Jön a tiszta egyéni kerületes választási rendszer
Elfogadta a szenátus a frissen kormányra került Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség választásitörvény-módosítását, amely egyfordulós, tiszta egyéni választókerületes választási rendszer bevezetését irányozza elő.
A tervezet értelmében az első forduló után az a jelölt nyer mandátumot az egyéni választókerületben, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül a voksok arányától. Második fordulóra csak akkor kerülne sor, ha szavazategyenlőség alakul ki az élen.
A módosítást mind az RMDSZ, mind a vele együtt ellenzékbe került Demokrata-Liberális Párt (PDL) ellenezte, mivel az nem biztosítja az arányos képviseletet, azonban a felsőház mégis megszavazta 77-9 arányban, mivel az USL már két héttel ezelőtt többségbe került ott. Tizenhét szenátor tartózkodott.
USL: több felelősség, nagyobb legitimitás
A vitán Victor Ponta frissen kinevezett kormányfő is részt vett, mint az indítvány társszerzője. A másik kezdeményező az USL másik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu. Ponta indoklása szerint a négy évvel ezelőtt alkalmazott választási rendszert számos kritika érte, és az új rendszert szerint egyrészt letisztulna a politikai élet, másrészt megerősödne a kötelék a mandátum nyertese és a választók között. Crin Antonescu is úgy vélte, hogy a kettejük által javasolt rendszer több hatalmat és felelősséget ruház a választókra, a politikai szférának pedig nagyobb legitimitást biztosít. Ponta azt is elmondta, hogy később a képviselők számának csökkentéséről és a politikai migráció visszaszorításáról is indítványt nyújtanak be.
Mint arról beszámoltunk, a négy évvel ezelőtti választások előtt sajátos hibriddé alakították át az addig listás választási rendszert. Kialakították ugyan az egyéni választókerületeket, de csupán az a jelölt nyert automatikusan, aki 50 százaléknyi plusz egy szavazatot kapott. A többi mandátumról a listás választásokon alkalmazott módszer alapján, sorsolásszerűen döntöttek, így előfordult, hogy egy jelölt több mint tízezer szavazattal sem kapott mandátumot, míg egy másik már néhány tucatnyi vokssal is képviselő lett.
RMDSZ, PDL: arányos képviselet kell
A tervezetet a PDL nevében Cristian Rădulescu szenátor elvetette, bár korábban a demokrata-liberálisok is a tiszta egyéni választókerületes rendszer hívei voltak, már csak azért is, mert annak bevezetését a párt mentora, Traian Băsescu államfő volt. Most azonban Rădulescu arról beszélt: az USL tervezete megvalósíthatatlan, és súlyos alkotmányossági problémákat is fölvet. „A tervezet kiiktatja azon kitételt, amelynek értelmében a pártok jelöltjei által kapott töredékszavazatokat is mandátummá lehet alakítani. Más szóval az arányosság minden elemét kiiktatják, ami minden demokratikus választási rendszer alapja. Alkotmányossági problémák merülnek föl, mivel így megtörténhet, hogy egy olyan párt, amely a választásokon 30-35 százalékot szerez, a parlamentben a mandátumok akár 90 százalékát is megkapja, ami teljesen antidemokratikus. Megvalósíthatatlan és jelentős alkotmányossági problémákat felvető kezdeményezésről van szó” – szögezte le a PDL-s szenátor.
Az RMDSZ nevében Markó Béla szögezte le: bár elismeri, hogy a jelenlegi rendszer nem jó, a tiszta egyéni választókerületes voksolással sem ért egyet, mivel az arányos képviselet mellett tör lándzsát.
Elismerte a rendszer azon előnyét, hogy így a legnagyobb párt vagy pártkoalíció stabil többségre tehet szert, azonban ez az ellenőrzés lehetőségét is kiiktatja. „Emellett egy olyan, relatíve nagy területű országban, mint Románia, amelynek számos hagyományos régiója van, számos helyi közösséggel, arányos rendszer szükséges, olyan szűrővel, mint az 5 százalékos küszöb. Ez biztosítaná a különböző vidékek, érdekek, doktrínák képviseletét, még ha azok kisebbségiek is” – indokolta Markó, miért tartja az RMDSZ hibának az arányos képviselet kiiktatását.
Markó szerint az lenne a legjobb, ha visszatérnének a korábbi megyei listás rendszerhez, de ha ez nem lehet, akkor is olyan – akár vegyes – rendszert kéne kialakítani, amely biztosítja az arányosságot.
Mint arról beszámoltunk, három héttel ezelőtt a választási törvény módosításával megbízott parlamenti bizottság olyan tervezetet dolgozott ki, amely német mintára vegyes rendszert vezetne be, oly módon, hogy a szenátorok és a képviselők mintegy felét egyéni választókerületben, a másik felét pedig listáról választanák meg. E tervezet – mint ahogy azt Márton Árpád, a bizottság RMDSZ-es tagja korábban a Krónikának elmondta – az RMDSZ támogatását is élvezte, mivel képes lett volna biztosítani az arányosságot.
A szenátus által tegnap elfogadott tervezet még nem léphet hatályba, mivel arról döntő kamaraként még az alsóháznak is szavaznia kell, ott pedig még kérdéses, megszavaznák-e, bár a nemzeti kisebbségek és az UNPR támogatásáról biztosította az új kormányt.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Kedvezőtlenül módosították a választási törvényt
Egyfordulós, egyéni választókerületes többségi választási rendszer bevezetését szavazta meg kedden a szenátus, amely a hatályban lévő arányos voksolási rendszert helyettesítené. Az RMDSZ a módosítás elutasítását kérte, ez a rendszer ugyanis jelentősen csökkentheti a romániai magyarság politikai súlyát.
A választási törvény módosítását Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu, a hatalomra került Szociálliberális Szövetség (USL) társelnökei kezdeményezték. Az indítványt 77 szenátor támogatta, kilencen ellene szavaztak, és 17-en tartózkodtak. A most megszavazott új rendszert már a novemberi parlamenti választásokon alkalmazhatják, így az a jelölt juthat mandátumhoz, aki a legtöbb szavazatot gyűjti össze, és megszűnik a töredékszavazatok visszaosztása. A jelölteknek nem kell már megszerezniük a leadott szavazatok 50 százalékát plusz egy voksot, így a törvényhozókat is ugyanúgy választanák meg, mint a polgármestereket és a megyei tanácselnököket, vagyis egy fordulóban.
Az RMDSZ a törvénymódosítás elutasítását kérte, hiszen az arányos rendszer megszüntetésével csökkenhet a romániai magyarság parlamenti képviselete. A jogszabályról a képviselőháznak is szavaznia kell még. Markó Béla RMDSZ-szenátor a szenátusi vitában kifejtette: egy olyan sokszínű és kiterjedt országnak, mint Románia arányos választási rendszerre van szüksége, hogy valamennyi helyi közösség képviselve legyen a parlamentben.
Cristian Rădulescu, az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) szenátusi frakcióvezetője a voksolást megelőzően bejelentette, hogy pártja törvényhozói tartózkodni fognak, hiszen a kormánypártok által javasolt törvénytervezet komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. Szerinte a módosított választási rendszer alapján a szavazatok 45 százalékát begyűjtő párt a mandátumoknak akár a 80 százalékát is megszerezheti, és ez alaptörvénybe ütközik.
Márton Árpád RMDSZ-es képviselő szerint is alkotmányellenes a jogszabály, egyrészt a Rădulescu által említett ok miatt, másrészt azért, mert az Alkotmánybíróság korábban hozott egy olyan döntést, miszerint tizenkét hónappal a választások előtt nem lehet lényegesen módosítani a választási rendszert. Rámutatott: az új rendszer még akkor sem szavatol arányos képviseletet a magyarságnak, ha a magyar pártok között létrejön őszig az összefogás. Hozzátette: abban reménykedik, hogy sikerül meggyőzni a PDL törvényhozóit, hogy együtt forduljanak keresettel az alkotmánybírósághoz abban az esetben, ha az alsóház is megszavazza majd a törvényt.
A képviselő szerint olyan abszurd helyzet is előállhat az USL által javasolt választási rendszer nyomán, hogy egy párt megszerzi országosan a szavaztok 25 százalékát, de egyetlen egyéni választókerületben sem végez első helyen a jelöltje, így ez a párt nem kerülhet be a parlamentbe. A törvénytervezet ugyanis nem módosította a korábbi választási törvény parlamenti küszöbre vonatkozó részét, így továbbra is hatályban van az 5 százalékos normális küszöb, valamint az alternatív küszöb, amely lehetővé teszi egy pártnak a parlamentbe jutását akkor is, ha nem érte el országosan az 5 százalékot, de megszerzett hat képviselői és három szenátori mandátumot.
Victor Ponta a parlamenti vitában azzal érvelt a jogszabály módosítása mellett, hogy az új voksolási rendszer megakadályozhatja a szélsőséges pártok parlamentbe való jutását, ami - mint mondta – egész Európában komoly veszélyt jelent.
Szabadság (Kolozsvár)

Perelnek az önkormányzatok a kormánypénzek visszavonása miatt
Több erdélyi és partiumi önkormányzat is megtámadja a bíróságon azt a kormányrendeletet, amellyel a balliberális kormány visszaköveteli az önkormányzatoktól az év elején kiutalt kormánytámogatást. A Ponta-kabinet 250–300 millió lejt vonna vissza a polgármesteri hivataloktól és a megyei tanácsoktól, ezt az összeget az Ungureanu-kabinet a tartalékalapból utalta át az intézményeknek. A sürgősségi kormányrendelet már kedden este megjelent a Hivatalos Közlönyben, így – a szabályozás értelmében – múlt pénteken járt le a háromnapos határidő a pénzek visszafizetésére.
Megvonás. A Ponta-kabinet intézkedése miatt Erdély-szerte számos intézményfelújítás fog szünetelni Kelemen Hunor szövetségi elnök bejelentette, az RMDSZ is bírósághoz fordul a kormányrendelet miatt, mivel az Ungureanu-kabinet által kiutalt támogatásokat nem politikai alapon, hanem az önkormányzatok szükségletei alapján osztották ki.
„A forráskiegészítéshez joguk volt az önkormányzatoknak, de a rendeletet formai okokra hivatkozva kell megtámadni, hiszen kibocsátása nem felel meg az előírásoknak, például közvita sem előzte meg” – szögezte le Kelemen Hunor.
Az RMDSZ kezdeményezését a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is támogatja. Vasile Blaga, a PDL főtitkára szerint ha az önkormányzatok beperelik a kormányt, akkor egészen biztos, hogy vissza fogják nyerni a Ponta-kormány áltat visszaigényelt pénzeket. A PDL első embere, Emil Boc volt miniszterelnök úgy véli, alkotmánysértő a szociálliberális kabinet határozattervezete, mivel sérti az önkormányzati autonómiát.
„A kormány nem politikai alapon osztotta szét ezeket az összegeket, hanem az önkormányzatoknak alárendelt intézmények fele irányuló tartozások kiegyenlítésére, valamint hozzájárulásként fontos európai uniós projektek elkezdéséhez” – mutatott rá az ellenzékbe vonult párt elnöke. Victor Ponta miniszterelnök azonban megfenyegette a PDL és az RMDSZ azon polgármestereit, akik perre mennének a kormánnyal az előző, PDL-kabinet által kiutalt, de az új kormány által visszakért pénzek ügyében.
Ponta szerint nem nyerhetik meg a pereket, viszont gondoskodik arról, hogy a perköltséget is nekik kelljen kifizetniük. A miniszterelnök szerint a kiutalások politikai alapon történtek, és a pénzeket az önkormányzatok egy része választási kampányra költötte volna. Az összegek odaítéléséről szóló kormányrendelet értelmében azonban ezeket az aktuális kiadások fedezésére, valamint EU-s pályázati beruházásokra költhették volna az önkormányzatok.
A kormányfő szerint a visszakövetelt pénzeket bér- és nyugdíj-kiegészítésre kellene fordítani. Az Ungureanu-kormány országos szinten összesen mintegy 648 millió lejt utalt ki az önkormányzatoknak április elején.
A háromszékiek már léptek
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának elmondta, már megtámadták a sürgősségi kormányrendeletet. „Minden érintett háromszéki önkormányzat így tett, és tudomásom szerint az országban minden olyan településen az igazságszolgáltatáshoz fordulnak, ahol az elöljáró az RMDSZ vagy a Demokrata-Liberális Párt tagja” – szögezte le a polgármester.
Rámutatott: ha a bíróság egyetlen esetben is a felperes önkormányzatnak ad igazat, a sürgősségi kormányrendeletet felfüggesztik vagy eltörlik, és akkor már mindenki elköltheti a pénzt, addig viszont nem lehet hozzányúlni, mondta Antal.
Korábban Borboly Csaba Hargita megyei és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök is azt mondták, nem adják vissza a pénzeket, perre mennek. Hargita Megye Tanácsa 6 millió lejt kapott az Ungureanu-kabinettől, Kovászna megye 4,8 millió lejt, Sepsiszentgyörgy pedig 10 millió lejt. A székely önkormányzatok még nem költötték el a pénzt, mert az európai uniós beruházások önrészeként akarták felhasználni. Tamás Sándor kifejtette, pimaszság visszavenni a kormánytámogatást, amit lehet, hogy más megyékben „rendezvényekre már elkótyavetyéltek”, viszont ők megspórolták, hogy azt rendeltetésszerűen, európai uniós beruházásokra fordíthassák.
Udvarhelyen nincs mit visszaküldeni
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal 400 ezer lejt kapott a tartalékalapból, de semmit nem utal vissza az államnak, ugyanis a pénzt már elköltötte az önkormányzat – tudtuk meg Bunta Levente polgármestertől. A városvezető elmondta, gondoskodtak róla, hogy hamar elköltsék a pénzt, az összeg megérkezése után azonnal kiutalták azt a Borvizek Útja projekt munkálataira, ugyanis az elvégzett munka értékének egy részével még tartoztak a kivitelezőnek. Nem volt egy nagyon jelentős pénzösszeg a kiutalt keret, de ez a kis öszszeg is fontos lett volna az önkormányzatnak.
„Láthatatlan” támogatások
A Maros megyei polgármesterek sem utalják vissza a kormány számlájára azt a pénzt, amit önkormányzataik költségvetés-kiegészítésként kaptak. Lapunk érdeklődésére, miszerint követi-e Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-es kollégái példáját, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy ő is arra biztatta a térség polgármestereit, hogy, amennyiben lehet, ne utalják vissza a kormány által kért összegeket. Mint hozzátette, a megyei önkormányzat jogi osztályának munkatársai már megóvták az új kabinet döntését. „Az ügy azonban nem egyértelmű: egyrészt több közigazgatási egység már hozzányúlt ahhoz a pénzhez, és különböző uniós pályázatok önrészét fedezte.
Másrészt ezt a kormánypénzt nem úgy kell elképzelni, hogy az önkormányzatok kasszájában áll. Az összegek nagy része az önkormányzatok kincstári számláján van, s az új kabinet akár azt is elrendelheti, hogy ne adják ki nekünk” – vélekedett a jogász-politikus. Lokodi Edit Emőke szerint az önkormányzatoknak nagy szükségük van az Ungureanu-kormány által megszavazott összegekre, hisz azokat nem kampánycélokra, hanem uniós pályázatok önrészeként használnák.
Félbemaradt munkálatok Szatmárnémetiben
Iskolai felújítási munkálatok és járdajavítás marad el Szatmárnémetiben az új kormány által eszközölt pénzvisszavonás miatt. Ilyés Gyula polgármester szerint ez a városnak 560 ezer lejes kiesést jelent. Mint elmondta, négy iskola udvarán terveztek munkálatokat, elsősorban aszfaltozást, továbbá a Carpaţi I és Carpaţi II lakótelepeken szerették volna a járdákat rendbehozni, azonban ez egyelőre minden valószínűség szerint elmarad.
„Belefoglaltuk ezeket az összegeket a városi költségvetésbe, azonban kénytelenek leszünk kivenni a büdzséből, ha a pénzügyminisztérium visszavonja a támogatást” – magyarázta az elöljáró. Hozzátette ugyanakkor, erkölcsileg elfogadhatatlannak találja az USL hozzáállását ehhez a kérdéshez, mivel máris azzal kampányolnak, hogy csakis akkor jönnek majd központi pénzek Szatmárnémetibe, illetve Szatmár megyébe, ha rájuk szavaznak, mivel ők vannak kormányon.
Az elöljáró szerint ezzel a húzással a kormány nem az ellenzéki pártokat rövidítette meg, hanem a helyi közösségeket, hiszen például egy járdafelújításnak pártállástól függetlenül minden szatmári örülne. Krónika (Kolozsvár)

