A magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakosok szerint egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar rendezvények a városnapokon, az önkormányzat most magyar személyiségeket is kitüntetett. Egyelőre román nyelvű plakátok hirdetik, és szinte kimondottan a román fiatalságnak szóló koncerteket. A Krónika napilap és számos magyar nemzetiségű vásárhelyi lakos panaszára reagálva, Csegzi Sándor alpolgármester számadatokkal próbálta cáfolni azt a felvetést, miszerint a városnapokról egyre inkább kiszorulnak a magyar jellegű rendezvények. Szerinte az esti órákig egyenlő a magyar és a román kulturális rendezvények aránya, este azután több román énekes és együttes koncertezik. Csegzi a Bolyai-bulit, az EMKE gazdag kínálatát, a délutáni népművészeti programokat, a sportvetélkedőket, a főtéri kiállításokat emelte ki. Június 25-én zártkörű rendezvény keretében átadták a díszpolgári címeket és a Pro Urbe díjakat. Előbbire Kovács Levente rendezőt, a Színművészeti Egyetem dékánját és Valentin Marica írót, a Marosvásárhelyi Rádió főmunkatársát javasolta az önkormányzat. Az idegen állampolgárként Marosvásárhelyért sokat tevők sora az idén Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Hóbor Erzsébettel, a Zalaegereszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság vezetőjével gazdagodott. /Szucher Ervin: Etnikai egyensúly, csak az esti órákig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke június 25-én érkezett Erdélybe. Látogatása első napját Marosvásárhelyen töltötte, ahol Pro Urbe-díjat vett át, és találkozott a város régi-új polgármesterével, Dorin Floreával, valamint önkormányzati vezetőkkel és magyar értelmiségiekkel. A díj átadásakor érdemeként méltatták, hogy kezdeményezésére a két ország parlamenti elnökei között rendszeresek a találkozók, függetlenül attól, hogy a két országban éppen mely politikai irányzat van hatalmon. Június 26-án Kolozsvárra látogatott, ahol magyar közéleti személyiségekkel és önkormányzati vezetőkkel, majd magyar képzőművészekkel találkozott. Erdélyi programja a Kolozsvári Magyar Operában zárult, ahol a Mátyás a vérpadon című rockopera megtekintése előtt a reneszánsz év jegyében mondott köszöntőt. Beszédében köszöntötte a kolozsvári Magyar Operát fennállásának 60. évfordulóján. /A magyar Országgyűlés elnöke Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) diákjaival és rezidens orvosaival találkozott Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A találkozón a csángó származású Ádám Valerián végzős hallgató rámutatott, a MOGYE a magyarság egyik veszélyeztetett végvára, mivel a magyarul tanulók aránya alig éri el az 50 százalékot, míg a magyar oktatóké a 30-at is alig haladja meg. „Az induló tanévben vendégoktatókra van szükségünk Magyarországról az oktatás színvonalának emelésére” – mondta a hallgató. Domokos Lajos rezidens orvos a rezidensi vizsga nehézségeiről számolt be, és a magyarországi részképzések felől érdeklődött. Szili Katalin megígérte, tájékozódni fog erről. /Szili támogatná a magyar orvosokat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Kolozsváron fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ a legutóbbi helyhatósági választások eredményeként megőrizte korábbi pozícióit az önkormányzatokban. Szili Katalin kifejtette: Magyarországon is mindenki magába tekinthet, amikor a határon túl kampányol, mert a magyarországi politikusoknak is érdeke, hogy összetartsák a határon túli magyarságot. /A magyarországi politikusoknak is érdeke a határon túliak összetartása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki Révkomáromban Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a Duna menti városban zajló háromnapos rendezvénysorozat, a Határtalan fesztivál vendégszónokaként beszélt a fórum fiatal résztvevőihez. A fesztivált a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezte, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan fesztivál Révkomáromban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

Grosics Gyulának, a legendás aranycsapat kapusának ítélték oda az idén a Magyar Szabadság Napja díjat, a kitüntetést távollétében a jutalmazott felesége és lánya vette át június 28-án Gémesi Györgytől, a Magyar Szabadság Napja Alapítvány elnökétől. Az ünnepnapon immár 18. alkalommal arra emlékeztek, hogy Magyarország területét 1991. júniusában elhagyta az utolsó szovjet katona. Az idei ünnepi rendezvények sora a Kárpát-medencei polgármesterek és a katolikus papok válogatottjának futballmeccsével kezdődött. Június 28-án Nemeskürty István műveiből összeállított Egy világ halt vele című, Koltay Gábor rendezte zenés darab ősbemutatójára került sor. A mű Hunyadi Mátyás megkoronázásának 550. évfordulójára készült. Tizenhét éve, 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. Az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját pedig a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította. /A Szabadság Napját ünnepelte Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki június 27-én Révkomáromban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Révkomáromban tartották a Határtalan Fesztivált, melyet a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezett, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. „Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt” – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan Fesztivál Révkomáromban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./

Bogdán Tibor szerint Wass Albert írói munkásságáról és politikai habitusáról nem túlságosan hízelgően vitacikkéből (Szabadság, jún. 20.) Vekov Károly válaszában (Szabadság, jún. 30.) csak annyit olvasott ki, hogy „a Wass Albert ellenes kampány folytatódik”. Vekov Károly inkompetensnek titulálta az övétől eltérő véleményt valló szerzőket. Bogdán visszautasította, hogy Wass Albert a németektől kapott két vaskeresztjét nem szélsőjobboldaliságáért, hanem vitézi tettekért kapta, továbbá szerinte Wass a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának (HMH) főmunkatársa volt. Vekov szerint ez a szervezet nem létezett, „a kilencvenes évek elejének egyik egyéni kitalációja”. Bogdán azzal érvelt, hogy haladó szellemiségű írók, költők, újságírók álltak ki a debreceni Wass-szobor felállítása ellen, mint Kukorelly Endre, Balla Zsófia, Závada Pál és Szerbhorváth György. /Bogdán Tibor: A trójai Wass-ló. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ Debrecenben június 28-án avatták fel Wass Albert egész alakos szobrát, Györfi Sándor szobrászművész alkotását, Áder János, az Országgyűlés alelnöke és Bölcskei Zoltán református püspök jelenlétében.

