Nemzetpolitikai Kutatóintézet: visszalépést jelent az új ukrán nyelvtörvénytervezet
Semjén: Az egyetemes magyarság országgyűlése lesz a következő
Folytatódik a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Program, idén duplájára nő a kiutazó ösztöndíjasok száma – erősítette meg Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A sikerre való tekintettel duplázták meg az ösztöndíjasok számát, ötven helyett száz fiatal utazhat ki a diaszpóra magyarságához - közölte Semjén Zsolt. Kiemelte: a diaszpóra magyarságát eddig alapvetően az emigráció magyarsága adta, azok, akik 1945, 1956 után vagy a Kádár-rendszer idején hagyták el Magyarországot.
A mostani magyarok az emigráció második, harmadik, negyedik generációját alkotják vagy olyanokból állnak, akik kint dolgoznak, tanulnak. Nekik nyújtanak segítséget a programban részt vevő fiatalok, akiknek feladatuk, hogy "a magyar életet vigyék" az emigrációban élő magyarok közé: magyart, történelmet, néptáncot tanítanak a gyerekeknek, magyar irodalmi esteket, gasztronómiai rendezvényeket szerveznek. Feladatuk az is, hogy biztassák a kint élőket, vegyék fel az állampolgárságot, és regisztráljanak mint választók. 2014-től ugyanis a magyar országgyűlés az egyetemes magyarság országgyűlése lesz, hiszen a világon bárhol élő magyarok szavazata is számít majd – jelentette ki. A közelgő szerbiai választásokról, illetve a romániai koalíciós feszültségről szólva Semjén Zsolt kijelentette: "A magyar államnak az az értelme és a célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon. Ebből az következik, hogy mindent meg kell tennünk a külhoni magyarság megmaradásáért." Fontos a szomszédság, fontosak a gazdasági kapcsolatok, de a prioritás az, hogy érintett országokban élő magyar nemzetrész elégedett legyen. A magyar állam viszonyulását alapvetően meghatározza, hogy az ottani magyar nemzetrészek hogyan érzik magukat - hangoztatta. A magyar állam természetesen nem osztogat instrukciókat például az RMDSZ-nek, hogy belépjen-e a román kormányba – jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve: az adott nemzetrésznek kell kialakítania a maga politikai mozgásterét, saját autonómiakoncepcióját, amit aztán a magyar állam támogat.
hirado.hu.

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: kompromisszumos koalíciós megállapodást kötött az RMDSZ - A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint minden jel arra mutat, hogy a magyarsággal szembeni nacionalista támadások a kampányidőszakban is jelen lesznek Romániában, ezúttal azonban nem a szociáldemokraták, hanem az ellenzék pártjai fogják megadni az alaphangot. Az intézet MTI-hez kedden eljuttatott elemzése szerint az új kormány létrehozásáról szóló megállapodás nyilvánvaló kompromisszumot tükröz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a román kormányerők részéről.
A bukaresti parlament március 4-én szavazott bizalmat Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vesz. A magyar szervezet egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint a környezetvédelmi és a kulturális miniszteri posztot kapta az új kabinetben. A felek megállapodásukban vállalták, hogy a magyar nemzetiségűek arányos képviselettel rendelkezzenek a dekoncentrált, a megyei és a helyi intézményekben, és ugyanígy a nem magyar nemzetiségűek is arányos képviseletre jogosultak ott, ahol RMDSZ-esek vezetik a szóban forgó intézményeket. A megállapodás kitér a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának megalakítására különálló intézetek révén, s vállalták, hogy konzultálni fognak a magyar kisebbség nyelvi, kulturális és oktatási identitásával kapcsolatos valamennyi kérdésben, akárcsak az oktatási törvény bármely módosításáról. A dokumentum leszögezi, hogy az új parlamenti többség támogatja a nemzeti kisebbségek által már elnyert jogok megőrzését.
A kutatóintézet romániai kormányalakításról szóló elemzése szerint az igazán fontos előrelépésekre már az új államfő mandátuma alatt kerülhet sor, a kampányidőszakban a Szociáldemokrata Párt (PSD) vélhetően nem kockáztatja az általa támogatott jelölt vereségét azzal, hogy látványosan felvállalja és végrehajtja az RMDSZ követeléseit. Ez az időszak azonban alkalmas az olyan projektek elindítására, amelyek "etnikailag semlegesek". Példaként említik, hogy az elmúlt napokban már történtek lépések az észak-erdélyi autópálya következő szakaszának engedélyeztetése érdekében.
Az elemzésben kitértek arra is, hogy a koalíciós megállapodásban nem szerepelnek konkrét határidők, sehol sem jelenik meg az autonómia szó, ez azonban nem okozhat meglepetést: a román politikában semmilyen határidő nem garancia egy döntés meghozatalára, az autonómia kifejezés pedig - akár kulturális vonatkozásban is - támadási felületet nyitna a kormány tevékenységén.
A kutatóintézet szerint a megállapodás nyelvezete nyilvánvalóan kompromisszumot tükröz: az RMDSZ számára elengedhetetlen volt az összes olyan kérdés beemelése ebbe a szövegbe, amely az utóbbi években a romániai magyarság számára fontos volt, a PSD-PC-UNPR szövetség pedig azzal védekezhet a közvélemény előtt, hogy semmilyen kötelezettséget nem vállalt egy etnikai régió vagy egy magyar egyetem kialakítására - fejtették ki.
A kutatóintézet szerint a koalíciós megállapodás magyarságot érintő pontjainak érvényesítése a következő időszakban minden kérdésben komoly nyomásgyakorlás függvénye lesz.
Mivel 2014 rendkívül fontos választási év a román politikában, a novemberi elnökválasztásig komoly kockázatot vállal az a politikai erő, amelyik a magyarság számára kedvező döntést hoz olyan területeken, mint a MOGYE magyar karának ügye vagy a szimbólumhasználat kérdése - írták.
Az elmúlt évek tapasztalatai arra is rámutattak, hogy Magyarország és Románia együttműködésében számos zavar keletkezett, ebben a tekintetben is változásokat hozhat az RMDSZ kormányra lépése - jegyezték meg az elemzés készítői, emlékeztetve: a magyar kormány vezető politikusai egybehangzóan támogatásukról biztosították az RMDSZ döntését.
(MTI)

Szülőföldön és magyarul
Szülőföldön magyarul címet viselő program az évek során közismertté vált, de a külhoni magyar oktatást nem csak ezen a csatornán keresztül támogatja az anyaország: 2014 például a külhoni magyar felsősök éve. Összeállításunkban a programokkal kapcsolatos miértekre és hogyanokra keressük a választ.
Hogyan indult az idei felsősök éve előzménye, az úttörőnek számító óvodások éve? 2011. november 24-én a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elfogadta a Magyar Nemzetpolitika – A nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentumot. Ennek irányelvei alapján indult el 2012-ben a külhoni magyar óvodák éve, 2013-ban a külhoni magyar kisiskolások éve, idén pedig a harmadik lépcsőfokot képező külhoni magyar felsősök éve is. Az egykori elképzelésekről és a stratégiában megfogalmazott, majd részleteiben kidolgozott koncepcióról Kántor Zoltánt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) igazgatóját kérdeztük. „A dokumentum megírásakor igyekeztük lokalizálni a főbb problémákat és meghatározni a csapásirányokat a külhoni magyarság tekintetében. Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy – többek között – az oktatásra kell koncentrálni”.
De miért épp az oktatásra? – adódik a kérdés. Az NPKI igazgatója szerint a népességfogyás megállítása érdekében. „A népességfogyás három magyarázata – a természetes negatív népességcsökkenés, a migráció, illetve az asszimiláció – közül az asszimiláció az a terület, ahol tehetünk valamit, s ezt elsősorban úgy, ha a magyar gyerekek magyar tanintézetekbe járnak. Ezért tematikus évekre építettük az elképzelést, kezdtük az iskola előtti korral, és így tovább” – vázolta Kántor Zoltán kiemelve, hogy az óvodáskor előtti korosztályt is megcélozták az úgynevezett ringató programmal.
Nemzetpolitikából szakpolitika
„Így próbáltunk a nemzetpolitikából szakpolitikát kovácsolni egy-egy problémára, oktatási ciklusra koncentrálva” – vallja a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. A kutatóintézet háttértanulmányokkal igyekezett feltárni az iskolaválasztás motivációit. S mivel az egyik legfontosabb tényező az oktatási intézmény minősége, ezért a pedagógusok továbbképzését és szakmai anyagokkal való ellátását helyezték előtérbe. Mindezt azért, hogy minél több magyar gyermeket írassanak magyar osztályokba, mert így nagyobb eséllyel tartja meg magyar identitását a gyerek. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a többségi nyelven folytatott alapfokú tanulmányok után csekély az esély, hogy a gyermek felsőbb oktatási ciklusokban magyar nyelven tanuljon, így pedig nagyobb a lehetősége annak, hogy többségi nemzethez tartozóval házasodik össze, és utódaik is nagyobb eséllyel kerülnek majd többségi iskolába. „Úgy gondoljunk, hogy minél magasabb arányban sikerül beíratni és megtartani a magyar gyerekeket a magyar oktatási intézményekben, magyar tannyelvű osztályokban, annál valószínűbb, hogy ez hosszú távon érezhetően lelassíthatja a külhoni magyarság fogyását” – vallja Kántor Zoltán.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság kiemelt programjai közt szerepelnek a tematikus külhoni oktatási évek. Az első két esztendőben száz-százmillió forintot szántak erre a célra, az idei évben ez az összeg 140 millió. Az NPKI tevékenységében is prioritásként jelenik meg a külhoni magyar közösségek anyanyelvi oktatásával kapcsolatos programok szakmai támogatása, a vonatkozó legfrissebb kutatási adatok összegyűjtése, saját kutatások megvalósítása és a politika számára a főbb cselekvési pontok beazonosítása.
Láncszemről láncszemre
Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára kérdéseinkre válaszolva kifejtette: azért tartották fontosnak a tematikus programok indítását a külhoni magyar óvodások, iskolások számára, mert a magyar oktatási intézmények kulcsszerepet játszanak abban, hogy a magyar közösségek megmaradjanak, gyarapodjanak, hiszen a felnövekvő generációk identitásának formálása a családok mellett itt dől el. „Az anyanyelvi oktatás garantálja ugyanis, hogy a felnövekvő gyermek az anyanyelvi közösség tagjává válik, a későbbiekben innen választ magyar társat magának, majd gyermekeit is magyarként neveli. Ezért határoztuk el, hogy az oktatási lánc minden láncszemére külön kiemelt figyelmet fordítunk, így szeretnénk megszólítani a külhoni magyar pedagógusokat, szülőket, diákokat” – érvelt Répás Zsuzsanna kiemelve azt is, hogy a külhoni magyar társadalmak több ezer tagjához jutottak el közvetlen módon programjaikkal, s ezeket mindenütt pozitívan fogadták. A folytatással kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta, hogy az oktatás egymást követő láncszemeivel való foglalkozás sejteti a folytatást, ám az éves tematikus programokról minden évben a MÁÉRT plenáris ülése dönt. Nem lesz ez másként az idén sem.
Mindenkihez eljutni
A tematikus évek konkrét eseményeiről és módszereiről Hajnal Virág programfelelőst kérdeztük. Tőle tudtuk meg például, hogy az alkalmazhatóságot a különböző határon túli oktatási rendszerekhez úgy valósították meg, hogy a programelemek régió-specifikusan és általános érvényűen is szólnak a külhoni magyarsághoz.
Több mint százötvenezer pályázat
Március közepén lejárt a Szülőföldön Magyarul pályázat leadásihatárideje. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez (RMPSZ) több mint százezer pályázati csomag érkezett, mely összesen több mint százötvenezer gyermek és fiatal kérelmét tartalmazta a nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra, illetve hallgatói támogatásra. Az RMPSZ negyedik éve bonyolítja a pályázat romániai kiírását, melynek finanszírozója a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA). Az idei kiírásban a feltételek megegyeztek az előző évek gyakorlatával, így az is, hogy a pályázónak magyar tannyelvű oktatási intézményben kell tanulnia, vagy – ha egynapi járásra nincs magyar iskola, mint például a csángóföld esetében – valamilyen magyar nyelvű oktatásban kell részesülnie. Az előző évekhez képest viszont korábban írták ki a pályázatot, így az RMPSZ már május elejére szeretné befejezni a beérkezett pályázatok feldolgozását, hogy a támogatásra javasoltak jegyzékét átadhassák a BGA-nak, melynek bizottsága dönt a pályázatokról. Ezek után az OTP Bank kezeli a kifizetéseket. A támogatások összege nem változott: 22400 forintnak illetve 2800 forintnak megfelelő lej (tavaly júniusban a kifizetések összegét a túlzott deficiteljárásra való tekintettel és gazdasági mutatókra való tekintettel valamelyest csökkentették, az összeg idén az eredeti). Lapunknak az RMPSZ elnöke, Burus Siklódi Botond számolt be a Szülőföldön magyarul romániai pályáztatásáról, őt kérdeztük arról is, milyen visszajelzések vannak a támogatással kapcsolatban. „Sokan szociális támogatásnak tekintik, mert tény, hogy sok a rászoruló család. Ugyanakkor ezt az összeget – amely Erdély esetében évente több mint 3 milliárd forint – a magyar nyelvű oktatásra és nevelésre kell használni, ezért megfontolandó, hogy más rendszerben is elképzelhető lenne a támogatás felhasználása. Szinte már alanyi jogon jár a kifizetés, talán motiválóbb jellege kellene, hogy legyen” – összegzett az RMPSZ elnöke.
A programok alkalmazása szempontjából azonban még ennél is fontosabb, hogy igyekeztek minden érintettet megszólítani, vagyis a gyerekeket, pedagógusokat és szülőket egyaránt. Ennek érdekében különböző programokat dolgoztak ki számukra. A pedagógusoknak továbbképzésekkel és módszertani csomagokkal segítettek, de minden oktatási intézménybe érkezett olyan könyvcsomag is, amelyben egy ajtómatrica szerepelt. Ez utóbbit kiragasztva már belépéskor nyilvánvalóvá válik, hogy az oktatási intézményben működik a program. A gyermekek számára szánt kínálatból Hajnal Virág a tavalyi Miénk a város című vetélkedőt emelte ki. A nyolc héten át zajló játék során a feladatokat megoldó diákok úgynevezett csodasarkot nyerhettek közösségüknek. Több mint kétezren versengtek a nyereményekért, amelyeket osztályuknak, iskolájuknak ajánlottak fel. Idén a felsősök éve keretében folytatódik a játék: a május 11-én záródó verseny során útvonalterveket kell készíteniük a határon túli diákcsapatoknak, mely által feltérképezhetik településeik kincseit és a számukra fontos helyeket, ezáltal a résztvevő diákok is megismerhetik egymást.
Hajnal Virág az elmúlt két év és az idei program tapasztalatairól szólva kiemelte: sok olyan helyszínre eljutottak, ahol előtte hasonló nem történt és az is lényeges, hogy sok pedagógus először pályázott életében. „Elindult egy folyamat, így a későbbiekben már bátrabban nyúlnak hasonló eszközökhöz” – véli a programfelelős.A gyermekekhez és pedagógusokhoz személyesen is eljutottak a programok egy Kárpát-medencei körút révén. Tavalyelőtt Fábián Éva meseszövő módszerét és Timár Böskével a Timár-módszert – vagyis azt, hogy hogyan lehet a táncház-módszert már egészen kicsi kortól átadni – vitték a határon túlra. Tavaly a Kolompos együttessel és kaposvári pedagógusokkal tették meg a körutat, idén pedig a Fáy András Alapítvány trénereivel látogatnak el iskolákba. Ebben az évben harmincöt településen járt a felsősök éve elnevezésű program, közülük tíz az erdélyi helyszín. „A személyes találkozás révén tudjuk tudatosítani, hogy a program értük van, és ők is személyesen érintettek” – vallja Hajnal Virág hozzátéve, hogy minden tematikus év végén módszertani csomagokat juttattak el minden magyar oktatási intézménybe és bár egy bizonyos naptári évben szólnak kiemelten egy-egy korosztályhoz, az új esztendőkben sem feledkeznek meg róluk. Ugyanígy folytatódik az óvodás kor előttiekhez és szüleikhez szóló ringató program is, mely már óvodaválasztás előtt közösséggé formálhatja a magyar szülőket. Az elképzelések szerint így abba az oktatási intézménybe írathatják gyerekeiket a szülők, amelyben a ringató alkalmakat szervező pedagógus is tanít.
A program célja, hogy a szülőket meggyőzzék: gyermekeiket anyanyelvükön taníttassák. Ennek eredményét nem hónapok alatt várják, de Hajnal Virág szerint már így is látszanak az első jelek. „Több körúthelyszínen jelezték, hogy egy-egy szülő a program miatt íratta be magyar óvodába gyermekét” – meséli a programfelelős. A tematikus rendezvények során a Nemzetpolitikai Államtitkárság olyan friss eszközöket és módszereket ad a külhoni magyar pedagógusoknak, melyek révén az oktatók próbára tehetik magukat, és újult örömmel foglalkozhatnak a gyermekekkel.
Dénes Ida. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: fontos előrelépés az ET határozata
Fontos előrelépésnek tartja a kisebbségvédelemben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Kalmár Ferenc kereszténydemokrata politikus által jegyzett, előző héten elfogadott Európa Tanács-határozatot.
Az előtérbe helyezi a kisebbségvédelem kollektív dimenzióját, a jól működő autonómiamodellekre való hivatkozást, illetve felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be területi önkormányzati megoldásokat minden érintett által elfogadott formában – írták az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésükben.
Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése múlt keddi strasbourgi ülésén fogadta el a magyar képviselő jelentését a hagyományos nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzése szerint a külhoni, különösen az erdélyi magyarok szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek a határozatnak a területi megoldásokra vonatkozó megállapításai.
A határozat ezekre alapozva szólítja fel a tagállamokat, hogy tekintsék át és használják útmutatóként a kollektív vagy csoportjogokat biztosító Alto Adige/Dél-Tirol, valamint Finnország gyakorlatát, továbbá vezessenek be területi önkormányzati megoldásokat minden érintett fél által elfogadott formában – emelték ki.
A Székely Nemzeti Tanács tevékenységének és annak ismeretében, hogy az RMDSZ a saját autonómiatervezete kidolgozásánál a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként, aligha meglepő, hogy a román képviselők megkísérelték gyengíteni a két nemzetközileg elismert legjobb gyakorlatra, mint követendő példára való hivatkozást – jegyezték meg az elemzés készítői.
Az elemzés rámutat: a határozatban felszólítják a tagállamokat, hogy helyi vagy regionális szinten mozdítsák elő a nemzeti kisebbségek által beszélt nyelvek hivatalos használatát, illetve tegyék meg a szükséges lépéseket az anyanyelven való oktatás folytonosságának biztosítására a középfokú oktatásban és a felsőoktatásban.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plénuma elé került jelentés, valamint az annak alapján elfogadott határozat és ajánlás, amely az elmúlt másfél év munkájának eredménye, ugyan nem bírnak kötelező jogi erővel, de erős referenciaértékkel rendelkeznek az emberi jogok tiszteletben tartása mellett elkötelezett európai kormányok számára – jelezte a kutatóintézet.
Rögzítették: a kérdést a jövőben továbbra is célszerű az Európa Tanács napirendjén tartani és megállapításaira történő folyamatos hivatkozással, a benne foglaltak számonkérésével az ET általánosan elfogadott eszközévé, a gyakorlatban is számon kérhető sztenderdjévé fejleszteni. Székelyhon.ro

