Egyszerű felvetés
Túl egyszerű, túl logikus és túl sok politikai érdeket sért – nagyjából így jellemezhető az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőjének tegnapi felvetése, miszerint az új választási törvényben rögzíteni kell, hogy a romániai magyarság számára a bukaresti parlamentben alanyi jogon biztosítsák a számarányának megfelelő mandátummennyiséget, amelyért aztán a magyar politikai szervezetek egymással versengenének.
A felvetés megvalósulása esetén nem kellene aggódni a magyar képviselet parlamentből való kiesése miatt. Ugyanakkor vélhetően megfosztaná a romániai magyarságot attól az esélytől, hogy a románokénál nagyobb arányú szavazói mozgósítás esetén számarányánál nagyobb mértékben is részese lehessen a törvényhozásnak. De ne szaladjunk ennyire előre: a választási törvény módosítása a kormánykoalíció két vezető pártján, a Demokrata-Liberális Párton és az RMDSZ-en múlik, amelyek közül jelenleg egyiknek sem áll érdekében az, hogy a felvetés megvalósuljon.
Az RMDSZ huszonegy, zömmel kormányon eltöltött év parlamenti tapasztalatával bír, ezen időszak alatt pedig – bármilyen közhelyes is ez immár – gyakorlatilag monopolhelyzetbe manőverezte magát. Komoly kihívó nélkül hajthatott rá a magyarok szavazataira, és bár a magyar választók voksolási hajlandósága a románokéhoz hasonlóan drámaian csökkent, az, hogy versenytárs nélkül vehetett részt a parlamenti választásokon, még így is 6-7 százalék közötti eredményt jelentett számára. Parlamenti szereplőként, gyakran kormánytényezőként pedig hagyományosan egyedüli képviseletként sáfárkodik a romániai magyarságnak járó állami támogatásokkal és a rendelkezésére álló egyéb forrásokkal. Ezek elosztásának privilégiumáról pedig – mivel mind bukaresti, mind országos szinten kiterjedt apparátust és klientúrarendszert épített ki – nem szívesen mondana le.
A PDL szempontjából egyszerűbb a képlet. Nem valószínű, hogy most, amikor egy újabb magyar versenytárs is megjelent az RMDSZ-szel szemben, ezért megnőhet annak az esélye, hogy ne legyen magyar képviselet a parlamentben, meg kívánná gátolni ezt. Az EMNP felvetése tehát érdekes – megvalósulásához azonban előbb az RMDSZ-t kellene meggyőznie, hogy felvállalja, majd ezt követően az RMDSZ-nek kellene elfogadtatnia a PDL-vel. Egyik sem tűnik könnyű feladatnak.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Romániában leváltották a szenátus elnökét
A román parlament felsőháza szerdán leváltotta a szociáldemokrata Mircea Geoana házelnököt, akit pártja egy nappal korábban kizárt soraiból – közölték román hírügynökségek.
A kizárásról szóló előző napi döntést követően a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) Geoanának a házelnöki posztról való visszahívását kérte. Kisebb vita után a szenátus meg is szavazta Geoana leváltását, a volt házelnök pedig bejelentette: megtámadja az alkotmánybíróságon a szenátus határozatát.
A parlament felső házának elnöki posztját ideiglenesen Petru Filip, a román kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) szenátora tölti be.
Az új házelnök megválasztására várhatóan jövő héten kerül sor. A PSD mellett a kormánykoalíció is állít majd jelöltet. A szociáldemokraták emberét várhatóan a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) is támogatni fogja.
A kormánykoalícióban azonban még nincs egyezség a közös jelöltről, hiszen a PD-L mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kormányt a parlamentben támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) is igényt tart a posztra. A román sajtó információi szerint azonban a PD-L hallani sem akar arról, hogy a második legfontosabb közjogi méltósági tisztségnek számító szenátusi elnöki posztba magyar kerüljön.
Geoana 2005 és 2010 között volt a PSD elnöke. Tavaly főként azért maradt alul Victor Ponta jelenlegi pártelnökkel szemben a PSD tisztújító kongresszusán, mert 2009-ben elvesztette Traian Basescu államfővel szemben az államelnök-választást, miután a második forduló előtt még Geoana tűnt a nagy esélyesnek. Őt volt pártja azzal vádolta meg, hogy egyéni politikai ambícióira használta fel a szenátusi elnöki tisztséget, és ezért a lemondását kérték a szenátus éléről. Geoana nem volt hajlandó eleget tenni a felkérésnek, ezért döntött egykori pártja a kizárásáról.
erdon.ro

Képtelenségnek nevezte Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnökének azt a javaslatát, hogy érvényesítsék az etnikai arányosság elvét a romániai választási rendszerben.
Borbély a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta, hogy a felvetés ellentmond a választási alapelvnek, ilyen kritérium egyszerűen nem létezik. Borbély szerint az etnikai arányosság elvét egyetlen államban sem alkalmazzák. Mint mondta, az etnikai arány figyelembe vételével nem lenne lehetőség a román választópolgárok megszólítására, az RMDSZ elsődleges érdeke pedig az, hogy minél több mandátumot kapjon a parlamentben.
"Mindeddig sikerült túlszárnyalni az 5 százalékos arányt. Kérdés, hogy a népszámlálás eredményeit megkérdőjelező EMNP hogyan akarja éppen a cenzus adataira alapozni a jövő évi választásokat, hiszen ez az egyetlen adatbázis, amelyet ebben az esetben figyelembe veszünk" - mondta Borbély László, akit a Krónika idéz.
Toró egy nappal korábban mondta el az MTI-nek: az etnikai arányosság elvének érvényesítését javasolja az RMDSZ-nek, hogy a jövő évi romániai parlamenti választásokon a kisebbségi szervezetek előre meghatározott számú parlamenti mandátumért versenyezhessenek egymással, és emiatt ne kerüljön veszélybe a magyarság parlamenti képviselete. Az EMNP szerint ez az elv azt jelentené, hogy a romániai magyarság számára elkülönítenek számarányának megfelelő parlamenti mandátumot.
A Krónika szerint sem az RMDSZ-nek, sem annak nagyobbik koalíciós partnerének, a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) nem áll érdekében, hogy megvalósuljon ez a felvetés. A lap szerint ugyanis az RMDSZ nem szívesen mondana le a román állami támogatások elosztásának privilégiumáról, a PD-L-nek pedig nem áll érdekében, hogy megakadályozza a magyar politikai szervezetek közötti esetleges versengést, aminek az lehet a következménye, hogy a magyarság parlamenti képviselet nélkül marad.
MTI

Eckstein: az RMDSZ csak most tarthatja a pisztolyt a PDL halántékának
Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsadó szerint az RMDSZ-nek nem kellene halogatnia az ország közigazgatási átszervezéséről szóló tárgyalásokat, mert „jó helyzetben van a parlamentben”, és csak most „szegezheti a pisztolyt a PDL halántékának”.
„Hogy mi lesz a választások után, hogy az RMDSZ kormányon lesz-e, hogy leendő partnerei hajlandók-e a Szövetség kedvére tenni valamit, azt nem lehet tudni” – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter pénteki, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, az RMDSZ-nek most vannak „érvei, szavazatai, hatalma”, és csak most „szegezheti a pisztolyt a Demokrata Liberális Párt (PDL) halántékának”, éppen ezért nem kellene halogatni az ország közigazgatási átszervezéséről szóló tárgyalásokat.
Eckstein-Kovács Péter szerint az RMDSZ nem csak azért lobbizik, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye ugyanabba a régióba tartozzék, hanem azért is, hogy Bihar, Szatmár és Szilágy megye ugyanahhoz a közigazgatási egységhez tartozzék.
„Nem csak Hargita és Kovászna megyéről van szó, hanem a Szatmár, Bihar és Szilágy megyéből álló lehetséges fejlesztési régióról is. Ehhez a kívánsághoz alacsonyabb az elfogadási hajlam” – mondta.
Eckstein-Kovács Péter pénteken, Sepsiszentgyörgyön részt vett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi közigazgatási tanszéke által a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kovászna megyei szervezet kezdeményezésére szervezett, Románia területi-közigazgatási átszervezése a politikai akarat és a társadalmi-gazdasági feltételek között című szimpóziumon.
A közigazgatási átszervezés kérdésében eddig nem született döntés. Az RMDSZ képviselői szerint az átszervezésre nem kerül sor 2012-ig, „ha sor kerül, akkor az az RMDSZ nélkül történik”, mert a Szövetség nem fogadja el az eddigi javaslatokat, és azt szorgalmazza, hogy csak a következő választási ciklus elején hozzanak döntést. A PDL képviselői szerint ugyanakkor a területi-közigazgatási átszervezés továbbra is az alakulat prioritásai között szerepel.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke nemrég azt mondta, a területi-közigazgatási átszervezést azért halasztják, mert a koalícióban nincs konszenzus erről.
Nyugati Jelen (Arad)

Választások: semmi változás?
Nemcsak az ellenzék részéről váltott ki bírálatokat, az RMDSZ több politikusát is megdöbbentette a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokról szóló törvénynek az a tervezete, amelyet a hét végén bocsátott közvitára a belügyminisztérium.
A jogszabály előírja a két választás összevonását és a közigazgatási törvény ennek megfelelő módosítását,ám szinte teljes egészében megőrzi a 2008-ban is alkalmazott választási rendszer előírásait,és a honatyák számát sem módosítja.
A belügyminisztérium javaslata azért meglepetés, mert három hete egyezség született a koalícióban a képviselők és szenátorok számának jelentős csökkentéséről, illetve – a képviselőház esetében – az országos kompenzációs listák bevezetéséről. Emil Boc miniszterelnök tegnap arról beszélt: a jogszabály csak „technikai” jellegű, legfontosabb előírása a választások összevonása, s a választási rendszerre vonatkozó része még módosulni fog. Mivel a fontosabb törvényeket kötelező módon 30 napig közvitára kell bocsátani, sajtóértesülések szerint a kormány csupán időt akart nyerni azzal, hogy feltette a belügyminisztérium honlapjára a tervezetet, a koalíció ugyanis még nem véglegesítette a módosító javaslatait. Az RMDSZ lapunk által kérdezett politikusai ezt nem erősítették meg, hanem gyanakodva fogadták a honlapon megjelent jogszabályt. „Én már nem tudom, mit higgyek. Semmi sincs meg a tervezetben mindabból, amiben megállapodtunk a koalícióban. Kíváncsi vagyok, mit szól majd ahhoz az államfő, hogy – bármennyire is akarja – nem csökken a honatyák száma” – mondta lapunknak Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető. Máté András képviselőházi frakcióvezetőt szintén meglepte a törvénytervezet. „Kissé ledöbbentett. Persze, az RMDSZ mindig is azt szorgalmazta, hogy ne csökkenjen a honatyák száma, de én nem tudtam, hogy már el is készült a választási törvény tervezete” – mondta a politikus. Fekete és Máté egyaránt arra számít, hogy a koalíciós tanács mai ülésén tisztázzák a Demokrata Liberális Párt (PDL) vezetőivel, mi is történik valójában. A koalíciónak egyébként az előzetes tervek szerint ma kellett volna meghoznia a végső döntést a választási törvény módosításáról. Az ellenzék mindenesetre hallani sem akar a belügyminisztériumi tervezetről. A Szociáldemokrata Párt tegnap közleményben szögezte le: csak abban az esetben fogadja el a választások összevonását, ha jövőre előrehozott választásokat tartanak. A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu ennél radikálisabban fogalmazott: szerinte az ellenzéknek testületileg le kell mondania parlamenti mandátumáról, ha a hatalom ezt a tervezetet nélkülük elfogadja. A választási törvény módosításáról a hét végén Kelemen Hunor szövetségi elnök is beszélt a Kolozs megyei Várfalván megtartott önkormányzati tanácskozáson, ám a belügyminisztérium tervezetet nem említette. Elmondta, a választásokra való felkészülést már most el kell kezdeni. „A jövő évi választásokon ismét csak magunkra számíthatunk. Ami pedig a legújabb pártalapítók szándékát, a koalíciós párt létrehozását illeti, ez a lépés lenullázná az RMDSZ megyei, önkormányzati és kormányzati tagjainak a munkáját, az elmúlt 22 esztendő közös erőfeszítéseit. Mi elmondtuk többször is az elmúlt időben, hogy az RMDSZ ajtaja tárva-nyitva áll, az együttműködésre készen állunk” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Sok hűhó semmiért
Nagy a barátság a kormánypárt és az RMDSZ között, nem győzik egymást dicsérni, egyik hűségét, másik háláját hangoztatja.
Szót értenek akkor is, amikor a bársonyszékek fölött kell osztozkodniuk, s látjuk, nincs vita köztük akkor sem, ha kicsit megerőszakolva a demokráciát, elhatározzák, jövőben majd egyszerre bonyolítják az önkormányzati és általános választásokat. (Lelki szemeink előtt félanalfabéták százezrei, hat szavazólappal birkózván a fülkék magányában.) Mert válság van, szegény az ország, legalább húszmillió eurót lehet ilyeténképpen megtakarítani stb. De felbolydul a méhkas, megbomlik az összhang, ha kiderül, egyik vagy másik jogszabály alkalmazásakor az RMDSZ egy paraszthajszállal jobban jár. Például épp hétfőn a szokásos heti koalíciós egyeztetés után elállt a Demokrata Liberális Párt ama korábbi RMDSZ-javaslattól, hogy 388-ra csökkentsék a képviselők és a szenátorok számát. Miért? Mert – harsogják a hírügynökségeknek a párt korifeusai – rádöbbentek, hogy a huncut magyarok – természetesen, ha minden az ő elképzeléseik szerint alakul – két szenátori hellyel többet szerezhetnek meg, azaz kilenc helyett tizenegyen lennének a leendő felsőházban. Ha nincs egyetértés a koalícióban, maradjon minden a régiben – nyilatkozták a kormánypárt emberei, de hogy teljesen nevetségessé ne váljanak, gyorsan elhadarják: természetesen folytatódnak az egyeztetések a parlament létszámának csökkentéséről. A mellébeszélések és magyarázkodások a nevetségesség határát súrolják. Például Gheorghe Flutur, a párt alelnöke azzal állt elő, hogy jövő év elején módosítják majd az alkotmányt, s kőbe vésik az egykamarás és 300 fős parlamentet. Miközben tudva tudja, hogy alkotmányt módosítani csak kétharmaddal lehet. S az RMDSZ nélkül, mely ezt az elképzelést ellenzi, még egyszerű többségük sincs. A nagy csel ellenben az, hogy a belügyminiszter is készített egy választójogi törvénytervezetet – napok óta a tárca honlapján olvasható –, s aszerint 70 000 polgár választ egy képviselőt, 160 000 egy szenátort. És az ország lakosságának számát a 2011 októberében (amikor épp számláltak minket) a belügymisztérium nyilvántartásában szereplő adatok alapján határozzák meg, az meg pont 22 305 133 fő. Nesze neked, népszámlálás!
Tehát minden marad a régiben?
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ-segédlettel elutasították az ANI költségvetését
Leszavazták az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) jövő évi költségvetés-tervezetét a parlament jogi bizottságainak együttes ülésén. Az RMDSZ képviselői az ellenzékkel együtt nemmel szavaztak.
Az ANI 2012-es költségvetésének elfogadása ellen szavaztak a jogi bizottságok hétfői együttes ülésén az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL), illetve az RMDSZ jelen lévő honatyái. A szavazás előtt az RMDSZ több módosítást javasolt, ezek nyomán a magas rangú tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló intézmény jövő költségvetése a tervezett 42 millió lejről 13 millió lejre csökkent volna.
Az egyik költségvetés-csökkentő javaslatot Márton Árpád RMDSZ-képviselő, egy másikat Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője nyújtotta be.
A testületek elutasították a javaslatokat, a szavazáson pedig 5 igen és 13 nem szavazattal az ANI-büdzsé tervezetét is elvetették. Igennel szavaztak a Demokrata Liberális Párt (PDL) jelen lévő képviselői (többen hiányoztak az ülésről), az ellenzék 11 elutasító szavazatához csatlakozott Máté András Levente, valamint Cseke Attila szenátor is. A költségvetés-tervezetet a parlament pénzügyi szakbizottságainak is meg kell vitatnia, ezt követően a törvényhozás összevont plénuma dönt róla. Az ANI által egyébként nepotizmussal gyanúsított Máté András november közepén az alkotmánybíróságon támadta meg az intézmény működését szabályozó törvényt, Márton Árpád pedig olyan javaslatokat nyújtott be a jogszabály módosítására, amelyek jelentősen korlátozták volna az ANI jelenlegi jogkörét. Szintén támadta az intézményt Frunda György RMDSZ-szenátor is. Az RMDSZ viszonyulása az ANI-hoz vitát eredményezett a kormánykoalícióban, miután a PDL-s Monica Macovei, egykori igazságügyi miniszter korábban többször is azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy gyengíteni akarja a korrupció ellen küzdő intézményeket.
Macovei hétfőn úgy fogalmazott: az USL megszüntetni szeretné az ANI-t, az RMDSZ pedig ellenkezik a kormány szándékával, amelynek a szövetség is tagja. Hozzátette: magyarázatot kér Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől.
Az ügynökség egyébként az elmúlt időszakban több RMDSZ-es képviselő és szenátor – Máté András, Kerekes Károly, Lakatos Péter, Pető Csilla, Pál Árpád – összeférhetetlenségét is megállapította.
Fall Sándor
Krónika (Kolozsvár)

