A szenátus márc. 14-én elvetette az Intézményesített korrupció című egyszerű indítványt, amelyet a DP, az NLP és az NRP 55 szenátora kezdeményezett. Az indítvány ellen 72 szenátor szavazott (a kormánypárt és az RMDSZ részéről), míg 52 annak elfogadását támogatta. Az aláírók véleménye szerint az RAFO kőolajfinomító és a dohányipari nemzeti vállalat közelmúltban történt magánosítása során nem tartották be a törvényes előírásokat. Az RMDSZ-frakció nevében Szabó Károly rámutatott arra, hogy a privatizációs tevékenység parlamenti figyelemmel követésére szükség van, de a törvényhozás semmiképp sem veheti át a törvényszékek hatáskörét. /Elutasították az Intézményesített korrupciót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

A parlament felsőháza márc. 21-én elvetette a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Demokrata Párt (PD) által "Közköltségek" címmel kezdeményezett egyszerű bizalmatlansági indítványt. /A Szenátus elvetette a "Közköltségek" indítványt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Ion Iliescu elnök ápr. 11-én Csíkszeredában tett látogatást. Sajtóértekezletén a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kijelentette, nem érti, miért kell etnikai tisztogatáshoz folyamodni. Az államfő szerint az iskola diákjai "helyesebben fogják fel a valóságot". Hozzátette: az Oktatásügyi Minisztériumnak és a helyi önkormányzatnak "elfogadható megoldást" kell találnia. - "A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kizárólag magyar tannyelvű intézménnyé való átalakítása érzékeny kérdés, ezért a helyi hatóságok feladata azt megoldani" ? nyilatkozta ápr. 11-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. A demokraták után a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is tiltakozott az ellen, hogy a Bolyai Farkas Gimnáziumot magyar tannyelvű, az Alexandru Papiu Ilarian Középiskolát pedig román tannyelvű oktatási intézményekké alakítsák. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére a következőképpen reagált az államfő kijelentésére: Jó lett volna, ha az államelnök tájékozódik, mielőtt nyilatkozik erről a kérdésről ? mondotta. Marosvásárhelyen egy magyar tannyelvű középiskola sem létezik, ellentétben Kolozsvárral, Zilahhal, Szatmárnémetivel, Nagyváraddal, Araddal, Nagybányával, Székelyföldről nem is beszélve. /Iliescu: Érthetetlen "etnikai tisztogatás" Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A központi, de különösképpen a Maros megyei román nyelvű lapokban éles sajtókampány folyik az úgynevezett "Bolyai-ügyben". A nacionalista, homogenizáló diktatúra megfosztotta Marosvásárhely magyarságát jussától, a kizárólag magyar tannyelvű líceumától. A ma aláírásokat gyűjtögetők, hevesen nyilatkozók között az egykori kisebbségellenes merénylet elkövetői is ott találhatók. Szégyen a romániai demokráciára, hogy ma a múlt erőivel, a diktatúra nyílt vagy rejtőzködő híveivel szövetkeznek önmagukat felvilágosult demokratáknak tartó tanárok, értelmiségiek, egyes szülők, s nem utolsósorban a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt szószólói. A Bolyai Líceum hagyományos, több évszázados jellegének helyreállítása így próbaköve nem csak az RMDSZ és a kormánypárt együttműködése szilárdságának, hanem a demokrácia értékei iránti elkötelezettségnek is. /Történelmi jóvátétel. A demokrácia színvallása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Betartjuk az SZDP és az RMDSZ között létrejött protokollumot, melynek egyik előírása, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium újra magyar tannyelvűvé váljon, nyilatkozta ápr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke, és Ion Solcanu, az SZDP szenátusi csoportjának elnöke, a két párt protokollumellenőrző bizottságának ápr. 22-i találkozása után. A szétválásra valószínűleg a jövő tanévben kerül sor - hangzott el. Az RMDSZ és az SZDP vezetőinek ápr. 21-i tárgyalásán nem született megoldás Bolyai-ügyben. Mindkét fél egyetért abban, hogy a protokollumban foglaltakat be kell tartani. Ápr. 22-én Ion Iliescu elnök úgy nyilatkozott: a diákoknak demokratikus joguk abban az iskolában érettségizni, ahová felvételiztek. Véleménye szerint csak a líceumi ciklus befejeztével, azaz négy év múlva történne meg a csere, a mostani román kilencedikesek érettségizése után. - A Nemzeti Liberális Párt parlamenti bizottság