Az előzetes program szerint emlékeztek Ady Endre születésének 130. évfordulójára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület képviselői november 17-én Érmindszenten. Ady Endre szobránál Tőkés László püspök ismertette a helyzetet erős rendőri készültség mellett. Elmondta, eredetileg, ahogy eddig is, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel együtt tervezték a megemlékezésen való részvételt, de idén kihagyták őket a programból, a párt saját kampányára használva a rendezvényt. – Régebb természetes volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, ma ezt a magyar oldal végzi el, mondta Tőkés, 2007-es helyzetjelentésnek nevezve beszámolóját. Ezekből az állapotokból szeretnénk eljutni az „értől az óceánig”, Erdélyből Európába, ezért kell építkeznünk s így haladnunk Európa felé, zárta szavait a református püspök. Az ünnepségen részt vett és koszorúzott Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke is. A megemlékezés templomi istentisztelettel zárult. Este Hadadon közéleti fórumon vettek részt Tőkés László és vendégei. Hermán János egyházkerületi tanácsos Pro Partium díjat adott át a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Lázár Jánosnak a partiumi magyarságért végzett munkálkodása elismeréséül. Lezsák Sándor a magyarság jövőjéről értekezve a herderi jóslatot hozta fel példaként, aki 1791-ben a magyarság kétszáz éven belüli eltűnését jósolta. Nem lett igaza, mert nem volt tudomása olyan emberekről, mint Csokonai, Kazinczy, Széchenyi és Petőfi, akik mindent megtettek, hogy ne legyen igaza Herdernek. Mennyi mindent nem tudnak a mai Herderek! – tért át napjainkra Lezsák. Nem tudják, hogy itt a Kárpát-medencében a kis közösségek ereje össze kell, hogy fogjon, így lesz képes arra, hogy a brüsszeli képviselet maga mögött érezhesse az energiát és ma még elképzelhetetlen dolgokat műveljen. Tegyük a dolgunkat a mai Herderek ellen, egyesítsünk olyan erőt, amely megmutatja nekik, hogy van jövője, egészséges jövője a magyarságnak a Kárpát-medencében! – szólított fel az Országgyűlés alelnöke. /Lezsák Sándor a mai Herderekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./

A magyar kormány és két magyarországi ellenzéki alakulat, a Fidesz és az MDF képviselője az Országgyűlés november 26-i ülésén napirend előtt gratulált a romániai választáson mandátumot nyert új magyar európai parlamenti (EP) képviselőknek. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint az EP-választáson a nemzeti önbecsülés győzött a kishitűség és az ehhez kapcsolódó széles körű vádaskodás felett. Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke elmondta: a párt EP-delegációja kész folytatni és megerősíteni az eddig kialakult eredményes együttműködést az RMDSZ európai parlamenti képviselőivel, rámutatva: „egyedül az RMDSZ józan és kiegyensúlyozott politikája hozott eddig sikereket a romániai magyarok számára”. /Nagy B. István: Magyarországi üdvözlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Többek között a nemzetpolitikai stratégiáról tanácskozott határon túli magyar egyházi vezetőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke december 5-én Budapesten. Az egyházi vezetők javasolták, hogy év közben is folytassanak hasonló megbeszéléseket, azért, mert idén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma elfogadta azt a nemzetpolitikai stratégiát, ami alapján jövő év szeptemberére előkészíthető egy nemzetpolitikai törvény. Ez a törvény szabályozza majd a nemzetpolitikával kapcsolatos intézményrendszert, a párbeszéd rendszerét. A KMKSZ négy albizottsága felvállalta, hogy a jövő év tavaszán foglalkozni fog a határon túli egyházi kapcsolatokkal, finanszírozási, oktatás kérdésekkel. /Szili egyházfőkkel tárgyalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ A nemzetpolitikai stratégiáról tanácskozott a határon túli magyar egyházi vezetőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke december 4-én Budapesten. Tőkés László református püspök elmondta, a kormányzati megszorítások miatt nemigen tudnak túllépni a protokolláris szinten.,,Minden évben elmondjuk ugyanazt, minden évben megtárgyaljuk ugyanazt, azonban gyakorlati előrelépés alig van” ― fogalmazott. Tőkés László ugyanakkor említésre méltónak nevezte a nemzetpolitikai törvénytervezetet, amelyet Szili Katalin és munkacsoportja szorgalmaz. Szerinte igazán szükség lenne erre a stratégiára, mert a nemzetpolitika ma mélyponton van. A püspök arról is beszélt, hogy az Európai Parlamentben ezután együtt lesz a Felvidék, Erdély és ,,kis-Magyarország” képviselete, ugyanakkor a schengeni csatlakozással kizáródik Kárpátalja és a Délvidék. Emiatt olyan politikai akaratra van szükség, amely nemzetstratégiában gondolkodik, és ,,nem a megszorítások alacsony röptű politikáját folytatja” ― tette hozzá a püspök. /Mélyponton a nemzetpolitika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége levélben tudatta Sólyom László köztársasági elnökkel, hogy „a kialakult helyzet miatt” nem vesz részt az év végi, hagyományosnak tekinthető ünnepélyes ebéden, amelyre a másik három történelmi egyházzal együtt hívták meg. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója az MTI megkeresésére csak annyit mondott: honlapjukon nyilvánossá tették az egész levelet. A Mazsihisz honlapján szereplő közlemény szerint a „magyarországi zsidóság hosszú évek óta várja, hogy jogszabályi tiltással akadályozzák meg a gyűlölködők hangjának felerősödését, a mind útszélibb és durvább szóbeli támadásokat a zsidóság és a többi kisebbség ellen. ” A levélben hangsúlyozták, hogy a parlament elfogadta azt a törvényt, amely lehetőséget adott volna a gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására. A Mazsihisz szerint azonban a köztársasági elnök megakadályozta ennek a törvénynek a mielőbbi hatálybalépését. Sólyom László sajnálja a Mazsihisz távolmaradását az év végi találkozóról. /A Mazsihisz „nem ebédel” . = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Nem szabad hagyni, hogy a határon túli magyarok elszigetelődjenek a magyarországiaktól ― erről a kettős állampolgárságról szóló népszavazás harmadik évfordulóján beszélt Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke Budapesten, az egyház zsinati tanácsának ülésén. Bölcskei Gusztáv emlékeztetett arra, hogy három éve az MRE nem értett egyet a népszavazás kérdésfelvetésével; a referendum eredménye viszont a magyarságra nézve szerinte káros következményekkel járt, mert nem adott elegendő lehetőséget a külföldi magyarok számára az érvényesülésre az anyaországban. Egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy a Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott december 4-i egyházi vezetői találkozón nem esett szó erről az eseményről, ami a határon túli magyarok sorsát hosszú távon meghatározza a Magyarországgal tartott kapcsolatban. /Ki kell állni a határon túli magyarokért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Sólyom László köztársasági elnök a történelmi egyházaknak tartott hagyományos adventi fogadásán, december 4-én Budapesten kiemelte, hogy az ország versenyképességének növeléséhez az egyházak szóval és tettel egyaránt hozzájárulnak, amikor a társadalmi kohéziót segítik. Ezért is tartja fontosnak, hogy évről évre találkoznak egymással az egyházak vezetői és kötetlenül elbeszélgethetnek közös ügyeikről. Erre szükség van, mert – ahogy fogalmazott – „súlyos szociális kérdések feszegetik az egész világot az észak-dél globális ellentététől az utcán álló hajléktalanokig”. Az egyházak megoldást kínálnak a szegénység terjedésére és egyéb szociális kérdésekre, ami miatt érdemes a gondolataikat kicserélni – állapította meg. A köztársasági elnök megköszönte, hogy a határon túli püspökök is megjelentek a Sándor-palotában. Ez kifejezi a magyar nemzet kulturális egységét, amelyben az összes történelmi egyháznak helye van – tette hozzá. A határon túli egyházfőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, is tanácskozott – többek között a nemzetpolitikai stratégiáról is. A hagyományos adventi találkozó után a házelnök újságíróknak azt mondta: az egyházi vezetők javasolták, hogy ne csak ilyenkor, hanem év közben is folytassanak hasonló megbeszéléseket, főleg azért, mert idén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKSZ) elfogadta azt a nemzetpolitikai stratégiát, ami alapján jövő év szeptemberére előkészíthető egy nemzetpolitikai törvény. /Határon túli egyházfők Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A magyar kormány 1995-ben december 18-át a Kisebbségek Napjának nyilvánította. Ez alkalomból kerül sor immár harmadik éve a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzetiségi Gálájára, amikor is elismeréseket adnak át azoknak, akik a legtöbbet tették a magyarországi kisebbségek kultúrájáért. Ruzsa János román nemzetiségű néptáncoktató elismerésében részesült a gálán. „Negyvenöt éven keresztül néptáncot oktattam, négyezer gyermeket tanítottam – nyilatkozta Ruzsa. „A kultúrák közötti párbeszéd legalább olyan fontos kérdés, mint a politika vagy a gazdaság egyenesben tartása” – mondta Kishegyi Viktória nemzetpolitikai főtanácsadó, Szili Katalin, országgyűlési elnök szavait tolmácsolva, aki személyesen nem tudott megjelenni. Idén, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi, kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért Pro Cultura Minoritatum Hungariae közművelődési díjat és elismerő oklevelet vehetett át Ruzsa János a román, a Martenica Táncegyüttes a bolgár, Nagyné Váradi Anna a cigány, dr. Sokcsevits Dénes a horvát, a Villányi Asszonykórus a német nemzeti kisebbség részéről, az Örmény Katolikus „Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely“ Lelkészség, a Magyarországi Szerb Színház és a szlovák nemzeti kisebbséghez tartozó dr. Tóth István. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj a kisebbségi kultúráért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