„Július 22-én adom át a megbízólevelemet az államfőnek Bukarestben, addig nem nyilatkozhatom semmiről” – hárította el az Új Magyar Szó kérdéseit Füzes Oszkár, aki rövidesen Terényi János nagykövet helyét veszi át Magyarország bukaresti külképviseletén. A Népszabadság napilap volt főmunkatársa július 15-én érkezik Bukarestbe. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága március 4-i, zárt ülésén hagyta jóvá Füzes Oszkár kinevezését, három ellenzéki képviselő tartózkodott. Füzes az MTI és a Népszabadság közös tudósítója volt Hanoiban, évtizedeken keresztül, a Népszabadság főmunkatársa, dolgozott a lap brüsszeli tudósítójaként is. Terényi János volt bukaresti nagykövettel együtt a képviselet több tagjának is lejárt a mandátuma, köztük a Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét betöltő Beke Mihály Andrásnak. Távozott továbbá Drávucz Herbert tanácsos, sajtó- és kulturális attasé, Kisvári Tamás katonai attasé is. A volt nagykövet a Magyar Külügyi Intézet élén folytatja karrierjét. /Kánya Gyöngyvér: Ma érkezik Bukarestbe az új magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Zuhogó esőben kezdődött július 16-án Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Idén Tusványos „más kép/másképp”, hangsúlyozta a szervezők nevében Sándor Krisztina. Másképpen kellene csinálni több mindent több szempontból is, figyelmeztetett Németh Zsolt /Fidesz, parlamenti képviselő, az Országgyűlés külügyi elnöke/, hiszen Magyarországon válság van, Erdélyben továbbra sincs párbeszéd a két oldal között, pedig az igény mind erősebb és erősebb, a magyar-erdélyi magyar kapcsolatok pedig mindinkább egy anyós-férj viszonyra emlékeztetnek. Nem arról kellene beszélni, hogy ki nincs itt, hanem arról, aki eljött, hiszen ide eljöhet bárki, de nem kötelező, vélekedett Toró T. Tibor. A meghívott előadók, Navracsics Tibor (Fidesz), Cristian Pirvulescu (Asociatia Pro Democratia), Kovács István (Magyar Polgári Párt) moderálásával Románia és Magyarország perspektíváiról volt szó, az Európai Unió (EU) kontextusában. Navracsics Tibor szerint a jelenlegi belpolitikai képlet Magyarországot az európai verseny vesztesévé teheti. Meglátása szerint a jelenlegi kormányzó elit felelős, az ország érdekeit képtelen érvényesíteni az Európai Unió intézményrendszerében. Cristian Pirvulescu úgy látja, Romániának oda kell figyelnie arra, hogy az EU mind gazdasági, mind politikai értelemben a válság jeleit mutatja. A politikai elit erről nem vesz tudomást. Románia esetében az integráció a munkaerő tömeges elvándorlását okozta, ezt a veszteséget pedig képtelen feldolgozni. A probléma áthidalására az állam átfogó reformjára lenne szükség, de ebben ellenérdekelt a privilégiumait féltő elit. /Németh Zsolt: Erdélyben továbbra sincs párbeszéd. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ „A szabadegyetem az, ahol a szabad emberek összegyűlnek, és nem arról beszélnek, amiről szabad, hanem arról, amiről akarnak” – foglalta össze a Tusványos szellemiségét Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte Erdélyben létrejött a pluralizmus, bár a rendszerváltást nem sikerült végrehajtani. „Az RMDSZ vezetősége nem fogadta el a meghívást, ezentúl ez nem kell, hogy újságírói találgatások tárgya legyen – jelentette be Németh Zsolt. – Az RMDSZ nem kíván élni a lehetőséggel” – vonta le a következtetést. „Magyarország nem anyaország, hanem anyósország” – fogalmazott Németh Zsolt. /Horváth István: „Magyarország – anyósország” Tusványosról az idén is hazaüzent a Fidesz–MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részt vett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülésén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Markó Béla RMDSZ-elnökkel is kész találkozni. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke nem fogadta el a tusványosi szabadegyetemre szóló meghívást. A KMAT legfontosabb döntése: Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a határon túli magyar pártok vezetői ősszel Brüsszelbe látogatnak. A cél, hogy egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelések érvényesítéséért. A tanácskozást követően a határon túli magyar szervezetek vezetői előadást tartottak a tusványosi szabadegyetemen. Tőkés László püspök hangsúlyozta: adott a lehetőség új fejezet megnyitására a magyar nemzetpolitikában, miután több éven keresztül szétrombolták a magyar ügy képviseletére létrehozott intézményrendszert. Az EP-képviselő szerint érlelődik az új nemzetpolitika. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az uniós integráció ellenére a fejekben létezik még a piros határ, ennek lerombolása elsősorban rajtunk múlik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint délvidéki magyarok érdekképviseletének megerősödése az összefogásnak köszönhető. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője kifejtette: a nemzet nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom, Szász Jenő pedig hangsúlyozta: nincsen határon túli magyarok ügye és anyaországi magyarok ügye, csak magyar ügy. A tusványosi szabadegyetem Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke az emberi jogokról és kisebbségvédelemről tartott előadásában úgy értékelte: a világban veszedelmes tendenciák figyelhetők meg, új nagyhatalmi politikák rajzolódnak ki. A populizmus, a nacionalizmus pedig egyre inkább veszélyezteti a kisebbségeket. Hasonló következtetéseket fogalmazott meg Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő: kezd kialakulni egy olyan irányzat, amely az autoriter hatalmi berendezkedést támogatja. Eckstein Kovács Péter szenátor, a szabad egyetemre ellátogató kevés RMDSZ-es politikus nagy kudarcnak minősítette a kisebbségvédelmi törvény sorsát. /Farcádi Botond: Új magyar egyezséget szorgalmaz Orbán Viktor (XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke elméleti magyarázatot adott az erdélyi pártok vitájára. Eszerint ha a létező megállapodások nem képesek egybetartani a közösséget, vagy az egység eszményéről kell lemondani, vagy új egyezségeket kell kötni. Orbán Viktor az új egyezség kialakításához Markó Bélának, Tőkés Lászlónak és Szász Jenőnek is sok sikert kívánt. Orbán Viktor a magyarországi helyzet elemzésére összpontosított