SZNT: a kormány fel akarja „robbantani” a Székelyföldet
A kormány régióátszervezési tervének „alapja nem a társadalmi kohézió, a régió lakóinak szolidaritása, nyelvi, kulturális, társadalmi, és földrajzi egysége, hanem az állampolitikai rangra emelt nacionalizmus” – szögezi le a Victor Ponta kormányfőhöz intézett nyílt levelében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki szerint „a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük”. Izsák Balázs arra figyelmezteti nyílt levelében a miniszterelnököt, hogy a kormány régióátszervezési terve – akárcsak a korábban hatalmon levő Demokrata-Liberális Párté (PDL) – sérti Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, a közigazgatási térkép pedig nem rajzolható át a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának figyelmen kívül hagyásával. Régióhatárokat nem lehet kijelölni anélkül, hogy az ország vezetése előzetesen ne konzultált volna népszavazás útján az érintett közösségekkel – írja az SZNT elnöke a kormányzó pártok régióátszervezési tervéről, amely a Székelyföldet alkotó megyéket három különböző régióba tagolná. Ilyen tervet a székelyek nem fognak megszavazni – hangsúlyozza Izsák. A kormány tervezete fel akarja „robbantani” a történelmileg, kulturálisan, nyelvileg egységes Székelyföldet, „alapja nem a társadalmi kohézió, a régió lakóinak szolidaritása, nyelvi, kulturális, társadalmi, és földrajzi egysége, hanem az állampolitikai rangra emelt nacionalizmus” – írja Izsák Balázs, aki szerint a székelyek akár a polgári engedetlenség eszközével is élni fognak, hogy a Székelyföld egységét megőrizzék. „Mi készek vagyunk a párbeszédre, az együttműködésre, de csakis akkor, ha az Önök politikája a helyi közösségek szabad akaratára, az állampolgárok közti szolidaritásra és konstruktív együttműködésre épül” – írja Izsák. Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: A MOGYE-n bukott a kormány
Victor Ponta kormányának konstruktív ellenzéke lesz az RMDSZ – szögezte le az Erdélyi Riportnak a szövetségi elnök, aki úgy véli, az Ungureanu-kabinet elsősorban a MOGYE magyar karát létrehozó kormányhatározat miatt bukott meg. Mivel utóbbit a bíróság felfüggesztette, a politikus szerint nincs értelme, hogy az új hatalom a jogszabállyal foglalkozzon. KELEMEN HUNORT az ellenzéki szerepről Cseke Péter Tamás kérdezte az Erdélyi Riport 2012/18. számában.
- Ellenzékbe kerültek. Melyek az előnyei és melyek a hátrányai az új helyzetnek az RMDSZ számára?
- Amikor a magyar érdekképviseletet vállaltuk, azt mondtuk, hogy a politikai eszköztár teljes egészét használni kívánjuk. A kormányzás is eszköz, amit legjobb tudásunk szerint használtunk, és szerintem hatékonyan használtunk, a gazdasági válság közepette is. Az ellenzékben is van élet, az ellenzékiség is a parlamenti politizálás eszköze. Ellenzéki pártként ugyancsak a magyar közösség érdekeit fogjuk képviselni, anélkül hogy a helyzetből eredő előnyökre vagy hátrányokra gondolnánk. A cél a közösségi érdekek képviselete, a többi ehhez képest mellékes. Nyilván, nem lehet annyira hatékonyan képviselni a közösség érdekeit ellenzékben, ezt belátom. Ám ez nem jelenti azt, hogy a kormányzást mindig, minden áron, bármilyen körülmények között vállalni kell. Sőt azt gondolom, vannak olyan helyzetek, amikor a kormányzást nem lehet vállalni és nem kell vállalni, például akkor, amikor egy kormánykoalíciónak elfogyott a parlamenti többsége.
- Hogyan látja, miért bukott meg a kormány?
- Elsősorban a marosvásárhelyi magyar orvosképzéssel kapcsolatos kormányhatározat miatt. Ez a jogszabály volt a fő oka annak, hogy a Szociál-Liberális Szövetség (USL) benyújtotta a bizalmatlansági indítványt. Persze, nem tagadom, hogy az Ungureanu-kormány bukásában más elemek is közrejátszottak: például az, hogy a Demokrata-Liberális Párt széteső párttá vált, elkezdődött az elvándorlás az alakulatból, aminek a parlamenti többség megszűnése lett a következménye. Ám az az elvi álláspont, amit mi képviseltünk a magyar nyelvű felsőoktatás kérdésében, az nagyon határozott és tisztességes álláspont volt. Néhány nap távlatából is azt mondhatom, hogy a MOGYE magyar karának a létrehozása nem csak ürügy volt a kormány megbuktatására, ahogy egy nagyon híres magyar politikus állította, hanem ez volt az igazi oka, hiszen a megbízott miniszterelnök bejelentette, hogy első dolga a kormányhatározat visszavonása, a fakultás megszüntetése lesz. Tehát nem fizetésemeléssel, nem nyugdíjemeléssel, nem az életminőség javításával kezdik a kormányzást, hanem egy megszerzett jog megnyirbálásával. Ezért az olyan kiváló kortárs politikusainknak, mint Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, csak azt tudom mondani, ne foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, amelyekhez nem értenek.
- Ezek szerint nem ért egyet Emil Boc PD-L-elnöknek azzal a kijelentésével, hogy a kormányt a nemzeti kisebbségek képviselői buktatták meg?
- Nem. Semmilyen körülmények között nem fogadom el azt, hogy ujjal mutogassanak a nemzeti kisebbségek képviselőire, akkor sem, ha lehetett egy-kettő közülük, aki a bizalmatlansági indítványt megszavazta. Kontraproduktív, értelmetlen a kisebbségekre mutogatni akkor, amikor PD-L-ben olyan állapotok vannak, amilyeneket ismerünk.
- Hogyan viszonyul az RMDSZ a hatalomra került pártokhoz?
- Informális találkozóink a kormány megbuktatása előtt és után is voltak már az USL vezetőivel. Nem szakítottam meg a párbeszédet sem Victor Pontával, sem Crin Antonescuval, különösen Pontával nem. Nem titok az, hogy gyakran beszélgettünk, gyakran találkoztunk. A kormányról szóló szavazás napján lesz formális találkozónk is az USL vezető politikusaival.
- Pontáék ezeken az informális találkozókon is megerősítették, hogy szándékukban áll visszavonni a MOGYE-határozatot?
- Az informális találkozókon elhangzottakról nem szokásom beszámolni a sajtónak. Ám mindaz, ami az új kormány MOGYE-vel kapcsolatos szándékairól eddig nyilvánosságot kapott, árnyalati különbségekkel, de az informális találkozóinkon is elhangzott.
- Miről tud egyáltalán tárgyalni az RMDSZ az USL-vel, ha már kormányzásuk kezdetén egy szerzett jog visszavonására készülnek?
- Végig fogjuk beszélni azokat a kérdéseket, amelyek most bennünket foglalkoztatnak: a kisebbségi jogok, a szerzett jogok, a választási rendszer. Az RMDSZ nem fog olyan megállapodást kötni az USL-vel, mint amilyet a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a nemzeti kisebbségek frakciója kötött. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szocialista–liberális kormány ellenzéke lesz. Hozzáteszem azonban, hogy nem olyan ellenzéke lesz, mint amilyenhez a román politikában hozzászoktunk, hanem konstruktív ellenzék. Minden egyes kérdést megvizsgálunk, mindegyikről véleményt mondunk, jobbító szándékkal. Ha olyan kérdések merülnek fel, amelyekről úgy gondoljuk, hogy nem képezhetik politikai viták tárgyát a kormányoldal és az ellenzék között, akkor tárgyalásokat kezdeményezünk róluk. Tehát ellenzékben leszünk, nem szavazunk bizalmat ennek a kormánynak, de ez nem jelenti azt, hogy géppuskával állunk majd egymással szemben.
- Melyek azok a kérdések, amelyek nem képezhetik politikai vita tárgyát?
- A kisebbségi jogok, a szerzett jogok nem lehetnek politikai perpatvar tárgya. De tudok adni egy másik példát is: a pénzügyi egyezségről szóló uniós tervezet. Mindannyiunk érdeke, hogy Románia aláírja az uniós fiskális paktumot. A mi kormányunk folytatta le a tárgyalásokat a tervezetről, a mi kormányunk döntötte el, hogy Románia számára fontos részes lenni ennek az uniós egyezségnek. Attól, hogy ellenzékben leszünk, ezt a kérdést nem fogjuk másképpen szemlélni.
- Az USL szándékaitól függetlenül vagy sem, a Maros Megyei Ítélőtábla felfüggesztette a MOGYE magyar karáról szóló kormányhatározatot, ám a per érdemi tárgyalása csak decemberben kezdődik. Ezt hogyan kommentálná?
- A rendszerben van egy alapvető hiba, és ezt mi már többször elmondtuk. Jogállamban a közpolitikákat, a törvény alkalmazását a kormánynak és a parlamentnek kell meghatároznia, és ezt az igazságszolgáltatásnak csak akkor lenne szabad felülbírálnia, ha a vitatott intézkedés országos érdekeket sért, akkor is csak nagy fenntartásokkal. Másképpen a bíróság átveszi a kormány és a parlament szerepét. Gyakorlatilag ebben a pillanatban a kormány a táblabíróság függeléke. Az igazságszolgáltatás korábban hozott olyan ítéleteket is, amelyek a költségvetést is érintették, például a bírák fizetésével és nyugdíjával kapcsolatban, de az ítéletek végrehajtásához szükséges anyagi fedezetet nem biztosította. Ezért mondom, hogy a rendszerrel baj van. Ennek ellenére meg kell várnunk az indoklást, s fel kell készülnünk arra, hogy a decemberi érdemi tárgyaláson olyan érveket sorakoztassunk fel, amelyek megállják a helyüket. Mivel a bíróság ezt a kormányhatározatot amúgy is felfüggesztette, a Ponta-kormánynak már nem kellene ezzel foglalkoznia.
- Az USL-nek szándékában áll bevezetni a tisztán egyéni választókerületes választási rendszert, amely nem biztosítana arányos képviseletet a magyarságnak a román parlamentben. Hogyan kommentálná ezt a szándékot, figyelembe véve azt is, hogy korábban az akkori ellenzék is támogatta az RMDSZ számára is kedvező vegyes rendszert?
- Nagyon sok vitát vált ki az, hogy lehet-e választási évben módosítani a választási törvényen. Számomra nem kérdéses: nem lehet. Ennek ellenére megtörténhet, hogy hozzányúlnak a törvényhez. Mi azonban csak olyan választási rendszert tudunk elfogadni, egyáltalán olyan választási törvényről tudunk érdemben tárgyalni, amely megtartja az arányos képviselet elvét. Az elv betartása nélkül bármilyen választási rendszer a politikai képviselet teljes torzulásához vezethet. Az Európai Unió országaiban, nagyon kevés kivételtől eltekintve, az arányos képviseleti rendszer különböző módozatai működnek. Huszonkét esztendő után Romániának sem kellene más rendszerre áttérnie.
- Most, amikor ez az interjú készül, Ön a Szatmár megyei RMDSZ-es jelöltek bemutatására indul Szatmárnémetibe, ahol Ilyés Gyula polgármesterjelöltnek magyar (MPP-s) ellenjelöltje is van. Hogyan befolyásolja az RMDSZ jelöltjeinek esélyét az, hogy több erdélyi településen magyar–magyar verseny lesz a helyhatósági választásokon?
- Azok, akik nem érdekeltek a magyar képviseletben, és tudják, hogy semmi esélyük nyerni a választásokon, csak azért indítanak jelölteket, hogy minél rosszabb legyen az RMDSZ-nek. Ez nagyon rossz megközelítés. Minden egyes jelölt, olyan településeken, mint Szatmárnémeti vagy Marosvásárhely, ahol 50 százalék alatt van a magyarság, befolyásolja az esélyeinket, ennek ellenére én abban bízom, hogy a 2008-as eredményeinket tudjuk hozni. Erdélyi Riport (Nagyvárad)

A legnagyobb veszély
Jól tette-e az RMDSZ, hogy utolsó csatlósként kitartott amellett a Demokrata Liberális Párt mellett, amelyet saját tagjai is elárultak?
Talán nem tette jól!
Mert mit ér a tisztesség ott, ahol egy poltikai szövetség (USL) ellenzékben még pocskondiázza a kormánykoalíció – valóban árulókból toborozott – egyik tagját (a Szövetség Románia Fejlődéséért nevű pártot), és azt harsogja, szóba sem áll a gazemberekkel, majd másnap, a kormányzás megszerzése érdekében írásos egyezményt ír alá?
Bizonyára semmit!
Hamarosan, alig több mint fél év alatt mindenképpen kiderül.
A baljós árnyak azonban máris rávetülnek az erdélyi magyarságra.
A székely megyék élére román kormánymegbízott került. A szórványmegyék elveszítették a magyar alprefektusokat. Hamarosan elkezdődik a megyei intézményekben a politikai tisztogatás. (Ugyanúgy, ahogyan a Boc-kormány is tisztogatott hatalomra jutásakor.) A Ponta-kormány visszavonta az Ungureanu-kormány fellebezését a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében. A kisebbségi törvényt a legnagyobb etnikai közösség, a magyar akaratának, autonómiaigényének a figyelembe vétele nélkül fogadhatja el a törvényhozás. A kormányprogram meg sem említi a kisebbségeket. A kisebbségi kérdés meg van oldva – igyekszik elhitetni az USL társelnöke, a (csak nevében) liberális Crin Antonescu, felidézve a Kondukátor, Nicolae Ceaușescu magyar kérdéssel kapcsolatos álláspontját.
A legnagyobb veszélyt azonban mégsem ezek jelentik!
Hanem az egyfordulós, egyéni választókerületes többségi választási rendszer bevezetése, amelyet megszavazott a szenátus. S ez nem csupán az erdélyi, főleg a szórványban élő magyaroknak lesz
kimondhatatlanul rossz, hanem a vézna romániai demokráciát is megroppanthatja.
Az arányos választási rendszer megszüntetésével csökken a romániai magyarság parlamenti képviselete. Sőt, a módosított választási rendszer alapján a szavazatok 45 százalékát begyűjtő párt a mandátumoknak akár a 80 százalékát is megszerezheti, és ezzel teljhatalomra tehet szert. És az is megtörténhet, hogy valamely párt megszerzi az országosan leadott szavazatok negyedét, de egyetlen egyéni választókerületben sem végez első helyen a jelöltje, így nem kerül be a parlamentbe.
Victor Ponta miniszterelnök, szociáldemokrata pártelnök a parlamenti vitában azzal érvelt a jogszabály módosítása mellett, hogy az új voksolási rendszer megakadályozhatja a szélsőséges pártok parlamentbe való jutását, ami – mint mondta – egész Európában komoly veszélyt jelent. Valóban azt, de a szélsőség térnyerését éppen a képviseleti demokrácia elveinek a felrúgása segíti elő. Nincs nagyobb veszély egy sokszínű, mélyen rétegzett társadalomban, mint a politikai érdekképviselet megtagadása jelentős tagszámú csoportok számára.
És az új kormány most ezt próbálja meg keresztülvinni. Nagy eséllyel.
Talán csorbítja ezt az esélyt az, hogy nem csak mi, magyarok, hanem a Pro Democraţia Egyesület vezetői is úgy vélik, hogy a tiszta többségi választási rendszer veszélyt jelent a hazai politikai élet demokratikus alakulására. A Pro Democraţia szerint elfogadhatatlan a tiszta többségi rendszer bevezetése, mert olyan kétpólusú politikai váltógazdaságot honosít meg, mely az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is megreformálás előtt áll, éppen hátrányai miatt.
Nem tetszik a rendszer a Kovászna megyei románoknak sem. Dan Manolăchescu, a Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint, ha bevezetik, akkor a Kovászna megyei románságnak nem lesz parlamenti képviselete. A tervezet tehát egyértelműen kisebbségellenes. Egyre inkább az az érzésem, hogy annak is szánták, azért is promoválják oly nagy hévvel és sietséggel.
A demokráciát óvó szervezetek, egyesületek, értelmiségiek észérvekkel próbálják meg jobb belátásra bírni a Ponta-kormányt és a bal-jobb koalíciót. Félő azonban, hogy a hatalomhoz jutott pártvezetők mohósága felülír minden racionális megfontolást. Kétharmados többségre és teljhatalomra áhítoznak. Amelynek hatásáról már van némi fogalmunk és még több sejtésünk.
Ambrus Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)

A kormányfő parlamenti mandátumot adna a hat százalék feletti kisebbségeknek
Románia parlamenti helyeket biztosítana minden egyes megyében azon nemzeti kisebbségek számára, amelyek számaránya eléri ott az összlakosság hat százalékát – jelentette be csütörtökön Victor Ponta miniszterelnök egy közéleti fórumon.
A kormányfő közölte: kezdeményezni fogja, hogy a képviselőház ilyen szellemben módosítsa a választási törvény tervezetét. Ponta szerint egy ilyen megoldás képviselethez juttatná a Hargita és Kovászna megyei románokat, de a magyar közösség képviselete sem korlátozódna Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár és Szilágy megyére.
A Romániában hatalomra került szociálliberális pártszövetség (USL) egyfordulós többségi választási rendszert akar bevezetni, még az őszi törvényhozási választások előtt. A kétkamarás parlament szenátusában már elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely szerint minden választókerületből a legtöbb voksot szerző jelölt jut be a bukaresti parlamentbe, a vesztesekre leadott szavazatok pedig elvesznek. A törvénytervezet ügyében a képviselőházé a döntő szó, ahol a tervek szerint jövő héten tűzik napirendre jogszabályt.
A magyar politikusok körében heves tiltakozást váltott ki az arányos képviseleti rendszer feladásának perspektívája, amely a kisebb közösségeket képviselet nélkül hagyná.
Victor Ponta javaslata értelmében akkor is bekerülne a bukaresti parlamentbe minden megyéből az ott legjobban szereplő kisebbségi jelölt, ha a megye egyik választókerületében sem végez az első helyen az illető kisebbség valamely jelöltje: az egyedüli feltétel, hogy az adott nemzeti közösség számaránya legalább hatszázalékos legyen a megyében. A kormányfő hozzátette: az USL kész bevezetni ezt a megoldást, ha azt az ellenzékbe került Demokrata Liberális Párt (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is támogatja.
A javaslat nem érinti az új kormánytöbbségnek azt a korábban bejelentett tervét, hogy a választási törvény képviselőházi vitája során törlik a jogszabályból a választási küszöböt. Eddig azok a pártok jutottak be a román parlamentbe, amelyek országos szinten megszerezték a szavaztok legalább öt százalékát, vagy jelöltjeik hat képviselői és három szenátori választókerületben megkapták a voksok több mint felét. Így azonban előfordult, hogy valamely választókerület győztese azért nem jutott be a parlamentbe, mert pártja nem érte el az országos küszöböt, ami az USL szerint összeegyeztethetetlen a többségi választási rendszer alapelvével.
Victor Ponta leszögezte: javaslata nem érintené a többi nemzeti kisebbség képviseletét, amelyeknek továbbra is hivatalból jár majd egy-egy hely a román törvényhozásban.
MTI. Erdély.ma