A magyarországi Liga szakszervezet beszüntette a sztrájkot, miután az Országgyűlés december 17-én elfogadta az egészségbiztosítási törvényt. Gaskó István Liga-elnök elmondta: azért döntöttek a sztrájk beszüntetése mellett, mert az Országgyűlés döntése megértette velük, hogy annál a kormánynál, amely ezt a szégyenteljes döntést vállalta, a szakszervezeteknek esélyük sincs céljuk elérésére. Felkérik a köztársasági elnököt, hogy éljen alkotmány biztosította jogával az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban. A szakszervezetek egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, valamint ügydöntő népszavazást is kezdeményeznek, hogy megakadályozzák a magántőke bevonását az egészségbiztosítás rendszerébe. /Ismét járnak a vonatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

Lényegét tekintve sikeresnek ítélte a végéhez közelítő évet Gyurcsány Ferenc december 20-án Budapesten. Évzáró értékelésében a magyar miniszterelnök kifejezte reményét, hogy a 2008-as év a nyugodt építkezésé lesz, „egy hosszú út nehéz szakasza. ” Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél esztendő Magyarországon egy illúzióval való végleges leszámolás periódusa volt: azé az illúzióé, miszerint egy ország sikere elválasztható a lakosság teljesítményétől. „Ma már egyértelmű statisztika támasztja alá, hogy 2001-ben a szociális nemzethalál állapotában voltunk, s amit azóta véghezvittünk, azt akár hatalmas politikai sikernek is nevezhetném” – jelentette ki Gyurcsány, aki beszámolójában csak sikereket sorakoztatott, csalódásokról nem volt hajlandó szót ejteni. A sikersorozat élére azt helyezte, hogy Magyarország helyreállította költségvetési hitelességét, s az idei 4 százalékos költségvetési hiány ismeretében biztosra veszi, hogy jövőre az ország képes lesz teljesíteni a maastrichti követelményként ismert 3 százalékos költségvetési hiányt. „Ez kulcsdöntő fontosságú” – fogalmazott. Az év sikertörténetének nevezte, hogy a magyar felsőoktatásban ma az intézmények harcolnak a jó képességű hallgatókért, a diákok a legjobb egyetemek kínálta lehetőségekért, s jó úton halad az állami és magánegyetemek rendszerbe való „összefésülése” is. Az egészségügyi rendszer átalakításának megkezdését nevezte az egyik legnagyobb fegyverténynek. „Olyan rendszert alakítunk ki, amelyben végre minden a helyére kerül, s nem a beteg igazodik a rendszerhez, hanem a szolgáltató keresi a biztosított kegyeit” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Évértékelő beszélgetésre invitálta a sajtót Gémesi Ferenc, a magyar kormány kisebbségi és nemzetpolitikai szakállamtitkára is. A politikus szerint a 2007-es esztendőben elkezdődött a „kilépés a régi támogatási modellekből, amelyek már korábban is meghaladottak voltak”, s a törekvés sikerét a határon túli magyar vezetők pozitív visszajelzései igazolják. Az év megvalósításai között az államtitkár az első helyen a biennálét említette, amelynek keretében „demonstratív módon láthatóvá vált a magyar kultúra egysége. ” A fejlesztéspolitika terén az etnikai alapú fejlesztések helyét átvették a projekt alapúak. A korábbinál nagyobb összegű támogatásokon túl a támogatáspolitika nagy „dobásának” Gémesi azt tartja, hogy sikerült pénzt „kiszorítani” egy intézményrendszer létrehozására is. Új szerepet szánnak a státusirodáknak is, az elkövetkezőkben egy kialakítandó információs-szolgáltatási hálózat részeivé válnak, amelynek feladatai közé tartozik például a határon túli magyarság anyaországi egészségügyi ellátásának elősegítése. A Krónika megkérdezte, milyen szerepet kaphat a támogatáspolitikában a Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke által előterjesztett nemzetpolitikai törvénytervezet. Gémesi Ferenc szerint a tervezet a határon túli kisebbségek ügyeinek parlamenti szintű intézését segítheti, mivel a Máért típusú, ülések ideje lejárt, a sűrűbb, „munkás” összejövetelek sokkal több hatékonyságot ígérnek. /Csinta Samu: Nyugodt évet ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Budapesten az Országgyűlés megszavazta az egészségbiztosítási rendszer reformját. Megfigyelők szerint a Gyurcsány-kormány nem ünnepelhet: tavasszal népszavazást tartanak a kérdésről. A szavazást országszerte tiltakozó megmozdulások kísérték. /Szőcs Levente: Referendum: egymás kérdésébe „vágnak” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá az Országgyűlés által elfogadott egészségbiztosítási törvényt, amit megfontolásra – kifogásaival együtt – visszaküldött az Országgyűlésnek. „A törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki” – jelentette be döntését az államfő. Indoklásként hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás átalakítását ő is szükségesnek tartja éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvényben alkalmaztak, nem érthet egyet. Sólyom László szükségesnek tartja az orvosok és az egészségügyben dolgozók többségének támogatását is, de legalább azt, hogy a változásokat elfogadják. Véleménye szerint a törvény jövendő hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült hozzá hatástanulmány. A köztársasági elnök külföldi tapasztalatokra hivatkozva kijelentette, hogy a biztosítók addig válogatnak az egészséges és a drágán gyógyítható biztosítottak között, amíg az gazdaságilag kifizetődő. A jogszabály szerint az állam 2008. január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapítana zártkörű részvénytársasági formában, részvényeik 49 százalékára pályázhatnak magánbefektetők. Ha az Országgyűlés újra elfogadja az egészségbiztosítási törvényt, akkor Sólyom Lászlónak már nincs mérlegelési lehetősége. /Sólyom László kifogásai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

