"Jún. 19-én a magyar parlament több mint 90 százalékos többséggel megszavazta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. Egyedül az SZDSZ jelentette ki a záró vita során, hogy nem támogatja a törvényt. A szavazás végső eredménye: 306 igen (92,4 százalék), 17 nem (5,1 százalék), 8 tartózkodott (2,5 százalék. A szavazás végeredményét a képviselők és a jelen lévő határon túli magyar szervezetek képviselői tapssal üdvözölték. Az RMDSZ részéről Takács Csaba, Markó Béla, és Tőkés László volt jelen. Az SZDSZ álláspontját Szent-Iványi István tolmácsolta: szemfényvesztés a törvényt, amely nem segíti a határon túliak otthon maradását. Az MDF-es Csapody Miklós minimum kiindulópontnak nevezte a törvényt, mely az anyaországi magyarok és a határon túli magyarok közti jogi idegenséget hivatott felszámolni. Az FKGP felszólalója, Szentgyörgyvölgyi Péter elmondta: támogatják a törvényt, noha azt nem tartják teljes mértékűnek. Balczó Zoltán, MIÉP-es képviselő az MSZP ama kérésére reagált, hogy a törvénnyel kapcsolatban ne emlegessék Trianon örökségét. A képviselő szerint a két dolgot elválasztani nem lehet: ha nincs Trianon, nincs ez a feldarabolt nemzet sem. A vitát Martonyi János külügyminiszter felszólalása zárta, aki az előtte felszólalók felvetéseire reagálva elmondta: minden, törvénnyel kapcsolatos, a szomszédos országok kormányai részéről felmerülő kétség eloszlatásán fáradoznak. /Vass Enikő: Nemzeti konszenzus a státustörvényről. A magyar országgyűlés megszavazta a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Az RMDSZ üdvözli a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet magyar Országgyűlés általi elfogadását, ugyanakkor nehezményezi azt, hogy a vezető román politikai erők képviselői mesterségesen felnagyították a törvény jelentőségét - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök jún. 20-i sajtóértekezletén. A törvény alapelveit a térség országainak hasonló intézkedéseivel összevetve, Markó elmondta, hogy a moldvai, ukrajnai és szerbiai románok is oktatási és kulturális kedvezményekben részesülnek Romániában, a román kormány támogatása révén. Markó Béla hozzátette: Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a román társadalom legfőbb célja az integrációs csatlakozásra vonatkozó erőfeszítés, a folyamatot lassíthatják az ilyen jellegű megnyilvánulások. Az egész román társadalom számára veszélyes lenne, ha Románia más érdekszférába kerülne. Az RMDSZ érdeke a párbeszéd, a két ország közti együttműködés szorosabbá tétele. A 2002-től hatályba lépő törvény alkalmazásának előszítésében közvetett módon - a magyar igazolványt igénylő kérések összegzése - tud az RMDSZ támogatást nyújtani. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 20. - 1992. sz./"

"Budapest Bukarest véleményének mellőzésével fogadta el a státustörvényt; Románia saját területén nem engedi meg a törvény egyetlen olyan cikkelyének alkalmazását sem, amely ellenkezik a kétoldalú alapszerződéssel; A bukaresti kormány hallani sem akar a magyar igazolványról - ilyen címek alatt számolt be a jún. 20-i román sajtó az Országgyűlés által elfogadott státustörvényről. Az Adevarul elsőoldalas főcíme - A budapesti parlament Bukarest megvetésével fogadta el a "magyar igazolvány"-törvényt - brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva egyebek között azt írta: az Európai Bizottság idejekorán figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a törvény elfogadása "nem kívánatos feszültségeket gerjeszthet a térségben", s ha Budapest "nem javít a jogszabályon, az befolyásolhatja Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásait". Mircea Geoana külügyminiszter közölte: utasították a budapesti román nagykövetet, hogy nyújtsa át a budapesti illetékeseknek a román kormány tiltakozó jegyzékét. /Bukarest hallani sem akar a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Az RMDSZ üdvözli és fontosnak tartja a státustörvény országgyűlési elfogadását, mert a jogszabály egységes keretbe foglalja mindazokat a szándékokat, amelyek kifejezik azt, hogy Magyarország segíteni kíván a határain kívül élő magyar közösségeknek és magyar nemzetiségű személyeknek - mondotta jún. 20-án Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke sajtóértekezletén rámutatott: a törvényben kifejezésre jutó segítő szándék közös ebben a térségben, más országok is ugyanígy keresik a megoldásokat, például Szlovákiának is van hasonló kerettörvénye. Éppen ezért nem érti a törvénnyel kapcsolatos román ellenkezést, amikor Románia is ugyanúgy gondoskodni próbál a Szerbiában, a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában és más országokban élő románokról. Markó hangoztatta: Romániában mesterségesen felnagyították a magyar státustörvénynek a jelentőségét. Romániának nem lehet érdeke, hogy egy általa mesterségesen kreált "státustörvény-ügy" túldramatizálásával, felnagyításával rontsa a térség légkörét, saját külföldi megítélését, és ártson nemcsak kétoldalú kapcsolatainak, hanem európai és euroatlanti felzárkózási lehetőségeinek is. /Markó: Romániának nem érdeke a státustörvény "túldramatizálása" A mesterségesen keltett hangulat akadályozhatja a jogszabály alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök jún. 20-i sajtóértekezletén köszöntötte az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvényt, amelynek lényege: támogatni az anyaország határain túl élő magyarok identitásának megőrzését. Magyarország Romániától eltérően eljutott arra a szintre, hogy egyetlen kerettörvénybe foglalhassa mindazon kedvezményeket, melyek közül több eddig is érvényben volt. A romániai visszhanggal kapcsolatban kifejtette, hogy eltúlozták e törvény jelentőségét, ugyanis világos, hogy a romániai magyarság kérdését csakis itthon, hazai törvényekkel kell megoldani, de ezzel nincs ellentmondásban a magyar állam törekvése. A 2002. januárjától érvénybe lépő törvényt kizárólag Magyarországon alkalmazzák, és az úgynevezett igazolványok kiállítása is a magyar állam hatáskörébe tartozik - hangsúlyozta Markó Béla. Semmi különbség nincs e törvény tartalma, valamint Románia határain túl élő románok támogatási törekvése között. Markó bejelentette: maga is kérni fogja az inkriminált igazolványt. /(Szász Attila): Markó Béla kiváltaná. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

"Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának küldöttsége Szent-Iványi István (SZDSZ) bizottsági elnök vezetésével június 27-29. között hivatalos látogatást tesz Romániában. A delegációt fogadja Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke. A küldöttség találkozik a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága tagjaival, a képviselőket fogadja Adrian Severin, az EBESZ parlamenti bizottság soros elnöke, Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter, Markó Attila kisebbségügyi helyettes államtitkár és Mircea Geoaa külügyminiszter és Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. /Magyar külügyi bizottság Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában részt vevő magyar országgyűlési delegáció jún. 27-én munkaülésen alakította ki a státustörvényt kifogásoló román indítvánnyal kapcsolatos álláspontját, és azt javasolta, hogy hívják össze a két ország kisebbségi vegyes bizottságának ülését - közölte az MTI-vel Surján László, a magyar ET-küldöttség vezetője. A strasbourgi tanácskozás résztvevői pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy a román indítvány, amelynek "értelmi szerzői" Corneliu Vadim Tudor, Radu Berceanu, Gheorghi Prisacaru és Viorel Coifan, szakmai és tárgyi tévedéseket tartalmaz. Üdvözölték viszont a bukaresti állásfoglalásnak azt a felvetését, amely arra kéri fel az ET-t, sürgesse a két felet, hogy a kétoldalú egyezmények keretei között mozdítsák elő a közösen vállalt célok megoldását. A magyar delegáció, amelynek tanácskozásán részt vettek a határon túli magyarok parlamenti képviselői is, visszautasította azokat a román vádakat, amelyek a területenkívüliségi elv érvényesítését és diszkriminatív jelleget vélnek felfedezni a státustörvényben. /Összehívják a román-magyar vegyes bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe utazott, jún. 27-én tárgyalt Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A megbeszélésen egyetértettünk abban, hogy a státustörvény kérdésének nemzetközivé tétele nem használ senkinek sem - jelentette ki Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben. "Bár érthető módon a megbeszélés központi témája volt a státustörvény, mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a stratégiai fontosságú magyar-román kapcsolatok ne függjenek ettől a tényezőtől." - mondta Szent-Iványi. Semmiképpen nem szabad dramatizálni a helyzetet, mert ez senkinek nem áll érdekében. Magyarország ettől a vitától teljesen függetlenül érdekelt Románia euroatlanti integrációjában, támogatja Románia NATO-tagságát és felkészülését az Európai Unióhoz való csatlakozásra - szögezte le a külügyi bizottság elnöke. A küldöttséget a tervek szerint fogadja Nicolae Vacaroiu szenátusi elnök, Ioan Mircea Paşcu védelmi és Hildegard Puwak európai integrációs miniszter és Cristian Diaconescu külügyi államtitkár. /Megoldást sürgetnek. Magyar küldöttség a román házelnöknél. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 27-én Budapesten tanácskoztak a határon túli magyar vezetők. A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai egyöntetűen üdvözölték, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt a magyar Országgyűlés 92 százalékos többséggel fogadta el. Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte, a résztvevők közös álláspontja szerint a törvény lefékezheti a nyolcvan év óta tartó hol erőszakos, hol pedig spontán beolvadást a többségi nemzetbe. - Az erdélyi magyar szervezeteknek maguknak kell megállapodniuk arról, hogy kiket vonnak be a magyar igazolványokhoz szükséges ajánlások kibocsátásába - jelentette ki a Krónika kérdésére Tőkés László püspök a határon túli magyar vezetők budapesti tanácskozása konklúziójaként. A tanácskozáson Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár vázolta fel a kritériumokat. Ezek szerint a lehető legszélesebb képviseleti alapon nyugvó önálló jogi személyként bejegyzett ajánlószervezetek létrehozását tartja kívánatosnak, amelyben a magyarság politikai szervezetei mellett az egyházak és a civil szervezetek is szerepet kapnak. Németh arról is beszélt, hogy az ajánlószervezetnek mindenképpen politikamentesnek kell lennie. "Örömmel nyugtáztam, hogy tulajdonképpen arról van szó, amit az egyházfők a múlt év augusztusában célul tűztek ki" - nyilatkozta Tőkés László. - A tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Nagy Zsolt ügyvezető alelnök a Szövetségi Egyeztető Tanácsot (SZET) ajánlotta erre a szerepre. Tőkés László viszont felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a SZET által nem lenne biztosított a politikamentesség, hiszen a testületet Kelemen Hunor parlamenti képviselő vezeti. A püspök azt is kifogásolta, hogy ebből a testületből hiányzik például Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Tőkés hangsúlyozta: "Ebben a kérdésben nincs helye rivalizálásnak, a közösség egészét képviselő reprezentatív képviseletet kell létrehozni. Ebben meg kell egyeznünk az elkövetkezőkben." - A határon túli magyar politikusok közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben arra is utalnak, hogy a státustörvényből fakadó félreértések csökkentését, megszüntetését kétoldalú kapcsolatok keretében célszerű rendezni, a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével. Hangsúlyozták, hogy a törvény szándékaival és kedvezményeivel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. - "A magyar státustörvény nem ellentétes az Európai Unió jogrendjével, és ezt a tényt európai uniós tisztviselők is megerősítették" - fejtette ki jún. 27-én a Kossuth Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A státustörvény külföldi fogadtatása kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz egy európai mércével mérve nyugodt és kiegyensúlyozott országban, mint Magyarország, pontosan megérteni azokat a hihetetlen heves és durva nacionalista hangokat is tartalmazó vitákat, amelyek elöntötték a román sajtót. Hangsúlyozta, a státustörvénnyel adni és segíteni akarnak azoknak, akik a magyar nemzethez tartozónak gondolják magukat, hogy a nemzeti identitásukat fenn tudják tartani. "Amit Magyarország csinál, az európai dolog. A Kárpát-medencében még nem mindenhol terjedt el ez a gondolkodás, nem mindenhol vált általánossá, de nekünk emiatt nem érdemes idegeskednünk" - fogalmazott a kormányfő. /Itthon kell megállapodni az ajánlásokról. Günter Verheugen nyilatkozata lecsitította a kedélyeket státusügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./"

"A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai jún. 27-én tanácskozást tartottak Budapesten a státustörvénnyel kapcsolatos helyzet elemzése végett, amelyen részt vettek a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, ukrajnai, horvátországi és szlovéniai parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező magyar pártok és szervezetek képviselői. Németh Zsolt politikai államtitkár tájékozatott a helyzet bel- és külpolitikai vonatkozásairól, s nem tartotta indokoltnak, hogy néhány napon belül összehívják a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését - ahogy a szocialisták kedden javasolták -, erre az ősz folyamán kerül sor. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan tárgyalóasztalhoz ül a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság megvitatni a felmerült kérdéseket. A határon túli magyar politikusok végül az alábbi közös nyilatkozatot fogadták el.A Magyar Állandó Értekezlet parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező tagszervezetei a Romániában, a Szlovák Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Ukrán Köztársaságban, a Horvát Köztársaságban és a Szlovén Köztársaságban képviselőik révén az alábbi nyilatkozatot teszik: 1. Üdvözlik a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, amelyet a Magyar Országgyűlés 2001. június 19-én 92 százalékos többséggel fogadott el. Ez a törvény hozzájárul a Kárpát-medencei térség további stabilizálódásához, mivel a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek eddigi hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni. A törvény ezen szándékával hozzájárul az egyes országokban élő magyarok szülőföldön maradásához és boldogulásához. A törvény - anélkül hogy a hatálya alá tartozó személyekkel közjogi viszonyt teremtene - olyan szülőföldön igénybe vehető támogatások és magyarországi kedvezmények elnyerésére ad lehetőséget, amellyel segíti szülőföldjükön kulturális életük kibontakozását, oktatásügyük javulását. Elősegíti továbbá a közművelődési és oktatásügyi állapotuknak az adott országok színvonalára emelését és az európai színvonalhoz közelítését. A törvény ezzel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. 