A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) december 13-i és 14-i ülésén vitatják meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetet, mellyel 80 éves adósságot törleszt a magyar állam a határon túli magyarokkal szemben - jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Budapesten, a dec. 6-i sajtóbeszélgetésen. Elkészült a törvénytervezet normaszövege, ezt egyeztetik a parlamenti pártokkal, valamint a diplomáciai képviseletek vezetőivel is. "Minden valószínűség szerint a jövő esztendő elején az Országgyűlés elé kerül a tervezet, de annak hatályba lépése csak 2002. január 1-jén történhet meg leghamarabb″ - közölte. A törvénytervezet koncepciója szerint a szomszédos országokban élő magyarok fényképes igazolványt kapnak majd, amellyel különböző kedvezményeket vehetnek igénybe az anyaországban. A határon túli magyar szervezetek ajánlása alapján, egy anyaországi szerv adná ki az igazolványokat mindazoknak, akik nem magyar állampolgárok és nem rendelkeznek állandó magyarországi tartózkodási engedéllyel. A szomszédos államokban élő állampolgárok magyarságukat több kritérium szerint igazolhatják: a magyar nyelv ismeretével, az elvégzett magyar nyelvű iskolával, egyházi nyilvántartással vagy egyéb módon is. Kedvezményekben részesülnének az oktatás, az egészségügy, az utazás és a munkavállalás terén, de az érintettek kedvezményes beutazásra is jogosultak lennének a schengeni rendszer bevezetése esetén. "A kormány kész érdemi vitát folytatni a Magyar Állandó Értekezleten a kettős állampolgárság kérdéséről, de azt külön kezeli a törvénytervezettől″ - jelentette ki a külügyi államtitkár. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke egy korábbi közvélemény-kutatás eredményeit ismertette, melyből kiderült, hogy a szomszédos országokban élő magyarok mintegy 70-80 százaléka jelentette ki, hogy szeretné igénybe venni a törvénytervezet által biztosított jogosultságokat. - A tanácskozáson képviselteti magát az RMDSZ, Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Vajdasági Magyarok Szövetsége , a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Szlovéniából a Muravidéki Magyarok Nemzeti Önigazgatási Közössége, a nyugati magyarságot pedig a Magyar Nyugati Tanács. /Kétnapos MÁÉRT-ülést terveznek Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Megtartotta ez évi utolsó kuratóriumi ülését a felekezetközi magánegyetem alapítását irányító Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. A kétéves magyar költségvetés tervezet újabb támogatást biztosít az egyetemnek, ami nagymértékben megkönnyíti a jövőtervezést. Döntöttek a magyar országgyűlés által 2000-re megszavazott támogatás felhasználásáról, közölte Tonk Sándor a Sapientia Alapítvány elnöke. Az összeg legnagyobb részét ingatlanberuházásra fordítja az alapítvány, mivel szükség van oktatási célt szolgáló épületekre, központi egyetemszékhelyre és könyvtárépületre egyaránt. Ezen kívül a kuratórium tetemes összeget szánt arra, hogy a marosvásárhelyi és csíkszeredai kihelyezett irodák el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. Az elkövetkező napokban az alapítvány a sajtóban is meghirdet egy saját doktori ösztöndíjpályázatot valamint egy tudományos kutatómunkát támogató pályázatot is. A marosvásárhelyi és csíkszeredai karokról az alapítványi elnök úgy vélekedett, hogy minden reményük megvan a kérvényezett 6 tanszék akkreditációjára. /Gál Mária: Reményteljes évzáró a Sapientiánál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A világ legnagyobb magyar nemzeti jellegű szerveződésének költségvetési támogatását a magát nemzeti színekben feltüntető kormánykoalíció pártjai szavazták nullára - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke dec. 13-i budapesti sajtótájékoztatóján. Patrubány Miklós élesen bírálta az Országgyűlés dec. 12-i döntését, amelynek értelmében a következő két éves költségvetésből csaknem 237 millió forintot csoportosítottak át a Magyarok Világszövetségétől az Illyés Közalapítványhoz. Az MVSZ elnöke szerint a döntésnek az az üzenete, hogy aki nem éri be ígéretekkel és kedvezményekkel, hanem állampolgárságot mer kérni, azt a koalíció megbünteti. /MVSZ: Aki nem éri be ígéretekkel, azt megbüntetik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Dec. 14-én Budapesten folytatta tanácskozását a Magyar Állandó Értekezlet. A tanácskozáson jelen voltak a magyar parlament politikai pártjainak, a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői, akik zárónyilatkozatot fogadtak el a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatosan. Nem volt teljes egyetértés minden kérdésben, mind az SZDSZ, mind az MSZP megfogalmazta fenntartásait - de abban a magyar ellenzékiek és kormánypártiak is egyetértettek, hogy törvénynek kell szabályozni a határon túli magyaroknak megadandó egyes kedvezményeket. A törvénytervezet szerint a Magyarországgal szomszédos országokban ″magyar igazolvány″ kiadásához szükséges ajánlás megtételére jogosult bizottságok alakulnak. A civil szervezetek, egyházak és a MÁÉRT-ban képviseltetett pártok részvételével olyan bizottságok alakulnak, amelyeknek a feladata: ajánlatokat tenni arra vonatkozóan, hogy mik legyenek a státustörvény kedvezményezettjei. Ezen ajánlások alapján a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból álló szervezet döntené el, hogy végül ki lesz jogosult igénybe venni a határon túli magyaroknak járó kedvezményt - terjesztette elő Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a MÁÉRT-on folyó vitáján a törvényjavaslatnak. A törvény kedvezményezettje kell hogy tudjon magyarul, ám a záródokumentumokban foglaltak szerint az ajánló szervezet eltekinthet a magyar nyelvtudástól, ha a kérelmező személyt az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja számon, ha szülei közül egyik magyar nemzetiségű, ha házastársa rendelkezik magyar igazolvánnyal, ha egy magyar szervezet tagja, ha egyházi nyilvántartásban magyarként szerepel, ha magyar iskolába járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar iskolába járnak vagy jártak. A kedvezményezett egy magyar igazolványt kap. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő a sajtónak azt nyilatkozta: pártja nem ért egyet a törvénytervezettel, mert az nem határozza meg a törvény alanyát. Szükségtelennek minősítette az ajánló szervezetek létrehozását, véleménye szerint félő, hogy ezzel az etnokorrupciót fogják elősegíteni. A határon túli magyar szervezetek képviselői úgy értékelték: ezek a szervezetek dolgozni átláthatóan fognak, és nem lesz hely csalásra. Az MSZP végül aláírta a javaslatot, miután négy pontból álló különvéleményét csatolták ahhoz. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ is elfogadhatatlannak tartotta a megállapodást, mondván, hogy túl kevés kedvezményt tartalmaz a törvény, illetve mert nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülhet annak gyakorlatba ültetése. Apróbb változtatás után az SZDSZ képviselője végül hajlandó volt aláírni a záródokumentumot. Eörsi elmondta: a törvénytervezet parlamenti vitájában kifogásaikat részletesen ismertetik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elismerően szólt arról, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a magyar nemzeti igazolvány megszerzését, melynek révén a határon túli magyarok immár jogszerűen is a magyar nemzethez tartozónak érezhetik magukat. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet megalkotásával a kormány bebizonyította, hogy segíteni kívánja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője történelmi lépésnek minősítette a törvénytervezet MÁÉRT-on való elfogadását, mondván: új fejlődési fejezet nyílik meg. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vita kompromisszum kész hangulatát emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy az országgyűlésben is hasonló hangnemben fog folyni a törvénytervezet vitája. Németh Zsolt külügyi államtitkár ismertette, hogy a törvénytervezet kis átdolgozás után a kormányhoz kerül, majd pedig a parlamentbe, és reményei szerint 2002 elején már gyakorlatba is ültethetik. A politikus hangoztatta, a törvény elfogadásához nem kell konszenzus, a magyarországi parlamenti pártok között, az országgyűlési képviselők fele plusz egy szavazata is elég elfogadásához. /Vass Enikő: ″Magyar igazolvány″ a határon túli magyaroknak. Befejezte ülését a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Tudatos döntés áll amögött, hogy a magyar országgyűlés megfosztotta a költségvetési támogatástól a Magyarok Világszövetségét, mert a kormány nem tudta megemészteni a testület májusi tisztújító közgyűlésén született választási eredményt - nyilatkozta Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke az MTI-nek. A Magyar Állandó Értekezleten tartózkodó Tőkés László elmondta: fájlalja, hogy a határon túli magyarok kedvére való nemzeti kormány ezen intézkedése miatt népszerűtlen lesz. Közölte: a MÁÉRT nyitóértekezletén nem kívánt konfliktusba keveredni a miniszterelnökkel vagy a kormány más tagjaival, ezért inkább visszamondta előadásának megtartását. - A költségvetési fedezet nélkül maradt Magyarok Világszövetségét agyoncsapták - értékelte a helyzetet. A magyar parlament dec. 12-én úgy döntött: a következő kétéves költségvetésből csaknem 237 millió forintot csoportosítanak át az MVSZ-től az Illyés Közalapítványhoz. Orbán Viktor magyar kormányfő szerint az MVSZ esetében semmilyen nyugtalanságra okot adó tényt nem lát, az Illyés Közalapítvány ugyanis mindenki számára elérhető. Kijelentette: a magyar parlamenttől nem volt elvárható, hogy egy rendezetlen szervezetnek két évre előre garantálja a költségvetési támogatását. Hozzátette: a Magyarok Világszövetségének rendeznie kell saját sorait, békességet teremtenie, és jogilag kezelhető, egyértelmű helyzetet kialakítania. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke szerint újjá kell szervezni a világszövetséget, hiszen, mint mondta, mostani formájában nem kielégítő a működése. Tabajdi Csaba szocialista politikus úgy vélekedett: az MVSZ-ben kialakult kaotikus helyzetért egyaránt felelős a magyar kormány, valamint a világszövetség számos tisztségviselője, köztük Tőkés László. - A magyar parlamentnek törvényt kellene alkotnia az MVSZ működéséről, és akkor megteremtődne annak a feltétele, hogy létrejöjjön egy új, demokratikus MVSZ - hangoztatta. /Tőkés: Veszíteni fog népszerűségéből ″a határon túli magyarok kedvére való nemzeti kormány″ = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Szigorú takarékossági intézkedések lépnek életbe december 15-től a Magyarok Világszövetségében (MVSZ): drasztikusan csökkentik az utazási és a telekommunikációs költségeket, jelentette be Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke. Szerinte az MVSZ elnökségi munkáját bojkottáló 12 elnökségi tag a világszövetséget lehetetlen helyzetbe juttató kijelentéseivel eleve arra játszott, hogy az Országgyűlés megvonja a várt költségvetési támogatást. Patrubány szerint nem voltak alaptalanok a Magyarok Világszövetsége gazdálkodásáról szóló botrányhírek az 1996 előtti időből. Példaként említette, hogy mindmáig behajthatatlan a - Szőcs Géza tulajdonát képező - Erdélyi Híradó Kft.-nek Csoóri Sándor korábbi elnök által juttatott 2,8 millió forint összegű kölcsön. A világszövetség megbízásából a Pax Pannoniae Kft. most mindent elkövet az összeg visszaszerzéséért - közölte az elnök. A Szabadság emlékeztetett arra, hogy 1996-ban Patrubány a lapban közölt J'accuse! című cikkében a leghatározottabban visszautasította a világszövetség tisztázatlan pénzügyeivel kapcsolatos bírálatokat. Véleményét csak idei elnökké választása előtt, a kampányküzdelem időszakában változtatta meg hirtelen, de korábbi álláspontjának teljes egészében ellentmondó kritikáját akkor is csak a Bécsben megjelenő magyar lapban, a Bécsi Naplóban jelentette meg. - A marosvásárhelyi Népújság megállapította, hogy egy éve sincs, hogy létrejött az MVSZ új vezetése, amelyet a gyűlölködés, ujjal mutogatás, széthúzás jellemez. A világszövetség sorsa aggasztó. Jó lenne újra felnézni, odafigyelni egy olyan szervezetre, amelyet valóban a világ magyarsága reprezentatív egyesületének