Harminc éve, 1978. január 6-án érkezett vissza Magyarországra a Szent Korona. Az 1945 tavaszán Ausztriában amerikai kézre került nemzeti ereklyéket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban „az amerikai nép képviseletében” a magyar népnek. A koronát és a koronázási ereklyéket a második világháború idején, 1944 októberében a budai Várban elásták a koronaőrök. A balul sikerült kiugrási kísérlet után a hatalomra került nyilasok vezetője, Szálasi kiásatta és a koronára tette le esküjét. Az előrenyomuló szovjet csapatok elől a koronát Veszprémbe, Kőszegre, aztán Velembe szállították, majd 1945. március 27-én a koronaőrök Ausztriába menekítették. A Szent Koronát, a jogart és az országalmát végül május elején a Salzburg melletti Mattsee közelében, egy hordóban, a kardot egy ládában rejtették el. Az őrök amerikai fogságba esésük után elárulták a rejtekhelyet, ahonnan a tárgyak épségben kerültek elő. Az Egyesült Államokba szállított kincseket az amerikai vezetés már a hetvenes évek elejétől latolgatta, hogy visszaadja Magyarországnak. 1977-re Magyarország és az Egyesült Államok viszonya jelentősen javult. Jimmy Carter elnök 1977 végén megszületett döntése nagy vitát váltott ki, ellenezték a kongresszusban és tiltakozott a magyar emigráció egy része is. Végül a Szent Koronát nem az akkori rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza „az amerikai népet” képviselő Cyrus Vance külügyminiszter és azt is kikötötték, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki. A Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került, a nagyközönség itt is folyamatosan megtekintheti. A koronázási palást továbbra is a Nemzeti Múzeumban látható. /30 éve érkezett vissza Magyarországra a Szent Korona. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

A Magyar Távirati Iroda Zrt. (MTI) fotóarchívumának fél évszázados „terméséből” láthatnak válogatást hamarosan az érdeklődők Kolozsváron. Az MTI Fotó – 50 év képei – Híres képek, képes hírek című kiállításnak a kolozsvári Magyar Opera ad otthont. A tárlatot Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Vince Mátyás, az MTI elnöke nyitja meg január 9-én. A vándorkiállítás az elmúlt hónapokban megjárta Magyarország több nagyvárosát, láthatták Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Esztergomban, Győrött és Pécsett, hamarosan pedig Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron várja majd a látogatókat. Az MTI fotóarchívuma a legnagyobbak közé tartozik Európában. A kulturális kormányzat 1993-ban védett, muzeális gyűjteménnyé nyilvánította a csaknem 13 millió eredeti fotónegatívot és közel 5 millió mintaképet őrző páratlan fotómúzeumot. Az interneten is elérhető Fotóbank (http://fotobank.mti.hu) jelenleg már közel 1 millió digitális sajtófotót tartalmaz és kínál felhasználásra. /MTI-fotókiállítás nyílik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 9-én Kolozsvárra érkezett, kétnapos erdélyi látogatásának nyitányaként, RMDSZ-es politikusokkal tárgyalt. „A Kárpát-medencei Képviselők Fórumának együttműködéséről tájékoztattam vendéglátóimat” – nyilatkozta Szili Katalin. A megbeszéléseken az EP-választások eredményéi, 2008 várható eseményei és a fejlesztési kérdések kerültek szóba. A politikus elmondta: Magyarország kiegyensúlyozott és egészséges párbeszédet akar folytatni a környező országokkal. „A magyarság nagy része ma már a Kárpát-medencében az EU közösségéhez is tartozik. Úgy gondolom, hogy a 21. században nincs helye az érzelmi alapú politizálásnak” – jelentette ki Szili. Tájékoztatása szerint a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának szeptemberi plenáris ülése után várható, hogy a különböző albizottságok különböző kérdésekben folytatnak párbeszédet. „Az egyik feladat, hogy a stratégiákból olyan nemzetpolitikai irányt dolgozzunk ki, ami az európai elvárásoknak maximálisan megfelel” – mondta. /Pásztor Krisztina: Szili Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Románul is szólt néhány szót az egybegyűltekhez Szili Katalin, aki vendége volt Kolozsváron a Magyar Távirati Iroda (MTI) kilencedik, Híres képek, képes hírek című kiállításának. Az MTI kiállítása Sepsiszentgyörgyről érkezett Kolozsvárra. /Pásztor Krisztina: Végállomás Kolozsvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke márciusban ismét többpárti megállapodást szorgalmaz annak érdekében, hogy 2004-hez hasonlóan a magyarországi politikai alakulatok ne szóljanak bele a Romániában idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások kampányába – hangzott el azon a kolozsvári találkozón, amelyen Szili Katalin az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel, önkormányzati képviselőivel folytatott megbeszélést. Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete élesen tiltakozott Szili Katalin, a politikus útja ellen, kifogásolva, hogy Wass Albert születésének 100. évfordulója után két nappal az író szülőfalujába viszi az MSZP „magyarellenes szellemiségét. ” /Rostás Szabolcs: Választási érdeklődés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Tiltakozni meg tüntetni egy jogállamban szabad. Az Erdélyi Magyar Ifjak óva intették Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, hogy – potenciális hazaárulóként – Erdélybe jöjjön. Szili Katalin a közeljövőben kezdeményezni kívánja, hogy az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok fogadjanak el közös álláspontot, miszerint nem avatkoznak be a romániai választási küzdelmek magyar szereplőinek dolgába. Erre nincs sok esély, mert az ellenzéki Fidesznek kellene eddigi magatartásán változtatnia, írta Szűcs László, a lap főmunkatársa. Hangsúlyos volt a jelenlétük Tőkés László független EP-képviselő kampányában. Egyes vélemények szerint a nagyszebeni közös kormányülést megelőzően Gyurcsány Ferenc kormányfő találkozása Markó Béláékkal az RMDSZ melletti burkolt korteskedéssel volt. Szűcs László Gyurcsány segítségére sietett: ez nem befolyásolta az erdélyi választók opcióját. A Szili Katalin által a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán múlt év szeptemberében ismertetett fejlesztéspolitikai központú programot ez év őszén terjeszti a magyar kormány a parlament elé, hogy a stratégiából törvény szülessen. /Szűcs László: Konszenzus és környéke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Dr. Magyari Tivadar egyetemi docens, magyar tagozat-vezető, rektor-helyettes nyilatkozatban számolt be megbeszéléséről. Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét Dávid Lászlóval, a Sapientia Egyetem rektorával együtt a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről tájékoztatták. Magyari elmondta, hogy egyes karokon felkerültek bizonyos termekre, irodákra hivatalos magyar feliratok is a meglévő román mellé, de ez még kevés. Magyar szövegek, állandó feliratok vannak a 21 karból 14-en. Magyari becslése szerint mindez a szükséges feliratoknak kevesebb mint 10 százaléka. /Tiszta beszéddel a feliratokról – Magyari Tivadar nyilatkozata. = Erdely. ma, jan. 11./

„Ha a közösség megóvja a kultúrát, a kultúra is megóvhatja a közösséget” – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Nagyváradon, a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett gálaműsoron. A gála előtt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tiltakozó megmozdulásra készült, a fiatalok végül a Himnusz szövegét osztogatták az érkezőknek, köztük Szili Katalinnak is. „Alkotóknak, művészeknek és pedagógusoknak, intézményeknek és egyházaknak, a kultúra terjesztőinek kell köszönetet mondani e napon – folytatta beszédét Szili –, s mindazoknak, akik gyökereiket fel nem adva vállalják a kisebbségi sorsot. ”Markó Béla, az RMDSZ elnöke az erdélyi és partiumi magyarság kulturális sokszínűségét és szabadsághoz való ragaszkodását hangsúlyozta felszólalásában. A beszédek átadták a Magyar kultúráért díjakat. Életműdíjat Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész és Jakobovits Miklós nagyváradi képzőművész kapott, de hagyományőrző egyesület, néptánccsoport is volt a díjazottak között. A gálaműsort a Székelyföld a Partiumban gondolat jegyében szervezték. N. L. : Köszönet a kultúra nagyváradi őrzőinek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ Az emlékplakettet Földes Béla, Kőrössi P. József és a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület, a díszokleveleket Bradács Aliz, Gagyi-Pálffy Judit, Lászlóffy Zsolt és a magyarremetei Kéknefelejcs Néptánccsoport kapta. /Közt művelő kultdíjasok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Közös nevezőre kell jutniuk az RMDSZ és az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetőinek – Szili Katalin szerint – a romániai magyar közösség szavazatainak megszerzése érdekében. Minderről Nagyváradon foglalt állást az Országgyűlés elnöke, miután megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tőkés Lászlóval. Szili elmondta: Markóval áttekintették a romániai európai parlamenti választások tapasztalatait, és napirendre kerültek az idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások is. A Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélésen Szili felkérte az EP-képviselőt, vegyen részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkálatain. Tőkés elismeréssel szólt a Szili által kezdeményezett nemzetpolitikai stratégiáról. /Fried Noémi Lujza: Szili békítő szándéka. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./ A Tőkéssel való megbeszélést megelőzően Szili Katalin a Bihar megyei Szentimrén megkoszorúzta Szent Imre szobrát, majd Szalárdon emlékplakettet és emléklapot nyújtott át azon települések polgármestereinek, akik részt vettek a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület és Csontos János magyarországi képviselő által szervezett Szent Imre emléktúrán. A huszárok tíz nap alatt lóháton ötszáz kilométert tettek meg, hogy felkeressék az Erdélyben található összes Szentimre nevű települést. /Both Abigél: Markóval, Tőkéssel egyeztetett Szili. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Nagyváradon a találkozó előtt feltűntek az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének tagjai, akik tiltakozni akartak Szili Katalin váradi látogatása ellen, mivel ő a határon túli magyar nemzetrészekhez mostohán viszonyuló Magyar Szocialista Párt egyik vezéregyénisége. A helyi lapokban közzétett kritikus hangvételű állásfoglalás helyett azonban csupán a Himnusz kinyomtatott szövegét hozták magukkal. Mint azt Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke elmondta, úgy vélték, a magyar kultúra napján nem kell élőbb, aktuálisabb üzenet, mint nemzeti imádságunk szövege. Az érkező RMDSZ-szimpatizánsok azonban nem ismerték ezt az új EMI-s álláspontot, s többen azt hitték, az ifjak a Szili- és MSZP-ellenes nyilatkozat szövegét osztogatják. Ezért a politikusokat szállító konvoj megérkezésekor kisebb botrány keletkezett, egy vérmes pártaktivista ugyanis nekitámadt Nagynak, leköpte őt és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illette. Kis híján tettlegességgé fajult a dolog, a román biztonsági emberek elterelték az RMDSZ-es köpködőt, aki ezután tisztes távolságból becsmérelte a fiatalokat. A gálaműsorra érkező emberek közül azonban – noha jórészt az RMDSZ-es tisztségviselők voltak – nagyon sokan az EMI pártjára álltak, s többen mentek oda a fiatalokhoz s kérték tőlük a színes címerrel díszített nyomtatványt, a magyar himnusz teljes szövegét. Az incidens szemet szúrt a bevonulóknak is, pár perc múlva ugyanis Szili Katalin kabinetfőnöke visszatért, s megkérte az EMI-seket, fáradjanak be a kultúrház protokolltermébe, az elnöknő ugyanis személyesen akarja megköszönni, hogy neki is adtak a himnusz szövegéből s meg szeretné ismerni Nagy József Barnáékat. Szili Katalin diplomatikusan fogadta Nagyot, aki miután kezet fogott az Országgyűlés elnökével, felháborodottan mutatott rá, hogy az RMDSZ-esek azért köpték le, mert a magyar himnuszt osztogatta. /Szőke Mária: Egy közösség sokszínűsége: hatalom! = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 24./

Az öt magyar parlamenti párt közösen nyújtott be határozati javaslatot arról, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma váljon az Országgyűlés saját állandó intézményévé, hogy parlamenti ciklusokon átívelően működhessen. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző kárpát-medencei országok országos, vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. A KMKF évi egy alkalommal, szeptemberben plenáris ülést tart Budapesten. /Ötpárti javaslat a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében február 28-án a Kremlben aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló magyar–orosz megállapodást. „A Déli Áramlat és a Magyarországon épülő egymilliárd köbméteres tároló együtt azt jelenti, hogy Magyarországon és az Európai Unióban nő az energiaellátás biztonsága” – mondta Putyin. A Déli Áramlat a Fekete-tengeren át halad Bulgáriába, innen vezetik tovább Olaszországba, illetve Szerbián keresztül Magyarországra, majd tovább Nyugat-Európába. A Fidesz kifogásolta, hogy a Déli Áramlat gázvezetékről szóló orosz–magyar szerződést az aláírás előtt nem ismerhették meg, ugyanakkor támogatja, hogy ötpárti nyilatkozat legyen az európai Nabucco gázvezeték melletti magyar elkötelezettségről. Navracsics Tibor, az ellenzéki párt frakcióvezetője hangsúlyozta, előzőleg az Országgyűlésen kellett volna megvitatni a megállapodást. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Déli Áramlat gázvezetékkel összefüggésben azt mondta: Magyarországon puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a parlament és saját népe ellen. /Kettészeli Budapestet Moszkva Déli Áramlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

A minap öt magyar parlamenti párt határozati javaslatot nyújtott be, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) váljék az Országgyűlés állandó bizottságává, mely parlamenti ciklusokon átívelve működik. A Fórum 2004 szeptemberében jött létre, résztvevői a Kárpát-medencei államok országos, tartományi vagy megyei szintű választott képviselői, s az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt küld a testületbe. Öt magyar parlamenti párt együttesen és egységesen fellépése a jelenlegi magyar belpolitikai helyzetben ritkán előforduló jelenség. A fórum tulajdonképpen a magyar kormány által szétvert Máért pótléka kíván lenni, nem ér fel a Máértig, mert abban nem csak a választottak vettek részt, hanem civil szervezetek, egyházi képviselők is. A mostani fórum a mindenkori politikai pártok érdekeit jeleníti meg a magyar–magyar kapcsolatokban is. /Sylvester Lajos: Magyar–magyar kapcsolatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Ismét elutasította a magyar nemzeti összefogást az SZDSZ. A kormánypárti frakcióval szemben azonban minden parlamenti párt támogatta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményesítését. 