"Az Országgyűlés költségvetési bizottsága ápr. 10-én 15 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezet az európai integrációs ügyek bizottságának napirendjén is szerepelt, itt a képviselők 18 igen vokssal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül szavaztak az általános vitára bocsátás mellett. Egyedül az SZDSZ képviselői utasították el az előterjesztést. Szintén zöld utat adott a tervezetnek az alkotmányügyi és a külügyi bizottság is. A külügyi bizottságban Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár adott tájékoztatást az előterjesztés fő elemeiről. - Idén és jövőre összesen mintegy 8-9 milliárd forintnyi költségvetési támogatás szükséges ahhoz, hogy a határon túl élő magyarok kedvezményeit be lehessen vezetni. Az összeget a büdzsé általános tartalékából lehet előteremteni - mondotta. Kitért arra, hogy a státustörvény-javaslatban foglalt egészségügyi kedvezmények zökkenőmentes igénybe vétele érdekében 2003-tól magánbiztosítási pénztárat terveznek létrehozni a határon túl élő magyarok számára. Tabajdi Csaba (MSZP) jelezte: a szocialisták támogatják a státustörvény megszületését, ám jelenlegi formájában szegényesnek tartják a szülőföldön nyújtandó támogatások rendszerét. Szerinte a magyarországi kedvezmények körét is bővíteni kellene, például 5 vagy 6 hónapra emelni a 3 hónaposra tervezett, szezonális munkavállalási időszakot. Az MSZP a végszavazáskor csak nagyon jelentős módosításokkal tudja támogatni az előterjesztést. A dokumentumot egyedül elutasító SZDSZ véleményét Szent-Iványi István frakcióvezető, a külügyi bizottság elnöke közölte: A törvényjavaslat becsapás, szemfényvesztés. Nem a szülőföldön maradást, sokkal inkább az elvándorlást ösztönzi. Németh Zsolt ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy a törvény bevezetése kedvező hatással lesz majd a határon túl élő magyarság demográfiai mutatóira. Úgy vélte, hogy jelenleg az érintett 3 millió magyar mintegy negyede gondolkodik szülőföldje elhagyásán, a jogszabály bevezetése azonban felére csökkentené ezt a számot. - A törvényjavaslat nem kirekesztő, hiszen nem sérti mások emberi méltóságát és nem tesz különbséget a jogalanyok között - hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, a státustörvény-javaslat jogalanya az lehet, aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, nem akar Magyarországon letelepedni és megfelel az idegenrendészeti előírásoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem biztosítanak alanyi jogon egészségügyi ellátást a határon túlról érkezett magyaroknak, csupán a nemzetközi kötelezettségek alapján járó rendkívüli ellátást, illetve alapítványi-közhasznú jellegű, az eddigieknél nagyobb arányú támogatást nyújtanak. - Tabajdi Csaba egy olyan országgyűlési biztosi poszt létrehozását javasolta, amely a határon túl élő magyarok ügyeivel foglalkozna Magyarországon. Németh Zsolt figyelemre méltónak nevezte ezt a felvetést, s jelezte: a kormány konstruktívan áll hozzá az ellenzék jobbító szándékú módosító javaslataihoz. - A külügyi államtitkár kifejtette, hogy szerepel a kabinet tervei között a határon túli magyar oktatás, kultúra és média jelentősebb támogatását célzó lépések meghozatala is. A státustörvény-javaslat uniós vonatkozásairól Németh Zsolt elmondta: a kedvezmények zöme nem érinti az EU közösségi joganyagát, csak a határátlépés és a munkavállalás tekintetében. - A magyar EU-belépést követően természetesen e törvényt is a majdani csatlakozási szerződéssel összhangban kell alkalmazni - szögezte le a külügyi államtitkár. - Az Országgyűlés a tervek szerint még tavasszal elfogadja az előterjesztést, a kormány pedig október 31-ig készíti el rendeletét a törvény költségvetési vonatkozásairól. A státustörvény a tervek szerint 2002. január 1-jén lép hatályba. /Vitára alkalmas a státustörvény. Az MSZP szegényesnek, az SZDSZ szemfényvesztésnek tartja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Tíz erdélyi kiadót képvisel a Romániai Magyar Könyves Céh az április végén nyíló budapesti nemzetközi könyvvásáron. A Kriterion, Pallas - Akadémia, Pro Print, Polis, Mentor, Tinivár, Komp Press, Literator, Koinónia és Impress kiadók ingyen vehetnek részt a budapesti könyvvásáron, ahol a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének köszönhetően a főpavilonban biztosított területen kapnak helyet. A vásáron a Mentor Kiadó az Erdély emlékezete című történelmi sorozattal mutatkozik be. Ebben a sorozatban jelentetik meg a könyvvásárra az Erdélyi panteon harmadik kötetét, Tüdős Kinga Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Kovács Kiss Gyöngy Rendtartás és kultúra, valamint Egyed Ákos Erdély 1848-ik évi utolsó rendi országgyűlése című köteteket. - A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Könyves Céhnek jelenleg huszonhat romániai magyar kiadó a tagja. A Céhnek nem tagja minden erdélyi magyar könyvkiadó, de állandó jellegű a tagfelvétel, jelenleg az Erdélyi Híradó és a Charta kérte a felvételét a tagság közé. A könyves céh koordinálja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázatokat. Idén összesen 223 támogatást igénylő kézirat érkezett. A támogatások értéke mintegy 27 millió forintra várható, ami körülbelül száz könyv kiadását jelenti. - Ettől az évtől kezdve a romániai magyar könyvkiadók és terjesztők érdekvédelmi szövetsége adja ki a Könyvjelző című, negyedévente jelentkező szakfolyóiratot, melynek kiadásával eddig a csíkszeredai Corvina Könyvposta foglalkozott. /Erdélyi kiadók a budapesti nemzetközi könyvvásáron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./"