érezhetünk. /Véget ért a csillagászati juttatások korszaka. Patrubány takarékossági intézkedéseket jelentett be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Orbán Viktor miniszterelnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában dec. 17-én, vasárnap este nyilatkozott. A határon túli magyaroknak el kell dönteniük, hogy szerintük milyen következményekkel járna a kettős állampolgárság megadása: kiürülnek-e a területek, ahol most még sok magyar van, vagy sem, akarjuk-e ezt, vagy sem - fejtette ki a kormányfő. Elmondta: a kettős állampolgárság megítélése a szomszédos, magyarlakta országokban más és más. Felidézte, hogy Romániában is bizonyos jogokat elveszít, aki magyar és román állampolgár egyidejűleg. A státustörvényről kijelentette: azt nem kedvezmény- törvénynek tekinti. - Nem arról szól ez a törvény, hogy adunk itt-ott valamifajta kedvezményt a magyaroknak, hanem meghatározzuk azt a státusukat, amely megkülönbözteti őket az egyébként más állampolgárságú, de nem magyar származású, magukat nem magyarnak valló külföldiektől. A magyar kormány mindig meg fogja adni a lehető legkedvezőbb utazási feltételeket a határon túli magyaroknak - mondotta. A határon túli családok támogatásáról szóló koncepció ellenzéki kritikájára úgy reagált: "vannak, akik meg akarják próbálni szembeállítani a határon belüli és a határon túli magyarokat, és minden esetben, amikor tenni akarunk valamit, az első kérdésük, illetve első támadásuk az, hogy na, és kinek a kontójára?″ - Ezzel, persze, meg lehet szólítani sok emberben irigységet, rossz ösztönöket, rossz hajlamokat, és lehet erre politikát építeni, csak ez nem helyes, nem becsületes, nem emberséges és nem a XXI. századhoz méltó gondolkodásmód - fogalmazott Orbán Viktor. "A határon túli magyarokat nem úgy kell elgondolni, mint akik terhet jelentenek a nemzet számára, hanem úgy, hogy ők is a nemzet részei, időnként hűségesebbnek bizonyuló részei, mint a határon belüli magyarok egy tekintélyes része″ - hangsúlyozta. A kormányfő álláspontja szerint a határon túli magyar családok támogatását az is indokolja, hogy a Kárpát-medencében fogy a magyar népesség. - Csak akkor van értelme magyarságtörvényt alkotnunk, ha vannak magyarok. Úgy látja: Magyarország ma már képes úgy növelni erőit, hogy egyfajta nevelési támogatást ad a határon túli magyar gyermekek után is az ottani szülőknek, abban az esetben, ha magyarnak, magyar iskolában és magyarul nevelik a gyermekeiket. A miniszterelnök leszögezte: bízik abban, hogy a megalakuló új román kormánynál kedvező fogadtatásra találnak az ott élő magyarok igényei. Erre példaként említette a csíkszeredai konzulátus létrehozását, az autópályák magyarlakta területen való áthaladását, illetve azt, hogy a romániai költségvetésben a területfejlesztési források elosztásánál Erdély ne részesüljön hátrányos megkülönböztetésben. Orbán Viktor beszélt az erdélyi magyar egyetem ügyéről is, amelyre idén kétmilliárd forint támogatást szavazott meg a magyar országgyűlés. - Jövőre talán még ennél is többet kaphat. Van egy alap, amiből mindig az egyetemet finanszírozzuk, és van még néhány alapítvány, amelyekből - miután az oda utalt összeget jelentősen növeltük az idei esztendőhöz képest - még további források nyerhetők el szükség szerint - mutatott rá. /Nem kedvezményeket, hanem státust ad a magyar kormány. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Heti Hírmondóban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Az 1989. évi nagy változás egy személyhez kapcsolódott. ″Tőkés László - nem szégyellem leírni, és nem én voltam az egyedüli, aki így gondolkoztam azokban a zaklatott decemberi napokban - valóságos szentté vált számomra.″ - emlékezett Máthé Éva. ″Aztán a hős körül valahogy ritkulni kezdett a levegő. Egyre több emberrel nem tudott szót érteni.″ Az újságíró egyértelműen nem állítja, hogy ″neki vagy a másik tábornak van igaza.″ Hozzátette: Az is fáj, hogy a régi rendszerrel szemben állók mára teljesen marginalizálódtak a szövetségben. Az erdélyi magyarság nagy hányada most is hősnek tekinti Tőkés Lászlót. Az egyházkerületen belül nézeteltérései vannak. Olyan politikusok nyilatkoznak ellene, mint például a felvidéki Duray Miklós. Most ″a magyar kormánnyal és az Országgyűléssel is konfliktusba került. Minekutána még a helyhatósági választások előtt is attól volt hangos a hazai és magyarországi sajtó, hogy a magyar kormány Tőkés-párti, és finoman keresztbe tesz az RMDSZ pragmatikus szárnyának. Máthé Éva megjegyezte: tizenegy éve egyszer sem hallotta azt mondani Tőkés Lászlótól, hogy "tévedtem, a hiba bennem van″. A lap munkatársa hozzátette: ″Nagyon fáj, hogy kifogytam eszményképemből.″ /Máthé Éva: Nagyon fáj! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Újabb tartanak január közepén Budapesten a határon túli magyarok vezetői és a magyar kormány képviselői a kedvezménytörvény tervezetéről, amely tavaszra az Országgyűlés elé kerülhet elfogadásra. Magyarország szerint a törvény "teljes mértékben″ megfelel majd az uniós elvárásoknak. Michael Lake budapesti EU-nagykövet megerősítette, hogy a külügy korábban bemutatta a törvény koncepcióját az Európai Bizottság bel- és igazságügyi biztosának, António Vitorinónak. A nagykövet úgy fogalmazott: "ezt nem nevezném konzultációnak″. Lake szerint amennyiben a jogszabály diszkriminatív a szomszédos országokban élő (nem magyar nemzetiségű) állampolgárokkal szemben, "akkor nem lesz eurokonform″ . /Eurokonform státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

"Az elképzelések szerint az erdélyi magyar egyházak már az első negyedévben átvehetnék azon ingatlanokat, amelyeket egy új törvényi szabályozás alapján a magyar állam ad ingyenes használatukba. Az Országgyűlés az elmúlt év decemberében, a 2001-2002. évi költségvetési törvényben fogadta el az erre vonatkozó szabályozást. A rendelkezés szerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy az ÁPV. Rt-hez tartozó vagy a kincstári vagyonból a romániai magyar történelmi egyházak számára ingyenes magyarországi ingatlanhasználatot biztosítson. /Magyarországi székházak az erdélyi magyar egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ Az Országgyűlés elfogadta 2001-2002. évi költségvetési törvényt, mely szerint e célra összesen legfeljebb 600 millió forint értékű ingatlan kerülhet a Határon Túli Magyarok Hivatalának vagyonkezelésébe, amely azokat a romániai magyar nyelvű egyházak használatába adja át. /Magyarországi ingatlanok - erdélyi magyar egyházaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./"

