Tíz éve történt a tiszai ciánszennyezés
Tíz éve, 2000. január 30-án Romániában az aranymosással foglalkozó nagybányai (Baia Mare) Aurul bányaipari vállalat létesítményéből mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezés mintegy két hét alatt vonult le a folyó hazai szakaszán, felmérhetetlen károkat okozva. Erre emlékezve a magyar Országgyűlés 2000. június 16-án február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.
A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, óriási pusztítást hagyva maga után. 2000 áprilisi becslés szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el. A folyó azonban a vártnál gyorsabban tért magához. Fürödni már a szennyezés levonulása után nem sokkal lehetett, 2002-re rendbe jött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya, s 3–4 év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában. A halászati vállalkozások vesztesége azonban óriási lett, mert csökkent a hozam, ma is magas a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma.
A magyar állam 2001-ben kártérítési pert indított az Aurul ellen, mivel az nem válaszolt a peren kívüli megegyezés iránti ajánlatra. Az elhúzódó perben 2006-ban a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletként kimondta, hogy a ciánkatasztrófáért az Aurul jogutódát, a Transgold céget terheli a felelősség.
A környezetvédőket aggodalommal tölti el az is, hogy Verespatakon egy kanadai–román cég nyíltszíni fejtésből, ciánalapú technikával akar aranyat kitermelni, ami a 2000-es katasztrófa megismétlődésével fenyegethet. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Nemzeti ügy a szórványstratégia
Megalakult a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának Szórvány munkacsoportja – jelentette be Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottságának elnöke azt mondta: kizárólag a világ magyar közösségeinek megtartásával jöhet létre hiteles nemzetpolitika.
„Mi nagyon határozottan elvárjuk a magyar politikai elittől, hogy üljünk le és néhány nemzeti minimumban egyezzünk meg" – mondta Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója.
A szórványban élő magyarok megmaradásához iskolákra és egyházi közösségekre van szükség.
„Ahol nincs anyanyelvi oktatás, ott gyakorlatilag eltűnik az anyanyelv, ahol nincs anyanyelvi igehirdetés és egyház valamint szolgálat, az ugyancsak veszélybe kerül” – tette hozzá Vetési László.
Csak néhány adat a szórványmagyarságról: Két és fél millióan élnek a nyugati diaszpórában. A másfél millió amerikai és kétszázezer izraeli magyar közül egyre kevesebben őrzik nyelvünket. A romániai szórványmagyarságot félmilliósra becsülik. 100 ezren az úgynevezett őshonos szórványhoz, a moldvai csángó közösséghez tartoznak.
„Szükséges felállítani egy nemzeti intézményrendszert, amelyik ezt a szórványmunkát végezni fogja. Meggyőződésem szerint annak az irodahálózatnak, amely a határon túl egyébként nyomaiban létezik – itt a státuszirodákra gondolok -, azoknak fontos szerepe lenne ebben” – hangsúlyozta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi És Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke.
A KMKF új munkacsoportja várhatóan a parlamenti választások után készíti el a szórványban élő magyarságot segítő stratégia tervezetét.
Duna TV. Forrás: Erdély.ma

Csángó bál. Németh Zsolt: Átfogó csángó oktatási stratégiára van szükség
- Átfogó csángó oktatási stratégiát szorgalmazott a moldvai magyarság anyanyelvhasználatának megőrzéséért Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke a XIV. Csángó Bálon szombaton este a fővárosban. A bál díszvendége Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató volt.
Németh Zsolt köszöntőjében felidézte, hogy 1989-ben Magyarországon és Romániában is összeomlott a diktatúra. Ez a fordulat lehetőséget teremtett a szabadság kivívására, amelyért azonban nap mint nap kemény küzdelmet kellett folytatni az elmúlt húsz esztendőben és ma is. Így volt, s így van Pusztinában, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Beregszászon, Szabadkán, Dunaszerdahelyen és Budapesten is - fogalmazott.
Kiemelte: a szabadság hiánya legnyilvánvalóbban Moldvában mutatkozott meg a rendszerváltozás előtt és utána. Az ott élő csángó magyarok továbbra sem használhatták anyanyelvüket sem az oktatásban, sem pedig a hitéletben. Az ezredforduló hozott áttörést az oktatás területén, amikor is beindult Klézsén, először iskolán kívül, majd egyre több csángó faluban iskolai keretek között is a magyar nyelv oktatása. Ehhez a programhoz a magyar állam hathatós anyagi támogatást nyújtott. Ma már ezer gyermek vesz részt közel húsz településen magyar nyelvű oktatásban, ez azonban csak tizede annak a tízezer moldvai tanulónak, akik valamilyen szinten beszélik a magyar nyelvet. A pozitív tendencia fenntartásához átfogó oktatási stratégiára lenne szükség - mondta.
Németh Zsolt úgy fogalmazott, merjünk hinni abban, hogy a csángó magyarok megmaradnak, és a magyar nyelvük kultúrájuk fel fog támadni.
A bizottsági elnök szólt arról is, hogy magyar nyelvet ismerő papokért a XVII. század óta folyamodtak a moldvai csángók és küzdelmüket folytatják napjainkig. Sok helyen a papok ma is tiltják híveiket a magyar nyelvű zsoltározástól, sőt a magyar nyelvű oktatásban való részvételtől.
Mint mondta, 2009. október 18. hozott történelmi fordulatot Csángóföldön, amikor együtt misézett Petru Gherghel moldvai római katolikus megyéspüspök és Cserháti Ferenc esztergomi segédpüspök a Bákó melletti Lábnyikon. Ezt követően 2009 novemberében Erdő Péter érsek vezetésével a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Romániában tárgyalt a Román Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival. A román püspökök kinyilvánították, hogy mindenkinek joga van a saját nyelvén misét hallgatni, ha ezt kívánja. A fideszes politikus üdvözölte a tárgyalásokon kimunkált megállapodást, mely kilátásba helyezi a csángó magyarok anyanyelvi vallásgyakorlását. Várjuk a további előrelépést - mondta, hozzátéve: fontos állomás lehet, hogy vasárnap Budapesten misézik együtt Erdő Péter és Petru Ghergel.
Az ellenzéki politikus köszöntötte a rendezvényen megjelent új amerikai nagykövetet, Eleni Tsakopoulos Kounalakist.
Németh Zsolt méltatta a bál díszvendégének Erdélyi Zsuzsannának is a munkásságát, mint kiemelte: a néprajzkutató összefogást hirdetett, s felhívást tett közzé az archaikus népi imák gyűjtésére. Az apokrif imádság megjelölést a tudományos élet Erdélyi Zsuzsanna javaslatára fogadta el.
A néprajzkutató munkásságáról - amelyre az idei bál is épül - Nagy Bercel, a színpadi műsor szerkesztője az MTI-nek elmondta: elsősorban a vallásos néphagyomány, a szakrális szövegfolklór, a népi Mária-kultusz és az archaikus apokrif népi szövegek kutatása terén ért el jelentős eredményeket. A Kossuth-díjas kutató tárta fel és határozta meg az archaikus népi imádság új műfaját, lehetséges történelmi aspektusait, eredetét. Itthon és külföldön több tízezer szöveget gyűjtött össze.
Az idén is zsúfolásig megtelt Petőfi Csarnokban 8 moldvai és gyimesi településről - Klézséből, Nádasfaluból, Somoskából, Pusztinából, Hidegségpatakáról, Görbepatakáról, Gyimesbükkről és Áldomáspatakáról - összesen 45 hagyományőrző zenész és táncos lépett a színpadra. Vendég volt a Fanfara Complexa, a Kobzos Együttes, a Kőketánc Gyerektáncház, a Cantigas Együttes, a Juhász Családi Zenekar, a Somos és a Szigony, a Zurgó Együttes és Enyedi Ági, valamint a Lippentő és a Szentendre Táncegyüttes.
A színpadi műsor után hajnalig tartó táncházban a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítettek a csángó magyar táncok lépéseit megtanulni. A bálhoz kapcsolódva csángó népi építészeti emlékekből és Petrás Mária keramikus alkotásaiból, valamint hagyományos csángó használati tárgyakból és szőttesekből összeállított tárlat hívta a Kárpátokon túli utazásra a vendégeket. A kiállítást Kóka Rozália énekes, mesemondó nyitotta meg. Bemutatták még Csoma Gergely Az elhagyott idő - 33 év a Moldvai csángók között című könyvét is.
A csaknem 250 ezres moldvai csángómagyarságnak csak töredéke, mintegy 60 ezer ember beszéli a magyar nyelvet, melyet azonban sem a közigazgatásában, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhatnak. Saját értelmiségi réteg, valóságos politikai érdekképviselet és egyéb önálló intézményrendszer híján a részben középkori mentalitást és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottan áll a globalizáció, a modern nacionalizmus és a Kelet-Európát sújtó gazdasági recesszió kihívásaival szemben - hívta fel a figyelmet az asszimiláció ellen küzdő népcsoport nehéz helyzetére Nagy Bercel. Hozzátette: a magyarországi értelmiségiek körében egyre többeket érint meg a szórványmagyarság és a Keleti Kárpátokon túli csángók sorsa.
Az esemény fővédnöke idén is Sólyom László köztársasági elnök volt. Forrás: MTI

(Anya)ország, kezdődik!
Azért jó erdélyi magyarnak lenni, mert nem kell négy évet várni ahhoz, hogy az ember valami rendes választási förmedvényt, baromság-folyamregényt és betarthatatlan ígéretversenyt hallgasson. Elég ehhez két esztendő is.
Erdélyi szemszögből nézve 2008-ban választottunk parlamentileg, 2009-ben választottunk államelnökileg, 2010-ben pedig végignézhetjük, amint az anyaország választ. Átmenetileg.
Az embereket egyre kevésbé érdekli úgy nagy általánosságban a politika, de valljuk be, az erdélyi magyar ember mindig valahogy megbabonázva figyeli, vagy inkább lesi, hogy mi történik Magyarország jelenlegi határain belül a köz ügyeit intéző, de leginkább elintéző, sok esetben pedig gátlástalanul lenyúló elittel. Valamivel kevesebb mint két hónap múlva, április 11-én, illetve április 25-én az anyaországi magyarok megválasztják az új Országgyűlést és az új miniszterelnököt.
A szlovákok már visítanak, Ficóék fokhagymakoszorúval nyakukban, szentelt vízzel és feszülettel a kezükben tűnnek fel időnként a nemzetközi nyilvánosság színpadán, mondván, hogy Orbán Viktor az ördög maga, aki kénköves lángokkal égeti fel a maradék szlovák–magyar tárgyalási hajlandóságot és esélyt.
Valóban, egyre többen valószínűsítik, hogy az idei választásokat a Fidesz magasan megnyeri. Erre még akkor is van esély, ha közvetlenül a választások előtt a polgáriak jó szokásukhoz híven, bízva a győzelemben, elkövetnek néhány olyan hibát, ami miatt az előző két választást is elveszítették.
Akkor, egymás után kétszer is – 2002-ben és 2006-ban – nagyon sokan voltak, de nem voltak elegen. Most viszont valóban sokan vannak. A közvélemény-kutatások helyenként 40 százalékpontos fölényről beszélnek. Ez modern demokráciákban akkora előny, amit Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje akkor sem tud ledolgozni, ha maga Orbán Viktor segít neki.
Mesterházyt nem véletlenül tolta a napra a kormányzó párt. Ő még annyira fiatal, hogy az MSZP legnagyobb vereségét is képes elszenvedni, hatvanéves korára teljesen kiheveri a kudarcot és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Viszont manapság az MSZP színeiben azzal kampányolni, hogy valaki a párt saját nevelésű utánpótlásvonalából származik, nem a legszerencsésebb dolog. Lehet, a Zuschlag-ügy után jobb lett volna Kovács Lászlót indítani, azon az alapon, hogy mindegy, ki az, csak fiatal, Zuschlag generációbeli ne legyen.
Mellesleg a BKV-körüli híresztelések is alaposan próbára teszik Mesterházy hitelességét, úgyhogy nem is annyira választási verekedés elé néz Magyarország, hanem egy irdatlanul nagy verés elé. Persze a Fidesz-faktor még szépíthet a nagy fölényen, de várjuk ki a végét.
A kampány Magyarországon megkezdődött. Azt még nem tudni, hogy az előző évekhez viszonyítva mennyire lesz durva és gátlástalan, ocsmány és gusztustalan, sok jóra azért ne számítsunk. A határon túli magyarok kérdése valószínűleg ismét tét lesz egy, az ügyhöz képest jelentéktelen kártyaparti valamelyik játékában.
Orbán Ferenc, honline.ro. Forrás: Erdély.ma

Németh Zsolt: Megroppant az egységes határon túli magyar politika az elmúlt nyolc évben
A határon túli magyar és a magyarországi politikai szervezetek közötti egyeztetési mechanizmusnak az újjáalakítását tartja szükségesnek Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának az elnöke a Krónika című napilap hétfői beszámolója szerint.
A politikus Kolozsváron tartott előadást az erdélyi evangélikus-lutheránus püspökség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének a meghívására. Németh Zsolt szerint az utóbbi nyolc évben megroppant az egységes határon túli magyar politika, a kormányzásra készülő polgári-nemzeti oldal számára azonban fontos kiindulási pont a Kárpát-medencei magyarság együttműködése.
A lap szerint Németh úgy fogalmazott, hogy az egész anyaországi államigazgatást át kell hatnia a nemzetpolitikai szemléletnek. A Kárpát-medencei magyar–magyar párbeszéd tekintetében sikertörténetnek nevezte az Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyet szerinte a Magyar Szocialista Párt azért szüntetett meg 2004 novemberében - írja a Krónika -, mert tarthatatlannak tartotta, hogy a határon túli szervezetek támogatják a kettős állampolgárság megadását.
„Még nincsenek leülepedett elképzeléseink a határon túli szervezetek kapcsolatrendszere ügyében, de mindenképpen újjá kell alakítani az egyeztetési mechanizmust, mégpedig egy Máért típusú, minden legitim magyar szervezetet befogadó fórum keretében” - mondta a fideszes politikus.
Üdvözölte Románia és a Moldovai Köztársaság közeledését, az amerikai rakétapajzs Romániába telepítéséről pedig úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság hosszú távú biztonságát is szolgálja - olvasható a Krónikában. Forrás: Paraméter.sk