275 igen, nyolc nem, két tartózkodás – ilyen arányban fogadta el az Országgyűlés a Szili Katalin (MSZP) házelnök által kezdeményezett országgyűlési határozati javaslatot. Eszerint a hat éve működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma intézményesített formát kap: az Országgyűlésen belül jön létre a szervezet. Eörsi Mátyás (SZDSZ) frakciója elutasítását azzal indokolta, hogy jobb lenne, ha továbbra is szép csendben folytatná eddigi munkáját a fórum. Az ellenzéki pártok mindegyike támogatta a fórum intézményesítését. Az MDF, a KDNP és a Fidesz helytelenítette, hogy a magyar kormány megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, mert arra a tanácskozásra is szükség lenne. /Pindroch Tamás: Az SZDSZ csendbe folytatná a párbeszédet a határon túliakkal. = Magyar Hírlap (Budapest), márc. 4./

Rossz precedensnek tekinthető a román szenátus döntése, amellyel elutasította a sürgősségi kormányrendeletet, amely a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló államközi egyezményt ratifikálta volna – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor. A két állam viszonyát illetően negatív jelzésnek minősül, hogy miután az Országgyűlés már közel három éve ratifikálta az egyezményt, Románia most visszalép a kezdeményezéstől. Az alapítvány létrehozásáról a román és a magyar kabinet 2005. október 20-i első együttes ülésén született egyezmény: budapesti székhellyel létrejön a Gozsdu Manó vagyonát kezelő Román–Magyar Gozsdu Közalapítvány, amely a magyar jogrend szerint működik. Az egyezményt megtámadta az ortodox egyház, emellett több lap arról cikkezett, hogy a bukaresti kormány a magyaroknak „játssza át” a román vagyont. /Nagy B. István: Igazságot szolgáltattak? = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Intézményesült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), ezt az SZDSZ kivételével, minden parlamenti párt megszavazta. Vezetője, Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, tagjai: a Kárpát-medencei magyar és magyarországi honatyák és európai parlamenti (EP)-képviselők. A KMKF Szili Katalin országgyűlési elnök kezdeményezésére 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző Kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az EP-ben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. A MÁÉRT 1999. februárjában alakult meg. 2002-ig, amikor a szocialisták kerültek kormányra, teljes összhang uralkodott az értekezleten belül. 2004. novemberében a közös nyilatkozatot nem írta alá az MSZP és az SZDSZ. 2005. januárjában megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). Tagjai a MÁÉRT határon túli szervezeteinek vezetői, képviselői lettek. Az ötlet Kasza Józseftől, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökétől származott. Minden évben legalább egyszer összeül a HTMSZF, elfogadnak egy közös nyilatkozatot. A Gyurcsány-kormány a teljes támogatási rendszert átalakította. Létrejött a Szülőföld Alap, megszűnt több alapítvány. 2007. februárjában megalakította a kormány a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumát (REF). /Simon Judit: Összmagyar fórum – újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Irodát nyitott március 7-én Budapesten Tőkés László, független romániai magyar európai parlamenti (EP) képviselő. A sajtótájékoztatón jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke és Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyház püspöke is. Tőkés László elmondta: a magyarság ügyét immár három helyen, a budapesti mellett a már korábban megnyitott brüsszeli és sepsiszentgyörgyi irodában is képviseli. Hozzátette: a brüsszeli iroda az erdélyi magyarság nemzetközi képviseletet, a budapesti a nemzeti képviseletet hivatott szolgálni. Március 15-én Nagyváradon is irodát nyit Tőkés László. A budapesti iroda a határok feletti nemzetegyesítés szellemében jött létre, amelynek fontos állomása volt a státustörvény és a kettős állampolgárság ügye, amelyek a nemzetpolgárságot jelenítik meg. Ugyanebbe a körbe tartozik a korábban létezett Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és az utóbbi időben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – fogalmazott Tőkés László. /Tőkés László EP-képviseleti irodát nyitott Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ ,,A magyar nemzetpolitika kapcsán a történelmi mélypont közelében vagyunk” ― fogalmazott Németh Zsolt. Szerinte a magyarságpolitika elmúlt húsz évében a ,,háttéralkukra épülő nemzetstratégia” volt az általános, és ez ,,szemmel láthatóan nem hozott eredményt”.,,Paradigmaváltásra van szükség a magyar nemzetpolitikában és ennek nagyon fontos összetevője, hogy nemzetköziesíteni kell a határon túli, a külhoni magyarok problémáit” ― mondta Németh Zsolt, aki tarthatatlannak nevezte, hogy a világban magyarázni kelljen, van magyar ügy. /Tőkés László EP-képviseleti irodát nyitott Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