"Az Országgyűlés bizottságai április 10-11-én megvitatták, és általános parlamenti vitára alkalmasnak találták a szomszédos országokban élő magyarokról szóló T/4070 számú törvényjavaslatot. Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével készített a lap interjút a fejleményekről. A kormánypártok egyértelműen támogatták a törvényjavaslatot, és ugyancsak támogatta a Magyar Szocialista Párt. Az egyetlen kivételt a Szabad Demokraták Szövetsége képezte, a törvénytervezet ellen szavazva azokban a bizottságokban, amelyekben jelen voltak. "A törvényt, reményeink szerint, a tavaszi ülésszak folyamán, júniussal bezárólag elfogadja a parlament. Így fél év áll rendelkezésünkre, hogy felkészüljünk a végrehajtására. Ez egyrészt azt jelenti, hogy október 31-ig a kormánynak döntenie kell arról, hogy az egyes támogatásokra, illetve kedvezményekre a 2002-es költségvetésben pontosan milyen finanszírozási források állnak rendelkezésre. Másrészt létre kell hozni azt a szervezeti struktúrát, amely a határon túl az ajánlásokat ki tudja adni, azaz az ajánló szervezeteket és irodáikat, valamint el kell fogadni ezek működési szabályzatát. A tervek szerint Erdélyben 10 ajánló iroda jönne létre, megfelelő infrastruktúrával, valamint irodánként három alkalmazottal, akik tájékoztatnának, megfogalmaznák az ajánlásokat, begyűjtenék a kérelmeket, és továbbítanák a magyar hatósághoz. Igyekszünk megtalálni az irodák működtetéséhez a lehető legolcsóbb és leghatékonyabb módot. Ezzel párhuzamosan fel kell állítani - valószínűleg a Belügyminisztériumnak - a magyarországi hatóság megfelelő szerveit, amelyek az ajánlás alapján kiadják az igazolványt, és nyilvántartásba veszik a jogosultakat. Ezen túlmenően 2002. január elsejétől azokat a közhasznú szervezeteket is létre kell hozni, amelyek a támogatásokat kijuttatják a határon túlra. Gyakorlatilag kb. egyéves periódusra lesz szükség a törvény végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára, a struktúrák kialakítására." Szabó Tibor közölte, hogy a törvénytervezet szövegét közzétették az interneten a HTMH honlapján, és nagy valószínűséggel ezt fogadják el. Az egyik legfontosabb feladat a határon túl: a részletes, pontos és hiteles informálás. A törvény elfogadását követően ennek szövegét hozzáférhetővé teszik, akár füzet formájában, akár a kinti lapok mellékleteként. - A törvény úgy rendelkezik, hogy azok a családok, ahol legalább két gyermeket nevelnek, és a gyerekek magyar nyelven tanulnak, függetlenül attól, hogy magyar iskolában vagy tagozaton, tanulmányi támogatást kérhetnek, de csak a törvény érvénybelépését követően. A 20 ezer forint csak tájékoztató jellegű a jelenlegi elemzések szerint gyerekenként ilyen nagyságrendű összegre lenne mód. - Társadalombiztosítási ellátásban csak az a személy részesülhet majd, aki munkavállalóként Magyarországon társadalombiztosítási járulékot fizet. A családtagokra egyelőre ez nem vonatkozik. Viszont a kormánynak szándékában van egy speciális társadalombiztosítási rendszer kialakítása a határon túli magyarok számára, amely lehetővé tenné, hogy a befizetések mértékében mások is részesüljenek Magyarországon társadalombiztosítási, egészségügyi ellátásban. /Guther M. Ilona: Parlamenti vita előtt a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény. Interjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Miközben Budapesten az Országgyűlés a státustörvény kapcsán a nemzeti "minimálkonszenzust" keresi, a román kormányzat úgy véli: azt már meg is találta. Természetesen nem a státustörvényével rokon kérdésekben. A román kormányzat konszenzusra egyelőre csak az új nemzetbiztonsági törvény kapcsán jutott, szögezte le Bakk Miklós. Ebben a törvényben Adrian Nastase kormányfő nem azt kifogásolta, hogy e törvénytervezet továbbra is a gondolati és szólásszabadság akadálya maradhat. Nem arra figyelmeztet, hogy a Román Hírszerző Szolgálat működésének alapjául szolgáló 1991-es törvény céljait átvevő új tervezet a "nemzetgyalázást" és az "etnikai autonómiaterveket" tartja - továbbra is - a nemzetbiztonságra nézve a legnagyobb kockázatnak. Nastase csak azt kifogásolta, hogy a törvény által megteremteni kívánt "információs közösség" - a hírszerző szervezetek élére szánt új koordinációs testület - Ion Iliescu hatalmát növeli, s nem a kormányét. /Bakk Miklós: A nemzetbiztonsági konszenzus. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ A hírszerző szolgálatok "információs közösségének" létrehozását irányozza elő az új nemzetbiztonsági törvény, amelynek tervezetét ápr. 20-án vitatja meg a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács. A tervezet amerikai mintára akarja létrehozni a hírszerzéssel foglalkozó szervezetek, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), valamint a belügyi, védelmi és igazságügyi tárcák keretében működő hírszerzési feladatokat ellátó szervezeti egységek és a SPP (kormányőrség) egyetlen "információs közösség" égisze alatti működtetését. A tervezet a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények közé sorolta az etnikai alapú autonómia tervét, az ország és a román nemzet nyilvános gyalázását. Az információk haszonélvezőinek köre: Románia elnöke, a szenátus és a képviselőház elnöke, a parlament honvédelmi bizottságainak elnöke, a hírszerzési tevékenységet felügyelő parlamenti bizottságok elnökei, a miniszterelnök, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács tagjai. Nastase bírálta a tervezet "centralista" szemléletét, azt hogy "egyetlen diszpécser dönt arról, megnyitja-e az információk csapját". A törvény elfogadása Iliescu elnöknek és körének a hatalmát növelné, elsősorban Ioan Talpes elnöki tanácsos befolyását. /B. M.: Továbbra is kockázati tényező az autonómia. Hatalmi viták jegyében készül az új nemzetbiztonsági törvény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ "

"Ápr. 17-én az Országgyűlésben Tóth Károly (MSZP) képviselő azzal kapcsolatban intézett kérdést Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy Gyula fideszes polgármestere látogatásra hívta meg Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. A szélsőségesen magyarellenes polgármestert abból a célból hívta meg Gyula első embere, hogy az tájékozódjon a magyarországi nemzetiségi politika felől. Ámde a szélsőségeknek tett bármilyen kedvezmény, a velük való együttműködés a nemzet egészének tragédiájához vezet - vélte a képviselő. Orbán Viktor úgy ítélte meg: nem célszerű a parlament szintjére emelni egy vélhetően nem kellően átgondolt önkormányzati kezdeményezést. /Egy "nem kellően átgondolt önkormányzati" kezdeményezésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ "

"Ápr. 19-én kezdte meg Budapesten az Országgyűlés a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A státustörvény néven ismertté vált javaslatot Martonyi János magyar külügyminiszter ismertette. A kormány becslése szerint az elkövetkező években mintegy 800 ezren fogják kiváltani a kedvezményekre jogosító igazolványt, aminek előfeltétele az illetékes határon túli szervezet ajánlása mellett az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Magyarországon, illetve ne jelentsen idegenrendészeti, nemzetbiztonsági kockázatot. A törvényjavaslat elfogadása az elkövetkező két évben hozzávetőleg 8-9 milliárd forint kiadást jelent majd a büdzsének. A nemzeti összetartozás törvényének nevezte Martonyi a törvényjavaslatot. Németh Zsolt (Fidesz) államtitkár mérföldkőnek nevezte a szomszédos államokban élő magyarokról szóló javaslatot. Tabajdi Csaba (MSZP) frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot. Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónoka jelezte: a szabad demokraták a törvényjavaslatot nem tudják támogatni. Ez lesz az első olyan magyar törvény, amely a nemzetünk határon túli tagjaira végre nem idegenként, hanem hozzánk tartozókként tekint - mondta az MDF-es Kelemen András. A javaslat egészében véve magyar érdekeket szolgál, tehát támogatjuk -hangsúlyozta felszólalásában Csurka István, a MIÉP szónoka. Élesen bírálta azokat, akik a törvény nyújtotta kedvezményekkel kapcsolatban azt kérdezik, mennyibe fog ez kerülni. /Vita a "nemzeti összetartozás törvényéről" Martonyi: a magyar kormány konszenzusra törekszik e kérdésben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Ápr. 23-án Adrian Nastase kormányfő diszkriminatívnak nevezte nyilatkozatában a határon túli magyarok jogairól szóló törvénytervezetet. "A felmerülő kérdések a szabályozások diszkriminatív jellegéhez kapcsolódnak" - magyarázta a miniszterelnök. "Mindent egybevéve, ez (a törvény) hátrányos megkülönböztetést jelent a más nemzetiségű állampolgárokkal szemben" - szögezte le a kormányfő. Nastase felhívta a figyelmet az önazonosság megállapításáról szóló kitétel veszélyeire is. Mint mondta, a jogszabály nyújtotta kedvezmények elnyeréséért a román nemzetiségűek hajlamosak lesznek majd magyarnak vallani magukat. "Egy adott pillanatban rádöbbenünk majd, hogy Erdélyben meglepetésszerűen hétmillióra nőtt a magyarok száma"- vélte a kormányfő, aki szerint a helyzet tisztázásához a magyar parlamentben tárgyalt tervezetet az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak is láttamoznia kell. /Sz. L.: Multinacionális jogszabályt! A kormányfő bírálja a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Kétnapos konferenciára kerül sor ápr. 26-27-én a Baloldali Önkormányzati Közösség és az RMDSZ közös szervezésében Orosházán. A rendezvényen a Magyar Szocialista Párt Békés megyei polgármesterei, alpolgármesterei és az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és önkormányzati képviselői vesznek részt. A konferencián előadások hangzanak el a következő témakörökben: a kisebbségek helyzete Magyarországon (Kósáné Kovács Magda, a magyar parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke), az Európai Unióban (Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) és Romániában (Markó Attila, a román kormány államtitkár-helyettese), a kisebbségi jogok érvényesülése a magyar önkormányzatok munkájában (Takács Dezső, Battonya város polgármestere), a határon túli és testvértelepülési kapcsolatok (Árgyelán György, a Békés Megyei Közgyűlés nemzetiségi, kisebbségi és etnikai bizottságának elnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester), az Európai Unió bővítési folyamatáról (Vastagh Pál magyar országgyűlési képviselő). /Magyarországi és romániai önkormányzati képviselők Orosházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./"

"Radu Berceanu demokrata párti képviselő bírálta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kulturális bizottsága által jóváhagyott jelentését a csángókról. - A jelentés a romániai csángókat a magyar kisebbség közé sorolja, erőszakosan elmagyarosítva őket - hangoztatta Berceanu. Úgy látja, nem véletlen, hogy most hozták ezt a határozatot, megítélése szerint nem kizárt, hogy mindez kapcsolatban van a magyar parlamentben napirenden levő státustörvénnyel. - A cél az, hogy bebizonyítsák, miszerint a Moldva szívében élő kis csángó közösség magyar. Ezek szerint Piatra Neamton, Suceavában és Jászvásárban mintegy 260 000 magyar él - hangoztatta. Az ügy tisztázására a DP-s képviselő nemzetközi bizottság létrehozását kéri. Berceanu bírálta Frunda György RMDSZ-szenátor magatartását is, aki részt vett a kulturális bizottság munkálatain, és támogatta a jelentést. Mint ismeretes, az ET kulturális bizottsága a csángó kultúra védelméről fogadott el jelentést. /Berceanu: Elmagyarosítják a csángókat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"

"Az RMDSZ politikusai közül egyesek pozitívan vélekednek a státustörvény által biztosított kedvezményekről, mások szerint azonban a jogszabály viszonylag "szerény" előnyökben részesíti a határon túli magyarokat, jelentette a Mediafax. Székely Ervin Bihar megyei képviselő a hírügynökségnek kijelentette: valamely nemzethez való tartozás az állampolgárnak kizárólagos, személyes ügye, amit törvényben nem lehet szabályozni. Mint fogalmazott, magyar igazolvány nélkül is magyarnak tartja magát. A képviselő a törvénytervezet egyik hibájának tekinti, hogy ezáltal lehetőség nyílik az "álmagyarok" megjelenésére, akik a jogszabály biztosította kedvezmények reményében vallják magyarnak magukat. Kovács Csaba Brassó megyei képviselő szerint a státustörvény a Fidesz választási ígéreteinek a megvalósítását jelenti. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila (Maros megye) a Mediafaxnak kijelentette: a román és a magyar diplomácia közti egyeztetésre azelőtt kellett volna sor kerülnie, mielőtt a magyar országgyűlés napirendre tűzte volna a törvénytervezet vitáját. A képviselő természetesnek tartja a jogszabályban megfogalmazottakat, mivel szerinte minden államnak meg kell védenie a határain túl élő nemzettársait. Kelemen úgy véli, Romániának is követnie kellene a példát. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szerint a kedvezmények biztosításával a magyar állam elsősorban a szülőföldön való maradást kívánja elősegíteni. Kónya-Hamar Sándor szerint a jogszabály egy olyan politikai és történelmi helyzetet próbál orvosolni, amelyben a nemzet határai nem esnek egybe az anyaország határaival. - A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatos román hivatalos kifogások nem veszélyeztetik az RTDP és az RMDSZ közti parlamenti együttműködési megállapodást - hangoztatta Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő. Az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának vezetője a Cotidianul kérdéseire adott válaszában úgy vélte, hasznos, ha a törvény kapcsán a magyar és a román kormány konzultációt folytat egymással. Toró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek a konzultációknak a nyomán - tekintettel arra, hogy a magyar kormány milyen kedvező tapasztalatokat szerzett az Európai Unióval való viszonyban - Romániában is megszületik a határon túli románok érdekeit védelmező, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabály. Úgy vélte, a magyar státustörvénnyel szembeni támadásokat az is magyarázza, hogy a román kormány tagjainak nincs elegendő információja. /Nincs konszenzus az RMDSZ-ben a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"

"Máj. 9-én a magyar parlament a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló törvényjavaslatról folytatott vitát. Balla Mihály (Fidesz) hangsúlyozta: a javaslat illeszkedik a nemzetközi joghoz. A magyar külügyminisztérium folyamatosan tájékoztatta az EU-tagállamokat és a szomszédos országokat a törvényjavaslat kérdésében. Molnár Gyula (MSZP) leszögezte: a szövegben nem sikerült feloldani a dilemmát, miszerint a határon túli magyarság problémáinak jelentős része nem Magyarországon és Magyarországról oldható meg, ez a többségi nemzetekkel való megállapodásban rejlik, ám ennek támogatására nem sikerült az EU-t érdekeltté tenni. Lezsák Sándor (MDF) Szabó Dezsőt idézte: minden magyar felelős minden magyarért. Szerinte ezen gondolat törvényi formában történő megjelenítése a törvényjavaslat. Bauer Tamás (SZDSZ) hangsúlyozta: frakciója elutasítja a törvényjavaslatot. Martonyi János külügyminiszter tévedésnek nevezte Bauer kritikáját. Emlékeztetett arra, hogy a magyar közösség politikai pártjai Romániában és Szlovákiában is kormánykoalíciós tényezővé vált, és képviselői ott ültek a MÁÉRT ülésén és szakbizottságaiban. Balczó Zoltán (MIÉP) frakciója nevében támogatta a törvényjavaslatot. Orbán Viktor szavait idézve kiemelte: a nemzet egyesítésének határokon átívelő programja felé tett első lépés a státustörvény magvalósítása. /Ma zárul a vita a státustörvényről A Fidesz szerint alapvető kritika nem hangzott el. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./"