Szembenézés a kommunizmussal
Tőkés László európai parlamenti képviselő tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján beszámolt a február 24-26-a között lezajlott prágai nemzetközi konferenciáról, amely A kommunizmus bűnei címet viselte. A konferencia fővédnökségét Jan Fischer cseh miniszterelnök vállalta, a szervezők a védnökségre rajta kívül olyan személyiségeket kértek fel, akiknek élete és munkája a kommunizmus elleni harcot fémjelzi, mint amilyenek Romániából Tőkés László európai parlamenti képviselő, Tunne Kelam észt, Milan Zver szlovén és Jana Hybášková volt cseh EP-képviselők.
A konferencián Tőkés az igazságszolgáltatás elmaradásának következményeiről szóló tanácskozást felvezető előadásában kijelentette: nem alkalmazhatunk kettős mércét a totalitarizmusok megítélésében. Idézte Kelamot: „A nácizmus és a kommunizmus ikertestvérekként, kéz a kézben robbantották ki a második világháborút.” A magyar Országgyűlésben néhány nappal ezelőtt elfogadott jogszabályra visszautalva érthetetlennek minősítette, hogy míg a holokauszt tagadását büntetik, a kommunista terror tagadásával szemben a legtöbb országban bűnös engedékenység érvényesül. A három napos tanácskozás végén a résztvevők egy közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben egyebek mellett leszögezik: „Mivel az emberiség ellen elkövetett kommunista bűncselekmények kivizsgálása és az ezen ügyekben való igazságtétel nem tartozik a létező nemzetközi bíróságok jogkörébe, az Európai Unión belül egy új nemzetközi bíróság létrehozását indítványozzuk, amelynek feladata a kommunizmus bűneinek kivizsgálása. Ez a bíróság a nácizmus bűneit kivizsgáló és elítélő Nürnbergi bírósághoz, illetve a volt Jugoszláviában elkövetett bűnök kivizsgálására létrejött bírósághoz hasonló módon vizsgálná ki és ítélné el az emberiség elleni elkövetett kommunista bűncselekményeket.”
Az erdélyi képviselő ugyanakkor felháborodását fejezte ki Marius Oprea és Dinu Zamfirescu eltávolítása miatt a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet, illetve a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet éléről. Ennek kapcsán megjegyezte: készülvén a Temesvári Kiáltvány megszövegezésének 20. évfordulójára, fontos felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy annak a 8. pontja – amelynek értelmében volt szekusok, pártaktivisták és pártvezetők 12 évig, azaz három mandátum idejéig nem tölthettek volna be köztisztségeket – 1990 után nem teljesült. Sajtókimutatásokat idézve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke rámutatott, hogy még a forradalmárigazolvánnyal rendelkezők között is találhatunk volt szekusokat, illetve arra, hogy mennyi volt szekuritátés és egykori pártaktivista politizál mai napig aktívan a különböző román pártok és a RMDSZ színeiben. Magyar részről két személyt említett példaként: Fazakas László volt margittai lelkipásztort, akit előbb román parlamenti képviselőként, majd püspökjelöltként „futtattak” a bihari RMDSZ vezetői, és akiről egyértelműen bebizonyosodott, hogy kollaborált a volt pártállami titkosrendőrséggel. Az ő egyik fő támogatója Lakatos Péter jelenlegi román parlamenti képviselő volt, aki tíz éve a bihari RMDSZ prominense. Róla tudni lehet, hogy tűzoltótisztként az 1989 előtti román belügyhöz tartozott, tehát a Temesvári Kiáltvány 8. pontja rá is vonatkozik. Mennyivel előbb tartanánk, ha 1990-ben érvényt lehetett volna szerezni ennek a követelésnek – mondta Tőkés László. Rendet kell tenni az egyházakban, a közéletben és a társadalomban is, szögezte le az EP-képviselő, és ő elkötelezett ez ügyben.
Húsz év múlva sem tudjuk, hogy kik voltak az ún. „terroristák”, kik írták a marosvásárhelyi Fekete Március forgatókönyvét, vagy kik a felelősök a bányászjárásokért – sorolta az EP-képviselő. Létezik egy összetett és nagyon konkrét kimutatás ezekről az esetekről, és amennyiben Traian Băsescu államfő és Laura Codruţa Kövesi főügyész tartják a szavukat, akkor remélhetően előbb-utóbb talán ki is vizsgálják a közelmúltunk szégyenfoltjait. A február 16-án közzétett szekus-lista további nevekkel bővült, jelentette be Tőkés László, így már 136-ot tartalmaz.
Zárszóként az EMNT elnöke kifejezte reményét, hogy a prágai nemzetközi értekezlet új lendületet ad a kommunizmus bűnivel való szembenézés folyamatának, és a remélt európai támogatással itthon is sikerül felelősségre vonni a bűnösöket. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Németh Zsolt: A jövőben Románia lehet Magyarország fő stratégai partnere
Köztudott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban nem volt mindig felhőtlen a magyar-román viszony. 1989 egymásra találásának szabadságélménye és 1990 marosvásárhelyi etnikai konfliktusának hidegzuhanya: két véglet, amelyek között 20 évvel ezelőtt meglehetősen bizonytalanná vált, mit hoz a rendszerváltás a magyar-román kapcsolatok számára.
Köztudott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban nem volt mindig felhőtlen a magyar-román viszony. 1989 egymásra találásának szabadságélménye és 1990 marosvásárhelyi etnikai konfliktusának hidegzuhanya: két véglet, amelyek között 20 évvel ezelőtt meglehetősen bizonytalanná vált, mit hoz a rendszerváltás a magyar-román kapcsolatok számára.
Az alapállás aztán hamar letisztult: Budapest a kisebbségi jogok elismerését, Bukarest a határok sérthetetlenségének megerősítését követelte. Erős integrációs érdekek és azonos politikai családhoz tartozó kormányok kellettek ahhoz, hogy ebben a bizalmatlan hangulatban, 1996-ra megszülessen a Magyar-Román Alapszerződés – a kollektív jogok és autonómiaigény feladásával.
Ugyanebben az évben vált először kormánytényezővé Bukarestben az RMDSZ, és ez a magyar-román államközi kapcsolatokban is hangnem-váltást eredményezett. Néhány kezdeti ideges reakció után a román fél a magyar-magyar „diplomáciai" érintkezéseket is elfogadta: az ezredforduló után szokásjoggá vált, hogy a magyar vezetők bukaresti tiszteletkörök nélkül is ellátogathatnak Erdélybe. 2005 óta évente rendeznek közös kormányüléseket – már amikor a találkozó nem esik a román vagy a magyar választási kampány áldozatául. A kapcsolatoknak kétségtelenül jót tett a két ország NATO- illetve EU-tagsága, de a már-már tabumentes viszony manapság sem mentesül az olyan döccenőktől, mint a magyar elnöki különgép légtérhasználatának megtagadása Romániában, egy diplomáciai levelezésben vétett pontatlanság ürügyén.
„Ha az a célkitűzésünk, hogy egy erős Közép-Európát kell létrehoznunk, hiszen nem tudjuk saját magunk az életünket befolyásoló legfontosabb kérdéseket megoldani szomszédaink nélkül – akkor megkerülhetetlen Románia és Lengyelország Magyarország számára. Viszont ha együtt tudunk működni a lengyelekkel, illetőleg a románokkal, akkor egy működőképes együttműködést lehet kialakítani. Ha felmérjük az érdekeit ennek a három országnak, úgy tűnik, van egy reális lehetőség. (...) Romániának és Lengyelországnak a biztonságpolitikai jelentősége is kiemelkedő – például a rakétavédelmi rendszer döntése, nekünk magyaroknak ráadásul az erdélyi magyarság miatt Románia mindig is kiemelkedően fontos partnerünk volt, az erdélyi magyarok jövője szempontjából is" – mondta Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke.
Németh Zsolton, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökén kívül a Duna Televízió székelyudvarhelyi stúdiójában Korodi Attila, a román parlament külügyi bizottságának elnöke is vendég volt, akikhez a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, az autonómiatörekvésekrők, illetve a schengeni csatlakozást követő lépésekről intéztek kérdéseket.

Átszabják a nemzetpolitikát – Egyenrangú párbeszéd kellene a határon túliakkal
Megdöbbent a szlovák hazafiassági törvényen a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állandó bizottsága. Németh Zsolt szerint változások várhatók a magyar nemzetpolitikában a választások után.
Utolsó ülését tartotta a 2006–2010-es magyarországi országgyűlési ciklusban csütörtökön a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) állandó bizottsága. Mint ismert, a KMKF 2004 decemberében alakult Szili Katalin, a parlament korábbi szocialista elnöke kezdeményezésére, és az a célja, hogy tagjai tanácsokkal segítsék az Országgyűlés munkáját. A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, valamint a Magyarországgal szomszédos országok legitim kisebbségi szervezeteinek delegáltjai. A KMKF munkájában azonban a baloldali kormányzatok nem képviseltették magukat. Erre is utalt tegnapi nyilatkozatában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. Az ellenzéki politikus azt mondta a Duna Televízióban, hogy „a nemzetpolitika alapvető feladata lesz újraalakítani a magyar–magyar egyeztetési mechanizmusokat”. Szerinte a KMKF helyettesítette ugyan a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), ám az utóbbi szervezet mégis több volt, hiszen tevékenységében részt vett a kormányzat is. „Most a kormányzat gyakorlatilag bojkottálta a parlamenti képviselők együttműködését, ami nem tartható fenn. Az egyenrangú párbeszéd a nemzetpolitikában az előfeltétele a nemzetpolitikai újrakezdésnek” – jelentette ki Németh Zsolt. Az állandó bizottság csütörtöki ülésén megdöbbenését fejezte ki a szlovák hazafiassági törvény miatt. Mint rámutatott, a politikai szélsőség „nemcsak a magyar nemzet Szlovákiában élő részét fenyegeti, hanem a szlovák demokráciát is, és veszélyezteti az európai biztonságot”. Az április elsején életbe lépő szlovák jogszabály szerint minden osztályban kötelezően ki kell függeszteni a nemzeti címert és zászlót, az alkotmány bevezetőjét, a himnusz szövegét, és az iskolákban minden hét elején le kell játszani a himnuszt.
A bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a KMKF tizenkét stratégiai dokumentumot alkotott meg, „már csak végre kell hajtani őket”. A teljes egyetértéssel elfogadott stratégiák a többi között az oktatással és a kultúrával, a szórványban élők helyzetének javításával foglalkoznak, továbbá a határ menti térségek együttműködési lehetőségeivel a gazdaság és a közúthálózat fejlesztésében.
Kristály Lehel. Forrás: Magyar Hírlap