létrehozását kérte a Bolyai Farkas Gimnázium ügyében. /Jakab Benke Nándor: Kizárt a protokollummódosítás. Fokozatos szétválás valószínű a Bolyaiban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Máj. 13-án az intézményesített korrupció — Adrian Nastase és Miron Mitrea — elnevezésű egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a demokrata és a liberális párt nyújtott be, elutasította a képviselőház. A bizalmatlansági indítványban a Maritime Training Centre Television társaság létrehozása miatt vádolták a kormányt, mivel ezáltal állami érdekeltségű országos társaságokat "körülbelül 6 millió dollártól fosztottak meg, amelyeket pénzügyi manőverek révén román és külföldi magántulajdonban lévő cégek hasznára irányítottak". Az indítvány aláírói Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter menesztését követelték. Miron Mitrea miniszter válaszában elutasította a vádakat. /Elutasított bizalmatlansági indítvány. A közpénzek magáncélú eltérítésével vádolták a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A sajtóban megjelent néhány cikk szerint Ion Iliescu elnök az utóbbi napokban tárgyalásokat folytatott az NLP és a DP vezetésével egy új kormány megalakításáról, amelyben Traian Basescu is szerepet kapna, továbbá a liberálisok is kapnának egy tárcát. Máj. 17-én azonban a liberálisok, a demokraták és a kormánypárt határozottan elutasították a szövetkezés bármiféle módozatát. Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy pártja soha nem fog együttműködni az SZDP-vel és elutasította az esetleges SZDP–DP–NLP-kormánnyal kapcsolatos találgatásokat. Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke szintén úgy nyilatkozott: "az SZDP-t nem érdekli egy, az NLP-vel közösen létrehozott kormány gondolata". /Új SZDP–NLP–DP kormány? Az érintettek határozottan cáfolják a szövetkezés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Kolozsváron máj. 27-én a tanácsülésre érkezőknek kalácsot, pálinkát vagy bort és feliratos zsebkendőt osztogattak. Utóbbin ez állt: "A kolozsvári városi tanácsban működő iszonyú koalíció — SZDP–NLP–RMDSZ–RNEP–SZRP. Született: 2000. június 22-én. Meghalt: 2002. május 22-én." Gheorghe Funar polgármester bejelentette: az "iszonyú SZDP–RMDSZ–NLP–RNEP–SZRP-koalíció feldobta a talpát", majd Eugen Pop nagy-romániás tanácsos hosszú gyászbeszédet mondott, amelyben az ellenzéki kollégák vétkeit ecsetelte. A nagy-romániás szimpatizáns tanácstagok készen álltak a verekedésre. Eközben a többi "ellenzéki" tanácsos kint várakozott. Egyikük a rendőrséget hívta, de az nem jelent meg. Boros János alpolgármester értesítette a prefektust, de Vasile Soporan sem hajlandó eljönni a városházára. Molnos Lajos megjegyezte: — Ahelyett, hogy fellépne, és megakadályozná az ehhez hasonló cirkuszokat, Soporan prefektus mindig azt mondogatja, hogy majd csak kialakul a helyzet. Valami miatt az SZDP nem akar Funarhoz nyúlni. Fél négykor a tanácsosok testületileg bevonulnak az ülésterembe. Máté felszólította Judét, állapítsa meg, adottak-e a feltételek az ellenzéki tanácsosok által összehívott ülés megtartásához. Jude végül kimondta: — A prefektusnak a tanács feloszlatását elrendelő határozata hiányában az ülés törvényes — jelentette ki. Ennek hallatán Funar polgármester is dühbe gurult: — Büntető feljelentést teszek Ön ellen, és azonnali hatállyal felbontom a munkaszerződését! — üvöltötte. Jude bejelentését követően a tanácsosok elvonultak Mircea Gavrila alpolgármester irodájába, ahol zárt ajtók mögött. Az ülést követően bejelentették: közerkölcsök megsértése, hivatali visszaélés vádjával perbe fogják az elöljárót. Az is szerepel majd a vádiratban, hogy a polgármester megakadályozta a tanács működését. /Kiss Olivér: Világraszóló botrány a városházán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A román politikai pártok eltérő véleménnyel, a román sajtó pedig elutasítással fogadta, hogy a szenátus megszavazta a válaszadás jogáról és a helyreigazítási kötelezettségről szóló törvény tervezetét. Az írott sajtóra és a hírügynökségekre vonatkozó törvény kezdeményezője Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter volt, aki a kezdeményezést követő viták során egy "tréfásnak" szánt nyilatkozatában arra figyelmeztette az újságírókat, hogy "az élet rövid, az egészség pedig drága kincs". A miniszter meggyőződését osztották a Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) szenátorai, így a szenátus máj. 6-án elsöprő többséggel megszavazta a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) szenátorai nemmel szavaztak. A törvény szerint mindazok a természetes személyek, akik úgy érzik, hogy jó hírnevüket veszélyeztette a sajtó, bármilyen formában jogosultak válaszadásra, illetve helyesbítés kérésére. A jogszabály szerint az írott sajtó köteles a választ, illetve a helyesbítést közzétenni. A válaszadás jogának elutasítása esetén a bíróság kötelezheti az érintett sajtóorgánumot a közlésre 25 millió lejtől 100 millió lejig terjedő bírság kiszabása mellett. A válaszadás, illetve a helyesbítés kérésének joga akkor illet meg valakit, ha a sajtó "valótlan állítást" közölt róla. A törvény nem tér ki arra, hogy mi különbözteti meg a valótlan állítást az újságírói véleménytől. A román lapok - pártállástól függetlenül - antidemokratikusnak, a sajtószabadságot durván sértőnek minősítették a szenátusban megszavazott tervezetet. A tervezetet némileg enyhébb formában fogadta el a képviselőház, ezért a két változatot egyeztetni kell, hogy törvény születhessen belőle. /Súlyosan sérült a sajtószabadság. A román lapok szerint a replika törvénye demokráciaellenes. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Romániában is nagy visszhangot keltett Medgyessy Péter magyar kormányfőnek azon bejelentése, hogy 1977 és 1982 között kémelhárító tisztként dolgozott a Pénzügyminisztériumban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a magyarországi politikai életet nem befolyásolja negatívan az, hogy Medgyessy Péter kormányfő bejelentette: kémelhárító tisztként dolgozott a titkosszolgálatok keretében. Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke kijelentette: szerinte Medgyessy Péter magyar kormányfő becsületes gesztust tett, amikor beismerte, hogy 1989 előtt együttműködött a titkos-szolgálatokkal. Liviu Negoita, a Demokrata Párt (DP) alelnöke: a kormányfő gesztusa "a politikai élet egészségességének egyik eleme". /Nem változtat Budapest és Bukarest viszonyán a Medgyessy-ügy. A kormányfő bejelentése nem érinti negatívan a magyarországi politikai életet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei szervezete és a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) intézményesíteni akarja együttműködését. "Románia polgárainak nemre, fajra, felekezeti hovatartozásra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül egyetlen közös problémája van: a szegénység. A PNL és az RMSZDP megyei szintű együttműködése az első szakaszban életképes megoldások keresésében nyilvánul meg, hogy megállítsák a szociáldemokrata kormánypárt (PSD) agresszív előretörését. Júliustól állandó jellegű, intézményesített találkozókat készülünk tartani" – nyilatkozta Eugen Gh. Nicolaescu, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei szervezetének elnöke, országos alelnöke. /Bakó Zoltán: PNL–RMSZDP együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

"Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ "

"Eugen Nicolaescu, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei elnöke és Kiss Kálmán a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke több ízben is tárgyalt egymással, megállapították: "a lakosság legnagyobb problémája a szegénység és a korrupció", amely románt és magyart egyaránt érint. Elhatározták, hogy "szembeszegülnek a kormány elszegényítési politikájával" és együtt keresik a megoldást. Így az RMSZDP és az NLP megyei vezetése elhatározta, hogy közösen, "nemzetiségre, nemre, vallásra való tekintet nélkül" hozzásegítik a megye lakosságát a boldoguláshoz. Ebbéli igyekezetükben máris létrehoztak egy konzultatív bizottságot, amelynek feladata a két párt politikai, gazdasági álláspontjának a harmonizációja lesz, és a pártok 5-5 képviselője lesz az alapító tagja annak az egyesületnek, amely programokat dolgoz ki a mikrorégiós fejlesztésre. Az NLP országos vezetés még nem tud a dologról, ugyanis "alulról kezdték a szervezkedést". Kiss Kálmán kijelentette, hogy nem ért egyet az RMDSZ-nek az alkotmány 1. cikkelyére vonatkozó módosítási javaslatával, mert "egy 5% alatti kisebbség, nem követelheti, hogy multinacionális ország legyen Románia". /(m): Kéz a kézben kívánnak boldogítani. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