Hírsaláta
FUNKCIÓBAN MARADT NÉHÁNY MAGYAR. Meghagyta tisztségében az új kormány az RMDSZ több államtitkárát, emellett megőrizhették posztjukat más magyar kormányzati tisztségviselők is – járt utána a Hírhatár.
Az oktatási minisztérium honlapja szerint államtitkár maradt Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, és állítólag az új kormánynak nem is áll szándékában leváltani őt, az idei érettségi megszervezését bízná a magyar szakemberre. Továbbra is a gazdasági minisztérium államtitkára Borbély Károly, illetve államtitkári rangban az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője maradt Markó Attila. Utóbbi bizonyosan megőrizheti posztját, mert a 2009-es kormányváltáskor is a helyén maradhatott. Az RMDSZ honlapja szerint nem távolították el tisztségéből Szabó Ilonát, a környezetvédelmi tárca erdészeti igazgatóságának helyettes vezetőjét, és a fejlesztési minisztérium tanácsosa maradt Olosz Szabolcs. Nem kellett távoznia Vámos Miklósnak, a vallásügyi államtitkárság jogtanácsosának sem.
A RÉGIÓSÍTÁS ÚJ VESZÉLYE. Komolytalan és veszélyes kezdeményezés az új kormány régióátalakítási terve – vélik a szakértők. Az új kabinet, a Demokrata Liberális Párttal ellentétben, nem óriásmegyéket hozna létre, hanem megtartaná a jelenlegi 41 megyét, és létrehozná az azok fölötti struktúraként működő régiókat. Kialakításuknál azonban mind a kulturális, mind a földrajzi követelményeket figyelmen kívül hagyja. A Victor Ponta vezette kormány Székelyföldet három különböző régióba tagolná: Hargita megyét Moldvához, Maros megyét Szatmárhoz, Máramaroshoz és Besztercéhez, Kovászna megyét pedig Szebenhez és Brassóhoz sorolná. (Erdély Tévé) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Üsd a bozgort!
Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében.
Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében.
Felhívott telefonon Simon Béla régi székelyudvarhelyi olvasónk, s mindjárt arról érdeklődött: mi, újságírók hogyan látjuk, mi következhet még, mert perccel előbb a családban arról beszélgettek, hogy ettől a mindenkit legyőzni akaró, s a vad nacionalista kártyát is kijátszó bandától nem sok jó várható. Bizonyosra veszik, hogy a magyar vezetők lecserélése és a nacionalista felhangok elterjedése miatt a Székelyföldön is megszűnik az a nyugalom, amit az RMDSZ kormányzati jelenléte biztosított. Abban mindjárt egyetértettünk: ne hagyjuk szó nélkül a dolgokat, meg kell próbálnunk keményen ellenállni, s ha szükségét látjuk, riadóztatni a nemzetközi szervezeteket. Elvégre egy uniós országban nem bánhat velünk a hatalom kénye-kedve szerint.
Változott a közbeszéd Szatmárban is, amelyet olykor az együttélés példájaként emlegettünk. Lojálisnak hitt románok a hatalom miatt nyíltan ellenünk fordulnak. A megyei önkormányzat nemzeti liberális alelnöke, akit Csehi Árpád elnök jó képességei miatt valósággal dédelgetett, s a PDL többszöri felszólítására sem volt hajlandó az ő emberükre cserélni, aki eddig szívesen besszélt magyarul, most sajtóértekezleten határolódott el a magyaroktól. Szükségét érezte kijelenteni: igaz, hogy az anyja magyar, de őt az apja után ortodoxnak keresztelték, és ő családjával együtt ortodox románként imádkozik. Mindenki ehhez tartsa magát! Mivel Csehi székére pályázik, máris az ellenkezőjét mondja annak, amit nemrég Csehi társaságában például a kórházak nagyon is látványos korszerűsítéséről mondott!
Az oltyán katonaorvos, aki Ilyés Gyula polgármester helyére kerülne, gúnyolódva beszél rólunk, s felesége magyar szüleit meg ellenségének tekinti.
A frontális támadásban része van megosztottságunknak. Pontáék látják: három pártra szakadva gyengébbek vagyunk, ezért itt az ideje, hogy véglegesen kiejtsenek a román nagypolitikából. Miután jól megosztott bennünket, cinikusan hangzik Budapest biztatása: tartsunk össze! Mondja, sőt parancsolja elsősorban a megosztóknak, Tőkésnek, Torónak, Szásznak.
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)

Elbocsátanák a románul nem beszélő közalkalmazottakat
Elbocsátanák állásukból azokat a közalkalmazottakat, akik nem tudnak, vagy nem akarnak beszélni románul – egyebek mellett erről rendelkezik a munka törvénykönyvének módosítása, amelyet ma fogadott el a szenátus.
A törvénymódosítást tavaly novemberben Daniel Oajdea jászvásári – akkor még demokrata liberális párti (PDL), azóta függetlenné vált – képviselő kezdeményezte, aki szerint a Székelyföldön sok olyan közalkalmazott dolgozik, aki nem tud, vagy nem hajlandó románul szóba állni magyarul nem beszélő ügyfeleivel. A tervezet szerint elbocsátanák állásukból azokat a közalkalmazottakat, akikről – feljelentés nyomán – bebizonyosodik, hogy nem tudnak románul, munkáltatójuk ellen pedig büntetőeljárást indítanának.
A képviselő még novemberben úgy nyilatkozott: feljelentés alapján vizsgálnák meg a bepanaszolt közalkalmazottak román nyelvtudását. „Az indítványom szerint bárki bepanaszolhatná azt a közalkalmazottat, aki nem beszél románul. Az illetőnek ilyen esetben szóbeli vizsgán kellene bizonyítania nyelvtudását, és hogy kiküszöböljük a bundázást, a vizsga videofelvételéről a panaszos is másolatot kapna” – magyarázta a törvénymódosítás kezdeményezője.
Fekete Szabó András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakcióvezetője az MTI-nek azt mondta, hogy hétfőn több tucat törvénytervezet „ment át hallgatólagosan", vagyis érdemi vita és szavazás nélkül a szenátuson: a Oajdea-féle nyelvtörvény ezek egyike.
A kétkamarás román parlamentben a jogszabály-tervezeteket mindkét háznak el kell fogadnia, de mindig a második házé a döntés joga. Ha az első ház 45 napig nem tűzi napirendre a tervezetet, azt a határidő lejárta után automatikusan elfogadottnak minősítik. A munka törvénykönyve esetében a képviselőházé a döntés joga, tehát a Daniel Oajdea által kezdeményezett módosításról is csak a képviselőházban születik érdemi döntés. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kifejezte meggyőződését, hogy ilyen diszkriminatív jogszabályt nem fogad el a román parlament.
Romániában a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait a közigazgatási törvény szabályozza. Ennek értelmében húszszázalékos lakosságarány felett bármely kisebbségnek joga van anyanyelvén intézni ügyeit az adott településen, de a törvény semmilyen büntetéssel nem sújtja azokat, akik megsértik ezt a jogot.
MTI. Erdély.ma

Engedmény a magyarságnak (Választási törvény)
képviselőház jogi bizottsága elfogadta tegnap a választási törvény tervezetéhez benyújtott módosításokat, melyek enyhítenek az egyfordulós, tiszta egyéni választókerületes rendszer szigorán, több esélyt biztosítanak a magyarságnak a parlamentbe jutásra.
Eszerint azokban a megyékben, ahol valamely nemzeti kisebbség eléri a lakosság hét százalékát, hivatalból képviselői mandátumot kap az illető kisebbségnek az a jelöltje, aki a legtöbb szavazatot nyerte el. A módosítással a választási törvény "jobb, de nem jó" lett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, a szövetség ugyanakkor azt szerette volna elérni, hogy ötszázalékos lakossági számarányhoz kössék a kisebbségi mandátum megszerzését.
A Szociál-Liberális Szövetség és támogatóik ti­zen­négy igen, a Demokrata Liberális Párt (DLP) öt ellenszavazatával és az RMDSZ képviselőjének tartózkodásával fogadta el a képviselőház jogi bizottsága azt a módosítást, mely értelmében a lakossági számarányhoz képest hétszázalékos nemzeti kisebbség megyénként képviselői mandátumot nyerjen, a szociáldemokrata Florin Iordache szerint "az természetes, hogy azokban a megyékben, ahol a magyar lakosság meghaladja a hét százalékot, mint Brassó vagy Kolozs, a magyar kisebbség kapjon egy képviselői mandátumot, amennyiben nem nyert egyetlen választókörzetben sem". Hozzátette, ugyan­ez az elv érvényes Hargita és Kovászna megyében a számbeli kisebbségben élő román lakosság esetében.
A jogi bizottság elfogadta a Szociál-Liberális Szövetségnek a választási küszöb eltörlésére vonatkozó javaslatát is, valamint hogy a választókerületek ugyanazok maradjanak, mint a 2008-as parlamenti választásokkor. A bizottság elutasította viszont a DLP-nek azt a javaslatát, hogy a parlament háromszáz fős legyen, a vita során Mircea Toader DLP-s képviselő bejelentette, alakulata így nem fogadhatja el a választási törvényt, mert az nem tükrözi a nép akaratát a parlament létszámának csökkentéséről, illetve olyan módszert vezet be, amelynek köszönhetően valamelyik párt erőszakkal előnyösebb helyzetbe kerülhet. Florin Iordache ugyanakkor felhívta a figyelmet, a bizottság által elfogadott, a nemzeti kisebbségeknek biztosított helyekkel a parlament legtöbb tíz képviselővel gyarapodik.
Victor Ponta egy múlt heti, a választójogi reformnak szentelt fórumon javasolta, hogy biztosítsanak parlamenti helyeket a nemzeti kisebbségeknek azokban a megyékben, ahol számarányuk eléri a hat százalékot (a kormányfő javaslatában még ez az érték szerepelt). "A magyar képviselet arányosságát bizonyos mértékben helyreállítaná, visszahozná, figyelemre méltó gesztusnak tartom. Ez egy jó kiindulópont, de még nem elégséges" – kommentálta Ponta javaslatát pénteken Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint ez jó esélyt teremt arra, hogy Kolozs, Máramaros, Arad, Brassó és akár Temes megyében is legyen magyar képviselő, azonban még mindig megoldatlan marad a Fehér, Hunyad, Beszterce megyei magyar szavazatok sorsa. Korábban Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt nyilatkozta, a szövetség megpróbálja elérni, hogy az arányt szállítsák le ötszázalékosra, így ugyanis Fehér, Hunyad és Beszterce megye is küldhetne magyar képviselőt a parlamentbe. Felhívta a figyelmet azonban arra is, azokban a megyékben, ahol az új választási rendszerrel nem tud érvé­nyesülni a magyarok politikai akarata, a szlovákiai Most – Hídhoz hasonló vegyes pártok jelenhetnek meg, amelyek azonban képtelenek a kisebbségi ügyeket úgy felvállalni, mint az etnikai pártok.
A szenátusban már megszavazták az egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerre való áttérést, amelynek értelmében minden választókerületből a legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be a parlamentbe, míg azok, akik a többi jelöltre szavaztak, képviselet nélkül maradnak. A választási törvényt – a tegnap elfogadott jogi bizottsági módosításokkal – ma véglegesítik a képviselőházban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Diszkrimináció hallgatólagosan
Elbocsátanák állásukból azokat a közalkalmazottakat, akikről – feljelentés nyomán – bebizonyosodik, hogy nem tudnak vagy nem akarnak beszélni románul, munkáltatójuk ellen pedig büntetőeljárást indítanának – egyebek mellett erről rendelkezik a munka törvénykönyvének módosítása, amelyet tegnap fogadott el a szenátus.
A törvénymódosítást tavaly novemberben Daniel Oajdea jászvásári – akkor még DLP-s, azóta függetlenné vált – képviselő kezdeményezte, aki szerint a Székelyföldön sok olyan közalkalmazott dolgozik, aki nem tud vagy nem hajlandó románul szóba állni magyarul nem beszélő ügyfeleivel. A képviselő akkor úgy nyilatkozott: "Az indítványom szerint bárki bepanaszolhatná azt a közalkalmazottat, aki nem beszél románul. Az illetőnek ilyen esetben szóbeli vizsgán kellene bizonyítania nyelvtudását, és hogy kiküszöböljük a bundázást, a vizsga videofelvételéről a panaszos is másolatot kapna" – magyarázta a törvénymódosítás kezdeményezője.
Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta, tegnap több tucat törvénytervezet ment át hall­gatólagosan, vagyis érdemi vita és szavazás nélkül a szenátu­son, az Oajdea-féle nyelvtörvény ezek egyike. A jogszabály elfogadásáról a képviselőházban születik érdemi döntés, Fekete-Szabó András pedig kifejezte meggyőződését, hogy ilyen diszkriminatív jogszabályt nem fogad el a parlament. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kirúgnák a magyarokat – Erősödőben a román nacionalizmus
Hétfőn a szenátusban vita nélkül átment az a munkatörvénykönyvről szóló módosítás, amely a románul nem tudó, illetve az állam nyelvén beszélni nem akaró közalkalmazottak elbocsátásáról rendelkezik. A munkáltató sem úszná meg szárazon, ellene büntetőeljárás indulhatna, ha feljelentést tesznek az ügyben. Az általunk megkérdezett RMDSZ-es politikusok véleménye szerint ez nem más, mint a „magyar kártya” választások előtti kijátszása, hiszen ezzel mindig lehet szavazatokat szerezni. Az ominózus jogszabály-módosítást tavaly novemberben nyújtotta be egy jászvásári, akkor még a Demokrata Liberális Párt (PDL) színeiben politizáló, mára már függetlennek átvedlett politikus, Daniel Oajdea. Szerinte Székelyföldön sok olyan közalkalmazott dolgozik a hivatalokban, aki nem tud, vagy egyszerűen nem hajlandó beszélni azokkal az ügyfelekkel, akik nem tudnak magyarul. Oajdea szerint az eljárás a következőképpen történne: ha valaki panaszt emel a közszférában dolgozó személy ellen, akkor feljelentés alapján vizsgálnák meg román-nyelv-tudását. A feljelentett szóbeli vizsgán kellene számot adjon románnyelv-tudásáról, erről videofelvétel is készülne, hogy a panaszos is megbizonyosodjon: a dolgozó beszéli vagy sem az állam nyelvét.
Ugyan a szenátusban hallgatólagosan átment a módosító indítvány, a román parlament mindkét háza, így a képviselőház is rá kell bólintson ahhoz, hogy életbe lépjen a jogszabály. Bokor Tibor, az RMDSZ kézdiszéki szenátora szerint kampányidőszakban nem meglepő, hogy ilyen magyarellenes megnyilvánulások bukkannak felszínre, viszont ez még nem jelent semmit, hiszen a képviselőház kell meghozza a végső döntést. Márton Árpád, az RMDSZ képviselője szerint a politikus által benyújtott módosítással nem foglalkozott senki. – Daniel Oajdeának feltűnési viszketegsége biztos van, hiszen egyfolytában szerepel, és finoman fogalmazva fura törvénytervezeteket talál ki. Ő olyan orvos, aki ahelyett, hogy a gyógyítással foglalkozna, egyfolytában a televíziót figyeli, ilyen a parlamenti tevékenysége is – reagált megkeresésünkre a képviselő. A módosító indítvány Márton Árpád szerint nacionalista szemléletet tükröz, amely egy esetleges etnikai tisztogatásra is alapot adhat. A politikus szerint ezen túlmenően abszurd dolog, hiszen egyrészt köztisztviselői tisztséget legalább érettségi diplomával lehet betölteni, ami azt jelenti, hogy az illető személy román nyelvből sikeresen levizsgázott. Ugyanakkor fordítva is érvényesnek kellene lennie: azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot és a közhivatalnok nem akar beszélni magyarul, ő is felelősségre vonható kellene legyen. Lévai Barna
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Kihallgatták Markóékat Nagy Zsolt és Codruţ Şereş ügyében
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni.
Tanúként hallgatta ki tegnap a stratégiai cégek privatizációja kapcsán, a Codruţ Şereş korábbi gazdasági és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni korrupciós, illetve hazaárulási perben a legfelsőbb bíróság Markó Béla volt miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ korábbi elnökét, Vasile Blagát, a szenátus demokrata-liberális párti (PDL) elnökét, volt belügyminisztert, Bogdan Olteanut, a jegybank alelnökét, volt parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert és Adriean Videanu korábbi gazdasági minisztert.
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött.
A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Vasile Blaga közölte, az akkori kormány privatizációval kapcsolatos határozatairól kérdezték őket, további részletekkel azonban nem szolgáltak, mivel – államtitokról lévén szó – a vonatkozó információk titkosságát csak az illetékes bíróság oldhatja fel. Blaga szerint ugyanakkor egyik beidézett tanúnak sem kell aggódnia.
A legfelsőbb bíróság még május 11-én kérte a kormányfőtitkárság jóváhagyását a volt miniszterek meghallgatásához, amelyet az 14-én meg is adott. A bíróság arról is döntött, hogy szintén tanúként Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfőt is beidézi.
Mint arról korábban beszámoltunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtetett, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A négy másik vádlott a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore, a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár, Musztafa Oral török állampolgár, valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2008-ban úgy döntött, vádemelés nélkül lezárja a két volt miniszter elleni eljárást, azonban alig néhány nap múlva már újabb bizonyítékokra hivatkozva folytatták a vizsgálatot. Krónika (Kolozsvár)