Tusványoson. Előadásában megemlítette, elég eljönni Tusnádfürdőre ahhoz, hogy az ember megérezze a magyar nemzet egységét. Azt a nemzeti egységet, amely szövegszerűen is szerepelt a státustörvény eredeti változatában, a szocialista kormányzás idején végzett törvénymódosítással azonban eltávolították onnan. Bejelentette, a Fidesz az egységes magyar nemzet tételére építő törvénytervezetet készül benyújtani az Országgyűlésben. A 2004. december 5-i népszavazásra utalva megállapította, Magyarország népe azt kapta jutalmul, amivel fenyegették. Felidézte: akkor a kormánypártok azzal ijesztgették a választókat, hogy ha megszavazzák a kettős állampolgárságot a határon túliaknak, a nyugdíjak értéke csökkenni fog, a munkanélküliség szintje emelkedik, a gazdasági növekedés megáll, a magyar egészségügy pedig szétesik. A magyar polgárok nem szavazták meg a kettős állampolgárságot, a kedvezőtlen hatások mégis bekövetkeztek. A Fidesz elnöke elhibázottnak tartotta azokat a megoldásokat, amelyek kizárólag a gazdasági versenyképesség megteremtésére összpontosítanak. Szerinte Magyarországon nem a gazdaságban van a baj, hanem a nemzetben, a társadalomban. Előbb a nemzetet kell versenyképessé tenni, és csak ennek következményeként lehet a gazdaság versenyképességét visszanyerni. Tőkés László hosszasan sorolta a veszélyeztetett állat- és növényfajokat és az ezek védelmére irányuló igyekezetet, hogy érzékeltesse, valami ilyesminek kellene kialakulnia a veszélyeztetett kisebbségek, a kisebbségben élő nemzetrészek vonatkozásában is. Mind a tavaly ősszel tartott európai parlamenti választások, mind a június eleji önkormányzati választások az erdélyi magyarság megerősödését eredményezték – értékelt Orbán Viktor az MPP elnökével, Szász Jenővel folytatott tusnádfürdői megbeszélés után. Ősszel a magyarság számarányán felül juttatott képviselőket a brüsszeli testületbe, a helyhatósági választásokon pedig kilenccel több polgármesteri és mintegy kétszázzal több önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, mint négy évvel korábban. Orbán Viktor kijelentette, nemzeti szempontból az lenne kívánatos, hogy folytatódjék a megerősödés. /Gazda Árpád: Nemzeti gyógymódok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./ Magyarországon helyre kell állítani az elmúlt hat évben felborult szociális egyensúlyt, csak akkor lehet versenyképessé tenni a magyar társadalmat, ami a versenyképes gazdaságnak az alapja – ezt nevezte a "magyarországi nemzeti erők" legfőbb feladatának Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Felidézte, hogy a státustörvénybe annak idején beiktatták azt a tételt, miszerint "a magyar nemzet egységes". A törvény módosításakor ezt kihúzták. Márpedig szerinte aki ezt a fontos elvi-erkölcsi tételt elismeri, az a nemzeti összefogást támogatja, aki viszont tagadja a magyar nemzet egységét, az a megosztás szellemét képviseli. /Orbán Viktor Tusnádfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./ Az Erdély-kérdés nem politikai, hanem erkölcsi kérdés – Makkai Sándor szavait idézve kezdte felszólalását Tőkés László. Orbán Viktor kultikus szellemmel rendelkező kultikus helynek nevezte a tusványosi tábort, amely világossá teszi, a nemzet több, mint az ország.,,Egy ország nem más, mint egy szabályrendszer, egy technikai keret az élet számára. Sportnyelven szólva, az ország a sportfelszerelés, a stadion meg a szabálykönyv. Egy nemzet azonban ennél mindig több. Egy országnak szabályai, egy nemzetnek pedig érzései vannak" – fejtette ki. Orbán szerint korszakváltás történt a világban, és ez nagy kihívást jelent, a versenyképtelen nemzetek súlyos válságba kerülnek. Magyarország több szempontból is sereghajtóvá vált. A versenyképes társadalom alapja a szociális egyensúly, ezt kell helyreállítani. /Farkas Réka: Ország és nemzet (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Füzes Oszkár, Magyarország új bukaresti nagykövete június 22-én átadta megbízólevelét Traian Basescu elnöknek. Kijelentette: a két ország közötti bizalom megerősítését tűzte ki fő céljául, segíteni akarja a közvélemény normális és megfelelő tájékoztatását, hogy a téveszmék és csúsztatások minél kevesebb teret kapjanak. A nagykövet szerint fantasztikusan fejlődnek a gazdasági kapcsolatok, mind a befektetési, mind pedig a hagyományos kereskedelem területén, az emberközi-emberközeli kapcsolatok is nagyon jól alakulnak a két ország között. Füzes szerint ez mutatja, hogy román állampolgárok vásárolnak ingatlanokat Magyarországon, magyarországi munkaerő dolgozik Erdély bizonyos részein. A kisebbségi kérdésben „vannak viták”, de „több türelemre van szükség”. A román sajtó bírálta az Országgyűlés elnöke által kezdeményezett, végül parlamenti határozatba foglalt Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának a létrehozását. /Tibori Szabó Zoltán: A bizalom erősítéséért szeretnék dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet elmondta, visszatért eredeti szakmájához, ami nem más, mint a térséggel – beleértve Romániát – foglalkozó diplomácia, ezt tanulta a moszkvai egyetemen is. Füzes szerint sokkal jobbak „a magyar–román kapcsolatok, mint azt tíz évvel ezelőtt gondoltuk volna”. Azt tapasztalta, „hogy a román vezetőkkel nyíltan, őszintén és komolyan lehet beszélni. ” Traian Basescunak elmondta: „szeretném, ha Magyarországot a legjobb szomszédnak, a romániai magyar közösséget pedig az ország egyik kincsének tartanák. ” /Rostás Szabolcs: Vissza a szakmához. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság első ideiglenes elnöke bemutatta Székelyhidi Ágoston eredetileg 1989-ben megjelent Debreceni napló Erdélyről című művének új kiadását Nagyváradon. A diktatúra miatt a nyolcvanas években a magyarok tömegesen menekültek Romániából Magyarországra. Ezeknek az embereknek a helyzetét próbálták valamiképpen megoldani, hiszen az akkori törvények és megállapodások szerint vissza kellett volna küldeni őket Romániába. Erre a lehetőségre nemet mondtak, mert kegyetlen sors várt volna rájuk, Debrecenben kialakítottak egy menekülttábort. Ezt ideiglenes megoldásnak szánták, azután a tábor aztán elég hosszú ideig működött. Ezeknek az időknek állít emléket Székelyhidi Ágoston könyve, amelynek ma is időszerű a mondanivalója. Szűrös Mátyás ebben az időben az Országgyűlésben beszédet mondott a falurombolással kapcsolatban. Állásfoglalást alakítottak ki a falurombolással, a Ceausescu-féle kegyetlenkedésekkel szemben, majd 1989 márciusában ő lett a parlament elnöke. Lezajlottak a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások, és az akkori összes politikai erővel megállapodtak abban, hogy békés, alkotmányos fordulatot hajtanak végre Magyarországon. A diktatúrából többpárti, parlamenti demokráciába akartak eljutni. Jelenleg Magyarországon a sajtót körülbelül 80–85 százalékban a neoliberálisok uralják. A sajtó zömét ők tartják kézben, főleg a televíziókat, amelyeknek a legnagyobb tömeghatásuk van. Mostanában erősödőben vannak azok a sajtóorgánumok, amelyek részben nemzeti-konzervatív, nemzeti-demokratikus, népi-nemzeti beállítottságúak, de még mindig a másik oldal van túlsúlyban, hangsúlyozta Szűrös. Neki jutott az a megtiszteltetés, hogy kikiáltsa a köztársaságot, emlékezett vissza. Egyértelműen megfogalmazták, hogy azok a magyarok, akik a határokon túl élnek, a nemzet részét képezik, főleg itt a Kárpát-medencében, hiszen őshonos népről van szó – az anyaországnak pedig törődnie kell velük, képviselnie kell őket, s felelősséget kell vállalnia értük. Az 1989-es decemberi romániai eseményekről Szűrösnek kezdettől fogva az volt a véleménye, hogy az nem forradalom volt, hanem egy jól szervezett katonai puccs. A tömegmegmozdulásnak azonban kétségtelenül forradalmi jellege volt. Ennek a megmozdulásnak Tőkés László volt a legkiemelkedőbb vezetője. Amit azonban Ion Iliescuék csináltak, és ami Stanculescu tábornok irányításával végbement, az egy jól szervezett államcsíny volt. A romániai magyar nemzeti közösségnek autonómiára van szüksége, de ezt Magyarországról nem lehet kivívni. Magyarország ehhez támogatást tud nyújtani, de csak azt támogathatják, amit az itt élő magyarok igényelnek. Szűrös Mátyásnak keserű tapasztalata van ezen a téren. Amikor ő ideiglenes köztársasági elnök volt, eszmecserét folytatott Király Károllyal is, aki akkor Iliescu helyettese volt, a Nemzeti Megmentési Front alelnöke. Akkor felmerült, hogy az autonómia ügyében foglaljanak állást, a románok is benne lettek volna – és Domokos Géza ellene szavazott. Domokos Géza jóravaló ember volt, Szűrös ma sem érti, miért tette ezt a lépést. Szűrös Mátyás /sz. Püspökladány, 1933. szept. 11./ 1990 és 2002 között országgyűlési képviselő. 2002-ben kilépett az MSZP-ből. /Fried Noémi Lujza: Egymás nélkül értelmetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Kézikönyv a határon túli magyarokat érintő jogszabályi rendelkezésekről címmel jelent meg az Országgyűlés Hivatalának gondozásában egy kiadvány, amely a határon túli magyarokkal foglalkozó kérdéseket, jogszabályokat és rendeleteket tartalmazza. A kézikönyvet Ódor Bálint és Dr. Törő Csaba szerkesztette. A kézikönyv a következő tudnivalókat tartalmazza: Általános kapcsolati és intézményi rendszer: beutazás Magyarországra, magyarországi tartózkodás, a magyar állampolgárság és más személyállapoti ügyek, személyes adatok kezelése, díjfizetéshez, illetékekhez kapcsolódó szabályok, állami munkamegosztás: együttműködési fórumok és keretek. Legfontosabb támogatási, együttműködési formák: nemzetpolitikai támogatások, gyógykezelés támogatása, utazás és turisztika, tanulás – támogatással, munkavállalás Magyarországon, kulturális, kutatási támogatások, elismerések, a civil szektor erősítése, vállalkozások támogatása, fejlesztése. Mellékletként megtaláljuk a kézikönyvben a hasznos címeket és linkeket: közigazgatási szervek, gazdasági szervezetek, alapítványok határon túli szervezetek elérhetőségeit. Továbbá jogszabályokat, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló országgyűlési határozatot, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, valamint módosításait és az ehhez vonatkozó rendeleteket, a Szülőföld Alapról szóló törvényt és módosításait. /Kézikönyv a határon túli magyarokat érintő jogszabályi rendelkezésekről. = Felvidek. ma, aug. 3./

Lakitelek vendégei voltak maroshévízi fiatalok. A meghívás előzménye: március 15-én a maroshévízi Székely Tanács színvonalas műsorral emlékezett meg az 1848-as forradalom hévízi eseményeiről. Az ünnepségen jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, akinek annyira megtetszett a fiatalok műsora, hogy meghívta őket egy lakiteleki táborozásra, július 28. és augusztus 3. között. A táborozás költségeit a vendéglátók állták. A Csillagtúrák a Tisza mentén elnevezésű táborozáson a fiatalok részt vettek a Magyarok égen és földön című programon, amelyet Zombori Ottó csillagász vezetett. A hévízi fiatalok ismét találkozhattak Lezsák Sándorral és Nagy Alajossal, az 1956-os forradalom részvevőjével, a Mindszenty Társaság tiszteletbeli elnökével. /(Czirják Károly): Lakitelek vendégei voltak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

Augusztus 20-án a több mint ezerszáz éve hont foglaló magyarság államának megalapítóját, Szent Istvánt ünnepeljük. István uralkodása idején (1000–1038) augusztus közepén, Nagyboldogasszony napján törvénylátó napot tartottak. Ezt a napot a lovagkirály László idején augusztus 20-ra helyezték. 1083-ban ezen a napon avatták szentté I. István királyt. Ettől az időtől kezdve vallási ünneppé vált augusztus 20-a. Mária Terézia uralkodásától 1848-ig, a forradalom elbukásáig állami és egyházi ünnepként volt jelen a magyar történelemben. Az ünnep tiltása 1884-ig tartott. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánították. A második világháború utáni kommunista rendszer, vallási és nemzeti tartalma miatt nem vállalta az ünnepet. Az új kenyér ünnepévé alakították, majd 1949-ben augusztus 20-ra időzítették az új alkotmány kikiáltását, s így augusztus 20-a az alkotmány ünnepeként szerepelt a naptárban. 