Ezért kellett felmérni a magyar diákokat
A magyarság megmaradása szempontjából kiemelkedően fontos terület a határon túl élők oktatásának minősége.
Ezért készített kompetenciafelméréseket az iskolások körében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet. Ferencz Viktória, az intézmény munkatársa a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában arról beszélt, hogy az eredmény egyértelműen visszaigazolja a nemzetközi értékelések következtetéseit.
Ezért készített kompetenciafelméréseket az iskolások körében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet. Ferencz Viktória, az intézmény munkatársa a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában arról beszélt, hogy az eredmény egyértelműen visszaigazolja a nemzetközi értékelések következtetéseit. MNO.hu

EP-választás - Nemzetpolitikai Kutatóintézet: megerősítve képviseltetheti magát a Kárpát-medencei magyarság
A 2014-es választásokat követően kezdődő ötéves ciklusban a Fidesz-KDNP nemzeti listájának köszönhetően, a Magyar Közösség Pártja és az RMDSZ jó szereplése esetén, a Kárpát-medencei magyarság megerősítve képviseltetheti magát az EP-ben - olvasható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet legújabb elemzésében, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.
Mint kifejtették: az Európai Parlament szerepe egyre fontosabb nemcsak az európai döntéshozatali rendszerben, hanem az európai nyilvánosság tekintetében is. A nemzeti kisebbségek problémáinak rendezése szempontjából az elkövetkező időszak kedvező lehet, hiszen egyre több olyan dokumentumot fogadtak el az európai intézmények, amelyekre hivatkozási pontként lehet tekinteni a továbbiakban - rögzítették, hangsúlyozva: a külhoni magyarság európai parlamenti képviseletének ezért is nagy a jelentősége, hiszen Európa számára ez erősítheti meg leginkább a nemzeti kisebbségi kérdésre való nagyobb odafigyelés létjogosultságát.
Kitértek arra is: az elmúlt tíz évben a Kárpát-medencei magyar képviselők munkájának eredményeként a kisebbségek kérdése, a külhoni magyar közösségeket érintő legfontosabb problémák folyamatosan szerepeltek az Európai Parlament, illetve annak szakbizottságai napirendjén. Így például a vajdasági magyarokat ért atrocitások, a temerini fiúk esete, a kollektív bűnösség kérdése Szerbiában és Szlovákiában, a szlovák nyelvtörvény, a kettős állampolgárság ügye, az erdélyi autonómia, a szimbólumhasználat, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körüli viták, a Mikó-ügy kérdése vagy a romániai közigazgatási átszervezés témájában is felszólaltak a képviselők.
Jelentős munkát végez az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages), melynek alapvető célja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek, a regionális és kisebbségi nyelvek, illetve az alkotmányos régiók érdekeinek képviseletét megjelenítse az európai politizálásban, rávilágítson ezen közösségeket érő sérelmekre, és fellépjen a közösségek támogatásáért - írták.
Felidézték: a most véget érő ötéves ciklusban öt képviselője volt az EP-ben a külhoni magyaroknak. 2009-ben az MKP meg tudta ismételni 2004-es eredményét, 11,33 százalékos támogatottság mellett Bauer Edit és Mészáros Alajos került be a felvidéki párt színeiben a parlamentbe. Erdélyben az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közti együttműködés eredményeként került sor a Magyar Összefogás Listája felállítására, mely a választáson a voksok 8,92 százalékát szerezte meg. Ez a lista ugyanakkor jogilag az RMDSZ listája volt, közös lista felállításáról azért sem lehetett szó, mivel az EMNT nem párt, hanem egyesület. Az EP-be listavezetőként az EMNT-t vezető Tőkés László jutott be, valamint az RMDSZ színeiben megtarthatta mandátumát Winkler Gyula és Sógor Csaba - emlékeztettek.
Az együttműködés várhatóan a következő ciklusban tovább fog erősödni, ugyanis a 2014-2019 közti időszakra megteremtődött annak lehetősége, hogy Felvidék és Erdély mellett a két másik nagy régió, Kárpátalja és Vajdaság magyarsága is képviseltesse magát az Európai Parlamentben - olvasható.
Rámutattak: a kormánypártoknak az áprilisi parlamenti választásokon elért eredménye alapján a Magyarország által betölthető 21 EP-mandátumból 10-12 képviselői hely megszerzésére lehet reális esélye. Kitértek Tőkés László harmadik helyére a listán, és megemlítették, az uniós szintű nemzeti érdekérvényesítés aktív résztvevői lesznek várhatóan a kárpátaljai és a vajdasági magyarok képviselői is. MTI

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: Magyarország továbbra is Ukrajna területi egységét támogatja
Magyarország az ukrán konfliktus kialakulásának első pillanatától kezdve kijelentette, hogy Ukrajna területi egységét támogatja, ezen az álláspontján a magyar állam nem módosított - rögzítette a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzésében, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez.
Az intézet felidézte a miniszterelnök hétvégi beszédét, amelyben az ottani magyarságot is érintő nemzetközi helyzet miatt -, az Ukrajnában élő magyarságot emelte ki: "Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben, akik egyébként élvezik együttérzésünket és támogatásunkat a demokratikus Ukrajna megteremtéséért végzett munkájukban."
Az elemzésben kifejtették: Magyarországon az új kormányfő minden kormányalakítás előtt jelez a külhonban élő magyaroknak is. Ez a jelzés ebben az esetben az eddigi nemzetpolitika folytatása - írták, hozzátéve: a miniszterelnök kijelentése csak azok számára okozhatott meglepetést, akik a magyar állam nemzetpolitikáját eddig nem követték figyelemmel. A kijelentett célokat számos ismert, és angol nyelven is hozzáférhető dokumentum tartalmazza - erősítették meg.
"Sem a kárpátaljai magyarság, sem Magyarország nem tett arra utalást, hogy népszavazást kezdeményeznének Kárpátalja, vagy annak egy részének elszakadása céljából. Így akár az autonómia, akár az önigazgatás kérdése semmilyen módon nem állítható párhuzamba sem a krími, sem a múlt heti kelet-ukrajnai "népszavazásokkal"." - olvasható.
Az intézet elemzésében rámutatott arra is: úgy az autonómia, mint az önigazgatás a kisebbségek azon jogait jelenti, amelyek alapján törvényes keretek között az adott területen élők vagy a kisebbségekhez tartozók demokratikus módon döntenek bizonyos kérdésekben. Ennek különböző formái ismertek Európában: a területi autonómia, a személyi elvű autonómia vagy a kisebbségi önkormányzati rendszer - sorolták.
Leszögezte: sem az autonómia, sem az önigazgatás nem jelent egyet az elszakadással. Az autonómia és az önigazgatás fogalma az adott államon belüli berendezkedésre utal, a határok megkérdőjelezése nélkül; az autonómia a kisebbség belső önrendelkezését jelenti. Mindkettő demokratikus választások során létrejött, adott államon belüli, a politikai és közjogi rendszert érintő berendezkedés (mint az olaszországi Dél-Tirol, a spanyolországi Katalónia vagy Baszkföld, de a németországi dánok vagy a finnországi svédek és számi kisebbségek helyzetének rendezése).
A nemzeti kisebbségek mindenkori elvárása az adott többségi állammal szemben, hogy biztosítsák a közösségi fennmaradásukat és gyarapodásukat - olvasható a dokumentumban, amely hangsúlyozza: a közösségi fennmaradáshoz szükséges az autonómia és a közösségi jogok, tulajdonképpen az a jogi és közigazgatási keret, amely biztosítékul szolgál a megmaradáshoz. Ezen elvárások az elmúlt két és fél évtized során számos alkalommal és formában megfogalmazódtak a Romániában, Szlovákiába, Szerbiában és Ukrajnában élő magyarság körében - fejtették ki, hozzátéve: jelentősebb sikert csak Szerbiában sikerült elérni, ahol működő autonómiamodellt találni.
Az intézet rögzítette: Ukrajna, de más kisebbségekkel rendelkező állam demokratizálódása sem képzelhető el a kisebbségi kérdés megfelelő rendezése nélkül. Nem véletlen, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások során minden államtól megkövetelték a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, mint ahogy az sem, hogy az Európa Tanács és az EBESZ kisebbségi főbiztosa az ukrán válság idején többször felhívta a figyelmet a kisebbségi jogok tiszteletben tartására. MTI