2. A Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a számbeli kisebbségben élő magyarok identitásának megőrzéséhez, elvándorlásuk megelőzéséhez járul hozzá. Egyúttal előmozdítja a nemzetközi kisebbségjogi normák, így az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye szellemének és céljainak teljesebb érvényesülését azáltal, hogy a kisebbségek esélyegyenlőségét kívánja elősegíteni. 3. A törvény előkészítését és elfogadását a számbeli kisebbségben élő egyes magyar közösségek szülőföldjének államaiban, és ennek következtében másutt is, félreértésekből származó vélemények kísérik. Ezen félreértések csökkentését és megszüntetését a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével célszerű rendezni a kétoldalú kapcsolatok keretében. Alapvető közös érdeknek tekintik az érdemi eszmecsere folytatását, valamint a meglévő kétoldalú szerződéses kapcsolatok rendszerét, és annak bővítését, amelyek a jószomszédi viszony meghatározó elemei voltak, és kell hogy maradjanak a jövőben is. 4. A nyilatkozat aláírói meggyőződéssel támogatják államaik euroatlanti integrációját, bízva abban, hogy kormányaik képviselik annak szellemiségét. Ezért is érdekük, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának és NATO- tagságának előnyei kiterjedjenek a Magyarországgal szomszédos országokra is. Meggyőződésük, hogy Magyarország és a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek közötti intézményes párbeszéd hozzájárul a térség stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez. A számbeli kisebbségben élő magyar közösségek jogainak sérelme ugyanis az identitásvállalás szabadságának csorbulásához, beolvasztáshoz és elvándorláshoz vezethet, politikai-szociális feszültségeket okozva, amelyek gátolhatják a térség országainak euroatlanti integrációját, és új választóvonalakat hozhatnak létre. Egy ilyen helyzet kialakulása azonban ellentétes a térség állampolgárainak érdekeivel. 5. Jelen nyilatkozat aláírói megállapítják, hogy ezen törvény ugyan hozzájárul a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarság állapotának javításához, mindazonáltal továbbra is az egyes érintett országok felelősségének tartják a határon túli magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezését. Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Koalíció Pártja, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöke nem volt hajlandó diszkriminatív jellegűként elítélni a magyar státustörvényt. Ghiorghi Prisacaru kormánypárti képviselő, a román küldöttség vezetője azt kérdezte a miniszteri bizottság soros elnökétől, Ernst Walch liechtensteini külügyminisztertől, hogy a státustörvény érvényesíti-e a területenkívüliség elvét, diszkriminatív és negatív hatással van-e a magyar kisebbség és az illető országok etnikai többségének viszonyára? Walch, a miniszteri bizottság elnöke visszautasította, hogy részletesen válaszoljon a felvetett sok részkérdésre, ehelyett általános alapelvekre hívta fel a figyelmet. A nemzeti kisebbségek védelme közös teendő, az egész Európa Tanács feladata - állapította meg a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségek védelme kiemelkedő fontosságú, amit a jószomszédság szellemében és kölcsönös együttműködéssel kell megvalósítani. - "Ellenoffenzívába" kezdett a strasbourgi magyar delegáció: kezdeményezésükre több mint húsz támogató aláírással került az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének házbizottsága elé jún. 28-án az a javaslat, amely a nemzeti kisebbségek önazonosságának védelmét szolgáló, úgynevezett határokon átnyúló együttműködés kérdésének tanulmányozását ajánlja a nemzetközi szervezet figyelmébe. Azt indítványozzák, hogy az ET vizsgálja meg, mennyiben teljesítik a tagországok a páneurópai szervezet ajánlásaiban megfogalmazott elveket és elvárásokat. A kezdeményezéshez csatlakozott több nyugat-európai - brit, német, dán - politikus, néhányan közülük a román indítványtól visszalépve sorakoztak fel a beadványhoz. Az aláírók között a magyar országgyűlési küldöttség tagjai mellett szerepel a Magyarországgal szomszédos államok parlamentjének több képviselője is. - Strasbourgi tájékoztatás szerint elszigetelődni látszik az a korábbi román kezdeményezés, amely a magyar státustörvénnyel kapcsolatos kifogásokhoz kívánt egyetértő véleményeket összegyűjteni. /Elutasító ET-válasz a román provokációra. Magyar "ellenoffenzíva": vizsgálják ki a tagországok kisebbségpolitikáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

"Jún. 28-án Bukarestben a magyar országgyűlési képviselők külügyi bizottsága Szent-Iványi István bizottsági elnök vezetésével megbeszélést tartottak a román parlament külügyi bizottságának tagjaival. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviselői a találkozó után közölték: ők tiltakozásul elhagyták a termet, mert a képviselőház külügyi bizottságának elnöke megtiltotta nekik, hogy szót váltsanak a magyar törvényhozókkal. A találkozón Radu Podgorean, a képviselőház bizottságának elnöke hosszasan kifejtette a magyar státustörvénnyel szembeni román kifogásokat, észrevételeket. A magyar képviselők tételesen cáfolták a román bírálatokat. A találkozó után Szent-Iványi István hangsúlyozta: a román fél is érdekelt abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok szintjén rendezzék a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat. Egyetértés volt abban, hogy Magyarországnak jogában áll támogatni a határain túli magyar közösségeket. Ők a támogatás módját vitatták, ellenzik a magyar igazolványok kiadását, területen kívüliséget feltételeznek ebben az ügyben. Mindenesetre elindult a konzultáció - fogalmazott a magyar képviselő. A magyar és a román külügyi bizottság tárgyalásain szóba kerültek más kérdések is. Az infrastrukturális beruházások szükségességével és Románia integrációs törekvéseivel kapcsolatban véleménykülönbség nem volt. Tárgyaltak a Temesvár-Kikinda vasútvonal megépítéséről, két új határátkelőhely megnyitásáról, az autópálya Debrecentől Kolozsvárig terjedő szakaszának megépítéséről. A magyar küldöttség biztosította a román parlament képviselőit: támogatják Románia csatlakozását a NATO-hoz. /Tárgyilagos kétoldalú parlamenti eszmecsere. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./"