Összevont választások: feltételt szab az RMDSZ
Az RMDSZ csak akkor támogatja a jövő évi parlamenti és önkormányzati választások összevonását, ha megmarad a jelenlegi választási rendszer, és a parlament létszáma sem változik – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a szövetség parlamenti frakcióinak ülését követően.
„A frakciók döntése az, hogy meg kell őrizni a jelenlegi választási rendszert és képviselői létszámot. Az arányos rendszer nem tökéletes, de legalább biztosítja az arányos képviseletet. Csak így tudjuk támogatni a választások összevonását” – szögezte le Kelemen.
Kelemen Hunor elmondta, a módosítást ugyan nem az RMDSZ kezdeményezte, de – a költséghatékonyság és a mozgósító erő miatt – elfogadhatónak tartják.
A politikus emlékeztetett, hogy az RMDSZ vegyes választási rendszer bevezetését szerette volna, a koalíciós partnerek támogatása nélkül azonban ez nem valósítható meg, így marad a jelenlegi, egyéni választókerületes rendszer, annak minden kiszámíthatatlanságával együtt. (Mint ismeretes, a mostani rendszer szerint csak az nyer egyéni mandátumot, aki a szavazatok több mint ötven százalékát megszerzi választókerületében, a többi mandátumról az arányos rendszerekre jellemző képlet alapján döntenek.)
Kelemen úgy véli, a választási törvénynek meg kell maradnia a jelenlegi formájában, mivel az év végéig már nem módosítható, az RMDSZ pedig nem ért egyet azzal, hogy a rendszert kilenc hónappal a választások előtt módosítsák. Kifejtette, a koalíción belül hétfőn döntenek arról, hogy felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével vagy a hagyományos módon fogadtassák el az összevonásról szóló jogszabályt, ugyanakkor nagy az esély a felelősségvállalásra. Leszögezte: ő is a felelősségvállalást támogatja.
Mint arról beszámoltunk, annak ellenére, hogy november 14-én az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megállapodott arról, hogy 2012-ben összevont választásokat tartanak, és a képviselőház létszámát 300-ra, a szenátusét pedig 88-ra csökkentik, a PDL a hét elején visszatáncolt a megállapodástól, és a belügyminisztérium által nyilvános vitára bocsátott választási törvény tervezetében már nem szerepel a parlament létszámának csökkentése. A nagyobbik kormánypárt szerint ugyanis az RMDSZ által javasolt rendszer arányain felüli szenátusi mandátumot biztosítana a magyar szervezet számára. Traian Băsescu államfő egyébként a 300 fős, egykamarás parlament mellett kardoskodik, ennek létrehozásáról írt ki népszavazást 2007-ben, amelyen a többség támogatta az államfő javaslatát.
A PDL több vezető politikusa is ezt a verziót támogatja, ehhez azonban az alkotmányt is módosítani kellene, az ugyanis kimondja, hogy az ország törvényhozása kétkamarás. Az RMDSZ viszont ragaszkodik a felsőház megtartásához, Kelemen tegnap leszögezte: miután a PDL nem fogadta el az RMDSZ javaslatát, marad a jelenlegi parlamenti szerkezet, a szövetség ugyanis nem támogatja az alkotmánymódosítást. Arról egyébként, hogy a kormány felelősségvállalással fogadtassa el a választások összevonását, hétfőn született elvi döntés a koalíciós ülésen. Mint ismeretes, a felelősségvállalás során elmarad a parlamenti vita, az ellenzéknek azonban jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani a kormány ellen. Ha az indítvány elbukik, akkor a beterjesztett jogszabály elfogadottnak minősül. A kabinet akár már pénteken rendkívüli ülésen fogadhatja el a jogszabályt, amelyet aztán várhatóan a jövő héten felelősségvállalással terjesztenek be a parlament elé.
Frunda: nem kell összevonás
Nem mindenki támogatja egyébként az RMDSZ-ben a választások összevonásának ötletét: Frunda György szenátor szerint az ötlet nem jó, az indoklásául felhozott takarékossági érv pedig elfogadhatatlan. A Radio France Internationale-nak nyilatkozva tegnap elmondta, ma még nem tudni, melyik párt számára lenne kedvező a választások összevonása, annyi bizonyos, hogy minden önkormányzati és parlamenti képviselőjelölt a szavazók mozgósításában lesz érdekelt. Azon érvre, miszerint az összevonással mintegy húszmillió euró takarítható meg, úgy válaszolt: az túl kis összeg ahhoz, hogy megérje az erőfeszítést.
„Az összevonás ötlete rossz, mert a választás joga nem csupán annyit jelent, hogy a polgár elé odategyenek egy több nevet tartalmazó listát, a pártok számára pedig biztosítsák a jelöltállítás lehetőségét. Elsősorban azt a jogot jelenti, hogy a polgár világos képet alkothasson döntése következményéről. Egy romániai átlagpolgár azonban, aki nemigen tudja, mi a különbség a helyi közgyűlés és a szenátus között, most azonban rögtön hat listáról kell választania, nagyon nehéz helyzetbe kerül” – jelentette ki Frunda. Arra is kitért, hogy problémás lesz négy év múlva a választások szétválasztása, ebben az esetben ugyanis vagy a helyi, vagy a parlamenti választottak mandátumát meg kellene rövidíteni.
Alkotmányt módosítana a PDL
A PDL ugyanakkor továbbra is ragaszkodik az alkotmánymódosításhoz. Mircea Toader, a párt képviselőházi frakciójának vezetője tegnap közölte, a választások összevonásáról szóló törvény csupán technikai jellegű, annak elfogadása nem érinti a törvényhozás létszámát. Leszögezte ugyanakkor, hogy a párt célja továbbra is az alkotmány módosítása, ezért felszólította az ellenzéket, hogy ha valóban szeretné csökkenteni a honatyák létszámát, támogassa az alaptörvény módosítását. Mint mondta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatása is elég, ha az RMDSZ ezt nem támogatja. Victor Ponta, a PSD elnöke ugyanakkor tegnap kijelentette: az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) továbbra is ahhoz a nyári javaslatához ragaszkodik, miszerint a jelenlegi kabinet adja át a hatalmat egy szakértői kormánynak, amely meghozza a válság enyhítését célzó intézkedéseket, és megszervezi az előre hozott választásokat. Közölte, az USL 318 fős parlamentet és tiszta egyéni választókerületes választásokat akar.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Továbbra is szereptévesztésben a MOGYE szenátusa
Lesöpörték az oktatási miniszter javaslatait
Tegnapelőtt délután újabb ülést tartott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa, amelyen ezúttal a magyar szenátusi tagok is jelen voltak. A napirendi pontok között szerepelt az oktatási minisztérium jogügyi osztályának a javaslatcsomagja, Daniel Funeriu oktatási miniszter aláírásával. Ebben újólag arra figyelmeztetik az egyetem szenátusát, hogy a felsőoktatási intézmény szervezési és működési szabályzatát igazítsák a tanügyi törvény előírásaihoz, ha azt szeretnék, hogy a minisztérium elfogadja a chartát. A javaslatok között konkrét utalás történik arra, hogy be kell tartani a törvény előírásait a magyar tagozat létrehozására, a magyar nyelvű záróvizsgák megszervezésére, a magyar tagozatot alkotó főtanszékek létrehozására, illetve a meghívott vendégtanár státusra vonatkozóan. A szenátus román többsége, egyetlen pont kivételével, ezúttal is elvetette az oktatásügyi minisztérium jogi osztályának a figyelmeztetését. A hangulatot a román diákszövetség képviselői teremtették meg, akik felolvasták Cornel Brişcaru, a szociáldemokraták megyei szervezete titkárának a nyílt levelét. A magát jogásznak nevező politikus az egyetemi autonómia megsértésének nevezi azt a tényt, hogy az oktatási miniszter a törvény előírásainak a betartására figyelmezteti a felsőoktatási intézményt. Eközben a MOGYE szenátusának román többsége pedig éppen arról mutat példát, hogy egyetemi körökben nem kötelező a törvény betartása.
A szenátusi ülésen ismertették a főtanszékek megválasztott vezetőségét, amelyekben a magyar tanárok számarányának megfelelő helyeket üresen hagyták. A román többség azt is megszavazta.
Megfelel a törvény szellemének
A történtekre reagált Kincses Előd ügyvéd is, aki peres úton szeretné elérni, hogy a MOGYE szenátusát a törvény előírásainak a betartására kötelezzék. Véleménye szerint a december 6-i minisztériumi átirat megfelel a törvény szellemének az önálló magyar tagozat megteremtését illetően.
Cornel Brişcaru levelével kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy a PSD megyei titkára valószínű régen olvasta a tanügyi törvényt, egyébként tudnia kellene, hogy az egyetemi autonómiát csak a törvény betartásával lehet gyakorolni.
– Brişcaru úr szolgálatos nemzetvédőként valószínű nem ismeri az egyetem történetét sem, ahol 1962-ig magyar nyelven képeztek orvosokat, akik az egész országban, s „moldvai száműzetésük” idején is minden beteget közmegelégedésre láttak el, nem is beszélve a külföldön elért sikerekről. A nyílt levél írója szerint, akik most a román betegeket féltik, megfeledkeznek a betegjogokról, pontosabban arról, hogy vegyes lakosságú vidéken minden betegnek joga lenne az anyanyelvén történő orvosi ellátáshoz. Véleménye szerint az lenne természetes, hogy a többségi orvosok is használni tudják a kisebbségek nyelvét a beteggel való kommunikációban, ahogy Katalóniában (hogy ne menjünk messzire!) és más országokban is előírják – tette hozzá Kincses Előd.
Cornel Brişcaru vádjai
Cornel Brişcaru jogász nyílt levelében az egyetemi autonómia megsértésével vádolja a tanügyminisztert, aki a tárca legutóbbi átiratában felkéri a MOGYE szenátusát, tartsa tiszteletben az oktatási törvény előírásait. Ugyanakkor Brişcaru kijelenti: „Azok, akik a MOGYE megosztását szorgalmazzák, a PDL támogatását élvezik.
A továbbiakban kijelenti, hogy az RMDSZ, az EMNT és Tőkés László szintén ezt a szeparatizmust szorgalmazza, és csupán a MOGYE szenátusának van „gerince határozott nemet mondani a jelenlegi hatalom szeparatista szándékaira”.
Ezért több kérdést intéz a hatalomhoz:
1. „A szeparatista politikum javasolni fogja, hogy a jövőben a MOGYE magyar egyetemmé váljon? Az RMDSZ nyomására ezt fogja kérni a tanügyminiszter a MOGYE szenátusától?
2. Dorin Florea, a PDL alelnöke miért nem közölte a marosvásárhelyiekkel, hogy ezt a politikai döntést a PDL országos politikai bürója hozta meg, elfogadva az RMDSZ feltételeit azért, hogy kormányon maradhasson?
3. Ilyen körülmények között hogyan tüntethette ki Marius Paşcan prefektus a Felfalui fibulával a szeparatisták egyik vezetőjét, Szabó Béla egyetemi tanárt?
4. Mostanáig a szeparatisták hangja csak Vásárhelyen hallatszott, a PDL alelnöke, Dorin Florea által vezetett városban. Mára már egész Európa hangos tőle Tőkés Lászlónak köszönhetően. Vajon miért nem magyarázhatták el a román tanárok, hogy a gyakorlatokat nem végezhetik magyarul…? Vajon egy román beteget nem lehet majd beutalni egy olyan kórházi osztályra, ahol magyar diákok folytatnak gyakorlatot, s nem tudja majd elolvasni a saját kórlapját, mert magyarul lesz megírva?
5. Miért kell szétválasztani az egyetemet, miért nem tanulhatnak a román diákok, csak azért mert magyar nyelven adnak elő olyan szakemberektől, mint Nagy Örs, Gábos József, Incze Sándor professzorok vagy Frunda Orsolya? Vagy miért ne tanulhatnának a magyar diákok olyan román oktatóktól, mint Constantin Copotoiu, Horatiu Suciu, az egyetlen szívsebész Romániában, aki gyermekeken végez szívműtétet vagy Dan Dobreanu.
6. A jelenlegi helyzetben a Bolyai Bizottság nyilvánosan bojkottra szólítja fel a MOGYE magyar tanárait és diákjait. Az állami intézmények miért nem szankcionálják ezt a fajta magatartást? – teszi fel a kérdést Cornel Brişcaru, kijelentve, hogy a kormánypártnak fel kell vállalnia ezekre a kérdésekre a válaszokat, illetve az oktatásnak az eddigi módon kell folytatódnia az orvosin, érvényesülnie kell az egyetemi autonómiának, illetve, hogy a politikumnak nincs keresnivalója az egyetemi oktatásban.
Népújság (Marosvásárhely)

