A szenátus és a képviselőház bizottságainak együttes ülésén született döntés értelmében dec. 27-én délután kezdődhetett csak meg a Calin Popescu-Tariceanu kinevezett kormányfő által dec. 26-án nevesített miniszterek szakbizottsági meghallgatása. Megyei vonatkozásban a tisztségek elosztása vitát eredményezett. A Demokrata, a Nemzeti Liberális és a Román Humanista Párt helyi vezérei máris azzal fenyegetőznek, hogy lemondanak, ha Kovászna megye élére RMDSZ-es prefektust neveznének ki. Verestóy Attila megerősítette: a szövetség öt, a Beszterce- Naszód, Arad, Máramaros, egy Kárpátokon túli és Kovászna megyei prefektusi (emellett hét alprefektusi) tisztséget igényel. /Máris lemondással fenyegetőznek! Sínen a kormány beiktatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Bizalmat szavazott a parlament a liberális Calin Popescu Tariceanu kabinetjének. A szenátus és a képviselőház december 28-i együttes ülésén 265 "igen" és 200 "nem" szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Román Humanista Párt szövetségével létrejött koalíciós kormányt, amelyet a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is támogattak. Tariceanu kijelölt miniszterelnök bemutatta a kormányprogramot és 24 tagú kormányát. Tariceanu kifejtette: kormánya valamennyi román állampolgár képviselője kíván lenni, függetlenül azok politikai meggyőződésétől. A volt kormánypárt /SZDP/ részéről Victor Ponta elmondta: minden, ami pozitívum Tariceanu kormányprogramjában, azt a szociáldemokratáktól leste el, a többi demagógia. Bírálta, hogy az egyik államminiszteri tisztség az RMDSZ-nek jutott, véleménye szerint az, hogy egy magyar koordinálja a művelődést és az oktatást, a Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. A kisebbségek részéről felszólaló Varujan Pambuccian kifejtette: a nem magyar nemzeti kisebbségek alkotta frakció elégedett volt az elmúlt négy évben a szociáldemokrata kormány tevékenységével, és azt remélik, hasonló együttműködést sikerül megvalósítani a Tariceanu-kabinettel is. A NRP képviselője ez alkalommal is hangoztatta: pártja nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. Véleménye szerint ez a koalíció nemzetközi nyomásra jött létre. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila szenátor biztosította a kormányt a szövetség támogatásáról. /Sz. K.: Bizalmat szavaztak a Tariceanu-kabinetnek. Érvényesült a papírforma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Tariceanu miniszterelnök fogadta Gyurcsány magyar kormányfő személyes megbízottját, Eörsi Mátyást, akivel megbeszélést folytatott a két miniszterelnök január közepi budapesti találkozójáról. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./ Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) országgyűlési képviselője, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadója azért utazott Romániába, hogy az SZDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti kapcsolat révén hozzájáruljon a román-magyar kapcsolatok javulásához. „Mi magyarországi liberálisok rendkívül örülünk annak, hogy Romániában olyan liberális erő került hatalomra, amelyet régóta ismerünk, és akikről tudjuk, hogy nemcsak az országnak, de a román–magyar kapcsolatoknak is nagyon sok jót fognak tenni. A Tariceanu kormányfővel folytatott megbeszélésünkön is elhangzott, hogy mindkét ország miniszterelnöke elszánt a román–magyar kapcsolatok új, dinamikus szakaszának megnyitásában” – nyilatkozta a találkozót követően Eörsi Mátyás, aki nem találkozott az RMDSZ képviselőivel. /Rostás Szabolcs: Liberális pertu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Félhivatalos források szerint a Nemzeti Liberális Párt Krassó-Szörény megyei küldöttsége Bukarestben töltötte a hétvégét, kifejtették, hogy az NLP jelöltjének kell a prefektusi szék, amit az említett források szerint ki is könyörögtek. RMDSZ-berkekből az a jelenlegi félhivatalos nyilatkozat, hogy meg kell elégedniük a megyei magyaroknak az alprefektusi székkel. Makay Botond, az RMDSZ megyei-területi elnöke szerint a negyedik RMDSZ-es prefektusi hely körüli esetleges veszteség a kormány szavahihetőségét kérdőjelezi meg. Seres Péter az esetleges “lefokozással” nem elégedett, de feltehetően elfogadja a döntést. /Szakmáry Károly: Seres Péter csak alprefektus lesz? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