A város reneszánsza? Vagy valami (egészen) más?
Kolozsvár reneszánszáról természetesen többféleképpen lehet – vagy nem lehet – beszélni. Művészettörténészeink néhány éve (újabb) választ adtak a históriai kérdésre, kutatásaik eredményét a Kolozsvár Társaság kis könyvben jelentette meg (magyarul és román fordításban). Hogy ez lett volna, mármint az európai reneszánsz Erdélybe, Kolozsvárra is eljutott irányzata építéstörténetileg, művelődéstörténetileg városunk nagy korszaka? Ezt a legelfogultabb lokálpatrióták sem igen állítják.
De akkor hol keressük Kolozsvár nagy korszakát? A napokban hozta el nekem a posta a Kaposvárt megjelenő, Somogy című folyóirat idei első (január-márciusi) számát, benne találok egy tanulmányt, pontosabban esszét, ezzel a címmel: Kolozsvár nagy korszaka. Hát persze, most már felidézem a körülményeket is, a felkérést, az alkalmat, amely létrehozta. Ugyanis a szöveget (és a címet), jóval korábban, én követtem el, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság ünnepi rendezvényére készült. A bevezetőt Pomogáts Béla tartotta (Városos Magyarország), és olyan mai meg hajdani magyar (vagy részben magyar) városokról hangzottak el előadások, mint Pécs, Debrecen, Budapest, Pozsony – és Kolozsvár. Én egy közelmúltbeli, már irodalomtörténetinek mondható (?) szakaszt választottam: a 20. század hatvanas éveinek végén, a hetvenesekben itt született, itt megjelent verses és szépprózai alkotások, drámák sorát, no meg akkoriban elég élénk irodalmi életünket vettem számba (lapjainkkal, az Utunkkal, Korunkkal, Echinoxszal, a Fellegvár oldalt megjelentető Igazsággal, a Kriterion Könyvkiadóval, annak kolozsvári fiókszerkesztőségével és persze a Pezsgő-díjjal), Szilágyi Domokos Búcsú a trópusoktól című verskötetétől, Bodor Ádám novelláitól Páskándi Géza történelmi drámáiig s a Bretter-tanítványok antologikus fellépéséig (Szövegek és körülmények) sorjáztatva érveimet. És hogy ez reneszánsz volt-e? Abban mindenesetre biztos vagyok, hogy nem akármilyen megújulás – ezt 2012 májusának legvégén is merem állítani, amikor különféle újjászületések reményében, ígéretének ízlelgetésében várjuk a nyár első hónapját. Irodalomról is szó van meg más művészetekről és nyilván politikáról, várospolitikáról.
Térfoglalás – könyvekkel
A városi (és országos?) térfoglalásnak természetesen nem elsődleges eszköze, lehetősége az irodalom. Korántsem elsődleges eszköz – és ez természetes – , noha lehet, hogy tartósabb jelet adhat, mint sok más kísérlet. Mindenesetre a kolozsvári tér(vissza)foglalásnak örvendetes mozzanata az, ami Mátyás király szülőháza előtt történik, és aminek újabb érdemleges eseményére készülünk júniusban. A tavaly sikerrel elindított, idén – hetven évvel egy emlékezetes májusi-júniusi kolozsvári irodalmi-művészeti ünnepségsorozat után, amelyen Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Márai Sándor és Cs. Szabó László is jelen volt (és hetveneggyel az 1941-es kolozsvári könyvnapot követően, melynek vendége Móricz Zsigmond!) –, szóval a 2012-ben újra sorra kerülő Kolozsvári Magyar Könyvnapokon alkalom kínálkozik sok mindenen elgondolkodni. (Csak zárójelben egy igényes emlékeztetőről: Poszler György akadémikus, Kolozsvár szülötte a 42-es Művészeti Hetekről írt tanulságos esszét, Eufóriahullámon túl – illúzióvesztésen innen címmel. Megtalálható a KOMP-PRESS kiadta kötetben, A „másik” városban.)
Nem úgy általában kell elmélkednünk, siránkoznunk vagy örvendeznünk, hanem új kiadványokkal a kezünkben, nem utolsósorban az elmúlt napok tapasztalataival gazdagabban. (Még egy rövid zárójel a 2012. májusi Szabédi Napok és a kolozsvári Hitel folyóiratra emlékező budapesti konferencia alkalmából: Szabédi László a Hitelben méltatva az 1942-es könyvnapokat, a magyar önvizsgálat fontosságára hívta fel a figyelmet.) A visszhangos, erdélyi megjelenésű (önvizsgáló) könyvek közül most csupán kettőt emelnék ki. A második kiadásban hozzáférhető, 639 oldalas összefoglalását az erdélyi történelmi családok kastélyainak („Isten segedelmével udvaromat megépítettem...”) A csíkszeredai fiatal Gutenberg Kiadónak köszönhető óriásalbumnak van kolozsvári vonatkozása, például a Bánffyak, különösen pedig a Házsongárd (sírjai) révén. A másik, hangsúlyosan Kolozsvárhoz kötődő kiadvány, a Könyv, grafika, könyvművészet Erdélyben (1919-2011) – a Korunk jelentette meg – látványos szakmai siker, az idei budapesti Könyvnapokon adják át a szép könyvek versenyében elnyert oklevelet az alkotóknak. Van hát mire büszkének lenni, már azért is, mert helybeli és más erdélyi városok kiadóival, friss címeivel gazdagíthatnánk a felsorolást, népszerűbb, illetve szaktudományos darabokkal, sorozatokkal (így az Erdélyi Múzeum-Egyesület Tudományos Füzeteivel, amelyekben fiatal kutatók juthatnak, az idősebbek mellett, megjelenéshez). A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2012-t azért sorolnám ide, mert ahogy épp a Szabadság ismertetőjében olvasom, a külvárosokban élő magyarsághoz kíván szólni, márpedig pontosan ezt a réteget nehéz megszólítani (könyvvel, illetve egyéb, ott bizonyára sokkal hatásosabb utakon). Szeretnék hinni H. Szabó Gyulának, a Kriterion igazgatójának, aki szerint a kalendárium azt bizonyítja, hogy be tudjuk lakni ezt a várost.
Térfoglalás – a nagyváros terében
Helyhatósági választások előtt ennek az igénynek, az igény okos hangoztatásának különös súlya van. Érthető, hogy ez áll a kampány(ok) fókuszában. A jelenlegi (PDL-es) városvezetés, bizonyára nem függetlenül a 2012.júniusi megmérettetéstől jó ideje nekikezdett a Sétatér átrendezésének – a fák alapos megnyirbálásával, a belső utak kövezésével-aszfaltozásával, a padok kicserélésével (nem funari módra!), a hosszú időn át parlagon hagyott Kaszinó épületének restaurálásával (a tó jobb hasznosítása további terv) – és ami hetek óta a járműveken közlekedők és a gyalogosok (meg a környéken lakók) bosszantására igencsak alkalmas: a villamossínek kicserélése van folyamatban, az úttesti mély alapozással, ez pedig útelzárásokkal jár, a fő útvonalakon. Egyelőre tehát a városi közlekedés teljes felborulása az eredmény. Nemsokára megtudhatjuk, ha befejeződnek a nagymértékű munkálatok, hogy az újraindult villamossal jobb, könnyebb lesz-e a város élete, vagy jobb lett volna trolibuszokra költeni a pénzt. Bízzunk benne, mégis jobb lesz. (Útelzárás nélkül biztosan.) A Karolina teret az autók kitiltása után birtokba vehették a fiatalok (a kávézók és sörözők melegedő időben kiköltöztek szabadtérre – ahogy ez a Deák Ferenc utca Főtértől számított bal oldalán is történik).
Természetesen van még birtokba, használatba veendő épület a belvárosban. „Visszaadom a New York Szállót!” – ígéri Eckstein-Kovács Péter a legutóbbi tulajdonostól elhagyott, lezüllött Continental előtt állva. És rokonszenves polgármesterjelöltünk szellemes ötlettel megnyitotta a Szent Mihály templom bejáratával szemben az „Eckstein-patikát” (egy üresen állt üzlethelyiségben), gyógyírt kínálva panaszainkra. A kolozsvári kertek programját ígéri választóinak, magyaroknak, románoknak egyformán. EMNP-s ellenjelöltje a Kétágú református templom mögötti telken nyilatkozik, és a Hójában ifjúsági-kulturális teret alakítana. Gergely Balázs és megméretkezésre készülő pártja eleve a fiatalításra hivatkozik – jóllehet a (város)politikában a tapasztalat sem árt, ebből viszont az RMDSZ-jelölt Eckstein-Kovács Péternek összehasonlíthatatlanul több van.
Ami pedig a térfoglalást illeti, emlékeztetnék a Bolyai Egyetem egykori központi épületéhez közeli, a Kolozsvár Társaság által kezdeményezett és felállított 1956-os emlékműre. Ehhez a végül (tanácsosaink által támogatott) sikeres akcióhoz kapcsolódtak az októberi, úttörést jelentő Kolozsvári Napok (amiről Gergely Balázs folyamatosan elfeledkezik). Noha eltartott egy ideig a szoborállítás engedélyeztetése – akár a Márton Áron szoboré a Főtéren, a templom parkjában –, mégis az összefogásnak sikerült legyőznie a polgármesteri huzavonát. Végül is az utóbb kezdődött Kolozsvári Magyar Napok ugyancsak így bizonyultak sikereseknek.
Térfoglalásilag még két, egyértelműen a művelődési élethez kapcsolódó példát említenék. A napokban már esedékes 11. TIFF, a kolozsvári tereket ugyancsak bekapcsoló Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál román rendező kezdeménye, de az egész város dicsősége – terv szerint Törőcsik Mari, Geraldine Chaplin és Claude Lelouch lesz a 2012-es TIFF-életműdíjas. Nem ér hát minket eleve diszkrimináció, mint ahogy a Jókai utcában (hivatalos nevén ugyan a Napocában) két fontos közösségi tér (az Erdélyi Múzeum-Egyesület tanácsterme mellett) szintén nem „ellenünkre” nyitott – éppen ellenkezőleg. A Quadro Galéria kiállításai, legújabban pedig a Minerva Alapítvány emeleti (a Kós Károly Akadémiának is otthont adó) és alagsori termében tartott tárlatmegnyitók, könyvbemutatók, különböző érdeklődésű embereket vonzó találkozók igazolni látszanak H. Szabó megjegyzését: valóban kezdjük belakni (újra!) ezt a várost, még ha számbelileg fogytunk is. Csak ne csökkentsük – hiúságból, hatalomvágyból – itt-ott (netán a polgármester-választáson is?) jelentkező esélyeinket...
Nyirő József és a végakarat
Ez persze nem kolozsvári, nem elsősorban kolozsvári ügy, de tanulságaiban természetesen ránk tartozik. Minden erdélyire, minden magyarra. És nem csupán magyarra. Aki végigkövette 2012. május 27-ig, 28-ig az eseményeket, a Duna TV adásait is beszámítva, az egyrészt felháborodhat, másrészt alaposan elgondolkodhat az (elmaradt, illetve ökumenikus emlékezéssel behelyettesített) újratemetési histórián. Felmondani az egészet fölösleges, közvetítésekből és kommentárokból bőven lehetett részünk. A Ponta-kormány a MOGYE magyar (magyar-angol) fakultásának megtorpedózásával már kimutatta foga fehérét, legutóbbi, a Nyirő-újratemetést ellenző irányított (külügyes és prefektusi) intézkedésével, majd újabb nyilatkozatával sikerült ismét nacionalista bizonyítványt kiállítania magáról. Választások előtt vagyunk, ugye, országos parlamenti választások előtt is. No meg Szász Jenő és pártja közvetlenül a helyi választás előtt...
Emlékezzünk azért arra is – ezt ugyanis a május 27-i szónokok nem említették –, hogy Nyirő József végakaratában első helyen Kolozsvár szerepel, az itteni temetés, ha pedig ez nem lehetséges, Székelyudvarhelyen legyen a végső nyughelye. Kolozsvárral senki nem próbálkozott, pedig igazán méltó írói helye lehetett volna (vagyis nem politikusként) a házsongárdi panteonban, Bánffy Miklós hamvai, Reményik Sándor, a Benedek Elek „székely fiai” közül Szentimrei Jenő, Kacsó Sándor vagy a transzszilvanizmus fő képviselője, Kós Károly sírja közelében. A magyarországi és a romániai írószövetség összefogásával – politikamentesen – talán meg is valósulhatott volna a házsongárdi temetés. (Egy ilyen írószövetségi lebonyolítás feltételezését Kelemen Hunortól olvashattuk.) A székelyföldi újratemetést természetesen senkinek nincs joga kifogásolni – a „második szándék” (mármint a Nyirőé) akár elsőnek vehető, székely elkötelezettségű életműve ismeretében.
A szónokokat, kommentátorokat hallgatva, egy apró kiegészítést még szükségesnek vélek Nyirő József 1990 előtti erdélyi recepcióját, állítólagos teljes elhallgatását illetően. Kétségtelenül igaz, hogy évtizedeken át Nyirő a kitagadottak közé számított, például Reményik Sándorral együtt. 1969-ben azonban Marosi Péter Utunk-szerkesztő (a pesti tévésként most szerepeltetett Marosi Péter nagybátyja) felkért mint ifjú kritikust, hogy írjak a lapba a három székely prózaíró, Tamási Áron, Nyirő József és Kacsó Sándor novelláiról. Népiség – mítosz – novella címmel elkészült egy hosszabb, méltató és kritikai tanulmány, az Utunk vállalkozott a közlésre, és a Kriterion első kiadói évében, 1970-ben bekerülhetett Alapozás című kötetembe. Ennél fontosabb, beszédesebb egy 1980-as évekből származó emlék. Domokos Gézával, a Kriterion alapító-igazgatójával éppen székelyudvarhelyi író-olvasó találkozón jártunk, kevéssel Az építész fia című Reményik-kötet megjelenése (1983) után. Domokos ott mondta el, hogy nemsokára lesz a Kriterionnak Nyirő-kötete (engem már felkért, Reményik-kötetünk sikeres, bár csonkított kiadását követően, hogy válogassam és előszavazzam a Nyirő-novellákat). A tervet keresztülhúzta a cenzúra – a Ceauşescu-diktatúra már éberebbnek bizonyult.
Politikusoktól nem – irodalomtörténésztől a múlt teljesebb ismeretét várná el az ember.
Röviden a bakui fesztiválról
Csak azért keverem ide a „könnyű” műfajt, mert a nemzeti önismerettel kapcsolatba hozható. Hosszú versenysorozat előzte meg a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál bakui döntőjének világközvetítését. Bevallva a tökéletes kívülállást adott témában – ami nem zárja ki nemzeti elkötelezettségemet, az egészségesnek vélt szurkolást a „mieinknek” –, a Compact Disco magyar képviselőként történt kiválasztását éppúgy furcsálltam, mint a korábbi küldött (hölgy) előzetes magyar feldicsérését. Nyilván elavult az én könnyűzenei ízlésem, próbáltam elkönyvelni az idei (magyar) döntést. Aztán Bakuban, a második fordulóban a 26 továbbjutott közül sikerült az együttesnek megszereznie a kiváló 24. helyet. Valószínűleg a zsűri ízlése is elavult és természetesen más országokban a tévés szavazóké. (Nemzeti szabadságharc volna ez is? Compact Disco?) Valamivel jobban járt, ám ugyanúgy csalódott a Romániát képviselő Maninga. Pár órával korábban a román közszolgálati tévében még azt hallottam, hogy az első ötbe, de akár az első helyre is esélyes a román csapat (kubaival megspékelve). Végül a 12. helyen végeztek. (Mínusz 14 – a 26-hoz mérve.)
A nemzeti önismeret a könnyű műfajban is könnyűnek bizonyul? Vagy Baku ugyanolyan messze van tőlünk, a Kárpátok övezetétől, mint Svédország?
KÁNTOR LAJOS. Szabadság (Kolozsvár)

/vezércikk/
Megtörtént
Várható volt, még arra is számítani lehetett, hogy valamilyen módon a választási kampányhoz kapcsolódik-kapcsolják: nyakunkon egy új román–magyar konfliktus. Nem a romániai magyar és román közösség, hanem a két ország között. (Ami bizonyos szempontból azért szerencsésebb.) A trianoni évfordulóval a háttérben a botrány még nagyobbra nő. Hajlamosak vagyunk hangoztatni – annál is inkább, mert sok rá a példa –, hogy a román politikusok előszeretettel szedik elő a magyar kártyát. Nos, most a magyar parlament elnökétől kapták/kapják a kezükbe.
Aki amúgy is politikailag helytelen kiszólásairól és gyűlöletbeszédéről ismert, és az RMDSZ ellen kampányolni jár Erdélybe. A román hatóságok kezdetben korántsem „hisztériásan”, inkább bürokratikus szenvtelenséggel kezelték a kérdést. Kövér László kijelentése volt az olaj a pislákoló tűzre. Utána már Pontáékra egyre nagyobb nyomás nehezedett, mind a lakosság, mind a pártok részéről, hogy lépjen fel erélyesen. Ez politikailag is érdeke, hisz az idei választási kampányokban a nagy ellenfélen, a PDL-n és Orbán Viktor barátján, Traian Băsescun is kiadósakat üthet. Lám, hogyan lehet ostobaságból a saját barátainknak, eszmetársainknak ártani, kétharmados többséghez segíteni a gyűlölt balliberális oldalt! Az RMDSZ kezdettől fogva megtalálta a helyes hangot: végsőkig védve a romániai magyarság jogait és érdekeit, a vitás kérdések politikai megoldását szorgalmazva elhatárolódott a szélsőséges gesztusoktól, tiltakozott a magyarországi megosztó politika importja, a manipulatív és provokatív beavatkozások, legutóbb Kövér László korteskedése ellen. Különben, ha már olyan emberek érdekeit is képviseli, akik magyar állampolgárok vagy azok lehetnek, kifogásolhatta volna már korábban a magyarországi vezetők részéről érkező megalázó gesztusokat, sőt felvethetett volna olyan kérdéseket, mint a demokrácia, a jogbiztonság, az alkotmányosság helyzete, a sajtószabadság súlyos sérülése, odáig elmenően: hogyan játszotta el a magyar jobboldal két év alatt Magyarország nemzetközi tekintélyét?!
Ha már itt tartunk, vajon ki fog kiállni Európa legantiszemitább állama mellett ebben az újabb román–magyar vitában? Horthy Miklós és lassan Szálasi Ferenc tisztára mosása, a szemérmetlen és veszélyes restauráció, a szélsőségesség, türelmetlenség és az idegengyűlölet vajon hol cikk?
Lehet, hogy Kövér László a térdét csapkodva kacagott, amikor Uz Bencének beöltözött urnaszállítók a román belügyminisztériummal eljátszatták a buta zsaru szerepét; lehet, „kegyelettel” jelentette ki, hogy az új román kormány „barátságtalan, civilizálatlan, barbár” módon viselkedett – de az biztos, hogy nem ő nevet a végén. Reméljük, akkor sem, amikor a szavazóurnák tartalmának ellenőrzéséről lesz szó. A helyzet elfajulásában tagadhatatlanul vétkes a román fél is. De miután ekkora muníciót kapott, és miután Kövér nemhogy a hibáját nem hajlandó beismerni, de tetézni akarja újabb provokációkkal, félő, hogy a helyzet „tovább fokozódik”. Kéretik több ráció!
Ágoston Hugó. Új Magyar Szó (Bukarest)

Semjén szerint igazából Băsescut, nem pedig Magyarországot támadja az USL
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint Nyirő József újratemetése kapcsán Magyarország és Románia között kiélesedő vitát a romániai belpolitikai helyzet, illetve az USL és Traian Băsescu közötti feszültség okozta. "Amikor az USL Magyarországot támadja, akkor voltaképpen Traian Băsescu és a PDL politikáját támadja" - jelentette ki a magyarországi politikus az m1 Az Este című műsorában. Kifejtette, Băsescu és Orbán Viktor között olyan baráti és olyan szoros politikai kapcsolat volt, amit az USL nem támogat, ezért, amikor a szociál-liberálisok a magyarokat támadják, tulajdonképpen a román belpolitikai konfliktusban próbálnak voksokat szerezni, ezért kellő mértéktartással kell kezelni az egész ügyet. Semjén szerint magyar kormány hivatalba lépése óta sokkal többet tett Magyarország és a körülötte lévő országok jó kapcsolatáért, mint korábban bárki más. Hangsúlyozta: Magyarország alapvetően érdekelt egy román-magyar kiegyezésben. "Egyszerűen egymásra vagyunk utalva, tehát Magyarország és Románia, a magyarság és a románság történelmi sorsközösségben van. Ezt nem szabad alárendelni politikai hullámverésnek". Elmondta, a Nyirő-temetés ugyanakkor alapvetően egy magyar író végtisztességének a megadása. A végtisztesség megadásához pedig mindenkinek joga van, politikai hozzátartozásától függetlenül. (mti) Transindex.ro