Répás: Folyamatosan napirenden kell tartani a magyarságot érintő kérdéseket
Folyamatosan napirenden szeretnék tartani a magyarságot érintő kérdéseket a következő években Európában és az Európai Parlamentben - emelte ki a nemzetpolitikai helyettes államtitkár a Választások után: magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben címmel rendezett tanácskozáson hétfőn, a fővárosi Magyarság Házában.
Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján azt mondta: újra ünnepelnek, ez a második olyan nagy győzelem, amelyet egy össznemzeti lista ért el. Nagyon örül - folytatta -, hogy a Fidesz-KDNP az össznemzeti lista állításával megmutatta a külhoni magyarság iránti elkötelezettségét. Ez fontos üzenet Európának, azt jelenti, hogy a magyar ügyet szeretnék folyamatosan napirenden tartani - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Meg kell mutatni a világnak, hogy vannak olyan kérdések, amelyek folyamatosan terhelik az ottani közösségek életét, és ezekre szeretnének közös gondolkodással és közös európai jogalkotással választ találni - fejtette ki Répás Zsuzsanna. Fontos, hogy legyen olyan képviselő az Európai Parlamentben, aki közvetlenül el tudja mondani a vajdasági és kárpátaljai magyarság problémáit - tette hozzá.
Répás Zsuzsanna a Magyar Közösség Pártja által elért eredmény kapcsán azt mondta: felívelő szakaszt lát, sok eredményt értek el az elmúlt időszakban, s ez visszaigazolja az építkezést.
Erdély esetében várják, hogy két vagy három képviselője lesz az RMDSZ-nek - jelezte, hozzátéve: a megosztott belpolitikai helyzet ellenére értek el nagyon jó eredményt. Fontos, hogy az erdélyi magyarság kellő erővel legyen jelen az EP-ben - hangsúlyozta.
Schöpflin György, a nyugati magyarság képviselője arról beszélt, kialakulófélben van a kisebbségekkel szemben egyfajta türelmetlenség, és az új EP-ben nagy csatákat kell majd vívni. Bár teljes visszarendeződést a korábbi állapotokhoz képest nehezen tudott elképzelni, de azt megjegyezte: a liberálisok és a nacionalisták nézetei, ami a nyelvi kisebbségeket illeti, közel állnak egymáshoz. Szerinte az Európai Bizottság technokrata testület, amelyik valójában az egységre helyezi a hangsúlyt.
Bocskor Andrea, aki a kárpátaljai magyarságot képviseli, azt mondta: kiemelt jelentősége van a Fidesz-KDNP által állított nemzeti listának. Szavai szerint ő egyfajta híd szerepet tölt be, s nagyon fontosnak tartotta, hogy rajta keresztül autentikus információk juthatnak el Brüsszelbe a kárpátaljai helyzetről. Ez a jelenlegi ukrajnai belpolitikai helyzet miatt is fontos - jegyezte meg, és kitért a határ menti együttműködések jelentőségére is.
A vajdasági Deli Andor azt mondta: a nemzeti lista állítása történelmi pillanat. Ez alapot teremt az összmagyar érdekérvényesítéshez - mutatott rá, hozzátéve: valós munkára kaptak lehetőséget. Kiemelt céljai között említette, hogy a szerb integrációs folyamatok során az emberi jogi fejezetet - amely érinti az ottani magyarságot - megfelelően tárgyalják meg. A kisebbségi témák - anyanyelvű oktatás, tájékoztatás - mellett a mindennapokat érintő kérdések is megjelennek majd - mondta, s példaként foglakoztatási, egészségügyi témákat említett.
Gubík László felvidéki EP-jelölt szintén üdvözölte a nemzeti listát. Kiemelte: ezt óriási gesztusként értékelték a határon túli magyarok. Mint mondta, néhány nappal a választások előtt aláírták volna azt az eredményt, amely született. Az adott politikai helyzetben sikerként könyvelhetik el a képviselői helyet, amelyet megszereztek. Amit nem minősíthetnek sikernek, az a rendkívül alacsony részvételi arány - jegyezte meg.
A Magyar Közösség Pártja programját idézve a célok között a kohéziós politika hatékonyabbá tételét, az egyes régiók közötti különbségek megszüntetését és a nyelvi jogok, az autonómia kérdését jelölte meg, hangsúlyozva, hogy e témáknak reményei szerint méltó képviselője lesz Csáky Pál. A Most-Híd eredményéről szólva elmondta: kíváncsi, hogy a képviselőjük hogyan járul majd hozzá Brüsszelben a magyar ügyek felkarolásához, egyúttal sok sikert kívánt hozzá. hirado.hu

Kövér: korszakhatárhoz érkeztünk a nemzetpolitika területén
Az Országgyűlés elnöke szerint "korszakhatárhoz érkeztünk" a nemzetpolitika területén, a szimbolikus lépések után a kevésbé látványos, innovációt és jelentős forrásokat igénylő, gyakorlati aprómunka következik.
Kövér László erről az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága ünnepélyes alakuló ülésén beszélt szerdán a Parlamentben.
A házelnök célként jelölte meg "a nemzet szövetének" újraszövését, figyelembe véve az 1920 óta kialakult nemzetközi jogi viszonyokat, és azoknak az eszközöknek a megtalálását, amelyek által a magyar nemzet Kárpát-medencében élő minden tagját be lehet vonni az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás, a kultúra és a gazdaság vérkeringésébe.
Ez óriási feladat, és az elmúlt húsz évet nézve nincs ok - pártállástól és kormányoktól függetlenül -, nagyon büszkének lenni e téren - fejtette ki Kövér László, aki többek között a konszenzus hiányát okolja emiatt. Úgy tűnik, egy bizonyos körben egyfajta konszenzus mára kialakult arról, hogy mi a teendő, az alapkérdésekben immár nem lehet és nem érdemes újra vitát nyitni - fogalmazott.
Azt kérte, hogy a bizottság az elkövetkező években legyen kezdeményező, és legyen ellenőre is a kormánynak, a végrehajtó hatalomnak.
Kiemelte: a választók 2010-ben eldöntötték azt a kérdést, hogy van-e egységes magyar nemzet vagy nincs. Voltak és vannak, akik azt is elvitatják, hogy létezik egységes magyar nemzet, voltak-vannak olyan álláspontok, amelyek szerint illúzió a határok feletti nemzetegyesítés, de ezeket a vitákat eldöntötte a korábbi választás és az elmúlt négy év - jelentette ki.
A honosítás nem áll le, reményeik szerint hasonló ütemben folytatódik, és nem elképzelhetetlen, hogy a szimbolikus törvényalkotás területén is lesznek javaslataik - mondta.
Kitért arra is, hogy a nemzetpolitika, a magyarság ügye belügy, amelynek vannak külügyi vonatkozásai. Úgy kell tekinteni az elszakított nemzetrészekkel való foglalkozást, mint a nemzet belügyét - fogalmazott Kövér László, aki szívügyének nevezte ezt a kérdést.
Szerinte több mint húsz éve nem találják a megfelelő formát arra, hogy miként kellene a határok felett átnyúlóan, de azokat tiszteletben tartó nemzetegyesítés feladatához, programjához szabni az államigazgatást. Reményének adott hangot, hogy közös erővel ezt a munkát is el tudják végezni előbb-utóbb.
Az Országgyűlés elnöke azt kérte a nemzeti összetartozás bizottsága minden tagjától és pártjaiktól, hogy gondolkodjanak el arról, milyen politikára adták és milyenre nem adták szavazatukat az új külhoni magyar állampolgárok. Úgy fogalmazott: ha ezt a választók iránti tisztelettel, alázattal értékelik, akkor az a konszenzus, amely bizonyos mértékig kialakult négy évvel ezelőtt, bővíthető nemcsak a nagy általánosságok szintjén, hanem a konkrét munka területén is.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője azt mondta: a nemzetegyesítésnek elsősorban a szülőföldön boldogulást kell a magyarság számára megteremtenie. A nemzetegyesítés egy szervesen működő összehangolt kapcsolatrendszer, és ha a szétszabdalt magyarságot jól működő hálózattá tudják szervezni, akkor a nemzet "szétszóratottsága" előnnyé változtatható - tette hozzá. Jelezte: elkészítették a Kárpát-medence 2030-ig szóló fejlesztési koncepcióját.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője kiemelte: a nemzetépítés egyenlő a társadalomépítéssel és az identitáserősítéssel. Kulcsfogalom az autonómia, amely cél és eszköz egyben, amíg nincs autonómia, addig a közösségnek erősödnie kell - hangsúlyozta, hozzátéve: csak erős és összetartó közösség tudja az autonómiát kivívni. A kettős állampolgársággal kötelék jött létre, mobilizálta a külhoni magyarságot, és elősegíti az autonómiát is, hitet, erőt adva az önrendelkezésért folytatott küzdelemben - fogalmazott.
A szomszédos államok napjainkban nem folytatnak kisebbségbarát politikát - jelentette ki. A magyar államnak folytatnia kell a 2010-ben megkezdett aktív nemzetpolitikát - tette hozzá.
Kitért arra is: tízévenként tíz százalékkal fogynak a külhoni magyar közösségek. Beavatkozásra az asszimiláció területén van a legnagyobb esély, és az oktatás támogatása a legfontosabb kérdés - emelte ki.
A bizottság ünnepi ülése - amelyen külhoni magyar szervezetek képviselői, valamint korábbi országgyűlési képviselők is részt vettek - a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével kezdődött és a Szózattal zárult. MTI

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a magyar választók mozgósítása elmaradt a 2009-esről Romániában
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint az EP-választáson Romániában a magyar választók mozgósítása elmaradt a 2009-estől, habár továbbra is meghaladta a román pártokra voksolók arányát.
A kutatóintézet az MTI-hez pénteken eljuttatott összegzésében arra a megállapításra jutott, hogy míg a román választókra a nagy román pártok közti, elnökválasztásra kihegyezett vetélkedés mozgósítólag hathatott, a magyar szavazókat ez nem ösztönözte a részvételre.
A vasárnapi választáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az ötödik helyen végzett, 6,29 százalékos eredménnyel, az általuk szerzett 350 ezer voks ugyanakkor jelentősen elmarad a 2009-es 431 ezertől. A szövetség korábbi két EP-képviselője, Winkler Gyula és Sógor Csaba folytathatják a munkát Brüsszelben.
Az alacsony magyar részvétel oka elsősorban az általános kiábrándultság az Európai Unióból és annak kisebbségpolitikai érdektelensége, továbbá a csatlakozáskor várt gyors életszínvonal-emelkedés elmaradása lehetett - írták.
Az elemzés kitér arra is: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közötti egyezség értelmében a polgáriak támogatták a szövetséget a választásokon annak ellenére, hogy végül nem jelöltek senkit a listára, mivel csak egy egyértelműen esélytelen helyet pályázhattak volna meg.
Az Erdélyi Magyar Néppárt nem állított listát a választásokon, inkább azt javasolták Tőkés Lászlónak, hogy fogadja el a Fidesz-KDNP ajánlatát és Magyarországon szálljon versenybe egy EP-képviselői helyére - emlékeztettek.
Tőkés László végül harmadikként szerzett mandátumot a Fidesz-KDNP listáján.
Az elemzésben emlékeztetnek arra is, hogy Romániában, novemberben rendezik az elnökválasztásokat, a jelöltekről azonban még keveset lehet tudni.
Az EP-választási eredmények értelmében a baloldali és a jobboldali pártok összességében hasonló támogatással bírnak Romániában, ezért – az erőviszonyok nagyarányú átrendeződésének hiányában – a magyar szavazatok akár a győztes kilétét is meghatározhatják majd novemberben. MTI