"A státustörvény "olyan menet közbeni baleset" a román-magyar kapcsolatokban, amelyet sem Bukarestben, sem Budapesten nem szabad érzelmileg kezelni - jelentette ki Radu Podgoreanu, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke jún. 29-én Bukarestben azon a közös sajtóértekezleten, amelyet Szent-Iványi Istvánnal, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével tartott. A magyar parlamenti képviselők hivatalos bukaresti látogatását lezáró sajtóértekezleten mindkét fél azt hangsúlyozta: a két ország közötti kapcsolatrendszer jelentősége megkívánja, hogy a felmerült nézeteltéréseket a kétoldalú kapcsolatok szintjén kell megoldani. Podgoreanu üdvözölte, hogy a két kormány készségét fejezte ki a konzultációkra, amelyekhez, véleménye szerint, megfelelő keretet biztosít a román-magyar kormányközi vegyes bizottság. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konzultációk megkezdéséhez Budapestnek világos jelzést kell küldenie, hogy azok konkrét eredménnyel járhatnak. Véleménye szerint van ok a konzultációkkal kapcsolatos optimizmusra. Szent-Iványi István hasonlóan pozitívnak és hasznosnak minősítette a magyar képviselők bukaresti megbeszéléseit. Fontosnak nevezte, hogy bizonyos alapkérdésekben sikerült egyetérteni. Mindkét fél kerüli a vita túldimenzionálását és azt a kétoldalú kapcsolatok szintjén igyekszik rendezni. /"Menet közbeni baleset" a státustörvény? Podgoreanu: van ok optimizmusra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ A megbeszélések a csíkszeredai konzulátustól kezdve átfogták az autópályaépítés, a román vízumkötelezettség eltörléséig valamennyi közös gondot. A csíkszeredai konzulátus létesítésének felvetését Diaconescu külügyi államtitkár kedvezően fogadta - ígéretek nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"Tamás Gáspár Miklós rendkívül durva, az erdélyi magyar sajtóban szokatlan hangú cikkében kirohant a magyar külpolitika és a magyar kormány ellen. " Az a súlyos nemzetközi válság, amelybe Orbán Viktornak és hatalomittas klikkjének az ostoba és felelőtlen politizálása sodorta a magyar államot és a kárpát-medencei magyar kisebbségeket, szorosan összefügg a magyarországi belpolitika aggasztó helyzetével." - így kezdte és végig ilyen ellenséges hangot ütött meg. "A külpolitika is alá van rendelve az ideológiai indoktrináció és a hatalmi önzés szükségleteinek." "Arra azonban nem számíthatott a Nyugat, hogy az újgazdagok budapesti kormánya a fölkapaszkodott senkiházi pökhendiségével rúgja szét a nehezen kiküzdött regionális egyensúlyt, amelyet a balkáni instabilitás úgyis törékennyé tett már." A cikkíró elismételte az SZDSZ álláspontját: "A hírhedt státustörvény az átlátszó szemfényvesztés tipikus példája. A törvény simán alkalmazható intézkedéseiben nincsen semmi új, a nagy garral beharangozott kedvezmények - amelyekhez nem kell "magyar igazolvány" - eddig is zömmel megvoltak, mint például az ingyenes könyvtárhasználat, az akadémiai tagság és az állami díjak. A többi privilégiumhoz valóban igazolás kellene, amelynek a kiállítása nemzetközi jogot sért, nem beszélve a szomszédos államok valuta- és adójogszabályairól, a kétoldalú megállapodások tucatjairól, meg arról, hogy extraterritoriális jogokat csak konzuli szervek gyakorolhatnának, amelyek joghatóságát csak diplomáciai, szerződéses úton lehet kibővíteni. Egyébként a magyar kormány eddig is folyton visszaélt a diplomáciai mentességekkel, kiváltságokkal és szokásjoggal: magyarországi miniszterek és képviselők gyújtó szónoklatokat tartanak erdélyi, bácskai, felvidéki politikai összejöveteleken - más államok szuverén területén!" Látható, hogy TGM érvelése megegyezik a szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Pártéval. TGM szerint a státustörvény végrehajthatatlan. A cikkíró kifejtette sajátos nemzetfogalmát: ő a politikai nemzet híve. Szerinte a státustörvény újradefiniálta a nemzet fogalmát. "Ebbe a nemzetfogalomba a vérségi leszármazás és a kulturális hovatartozás függvényében tartoznak bele fizikai személyek, tekintet nélkül állampolgárságukra. Ez a magyarországi nemzeti/etnikai kisebbségekre nézve azt jelenti, hogy az egyenes honpolgári méltóságot és jogigényt letromfolja az etnokulturális önazonosság, hogy a politikai közösség (a honpolgárok nemzete) elválik az etnokulturális közösségtől. Ez egyrészt visszaveszi - egyelőre jelképesen - a honpolgári emancipáció évszázados vívmányait, másrészt pedig kirekesztő, etnokulturális-vérségi jelentésárnyalattal ruházza föl a "magyarság" képzetét. Mivel a kisebbségi magyarság úgysem fogja élvezni a státustörvény képzelt, illuzorikus előnyeit, a törvényi aktus hatása csak "befelé" fog érvényesülni. A honpolgárság eszményének visszaszorítása az erkölcsileg, jogilag, politikailag értelmezhetetlen etnokulturális identitás javára égő sebet ejt a jogegyenlőség gondolatán - s minap talán, Isten őrizz, a valóságán is. Ha tekintetbe vesszük a magyarországi jobboldal (és az államilag támogatott szélsőjobboldali sajtó, rádió- és tévéműsorok) szponzorált rasszizmusát, nem értelmezhetjük jóindulatúan a magyar nemzet új országgyűlési meghatározását. Ez a rémséges jogszabály romba dönti az eddig elért eredményeket, elmélyíti a magyar demokrácia ijesztő válságát." /Tamás Gáspár Miklós: A magyar külpolitika csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A Szent-Iványi István vezette magyar országgyűlési küldöttség a csíkszeredai konzulátusról is tárgyalt Bukarestben. Szent-Iványi István elmondta: hasznos és eredményes volt a látogatás, sikerült előrelépni egy sor kérdésben, s a tárgyalások sokkal konstruktívabb légkörben zajlottak, mint gondolták volna. A felek négy alapelvben állapodtak meg: a kétoldalú kapcsolatok kiemelkedő fontossággal bírnak, s ezt nem szabad kockára tenni; mindkét fél tartózkodjék a kérdés túldimenzionálásától és a nyilatkozatháborúktól; nem helyeselik a kérdés nemzetközi fórumokon való megvitatását, további konzultációkra van szükség, s ezeket részint a külügyi bizottságok szintjén, másrészt a kormányközi vegyes bizottságban kell lefolytatni. A Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral folytatott megbeszélésen felvetették a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásának szükségességét. Az elgondolást pozitívan fogadták, de konkrét ígéret nem hangzott el. Román részről készen állnak a vegyes bizottság mielőbbi összehívására, azt várják, hogy Budapest tegye meg ez irányban a konkrét lépést. /Státus-ügyben hosszú egyeztetési folyamat körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Késeinek, de nem megkésettnek értékelte Mircea Geoana külügyminiszter azt a levelet, amelyet a státustörvény kérdésében Martonyi János magyar külügyminisztertől kapott. A román diplomácia vezetője azt követően nyilatkozott jún. 30-án Lisszabonban a magyar külügyminiszter leveléről, hogy annak részleteit a román sajtó - a magyar közszolgálati rádió beszámolója alapján - nyilvánosságra hozta. Geoana elmondta, hogy a román vezetés június 7-én küldött levelet Budapestnek. A magyar válasz kései, mivel azután érkezett Bukarestbe, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a státustörvényt. Geoana közölte, hogy Martonyi levelében ismételten kifejtették a magyar álláspontot, de megfogalmazódott a két félnek az az egyetértése is, hogy a törvénnyel kapcsolatos problémákat a két ország közötti alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságában vitassák meg. Geoana derűlátását fogalmazta meg azt illetően, hogy folytatódhat Bukarest és Budapest összetett párbeszéde. /Kései, de nem megkésett Martonyi levele a státustörvény ügyében - véli Mircea Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Fey László elutasította Tamás Gáspár Miklós ingerült hangvételű cikkét (A magyar külpolitika csődje, Szabadság, jún. 30.). TGM csak a politikai nemzet fogalmát ismeri el. Eszerint a politikai nemzethez tartozik egy állam területén lakó minden személy, a nemzetiség és az állampolgárság azonos fogalmak. Ez a fogalom a francia forradalom idejéből származik, meg is tette a hatását: azóta az erősen központosított francia állam beolvasztotta az akkori lakosságnak 5/6-át kitevő okszitán, breton, baszk, elzászi, korzikai lakosságot. A politikai nemzet fogalma mellett létezik azonban a kultúrnemzet fogalma is, amely az azonos nyelvet beszélő, azonos kultúrkörhöz tartozó személyeket foglalja magában. "Én például - a definíciók szerint - a román politikai nemzet és a magyar kultúrnemzet tagja vagyok." - írta Fey László. "A mi kötődésünket az országhoz erősen megkérdőjelezi, hogy ezrek, tízezrek kiabálják: "Afara, afarã / cu ungurii din tarã!" (Ki, ki a magyarokkal az országból!)