"A XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján, júl. 23-án a délelőtti vita során az EU-integráció és vidékfejlesztés kérdéskört járták körül az előadók: Font Sándor, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, helyettes frakcióvezető, Glattfelder Béla, a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselője, Ráduly Róbert RMDSZ-es parlamenti képviselő, illetve Cristian Boureanu közgazdász, a Nemzeti Liberális Párt ifjúsági szervezetének elnöke. A magyarországi meghívottak saját országuk tapasztalatait osztották meg a résztvevőkkel. Glattfelder Béla az Orbán-kormány által bevezetett Széchenyi-terv folytatásának fontosságát emelte ki. "A Széchenyi-tervet nem szabad szétverni Magyarországon, sőt hasonló nagyívű projekteket más, csatlakozni akaró államokban is el kellene indítani" - jelentette ki. Cristian Boureanu beszélt a közismert hiányosságokról, mint az ágazaton belüli alacsony privatizációs szint, a termőföldek kusza tulajdonviszonya, a törvényes keretek hiányossága, az EU-alapok felhasználását lehetővé tévő országos rendszer hiánya: a SAPARD-program révén elvben 2000-től hozzáférhetővé vált pénzeket tavaly és tavalyelőtt nem lehetett lehívni, így a folyamatot 2003 végéig át kellett ütemezni. Ráduly Róbert a székelyföldi viszonyokat ismertette. A földvisszaszolgáltatás terén az RMDSZ-es polgármesterek nem "teljesítettek" jobban, mint Romániában általában. Ebben a régióban elsősorban az ásványvizek kerülhetnének szóba, mint potenciálisan igen jövedelmező altalajkincsek, de érvényesül a központosító tendencia, miszerint mindent Bukarest tart továbbra is ellenőrzése alatt. /EU-integráció és vidékfejlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "

"A státustörvényről szóló egyetértési nyilatkozat alkalmazását felügyelő bizottság RMDSZ-szes tagjai nem tapasztaltak rendellenességeket, noha a kormányszóvivő szerint a monitorizáló testület a román-magyar kormányfői megállapodás megszegését jelezte, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 24-i sajtótájékoztatóján. Markó szerint az RMDSZ státustörvénnyel kapcsolatos tevékenysége a megállapodás keretei közé illeszkedik. Megállapította, hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ közti tárgyalások útján feloldhatók az alkotmánymódosítással kapcsolatos nézeteltérések. Leszögezte: az RMDSZ nem ír alá megállapodást, amíg figyelembe nem veszik saját javaslatait is. /Minden rendben a státustörvény alkalmazásával. Feloldhatók az alkotmánymódosítással kapcsolatos nézeteltérések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ "

"A XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen júl. 24-én Önkormányzat-regionalizmus, jogok és eszközök címen hangzottak el előadások. Előadást tartott T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Lázár Mózes, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés szintén fideszes elnöke, Viorel Coifan, a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője, Cristian Anghel, Nagybánya liberális párti polgármestere, Nagy István, Pécska nagyközség RMDSZ-es alpolgármestere. A legnagyobb érdeklődés Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere, a Reform Tömörülés alelnöke előadását övezte. Szerinte fel kell térképezni a Székelyföld, Erdély gazdaságát, sajnálkozott afölött, hogy a székeket már nem tekintik valóságos kisrégióknak, és felvetette, hogy vissza kellene térni ehhez a viszonyuláshoz. Szász Jenő szerint a kisebbségi politizálást nem a szórványmagyarságból kellene irányítani, hanem a Székelyföldről. "Ha pedig Brüsszelben régiónak nevezik, mi mondhatjuk területi autonómiának" - tette hozzá. Előrevetítette annak lehetőségét, hogy 2004-ben önkormányzati szinten a székelyföldi tömbmagyarságban az Erdélyi Polgári Egyesület megméretkezik az RMDSZ-szel, és megnyeri a voksolást. Ezen az alapon esetleg népszavazással lehetne aztán dönteni arról, hogy a Székelyföld, mint természetes régió megalakuljon. "Mi fogalmazzuk meg végre, hogy mit akarunk, s ne az legyen a szempont, hogy ehhez mit szól Bukarest, az anyaország, az EU" - jelentette ki. Kifejtette, hogy az egész romániai magyarság megmaradásához a három szintű autonómia megvalósítása lenne szükséges, azonban csak a Székelyföld rendelkezik olyan paraméterekkel, amelyek a területi autonómiát lehetővé tennék; a többi, magyarok által is lakott vidékeken a közösségi autonómia lenne a megfelelő keret. "Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét, mert itt a legnagyobbak a lehetőségek" - zárta mondandóját Szász Jenő udvarhelyi polgármester. /"Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ "

"Bizonytalan, hogy részt vesz-e a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem hátralévő programján Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az eddigi vitákban a Szociáldemokrata Párt egyetlen meghívott politikusa sem vett részt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki a program szerint két vita szereplője is lett volna, nem lesz jelen Tusnádfürdőn, mivel álltása szerint a szervezők előzetesen nem egyeztettek vele részvételéről. Az eltérő nézetet valló politikusok, közéleti személyiségek, újságírók párbeszéde eddig elmaradt. A szabad és felelős sajtó kérdésében rendezett vitában a magyarországi sajtóhelyzetről a Fidesz, a Heti Válasz és a Magyar Nemzet képviselője beszélt. Elmaradt Stumpf István és Kéri László politológusok tervezett vitája, és nem került sor a helyzet tisztázására alkalmas párbeszédre a megosztott romániai magyar ifjúsági szervezetek között sem. Partner nélkül maradt Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke, volt ifjúsági és sportminiszter is, mivel nem jött el a szabadegyetemre Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt vezető ifjú politikusa, aki a korábbi román kormányban vezette az ifjúsági és sportminisztériumot. /Akik nem lesznek jelen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ "

"Polgári értékek - értékelvű politika címmel zajlott a délelőtti előadás a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem negyedik napján. Schöpflin György politológus, londoni egyetemi tanár a hagyományos polgári értékek közül az önkorlátozást és a másság tiszteletét emelte ki. Dinu Zamfirescu, a Nemzeti Liberális Párt politikusa, a Horia Rusu Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Romániában a civil társadalom ellentétbe került a politikai társadalommal. "Az RMDSZ válságon megy át" - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondva, hogy ennek lényege a következő: egy ambiciózus, gazdag jövőképet kínáló program megteremti ugyan a feltételét az értékorientált politizálásnak, de az elmúlt években többségbe kerültek a pozícióorientált politikusok, s ez vezetett a mostani kritikus helyzethez. Mára az RMDSZ olyan folyamatokban lett partner a kormánypárttal kötött egyezség révén, amelyek veszélyeztetik az egész romániai demokratikus rendszert. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs egy komoly párt sem ma, amely a 89-es forradalom értékeit képviselné. Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz Országos Választmányának elnöke inkább a jelenlegi magyarországi politikai helyzetről beszélt. Toró T. Tibor jelezte: a jelenlegi magyar kormányt, illetve az RMDSZ vezetőségét kellene megkérdezni arról, hogy a Reform Tömörülés miért nem volt jelen a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén, és sérelmezte, hogy Tőkés László püspök, a Szövetség tiszteletbeli elnöke sem lehetett ott. A pozícióorientált politika következményének nevezte azt, hogy Tőkés helyét egy olyan politikus - a szenátusi frakcióvezető - vehette át a küldöttségben, aki magában a státustörvényben sem hisz, és ki is jelentette, hogy magyar igazolványra sincs szüksége. /Polgári értékek - értékelvű politika. "Válsághelyzetben van az RMDSZ". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ "

"Az elmúlt hét folyamán több támadás is érte az RMDSZ-t. Szász Attila szerint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Curentul aug. 12-i számában közzétett "vagdalkozó interjújában" bejelentette: amennyiben az RMDSZ nem változtat jelenlegi politikai irányvonalán, szellemi követőivel együtt szakadást okoz, és megalakítja a romániai magyarság új érdekvédelmi szervezetét. A cikkíró szerint ez pánikhangulat szítása. Brassóban Victor Ciorbea, később Valeriu Stoica támadta a Szövetséget, akik szerint Romániának nincs szüksége az RMDSZ-re, az etnikai alapon tömörülő politikai alakulatokra. Victor Cirobea ex-miniszterelnök egykor a magyarság nagy rokonszenvének örvendett, csakhogy akkor (1996-1997-ben) a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, amelynek most az újraépítésén fáradozik, erős