Három napig magyar (Romákat tüntettek ki a Terror Házában)
Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok! — ezt a szállóigévé vált mondatot kiabálták húsz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen a város minden pontjáról összesereglő cigányok a botokkal és kövekkel felfegyverzett, félrevezetett, leitatott, feldühödött, zömmel környékbeli románok gyűrűjébe került magyaroknak. Egyiküket múlt héten Petőfi Emléklap a Helytállásért elismeréssel tüntették ki a Terror Háza Múzeumban, ahol a húsz évvel ezelőtti véres eseményekről és azok áldozatairól emlékeztek meg.
A kitüntetettek között volt Lőrinczi József, Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter Kis Péter, Tóth Árpád és Puczi Béla, utóbbi három egykori elítélt már csak posztumusz elismerést kapott. Balog Zoltán, a magyar Országgyűlés Emberjogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke úgy vélte: húszéves adósság megkésett visszafizetését kezdte meg a magyarság a mostani kitüntetés és emlékezés gesztusával. Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója emlékeztetve arra, hogy a húsz évvel ezelőtti magyarellenes pogrom kitervelője és irányítója a megbuktatott pártállami elit és a Szekuritáté volt, arra is felhívta a figyelmet, hogy bár ismertek a pogrom irá­nyítói, a történtek után egyetlen románt sem vontak felelősségre, viszont húsz magyar cigány komoly börtönbüntetést kapott. A magyarok ellen feltüzelt és felbérelt 1500 románnal elhitette a hatalom, hogy Erdély ki akar szakadni Romániából, és megostromoltatták velük az RMDSZ székházát, ahol mindössze 79 magyar tartózkodott a padláson, szétzúztak mindent, amit ott találtak, majd szabad elvonulást ígértek a magyaroknak, de ezt nem tartották be, Sütő András írót ekkor verték meg úgy, hogy elvesztette fél szeme világát — folytatta. Tőkés László európai parlamenti képviselő kitért arra: a magyarok március 15-i ünnepsége adott alkalmat arra a román titkosszolgálatnak, hogy a magyarok ellen pogromot szervezzen. 1990-ben a román kormány Magyarországra kente a marosvásárhelyi vérengzés kirobbantását, a vádaskodás leple alatt pedig ,,újjáalakították a régi kommunista titkosszolgálatot ugyanabban a szellemben, a posztkommunizmus egyik alapintézményeként". Kincses Előd, a Maros Megyei Nemzeti Megmentési Front akkori alelnöke szerint azért nem sikerült a nemzetek közötti összefogás, mert a rendszerváltás során hatalomra kerülők nem voltak érdekeltek Románia demokratikus útra terelésében.
Puczi Béla emlékezik
A tavaly Magyarországon elhunyt Puczi Béla egyike volt annak a hat embernek, akit a húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi összecsapások után őrizetbe vettek. Magyarországra menekült, a Roma Sajtóközpont munkatársai készítettek vele interjút, az ő és a romák szemszögéből meséli el a három nap történetét.
,,Azért a forradalom után nem telt bele sok idő, és a nép érezte, hogy valahogy nem jó úton halad ez a demokratizálás. (...) Aztán a munkahelyek is mind kezdtek megszűnni, és egyre több volt az összekoccanás a magyarok meg a románok között. Tizenkilencedikén délelőtt pálinkáztunk a víkendtelepen néhány baráttal, aztán hazamentem, lefeküdtem. Délután azzal költ a feleségem, hogy megjött az első hullám, egy kisebb csoport Hodákról, megvertek néhány szentgyörgyi magyart, és mentek tovább, be Vásárhelyre. Aztán estefelé jöttek többen a hírrel, hogy az RMDSZ-székháznál megy a csata. A fiam s még néhányan a segítségükre indultak. (...) Akkor éjjel már senki nem aludt. Őrségben volt mindenki, cigány, magyar. Másnap reggel aztán megindultak a hodákiak. Mindenki az utcán volt, a magyar pap meghúzatta a harangokat, később meg is hurcolták érte. (...) Azzal etették be őket, hogy Vásárhelyen a magyarok ölik a román gyerekeket. Kitudódott az utolsó tárgyalásunkon, már a román asszony vallotta be, hogy a férje úgy be volt itatva, hogy a saját házát fejszével vágta le. (...) Beálltunk a tömegbe, hallgattuk a beszédeket. Köztünk és a románok között egy vékony kordon rendőrökből meg sorkatonákból. Ekkor érkeztek meg a marosvásárhelyi cigányok Gondos Károly és Boldizsár Máté vezetésével, irtó sokan. Nem tudták először, ki a román, ki a magyar, odakiáltottak hát románul: hol vagytok, testvérek? A románok visszakiáltottak: itt vagyunk. Na jó, ha ott vagytok, akkor megyünk mi nektek. Előbb a magyarok sem tudták, hogy kik azok, egyikőjük elkiáltotta magát: ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok! Így kezdődött el a románok kiverése a városból. A harc nem tartott tovább két óránál, de a hajsza egész reggelig folyt."
Részlet Puczi Bála Három napig magyar című könyvéből — Roma Sajtóközpont, Budapest, 2000. (Összeállítás a www.mult-kor.hu nyomán) Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az Igazság Fáklyás Menete
Mintegy másfélezren gyűltek össze a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt 2010. március 19-én, pénteken este, hogy a húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékezve részt vegyenek az Igazság Fáklyás Menetén.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Tőkés László EP-képviselő irodájaés a Pro Europa Liga (PEL) által szervezett megmozduláson Kincses Előd ügyvéd, egykori marosvásárhelyi vezető magyarul, míg Smaranda Enache, a PEL társelnöke románul olvasta fel a szervezők Felhívását, amelyet Traian Băsescu államfőhöz, Emil Boc miniszterelnökhöz és Laura Codruţa Kövesi főügyészhez intéztek.
A húsz éve történt marosvásárhelyi pogromkísérlet kapcsán a Felhívás szövegezői rámutatnak: a civil társadalom, az erőszak áldozatai és a sajtó többszöri sürgetése ellenére az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről az igazságot ma sem ismerjük, ahogy nem ismerjük a teljes igazságot az 1989. decemberi forradalomról sem és az azt követő bányászjárásokról sem, mivel az igazságszolgáltatás a mai napig nem volt hajlandó feltárni az akkori történéseket. Mint megfogalmazzák: a tények fel nem tárása és a bűnösök meg nem nevezése miatt – húsz év után is – a magyar közösségre igazságtalanul rásütik a kollektív bűnösség fájdalmas bélyegét és ez egy demokratikus társadalomban elfogadhatatlan. Épp ezért a Felhívás támogatói kérik azoknak az azonosítását, akik eldöntötték és megszervezték a felfegyverzett parasztok Marosvásárhelyre való beszállítását, akik megszervezték a népi milíciákat és a székelykocsárdi állomásig szállították azokat a bányászokat, akiket a marosvásárhelyi polgárok ellen akartak bevetni, valamint azoknak az azonosítását, akik Zalatnán és a Mócok földjének más helyiségeiben mozgósítottak azért, hogy az ottani lakosságot Marosvásárhelyre szállítsák.
„Kérjük, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően mindazokat büntessék meg, akik 1990. március 19-én értelmi szerzői voltak az RMDSZ, NKDP és NLP székházai megtámadásának és feldúlásának, az ezeket védő marosvásárhelyi polgárok súlyos bántalmazásának, illetve akik egy napra rá, március 20-án megszervezték a Marosvásárhely főterén békésen tüntető polgári lakosság elleni erőszakos megnyilvánulásokat” – áll a dokumentumban.
A Felhívás felolvasása után a fáklyásmenet résztvevői – jelentős karhatalmi biztosítás mellett – a volt RMDSZ-székházhoz vonultak, ahol Tőkés László püspök románul, illetve Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius esperes magyarul mondta el a Miatyánkot. Az emlékezők innen Sütő András és Jakabffy Attila sírjához vonultak, és a kegyelet gyertyái mellett nemzeti imáinkkal tisztelegtek a marosvásárhelyi hősök előtt.
Közös múlt, közös jövő
A Szeretet Márciusa elnevezésű rendezvénysorozat másnapján délelőtt 10 órától kezdődött a „Közös múlt, közös jövő – otthon, Európában” című konferencia, amelyen házigazdaként Kali István, a maros-megyei EMNT elnöke köszöntötte a Deus Providebit Tanulmányi Ház konferenciatermét zsúfolásig megtöltő résztvevőket.
Tőkés László EP-képviselő, a rendezvénysorozat kezdeményezőjeként megnyitó előadásában abbéli reményét fogalmazta meg, hogy „emlékezésünk békévé oldja a múltat”. Mint mondta: a közös rendezvény a megbékélést szolgálja, ilyen értelemben köszönetet mondott a PEL-nek és kiemelten Smaranda Enache emberjogi harcosnak, valamint Kincses Előd „egykori és jelenlegi ügyvédjének”, hiszen szomorú aktualitás, mutatott rá Tőkés, hogy a marosvásárhelyi bíróságokon Kincses Előd képviseli a Ștefan Gusă tömeggyilkos tábornok szobrának felállítását megakadályozni kívánó keresetüket. Az EMNT elnöke ugyanakkor hiányérzetének is hangot adott, amiért az RMDSZ nem vállalt közösséget ebben a rendezvénysorozatban. Elismeréssel említette a Bernády György Alapítvány által készíttetett tizenkét órás dokumentumfilmet, amely érdemben hozzájárul a múltfeltáráshoz, talán sikerül leépíteni az épp húsz évvel ezelőtt erőszakolt sztereotípiákat, jelentette ki az egykori temesvári lelkipásztor, mint ahogyan a román közszolgálati televízióban sugárzott háromrészes filmsorozat is ezt a célt szolgálja.
Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azokat a megnyilvánulásokat sem, amelyek a román szélsőségek köreiből indulnak, és a magyar veszély újbóli feljátszásával gyakorlatilag az önigazolást keresnek. A püspök ezzel a szombatra, épp március 20-ra tervezett maroshévízi román nagygyűlésre utalt, és amint megfogalmazta: a szeparatizmus vádját már megint azért veszik elő, hogy az egységes székelyföldi régió tervét ellehetetlenítsék.
1989, Temesvár: a hiteles forradalmat jelenítette meg – jelentette ki az erdélyi EP-képviselő. Ezzel szemben – „Temesvár szellemével” ellentétesen – 1990 márciusának Marovásárhelyét „Ceuşescu kísértete” járta be. Temesvár szolidaritáson, tolerancián és szereteten alapuló összefogását a gyűlöletre és a mondvacsinált ellenségképre alapozott „ellenforradalom” törte meg.
A biztató kezdet – Temesváron a bűnösök elleni per, a Temesvári Kiáltvány, a Nemzeti Megmentési Front kisebbségbarát nyilatkozata stb. – után a rendszerváltozást eltérítették, mondta a püspök. A gyűlölet forgatókönyve a marosvásárhelyi Fekete Márciusba torkollott: nem interetnikai konfliktusról kell beszélnünk, hangsúlyozta Tőkés, hiszen nem egy szimmetrikus viszonyról volt szó: inkább agresszorokról és áldozatokról van szó. Mindezt azért tervezte meg a volt kommunista nómenklatúra, hogy visszatérhessen a hatalomba a Szekuritáté, berendezkedtek a posztkommunista erők, elindultak az első „szabad” parlamenti választáson – végezetül a kommunistáknak és a titkosszolgálatnak sikerült átmentenie a hatalmukat. Ma, Marosvásárhelyen nem egyedi megemlékezést tartunk, hívta fel a figyelmet az EMNT elnöke, hanem az egész térségünket sújtó, a volt szovjet tömb országaiban két évtizede tartó visszarendeződés ellen, a posztkommunista struktúrák továbbélése ellen tiltakozunk.
A rendszerváltozást folytatnunk kell, szögezte le Tőkés László, az 1989-ben elkezdődött folyamat eredeti szellemében harcoljunk a jóvátételért, azonosítsuk a bűntettek elkövetőit, vonjuk felelősségre őket. Nemzetközi példák egész sora mutatja, hogy bő két évtized után immár Európa is képes szembenézni a kommunizmus örökségével, az Európa Tanács, az Európai Parlament, az Európai Néppárt elítélték a bűnös rendszert, illetve a volt kommunista blokk országainak múltfeltáró intézetei képviselőinek prágai tanácskozásán még egy nemzetközi büntetőbíróság felállításának igénye is megfogalmazódott. De a nemzeti kormányoknak is megvan a saját felelősségük a kommunista múlttal való őszinte szembenézés tárgykörében – ezt a cél kívánja szolgálni a konferencia is, zárta beszédét Tőkés László.
Smaranda Enache köszöntő beszédében többek között felvillantotta Kincses Előd és az ő közös sorsát: 1990 márciusa után mindkettőjüket közellenségnek kiáltották ki, őt munkahelyéről is eltávolították, illetve megakadályozták, hogy mindketten elinduljanak a rákövetkező parlamenti választáson. A PEL társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a civilszféra hozzájárulása a múltfeltáráshoz: ezért szervezték a fáklyásmenetet, és ezért is nagy öröm, hogy a konferencián a magyarok mellett részt vesznek román és zsidó történészek is. Az emberjogi harcos rámutatott: a nemzeti kisebbségek jogaiért, külön tekintettel a magyar közösségre továbbra is ki kell állni, mert az erdélyi magyarságot történelmi múltja miatt ez megilleti, másfelől a kisebbségek ezt igénylik is.
Kincses Előd köszöntőjét azzal a kérdéssel indította: eljutottunk-e a Fekete Márciustól a Szeretet Márciusáig? Az egykori marosvásárhelyi vezető szerint a szeretet márciusa még vágyálom, előíró jellegű jövőkép, akárcsak a tízparancsolat. Épp azért, mert a román és magyar közösség a maga két külön világát építi, számára nagyon disszonánsnak tűnik, jelentette ki az ügyvéd, hogy RMDSZ nem vett részt a fáklyás felvonuláson, mint ahogyan a román pártok sem. „Annak idején nem UDMR-ét alapítottunk, hanem RMDSZ-t, és szeretnénk, ha így is viselkedne” – mondta az egykori marosvásárhelyi hős, akit a fekete március után emigrációba kényszerített az akkori román hatalom.
A megnyitó előadások után Korpos Dalma, Tőkés László kolozsvári irodájának vezetője felolvasta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövetének levelét, Gróh Gáspár, Mádl Ferenc kabinetvezetője az egykori köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Király Károly egykori erdélyi magyar politikus is levelet intézett a résztvevőkhöz, amelyben egyebek mellett ezt írta: „A márciusi események nem spontán, nem román-magyar ellentétekből születtek, hanem mesterségesen táplált, szervezett és kirobbantott hatalmi, kormányzati eszközökkel támogatott, tragikus események voltak. Emlékeinkből kitörölni nem szabad, a múltat megváltoztatni nem lehet. De ha kellő tisztelettel és alázattal viszonyulunk hozzá, útravalóul adhatjuk a levont tanulságokat gyermekeink és unokáink részére.”
Ezután az EMNT által meghirdetett „Családom fekete márciusa” című, esszé– vagy interjú-pályázat nyerteseinek adta át a díjakat Farkas Márta zsűrielnök. A középiskolás diákok és egyetemi hallgatók által beküldött pályaművek közül III. helyet Kusztos Dávid, a marosvásárhelyi Református Kollégium IX. osztályos tanulója, a II. díjat Dénes Hunor Levente, volt Bolyais diák, II. éves joghallgató, ezzel egyenértékű különdíjat Simon Alíz Tímea, a Művészeti Líceum tanulója, míg a fődíjat Szabó Dániel, II. éves egyetemi hallgató nyerte el.
A marosvásárhelyi magyarok mellett harcoló, emiatt igazságtalanul bebörtönzött és üldözött magyarok és magyar-cigányok helytállásukért nemrégiben a Terror Házában megkapták a Petőfi emléklapot – a konferencián pedig Bajnai Gordon miniszterelnök levélben értesítette őket, hogy a Kisebbségekért Díjat adományoz nekik, miután jogszabály-módosítással azt külhoniakra is kiterjeszti. A díjakat Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyar Országgyűlés Emberjogi Bizottságának elnöke és Schmidt Mária, a Terror Házának igazgatónője adta át Lőrincz Józsefnek, Szilágyi Józsefnek, Sütő Józsefnek. Puczi Béla érdemeit post mortem ismerhetjük csak el, az ő díját felesége, Puczi Mária vette át. További posztumusz elismerésben részesült: Szilveszteri Kis Péterés Tóth Árpád – hozzátartozóik annyi sérelmet és megaláztatást szenvedtek el 1990 márciusa utáni két évtizedben, hogy sem a budapesti díjátadóra, sem Marosvásárhelyre nem jöttek el, nevükben Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános vette át a díjat.
Az ünnepélyes díjátadókat követően két tömbbe csoportosítva került sor a konferencia előadásaira. Balog Zoltán a teológiában ismert „helyettes elégtétel” fogalmából indult ki. Helyettes elégtételről akkor beszélünk, amikor nekünk kellene valamiért helytállnunk, felelősséget vállalnunk – de nem tesszük, viszont van valaki, aki ezt helyettünk megteszi. A fideszes politikus rámutatott: Közép-Kelet-Európában ez gyakorta előfordul, és nagy dolog, hogy vannak olyanok, akik képesek erre. A marosvásárhelyi roma hősök példáját azért tartotta fontosnak, mert a roma-probléma egész Európa számára egyre akutabbá válik, és a rengeteg – politikai manipuláció eszközeként felhasznált – negatív példa mellett szükségünk van a pozitív példák felmutatására. Ez a mi felelősségünk, jelentette ki Balog, ezeket a példákat kell mindig szembeállítanunk azokkal, akik minket akarnak szembeállítani.
Az első előadássorozatban felszólalt Wiliam Totoc, berlini újságíró, számtalan tanulmány és könyv szerzője, aki az „Egy fiatal harcos portréja” című filmet esettanulmányként bemutatva a feléledő román szélsőséges mozgalmakról beszélt, elítélve a múlt misztifikálását és a nacionálkommunizmus meghosszabbítását.
Matuska Márton délvidéki újságíró arról a „csodáról” beszélt, hogy Trianon után 90 évvel egy magyar ember felszólalhat a szerb parlamentben, Boros Zoltán televíziós szakember a Marosvásárhelyen húsz évvel ezelőtt létrejött, mesterségesen táplált „tömeges pszichózis” rejtelmét boncolgatta. A média felelősségét hangsúlyozta Éhn József, a Társaság a Kárpát-Medencei Magyarságért elnöke is. Dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi események résztvevőjeként emlékeit elevenítette fel, és rámutatott: „Húsz év eltelt, és ma már egészséges összegzést végezve szükség szerint önkritikusnak kell lennünk. További kérdéseket kell feltennünk magunknak. Miért fogyunk napról napra, és miért csökken a magyar emberek közötti szolidaritás? Miért nem tudunk olyan értékrendet teremteni a sorainkban, amely a krisztusi szeretetre épül? […] Miért nem tanultunk eleget 1990 fekete márciusából?”
Hozzászólásában Tófalvi Zoltán történész a hiteles adatok nyilvánosságra hozatala mellett érvelt, míg Mircea Suhăreanu a Pro Europa Liga részéről Marosvásárhely fokozatos elrománosítása mellett tanúskodott.
A konferencia második paneljét Schmidt Mária történész előadása vezette fel, aki párhuzamot vont a 2006. őszén történt budapesti eseményekkel. A Terror Háza vezetője véleménye szerint 2006-ban is a hatalom provokálta az embereket. Tanulságként megfogalmazta, hogy a provokációt mindig és mindenkor le kell leplezni. A történész at kérteTraian Băsescu államfőtől, hogy tegye meg azokat a gesztusokat, amelyekkel a Fekete Március sebeit be lehetne gyógyítani.
Gabriel Andreescu bukaresti emberjogi harcos felhívta a figyelmet arra, hogy a tragédián túl léteznek olyan momentumok, amelyekről nem beszéltünk eddig. 1990 márciusa után a magyar kérdés olyan szinten tevődött fel, amelyhez az addigi kurzuson szocializálódott román értelmiségek nem szoktak hozzá.. A központosító, homogenizáló államszemlélet addig nem engedte meg, hogy a kisebbségi kérdést érdemben feltegyék, mutatott rá a szakember. A zsidók nélküli antiszemitizmus kérdését leválasztva a problémakörről, Andreescu szerint a kisebbségek mai napig egyfajta provokációt jelentenek a többségi, homogén nemzetben gondolkodók számára. A másfélmilliós magyar közösségnek saját kultúrája van, érvelt a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó professzor, teremtő módon járulnak hozzá az ország életéhez. Ezért a jövő nagy tétje a magyar régiók létrejötte lesz.
Balog Zoltán rövidre fogott előadásában a konferencia mottójaként választott tételt boncolgatta, mely szerint a jövő csak igazságra épülhet. A politikus kijelentette: nem a történelmi igazságról van szó, hanem az egyetemes emberi és a kisebbségi jogok alapján levezethető igazságról, a demokratikus jogállam igazságáról. Az emberjogi bizottság elnöke kijelentette: fundamentális kérdésekben nem lehet engedni. Még azokban sem, amelyek nem népszerűek a saját körünkben: mert ha ezekben engedünk, erkölcsi jogainkat veszítjük el, hitelességünket és legitimitásunkat. Az erőszak a gyávák eszköze, mondta Balog, és sajátosan közép-kelet-európai történet az, amikor a társadalmi békét a polgároknak kell megvédeniük az államhatalommal szemben. Végezetül megosztotta azt a spirituális tapasztalatát, mely szerint végső soron mindig az igazság győz a jogbitorlókkal szemben.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke arról beszélt, hogy az elszakadt részeknek figyelniük kell egymásra, mert tapasztalataink kiegészítik egymást. Ugyanakkor a nemzeti integráció mellett tett hitet, a magyar kormány nem hagyhatja a határon túli magyar közösségeket. A határmódosítás nélküli politikai integráció két pillére: az autonómia és kettős állampolgárság – fogalmazta meg a délvidéki politikus.
Mikola István volt egészségügyi miniszter előadásában rákérdezett: valóban a szeretet márciusa lett a gyűlölet márciusából? Rámutatott: mindkettő aktív emberi érzés – be kell vetni magunkat annak az érdekében, hogy valóban belülről fakadóan tudjuk megélni. Kijelentette: erős anyaországra lenne szükség. A magyar nemzet befogadó, erős nemzet volt, a honfoglaló magyarok ilyen nemzetet alkottak meg, Szent István királyunk ezt teremtette meg. Ehhez képest, hívta fel a figyelmet a volt miniszter, a legfrissebb kutatások szerint a magyar népesség 53 százaléka anómiás (az anómia az az állapot, amikor egy társadalomban megszűnnek vagy felborulnak a normák, a szabályok, az emberek elvesztik a fogódzóikat, gyökértelenekké válnak). Őket nehéz mozgatni, de annál könnyebb manipulálni. A gazdasági válságon túl morális válságban van Magyarország, következésképpen erkölcsi erő és önvizsgálat szükséges. Mindez a békés egymás mellett éléshez is elengedhetetlen – hangsúlyozta a fideszes politikus.
A konferenciát Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke zárta. A résztvevők Zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerősítették: a Fekete Március véres eseményei nem a két nemzeti közösség – a román és a magyar – közötti szembenállás következménye, hanem a hatalmukat és befolyásukat veszélyeztetve érző posztkommunista erők restaurációs kísérlete, melyet etnikai konfliktus gerjesztésével próbáltak leplezni és igazolni. A Marosvásárhelyi Fekete Március és az azt követő, hasonló forgatókönyv szerint zajló események – különösképpen az ún. bányászjárások – kimutatható módon késleltették a demokratikus átalakulást, Románia euroatlanti integrációját, és mindmáig érzékelhető módon hosszú időre megmérgezték a román-magyar viszonyt. A résztevők külön kitértek arra is, hogy Marosvásárhely önkormányzati elöljáróinak felelőssége és a romániai igazságszolgáltatás újabb szégyene, hogy a kommunista rezsim ellen felkelő temesváriakba lövető Ștefan Guşă tábornok szobrának felállítása engedélyt kapott, miközben az Európai Néppárt Kongresszusa határozottan elítélte a kommunista rendszerek egykori tisztségviselőinek dicsőítését. Abbéli meggyőződésüknek is hangot adtak, hogy „a jövő, Marosvásárhely, Erdély, Románia, és az egész Kárpát-medence országainak jövője csakis az igazságra épülhet. Nemzeti közösségeink közös jövője érdekében tehát igazság- és jóvátételt követelünk, a társadalmi igazságosság és a demokratikus jogrend maradéktalan érvényesítését”.
Marosvásárhely, 2010. március 20.
Tőkés László
EP-képviselő Sajtóirodája. Forrás: erdon.ro