„Nem jó, ha egy pártnak akár egy mandátum erejéig is abszolút többsége van Romániában”
Interjú Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével
– Mennyire rajzolja át a politikai palettát a módosított választási törvény, amennyiben e jogszabály előírásai szerint rendezik meg az őszi parlamenti választásokat?
– A választási rendszer módosításával a szándék egyértelmű: teljesen átrendezni a belpolitikai erőviszonyokat. Amennyiben a parlament által elfogadott jogszabály hatályba lép, az olyan pártok, szövetségek, amelyek az urnáknál a szavazatok 45-50 százalékát szerzik meg, a mandátumok csaknem 70 százaléka fölött rendelkezhetnek. A győztes mindent visz elv alapján az a jelölt kerül a parlamentbe, aki a legtöbb szavazatot kapja a választókörzetében. A módosítás jelen pillanatban az USL-nek kedvez, a szociáldemokrata-liberális pártszövetség akár kétharmados többséget is szerezhet az őszi parlamenti választásokon. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármit megtehetnek. Egy olyan párt pedig, mint a PDL, amelynek 20-25 százalékos a támogatottsága, a mandátumok alig 10 százalékát szerezheti meg. Ilyen körülmények közt a választói akarat aligha fog érvényesülni a politikai képviselet tekintetében, számítások szerint másfél-kétmillió szavazó érezheti úgy, hogy nincs reprezentálva a törvényhozásban. Ez az eljárás, egy ilyen erőfölény kockázatos lehet nem csak Romániában, hanem az unió valamennyi keleti országában. Ez a választási rendszer még az évszázados hagyományokkal rendelkező demokráciákban is egyre inkább döcög, Nagy-Britanniában is azt fontolgatják, hogy egy olyan rendszert vezessenek be, amely az arányos képviseletet biztosítja.
– A jelenlegi választási törvény is a szociáldemokrata-liberális szövetségnek kedvez?
– Az USL a jelenleg hatályban lévő törvény szerint is megnyerné a választásokat, bár nem lenne alkotmányozó többségük. Véleményem szerint az az érv, miszerint Romániában a politikai stabilitás megteremtése érdekében van szükség ilyen jogszabályra, butaság. Ha ugyanis ez a szövetség felbomik – és jó esély van erre –, akkor többsége egyetlen politikai alakulatnak sem lesz. Románia még sokáig arra van ítélve, hogy koalíciók kormányozzanak. Jól van ez így, mert olyan országban élünk, ahol nem jó, ha egy pártnak akár egy mandátum erejéig is abszolút többsége van. Nézzük meg az 1990–1992-es, vagy 1992–1996-os időszakot, amikor Iliescuék kormányoztak hatalmas többséggel. Ha nincsenek ellensúlyok a román politikai életben, akkor itt nagyon gyorsan rossz dolgok történhetnek. Az a jó, ha van koalíciós kényszer.
A szociáldemokraták és a liberálisok, akik nem is olyan rég még a vegyes választási rendszer mellett álltak ki, egyik napról a másikra megváltoztatták álláspontjukat ebben a kérdésben, most ugyanis ezt diktálja az érdekük. Elképzelésük szerint a parlamentet két nagy, szövetségben lévő párt uralná, a többi nem számít. Mellesleg én nagyon szkeptikus vagyok az USL sorsát illetően: ha meg is nyerik fölényesen a választásokat, a közös kormányzás nem lesz hosszú életű. Nem hiszem, hogy a szövetség túléli az alkotmánymódosítást és a köztársasági elnökválasztást. Aki figyelmesen hallgatja Ponta miniszterelnök nyilatkozatait, az érezheti, milyen súlyos nézetkülönbségek lappanganak a mélyben. A szociáldemokraták különben sem arról híresek, hogy békében tudnának bárkivel is együttműködni hosszú távon. Véleményem szerint nem lesz hosszú életű ez az együttműködés, a szövetség felbomlik majd két 30-35 százalékos parlamenti támogatottságú pártra, és szükség lesz más politikai alakulatok támogatására ahhoz, hogy kormányt alakíthassanak.
– Ezek szerint nem készül hosszú távú ellenzékiségre a szövetség?
– Azt a politikust, aki azt mondja, hogy ellenzékben akar politizálni, el lehet felejteni. A politika a döntésekben való részvételről szól. Az RMDSZ is azt szeretné – persze nem minden áron! –, ha ismét kormányzati eszközöket használhatna.
– Mennyire lenne kedvezőtlen ez a jogszabály a magyar képviselet szempontjából?
– A törvény módosítása értelmében azokban a megyékben, ahol egy nemzeti kisebbség aránya eléri a 7 százalékot, de egyetlen jelöltjük sem végez valamely egyéni választókerület első helyén, pótlagos mandátumot kap az a kisebbségi jelölt, aki a megyében a legjobb eredményt érte el. Az RMDSZ számára ez azt jelenti, hogy meg tudja őrizni mandátumainak számát. Mi több, „hivatalból” Temes megyében is jár egy mandátum, hiszen ebben a pillanatban még a 2002-es népszámlálási adatok vannak érvényben. (Ezek szerint a bánsági megyében a magyarság számaránya 7,5 százalék, az ideiglenes népszámlálási adatok szerint a megyében a magyarok számaránya már csak 6 százalék körüli. 2008-tól nincs RMDSZ-es képviselő a megyében – szerk. megj.) A székely megyékben nem csak megőrizni, hanem növelni is lehetne a képviselők számát, számítunk ugyanis arra, hogy Kovászna megyéből, pontosabban Orbaiszékről bejön a negyedik mandátum. (Ebben a választókörzetben 2008-ban az RMDSZ jelöltje került az első helyre, visszaosztáskor azonban román jelölt kapta a mandátumot. Az idén a magyar jelölt kerülhet be a parlamentbe, a helyi románság pedig kap pótlagosan egy képviselői helyet – szerk. megj.) Maros, Szatmár, Bihar és Szilágy megyéken kívül megmaradna Máramaros, Brassó, Arad és Kolozs. Sajnos, a számítások szerint Kolozs megye veszítene egy mandátumot – Pálffy Zoltán körzetéről van szó. Ha pedig Máté András Levente bánffyhunyadi körzetében nem végezne az első helyen, Kolozs megye akkor is kapna egy mandátumot, a megye magyarságának számaránya feljogosítja erre. Hosszú távon viszont elveszítenénk azokat a szavazatokat, amelyeket Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, illetve Temes megyében kapott a szövetség, ami az RMDSZ országos támogatottságának csökkenéséhez vezetne. Választóinknak azzal kell szembesülniük, hogy szavazatuk nem eredményez mandátumot, ezért elkezdenének más ráció mentén szavazni, ami – ezekben a megyékben legalábbis – az etnikai szavazatok végét jelentené. Abban reménykedem, hogy ez a választási rendszer olyannyira rossznak fog bizonyulni, hogy 2016-ban már nem alkalmazzák, hanem egy vegyes rendszer lép életbe, amely kiegyensúlyozza a képviseletet.
– Milyen esély van arra, hogy az Alkotmánybíróság kifogást emeljen a törvény ellen? Mennyire megalapozott a PDL keresete?
– A PDL keresete olyan érveket tartalmaz, amelyeket mi nem tudunk a magunkévá tenni, és ezért nem is írtuk alá. Ők a 2009-es népszavazásra hivatkoznak, amikor az egykamarás törvényhozásról és a parlamenti létszámcsökkentésről írtak ki referendumot, és amelyet az RMDSZ nem támogatott. A PDL óvásában az szerepel, hogy a 7 százalék miatt megnőne a képviselők száma. Ez megint csak azt jelenti, hogy nem értik, nem akarják érteni, miért volt ez fontos számunkra, megint ellenünk beszélnek. Az egyik nyomós érv, aminek alapján az Alkotmánybíróság kifogásokat emelhet a törvénytervezet ellen, az az alkotmány által szavatolt arányos képviselet. Másrészt: amikor az Alkotmánybíróság visszautasította az összevont választásokra vonatkozó kezdeményezést, ezt elsősorban azzal indokolta, hogy nem tartja ajánlatosnak megváltoztatni a játékszabályokat egy évvel a választások előtt. Bízom abban, hogy ha év elején érvényes volt ez az érv, akkor most is az lesz.
Amennyiben az Alkotmánybíróság visszautasítja a törvényt, az a jogszabály marad érvényben, amellyel a mostani parlamentet megválasztották. Ez rossz törvény ugyan, de biztosítja az arányos képviseletet, mert magában foglalja a megyei és országos visszaosztási mechanizmust, tehát minden leadott szavazatból ott lesz mandátum, ahol a szavazatot leadták.
– A parlamenti bejutási küszöb eltörlése előnyös az RMDSZ-szel konkuráló pártok számára. Hogyan látja ezt a helyzetet?
– Semmilyen előnyt nem jelent a konkurencia számára. Egy dolog egyéni választókerületben mandátumot nyerni, és más dolog szétverni a választókerületet. A kettőt nem lehet egyszerre csinálni. Abban a pillanatban, amikor az önkormányzati választások eredményeit ismerjük, többet tudok majd mondani, milyen támogatottsága van egyiknek, másiknak országos szinten. Ezekből az eredményekből világosan kiderül, milyen esélyei lesznek a versenypártoknak ősszel. Egy biztos, nekünk arra kell összpontosítanunk, hogy olyan jelölteket állítsunk ősszel, akik meg tudják nyerni a választókerületet.
Székely Kriszta. Szabadság (Kolozsvár)

Megélni a nacionalizmusból
Magyarország és Románia problémái
Ovidiu Nahoi, Adevărul
Semmi kétség, mindkét ország számára rossz hír, hogy Bukarest és Budapest között hirtelen megromlott a viszony annak tulajdoníthatóan, hogy a magyar fél megkísérelte eltemetni a Székelyföld szívében Nyirő József hamvait.
Manapság nekünk, románoknak és magyaroknak több fontos közös ügyünk van annál, semhogy megengedhetnénk magunknak a múlt kísérteteinek életre keltését. Példának okáért, miközben javában zajlottak az összecsapások az újratemetés kapcsán, a két ország a barikádnak egyazon oldalára állt, éppen a román fővárosban, hogy határozott jelzést küldjön Brüsszelnek az Európai Unió többéves költségvetése kapcsán. Az unió nagy befizetőinek szándéka, hogy lefelé húzzák a bizottság mezőgazdasági és kohéziós javaslatait, nekünk ugyanolyan rosszul jön, mint a magyaroknak. De mindenek fölött egyformán érdekeltek vagyunk az euró és az európai projekt fennmaradásában. Lehet, hogy a magyar túlfűtöttek és a román álmodozók másként gondolják, holmi 19. századi nemzeti projektek szellemében, de az európai építmény összeomlása nekünk és szomszédainknak is a poklot jelentené. Márpedig a populizmus és a túlfűtött nacionalizmus a legnagyobb veszély manapság, amely az európai kohézióra leselkedik.
Ilyen körülmények között pedig tényleg nem akadt volna jobb dolguk a magyar hazaiaknak Nyirő József újratemetésénél, miközben tudták, hogy az zavarja nemcsak a román barátaikat, hanem a holokauszt túlélőit is? Természetesen az is igaz, hogy a kilencvenes évek elején a bukaresti kormányzatok igencsak jól megéltek a nacionalizmusból – a veterán Ion Iliescu sokat mesélhetne a fiatalabb Victor Pontának azokból az időkből, amikor saját szavai szerint „szövetkezett az ördöggel”, azaz Vadim Tudorral és Gheorghe Funarral. Azonban ez elégséges ok lenne újramelegíteni az „erdélyi csorbát”?
A baj az, hogy Orbán Viktor határozott és állandó támogatásra számíthatott Bukarestből - egészen pontosan Traian Băsescu és a PDL részéről. A párt képviselői foggal-körömmel védték az Európai Parlamentben a budapesti kormány kilengéseit. A PDL reformista (mások szerint konzervatív) szárnya pedig valósággal csodálja Orbánt az új alkotmányért, az igazságszolgáltatás alárendeléséért és a sajtószabadságot korlátozó médiatörvényért. Egy magyar miniszterelnök, aki rájött, hogy a populizmus és a nacionalizmus biztosítja számára otthon a népszerűséget, és egy román elnök, aktív politikai játékos, aki érdekelt abban, hogy radikális magyar politikai szervezetek támogatásával sakkban tartsa az RMDSZ-t, létrehoztak egy pragmatikus partnerséget, amely most felfedi valódi, európaiatlan természetét. Amennyire jól megértették egymást, annyira nem született a partnerségükből egyetlen fontos – regionális vagy európai – kezdeményezés, amire népeink büszkék lehetnének. A két népnek csak a keserűség jutott.
(Fordította: Sz. L.)
Új Horthy-kultusz Magyarországon
Keno Verseck, Der Spiegel
A magyarországi szélsőjobboldal egyre magabiztosabb: ceremóniákkal, szobrokkal és emléktáblákkal ünnepli az antiszemita kormányzó Horthy Miklóst és a náci korszak egyik íróját. Az új kultusz mögött ott áll Orbán Viktor kormányfő több párttársa is.
Az év elejétől hatályos alkotmány „Magyarország mindenekfelett” stílusban idézi fel rég letűnt idők szellemét: az ezeréves magyar államot, amit István király Szent Koronája testesít meg, a „darabokra szakított nemzet” szellemi és lelki egységét, az egyedülálló magyar nyelv, a magyarság és a nemzeti kultúra védelme iránti kötelességet. Nem egyéb ez, mint a becikkelyezése a két világháború közti időszak szellemének, arra a mintára, ahogyan Horthy Miklós kormányzó létrehozta autoritárius, ultrakonzervatív, nacionalista és revizionista rezsimjét. Ez a szellem éled újjá Orbán Viktor konzervatív kormányfő Magyarországában. Május közepén a délnyugat-magyarországi Kerekiben szobrot állítottak Horthynak – ami újdonság a posztkommunista Magyarországon. Elvégre Horthy Miklós hírhedt antiszemita volt, az első világháború utáni „fehérterror” vezetője, 1944-ben pedig az állam fejeként részben ő volt a felelős négyszázezer zsidó deportálásáért Auschwitzba. Pár nappal a Horthy-szobor felavatása után Bölcskei Gusztáv református püspök Horthy-emléktáblát leplezett le a kelet-magyarországi Debrecen evangélikus kollégiumában. A Budapesttől délnyugatra fekvő Gyömrőn park viseli újabban a kormányzó nevét. Újabb és újabb Horthy-szobrok várnak felállításra, még Budapesten is – abban a városban, amelyet Horthy annak idején utálkozva „judeobolsevista fertőként” emlegetett: októberben lepleznek le a Budai Várban egy életnagyságnál is nagyobb lovas szobrot. Ezért beszél Czene Gábor máris „lopakodó Horthy-kultuszról”. (...)
És nem az egykori régens az egyetlen, akit újabban tisztelet illet az orbáni Magyarországon. A magyar parlament újratemetteti erdélyi szülőföldjén Nyirő Józsefet, az egykor háborús bűnösként körözött, 1953-ban Spanyolországban meghalt nemzetiszocialista írót – nem hivatalos állami szertartással. Nyirő kiemelkedő kultúrideológus volt a Horthy-rezsim, majd a nemzetiszocialista Nyilaskeresztes Párt rémuralma idején, 1944 októbere és 1945 márciusa között, amikor magyar zsidók tízezreit küldték halálmenetre vagy mészárolták le. Erdélyi képviselőként Nyirő is a nyilas parlamentben szolgált, ahonnan 1945 márciusában először Németországba, majd 1950-ben a francói Spanyolországba menekült.
Nyirő újratemetését eredetileg pünkösdvasárnapra tervezték, ám a román kormány betiltotta a ceremóniát. Így Székelyudvarhelyen csupán egy ökumenikus istentiszteleten emlékeztek az íróra. Jelen volt – a szélsőjobboldali Jobbik vezetősége mellett – Magyarország kulturális államtitkára, Szőcs Géza, és vele nem kisebb személyiség, mint maga Kövér László parlamenti elnök, aki formálisan a második számú közméltóság. Kövér úgy viselkedett, mintha az első világháború után Romániához szakadt Erdély ismét Magyarország része lenne. „Civilizálatlannak”, „paranoidnak”, „hisztérikusnak” és „barbárnak” nevezte a román kormányt, amiért megtiltotta a temetést, és bejelentette, hogy így vagy úgy, Nyirőt mindenképpen újratemetik, mégpedig a kijelölt helyen. Kövér következtetése: „Győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek.”
Pár nappal az ünnepség után Szőcs Géza művelődési államtitkár az index.hu hírportálnak elárulta, hogy becsempészték Romániába az urnát a nyilas író hamvaival. Szükség volt „konspirációra”, mivel az urna szállítása „nem volt éppen egyszerű”. Ő maga nem vett részt a csempészakcióban, és nem ismeri az urna pontos helyét sem. De Nyirő temetésére hamarosan sor kerül. A megemlékezésen Szőcs egy nagy utazótáskával mutatkozott, amelyet – miközben a Nyirő emlékét méltató beszédét elmondta – az író portréja alatt helyezett el. Hogy benne volt-e a nyilas író urnája, azt Szőcs „sem megerősíteni, sem tagadni” nem volt hajlandó.
Az új Horthy-kultusz és Nyirő újratemetése része a népi-nacionalista reneszánsznak Magyarországon, miközben évek óta egyre sikeresebb a szélsőjobb, amelyet most Orbán Viktor kormányfő és az ő jobboldali nemzeti-konzervatív pártja, a Fidesz is buzgón támogat. Egyes megfigyelők szabályszerűen rémisztőnek tartják a fejleményeket: „Miért áll a nyilaskeresztesek pártjára a Fidesz, egyáltalán hogy juthattunk ide?”, teszi fel a kérdést Somogyi Zoltán politológus. „Kövérnek és Szőcsnek azonnal le kell mondania, máskülönben az országon rajta marad, hogy a kormánya nácikat támogat.” (...)
A hasonló követelések azonban leperegnek a kormánypártról. A Fidesz egyes vezető politikusai és tisztségviselői talán kellemetlennek érzik a nemzeti-nacionalista kurzust, de ha vannak is kritikus hangok, kívülről a nyomukat sem látni. Orbán pártjában a lojalitás mindenekfölött áll. Ezért van az, hogy a kormányzati tisztviselőkkel készített interjúk rendszerint valóságos remekművei a relativizálásnak. Példa erre Prőhle Gergely, a magyar külügyminisztérium európai ügyekkel megbízott helyettes államtitkára. Ő „megérti”, hogy az Orbán-kormány „egyes politikusainak” retorikája „egyes nyugati fülekben kissé pre-modernnek cseng”, azonban Magyarország mégiscsak egy másik ország volna, és más nyelven is beszél. Prőhle úgyszintén visszautasítja a „polgári-konzervatív kormányzat összemosását” a szélsőjobbal és annak ideológiájával: „Ez a baloldaliak taktikája, amit a világtörténelemből jól ismerünk.”
Az említett baloldaliak egyike Dániel Péter budapesti ügyvéd, a parlamenten kívüli ellenzék képviselője, aki 2008-ban az egyik kezdeményezője volt a szélsőjobboldali, félkatonai Magyar Gárda betiltásának. Azzal vádolja az Orbán-kormányt, hogy – akárcsak Horthy – a revizionista politika megszállottja, és bátorít egyfajta „utalásokra épülő szalon-antiszemitizmust”, amely folyamatosan a „zsidókat és a judeobolsevistákat” teszi felelőssé Magyarország problémáiért. (...)
Nemrégiben a kormány elfogadta az új Nemzeti Alaptantervet (NAT). Mások mellett kötelező olvasmányként előírják a nyilaskeresztes Nyirő József műveit, akárcsak a kortárs és írótárs Wass Albertéit. Utóbbi 1998-ban az Egyesült Államokban halt meg, miután Romániában háborús bűnösként távollétében halálra ítélték. Amikor a tanárszövetségek tiltakoztak a szélsőjobboldali és fasiszta íróknak az alaptantervbe történő felvétele ellen, Hoffman Rózsa oktatási államtitkár röviden azt válaszolta: olyan szerzőkről van szó, akiknek nagy hatásuk volt a maguk korában. „Most az őket megillető helyre kerülnek a tantervben.”
(Fordította: Sz. L.)
Betiltandó-e a gyűlöletbeszéd?
John Paul Stevens, New York Review of Books
A gyűlöletbeszéd a címzettek méltóságába gázol, ezen kívül rombolja a normális együttműködéshez és a termékeny vitához nélkülözhetetlen társadalmi légkört. Kérdés azonban, mit segít, ha betiltják.
„Waldron jól érvel a gyűlöletbeszéd betiltása mellett, de maga sem hiszi, hogy érveinek hatására megmozdulna az amerikai jogalkotás” ? írja John Paul Stevens, az amerikai legfelsőbb bíróság nyugalmazott bírája a New York Review of Booksban, Jeremy Waldron, a neves jogfilozófus legújabbkönyvét ismertetve. A gyűlöletbeszéd kára című könyvében Waldron példákat hoz fel arra, hogy más demokratikus országokban milyen szabályok tiltják a gyűlöletbeszédet, és eltöpreng rajta, beleillenének-e ezek az amerikai jogrendbe. A veterán bíró szerint nem illenének, de más példa is van arra, hogy Amerika nem fogad be olyan jogintézményeket, amelyek másutt a felvilágosultság velejárói, így például nem köti engedélyhez a fegyverviselést. Mindazonáltal fontosnak tartja, hogy az amerikai jogtudomány alaposan vegye fontolóra mindazt, amit a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban más országok gyakorlata kínál.
Megfontolandó például Waldronnak az az állítása, hogy Amerika túlzott védelemben részesíti a szólásszabadságot, ezzel csorbát ejt a kisebbségek méltóságán, és az amerikai társadalomban oly fontos befogadó légkört is károsítja. Stevens érdekesnek tartja Waldronnak azt a megállapítását is, hogy a szólásszabadság alkotmányos joga nevében liberális kibicek szokták védelmükbe venni a gyűlöletkeltőt, és sohasem a gyűlöletbeszéd sértettjei. Túlságosan általánosnak találja viszont a gyűlöletbeszéd meghatározását, és megállapítja, hogy nem véletlen: ahogy az obszcén beszédet sem lehet pontosan meghatározni, ez esetben is a jogalkalmazó bölcsességére kell bízni a döntést. Csakhogy ez könnyen megárthat a jogbiztonságnak.
Az amerikai alkotmány egyes számú kiegészítése mindenesetre csak az esetben engedi meg a szólásszabadság korlátozását, ha egyébként erőszakos cselekmények következhetnének be. Márpedig például a híres dán Mohamed-karikatúrák semmiféle erőszakos fenyegetést nem tartalmaztak. Nem úgy az antiszemita uszítás, csakhogy ennek példája Stevens szerint éppen a betiltás ellen szól. Mára ugyanis a nyilvános térből eltűnt az antiszemita uszítás, pedig nem tiltották be. Vagyis az értelmes vita, az igazság megismertetése hatékony lehet. Alkalmasint hatékonyabb, mint a büntetés. (...)
Stevens rokonszenvvel ismerteti Waldron gondolatmenetét azzal kapcsolatban, hogy a társadalomnak meg kell védenie a polgárok méltóságát, de nem esősorban azért, hogy őket ne érje sérelem, hanem mert a társadalom normális működéséhez szükség van arra, hogy a polgárok és a közösségek méltósága biztonságban legyen, s a társadalmi környezet minősége azon is múlik, hogy miként beszélnek egymással a polgárok. Csakhogy – mutat rá Stevenson – ezen az alapon a barátságtalan beszédet is meg kellene tiltani. Stevens egyetért azzal, hogy a társadalomnak meg kell követelnie tagjaitól a civilizált magatartást, és különösen őrködnie kell afelett, hogy a sérülékeny kisebbségek ellen ne terjedhessenek lealacsonyító és kirekesztő rágalmak. De ennek eszközét nem a büntető törvényekben látja, hanem abban, hogy az elismert vezetők következetesen utasítsák el a gyűlölködést.
(metazin.hu) Új Magyar Szó (Bukarest)