volt, kormányon volt. A 2000-es parlamenti választásokon Cirobea bukását követte egykori pártjának leszereplése, a KDNPP a Parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5%-ot sem érte el. Ezért érthető, hogy kétségbeesésében immár bármilyen kártyát kijátszik ahhoz, hogy pártjának népszerűségét legalább az 5%-os küszöb fölé tornássza. Valeriu Stoica addig lavírozott a zavaros román politikai viszonyok között, míg a 2000-es parlamenti választásokon sikerült pártját bejuttatnia a parlamentbe. Ugyanakkor a liberális pártot belviszályok marcangolják. /Szász Attila: Kényelmetlenek vagyunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"A Nemzeti Liberális Párt kolozsvári szervezete közleményben fejezi ki elégedetlenségét, amiért Gheorghe Funar halogatja a földtörvény alkalmazását. A halogatás többszáz kolozsvári család érdekeit és jogait sérti. /Funar nélküli bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Okt. 8-án a képviselőházban elfogadták /222 igen és 36 nem szavazattal, illetve 27 tartózkodással/ a román nyelv nyilvános helyeken, közkapcsolatokban, illetve közintézményekben való használatáról szóló jogszabályt. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a törvény ellen szavazott, az RMDSZ képviselői tartózkodtak. A kormánypárt néhány képviselője szintén tartózkodott, vagy a jogszabály ellen szavazott. A törvény szerint minden, román nyelven megfogalmazott írott vagy beszélt közérdekű szövegnek fogalmilag, nyelvtanilag helyesnek, a helyesírás és a központozás szabályainak megfelelőnek kell lennie. Minden, a romántól különböző nyelven írott vagy beszélt közérdekű szöveget méretétől függetlenül román fordítása kíséretében lehet közölni. Az előírások megszegése 20-50 millió lej értékű pénzbírsággal jár. A nem román nyelven sugárzott televíziós műsorokat román nyelven kell feliratozni, ha ez nem lehetséges, akkor élőben kell az adást fordítani. Szintén 20-50 millió lej a kiróható pénzbírság összege azokban az esetekben, ha a forgalmazott árukon szereplő idegen nyelvű szövegeket nem fordítják le románra is. Márton Árpád képviselő megindokolta az RMDSZ tartózkodó álláspontját. Mint elmondta, természetes az, hogy minden nyelvet megpróbálnak óvni a romlástól, amit az idegen szavak túlzott használata okozhat. Felmerült az is, hogy egy ilyen törvény a kisebbségi nyelvek használatának korlátozását szolgálhatja. Márton szerint sikerült olyan módosításokat kieszközölni, amelyek ezt az értelmezést nem teszik lehetővé, de a veszély még mindaddig fennáll. A törvényt a szenátus már elfogadta. /A képviselőház elfogadta a román nyelv használatáról szóló törvényt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"A központi lapok terjedelmes cikkben számoltak be Markó Béla okt. 15-i felszólalásáról, amely a Társadalmi Párbeszédért és a Nyílt Társadalomért szervezésében tartott megbeszélésen hangzott el. A szövetségi elnök úgy vélte, a nemzeti állam megjelölés eltörléséhez, az állami magyar egyetem létrehozásához és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester eltávolításához az RMDSZ-nek szüksége van a demokratikus ellenzékre. Traian Basescu és Theodor Stolojan pártelnök kategorikusan visszautasította az RMDSZ együttműködési ajánlatát. Stolojan liberális pártelnök sérelmezte, hogy az RMDSZ minden sürgősségi kormányrendeletre és kormánypárti törvénykezdeményezésre vaktában rábólint. Traian Basescu, a DP elnöke szerint Markó nyilatkozatával csupán az SZDP-t akarja zsarolni. /(borbély): Közeledne az ellenzékhez az RMDSZ. Stolojan és Basescu nem óhajt tárgyalni a szövetséggel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Maros és Kovászna megyében járt Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. A nemzetállam fogalma nem képezheti alku tárgyát az RMDSZ-szel - nyilatkozta. Cozmin Gusa abszurd igénynek nevezte az RMDSZ-nek azt az alkotmánymódosító tervét, mely az első cikkelyre vonatkozik. A nemzetállam fogalma nem képezheti alku tárgyát - hangsúlyozta Gusa, aki csodálkozását fejezte ki, amikor szóba került a magyar állami egyetem létrehozásának kérdése. "Megegyeztünk az RMDSZ-szel: ha valamilyen gondja van, nyíltan fejtse ki. Az állami egyetem kérdését viszont nem vetették fel" - mondta Gusa. A főtitkár kifejtette, azért kénytelenek az RMDSZ-szel szövetkezni, mert a politikai porondon nincs jobb