Újabb PDL–RMDSZ-vitát szül a kolozsvári Iorga-tábla
A történelem nem alku tárgya, a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblát nem távolítják el a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport előtti zöldövezetről – szögezte le a Krónika érdeklődésére Daniel Buda, a Demokrata-liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezetének elnöke. A parlamenti képviselő – aki tegnap sms-ben válaszolt lapunk kérdéseire – határozottan cáfolta, hogy a demokrata-liberálisok képviselői megegyeztek volna az RMDSZ-szel a tábla eltávolításáról. Ezzel szemben László Attila alpolgármester szerint a főtéri alkotás elé törvénytelenül kihelyezett tábla az év végéig mindenképpen lekerül a helyéről.
 „A tábla le lesz véve, és pont. Normális ön szerint, hogy egy törvénytelenül kihelyezett tábla a helyén maradjon?” – kérdezett vissza a Krónika kérdésére az alpolgármester. Felvetésünkre, hogy a tisztségéből felfüggesztett Sorin Apostu polgármester utasítására májusban kihelyezett plakettet többszöri minisztériumi felszólításra sem távolították el, az RMDSZ-es elöljáró úgy reagált: „Most más a helyzet!”
Amint arról korábban beszámoltunk, a Iorga-táblát május végén helyezték ki a Fadrusz-alkotás előtti zöldövezetre, kiváltva ezzel a teljes magyar közösség tiltakozását. Mindezt annak ellenére, hogy az alkotás restaurálási tervében nem szerepelt egy ilyen felirat kihelyezése. A Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium feljelentést tett az ügyészségen a bronztábla ügyében, rámutatva, hogy a táblát műemlék- és építkezési engedély nélkül tették ki a Mátyás-szoborcsoport elé, amely ellentmond a 422/2001-es műemlékvédelmi törvény 23. cikkelyébe foglaltaknak, mely szerint minden beavatkozás, amely egy műemléken történik, engedélyköteles.
Sorin Apostu akkor történelmi jóvátételnek nevezte a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla kihelyezését, és szerinte a táblát törvényesen, a jóváhagyott restaurálási terv tiszteletben tartásával helyezték ki az alkotás elé.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Érdekmentesen és közérthetően a politikáról
Beszélgessünk politikáról. Közérthetően cím alatt indított beszélgetéssorozatot a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) kolozsvári karának Jogtudományok és Európai Tanulmányok tanszéke és a Jakabbfy Elemér Alapítvány. Az intézmények célja, hogy érdekmentes, közérthető viták keretében lehessen boncolgatni, megismerni a napi közéleti események hátterét, a politikai törekvések mozgatórugóit, az erdélyi közvéleményt foglalkoztató témákat. A rendezvénysorozatot A Romániai választási törvény lehetséges átalakulása című kerekasztal-beszélgetés nyitotta meg kedden.
A Toró Tibor politológus, a Sapientia-EMTE oktatója által moderált panelen Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, Székely István politológus, a Jakabffy Elemér Alapítvány igazgatója és Zsigmond Csilla szociológus, a Sapientia-EMTE Társadalomtudományi Intézetének oktatója fejtették ki véleményüket.
Az erdélyi nyilvánosságban egyre kevesebb helyet kapnak az érdekmentes szakmai beszélgetések, amelyeknek talán legmegfelelőbb helyszíne a jellegéből kifolyólag független egyetem – fejtette ki a beszélgetést megnyitó Tonk Márton, a Sapientia-EMTE dékánja.
Székely István politológus, a rendezvénysorozat társszervezője és egyik ötletgazdája kiemelte: szempont a megközelítés tudományos jelentősége, a közérthetőséget biztosító diskurzus-modell érvényesítése, illetőleg az a tény, hogy a Jakabffy-Sapientia Klubban meggyőződésétől és tisztségétől függően mindenki helyet kaphat.
Toró Tibor politológus arra kérte a beszélgetőtársakat, értékeljék a kormánypártok, az ellenzéki pártszövetség szemszögéből a választások összevonására irányuló politikai szándékot, szem előtt tartva az erdélyi magyar politikai alakulatok viszonyának lehetséges alakulását is.
Kinek és miért előnyös az összevonás
Amikor elkezdtek a választások összevonásáról tárgyalni, úgy tűnt, az Európai Unió a közeljövőben kilábalhat a válságból, a román kormány pedig kárpótolni tudja a megszorító intézkedések csomagjának egyes elemeit – magyarázta Székely István. Ennek ellenkezője következett be, így a nagyobbik kormánypárt (PD-L) a közösség szemében még hitellel bíró helyi politikusaira alapozná választási stratégiáját. A választások összevonása esetén ugyanis feltételezhető a láncszavazás, hiszen a voksok pártok közti megosztása olyan tudatos politikai kultúrát feltételez, amely nem adott – fejtette ki. Az RMDSZ-nek ugyanakkor érdeke a szavazatokkal arányos képviseletet biztosító arányosság elvének, a parlament nagyságrendjének megőrzése, illetve az alternatív választási küszöb (ennek értelmében mandátumhoz jutnak azok a pártok is, amelyek megszerzik a szavazatok többségét hat képviselőházi, illetve három szenátusi választókerületben – szerk. megj.). megmaradása, amely mondhatni, az eredményektől függetlenül is biztosíthatja az RMDSZ törvényhozási képviseletét.Az ellenzéknek nyilván előnyösebb lenne külön szervezni a választásokat, hiszen önkormányzati szinten várhatóan olyan jelentős szavazatszámot mutathatnának fel, amelyet később átalakíthatnának parlamenti mandátumokra. Összevonás esetén a törvényhozási választások nyertese a fent említett választói magatartás folytán valószínűsíthetően nyer a megyei és helyi önkormányzatokban is. Azáltal, hogy a győztes valószínűleg mindent visz, a pártrendszer szintjén károsulhat a súlyok-ellensúlyok demokratikus rendszere – fejtette ki Székely István.
A jelenlegi népszerűségi mutatók szerint a PD-L támogatottsága csökkent, így pozíciókat veszthettek volna, amennyiben a helyhatósági választásokat tavasszal tartják meg – emelte ki Zsigmond Csilla szociológus. A sikeres helyi eredményekre jellemzően könnyebb országos szintű kampányt felépíteni. Így ha a magyar–magyar összefogás nem valósul meg, az intézményi kereteit építő Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) számára is tárgyalási alapot nyújthatott volna az előzetesen szervezett helyhatósági választásokon való eredményes részvétel – vélte.
Nem mindegy, az RMDSZ és az EMNP teljes értékű jogi koalíciót köt-e a helyi választások szintjén – hangsúlyozta Székely István Gergő politológus. A Jakabffy Alapítvány igazgatója, Székely István viszont megjegyezte: az EMNP még intézményesülésének elején tart, a pártépítés dinamikája késésben van, így az időtényező fontos számukra.
Törvénytervezetek és vonatkozásaik
A szakemberek a különböző választási törvénytervezetek vonatkozásait is boncolgatták. Mint ismeretes, a novemberben ismertetett javaslatot a demokraták végül előnytelennek ítélték, így december elején visszatértek a néhány tekintetben módosított, 2008-as választási törvényhez. Mindemellett az EMNP is megfogalmazott egy olyan ötletet, hogy a magyarság számarányának megfelelően különítsenek el a parlamentben helyeket a magyar honatyák számára.
Székely István Gergő és a Quaestum Analysis politikai elemző cég igazgatója, Illyés Gergely politológus a sajtóban megjelent nyilatkozatokból leszűrhető új eljárások tükrében újraszámolták a 2008-as választási eredményeket, hogy képet alkothassanak a novemberben felvetett rendszer lehetséges következményeiről. Tudni lehetett, hogy a képviselők létszáma 300-ra, a szenátoroké pedig 88-ra csökken. A szenátorokat egyszerű többségi rendszerben választották volna meg, a képviselőket vegyes választási rendszer segítségével. A létszámcsökkenés egyértelművé tette, hogy a választókerületeket is újra kell majd rajzolni – magyarázta Székely István Gergő. Megjegyezte: a választókerületi határok ismerete híján csak a szavazati preferenciákkal lehetett dolgozni a 2008-as eredmények alapján. A 2008-as választásokkor nem az döntött, hogy melyik jelölt milyen eredményt ért el választókerületében, hanem a szavazatok több mint 50 százalékának megszerzése. Ebben a rendszerben, aki relatív többséggel első helyen végez a választókerületben, mandátumot szerez.
Így került volna be az új rendszer értelmében a parlamentbe vélhetőleg 177 képviselő egyéni kerületből (illetve 195, ha a kisebbségi képviseletet a 300-as helyekre számolják). A fennmaradó 105 helyet az egyéni kerületekben alulmaradó pártok között osztották volna ki, vélhetően az eddig is alkalmazott d’Hondt módszerrel, a kompenzációs listákról. A megyei listákat felváltották volna az egyéni választókerületek, maradván csak az országos kompenzációs lista. A töredékszavazatok az egyéni kerületekben veszítő jelöltektől származnának, és vélhetőleg azoktól, akiknek a pártja teljesíti a parlamenti küszöböt. Az újraszámolás alapján a nagyobbik kormánypárt valamivel jobban, az ellenzék rosszabbul, az RMDSZ pedig nagyjából ugyanúgy teljesítene – összegezte a politológus, hangsúlyozva, hogy mindemellett az eredményeket jelentős mértékben meghatározták volna a választókerületek határai.
Székely István viszont az elemzés kapcsán megjegyezte: az újraszámolás helyes az akkori politikai támogatottság mandátumokra való konverziója szempontjából, de ma már teljesen más lenne a következtetés. Szerinte a PD-L-nek – akárcsak az RMDSZ-nek – egyértelműen a legnagyobb arányosságot biztosító választási rendszer alkalmazása az érdeke, hogy az ellenzék 50-60 százalék alatt teljesítsen. A módosítási javaslat tulajdonképpen Traian Băsescu államfőnek a 2007-es népszavazás kapcsán tett ígéretéhez kapcsolódott, nem a támogatottságában gyengült PD-L-nek. Ez az új rendszer nem kedvezett volna egyébként a magyar–magyar összefogásnak sem. Például, ha az RMDSZ a szavazatok 40 százalékával is mandátumot vihetett volna egy székelyföldi választókerületben, nyilván megkockáztathatta volna minimális veszteséggel a versenyt – fejtette ki Székely István.
Nem érdek az állandó jelenlét
Az EMNP említett javaslata kapcsán Zsigmod Csilla kiemelte: a román pártoknak nemigen lenne érdekük, hogy állandó jelenlétet biztosítsanak egy etnikai kispártnak, amely folyamatosan a mérleg nyelvét töltené be a törvényhozásban, vagy hogy az RMDSZ-nél radikálisabb szervezetek is bekerüljenek, amelyekkel nehezebb együttműködni. Valószínűsíthetően az RMDSZ sem lenne partner a törekvés támogatásában, amellyel adott esetben magát is nehezebb helyzetbe hozhatná. Székely István Gergő megállapítása szerint az EMNP javaslata az ötlet szintjén túlmenően jelképes provokációnak is tekinthető, amely a magyar kisebbség társnemzeti szerepét helyezi előtérbe.
Székely István szerint ellenben a felvetés hozzáadandó lehet a körvonalazódó, de a megvalósítástól még messze álló autonómia-csomaghoz, ugyanakkor kivonná a politikai rendszerből a magyar társadalmat, depolitizálná az etnikai törésvonalat.
A felelősségvállalással a parlament elé terjesztett választási törvényjavaslat csak néhány kisebb módosítást iktat a 2008-as választási törvénybe, amely az arányosság elvének érvényesülése miatt kedvező a kormánypártoknak. Az alternatív választási küszöb és a mandátumszámoló kulcsok megmaradnak, ezeket csak igazítják az új népszámlálási eredményekhez, így a parlament létszáma valamennyivel csökkenhet – magyarázta Székely István. A Jakabffy-Sapientia klub a közeljövőben Facebook-oldalt is létrehoz, amelyen további témák javasolhatók a kerekasztal-beszélgetésekre – hívta fel a figyelmet Toró Tibor.
ZAY ÉVA 
Szabadság (Kolozsvár)