"Közös állásfoglalás elfogadásával máj. 12-én befejeződött a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) évi közgyűlése. Nagy vitát váltott ki az a napirendi pont, amely szerint az MVSZ küldöttgyűlésének állásfoglalást kellett volna elfogadnia a világszövetség költségvetését megvonó országgyűlési döntéssel szemben. Az MVSZ ugyanakkor megválasztotta a nyugati, valamint a kárpát-medencei régiók által javasolt személyeket a védnöki testületbe, de nem választottak tiszteletbeli elnököt, ezt majd egy következő időpontban tűzi napirendre a védnöki testület. Az állásfoglalásban az Országgyűlést az MVSZ költségvetésének támogatására kérték, és kifejezték elvárásukat, hogy a Legfőbb Ügyészség vonja vissza a világszövetség ellen benyújtott bírósági keresetét. A nyugati régió küldöttei elzárkóztak attól, hogy az állásfoglalásban szó essen a külhoni magyar állampolgárság szorgalmazásáról. Gazda József erdélyi küldött hangsúlyozta, hogy a külhoni állampolgárság mindenképpen előnyt jelentene a szomszédos országokban élő magyaroknak, és üdvözlendőnek nevezte első lépésként a státustörvény esetleges elfogadását. Patrubány Miklós meglepetését fejezte ki a külföldi állampolgársággal szemben tanúsított ellenállás és ellenszegülés miatt. A küldöttgyűlés nem foglalt állást a külföldi állampolgárság ügyében, és kompromisszumos javaslatként elfogadta, hogy csupán támogatja a szlovákiai és erdélyi országos tanácsok által elfogadott, a külhoni állampolgárság szorgalmazásával kapcsolatos állásfoglalását. A javaslatot végül a küldöttek elfogadták. - Tőkés László, az MVSZ elnökségéhez eljuttatott üzenetében jelezte, hogy mandátuma lejártával nem vállalja újabb négy évre az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségét, de nem zárkózott el attól, hogy részt vegyen a jövőben az MVSZ védnöki testületének munkájában. - Patrubány Miklós jelezte: a Világszövetség Erdélyi Társasága korábbi ülésén született egy olyan ötlet, amennyiben az MVSZ-t bírósági ítélettel sújtják a Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett perben, akkor az MVSZ kivonul Magyarországról. Tőkés László utalt arra, hogy nem szeretne politikailag ellehetetlenülni, és példaként említette Patrubány Miklóst, akit - a püspök véleménye szerint - politikailag ellehetetlenítettek. Tőkés László kifogásolta Patrubány Miklósnak a Népszabadságban megjelent interjúját és elmondta, hogy az interjúban több súlyos politikai hibát követett el a világszövetség elnöke. A püspök kifogásolta az MVSZ elnökének azt a kijelentését, mely szerint Magyarországon két évvel a választások előtt már megkezdődött a politikai harc és ennek lett áldozata a világszövetség. - Az Országgyűlés megkönnyítette az MVSZ 2001-es évre szóló költségvetésének tervezését, mert pénz nélkül hagyta a világszövetséget - mondta Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke, amikor ismertette az MVSZ idei évi költségvetési tervét. 40 millió forint tartozása van jelenleg a világszövetségnek, ezért új lehetőségeket kell keresni az anyagi források biztosításához. Mintegy 5 millió forintra számítanak tagdíjakból, 10 millió forintot várnak adományokból, és amennyiben sikerül bérbe adni a világszövetség Benczúr utcai székházát, akkor várhatóan 35 millió forint bevételre is szert tehetnek. Az elnök ismertetése szerint az MVSZ 30 millió forint hitelfelvételre kényszerül. /Tőkés László nem vállalja a tiszteletbeli elnökséget. Befejeződött az MVSZ küldöttgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Május 19-20-án hatodszor rendezik meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat. A mostani rendezvény fő címe: Kis nemzetek és nemzetiségek a harmadik évezred Európájában. A meghívott előadók között van Kósáné Kovács Magda /MSZP/ országgyűlési képviselő, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Eckstein Kovács Péter szenátor, Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára, Fedinec Csilla ukrajnai tudományos kutató, Issekutz Sarolta örmény kisebbségi kutató, Varga Attila parlamenti képviselő, Kelemen László burgenlandi közgazdász, Halmos Sándor, a debreceni zsidó hitközség vezetője és mások. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény szervezésének irányítója jelezte, hogy most lesz a Kárpát-medencei magyar közművelődési ernyőszervezetek első közös programegyeztetése. ük. Három nagy személyiség születésnapjának egybeesése (Jakabffy, Dsida Jenő, Páskándi Géza) alkalmat ad arra, hogy még színesebb legyen a program és minden vendég tehessen egy szál virágot Szatmárnémeti nagy fiainak emlékhelyéhez. Dsida Jenő szobránál már csütörtökön tisztelegnek a Kölcsey Líceum diákjai. /Hatodszor is Jakabffy Napok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./ "

"A készülő státustörvénnyel kapcsolatos újabb állásfoglalásokat mutatta be a lap. Az Ukrajina Moloda c. populista ukrán napilap Te már jelentkeztél magyarnak? című cikke szerint a szomszéd államok attól tartanak, hogy a kedvezmények reményében egyre több lakos kezdi keresni magyar gyökereit és tömegesen "magyarrá válik". Kijev támogatja Magyarország alapvető kezdeményezéseit. A nagyváradi Varadinum ünnepség keretében Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, bírálta az RMDSZ-t, úgy vélte, elsősorban az egyházak hivatottak a státusztörvényhez az ajánlásokat kibocsátani. Székely Ervin képviselő bírálta a státustörvényt. Szerinte méltatlan dolog igazolványt kibocsátani a nemzethez tartozásról. Varga Gábor államtitkár azt hangsúlyozta: a státustörvény sikeressége azon is múlik, "sikerül-e megértetni, mit akarunk". Szerinte nacionalista felhangok várhatók. Szilágyi Zsolt képviselő szerint a státustörvény "a nemzeti egység kodifikációja", amelyet számos kritika ér majd. Constantin Jurca nagyváradi alpolgármester úgy vélte, hogy a törvény az egységes Európa kialakításának eszköze lehet. Dr. Hende Csaba magyar politikai államtitkár hangsúlyozta: az ajánlás, amelyet csak az adott közösség hivatott kibocsátani, kizárná, hogy valaki üzleti megfontolásból vallja magát magyarnak. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, melyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. - "A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja aggódik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosan kialakult kormányközi viták miatt - hozta nyilvánosságra az Országos Sajtószolgálat. - Félti a határon túli magyar közösségeket...A kormány többszöri sürgetésünk ellenére sem folytatott megfelelő szintű és érdemi tárgyalásokat a szomszédos országok kormányaival." /Státustörvény határokon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