"Jövő héten megkezdődik a határon túli magyarokról szóló törvénytervezet közigazgatási egyeztetése - tájékoztatta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke az MTI-t. A tervezet vitája szerepel a magyar országgyűlés első félévi jogalkotási programjában. A törvénytervezet szerint a magyar nemzetiségű személyek jogosultakká válnának egyes kulturális, szociális, oktatási és munkavállalási kedvezmények alanyi jogon történő igénybevételére, valamint egyes támogatások igénylésére Magyarországon, illetőleg a Magyarországgal szomszédos államokban lévő állandó lakóhelyükön. Szabó Tibor örvendetesnek tartotta, hogy egyetlen magyarországi parlamenti párt sem ellenzi a törvény megalkotását, véleménykülönbségek a részletkérdésekben vannak. Emlékeztetett: a MÁÉRT-en megállapodás született arról, hogy a lehető legszélesebb konszenzus alapján kell létrehozni külföldön az úgynevezett ajánló szervezeteket, és azokban minden esetben kezdeményező szerepet kell hogy vállaljanak az értekezleten részt vevő érdekvédelmi szervezetek. Az ajánló szervezetek tagjai lesznek az egyházak, valamint azok a kulturális és pedagógus-szervezetek is, amelyek érdemi munkát végeznek az adott országban és rendelkeznek országos hálózattal. - Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: jan. 18-án Budapesten a HTMH és a határon túli magyar szervezetek vezetői között is egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ az elkövetkező napokban alakítja ki végső álláspontját a módosító indítványokkal kiegészített tervezettel kapcsolatban. /További egyeztetések a státustörvényről. Budapestre várják a határon túli magyar szervezetek képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Jan. 31-én Orbán Viktor kormányfő fogadta az új kárpát-medencei hírszolgálat rádiós tudósítóit. Véleménye szerint minden bizonnyal átalakítja mind terjedelmében, mind pedig tartalmában a hírműsorok szerkezetét, ha a Magyar Rádió határon túli tudósítói a helyszínről szállítják majd a híreket. Emlékeztetett arra, hogy voltak olyan történelmi időszakok Magyarország életében, amikor a hírek többnyire Moszkvából vagy Amerikából érkeztek. De - miként fogalmazott - jelenleg felerősödött az a felismerés, hogy sorsunk a közeli térséghez kötődik. - A Magyar Rádió új kárpát-medencei tudósítói közelebb lesznek a valóságos helyzethez, ennek eredményeként a rádió hírműsorai is közelebb kerülnek a mostani valósághoz - tette hozzá a miniszterelnök. A találkozón Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy valamennyi parlamenti pártban lesznek olyan képviselők, akik pártállásra való tekintet nélkül megszavazzák a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, és az Országgyűlésben a szavazás nem lesz pártkérdés. Orbán Viktor utalt arra, hogy a magyar társadalom gondolkodásában pozitív változás következett be a határon túli magyarok megítélésének kérdésében, s ahogy az ország kilábalt a nehéz helyzetből, kialakult az egészséges gondolkodásmód. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény előkészítése idején elkészült közvélemény-kutatás adatai szerint jelenleg a magyar társadalom mintegy 60 százaléka egyetért a jogszabály megszületésével. /Közelebb a valóságos helyzethez. Orbán Viktor fogadta a Magyar Rádió kárpát-medencei tudósítóit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./"

"Tőkés László püspök a Szabadság múlt év december 20-i számában Fodor Sándor Elnézést... címen megjelent írására válaszolt. A szerző különbségtétel nélkül az MVSZ vezető politikusainak a szemére vetette nemcsak "pártállásukat", hanem azt is, hogy "diktálni" próbálnak a magyar kormánynak és az országgyűlésnek. A püspök visszautasította ezt az egybemosó valótlanságot, mondván, "Orbán Viktor miniszterelnök mindig is kifejezettem igényt tartott személyes véleményemre, másfelől az RMDSZ tiszteletbeli elnökének minőségében és egyházi vezetőként nem csak az MVSZ révén rendelkezem illetékességgel a közös nemzeti ügyek képviseletében." Tőkés László visszautasította Fodor Sándor azon vádját, hogy az MVSZ csúcsvezetőségének tagjaként a püspök azok közé tartozna, akik "meg nem gondolt követeléseikkel tesznek keresztbe" a magyar kormánynak. Sem a kettős állampolgárság, sem a külhoni állampolgárság kidolgozásában és képviseletében nem volt kezdeményező és meghatározó szerepe. /Tőkés László: Nem nézhetem el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

"Háttérbeszélgetésre hívták össze jan. 16-ra a határon túli magyar sajtó képviselőit a Határon Túli Magyarok Hivatalába, Budapestre, a téma a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet volt. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a sajtó képviselőinek bemutatta a státustörvényként közismertté vált törvénytervezetet. Az Országgyűlés várhatóan még márciusban megvitatja, így várhatóan 2002. január 1-jétől lép életbe a törvény. A törvény célja a határon túli magyarok otthonmaradásának támogatása, "az 1000 éves kárpát-medencei status quo megőrzése". A jogszabály egy olyan kerettörvény, amely végrehajtási rendeletekké fog kiegészülni, ezeket majd a szaktárcák dolgozzák ki. Elképzelések szerint ajánló szervezetek fognak a határon túl működni. Az előzetes felmérések szerint 20-25 iroda fogja a közel 2 milliós igénylést összegyűjteni és a magyar állam felé továbbítani. Az ajánló szervezetek tagjait a reprezentatív határon túli magyar társadalmi szervezetek, egyházak által jelölt, köztiszteletben álló, kiemelkedő közéleti személyiségek lesznek. A magyar hatóságok által kiállított, fényképpel ellátott "magyar igazolványt" az igénylő legegyszerűbben úgy