RMDSZ SZKT-n. Egyelőre formálódóban van a határon túli magyar állampolgárok részvételének megszervezése a magyarországi választásokon, ezért 2014 egy reménykeltő, de ugyanakkor lehetséges veszélyekkel is terhes év lesz.
B. D. T.

Érvénytelen a referendum a választási iroda részvételi becslése szerint
Nagy valószínűséggel érvénytelen a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról vasárnap rendezett népszavazás – derült ki a központi választási iroda (BEC) által helyi idő szerint éjfél után közzétett részvételi becslésből.
A BEC szerint urnazárásig a választói névjegyzékben szereplők 45,92 százaléka adta le voksát. A népszavazás érvényességéhez több mint 50 százalékos részvételre lett volna szükség.
A BEC közölte, hogy a részvételi adat becslés, amelynek során 18 242 szavazókörzet közül 2889-ből dolgozták fel az adatokat reprezentatív minta alapján. A felmérés hibahatára plusz-mínusz 3 százalék. Mivel a részvétel több mint 3 százalékkal elmarad az 50 százalékos küszöbtől Traian Basescu felfüggesztett államfő valószínűleg visszatérhet hivatalába.
Az urnazáráskor közzétett különböző exit poll-adatok szerint az urnákhoz járulók 84-88 százaléka szavazott Basescu leváltásra, olyan körülmények között, amikor az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) a referendum bojkottálására kérte híveit.
Traian Basescu úgy nyilatkozott: „a demokrácia fáklyája nem aludt ki, a román állampolgárok elutasították a 256 parlamenti képviselő és szenátor államcsínyét”, és amikor visszatér az elnöki hivatalba, megpróbálja a társadalmi megbékélést előmozdítani.
Crin Antonescu ideiglenes államfő úgy nyilatkozott, hogy várni kell még a referendum végleges eredményére, de a központi választási iroda (BEC) és az eredményt hitelesítő alkotmánybíróság döntéseit mindenképp tiszteletben tartja.
Victor Ponta miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egy olyan államfőnek, akit ötmillió szavazattal választottak meg, és akinek a leváltására több mint nyolcmillió polgár szavazott el kellene gondolkoznia arról: megvan-e még a legitimitása ahhoz, hogy Romániát képviselje.
A legkevesebben a magyarlakta területeken mentek el szavazni: Hargita megyében a választói névjegyzékben szereplők 11,6 százaléka, Kovászna megyében 20,6 százaléka, Szatmár megyében 28,2 százaléka, Maros megyében 34 százaléka járult az urnákhoz.
„A romániai magyarság számára nem volt közvetlen tétje a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazásnak, ezzel magyarázható a magyar választók alacsony részvétele” – jelentette ki az urnazárás után Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Kolozsváron adott sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy azért nem volt közvetlen tétje a magyarok számára a népszavazásnak, mert nem volt magyar jelölt.
A politikus elutasította Crin Antonescu ideiglenes államfő nyilatkozatát, amelyben a politikus a romániai magyarokat azzal vádolta, hogy „bojkottálták” a népszavazást.
„Elfogadhatatlan, hogy a magyarokat hibáztassák a referendum miatt, amelynek a végeredményét még nem is lehet tudni” – mondta az RMDSZ elnöke. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ a szavazáson való részvételre buzdította a magyarokat, akiknek azt ajánlotta, szavazzanak saját lelkiismeretük szerint. Kelemen elutasította azt a kijelentést is, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsára maradtak volna otthon a romániai magyarok. Szerinte Orbán felszólításának nem volt hatása, mert más választások alkalmából sem hatottak az erdélyi magyar választókra a magyarországi politikusok nyilatkozatai.
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a romániai magyarok alacsony részvételi aránya azt mutatja, hogy ez a közösség inkább Basescu oldalán áll, és nem tud „posztkommunista” politikai erőket támogatni. Nemes szerint az EMNP-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) a népszavazásról való távolmaradásra vonatkozó buzdítása is hatott a választókra.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a székelyek azért nem mentek szavazni, mert nem értettek egyet a népszavazást kezdeményező Szociál-Liberális Szövetség (USL) „törvénytelenségeivel és manipulációjával”. „Nem érthetünk egyet azzal, hogy ezt az országot nem demokratikus és alkotmányellenes eszközökkel irányítsák” – mondta az MPP megyei elnöke. A referendum hivatalos eredményét várhatóan egy-két napon belül teszi közzé a BEC, ezt még az Alkotmánybíróságnak is hitelesítenie kell. Ezek után térhet vissza a felfüggesztett Traian Basesscu államfő az elnöki hivatalba – ha a BEC vasárnap esti részvételi becslés helytállónak bizonyult. MTI
Erdély.ma

Elemző: nem Basescu mellé álltak, hanem a PSD-t utasították el a magyarok
Nem Basescu mellé álltak, hanem Victor Ponta kormányfőt utasították el a népszavazástól távol maradó magyarok – mondta az urnazárás után az MTI-nek Kiss Tamás szociológus, kisebbségkutató a vásárnapi referendumon regisztrált magyar távolmaradást kommentálva.
A felfüggesztett Traian Basescu államfő leváltásáról rendezett vasárnapi népszavazáson a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében a részvétel negyede, illetve alig több mint harmada volt az országos átlagnak. Erdély más magyarlakta megyéiben is jelentős volt a távolmaradás.
A szakember szerint a székelyföldiek távolmaradása nem azzal magyarázható, hogy Basescu különösebben népszerű lenne a körükben, hanem sokkal nagyobb az ellenszenv Victor Ponta miniszterelnökkel illetve az által vezetett Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.
A román hírtelevíziók és az államfő leváltását kezdeményező Szociál-Liberális Szövetség (USL) politikusai Orbán Viktor miniszterelnök felhívásának tulajdonították a magyar távolmaradást.
„Nyilván ennek is volt egy szerepe: Orbán Viktor nyilatkozatát felkapta sajtó, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) pedig nem voltak egyértelmű nyilatkozatai a népszavazással kapcsolatban. De nem hiszem, hogy ez a felhívás lett volna a döntő, mert a PSD-vel és Pontával szembeni ellenszenvnek a Székelyföldön nagyobb múltja van, mint az elmúlt egy hét" – magyarázta a társadalomkutató.
Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ részvételre kérte a magyarságot, amivel az USL esélyeit növelte volna, Kiss azt mondta: az RMDSZ valóban mondta, hogy el kell menni szavazni, de ezt nagyon halkan tette.
„Székelyföldön egyetlen választási plakátot sem lehetett látni, leszámítva azokat a magyar nyelvű plakátokat, amelyeket az USL helyeztetett ki. Az, hogy egy közleményt kiad az RMDSZ, aligha lehet elég befolyásoló tényező ilyen helyzetben, az RMDSZ semmifajta kampányeszközzel nem élt" – mondta a szociológus.
A román belpolitikai válságot illetően Kiss Tamás elhúzódó állóháborúra számít az őszi parlamenti választásokig. Arra a kérdésre, hogy a háborúnak ugyanazok lesznek-e a szereplői, az elemző igennel válaszolt. Mint kifejtette, nem tartja valószínűnek Victor Ponta lemondását, mert egy ilyen lépés jelentős veszteséget okozna az USL-nek. Basescu lemondását is elképzelhetetlennek tartja, még úgy is, hogy több mint hétmillió ember voksolt ellene. Kiss Tamás szerint abban az esetben lett volna ez lehetséges, ha Basescu és az őt támogató Demokrata Liberális Párt nem döntött volna a referendum bojkottja mellett.
A központi választási iroda (BEC) becslése szerint a részvétel nem érte el a 46 százalékot, így a referendum érvénytelennek bizonyult. A népszavazás érvényességéhez több mint 50 százalékos részvételre lett volna szükség.