"Máj. 19-én Nagyváradon ünnepélyes átadták az Arany János Kollégium felújított épületét. A Partiumi Keresztyén Egyetem kollégiumának avatásán többek között részt vett Orbán Viktorné Lévai Anikó, a magyar kormányfő felesége, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Tőkés László püspök azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltást a kisebbségpolitikában is végig kell vinni: a romániai magyarságnak a jogot kell megkapnia ahhoz, hogy megvalósítsa végső célját, a nemzeti autonómiát. - Egy kisebbség pedig csak akkor válik egyenjogúvá, ha oktatási rendszerével az átlag fölé próbál emelkedni - jelentette ki beszédében Pokorni Zoltán. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján a beregszászi magyar tanítóképző most kapta meg az ukrán állam akkreditációját, a román illetékesek megadták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredán tervezett karainak ideiglenes működési engedélyét. Komoly munka folyik a felvidéki Révkomáromban a magyar nyelvű felsőfokú oktatás beindítására, és hasonló komoly tervek vannak Vajdaságban is. Németh Zsolt beszédében úgy fogalmazott: "azt üzenjük román barátainknak, hogy ne féljenek a magyar kezdeményezésektől, azok nem ellenük irányulnak. Ha a magyarok nyernek, azzal a románok nem veszítenek. Közösek az eredményeink és a kudarcaink is, ha a romániai magyar közösség gyarapszik, azzal egész Románia gyarapszik". Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kiemelte, hogy példátlan az elmúlt nyolc évtized történetében az az anyagi támogatás, amelyet a magyar kormány és az Országgyűlés adott az erdélyi magyar egyetem beindításához. Szabó Tibor azt a reményét fogalmazta meg, hogy a készülő státustörvény elfogadása után jogi alapot biztosít majd az erdélyi magyar egyetem fenntartásához és működtetéséhez szükséges folyamatos támogatásnak. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök kiemelte, hogy a romániai magyarság nem tüntetésekkel, erőszakos akciókkal, hanem megértéssel, türelemmel akar boldogabb jövőt építeni magának. /Felavatták a Partiumi Keresztyén Egyetem Arany János kollégiumát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"A magyar kormány tervei szerint nem változik az úgynevezett státustörvény fő vonala, felépítése. Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta: az előterjesztéshez 115 módosító javaslat érkezett, s ebből kilenc, elsősorban stilisztikai, tartalmi pontosításokat tartalmazó javaslatot ajánl elfogadásra a kormány. A támogatott javaslatok között van ellenzéki kezdeményezésű is. Nem támogatják azt a szocialista indítványt, hogy a határon túli magyarok hat hónapig vállalhassanak munkát külön engedély nélkül Magyarországon. A magyar kormány azt szeretné, hogy a státustörvényt kétharmados többséggel fogadja el az Országgyűlés, noha elfogadásához elegendő lenne a képviselők felének támogatása. /Nem változik a státustörvény fő vonala. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ "

" Az SZDSZ olyan magyarországi alapítvány létrehozását javasolja a magyar kormánynak, amelyből a határon túli magyar kultúrát és oktatást, valamint a kinti magyar szervezeteket lehet támogatni. Az évi 15 milliárd forintos költségvetési támogatással rendelkező alapítvány kuratóriumában a kormány képviselőin kívül a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyar szervezetek delegáltjai is részt vennének. Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke szerint pillanatnyilag megoldatlan a kisebbségi központok működése, és helyzetükön a készülő státustörvény sem segít. Az SZDSZ indítványában felszólította a kormányt, hogy sürgősen kezdeményezzen tárgyalásokat Szlovákiával és Romániával a státustörvény határon túli alkalmazásának technikai lehetőségeiről, tudósított a Népszava. /Pénzt adna státus helyett az SZDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Máj. 23-án Budapesten hét országgyűlési bizottság tárgyalta, 24-én további két bizottság tárgyalja a státustörvényhez benyújtott módosító indítványokat. A 131 indítvány többségét a bizottságok elutasították. A javaslatok jó része arra vonatkozik, hogy miként lehet javítani a törvény alkalmazását - foglalta össze Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. - Ezek közül néhány bekerülhet a törvénybe, többségük viszont a végrehajtó rendelkezésekben kell, hogy testet öltsön. A végrehajtás során a jó javaslatokat még mindig be lehet építeni. Szabó Tibor több parlamenti bizottságban - köztük a külügyi bizottságban - képviselte a kormány álláspontját a vitában. A külügyi bizottság elutasította a Magyar Szocialista Párt (MSZP) azon javaslatát, hogy ombudsman felügyelje a határon túli magyarok ügyeit. A döntés után Tabajdi Csaba MSZP-képviselő az MTI-nek kijelentette: "ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZP-frakció a törvényjavaslat végszavazásakor." Szabó Tibor elmondta, úgy érzékeli, a törvénnyel kapcsolatban továbbra is fennáll a nemzeti konszenzus. Összességében a nemzeti konszenzus továbbra is fennáll egy párt, az SZDSZ kivételével, mely eleve kijelentette, hogy nem támogatja a törvényt. /Gazda Árpád: Alig módosul a státustörvény. A bizottságok előtt a módosító javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ A kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke csak 9 módosítást támogatott. Elmondta azonban: a kabinet 32 további indítványról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosítóként támogassa. A bizottság egyetértett többek között Kelemen András (MDF) javaslatával, amely szerint a magyar igazolvány ajánlása a kérelmezőnek a magyar nemzethez, nem pedig a magyar nemzetiséghez tartozását tartalmazza. Elfogadta a bizottság Tabajdi Csaba (MSZP) és más szocialista képviselők indítványát is, amely alapján a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 és 60 év közötti személy esetében az eredetileg tervezett öt év helyett tíz év lehet. Elfogadták Pósán László (Fidesz) indítványát, hogy a támogatási rendszer egészének koordinálása céljából központi nyilvántartást kell vezetni. Támogatta a testület az európai integrációs bizottság módosító javaslatát is, amely hangsúlyosabban kívánja a közösségi jog elsőbbségét kifejezni a státustörvénnyel kapcsolatban az EU-csatlakozás után. A testület elvetette Bauer Tamás (SZDSZ) 28 pontból álló módosító csomagját is, amely többek között feleslegesnek tartotta a magyar igazolvány bevezetését, és kiterjesztette volna a törvény hatályát a nyugati államokban élő magyarságra is. Szent-Iványi István frakcióvezető elmondása szerint a határon túli magyarok támogatását hatékonyabban szolgálná az a közalapítványt, amely a jelenleg működő sok intézmény helyett jönne létre. Ez a közalapítvány évente 15 milliárd forintból gazdálkodna. /Státustörvény. A magyar nemzethez tartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./"