A kormánypártok győztek az önkormányzati választásokon
A kormányzó baloldali Szociálliberális szövetség (USL) fölényes győzelmet aratott a vasárnap rendezett romániai önkormányzati választásokon az urnazárás után közzétett becslések (exit pollok) szerint. A magyar szavazatokért először versengett három romániai magyar párt, amelyek saját választási biztosaik jelentéseire hivatkozva eltérően értékelték az általuk elért eredményeket. Az első hivatalos részeredmények hétfő délelőttre várhatók.
A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett felmérek szerint Románia legtöbb nagyvárosában, közöttük Bukarest mind a hat kerületében, Temesváron, Jászvásáron (Iasi), Kolozsváron, Nagyváradon is az USL jelöltjei szerezték meg a polgármesteri tisztséget.
Ugyancsak az USL támogatásával nyert magabiztosan, a voksok több mint 60 százalékát megszerezve újabb mandátumot Bukarest független főpolgármestere, Sorin Oprescu.
Az első becslések szerint Marosvásárhely az egyedüli nagyváros, amelyben a jobbközép Demokratikus Liberális Párt, a PDL megőrzi a polgármesteri széket: a GeoPol közvélemény-kutató intézet exit pollja szerint Dorin Florea jelenlegi polgármester több mint 50 százalékos támogatottsággal nyerhet az RMDSZ-es Frunda György előtt.
Victor Ponta miniszterelnök, az USL társelnöke az első becslések közzététele után azt mondta: az általa vezetett kormány a vasárnap lezajlott önkormányzati választásokon kapta meg a választói felhatalmazást az ország vezetésére. A Ponta-kabinet parlamenti bizalmi szavazás nyomán vette át május elején az ország irányítását.
A nagyvárosokra összpontosító exit pollokból nem derült ki, hogyan szerepeltek a választáson az egymással is versengő magyar pártok, amelyek saját választási biztosaikra hivatkozva hétfőre virradó éjjel eltérően értékelték az eredményeket.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) párhuzamos szavazatszámlálására hivatkozva vasárnap éjfél körül bejelentette: a szövetség 123 polgármesteri tisztséget nyert a romániai helyhatósági választásokon.
Az RMDSZ – urnabiztosaira hivatkozva – közölte, hogy Székelyudvarhelyen (Bunta Levente), Sepsiszentgyörgyön (Antal Árpád) és Székelykeresztúron (Rafai Emil) újraválasztották tisztségébe a szövetség polgármesterét. Azt valószínűsítik, hogy Baróton és Kézdivásárhelyen is az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött a Magyar Polgári Párt (MPP) hivatalban lévő polgármesterével szemben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap este úgy vélekedett: a magyar-magyar verseny nem segített a mozgósításban a romániai helyhatósági választásokon, és ez várhatóan a mandátumokban is mérhető lesz. A politikus a szövetség kolozsvári kampányközpontjában az urnazárás után elmondta: a románok és magyarok által vegyesen lakott, úgynevezett interetnikus környezetben a magyar szavazóknak a választáson való részvétele alacsonyabb volt, mint a román választóké.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke viszont úgy látta: a tavaly alakult új párt munkája is benne van abban, hogy a választók nagyobb arányban vettek részt a választásokon, mint négy évvel ezelőtt, és sikerült mozgósítania azokat, akik az elmúlt években távol maradtak a politikai közösségtől.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) több száz képviselőt juttatott az önkormányzati testületekbe, és ezzel a második legfontosabb romániai magyar politikai erővé lépett elő – állította Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke eltérően értékelte az erdélyi magyar pártok támogatottságát, szerinte az MPP „rávert" az EMNP-re. Szász szerint az újonnan alakult EMNP megosztotta az RMDSZ-szel szemben álló jobboldalt, amely állítása szerint így együttvéve sem tudott olyan eredményt felmutatni, mint 2008-ban az MPP egymagában.
Szász Jenő a közelgő parlamenti választásokra utalva kijelentette: valamennyi romániai magyar szervezet részvételével nemzeti konszenzust kell felállítani annak érdekében, hogy közösen jelenítsék meg „a magyar érdeket a bukaresti nacionalizmussal" szemben. Az MPP elnöke Székelyudvarhely polgármesteri tisztségére jelöltette magát, a tisztséget 1996 és 2008 között ő töltötte be. Az urnabiztosok gyorsjelentéseiből azonban úgy tűnik, alulmaradt a négy éve hivatalban lévő RMDSZ-es Bunta Leventével szemben.
A vasárnapi önkormányzati választások hivatalos eredményeinek közzétételét a jórészt papíralapú adatfeldolgozás hátráltatja. A szavazás e módja mellett a csalások megelőzésére hivatkozva tartott ki a román választási hatóság. A hatóságok szerint a versengő pártok képviselői a szavazóhelyiségekben még tudnak figyelni egymásra, az általuk nagy körültekintéssel megírt jegyzőkönyvek pedig forrásértékű dokumentumoknak számítanak, amelyeket fegyveresek kísérnek egészen a megyei hatóságig.
Minden egyes választóhelyiségben négy jegyzőkönyv készül, ezeket beszállítják a települési bizottsághoz, onnan pedig – előzetes ellenőrzés után – a dokumentumok a megyei választási irodához kerülnek. Így az adatok hétfő hajnalban jutnak számítógépbe: a statisztikai hivatal emberei előbb beszkennelik a jegyzőkönyveket, és csak azután kezdik az adatokat összesíteni.
A sajtónak a világhálón nincs rálátása a részeredmények alakulására: hivatalos adatokat csak úgy lehet megtudni, hogy a választási irodák négyóránként közleményben összegzik addigi munkájukat.
A részeredményekre vonatkozó első hivatalos jelentést hétfő délelőttre ígérte a román központi választási iroda, a véglegesnek tekinthető, de még mindig nem hivatalos eredmény hétfő estére várható. MTI. Erdély.ma

Káros magyar testvérharc
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) jelöltjei taroltak az önkormányzati választásokon
Marosvásárhelyen újabb mandátumot nyert Dorin Florea jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 54 százalékával maga mögé utasította a 30 százalékon álló Frunda György RMDSZ-es jelöltet. Kolozsváron a különböző exit-pollok a hibahatáron belüli eredményt mutatnak Marius Nicoară és Emil Boc volt kormányfő – az USL, illetve a PDL jelöltje – között.
Az országos részvételi arány alatt, de a négy évvel ezelőttinél többen vettek részt a bánsági, közép- és dél-erdélyi, valamint a partiumi megyékben a tegnapi helyhatósági választásokon. A nap folyamán mért adatok végig ezt a tendenciát mutatták, a lapzártánk előtti utolsó, 17 órai adatok szerint országos szinten a választási jegyzékben szereplők 39,01 százaléka adta le szavazatát. A magyarok lakta megyék a sereghajtók közé tartoznak: Temes megyében 32,34 százalékos, Arad megyében 36,30 százalékos, Kolozs megyében 37,52 százalékos, Szatmár megyében 39,72 százalékos, Fehér megyében 40,24 százalékos, Hunyad megyében 40,85 százalékos, Maros megyében 41,11 százalékos, Szilágy megyében 43,09 százalékos, Bihar megyében 43,76 százalékos részvételi arányt mértek.
Markó egységet vár
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint rendkívül fontos, kulcskérdés a magyarság szempontjából az egységes magyar képviselet megteremtése. „Erős önkormányzatokat szeretnék, ez rendkívül fontos a következő időszakban, mert érvényesülnie kell a helyi autonómiának, a szubszidiaritás, a decentralizáció elvének, és ezt erős, hozzáértő önkormányzatok, megyei és helyi tanácsok nélkül nem lehet megvalósítani” – mondta. Markó Béla kifejtette, a két magyar ellenpárt megpróbálta gyengíteni a szövetséget, de meg van győződve, hogy a magyar választók bölcsebbek, mint az a néhány politikus, akik az RMDSZ-en kívül próbáltak pártot alapítani. „Arról is meg vagyok győződve, hogy a mostani eredmény legalább olyan jó lesz, mint 2008-ban, vagy még jobb” – szögezte le Markó Béla.
Frunda eltévedt, aztán „hazatalált”
Délelőtt 10-re érkezett családjával az Unirea gimnáziumban berendezett szavazókörzetbe Frunda György, ahol csak a terembe érve tudta meg, nem oda, hanem egy másik körzethez tartozik. „Kellett volna előre értesíteni az embereket, a sajtóban közzétenni, változott a körzet, hogy már nem ahhoz tartozunk, ahová mindig is tartoztunk. De nem történt tragédia, átmegyünk a másik körzetbe” – mondta Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje.
A Mihai Eminescu Ifjúsági Házban, ahol fél órával korábban Benedek Imre, az MPP polgármesterjelöltje is leadta szavazatát, már sor volt, mire Frundáék megérkeztek, így a sor végén várakozva beszélgettek az emberekkel, akik közül többen is kifejtették óhajukat, hogy mennyire szeretnék, ha valóban megtörténne a váltás, jóra fordulna a város sorsa. A 95 esztendős Székely Lenke például elmondta, azért szavazott, mert reméli, hogy szavazatával ő is hozzájárul a változáshoz. „Nekem már lehet, hogy mindegy, de a fiatalabb generációknak nem mindegy, ki vezeti a várost” – mondta az idős hölgy.
„Ha megnyerem a polgármesteri széket, hozzáfogok mindazon tervek megvalósításához, amelyeket a kampányban ismertettem, hetente tanácskozom majd a megyei tanácselnökkel és rendszeresen a prefektussal, hogy összehangoljuk a város és a megye dolgait” – fogadkozott Frunda. Hozzátette: nem zárkózik el az együttműködéstől a tanácsba bejutott pártok képviselőivel. „Biztonságos többséget alakítanék ki a városi tanácsban, mert olyan terveim vannak, amelyeknek kivitelezéséhez stabil tanácsi többségre van szükség” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
A szatmáriak folytatnák
Nem mondható, hogy a teljes korrektség jegyében zajlott a választás Szatmár megyében. Az RMDSZ megfigyelői már a kora délelőtti órákban értesítették a megyei választási bizottságot, hogy az USL megbízottai listákról hívogatják az embereket szavazni. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke feleségével szavazott az 59-es körzetben. Az őt váró újságíróknak elmondta, egy olyan csapatra szavazott, amely sikerrel tudja folytatni az eddigi munkát, biztosítani tudja a megye további fejlődését. Ilyés Gyula feleségével és két felnőtt gyermekével jelent meg a 68-as körzetben. „Korrekt és tisztességes adminisztrációra szavaztam, s arra, hogy maradjon meg a továbbiakban is a város békés, nyugodt hangulata” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
Ilyés Gyula szatmári polgármester győzelméért még izgulni kell
Cseke mindent megtett
„Új szemléletre szavaztam Biharért és Nagyváradért: ennek alapja azon területek azonosítása és fejlesztése, amelyeken kimagasló teljesítményt érhetünk el” – nyilatkozta Cseke Attila polgármesterjelölt tegnap reggel, miután leadta voksát Nagyváradon a 118-as szavazókörzetben. Cseke Attila elmondta, elégedett pozitív, új elemeket is bemutató kampányával. Példaként említette a 24 órás kampánymaratont, amely alkalmával sok helyen megfordult: piacokon, kórházakban, állomáson, emellett biciklizett és kocogott is. „Minden politikusnak javaslom ezt, mert közvetlenül kaphatnak információt a közösség életéről” – állította Cseke Attila, aki mindenkit arra biztatott: menjen el szavazni.
Kolozsvár belvárosában Eckstein-Kovács győzne
„Megyünk votálni… az is számít, az a votálás” – biztatta egymást két hölgy az egyik kolozsvári szavazóhelyiség előtt, mielőtt leadták volna a voksukat. Abban a körzetben, ahol Eckstein-Kovács Pétert várták a sajtó képviselői, elsősorban idősek, többen magyarok érkeztek, az exit poll felméréseket készítők elmondása szerint sok szavazatot kapott az RMDSZ jelöltje. Eckstein megszokott optimizmusát és harsány nevetését ezúttal sem hagyta otthon, a személyi igazolványát azonban szinte elfelejtette visszakérni. A szavazás után azt nyilatkozta, a kampány során végig a Szép város Kolozsvár című dalt dúdolta, és azt is szeretné, ha az ő polgármestersége alatt egy nagyon szép város lenne Kolozsvárból. Az imént említett optimizmusa azt sugallta, hogy győzni fog. Merre tovább bánsági magyarság?
„A folytonosságra, az építkezésre, a megmaradásra szavaztam ma. Arra adtam voksomat, hogy a Bánság olyan otthona legyen minden kisebbségnek, ahol élhető környezetben lehet felépíteni a közös jövőnket” – nyilatkozta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei tanácselnökjelöltje tegnap délben Temesváron. Halász ugyanakkor kitért a választás jelentőségére is: „Ma saját magunk dönthetünk arról, hogy milyen irányba mozdul el a bánsági magyarok jövője. Erős képviselettel erős közösségeket tudunk építeni, ezért létfontosságú, hogy minél többen járuljunk az urnákhoz”.
Az EMNP megvetné lábát
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke tegnap délben adta le a voksát a nagyváradi Kórház utcai vérközpontban. A püspök elmondta: a templomból jött szavazni, számára hitből fakadó erkölcsi kérdés a választás. Kijelentette: pártegység helyett nemzeti egységre van szükség. Az EMNP eredményeire vonatkozó kérdésre Tőkés kifejtette: elsődleges céljuk, hogy megvessék a lábukat. Toró T. Tibor, a Néppárt országos elnöke Temesváron szavazott. A politikus elmondta: az erdélyi magyar politikában új egységre van szükség, ő pedig erre pecsételt, hiszen minden magyar pártra adott szavazat az új egységet erősíti. Új Magyar Szó (Bukarest)