A referendum hivatalos eredményét várhatóan egy-két napon belül teszi közzé a BEC, ezt még az Alkotmánybíróságnak is hitelesítenie kell. Ezek után térhet vissza a felfüggesztett Traian Basesscu államfő az elnöki hivatalba – ha a BEC vasárnap esti részvételi becslése helytállónak bizonyult.
mti.hu
Erdély.ma

Ikszes referendum
Nagy valószínűség szerint semmit nem old meg a Traian Băsescu államelnök leváltásáért szervezett referendum. Jóval a népszavazás előtt tudni lehetett már, hogy Băsescu veszít a népszavazáson, hiszen a nép többsége nem bízik benne. A bérek levágásáról szóló, két évvel ezelőtti bejelentése óta kegyvesztetté vált. Már a jópofáskodó, közvetlen stílusa sem menti meg. Az emberek megunták, így most új államfő kellene az aktív választók többségének. Băsescu csakis az elégtelen részvétel miatt térhetne vissza a Cotroceni-palotába. De akár visszatér, akár nem, sajnos nem fog megszűnni a politikai válság, ami egyre aggasztóbb méreteket ölt. A gazdaságra is egyre inkább kihat az áldatlan politikai csatározás, így például a lej árfolyamát már nem lehet visszahozni a válság előtti szintre, ami azt jelenti, hogy a különböző szolgáltatásokért többet fizetünk, akárcsak a hiteligénylők a bankoknak.
A lehetséges változatok közül Băsescunak a Cotrocenibe való visszatérése lehet a legproblémásabb. A népszavazás érvénytelensége esetén, ha a Szociálliberális Szövetség (USL) nem tanúsít önmérsékletet, és meghosszabbítja Băsescu felfüggesztési időszakát, akkor komoly alkotmányossági aggályok merülnek fel. Egy ilyen felelőtlen döntés következményeibe belegondolni is rossz. Amennyiben pedig Băsescu visszatér, az USL-nek nem lesz könnyű beletörődnie a frusztráló helyzetbe. Az államfő számára ugyanis komoly legitimitási gondot teremt a több millió ellenszavazat. Ezt kihasználva, az USL gyaníthatóan folytatni fogja az ádáz belpolitikai háborút a novemberi parlamenti választásokig. Csakhogy az esetleges kétharmados többség megszerzése sem segíthet abban, hogy Ponta és Antonescu megszabaduljon a számukra kibírhatatlan társbérlettől, hiszen Băsescut csak akkor válthatják le, ha ismét megpróbálják felfüggeszteni. Rövid idő alatt azonban egy sikertelen politikai manőver megismétlése botorság lenne. A bűvös kétharmad birtokában, persze lehetősége nyílna az USL-nek módosítani az alkotmányt, és megfosztani az államfőt lényeges hatásköreitől, de ezt csak a következő elnöki mandátumtól lehetne alkalmazni, amikor már amúgy sem Băsescu lesz az ország első embere.
Teljes mértékben azt a lehetőséget sem kell kizárni, hogy Băsescu lemond a parlamenti választások előtt azért, hogy ismét egyidőben legyen a parlamenti és az elnökválasztás. Bár egyelőre elképzelhetetlen, hogy az USL elfogadja az államfő által támasztott feltételt, a 2009-es népszavazás eredményének gyakorlatba ültetését. Vagyis azt, hogy egykamarás parlamentet vezessenek be, és csökkentsék háromszázra a honatyák számát. Az USL ezt az áldozatot ma nem vállalhatja, de ha annyira elmérgesedik a belpolitikai helyzet, hogy a következő négyéves kormányzása sikerét is veszélyeztetve látja, akkor utolsó esetben – a belső konfliktusok vállalásával is – stratégiát válthat, és megnyithatja az utat a teljhatalma felé. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha őszig sikerül kétharmad közelébe tornásznia saját támogatottságát.
A vasárnapi népszavazás utáni másik lehetőség természetesen az, hogy a referendum érvényessége esetén Băsescu kénytelen végleg átadni a Cotroceni-palotát Crin Antonescunak, aki így legtöbb három hónapig látja el az ideiglenes államfői tisztséget. Ebben az esetben várhatóan szeptember elején előrehozott elnökválasztás lesz. De addig is, Băsescu távozása csak akkor lesz gördülékeny politikai szempontból az USL számára, ha a népszavazás nagyvonalakban tisztességesen zajlott le. A referendum előtt ugyanis komoly kérdőjelek merültek fel e tekintetben. Az is előrevetíthető volt, hogy a PDL és Băsescu erőteljes kampányba lendülnek, amelynek során államcsínyt kiáltanak, és megpróbálják bizonyítani, hogy nagyméretű csalás történt a népszavazáson. Céljukat akkor érik el, ha valóban meggyőző bizonyítékokkal állnak elő, ami alaposan megnehezítené az USL dolgát, főleg akkor, ha ennek hatására az Európai Unióban erős jobboldal ismét össztűz alá veszi Pontáékat. Ráadásul a miniszterelnöknek még a plágiumbotránya sincs elvarrva. Ez még előidézhet politikai bizonytalanságot, hiszen a Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottságának döntése kétségtelenül széles nemzetközi visszhangra talált, így Ponta további politikai pályafutásában komoly teher lehet még ez a plágiumügy. Szeptemberi elnökválasztás, majd novemberi parlamenti választás ütemterve esetén naivitás azt hinni, hogy a politikai válság véget ér Băsescu távozásával. Év végéig várhatóan nagyüzemben lesz a politikum arzenálja.
Az egyszerű választópolgárok számára az igazán hasznos az lenne, ha a romániai társadalom, így a pártok is megtanulnák az autentikus demokráciát, és elfogadnák akár a társbérlet intézményét is, amit az elnökválasztás és a parlamenti választás 2003-ban történt szétválasztása idézett elő. Persze, sokkal könnyebb lenne kormányoznia egyetlen pártnak, főleg úgy, hogy mindent ő irányít, de megtapasztaltuk már 1989 előtt, hogy ez hova vezet. Most már ideje lenne továbblépni a demokratizálódási folyamatban, és akkor nem kellene időt pazarolni értelmetlen politikai csatározásokra, amelyek a társadalom és az ország valós bajaira még tüneti kezelést sem nyújthatnak.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Jobbközép szövetség készül
Elkezdődtek a tárgyalások a Demokrata Liberális Párt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, az Új Köztársaság, a Közép-Jobb Polgári Kezdeményezés és a Keresztény-Demokrata Alapítvány között, és a legszerencsésebb esetben három-négy hét múlva létrejöhet a jobbközép választási szövetség – jelentette ki tegnap Cristian Preda DLP-s EP-képviselő.
Az említett szervezetek a parlamenti választásokon indulnának egy közös szövetség égisze alatt. „Van néhány pont, melyekben egyeznek a vélemények: 1. a szövetség célja, hogy alternatíva legyen a Szociál-Liberális Szövetséggel szemben; 2. mindegyik alakulat megtartja politikai identitását, de közös kritériumokat fogadnak el a jelöléseket illetően; 3. több munkacsoport foglalkozik a politikai és jogi részletek kidolgozásán, ha elkészülnek, a legszerencsésebb esetben három-négy hét múlva létrejöhet a jobbközép választási szövetség” – állítja Preda. Vasile Blaga a DLP elnöke szerdán jelentette ki, Mihai Răzvan Ungureanuval, Mihail Neamţuval, Aurelian Pavelescuval és Adrian Papahagival megállapodtak, hogy egy jobbközép platform felépítése érdekében létrehoznak egy politikai csoportot, amely elkészíti a politikai és a kormányprogramot.