1991. március 5-én az Országgyűlés, mint nemzeti ünnepet, államalapító Szent István királyunk ünnepét, hivatalos állami ünneppé nyilvánította. Ma a szentistváni Magyarország területén élő vagy onnan messzebbre sodródott magyarok megemlékeznek a korának követelményeit felismerő, az országát Európába integráló, a fiához intézett intelmeiben minden nemzet tiszteletben tartására, országa és vallása megtartására tanító szent királyukról. Ezer év távlatából is érvényes tanításait a szentisvániból mára miniatűrré zsugorodott Magyarországot irányító politikusoknak sem ártana megszívlelniük. /Figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A határon túli magyar pártok nyilatkozatban támogatták, hogy Brüsszelben képviseleti irodája legyen a magyarságnak. Ezt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelentette be szeptember 12-én, miután a Parlamentben megnyitotta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A magyar parlamenti pártok által létrehozandó brüsszeli képviseleti iroda például a határ menti infrastruktúra fejlesztésében játszhat fontos szerepet. A KMKF hatodik ülésén a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos célkitűzéseiről Kiss Péter kancelláriaminiszter adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy fontos a szórványosodás megakadályozása, s az ehhez szükséges eszközrendszer kiépítését a kormány a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Szórványtanács létrehozásával is támogatja. Kiss Péter kiemelte, hogy a kormány a határon túli ügyekben ,,a be nem avatkozás politikáját viszi", mert a megosztó politika nem vezetett eredményre. /Összmagyar lobbiiroda Brüsszelben (Kárpát-medencei magyar képviselők fóruma) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

Egyhangúlag fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) azt az állásfoglalást, amely a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos javaslatokat fogalmaz meg a következő évre; a kétnapos tanácskozás szeptember 13-i zárónapján jóváhagyott dokumentum foglalkozik a brüsszeli magyar lobbiirodával, a szórványosodás elleni teendőkkel és a határon átnyúló közlekedés fejlesztésével. Az állásfoglalást Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ismertette a KMKF ülését követő sajtótájékoztatón. A házelnök megemlítette, hogy a KMKF külügyi albizottságán belül Szórvány Munkacsoportot alakítanak, amely áttekinti a határon túli magyarság helyzetét az európai együttműködés terén és szorosabb együttműködést készül kialakítani a Magyar Tudományos Akadémiával. Szili Katalin elmondta, a KMKF-től felhatalmazást kapott arra, hogy levélben forduljon a szlovák és az ukrán parlament elnökéhez a magyarellenes "megnyilvánulásokkal és tervekkel szemben". /KMKF: Fejleszteni kell a határon átnyúló kapcsolatokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./ A KMKF állásfoglalása A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2008. szeptember 12-13-i Plenáris Ülésének állásfoglalása az elnöki beszámoló és az előterjesztett dokumentumok tárgyában A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2008. szeptember 12-13-án megtartotta 2008. évi Plenáris Ülését, amelynek során meghallgatta dr. Szili Katalin elnök asszony beszámolóját a KMKF albizottságainak és Titkárságának elmúlt egy éves tevékenységéről, valamint a 2007. szeptember 14-én elfogadott, „A magyar-magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének Európai Uniós csatlakozása után” című dokumentum (továbbiakban: Nemzeti Együttműködési Koncepció) végrehajtása érdekében tett lépésekről. A Plenáris Ülés elfogadta az elnöki beszámolót, amelynek kapcsán a következőket állapította meg:1. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Együttműködési Koncepciót egy évvel ezelőtt a KMKF plenáris ülése teljes konszenzussal fogadta el, a Nemzeti Együttműködési Koncepció jelenleg az egyik legszélesebb körű politikai legitimitással rendelkező nemzetpolitikai dokumentum. Ebből következően a Nemzeti Együttműködési Koncepcióba foglalt célok végrehajtásában a Magyar Köztársaság Országgyűlésének, a KMKF tagjainak és a Kormányának együtt kell működnie. 2. A KMKF a) üdvözölte és támogatásáról biztosította a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának létrehozását; b) konszenzussal elfogadta „A határon átnyúló közlekedési infrastruktúra- és tömegközlekedés-fejlesztés aktuális kérdéseiről” című előterjesztést (továbbiakban: a Közlekedéspolitikai Koncepció), és szorgalmazza, hogy az Országgyűlés vegye napirendjére határozattal történő megerősítésének kérdését a kormányzati végrehajtás mielőbbi megkezdése érdekében, valamint c) felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy tájékoztassa a Közlekedéspolitikai Koncepció végrehajtásáról a KMKF Gazdasági Albizottságát. 3. A KMKF egyetért azon civil kezdeményezéssel és javaslattal, hogy a Külügyi- és Európa-ügyi Albizottság hozzon létre egy a magyar szórványokkal foglalkozó munkacsoportot. 4. Tekintettel a közelmúltban Ukrajnában és Szlovákiában a magyar nyelvhasználat és a magyar nyelvű oktatás korlátozásával kapcsolatban tapasztalt eseményekre, a KMKF felkéri Elnökét, hogy az albizottságokon keresztül, a Kormánnyal együttműködve tegyen lépéseket az oktatás és a szórványmagyarok helyzetének javítása érdekében. Ennek keretében a KMKF Plenáris Ülése felkéri a Kormányt, valamint parlamenti képviselettel rendelkező tagszervezeteit, hogy saját hatáskörükben egyszersmind egymással együttműködve a) tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a magyar nyelv részesüljön többek közt ugyanabban a védelemben, amelyet az Európa Tanács Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájának értelmében a regionális nyelvek élveznek; b) tegyenek lépéseket olyan jogi normák elfogadtatásáért, amelyek minden gyermek számára tíz éves korig jogot biztosítanak lakóhelyén és anyanyelvén iskolai oktatásban részesülni, vagy az adott állam költségvetésének terhére ilyen szolgáltatáshoz jutni a lakóhelyéhez legközelebbi településen. 5. Felkéri a KMKF elnökét, hogy – az illetékes albizottságokkal egyeztetve – a 2009. évi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást a külpolitikai és Európa-politikai kérdések terén folytatandó együttműködés koncepciójának alakulásáról. 6. Megbízza a KMKF elnökét, hogy folytasson egyeztetést a Magyar Tudományos Akadémiával az Európai magyarságpolitika című nyilatkozatban foglalt – főleg szakpolitikai területeken kínálkozó – együttműködés kialakítására. 