"Az Országgyűlésben a határon túli országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának során kiderült: a magyar kormánypártok, valamint az MSZP és a MIÉP módosításokkal támogatják, míg az SZDSZ elutasítja az előterjesztést. Kelemen András (MDF) garanciát kért a kormány képviselőjétől arra nézve, hogy a módosító indítványok valamilyen módon megjelennek majd a törvényben. Kívánatos lenne, ha a határon túli kérelmező nemcsak a magyarságáról nyilatkozna, hanem azt is kijelentené, hogy nem vallja magát más állampolgárságúnak. Bauer Tamás (SZDSZ) a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartotta, és azt hangoztatta, hogy feszültséget kelt a határon túli magyarok és az ottani többségi nemzet között. Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat legkevésbé kidolgozott eleme a személyi hatály kérdése, így nem lehet pontosan tudni, ki kap majd támogatást a magyar adófizetők pénzéből. A politikus fontosnak nevezte a szabad identitásválasztás elvét, azonban szükségesnek tartja, hogy a jogszabály pontosan határozza meg azokat a feltételeket, amelyek az alannyá váláshoz elengedhetetlenek. Emlékeztetett: a Magyar Állandó Értekezleten egyetértés alakult ki ebben a kérdésben. Lentner Csaba (MIÉP) azt javasolta, hogy a kormány támogassa azokat a vállalkozásokat, amelyek ipart telepítenek az elszakított magyar területekre. - A részletes vita második szakaszában nagy vitát váltott ki Bauer Tamás (SZDSZ) módosító javaslata, amely a magyar állam feladatává tenné annak biztosítását, hogy a határon túli magyarok ne csak a Duna TV és az m2 adását láthassák, hanem az m1-et, az RTL Klubot és a tv2-t is. Bauer Tamás javaslatát a kormánypárti képviselők és a MIÉP politikusai visszautasították. Németh Zsolt (Fidesz) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány törvényi szinten csak a közszolgálati média esetében vállalhat kötelezettséget. Erkel Tibor (MIÉP) véleménye szerint "a szellemi bűzt, szellemi mocskot árasztó kereskedelmi műsorokkal" megfertőznék Erdély tiszta levegőjét. - /Vita a státustörvényt módosító indítványokról. SZDSZ: krimi magyar nyelven a határon túliaknak is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Az Országgyűlés május 30-án befejezte a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénytervezet vitáját. Vojnik Mária (MSZP) a vitában azt hangoztatta: a határon túli magyarok itteni munkavállalási lehetőségét a tervezett 3 hónapról 6 hónapra kellene emelni. Pósán László (Fidesz) szerint a munkavállalási időtartam meghosszabbítása elősegítené az elvándorlást a határon túli magyar területekről, ezért nem támogatják a javaslatot. Tabajdi Csaba (MSZP) hangsúlyozta: a magyarországi családok is kapják meg azt az iskolakezdési és utazási kedvezményt, amit a státustörvény biztosít majd a határon túl élők részére. Németh Zsolt külügyi államtitkár komolytalannak nevezte Tabajdi Csaba javaslatát, hogy a magyarországi családok is kapják meg azt az iskolakezdési és utazási kedvezményt, amit a státustörvény a határon túl élők részére biztosít majd. Bauer Tamás (SZDSZ) pártja elutasítását tolmácsolta, indítványozta, hogy a magyar igazolványról, illetve az ajánló szervezetről rendelkező passzusokat hagyják el az előterjesztésből. /Lezárult az országgyűlési vita a magyarok jogállásáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"A magyar parlament jóvá fogja hagyni a státustörvényt, lényegi módosítások nélkül. Megvan hozzá az ötpárti támogatás, egyedül az SZDSZ halmozza a képtelenségeket, a nemzetietlen, ártó szándék mellett azért is, hogy lássék: van ilyen párt is. Bauer Tamás az Országházban azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy a státustörvény kedvezményeit terjesszék ki a románokra, ukránokra, szlovákokra, mindenkire, hogy Magyarország vonzóvá és szimpatikussá váljék. A státustörvény országgyűlési vitájának napján Eörsi István a magyar ATV-ben Juszt László politikai show-jának szereplője volt. Eörsi, az SZDSZ fenegyereke, akiből előjön a "nemzetgyalázó blöff, mintha a magyar kormány - banditáknak nevezi - cigány-, zsidóellenes lenne, "náciszagú képződményekről" locsog, "hátraarcos előmenetelről", sem Heidert, sem Berlusconit nem tartja olyan veszélyesnek, mint egyes magyar pártokat, rekcumra fogja azokat, akik a német háborús vereséget magyar katasztrófának tartják (hát mi a fene, ha nem az?), felcsap Trianon védelmezőjének, Orbán előredülledő szemgolyóit veszi célba, Pokorni a Fidesz bájolgásával megbízott miniszter, bevallja, hogy ő tudatosan piszkít a saját fészkébe, a magyar történelmi egyházak ellen is pásztorlevelet fogalmaz a maga fennkölt stílusában, amelynek egyik kulcsszava a szarász, II. János Pál pápát levojtillázza, mert az abortusz ellen szól, s az éhezők millióiért nem tesz semmit. Mindezt hirtelenjében azért soroltuk fel a státustörvény kapcsán, hogy látva lássék, milyen indulatok s micsoda szellemiség munkál ellene. Annyi és olyan, hogy a legvadabb román kitalációkat konténerbe gyűjtve sem kerülne össze ennyi bűzlő anyag." /Sylvester Lajos: Törvénytervezet a magyar parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./"

"Jún. 1-jén az Erdélybe látogató MSZP-küldöttség és a megyei RMDSZ képviselői közti tanácskozást követően sajtóértekezletet tartottak. Bár a Magyar Szocialista Párt támogatja a státustörvényt, úgy ítéli meg, hogy a jogszabály több helyen módosításra szorul. Az ellenzékben levő MSZP több mint 50 módosító indítványt nyújtott be a státustörvénnyel kapcsolatban. Barát Etele és Kocsi Zoltán szocialista országgyűlési képviselők kétnapos erdélyi látogatásának célja: megismerni a határon túli magyar szervezetek képviselőinek a véleményét a státustörvénnyel kapcsolatban felvetődő kérdésekről. Az MSZP-képviselők ismertették a Kolozs megyei RMDSZ képviselőivel módosító javaslataik lényegét, és megelégedéssel tapasztalták, hogy a megyei RMDSZ a kérdések többségében osztotta az MSZP véleményét. Egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarok számára a törvényes magyarországi munkavállalás ne csak három, hanem hat hónapos időszakra terjedjen. Az MSZP ugyanakkor azt javasolja, hogy a magyar igazolvány ne csak öt, hanem legalább tíz évig legyen érvényes. Mint kiderült: a Kolozs megyei RMDSZ ezt is rövidnek tartja. /Székely Kriszta: MSZP-RMDSZ-konzultációk a státustörvény ügyében. A megyei vezetőség egyetért a szocialisták módosító indítványaival. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"