Romániába látogat XVI. Benedek pápa
A közeljövőben Romániába látogat a pápa, a látogatás előkészületeiről és lebonyolításának részleteiről szeptemberben tárgyalnak a Vatikánban – jelentette be Andrei Marga. A román fél a bukaresti római katolikus érsekséggel együtt keresi a megoldásokat olyan érzékeny kérdésekre, mint a Plaza Katedrális építkezési munkálatai körül zajló viták vagy a görög-katolikus egyház javainak visszaszolgáltatása. Marga hangsúlyozta, a kormány együttműködik a romániai egyházakkal a vallásoktatás fejlesztése területén. „Elégedettek vagyunk a tekintetben, hogy jól haladnak a Szentszékkel való tárgyalások az általános együttműködési egyezmény kidolgozása terén, folyamatban egy román tanulmányi tanszék létrehozása a római Pápai Keleti Intézetben, és véglegesítési fázisban a bukaresti egyetem és a lateráni egyetem közötti együttműködési egyezmény aláírása” – sorolta a külügyminiszter. Mint ismert, legutóbb 1999-ben II. János Pál járt országunkban, akkor a hatóságok látványosan távol tartották a római katolikus hívők több mint felét adó magyar liturgikus nyelvű gyulafehérvári érsekségtől.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mininépszámlálás jöhet
Mininépszámlálást szervez a kormány annak érdekében, hogy aktualizálja a választási névjegyzéket – jelentette be Victor Ponta kormányfő. Ioan Rus belügyminiszter pénteken közölte: a cenzus során az önkormányzatok illetékesei várhatóan minden otthonba bekopognak, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban léteznek-e a névjegyzékben szereplő személyek. Mindez amiatt vált szükségessé, mert – mint arról beszámoltunk – az alkotmánybíróság csütörtökön elhalasztotta a Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő menesztéséről szóló, múlt vasárnapi népszavazás eredményének hitelesítését, és felszólította a kormányt: augusztus 31-éig aktualizálja a választói névjegyzéket, a különböző intézményektől kapott dokumentumok ugyanis egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak.
Megint jönnek, kopogtatnak. A kormány minicenzuson akarja kideríteni, hány szavazópolgár él az országban
A választójoggal rendelkező polgárok pontos számának ismerete mind Băsescu, mind az őt eltávolítani akaról Szociállibreális Unió (USL) szempontjából létfontosságú.
Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban kimondta, hogy a népszavazás csak akkor alkotmányos, ha azon érvényességi küszöböt is alkalmaznak, vagyis csak akkor érvényes, ha a szavazópolgárok fele plusz egy fő részt vesz rajta. A referendumon azonban csupán 46,24 százalékos volt a részvétel, tehát érvénytelennek számít – az USL ugyanakkor azon az alapon óvta meg a végeredményt, hogy már nincs 18 millió 200 ezer szavazópolgár, csupán mintegy 16 és fél millió, bár a népszavazás előtt épp Ioan Rus belügyminiszter jelentette be, hogy a 18 milliós adatot tekintik alapnak.
Bár a taláros testület az óvást elutasította, elrendelte a választói névjegyzék felülvizsgálatát. Csütörtökön a taláros testület még szeptember 12-éig tolta ki a referendum elbírálásának határidejét, ugyanakkor pénteken fölmerült, hogy már augusztus 31-én összeülnek, hogy döntést hozzanak. Az ügy kapcsán egyébként a legfőbb ügyészség is akcióba lépett: pénteken bekérték a választási hatóságtól a választói névjegyzéket, és összevetik a referendumon alkalmazott pótlistákkal, hogy kiderítsék: valóban voltak-e rendellenességek, választási csalások.
Kiszűrnék a halottakat és a külföldön élőket
Ioan Rus belügyminiszter pénteken este elmondta, a mininépszámlálást az önkormányzatoknak kell lebonyolítaniuk augusztus 24-ig. Szerinte a feladat nem lehetetlen, mivel „csupán három másodperces” látogatásokról van szó, amelyek során a hatóságok megbizonyosodnak arról, hogy a listán szereplő személy valóban létezik, illetve jogosult szavazni. Rámutatott: többek között a halottakat kívánják kiszűrni, illetve azokat, akik bírósági végzés vagy orvosi döntés eredményeként nem élhetnek állampolgári jogaikkal.
Arra a felvetésre, hogy a nyári szabadságolások idején mennyire kivitelezhető ez, kifejtette: a falvakban egyszerűbb – ott csak megkérdezik a szomszédot, hogy „Vasile Popescu valóban létezik?” –, a városokban pedig nehezebb lesz a mininépszámlálás, ezért felkérték az önkormányzatokat és a prefektusokat, hogy holnapig tegyenek javaslatokat a pontatlanságok kiküszöbölésére. Azt is elmondta: a külföldön élő román állampolgárok közül csak azokat törlik a listákról, akik hivatalosan is külföldi lakcímmel rendelkeznek.
Hasonlóan nyilatkozott Victor Paul Dobre közigazgatási miniszter is, aki szerint a halottakat, a külföldi lakcímmel rendelkező román állampolgárokat, a szavazati jogukat bírói végzés vagy orvosi javaslat nyomán elveszítőket, valamint a román állampolgárságukat elvesztőket iktatják ki a romániai választási névjegyzékből. Ennek kapcsán Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: mintegy ötszázezer olyan román állampolgár van, aki hivatalosan is külföldön él, és külföldi lakcímmel rendelkezik, őket kell kiiktatni a listákról, bár szavazati joguk megmarad. Arról, hogy voksuk beszámít-e az érvényességi küszöbbe, Ponta szerint az alkotmánybíróságnak kell döntenie. A kormányfő közölte: a statisztikai intézet arról tájékoztatta, hogy csupán jövőre végeznek a tavalyi népszámlálás adatainak feldolgozásával, az ugyanakkor egyértelmű, hogy Ioan Rus tévedett, amikor még a referendum előtt 18 millió 200 ezer szavazópolgárról beszélt.
Băsescu: csalás készül
Traian Băsescu szombaton csalási kísérletnek nyilvánította a kormány szándékát. A felfüggesztett államfő szerint a kormánynak nem népszámlálást kell szerveznie, hanem az illetékes szervektől – például a népességnyilvántartótól – el kell kérniük az adatokat, és ellenőrizniük kell, hogy minden halottat töröltek-e a listákról, illetve hogy a 18. életévüket betöltött polgárokat feltüntették-e a lajstromban.
„Én az orrukra csapom az ajtót, ha bekopognak” – szögezte le, a „mininépszámláló-biztosokra” utalva. Kifejtette ugyanakkor, a szavazópolgárok számának növekedésére számít, mivel a 18. évüket betöltöttek többen vannak, mint az elhunytak. Úgy vélte, a mostani gyakorlat egyenesen törvényellenes, hiszen a listákat a választások időpontjának rögzítését követően öt napon belül, tehát július 11-én kellett volna naprakésszé tenni.
„A választási névjegyzék meghamisítására tett kísérlet óriási blöffnek tűnik. Vakációs időszak van, sokan elutaztak, mintegy hárommillióan pedig külföldön élnek. A népszámlálás ötlete teljesen ellehetetleníti az országot. Tudom, hogyan vélekednek az európai uniós politikusok, és ha ezek az emberek nem állnak le, Románia évekig fehér folt lesz az EU térképén” – hangoztatta Băsescu. Cezar Preda, a PDL első alelnöke is törvénytelennek minősítette tegnap a mininépszámlálást. Kifejtette, a kormány nem akarja elismerni a referendum eredményét, ezért folyamodott a választói névjegyzék aktualizálása helyett a mininépszámlálás ötletéhez.
Erre reagálva Crin Antonescu ügyvivő államfő úgy vélekedett: Băsescu alaptalanul fenyegetőzik, ráadásul jelenleg amúgy sem több „egy kék pólós polgárnál, aki kiáll egy kapu elé, és nyilatkozgat.” Antonescu szerint ha nem indították volna be a felfüggesztési eljárást, ősszel súlyosabb szociális zavargások törtek volna ki, mint az év elején.