Mindenhol javult a határon túli magyarok helyzete, kivéve Romániát
Hétvégén ülésezett a kis-MÁÉRT. Megállapították, hogy minden határon túli magyar közösségben történtek pozitív változások, csupán a szlovákiai magyarságot éri állandó támadás.Szombatom Horvátországban, Pélmonostoron ülésezett a kis MÁÉRT (Magyar Állandó Értekezlet). A házigazda szerepét most a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége töltötte be Jakab Sándor elnök vezetésével.
A MÁÉRT még a Fidesz kormány idején (1998-2002) jött létre, amelyet a szocialista kormány már nem műküdtetett tovább. Az MSZP kormányzás idején a Szili Katalin vezette KMKF (Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma) próbálta felvállani a hasonló konzultációs fórumot.
A határon túli szervezetek ennek ellenére tovább folytatták az egyeztetést kis-MÁÉRT elnevezéssel. A horvátországi magyarok szervezése már korábban is felmerült, ezért került sor a mostani ülésre Pélmonostroron.
A szlovákiai magyar küldöttséget Duray Miklóson kívül Berényi József képviselte, aki a Bummnak elmondta, hogy azt állapította meg az értekezlet, hogy mindenhol pozitív irányban változik a magyar kisebbségi közösségek élete, azonban Szlovákiában sajnos rosszabodott a helyzet. Romániában a Romániai Magyarok demokratikus Szervezete (RMDSZ) a kormányba került, és megkapták többek között a kulturális tárcát. Horvátországban megalakultak a magyarországihoz hasonló kisebbségi önkormányzatok, helyi és megyei szinten. Nem műküdnek hibátlanul, mégis fontos előrelépést jelentenek. A Vajdaságban megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelyet a kulturális autonómia irányába tett fontos lépésnek is tekinthetünk – mondta el Berényi.
A közelgő magyarországi választások kapcsán a MÁÉRT fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a határon túli ügyekben elvárják a konszenzust a magyarországi pártoktól, és stratégiai kérdésekben pedig kérik a konzultáció lehetőségét, hogy ne szülessenek meggondolatlan lépések – fejtette ki Berényi József, az MKP elnök-helyettese.
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2010. március 20-i pélmonostori tanácskozásának nyilatkozata:
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei a HMDK meghívására 2010. március 20-án Pélmonostoron tartották meg soros ülésüket.
A tanácskozás résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek társadalmi, gazdasági és politikai helyzetéről, és véleményt cseréltek a magyar-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről.
A HTMSZF tagjai üdvözlik, hogy Horvátországban létrejöttek a kisebbségi tanácsok (önkormányzatok), de nehezményezik, hogy a kulturális autonómiával, különösen a közoktatással és a nyelvhasználattal kapcsolatos döntések meghozatalánál a legtöbb esetben mellőzik ezeknek a legitim tanácsoknak és az általuk létrehozott országos koordinációnak a véleményét. A legtöbb esetben következmények nélkül marad a kisebbségek jogállásáról szóló törvények megsértése is.
A Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek intézményrendszerének fejlődése és a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából fontos eredménynek tartják a vajdasági magyarság jogi helyzetének javulását. A Magyar Nemzeti Tanács státusának megszilárdulásával és jögkörének bővülésével valós közelségbe került a kulturális autonómia jogintézménye. Reményüket fejezik ki, hogy a többi államban is, ahol magyar nemzeti közösségek számbeli kisebbségben élnek, ez követendő példa lesz.
Üdvözlik, hogy az RMDSZ 2010-ben ismét tagja lett a romániai kormánykoalíciónak, melynek kormányprogramja alapján, valamint kormányzati tisztségviselői révén hozzájárulnak az ország és a magyar közösség szempontjából is fontos gazdasági, társadalmi és politikai célok eléréséhez.
A HTMSZF meggyőződése, hogy a Kárpát-medencében együtt élő nemzetek és a térségben lévő államok közötti kapcsolatok kibontakozása és a partneri viszony erősítése szempontjából kívánatos, hogy a magyar közösségek legitim politikai képviselete részese legyen az adott ország kormányának.
A tanácskozás résztvevői nyugtalanságuknak adnak hangot a szlovákiai kormányzati politika és a törvényhozás részéről az elmúlt négy évben folyamatosan tapasztalt magyarellenes megnyilvánulások miatt.
Ennek tükrében, a magyar politikai érdekérvényesítés szempontjából, veszélyesnek tartják azt, hogy a Magyar Koalíció Pártját elhagyó politikusok olyan új pártot hoztak létre, amely megosztja a szlovákiai magyarokat, valamint amelynek célja a 2010. június 12-i szlovákiai parlamenti választásokon a magyarok politikai súlyának csökkentése.
A magyarországi parlamenti választások előtti helyzetet áttekintve, elvárják, hogy a nemzetpolitikai egyeztetések Magyarország meghatározó politikai köreiben a lehető legszélesebb körű egyetértésben történjenek. A választások után a magyar Országgyűlésbe kerülő pártok nemzetstratégiai kérdésekben az állásfoglalásaikat hangolják össze a Magyarországgal szomszédos országokban a nemzeti célok érdekében tevékenykedő legitim magyar politikai erőkkel.
Arra kérik a 2010. áprilisi magyarországi parlamenti választások után alakuló új kormányt, hogy hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet, amely 2004 novemberétől szünetel.
A résztvevők felhatalmazták a HMDK-t, hogy a következő ülés helyszínéről és időpontjáról egyeztessen a tagszervezetekkel.
Jakab Sándor, elnök
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Pásztor István, elnök
Vajdasági Magyar Szövetség
Takács Csaba, ügyvezető elnök
Románia Magyar Demokrata Szövetség
Berényi József, elnökhelyettes
Magyar Koalíció Pártja
Duray Miklós, stratégiai alelnök
Magyar Koalíció Pártja
dr. Sepsey Csaba, alelnök
Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Forrás: Bumm.sk

A határon túli magyar önkormányzatok 92 millió forintra pályázhatnak
Idén összesen 184 millió forintot lehet megpályázni a Szülőföld Alap önkormányzati együttműködési és informatikai kollégiumánál. A határon túli magyar önkormányzatok pályázatainak megsegítéséről nemrég a szlovéniai Lendván tanácskozott a testület, és itt írta ki első félévi pályázatokat 92 millió forint értékben.
A Szülőföld Alapot az Országgyűlés hozta létre öt évvel ezelőtt. Elsősorban olyan projekteket támogat, amelyek a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását segíti. A központi költségvetésből finanszírozott alap egyeztető fóruma minden év decemberében ülésezik. Vezetője a miniszterelnök, résztvevői határon túli magyar politikusok. A testület megszabja azt is, melyik régió milyen arányban, mekkora összeggel részesedik a támogatásból. Az alap kollégiumai később az egyeztető fórum által meghatározott célok és keretek alapján írhatják ki pályázataikat.
Az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium március 12-én meghirdetett első félévi kiírásai elsősorban az uniós pályázatokhoz való hozzáférés elősegítését, illetve az önkormányzati szolgáltatások – főleg informatikai jellegű – fejlesztését támogatják. A kollégium 2010-ben 184 millió forintból gazdálkodik. A pályázatok beadására egy hónap áll rendelkezésre. A kollégium április közepén dönt majd a konkrét feladatokról és összegekről.
2010-ben reálértékben nem csökkent az elnyerhető összeg – jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára.
Bán/Szebeni,
Duna TV. Forrás: Erdély.ma

Pélmonostoron tanácskozott a HTMSZF
Pélmonostor - A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei a HMDK meghívására 2010. március 20-án Pélmonostoron, a Patria Hotelben tartották meg soros ülésüket.
A tanácskozáson részt vett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja (MKP), Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), valamint a házigazdának, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) képviselői.
A meghívott szlovéniai, kárpátaljai és nyugati magyar szervezetek különböző, de igazolt okokból maradtak távol, viszont kérték (és meg is kapják) a tanácskozás zárónyilatkozatát.
A résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek társadalmi, gazdasági és politikai helyzetéről, és véleményt cseréltek a magyar-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről, elemezték a magyarországi választások előtti helyzetet, részletesen megvitatták az új magyar kormánnyal, valamint a régi/új parlamenti pártokkal kapcsolatos reményeiket, elvárásaikat. Ezzel kapcsolatban hangot adtak azon reményeiknek, hogy az anyaországi politikai pártok a határon túli magyarságot érintő kérdésekben döntéseik meghozatala előtt konzultálni fognak a határon túli legitim magyar szervezetekkel, elkerülve ezzel annak veszélyét, hogy egy esetleges, kellőképpen át nem gondolt lépés következményeit az utóbbiak viseljék.
A tanácskozás házigazdája a HMDK volt
- Megtisztelő számunkra, hogy házigazdái lehettünk ennek a rendezvénynek. Én úgy érzem, hogy az egész napos tartalmas tanácskozás alatt érdemi döntéseket hoztunk a jövőt illetően is. Az egyik legfontosabb közülük mindenképpen az, hogy továbbra is fenntartjuk, erősítjük a HTMSZF-et, és rendszeresen fogunk találkozni mi, határon túliak az általunk létrehozott intézményes keretek között - nyilatkozta Jakab Sándor, a HMDK elnöke.
A tanácskozás résztvevői nyugtalanságuknak adtak hangot a szlovákiai kormányzati politika és a törvényhozás részéről az elmúlt négy évben folyamatosan tapasztalt magyarellenes megnyilvánulások miatt.
- A mai találkozó is azt igazolta számunkra, hogy a Szlovákiában élő magyar közösség van jelen pillanatban talán a legnehezebb helyzetben. Horvátországban is megalakultak a kisebbségi önkormányzatok, működik a kulturális autonómia, a Vajdaságban megalakul a Magyar Nemzeti Tanács, Romániában pedig kormányzati szereplővé vált az RMDSZ, én pedig sajnálatos módon arról tudtam beszámolni, hogy folyamatosan akár a kormány, akár pedig a parlamenti pártok némelyike részéről nagyon komoly támadásoknak vagyunk kitéve. Így zajlott le az elmúlt négy évünk, ezért a június 12-ei szlovákiai parlamenti választásokon szeretnénk, ha a lehető legjobb eredményt érné el a Magyar Koalíció Pártja - mondta Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese.
A tanácskozás végén a résztvevők felhatalmazták a HMDK-t, hogy a következő ülés helyszínéről és időpontjáról egyeztessen a tagszervezetekkel.
- LJ. MOLNÁR Mónika
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2010. március 20-i pélmonostori tanácskozásának nyilatkozata
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei a HMDK meghívására 2010. március 20-án Pélmonostoron tartották meg soros ülésüket.
A tanácskozás résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek társadalmi, gazdasági és politikai helyzetéről, és véleményt cseréltek a magyar-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről.
A HTMSZF tagjai üdvözlik, hogy Horvátországban létrejöttek a kisebbségi tanácsok (önkormányzatok), de nehezményezik, hogy a kulturális autonómiával, különösen a közoktatással és a nyelvhasználattal kapcsolatos döntések meghozatalánál a legtöbb esetben mellőzik ezeknek a legitim tanácsoknak és az általuk létrehozott országos koordinációnak a véleményét. A legtöbb esetben következmények nélkül marad a kisebbségek jogállásáról szóló törvények megsértése is.
A Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek intézményrendszerének fejlődése és a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából fontos eredménynek tartják a vajdasági magyarság jogi helyzetének javulását. A Magyar Nemzeti Tanács státusának megszilárdulásával és jogkörének bővülésével valós közelségbe került a kulturális autonómia jogintézménye. Reményüket fejezik ki, hogy a többi államban is, ahol magyar nemzeti közösségek számbeli kisebbségben élnek, ez követendő példa lesz.
Üdvözlik, hogy az RMDSZ 2010-ben ismét tagja lett a romániai kormánykoalíciónak, melynek kormányprogramja alapján, valamint kormányzati tisztségviselői révén hozzájárulnak az ország és a magyar közösség szempontjából is fontos gazdasági, társadalmi és politikai célok eléréséhez.
A HTMSZF meggyőződése, hogy a Kárpát-medencében együtt élő nemzetek és a térségben lévő államok közötti kapcsolatok kibontakozása és a partneri viszony erősítése szempontjából kívánatos, hogy a magyar közösségek legitim politikai képviselete részese legyen az adott ország kormányának.
A tanácskozás résztvevői nyugtalanságuknak adnak hangot a szlovákiai kormányzati politika és a törvényhozás részéről az elmúlt négy évben folyamatosan tapasztalt magyarellenes megnyilvánulások miatt.
Ennek tükrében, a magyar politikai érdekérvényesítés szempontjából, veszélyesnek tartják azt, hogy a Magyar Koalíció Pártját elhagyó politikusok olyan új pártot hoztak létre, amely megosztja a szlovákiai magyarokat, valamint amelynek célja a 2010. június 12-i szlovákiai parlamenti választásokon a magyarok politikai súlyának csökkentése.
A magyarországi parlamenti választások előtti helyzetet áttekintve, elvárják, hogy a nemzetpolitikai egyeztetések Magyarország meghatározó politikai köreiben a lehető legszélesebb körű egyetértésben történjenek. A választások után a magyar Országgyűlésbe kerülő pártok nemzetstratégiai kérdésekben állásfoglalásaikat hangolják össze a Magyarországgal szomszédos országokban a nemzeti célok érdekében tevékenykedő legitim magyar politikai erőkkel.
Arra kérik a 2010. áprilisi magyarországi parlamenti választások után megalakuló új kormányt, hogy hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet, amely 2004 novemberétől szünetel.
A résztvevők felhatalmazták a HMDK-t, hogy a következő ülés helyszínéről és időpontjáról egyeztessen a tagszervezetekkel.
Jakab Sándor, elnök
Horvátországi Magyarok
Demokratikus Közössége Pásztor István, elnök
Vajdasági Magyar Szövetség
Takács Csaba, ügyvezető elnök
Románia Magyar
Demokrata Szövetség Berényi József, elnökhelyettes
Magyar Koalíció Pártja
Duray Miklós, stratégiai alelnök
Magyar Koalíció Pártja Dr. Sepsey Csaba, alelnök
Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Forrás: Új Magyar Képes Újság (Eszék)