7. Felkéri a KMKF Külügyi- és Európa-ügyi Albizottságát, hogy a 2009. évi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást a szomszédos államok nemzeti kisebbségi és külhoni politikai jogi szabályozásáról. Az európai normák és gyakorlat tükrében tekintse át a határon túli magyar közösségeknek a szomszédos államokon belüli közjogi helyzetét, valamint – a KMKF Autonómia Műhelyének szellemi háttértámogatásával – ezen közösségek, és a többségében magyarlakta területek közjogi státusa jövőbeni alakulásának perspektíváit. 8. A KMKF Plenáris Ülése ezen állásfoglaláshoz kapcsolódóan nyilatkozatot fogadott el a nemzeti együttműködéssel kapcsolatos jogalkotás egyes kérdéseiről. 9. A KMKF támogatja az e-magyar hálózat továbbfejlesztését új minőséggel és tartalommal. Felkéri a KMKF Gazdasági Albizottságát, hogy kísérje figyelemmel ezen folyamatot és a legközelebbi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást. 10. A KMKF felkéri a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy az Európai Unió és Szerbia által 2008. április 29-én aláírt társulási megállapodás megerősítéséről szóló törvényt, a társulási megállapodás ratifikációs folyamatának megindításáról szóló Európai Uniós döntést követően, a tagállamok közül elsők között fogadja el. Budapest, 2008. szeptember 13./Felvidék. ma, szept. 13./

Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének részvételével elindították szeptember 17-én a moldovai fővárosban azt a programot, amelynek keretében a következő két évben magyar és a francia tapasztalatok alapján az európai uniós szabályokkal kapcsolatos ismeretekre készítik fel a moldovai parlament képviselőit és munkatársait. Szili Katalin a program elindítása után Chisinauban találkozott Zinaida Greceanii moldovai kormányfővel. /Szili Katalin „ikerprogramot” indított Chisinauban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Az erdélyi magyaroknak egykor szimpatikus Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonya négy évvel ezelőtt Balsai Istvánt, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót, az alapító tagokat kirúgatta a pártból. Ezt követően nemsokára neves politikusokat (sokuk MDF-alapító is), Balogh Lászlót, Csampa Zsoltot, Ékes Józsefet, Fülöp Istvánt, Lezsák Sándort, Medgyasszay Lászlót, Németh Zsoltot (nem a fideszes Németh Zsoltról van szó, hanem volt MDF-es névrokonáról), Pichler Imrét és Püski Andrást is kizártatta a pártból. Ezt a kiebrudalást jogerős bírósági határozat is jogellenesnek minősítette. Dávid Ibolya később a szocialistákhoz kötődő Tisztelet Társasága tagjait MDF-es támogatással bejuttatta a parlamentbe. Az elnök asszony szerepe és pártja hozzájárulása a budapesti főpolgármester újraválasztásához és a második Gyurcsány-kormány újjászületéséhez mindenki számára ismert. Legújabb választási húzása riválisa, Almássy Kornél titkosszolgálati eszközökkel való eltávolítása. Nevezettet egy titkosszolgálati úton beszerzett hangfelvétellel próbálták leszerelni pártelnöki ambícióiról. Almássy előbb védekezett, ellenállt, majd úgy járt el, ahogyan ezt Dávid Ibolya előírta: ,,Arra kérem, vonuljon ki a Magyar Demokrata Fórum politikájából és a közéletből, mert méltatlan egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket igénybe vesz, vagy ilyen eszközöket maga támogat". Dávid Ibolya nem árulta el, hogy a titkosszolgálati anyagot ki juttatta el hozzá. Nyakó István, az MSZP szóvivője egy nagyváradi baloldali magyar ifjúsági értekezleten a magyarországi kampánytechnikáról kifejtette: ,,Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgy sem lehet soha meggyőzni. " Továbbá: ,,Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz nekik hírt, vagy kitalál ő valamilyen hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valamilyen hülyeséget neki. Ha politikát akarsz eladni és mozgósítani, azt, sajnos, a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel. "A politikai cinizmus csúcsteljesítménye ez. /Sylvester Lajos: A pártépítő ,,állam asszony” = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

Ján Slota, a Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) és annak házigazdáját, Szili Katalint támadta a szlovák Joj Televízióban. Azt mondta, hogy az „intézményesített KMKF szó szerint a magyar parlament kamarája”, és azt állította, hogy a szlovák parlament MKP-frakciójának képviselői az Országgyűlés házelnöke, „Katalina Sziliová Szlovákia területi egységének megbontását célzó utasításainak rendelik alá magukat”. Miközben Magyarország mostohán bánik a területén élő kisebbségekkel, „a független Szlovák Köztársaság területén az állam hivatalos nyelvén nem tud szót érteni” – mondta Slota, kifogásolva, hogy a magyarok magyarul beszélnek. Slota ezúttal koalíciós partnereit, Robert Fico kormányfőt, a Smer-SD elnökét és a Néppárt-HZDS élén álló Vladimír Meciart is bírálta, amiért szerinte nincs bennük elég kurázsi ahhoz, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőit a pozsonyi parlament előtt számoltassák el arról, „szlovák képviselői esküjüket megszegve” mit követtek el Budapesten Szlovákia ellen. Közben Budapestre készül vizsgálódni Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes, hogy beszámoljon a szlovák parlamentnek arról, mit követtek el az MKP képviselői, amikor részt vettek a KMKF szeptember 12-i ülésén. A Fico-kormány emberi és kisebbségi jogokat felügyelő alelnöke a három szlovák kormánypárt felkérésére októberben tesz jelentést a pozsonyi parlamentnek, amely felelősségre akarja vonni az MKP-t. /Slota újabb kirohanása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

A román és a magyar parlamenti bizottságok szorosabb együttműködését szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke október 1-jén Budapesten a bukaresti törvényhozás alsóházának elnökével, Bogdan Olteanuval folytatott tárgyalásán. Szili a környezetvédelmi, az európai és a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságok együttműködését nevezte elsődlegesnek, de támogatást kért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttes finanszírozásához és a temesvári tiszteletbeli magyar konzuli poszt létrehozásához is. Egyúttal köszönetét fejezte ki, amiért a román képviselőház elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Bogdan Olteanu arról tájékoztatott, hogy a román képviselőház még októberben betilthatja a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban. Magyarország ellenzi a tervezett bányaberuházást Verespatakon. /Szorosabb együttműködés szükséges. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