A távolmaradás oka a kiábrándulás (Nemzetpolitikai Kutatóintézet)
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint az EP-választáson Romániában a magyar választók mozgósítása elmaradt a 2009-estől, habár továbbra is meghaladta a román pártokra voksolók arányát.
A kutatóintézet összegzésében arra a megállapításra jutott, hogy míg a román választókra a nagy román pártok közti, államfőválasztásra kihegyezett vetélkedés mozgósítólag hathatott, a magyar szavazókat ez nem ösztönözte a részvételre. Az alacsony magyar részvétel oka elsősorban az általános kiábrándultság az Európai Unióból és annak kisebbségpolitikai érdektelensége, továbbá a csatlakozáskor várt gyors életszínvonal-emelkedés elmaradása lehetett – vonja le a következtetést a kutatóintézet. Az elemzés kitér arra is, hogy a novemberben sorra kerülő államfőválasztásra a jelöltekről még semmit nem lehet tudni. Az EP-választási eredmények értelmében a baloldali és a jobboldali pártok összességében hasonló támogatással bírnak, ezért – az erőviszonyok nagyarányú átrendeződésének hiányában – a magyar szavazatok akár a győztes kilétét is meghatározhatják majd novemberben. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A közös Kárpát-medencei jövőért (Nemzeti Összetartozás Napja)
Mindig emlékezni és gondolni kell az 1920. június 4-én történtekre – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Éltető hagyomány – Kárpát-medencei örökségünk című gálaműsor kezdetén tegnap a budapesti Magyarság Házában a Nemzeti Összetartozás Napján. „Ha mindez nincs benne a gondolatainkban, a törekvéseinkben, a köznevelésben és a nemzetstratégiában, akkor nem lesz ott a szívekben, a fejekben és az életünkben sem” – fogalmazott a miniszter. Az ország politikáját, ön- és jövőképét, történelemszemléletét, nemzetstratégiáját alapvetően határozza meg az összetartozás, amelyről azért kell beszélnünk, mert szét vagyunk szakítva – mondta Balog Zoltán. Az, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe Magyarország határaival, olyan tény, amely nélkül nem lehet gondolkodni a jövőről. A miniszter hangsúlyozta: van közös Kárpát-medencei jövő, de minderről beszélni kell, gondolkodni, tervezni, stratégiát alkotni és azt megvalósítani. Szerinte ezen a napon a magyarság megüzenheti a világnak, hogy „képesek vagyunk átlépni a haragon, amely a nemzeti traumát övezi”. Balog Zoltán emlékeztetett arra is, hogy a 2010-ben indított Határtalanul program keretében idén mintegy 40 ezer magyarországi, illetve határon túli magyar diák és tanár utazására lesz lehetőség, a program megvalósulását másfél milliárd forinttal támogatják.
Magyarország akkor tud jó nemzetpolitikát folytatni, ha egy erős, az érdekeiért kiálló ország képét mutatja, amire fel lehet nézni, és amire büszkének lehet lenni – mondta Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár tegnap a fővárosi Magyarság Házában, ahol a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozása zajlott. Magyarországra akkor tudnak támaszkodni a külhoni magyarok, ha Budapesten olyan kormány van, amely minden kérdésben határozottan képviseli a saját érdekeit – szögezte le. Ugyanott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: a magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont. Szerinte június 4-e a gyásznak, az emlékezésnek, a tanulságok levonásának és a büszkeségnek a napja is. Gyász, mert 1541, a régi magyar történelmi Magyarország összeomlása óta nem érte akkora tragédia a nemzetet, mint Trianonnal. Az emlékezés napja is egyúttal június 4-e, hiszen történelmünk egyik legnagyobb tragédiájára nem emlékezni nemzeti öngyilkosság lenne. Kiemelte: évtizedeken keresztül nem lehetett a Trianon szót kiejteni, és nem lehetett az elszakított nemzetrészekről, területekről beszélni. Ennek következményeként tudta be, hogy még a rendszerváltás után is lerománozták az erdélyi magyarságot és leukránozták a kárpátaljai magyarokat. A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter rögzítette: nem sok nemzet van, amelyik egy ilyen csapás után megmarad. Kifejtette: büszkék lehetünk azokra a hőseinkre, akik határokon túl sokszor a legnehezebb helyzetben kitartottak magyarságuk mellett, kockáztatva nemegyszer életüket, egzisztenciájukat, szabadságukat, jövőjüket. Ez a büszkeség jogosít fel és kötelez arra, hogy azért is megmaradjunk – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint a nemzet teljességében csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sógor: nem sokat változott az erdélyi magyarság helyzete
A közel 15 százalékkal kisebb részvételi arány az EP-választásokon annak köszönhető, hogy nem sokat változott az erdélyi magyarság egyéni és közösségi helyzete – vélte Sógor Csaba az Erdélyi és felvidéki magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben címmel pénteken Budapesten rendezett konferencián.
Az RMDSZ EP-képviselője arról beszélt az MTI beszámolója szerint, nem voltak kényszerhelyzetben, hogy egyezkedjenek politikai ellenfeleikkel. Hozzátette, ahol volt kapcsolattartás az emberekkel, ott a magyar részvétel is nagyobb volt.
A közel 15 százalékkal kisebb részvételi arány annak köszönhető, hogy nem sokat változott az erdélyi magyarság egyéni és közösségi helyzete – vélte Sógor Csaba, hozzátéve: az idei választáson hozták az országos átlagot. A románság elnökválasztási előjátéknak tekintette az EP-kampányt és az RMDSZ volt az egyetlen politikai alakulat amely európai témákat hozott – jelentette ki.
Sógor Csaba kitért arra: a legfontosabb feladat, hogy a kisebbségi kérdést állandóan napirenden tartsák, e nélkül nem lesz nyugalom és béke Európában. Brüsszelben az apró lépések politikáját lehet folytatni, és minden lehetőséget ki kell használni – értékelte. Megjegyezte, hogy 3,46 százaléknyi a magyar képviselők aránya az EP-ben.
A konferencián Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kifejtette, a most induló kormányzati ciklusban új lehetőségek nyílnak meg a magyar nemzetpolitikában.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán elmondott köszöntőjében rámutatott: közel 600 ezer új magyar állampolgár van, és a magyar kormány másként tud kiállni az ő érdekeiért is.
Azt mondta, az elmúlt években nagyon megerősödtek azok a szálak, amelyek a külhoni közösségeket és embereket Magyarországhoz kötik, és ezzel más, új érdek-képviseleti lehetőségek nyílnak az Unióban is. A munkát ugyanakkor csak összefogással és folyamatos párbeszéd mellett lehet végezni, az együttműködés a nemzetpolitika alapelve – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, kijelentve: nem lehet úgy nemzetpolitikát csinálni, hogy Budapestről egy íróasztal mellett találják ki, mire van szükségük a külhoniaknak.
Répás fontosnak tartotta, hogy a jövőben az Unióban jobban figyeljenek oda az őshonos kisebbségek jogaira, és ehhez a magyar képviselők megtalálják partnereiket. Székelyhon.ro

Kisebbségvédelem Európában címmel nyílt meg nyári egyetem a témával foglalkozó fiatal szakembereknek Piliscsabán hétfőn
A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) által szervezett képzéssorozat ünnepélyes megnyitóján Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy a nyári egyetem egyik legfőbb feladata az ismeretek átadása, a fiatal jogászok szemléletének formálása.
A nyári egyetem széles körű tudást kíván átadni a fiatal jogászoknak, akikre a jövőben jelentős szerep vár a kisebbségvédelemben - emelte ki a helyettes államtitkár. Hozzátette: fel kell hívni a figyelmet azokra a létező jogokra, amelyek a magyar kisebbségekre vonatkoznak, mert nagyon sok esetben még azokkal a jogokkal sem tudnak élni, amelyek rendelkezésükre állnak az adott országban vagy nemzetközi jogi norma alapján. Hozzátette: ez sokszor a jogi tudat gyengeségéből adódik, esetleg félelemből vagy kényelmességből. A lehetőségekkel azonban maximálisan élni kell, és „bővíteni kell azt az eszköztárat, amivel rendelkezünk” – hangsúlyozta.
Wetzel Tamás kiemelte, hogy a következő napok előadásain és workshopjain a legkiválóbb szakemberektől kaphatnak első kézből elméleti és gyakorlati ismereteket a hallgatók.
Kántor Zoltán, az NPKI igazgatója köszöntőjében többek arra mutatott rá, hogy a jogi lehetőségeket lehet tágítani. A civil szervezetek tevékenysége az érintett országokban csodálatos, és a szervezők bíznak abban, hogy az itt jelenlévők egyszer majd részt vesznek a munkájukban - fogalmazott. Az igazgató azt kérte, hogy a külhoni magyar szervezetek bátran „plagizáljanak”, vegyenek át ötleteket egymástól.
Gyeney Laura, a KJI igazgatója az MTI-nek elmondta: a hatnapos képzéssorozat célja, hogy kinevelődjön egy olyan jogászgeneráció, amelynek tagjai hatékonyan tudnak fellépni a különböző fórumokon a magyarság védelmében. Hozzátette: a nyári egyetem súlypontja a képzés, a tapasztalatcsere, valamint a résztvevők közötti együttműködés megalapozása.
A harminc fiatal jogász – hallgató, friss diplomás, doktorandusz – közül huszonkilenc a határon túlról érkezett, a résztvevőknek a Iosephinum szakkollégium ad otthont.
Székelyhon.ro

Már százezren csatlakoztak a Nemzeti Regiszterhez
Meghaladta a 640 ezret a kettős állampolgársági kérelmek száma és már közel százezer felhasználó csatlakozott a Nemzeti Regiszterhez is, mely hamarosan spanyol nyelven is elérhető lesz. Harmadízben szerveznek szabadegyetemet határon túli magyar jogászhallgatóknak, emellett folyik a világ magyar vonatkozású helyeinek és tárgyi emlékeinek összegyűjtése is, miközben ösztöndíjasok élesztik fel a kapcsolatokat a magyar diaszpórával. A Rádió Orient műsorában minderről Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár számolt be.
640 ezer felett a kettős állampolgársági kérelmek száma
Hatalmas feladat hárult a 2011 januárjától bevezetett kettős állampolgárság végrehajtóira a közigazgatásban: az első évben negyvenszeresére nőtt a beérkezett kérelmek száma, 2014-re a 640 ezres számot is meghaladta. „A folyamatos érdeklődés mellett a választások előtt még inkább megugrott a kérelmek száma. Eddig közel 600 ezren tettek állampolgársági esküt. A belföldi és a határ menti kérelmezés helyett azonban egyre inkább a külképviseletek kerülnek előtérbe” – foglalta össze a tendenciákat Wetzel Tamás.
„Az állampolgársági kérdések a korábban is megosztott hatáskörben voltak, mivel a tárca nélküli miniszternek nem lehet önálló struktúrája a kabineten kívül”. A korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) lévő hatáskör a kormányzati átszervezés és a statútum rendelet révén a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága alá került, és ez a terület jelentős felértékelődését jelenti – emelte ki helyettes államtitkár.
Összegyűlik a határon túli fiatal magyar jogásztársadalom
A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet idén 3. alkalommal rendezte meg szabadegyetemét Piliscsabán. A határon túli magyar jogászokat megszólító esemény hiánypótlónak számít a kisebbségi, a nemzetközi, a nyelvhasználati és az európai uniós jog területén. A fiatal jogászok, joghallgatók a gyakorlati és elméleti ismeretek mellett kapcsolati hálójukat is bővíthetik. Wetzel kiemelte, a szabadegyetem orientálja a határon túli magyar jogásztársadalmat. Év végén spanyolul is elérhető lesz a Nemzeti Regiszter
A „diaszpóra magyarság halózatosodásának” további lehetősége a Nemzeti Regiszter. Az interneten elérhető folyamatosan frissülő adatbázis az információk terjesztése mellett szintén fontos tudatformáló felület. Wetzel hangsúlyozta: a Nemzeti Regiszter jelentős eszköz lehet a hiteles tájékoztatásban a Magyarországról terjesztett negatív hírekkel szemben. A regiszterbe szervezetek és magánszemélyek is jelentkezhetnek, a felhasználók száma rövidesen eléri a százezres nagyságot. „A kezdeményezés nem Szilikon-völgyi technológiát használ, mindössze egy alacsony költségvetésű kreatív megoldás” – a vendég hozzátette, az angol és magyar mellett az év végétől spanyol nyelven is elérhetővé kívánják tenni a felületet.
Magyar emlékhelyek és tárgyak elérhető közelségben
A Magyar Diaszpóra Tanács 2012 októberében döntött a magyarokhoz köthető emlékhelyeket összefogó Julianus-program elindításáról. A kataszter létrehozásában kulcsszerep jut a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak. Az egyes magyar közösségek által megteremtett közösségi- és emlékhelyek közül eddig 320-at vezettek be az adatbázisba. Wetzel elmondta, a magyarság szempontjából jelentős emlékek országokra lebontva, GPS koordinátákkal ellátva találhatóak meg a nemzeti regiszter oldalán. Hozzátette, a diaszpóra magyarság tárgyi emlékeinek összegyűjtését a Mikes Kelemen Program végzi – szintén a Kőrösi-ösztöndíjasok közreműködésével. Ösztöndíjasok segítségével élesztik fel a magyar identitást
A 2013 januárjában indult Kőrösi Csoma Sándor Program szintén sikertörténet: a 47 fővel indult kezdeményezés 2014-ben már 100 ösztöndíjast küldött ki a diaszpóra magyarság közösségeibe, az általuk igényelt tevékenységi körbe. A politikus a program bemutatásakor elmondta, a pályázást szigorú szűrés és egyhónapos képzés követi, ez után utazhatnak ki az ösztöndíjasok, akiknek az adott feladatkör ellátása mellett a kapcsolatok felélesztésén és információk áramoltatásán túl a kint töltött félév alatt folyamatos beszámolási kötelezettségük is van. „Az emigráns magyar közösségek korábban nem tartottak fenn kapcsolatokat a magyar állammal és semmiféle segítséget sem kaptak az anyaországtól – most viszont kinyíltak számukra is a követségeink, ösztöndíjasokat küldünk hozzájuk, és így sok segítséget tudunk adni számukra” - hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
orientpress.hu -

Tusványos 25 – Nyelvében él… a nemzetpolitika
A Kárpát-medencei nyelvvédelmi és a nyelvhasználatot bátorító szervezetek kiegészítik egymás tevékenységét, működésüket a Nemzetpolitikai Intézet figyelemmel kíséri és segíteni igyekszik – jelentette ki Kántor Zoltán igazgató a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Az erdélyi magyar nyelvhasználat érvényesítését taglaló szerdai kerekasztalon Talpas Botond, az Igen, tessék! mozgalom elnöke elmondta: fontosnak tartja, hogy a felvidéki és a kárpátaljai hasonló mozgalmakkal nincsenek egyedül a Kárpát-medencében, és ezek a szervezetek tanulhatnak egymástól. Az ügyfelek anyanyelvű kiszolgálását és tájékoztatását bátorító Igen, tessék! mozgalom elnöke hangsúlyozta, az üzleti szférában nem szabályozzák törvények a nyelvhasználatot, ezért a jogérvényesítés helyett üzleti mintára épül a szervezet működése.
Az ügyfeleket magyarul is kiszolgáló partnervállalkozásokat gazdasági hálóba szervező Igen, tessék! mozgalom a kereslet és a kínálat logikája alapján működik – ismertette Talpas Botond. Független, szakmai kutatások támasztják alá, hogy a magyar ügyfelek hajlandóak bizonyos mértékben többet fizetni, ha használhatják anyanyelvüket.
Talpas rámutatott, a mozgalom feladata, hogy a keresletet és a kínálatot is bővítse. Olyan módszerekhez nyúlnak, mint például a 18 ezres példányszámban kiadott Igen, tessék! Kolozsvár közösségi havilap, vagy időszakos kampányokat szerveznek, amelyek a helyi közösségben a többnyelvűséget népszerűsítik.
Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa úgy vélekedett, egy haszonra számító vállalkozónak országtól függetlenül mindenképpen érdemes az államnyelv mellett más nyelven is megszólítania az ügyfeleit.
A beszélgetésen részt vett Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezetője és Horváth Kovács Ádám, elnök, továbbá Markó Attila és Zsigmond József, a Mikó Imre jogsegély szolgálat részéről, illetve Gyeney Laura, a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársa.
Az Igen, tessék! mozgalom sajtóközleménye, Erdély.ma