Félárbocra eresztett, gyászszalagos nemzeti trikolórral tiltakozik a liberális párt Kovászna megyei szervezete a magyar nemzetiségű prefektus kinevezése ellen. Eebben támogatják őket a levitézlett ,,szociáldemokrata” Casunean-hívők is. Mert egyvalamiben van egyetértés: nem akarnak magyar kormánymegbízottat! /Magyari Lajos: Béke azért nincs…! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilap 42. számában, 2004. október 21-én Matekovics János méltatta Ioan Balan vállalkozói és politikai érdemeit. A terjedelmes cikk Ioan Balannak, a Kovászna megyei NLP elnökének ,,egészséges” politikai felfogásáról szólt, aki hangsúlyozta, hogy: ,,Háromszék élére amúgy is magyar prefektust kellene kinevezni” . Balan rokonszenvesen beszélt a Kovászna megyei magyar–román barátságról. Ugyanez a Balan ma a leghevesebben tüntet az ellen, hogy Kovászna megye élére magyar prefektust nevezzen ki a kormány, sőt, meg is fenyíti Románia kormányát, hogy igazságügyi feljelentést tesz ellene, amennyiben mégis magyar prefektus kerülne Kovászna megye élére. /Ábrahám Árpád, a Covalact Rt. vezetőtanácsának volt tagja: A kétszínű politikus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a szövetség továbbra is igényt tart a megye decentralizált intézményei vezető tisztségeinek több mint 80 százalékára. Az NLP-DP megyei vezetői máris elutasították az RMDSZ által kért százalékarányt. Petre Strachinaru képviselő, a D.A. demokrata társelnöke kifejtette, az NLP-DP az országos választási eredményeket veszi alapul a posztok elosztásánál, javaslatuk szerint az RMDSZ a tisztségeknek csak 17,5 százalékát kapná. /A háromszéki RMDSZ nem mond le az intézményvezetői tisztségek 80 százalékáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

Kiderült, hogy lehallgatták a Mediafax hírügynökség telefonjait. A Közigazgatási és Belügyminisztérium Belföldi Hírszerző és Védelmi Főosztálya „érdeklődött” a szerkesztőségi munka iránt. A Ziua című napilap szerint Virgil Ardelean, a belföldi hírszerző főosztály vezetője Ioan Amarie, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (OKÜ) főügyészének engedélyét kérte a Mediafax és az A. M.Press telefonjainak lehallgatására arra hivatkozva, hogy bizonyos rendőrök titkos információkat adtak ki a médiának. Ardelean szerint beosztottjai megállapították, hogy Constantin Duvac főfelügyelő „személyes haszonszerzés céljából folyamatban levő vizsgálatok adatainak illetéktelen személyekhez juttatása érdekében eddig azonosítatlan személyeket használ fel, akik kártyás, nyilvános telefonokról a kért adatokat médiaintézményeknek továbbítják”. A Mediafax kijelentette: soha nem vásárolt információkat rendőrtisztektől, ez a módszer idegen a hírügynökség újságírói gyakorlataitól. A Medifax kérte, hogy indokolják meg a két telefonvonal lehallgatásával kapcsolatos kérelmet. Radu Stroe (NLP), a szenátus honvédelmi bizottságának vezetője hangsúlyozta: Virgil Ardeleant, a főosztály vezetőjét meneszteni kell, ha bebizonyosodik, hogy törvénysértést követett el. Az ügyészség leszögezte: soha nem rendelték el újságírók vagy médiaintézmények telefonbeszélgetéseinek lehallgatását. /Lehallgatták a Mediafax telefonjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Elnökké