." "Nincs igaza TGM-nak, mikor azt mondja, hogy a kultúrnemzet fogalma (nála "etnokulturális identitás") erkölcsileg, jogilag, politikailag értelmezhetetlen, és hogy a magyar nemzetnek e megfogalmazása az országgyűlés új találmánya volna. Ez a fogalom korántsem új, legalább kétszáz éves. TGM szerint a kultúrnemzet fogalma "kirekesztő". Ezt arra érti, hogy az így értelmezett magyar nemzetben nem foglaltatnak benne a magyarországi nemzeti kisebbségek. Ez igaz, de ha így vesszük, a politikai nemzet fogalma éppolyan kirekesztő: a magyar politikai nemzethez nem tartoznak hozzá az erdélyi magyarok! A "román nacionalisták előszeretettel hivatkoznak a politikai nemzet fogalmára és a liberális nézetekre." - hangsúlyozta Fey László. Fey nem fogadta el TGM állítását, hogy a státustörvény végrehajthatatlan volna. Méltán állapította meg Fey: "TGM dühös írása azonban azért káros, mert munícióval szolgál az ellenségnek: pont azokat az érveket hangoztatja, amelyekre a román és szlovák nacionalizmusnak szükségük van a státustörvény megtorpedózására. Ők most örömmel hangoztathatják: íme, a nagy tekintélyű filozófus, politikus és publicista, Tamás Gáspár Miklós is nekünk ad igazat!" /Fey László: Egy dühös írás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Július első napjaiban Adrian Nastase miniszterelnök Portugáliában részt vett a Szocialista Internacionálé 50. évfordulóján. A portugál Publico nevű lapnak adott interjújában a Magyarország parlamentje által elfogadott státustörvényről nyilatkozva kifejtette, hogy ennek meghozásával Magyarország a Romániában élő magyarok védelmét, támogatását vállalta fel, holott ez ellenkezik az Európai Unió által szabályozott törvényekkel, hiszen a nemzeti kisebbségekért az az ország felelős, amelyikben élnek. A lap riporterének arra a felvetésére, hogy a magyarok anyaországa három hónapos munkavállalási engedély kibocsátását, az orvosi ellátás biztosítását szögezi le ebben a törvényben, Adrian Nastase azt válaszolta, hogy ezt Románia állampolgárainak etnikai megkülönböztetése nélkül kellene megtegye. "Szerintünk ez a törvény nemzetiségi megkülönböztetésen alapul, és a 19. századot idézi." A román miniszterelnök furcsállta, hogy azok az államok, amelyek annak idején részt vettek Prága lerohanásában, már NATO-tagok, míg Románia nem. Nastase szerint a Balkánon Románia a legnagyobb és legstabilabb ország. Arra a kérdésre, hogy hogyan vélekedik Milosevicsről, akit nemzetközi törvényszék elé állítottak mint háborús bűnöst, azt válaszolta, hogy a politika Milosevicset feláldozta, bár ő volt az, aki öntörvényűen meghatározta Jugoszlávia és az európai hatalmak valamint az amerikaiak közti tárgyalások kimenetelét. "De ez a jugoszláviai politikai pártok ügye: én erről nem mondhatok határozott véleményt, nem kommentálhatom" - hangzik Nastase ez ügyben tett óvatos nyilatkozata, aki reméli, hogy nemsokára Románia NATO-tagállam lesz. /B. B. J.: Nastase szerint a volt jugoszláv elnök áldozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./"

"Júl. 8-án Kőrösfőn a helyi Rákóczi Kultúregylet szervezésében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősére, Vasvári Pálra. Az ünnepségsorozat júl. 6-án kezdődött Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, ahol a felszólalók Vasvári Pál születésének 175. évfordulóján a szabadságharcos életútját, halálának körülményeit idézték fel. A rendezvény júl. 7-én Kalotaszegen folytatódott. Essig Klára festőművész képkiállításának megnyitására került sor a kőrösfői Művelődési Házban. Bánffyhunyadon a Petőfi kopjafánál tartottak emlékünnepséget. Magyarvalkón ünnepi istentisztelet keretében és a kopjafánál tartott ünnepi beszédekben emlékeztek meg Vasvári Pálról, majd felállították a kétnyelvű helységnévtáblát. Júl. 8-án az ünnepség istentisztelelettel kezdődött a református templomban. Többek között jelen volt Szabó László, a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a Vasvári Pál Társaság elnöke, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Antal János, Kőrösfő polgármestere. A templom bejáratánál a Rákóczi Szövetség jóvoltából millenniumi emléktáblát avattak fel. Beszédet mondott Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd megkoszorúzták Vasvári Pál kopjafáját. A Művelődési Házban tartott emlékülésen Szabó László helyettes államtitkár a státustörvényről kifejtette: a magyar parlamentben egyhangúlag elfogadott jogszabály "a határok nélküli nemzetegyesítés első lépése". Ezt követően sor került a Vasvári-díjak kiosztására. Idén kitüntetésben részesült: Sásd város önkormányzata, a magyarországi sajtószakszervezet vezetősége, valamint Pécsi L. Dániel jelképtervező, Kőrösfő tiszteletbeli polgára. A délelőtti ünnepség a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a magyarországi Vasvári Pál Társaság együttműködési nyilatkozatának aláírásával ért véget. /Valkai Krisztina, Kiss Olivér: Nagyszabású Vasvári Pál-emlékünnepség. Kétnyelvű helységnévtáblát avattak Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./"

"Iliescu elnök júl. 10-én Brüsszelbe érkezett. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben fogadta Ion Iliescu elnököt, s utána elégedetten nyilatkozott a sajtónak a Romániában folyó gazdasági és intézményi reformokról. Iliescu elmondotta a bizottság elnökének, hogy Románia lendületes gazdasági, közigazgatási reformokba fogott és igyekszik gyorsítani az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásait is. Iliescu szerint 2007 táján sor kerülhet a belépésre. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa jóval visszafogottabb hangnemben úgy nyilatkozott, hogy "az év elején uralkodó szkepszis után most már derűlátással nézzük Románia erőfeszítéseit", s ha Bukarest így folytatja, talán behozhatja az elmúlt évek lemaradását. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban Iliescu elnök a sajtóértekezleten arról panaszkodott, hogy két szomszédos és baráti ország között egy ilyen törvényről előzőleg behatóan konzultálni kellett volna. A magyar kormány azonban szerinte csak akkor tájékoztatta a román felet, amikor már az Országgyűlés előtt volt a kész tervezet és szerinte a magyarok figyelembe sem vették a román kifogásokat. Verheugen beszámolt Iliescunak az előző este Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel e tárgykörben folytatott beszélgetéseikről. Maga Verheugen arra mutatott rá, hogy kerettörvényről van szó, s a probléma könnyen megoldható, ha a végrehajtásáról a magyar kormány építő szellemben konzultál a szomszédos országok kormányaival. "Magyarország a maga részéről teljesen készen is áll erre, így a probléma nyugodtan rendezhető" - mondta a bővítési biztos. - Az Európa Parlament külügyi bizottsága nyilvánosságra hozta a tizenkét tagjelölt ország helyzetéről szóló jelentését. A tagjelölt országokat két kategóriába sorolják: Luxemburgi csoport és Helsinki-csoport. Románia az utóbbi kategóriába tartozik. A jelentés értelmében Románia esetében a szerény gazdasági fejlődés, az igazságszolgáltatási rendszer működésének javulása, a civil szolgálatra vonatkozó törvény elfogadása, a makroökonómiai stabilizáció, az export növekedése, a törvénykezés megfeleltetése az európai jogszabályokkal. A gondok többek között a következők: az állami szektor privatizációjának lassú üteme, az intézményekben élő gyermekek életkörülményei, a mezőgazdaság reformja, gyenge eredmények a korrupció ellenes harcban, akadozó közigazgatás, a romák nagymértékű diszkriminációja, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendőrség demilitarizálása, a piacgazdaság fejletlensége. - Brüsszelben sajtóbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter elmondotta, hogy a kormány már a törvény előkészítése időszakában részletes és beható eszmecserét folytatott a román féllel, maga is többször találkozott román kollégájával. Románia több észrevételére pozitív választ adtak, illetve kifogásai miatt módosítottak a törvény koncepcióján. Most, a végrehajtás szakaszában folytatódnak a konzultációk, ő napokon belül ismét Bukarestbe utazik. /Iliescu Brüsszelben: Prodi elégedett, Verheugen visszafogott Románia előmenetelét illetően. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"Október 1-jén megkezdődhet a képzés az Erdélyi Magyar Tudományegyetem - hivatalos nevén: Sapientia Egyetem - hét vagy kilenc, esetleg tíz karán. Azért a feltételes mód, mert Romániában szokás szerint mindig minden bizonytalan, változhatnak kész tényként vélt dolgok, ígéretek. Az elfogadott és elfogadásra váró egyetemi karok végleges működési engedélyét 2007-ben adhatják meg, a Sapientia egésze pedig 2010 körül szerezhet tényleges egyetemi jogállást. Július 23-án összesen hét szakon lesz felvételi vizsga. Háromféle ösztöndíjat biztosítanak: szociális, tanulmányi és érdemösztöndíj. Az ösztöndíjalap negyven százalékát a szociálisra fordítják. A tandíj évi 200 dollár, az egyetem fenntartása szempontjából elenyésző a befolyó összeg. A több mint 300 leendő diák számára létesített hét kar (szak) biztató kezdés, de csak kis hányada a majdani Sapientia Egyetemnek. A magyar kormány és az Országgyűlés által elfogadott költségvetési támogatási rendszer /évi kétmilliárd forint/ nélkül lehetetlen lett volna ilyen nagy dimenziójú erdélyi magyar magánegyetem létesítése. Az anyaország másfél év alatt pótolta azt, amit a román állam nem volt hajlandó megadni tizenegy és fél év alatt, az 1990 előtti 30 évről nem is beszélve. A Sapientia esetében is megjelenhet még a magyar-román kétnyelvűség kötelezettsége, sőt, a Sapientia ideiglenes működését szavatoló határozat szövegében is van egy olyan ravasz megfogalmazás, miszerint bizonyos karok tannyelvét "az igények szerint" állapítják meg. Erdélyi magyar részről felmerült az az igény, hogy távlatilag a román állam is támogassa anyagilag a költségvetésből - a Sapientia magánegyetemet, a kétmilliós lélekszámú romániai magyarság már csak adófizetői mivoltából is jogosult lenne erre. A kolozsvári BBTE vezetői nem tagadják, hogy számukra konkurenciát jelent a Sapientia, ezért várható, hogy a BBTE szenátusa tesz néhány kedvező, ösztönző lépést a magyar tannyelvű oktatás kiszélesítésére. - A Sapientia Alapítvány megvásárolta a csíkszeredai Hargita szállót, ez lesz a csíkszeredai fakultás székhelye, oktatási központja. Marosvásárhelyen bérelt helyiségekben kezdődik az oktatás, amíg megépül a saját egyetemi központ. Kolozsváron a Sapientia Alapítvány megvásárolta a Bocskai István fejedelem egykori házát, itt lesz a Sapientia Egyetem központi székhelye, rektori hivatala. /Botos László: Kaput nyit az erdélyi magyar egyetem. Anyaországi ajándék. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői 2000 februárjában, Kolozsváron létrehozták a Sapientia Alapítványt, amelynek feladataként szabták meg az erdélyi magyar magánegyetem megteremtését. Az eltelt másfél év megvalósításairól adott számot dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora. A magyar kormánynak, az országgyűlésnek az a döntése, hogy 2 milliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar egyetem létrehozását, kimozdította az ügyet a holtpontról. Az EMTE az erdélyi magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális tagoltságához igazodva, egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas intézményrendszerben fog működni. A Sapientia Alapítvány 11 szak beindításához szükséges akkreditációs csomagot terjesztett elő, ebből 7-et hagytak jóvá. Az egyetem több helyszínen, Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működne. A Sapientia Alapítvány felvállalta a Nagyváradon a Partium Keresztény Egyetem néven működő felsőfokú oktatási intézmény fenntartását és fejlesztését. A Partium Keresztény Egyetem hosszabb távon integrálódni fog az EMTE-be. A másik oktatási helyszín Csíkszereda, mert Székelyföldnek szüksége van egy olyan oktatási központra, amely a székely társadalom szellemi felemelkedését biztosítja. Úgy döntöttek, hogy a meglévő távoktatási rendszereket ide letelepítik. Marosvásárhely esete más: régi egyetemi város, itt működik az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színművészeti Akadémia és a Petru Maior Egyetem, valamint a Dimitrie Cantemir magánegyetem. Az első kettőn magyar nyelvű oktatás is folyik. Marosvásárhelyen a magyar nyelvű műszaki oktatást kívánják kiépíteni. Emellett be szeretnék indítani a szociálpedagógiai szakot, amely jó alapot teremthet arra, hogy a későbbiek során létrehozzák a különböző pedagógiai fakultásokat is. Kolozsváron egyelőre nem szorgalmazták a szakok indulását. Egyike ezeknek a környezettudományi szak, amelynek akkreditációs iratcsomója már elkészült. Folyamatban van egy média és kommunikáció szak, valamint egy operaénekes és énektanári szak beindítása. Kolozsváron szeretnék létrehozni azokat a háttérintézményeket, amelyek nem csak a magyar, hanem az egész magyar nyelvű egyetemi oktatást szolgálják. Tervezik egy egyetemi könyvtár, valamint egy kollégium létrehozását. - Kolozsvárnak továbbra is meg kell maradnia az erdélyi magyarság szellemi központjának, és ezt a jellegét állandóan erősíteni kell. - Az eddig engedélyezett hét szakra 325 hallgatót vesznek fel, előzőleg ingyenes felkészítő tanfolyamokat indítanak. - Az erdélyi magyar társadalom hosszú évek óta tanárhiánnyal küszködik. Az EMTE társult- és vendégtanárokkal fog kezdeni. Hosszabb távon azonban doktori ösztöndíjprogram beindításával segítik a tanárok képzését. Ösztöndíjat azok a román állampolgárságú doktorandusok kaphatnak, akik szerződésben vállalják, hogy részt vesznek az EMTE keretében zajló oktatási tevékenységben. Jelenleg ötven doktori ösztöndíjasuk van. Az EMTE-n és általában a romániai magyar felsőoktatásban és kutatási intézetekben zajló tudományos, kutatói tevékenység színvonalának emelését szolgálja a kutatási ösztöndíjprogram is. Nem kell szembehelyezni egymással a BBTE-t, az önálló magyar állami és az egyházi magyar magánegyetemi oktatást. Tonk hangsúlyozta, hogy számára nem létezik külön állami és külön magán felsőfokú oktatás magyar nyelven. Számára egy magyar nyelvű egyetemi oktatás létezik, ezért egymást kiegészítve kell működniük. Dr. Tonk Sándor jelenleg a BBTE-n és a Protestáns Teológiai Intézetben tanít, kijelentette, hogy nem hagyja abba eddigi munkáját, továbbra is tanítani fog ezen a két helyen. /Papp Annamária: Megmarad az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár-központúsága. Interjú dr. Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"A Duna Televízió múlt évi struktúraváltása óta számos visszajelzés érkezett a közönség részéről, amelyekben a nézők tetszésüket fejezték ki az új arculat felett. Ugyanakkor gyakori panasz - főleg a határon túliak részéről -, hogy az új műsorszerkezetben nehezen találják meg a róluk, nekik szóló adásokat. A jövőben ezentúl - a határon túli nézők akaratának megfelelően - megváltozik, áttekinthetőbbé válik a Kalendárium szerkezete. A határon túli oktatásügynek az Oskola című műsor a gazdája minden szerdán, a magyarországi és kárpát-medencei ingatlanpiaccal pedig a Telekszemle foglalkozik csütörtökönként. A péntek, többek között, a kertészkedők, a gasztronómia és a turizmus napja lesz a Kalendáriumban, ez utóbbi műsora, az Útravaló, folytatja az erdélyi üdülőhelyek és a falusi turizmus bemutatását. Éppen a határon túli nézők érdekében hozták létre a Duna Televízióban idén áprilisban a Határon Túli és Kisebbségi Ügyek Igazgatóságát. Az igazgatóság vezetésével Szitnyai Jenőt régió-kutató újságírót, a magyar parlament területfejlesztési bizottságának szakértőjét bízták meg. /Szentkirályi István: Új műsorszerkezet a Duna Televízióban. Főműsoridőben a határon túli magyar nézőkért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"

"Orbán Viktor magyar kormányfő júl. 28-án részt vesz és előadást tart az immár hagyományos 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Aznap reggel Orbán Viktor és román partnere, Adrian Nastase munkamegbeszélést folytat Marosvásárhelyen "a magyar-román kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről". A magyar kormányfőt eredetileg román partnerével együtt hívták meg a Tusnádfürdőn vasárnap kezdődő és júl. 29-ig tartó XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor utolsó előtti napjára. Orbán Viktor várhatóan a Délkelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében című vitán vesz részt és tart előadást. A két miniszterelnök a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény júniusi országgyűlési elfogadása, az azzal kapcsolatban kialakult nézeteltérések kezdete óta nem találkozott. Orbán Viktor 1995 óta minden évben ott volt és előadást tartott a tusnádfürdői rendezvényen. /Orbán Viktor Tusnádfürdőre utazik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

""Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a zászlót, itt és ma átadhatom a magyar kormány nevében. Ennek szívében a Szent Korona áll, az a Szent Korona, amely mindannyiunk szívében ott él, minden magyar szívében, összetartozásunk jeleként. Ezzel az édes teherrel, az egymás iránt viselt felelősség terhével nyújtom át a zászlót." - Ezekkel a szavakkal nyújtotta át a millenniumi zászlót Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter a zászlóanyának, Barkó Etelka tanárnőnek, s jelképesen Hétfalu népének aug. 11-én Hosszúfalu evangélikus templomában. A hétfalusi őseire büszke miniszter asszony jelenlétében sor került a Boldog Apor Vilmos báró, vértanú püspök tiszteletére épülő templom plakettjének leleplezésére is. /(Tóásó Áron Zoltán): Millenniumi zászlóátadás Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Aug. 12-én érkezett meg a magyarországi küldöttség Hétfaluba, a Hosszúfalusi evangélikus plébániára. Dávid Ibolya miniszter asszony átadta a millenniumi emlékzászlót. A miniszter asszony kifejtette: "Örülök annak, hogy Isten házában adhatom át ezt a zászlót, mert nekünk, magyaroknak a templom sokkal többet jelent, mint másoknak. István királyunk, aki igen bölcs uralkodó volt, a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Így lett a Szűzanya Magyarok Nagyasszonya. Fölajánlhatta volna a német-római császárnak, a bizánci császárnak, vagy Isten földi helytartójának, a pápának is, de az örökkévalóságnak ajánlotta fel. Én hiszem azt, hogy ezzel a tettével üzenetet küldött a világnak, de üzenetet küldött a Jóistennek is. A mi népünk nem vazallus életre hivatott nép. Nekünk magyaroknak a millenniumi év egyszerre jelenti Jézus Krisztus születését, államalapításunkat és a keresztény hitünk felvételét. (...) Nagyon hiszem azt, hogy amit a huszadik század elvett tőlünk, a huszonegyedik visszaadja. Az egyedüli történelmi realitása annak, hogy magyarságunk újból egymásra találjon, az az Európai Unió, ahol újból megfoghatjuk egymás kezét.(...) Mi elértük azt, hogy az első olyan törvényt meghozzuk, amely a határokon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését támogatja." A római katolikus templomban leleplezték "E templom a vértanú püspök báró Apor Vilmos tiszteletére épült a Millennium évében" - feliratú plakettet. A fúvószenekar köszöntötte a születésnapját ülő Dávid Ibolyát. A miniszter asszony a Romániai Magyar Szónak nyilatkozta: "Minden egyes millenniumi emlékzászló-átadásnak megvolt a maga szépsége és különlegessége. A másfél év alatt én adtam át a magyar kormány nevében a legtöbb emlékzászlót. Igazi élmény volt megválasztott országgyűlési képviselőként, a kormány nevében elvinni a millenniumi zászlót szülővárosomba, Tamásiba, de talán annál is nagyobb élmény volt elhozni ide, a zászlót, az elszakított ország- és nemzetrészre, a Kárpát-medence legkeletibb részére, a Barcaságba. Pürkerechez és Zajzonhoz családi szálak is fűznek, nagyapám révén. Mondhatom azt, hogy őseim földjére hoztam el ezt a millenniumi emléket. Itt a falvakban, ha végigmegyek, nem egy Dávid, nem egy Rab vagy Rabb nevű emberrel találkozom, akik szintén szegről-végről rokonaim. Ha a temetőben végigmegyek, minden második, harmadik sírfeliraton is láthatom: igen kiterjedt család volt a nagyapámé. Gyerekkoromban is gyakran jártam szüleimmel erre a vidékre, de soha nem gondoltam arra, hogy valaha is ekkora megtiszteltetés érhet, éppen születésnapomkor eljöhetek ide..." /Tóásó Áron Zoltán: Születésnapján Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter millenniumi emlékzászlót adott át Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./"