kapja meg, ha írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy ő magyar nemzetiségű, és az ajánló bizottság tagjai meggyőződnek arról, hogy tud magyarul. A vegyes házasságokban élők között az igazolvány miatt nem adódik majd konfliktus, hiszen ha az egyik házastárs már rendelkezik magyar igazolvánnyal, akkor férje/felesége is megkaphatja azt. A további figyelembe vehető kritériumok: szülei közül egyik magyar nemzetiségű, valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja, valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon, magyar oktatási nyelvű közoktatási intézménybe járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar oktatási nyelvű intézményekben járnak. Nem minden kritériumnak kell teljesülnie kötelezően: például nem kell mindenki RMDSZ-tag legyen, elég, ha magyarnak vallja magát írásban, és tud magyarul beszélni, ugyanakkor a katolikus egyházhoz tartozó moldvai csángók is kérhetik a magyar igazolványt. /Vass Enikő: Budapesti vita a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"A kommunista erők megnyerték a parlamenti választásokat Moldva Köztársaságban. Az összeszámolt 97,26% szavazatból, a Kommunista Pártnak 50,2%-ot sikerült megnyernie. Így abszolút többséggel fognak szerepelni az országgyűlésben, lehetőséget kapva az államelnök választására. /A moldvai választások . = RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 26. - 38. sz./ Moldovában a kommunisták visszaszerezték a hatalmat, tízévi demokrata kormányzás után - ez derült ki a szavazókerületek több mint kétharmadából beérkezett, előzetes adatokból. A Vlagyimir Voronyin vezette kommunisták több mint hatvan helyhez juthatnak a 101 tagú parlamentben. Így ők alakíthatnak kormányt, és megválaszthatják az elnököt, valamint a parlamenti elnököt. A centrista miniszterelnök, Dumitru Braghis tömörülése a vártnál kisebb támogatást kapott, 14 százalék körüli voksaránnyal. A Romániával való egyesülésért fellépő kereszténydemokrata párt 8 százalékra számíthat. A kommunisták népszerű választási ígéreteiknek köszönhetik sikerüket (a korrupció, bűnözés és munkanélküliség felszámolása, az Oroszországhoz és a Független Államok Közösségéhez, vagyis Moldova fő piacaihoz fűződő kapcsolatok erősítése, csatlakozás az orosz-fehérorosz unióhoz). A Független Államok Közösségének országai közül Moldova az első, ahol a kommunisták visszatértek a hatalomba. /Kommunista visszatérés Moldovában. Erősíteni kívánják a kapcsolatot Moszkvával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ A román politikai vezetők - Adrian Nastase miniszterelnök, Adrian Severin, Andrei Chiliman, Ilie Neacsu - úgy vélik, hogy a kommunisták Moldova Köztársaságban elért győzelmét az ország nehéz gazdasági és társadalmi helyzete, valamint a többi politikai erő szereplése idézte elő, és reményüket fejezik ki aziránt, hogy az ország tovább halad a reformok útján és tovább fejlődnek majd a Romániával fenntartott kapcsolatok - írja az Adevarul és a Curierul National. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 27. - 39. sz./"

"Budapesten, az Országházban a kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek febr. 25-én, idén első alkalommal. Az Országgyűlés tavaly júniusban döntött arról, hogy e napot a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánítják. A megemlékezésre hivatalosak voltak az országgyűlési képviselők, a kormány, az egyházak, a kulturális, a tudományos, a művelődési és társadalmi élet képviselői mellett a második világháború ás az 1956-os forradalom utáni politikai üldözöttek szervezeteinek képviselői és a Budapesten lévő diplomáciai testületek. Az emléknap Kovács Béla egykori parlamenti képviselő, a Kisgazdapárt főtitkára elhurcolásához kapcsolódik, akit 1947. február 25-én a szovjet katonai hatóságok letartóztattak. A második világháború után ekkor volt az a fordulópont, amikor Magyarországon a korlátozott demokráciát felváltotta a diktatúra. Kovács Bélát a Szovjetunióba vitték és a Gulágból csak 1955-ben érhetett haza. - Áder János házelnök ünnepi köszöntőjében kifejtette, hogy a XX. század diktatúráinak megalázottjaival szembeni vétkeket jóvátenni nem lehet, de lehet emlékezni és emlékeztetni. Mádl Ferenc köztársasági elnök, hangsúlyozva az emlékezés fontosságát, a baloldali diktatúrák természetét idézte fel, számba véve néhány általánosítható tulajdonságot. A Történelmi Igazságtétel Bizottságának alelnöke, Balás Piri László, aki 56-os forradalmárként megjárta a börtönt, a Kádár-korszakról beszélt: "A diktatúra, mint jóllakott óriáskígyó, emésztett. Felőrölte az emberek hitét, múltban, jövőben, Istenben, önmagunkban. Elvette tőlük a szolidaritás képességét, s az egyéni tisztesség lehetőségét." Egy másik 56-os politikai elítélt, Wittner Mária is emlékezett, kemény vádbeszéddel, amihez az adta az erkölcsi alapot, hogy 1958-ban halálra ítélték, majd 1959-ben életfogytiglanra változtatták büntetését. Vádjainak elsorolása után feltette kérdését: az egykori rendszer kiszolgálói "milyen morál alapján ülnek a magyar parlamentben még most is és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára"? Befejező szavaival "erkölcsi hullává" nyilvánította őket. A Magyar Szocialista Párt a megemlékezés után tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben méltatta a megemlékezést, de sérelmezte, hogy az Országházban olyan gondolatok is elhangzottak, amelyek nemcsak a diktatúrákat bélyegezték meg, hanem a demokratikus baloldalt is megvádolták. /(Guther M. Ilona, Budapest): Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Heves vita várható febr. 28-án az Országgyűlés külügyi bizottságában, ahol többek között a határon túli magyarok pénzügyi támogatásáról hallgatják meg a honatyák Németh Zsolt külügyi államtitkárt. Az ülésen várhatóan napirendre kerül többek között az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodása, amelynek "követhetetlenségét" már három héttel ezelőtt is számon kérte a külügyminiszteren Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő. Tabajdi a lapnak elmondta, felvetését követően Martonyi János elküldött neki néhány, "igazából csak a közalapítvány népszerűsítésére alkalmas brosúrát", s egy levelet, amelyben minden konkrétum nélkül bizonygatta, hogy a gazdálkodás teljes mértékben áttekinthető. Tabajdi szerint azonban a homályos magyarázatok csak erősítik a gyanút, hogy e "pénzeket célzottan, határon túli klientúraépítésre fordítják". Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója minden alapot nélkülözőnek nevezte a szocialista képviselő felvetéseit. Nyugodtabb a hangulat az Illyés Közalapítvány körül. Itt ellenzéki pártokat képviselő kuratóriumi tagok is elismerik, hogy a kormányváltás utáni első két évet követően, amikor akadtak megkérdőjelezhető döntések, most mintha teret nyertek volna a szakmai szempontok. Laborczi Géza szabaddemokrata kuratóriumi tag ugyanakkor figyelmeztetett: jelenleg is van két olyan kérdés, ami aggodalomra ad okot. Az egyik a Magyarok Világszövetségének több mint kétszázmilliója, amelyről egyesek azt feltételezik, hogy "parkolópályára" helyezték a közalapítványnál, s innen a helyzet rendezése után - egyesek szerint a Patrubány-elnökség lezártakor - az MVSZ teljes egészében megkapja. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke viszont elmondta: ebből az összegből a határon túli magyar kultúrát kell támogatni. "Konkrét programokkal természetesen az MVSZ is pályázhat és nyerhet" - tette hozzá. A bizottsági ülésen felmerülhetnek az úgynevezett kisebbségi koordinációs kerettel kapcsolatos kérdések is. A külügyi költségvetés e tétele ugyanis a tavalyi 83 millió forint után idén és jövőre egyaránt 241,3 millió forint. A HTMH elnöke elmondta, a keret olyan kezdeményezések finanszírozására szolgál, "amelyeket más forrásból, azaz döntően közalapítványi úton nem áll módunkban támogatni". Példa erre a határon túli magyar érdekvédelmi és szakmai szervezetek minden olyan tevékenysége, amely a Máért szakmai működését biztosítja, illetve minden olyan kérés, amely a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény előkészítéséhez és végrehajtásához biztosítja a szervezeti- infrastrukturális, szakmai hátteret. /Nagy Iván Zsolt: Klientúraépítéssel vádol az ellenzék. = Magyar Hírlap, febr. 28./ "

"Csupán óvatosságból szól egy évre az RMDSZ és az RTDP közötti együttműködési megállapodás, mivel a felek szerint a belpolitikai helyzet valamelyest változni fog - jelentette ki febr. 28-án Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára. Lőrincz azt követően nyilatkozott, hogy a magyar országgyűlés külügyi bizottsága előtt zárt ülésen beszámolt a új román kormány két hónapos működése alatt szerzett tapasztalatokról, és értékelte az elmúlt időszakot. Elmondta, hogy tapasztalatai szerint komoly munka indult Romániában egy átfogó gazdasági reform megvalósítására. Fontosnak nevezte, hogy a román kormány is járuljon hozzá az erdélyi magyar magánegyetem egyes karainak akkreditálásához. - Markus Meckel, az Észak-atlanti Közgyűlés alelnöke febr. 28-án Hargita megyében elemezte a magyar egyetem, a közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését. Meckel szerint a romániai magyaroknak biztosítani kell az anyanyelvi oktatás lehetőségét, és hangsúlyozta az állam hivatalos nyelve elsajátításának fontosságát. Meckel értékelte a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét. Az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését illetően úgy vélte, Romániának a német példát kellene alkalmaznia, megakadályozva ily módon a nagyon nagy telkek visszaszolgáltatását. /Komoly munka indult Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"Az Országgyűlés külügyi bizottságának febr. 28-i ülésén Németh Zsolt külügyi államtitkár megállapította, hogy az elmúlt három évben javultak a határon túli magyarság politikai és gazdasági kilátásai. Miközben a szomszédos országokban élő magyarok magyarságtudata erősödik, demográfiai stabilitásról még nem lehet beszélni, mutatott rá az államtitkár. Kiemelte a beolvadás és az elvándorlás problémáját. Az úgynevezett státustörvény-tervezetet illetően Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a jogszabály elfogadása nyomán jogi viszony létesül a határon túli magyarság és Magyarország között. Hozzátette, hogy az előterjesztés részben kerettörvény-jellegű, részben konkrét intézkedéseket tartalmaz. Németh Zsolt szerint az alapvető kérdésekben konszenzus van a parlamenti pártok között a határon túli magyarság helyzetét illetően. Elmondta, hogy Magyarország kész tapasztalataival segíteni szomszédjait, és minden támogatást megad európai integrációs törekvéseikhez. MSZP-s és SZDSZ-es képviselők vitatták, hogy konszenzus lenne a parlamenti pártok között a határon túli magyarságot érintő alapvető kérdésekben. A státustörvényről szólva Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) azt mondta, hogy a szülőföldön maradást kellene elősegítenie a jogszabálynak. Szent-Iványi szerint a státustörvény tervezete int szemfényvesztés. Bírálta a kormányzatot, hogy "klientúraépítésre és a határon túli magyar szervezetek megosztására törekszik. /Budapest: Nincs konszenzus a határon túli magyarok helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ "

"A márc. 3-i Cotidianul emlékeztetett, hogy márc. 5-én a román külügyminisztériumba várják a magyar nagykövetet. A lap szerint magyarázatot kell adnia "egyes magyar politikusok erdélyi magánlátogatásairól". (Az MTI bukaresti irodájának nem hivatalos információi szerint ezt a találkozót, amely Mircea Geoana román külügyminiszter március végére tervezett budapesti látogatásával kapcsolatos, már korábban rögzítették.) A Cotidianul szerint ez az ügy az első diplomáciai botrány Románia és Magyarország között a Ceausescu-diktatúra bukása óta: ilyen formában utoljára 1989-ben kértek magyarázatot Bukarestben a magyar nagykövettől. A jelenlegi kormányhoz közel álló Cronica Romana napilap jelentette: Octav Cozmanca közigazgatási miniszter azt közölte, hogy Németh Zsolt Fehér megyében és Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Aradon tett látogatása miatt "megkeresi a külügyminisztériumot, hogy kérjenek magyarázatot a magyar nagykövettől" az említett látogatásokkal kapcsolatban. - Dávid Ibolya a múlt hét végén az RMDSZ meghívásának eleget téve a hagyományos aradi magyar bál díszvendége volt. A magyar igazságügyi miniszter aradi látogatása során találkozott a város polgármesterével is. - A Curentul közölte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke "Budapest közbeavatkozását kéri" és az erdélyi magyarok képviselethez fognak jutni a magyar Országgyűlésben. Markó Béla márc. 1-jén Budapesten járt, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozó Markó számára "alkalom volt arra, hogy Orbán Viktor segítségét kérje az RMDSZ rögeszméjéhez: magyar nyelvű egyetemek romániai akkreditálásához". /Magyar politikusok a román sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./"

"Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Az ellenzéki Magyar Szocialista Párt (MSZP) azt szorgalmazza a parlamentnek, hogy nevezzen ki egy, a határon túli magyarokat érintő kérdésekkel foglalkozó országgyűlési biztost. Az MSZP szerint a javaslatról a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet vitájával egy időben kellene döntenie az Országgyűlésnek. Tabajdi Csaba (MSZP) képviselő úgy nyilatkozott: a javaslat szerint ez az országgyűlési biztosnak a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtását kellene ellenőriznie. Létezik ugyan a Határon Túli Magyarok Hivatala, de ez nem kimondottan ilyen esetekre szakosodott. Magyarországon három - általános emberjogi, kisebbségi ügyekkel foglalkozó, illetve adatvédelmi - országgyűlési biztos van, akiket kétharmados többséggel választ a parlament. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Határon túli magyarokkal foglalkozó országgyűlési biztos? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"

"Keserű Fodor Sándor Egyre javul című cikke /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./, aki a sorozatos sikertelenség miatt nem csupán a tájbasimuló RMDSZ-t veszi elő, hanem pártállástól függetlenül támadja a magyarországi politikusokat, és kétségbe vonja a magyar kormány külügyi államtitkárának véleményét is. "Nem tisztem Németh Zsolt megvédése, annál is inkább, mert nem tartom sportszerűnek a romániai magyar közéletbe való gyakori és kemény beavatkozásait." - írta Szatmári Tibor. Németh Zsolt külügyi államtitkár az Országgyűlés Külügyi Bizottsága márc. 7-i ülésén eredményként értékelte, hogy a határon túli magyar szervezetek megőrizték politikai akcióképességüket, és újra kijelentette, hogy Szlovákiában, Romániában és Jugoszláviában a kisebbségi ügyek "lélektani környezete" kedvező irányban változott. Ez így van, annak ellenére, hogy Szatmári Tibor szerint a Fidesz által támogatott határon túli csoportok nem a többséggel való együttműködést, hanem inkább a konfrontációt kedvelik. Szatmári Tibor szerint "nagy arányban csökkent visszautasítottságunk a román társadalomban." Szatmári sorolta pozitív eredményeket: A tanügyi törvényből sikerült törölni a restrikciók, a hátrányos megkülönböztetések döntő többségét. A volt szocialista államokban elsőként Romániában adtak ki diszkrimináció-ellenes kormányhatározatot. Nagyságrendekkel megnőtt a nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteinek és lapjainak állami támogatása. Megszületett a Lupu féle földtörvény, amelyet szerinte Kelemen Attila képviselőről is elnevezhették volna. Szatmári szerint "ne csak a sérelmeket és a sikertelenségeket tüntessük fel a számadásban, hanem az eredményeinket is." /Szatmári Tibor: Bizony, javul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./ A szerkesztő megjegyzése címmel Kiss János fűzött megjegyzéseket Szatmári Tibor, írásához. Fodor Sándor többnyire a véleményét mondja el bizonyos jelenségekről. A szerkesztő nem csodálkozik, ha Fodor Sándor nem éppen úgy látja a "lélektani környezetet", mint Németh Zsolt, aki hol négyszáz, hol ötszáz, hol ennél sokkal több kilométer távolságból szemlélheti például funárék Napokáját. Németh Zsolt, de Szatmári Tibor is hallott arról, hogy a tavalyi választásokon hány százalékot szerzett Funar és pártja Kolozsváron. "Mégis úgy tesznek, mintha semmit sem tudnának arról, hogy e párt tagjai választási sikerüknek megfelelően jutottak kulcspozíciókhoz minden szinten, vagy arról pláne nem hallottak volna, hogy most már ők védik a város főterén a szemétgödröket, amelyek jó négy éve javítják a "lélektani környezetet" (a többi mellett). Innen, egész közelről nézve, ebbe a lélektani környezetbe beletartozik még a Cserehát is, a csendőrlaktanyák sűrű sora, a hívek nélküli püspökség jövő-ígérete, megannyi túldimenzionált rendőrörs, számtalan "elajándékozott" (műemlékként is számon tartott) középület, avagy a köztisztviselői karban létező aránytalanság, a vissza nem kapott egyházi ingatlan, iskola, miegyéb mellett az olyan, kimondottan hangulatjavító apróság, mint az Ázsiába vissza! felszólítás." Kiss János megjegyeztea Reform Tömörülésről, hogy "már-már ők az RMDSZ is" Mi akadályozza meg abban, hogy súlyos visszaélések, az egész romániai magyarságot érintő alaptalan vádak, támadások és "vissza Ázsiába!"-szerű sértések ellen, ha nem is egy szót, de legalább (kormány- vagy ellenzéki pozícióból) egy ejnye-bejnyét néha választások után is elmotyogjanak? /Kiss János: A szerkesztő megjegyzése: Javul - de csak távolból.