Preda „kirúgná” az RMDSZ-t
Már nem tudni, hogy az RMDSZ kormányon van vagy ellenzékben, ezért érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a kormányfő menessze a szövetség minisztereit – véli Cristian Preda, a kormánykoalíció fő erejét adó Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője.
Cristian Preda
A politikus blogjában az Európai Unió tagállamai költségvetésének szigorúbb, központi ellenőrzését is lehetővé tevő államközi szerződésben foglaltak alkotmányban történő rögzítése kapcsán írt az RMDSZ álláspontjáról. Preda azt kifogásolja, hogy a szövetség csupán a szerződésben foglaltak alkotmányba való beemelését támogatja, az alaptörvény szélesebb körű módosítását már nem.
Mint ismeretes, Traian Băsescu államfő és a PDL egykamarássá alakítaná a törvényhozást, a képviselők létszámát pedig háromszáz főre csökkentené. Az RMDSZ ugyanakkor ragaszkodik a szenátus megtartásához, és 388 főre csökkentené a honatyák létszámát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök le is szögezte: a szövetség csupán az uniós szerződés témájában hajlandó az alkotmánymódosítást támogatni.
„Az ellenkezés oka az, hogy a magyarok attól félnek: az alkotmánymódosítás nyomán csökken a képviselőik száma” – állapítja meg Preda. A leírtakra reagálva Borbély László környezetvédelmi miniszter leszögezte, az RMDSZ ugyanazon állásponton van az államfővel, miszerint mindegyik párt támogatja az EU-szerződés alkotmányba iktatását. A további módosítások azonban végtelenül túlbonyolítanák a folyamatot, mivel mindegyik párt más prioritásokat fogalmazott meg, ezek megvitatása pedig késleltetné a szerződés alkotmányos rögzítését.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Folytatni kell az átvilágítást
Tőkés László, az EP alelnöke szerint Romániában folytatni kell az átvilágítási folyamatot.
Mai nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a romániai forradalom kirobbanásának 22. évfordulóján emlékezett a temesvári hősökre, kiemelve azt, hogy a bánsági nagyvárosban történt vérengzés elkövetőit azóta sem leplezték le. „Az égre kiált azoknak a vére, akiket megöltek Temesváron és az egész országban! A mi felelősségünk és kötelességünk az áldozatokkal és a hozzátartozóikkal szemben az, hogy igazságot szolgáltassunk, de ehelyett mára már nemcsak a forradalmárok szerzett jogait akarják megvonni, de még a történelmi tényeket is megkérdőjelezik” – mondta Tőkés, utalva ezzel a jászvásári PD-L-s politikusok törvénykezdeményezésére, melyben azt szeretnék rögzíteni, hogy a 89-es forradalom nem Temesváron, hanem Jászvásáron kezdődött, továbbá arra, hogy felvetődött annak lehetősége is, hogy megvonják a forradalmároknak nyújtott kedvezményeket. Kérdésre válaszolva Tőkés László elmondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy már megszerzett jogokat megvonjanak a forradalmároktól.
Áldásból átok
„Az Isten áldásként adta az országnak a forradalmat, mert ezáltal megszabadultunk az ateista kommunista diktatúrától, de ez az áldás átokká vált, mely az egész társadalamat megmételyezte. Itt az idő, hogy feloldjuk ezalól az átok alól a román társadalmat” – folytatta Tőkés, kiemleve azt, hogy ezt a célt csak akkor lehet elérni, ha szembenézünk a múlttal, és folytatódik az átvilágítási folyamat, valamint a forradalomban meggyilkoltak ügyeinek tisztázása. „Az igazságtétellel, a gyilkosok felelősségre vonásával tartozunk az áldozatok emlékének. Ezért folytatni kell az átvilágítási folyamatot” – szögezte le Tőkés.
Három kategória
A politikus az egyházi személyeket három csoportba osztotta annak függyvényében, milyen volt a viszonyulásuk a kommunista rendszerhez. Az első csoportba tartoznak szerinte azok, akik hallgattak, a második csoportba tartoznak a kommunista rendszerrel együttműködők, a harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akiknek volt bátorságuk szembeszállni a diktatúrával. „Megértjük azokat, akik hallgattak, nem is azokkal van bajunk, akik nem tettek semmit, hanem azokkal, akik tevőlegesen részt vettek a rendszer támogatásában. Ezek az emberek zsarolhatók, és ezek azok, akik gátolták a teljes rendszerváltást, és ezért csapott át a forradalom posztkommunista ellenforradalommá” – mondta Tőkés. Végezetül kifejtette, hogy a volt kollaboránsok számára az egyetlen jóvátételi lehetőség a bűnbocsánat, illetve az, ha segítenek leleplezni a diktatúra tetteseit.
Pap István
erdon.ro

Tőkés László: tanúsíthatom, a forradalom az ajtóm előtt kezdődött
Szánalmasnak és nevetségesnek nevezte Tőkés László a jászvásári demokrata-liberális párti honatyák azon törekvését, hogy Temesvártól elvitassák az 1989-es népfelkelés kitörését. Az EP-alelnök, egykori temesvári lelkipásztor, akinek parókiája körül 1989 decemberében a forradalom szikráját kirobbantó tömeg összegyűlt, azt mondja, a törvényjavaslat a Romániában uralkodó korrupció újabb példája: ezúttal a történelmet próbálják megmásítani egyesek, ami arra szolgálhat bizonyítékul, hogy az országban mindent meg lehet vásárolni.
„Tanúsíthatom, hogy a forradalom ott kezdődött a kapum előtt” – jelentette ki az EP-alelnök, aki pénteken Nagyváradon tartott sajtótájékoztatót a 22 esztendővel ezelőtti események évfordulójának alkalmából. Hozzátette: nem politikai diverziónak, hanem korrupt képviselők próbálkozásának tartja a jászvásári ügyet.
Tőkés László visszaemlékezett az igazi hősökre és mártírokra, az egyszerű emberekre, akik 1989 karácsonya tájékán életüket áldozták a szabadságért. „Káini átok sújtja a román társadalmat” – fogalmazott az EP-alelnök, hiszen, mint mondja, 1989-ben testvér ölt testvért, és Mózes könyve szerint Isten megátkozza a gyilkosokat. Az átok mindaddig nem oldható fel, amíg a bűnösök tetteikért nem vezekelnek, és az áldozatoknak nem szolgáltat igazságot a társadalom. „Tartozunk a gyilkosok felelősségre vonásával. A meggyilkolt testvér vére az égre kiált” – utalt Tőkés László a bibliai testvérgyilkosságra, Káin és Ábel történetére.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület csaknem két évtizeden keresztül szolgáló püspöke háromféleképpen osztályozta az egyház lelkipásztorait annak függvényében, milyen magatartást tanúsítottak az elnyomás idején. Az első kategóriába azok tartoznak, akik hallgattak – ők voltak a legtöbben, és Tőkés László szerint nem is vethetünk követ rájuk, hiszen a diktatúra megfélemlítő hatalma miatt nem mertek szólni. Kevesebben voltak, de léteztek a második kategóriába tartozó lelkészek is: azok, akik együttműködtek a hatalommal, és ezzel nemcsak Krisztust, hanem saját népüket is elárulták. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik bátran felemelték a szavukat az elnyomás ellen. Újságírói kérdésre Tőkés azt is kijelentette: nem ért egyet a forradalmárok juttatásainak megvonásával, de „igazolvány nélküli forradalmárként” felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában jelenleg mintegy 19 ezren rendelkeznek forradalmárigazolvánnyal, ám közülük mindössze nagyjából 8000 az, aki valóban tevőlegesen részt vett az 1989-es eseményekben.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: a magyar versenypártok a megmérettetésre készülnek
Az RMDSZ-nek már most el kell kezdenie a felkészülést a jövő évi romániai választásokra, mert az erdélyi magyar versenypártok megmérettetésre készülnek – jelentette ki Kelemen Hunor szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) Sepsiszentgyörgyön tartott ülésén.
Álszentnek nevezte Kelemen Hunor az EMNP vezetőinek nyilatkozatait
A pártalapítás logikája szerint, aki pártot épít, versenyre készül és nem együttműködésre – mutatott rá politikai beszámolójában a szövetségi elnök. „Nehéz helyzetben leszünk, hiszen a régebben és újabban megjelent erdélyi magyar pártok versenyre készülnek. Ne tévesszen meg senkit a sok álszent nyilatkozat az együttműködésről, ezek a pártok versenyre készülnek, hiszen aki pártot alapít, annak egyértelműen ez a terve. Mi továbbra is csak magunkra számíthatunk, és megismétlem azt, amit már mindenki ismer: az RMDSZ ajtaja nyitva áll mindenki előtt” – fogalmazott Kelemen Hunor. Markó Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg az RMDSZ az egyetlen hiteles érdekvédelmi szervezet, melyen kívül van még „két pártocska”, úgy vélve, „a szövetség identitását nem kell feladni egy képzelt koalíció kedvéért”. A volt szövetségi elnök kifejtette, az egység parancsában és kényszerében hisz, az RMDSZ elég erős ahhoz, hogy maga mellé állítsa az erdélyi magyarságot.
Kelemen Hunor a román pártokkal való együttműködésről kifejtette, az ellenzék a szenátus elnökének megválasztása miatt sértődött meg látványosan, a koalíciós partner Demokrata–Liberális Párt néhány politikusa pedig azért haragudott meg, mert az RMDSZ nem támogatta a regionalizációs tervüket és az alkotmánymódosító javaslatukat. „Ha mindkét oldalon haragszanak ránk, azt jelenti, jó úton járunk, a magyarság érdekeit képviseljük” – jelentette ki Kelemen. Kifejtette, az erdélyi magyar konzultációsorozat eredményei azt mutatják, hogy a romániai magyarokat leginkább a szociális kérdések, a munkahelyek és a jövedelmek foglalkoztatják, viszont továbbra is fontosnak tartják a parlamenti és önkormányzati képviseletet, és támogatják az RMDSZ kormányzati szerepvállalását.
Markó: Tőkés „medvéből plüssmaci lett”
Az RMDSZ „miniparlamentjén” a szövetség több politikusa bírálta Tőkés Lászlót az EP alelnökeként kifejtett tevékenységéért és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalapításában vállalt szerepéért. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kifejtette, Tőkés László csak azért nem vállalt újabb alelnöki mandátumot, mert tudta, hogy alulmaradna a szavazáson, hiszen a magyar, a német és a román küldöttség is tudtára adta: nem támogatja. Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke úgy fogalmazott, nehéz lovagiasnak lenni ló nélkül, Tőkésnek nehéz erkölcsösnek lenni erkölcs nélkül. A volt püspököt Katona Ádám vette védelmébe, aki arra kérte az RMDSZ fiatal politikusait, ne azzal akarjanak karriert építeni, hogy a távol levő temesvári harcost gyalázzák.
Markó Béla válaszában kifejtette: Tőkés László távolléte húszesztendős, majd az EP-alelnökre utalva kifejtette: „kárpáti medvéből plüssmaci lett”. Kelemen Hunor azzal zárta a vitát, hogy az RMDSZ támogatta Tőkés EP-alelnöki tisztségbe való megválasztását, így a szövetséget is bántja, hogy támogatottság hiányában nem indul újabb mandátumért, szerinte ez eddigi tevékenységét is minősíti.
Új cselekvési tervek
Az erdélyi magyarság egészének érdeke, hogy odafigyeljen a leszakadóban levő részekre, hogy megoldásokat találjon az asszimiláció megállítására, vélte Borbély László poltikai alelnök. Winkler Gyula EP-képviselő a szórványfrakció vezetőjeként a szövetség új szórványpolitikáját méltatta, kifejtve, ez változtat a korábbi helyzeten, mikor a demográfiai és a politikai folyamatok arról szóltak, hogy az erősek tovább erősödnek, a gyengék pedig gyengülnek. A népszámlálás nem hozott jó eredményt a szórványban, de bíztató, hogy az RMDSZ kiemelten figyel ezekre a közösségekre. Kovács Péter főtitkár ismertette a cselekvési tervet, amely a kultúra és társadalomszervezés, oktatáspolitika, ifjúság és sajtó területére összpontosít.
Az első két területen hét kérdésre figyelnek: a Magyar napok rendezvénysorozatra, a Fogadj örökbe egy műemléket programra, a Magyar Házak szövetségbe szervezésére, a Székelyföld–szórvány kapcsolatra, a nagyvárosi szórvány helyzetének feltérképezésére és a szórványgondnoki hálózat kidolgozására. A szórványstratégián kívül az SZKT-n az RMDSZ családpolitikájának gyakorlatba ültetésére is cselekvési tervet fogadtak el, mely a népességfogyás megakadályozását szorgalmazza önkormányzati és kormányzati síkon egyaránt.
Az SZKT idei utolsó ülésén 29 közéleti személyiség vehette át a tizedik alkalommal odaítélt Ezüstfenyő díjakat, míg akik hozzájárultak a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont létrehozásához, Szórványmagyarságért-díjat kaptak. Markó Béla elmondta, a dévai iskola megnyitása az RMDSZ húszéves politikájának eredménye, és arra bíztatta a szövetség képviselőit, politizáljanak önbizalommal, ne szégyelljenek időnként dicsekedni a megvalósításokkal.
(Néppárt: megértjük az RMDSZ félelmét. A választópolgárok együttműködést, az erdélyi magyar ügy győzelemre vitelét és nem valakik – egymás – legyőzését várják el politikusaiktól – hívja fel a figyelmet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége. A politikai alakulat ebben reagált az RDMSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén elhangzott, Tőkés Lászlót és az új pártot bíráló kijelentésekre. Mint kifejtik, „meglehetősen sajátos politikai felfogásra vall”, hogy az SZKT-n „az egyik legfajsúlyosabb probléma” Tőkés László EP-alelnöksége volt. „Egyfelől megértjük, hogy az RMDSZ fél attól, hogy Tőkés László a továbbiakban EP-képviselői munkája mellett többletfeladatot vállal itthon – hiszen ők is pontosan tudják, hogy Erdély legismertebb és legnépszerűbb politikusaként az erdélyi magyarok figyelnek a szavára” – olvasható a közleményben, mely utal Tőkésnek az erdélyi magyar ügyek nemzetközi szintre emelése és a verespataki bányaterv megakadályozása érdekében kifejtett tevékenységére. „Csak remélhetjük, hogy a következő RMDSZ-es seregszemlén az ellenségnek vélt magyar szervezetek és személyek ellen irányuló lejárató propaganda helyett napirendre kerülnek a munkahelyteremtésre és a romokban heverő hazai egészségügy rendbetételére vonatkozó konkrét elképzelések is” – olvasható továbbá a dokumentumban, mely a közalkalmazottak tervezett elbocsátását és a vizitdíj bevezetését rója fel a kisebbik kormánypártnak. Krónika)
(Prioritás a Sapientia akkreditációja. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) akkreditációját említette az RMDSZ jövő évi prioritásai között Kelemen Hunor. A szövetségi elnök újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a következő év fő teendőit csak év elején ismertetik, azonban a magánegyetem állami elismertetése biztosan szerepelni fog közöttük. A felsőoktatási intézmény akkreditációját december elején hagyta jóvá a szenátus, de a képviselőháznak is rá kell bólintania. Kelemen a szeptemberi tanévnyitón azt nyilatkozta, hogy ez még idén megtörténik, és ebben reménykedett az egyetem vezetősége is. P.M.)
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Holnap veszi át hivatalát Dézsi
A szerdai kormányülés után veszi át új hivatalát az RMDSZ által javasolt kormányfőtitkár. Dézsi Attila addig még ellátja Hunyad megyei prefektusi teendőit; mint lapunknak elmondta, kinevezése azért késett, mert a Zsil-völgyi bányákban kitört szakszervezeti elégedetlenségeket kellett kezelnie. Így az e heti kormányülésig, amelyen kinevezik Dézsit, még Gáti István kormányfőtitkári megbízása marad érvényben. Az új kormányfőtitkár a koalíció tegnapi ülésén is részt vett.
Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető tájékoztatása szerint Dézsi Attila bemutatkozott, majd a terveiről beszélt a miniszterelnöknek és a kormánypártok vezetőinek. Lapunk úgy tudja, Dézsi kinevezésével egy időben Emil Boc felmenti tisztségéből Gáti István eddigi kormányfőtitkár-helyettest, a Demokrata Liberális Párt (PDL) ugyanis nem fogadta el azt, hogy az intézmény mindkét vezetői tisztségét az RMDSZ jelöltjei töltsék be. Mint ismert, a kormányfőtitkári poszt november végén üresedett meg, amikor Emil Boc miniszterelnök leváltotta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által összeférhetetlenséggel vádolt Daniela Andreescut. Mircea Geoană szenátusi házelnök utódjának megválasztásakor a koalíciós partnerek abban állapodtak meg, hogy az RMDSZ támogatja a PDL jelöltjét, cserében pedig a szövetség nevesítheti a kormányfőtitkárt. Dézsi Attila 37 éves jogász, 2004 óta tevékeny tagja a Hunyad megyei politikai és közéletnek. 2010. június 1-jén nevezték ki Hunyad megye prefektusává. 2009 és 2010 között a kormányfőtitkárságon dolgozott kormányzati szakértőként, 2006 és 2009 között alprefektusi tisztséget töltött be, 2005 és 2006 között pedig a prefektúra főtitkára volt.
Új Magyar Szó (Bukarest)