Új nemzetpolitika
Úgy tűnik, az áprilisi magyarországi országgyűlési választások szemléletváltást hoznak az elmúlt nyolc év balliberális kormányainak a külhoni magyarsággal kapcsolatos színtelen-szagtalan politikájához képest. Az intézményes magyar–magyar kapcsolatok terén például minden okunk megvan váltást feltételezni, több okból is. Nagy bizonyossággal kijelenthető: a Fideszt ma már senki és semmi nem képes megakadályozni abban, hogy megszerezze a kormányzáshoz szükséges ötvenszázalékos többséget az Országgyűlésben.
Márpedig az Orbán Viktor alakulata az elmúlt időszakban többször kinyilatkoztatta, fordulatot tervez a 2002 óta megroppant egységes határon túli magyar politikában, és a kormányzásra készülő polgári-nemzeti oldal számára fontos kiindulási pont a Kárpát-medencei magyarság együttműködése. Ennek megvalósítása terén nem elhanyagolandó szempont, hogy a Fidesz szinte valamennyi határon túli magyar politikai alakulattal jó kapcsolatot ápol – legyen az felvidéki vagy vajdasági párt –, kivéve történetesen az RMDSZ-t.
A második Orbán-kormány azonban minden bizonnyal szakít majd az elmúlt évek ama gyakorlatával is, hogy a Fidesz és a Markó Béla vezette alakulat között alig zajlott észlelhető párbeszéd. A közeledés eszközéül szolgál például a néppárti tagság és a két párt hatalmi pozíciója is, a jelek szerint azonban az igazi kapocs továbbra is Tőkés László lesz. Fideszes politikusok az utóbbi időben nemegyszer leszögezték: erdélyi viszonylatban az EMNT-t stratégiai partnernek tekintik, így az EP-képviselő vezette nemzeti tanács mindenképpen jelentősen befolyásolni fogja az anyaországi és a romániai magyar kormánypárt viszonyának alakulását. Ebből következik aztán az is, hogy a Fidesz ugyancsak akkor tekinti partnernek az MPP-t vagy az SZNT-t, ha sikerül megállapodniuk az EMNT-vel.
Látványos változást azonban a nemzetpolitika alakulása terén sem szabad remélni, ennek egyik alapvető oka pedig a Jobbik hőzöngő nacionalizmusa. A leendő magyar diplomácia dolgát nagyon meg fogja nehezíteni a szélsőjobb alakulat határrevíziós törekvése, amely folyamatos magyarázkodásra kényszeríti Budapestet szomszédaival szemben. És tulajdonképpen szintén a Jobbik miatt bukhat a kettős állampolgárság megadásának ügye is – feltéve, ha a Fidesz nem szerez kétharmadot.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyar politikai-közéleti alakulatok is készülnek az anyaországi választásokra
A nemzetpolitikai törekvések hatékony képviseletét, az intézményes magyar–magyar kapcsolatok fellendítését, kiszámítható partneri viszonyt remélnek az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek a külképviseleteken a hét végén kezdődő magyar országgyűlési választásoktól.
Izsák Balázs, az SZNT vezetője A külhoni magyarság erős, jövőképét világosan meghatározó magyarországi politikai életben és olyan kormányban érdekelt, amely kiszámítható, megbízható körülmények között képes működtetni a partneri kapcsolatokat a határon túli magyar szervezetekkel – nyilatkozta a Krónikának Takács Csaba. Az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke elmondta, a többi határon túli szervezethez hasonlóan a szövetség számára is jelentős eseménynek számít a magyar országgyűlési választás, hiszen az anyaország politikai élete jelentősen befolyásolja a környező országokkal és az ottani politikai-társadalmi szervezetekkel ápolt kapcsolatrendszert.
A politikus úgy véli, a megmérettetést követően remélhetőleg stabilizálódik az anyaország gazdasági helyzete, és újra kialakulhatnak a magyar–magyar kapcsolatok, amelyek keretében a külhoni szervezetek tervezhetnek és megvalósíthatják programjukat. „Mindig jó kapcsolatokra törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal – annak politikai beágyazottságától függetlenül –, hogy hasznosítani tudjuk a kormányzati eszközöket az erdélyi magyarság érdekében. A nemzetpolitika valamennyi budapesti kormány elmaradhatatlan eleme kell hogy legyen, és meggyőződésem, hogy ez várható az új kabinettől is” – jelentette ki a politikus. Az intézményes kapcsolatok szintjén emlékeztetett: a határon túli szervezetek nemrég szükségesnek és fontosnak nevezték a magyar–magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) működtetését.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy látja: a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben élő nemzeti közösségek képviselői fontosnak tartják, hogy stabilak és jók legyenek az állam- és kormányközi kapcsolatok, hiszen ezek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez. „Amikor Magyarország és Románia között feszült, kiegyensúlyozatlan a viszony, akkor nemzetpolitikai, parlamenti, kormányzati és önkormányzati szinten sem tudunk könnyen előrelépni” – állapította meg Takács. Hozzátette: az RMDSZ politikai erőforrásai hatékonyabban tudnak érvényesülni, amikor ezekhez társul a Fidesz és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) közötti jó kapcsolat, az ugyanazon politikai családba – Európai Néppárt – való tartozás.
Tőkés László szerint az áprilisi megmérettetés nyomán olyan nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amely egyaránt szolgálja az anyaországi és a határon túli magyarság javát, és a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében cselekszik. „A politikusok hajlamosak elfeledni, hogy nem a nép van értük, hanem ők vannak a népért, és hogy a népet nem lehet leváltani, legfeljebb őket lehet kicserélni. Ezen gyökeresen változtatni kell. Azt tapasztalni Erdélyben is, hogy az RMDSZ vezetői mindig meg akarják mondani a tutit a magyaroknak, ahelyett hogy inkább odafigyelnének, mit akar a közösség tőlük. Üdvözlendő az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti konzultáció, hiszen szóba kell állni az emberekkel. Ugyanígy meg kell kérdezni a határon túli magyarokat is, mit akarnak, hogy ne akaratunk ellenére, hanem a saját magunk érdekében próbáljanak „üdvözíteni” – nyilatkozta lapunknak az európai parlamenti képviselő.
Vasárnapi nyitány a külképviseleteken
Miközben az országgyűlési választások első fordulóját a magyarországi szavazókörökben április 11-én, a másodikat pedig április 25-én tartják, a külképviseleteken (Romániában a bukaresti nagykövetségen, a kolozsvári főkonzulátuson és a csíkszeredai főkonzulátuson) most vasárnap rendezik az első fordulót.
Az itt voksoló magyar állampolgárnak a személyazonosságot igazoló érvényes okmányok egyikével kell rendelkeznie: útlevél, személyazonosító igazolvány, 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formájú) jogosítvány, egy évig érvényes ideiglenes magánútlevél (a hat hónapig vagy ennél rövidebb ideig érvényes ideiglenes magánútlevél nem elfogadható).
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemzetpolitikai rendszerváltozásra számít, szerinte ugyanis az 1989-ben megkezdődött rendszerváltásnak sajátja kell legyen a kisebbségpolitikai, a határon túli politikában megmutatkozó rendszerváltozás is. Hozzátette: folytatódni fog a határok fölötti nemzetegyesítés, a kettős állampolgárságról rendezett 2004. december 5-i népszavazás korrekciója. „Miután a szocialista-liberális kormányok a kádári kor internacionalista, valamint az álliberálisok kozmopolita szemléletét gyakorolták, végre visszatérhet a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás. Éppen ezért pontosan akkora a tétje a mostani választásnak, mint a húsz évvel ezelőtti félresikerült rendszerváltozásnak” – vélekedik az EP-képviselő.
Tőkés reméli, az új kormány egyik első intézkedése lesz a Máért összehívása, és hogy a magyar intézményi költségvetési támogatás visszatér az eredeti medrébe. „Nem akarok ebben a válságos gazdasági helyzetben vérmes reményeket táplálni, de gondolom, hogy a támogatások visszatérnek a normalitás szintjére, és nem fognak bennünket megalázni azzal, hogy hódolatot várjanak tőlünk. Az első Orbán-kormány idején ez soha nem volt probléma” – állapította meg az EMNT elnöke, aki kérdésünkre, miszerint hány párti lesz az új magyar Országgyűlés, tömören úgy válaszolt: „nemzeti párti lesz”.
Hárompárti, a Fideszből, az MSZP-ből és a Jobbikból álló Országgyűlést jósol Szász Jenő, aki annak szurkol, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat megszerezze a kétharmados többséget. Erre a Magyar Polgári Párt elnöke szerint azért van szüksége a Fidesznek, hogy mindenfajta kényszertől, „nehéz alkutól” mentesen tudja megvalósítani a nemzeti integráció új intézményes hátterét.
„Olyan nemzeti integrációt várunk, amelynek keretében a tizenötmillió magyarban gondolkodás mellett az eljövendő magyar kormányzat egységes gazdasági térként kezeli a Kárpát-medencét. Korábban egyesek azt próbálták elhitetni velünk, hogy a NATO- és az európai integráció megoldja a kisebbségi kérdéseket, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek sorsa mégis rendezetlen maradt” – nyilatkozta Szász, aki szerint az intézményes kapcsolattartás terén olyan testületet kell felállítani, amelybe nincs „belekódolva a születése pillanatától a különböző nehéz kompromisszumoknak a lehetősége”. „Az MPP azt fogja javasolni a Fidesznek a kormányalakítást követően, hogy olyan fórumot, intézményt hozzon létre, amely valóban elkötelezett a nemzeti integráció mellett, anélkül, hogy nehezen vállalható egyezségeket vállalna magára. Fontos, hogy olyan határon túli szövetségesekre építsen az új kormány, akik a nemzet sorsa iránt elkötelezettek” – szögezte le az MPP elnöke.
Izsák Balázs abban bízik, Magyarországnak olyan nemzeti elkötelezettségű kormánya lesz, amely – túllépve a határon túli magyar autonómiatörekvések támogatása kinyilatkoztatásán – tételesen kimondja, hogy támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését. „Reméljük, ezen túlmenően megteszi a Székelyföld önrendelkezéséért mindazt, amit Ausztria megtett a dél-tiroli autonómia érdekében. Hasznosnak tartanám, ha a következő magyar kormány is felvállalná a Székelyföld érdekében azt a jellegű védőhatalmi státust, amelyet Ausztria felvállalt Dél-Tirol esetében” – jelentette ki kérdésünkre a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyarságot nem lehet ideológiai alapon ide vagy oda taszítani a magyarországi pártkapcsolatokban - mondta a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) adott interjújában Markó Béla.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a szövetségnek változatlanul az az elve, hogy a mindenkori magyar kormánnyal a lehető legjobb viszonyt alakítsa ki az erdélyi magyar közösség érdekében.
Az erdélyi Krónika pénteki számában megállapítja: a nemzetpolitikai törekvések hatékony képviseletét, az intézményes magyar–magyar kapcsolatok fellendítését, kiszámítható partneri viszonyt remélnek az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek a magyar országgyűlési választásoktól.
A külhoni magyarság egy erős, jövőképét világosan meghatározó magyarországi politikai életben és olyan kormányban érdekelt, amely kiszámítható, megbízható körülmények között képes működtetni a partneri kapcsolatokat a határon túli magyar szervezetekkel – mondta a lapnak Takács Csaba, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke. A politikus kifejezte reményét, hogy stabilizálódik az anyaország gazdasági helyzete, és újra kialakulhatnak a magyar–magyar kapcsolatok, amelyek keretében a külhoni szervezetek tervezhetnek és megvalósíthatják programjukat.
"Mindig jó kapcsolatokra törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal – annak politikai beágyazottságától függetlenül –, hogy hasznosítani tudjuk a kormányzati eszközöket az erdélyi magyarság érdekében" – jelentette ki a politikus. Emlékeztetett: a határon túli szervezetek nemrég szükségesnek és fontosnak nevezték a magyar–magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) működtetését.
Takács Csaba úgy látja: a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben élő nemzeti közösségek képviselői fontosnak tartják, hogy stabilak és jók legyenek az állam- és kormányközi kapcsolatok, hiszen ezek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez. "Amikor Magyarország és Románia között feszült, kiegyensúlyozatlan a viszony, akkor nemzetpolitikai, parlamenti, kormányzati és önkormányzati szinten sem tudunk könnyen előrelépni" – állapította meg Takács. Hozzátette: az RMDSZ politikai erőforrásai hatékonyabban érvényesülhetnek, amikor ezekhez társul a Fidesz és a román Demokrata-Liberális Párt (PDL) közötti jó kapcsolat, akárcsak az ugyanazon politikai családba – Európai Néppártba – való tartozás.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő szerint az áprilisi megmérettetés nyomán olyan nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amely egyaránt szolgálja az anyaországi és a határon túli magyarság javát, és a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében cselekszik. Üdvözlendőnek tartja az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti konzultációt. Szerinte meg kell kérdezni a határon túli magyarokat is, mit akarnak. Tőkés László nemzetpolitikai rendszerváltozásra számít. Szerinte folytatódni fog a határok fölötti nemzetegyesítés, a kettős állampolgárságról rendezett 2004. december 5-i népszavazás korrekciója. Tőkés reméli, hogy az új kormány egyik első intézkedése lesz a Máért összehívása, és hogy a magyar intézményi költségvetési támogatás visszatér az eredeti medrébe.
Hárompárti, a Fideszből, az MSZP-ből és a Jobbikból álló Országgyűlést jósol Szász Jenő, aki annak szurkol, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat megszerezze a kétharmados többséget. Erre a Magyar Polgári Párt elnöke szerint azért van szüksége a Fidesznek, hogy mindenfajta kényszertől, "nehéz alkutól" mentesen tudja megvalósítani a nemzeti integráció új intézményes hátterét. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olyan nemzeti elkötelezettségű magyar kormányt szeretne, amely tételesen kimondja, hogy támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését.
A Krónika pénteki vezércikkében kifejti: a Fidesznek úgy kell majd lavíroznia a nemzetpolitikai ügyekben, hogy a határon túliaknak se okozzon csalódást, a szomszédoknak se hagyjon támadási felületet, és a nyugati közvéleményt is megnyugtassa.
MTI