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította nemrég a magyar Országgyűlés február 26-át. A szocialisták mérsékelt hangnemben szóltak, egyedül Nagy Sándor parlamenti frakcióvezető adott hangot döbbenetének az ülésen elhangzott két felszólalás eszmeiségét illetően. A felszólalók - s ezt maga Nagy Sándor is elismeri - személyes fájdalmuk okán és jogán tettek "szélsőséges" kijelentéseket, de a képviselő elvárja, hogy a jelen lévő köztársasági elnök, Mádl Ferenc nyilvánosan határolja el magát a mai magyar társadalom békéjét háborító kijelentésektől. Hogy ez megtörténik-e, nem tudhatom. Thürmer Gyula, a kommunista hagyományokat nyíltan fölvállaló Munkáspárt vezetője már veszélyesnek és haszontalannak ítélte az emléknap deklarálását. Érdemes mégis továbbgondolni a történteket. Először is: miért beszélnek "diktatúrákról"? Az első fejezet 1919-re vonatkozik, amikor a Károlyi-féle fiatal demokratikus köztársaságot átjátszották Kun Béla nemzetidegen bolsevista diktatúrájának, s a Lenin-fiúk, Szamuely Tibor véreskezű komisszárjai kímélet nélkül gyilkolásztak szerte az országban, s áldozataik között volt ex-miniszterelnök, nemzethű, nemzetféltő értelmiségi, egyszerű munkás és parasztember, írta Magyari Lajos, hozzátéve, hogy nem lehet megfeledkezni az "ellentételezésről" sem, Prónay, Héjjas és Ostemburg keretlegényeinek atrocitásairól. Azokra sincs mentség. A második, a hosszú "felvonás" 1945-ben kezdődött, amikor a kommunista párt, miután kiirtotta, letaglózta politikai ellenfeleit, korábbi koalíciós partnereit, a szociáldemokratákat, a kisgazdákat, rövid úton lehetséges kommunista riválisaival is leszámolt, Rajk László, Sólyom tábornok a legismertebbek közülük. Többet pisszenés sem lehetett az országban, mert az ellenvélemény a gyűjtőfogházba, Vácra, Márianosztrára, Recskre vezetett. Vagy a bitófára. Fortélyos félelem igazgatott az országban - mint mindenütt a "béketáborban" - egészen ötvenhat őszéig, a forradalomig. Következett a megtorlás. Igenis emlékezni kell, hangsúlyozta Magyari, méltósággal, önvizsgálattal, a nemzeti megbékélés egyedül méltóságos szándékával. /Magyari Lajos: Kell-e emlékezni? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"A magyar kormány márc. 20-i ülésén jóváhagyta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot, amelyet reményeik szerint még a tavaszi ülésszak alatt elfogad az Országgyűlés, és így 2002. január 1-jén életbe is léphet - közölte Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón. A kormány becslése szerint az elkövetkező években mintegy 800 ezren fogják kiváltani a kedvezményekre jogosító magyar igazolványt, amelynek előfeltétele az illetékes határon túli szervezet ajánlása mellett az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Magyarországon, illetve ne jelentsen idegenrendészeti, nemzetbiztonsági kockázatot. /Lesz státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, várható volt a gyors jóváhagyás, ugyanis szakmailag jól előkészített szöveg került a végrehajtó elé. "Nem sikerként, inkább fontos, eredményes lépésként értékeljük a tegnapi döntést" - tette hozzá. /Moldován Árpád Zsolt: Jóváhagyták a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./"

"Mircea Geoana külügyminiszter március 25-26-án hivatalos látogatást tesz Budapesten. A tervek szerint a tárgyalások a Romániában létesítendő új magyar konzulátusok és a Gojdu-hagyaték ügyére is kiterjednek. Geoana tárgyalni fog magyar kollégájával, Martonyi Jánossal, fogadja őt Orbán Viktor kormányfő, Mádl Ferenc államelnök. Találkozik a magyar parlament külügyi bizottságának képviselőivel, és különböző politikai pártok vezetőivel, valamint a magyarországi román közösség és ortodox egyház reprezentánsaival. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"A magyar kormány jóváhagyta a szomszédos országokban élő magyarok jogairól szóló törvénytervezetet, amelyet valószínűleg még a tavaszi ülésszak alatt elfogad az Országgyűlés és így a jogszabály 2002. január 1-én életbe is léphet. Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László református püspök a napokban sorra került találkozóján is szó esett a státustörvényről. A Miniszterelnöki Hivatal közleményéből kiderül: az RMDSZ és a magyar történelmi egyházak továbbra is készek részt vállalni a tervezet végrehajtásában. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: a magyar kormány a kedvezmények jogkörébe beépítette a családtámogatást is, amelynek értelmében a legalább kétgyermekes határon túli magyar családok évente minimum 20 ezer forintos támogatásban részesülnek, amennyiben magyar oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. Markó még nem tudja, hogyan fog ez megvalósulni. Most, amikor számos erdélyi magyar család nehéz egzisztenciális helyzettel küzd, a jogszabály által biztosított támogatás segítséget jelenthet számukra. Markó Béla szerint az érdekvédelmi szervezetekre hárul a feladat, hogy az ajánlásoknak a kibocsátását megszervezzék. Erdélyben az RMDSZ rendelkezik azzal az apparátussal, amely képes ezt a munkát elvégezni. /Papp Annamária: Az RMDSZ ajánlására adhatnak magyar igazolványt Markó Béla a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Nemsokára az Országgyűlés napirendre tűzi a státustörvényt. A magyar politikai pártok között nincs egyetértés a törvénytervezettel kapcsolatban. - A törvényt nem tudjuk megszavazni, támogatni - nyilatkozta Szent-Iványi István, SZDSZ képviselő. Az MSZP óvatosabban fogalmaz, Tabajdi Csaba szerint az MSZP a végleges törvénytervezet ismerete nélkül nem tud a törvény támogatásáról nyilatkozni. Tabajdi a Szabadságnak elmondta, aggályaikat a törvénnyel kapcsolatban változatlanul fenntartják (a magyar adófizetők érdekeit figyelembe kell venni, a társadalmat a kormány nem készítette fel kellőképpen a törvény fogadására.). Az MDF megszavazza a törvényt - jelentette ki Csapody Miklós képviselő. Az MDF fontos törvénynek tartja, amely kiindulópontot jelent a trianoni békeszerződés után elszakadt magyarokkal való jogi kapcsolat újrafelvételére. A Fidesz támogatja a kedvezménytörvényt, hiszen az a választási programunkban is szerepelt - nyilatkozta Balla Mihály képviselő. A Fidesz által áhított konszenzus az SZDSZ kategorikus visszautasítása miatt sajnos nem látszik megvalósulni. /Vass Enikő: Napirenden a státustörvény az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"

"Gyertyámoson helyreállították azt az emlékművet, amelyet a szabadságharc hőseinek emeltek. Márc. 15-én itt gyűltek össze az emlékezők. "Ismét felfedeztünk egy fehér foltot kollektív tudatunk belső térképén", mondta Toró T. Tibor, Temes megye országgyűlési képviselője az ünnepségen. Eggyel szaporodott tehát a számon tartott bánsági emlékhelyek száma. /Felújított honvéd-emlékművet koszorúztak Gyertyámoson. = Temesvári Új Szó (Temesvár), márc. 23./"