(Márton: nyilvánvalóan nem valós a névjegyzék
Nem lehet kihatással az önkormányzati választások érvényességére, hogy hamis adatokat tartalmaz a választási névjegyzék, hiszen ebben az esetben nincs előírt érvényességi részvételi küszöb, például, ha véletlenül elhunyt szavazópolgárok is szavaztak, azt csak hivatalos panasz esetén vizsgálják ki – nyilatkozta a Krónika kérdésére Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hozzáfűzte: ami a referendumot illeti, ott épp az érvényességi küszöb teremt más helyzetet.
„Nyilvánvaló, hogy nem a valós adatokat tartalmazza a választási névjegyzék, a legutóbbi népszámlálás 19,5 millió román állampolgárt számolt össze, kizárt, hogy annyira elöregedett lenne a romániai társadalom, hogy legyen 18 millió nagykorú, választásra jogosult polgára” – szögezte le Márton Árpád. A képviselő szerint ugyanakkor elvi gondot jelent, hogy az önkormányzati választásokon a Szociálliberális Unió (USL) a polgármesteri tisztségek kétharmadát megnyerte.
Mint kifejtette, ennek az egyszerű ténynek azért van jelentősége, mert a polgármesterek feladata, hogy két héttel bármilyen választás vagy népszavazás előtt naprakészen frissítsék a választási névjegyzéket, így erre az USL-nek bőven lett volna ideje. Hozzáfűzte: előfordulhat persze, hogy a hangzatos ígéretekkel polgármesteri tisztséget nyert, de adminisztrációs tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező polgármestereknek ez megoldhatatlan feladatott jelentett ilyen rövid idő alatt. Márton Árpád szerint ez sem menti fel semmi alól az USL-t, hiszen tudták, hogy mire készülnek.
„Elég fura, hogy nem rögtön ezzel kezdték az önkormányzati munkát, hiszen tudták mi az érdekük, ez lett volna számukra a legfontosabb” – mutatott rá a szociálliberális vezetők stratégiai hibájára a képviselő. Márton Árpád elmondta: mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy jóval kevesebben élnek az országban, mint amennyi a nyilvántartásokban szerepel, azonban épp az USL-kormány belügyminisztériuma jelentette be korábban a választásra jogosult polgárok számát. Ugyanakkor leszögezte: a hatályos jogszabályok szerint a népszavazás érvényessége szempontjából ez a hivatalosan bejelentett szám számít, ezért az alkotmánybíróság törvényesen nem vehet figyelembe más adatot, akkor sem, ha az esetleg jóval pontosabb.
Kérdésünkre, hogy a szociológusok szerint számos tévedést tartalmazó népszámlálás vagy a hivatalos lakóssági nyilvántartás adatai pontosabbak, Márton Árpád úgy nyilatkozott: biztos, hogy a népszámlálás pontosabb. Hozzáfűzte, a lakóssági nyilvántartás pontatlanságát elsősorban az okozza, hogy az anyakönyvi hivatal és a hivatalos lakosságnyilvántartás két különböző intézményhez tartozik, és ezek között nem működik tökéletesen a kommunikáció annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy zökkenőmentesen működjenek együtt. Bár papíron működnie kéne a rendszernek, gyakorlatilag nem működik. Márton Árpád ezt a hivatalnokok apró mulasztásainak tudja be. Ilyen például az, amikor valaki elköltözik egy kis faluból a nagyvárosba, ahol nyilvántartásba veszik, de közben a kistelepülés névjegyzékéből nem törtlik az illetőt, így ő két helyen fog szerepelni. A sok apró tévedés pedig sokra megy, Márton Árpád szerint ezzel együtt a választási névjegyzék pontatlanságáért a polgármesterek a felelősek, hiszen az ő feladatuk naprakészen tartani azt.
Kiss Előd-Gergely)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Séta a romániai hírek aknamezőin
Még a szokottnál is furcsább helyzetbe került Románia: a politikai csatározások már az uborkaszezonra, a forróságra sincsenek tekintettel, augusztusban alakítják át a kormányt, az ellenfelek egyre mélyebb sebeket ejtenek egymáson. Az adófizető szavazópolgárnak ma nagyobb szüksége lenne a pontos, objektív információra, magyarán a hírre, mint valaha, hiszen országa és a saját jövője forog kockán, országgyűlési választások előtt állunk, Bukarestben pedig egy tisztségéből menesztett elnök szónokol.
Miközben Kelet-Európára korántsem jellemző módon hét hírtelevízió bömböl az országban, a standok zsúfolásig vannak tömve újságokkal, a világháló pedig „rogyadozik” a román bloggerek hozzászólásaitól és a véleményoldalaktól, egyetlen dolgot állíthatunk csak: fogalmunk sincs, hogy egy hír valódiságát, hitelességét hogyan lehetne ilyen körülmények közepette ellenőrizni. Pedig a sajtót azért nevezhették negyedik hatalomnak – a Montesquieu nyomán elterjedt felfogás szerint a döntéshozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat volt hivatott ellenőrizni –, mert működését néhány egyszerű szabályra fektette, többek között az információk több forrásból való ellenőrzésére. Erre települt rá a világháló nyújtotta lehetőségekkel – főleg a nyugati demokráciákban – az ötödik hatalom, amikor a civil zsurnaliszták elkezdték ellenőrizni a hagyományos média híreit. Csakhogy ez nálunk nem így működik.
Kicsi, szőrös, csúnya – de a miénk
Kezdjük talán a romániai magyar médiával, mert az alig mutat életjeleket, és labdába sem rúghat ebben a hangzavarban. A hazai magyar média gazdaságilag kényszerpályán van méreti, illetve piaci tényezők miatt, amelyek behatárolják fejlődési és versenyképességi lehetőségeit. Képtelen volt a legerősebb reklámpiacra legalább egy tévét kiállítani, az elsősorban politikai célokat szolgáló rádiós szegmens aránytalanul túlméretezett Székelyföldön, az internet nyújtotta lehetőségeket pedig eddig messze alulmúltuk.
Információáramlás magyar nyelven
A hazai magyar média „second hand” termékkel „mérgezi” szervezetét. Nagyon gyakran tetemes mennyiségű hírügynökségi anyagot kínál, például a Magyar Távirati Iroda (MTI) vagy a Mediafax anyagait, román és magyarországi sajtóból származó értesüléseket. Így fordulhat elő, hogy egy háromszéki napilap két-három nap késéssel úgy adja vissza a 60 kilométeres körzetben történt felsőrákosi tragédia esetét, hogy azt előzőleg egy fővárosi hírtévé Brassóból leadta, a hírt átvette egy román hírügynökség, közzé adta magyar nyelvű hírfolyamában, és a történet harmadnapra – átszerkesztve – megjelenik a napilapban, a belföldi hírek között.
Viccesebb dolgok is előfordulnak – hogy finoman fogalmazzunk – az eszközhiány miatt. A magyar államfő látogatásakor a Duna Televízió kivonul Barótra, hogy rögzítse a történelmi jelentőségű avatóbeszédet, a tévés anyagból összefoglalót készít az MTI, amit átvesznek a helyi lapok, horribile dictu netán a baróti hetilap is, mert, ugye, kész állapotban van, s ráadásul milyen magyarosan hangzik... Mindez nagy-, de nyilván nem teljes mértékben anyagi okokból történik: egy-egy újságíró esetleg rádiós hírszerkesztőként is dolgozik vagy egy másik napilapnál, emellett időnként egy anyaországi tévéadónak is tudósít, a ritmus fenntartása érdekében pedig fel kell kutatnia a hozzáférhető forrásokat – ezeket jobb esetben a cég fizeti meg, ám az sem ritka, hogy ő maga –, amelyeket aztán fordításban, enyhe átszerkesztés nyomán közöl.