Újrakezdések
Az újrakezdések ideje következik a magyarországi belpolitikában, ahol a tegnapi választások eredményeként várhatóan több gyökeres változás áll elő. A hivatalos és a becsült eredmények ismerete nélkül is megállapítható, hogy eltűnik a magyarországi rendszerváltást levezető és meghatározó két párt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), valamint a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). A Magyar Szocialista Párt (MSZP) várhatóan megalázó vereséget szenved, és történelmi mélypontra kerül. Tagja lehet viszont a magyar Országgyűlésnek a Lehet Más a Politika (LMP) civil kezdeményezésként létrejött párt, amely baloldali zöldpártként határozza meg magát.
A tegnapi választásnak csak egy nyertese lesz, a szélsőjobboldali nézeteket valló Jobbik, amely minden bizonnyal fennállása óta a legjobb eredményt produkálja. A megmérettetés abszolút győzteseként beharangozott Fidesz elsöprő győzelmére is számítani lehetett, de a nyolc éve ellenzékben lévő jobboldali erő fényes diadalát beárnyékolja, hogy a mostani választáson nem is volt ellenfele, hiszen az MSZP önmaga árnyékává zsugorodott.
Elsősorban a szocialistáknak kell újrakezdeniük az építkezést, hiszen meglehetősen kérdésessé vált, hogy a mostani megalázó pozícióból fel tud-e még állni valaha a Magyarországot az elmúlt húsz évből tizenkét évig irányító MSZP, vagy az SZDSZ-szel és az MDF-el együtt a román parasztpárt sorsára jut, és eltűnik a történelem süllyesztőjében. A magyarországi pártstruktúra szétzilálódása azt vetíti előre, hogy újabb politikai erők jelennek meg a következő időszakban, és nem kizárt, hogy visszatérnek a frontvonalba az elmúlt időszakban háttérbe vonult egyes tapasztalt politikusok. Egyelőre az is kérdés, hogy viharvert egykori pártjuk fedélzetére jönnek vissza, vagy újabb politikai konstrukció keretében kezdenek ismét politizálni. A nagy visszatérők között emlegetik többek között Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és Kuncze Gábor egykori liberális pártvezért.
A politikai pártpalettán várható mozgások intenzitását elsősorban a Jobbik választási szereplése fogja befolyásolni. A szélsőjobboldali párt sikerének esetleges megdöbbentően magas arányai ugyanis fokozott mozgósító jelleggel hathatnak a demokrácia iránt elkötelezett magyarországi politikai és civil társadalmi körökben, amelyeket politikailag aktivizálhat a szélsőjobb riasztó előretörése. Az is meghatározó lesz e tekintetben, hogy mit kezd a Fidesz az ölébe hullt egyeduralmával. Hiszen még a kétharmados győzelem híján is kényelmes többségben kormányozhat majd Orbán Viktor, akit hatalmas felelősség terhel a következő négy évben, hogy milyen irányba vezeti Magyarországot.
Az újrakezdés kényszerétől a Fidesz sem szabadul meg, amelynek várhatóan a kormányzás egyedüli felelőseként újból elő kell kotornia naftalinszagúvá vált pragmatikus énjét. A Magyarországgal szomszédos országok vezető politikai köreiben tartanak a Fidesz győzelmétől, még ha Bukarestben ezt egyelőre csak az ellenzéki pártok fogalmazzák meg nyíltan. A román és a szlovák politikai elit által nacionalista pártnak tartott Fidesztől elszoktak ugyanis Bukarestben és Pozsonyban, és többnyire csak az elmúlt nyolc év ellenzékiségére emlékeznek. Viszont a Fidesz legutóbbi kormányzása alatt, 1998 és 2002 között bizonyította, képes racionálisan politizálni, hiszen akkor meglehetősen pragmatikusan alakította Magyarország és szomszédjai diplomáciai kapcsolatait. A Fidesznek ismét rá kell térnie erre az útra, s erre kényszeríti a Jobbik megerősödése is, hiszen Orbánéknak muszáj lesz markánsan érzékeltetniük a közvéleménnyel, főleg Nyugattal, hogy alapjában véve különböznek az ordas eszméket felkaroló Jobbiktól. Ma Bukarestben és Pozsonyban is gyakran egybemossák a két alakulatot, ami a Fidesznek, Magyarországnak és a határon túli magyarságnak egyaránt káros.
A Fidesz egyeduralma az erdélyi magyar politizálásra is minden bizonnyal kihat majd, hiszen az RMDSZ, az MPP és az EMNT tevékenységét mindig Bukarest és Budapest koordinátái határozták meg. Az MPP és az EMNT mindig is a Fidesz csatlósaként működött. Ez a két szervezet eleve meg sem kísérelt önálló erdélyi magyar politizálást folytatni, amit az RMDSZ sikeresen tett az elmúlt húsz évben. A jelek szerint azonban a romániai magyarság legreprezentatívabb érdekvédelmi szervezete is belefáradt az önállóságba, és főként a fiatal vezető nemzedéke révén hajlik a magyarországi pártokkal szemben képviselt egyenlő közelség elvének a feladására. Úgy tűnik, már csak az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége képviseli töretlenül ezt az elvet, amit azért is lenne kár feláldozni, mert a történelem során bebizonyosodott, hogy a sorsfordító pillanatokban a Magyarországot vezető politikai elit soha nem volt képes megfelelő árnyalt víziót képviselni az erdélyi magyarság sorsának kedvező alakítása érdekében. A Fidesznek elsősorban azt a csapdát kell elkerülnie, hogy magyarországi belpolitikai érdekeknek vesse alá a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Elsöprő Fidesz–KDNP győzelem
(MTI) – Elsöprő Fidesz–KDNP győzelmet hozott a magyarországi parlamenti választás első fordulója vasárnap, az eddigi ellenzéki pártszövetség már 206 biztos mandátummal rendelkezik, a kormányzóképes többséghez 194 kell. Az MSZP eddig 28, a Jobbik 26, az LMP 5 mandátumhoz jutott. Még 121 mandátum sorsa kérdéses.
A választás első fordulójában 64,29 százalékos volt a részvételi arány (5,1 millió szavazó), ez valamennyivel elmarad a négy évvel ezelőttitől.
A Fidesz–KDNP pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett.
Az összesített – nem végleges – eredmény szerint a választók 52,76 százaléka (2.666.727 szavazó) a Fidesz–KDNP-re szavazott. Az MSZP 19,3 százalékkal (975.292) a második helyen végzett. A Jobbik 16,7 százalékkal (844.169) a harmadik. Az LMP 7,43 százalékkal (375.310) a negyedik, parlamentbe jutó párt. Az MDF (2,65 százalék, 134.157 szavazat) és a Civil Mozgalom (0,9 százalék, 45.246 voks) nem került be az Országgyűlésbe.
A választás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, így az április 25-re kitűzött második fordulóban már csak 57 helyen lesz választás.
Sólyom László köztársasági elnök szerint a rendszerváltás óta még soha nem volt olyan egyértelmű és széles a győztes párt támogatása, mint most, ám – mint mondta – ez a bizalom óriási felelősséget ruház a győztes pártra.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bejelentette: a következő kormány megalakításához szükséges parlamenti többség már rendelkezésre áll. A szikár és prózai tény úgy hangzik: ezt a választást megnyertük – fogalmazott, hozzátéve: "nem egy szokványos választást nyertünk meg, ne féljünk kimondani, ne ijedjünk meg a szavak jelentésétől és komolyságától. Ez a választás egy történelmi választás volt".
Az eredmények azt mutatják, az emberek gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak – mondta Orbán Viktor. "Életem legnagyobb feladata előtt állok" – jelentette ki. Úgy értékelte: a magyar emberek a választás első fordulójának napján ítéletet mondtak, legyőzték a reménytelenséget.
"Ez a győzelem nem a Fideszé, ez a győzelem az önöké, ez a győzelem Magyarországé" – fogalmazott.
Magyarország munkát, rendet, biztonságot akar – értékelte Orbán Viktor, hozzátéve: ez a feladat megoldható, de ehhez szüksége van kivétel nélkül minden magyar emberre.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila telefonon gratulált Orbán Viktornak. Azt kérte tőle: a nemzet érdekében használja fel a felhatalmazását, ne pedig a megosztásra.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kijelentette: pártja elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen. Az MSZP megóvja a választási eredményt, ahol alapos okot lát arra; emellett vizsgálatot követel az igazolással szavazók ügyében, továbbá felülvizsgálná a választási eljárási törvény vonatkozó módosítását.
Az MSZP elnöke elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása, ezért meg kell vizsgálni, véletlen-e, hogy éppen az urnazárásokhoz közeli időpontban jelentek meg ilyen nagy számban a szavazókörökben.
Elmondta: a párt "él azzal a lehetőséggel és kötelességgel, hogy demokratikus ellenerőt biztosítson". Lendvai Ildikó hangsúlyozta: a két forduló között azon lesznek, hogy ez az erő minél nagyobb támogatást érjen el. Közölte: ahhoz, hogy az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt legyen, megvan a kiinduló pont, vannak támogatóik, van programjuk és van eltökéltsége aziránt, hogy "ne hagyja a törvénytelenül készült listákat elővenni".
Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla. A pártelnök kiemelte, hogy amit elértek, az "nagyon sok": a Jobbik "totális, soha nem látott ellenszélben" megduplázta szavazóinak számát, s ezt a jövőre nézve nagyon biztatónak tartják.
Vona Gábor úgy fogalmazott: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak, szerették volna megelőzni az MSZP-t. Mint hozzátette, az MSZP "koporsójába" az utolsó szöget ugyan még nem verték be, de még néhány hónap, és őket is "saját halottuknak" fogják tekinteni – tette hozzá.
A Jobbikra szavazóknak üzenve úgy fogalmazott, ez a mintegy egymillió ember biztosítékot kaphat arról, hogy "Magyarország fel fog támadni".
Schiffer András, a Lehet Más a Politika listavezetője kijelentette: a csoda bekövetkezett, mert nemcsak a negyedik legnagyobb pártként bekerültek a parlamentbe, de felülmúlták a közvélemény-kutatók várakozásait. Úgy fogalmazott, amit az LMP elért, az reményt jelent az ország számára, hogy lehet tisztességgel politizálni. Hozzátette, hogy parlamentbe jutásukkal egy új generáció lépett be a politikába, hiszen ők voltak azok, akik a legfiatalabb jelölti gárdával vitték végig a kampányt. Leszögezte, hogy Magyarországon először egy ökopolitikai erő is bejutott a parlamentbe.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe. Azt mondta, "súlyos vereségnek" tartja a pártja által elért eredményt, amelyet a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak tulajdonított. Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelynek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását – mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke az MTI-nek.
Seres Mária, a Civil Mozgalom elnöke azt mondta: nincs elkeseredve az eredmény miatt, mert a 0,9 százalékos támogatottság azt mutatja, hogy sok és hatékony munkát végeztek a párt lelkes aktivistái.
Politológusok szerint történelmi siker a Fidesz választási győzelme. A magyar pártrendszerben tektonikus változások indultak el. A Fidesz megszerezheti a kétharmados többséget, ehhez 52 mandátumra van még szüksége.
Népújság (Marosvásárhely)

Huszárszobrot kap Székelyudvarhely
Várhatóan még a héten újabb alkotással gazdagodik a szobrok városaként is emlegetett Székelyudvarhely: Bunta Levente polgármester a magyar Országgyűlés épületében rendezett csütörtöki ünnepélyen vette át azt az oklevelet, amelynek köszönhetően egy ideig Székelyudvarhelyé lesz annak a tizennyolc életnagyságú huszárszobornak egyike, melyek korábban Budapesten voltak kiállítva.
Ajándék a magyar kormánytól. Bunta Levente még keresi a szobor helyét. A magyar kormány március 15. – Közös Tavaszunk című ünnepi programsorozata részeként bemutatott huszárszobor-kiállítást március 9–19. között több százezren tekintették meg Budapest kilenc forgalmas pontján.
Az érdeklődők a helyszíneket végigjárva megismerhették valamennyi 1848-ban harcoló huszárezred díszes egyenruháját, a szobrok talapzatán pedig az adott huszárezred történetéről, a szabadságharcban betöltött szerepéről olvashattak magyar és angol nyelven. A nagy érdeklődésre való tekintettel a miniszterelnöki hivatal felhívást tett közzé a huszárszobrok végleges elhelyezésére. A felhívásra 21 magyarországi és határon túli település jelentkezett.
A szobrok sorsáról háromtagú szakmai bírálóbizottság döntött a települések történelmi és a huszárhagyományokhoz való kötődése alapján. Székelyudvarhelyen kívül Sepsiszentgyörgy pályázata is nyert, így a háromszéki megyeszékhely is kaphat egy szobrot, melyet az Erzsébet parkban állítanak ki.
A tizennyolc életnagyságú, műgyantából készült szobor azt a tizennyolc huszárezredet jelképezi, amely részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, mindegyik szobor ezredének egyenruháját viseli.
Székelyudvarhely a 15. számú Mátyás huszárezred erdélyi alakulatát jelképző szobrot kapta meg. „Ez a szobor valójában megtiszteltetés Székelyudvarhely számára, hiszen mind a magyar történelemben vállalt szerepünk, mind pedig a huszárhagyományok ápolásában elért sikereink elismerését is jelenti” – mondta Bunta Levente polgármester.
A szobrot egyébként csak meghatározatlan ideig kapta meg Székelyudvarhely, mivel tervezik egy brüsszeli kiállítás megszervezését is. Addig viszont Székelyudvarhelyen állítják ki, de egyelőre nem tudni a pontos helyét, ugyanis a polgármesteri hivatal azt tervezi, hogy a lakók döntsenek arról, hogy az életnagyságú alkotást hol látnák szívesen. A szoborelhelyezési javaslatokat a varoshaza@varoshaza.ro e-mail címre várja a polgármesteri hivatal.
Csáki Emese
Krónika (Kolozsvár)

Elkergetett baloldal
Földesi Gyula (Krónika (Kolozsvár)) 47,92 százalék; Hiller István (MSZP) 30,60 százalék; Balog Barna (Jobbik) 14,95 százalék. Íme egy azoknak a magyarországi képviselői körzeteknek a választási eredményei közül, amelyekben a második fordulóra maradt a mandátum kiosztása.
A fideszes Földesinek mindössze 2,08 százalék, azaz 653 szavazat hiányzott ahhoz, hogy már az első fordulóban elnyerje e hagyományosan szocialista többségű pesterzsébeti kerület képviselői mandátumát, és – hacsak valami súlyos hibát nem követ el – ő bonthatja a pezsgőt a második forduló után. Csak a százalékokat nézvén átlagosnak tűnhet a történet.
Ha azonban azt is megemlítjük, hogy Földesi Gyula egy 26 éves budapesti önkormányzati képviselő, aki a Corvinus Egyetem levelezői tagozatán végzi a kertészmérnök–marketing szakot, Hiller István pedig a jelenlegi oktatási és művelődési miniszter, történész, egyetemi docens, a Magyar Szocialista Párt volt elnöke, beláthatjuk, egyáltalán nem hétköznapi az állás. Hogyan lehetséges, hogy a pesterzsébeti választók alkalmasabbnak találták képviseletükre e szép reményű fiatalembert, mint a hivatalban lévő tudós-minisztert?
Mi teszi a különbséget egy elismert egyetemi oktató, volt pártelnök, és egy levelező tagozatos egyetemi hallgató között az utóbbi javára? Alighanem a párt, melynek logója a nevük mellett szerepel a választási lapon. És úgy tűnik, nem a Fidesz győzte meg a választókat arról, hogy mindenáron a jelöltjeire kell szavazni. A Magyar Szocialista Párt meggyőzőereje volt elsöprő. Utóbbi kormányzása érlelte meg a magyar társadalomban azt az érzést, hogy ezt a csapatot a hatalom közeléből is el kell kergetni, meg kell büntetni.
A felhalmozódott csalódás, elutasítás, harag vezetett oda, hogy az MSZP-től, és csatlósaitól tömegesen elforduló szavazók minden idők legjelentősebb választási győzelméhez juttatták a Fideszt, és még két újonc pártot is beemeltek az Országgyűlésbe. Csak remélni tudjuk, hogy a történetnek határon átívelő tanulságai is lesznek. Az egész térségben tudatosul, hogy nem kerülheti el büntetését az a párt, mely saját céljait a nép, az ország céljai fölé emeli, mely nem löki ki magából a korrupt politikusokat, mely nem érzi meg időben, hogy a megtisztulás kötelező.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Autonómiatörekvések a szórványban – EMNT-konferencia Brassóban
2010. április 16-án Brassóban ülésezik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége, majd ezt követi az EMNT Szórványtanácsának alakuló ülése. A vasárnapi magyarországi választáson elért kimagasló Fidesz győzelem, az EMNT és a Fidesz között megkötött stratégiai partnerség új lehetőségeket teremt a szórványban élő erdélyi magyarság számára, a sajátos helyzetből fakadó problémák orvoslására, az egységes magyar nemzetre alapozó stratégiák kidolgozására, hisz a megmaradás küszöbén lévő szórvány-magyarság különös odafigyelést, jellegzetes stratégiákat, programokat igényel. A kulturális és személyi elvű autonómia teljes körű megvalósítása szórványban csak összehangolt cselekvéstervvel, egyeztetett döntések által lehetséges.
2010. április 17-én szervezi meg az EMNT Brassó Megyei Szervezete a Reménység Házában az I. Konferenciát az Erdélyi Szórványért. A plenáris előadásokat megelőzően Tőkés László EP-képviselő, EMNT elnök, valamint a brassói elnökség tart sajtótájékoztatót.
A konferencia megnyitására 10 órakor kerül sor. Toró Tamás, a rendezvény házigazdájának köszöntője után Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselője, a védnökök, majd a brassói RMDSZ képviselője köszönti az egybegyűlteket. A nyitóelőadásban Tőkés László a szórványkérdés EU-s szintű megjelenítéséről beszél, majd tudományos előadást tart Szesztay Ádám, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának főosztályvezetője, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, Kovács Lehel Brassó megyei ügyvezető elnök, valamint ifj. Kerekes Zoltán, a Viczei Bástya Alapítvány elnöke.
Az ebédszünet után műhelygyakorlatokra kerül sor. A szórvány és oktatás szekcióülést Farkas Anna parlamenti képviselő moderálja, a szórványban működő sajtó jellegzetességeibe Both Csaba, a BL újságírója vezet be, a szórványban működő gazdasági vállalkozások működését Juhász Jácint egyetemi oktató ismerteti, és itt kerül sor a brassói magyar vállalkozók találkozójára is. A helytörténet, honismeret és művelődés, mint értékmentő pillérek szerepére Kovács Lehel világít rá, a szórvány és egyház viszonyrendszerét, valamint a szórványközpontok működtetését pedig Szegedi László lelkipásztor, a Kőhalmi Szórványdiákotthon vezetője ismerteti.
A konferencia záróakkordját a Politikai képviselet, érdekvédelem és autonómiatörekvések a brassói szórványban tematikájú Brassó megyei RMDSZ–EMNT kerekasztal képezi, melyen Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke, a megyei tanács alelnöke, Farkas Anna parlamenti képviselő, Toró Tamás Brassó Megyei EMNT elnök, valamint Kovács Lehel, ügyvezető elnök vesznek részt. A kerekasztalt Toró T. Tibor moderálja.
A zárónyilatkozat elfogadása után állófogadás veszi kezdetét.
A konferencia védnökei: Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Fideszes országgyűlési képviselő; Tőkés László, Európa Parlamenti képviselő; Bajtai Erzsébet, nagykövetné.
Partner: A Reménység Háza.
Médiapartnerek: Duna TV, Krónika, Erdély.ma, Brassai TV, Brassói Lapok, www.hiresiroda.ro.
Erdély.ma

Romániai magyar sajtó: indokolt a magyar állampolgárság kiterjesztése
A Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Basescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében - írta pénteki számában a Krónika.
Az erdélyi napilap kommentátora emlékeztet a magyarországi "balliberális oldal" ellenérveire, amelyek közé tartozik az is - mint írja -, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet. Ezek az érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba - állapítja meg a szerző.
Kifejti: az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. "Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet" - írja a kommentátor, egyben utalva Traian Basescu román államfő legutóbbi felvetésére, amely szerint tízszázalékosra kellene emelni Romániában a parlamenti küszöböt. Ez nyilvánvalóan kiiktatná a magyar parlamenti képviseletet - írja a Krónika.
Ennek alapján a szerző úgy véli: a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Basescu legújabb felvetése jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében. Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga - fűzi hozzá.
A Basescu-javaslat tükrében vizsgálja a magyarországi politikai berendezkedést a kolozsvári Szabadság is. A kommentátor szerint Basescu arról álmodozik, hogy két nagypárt tölti majd ki a politikai életet amerikai és a brit modell szerint. Csakhogy a magyarországi belpolitika elmúlt nyolc évének történései azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai társadalmak, így a pártok és a politikusok sem értek meg a kétpárti rendszerre - állapítja meg a szerző, A Fidesz és az MSZP irracionális szembenállása mélyen elhintette a gyűlölet magvát a két tábor politikusai között, akik már pusztán egymás jelenlétét sem viselték el ugyanabban a helyiségben. Az értelmes eszmecsere híján lehetetlenné vált a társadalom problémáira való megoldáskeresés - írja a Szabadság.
A kolozsvári lap szerint Magyarországon két új párt jelent meg az Országgyűlésben, másik két bejáratott párt kihullt a parlamentből. A szerző szerint ezekben a mozgásokban nagy szerepet játszott a két nagypárt, a Fidesz és az MSZP esztelen szembenállása. Ez arra kényszerítette a kétségbeesett választókat, hogy ők maguk változtassanak az áldatlan helyzeten, és nagy valószínűség szerint kétharmados többséggel ruházták fel a Fideszt. Térségünkben még nem vagyunk képesek két politikai erő alkotta, kiegyensúlyozott politikai rendszert működtetni - olvasható a Szabadság cikkében.
Garzó Ferenc
MTI