"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója cikkében a magyarság fogyásának tényéből indult ki, idézve olyan számításokat, hogy az anyaországi magyarok száma 2025-re hétmillióra csökken. Közben "egymás után hagyják el Erdélyt olyanok, akikről ezt még csak nem is feltételeztem volna" - állapította meg. Egy részük Magyarországra ment, a fiatalok legtöbbje pedig nyugatabbra próbál szerencsét. Tibori a cikket Csurka István "és a hozzá hasonló nemzetféltők" ellen írta. Csurka István az Országgyűlésben felvetette: a magyarországi népességfogyás következményeinek elhárítása végett "a szórványban élő, elsősorban erdélyi magyarság beolvadás előtt álló rétegeinek magyarországi befogadására, letelepítésére van szükség". Csurka legalább kimondja azt, amit mindenki gondol. Szerinte ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia és a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal szakértői is ezt ajánlották a magyar kormánynak. Mellesleg Tibori igyekszik, hogy megfeleljen az elvárásoknak, Csoórin is ütött egyet, nevét nem írta le, csal annyit vetett oda, hogy "filosz hírében álló", aki egy "erdélyi lapban vágta a pofánkba: minden hitványul, minden romlik, az erdélyi kopó is elkurvult, már az sem a régi." Csurka pontrendszert akar bevezetni, "amely a magyar nemzethez tartozást és a gyermekekkel együtt való betelepedést jutalmazná", s ezt a programot össze kellene kapcsolni "a gyermeket vállaló, gazdálkodáshoz értő fiatal párok földhöz juttatásával". Tibori hevesen ellenezte ezt az ötletet. Szerinte fel kellene hagyni ezekkel a "nagyhatalmi allűrökkel". Az embernek joga van ott élni, ahol akar. - Nekünk itt van jövőnk, vallotta az újságíró. /Tibori Szabó Zoltán: Pontozhatatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

"A szlovák vezetés hivatalos véleménye szerint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveinek szellemével ellenkezne, ha magyar parlament elfogadná a szomszédos országokban élő magyarokat érintő státustörvényt - közölte jún. 7-én Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövettel, és emlékeztető jegyzékben átadta neki a szlovák álláspontot. A szlovák álláspont szerint a státustörvény parlamenti szentesítése több, jelenleg is hatályos kétoldalú egyezmény rendelkezéseinek megkérdőjelezését jelentené. - A magyar fél kész az elmúlt másfél évben rendszeresen biztosított tájékoztatáson túlmenően is további információt nyújtani a szlovák fél érdeklődésére az úgynevezett státustörvényt érintő pozsonyi jegyék konkrét felvetései kapcsán - hangzott Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő jún. 7-i esti nyilatkozata. Horváth Gábor megjegyezte: szlovák részről mostanig konkrét felvetéseket nem fogalmaztak meg, jóllehet Bába Iván, a szaktárca közigazgatási államtitkára két hete járt külügyi konzultáción Pozsonyban, és a közelmúltban ott tárgyalt a Fidesz delegációja is. /Hivatalos szlovák álláspont és jegyzék a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"Péntek János nyelvészprofesszor, a BBTE tanára szerint a most elfogadott nyelvtörvény román államnyelv-törvény, a román nyelv védelmére készült. A megszokott figyelemelterelő mellébeszélés folyik: "A tervezetben sok a túlzás, ám attól nem kell tartani, hogy a kisebbségek nyelvhasználati jogait befolyásolja" - mondja a liberális honatya. Nem ismert, hogyan szavaztak törvényügyben a két illetékes szakbizottságban az RMDSZ képviselői. Ha megszavazták, márpedig a hallgatás gyanús, akkor az részben azért botrányos, mert Markó Béla elnök, szerint nincs szükség ilyen törvényre, és még inkább azért, mert önmagában is botrány. Nem fordult még elő máshol, hogy annak a közösségnek a képviselői is megszavazzanak egy törvénytervezetet, amely ellenük irányul. Pruteanu az előterjesztő, aki szélsőséges nacionalista. Ismert, hogy "nemes tartású" nyelvtörvény (ahogy Kereskényi szenátor elképzelhetőnek tartja) még nem készült a világon. Kereskényi Sándor még azt is mondja az újság szerint: "Ha ilyen jogszabály a francia nemzetállami kultúrpolitika szerves részévé válhat, akkor miért ne fogadhatnák azt el Romániában." Minden nemzetállami ideológia, ha román is különösen: asszimilációs ideológia, a nyelvi törvényként álcázott rasszizmus ideológiája. Az 1991-es szerb nyelvhasználati törvény egyik okozója volt a kirobbanó balkáni konfliktusoknak, háborúknak. Kísértetiesen hasonlít ez a készülő törvény az 1995-ös szlovák államnyelv-törvényhez, amely létrehozta az ún. nyelvrendőrség intézményét. Szlovákia amerikai nagykövete azt bizonygatta annak idején a New York Timesban, hogy "a szlovák nyelvtörvény nem fog ártani a kisebbségeknek", és hogy "Szlovákia elkötelezett híve a demokráciának". Ott is akadt egy magyar parlamenti képviselő, Bárdos Gyula nevű, aki úgy nyilatkozott, hogy "nem ellenzünk egy jó nyelvtörvényt". A törvény elfogadása után elítélően nyilatkoztak róla a nemzetközi szervezetek, és tiltakozott a világ számos nyelvész-szaktekintélye is. Főképpen pedig a szlovákiai magyarok. - Egyébként szándékoltan hamis úgy láttatni a közigazgatási törvényt (ahogy gyakran a magyar nyelvű sajtóban is történik), mint amely hivatalossá tette volna a kisebbségi nyelveket vagy éppen a magyart. A román nyelv kiemelt hivatalos, államnyelv státusát ez nem ingatta meg, azt az alkotmány és egyéb, fontosabb törvények szentesítik. Bővült ugyan (vagy bővülne) a nyelvhasználat köre az önkormányzati hivatalosság szintjén (Kolozsváron ennek éppen semmi jele), de megmarad továbbra is a magyar nyelv alárendelt jogi státusa, azonban továbbra is van nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés. /Péntek János: "Ártalmatlan-e" a most készülő nyelvtörvény? = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"