Ősforrások maszkolása
E több száz kapcsolódási ponttal rendelkező óriási hálózatba hozzáértő ember bármelyik pillanatban elhelyezhet egy drámai, szélsőségesen jó vagy rossz hírt, esetleg pletykát úgy, hogy egyúttal maga állítja fel a második, illetve harmadik „ellenőrzési forrást” is, ami lehet internetes, írott, tévés vagy rádiós, lévén, hogy mindegyiknek van internetes változata, portálja. A román médiakonszernek ugyanis a több forrásból való ellenőrzés gyakorlatát – jobban mondva annak illúzióját – kihelyezték az internetre.
Egy egyszerű, sokunk számára ismerős példával illusztrálnánk ezt a folyamatot. Az akkor még tisztségében lévő államelnök egyszer elhintette a köztudatba, hogy régiós adminisztratív újrafelosztásra van szükség, lehetőleg azonnal (a lengyelek hét év alatt valósították meg). Ebben a pakkban szerepelt egyebek mellett az is, hogy az összefüggő magyar területeket lehetőleg szét kell szabdalni. A román ellenzék azonnal felfigyelt a gyenge pontokra, és akcióba lépett.
1. Első menetben kiszivárgott a román sajtóba egy ezzel kapcsolatos Markó-szöveg félmondata, melyet az Erdély TV-ből idéztek – egyébként hibásan. 2. Második menetben már legalább két hírtévé közölt térképeket – ugyanezek már hírportálokon is megjelentek –, melyek a két kiszakított székely megyére fókuszáltak, és erről mint kész tényről folytak reggeltől estig a beszélgetős műsorok. 3. Másnap az összes román napilap kénytelen volt foglalkozni az üggyel, mert le nem maradhattak: riportokat közöltek, térképeket stb. Megjegyzendő, hogy eközben Boc és Kelemen – a két állítólagos főszereplő – még meg sem szólalt, s hallgatásuk még hetekig tartott, ugyanis tulajdonképpen nem volt miről beszélniük. 4. Gazdasági elemzések, térképek, táblázatok jelentek meg arról, hogy milyen csóró Székelyföld, és éhen fog halni. 5. A hazai magyar sajtó sem maradhatott le: idő, pénz és szakemberek hiányban lefordította az addig megjelent anyagok egy részét, amit már több mint három forrással össze lehetett vetni, miközben a politika még mindig nem szólt, hiszen korábban nem is tárgyaltak erről. 6. Az első hét végén már olyan térképeket mutogattak a tévék, amelyek kísértetiesen hasonlítottak a bécsi döntés után kiszakadt Észak-Erdély térképére, tiltakozni kezdtek a Hargita és Kovászna megyei románok fórumai. A politika hallgatott. 7. Tiltakozott Budapest is, mert a sajtóból úgy tűnt, elszabadult a pokol, miközben a romániai politika főszereplői még mit sem tudtak az ügyről. 8. Mit tesz ilyenkor az MTI? Elmegy megkérdezni Kelemen Hunort vagy Emil Bocot? Nem. Idéz legalább két magyar forrást – a Krónika napilapot, illetve a „haldokló” Új Magyar Szót –, illetve három bizonytalan román médiaorgánumot – megvan az anyag, mehetünk kávézni! Tévék mindenek felett
A román reklámpiac királya a tévé. Egy 2011-es Magnaglobal-felmérés szerint a reklámkiadások az országban 457 millió dollárra rúgtak (egy évvel korábban ez még 12 százalékkal volt magasabb). Ebből a tortából 68 százalékot szakítottak a tévék, valamivel több mint 10 százalék ütötte az írott média markát, a rádiók, az internet és az outdoor pedig 5-5 százalékon osztoztak. Világviszonylatban a tévék átlagosan a torta 41 százalékát szakították le, 390 milliárd dollárt. A hazai tévék nettó 315 milliót kaptak a reklámtortából, annak köszönhetően, hogy a román médiafogyasztó passzív, 2010-ben a román átlagember naponta 4 órát és 17 percet töltött a képernyő előtt. Csúcsidőszakban (19 és 23 óra között) 1 óra 34 perc a tévéfogyasztás. A reklámpiaci trendek növekedést mutatnak a tévék tekintetében (forrás: Forbes, Románia, 2011. március). A román piacvezetők a Pro TV, az Antena 1, az Acasã, az Antena 3 és a Realitatea hírtévé, ezeket követik a KanalD, a National és a Prima tévék, összesen 57 román tévéadóval kell számolnunk. Életképes modellek?
A sajtótröszttel szimbiózisban élő hírportál, ami mögött van egy tévéstúdió, egy vagy több rádió, napilap és képes magazin – erős infrastruktúra, cég, kapcsolatrendszer. Hasonló modellt próbál életre kelteni Codrut Seres, az Intact Kiadónál, ahol arra biztatják az újságírót, hogy az anyag mellé küldje on-line a fotót, cikkét pedig publikálja a honlapon, de javasolják a személyes blogon való közlését is. Ehhez a modellhez szükséges egy „tröszt”, és néhány olyan újságíró, aki csak nekünk dolgozik, tehát el tudjuk tartani, nem kell ötfelé dolgoznia.
A felsorolt trösztadatok a kormányváltásra és a közelgő választásokra való tekintettel bizonytalanok: USL-s érdekcsoportok vásárolnak azért, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a Voiculescu-féle trösztnek, a PDL-sek meg azért, mert elestek a közszolgálati tévétől, és körmükre égett a gyertya, a korábbi barátaik meg az állami megrendelések elmaradásával új barátok után néznek. Nem biztos hát, hogy becsődöl az Adevãrul Holding, az Adamescu-tröszt, a Realitatea tévé vagy az Evenimentul Zilei – csak új barátságok köttetnek.
A román írott média
Az Evenimentul–Capital Kiadóvállalat
A Pãunescu tábornokok családja működteti (a PDL-s kormány idején még könnyű dolguk volt, ám e napokban épp új „szponzorok” után kutatnak), zászlóshajóik az Evenimentul Zilei napilap és a Capital című gazdasági hetilap. Házon belül van a B1 tévéadó, amelyik hírtévéként és beszélgetős műsorai révén fungál, sztárjai – a ’90-es évek elején elhíresült bulvárlap alapítója – Ion Cristoiu, valamint Robert Turcescu.
Az Adevãrul-tröszt
Dinu Patriciu kőolaj-milliárdos 6 millió euróért vásárolta meg az Adevãrul Holdingot, amelynek forgalma 2010-ben meghaladta a 100 millió eurót. Övé volt az Adevãrul napilap, amelynek eladásai 2011 júliusában a BRAT auditáló cég szerint 41 ezer példányra zuhantak a 2010-es 125 ezerről. Azóta Péter Imre is távozott a cég éléről, és már Patriciu sem beszél tévévásárlásról, noha korábban kedvenc témái közé tartozott. Tavaly övé volt a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Click!, a vállalat napi 200 ezer példánnyal a helyi piacokon kihozta az Adevãrul de Searã nevű lapcsaládot, birtokon belül volt ugyanakkor a Forbes, az OK, a Foreign Policy, a Dilema Veche. Idén június elején a helyzet így festett: aukcióra bocsátották az Adevãrul Holdingot, a Click! magazint, a Click TV-t és a bukaresti 106,2 Click FM-et. A médiaorgánumok azért kerültek licitre, mert együttesen 3,5 millió euróval tartoztak a Dinu Patriciu többségi tulajdonában levő Odyssey Communication nevű reklámcégnek.