Romániai magyar sajtó: indokolt a magyar állampolgárság kiterjesztése A Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Basescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében - írta pénteki számában a Krónika.
Az erdélyi napilap kommentátora emlékeztet a magyarországi "balliberális oldal" ellenérveire, amelyek közé tartozik az is - mint írja -, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet. Ezek az érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba - állapítja meg a szerző.
Kifejti: az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. "Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet" - írja a kommentátor, egyben utalva Traian Basescu román államfő legutóbbi felvetésére, amely szerint tízszázalékosra kellene emelni Romániában a parlamenti küszöböt. Ez nyilvánvalóan kiiktatná a magyar parlamenti képviseletet - írja a Krónika.
Ennek alapján a szerző úgy véli: a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Basescu legújabb felvetése jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében. Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga - fűzi hozzá.
A Basescu-javaslat tükrében vizsgálja a magyarországi politikai berendezkedést a kolozsvári Szabadság is. A kommentátor szerint Basescu arról álmodozik, hogy két nagypárt tölti majd ki a politikai életet amerikai és a brit modell szerint. Csakhogy a magyarországi belpolitika elmúlt nyolc évének történései azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai társadalmak, így a pártok és a politikusok sem értek meg a kétpárti rendszerre - állapítja meg a szerző. A Fidesz és az MSZP irracionális szembenállása mélyen elhintette a gyűlölet magvát a két tábor politikusai között, akik már pusztán egymás jelenlétét sem viselték el ugyanabban a helyiségben. Az értelmes eszmecsere híján lehetetlenné vált a társadalom problémáira való megoldáskeresés - írja a Szabadság.
A kolozsvári lap szerint Magyarországon két új párt jelent meg az Országgyűlésben, másik két bejáratott párt kihullt a parlamentből. A szerző szerint ezekben a mozgásokban nagy szerepet játszott a két nagypárt, a Fidesz és az MSZP esztelen szembenállása. Ez arra kényszerítette a kétségbeesett választókat, hogy ők maguk változtassanak az áldatlan helyzeten, és nagy valószínűség szerint kétharmados többséggel ruházták fel a Fideszt. Térségünkben még nem vagyunk képesek két politikai erő alkotta, kiegyensúlyozott politikai rendszert működtetni - olvasható a Szabadság cikkében.
Garzó Ferenc
MTI

Az EMNT szórványkonferenciája Brassóban
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Brassó Megyei Szervezete 2010. április 16–17-én szervezte meg az I. Konferenciát az Erdélyi Szórványért. A konferencia fő témájaként az szórványban éltethető autonómiatörekvéseket jelölték meg, és arra próbáltak rávilágítani, hogy a megmaradás küszöbén lévő szórványmagyarság különös odafigyelést, sajátos stratégiákat, programokat igényel. A kulturális és személyi elvű autonómia teljes körű megvalósítása szórványban csak összehangolt cselekvéstervvel, egyeztetett döntések által lehetséges.
A konferencia felvezetésében Toró Tamás házigazda, az EMNT Brassó Megyei szervezetének elnöke köszöntötte a meghívottakat, a konferencia védnökeit, Tőkés László európai parlamenti képviselőt, valamint Bajtai Erzsébet nagykövetné asszonyt, illetve az objektív okok miatt jelen nem lévő Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnökét, fideszes országgyűlési képviselőt. Toró Tamás Brassó szerepét emelte ki a dél-erdélyi szórványban, és rámutatott arra, hogy az EMNT konszociatív stratégiájának köszönhetően könnyen válhat a szórványt összefogó ernyőszervezetté.
Németh Zsolt levelét Szesztay Ádám olvasta fel. Levelében a KHTMB elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz, amely a választásokon megszerezte a szavazatok több mint felét, azon dolgozik, hogy a kormányalakítás után azonnal teremtse meg a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét a szülőföld elhagyása nélkül. A szórványra vonatkozóan kifejtette, hogy Magyarország nem tudja megállítani a szórványban zajló negatív folyamatokat, de mindazon személyek és intézmények mögé tud állni, akik helyi szinten tenni tudnak ezek visszaszorításáért. A levél felolvasása után Bajtai Erzsébet Magyarország romániai nagykövetsége részéről köszöntötte az egybegyűlteket.
A konferencia első előadását Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke tartotta, aki az Európai Unióban zajló folyamatokat ismertette, valamint világviszonylatban is kitért például Tibetre vagy az ujgur kérdésre. Elmondta, hogy Uniós szinten nemhogy a szórványkérdés, de még a kisebbségi kérdés sem vetődik fel hangsúlyosan a napi politika szintjén. Véleménye szerint a magyar kérdést egységében kell megjeleníteni uniós szinten, és ezen belül jutnának szerephez a kisebbségi- vagy a szórványlét kérdései. A szórványlétből fakadó jellegzetes gondok jó ismerőjeként – hisz Brassóban, Désen és Temesváron is szolgált lelkészként – külön stratégiát javasolt ezek orvoslására.
Szesztay Ádám, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának főosztályvezető-helyettese Vetési László lelkipásztorral, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szórvány-munkacsoportjának vezetőjével közösen tartott előadásán a KMKF szórványstratégiáját ismertette. A szakpolitikai célok megfogalmazása után kifejtette, hogy a meglévő, már kiépült intézményrendszerre támaszkodva lehet ezt a szórványstratégiát hatékonyan gyakorlatba ültetni.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, a temesvári Integratio Alapítvány elnöke Bodó Barnával, a Sapientia–EMTE oktatójával, a temesvári Szórvány Alapítvány elnökével tartott közös tudományos előadást a szórványról mint társadalmi kérdésről. Elmondta, hogy még a szakemberek körében sincs egyértelmű definíciója a szórványnak, sőt egyes nyelvekben – például a románban – nincs is kifejezés rá. Az előadók szerint a szórványkérdés leginkább a nyelvi határ létével azonosítható; a szórvány egy védősáv, amelynek védelme kiemelt nemzeti prioritás kell, hogy legyen.
Kovács Lehel, a Sapientia–EMTE oktatója, az EMNT Brassó megyei szervezetének ügyvezető elnöke Erdei Ildikó pszichológussal, a temesvári Nyugati Tudományegyetem oktatójával, a Temes megyei Civil Tanács elnökével közösen vetítették a közösségépítés stratégiáit a szórványra. Az előadás rámutatott arra, hogy a szórvány a magyarsággal kapcsolatos szimbólumokat értékként mutatja, vigyázza és ezek őrzésére kiválóan alkalmasok a közösségükért felelősséget vállaló csoportok. Az előadást Brassó-megyei helyzetelemzéssel, esettanulmányok bemutatásával zárták.
Ifj. Kerekes Zoltán tanító, a Viczei Bástya Alapítvány elnöke a szórványközpontok felette szükséges voltáról értekezett, majd ismertette a Bástya Alapítvány munkásságát. Az előadástól meghatódottan Bajtai Erzsébet nagykövetné felajánlotta, hogy a nagykövetség által szervezett idei Hungária jótékonysági bál bevételeit az Alapítványnak ajánlja fel.
A délután folyamán szekciókba tömörültek az oktatás, a sajtó, a művelődés, a gazdaság és az egyház szakemberei és műhelymunkákon elemezték a szórvány és az egyes szakterületek viszonyrendszerét, a prioritásokat és cselekvési stratégiákat.
Az oktatás szekciót Farkas Anna parlamenti képviselő moderálta, a műhelygyakorlaton részt vettek a Brassó megyei magyar intézményvezetők és pedagógusok. Konklúzióként azt emelhetjük ki, hogy Brassó megye minden településén a magyar nyelvű elemi oktatást biztosítani kell annak ellenére, hogy a fejkvóta-rendszer nem kisiskola párti; valamint azt, hogy két nagy szórvány-iskolaközpontot kellene létrehozni a megyében, az egyik az elméleti, a másik a gyakorlati oktatást karolná fel.
A gazdasági szekcióban a Brassó megyei magyar vállalkozók találkoztak. A Gábor Imre városi tanácsos és vállalkozó moderálta műhelymunkán előadást tartott Juhász Jácint egyetemi oktató, aki kiemelte, hogy míg a magyarság számaránya Romániában 6,6%, addig a gazdasági szférában a magyar vállalkozások nem érik el ezt az arányt. A szekcióülés fő eredménye az volt, hogy létre kell hozni a Brassói magyar vállalkozók szövetségét.
A szórvány és sajtó szekciót, melyet Veres Emese néprajzkutató, újságíró moderált, levélben köszöntötte Ambrus Attila újságíró, a MÚRE elnöke, aki az elmúlt másfél évtized legfontosabb Brassó megyei konferenciájának nevezte a rendezvényt. A műhelygyakorlaton B. Nagy Veronika tévés személyiség szórványról készült filmeket vetített, majd bemutatkoztak a Brassó megyei írott és elektronikus médiumok.
A művelődés, helytörtének, honismeret műhelygyakorlatot Kovács Lehel moderálta. A szekción megfogalmazódott, hogy értékeink megmentésének, átadásának legfontosabb közege a honismeret. Felvetődött egy egységes Brassó megyei honismereti tankönyv megírásának gondolata.
A szórvány és egyház szekciót Szegedi László esperes, a Kőhalmi Szórványdiákotthon vezetője moderálta. Kiemelte az egyház megtartó szerepét, hiszen rengeteg településen már csak az egyház az egyedüli magyar intézmény. Rávilágított, hogy ifjúsági házakat csak akkor szabad építeni, ha valóban van ifjúság az adott településen, ezzel azt sugallva, hogy a már meglévő, jól működő szórványközpontokat kell támogatni. Kihangsúlyozta, hogy a legkisebb magyar közösségeinkkel is kiemelten kell foglalkozni.
A konferencia záróakkordjaként plenáris kerekasztalon egyeztette a brassói szórvány politikai képviseletére, érdekvédelmére valamint autonómiatörekvéseire vonatkozó stratégiát a Brassó-megyei RMDSZ és EMNT. A Toró T. Tibor által moderált kerekasztal beszélgetésen Farkas Anna, Kovács Attila, a Brassó-megyei RMDSZ elnöke, a megyei tanács alelnöke, valamint Toró Tamás és Kovács Lehel vettek részt. Mind a két fél egyetértett abban, hogy az Erdélyi Magyar Egyztető Fórumot (EMEF) meg kell valósítani megyei szinten is, ennek előfutára lehetne Brassó megye. Románia régiókra való felosztása szempontjából két álláspont alakult ki: lehet, hogy a brassói magyarság szempontjából jobb, ha Székelyföldhöz és nem Szebenhez csatolják Brassót, de a nemzeti érdek szempontjából egy egységes Székelyföld régió, amely Maros, Kovászna és Hargita megyéket foglalná magába, hamarabb vezetne az óhajtott területi autonómiához.
A konferencia zárónyilatkozatban nyilvánította ki, hogy szórványgondjaink orvoslására, a szórvánnyal kiemelten foglalkozó stratégia megalkotására létrejön az EMNT Szórványtanácsa, amelynek koordinálását a Brassó megyei EMNT végzi. A kezdeményező testület döntése alapján a Szórványtanács összetétele kettős, a szórványmegyék területi képviselői mellett a tanácsban helyet kapnak mindazok a szakemberek és személyiségek, akik kiemelten foglalkoznak a szórványkérdéssel. Döntés született arról is, hogy 2010 májusának folyamán hívja össze az EMNT elnöksége az alakuló ülést.
Brassó, 2010

A nemzetpolitikai ügyeket Semjén fogja „kézben tartani”
Orbán Viktor a választások második fordulója után lemond a pártelnökségről, hisz miniszterelnökként már nem töltheti be ezt a tisztséget. Az RTL Híradó információi szerint a párt élére Pokorni Zoltán vagy Kövér László esélyes, értesült az RTL Híradó. Az Index úgy tudja, hogy az elnöki posztra Varga Mihály az esélyes, de a váltásra csak később, ha egyáltalán, kell számítani.
A kormány összetételéről az RTL azt írja, hogy Orbán Viktor három miniszterelnök-helyettest vesz majd maga mellé, Varga Mihályt, a Fidesz alelnökét, Semjén Zsoltot, a KDNP frakcióvezetőjét és Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezetőt.
Az Index információi szerint Varga Mihály miniszterelnöki kabinetvezető lesz, ami nem feltétlenül jelent miniszterséget. Semjén Zsolt koalíciós miniszterelnök-helyettes lesz, amit nemzetpolitikai titulussal is megtoldanak, Navracsics Tibor pedig a napi ügyek vitelében helyettesíti majd Orbán Viktor kormányfőt a kabinetüléseken. Az is zavaros még a párton belüli információhiányos helyzet miatt, hogy ugyanolyan rangban lesz-e a három helyettes.
Az Index korábban hasonlóan értesült: Varga és Semjén szintén miniszterelnök-helyettesi posztra esélyes, azonban Navracsics Tibor egy korábbi verzió szerint egy csúcsminisztérium irányítását kapta volna, közigazgatási miniszternek szánták. Az Index úgy tudja, hogy az Országgyűlés elnöke Kövér László lehet, az RTL szerint ennek a posztnak a várományosa Schmitt Pál.
Orbán Viktor eddig csak a kormány egy tagját jelentette be: Martonyi János kapja a külügyi tárca irányítását. A Fidesz álláspontja amúgy az, hogy a választások lezárultáig nem beszélnek a kormány összeállításáról.
index.hu
Erdély.ma

Markó: világos álláspontot!
Az RMDSZ az elmúlt húsz évben folyamatosan kérte, hogy a határon túli magyarság kérdésében alakuljon ki egyetértés a magyarországi politikai erők között, a Fidesz kétharmados választási győzelme nyomán remélhetőleg érvényesíteni lehet majd egy világos álláspontot ezen a téren – fejtette ki Markó Béla tegnap Bukarestben Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ elnöke megállapította: kétharmados többségével a Fidesz minden területen koalíciós kényszer nélkül végrehajthatja a reformelképzeléseket, beleértve a magyar–magyar viszony témakörét is. Hiszen az elmúlt húsz évet általában folytonos vita, időnként viszály jellemezte Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatait illetően – tette hozzá.
Az RMDSZ folyamatosan azt kérte, hogy ebben a kérdésben alakuljon ki egyetértés a magyarországi politikai erők között. Nyilvánvalóan ezután is lesznek eltérő vélemények e témával kapcsolatosan, de konszenzusra azért van szükség – mondta –, hogy világos és tiszta álláspontot lehessen érvényesíteni a határon túli magyarok ügyében.
Ez a teljes mandátum teljes felelősséget is ró a Fideszre, a jövőben ugyanis fontos intézkedéseket hozhat, például olyanokat, amelyek a kettős állampolgárságra vonatkoznak – állapította meg a politikus. A politikus egyetért azzal, hogy könnyített formában kellene megadni a kettős állampolgárságot azoknak a határon túli magyaroknak, akik ezt igénylik. „Ahogy én látom, az eddigi eljáráshoz képest az lehetne az egyik nagy különbség, hogy a kettős állampolgárság megadása ne járjon együtt feltétlenül a Magyarországon való letelepedéssel” – mondta.
Elmondta, hogy még nem történt meg a kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a Fidesz között. „Gondolom, az elkövetkező időszakban előbb-utóbb sor kerül erre is” – jelentette ki. Ami a Tőkés László vezette EMNT-t illeti, az RMDSZ-nek érvényes megállapodása van e szervezettel a magyar összefogás keretében, és folytatni kívánja az együttműködést – mondta Markó Béla, jelezve, hogy még tavasszal sor kerül újabb egyeztetésre az erdélyi magyarságot érintő különböző kérdésekben.
Előkészít a Fidesz – Sólyom nem ismételhet?
Az országgyűlési választásokon győztes Fidesz elnöksége egyébként tegnapi ülésén a kormányzati munka előkészítéséről, a következő hetek feladatairól is tárgyalt. Szollár Domokos kormányszóvivő közölte: a Bajnai-kormány az új Országgyűlés alakuló ülésére, május 14-ére elkészít és nyilvánosságra hoz minden, az átadás-átvételről szóló dokumentumot. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke közben arról beszélt, szerinte Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének le kell mondania posztjáról. Úgy fogalmazott: Simor Andrásnak ciprusi off-shore cégei napvilágra kerülésekor kellett volna lemondania. Közölte: Magyarország nagyon sokat köszönhet Sólyom Lászlónak, ő – mint mondta – személy szerint nagyra becsüli az államfőt, de ha azt kérdeznék, hogy szerinte Sólyom László lesz-e a következő években a köztársasági elnök, akkor azt válaszolná, hogy szerinte nem ő lesz.
Mesterházy lehet a frakcióvezető
Az MSZP elnöksége is ülésezett tegnap, a testület Mesterházy Attila jelenlegi frakcióvezetőt javasolja ismét a szocialisták országgyűlési képviselőcsoportja vezetőjének. A szocialista frakció május 3-án alakulhat meg, ott választhatják a képviselőcsoport vezetőjévé a listavezető politikust, aki egyébként a pártelnöki tisztségre is bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság közben felfüggesztette László Attila Tibor jobbikos képviselő mentelmi jogát. László mentelmi jogának felfüggesztését a Battonyai Városi Bíróság kérte, mert ellene feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel miatt szabálysértési eljárás van folyamatban.
Krónika (Kolozsvár)