Tusványos 25 – Politológusfórum az erdélyi magyarok idei választási szerepléséről
Az erdélyi magyar választói viselkedésről a Mensura Transylvanica-műhely szervezett fórumot a 25. Tusványosi szabadegyetemen, amelyen a magyar országgyűlési választáson kívül az EP-választás eredményét és a küszöbön álló román elnökválasztás kilátásait is kielemezték a meghívott szakértők. Az előadás kezdetén ifj. Toró Tibor politológus röviden felvázolta a 2014-es magyarországi választási eredmények erdélyi vonatkozásait. Mint kiderült, többek között a komplikált szavazati regisztrációs űrlapnak köszönhetően a 190.000 regisztrált erdélyi kettős állampolgár közül mindössze 150.000-en tudtak élni szavazati jogukkal.
Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa szerint a magyarországi parlamenti választás a FIDESZ szempontjából nézve egyértelműen sikeres volt. Szerinte azonban a magyar kormánynak érdemi közpolitikai szinten kellene foglalkoznia a határon túliakkal, nem csupán a nemzetpolitikai szlogenek szintjén.
A választás előtt a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán számos kérdés merült fel. Egyesek szerint egyáltalán nem jogos a külhoniak szavazati joga. Egyrészt nem avatkozhatnak bele Magyarország politikájába, ugyanis nem adófizető polgárai Magyarországnak, másrészt nem elég tájékoztak a magyar belpolitikával kapcsolatosan. A politológus szerint ez teljesen értelmetlen felvetés. A felmérések azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarokat a román politikánál jobban érdekli a magyar közélet. A kérdés itt abban tevődik fel, hogy az erdélyi magyarokat nem csábítja-e el Magyarország a helyi, román politikai közéletből, amely által egyre távolabb kerülünk a kisebbségi törekvésektől, ezáltal pedig az autonómia kivívásától. Erre, egy választás alapján, senki nem tud konkrét választ adni.
llyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet politológusa a választásra regisztráltak és a ténylegesen választók számának különbségét azzal magyarázta, hogy sokaknak kedvét szegte a folyamat végigjárása, illetve a levélszavazat szokatlan volta. Mindezek ellenére az erdélyi magyarok szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy részt vehettek az országgyűlési választásokon – állapította meg Illyés.
A politológusok megállapították: nem sikerült kivenni a külhoni magyar kérdést a magyar belpolitikából. Magyarországon sokan a Fidesz kétharmados parlamenti többségét a kedvezményesen honosított magyarok szavazataival magyarázták.
Az EP-választásokról ifj. Toró Tibor úgy vélekedett: Magyarországon nem volt kérdéses a FIDESZ győzelme, csupán megerősíttet a pozícióját. Sokat nyomott a latban az ezt megelőző országgyűlési választások eredménye is.
Ilyés szerint az RMDSZ 6,3 százalékos eredménye a parlamenti választásokhoz mérten nem rossz, viszont távol állt attól a 8,9 százalékos eredménytől, amelyet a Tőkés László vezette Magyar Összefogás listája 2009-ben produkált. Szerinte mindez az összefogás hiányával, és az emberek frusztráltságával magyarázható.
Az EMNP nem indult az EP-választásokon, mert nem volt kellő anyagi-, és humán-erőforrása, illetve politikai üzenete. Ez viszont nem jelent problémát, mert legalább nem vont el az RMDSZ-től abból a nehezen megszerzett 6,3%-ból – jegyezte meg Ilyés.
Ami a közelgő román elnökválasztást illeti Székely szerint az EMNP jövője múlhat azon, hogy indít-e saját jelöltet, miután az EP-voksolást is kihagyta. Az elemző szerint a Néppárt jelenleg is dekonjunktúrában van. Az RMDSZ-FIDESZ barátság nem igazán tesz jót neki. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nagyon rég nem volt ilyen gyenge jelöltlista a választásokon. Alig van két hónap a jogilag is indítható kampányig és csak találgatni lehet, hogy kik lesznek a tényleges jelöltek.
A politológusok abban egyetértettek, hogy a második fordulóban nagy valószínűséggel Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Klaus Johannis liberális pártelnök párharca körvonalazódik. Az sem kizárt, hogy előkerül az etnikai kártya is.
Toró szerint nagy csodának kell történnie ahhoz, hogy egy szász-német, Klaus Johannis legyen Románia következő elnöke. Szerinte azonban ő nem egy kisebbségi német politikus, sokkal inkább egy német anyanyelvű többségi, akire a magyarok esetleg szorult helyzetben fognak szavazni, csupán azért, hogy ne a PSD-s Pontára, adják a voksukat. És ezt függetlenül attól, hogy az RMDSZ mit fog javasolni a tagságnak.
Végezetül pedig Ilyés rámutatott, hogy a PSD egy jelentős köre láthatóan próbálkozik megszabadulni az RMDSZ-nek a kormányból való eltávolításával. Szerinte az sem kizárt, hogy a hamarosan terítékre kerülő költségvetés-módosítás után, de még az elnökválasztást megelőzően az RMDSZ kilép a kormányból.
György Erzsébet, Erdély.ma

Nemzetpolitika és választások
Tusványos idei programjából sem hiányoztak az aktuálpolitikai és nemzetpolitikai kérdéseket feszegető előadások. A legaktuálisabbak közé tartozott a közelmúlt és közeljövő választásairól szóló panel, illetve a már hagyományosnak számító Kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal.
Az idei esztendő erdélyi magyar szempontból releváns három választását –a magyarországi országgyűlési választást, az EP-választásokat, és a közelgő romániai elnökválasztást – elemezte Toró Tibor, a Mensura Transylvanica elemzője, Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője és Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Szavazatok Erdélyből
Erdélyben 370 ezer új állampolgárt tartottak számon a választások előtt, nagyjából 300 ezer nagykorú személyt. Közülük sokan már rendelkeztek magyarországi lakcímmel, így körülbelül 250 ezren szavazhattak levélben, amihez előbb regisztrálni kellett. A postán kiküldött regisztrációs ívek esetében nem tisztázott, hogy hova érkezett meg, és hová nem, az online módon regisztráltak országos bontása nem ismert, az erdélyi magyar szervezetek segítségével zajló regisztráció terén pedig szabályos verseny alakult ki arról, hogy melyikük regisztrál végül több személyt – emelte ki Toró Tibor politológus.
A Nemzeti Választási Iroda szerint a határon túlról 193 ezren regisztráltak, s ha ennek 66 százaléka erdélyi, akkor nagyjából 128 ezer körüli az Erdélyből regisztrálók száma. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, ebből 128 ezer bizonyult érvényesnek. Erdélyből 105 ezer szavazó lehetett – ha továbbra is kétharmaddal számolunk –, közülük nagyjából 85 ezren szavazhattak érvényesen. Vagyis a választásra jogosult erdélyiek nagyjából 35 százaléka szavazott, közülük 28 százalék érvényesen. Erdélyben a szavazók 95,5 százaléka a Fideszre, 2,8 a Jobbikra, 1,16 a baloldali koalícióra és0,45 az LMP-re szavazott. A politológus szerint két ellentétes, Magyarországról érkező törekvés volt megfigyelhető: egyrészt regisztráljanak minél többen, másrészt a beérkező külhoni szavazatok ne gyengítsék a választások eredményének érvényességét. A végeredmény ugyanis akár úgy is értelmezhető, hogy a sokféle módon begyűjtött határon túli szavazatok adták a Fidesz kétharmadához szükséges mandátumot.
Székely István Gergő szerint a sokak által félszavazatként értékelt határon túli szavazatok a magyar politikai közösség kiterjesztését is jelentik, ami egyben felveti a kérdést: a magyar politikai közösségbe újonnan belépők nem fognak-e lassan kitáncolni a romániaiból? Ha igen, annak a politikai érdekképviselet gyengülése lehet a következménye. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa szerint a külhoni magyarok akkor válhatnak sikeresen a magyar politikai közösség részévé, ha a magyar kormány érdemileg kezd el közpolitikailag foglalkozni velük, és a pártok is túllépnek a megszokott nemzetpolitikai szlogeneken. „Jóhiszemű értelmezés szerint a Fidesz óvatos akart lenni, de hosszabb távon lehet, hogy el kéne jutni oda, hogy a külhoniak választójoga teljes értékű választójoggá váljék. Az esélyek a politikai pártok érdekeit tekintve értelmezhetők, a jelenlegi szabályozás a Fidesznek pedig megfelelő” – értékelt a politológus.
Tovatűnt remények
Az európai parlamenti választások a szakirodalom szerint másodrendű jellegűek, tehát nem kimondottan az aktuális szavazásról szólnak, sokkal inkább a belpolitikai folyamatok tétjei tükröződnek bennük – állapították meg a politológusok. Szerintük az RMDSZ 6,3 százalékos eredménye egyrészt az összefogás hiányára vezethető vissza, másrészt míg az erdélyi magyar kisebbség 2007-ben és 2009-ben még sokat várt az EU-tól, mára ezek a remények alábbhagytak, ezért csökkent a szavazási kedv is. „Sok csalódás érte a közösséget az elmúlt öt évben nem csak kisebbségpolitikai szempontból. Átlagosan 18,5 százalékos az RMDSZ-re adott szavazatok csökkenése, legrosszabbul Máramaros teljesített, de Bihar, Maros és Kovászna megyéből is az átlagosnál kevesebb szavazat érkezett, mintöt évvel ezelőtt” – emelte ki Illyés Gergő.
A Nemzetpolitikai Kutató elemzője szerint a novemberi elnökválasztáson második fordulóra számíthatunk. Mivel az államelnökjelöltek névsora távolról sem teljes vagy biztos, nehéz az esélylatolgatás. A PSD még nem nevezte meg jelöltjét, a Nemzeti Liberális (PNL) és Demokrata Liberális Párt (PD-L) pedig érdekes kiválasztási folyamat közepén van, amelynek esélyese Klaus Johannis a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) név alatt. Ennek értelmében Victor Ponta–Klaus Johannis párharc körvonalazódik, amihez hozzájárul a Traian Bãsescu által támogatott párt jelöltjeként Cristian Diaconescu, de Cãlin Popescu Tãriceanu is bejelentette indulási szándékát. A politológusok úgy vélik, hogy Johannisnak – aki nem kisebbségi, hanem inkább német anyanyelvű többségi politikus – nincs esélye nyerni. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Hunor lesz, a Mensura Transylvanica elemzője szerint ugyanakkor az EMNP-nek is elnökjelöltet kell állítania, mert két egymást követő kampányból kimaradni hatalmas veszteséget jelentene. Illyés Gergő azt sem tartja kizártnak, hogy az elnökválasztások előtt, de a költségvetési módosítás után az RMDSZ kilép a kormányból.
A nemzetpolitika filozófiája
Semjén Zsolt szerint a magyar nemzetpolitika filozófiájának alapkérdése, hogy mi a magyar állam értelme. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon, bárhol éljenek – fogalmazott a nemzetpolitikai kerekasztal nyitóbeszédében a miniszterelnök-helyettes. Szerinte az állam két eszközzel érheti el ezt a célját: egyrészt az állampolgárság megítélése révén a nemzet közjogi egyesítésével, másrészt a támogatási formák által. Az előrejelzések szerint a parlamenti ciklus végére az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is leteszi az állampolgári esküt – jelenleg több mint 600 ezer új állampolgár szerepel a nyilvántartásokban –, a külhoni célokra szánt 21 milliárd forint pedig minden eddiginél magasabb összeg.
A miniszterelnök-helyettes az emberi jogok királynőjének nevezte az autonómiát. „Ami másnak jár, nekünk is jár. Valamennyi nemzetrésznek saját koncepciót kell erre vonatkozóan kialakítani, amit Magyarország teljes erővel támogat, hiszen minden szempontból igazunk van, mert példát tudunk mondani autonómiákra az EU-ban. Bármelyik nemzetrésszel bármi történik – most a kárpátaljai magyarság van a legfenyegetettebb helyzetben –, Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalnia a külhoni magyarság tekintetében, mint amit Izrael a világon valamennyi zsidója tekintetében. Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad” – hangzottak Semjén Zsolt tapsfakasztó szavai.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere ma is a remény, amikor ukrajnai történelmük legnehezebb napjait élik. „A legfontosabb kérdés a biztonság. Minden terv nulladik feltétele, hogy a kárpátaljai magyarság meg tudjon maradni szülőföldjén. Miközben az országban háború van, a behívók érintik a kárpátaljai magyarságot is, a háborúnak már magyar áldozata is van, Kárpátalján is megjelentek a menekültek, és számos fegyver van magánemberek kezében” – állapította meg Brenzovics.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a VMSZ etalon értékű megállapodást kötött a Szerb Haladó Párttal, jóformán minden szerepel benne, amiért a vajdasági magyar politika síkraszáll. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke pedig az elmúlt esztendő három választásának sikereit ecsetelte. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint viszont bármilyen bölcs nemzetpolitikát folytathat a magyar kormány, ha a nemzet részei nem partnerek a feladatban. Erdélyben a cél egyértelműen a közösségi autonómiák rendszerének kiépítése, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását pedig az eredmények minősítik. Ilyen szempontból bírálható az RMDSZ munkája, mert semmilyen stratégiai kérdésben nem léptünk előre, mondta Toró, majd bejelentette: az EMNP komolyan fontolgatja, hogy saját államelnökjelöltet indítson.
Dénes Ida, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Egy kis fifika az RMDSZ autonómia-tervezetében
A szöveg a dél-tiroli autonómiastatútum román jogrendre szabott szigorú fordítása, így nehéz azzal lesöpörni az asztalról, hogy ilyen sehol nem létezik – emelte ki a 180 percben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa.
A napokban egy román portálon megjelent, román nyelvű, a román jogrend elvárásainak megfelelő autonómiatervezet az RMDSZ jelenlegi munkaváltozata, és ez vagy egy ehhez nagyon hasonító szöveg kerül majd a napokban közvitára – jelentette ki a 180 percben Illyés Gergő, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Az, hogy a szöveg törvénytervezetként aztán a román parlament elé is odakerül-e, csak attól függ, az RMDSZ beterjeszti-e, de nem is ez a fontos, inkább az, hogy végre van egy világos dokumentum arról, mit is ért a romániai magyarság autonómián – hangoztatta. A román közvéleménynek ugyanis a magyar autonómiatörekvésekről csak nagyon homályos elképzelései vannak, amit sok román politikus ki is használ, és azzal riogat, hogy aki Romániában autonómiáról beszél, az ki akar szakítani egy részt az országból – figyelmeztetett az elemző.
Hogy mekkora tömeg áll majd a dokumentum mögött, szerinte a következő hetek mutatják majd meg igazán, a közvita célja is az, hogy minél egységesebb legyen a támogatás, de hogy az RMDSZ beállt egy ilyen tervezet mögé, nagyon fontos tény, hiszen Bukarestben ez a szövetség az erdélyi magyarság képviselője – emelte ki Illyés Gergő.
A részletekről szólva az elemző felhívta rá a figyelmet, hogy a tervezet azt mondja, ki, három megye (Maros, Hargita, Kovászna) alkothatná ezt az autonómiát. Illyés Gergő megjegyezte, a most megjelent dokumentum gyakorlatilag a dél-tiroli autonómiastatútum román jogrendre szabott szigorú fordítása, ennek pedig az az előnye, hogy nem lehet egyszerűen lesöpörni az asztalról mondván, ilyen sehol sem létezik.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc, Erdély.ma