kínálat. A PRM-vel semmi szín alatt nem akarnak paktálni - sem most, sem később; a PD meg a PNL pedig ellenséges magatartást tanúsít. A főtitkár kifejtette: "Reméljük, az RMDSZ-nek valamiféleképpen sikerül kezelnie a Tőkés-kérdést, mert tiszteletbeli elnökének nincs joga rendszeresen sértegetni a román népet." Gusa közölte: a következő időszakban Román Szolidaritás címmel számos kulturális rendezvényt, tudományos ülésszakot rendeznek a Hargita és Kovászna megyében élő románság számára. Döntés született arról is, hogy kormánytámogatással napilapot jelentetnek meg a két megyében élő 100 ezer román nemzetiségűnek. /Farkas Réka, Szucher Ervin: Gusa: a nemzetállam nem alku tárgya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./"

"Magyar fiatalok lépnek be román pártokba. A Demokrata Párt (DP) kolozsvári szervezetében több mint 50 magyar tag található, túlnyomó részben fiatalok, és egyesek már komolyabb funkciót is kaptak. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezetében megközelítőleg 10 magyar tag van. A Nagy-Románia Pártban Kolozs megyei szinten húsz körül járhat a magyar "nagy-romániások" száma. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kolozsvári szervezetében több mint ötvenen vannak magyar nemzetiségűek. Herédi Zsolt szerint ennek oka elsősorban az, hogy nincs, vagy nem elég erős a nemzeti öntudatuk, másrészt politikai karrier építését könnyebbnek látják más párt színeiben. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nagy a hiány az RMDSZ-ben ifjúsági szinten. Az RMDSZ-nek nincs ifjúsági politikája - mondotta Herédi Zsolt. Markó Béla szövetségi elnök szerint az RMDSZ-ben meglehetősen szűk az anyagi keret, mint ahogyan a párton belüli tisztségek száma is, ezért kevesen tudnak érdemlegesen előrelépni. /Gálffy Attila: Magyar fiatalok román pártokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Amióta Erdély Romániához tartozik, mindig is fel-feltűntek itteni magyarok román pártokban. A Szabadságban mostanában is cikkező Váradi Goia János egy magát románok és magyarok pártjának tartó szervezetben tűnt fel 1990-ben. Miután az RMDSZ-nek felajánlott szolgálataival a szövetség nem élt, Boda József az Iliescu-féle kormánypártban, később pedig a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Pártban jutott vezető szerephez. Mindenki tudja, hogy Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőségében kapott helyet egy ideig, Jenei Imre, a román labdarúgó válogatott volt edzője pedig a Demokrata Párt vezércsapatában. Gyergyószentmiklóson a legutóbbi választások idején a helyi RMDSZ-jelöltekkel szemben az érvényesülni másképp nem tudók a Nemzeti Liberális Párt csapatát erősítették. A kolozsvári politikatudomány szakos magyar diákok Péter Pál-féle csoportja a Demokrata Pártba lépett. Meghökkentő, hogy éppen Emil Bocot tekinti példaképének a hangadó. Boc következetesen minden magyar kérésnek ellenszegült, ellenezte a magyar egyetemet, a kétnyelvű helységnévtáblákat és a státustörvényt. /Balló Áron: Magyar tagok, román érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

"Ristea Priboi brassói kormánypárti képviselő elmebetegnek nevezte azt a férfit, aki benne felismerte az 1987. nov. 15-i brassói munkástüntetés utáni megtorlás egyik kegyetlen kínzóját. A szocialista tömb egykori országainak mindennapjaira jellemző a kommunista rezsimek kiszolgálóinak a rendszerváltást követő politikai pozíciókba jutása. Romániában a kommunista rezsim pribékjei magabiztosan uralják nemcsak a titkosszolgálatokat, hanem a két legnépszerűbb parlamenti pártot - köztük a kormánypártot - is. Az 1989. decemberi eszmények hordozói a társadalom peremére kerültek, miközben kínzóik javarésze röpke hónapok alatt kiszabadult a börtönből, sőt - akárcsak Ristea Priboit - magas állami és pártfunkciókba kerültek. /Salamon Márton László: Ristea Priboi, a brassói pribék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./ A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ristea Priboi kormánypárti képviselő leváltását követeli, azzal vádolva a szóban forgó honatyát, hogy egyike azon szekusoknak, akik részt vettek az 1987-es brassói munkástüntetés szétverésében, illetve a letartóztatott személyek kínzásában. Priboi képviselőt jelenleg Adrian Nastase miniszterelnök közeli, megbízható emberei közé sorolják. Ristea Priboi kétes múltjáról