választotta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt a Nemzeti Liberális Párt (NLP) kongresszusa. A háromnapos tanácskozás napirendjén szerepel az NLP–DP egyesülésének kérdése is. Tariceanu is a Demokrata Párttal való egyesülés mellett foglalt állást, ez azonban hosszú folyamat, ehhez a másik fél akarata is szükséges. /Tariceanu maradt a liberálisok elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Az NLP–DP, az RMDSZ és az RHP vezetői /Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke, Emil Boc, a DP megbízott elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Dan Voiculescu, az RHP elnöke/ február 16-án aláírták a kormánykoalíció működését szabályozó megállapodást. „A négy párt képviselői a parlamentben támogatják a kormány tevékenységét, amely felvállalt egy politikai programot. Ugyanakkor biztosítják a Románia uniós csatlakozási folyamatának folytatásához szükséges politikai stabilitást”, mondta Tariceanu. /Aláírták a kormánykoalíció működési protokollumát. Hatékonyságot, stabilitást várnak tőle. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ A protokollum szerint a koalíció döntései a négy párt összes szervezete számára kötelező érvényűek. A dokumentum megtiltja, hogy az NLP-DP, az RMDSZ és az RHP képviselői nyilvánosan támadásokat intézzenek egymás ellen, a minisztereknek pedig kötelességük alkalmazni a Tariceanu-kabinet kormányzati programját. A négy párt nem engedélyezi tagjaik vándorlását egyik alakulatból a másikba a koalíción belül. A legfontosabb döntéshozó fórum az Országos Koalíciós Tanács, amelyet a négy párt elnöke, valamint az alakulatok egy-egy képviselője alkot. Az OKT kéthetente tartja rendes ülését. /Aláírták a kormánykoalíció működési egyezményét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Frunda György RMDSZ-szenátor kijelentette: elrugaszkodottnak tartja a Székely Nemzeti Tanács kérését a román–magyar jószomszédi szerződés felülvizsgálatára. Hasonló álláspontot képviselt Eugen Nicolaescu képviselő, a PNL szóvivője is. Nicolaescu kifejtette: a román– magyar alapszerződés a gyakorlatban nagyon jól működik, és tekintettel arra, hogy Magyarország az EU tagja, Románia pedig nemsokára csatlakozik az unióhoz, nem lehet prioritás a szerződés felülvizsgálata. /Itthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 22./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke február 23-án Gyurcsány Ferenc kormányfővel találkozott Budapesten. Az őszi bukaresti közös magyar–román kormányülés előkészítése volt a legfontosabb téma megbeszélésükön. „Az az érdekünk, hogy a közös kormányülésen konkrét ügyekben konkrét megállapodások szülessenek” – mondta Gyurcsány Ferenc. Az őszi közös kormányülés néhány fejlesztési programról lesz szó, amelyet Magyarország és Románia közösen alakít ki és együtt nyújtja be Brüsszelnek a két ország. Markó Béla elmondta, Magyarország nemcsak politikai támogatást nyújt az integrációra való felkészülésben Romániának és az ottani magyarságnak, hanem szakértőkkel, tapasztalatokkal is segít. Markó Béla a magyar–magyar kapcsolatokról szólva elmondta: március 1-jén újabb szakértői találkozó lesz a kormány Szülőföld programjáról. A Demokrata Párt (DP) megbízta meg Valeriu Tabara demokrata képviselőt, az RNEP egykori elnökét, kezdeményezzen tárgyalásokat a Román Nemzeti Egységpárttal (RNEP), ezzel a nacionalista párttal a fúzióról. A DP szövetségese, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) vezetői megütköztek a hír hallatán. /B. T.: Közös fejlesztési programokról lesz szó az őszi román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Markó Bélán kívül Teodor Atanasiu védelmi miniszter is Budapestre látogatott, magyar kollégájával, Juhász Ferenccel tárgyalt. A két fél megállapodott abban, hogy a közeljövőben aláírják a két ország közötti, a hadisírok gondozásáról szóló megállapodást. Emellett Románia légi szállítási kapacitást ajánlott fel a magyar honvédségnek az afganisztáni misszió utánpótlásának biztosításához. Atanasiu közölte, hogy a román hadsereg egy C–130-as típusú szállító repülőgépével rendszeresen visz utánpótlást Afganisztánba. Ezen a repülőgépen ajánlottak fel másfél tonnányi „helyet”. Juhász Ferenc közölte, hogy a megvizsgálják az ajánlatot. /G. Á.: Államminiszterként járt Budapesten Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