Nemzetpolitikai államtitkárság: megkezdődött a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program előkészítése
Külhoni szakiskolai vezetőkkel és szakemberekkel egyeztetett Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár a külhoni magyar szakképzés éve programról hétfőn a fővárosi Magyarság házában.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett egyeztetésen feltárták a külhoni magyar szakképzés problémáit. A megbeszélésen javaslatok születtek továbbá a külhoni szakképzés megújítása, hatékonysága és versenyképessége érdekében szükséges lépésekről, megalapozva ezzel az államtitkárság jövő évi tematikus programjának, a 2015 a külhoni magyar szakképzés évének az alapjait, irányait.
Az államtitkár júliusban a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon jelentette be, hogy a Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja az óvodák, kisiskolák és a tehetséggondozás után. Potápi Árpád János beszédében akkor kiemelte: fontos, hogy a szakképzés területén meglévő Kárpát-medencei együttműködést még jobban összehangolják, a kapcsolatrendszert megerősítsék.(MTI), Budapest

„Az esélyeseknek nem volt pozitív üzenetük az erdélyi magyarsághoz"
Grezsa István miniszteri biztos szerint a romániai elnökválasztáson esélyes román jelölteknek nem igazán volt pozitív üzenetük a kampány során az erdélyi magyarság számára.
A miniszteri biztos erről a fővárosi Magyarság Házában rendezett, a vasárnapi romániai voksolás első fordulóját értékelő, A magyar jelöltek a romániai államfőválasztáson című tanácskozáson beszélt hétfőn.
Grezsa István – akinek a nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálása és támogatása is feladata – sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a magyarok által lakott megyékben alacsony volt a részvétel. Megjegyezte: ami Erdélyben történik, szoros összefüggésben áll az anyaországban történtekkel.
Kitért a szerb miniszterelnök előző napi gesztusára is, amellyel – szavai szerint – megszabadította a magyarságot a kollektív bűnösség jegyétől. Arra számítanak, hogy a kárpótlási események is felgyorsulnak majd a Vajdaságban – jelezte.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa kiemelte: először 1996-ban indult magyar jelölt, Frunda György, és akkor 6,6 százalékot sikerült elérnie. 2000-ben Frunda György 6,22 százalékkal lett ötödik, 2004-ben Markó Béla 5,1 százalékot szerzett és negyedik volt, 2009-ben Kelemen Hunor 3,83 százalékkal ötödik lett.
A részvételi arányok folyamatos csökkenés tapasztalható, most mintegy 1,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint öt éve – ismertette. Hozzátette: mindenesetre az elmúlt öt évet tekintve magas részvételről lehet beszélni.
A magyar jelöltek eredményeire meredek csökkenés jellemző – folytatta. Az látható, hogy az erőviszonyok 86-14 százalékos RMDSZ-fölény körül stabilizálódnak – jegyezte meg. Szerinte a magyarság a második fordulóban nagyobb eséllyel részesíti majd előnyben Klaus Johannist, de „nagy tételben nem fogadna" arra, hogy ő lesz a befutó.
Zsigmond Csilla szociológus kifejtette: Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjének az eredménye megközelíti az előző választáson elérteket. Rámutatott: az RMDSZ-es politikus fő üzenete az erős közösség, az erős, egységes fellépés és minden polgár megszólítása, valamint az alku tárgyát nem képező székelyföldi autonómia voltak. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje az autonómia mellett elsősorban a régiók Romániájának megteremtését tűzte ki céljául.
A szociológus szerint a jelöltek a kampányban szegmentáltabb üzenetet fogalmaztak meg, próbáltak külön odafigyelni a tömbmagyarság mellett a vegyes területekre, és megpróbáltak külön a fiatalokhoz is eljutni.
Azon magyar választók voksoltak román jelöltre, akik az RMDSZ-től elfordultak, az EMNP pedig nem tudta őket megszólítani. Számukra az a tét, hogy ki is lesz Románia elnöke – mondta, kitérve arra, hogy a magyarság részvétele alatta maradt az országos átlagnak.
Zsigmond Csilla szólt arról is, hogy a mostani kampány központi elemévé a korrupcióellenes harc és az ezzel összefüggő eljárások váltak. Szerinte a második forduló izgalmas lesz, és bár ekkora különbség a két jelölt között még nem volt, nem tartja lefutottnak a voksolást.
A román országos választási iroda – a vasárnapi voksolás jegyzőkönyvei 91 százalékának összesítése után – azt közölte, hogy Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a feldolgozott szavazatok 40 százalékát, Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje pedig 30,5 százalékát szerezte meg. Ők ketten jutottak a november 16-i második fordulóba. Kelemen Hunor (RMDSZ) a részeredmények szerint a szavazatok 3,66 százalékát, Szilágyi Zsolt (EMNP) pedig a 0,58 százalékát kapta. MTI
Erdély.ma

Elemző: világos, miért szavazott kevés magyar az elnökválasztáson
Várható volt az államfőválasztás első fordulójának eredménye, és az sem okozott meglepetést, hogy a magyar nemzetiségű jelöltekre viszonylag kevesen szavaztak – véli Illyés Gergely politikai elemző. Papírforma szerint alakult a vasárnapi romániai államfőválasztás első fordulója – mondta a 180 percben Illyés Gergely politikai elemző. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-án megrendezendő második fordulójába.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa szerint legfeljebb a Ponta és Johannis után következő jelöltek gyenge, 6 százalék alatti eredménye okozott meglepetést. Hozzátette: a második fordulóban utóbbiak szavazói dönthetik el a végeredményt.
A harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,46 százalékkal, ő biztosan Ponta támogatására kéri majd a híveit, kérdés azonban, hogy liberálisként hallgatnak-e rá. A negyedik a távozó Traian Basesscu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea lett 5,17 százalékkal, az ő választói valószínűleg a továbbiakban Klaus Johannist támogatják, akárcsak az ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő (4,51 százalék) hívei. A Keresztény-liberális Szövetség jelöltjének tehát mindenképpen nagyobb a növekedési tartaléka – mérlegelt az elemző.
Illyés Gergely szerint a magyar jelöltek eredményei is megfelelnek a papírformának. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a részeredmények szerint a szavazatok 3,66 százalékát, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje a voksok 0,58 százalékát kapta. Ez nagyjából a 2009-essel megegyező eredmény. Ez a realitás, a magyar választópolgárok számarányukhoz képest nyilván kisebb mértékben vesznek részt a romániai elnökválasztáson, mint a parlamenti vagy önkormányzati választásokon. Ennek oka, hogy mindenki pontosan tudja, magyar jelöltből nem lesz államfő, ami pedig demobilizál – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a magyar jelöltek kinek a támogatására buzdítják majd a híveiket, Illyés Gergely azt mondta, figyelembe kell venni, hogy az RMDSZ éppen kormányon van a Victor Pontát indító szociáldemokratákkal, az EMNP pedig valószínűleg Klaus Johannist pártolja a második fordulóban – mondta az elemző.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc
Erdély.ma

Folyamatosan csökken a magyarok részvételi aránya a választásokon
A romániai elnökválasztáson esélyes román jelölteknek nem igazán volt pozitív üzenetük a kampány során az erdélyi magyarság számára – vélekedett Grezsa István, magyarországi miniszteri biztos, aki a budapesti Magyarság Házában rendezett, a vasárnapi voksolás első fordulóját értékelő, A magyar jelöltek a romániai államfőválasztáson című tanácskozáson beszélt. Grezsa István - akinek a nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálása és támogatása is feladata - sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a magyarok által lakott megyékben alacsony volt a részvétel.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa kiemelte: először 1996-ban indult magyar jelölt, Frunda György, és akkor 6,6 százalékot sikerült elérnie. 2000-ben Frunda György 6,22 százalékkal lett ötödik, 2004-ben Markó Béla 5,1 százalékot szerzett és negyedik volt, 2009-ben Kelemen Hunor 3,83 százalékkal ötödik lett. A részvételi arányok folyamatos csökkenés tapasztalható, most mintegy 1,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint öt éve - ismertette. Hozzátette: ugyanakkor az elmúlt öt évet tekintve magas részvételről lehet beszélni.
A magyar jelöltek eredményeire meredek csökkenés jellemző - folytatta. Az látható, hogy az erőviszonyok 86-14 százalékos RMDSZ-fölény körül stabilizálódnak - jegyezte meg. Szerinte a magyarság a második fordulóban nagyobb eséllyel részesíti majd előnyben Klaus Johannist, de "nagy tételben nem fogadna" arra, hogy ő lesz a befutó.
Zsigmond Csilla szociológus kifejtette: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjének eredménye megközelíti az előző választáson elérteket. Rámutatott: az RMDSZ-es politikus fő üzenete az erős közösség, az erős, egységes fellépés és minden polgár megszólítása, valamint az alku tárgyát nem képező székelyföldi autonómia voltak. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje az autonómia mellett a régiók Romániájának megteremtését tűzte ki elsősorban céljául.
A szociológus szerint a jelöltek a kampányban szegmentáltabb üzenetet fogalmaztak meg, próbáltak külön odafigyelni a tömbmagyarság mellett a vegyes területekre, és megpróbáltak külön a fiatalokhoz is eljutni.
Azon magyar választók voksoltak román jelöltre, akik az RMDSZ-től elfordultak, az EMNP pedig nem tudta őket megszólítani. Számukra az a tét, hogy ki is lesz Románia elnöke - mondta, kitérve arra, hogy a magyarság részvétele alatta maradt az országos átlagnak.
Zsigmond Csilla szólt arról is, hogy a mostani kampány központi elemévé a korrupcióellenes harc és az ezzel összefüggő eljárások váltak. Szerinte a második forduló izgalmas lesz, és bár ekkora különbség a két jelölt között még nem volt, nem tartja lefutottnak a voksolást.
Szabadság (Kolozsvár)

A külhoniak választásának egyszerűsítése is téma volt a Máért külügyi szakbizottságában
A külhoni magyarság részére készített választási űrlapok és kérelmek egyszerűsítése is szóba került a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottságának pénteki budapesti ülésén.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ülésen Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a külgazdaság kiemelt szerepe mellett fontos a külügy klasszikus feladatainak ellátása, a külhoni magyarság érdekeinek hatékonyabb érvényesítése a nemzetközi fórumokon.
A szomszédos országokkal való kapcsolatokra áttérve kiemelte, hogy a tárgyalások során minden esetben a külhoni magyarság érdekeit tartják szem előtt és különös figyelmet fordítanak a határ menti együttműködések élénkítésére, valamint a külképviseletek külgazdasági tevékenységének fokozására.
Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai helyettes államtitkára a kiemelt nemzetpolitikai programokról szólva elmondta, hogy a 2010-ben megindult munkának meglett a gyümölcse. Kitért arra, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézet rengeteg konferenciát, előadást, megbeszélést szervezett és kiadványt jelentetett meg, amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a figyelmet az aktuális nemzetpolitikai témákra irányítsák - ismerteti a közlemény.
Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a 2014-es választások tapasztalatairól számolt be az ülésen. Kiemelte, hogy "emberfeletti munkával" sikerült az NVI-nek lebonyolítani az idei voksolásokat. A 2014-es választásokra külhonból több mint 235 ezren regisztráltak, ezek közül mintegy 37 ezret el kellett utasítani. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, az érvényes szavazatok száma 128 ezer volt. Elmondta, hogy a tapasztalatok alapján szükséges lehet az űrlapok és kérelmek egyszerűsítése, valamint a jogszabályi környezet korszerűsítése. A külhoni magyar pártok vezetőit Pálffy Ilona arra kérte, hogy a levélszavazással kapcsolatban osszák meg tapasztalataikat és módosítási javaslataikat - olvasható a közleményben.
A Máért idei ülését november 20-án tartják.
(MTI), Budapest