egy brassói munkás tett említést a nemrégiben megjelent Brassó, 1987. november 15. A felejthetetlen nap című emlékkötetben. A könyv több, jelenleg hatalomban lévő személyről állítja - tanúk megszólaltatásával -, hogy felelősek a brassói megtorlásért. /Incze Ferenc: Újabb szekusbotrány. Kik verték a brassói munkásokat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./ A Román Kémelhárító Szolgálatot /SIE/ felügyelő parlamenti bizottság - amelynek Priboi is tagja - kénytelen volt kivizsgálást kérni Ristea Priboi ügyében - nyilatkozta Constantin Nicolescu SZDP-s szenátor, a bizottság elnöke. /Kivizsgálják Ristea Priboi képviselő múltját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke pártküldöttség élén nov. 20-án hivatalos látogatásra érkezett Romániába. A pártelnököt felesége és Ara-Kovács Attila külügyminisztériumi helyettes államtitkár kísérte el erdélyi útjára. Kuncze Gábor Nagyváradon az Erdélyi Riport hetilap munkatársaival és a helyi RMDSZ vezetőivel találkozott, majd Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péter szenátorral, a szövetség Szabadelvű Kör platformjának elnökével tárgyalt. Szóba került az erdélyi magyarság létszámának csökkenése. Kuncze Gábor elmondta: megvizsgálják, hogy az SZDSZ irányította tárcák miképpen járulhatnak hozzá az RMDSZ és az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósításához. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy liberális pártként az SZDSZ természetes partnere az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Kuncze Gábornak címzett - szerkesztőségünkbe is eljuttatott - levelében adott hangot elégedetlenségének amiatt, hogy a kolozsvári szervezők nem tették lehetővé az SZDSZ elnökével való találkozását. Konya-Hamar ebben "azt a fajta megosztó szándékot" vélte felismerni, amely "nemcsak az erdélyi, de a kolozsvári magyarságot" is célba vette. /T. Sz. Z.: Gyakorlatias kapcsolatokra törekszik az SZDSZ. Kuncze Gábor pártelnök megkezdte erdélyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"A román jobboldali erők tömörítését kísérelte meg dec. 9-i találkozóján a Népi Kezdeményezés Szövetsége (APA), amelyet több volt kormányzati politikus, civil társadalmi képviselő hívott életre a jelenlegi baloldali hatalom kiegyensúlyozására. A Népi Kezdeményezés tárgyalóasztalhoz hívta a Nemzeti Liberális Pártot, a Nemzeti Parasztpártot, a Jobboldali Erők Szövetségét, a Keresztény Néppártot, valamint a többi kereszténydemokrata és liberális beállítottságú politikai szerveződést, azonban nem kívánják a Román Demokratikus Konvenció (CDR) újraélesztését. Az APA alapító tagjai között található Vlad Rosca, Zoe Petre, Smaranda Enache, és Varujan Vosganian. /Incze Ferenc: Újjászerveződik a jobboldal. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt, ez a zsebpárt azzal próbálta fenyegetni a közvéleményt, hogy ha Markó Béla marad az elnök az RMDSZ januári kongresszusán, "a szövetség szélsőséges erői népszerűvé válnak". A zsebpárt vezetője szerint a "Markó csapat makacs ragaszkodása a hatalomhoz, a magyarság egy olyan új, szélsőséges-revizionista civil egyesületét hozhatja létre, amellyel nem lehet majd beszélni" és "ezeknek a csoportoknak a népszerűsége nagyon nagy, még a református, unitárius, római katolikus egyházak körében is". A bizonyos párt azt vallotta, hogy 1993-ban ők kiváltak az RMDSZ-ből. A magát szabaddemokratának nevező párt valóban nem tartozik az RMDSZ-hez. Ez a bizonyos a párt négyévenként, választási kampányok idején jelenik meg hirtelen, amikor "bojkottálni" kell az RMDSZ-t. A 90-es évek elején a kormánypárttól kértek támogatást, majd a liberálisokhoz csapódtak. Legutóbb az NLP megyei elnökével kötöttek - úgymond - egyezséget, de az első közös sajtótájékoztató után ez a kísérlet csődöt mondott. Minden választáson indulnak, majd eltűnnek, de néhány szavazatot azért kapnak. A legutóbbi helyhatósági választáson, mintha csak ez lenne a dolguk, sokat ártottak az RMDSZ-nek, s közvetve a magyarságnak: belejátszottak abba, hogy nincs ma magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Az általuk indított jelölt még ezer szavazatot sem tudott begyűjteni, viszont annyit elvett az RMDSZ-től, amennyivel a másik jelölt nyerte el a polgármesteri tisztséget. /Mózes Edith: Liberalizmus gombnyomásra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./"