A Partiumi Keresztény Egyetem végleges akkreditációját követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke köszönetét fejezte ki a Budapestre látogató Bogdan Olteanunak, ugyanakkor az akkreditált és a Sapientia Egyetem együttes finanszírozását kérte a képviselőház liberális házelnökétől. A magyarországi Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, amely szintén üdvözölte a döntést, reményét fejezte ki, hogy az akkreditáció elnyerése után „a magyar állam által finanszírozott intézmény román támogatásra is jogosult”. „A törvény szerint az állam által akkreditált egyetemeket az állam is finanszírozhatja” – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. „A törvény azonban nem szabja meg se a finanszírozás mértékét, és kötelezővé se teszi. ” „Abban reménykedem, hogy egy román–magyar kormányülésen sikerül ezt a kérdést megvitatni, és megtalálni a megoldást. A PKE-nek adandó állami támogatás szerintem politikafüggő. Amennyiben a novemberi választások után az RMDSZ ott lesz a román törvényhozásban, s tagja lesz az új kormánykoalíciónak, akkor e kérdés megoldását szorgalmazni tudja. Ha ez nem így történik, akkor borítékolom, hogy ennek a törvénynek itt Romániában senki sem szerez majd érvényt” – magyarázta a képviselő. „Megdöbbenéssel olvastam Tőkés László nyilatkozatát (miszerint az RMDSZ valamelyest segítette a PKE akkreditációját, de az nem nagyon látszott), s fájlalom, hogy abban a pillanatban, amelyet az együtt gondolkodás és együtt cselekvés példájaként lehet felhozni az erdélyi magyarság előtt, még most is az eredmény kisajátítását lehet tetten érni” – mondta Asztalos Ferenc, hiszen megmutathatja azt a négy, 2000 és 2001 között Tőkés László által neki írt levelet, amelyben arra kérte őt: járjon közbe a különböző szakok működési engedélyének a megszerzésében. A képviselőház oktatási bizottságában az RMDSZ legalább négyszer akadályozta meg az akkreditáció leszavazását. /N. -H. D. : Politikafüggő a magánegyetemek támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

A vártnál többet gyűltek össze Klapka György honvédtábornok szülőháza előtt, ahol a Temes megyei RMDSZ szervezésében a temesvári magyarság az 1849 október 6-án kivégzett 13 aradi vértanúra emlékezett. Szász Enikő, a Temes megyei RMDSZ alelnök vezetette a műsort. Vicze Károly, nyugalmazott történelem tanár olvasta fel az aradi vértanúk neveit. Vicze Károly, Temesvár történésze emlékeztetett: „Az augusztus 13-i világos fegyverletétel után, az a tábornok, akinek a szülőháza előtt állunk, Klapka György még szeptember 27-ig védte Komárom várát, és csak olyan körülmények között adta fel, hogy Haynau tábornok, ígéretet tett arról: a harmincezer védő szabadon elvonulhat a várból, mindez csak október 4-én történhetett meg. Október 6-án Haynau kivégeztette a 13 tábornokot. Klapka később visszajött Temesvárra, és kétszer is képviselte a várost a magyar parlamentben. Amikor Klapka 1892-ben Budapesten meghalt harmincezer komáromi védő énekelte a sírjánál a Klapka-indulót, amelyet Egressy Béni komáromi katona írt Klapka tábornok tiszteletére”. /László Árpád: Temesváron is az aradi vértanúkra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Október 4-én volt a Nyárádmagyarósi Polgármesteri Hivatal és a Bekecs Kulturális Szövetség által szervezett bekecsi Lófőnap. A rendezvény az egész községet megmozgatta, jelen volt Markó Béla és a környék polgármesterei is. A Bekecs legmagasabb pontján római katolikus kápolna alapja áll. Három éve építették, a munkálat abbamaradt, a folytatás hátravan. Erdélyben Kisborosnyón és Gyergyóban áll még lármafa, a bekecsi most a harmadik. 1788-ban az Országgyűlés rendelte el, hogy vágjanak utakat, állítsanak lármafákat. Markó Béla rávilágított: Jelképesen egy lármafát avatunk, ami számunkra azt az üzenetet hordozza, hogy őseink képesek voltak odafigyelni más közösségekre, egyik közösség figyelmeztette a másikat a veszélyre. Eleink tudták, hogy külön-külön lehetnek leleményesek, de nem tudnak célt érni. Ezért kellett együttműködniük. Fülöp László meggyújtotta a lármafát. /Mezey Sarolta: Főhajtás a hősök emléke előtt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséről szóló, XVI. Benedek pápának címzett levelet adott át Szili Katalin házelnök Juliusz Janusz apostoli nunciusnak, akit október 10-én fogadott az Országházban. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke szerint történelmi pillanat volt a levél átadása. Szili Katalin és Bogdan Olteanu román házelnök azt kéri XVI. Benedek pápától, hogy tegye lehetővé a romániai iasi-i püspökség területén élő magyar csángók magyar nyelvű misézését. Szili Katalin a román képviselőházi elnök fontos gesztusaként értékelte, hogy segít a csángóföldi magyar nyelvű misézés lehetővé tételében. A magyar, román és olasz nyelven írt levelet Bodgan Olteanu október eleji hivatalos budapesti látogatásán írta alá, ezután adták át a Szentszék magyarországi, illetve romániai képviselőjének. /Duna Tv/ /Csángó mise Csobotfalván. = Erdely. ma, okt. 11./

A moldvai csángók magyar nyelvű misézését kérő levelet intézett XVI. Benedek pápához Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök. Hegedűs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke úgy fogalmazott: kulcsfontosságú, történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar nyelvű miséért folytatott küzdelemben. /Házelnöki levél a pápához. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