Az Intact-birodalom
Dan Voiculescu családjának tulajdona. Rendelkeznek 2 hírportállal, a Jurnalul National napilap köré épített lapcsaláddal: a Jurnalul Casei, Jurnalul de Bucãtãrie, Jurnalul de Duminicã, Jurnalul de Sãnãtate, Scânteia, illetve a Zoom című sajtótermékekkel. Időközben megszüntették a Financiarul gazdasági hetilapot, ám a „családhoz” tartozik két hírtévé is, az Antennák, valamint portálok tömkelege. A Medien Holding
A Dan Adamescu nevű milliárdos birtokában van, „istállójukban” ott szerénykedik a România Liberã című napilap. 800 ezer euróért vásárolták meg liciten az Academia Catavencu brandet, övék a Cãminul, a Casa mea, a Domus, a Domus Util. Mielőtt valaki megirigyelné hatalmukat, a napokban csődöt jelentett a România Liberã című napilapot kiadó cég is, a csődvédelmet tulajdonosa kérte.
A Mediafax Group
Tulajdonosa a Central European Media Enterprises (CME). Házon belül legalább 40 auditált portál van, alosztályai között a Ziarul Financiar, a zf.ro, a Business Magazin, a businessmagazin.ro, a Mediafax Business News, a ProSport, a prosport.ro, a ProMotor, promotor.ro, a go4it, illetve a go4it.ro, a Descopera.ro és a descopera.ro, a Playboy, valamint a playboy.ro, a GQ, a Mediafax Mass-Media News, a Mediafax.ro, a gandul.info, a PRO TV Magazin, a protvmagazin.ro, a Ce se întâmplã, Doctore?, a csid.ro, az InStyle, a The ONE és honlapja a one.ro, a Glamour, az apropo.ro, a showbiz.ro, a bule.ro. Ugyancsak ide tartozik az Acasã TV, a Pro TV International, valamint az MTV Romania.
A Ringier-csoport
Birtokában van a második legnagyobb bulvárlap, a Libertatea, illetve egyéb bulvártermékek és női magazinok tömkelege: Autobild, Bolero, Bravo, Bravo Girl, Compact Bucuresti, Diva, TVMania, TV Satelit, Unica stb. Időközben több lapjuk is gazdát cserélt, de ezeket a cseréket a BRAT nem frissíti eléggé fürgén.
A román internet
A SATI auditáló vállalat 2011. június 30-i statisztikája szerint az átvizsgált honlapok közül a listavezető trilulilu.ro-nak havi 3 millió egyedi látogatója volt, a hi5.com-nak 2 879 000, a forum.softpedia.com-nak 2 656 000, a realitatea.net-nek pedig 2 087 680.
Willmann Walter
Erdélyi Napló

Ismét hazudott a szociálliberális kormány
Egyértelműen látszik, hogy a székelyföldi megyéken kívül a magyarok lényegesen aktívabbak voltak a Traian Basescu államelnök felfüggesztéséről szóló július 29-i népszavazáson, ami teljes mértékben cáfolja a szociálliberális kabinet rágalomhadjáratát a magyarság ellen.
A romániai népszavazás kapcsán a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) vezetői azonnal a magyarokat hibáztatták a referendum érvénytelensége kapcsán. A nyilatkozatok közül érdemes kiemelni például Puiu Hasotti művelődési miniszter véleményét, aki szerint a magyarokat a „kléruson” keresztül manipulálták, és megnevezte azokat az egyházakat, melyeken keresztül állítólag cselekedtek.
Kovászna megye liberális-demokrata párti (PDL) elnöke, Dan Manolachescu úgy véli, az USL-s kormányzat „gazdasági bojkottal” fog „bosszút állni” Kovászna és Hargita megyén, vagyis kizárja ezeket a megyéket a költségvetési listáról, ahogy azt „a szocialisták már megtették, amikor kormányon voltak”.
Az utolsók
A nyilatkozatok kapcsán az mno.hu annak járt utána, hogy az erdélyi nagyvárosokban, településeken és megyékben lévő részvétel mennyiben igazolja vissza, hogy a magyarok nagy arányú távolmaradása állt a népszavazás érvénytelensége mögött. Az elemzés során a legfrissebb etnikai statisztikákat is fölhasználtuk, hogy minél teljesebb képet kapjunk.
A legalacsonyabb részvétel a több mint nyolcvanszázalékos magyar többséggel rendelkező Hargita megyében volt, ahol 13,59 százalék ment el szavazni. A megyei települési adatokat böngészve egyértelműen látszik, hogy minél nagyobb egy városban vagy faluban a román népesség aránya, annál magasabb a részvétel és az elnök távozását kívánók aránya. Kovásznában hasonló a képlet, a románság magasabb aránya ott is magasabb részvételt generált. Érdekes jelenség
Maros megyében a magyarság aránya 37,8 százalék volt 2011-ben, míg a júliusi referendumon 35,07 százalék ment el. Marosvásárhelyen, ahol 47-48 százalékos a magyarság aránya, 33,22 százalék szavazott, de mindenképpen hiba lenne azt feltételezni, hogy csupán román nemzetiségűek mentek el szavazni a városban. Marosban is jól látszik az a tendencia, hogy minél nagyobb a magyarok aránya egy településen, annál kisebb a választói kedv.
Szatmár megyében 34,5 százalék a magyarok aránya, míg 29,15 százalék ment el voksolni. Ebben a megyében már láthatunk egy érdekes adatot, ami azt mutatja, hogy a magyarok aktivitása nem valószínű, hogy messze elmaradt a románokétól. Szatmárnémetiben 38 százalékos, a megyeinél magasabb a magyarok aránya, de a részvétel egy százalékkal nagyobb volt a szatmári átlagnál.
A románok sem szavaztak
Bihar megyében 25,2 százalék volt 2011-ben a magyarság aránya, ami csupán 9 százalékkal marad el a szatmáritól, mégis 41,35 százalék ment el szavazni, ami észak-erdélyi szinten a legmagasabb volt. Hasonlóan magas részvételi arány jellemezte Szilágy megyét, ahol 23,2 százalékos a magyarok aránya, mégis 38,53 százalék ment el szavazni. Ennek a két megyének a példáján világosan látszik, hogy a Székelyföldön kívüli magyarság lényegesen aktívabb volt, így nem lehet „egy kalap” alá vonni az egész közösséget, ahogyan azt a szociálliberális politikusok teszik.
Ha megnézzük azon erdélyi nagyvárosok részvételi adatait, ahol a magyarok aránya bőven öt százalék alatt van, akkor teljesen világossá válik, hogy a románság nagyarányú távolmaradása vezetett az érvénytelenséghez. Gyulafehérváron 34,96, Nagyszebenben 40, Vajdahunyadon 43,73, Temesváron 34,82, Besztercén 33,20 és Nagybányán 31,55 százalék voksolt. Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy az erdélyi románság is igen komoly szerepet játszott abban, hogy Basescu továbbra is elnök maradhat.
Kovács András
MNO

Kovászna megye fellebbezett Székelyföld ügyébe
A Kovászna Megyei Tanács megfellebbezte a Székelyföld elnevezésű területi egység kialakításáról szóló népszavazást elutasító törvényszéki határozatot – jelentette be hétfőn a megye prefektusa.
Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa egy sajtótájékoztatón elmondta: a napokban kézbesítették ki a Kovászna megyei törvényszéknek a népszavazást törvénytelennek minősítő, ez év májusában hozott határozatát. Hozzátette, a dokumentumból derül ki, hogy a megyei önkormányzat fellebbezett a döntés ellen. A Székelyföld területi egység kialakításáról szóló népszavazás törvényességéről másodfokon a brassói táblabíróság dönt, amely 2013. március 21-re tűzte ki a kérdés megvitatását.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a bíróságé lesz az utolsó szó a kérdésben. „Biztos vagyok benne, hogy eljön az az idő, amikor a romániai politikai osztály és a bíróságok elfogadják, hogy a népszavazás demokratikus véleménynyilvánítási forma, miként az más európai országokban is. Nem normális, hogy a bukaresti politikusok a megkérdezésünk nélkül akarják megrajzolni a megyéket" – jelentette ki Tamás Sándor.