Németh Zsolt: Elsők közt módosul az állampolgársági törvény – A szlovákiai magyar párt az ottani választások utánra tenné a magyar jogszabály-módosítást
Nincs alternatívája a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásának, a jogszabályt az első törvényalkotási csomagban kívánja benyújtani a Fidesz. Elképzelhető, hogy már nyár elejére megszületik az új szabályozás – nyilatkozta Németh Zsolt fideszes szakpolitikus, a külügyi államtitkári poszt várományosa a Duna Televízió Heti Hírmondó című vasárnap esti műsorában.
Egyéni kérelem alapján állítjuk helyre a magyar állampolgárságát a határon túli magyar kérelmezőknek, akiknek ehhez – a mostani szabályokkal ellentétben – nem kell majd letelepedniük Magyarországon – vázolta a tervezett intézkedéseket Németh Zsolt. Megerősítette: a benyújtandó törvénytervezet lényegében azonos lesz azzal, amit egyszer már az Országgyűlés elé terjesztettek – Németh Zsolt, Simicskó István és Semjén Zsolt aláírásával.
Az egyéni igényléses eljárás további javaslatokkal megkönnyíthetővé teszi majd az állampolgárság minél könnyebb és gyorsabb megszerzését.
Az MSZP korábban támogatta volna a fideszes javaslatot, azzal a megkötéssel, hogy szavazati jog ne járjon a külhoni magyar állampolgársággal. A kétharmados többség birtokában mit lép ebben a kérdésben a Fidesz? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése. Németh Zsolt úgy reagált: most az állampolgársági törvényt kívánják módosítják, ami nem érinti a szavazati jogot. A szavazati jog ma a magyarországi lakhellyel bíró magyar állampolgárokat illeti meg. „A Fidesz indítványa az állampolgársági törvény módosítására irányul ebben a jelen helyzetben. A szavazati jog egy külön kérdés, amit egyébként – azt gondolom – a parlamentben komoly vita fog övezni” – hangzott a fideszes politikus szó szerinti reakciója.
A Duna Televízió műsorában megszólaló határon túli magyar vezető politikusok üdvözölték a kettős állampolgárság intézményének lehetőségét.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta: a határon túli magyarok állampolgárságát lehetővé tevő törvénymódosítás általa ismert verziója EU-konform és minden színen vállalható. Emellett is előzetese konzultációkat javasol azonban a magyar diplomáciának a jogszabályról elsősorban Brüsszellel, valamint a szomszédos országokkal. A szlovákiai magyarok szempontjából fontosnak tartaná, hogy az ottani parlamenti választások időpontja, azaz június 12-e előtt ne szülessen meg az új törvény (Szlovákiában a nacionalista erők minden bizonnyal saját javukra használnák fel a választási kampányban a kettős állampolgárságról szóló jogszabály-módosítást - a szerk.).
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy nyilatkozott: szervezetük 2004-ben is támogatta és kampányolt is a kettős állampolgárság mellett. Markó szerint a magyar parlament várható döntése 2010-ben már nem vált ki feszültséget Romániában. „Ultranacionalisták fogják támadni a kettős állampolgárságot, de mindkét ország EU-tag, Románia pedig a moldovai románoknak könnyített módszerrel, már-már automatikusan adja meg a román állampolgárságot. Nem lesz erkölcsi alapja megkérdőjelezni, ha Magyarország hasonlóan lép fel” – szögezte le Markó Béla.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy reagált a magyar állampolgársági törvény rövid távon tervezett módosítására, hogy az a választásokon nyertes Fidesz-KDNP hitelességét bizonyítja. „Bizonyítása ez annak, hogy amit a kampány előtt és alatt politikai retorikában megfogalmaztak, azt meg tudják-e, meg akarják-e valósítani” – vélte a vajdasági politikus. Ebben a vonatkozásban megnyugvást jelent számára, hogy rövid időtávon belül megvalósulhat a jogszabály-változás.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: örül annak, hogy a Fidesz „teljes felhatalmazást” kapott a kormányzásra. Szerinte a nemzetpolitikában szükséges komoly nemzeti fordulathoz is szükség volt a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti súlyára.
Németh Zsolt a Duna Televízió stúdiójában elmondta: a következő időszak legfőbb feladata lesz egyensúlyt teremteni a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika között. Az elmúlt években sem nemzetpolitikája, sem térségpolitikája nem volt Magyarországnak. Határozott nemzetpolitikát, és együttműködő, pragmatikus térségpolitikát kell folytatni – vázolta a magyar külpolitika várható hangsúlyait a Fidesz szakpolitikusa.
Pintér Attila
DunaTV.hu

Az SZNT bízik az új magyar politikában
Elégedettségének adott hangot a Székely Nemzeti Tanács, amiért az új Országgyűlés valamennyi pártja aktívabb nemzetpolitikát hirdet. A Székely Nemzeti Tanács, az SZNT, közleményében ugyanakkor az is olvasható, bízik abban, hogy az új magyar kormány támogatni fogja a székelyföldi területi autonómia megvalósulását. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs bővebben is kifejti álláspontját László Edit kérdéseire válaszolva.
„A Székely Nemzeti Tanács évekkel ezelőtt megfogalmazott egy olyan nyilatkozatot, amelyben kifejtjük azt az elvárásunkat az anyaországgal szemben, hogy az oltalmazó hatalomnak a szerepét töltse be, ugyanazt az oltalmazó hatalom státusát, amelyet Ausztria is vállalt a dél-tiroli autonómia ügyében, tehát a román-magyar kapcsolatokban, de a nemzetközi fórumok előtt is reméljük, hogy a székelyföldi autonómiatörekvést Magyarország kormánya nagyon határozottan és markánsan fel fogja vállalni.”
„Úgy gondolom, hogy az új alap elsősorban azt jelenti, hogy közösen megfogalmazott célokat kell támogatni. Tehát a Székely Nemzeti Tanács nem azt várja, hogy anyagi támogatásban részesüljön – ilyen elvárásunk soha nem volt – viszont azt elvárjuk, hogy az általunk kifejezett közösségi akaratot támogassa Magyarország kormánya!”
Erdély.ma

Semjén: a mi szuverén ügyünk, kinek adunk állampolgárságot
A határon túlról magyar állampolgárságot szerzők szavazati joga nem a hamarosan módosítandó állampolgársági, hanem a választójogi törvényben lesz szabályozva – derül ki Semjén Zsoltnak, a nemzetpolitikáért is felelős leendő miniszterelnök-helyettesnek a Duna Televízió reggeli műsorában mondott szavaiból.
Kijelentette: tájékoztatják majd a szomszédos országokat az állampolgársági törvény változásáról, de konzultációkat nem folytatnak velük.
Amikor lecsökkentjük az Országgyűlés létszámát kétszáz főre, akkor a parlament választásának egész rendszerét is át kell alakítani. Ezzel együtt kerül megfogalmazásra a szavazati jog kérdése is – mondta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, az Orbán-kormány leendő miniszterelnök-helyettese.
Az állampolgárság megadásának feltételeiről Semjén Zsolt azt mondta: terveik szerint egyedi kérelemre, gyorsított eljárással kapná meg a magyar állampolgárságot az, aki tud magyarul és Magyarországról származó ősökkel rendelkezik, beleértve ebbe azokat is, akik kivándoroltak a Kárpát-medencéből, például a csángók.
Hogyan áll majd az új parlament és a kormány a szlovákiai magyarok kéréséhez, miszerint június 12-ig, az ottani parlamenti választásokig ne módosítsa az állampolgársági törvényét Magyarország? – hangzott a Hattól nyolcig felvetése. Semjén Zsolt erre így reagált.
„A határon túli magyar vezetők álláspontját meghallgatjuk, de minket elsősorban az érdekel, mit gondolnak és akarnak a határon túli magyar emberek. Ők állampolgárságot akarnak, aki fel akarja venni, annak lehetővé kell ezt tenni". A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökének, Csáky Pálnak a témával kapcsolatos nyilatkozatáról Semjén Zsolt megjegyezte: Csáky arról beszélt, hogy a magyarországi vezetésnek tárgyalásokat kellene folytatni a témáról a szomszédos államokkal. A magyarországi sajtó azonban „konzultációt” adott a szlovákiai magyar politikus szájába.
„Természetesen érzékeny kérdés a szlovákiai választás. De vannak olyan alapvető nemzeti értékek és érdekek, amik nem rendelhetők alá bizonyos nemzetrészek helyi érdekeinek, még ha azokat figyelembe is kell venni” – érvelt Semjén Zsolt. Hozzátette: a magyarság számára identitásbeli kérdés is a magyar állampolgárság. Ennek mihamarabbi megtörténte szimbolikus üzenet is lesz – tette hozzá.
A leendő miniszterelnök-helyettes szerint mindenkit tájékoztatnak és készek párbeszédet folytatni, de álláspontjukat nem tehetik függővé más államok álláspontjától. „Tájékoztatást szívesen adunk, párbeszédet folytatunk, de konzultációt nem. A mi szuverén ügyünk, hogy kinek adunk magyar állampolgárságot „ – összegezte álláspontját.
Ami Ukrajnát illeti, úgy látja: nem a magyarok, hanem az oroszok miatt óvatos a kettős állampolgárság kérdésében. „Úgy gondolom, hogy ez a kérdés is kezelhető” – tette hozzá. Pozitív példaként említette ugyanakkor Szerbiát, melynek a politikai vezetése semmiféle akadályt nem gördít az ott élő magyarok magyar állampolgársága elé.
Megjegyezte: a világon bárhol élő románok, szlovákok, szerbek és horvátok is megszerezhetik anyaországuk állampolgárságát.
A Hattól nyolcig elszámoltatásra vonatkozó kérdésére Semjén Zsolt úgy reagált: erre azért van szükség, mert az ország erkölcsi megújulása elképzelhetetlen, ha azok, akik köztörvényes bűncselekményekkel, korrupciók tömkelegével tönkretették az országot, „belevigyoroghatnak a kamerába”.
Külön is reagált a 2006 őszének rendőri akciójára: „Az a rendőrterror és brutalitás, ami akkor történt, az a szembeköpése és arcul vágása volt a szabadságjognak, demokráciának és a jogállamnak. Ezért nem engedhető meg, hogy ezek a bűncselekmények elkenődjenek”. Ezek nem maradhatnak büntetlenül" – szögezte le Semjén Zsolt a Duna Televízióban.
Pintér Attila
Duna Tv, Hattól Nyolcig
Erdély.ma

Duray: A gyenge MSZP-SZDSZ kormányzás bátorította a szlovák nacionalizmust. Ennek véget kell vetni!
Nemzetpolitika a Magyarország határain kívül élő magyarok nélkül nem alakítható ki. Azt a magyarországi magyarok közösen alakíthatja ki a határon túl élő hárommilliós magyarsággal. A nemzetpolitika egyszerre országpolitika, kormánypolitika, állampolitika és határon átnyúló politika is, de nem külpolitika - mondta Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, azzal összefüggésben, hogy a magyarországi országgyűlési választások második fordulója éjszakáján Orbán Viktor leendő magyar miniszterelnök leszögezte: a nemzeti együttműködés természetes részesei a határon túli magyarok.
„Nagyon fontos üzenet lenne, ha a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ismét elkezdené működését. Össze kellene jönnünk, hogy értékeljük az elmúlt nyolc év veszteségeit, és hogy elindítsuk újra a közös gondolkodást. Úgy gondolom, ha majd a magyar Országgyűlés elfogadja az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvényt, akkor ezzel párhuzamosan meg kell majd változtatni a státustörvényt és a Szülőföld Alapról szóló törvényt is. De az új magyar parlamentnek és kormánynak sürgősebb teendői is vannak. Ha a közigazgatásra vonatkozó törvénymódosításokat és más új jogszabályokat elfogadja majd az Országgyűlés, akkor ezek kihatással lesznek a nemzetpolitika strukturális felépítésére is" – vélte Duray Miklós.
Nem elég az eddigi nemzetpolitikán változtatni? Újat kell kialakítani?
– A kérdés az, hogy szabad-e foltozni, vagy sem? Vannak alapok, amelyekre építkezhetünk. Már az, amit az első Orbán-kormány idején megfogalmaztunk, egy jó alap. De azóta eltelt nyolc év, az Európai Unió tagja lett Magyarország és a vele szomszédos országok egy része is. És ez egy új helyzetet teremt. Megváltoztak a gazdasági viszonyok és a gazdasági együttműködés feltételei is. Ma már olyan gazdasági stratégiákban gondolkodhatunk, amilyenekről a 2004-es EU-csatlakozás előtt még szó sem lehetett. Nagyon fontosnak tartom, hogy a határmenti régiók gazdasági tevékenységét egy közös stratégiai rálátással szemléljük. Nagyon fontos, hogy olyan gazdasági stratégiákat próbáljunk megvalósítani, amelyek a határ mindkét oldalán megvalósíthatók. Ez talán még a kultúránál és az oktatásnál is fontosabb, ugyanis, ha ezeket a magyarok által lakott régiókat nem tudjuk megerősíteni, akkor azokból elmenekülnek az emberek, és így ezek a régiók nem lesznek önfenntartóak, csak a dotációkat fogják emészteni. Viszont nekünk az a célunk, hogy meg tudják termelni a működésükhöz szükséges javakat. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség támogatásokra, hanem a támogatások rendszerét is újra kell fogalmazni. Azt az ügynökrendszerű támogatás, amely az elmúlt években az MSZ-SZDSZ kormány idején megvalósult, el kell felejtenünk. Tudatosítanunk kell a stratégiailag fontos feladatokat, és ahhoz kell társítani a támogatási rendszereket.
Igen, de az egyes határon túli magyar kisebbségek más körülmények között élnek. Teljesen más fázisban vannak a Nyugat-Balkánon élők, teljesen máshol tartanak az erdélyi magyarok, a szlovákiai magyarság, a Burgerlandban élők, vagy a kárpátaljaiak...
– Vannak olyan gondok, amelyek mindenütt megjelennek. Például a szórványkérdés, ez egységesen is lehet kezelni. Olyan rendszereket lehet alkotni, melyek ugyanúgy működtethetők bármelyik országban. Ilyen lehet a távoktatás megszervezése. Ez segíti a magyar műveltségi körben való megmaradást azoknak, akik egyébként ehhez nem juthatnak hozzá. De ugyanakkor ki kell dolgozni ehhez a motivációs rendszert is, hogy a szórványban élőknek érdekükben álljon részt venni a távoktatási rendszerben.
A Kárpát-medencei magyarság közül a szlovákiai magyarság van a legbonyolultabb helyzetben...
– Az a helyzet, amely az elmúlt években Szlovákiában kialakult, és az a fajta magyarellenesség, amely 2006-tól jelen van a kormánypolitikában, az nem csupán annak a következménye, hogy Szlovákiában egy nemzeti-szocialista kormány működik, hanem annak is, hogy Magyarországon egy gyenge és rosszul kormányzó kormány működött. A szlovák-magyar államközi viszony úgy alakult, hogy szlovák részről folyamatosan sértegették a magyarokat. A magyar kormányt is. Ugyanakkor ez a helyzet a szlovák nacionalizmust bátorította. Úgy látták, bármit csinálhatnak, úgysem lesz annak semmilyen következménye! Ennek véget kell vetni, így nem lehet szomszédsági kapcsolatokat ápolni! Tehát óriási feladat hárul a magyar külpolitikára is.
Felvidék.ma