Az idén is kalotaszegi meghívottakkal ünnepelték Budapesten a Pilvax Kávéházban a magyar sajtó napját, március 12-én. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. A népviseletbe öltözött kalotaszegiek Péntek László, a kőrösfői Vasvári Pál Emlékmúzeum létrehozójának vezetésével jelentek meg. Péntek Zsuzsa színinövendék 48-as dalokat adott elő, Albert Beáta kezében a jelenlévők megcsodálhatták a Vasvári Pál által verbuvált egykori Rákóczi csapat zászlajának hiteles másolatát. Ezt követően átadták a több mint 15 éve alapított Vasvári Pál-díjat, mellyel olyan munkahelyeket jutalmaznak, ahol a munkaadók és munkavállalók között korrekt a kapcsolat. A pályázat alapján odaítélt díjat az idén az Axel Springer-Magyarország Kft. Somogy Megyei Irodája, valamint az általa kiadott Somogyi Hírlap és a munkahely szakszervezete kapta. /Okos Márton: Kalotaszegiek a Pilvaxban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/

Több nagyvárosban az RMDSZ együtt ünnepelt politikai ellenzékével. * Nagyváradon először Rulikowsky Kázmér emlékművét koszorúzták meg a lengyel szabadsághősről elnevezett városi köztemetőben, majd Balcescu szobrához mentek az ünneplők. Délután a várad–olaszi református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően Szacsvay Imre szobránál immár több ezren vettek részt az ünnepségen. Tőkés László beszéde után Tempfli József katolikus megyés püspök szónokolt. * Közösen ünnepelt március 15-én a Nyergestetőn az RMDSZ Csík Területi Szervezete és a Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács is. * Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közös ünnepi rendezvényén koszorúzással kezdődött a megemlékezés, majd a rétyi Kovács András Fúvószenekar indulóira a gidófalvi hagyományőrző lovasok, valamint uniós zászlólengető cserkészek vonultak fel. * Bukarestben az emlékezést a Herastrau parkban lévő Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdték március 14-én. A megemlékezés díszvendége Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, a jelenleg is tartó rendszerváltás folyamata csak akkor lehet sikeres a többség számára, ha példát vesz a márciusi ifjakról, valamint az azt követő reformkor nagyjainak politikai stratégiájáról. „Amikor megkérdezik tőlem a tanítványaim, barátaim, hogy kiket is nevezek én magyaroknak, azt mondom, azokat, akik egyféleképpen gondolkodnak Szent Istvánról, a tatárjárásról, a mohácsi csata elvesztéséről, Dózsáról, ’48 márciusáról, Trianonról, december ötödikéről. Én remélem, hogy ez a közös gondolkodás egy pontra állít bennünket és képesek leszünk úgy alakítani a rendszerváltó folyamatot, hogy a többség győztes maradjon” – fogalmazott Lezsák, aki a bukaresti magyar középiskolában történelemórát is tartott. /Közös megemlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Megosztottság nélkül, az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében zajlott Gyergyószentmiklóson a szabadságharc megünneplése, mégis kevés volt az ünneplő. A Petőfi-szobornál tartott ünnepségen és koszorúzáson felszólalt Farkas Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. A március 16-án tartott ünnepségeken jóval többen voltak jelen, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében dr. Koháry György képzőművészeti kiállítását láthatták. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Maroknyi székely ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Az interkulturális párbeszéd éve, valamint a magyar szabadságharc emléke alkalmából a kecskeméti és a nagybányai művésztelep a közös festmény- és szoborkiállítást rendezett a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. A tárlatmegnyitón jelen volt Banner Zoltán előadóművész és kritikus, valamint Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke is. „Nem lennék pedagógus, ha nem adnék az itt jelen lévőknek egy házi feladatot. Tudva azt, hogy itt nemcsak a képeket állították ki, hanem minket is a kép elé, tegyük fel magunknak a kérdést: lehet-e valami közöm a képhez, a képekhez, együtt tudnánk-e élni valamelyikkel. Engedjük, hogy megszólítsanak az alkotások!” – fogalmazott Lezsák Sándor március 13-án Bukarestben, a tárlatnyitón. Banner Zoltán művészetkritikus hangsúlyozva: annak ellenére, hogy a kiállított képeken egyetlen forradalmi jelenet, forradalmár arca sem látható, mégis az 1848-as forradalomnak köszönhető közvetve, hogy az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után megszülethetett a magyar nemzeti kultúra, festészet. Ekkor döntötték el, hogy létrehozzák a nagybányai művésztelepet. A nagybányai telep létrehozása után nem sokkal néhány művész Kecskeméten alakított ki egy másik festőiskolát. Azóta a két iskola külön utakon járt, de az utóbbi időben a két telep képzőművészei együtt állítanak ki, rendeznek nyári táborokat, gyakorlatokat. /Oborocea Mónika: Festőiskolák metszete. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./