A szórványban is prioritás a szakoktatás
Budapesten, a Magyarság Házában ülésezett csütörtökön, november 13-án a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Szórvány Szakbizottsága Grezsa István miniszteri biztos elnökletével. Napirenden szerepelt a 2014 – A külhoni magyar felsősök éve program eredményeiről szóló beszámoló, valamint tájékoztatás a 2015 – A szakoktatás éve kiemelt programjavaslatról, amelyről a MÁÉRT plenáris ülése dönt jövő héten.
A találkozón Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal – Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese az Iskolák veszélyben című kutatási programról beszélt, amelynek az RMDSZ partnerszervezete volt.
"Erdélyben célkitűzésünk egy olyan szórványoktatási hálózat kialakítása, amely demográfiailag fenntartható, és amely minél nagyobb mértékben megfelel a munkaerőpiac igényeinek. Ilyen szempontból is jó választás, hogy a 2015-ös év kiemelt programjavaslata a szakoktatást célozza meg. Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány a szórvány cselekvési terv keretében olyan programokat működtet, amelyek a szórványoktatás területén zajlanak. Kormányzati szerepvállalásunk egyik kiemelt célkitűzése az anyanyelvű oktatás feltételeinek biztosítása a szórványban is, mindezek ellenére a tapasztalat azt mutatja, hogy az igények meghaladják a lehetőségeket, ezért a magyar kormány támogatáspolitikája fontos szerepet játszik a szórványoktatás jövőjében" – emelte ki felszólalásában Winkler Gyula, aki az RMDSZ képviseletében vett részt az ülésen.
Az EP-képviselő a Magyar Szórvány Napjának erdélyi programjairól is tájékoztatta a jelenlevőket, ismertetve a medgyesi és nagyszebeni szórványnapi programokat. "A MÁÉRT Szórvány Szakbizottságának döntése értelmében az egész Kárpát-medencében megünnepeljük a Magyar Szórvány Napját. Igyekeznünk kell minél láthatóbbá tenni ezt az ünnepet a térség összes közösségében, hogy november 15-e alkalmat teremthessen a szórványra való odafigyelésre" – hangsúlyozta Winkler Gyula. Elmondta, Erdélyben a központi rendezvények mellett több közösségben is tartanak szórványnapi ünnepséget, például a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban pénteken délelőtt indítják a Fogadj örökbe egy műemléketprogramot, délután a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum dísztermében szerveznek Hunyad megyei konferenciát. Winkler Gyula ugyanakkor méltatta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet csütörtöki budapesti konferenciáját, amelyet a Magyar Nyelv Napja (november 13.) és a Magyar Szórvány Napja (november 15.) alkalmából szerveztek.
Nyugati Jelen (Arad)

Kutatás: Tudatosan választanak iskolát a külhoni magyar diákok
A külhoni magyar általános iskolás diákok tudatosan preferálják későbbi terveikhez igazodva az elméleti, gimnáziumi és a szakképzési oktatási formákat a középfokú iskolaválasztás során - derült ki az Átmenet - külhoni magyar iskolaválasztás alap- és középfokon című kutatásból amelyet szerdán ismertettek a fővárosban.
Wetzel Tamás nemzetpolitikai helyettes államtitkár a fővárosi Magyarság Házában rendezett konferencián azt mondta: minden régióban a többségi nyelv felé való elmozdulás tapasztalható. A kisebbségi élet velejárója, hogy nap mint nap fel kell tenni a kérdéseket, amelyek az ottélők és gyermekeik jövőjét meghatározzák. Ezek között kiemelkedő helyen szerepel az iskolaválasztás - mutatott rá a helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán.
Wetzel Tamás hiánypótlónak nevezte a kutatást, és jelezte: 1258 végzős általános iskolás diák töltötte ki a felmérést négy nagyobb külhoni régióban, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Vajdaságban. A kutatás során az alap- és középfok közötti átmenetet vizsgálták.
Papp-Szilamér Zsolt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a felmérés vajdasági aspektusait ismertetve rámutatott: a magyar nyelvű oktatás esetén probléma, hogy folyamatosan csökken a gyermeklétszám, valamint pedagógus- és tankönyvhiánnyal is küzdenek.
A megkérdezettek körében elsősorban szakközépiskolára volt igény, 58 százalék szeretett volna itt tanulni, gimnáziumot 33,5 százalék, míg szakiskolát csupán 8 százalék választott.
Alacsonyabb tanulmányi tervekkel inkább a falusi fiúk választottak a szakközépiskolát. Akinek hosszabb tanulmányi terve volt, felsőoktatásba szeretett volna továbblépni, 11-szer nagyobb valószínűséggel választotta a gimnáziumot. Összességben 92 százalék szeretett volna érettségit biztosító intézménybe menni, a fiúk inkább a gyakorlati, a lányok az elméleti képzés irányába indultak el.
Tamás Kinga, szociológus a kutatás felvidéki részét ismertetve kiemelte: az elmúlt tíz évben elsősorban a kisebb településeken 228 alapiskola szűnt meg, ebből 172 alsó tagozatos volt. A magyar oktatási intézmények közül 23 zárta be kapuit, köztük 21 elemi.
Jelezte: a magyar iskolák túlnyomó része állami fenntartású, néhány működik egyházi fenntartásban. Megállapította: két és félszer nagyobb az esélye, hogy egy városi gyermeket szlovák iskolába íratnak, mint egy falusi diák esetében, és a vegyes házasság esetében szintén nagyobb az esélye annak, hogy a gyermek szlovák intézményben tanul tovább. Az általános tendenciáktól eltérően a Felvidéken a megkérdezettek 28,5 százaléka gimnáziumban, 63,3 százaléka szakképző iskolákban szeretne továbbtanulni. A jobb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei inkább a gimnáziumi képzési formát választják. Megállapították: a diákok tudatosan választják ki a középiskolai intézményeket jövőben terveikhez, s a gimnáziumba készülők később egyetemre szeretnének tovább lépni.
Ferencz Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa kiemelte: Kárpátalján általános iskolai szinten a képzettségi mutatók gyakorlatilag megegyezik az ukránokéval, míg középfokon a magyarok rendelkeznek a legmagasabb képzettségi mutatókkal. Ugyanakkor a középfokú képzés nem sikertörténet Kárpátalján, magas a lemorzsolódás aránya. Hat járásban 14 intézményt áttekintve rámutatott: 35 százalék volt a szakképzési orientáció és 55 százalék elméleti képzésben gondolkodott. A szakképzésbe a közepes és jó tanulmányi eredménnyel rendelkezők jelentkeznének. A diákok 72 százaléka a szülőföldjén szeretett volna továbbtanulni, és 79 százalék jelezte, hogy magyarul szeretné majd tanulmányait folytatni - jegyezte meg.
Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője kiemelte: az utóbbi három évben igyekeztek több területen kutatásokat folytatni, amelyek közül az oktatási témájúak a legfontosabbak. Próbálják modellezni az iskolaválasztást, külső kutatók, szervezetek bevonásával a veszélyeztetett intézményeket feltérképezni, és minél jobb válaszokat megfogalmazni, hogy maximalizálni lehessen a magyar iskolákat választók számát a külhoni régiókban.
Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa azt mondta: nagyon gyakran az oktatáspolitika érzelmű alapú, fontos ugyanakkor, hogy az érintettek bevonásával alkossanak képet. Hozzátette: jó lenne a kutatásokat kiterjeszteni, nagyobb mintán elvégezni, és esetleg további kérdésekkel is kiegészíteni. Jó lenne, ha a vizsgálatok hatnának a magyar oktatáspolitikára is. (MTI)

Új kiadványokat jelentetett meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Megjelentette a Kisebbségkutatás negyedik számát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet. A tanulmánykötetben az I. világháború kitörésének centenáriumára emlékeznek meg az intézet kutató munkatárasai, de a külhoni magyar oktatást érintő empirikus mérésekről is egy Kárpát-medencei körképet állítottak össze, melyben természetesen Felvidéket érintő, felvidéki kutatók munkái is megtalálhatóak.
Valamint kiadták az angol nyelvű folyóiratuknak, a Minority Studiesnek a 2014-es számát is. A kötet tanulmányai a kisebbségpolitika, a magyar diaszpórapolitika, a külhoni magyar oktatás témaköreit járják körül, de olvasható egy-egy tanulmány Ukrajna regionális tagoltságáról, és a nemzetközi jogban a kisebbségvédelem terén jelentkező újdonságokról is. A folyóirat legfrissebb számát hamarosan online formában is elérhetővé teszik honlapjukon: http://bgazrt.hu/npki/kiadvanyok/minority_studies/1/
Felvidék.ma

Románia és az ukrán válság
Bár az ukrajnai válság kialakulásának elején a bukaresti külügyminisztériumi állásfoglalásokban rendre szerepelt az Ukrajnában élő román közösségek jogainak védelme, ez mára szinte teljesen eltűnt a hivatalos kommunikációból – állapítja meg a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet alább olvasható, lapunkhoz csütörtökön eljuttatott aktuális elemzése. Az alcímek szerkesztőségünktől származnak.
Románia külpolitikájára erőteljesen rányomja bélyegét az ország stratégiai partnersége az Egyesült Államokkal, ennek megfelelően a román álláspont ellenzi az Oroszország elleni szankciók bármilyen szintű könnyítését és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok kereteinek megváltoztatását. Az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak védelme a konfliktus kezdetén még szerepelt a külügyminisztérumi állásfoglalásokban, mára azonban ez szinte teljesen eltűnt.
Az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese, Victoria Nuland legutóbb január közepén járt Romániában, ahol egyetlen nap alatt találkozott a román állam legfontosabb vezetőivel, köztük Klaus Johannis államfővel, Victor Ponta miniszterelnökkel és Bogdan Aurescu külügyminiszterrel is. A felek a román–amerikai stratégiai partnerség jegyében folytattak egyeztetéseket, kiemelten tárgyalva a 2015-ös év prioritásait és főbb cselekvési irányait.
A külügyminisztérium tájékoztatása nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy a román külügyminiszer és Victoria Nuland találkozóján a két ország kapcsolatainak „kivételes jellege” is a tárgyalások témáját képezte, a román fél pedig kifejezte óhaját a stratégiai partnerség kiterjesztésére és az együttműködés formáinak elmélyítésére vonatkozóan. A tárgyalásokon Victoria Nuland Romániának a régióban betöltött pozitív szerepét emelte ki és nyitottnak mutatkozott a stratégiai partnerség új területekre való kiterjesztésében.
Barátságtalan bukaresti gesztusok
Természetesen nem csupán az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai kapcsolat határozza meg Románia álláspontját az ukrán válság kapcsán, hanem az Oroszországhoz fűződő viszony is. Az elmúlt években a román állam több magas rangú vezetője is kifejezetten barátságtalan megjegyzésekkel és gesztusokkal reagált egyes orosz állami vezetők nyilatkozataira, az is előfordult, hogy az akkor hivatalban lévő román államfő, Traian Băsescu nyíltan a „Luhanszkot és Donyecket elfoglaló terroristák partnerének” nevezte az Orosz Föderációt.
Az Oroszországgal szembeni, sokszor keményvonalasnak nevezhető román külpolitika ugyanakkor kényszerhelyzetben van, hiszen a fekete-tengeri kijárattal rendelkező országot közvetlenül érintik Oroszország lépései. Traian Băsescu államfő több esetben hangot adott abbéli nézetének, hogy Vlagyimir Putyin célja tulajdonképpen befagyott konfliktusok előidézése a Fekete-tenger övezetében.
Az egyik ilyen, már hosszú ideje befagyott konfliktus Transznisztriában, azaz a Moldovai Köztársaság többségében orosz ajkúak által lakott, kvázi szakadár övezetében van. Mivel a román politika egy elvesztett területként, a „második román államként” tekint a többségében román ajkúak által lakott Moldovai Köztáraságra, itt közvetlenül ütközik az orosz és a román érdek.
Románia energetikai helyzete a másik olyan terület, amely a román külpolitikát meghatározza az ukrán válságban elfoglalt pozíciója tekintetében: bár az orosz Gazprom 2014 végére összességében 30 százalékkal csökkentette a Romániának szánt gázszállítások volumenét, ez nem rázza meg különösen a román energiaellátást. Ennek oka, hogy a 12,5 milliárd köbméteres belső földgázfogyasztásból 11 milliárd köbmétert belső termelésből fedez az ország, csupán a különbözetet importálja Oroszországból, ezért akkor sem kellene komolyabb problémákkal szembenéznie a román energetikai rendszernek, ha a Gazprom teljesen leállítaná a szállításokat.
Románia tehát megteheti, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók egyik legerőteljesebb támogatójaként lépjen fel az Európai Unióban, nemzeti érdekei pedig szintén azt diktálják, hogy a geopolitikai felértékelődéséből származó előnyöket maximálisan megpróbálja kihasználni az Egyesült Államokkal folytatott stratégiai partnerség keretében.
Román félelem a szeparatizmustól
Érdekes azonban, hogy bár az ukrajnai válság kialakulásának elején a külügyminisztériumi állásfoglalásokban rendre szerepelt az Ukrajnában élő román közösségek jogainak védelme, ez mára szinte teljesen eltűnt a hivatalos kommunikációból, sőt a román média is alig foglalkozik a témával. A román hivatalos álláspont szerint Ukrajnában a román a harmadik legnépesebb közösség az ukrán és az orosz után, amennyiben „mesterségesen nem osztották volna meg a közösséget”.
A hivatalos adatok szerint ugyanis 151 ezer román nemzetiségű él az országban, ugyanakkor 258 ezren moldovainak vallották magukat, ezért a román értelmezésben 410 ezer román él Ukrajnában. A legnépesebb közösség a Romániával határos Csernyivci megyében él, itt 180 ezren román anyanyelvűnek számítanak, míg Kárpátalján csupán 32 ezer főt számlál a közösség.
Odesszában 724-en vallották magukat románnak, ám 123 ezren moldovainak, így a román hivatalos értelmezésben jelentős román anyanyelvű közösség él a nagyvárosban. Bár nincsenek megbízható információk az Ukrajnában élő románok és moldovaiak román állampolgársága kapcsán, a médiában keringő információk szerint a kárpátaljai románok 70 százalékának van román útlevele.
Míg tavaly februárban a román külügyminiszter kijelentette, Románia „elvárja, hogy az Ukrajnában élő román közösséget ne érjék ellenséges megnyilvánulások”, továbbá kifejezte aggodalmát a nyelvtörvény eltörlése miatt, hangsúlyozva, hogy reményei szerint az eltörölt törvényt hamarosan olyan szabályozás váltja fel, amely megfelel a nemzetközi szabványoknak, köztük a kisebbségvédelmi keretegyezménynek és európai nyelvi chartának, az ezt követő időszakban egyre ritkábban lettek a hasonló megnyilvánulások.
Sőt 2014 májusában Titus Corlăţean külügyminiszter egy kolozsvári választási rendezvényen már egyenesen arról beszélt, hogy „ami országunk keleti határainál oly drámaian történik, az ötletet, késztetést adhat az efféle szeparatista modellek terjedésére, olyan dolgokra, amelyek az ország határainak a megkérdőjelezését jelentik. Ezt nagyon komolyan mondom. Ezért Romániának erős államnak kell lennie”.
Ezzel párhuzamosan Traian Băsescu államfő is számos alkalommal hangsúlyozta a kisebbségi jogok, kiemelten a nyelvhasználat biztosításának fontosságát Ukrajnában, egyszerre azonban látványosan ez is abbamaradt. Az államfő közvetlenül Vlagyimir Putyin Transznisztriára vonatkozó, egyik tavaly áprilisi kijelentésére válaszul arról beszélt, hogy „elfogadhatatlan a nemzetközileg elismert határok megkérdőjelezése.
A kívülről generált revizionista mozgalmak közvetlenül veszélyeztetik az államok területi egységét és szuverenitását, és nem szolgálhatnak megoldásként a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére. Az államszervezésről, a föderális és autonomista modellek bevezetéséről szóló viták, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek állampolgárságuk szerinti állammal szembeni felforgató tevékenységekre való felbujtása közvetlen beavatkozást jelent a szuverén államok belügyeibe”.
Lekerült napirendről a kisebbségi kérdés
Legutóbb január 7-én beszélt egymással a román és az ukrán külügyminiszter telefonon a román fél kezdeményezésére. Bogdan Aurescu ekkor teljes támogatásáról biztosította Pavlo Klimkint Ukrajna területi épsége, szuverenitása és függetlensége tekintetében, továbbá kifejezte határozott álláspontját az EU Oroszország elleni szankcióinak fenntartására vonatkozóan is.
A román diplomácia vezetője bukaresti látogatásra hívta ukrán kollégáját, ugyanakkor felajánlotta Románia segítségét az országban szükséges reformok, az EU–Ukrajna társulási megállapodás alkalmazása – amelyet Románia elsőként ratifikált – tekintetében. Emellett tájékoztatta a kijevi külügyért arról, hogy Románia már ratifikálta az ukrán–román határra vonatkozó kishatár-egyezményt, és reményét fejezte ki, hogy ukrán részről is hamarosan megtörténik a ratifikáció.
A külügyminisztériumi tájékoztató végén egyetlen mondat található: „a két tárcavezető tárgyalt továbbá az ukrajnai román kisebbséget érintő kérdésekről is”.
Krónika (Kolozsvár)