"A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye lelkipásztorai nevében Hegyi Sándor lelkipásztor közleményben üdvözölte, hogy az Országgyűlés elfogadta a határon túli magyarok jogállásáról szóló státustörvényt. Felkérték az RMDSZ-képviselőket és -szenátorokat, hogy járjanak közben a státustörvény gyakorlatba ültetése érdekében a román kormányzati szerveknél. A státustörvényhez szükséges igazolvány kiállításában vegyenek részt a történelmi egyházak. A közlemény szerint két árulást is elkövetett az "RMDSZ-elit" politizáló csoportja: Tokay György képviselő az egyházi ingatlanok természetbeni visszajuttatása helyett kárpótlásra vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő a parlamentben. A másik eset: az RMDSZ parlamenti csoportja öt képviselő kivételével nem vett részt a szavazáson, amikor az önkormányzati nyelvhasználat szabályozását tűzték napirendre. /Közlemény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

"II. János Pál pápa levélben küldte el apostoli áldását Magyarországra azon millenniumi ünnepség alkalmából, amelyet Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Budapestről az esztergomi Bazilikába szállított Szent Korona előtt tartottak. A katolikus egyházfő Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekhez írt levelében kiemelte: a magyar nép számára a II. Szilveszter pápa által adományozott ősi korona nemzeti önazonosságának, az ország ezeréves történelmének és kultúrájának a jelképe, amelyet nemzeti ereklyeként tisztel, és a Szent Korona elnevezéssel becsül meg. "Ez a mély lelki tartalom segítse a mai nemzedéket, hogy a keresztény múlt hagyományaira építse értékes jövőjét" - fűzte hozzá. II. János Pál szavai szerint a korona adományozása Szent Istvánnak Magyarország függetlenségét és az európai népekhez való csatlakozását eredményezte. "A korona elnyerését István nem kitüntetésnek, hanem szolgálatnak tekintette. Mindig a rábízott közösség javát kereste korának körülményei között. Erre törekedett az ország megszervezésével és védelmével, saját törvénykönyv kibocsátásával, a világi és keresztény kultúra művelésével" - áll az üzenetben. A pápa példamutatónak nevezte Szent István családi életét, s utal arra, hogy a szent család hatása utódaikban is megmutatkozott: az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az egyháznak. Üzenetében utal arra: Szent Istvánt a legtöbbször a Szent Koronával a kezében ábrázolják, amint felajánlja országát és népét a Magyarok Nagyasszonyának. "A magyar nép mindvégig megőrizte lelkében ennek a felajánlásnak a tudatát, és ez lett a magyar Mária-tisztelet nemzeti sajátossága" - írja. A katolikus egyházfő felidézte tíz évvel ezelőtti magyarországi látogatását, amikor a Hősök terén bemutatott szentmise végén, ünnepélyesen megújították ezt a felajánlást a Magyarok Nagyasszonyának. "Amikor most a ,Magyar Millennium, befejeződik, ugyanazzal az imával újítsátok meg a felajánlást" - fordult a hívekhez. /A Szent Korona Esztergomban. Levelet írt a pápa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ A Szent Korona előtt, sok ezer hívő jelenlétében tartották meg a Nagyboldogasszony-napi egyházi és állami millenniumi ünnepséget aug. 15-én, Szent István halálának napján, Esztergomban. A koronát hajóval szállították Budapestről az egykori koronázó városba. A nemzeti ereklyét az esztergomi bazilikánál a Szent Korona Testület tagjai - Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - fogadták. Az állam és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével tartott szentmisét Paskai László bíboros, prímás és Karl- Josef Rauber apostoli nuncius közösen celebrálta. A pápa levelének felolvasása után Paskai László imájában megismételte Szent István Szűz Máriának tett országfelajánlását. A szentmisét követően Áder János idézte föl az államalapító alakját és intelmeit. A házelnök beszédében arról szólt: amikor ezer évvel ezelőtt, a hagyomány szerint Esztergomban Szent István homlokára helyezték a magyar királyi koronát, a fiatal európai keresztény magyar állam jövőjének ígérete rejlett az ünnepi szertartásban. A testvéregyházak képviseletében a bazilikában Bölcskei Gusztáv református püspök mondott köszöntőt. Ezt követően Mádl Ferenc köztársasági elnök felavatta Melocco Miklós István megkoronázása című szoborkompozícióját a vár északi rondelláján. /A Szent Korona Esztergomban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./"

"A Moldvai Csángómagyar Szövetség hírlevele beszámolt arról, hogy júl. 23.-aug. 10. között nyári oktatás folyt Pusztina, Frumósza, és Lujzi-Kalagor településeken. A jelentkezők magyar írás-olvasást és számítógép ismereteket tanulhattak. Az oktatók Magyarországon tanuló csángómagyar diákok voltak. Júl. 25-én Nagy Gábor Tamás, az ET parlamenti képviselője, magyar országgyűlési képviselő Moldvába látogatott. Lészped után Pusztinán tett rövid látogatást, elbeszélgetett helyi emberekkel. Júl. 31-én a Via Spei Ifjúsági Szervezet rendkívüli közgyűlést tartott. A moldvai csángómagyar fiatalok aktuális problémái megtárgyalása mellett új vezetőség választására is sor került: Albert József elnök, Becze István alelnök és Gyurka Valentin irodavezető. Az új vezetőség megválasztására az utóbbi időben kialakult rendkívüli helyzet miatt volt szükség. Aug. 4-5-én először került megrendezésre a "Pusztinai Napok" című rendezvény Pusztinán. A két napos program alatt Nyisztor Ilona és a pusztinaiak mellett felléptek a külésőrekecsini, klézsei és gyimesközéploki néptáncosok. Zenélt a sepsiszentgyörgyi Fabatka és a bákói Siminica együttes. A rendezvény az egyik legfontosabb kulturális esemény kíván lenni a település életében. Aug. 6-12-e között "Falu hete és Tatros Tábor" rendezvényt tartottak Somoskán. A program keretében felléptek a klézsei, pusztinai, lészpedi, rekecsini és kalagori néptánccsoportok. Zenélt többek között a Magyarországról érkezett Zurgó és a Kárpátia együttes. /Csángó hírek nyár derekáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./"

"A státustörvényről nyilatkozott aug. 17-én a Vatikáni Rádiónak Németh Zsolt magyar államtitkár. Mint mondta, a törvény ellen tiltakozó államok nem tehetnek semmit ennek magyarországi alkalmazása ellen. A státustörvényt "diszkriminálónak" nevező ellenvéleményekre válaszolva Németh Zsolt emlékeztetett azokra az európai dokumentumokra, amelyek szerint a hátrányos helyzetben élő kisebbségek támogatását nem lehet diszkriminatívnak tekinteni. A magyar parlament által 92 százalékos többséggel elfogadott törvény ellen tiltakozó államok - köztük Románia - nem gátolhatják meg annak magyarországi alkalmazását, de akadályt gördíthetnek állampolgáraik számára abban, hogy élhessenek a törvény által biztosított előjogokkal. Az államtitkár egyben emlékeztetett arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök elhatározta, kétoldalú kormányközi bizottság útján vizsgálják meg a kompromisszumos megoldás lehetőségét a törvény alkalmazására. Románia szintén rendelkezik saját kisebbségeinek védelmét biztosító törvénnyel, amely elsősorban a Moldovában élő románokra vonatkozik. Románia tehát kétféle mértékkel mér, ennek ellenére a nemzetközi közösség nem támaszt számára problémákat - hangoztatta Németh. A többi érintett szomszédos ország - Ukrajna, Szlovénia, Horvátország és Jugoszlávia - elfogadta az új törvényt, mert felismerték, hasonló problémákkal küszködnek. /Kétkulacsos Románia. Németh Zsolt a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"