A magyarok ne üljenek két lovat – interjú a szavazati jog megvonását javasoló Ioan Holdişsal
Nem tisztességes a más nemzetiségű román állampolgárokkal szemben, hogy a magyarok két lovat üljenek meg egyszerre. Ha ők felvették a magyar állampolgárságot is, menjenek máshová szavazni – vélekedik a Krónikának adott interjúban Ioan Holdiş. A kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) parlamenti képviselője jövőre olyan törvénytervezetet készül beterjeszteni az alsóházban, amely megtiltaná a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarok számára, hogy részt vegyenek a romániai parlamenti és államfőválasztáson.
Képviselő úr, helytálló a bukaresti Libertatea bulvárlapban napvilágot látott nyilatkozata, miszerint törvénytervezetet készül beterjeszteni a parlamentben, hogy vonják meg a magyar állampolgársággal is rendelkező romániai magyarok szavazati jogát?
Pontosítanék. Törvényjavaslatom, amelyet a jövő év elején nyújtok be a képviselőházban, arról szól, hogy azok a magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik felvették a magyar állampolgárságot is, Romániában csak a helyhatósági, valamint az európai parlamenti választásokon szavazhassanak. Ugyanakkor a parlamenti és az államfőválasztás esetében adják le voksukat Magyarországon, ottani jelöltekre, ha már így döntöttek.
De hát a szavazati jog az egy szerzett jog, amelyet indokolt esetben csak az igazságszolgáltatás vonhat meg. Mi köze ennek a kettős állampolgársághoz?
Önnek hiányosak az ismeretei. A magyar nemzetiségű román állampolgárok számára az egy opció, hogy két állampolgárságuk lehet. Nem tisztességes a más nemzetiségű román állampolgárokkal szemben, hogy a magyarok két lovat nyergeljenek meg egyszerre. Ha ők úgy döntöttek, akkor mehetnek át voksolni, de Romániában csak a helyhatósági megmérettetésen kellene szavazniuk, ami normális, hiszen ahhoz joguk van, hogy eldöntsék, ki irányítsa településük sorsát. De ismétlem: a parlamenti és államelnök-választás esetében máshol kellene szavazzanak.
Románia évek óta könnyített eljárásban biztosít állampolgárságot a határon túli románok, elsősorban a moldovai személyek számára, akik automatikusan szavazati jogot is kapnak. Őket miért nem vonja törvénytervezete hatálya alá?
Ezt a javaslatot minden gond nélkül ki tudjuk terjeszteni rájuk is, hiszen a törvénytervezet tökéletesíthető. Módosító indítványként bevehetjük az Ön javaslatát is. Amúgy nem én vagyok az egyedüli ötletgazdája a tervezetnek, több párttársam javasolta, hogy lépnünk kellene e téren.
Nehogy félreértsen, én nem vagyok törvényalkotó, éppen ezért sugallani sem akarom Önnek, kikre terjessze ki a javaslatát. Pártjában, illetve a koalícióban mekkora támogatottsága lesz a kezdeményezésnek?
Attól függ. Parlamenti képviselőként meg kell próbálnom megszerezni hozzá a támogatást, és ha átmegy a törvényhozáson, jó, ha viszont nem, akkor ez van. Nem ez lenne az egyedüli elbukott törvény.
És a szavazati jog megvonásának ötlete a csíkszeredai román–magyar jégkorong-mérkőzés kapcsán kirobbant himnuszbotrány után támadt?
Nem, ezt már korábban fontolgattam, erről tudomást szereztek a Libertatea újságírói, és most rákérdeztek. De mondom, nem én vagyok a tervezet egyedüli kidolgozója. Mellesleg egykori sportolóként én is helytelenítem, hogy a román hokiválogatott tagjai a magyar himnuszt énekelték, hiszen amikor egy bizonyos nemzeti mezt viselsz, nem szurkolhatsz az ellenfélnek.
Ahhoz képest, hogy állítólag kinek szurkoltak, jól megverték a magyar válogatottat. Javaslata azonban érdekes módon kizárólag a magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen irányul. Ön szerint azáltal, hogy felvették a magyar állampolgárságot, megtagadták a román államot?
Mondjon még egy hasonló esetet Európában, amikor egy ország polgárai felveszik egy másik ország állampolgárságát is.
A határon túli románok esete.
Rendben, belefoglaljuk őket is a tervezetbe. Amúgy a kezdeményezésem kapcsán konzultáltam romániai magyarokkal is, és támogatják az ötletet.
Engedje meg, hogy kételkedjem abban, miszerint egy erdélyi magyar támogatná, hogy vonják meg a magyar állampolgársággal is rendelkezők szavazati jogát.
Nézze, nem vagyok egy jöttment, nagyon jól ismerem a magyar kultúrát, vegyes családból származom, magyarok között élek választókörzetemben, Szatmárnémetiben. A városban nagyon sok magyar nemzetiségű lakos helyeselte, és nagyon jónak nevezte a kezdeményezésemet.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Kötelezővé tette a szenátus a himnuszéneklést az iskolákban
Hétfőnként kötelező lesz a román nemzeti himnusz eléneklése az iskolai osztálytermekben, az elemi és gimnáziumi oktatásban – döntött szerdán a szenátus.
A felsőház szerdán 56 igen, 37 nem szavazattal és egy tartózkodással módosította a nemzeti zászlóról, a himnuszéneklésről, valamint a román nemzeti címer használatáról szóló 1994/75-ös törvényt.
A Maria Stavrositu PDL-képviselő által néhány hónappal korábban benyújtott, szerdán elfogadott módosítási javaslat azt is előírja, hogy az elemi és gimnáziumi oktatásban az osztálytermekben ki kell függeszteni a román nemzeti trikolórt.
A képviselő indoklása szerint a tervezet „törvényes keretet teremt ahhoz, hogy a diákok tudatosítsák a nemzeti szimbólumok fontosságát országunk identitásának kinyilvánításában azáltal, hogy ezeket a szimbólumokat folyamatosan, intézményes keretek között használják”.
A módosítást a képviselőháznak is el kell fogadnia.
A PDL-képviselő nem sokkal azt követően nyújtotta be javaslatát, hogy botrányt okozott, hogy szeptember elején botrány robbant ki annak kapcsán, hogy a Románia–Franciaország Európa-bajnoki labdarúgó-selejtező előtt az énekes hibásan énekelte a himnuszt, amiért ötezer lejes bírságot róttak ki rá.
Krónika (Kolozsvár)

Basescu: az RMDSZ akadályozza az állam reformját
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bírálta ismét szerdán Traian Basescu államfő, aki szerint a magyar szervezet akadályozza az állam reformját. Az RMDSZ elutasítja a vádat.
Basescu a közszolgálati rádió egyik műsorában szerdán úgy vélte, hogy az RMDSZ akadályozza az új egészségügyi törvénytervezet közvitára bocsátását, miután az idén nyáron meghiúsította a közigazgatási reformot.
Basescu és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) a nyáron azt javasolta, hogy nyolc óriásmegye alakuljon a jelenlegi mintegy negyven helyett. Az RMDSZ elutasította ezt, mivel az új közigazgatási egységekben kicsi lett volna a romániai magyarok számaránya.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy visszautasítja Basescu vádját, hiszen az RMDSZ mindig támogatta a reformokat, sőt sokkal erőteljesebb reformokat is kért, mint amilyeneket a román társadalom el tud fogadni.
Kelemen elmondta: a jelenleg Ritli László által vezetett egészségügyi tárca körülbelül öt héttel ezelőtt kapott az elnöki hivataltól egy törvénytervezetet, amelynek elemzésére munkacsoport alakult a minisztériumban.
Kelemen kiemelte, hogy a tervezettel van néhány alapvető probléma, ami körültekintő elemzésre szorul. A tervezet ugyanis privatizálná a egészségbiztosítási rendszert, a jelenlegi állami pénztár szerepét nyolc regionális magánbiztosító venné át. Kelemen szerint ez a rendszer az Egyesült Államokban és Svájcban jól működik, de jelentős állami költségvetési támogatás segítségével. Az RMDSZ elnöke szerint a magánbiztosítók elsősorban profitra "haj- tanak", ami nem az adófizetők érdekeit szolgálja.
Egy másik vitatott kérdés, hogy a magánbiztosítók nem kötelesek valamennyi kórházzal szerződést kötni, így az esetleg lefedetlen kórházak a betegekkel fizettetnék meg az ellátás költségeit. Kelemen szerint a biztosítók monopolhelyzetet alakíthatnak ki családorvosok, gyógyszergyártók hálózata révén.
Aggályokat vet fel az is – mondta Kelemen –, hogy a tervezet lehetővé teszi, hogy az állami tulajdonban lévő kórházakat magáncégek működtessék, de nem tisztázza megfelelően, mi történik ezekkel a létesítményekkel, ha csődbe jut a működtető cég.
Vitás a tervezetben az is, hogy magán sürgősségi mentőszolgálati rendszer bevezetését is lehetővé teszi – mondta Kelemen Hunor.
Népújság (Marosvásárhely)