"Az RTDP jún. 11-én mélységes aggodalmát fejezte ki a készülő magyar státustörvény elfogadásának következményei miatt. Országos vezetőségének állásfoglalása különösen aggasztónak tartja azt, hogy a hivatalos magyar személyiségek "jóvátételi aktus" jelleget tulajdonítanak a készülő törvénynek az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke-megállapodásokkal szemben. A kormánypárt véleménye szerint ez az álláspont nem felel meg a nemzetközi jogi keretnek, az Európa Tanács és az Európai Unió előírásainak. A készülő törvény kettős mércét alkalmaz, és nem felel meg az európai elvárásoknak, amit az is mutat, hogy nem mindegyik Magyarországgal határos államban élő magyar közösségre terjed ki: a már EU-tagállam Ausztriára nem vonatkozik - hangsúlyozta az állásfoglalás. Az RTDP szerint "a törvény alapján Magyarország a szomszédos országokban toborzott egy-két millió főnyi munkással számol, ami gyökeresen módosítja a törvény meghirdetett célját: annak egyértelműen gazdasági-szociális dimenziót ad". Az RTDP végezetül valamennyi felelős európai erőhöz, különösképpen a magyar parlamenti pártokhoz fordult azzal a felhívással, hogy a térségben kialakult jó megértés és bizalom megőrzésének tudatában cselekedjenek, mivel a térség stabilitása és biztonsága alapvetően függ attól, hogy milyen módon kezelik a nemzeti kisebbségek problémáját. Az RTDP vezetőségének ülése után Adrian Nastase miniszterelnök, a párt elnöke rövid nyilatkozatában azt hangsúlyozta: új elemek jelentek meg a törvény valódi céljairól. Nastase az új elemekről szólva rámutatott: Ausztria az Európai Unió észrevételei nyomán került ki a törvény hatálya alól, ami bizonyítja, hogy a jogszabály nem felel meg az európai elvárásoknak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi kijelentése pedig Magyarország munkaerő-szükségletéről egyértelművé tette, hogy a törvény nem a határon túli magyarok kulturális önazonosságát kívánja megőrizni, hanem gazdasági célokat követ. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kormánypárt alaptalanul túlértékeli a szomszédos államokban élő magyarokról készülő magyarországi státustörvényt. Markó teljesen megalapozatlannak nevezte az RTDP állásfoglalásának azt a kitételét, amely szerint a készülő törvény "jóvátételi aktus" lenne a trianoni szerződéssel szemben. /"Hátsó szándékai" vannak a magyar kormánynak. RTDP-állásfoglalás státustörvény ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Minden ellenkező állítás ellenére, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény elfogadása esetén nem létesítünk közjogi viszonyt a határon túli magyarokkal - jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár jún. 13-án Budapesten, a sajtótájékoztatón. Az államtitkár elmondta: a törvénytervezet fő célkitűzése a határon túli magyar közösségek identitásának megerősítése, és a magyar parlament 80 éves adósságot törleszt, amikor elfogadja a törvényt. - Nem a trianoni jóvátételről van szó, hanem arról, hogy az anyaország gondoskodik a határon túli magyar közösségekről - mondta Németh Zsolt. A külügyi államtitkár üdvözölte a parlamenti pártok között kialakult konszenzust és megemlítette, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek az MSZP-vel a szocialista frakció által szorgalmazott, a határon túli magyarok ombudsmanja tisztségének létrehozásáról. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke arról beszélt, hogy a törvénytervezet pozitívan befolyásolta a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldhöz való ragaszkodását. Szólt a Balázs Ferenc Kutatóintézet legújabb közvélemény-kutatási adatairól is, amelyekből az derül ki, hogy a tavalyi évhez viszonyítva jelentős mértékben csökkent az elvándorlási kedv a határon túl élő magyarok körében. /Németh: Nem trianoni jóvátétel. A státustörvény célja az identitás megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"A Magyar Szocialista Párt küldöttsége, az RMDSZ meghívásának eleget téve kétnapos bukaresti látogatása során tárgyalásokat folytatott, elsősorban az Országgyűlésben megszavazott kedvezménytörvény kapcsán a szövetség vezetőségével, valamint a kormánypárt vezérkarával, akik meglehetős ellenszenvvel fogadták a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt. Nagy Sándor frakcióvezető kifejtette: az MSZP támogatja a törvény egészét és alapgondolatát, bizonyos részletkérdésekben azonban különböző nézeteket ütköztetett a kormánypárt és az MSZP. A romániai magyarok helyzetére vonatkozóan az MSZP az úgynevezett igazolványok kiállítására legilletékesebb szervezetnek az RMDSZ-t tartja, s igen fontosnak vélik a szabad identitásvállalás tiszteletben tartását, az adatvédelmet, illetve az adómentességet. Nagy Sándor eltúlzottnak minősítette Adrian Nastase román kormányfő nyilatkozatát, hiszen a törvény azzal, hogy a romániai magyarok számára bizonyos kedvezményeket biztosít, nem érinti negatívan az ország román lakosságát. Tabajdi Csaba képviselő azt hangsúlyozta: Magyarország nem mondhat le arról az eszközről, hogy befolyást gyakoroljon a román kormánypártra az romániai magyarság érdekében. Tartalmilag nincs igazuk, formailag igazuk van - nyilatkozta Tabajdi - ugyanis az Orbán-kormány elmulasztott időben és megfelelő módón konzultáli az érintett országokkal. /(Szász Attila): A kedvezménytörvényről Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ A Magyar Szocialista Párt azt szeretné, ha az RTDP-vel tervezett együttműködési megállapodásba bekerülne az, hogy a román kormánypárt elfogadja a határon túli magyarokról szóló státustörvényt - jelentette ki Nagy Sándor, az MSZP alelnöke. Nagy Sándor jún. 14-én találkozott Viorel Hrebenciuckal, az RTDP egyik alelnökével, a kormánypárt képviselőházi csoportjának vezetőjével. Nagy Sándor a találkozón kifejtette, hogy az MSZP megütközéssel fogadta az RTDP állásfoglalását, amelyben a román kormánypárt vezetése élesen támadta a státustörvényt. Nagy Sándor javasolta, hogy a készülő megállapodás szövegét egészítsék azzal: az RTDP megértéssel fogadja a státustörvényt, és mivel az az alapszerződés szellemével összhangban áll, megvalósulását támogatja. /Hangulatváltást szorgalmaz Nagy Sándor. Hrebenciuckal tárgyalt az MSZP küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Eugen Nicolaescu, Maros megye liberális képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy két RMDSZ-es, egy liberális és egy kormánypárti kollégájával tárgyalásokat folytattak a magyar Országgyűlés képviselőivel, azért, hogy közös lobbizást folytassanak a román félnél az autópálya ügyében. Az említett képviselők azt próbálják elérni, hogy a pálya átszelje a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó vonalat, ne Szegedtől Nagylak, illetve Déva felé menjen, mert nem szeretnék, ha Erdélyt kihagynák az útvonalból. Nicolaescu bejelentette, hogy jún. 23-ára Félixfürdőre hívták a magyar, illetve a román gazdasági, a turisztikai, valamint a szállítási minisztereket, hogy nézzék át a terveket. A képviselő szerint a magyar fél egyetért a projekttel, és ha a román kormány illetékeseit nem sikerül meggyőzniük, az Európai Stabilitási Értekezlethez és az Európai Bizottsághoz fordulnak. Emellett bejelentette, hogy a nem régi országos tanácskozásukon elfogadták a Nemzeti Liberális Párt álláspontját a nemzeti kérdésről. /Közös lobbi az erdélyi autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./"