/vezércikk/
Kövér-effektus
Általános apátia jellemezte a tegnap lezajlott helyhatósági választások kampányát, a polgármesterek egyetlen fordulóban történő megválasztása csillapította a jelöltek harci kedvét. Az esélytelenebbek nem fektettek energiát korteshadjáratokba, a fordítás lehetőségét jelentő második forduló hiányában beletörődni látszottak sorsukba. A fegyvercsörgés elmaradása a választások tét nélküliségét sugallta. Ám a vasárnapi szavazás távolról sem volt tét nélküli.
A ma nyilvánosságra hozott eredmények meghatározzák az őszi parlamenti választások előtti politikai hangulatot: a nem várt siker energiát ad, a hirtelen csalódásnak fékező hatása van a szavazatokért folytatott küzdelemben. Így például a kormányon lévő Szociál-Liberális Szövetség vezetői számára hatalmas csalódás, ha nem szerezték meg a helyi és megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok több mint ötven százalékát. Aggodalomra lehet is okuk, éppen azért, mert hatalmon vannak, a hatalom pedig erodál: a parlamenti választásokig hátralévő idő nem nekik dolgozik majd, így jelentősen csökken annak az esélye, hogy ősszel megszerezzék a mandátumok abszolút többségét. Így nem csak a könnyedén jött miniszterelnöki tisztséget veszíthetik el, de az ősellenség Traian Băsescu államfőt sem tudják a helyéről elmozdítani. A Demokrata Liberális Párt számára nem az ötven, hanem a húszszázalékos eredmény jelenti a pszichológiai küszöböt. Húsz százalék alatt a PDL-t már nehezen állítja meg bármi is azon a lejtőn, amelyen a kormányzás évei alatt elindult. Kudarc esetén Emil Boc alól bizonyosan kicsúszik a pártelnöki szék, és ezt csak úgy kerülheti el, ha megnyeri Kolozsváron a polgármester-választásokat. Ha ez nem sikerül, utódlásáért megindul a párton belüli küzdelem, amelyben a korábbi első számú esélyesnek tartott Vasile Blagának – kampányfőnökként – már nem lenne ildomos részt vennie. A kampányt jellemző általános apátiát egyébként csak Nyirő József újratemetési kísérlete és Kövér László magyar házelnök nyilatkozatai törték meg. A magyarországi politikus erdélyi látogatását kísérő médiazaj nem csak a magyar szavazatokat befolyásolhatta, mint sokan hinnék, hanem a románokét is. Hogyan járt el például tegnap az a szatmárnémeti román ember, aki néhány hete még magyar jelöltre, Ilyés Gyulára adta volna szavazatát, ám időközben megtudta, hogy „a magyarok újra akarták temetni Romániában a romángyűlölő, fasiszta írójukat”? Kire szavazott az a marosvásárhelyi román választó, aki szívesen támogatta volna Frunda Györgyöt, ám eljutott hozzá a hír, hogy egy magyarországi közjogi méltóság barbároknak nevezi a román hatóságokat? A választ ma már tudni fogjuk.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)

Bakk Miklós: az EMNP-nek és az MPP-nek fontolóra kell vennie akár a fúziót is
Miközben az RMDSZ súlya ma még azt tükrözi, hogy a kormány volt tagjaként több erőforrással rendelkezik a két magyar versenypárthoz képest, a helyhatósági választások eredménye arra utal, hogy az MPP-nek és az EMNP-nek csak akkor van lehetősége növelni politikai részesedését, ha komolyan fontolóra veszi a koalíciót, sőt a fúziót – értékelte a Krónikának a vasárnapi megmérettetés kimenetelét Bakk Miklós politológus. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint önkormányzati győzelmével az USL valószínűleg abszolút többséghez tud jutni az új parlamentben az őszi törvényhozási megmérettetésen.
– Mivel magyarázható a májusban hatalomra került román Szociálliberális Uniónak (USL) a vasárnapi helyhatósági választáson aratott fölényes győzelme, az ellenzéki demokrata-liberálisok (PDL) súlyos veresége? Milyen mértékben tekinthető az USL nagy arányú támogatottsága az előző jobbközép kormányokkal szembeni protesztszavazatnak olyan körülmények között, hogy a megszorító politikával azonosított Emil Boc várhatóan elnyeri a kolozsvári polgármesteri tisztséget?
– Az USL nagyarányú győzelmét illetően úgy vélem, helytálló az az általános vélekedés, hogy az emberek nemet kívántak mondani a megszorítások politikájára, tehát tulajdonképpen egy erős, országos politikai komponensű választ adtak egy helyhatósági kérdésre. Azért nem nevezném ezt protesztszavazatnak, mert abban inkább a létező politikai berendezkedés elutasítása fejeződik ki. Itt viszont egy olyan választ kapott a politika, amely nem kimondottan a feltett kérdésre vonatkozott – vagyis arra, hogy hogyan irányítsuk településeinket. De ez a válasz is differenciált. Emil Boc utolsó pillanatban elért győzelme e differenciáltságot helyezi az előtérbe. Úgy tűnik, hogy a román politikai földrajz egyik meghatározó vonása, az erdélyi és a Kárpátokon túli, azaz regáti térség különbsége most is megmutatkozott, azaz az USL térnyerése Erdélyben mérsékeltebb, mint Moldvában vagy Munténiában és Olténiában. Persze, ebben a kérdésben akkor látunk tisztán, ha a szavazatok százalékos megoszlását megyei összefüggésekben is látjuk, illetve megtudjuk, a helyi és a megyei önkormányzati testületekben milyen mandátummegoszlás alakul ki. E pillanatban a média a polgármesterekre összpontosít, csak hát a polgármester-választás többségi logikája eltakarja a finomabb részleteket. Ez egyébként még az RMDSZ és a kihívói, az EMNP és MPP közötti viszonyra is igaz.
– Arra kell számítani, hogy az őszi parlamenti megmérettetésen is a mostani erőviszonyok mentén alakulnak az eredmények a román pártok szempontjából?
– Jó okkal lehet gondolni, hogy az őszi parlamenti választásokon is hasonló eredmény lesz. Ezen változtatna az, ha addig erodálódik a Ponta-kormány, azonban ennek – hacsak nem követ el kapitális hibákat – kicsiny a valószínűsége. A közvélemény, a választópolgár hosszabb ideig szokott reménykedni az új kormányok providenciális voltában. Ennek hasznát a Ponta-kormány az új választási rendszerrel biztosította be. A választások évében elfogadott egyszerű többségi rendszerű választási szisztéma ugyanis ebben a helyzetben az USL nyereségét maximalizálja ősszel. Teljesen konjunkturális megfontolás volt tehát e választási rendszer bevezetése, amit maga Ponta is elismert, mert a törvény elfogadásának másnapján már azt nyilatkozta, hogy „lehet, hogy hibás volt a döntés”, amin az értendő, hogy a választások után, immár a besepert eredmények birtokában ismét megváltoztathatják azt. A lényeg azonban: az USL valószínűleg abszolút többséghez tud jutni az új parlamentben.
– Milyen okból nem hozta meg az erdélyi magyarok nagyobb arányú szavazókedvét az, hogy az elmúlt 22 évben először három magyar politikai alakulat is versengett a szavazataikért? Összefogással növelhető lett volna a magyarok részvételi aránya, a helyhatósági mandátumok száma?
– Nos, erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, jóllehet a következő napokban valószínűleg lesznek érvek, amelyek azzal operálnak, hogy a verseny nem volt „jó”. Két ellentétes példát tudnék mondani erre: Temes megyében nem volt „verseny”, csak „egység” volt, az EMNP – bár szervezetileg létezik – nem indított listát az RMDSZ ellen, mégis az egység nem tudott mozgósítani, és az RMDSZ pozíciókat vesztett. Ami Marosvásárhelyen történt, az viszont azt jelzi, hogy hiába volt verseny, itt a verseny előzményei voltak demobilizáló hatásúak. Persze, ez csupán az első benyomások alapján megfogalmazott véleményem, úgy hiszem, ez a kérdés komolyabb, mélyebb elemzést igényel. Lehetséges, hogy van, ahol az összefogás mozgósít, de az is lehet, hogy másutt a verseny csiholja ki az erősebb részvételt. Minden attól függ, hogy a választópolgárok többsége, a közhangulat kit tekint elsősorban ellenségnek.
– Az RMDSZ-nek enyhén sikerült növelnie polgármestereinek számát 2008-hoz képest, elveszítette viszont például Szatmárnémetit vagy Szászrégent, az MPP a négy évvel ezelőtti önkormányzati tisztségeihez képest kevesebbet szerzett, az EMNP pedig azt könyvelheti el sikerként, hogy felkerült az önkormányzati térképre. Hogyan értékelhető a három magyar párt választási szereplése?
– A 2008-as választásokon az RMDSZ 186 polgármesteri mandátumot szerzett. Jelen pillanatban még nem világos, hogy meghaladja-e ezt, bár a párhuzamos számlálást végzők becslései szerint igen. Az esetleges növekedésben kétségtelen szerepet játszott az, hogy megváltozott a polgármester-választás módja, és egyszerű többséggel is meg lehet szerezni a településvezetői széket. De szerepet játszik az is, hogy a kihívóknak nem sikerült lényeges számú polgármesteri pozíciót elhódítaniuk. Ez főleg az MPP esetében tekinthető kudarcnak, hiszen a jelek szerint a 2008-as választásokhoz képest pozíciókat vesztett, jóllehet nem ismerjük még az adatokat. Az EMNP tekintetében minden értékelés szubjektív, hiszen nincs viszonyítási alap. Ellenfelei, az RMDSZ és az MPP nevezhetik ugyan vesztesnek, és valószínűleg számos tagja is vereségként könyveli el az eredményt saját várakozásaihoz képest. Azonban az eredmény objektív értékelése arra utal, hogy nagyon nehéz egy új szereplőt bevezetni a politikai piacra. Főleg ugyanarra a szavazótáborra tekintve, amelyet egyesek már foglaltnak tekintenek a saját részükre, és olyan politikai eszköztárral, amelyben többségben vannak a hagyományos, a választópolgárok által megszokott hívószavak és elemek. Mindent összegezve, az eredmények arra utalnak, hogy az MPP-nek és az EMNP-nek csak akkor van lehetősége növelni politikai részesedését, ha komolyan fontolóra veszi a koalíciót, sőt a fúziót. Az RMDSZ súlya pedig ma még azt tükrözi, hogy a kormány volt tagjaként több erőforrással rendelkezik, azonban ha ez megszűnik, akkor ellenfeleinek is több esélye lesz vele szemben.
– A mostani eredmények fényében várhatóan miként fog nekivágni az őszi parlamenti választásnak a három magyar alakulat?
– Úgy vélem, az új választási rendszerben a versenyhelyzet egyértelműen adott, de főleg az MPP- és EMNP-tábornak kell megfontolnia, hogyan él vele, mert most elért eredményei őszre nem ígérnek sokat. Az RMDSZ az elért eredmények tükrében biztosabban indulhat neki az őszi választásoknak. Azonban az RMDSZ sincs felmentve a stratégiai döntések súlya alól, hiszen a sikeresnek, sőt, győztesnek keresztelt helyhatósági eredmény a regresszió jegyeit is mutatja. Pozíciókat vesztett a szövetség a nagyobb városokban – elvesztette Szatmárnémeti polgármesteri székét, kevesebb helyi képviselője van a vásárhelyi vagy kolozsvári tanácsban stb. –, tehát elindult egy ruralizálódás felé, azaz felértékelődnek számára a kisvárosi és községi képviseletek, már csak azért is, mert ide helyeződik át a magyar-magyar csata színtere. Külön kérdés, hogyan kezeli ezt a helyzetet Székelyföldön, ahol hiába sikerült megerősödnie, ott jó néhány kérdés nem csupán erős többséget, dominanciát igényel, hanem valamiféle konszenzust, közös elgondolást is néhány stratégiai kérdésben.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Erősödött a magyar képviselet a szórványban
Kolozs megye a részvételi arány tekintetében sereghajtónak számít – a vasárnapi voksnapon a jogosultak alig 53 százaléka szavazott. A végleges eredmények alapján a Szociálliberális Unió (USL) jelöltje, Horea Uioreanu 705 szavazattal győzte le Alin Tişét (PDL) a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt szavazáson, az RMDSZ-es Máté András 12 százalékot ért el.
A szövetség tanácsosi listája a voksok 13,7 százalékát kapta, míg az USL 41, a PDL 30 százalékot kapott. A párhuzamos szavazatszámlálás alapján várhatóan nyolc Kolozs megyei településen állíthat polgármestert az RMDSZ – derül ki a szövetség megyei szervezetének a közleményéből. A megyei választási iroda által közölt végleges eredmények szerint Emil Boc exminiszterelnök (PDL) a szavazatok 40 százalékával újra polgármester lett Kolozsváron, Marius Nicoară, az USL jelöltje 38,97 százalékot kapott. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) a voksok 10, Gergely Balázs (EMNP) kevesebb mint egy százalékát kapta. Az EMNP közép-erdélyi régióelnöke úgy értékeli, Kolozs megyében az EMNP a magyar pártokra leadott szavazatok 14 százalékát kapta meg, ez összesen 2,5–3 százalékos eredményt jelent megyei szinten.
Fehér megyében egyetlen településen, Torockó községben nyert polgármesteri mandátumot az RMDSZ, ahol Szőcs Ferenc legyőzte az EMNP színeiben induló Király Melindát. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcs Ferencnek. „A torockóiak a folytonosság és a tapasztalat mellett adták le voksukat. Bebizonyították, hogy felelősségteljesen döntöttek ezáltal, felelősséget vállalva a jelen és a jövő nemzedékéért” – nyilatkozta az újabb mandátumát megkezdő elöljáró. Szőcs Ferencnek első alkalommal 1996-ban szavaztak bizalmat a választópolgárok, ezt követően pedig az RMDSZ politikusa 2008 és 2012 között irányította a községet.
Beszterce-Naszód megyében egy településen, Árpástón lesz a következő négy évben RMDSZ-es városvezető. A megyében a választásra jogosult személyek 59,15 százaléka adta le a voksát, 2008-ban ez az arány 52,43 százalék volt. Brassó megyében a megyeszékhely tanácsában az RMDSZ két mandátumot szerzett, a 2008-as választásokhoz hasonlóan pedig négy településen – Alsórákoson, Apácán, Tatrangon és Ürmösön – szavaztak bizalmat a szövetség jelöltjeinek. A megyében egyébként a lakosok 54,59 százaléka szavazott, négy évvel ezelőtt ez az arány 46,69 százalék volt. Máramaros megyében egyetlen polgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek. A választópolgárok valamivel több, mint fele élt szavazati jogával, a részvételi arány 52,09 százalékos volt, a 2008-as 45,99 százalékhoz képest.
Temes megyében az RMDSZ-nek három településen, Óteleken, Igazfalván és Végváron sikerült elöljárói tisztséget szereznie, utóbbinak tizenhat év után van ismét magyar polgármestere. A községben a szövetség színeiben induló Csáki-Gál Károly nagy fölénnyel győzte le ellenfeleit. Elmondta: Végvár a példája annak, hogy összefogással a magyar közösség meg tudja mutatni erejét. A tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint Végváron mindössze 37,5 százalék a magyarság aránya, a községben pedig legutóbb 1992 és 1996 között volt magyar polgármester. Azóta a magyar jelöltek rendszerint a választások második fordulójában, a román pártok összefogásának következtében veszítették el a versenyt. Az idei, egyfordulós rendszerrel esély mutatkozott a tisztség visszaszerzésére.
„Végre együtt erősek vagyunk. Végváron mától az emberek számítanak. Mától kezdődik a munka, az elkövetkező négy évben pedig együtt építjük újra a várost” – nyilatkozta az eredményhirdetést követően Csáki-Gál Károly. A bánsági megyében a 2008-as 40,96 százalékhoz képest idén a választópolgárok 49,33 százaléka adta le voksát.
Kőrössy Andrea, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

A marosvásárhelyi önkormányzati választás eredményei
A Frunda Györgyre leadott szavazatok száma (28.837) mindössze 5-tel kevesebb, mint volt 2008-ban a szenátusi választáson (28.842).
A tanácsosi választáson az RMDSZ szerezte meg a legtöbb szavazatot. Három politikai alakulat jutott be a marosvásárhelyi képviselőtestületbe: az RMDSZ- nek 10 tanácsosa lesz a közgyűlésben, a PDL-nek 7, az USL-nek pedig 6.
A marosvásárhelyi polgármester-választás hivatalos eredménye: Frunda György: 28.837 (37,26%), Dorin Florea: 38.757 (50,07%) Cornel Briscaru: 6463 (8,35%), Benedek Imre: 1298 (1,68%), Smaranda Enache: 2038 (2,63%)
A marosvásárhelyi tanácsosválasztás eredménye: RMDSZ: 28.382 (37,07%) PDL: 22.239 (29,05%),USL: 17.594 (22,98%), MPP: 1804 (2,36%), EMNP: 1867 (2,44%) Népújság (Marosvásárhely)