Bernády-ügy: nem hozott megnyugtató döntést a helyi tanács
Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a magyar szülők számára nem hozott megnyugtató döntést csütörtöki ülésén a marosvásárhelyi tanács a 2-es számú általános iskola átnevezése kapcsán: az önkormányzati képviselő-testület nem a magyar szülők által kért Bernády név felvételét szavazta meg, hanem azt, hogy a tanács foglalkozik az üggyel.
„Ezzel a döntéssel csak félig-meddig lehet elégedett az ember, hisz semmiféle határidőt nem szabnak hozzá” – kommentálta a döntést Horváth Kovács Ádám, a szülők kezdeményezését felkaroló Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetője. A szülői akciócsoport képviselői is értetlenül álltak az egyhangúlag megszavazott határozat előtt (A javaslatot a nagy-románia-párti Ioan Sita is támogatta).
„Lehet, hogy ez egy kezdet, de nem látjuk a végét. Mi akkor leszünk elégedettek, amikor a Bernády György nevével feliratozott táblát az iskola homlokzatán látjuk” – szögezte le Bodoni Endre, akinek két gyermeke is a Dózsa György utcai iskolában tanul. A határozat különös megfogalmazásával kapcsolatban Kolozsváry Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője és Benedek István, a szervezet marosvásárhelyi elnöke lapunknak elmondta, hogy azért volt szükség rá, mert az idén még nem lehet egy jövő évtől érvényes miniszteri rendelet alapján dönteni.
Különben a tanintézmény ügye eredetileg nem szerepelt az év utolsó tanácsülésének napirendi pontjai között. Annak ellenére, hogy másfél hónappal ezelőtt Dumitru Matei főtanfelügyelő, aki egyben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi önkormányzati képviselője is, a sajtó képviselői előtt ígérte meg a szülőknek, hogy ő lesz az, aki a testület elé terjeszti a javaslatot, amely az RMDSZ tanácsosai részéről érkezett. Mielőtt az ülésen Kolozsváry Zoltán ülésvezető szavazásra bocsátotta volna a tervezetet, Claudiu Maior alpolgármester saját elképzelését is ismertette.
„Döntsünk arról is, hogy egy más iskolát Marosvásárhely másik jeles polgármesteréről, Emil Dandeáról nevezzünk el” – javasolta. A teremben jelen lévő 21 tanácsos egyhangúlag egyetértett a kiegészítéssel is, eltekintve attól, hogy a városban a kémiaipari gimnázium is Dandea nevét viseli. Felvetésünkre, hogy ezek szerint két ugyanúgy elnevezett iskola lesz a városban, egyes tanácsosok meglepődve kérdeztek vissza: „Miért, már van egy?”.
Kolozsváry Zoltán és Benedek István elmondták, a tanács megvonja az ipari gimnáziumtól a nevet és egy olyan általános iskolának adományozza, amely Dandea idejében épült. Arra a kérdésre, hogy melyik iskola épült az 1920 után kinevezett román polgármester idején, senki nem tudott választ adni.
Amint arról a Krónikában beszámoltunk, a magyar szülők másfél hónap leforgása alatt nyolcezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy az 2-es számú iskola felvehesse alapítója, Bernády György városépítő polgármester nevét, így ez lenne az első magyar személyiségről elnevezett tanintézet a városban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi vezetői azonban a tavaly elhunyt Adrian Păunescuról, Ceauşescu udvari költőjéről neveztetnék el a tanintézetet. Jelenleg a politikai alkuk nyomán egyre inkább úgy tűnik, hogy a város, illetve a tanfelügyelőség demokrata-liberális (PDL) vezetősége hajlandó elfogadni a magyar közösség kérését és a Bernády nevet.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Törvénytelen Székelyföld?
A közigazgatási bíróságon támadta meg a Kovászna megyei prefektúra azt a népszavazást, amelyet a magyarok által többségben lakott megye önkormányzata a Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozásáról írt ki.
György Ervin, a román kormányt képviselő Kovászna megyei prefektus kedden bejelentette egy sajtótájékoztatón, hogy a Kovászna megyei tanács határozata több formai hibát tartalmaz, így a közigazgatási bírósághoz fordultak. A határozatot az önkormányzati képviselők kevesebb mint egyharmada kezdeményezte – tette hozzá a prefektus -, és az elfogadását nem előzte meg közvita.
Korábban felszólította a prefektúra az önkormányzatot a határozat visszavonására, de ez utóbbi kitartott az októberben meghozott döntés mellett.
Eszerint március 11-én Kovászna megye lakosságának két kérdésre kell válaszolnia. Az elsőben a lakosságtól azt kérdezik: egyetért-e Kovászna megye jelenlegi területének módosításával úgy, hogy az öt Bodza-vidéki település (amely lakosainak többsége román) ne legyen része a megyének. A második kérdésben a lakosságnak arra kell válaszolnia: egyetért-e azzal, hogy ez a módosított terület Székelyföld nevű létrehozandó közigazgatási egység része legyen.
A román közigazgatásban ugyanis csak külön-külön létezik a három székelyföldi megye (Kovászna, Hargita és Maros), Székelyföld hivatalosan nem létezik.
A népszavazás ötlete azt követően merült fel, hogy a nyáron Traian Basescu román államfő és az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) javaslatot tett Románia közigazgatási reformjára úgy, hogy egyötödére csökkentették volna a jelenlegi megyék számát. Az így létrejövő új közigazgatási egységekben a magyarság számaránya jelentős mértékben csökkenne.
MTI 
Erdély.ma

Az ország esete a nagy ugrással
Köztudott, hogy a gazdasági válság egy viszonylag felívelő korszaknak vetett véget 2009-ben Romániában is. Hogy az ország meddig nyújtózhat, és meddig ér az a bizonyos gazdasági takaró, arra jó példa, ami a Demokrata Liberális Párt választási ígéretével történt.
Ötvenszázalékos béremelést ígértek a pedagógusoknak – ehelyett az egész közszférára vonatkozó általános fizetészsugorítás következett, hogy az állami költségvetés legalább viszonylagos egyensúlya megtartható legyen.
A kiadáscsökkentés azóta is fő mozgatórugója és célja a kormányoknak, a lefaragás valóságos nemzeti politikai sporttá fejlődött, és sovány vigasz, hogy világjelenségről van szó. Nyilván, ahol korábban is létezett az ún. jóléti állam, ott az életszínvonal süllyedése is viszonylagos.
Jellemző 150 éves folytonosság mutatható ki az ország gazdaságpolitikájában. Románia fejlesztését, Európához való felzárkóztatását a Nemzeti Liberális Párt hirdette meg még a tizenkilencedik században, ez sokáig a magunk erejéből jelszóval folyt, egészen a második világháborúig. A gazdasági nacionalizmus a szocializmus körülményei közt ismét fellángolt, mikor a fafejű Kondukátor vezérlete alatt és az esztelen önellátásra törekvés jegyében minden elképzelhető ágazatot meghonosítottak a Mioriţa hazájában. A példaképek egyike akkor az ún. nagy ugrás árán tízezer év boldogságot ígérő maóizmus volt. Az oktondi kísérlet a mesterséges feltételek, egy életképtelen rendszer összeomlásával totális kudarcba fulladt.
A váltás után a politikai pártok leszálltak a saját erőre támaszkodás évszázados vesszőparipájáról – és átnyergeltek a nemzetközi tőke iránti korlátlan bizalomra. A nagy román ugrásba vetett hit ugyanis majd húsz évig töretlenül fennmaradt, azzal kecsegtették a választókat, hogy ami eddig saját erőből nem sikerült, majd a nemzetközi befektetők levezénylik, és felzárkóztatnak a nyugatiak irigyelt életszínvonalához is.
E hitet ingatta meg a pénzügyi világválság, a tőke ma inkább kifelé takarodik, mint bejön, s még jó, ha valamelyes egyensúlyt sikerül fenntartani. Azoknak lett volna igazuk, akik nem itthon várták ki, hogy rájuk virradjon az a bizonyos általános jólét, hanem – jó hárommilliónyian – már eleve ott bocsátották áruba munkaerejüket, ahol ötször-tízszer annyit adtak érte? Szomorú a mai számvetés az örökös nagy ugrásokra spekuláló országban.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Pârvulescu: az az RMDSZ-t az idén eltávolíthatják a kormánykoalícióból
A közigazgatási reformmal, illetve az alkotmány módosításával kapcsolatos álláspontja miatt az RMDSZ-t az idén eltávolíthatják a kormánykoalícióból – vélekedik Cristian Pârvulescu politikai elemző.
Mozgalmas politikát hoz a 2012-es év, amelyben az egyik törekvés célja az lesz, hogy az RMDSZ szoruljon ki a kormánykoalícióból – nyilatkozta Pârvulescu az Agerpres hírügynökségnek.
A politikai elemző szerint az RMDSZ sorsát két fontos téma pecsételheti meg: az ország regionális-közigazgatási átszervezése, illetve az alkotmánymódosítás kérdése.
Cristian Pârvulescu szerint az év első felében erőteljes offenzíva indul majd, hogy a közigazgatási átszervezés, illetve az alkotmány reformja lehetségessé váljon, ennek pedig része lesz az RMDSZ eltávolítása a hatalomból. Az elemző szerint erre akkor fog sor kerülni, amikor a kormányoldal parlamenti többsége törékeny lesz ugyan, de az RMDSZ nélkül is biztosítható lesz.
Ha az RMDSZ hatalmon marad, ezt a két reformot lehetetlen lesz véghezvinni – szögezte le Pârvulescu, aki szerint ez a fejlemény a kormányoldal és az ellenzék közeledését eredményezheti.
Mint ismeretes, az RMDSZ mindkét témakörben olyan álláspontra helyezkedett, amelyek ellenkeznek a Demokrata Liberális Párt (PDL), illetve a PDL-ben nagy befolyással bíró Traian Băsescu államfő véleményével. A közigazgatási átszervezésnek a PDL és az államelnök tervei szerint még a tavaly meg kellett volna történnie, ám az RMDSZ nem fogadta el, hogy a magyarok lakta megyék ne egymással alkossanak régiókat. Az alkotmány módosítása kapcsán a szövetség többek között elutasítja, hogy a parlament egykamarássá váljon, a törvényhozás létszáma pedig csökkenjen, amint azt a nagyobbik kormánypárt és Băsescu javasolja.
Krónika (Kolozsvár)

Elutasítják a román pártok az etnikai arányosság elvének beépítését a választási rendszerbe
A román ellenzéki és kormánypártok egyaránt elutasítják Tőkés László európai parlamenti képviselőnek azt a javaslatát, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét.
Tőkés pénteken tett közzé egy Traian Basescu államfőnek címzett nyílt levelet, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Basescu támogatását kéri ahhoz, hogy érdemi vita kezdődjön Romániában az etnikai arányosság elvéről és annak a választási rendszerbe való beépítéséről.
Ez az elv azt jelentené, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei számára, így a magyar politikai erőknek is, eltörlik az öt százalékos parlamenti küszöböt, és a kisebbségi közösség számarányának megfelelő mandátumot különítenek el a parlamentben. Ezekért a helyekért kizárólag a nemzeti kisebbségek szervezetei – így a magyar politikai szervezetek is – egymással küzdenének meg.
Sever Voinescu, a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke és szóvivője “megdöbbentőnek és viccesnek” nevezte Tőkés javaslatát. Úgy vélte: amennyiben törvénymódosítási javaslatról van szó, az EMNT elnökének nem Románia elnökéhez, hanem a parlamenthez kell fordulnia. Voinescu szerint az etnikai arányosság elve sehol nem létezik.
Cristian Diaconescu, a román kormánykoalíciót támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű párt elnöke “egzotikusnak” nevezte a felvetést. Szerinte az európai törvénykezésben régóta nincs helye sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációnak, hiszen a pártoknak egyforma eséllyel kell megmérkőzniük egymással a választási küzdelemben. Szerinte elfogadhatatlan, hogy már a választások előtt ismert legyen egy nemzeti kisebbség számára a parlamentben fenntartott helyek száma.
Puiu Hasotti, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője “antidemokratikus aberrációnak” nevezte az ötletet, amit szerinte nem lehet beépíteni a román választási rendszerbe. Catalin Ivan, a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője szerint az arányosság elvét nem csak a nemzeti kisebbségek számára kell biztosítani, hanem Románia valamennyi lakosa számára. A képviselő nem ért egyet az etnikai arányosság elvének bevezetésével, mivel a romániai magyarságot nem érinti hátrányosan a jelenlegi választási rendszer.
Daniel Constantin, a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint Tőkés kezdeményezése nem más, mint egy “kétségbeesett” kísérlet arra, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét a 2012-es választások után is. Constantin szerint ezt a javaslatot sem a felelős román pártok, sem Basescu nem veheti figyelembe.
MTI