Évértékelő Borbély Zsolt Attila EMNT-megyei elnökkel
Autonómiaelvű magyar egységet!
Arad – 2014 eseménydús esztendő volt a magyarság életében. Három választás az anyaországban, tüntetéssorozat a kormány ellen, itthon elnökválasztás és az RMDSZ kilépése a kormányból. A múlt év kiértékelésére ezúttal Borbély Zsolt Attila politológus-közírót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei elnökét kértük fel.
– Miként lehetne megvonni a 2014-es esztendő nemzetpolitikai mérlegét?
– Kezdjük az anyaországgal. A minden hibája és mulasztása ellenére is a korábbinál nagyságrenddel jobb, eredményesebb s mellesleg nemzetpolitikában, Kárpát-medencei közös magyar jövőben gondolkodó kormányzatot három választáson is megerősítette Magyarország választóközönsége. Ez hatalmas eredmény, akkor is, ha roncsolt a kormány népszerűségén néhány balszerencsés ötlet, s a nyomukban megszervezett tüntetéssorozat. Orbán Viktor több tabudöntögető, előremutató beszédet mondott, meghirdette a munkaalapú, nemzetépítő, illiberális állam programját, aminek megvalósítását sokan várják a nemzeti oldalon. Az említett tusványosi beszédben körvonalazott pragmatikus, a magyar nemzeti érdeket követő új külpolitika, a keleti nyitás, azon belül az orosz–magyar viszony szorosabbra fonása azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A térségünket gyarmatosító globalista háttérhatalom, melynek első számú nyíltszíni képviselője, az Egyesült Államok kormányzata újabb diplomáciai háborút indított Magyarország ellen. Ennek kimenetele többesélyes. Aligha vitatható, hogy az Egyesült Államok, mely képes volt titkosszolgálati eszközökkel levezényelni az ukrajnai puccsot, Magyarország kormányát is megbuktathatja, ha nagyon akarja, de remélhető ugyanakkor az is, hogy a két vezetés megtalálja a modus vivendit.
– Talán evezzünk inkább erdélyi vizekre…
– Erdélyben a múlt év legnagyobb kihatású eseménye az elnökválasztás volt, melyen sokak meglepetésére a német Klaus Iohannis győzedelmeskedett. Ez nem jelent túl sok jót magyar szempontból, de az ország demokrácia-minőségére egyértelműen pozitívan fog hatni. Nemcsak azért, mert jobb egy politikai szempontból kiegyensúlyozott főhatalom, jó, ha a bármire képes utód-kommunista Ponta-féle kormányzatnak van ellensúlya, hanem azért is, mert a jelenlegi elnökről könnyebb elhinni, hogy őszinte elkötelezettje a korrupció elleni harcnak, a hatékony és elvszerű kormányzásnak, mint bármely korábbi államelnökről. Az RMDSZ rossz lóra tett Ponta támogatásával, le is vonta a vezetés a következtetést a magyar szavazók elsöprő többségének Iohannist támogató szavazatából: a szervezet kilépett a kormányból. Kár, hogy e taktikai húzás nem járt stratégiaváltással, a brassói, ma is érvényben levő programhoz való visszatéréssel, az autonómia körüli akcióegység megteremtésének igyekezetével. Pedig az erdélyi magyar parlament életre hívásának gondolata ma is aktuális, akárcsak a nemzeti kataszter összeállítása és egy vállalható autonómia-statútum megfogalmazása. Az autonómiaelvű magyar egység első számú létparancs ma is.
– Mi a gond ezzel az RMDSZ székelyföldi autonómia-statútumával?
– A tavaly ősszel az elnökválasztási kampányban közvitára bocsátott dokumentum azon túl, hogy a majdani Székelyföld prefektusának a jelenleginél sokkal nagyobb hatalmat ad – az elképzelt autonóm régió élére állított kormányzati tisztségviselő akár a fegyveres erőket is bevethetné, ha szükségesnek látná –, nem a történelmi Székelyföldre, hanem Maros, Hargita és Kovászna megyék együttesére vonatkozik, mely integrál a Székelyföldhöz soha nem tartozó román többségű területeket is. E három megyén belül a magyar többség nem kellően masszív, és könnyen felmorzsolható. Nem véletlenül minősítette Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy az autonómia-statútum közvitára alkalmatlan.
– Arad megyei szinten milyen évet zárt az EMNT? Mik a jövő évi terveik?
– Tavaly folytattuk „szabadegyetemünk” előadássorozatát, melynek keretében rangos szellemi alkotók gondolatait ismerhette meg az aradi közönség Süli Attila hadtörténésztől Toót Holló Tamás irodalomtörténészig. Testvérszervezetünk, az Erdélyi Magyar Néppárt több helyi szervezetet alakított, s azt sem hallgathatom el, hogy közösségi támogatással sikerült tető alá hozni az elmúlt 25 év politikatörténetét összefoglaló monográfiát. A jövő esztendőben is gondolatdús programmal jelentkezünk, a meghívottak között lesz Szentesi Zöldi László, a nemzeti oldal több kötetes gondolkodója, jó tollú közíró, aki legutóbb egy török szakácskönyvvel jelentkezett, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Balogh Gábor történész, Hegedűs Tamás közgazdász és még mások. Az újabb előadássorozatot az autonómiaelvű erdélyi magyar egység kiépítése jegyében szervezzük.
– Köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Az autonómia mint konfliktuskezelő eszköz
A területi autonómia mint konfliktuskezelő eszköz – Bosznia-Hercegovina és Irak példája címmel a Fórum Kisebbségkutató Intézet szervezésében február elején Pozsonyban tartott előadást a brit dr. Soeren Keil tanár (fotó), a nemzetközi kapcsolatok szakembere. A Canterbury Christ Church University tanárával Öllős László politológus beszélgetett.
Az előadás előtt bemutatták az Autonómiák Európában: megoldások és kihívások (Autonomies in Europe: Solutions and Challenges) című kötetet is, amelyet a kiadvány szerkesztője, Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója ismertetett. Kántor szerint az autonómia ügye több országban is alapvető kérdés, és a többség és kisebbség közti konfliktus megoldásának kulcsa lehet. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet ezért 2014-ben Területi autonómiák Európában: megoldások és kihívások címmel nemzetközi konferenciát szervezett, amely a Magyarországgal szomszédos országok magyarjai által megfogalmazott autonómiakoncepciókat, azok működésének gyakorlati lehetőségét, továbbá az autonómiatörekvések közben jelentkező akadályokat, illetve a kulcsfontosságú megoldásokat vizsgálta. A kötet tulajdonképpen ezeknek a vizsgálódásoknak az összegzését tartalmazza.Soeren Keil előadásában Bosznia-Hercegovina és Irak példáján mutatta be az autonómia konfliktuskezelő szerepét, mondván: jelentős eredmények mutatkoznak e téren a Nyugat-Balkánon, de másutt is a világon. Az egyes autonómiatörekvések történelmét szemléltetve elmondta, a feltételek nem mindig ugyanolyanok, és nem mindig áll háborús konfliktus sem a területi autonómia mögött. Máig sok az ezzel kapcsolatos kérdés, például hogy milyenek a területi autonómia határai, vagy mely népcsoportok kaphatnak területi autonómiát. Részletesen ismertette Bosznia-Hercegovina és Irak példáját. Keil szerint mindkét esetben az volt a kulcsfontosságú kérdés, hogy az ország területén élő kisebbségek maguk dönthessenek bizonyos őket érintő kérdésekben. Így jött létre Bosznia-Hercegovinában a washingtoni egyezmény részeként a két legnagyobb entitás, a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság, amivel tulajdonképpen véget ért a boszniai háború. „Persze, Bosznia-Hercegovinában most is állandóak a problémák, az viszont tény, hogy a területi autonómia megakadályozta a további háborút, ami mindenképpen sikernek nevezhető. Annak az oka, hogy az országban nem működnek a dolgok, nem a területi autonómia, hanem hogy a politikusok csődöt mondtak együttműködés terén. Bosznia lakóinak maguknak kell eldönteniük, hogy mit szeretnének a jövőben” – fogalmazott Keil. Az iraki helyzet több szempontból is hasonlított a boszniaihoz – hangsúlyozta az előadó. Irak belső konfliktusainak fő forrásai a vallási és etnikai különbségek, illetve a természeti kincsekért folytatott harc. A 31 millió lakosú ország területén három nagy kisebbség él, a síiták, szunniták és a kurdok, ez utóbbi a történelem során folyamatosan küzdött az őt megillető jogokért és a hatalomban való részvételért. A 2003-as iraki háború és Szaddám Huszein bukása után Észak-Irakban a kurdok átvették az ellenőrzést, és létrehozták Iraki Kurdisztánt, amely Irak autonóm területe. A térségben uralkodó általános válság miatt azonban ez a rendszer sem működik igazán jól, de mindenképpen sikerként könyvelhető el, hogy a kormányban együttműködnek az egyes kisebbségek – ecsetelte az előadó. Persze, nincs két egyforma út, ám a kisebbségek fő célja, a megmaradásuk leghatékonyabban az autonómiában szavatolható, ez lehet a kulcsa a többség és kisebbség közötti konfliktus megoldásának. Egyébként jöhet az asszimiláció vagy az etnikai tisztogatás. Arra a hallgatói kérdésre, hogy véleménye szerint mi lenne a legjobb a szlovákiai magyaroknak, Keil úgy válaszolt, bár nem szakértője a kérdésnek, a legésszerűbbnek azt tartaná, ha lenne autonómiájuk, hogy maguk dönthessenek az őket érintő kérdésekről. „Ez a megoldás nem az elszakadás felé sodorja őket, hiszen a mai Európában a határok már elveszítették jelentőségüket. Ellenkezőleg, el tudom képzelni, hogy egyfajta összekötő híd szerepét töltenék be Szlovákia és Magyarország közt” – mondta az előadó. „Tudatosítani kell, hogy a kisebbség nem jelent veszélyt, az ország nem csak a többségi nemzeté, az államot valamennyi lakosa alkotja. A megoldás kulcsa tehát a párbeszéd, akkor is, ha azt néha ki kell kényszeríteni” – zárta előadását a brit szakember.
Dunajszky Éva (Felvidék.ma)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)