Megsemmisült Tőkés és Szász csapata
Felemás győzelmet aratott az RMDSZ a romániai helyhatósági választásokon: a magyar-magyar versenyt fölényesen megnyerte, a magyar-román megmérettetésben azonban érzékeny vesztességeket szenvedett, elsősorban a magyar megosztottság következtében. Feketén-fehéren bebizonyosodott: az anyaországi beavatkozás ártalmas, a politikai sokszínűség támogatásaként előadott magyar kormányzati filozófia pedig csak álca, amely mögött a behódolni nem akaró RMDSZ tönkretétele az igazi cél.
A részleges eredmények alapján különösebb meglepetést nem hoztak a romániai helyhatósági választások. A papírforma igazolódott minden vonatkozásban: országos szinten földrengésszerű győzelmet aratott a Szociáldemokrata-Nemzeti Liberális Párt választási szövetsége, az USL, és középpárttá zsugorodott a volt kormánypárt, a Traian Basescu nevével fémjelzett, Emil Boc volt kormányfő által vezetett PDL. Az Ungureanu-kabinet megbuktatásával hatalomra került, a Victor Ponta-vezette kormány mögött álló új román politikai szövetség győzelme nem volt kérdéses, csupán annak mértéke. Az őszi parlamenti választásokon kétharmados győzelemre készülő Pontáéknak jól sikerült főpróba lett a helyhatósági választás. Olyannyira jól sikerült, hogy túl is nyerték magukat: Bukarest főpolgármesteri tisztségét kétharmaddal, a kerületeket úgyszintén, és minden nagyvárost "bevettek" még Erdélyben is, ahol mindeddig nem sikerült megvetnie a lábát a román baloldalnak. Basescuék utolsó mentsvára Kolozsvár, ahol Emil Boc, a nem végleges eredmények alapján, szoros versenyben ugyan és magyar szavazatok segítségével, de legyőzte USL-s riválisát.
A magyar-magyar megmérettetés is papírforma szerint alakult. A Budapest által támogatott belső ellenzék, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyike sem érte el az 1 százalékos küszöböt, egyetlen politikailag fontos pozíciót sem sikerült megszereznie, a székelyföldi településeken kívül a helyi képviselő testületekbe sem sikerült mandátumot szereznie. Mindkét formációt a Fidesz és Orbán Viktor segítségével hozták létre Erdélyben az RMDSZ ellenében. A 2008-as választási kampányban Orbán még személyesen, Tőkés László kíséretében kampányolt Szász Jenő polgári pártjának, ám azóta Szász kegyvesztett lett és a 2010-es Fidesz győzelem után Tőkés László személyére építve hozták létre az immár nem polgári, hanem néppártot. Kövér László kitartott Szász mellett, de a határon túli terület kormányzati "gazdái" - Németh Zsolt államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár - ezúttal Tőkésék mellett kampányoltak. Az EMNP előzetes ígérete ellenére, hogy csak ott indít jelölteket, ahol nem veszélyeztetik a magyar képviseletet, mindenhol, az etnikailag vegyes vidéken is indultak, az MPP viszont a Székelyföldre koncentrált.
Itt azonban az RMDSZ jobb eredményt ért el, mint 2008-ban. Sikerült visszaszereznie a négy évvel korábban MPP által elhódított települések túlnyomó többségét, Gyergyószentmiklós kivételével minden székely városban RMDSZ-es polgármester győzött, a helyi testületekben is kisebbségben maradtak vagy be sem jutottak a polgáriak és a néppártiak. A Székelyföldön kívüli, román többségű területeken azonban politikai kulcspozíciókat, esetenként pedig tanácsosi mandátumokat is veszített az RMDSZ a többes magyar indulásnak és az ebből fakadó magyar passzivitásnak köszönhetően. Az országos részvételi arány ugyan magasabb volt mint 2008-ban, a magyar viszont mindenhol átlag alatti. Bebizonyosodott, ami 2008-ban már a székelyföldi településeken is látszott: a magyar-magyar küzdelem nem ösztönzi a részvételt, sőt épp az ellenkező hatást váltja ki.
Megfontolhatnák lemondásukat Tőkésék
Mind a magyar pártokkal való verseny tekintetében, mind a 2008-as eredményekhez képest az RMDSZ megnyerte a helyhatósági választásokat - értékelt a részleges eredmények ismertetése után Kelemen Hunor RMDSZ elnök. "Az EMNP egyetlen ígéretét sem tartotta be: nem sikerült 600 ezer szavazót mozgósítani, és interetnikus környezetben is indítottak jelöltet. Ilyen eredmények után a magánszférában a vezetők le szoktak mondani" - hangsúlyozta Kelemen. Az RMDSZ elnök kiemelte: bár nincsenek végleges eredmények, az már látszik, hogy az RMDSZ polgármestereinek száma meghaladja a 200-at, míg 2008-ban 184 településvezetője volt, a tanácsosi mandátumok számában is hasonló emelkedés tapasztalható. Ugyanakkor nem lesz magyar polgármestere Szatmárnémetinek, Szászrégennek, és bár a Maros megyei tanácselnöki versenyben egyelőre az RMDSZ jelöltje vezet, a győzelem még nem biztos.
Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje arra a kérdésünkre, hogy az interetnikus környezetben miért nem tudták hozni a magyar jelöltek az etnikai arányoknak megfelelő százalékot, illetve miért volt alacsonyabb a választási kedv, a politikus úgy vélekedett, ezeket a tényeket érdemes a jövőre nézve továbbgondolni. A több magyar jelölt indulása egyértelműen elbizonytalanított sokakat mind a részvétel, mind a választás tekintetében. Másrészt pedig mindenki szeretné, hogy szavazata érjen is valamit, hogy a győzteshez tartozzon, s ebből kifolyólag sokan az esélyesebbnek tűnő román jelöltre voksoltak. Ezzel sajnos számolni kell, mondta Eckstein.
Frunda György szenátornak, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének nem sikerült legyőznie a 12 éve hivatalban lévő Dorin Floreát, magyar riválisaival szemben azonban fölényes győzelmet aratott. Lapunknak nyilatkozva elmondta, ahhoz, hogy Marosvásárhelyen győzni lehessen, az etnikai arányokat és a megosztottságot is le kellene győzni. Sajnos tudomásul kell venni, hogy az egykori székely fővárosban ma már a román lakosság van többségben és az etnikai szavazást egyelőre nem tudta meghaladni a társadalom. A magyarok három jelöltet indítottak, az esélyes román jelölt mögött viszont felsorakoztak a román pártok. A magyar-magyar verseny hatására kevesebb magyar ment el szavazni, ennek ellenére az RMDSZ megőrizte tanácsosi helyeinek számát és egyértelműen legyűrte magyar riválisait, amelyeknek nem sikerült mandátumot szerezniük. Az RMDSZ országos szereplése kapcsán is a szenátor azt emelte ki, figyelembe kell venni azt a megkerülhetetlen tényt, hogy az USL nem egy párt, hanem kettő, amely ha nem szövetségben indul, akkor másképpen festenének az arányok is.
Megosztottságot támogatni bűn
Az MSZP kisebbségpolitikusa, Szabó Vilmos parlamenti képviselő a romániai helyhatósági választásokat értékelve a Népszavának elmondta: "Arra számíthatunk, hogy az őszi parlamenti választásokat is fölényesen nyerheti a szocialista-liberális koalíció, és minden bizonnyal újra Victor Ponta alakít kormányt Bukarestben. Az MSZP számára a román baloldal előretörése, amely illeszkedik az európai tendenciákba, örvendetes. Egyúttal azonban azzal is számolnunk kell, hogy ez a kampány, Kövér László erdélyi útjai és megnyilvánulásai révén komoly feszültséggócot teremtettek a kétoldalú kapcsolatokban. Természetesen minket a magyar közösség helyzete és erdményei érdekelnek. A kampány, sajnálatos módon a megosztottság jegyében zajlott, és ez az eredményekre is rányomta bélyegét. Sok magyar szavazó maradt otthon, fájdalmas Szatmárnémeti vagy Szászrégen, Zsombolya, polgármesteri tisztségeinek vagy a szatmári tanácselnöki poszt elvesztése, és ez rossz előjel a parlamenti választások előtt. Mindez azt igazolja, hogy megosztottságot előidézni, támogatni az anyaországból mindig veszélyes, egyenesen bűn. Le kell vonni a konzekvenciákat azoknak is, akik a széthúzást szították. A politikai sokszínűség támogatásaként előadott fideszes kormányzati filozófia álca, ami mögött az igazi cél az RMDSZ megtörése volt. Nem sikerült, de romlottak a magyar pozíciók a Székelyföldön kívül, és ezt nem támogathatja tovább egyetlen felelős anyaországi kormányzat vagy párt sem."
Erőviszonyok a választás után
A megyei tanácselnökökre leadott szavazatok USL 50,29% PDL 14,51% RMDSZ 6,83% EMNP 0,72% MPP 0,71% A helyi tanácsosokra leadott szavazatok USL 35,23% PDL 14,38% RMDSZ 47% MPP 0,61% EMNP 0,59 A helyi tanácsosi helyek leosztása országos szinten a részleges eredmények alapján: USL: 5452 tanácsos (az összes tanácsos 36,95%-a) PDL: 2216 tanácsos (az összes tanácsos 15,02%-a) RMDSZ: 818 tanácsos (az összes tanácsos 5,54%-a) MPP: 89 tanácsos (az összes tanácsos 0,60%-a) EMNP: 75 tanácsos (az összes tanácsos 0,50%-a)
Gál Mária / Népszava. Népszava

Boc-trilógia: újra polgármester Kolozsváron a volt kormányfő
Ismét lehet magyar alpolgármestere a kincses városnak?
Harmadik polgármesteri mandátumát kezdheti el Emil Boc a vasárnapi választásokon elért eredmények nyomán. A végleges adatok szerint Bocnak 40,03 százalékkal sikerült leköröznie az USL jelöltjét, Marius Nicoarát, aki a voksok 38,97 százalékát szerezte meg. A Kolozs megyei tanácselnöki tisztséget Horea Uioreanu nyerte meg (37,43 százalék), az USL jelöltje 705 szavazattal előzte meg PDL-s ellenfelét, Alin Tişét (37,21 százalék). Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek várhatóan négy, a PDL-nek 10, az USL-nek 12 és a Dan Diaconescu-féle PPDD-nek pedig egy kolozsvári tanácsosi mandátuma lesz. A PDL-nek a többség kialakítása érdekében koalíció megkötésére van szüksége, amelyre a legalkalmasabb az RMDSZ lenne, így nem kizárt, hogy az RMDSZ alkupozícióba kerül egy újabb alpolgármesteri tisztség kiharcolásáért. Szabadság (Kolozsvár)

Toró: az EMNP mozgósító tényezővé vált
A Szociálliberális Szövetség (USL) elsöprő győzelme a választópolgárok büntetése a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő felé – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Toró kifejtette: ahol az RMDSZ közösséget megosztó jelölteket állított, a magyarok egy része román pártok jelöltjeire szavazott. – A marosvásárhelyi polgármesteri tisztség elvesztése az RMDSZ helyi szervezetének csúfos veresége. Ott azért nem lett magyar polgármester, mert nem sikerült közös magyar jelöltet állítani. Szatmárnémetiben az RMDSZ nem volt hajlandó lemondani bukott polgármesteréről, Ilyés Gyuláról, habár az EMNP ott nem indított jelöltet. Nagyváradon sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a polgármesteri tisztséget – tette hozzá Toró T. Tibor.
– A PDL most megkapta kormányzati büntetését, ám az RMDSZ tisztábban került ki a megszorításos intézkedésekkel tarkított kormányzásból. Az erdélyi helyhatósági választások győztese a magyarság szempontjából az RMDSZ, ám ez nem meglepő eredmény – hangsúlyozta Toró T. Tibor, majd elmondta: kilenc erdélyi megyében, a városi és községi önkormányzatokban legalább 225 néppárti tanácsosuk lesz, amelyhez hozzáadódnak a megyeiek is. (Bihar megyében 20, Szatmár megyében 9, Szilágy megyében 9, Máramaros megyében 8, Kolozs megyében 11, Fehér megyében 2, Maros megyében 21, Brassó megyében 3, Hargita megyében 83, Kovászna megyében pedig 60.)
Toró T. Tibor szerint az EMNP közel 100 ezer szavazópolgárt hozott vissza az urnákhoz, és mozgósító tényezővé vált, amely képes „felkavarni az állóvizeket”. – Abban reménykedünk, hogy a 2016-os helyhatósági választásokon kétszer ennyi tanácsost juttatunk az önkormányzatokba. Fiatal csapataink megtanulták: nem elég hitelesnek lenni, hanem a szavazatszámlálást is meg kell tanulniuk – tette hozzá Toró.
Az EMNP országos vezetősége úgy döntött, hogy a most mandátumot nyert tanácsosok feltérképezik a korrupciós gócokat. Továbbá, nyáron továbbképzést szerveznek nem csak tanácsosaiknak, hanem azoknak a jelöltjeiknek is, akik nem szereztek ugyan tanácsosi mandátumot, ám jól szerepeltek ezen a választáson.
Gergely Balázs, a néppárt kolozsvári polgármesterjelöltje először gratulált az EMNP és az MPP csapatának, illetve az RMDSZ-nek, amely szerinte „nagy veszteségek nélkül került be a Kolozs megyei és a kolozsvári tanácsba”. Gergely Balázs szerint hiba volt az, hogy nem jött létre a hárompárti összefogás Kolozsváron, mert hihetetlenül jó eredményt értek volna el.
Az EMNP a következő Kolozs megyei településeken jutott tanácsosi mandátumhoz: Ördöngösfüzes (1), Detrehemtelep (1), Várfalva (1), Szék (2), Magyarkapus (1), Körösfő (4), Kolozs (1). Szabadság (Kolozsvár)

Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyei eredmények
Kolozs megyében az RMDSZ-nek Tordaszentmihályon, Tordaszentlászlón, Várfalván, Magyarszováton, Körösfőn, Kalotaszentkirályon és Bálványosváralján sikerült polgármesteri mandátumot szereznie – jelentette ki lapunknak Máté András Levente. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a szóban forgó településeken plusz tanácsosi helyekhez jutott a szövetség. A Kolozs megyei tanácsban az RMDSZ-nek az eddigi öt helyett hat mandátuma lesz. Máté András Levente tanácselnökjelölt 11 százalékot ért el.
Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta: Árpástón az RMDSZ jelöltje, Martonos Tamás nyert polgármesteri mandátumot, az EMNP és a független magyar jelölt összesen alig 100 szavazatot szerzett. A Beszterce városi tanácsban az ideiglenes eredmények alapján 1 tanácsosa marad az RMDSZ-nek. Jó esély van arra, hogy átlépjék az 5 százalékos bejutási küszöböt és a szövetségnek ismét 2 megyei tanácsosa legyen, tudtuk meg Décseitől.
Fehér megyében is váratnak magukra a végleges eredmények. Lapunk értesülése szerint Nagyenyeden valószínűleg megmarad a 3 RMDSZ-es városi tanácsos a helyi tanácsban, és nem kizárt, hogy a következő 4 évben is lesz alpolgármester. A több mint 50 százalékos magyar többségű Magyarlapád községben a 12 éve regnáló PDL-s román polgármester újabb, immár negyedik mandátumát nyerte el az RMDSZ-es Szabó Dániel ellenében. Torockón az RMDSZ-es Szőcs Ferenc és a néppárti Király Melinda közül a szövetség jelöltje nyert újabb mandátumot. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcsnek.
Szilágy megyében az RMDSZ eggyel növelte polgármestereinek számát: Ipp községben a szociáldemokrata polgármestert a szövetség jelöltje váltja fel. Jó eredményeket értek el Krasznán, Sarmaságon, Szilágybagoson, illetve Szilágyperecsen községben. Zilahon eggyel csökkent az RMDSZ-es tanácsosok száma – tudtuk meg Seres Dénes képviselőtől, az RMDSZ Szilágy megyei elnökétől. Polgármestere sem az EMNP-nek, sem az MPP-nek nincs, az ideiglenes adatok szerint az EMNP összesen 9 tanácsosi tisztséget nyert a megyében. Az MPP részéről nem sikerült pontos információkat szereznünk teljesítményükkel kapcsolatban. Szabadság (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Végleges: Maros és Szatmár elveszett
Négy megyéből csak kettőben sikerült megőriznie tanácselnöki tisztséget az RMDSZ-nek, az Országos Választási Iroda tegnapi közlése szerint Maros és Szatmár megyében is alulmaradtak a szövetség újabb mandátumra pályázó jelöltjei. Szatmár megyében Csehi Árpádot a liberális Mihai Adrian Stef váltja, aki a szavazatok 38,30 százalékát, Csehi pedig 34,70 százalékát szerezte meg.
A Szatmár megyei tanácsban az RMDSZ két mandátumot veszített, a 33 tagú testületben 12 képviselője lesz. Maros megyében Lokodi Edit Emőkét a szintén liberális Ciprian Minodor Dobre váltja, ő a szavazatok 40,64 százalékát szerezte meg, míg Lokodi Edit Emőkére a szavazók 34,84 százaléka voksolt. Megőrizte viszont mandátumait a szövetség: a 35 tagú testületben az RMDSZ-nek 13 képviselője lesz. Maros megyében egyébként az RMDSZ ugyanannyi polgármesterel rendelkezik, mint korábban, a szövetség elveszítette a SZLSZ-szel szemben a szászrégeni, vajdaszentiványi polgármesteri tisztséget, illetve az MPP-vel szemben a makfalvit, megnyerte azonban a mikefalvit, ahol eddig DLP-s elöljáró volt, a magyarbükkösit, melyet eddig független vezetett és a gyulakutait, ahol az MPP képviselője volt tisztségben.
Kisebb a kormánypárt előnye
Az eredmények 97,20 százalékos feldolgozottsága mellett a Szociál-liberális Szövetség (SZLSZ) a polgármesteri mandátumok 41,44 százalékát kapja meg, a DLP 15,63 százalékát, a SZDP 11,91 százalékát. Tegnap estig az Országos Választási Iroda 3097 szavazókerület eredményeit központosította a 3186-ból, eszerint a SZLSZ 1283 polgármesteri mandátumot kapott, a DLP 484-et, a SZDP 369-et. Következik a NLP 87 mandátummal (6,92 százalék), az RMDSZ 79 mandátummal (6,28%). A MPP hét polgármesteri tisztséget szerzett (0,54%), a Konzervatív Párt 5-öt (0,39%), a Romániai Német Demokrata Fórum 4-et (0,31%), az EMNP kettőt (0,15%), a Nagyrománia Párt és a parasztpárt szintén kettőt-kettőt.
Lemondott Elena Udrea
Elena Udrea, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke tegnap lemondott a párt bukaresti szervezetének vezetéséről, ezt a DLP gyenge fővárosi választási szereplésével indokolta – elveszítették az általuk eddig elfoglalt két bukaresti kerületi polgármesteri tisztséget. Vasile Blaga, a DLP kampányfőnöke szerint Udreának lemondásával meg kellett volna várnia a párt igazgatótanácsának ülését, Blaga úgy véli, az esetleges újabb lemondások bejelentése csak ez után lehetséges. Udrea gesztusát Crin Antonescu, a liberálisok elnöke helyesnek és természetesnek nevezte, de hozzátette, Băsescunak, Bocnak, Olteannak és Blagának is le kellene mondania.
Kihirdették a Nagy Testvér-törvényt
Traian Băsescu tegnap kihirdette az Európai Unió adatmegőrzési irányelvének életbeléptetésére vonatkozó jogszabályt, amelyet a média Nagy Testvér-törvényként bélyegzett meg. A törvény arra kötelezi a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják, és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A tegnap kihirdetett jogszabályba bekerült egy olyan előírás, miszerint a bűnüldöző szerveknek a híváslista bekérésétől számított 48 órán belül tájékoztatniuk kell az érintettet arról, hogy vizsgálat folyik ellene – kivéve, ha az illetőt a nemzetbiztonság veszélyeztetésével gyanúsítják.
Menesztették az RTV elnökét
Leváltotta a parlament tegnap a közszolgálati televízió vezetőségét, miután a törvényhozói testület elutasította az intézmény elmúlt három évéről szóló jelentést. Alexandru Lăzescu elnök-vezérigazgató helyére Radu Călin Cristeát javasolta a parlament két házának kulturális szakbizottsága ideiglenes elnök-vezérigazgatónak, ezt a plénum elfogadta. Az RTV mintegy 120 millió euró adósságot halmozott fel az elmúlt években, és ezért az adóhatóság zárolta az intézmény számláit. A közintézmény körül az elmúlt napokban éles vita alakult ki, miután kiderült, hogy gazdaságossági okokra hivatkozva eladta a labdarúgó Európa-bajnokság egyes mérkőzéseinek közvetítési jogát egy korlátozott sugárzási lehetőséggel rendelkező kereskedelmi sportcsatornának, és a londoni olimpiát sem közvetíti a köztelevízió. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)