Etnikai arányosság: pró és kontra
Merev elutasításba ütközött a román pártok részéről Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az a javaslata, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság  elvét.
Merev elutasításba ütközött a román pártok részéről Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az a javaslata, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság  elvét. Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, Tőkés pénteken tett közzé egy Traian Băsescu államfőnek címzett nyílt levelet, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Băsescu támogatását kéri ahhoz, hogy érdemi vita kezdődjön Romániában az etnikai arányosság elvéről és annak a választási rendszerbe való beépítéséről.  Ez az elv azt jelentené, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei számára, így a magyar politikai erőknek is, eltörlik az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és a kisebbségi közösség számarányának megfelelő mandátumot különítenek el a parlamentben. Ezekért a helyekért kizárólag a nemzeti kisebbségek szervezetei – így a magyar politikai szervezetek is – egymással küzdenének meg.
Kománypártok: vicces, egzotikus, döbbenetes
Tőkés javaslatát Sever Voinescu, a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) alelnöke és szóvivője „megdöbbentőnek és viccesnek” nevezte. Voinescu úgy vélte: amennyiben törvénymódosítási javaslatról van szó, az EMNT elnökének nem Románia elnökéhez, hanem a parlamenthez kell fordulnia. Voinescu szerint az etnikai arányosság elve sehol nem létezik. Cristian Diaconescu, a kormánykoalíciót támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű párt elnöke „egzotikusnak” nevezte a felvetést. Szerinte az európai törvénykezésben régóta nincs helye sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációnak, hiszen a pártoknak egyforma eséllyel kell megmérkőzniük egymással a választási küzdelemben. Szerinte elfogadhatatlan, hogy már a választások előtt ismert legyen egy nemzeti kisebbség számára a parlamentben fenntartott helyek száma.
Román ellenzék: ez aberráció!
Puiu Haşotti, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője „antidemokratikus aberrációnak” nevezte az ötletet, amit szerinte nem lehet beépíteni a román választási rendszerbe. Cătălin Ivan, a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője szerint az arányosság elvét nem csak a nemzeti kisebbségek számára kell biztosítani, hanem Románia valamennyi lakosa számára. A képviselő nem ért egyet az etnikai arányosság elvének bevezetésével, mivel a romániai magyarságot nem érinti hátrányosan a jelenlegi választási rendszer. Daniel Constantin, a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint Tőkés kezdeményezése nem más, mint egy „kétségbeesett kísérlet” arra, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét a 2012-es választások után is. Constantin szerint ezt a javaslatot sem a felelős román pártok, sem Băsescu nem veheti figyelembe.
RMDSZ: a javaslat kivitelezhetetlen
Az etnikai arányosság elvét tavaly november végén Toró T. Tibor, az EMNT által életre hívott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke ajánlotta korábban az RMDSZ figyelmébe, hogy érvényesítse az etnikai arányosság elvét a romániai kormánykoalícióban a választási rendszer módosításáról folytatott tárgyalásokon. Toró szerint a román többség számára is előnyös lenne a módosítás, hiszen így a kisebbségek garantáltan parlamenti keretek között folytathatják érdekérvényesítési munkájukat, és nem áll fenn annak veszélye, hogy a viták az utcára kerülnek. Toró közölte, hogy módosító javaslatukat átadják az RMDSZ parlamenti frakciójának.
Akkor lapunk megkérdezte Márton Árpád parlamenti képviselőt, az RMDSZ választási szakértőjét a felvetésről. Márton Árpád  az ÚMSZ-nek elmondta: elemezte és „az elképzelt formában” kivitelezhetetlennek tartja Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnökének azt a javaslatát, hogy a jövő évi parlamenti választásokon a magyar szervezetek előre meghatározott számú parlamenti mandátumért versenyezhessenek egymással. A képviselő szerint a koalícióban jelenleg kialkudott választási rendszer erre semmiképp nem alkalmas. „Tegyük fel, hogy a képviselőházban a 6,5 százaléknak megfelelő húsz helyet különítenek el a magyar kisebbség számára egy kompenzációs listán. Akkor Hargita és Kovászna megyében nem lesznek egyéni választókerületek, vagy ezekben a megyékben csak román pártok jelöltjei indulnak?” – sorolta ellenvetéseit az RMDSZ választási szakértője. Márton szerint ugyanez a helyzet állna fenn a listás választási rendszer esetében is. „A listás választásokon is bizonyos számú mandátumért versengtek megyénként a jelöltek” – magyarázta lapunknak a képviselő.
Mégis megfontolják?
A politikus mindazonáltal megfontolandónak tartja a Toróék által javasolt elvet. Mint mondta, elképzelhető az a rendszer, hogy a népszámlálási adatok alapján számolják ki, hány mandátum jár a kisebbségeknek, szervezeteik jelöltjei pedig egyéni kerületekben induljanak a választásokon. Az a szervezet pedig, amelyik túllépi a küszöböt, annyi mandátumot kapjon, amennyi az adott nemzetiség lakossági aránya szerint megilleti. „Ha a lakosság nemzetiségi megoszlását figyelembe vesszük, 300 fős képviselőház esetében 19,5 mandátum jutna a magyar kisebbségnek. Ha mondjuk a magyar szervezet túllépte a küszöböt és tíz jelöltje nyert az egyéni választókerületben, megkapná a neki járó további 9 mandátumot, s a megmaradt helyekre kezdenék el a többi pártnak járó szavazatok visszaosztását. Ha tehát a kompenzációs listáról elérhető helyek száma mondjuk száz, akkor ebből levonják a magyar szervezetnek járó 9 helyet, és a maradék 91-re kezdenék a visszaosztást” – magyarázta. Márton javaslatát megfogalmazta a koalíciós tárgyalásokon is, ám a román partnerek „nem fogadták kitörő örömmel”.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar előválasztás
Egy emberként utasította el a román politikai élet az EMNT etnikai arányosságra tett javaslatát, mi több, az RMDSZ is megorrolt miatta, mivel saját politikai monopóliuma elleni mesterkedést lát benne.
Holott a javaslat önmagában a méltányosság elve szerint rendezné a hazai interetnikai viszonyok parlamenti vetületét, s ha a kisebbségeket számarányuknak megfelelő képviselői hely illetné meg a törvényhozásban, bizonyára a nacionalista uszítás is veszítene intenzitásából közéletünkben. Közélet, mely a jelek és a javaslatra aggatott egzotikus jelzők szerint nem érett még meg az ilyenszerű megoldások befogadására. Ha a többség nem hajlik még rá, megfontolandó, hogy nem belső magyar egyezség útján kellene-e valami hasonlóra törekednünk. Nem igaz ugyanis, hogy a méltányosság e formája elérhetetlen lenne számunkra, ha valamennyien akarjuk. A képviselői helyek maximalizálása ugyanis szavazóink mozgósítása révén megvalósítható cél, miként az volt az eddigiekben is, hiszen amíg e szavazótábor nagyjából egységesen lépett fel, úgy a kétezres évek elejéig a romániai magyarságnak mindig sikerült számarányának megfelelő hányadot megszereznie a felső- és alsóházi mandátumokból. Ma már eme egység nem áll fenn, s bárhogyan ítéljük is ezt meg, új megoldás után kell nézni. Ez pedig nem lehet egyéb, mint egy összmagyar előválasztás, melyen a magyar pártok tisztességesen megmérkőznek egymással, és kiszámíthatóvá válik, kit mekkora rész illet meg a képviseletből. Aztán hogy országos listát állítsanak-e a pártok, vagy másként oldják meg az előválasztást, azon lehet vitatkozni, de tulajdonképpen egy, a pártokra leadott szimpátiavoks már irányadó lehetne a képviselő-jelölti helyek elosztása dolgában. A parlamentbe persze mindhárom mai párt egy közösen létrehozott negyedik égisze alatt jelöltethetné embereit azok politikai tőkéje arányában, s ameddig az arányosság valamilyen formában érvényesül a választási gyakorlatban, túl rosszul nem járhatunk. (A Demokrata Liberális Párt javasolta egyéni választókerületes többségi rendszer persze súlyosan diszkriminatív lenne a kisebbségekre nézve, meghiúsítana minden igazságos elosztást.) A választási szövetség viszont magyar pártjaink szótértésének is jót tenne, megkezdődhetne végre az a konstruktív párbeszéd, melyről a nyeregben ülők egyelőre hallani sem akarnak, de melyet hosszabb távon úgysem kerülhetnek el. A kérdés csak az, vereségük lesz-e az ára e felismerésnek.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Pápai nyomás Băsescura
Segítséget kértek az államfőtől a katolikus egyházi vezetők a levéltári törvény ügyében
Vatikáni nyomásgyakorlásnak is minősíthető nyílt levél érkezett a napokban a román államelnöki hivatalhoz, amelyben a romániai katolikus egyházi főméltóságok arra kérik Traian Băsescut: járjon közbe annak érdekében, hogy mielőbb lépjen életbe az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatását lehetővé tevő törvény.
A múlt év decemberében tartott katolikus püspökkari konferencia résztvevői nyílt levélben fordultak Traian Băsescuhoz, a lapunk birtokában lévő dokumentumot múlt héten iktatta az államelnöki hivatal. Ismeretes, hogy az egyházak által kért törvényt tavaly elfogadta a parlament, ám elakadt az Alkotmánybíróságon, így a kommunista hatalom által „átvett” levéltári anyagok nem kerülhettek vissza jogos tulajdonosaikhoz.
Bíborosi tekintély
Nagy Mihály Zoltán, az Állami Levéltár aligazgatója úgy véli, a nyílt levél – annak ellenére, hogy késve kerül az államfő elé, mert alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályt nem írhat alá az államfő – azért jelentős, mert így az érintett felek is megszólalhattak. „Az egyházak eddig nem igazán hallatták hangjukat a szakma és a közvélemény előtt” – magyarázta. Kérdésünkre, mekkora súlya van egy ilyen nyílt levélnek, Nagy hangsúlyozta: a hónap elején bíborossá kreált Lucian Mureşan, a balázsfalvi székhelyű Fogaras–Gyulafehérvári Görög Katolikus Főegyházmegye nagyérseke is a levél aláírói között szerepel, így mindenképp sokat nyom a latban, még akkor is, ha a keltezésekor még nem volt bíboros. „Amikor a püspökkari konferenciák megszólalnak, ott van mögöttük a Szentszék is” – hangsúlyozta Nagy, aki szerint egy ilyen lépés a nyomásgyakorlás egyik eszközeként is felfogható.
Az egyház nem adja fel
„Függetlenül az Alkotmánybíróság döntésétől és a törvény alakulásától, továbbra sem mondunk le az egyházi levéltári anyagainkról, és továbbra is harcolni fogunk azért, hogy visszakapjuk a dokumentumainkat” – fogalmazott lapunk megkeresésére Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke. A pápai káplán hozzátette, különösen nagy anyag nem illeti egyébként a római katolikus egyházat, az „igazi várományosok” a görög katolikusok, akiknek iratai az egyház 1948. évi felszámolása alkalmával vagy megsemmisültek, vagy az ortodox egyházhoz, onnan pedig az állami levéltárba kerültek.
Az egyházak kérését kommentálva Nagy Mihály Zoltán úgy vélekedett: el kell fogadni és tiszteletben kell tartani a tulajdonjogi kérdéseket, amelyek az ügy kapcsán felmerülnek. Emlékeztetett: első szakaszban, 1950-ben az egyházak belső igazgatása szempontjából is fontos  iratokat, az anyakönyveket kellett átadni  az állami hatóságoknak, később az 1971-es  – 1974-ben módosított – levéltári törvény  iratanyagaik állami levéltárnak történő beszolgáltatására kötelezte az egyházakat. „Ha az egyházak betartják az irattárolás szabályait, biztosítják az iratokhoz való hozzáférést és a dokumentumokról pedig mikrofilm készül, amely az állami levéltárakba kerülnek megorzésre, szakmailag nincs semmi, a visszaszolgáltatás ellen felhozható érv” – hangsúlyozta az Új Magyar Szónak az Állami Levéltár aligazgatója.
Hogyan tovább?
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a taláros testület nem tartalmi, hanem csupán formai okokra hivatkozva nyilvánította alkotmányellenesnek a törvényt, azzal érvelve, hogy a jogszabályban a képviselőház által elfogadott jelentős módosításokat a szenátus már nem véleményezhette, ezzel pedig sérült a parlament kétkamarás törvényhozási jogalkotási elve. A törvényt az ellenzék támadta meg az Alkotmánybíróságon.
Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, a tervezet egyik előterjesztője lapunknak elmondta: a február 1-jén kezdődő parlamenti ülésszakban a törvény a szenátus szakbizottsága elé kerül, utána a szenátus plénumának kell megszavaznia. Ezt követően a képviselőház kulturális és művelődési szakbizottsága, illetve plénuma kell hogy jóváhagyja. „Ez a procedúra akár másfél hónapig is eltarthat, nagy valószínűséggel ismét jogi huzavona lesz belőle” – nyilatkozta lapunknak a képviselő. A politikus tart attól, hogy a Demokrata Liberális Párt ezúttal nem fogja egykönnyen megszavazni a szociáldemokrata párt által „magyarbarátnak” tartott törvényt, de – mint mondta – „a kedvező döntés elmaradása esetén koalíciós vitákra kell számítani, ugyanis az RMDSZ számára prioritás ez az ügy”.
Farkas István
Új Magyar Szó (Bukarest)

Katolikus püspökök fordultak Băsescuhoz a levéltári törvény módosítása érdekében
Levélben kérte Traian Băsescu segítségét a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia, amelynek tagjai az államfőtől várnak segítségét az egyházaktól a kommunizmus idején elkobzott egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatása érdekében. A római, a görög, az örmény és a bolgár katolikus egyházakat magában tömörítő szervezet decemberi ülésén döntött a levél tartalmáról. A parlament tavaly megszavazott egy törvényt, amely lehetővé tette volna az egyházi levéltári anyagok restitúcióját, azonban az alkotmánybíróság formai kifogások miatt alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a jogszabályt. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári római katolikus érsekség általános helynöke az Új Magyar Szónak elmondta: nem mondanak le a román állami levéltárhoz került irataikról függetlenül attól, hogy mit döntött az alkotmánybíróság. A pápai káplán szerint különösen nagy anyag nem illeti egyébként a római katolikus egyházat, az „igazi várományosok” a görög katolikusok, akiknek iratai az egyház 1948. évi felszámolása alkalmával vagy megsemmisültek, vagy az ortodox egyházhoz, onnan pedig az állami levéltárba kerültek. Nagy Mihály Zoltán, az Állami Levéltár aligazgatója a lapnak elmondta, a nyílt levél – annak ellenére, hogy késve kerül az államfő elé – jelentős, mert így az érintett felek is megszólalhattak. Nagy szerint a lépés a nyomásgyakorlás egyik eszközeként is felfogható. A katolikus egyházon kívül a romániai magyar protestáns egyházak is vissza szeretnék kapni a tőlük jogtalanul elkobzott levéltári anyagokat, amelyek között többnyire az egyházak belső igazgatása szempontjából fontos iratok, például anyakönyvek találhatók. Az alkotmányellenesnek nyilvánított törvény szerint az állami levéltárnak mikrofilmes másolatot kellett volna készítenie az egyházak által visszakért iratokról, de ezeket csak akkor adhatták volna át, ha az egyházak megfelelő tárolási helyet biztosítanak. Kerekes Károly, a levéltári törvény módosításáról szól törvény egyik kezdeményezője szerint a jogszabály a február 1-jén kezdődő parlamenti ülésszakban a szenátus szakbizottsága elé kerül, majd a szenátusnak és a képviselőháznak is döntenie kell a tervezetről. Az RMDSZ képviselője szerint a folyamat akár másfél hónapig is eltarthat. A politikus ugyanakkor megjegyezte, az egyházi levéltári iratok restitúcióját nacionalista hangvételű vita övezte, és előfordulhat, hogy a PDL ezúttal nem fogja megszavazni az ellenzék által magyarbarátnak” tartott törvényt. (maszol)
Transindex.ro