A népszavazás ötlete azután merült fel, hogy tavaly nyáron Traian Basescu román államfő és az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) javaslatot tett Románia közigazgatási reformjára úgy, hogy egyötödére csökkentették volna a jelenlegi megyék számát. Az új közigazgatási egységeket úgy rajzolták volna meg, hogy azokban a magyarság aránya jelentős mértékben csökkent volna.
Kovászna megye tanácsa a magyar képviselők többségi szavazatával tavaly novemberben határozott arról, hogy ez év márciusában népszavazást tartanak a megye területén.
A megye lakosságának két kérdésre válaszolhatott volna: Egyetért-e Kovászna megye jelenlegi területének módosításával úgy, hogy az öt Bodza-vidéki település (ahol a lakosok többsége román) ne legyen része a megyének?; Egyetért-e azzal, hogy ez a módosított terület a Székelyföld nevű, létrehozandó közigazgatási egység része legyen?
A megyei önkormányzat népszavazási határozatát még a korábbi prefektus, György Ervin támadta meg formai okokra hivatkozva a megyei törvényszék közigazgatási részlegén. A törvényszék májusban minősítette törvénytelennek a határozatot.
A román közigazgatásban csak külön-külön létezik a három székelyföldi megye Kovászna, Hargita és Maros. Az 1968-as megyésítéskor Kovászna és Maros megyéhez a történelmi Székelyföldön kívüli területeket is hozzácsatoltak, hogy ezáltal biztosítsák a románok számára a kedvezőbb etnikai arányokat. MTI
Erdély.ma

PDL: meghamisítják a választói névjegyzéket
A Demokrata Liberális Párt (PDL) szerint a kormány az állandó választói névjegyzék meghamisítására készül. A PDL alelnöke, Cristian Boureanu vasárnap közölte, hogy emiatt bűnvádi panaszt emelnek Victor Ponta kormányfő, Radu Stroe tárca nélküli miniszter és Mircea Dușa belügyminiszter ellen.
„Megengedhetetlen, hogy miután a román állami hatóságok hivatalosan megerősítették: a választói névjegyzékben 18,3 millió személy szerepel, a belügyminisztérium hamisítás révén csökkenteni akarja ezt a számot" – jelentette ki a politikus.
Boureanu szerint a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) mintegy 2,5 millió személyt törölne a választói névjegyzékből. Ebben a műveletben a külügyminisztérium is segédkezik. A PDL alelnöke úgy tudja: a külügy olyan kimutatásokat készít, amely szerint jelenleg 3,18 millió román állampolgár tartózkodik külföldön.
„A washingtoni román nagykövetség közlése szerint 470 ezer román állampolgár tartózkodik az Egyesült Államokban. Még azt sem ellenőrizték le, hogy ezek közül hányan kiskorúak" – mondta a politikus.
Boureanu szerint az alapozza meg a hamisítás vádját, hogy a kormány utasítására a helyhatóságok a megfelelő dokumentumok hiányában mintegy kétmillió személyt törölnek a névjegyzékből. „Törlik például azokat, akiket a szomszédaik halottnak mondanak, ám az illetőnek nincs kiállítva a halotti bizonyítványa. Törlik azokat, akik a szomszédaik szerint külföldre távoztak, ám semmi sem bizonyítja lakcímváltoztatásukat. Törlik azokat, akiknek lejárt a személyi igazolványa. Mindez közokirat-hamisítás" – sorolta a PDL alelnöke.
Az alkotmánybíróság keddi ülésére ígérte a döntést a referendum érvényességének ügyében. Legutóbbi ülésük után a bírák közölték a kormánnyal: az állandó választói névjegyzékben szerepelnie kell valamennyi, a referendum időpontjáig 18. évét betöltő román állampolgárnak, függetlenül attól, hogy külföldön tartózkodik vagy sem.
maszol.ro

Ungureanu együttműködne az RMDSZ-szel
Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök az RMDSZ-t is bevonná abba a mérsékelt-jobboldali politikai platformba, amelyen az általa vezetett Polgári Kezdeményezés a PDL-vel együtt dolgozik.
Ungureanu elképzelése szerint először is a szövetséget az őszi, Bukarestben sorra kerülő EPP-kongresszus megszervezésébe vonná be, ami egy jó előjele lenne a parlamenti választások előtti vagy utáni tárgyalásoknak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: Ungureanu egyelőre nem kereste meg az RMDSZ-t, csupán a sajtón keresztül üzent, így sok kérdés még tisztázatlan. Elmondta, az RMDSZ az Európai Néppártnak a tagja, amely egy közép-jobboldali politikai szervezet, tehát léteznek közös értékek, amelyek mentén nemcsak elképzelhető, hanem szükségszerű is az együttműködés.
„Ungureanu és az RMDSZ között a miniszterelnöki mandátuma alatt, de már korábban is – amikor államtitkár volt – jó volt az együttműködés. De nem látok semmiféle lehetőséget arra, hogy választások előtt bármiféle szövetséget kössünk. Nem tudom, hogy erre gondolt-e vagy sem, azonban az RMDSZ nem szokott választások előtt szövetséget kötni, az elmúlt 22 évben nem volt erre példa, és idén sem kívánjuk ezt a hagyományt megszakítani. Van lehetőség az együttműködésre, de látni kellene előbb azt is, hogy mivé válik Ungureanu kezdeményezése: kérdés, hogy beolvad-e a demokrata-liberális pártba, vagy a PDL-n kívüli politikai kezdeményezésként kell elképzelni. Sok a megválaszolatlan kérdés, de jónak és fontosnak tartom Ungureanu aktív jelenlétét a politikában és a közéletben, hiszen ő eddig mindig szavatartó és korrekt embernek bizonyult” – tette hozzá az RMDSZ szövetségi elnöke.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)

Traian Băsescu visszatérhet a hivatalába
Megjelent hétfőn este a Hivatalos Közlönyben a referendum érvénytelenségéről szóló alkotmánybírósági határozat szövege, így Traian Băsescu államfő visszatérhet a hivatalába. A szöveget előbb a parlamentnek is tudomásul kellett volna vennie, ám az ülés két órát késett délután a kormánypárti honatyák bojkottja miatt.
Bojkottal keződött
A liberálisok kezdeményezésére a teljes a Szociál-Liberális Szövetség (USL) bojkottálta a parlament rendkívüli ülését, amelyet azért hívtak össze, hogy felolvassák a július 29-i referendumot érvénytelenítő alkotmánybírósági határozatot, így Traian Băsescu egyelőre nem térhez vissza a Cotroceni palotába.
Valeriu Zgonea, az alsóház szociáldemokrata elnöke előbb félórás halasztást jelentett be, de Ioan Ghişe liberális és Victor Socaciu szociáldemokrata honatyák arról beszéltek az USL összevont frakcióülése után, hogy további magyarázatot várnak az Alkotmánybíróság részéről. Az első halasztás lejártával Eugen Nicolăescu liberális frakcióvezető-helyettes újabb félórás szünetet kért.
Nincs kvórum
Az ülésteremben összesen 190 honatya jelent meg, a kvórumhoz 217 képviselőnak és szenátornak kellene részt vennie a plenáris ülésen.
A sajtó információi szerint az USL azt várná a kvórum biztosításáért cserébe a Demokrata-Liberális Párttól (PDL), hogy egyezzen bele az ombudsmani tisztséget ideiglenesen elfoglaló Valer Dorneanu mandátumának véglegesítésébe.
Eközben a parlament épülete előtti Izvor-parkban mintegy 200-an tüntetnek Traian Băsescu visszatérése ellen.
RMDSZ az USL-nek: gyertek ülésezni
Máté András képviselőházi frakcióvezető a maszol.ro-nak elmondta: az RMDSZ álláspontja szerint az USL honatyáinak részt kell venniük a rendkívüli ülésen, hogy mielőbb érjen véget a politikai válság.