A magyar tudósok 1996-os világtalálkozóján november 3-át a magyar tudomány napjának nevezték el, az Országgyűlés pedig 2003-ban hivatalosan is felvette a jeles napok sorába. A magyar tudomány napjáról számos tanácskozáson, konferencián emlékeznek meg, az MTA és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság agrártudományi és társadalmi szakbizottságai néhány nappal ezelőtt például a csíkszeredai Sapientia Egyetemen értekeztek. A romániai magyar természet- és társadalomtudományi tábor csendesen gyarapszik, közben terjed a tudománytalanság, a dilettantizmus, az amatőrködés. Az erdélyi magyar történelemtudomány hiába mondja ki, hogy az egykori, magyarok elfoglalta területeken a székelység nyugatról keletre való fokozatos megtelepedése a legvalószínűbb, mégis vannak, akik amellett kardoskodnak, hogy a székelyek a magyar honfoglalás előtt már a Kárpát-medencében éltek. Könczei Csongor figyelt fel arra, hogy a Maros Művészegyüttes csak román címszó alatt, de magyarul bejelentkező honlapján néhány menüpontot rovásírással is megjelentettek. „Tánctörténeti tény, hogy a Kárpát-medencei hagyományos tánckultúra és ezen belül a magyar paraszti tánckultúra (sőt még a hangszeres tánczene) legrégebbi rétegei is késő középkori és reneszánsz nyugat-európai gyökerekre vezethetők vissza, (…) azaz a XX. századi magyar néptánc-kultúra azt őrizte és hagyományozta, amit az angolok, franciák, németek, olaszok stb. néhány évszázada elfelejtettek. Hogy ennek mi köze az ősi magyar honfoglaló kultúrához? Semmi. A rovásíráshoz? Még annyi se. Mert képletesen fogalmazva: ahogyan latin betűkkel írunk, úgy latinul táncolunk is. ” – írta Könczei. /Székedi Ferenc: Latinul táncolók. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A rendszerváltás egyik nagy ígérete volt a kelet-európai és kelet-közép-európai nemzetiségek, nemzeti kisebbségek problémáinak enyhülése, jogaik bővülése. Ehelyett más forgatókönyv érvényesült. A már létező föderációk (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) fölbomlottak, a valaha domináns nemzetek (orosz, szerb) határon kívül rekedt nemzetrészeivel szemben – Horvátországban, a balti államokban – a legkeményebb diszkriminációt léptették életbe. Az Európai Unió kisebbségvédelmi struktúrái tehetetlennek bizonyultak, írta Tamás Gáspár Miklós. Ebben a kontextusban a kelet-közép-európai magyar kisebbségek a többiekétől kedvezően különböző státuszt vívtak ki maguknak egy időre. Emil Constantinescu elnöksége, Adrian Nastase miniszterelnöksége idején a magyarság pozíciója számottevően javult, s ezen olyan /Tamás Gáspár Miklós szerint abszurd/ magyarországi akciók se rontottak sokat, mint a „magyarigazolvány” és a népszavazási kezdeményezés a kettős állampolgárságról. A romániai magyar politika egyik alapvető dilemmája az, hogy az adott keretben sokkal többet már nem lehet elérni. Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar politikai etikett azt követeli, hogy semminek se örüljünk, ami „a határokon túl rekedt, elszakadt nemzetrészeink, magyar véreink” körében történik. Az erdélyi magyarság problémái elsősorban nem közjogi, hanem gazdasági, mobilitási, demográfiai (népességfogyás, spontán asszimiláció) és kulturális természetűek, ezekre az aggodalmakra „az ottani értelmiség egy része intenzív wassalbertezéssel, árpádsávozással, turulozással és kopjafázással felel, ami bájos, de aligha célravezető. ”Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában a fő probléma a nemzetállami-többségi sovinizmus félelmetes fölerősödése. Szlovákia a legföltűnőbb példa. A Fico-Slota-Meciar koalíció a legelvadultabb és magyarellenes rohamba kezdett. A magára hagyott kisebbség fenyegetve érzi magát. Teljesen közömbös, hogy a magyar politika képviselői, például Szili Katalin magyarországi parlamenti elnök milyen hibákat követtek el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma ügyében (vö. Hegedűs Dániel: „A Nagymagyar Játszótér és következményei”, Élet és Irodalom, 2008. október 3.), a szlovák sovinizmus offenzívája a felvidéki magyarokat sújtja. TGM nem ért egyet Hushegyi Gáborral, aki egyformán „hibásnak” tarja a magyar és a szlovák „felet”, s azt tanácsolja, hogy ne törődjünk Ján Slotával /H. G. : „Csak fekete vagy fehér” , Magyar Narancs, 2008. október 9./ A cikkíró szerint „a magyarországi Jobbik (parlamenten kívüli fasiszta párt) és rohamosztaga, a Magyar Gárda uszító performanszai során komikus módon épp olyan kettős kereszteket állít föl mindenfelé, mint pár száz méterrel odább Ján Slota”. TGM állítja, „az Egyesült Államok, a NATO és az EU rosszhiszemű, könnyelmű, tudatlan és buta oroszellenes politikai fordulata – amelynek fő magyarországi élharcosa Orbán Viktor országgyűlési képviselő, neokonzervatív politikus (Fidesz-KDNP) – annyira fölbátorította az ukrán nacionalizmust, hogy a zűrzavarba süllyedt ukrajnai kormányzat megpróbálja egyszerűen betiltani a nemzetiségi oktatást és nyilvános nyelvhasználatot, az ungvári egyetem magyar oktatási nyelvű kara veszélybe került”. A kelet-közép-európai magyar kisebbségek védelme egyre nehezebb. /Tamás Gáspár Miklós: Golyózáporban a magyar kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14. – egyidejűleg közölte a pozsonyi Új Szó és a bukaresti Új Magyar Szó, továbbá részletesen ismertette a pozsonyi Sme. – Nem jelezték, hogy a cikket a szerző először a Népszava október 13-i számában közölte. / A cikkíró állításával szemben a kettős állampolgárság megadása nem abszurd magyar kezdeményezés, Románia is megadta a határom túli románoknak. Hegedűs Dániel A Nagymagyar Játszótér és következményei című cikkében kikelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma ellen, azt feleslegesnek és értelmetlennek mondta, továbbá következmények nélküli eszem-iszomnak, némi szolid magyarkodással. A cikkíró szerint házelnök nemzetpolitikai tevékenysége kártékony.

Bogdan Olteanu, a román parlament elnöke kezdeményezésére Szili Katalinnal, a magyar parlament elnökével közös levelet írtak XVI. Benedek pápának, amelyben arra kérik, tegye lehetővé a iasi-i püspökség területén élő magyar ajkú csángók számára a magyar nyelvű misézést. A levél a román–magyar kapcsolatok vonatkozásában is diplomáciatörténeti jelentőségű, mert eddig csak egyoldalú levelek érkeztek a csángók kérelmével, azonban a Vatikánban a római katolikus vallás keleti erősítését fontosabbnak tartották, mint az anyanyelvű egyházi szertartást. A Vatikánnak ezt a magatartását a csángókérdést egyre szélesebb körökben ismerő magyarság kudarcként élte meg. /Sylvester Lajos: Küzdelem és remény – amit nem szabad feladni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15/