Többen vagyunk, akik másképp képzelik el az együttélést”
Határozottan elítélik a Mátyás-szoborcsoport újabb meggyalázását
Még meg sem száradt jóformán a festék a Kolozsvár főterén álló Mátyás-szoborcsoport talapzatán, a Facebook közösségi oldalon már kedden éjszaka terjedt a kétnyelvű felhívás: Igazságot Mátyásnak! Élőláncot a műemlékeinknek! Égő gyertyával a kezükben mintegy százötvenen, többségben fiatalok állták körbe tegnap délután Fadrusz János alkotását, tanúbizonyságot téve arról: nem hagyják magára Mátyás királyt, határozottan elítélik a vandalizmust és a város műemlékeinek meggyalázását. Egy évvel azután, hogy ismeretlen tettesek műanyagot és gumidarabokat égettek a szobor talapzatának Szent Mihály-templom felőli oldalán, futótűzszerűen terjedt a hír kedden este 11 óra előtt: az államfő- és kormányellenes tüntetésen fekete színű festékszóróval gyalázták meg a műemléket. Az RMDSZ és az EMNP azonnal közleményben reagált a történtekre, Radu Moisin ideiglenes polgármester bűnvádi eljárást helyezett kilátásba.
Az RMDSZ-t szidalmazó, obszcén feliratot valamikor 21.20 óra után festették a Fadrusz-alkotás talapzatára. László Attila az ügy kapcsán elmondta: kilenc óra után tíz perccel hagyta el a Főteret, amikor a tüntetők már hazafelé indultak. Kolozsvár alpolgármestere hangsúlyozta: alig pár perccel azután, hogy távozott, telefonon értesítették a történtekről.
A Főtéren tartózkodó csendőrök még aznap este azonosították a tetteseket, a négy személyt előállítottak, és átadták őket a rendőrségnek. Anca Purdea, a Kolozs megyei rendőrkapitányság szóvivője úgy nyilatkozott: a fiatalokat – Adriana M. (29 éves), Răzvan D. (22 éves), Ionuţ G. (23 éves), Raul T. (23 éves) – az 1-es számú rendőrőrsre szállították, közülük három személyt 200 lejre bírságoltak, egyiküket pedig szóbeli figyelmeztetésben részesítették. Sajtóhírek szerint a tettesek a kolozsvári U FC drukkerei. – Felelőtlennek tartom a fiatalok cselekedetét, annál is inkább, mivel az egyik elkövető újságíró – nyilatkozta László Attila, hozzátéve: nem a város szimbólumait kellett volna politikai üzenetének tolmácsolására használniuk. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a kolozsvári lakosság nem követi ezt a „mintát”.
RMDSZ–EMNP: Nincs helye a vandalizmusnak!
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, a Kolozs megyei szervezet elnöke lapunknak tegnap reggel elmondta: mélységesen elítéli a történteket. – Egyetértek a békés tüntetéssel, ugyanis ez a demokrácia velejárója. Azt viszont a leghatározottabban elítélem, hogy a demonstráció nacionalista felhangú megnyilvánulássá fajult. El tudom fogadni, mi több, meg is értem, hogy a szociális vagy társadalmi problémák miatt a polgárok az utcára vonulnak és tüntetnek, de elfogadhatatlannak tartom a vandalizmust – nyilatkozta a politikus. Véleménye szerint a rendfenntartó erők képviselői nem láthatták, amikor a tettesek gyalázkodó szöveget mázoltak a szoborra, ugyanis egy molinó mögé rejtőzve hajtották végre az akciót.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke – az általuk képviselt szervezetekkel karöltve – úgyszintén elítélték a történteket. Közleményében az RMDSZ nyomatékosította: a tiltakozásnak, a tüntetésnek, amiként a politikusok és a politikai pártok ellen irányuló kritikának is helye van az országban, és kell is, hogy legyen egy demokratikusan működő társadalomban. „Nincs helye viszont annak, hogy felelőtlen emberek köztéri szobron, féltve őrzött műemléken töltsék ki bosszújúkat. Nincs helye annak, hogy egyesek békés tiltakozást használjanak fel arra, hogy megalázzanak egy egész nemzeti közösséget” – olvasható a szövetség közleményében. Kelemen Hunor arra is kitért, hogy tárgyalt Traian Igaşsal, arra kérve a belügyminisztert: büntessék meg a huligánokat.
Gergely Balázs az EMNP nevében kifejtette: felforgató jellegű provokációnak minősítik a szoborcsoportot meggyalázó akciót, amelynek célja csupán a figyelem elterelése az utóbbi napokban kirobbant kormányellenes tüntetésekről. „A román kormány megszorító intézkedéseiért nem Mátyás király, az egyik kormányzó párt tetteiért pedig nem az erdélyi magyarság a felelős!” – írták a közleményben. Elfogadhatatlannak minősítették ugyanakkor, hogy a kormányzattal szembeni elégedetlenségnek, valamint a kormány és az ellenzék között zajló állóháborúnak az erdélyi magyar közösség legyen a bűnbakja, „egyetemes értékű műemlékeink pedig csatamezővé váljanak”. A néppárt úgy gondolja, megalapozott a gyanú, miszerint a kormányellenes tüntetésen történt szoborgyalázás csakis a rendőrség és a csendőrség hallgatólagos hozzájárulásával történhetett meg, „hiszen a rendfenntartó erők rég nem látott jelenléttel »biztosították« a tüntetést”.
Bűnvádi feljelentést kezdeményezne Moisin
Elszigetelt incidensnek nevezte a felirat ügyét Radu Moisin megbízott polgármester. – A kolozsvári tüntetők bebizonyították, hogy civilizáltan tiltakoznak. Ez volt az egyedüli zavaró esemény. Négy személy követte el a vandál cselekedetet. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal jogászai már dolgoznak a bűnvádi feljelentés szövegén, amelyet Kolozsvár megyei jogú város nevében személyesen nyújtok majd be. Annál is inkább, mivel a szobrot közpénzen restaurálták – hangsúlyozta a politikus azon a sajtótájékoztatón, amelyet szerdán délelőtt a városháza üvegtermében szervezett annak kapcsán, hogy elkészült Kolozsvár 2012-es költségvetés-tervezete. Az újságírók kérdés-özöne előtt azonban meghátrálni kényszerült, és kijelentette: a találkozó célja a város közigazgatásának tárgykörébe tartozik, ezért az újságíróknak azt tanácsolja, hogy a politikai kérdéseket a Demokrata-Liberális Párt székhelyén tegyék fel. Az újságírók véleménye ez volt: a Mátyás-szoborcsoport bemocskolása nem pusztán politikai kérdés.
– Kolozsváriként önök sem akarhatják, hogy ehhez hasonló incidensek megismétlődjenek. Ami történt, az nem kihágás, hanem bűncselekmény. Ezúton hívom fel a lakosság figyelmét, hogy véleménynyilvánításkor, tiltakozásképpen őrizzék meg nyugalmukat – figyelmeztetett Moisin. Mint kiderült, a megbízott polgármester egyelőre nem szándékszik semmilyen megrovásban részesíteni Ionuţ Ţene városházi alkalmazottat, amiért a tulajdonában lévő Napoca News hírportál egyik riportere is a négy elkövető között van. Ţene egyébként a román újságírók előtt is magyarellenessége folytán vált közismertté.
Újabb felirat a prefektúránál
Már tegnap délelőtt, a sajtó és a közvélemény nyomására a köztisztasági vállalat munkatársai eltávolították a feliratot a szoborról, a nap folyamán pedig László Attila alpolgármester folyamatosan egyeztetett az ügyben Marcel Bonţidean rendőrfőparancsnokkal. A délutáni órákban a prefektúra épülete mögött lévő egyik ingatlanon ugyanaz a sértő, RMDSZ-t gyalázó szöveg jelent meg, mint kedden éjjel a Mátyás-szoborcsoport talapzatán. Feltételezhető volt, hogy a tettesek is ugyanazok, ugyanis ezt is festékszóróval mázolták az épület falára.
Igazságot Mátyásnak! Élőláncot a műemlékeinknek! címmel tett közzé felhívást Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke már kedden este a Facebookon, arra biztatva a kolozsváriakat, a szerdai villámcsődületen bizonyítsák: hajlandók kiállni a szoborcsoport ügyéért, nemet mondva a vandalizmusra. A meghirdetett időpontban, délután 4 órakor mintegy 150-en gyűltek össze – többnyire fiatalok –, akik élőlánccal vették körül a szoborcsoportot, egy-egy égő gyertyával vagy mécsessel a kezükben.
– Értesítettem a román diákszervezeteket is, és ők is elítélték ezt a fajta magatartást – magyarázta a Szabadságnak Talpas Botond, a villámcsődület kezdeményezője. Hozzáfűzte: kedden este „velünk azonos korosztálybeliek követték el a műemlékgyalázást, mi pedig meg akartuk mutatni, hogy többen vagyunk olyanok, akik másképpen képzelik el a közös együttlétet”.
Lapzártakor: mindegy 200 tüntető gyűlt össze ismét Kolozsvár főterén, akik kormány- és államfőellenes rigmusokat skandáltak. A Mátyás-szoborcsoportot ezúttal csendőrök és helyi rendőrök őrizték.
Szabadság (Kolozsvár)

Ismét meggyalázták Mátyást
Mondhatni, szinte már várható volt, hogy az egészségügyi törvénytervezet miatt múlt héten kirobbant megmozdulások előbb-utóbb nacionalista síkra terelődnek. Ezen megnyilvánulások helyszínéül a tettesek ismét Kolozsvárt, a kincses város Főterét és az itt pompázó, nemrég felújított Mátyás-szoborcsoportot szemelték ki. Valószínűleg nem véletlenül, hiszen azok, akik a kedd esti tüntetés alkalmával meggyalázták a műalkotást, és trágár szavakat („Muie UDMR”) festettek ennek talapzatára, nagyon is jól tudták, hogy ezáltal milyen reakciókat váltanak majd ki. Nagyon is tisztában voltak azzal, hogy Fadrusz János alkotása milyen jelentőséggel bír a magyar közösség számára, milyen szellemi értékeket képvisel, és milyen érzékenységeket fognak érinteni a műalkotás összemázolásával.
Teljesen természetes, hogy az országban napok óta tartó tiltakozáshullám – amely Bukarestben összecsapásokhoz is vezetett a tiltakozók egy része és a rendfenntartó erők között – az RMDSZ ellen is irányul, hiszen az érdekvédelmi szövetség a demokrata-liberális mellett fő kormányzati tényező. Nem beszélve arról, hogy az RMDSZ kezében van az egészségügyi tárca irányítása, így a szövetség hangsúlyozottan érintett az ügyben. Egyértelmű tehát, hogy a tiltakozók felháborodásától, elégedetlenségétől és ellenszenvétől az RMDSZ sem mentesül. Az viszont teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy a tüntetők közül egyesek mindezt egy műemlék meggyalázása, összemázolása és lefestése által juttassák kifejezésre. Számos lehetőség létezik arra, hogy az emberek világgá kürtöljék követeléseiket, illetve az államelnökkel, a miniszterelnökkel és a kormányt alkotó pártokkal szembeni esetleges elégedetlenségüknek hangot adjanak. Ebből is világosan látszik, hogy a Mátyás-szoborcsoport ismételt meggyalázása – legutóbb tavaly ilyenkor a nyilvánosság számára máig ismeretlen tettesek műanyagot és gumidarabokat égettek el a műalkotás talapzatának Szent Mihály-templom felőli oldalán – tudatos cselekedet volt, szándékosan követték azt el, mi több: a tettesek provokációnak szánták a trágár szavak felfestését a talapzatra.
A történtek kapcsán ugyanakkor jogosan tevődik fel immár a kérdés, hogy ettől a pillanattól kezdve mennyire tekinthetők hitelesnek az esetleges további megmozdulások, pontosan mi ezeknek a célja, illetve kik állnak az utcára vonuló tömegek mögött, kik mozgatják, irányítják a háttérből az eseményeket. Félő, hogy a Raed Arafat melletti – egyébként teljesen jogos – kiállásként országszerte elterjedt tiltakozáshullám mára egészen más dimenziót kapott. Ezt bizonyítja a kedd esti kolozsvári eset is, és a Fadrusz-alkotás meggyalázása: valaki/valakik célja a megmozdulásokat szociális síkról nacionalista „utakra” terelni, és magyarellenes hangulatot kelteni. Természetesen találgatni lehetne az okokat, hogy mindez kinek, illetve miért lenne az érdeke, tény viszont az: tudatosan jártak el a tettesek, akikről időközben kiderült, hogy az U FC focicsapat – akik köztudottan híresek magyarellenességükről – drukkerei. Nem árnyalja a helyzetet az sem, hogy hasonló feliratot fedeztek fel a tegnapi nap folyamán a Kolozs megyei prefektúra épületén is. Ha kizárólag kormány- és nem magyarellenes megnyilvánulásról lenne szó, akkor a tettesek miért csak az UDMR feliratot mázolták fel a szobor talapzatára, illetve a kormány helyi képviseletének a székhelyére? Tudtommal a fő kormánypárt nem az érdekvédelmi szervezet, hanem a PD-L…
A négy tettest, akik közül három fiú és egy lány, a kedd esti tüntetésen jelenlévő csendőrök rövidesen a (bűn)cselekmény végrehajtása után előállították, és a rendőrőrsre szállították. A hírek szerint a vonatkozó jogszabályok értelmében 1000 és 500 lej közötti pénzbírsággal sújtották őket. Ezzel azonban még az alapvető probléma nem oldódott meg, ami a Mátyás-szoborcsoport jövőbeni védelmét illeti. Hiszen mi a garancia arra, hogy egy következő tüntetés alkalmával ugyanezen csoportosulások vagy más személyek nem követnek el hasonló vandál cselekedetet. Valamelyes megoldást talán a szoborcsoport bekerítése jelentene, amelynek lehetősége korábban már felvetődött, és talán a jelenleginél hangsúlyosabb védelmet biztosítana Mátyás királyunk és hadvezérei számára. Eljött tehát az ideje annak, hogy a helyi önkormányzat, a magyar érdekképviselet, illetve a kérdésben illetékes személyek megtegyék ennek érdekében a szükséges, konkrét intézkedéseket.
PAPP ANNAMÁRIA 
Szabadság (Kolozsvár)