A jogász-képviselő kérdésünkre elmondta: ahhoz, hogy elkezdhessék az ülést, a honatyáknak határozatképes létszámban kell jelen lenniük. „Az alkotmánybírósági határozat felolvasásakor már nem számít a jelenlét" – magyarázta.
Meggondolta magát az USL?
Az összevont frakcióülés után az USL képviselői és szenátorai kezdtek beszivárogni a terembe – tájékoztatnak a hírtelevíziók. Szociáldemokrata források szerint a kormánypárti honatyák meggondolták magukat, és mégis részt vesznek az ülésen.
Sajtóinformációk szerint a döntésben nagy szerepe volt a jelenleg Dél-Afrikában tartózkodó Victor Ponta kormányfőnek, az USL társelnökének, aki sms-ekben kérte kollégáit, hogy vegyék tudomásul az alkotmánybíróság határozatát. Hasonlóan járt el állítólag a nyári szabadságát Olaszországban töltő Crin Antonescu, az USL másik társelnöke is.
Az USL döntését végül megerősítette Viorel Hrebenciuc, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke. „Nem gondoltuk meg magunkat, csak azt tesszük, ami jobb az országnak" – magyarázta a sajtónak.
Megvan a létszám
Mintegy harminc USL-s képviselő és szenátor visszatérésével határozatképes létszámú (238) honatya tartózkodik a teremben, így meg lehetett kezdeni a parlament rendkívüli ülésszakát.
A liberális Ioan Ghișe szenátor azt javasolta: halasszák el két nappal a Traian Băsescu visszatérést megakadályozó határozattervezeteinek a vitáját, vagy pedig a jogszabályokat küldjék a jogi szakbizottságokhoz. A vita elhalasztására vonatkozó javaslatát leszavazták.
A szavazás után az USL képviselői és szenátorai kivonultak a teremből, de az alkotmánybírósági határozat tudomásul vételéhez a jelenlétükre nincs is többé szükség.
Felovasták a határozatot
Az alkotmánybíróság egyik tagja, Ștefan Minea felolvasta a referendum érvénytelenségéről szóló határozatot. Ezután a parlament ülése véget ért, a honatyák szeptember 3-ig még vakációban vannak.
Az ülés után a határozat szövege megjelenik Hivatalos Közlönyben. Ezt követően Traian Băsescu újra elfoglalhatja hivatalát.
maszol.ro

Összefognak a román jobbközép pártok
Közösen állítanak jelölteket Romániában az év végi parlamenti választásokon a jobbközép pártok és civil mozgalmak – erről írt alá szándéknyilatkozatot szerdán öt politikai szervezet Bukarestben.
A jobboldali összefogásban a legutóbbi parlamenti választásokon győztes Demokrata Liberális Párt (PDL), a Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök által alapított Jobbközép Polgári Kezdeményezés (ICCD), az 1996 és 2000 között kormányzó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), a nemrég alakult Új Románia Párt (PNR) és a Keresztény-demokrata Alapítvány (FCD) vesz részt.
A szándéknyilatkozat szerint a jobboldali szervezetek szeptemberben választási szövetségbe tömörülnek, hogy politikai alternatívát teremtsenek a májusban kormányra került Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) szemben.
Vasile Blaga, a PDL elnöke kijelentette, pártjának eltökélt szándéka, hogy egyesítse erőit a demokrácia és jogállam mellett elkötelezett szervezetekkel.
„Az ellenfelünk a baloldali USL, amely maga alá gyűrte a jogállamot és igazságszolgáltatást. A baloldal felelőtlensége elszigetelt minket a demokratikus országok családjától, hagyományos partnereinktől, a Európai Uniótól és NATO-tól. Most azért fogunk össze, hogy visszaadjuk Románia hitelét" – jelentette ki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője.
Az öt szervezet elnöke által szerdán aláírt dokumentum szerint az USL megkérdőjelezte Románia európai elkötelezettségét, politikai válságot okozott és aláásta az állami intézményeket, ezért az összefogás résztvevői egy jobboldali alternatívát, tisztességes munkán alapuló politikai programot kínálnak a román társadalomnak.
A jobbközép választási szövetségnek kollektív vezetése lesz és egy etikai bizottság gondoskodik arról, hogy a jobboldali összefogás kizárólag feddhetetlen jelölteket indítson a parlamenti választásokon – jelentették be a kezdeményezők a szerdai rendezvényen. Az etikai bizottságot várhatóan Monica Macovei európai parlamenti képviselő, a romániai politikai korrupció ellen keresztes hadjáratot hirdető volt igazságügy-miniszter fogja vezetni.
Mihai Razvan Ungureanu, a jobboldali összefogást kezdeményező volt miniszterelnök korábban jelezte, hogy együttműködésükbe megpróbálják bevonni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is. Kelemen Hunor, a szövetség elnöke erről a Transindex hírportálnak a napokban úgy nyilatkozott, semmiféle lehetőséget nem lát arra, hogy választások előtt az RMDSZ bármiféle szövetséget kössön.
„Az RMDSZ nem szokott választások előtt szövetséget kötni, az elmúlt 22 évben nem volt erre példa, és idén sem kívánjuk ezt a hagyományt megszakítani. Van lehetőség az együttműködésre, de előbb látni kéne, mivé válik Ungureanu kezdeményezése. Jónak és fontosnak tartom Ungureanu aktív jelenlétét a politikában és a közéletben, hiszen ő mindig szavatartó korrekt embernek bizonyult" – mondta az RMDSZ elnöke.
MTI
Erdély.ma

Dolgozik az államfő
Több mint ötvennapos felfüggesztés után Traian Băsescu államelnök visszatért tegnap délelőtt a Cotroceni-palotába, miután hétfő este megjelent a Hivatalos Közlönyben a leváltásáról rendezett, július végi népszavazás érvénytelenségét megállapító alkotmánybírósági határozat.
Dorel Onaca, a Demokrata-Liberális Párt egykori szenátora tanácsosi tisztséget kapott az államfő csapatában, miután Traian Băsescu tegnap ellátta kézjegyével a kinevezésére vonatkozó rendeletet. Ugyanakkor visszatértek a Cotroceni-palotába az államfő felfüggesztése előtti, a régi csapatban dolgozó elnöki tanácsadók is: Cristian Diaconescu, Bogdan Drăgoi, Sebastian Lăzăroiu, Iulian Chifu, Iulian Fota, Bogdan Mănoiu, Virgil Păunescu és Daniel Funeriu. Az Európai Bizottság tudomásul vette az államfő tisztségbe való visszatérését, s bár úgy értékelik: betartották a jogi és alkotmányos procedúrákat, a továbbiakban is figyelemmel követik a romániai fejleményeket. Üdvözölte Băsescu visszatérését az Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens, valamint Joseph Daul, a párt EP-frakcióvezetője, s elismerően értékelték azon parlamenti képviselők „felelős hozzáállását”, akik a két ház együttes ülésén hétfőn megjelentek a referendumra vonatkozó alkotmánybírósági határozat ismertetésén. Ugyancsak tegnap Ioan Ghişe, a Nemzeti Liberális Párt szenátora és egyik tanácsosa a Cotroceni-palota körül sétált magára kötözött plakátokkal, melyek azt hirdették: A nép döntött, Băsescut leváltották, Román nép, szuverén vagy. A liberális honatya úgy nyilatkozott: gesztusa szimbolikus, egyszerű állampolgári minőségében cselekszik, és akciójáról nem egyeztetett liberális kollégáival. A liberális szenátor ugyanakkor azt állította: hétfőn fenyegető levelet kapott elektronikus postán keresztül, hogy vonja vissza a parlamentben tett javaslatait, emiatt panaszt nyújtott be a rendőrségre.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)