Sokakat megdöbbentett: a Demokrata Párt egyezkedik a RNEP-vel, hogy ez utóbbi olvadjon be az Emil Boc vezette alakulatba. Boc, Kolozsvár polgármestere nyilatkozta: a Demokrata Pártnak is szüksége van a RNEP-re, hogy tovább ápolhassa a nemzeti szellemiséget. – Már változott az RNEP ideológiája, magyarázta Boc. Alig írták alá a négypárti protokollumot, máris elkezdődött annak lábbal tiprása. Márton Árpád képviselőházi RMDSZ frakcióvezető minderről elmondta, hogy emlékezni kell Emil Boc polgármesteri választási kampányára, a híres bibliás jelenetre a helyi televízióban, amikor nem magyarbarátságáról tett tanúbizonyságot. Egybeolvadásra olyan pártok között kerül sor, amelyek ideológiája közel áll egymáshoz. Márton Árpád jelezte, hogy a koalíciós társakkal ezt a kérdést megtárgyalják. /Béres Katalin: A RNEP újra hallat magáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Emlékeztető: Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) által alakított szövetség polgármester-jelöltje, valamint Gheorghe Funar kolozsvári városvezető a televízió élő adásában esküdött a Bibliára, hogy nem működik együtt a magyarokkal és az RMDSZ-szel. /B. T.: Idegengyűlölő rituálé a képernyőn. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. ápr. 28./

Nagyváradon aláírták a kormánykoalíciót alkotó pártok helyi protokollumát. A másfél oldalas paktum a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, az RMDSZ és a Román Humanista Párt négyévi együttmunkálkodásának alapelveit tartalmazza. Hiányzik belőle azonban a megyét érintő konkrét ügyek orvoslása. A megállapodást Lakatos Péter, a bihari RMDSZ, Petru Filip a DP, Cornel Popa az NLP és Eduard Hellvig a RHP nevében látta el kézjegyével. A döntések valamennyi párt egyetértésével születhetnek. /(Lakatos Balla Tünde): Bihari paktum: teljes egyetértésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata Párt (PD), a Román Humanista Párt (PUR) és az RMDSZ mostani – sorrendben a hetedik – találkozóján sem sikerült aláírni a Hargita megyei szintű koalíciós megállapodást, mivel a politikai szervezetek helyi vezetői nem tudtak megegyezni a minisztériumoknak alárendelt intézmények vezetői kinevezésének kérdésében. A Mediafax emlékeztet arra, hogy noha két héttel korábban megegyezés született arról, hogy az intézményvezetői posztok 55 százalékát az PNL–PD, 45 százalékát pedig az RMDSZ kapja. A mostani találkozón az RMDSZ kérte a posztok 60 százalékát, valamint azt a lehetőséget, hogy kiválassza a legfontosabb decentralizált intézményeket. /Kudarcba fulladt tárgyalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./

Eugen Nicolaescu liberális képviselő, a PNL szóvivője sajtótájékoztatón kijelentette: az észak-erdélyi autópálya ügyét a kormány az idén levette napirendről, mivel nincs pénz rá. Legkorábban 2006-ban beszélnek majd róla. A képviselő elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt Philippe Maystadttal, az Európai Beruházási Bank (BEI) igazgatójával ebben az ügyben, illetve arról, hogy csökkent a pénzintézet által Romániának folyósított kölcsönök volumene. Az észak-erdélyi autópálya az RMDSZ választási programjának része volt, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azóta is több nyilvános szereplésen hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ragaszkodni fog a dologhoz, és mint legutóbb Marosvásárhelyen is mondta: „lesz erdélyi autópálya”. /Mózes Edith: Veszélyben az észak-erdélyi autópálya ügye! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Kovászna megyében is aláírták az együttműködési megállapodást az RMDSZ, az NLP, a DP és az RHP megyei szervezetei. A protokollum szerint a decentralizált intézmények 60 százalékát az RMDSZ által kinevezett személyek vezetik, 40 százalékán pedig az NLP, a DP és az RHP osztozik. A megállapodás aláírásához szükség volt a központi pártvezetések közbenjárására. A négy párt elnöke egyelőre csak annyit árult el, hogy a megyei erdészet a román pártoké lett, a pénzügyi igazgatóság vezetőjét az RMDSZ választhatja ki. /Farkas Réka: Az erdészetet megtartják, a pénzügyet megkapjuk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Április 15-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Temesváron részt vett Székely László köztéri szobrának avatóünnepségén, előtte Ovidiu Draganescu liberális párti prefektussal tárgyalt a négypárti koalíció megyei szintű működéséről. Markó találkozott a Temes megyei magyar polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, községi és városi tanácsosokkal, RMDSZ-es tisztségviselőkkel és civil szervezeti vezetőkkel. /(pataky): Kapós lett Markó Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

A közelmúltban jó néhány intézmény, jelentés elmarasztalta a román államot, illetve a politikumot a sajtót ért nyomásgyakorlások, és általában a sajtószabadságot korlátozó tényezők miatt: a Freedom House, Agentia de Monitorizarea Presei, a Román Akadémiai Társaság (SAR), az SEENPM (South Eastern European Network for the Professionalization of the Media) tanulmánya, de Pierre Moscovici EU raportőr jelentése is megemlíti e témát. Már az alkotmányban is van egy-két furcsaság. A 30. szakasz szerint: „A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, (…), a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a jó erkölccsel ellenkező obszcén megnyilvánulásokat.” Mi számít ország, illetve nemzet gyalázásnak, ki és mi alapján dönti el, hogy mi az obszcén megnyilvánulás? És ha valaki a szeparatizmus gondolatával ért egyet? Ez büntetendő? A román rádió és tévétársaságok szervezését és működését szabályozó törvény meghatározza a közszolgálatiság mibenlétét is: mutassa be a román nyelv értékeit, a nemzeti és egyetemes, illetve a nemzeti kisebbségek autentikus kulturális és tudományos alkotásait, „harcoljon az ország függetlenségéért és nemzeti egységéért (sic!-szerk.), az emberi méltóságért, igazságért és törvényességért.” Gyakori újságírói tapasztalat, hogy a közhivatalok megtagadják az igényelt adatokat, mivel a sok kétértelmű megfogalmazás kibúvókra, önkényes döntésekre ad lehetőséget. A televízió elfogult, ezt mutatta a Sajtómonitorizáló Ügynökség felmérése a kormánypárt választások előtti szerepeltetéséről. Az RTV1 a következő arányban szerepeltette képernyőjén a pártokat: kormánypárt 72%, ellenzéki 26%, RMDSZ 2%. A kilencvenes évek elején, bányaszjárás idején a „rendcsinálás céljából” Bukarestbe hívott bányászokkal, mint a „munkásosztály megbízható elemeivel”, szószerint szétverették nemcsak az ellenzéki megmozdulást, hanem az ellenzéki pártok székházait, az ellenzéki szerkesztőségeket. A közszolgálatinak nevezett tévé készségesen beszámolt az ott talált drogokról, dollárokról. A posztkommunista hatalom elsősorban ott vesztette el a ’96-os választásokat, ahol a kereskedelmi tévék (PRO TV és az Antena 1) elterjedtek. A törvények azon pontjai, amelyek kiszolgáltatják a sajtót a politikumnak, megmaradtak. A Capital gazdasági hetilapnak 13 városbeli 22 helyi tévéadó tavalyi monitorizálása nyomán tizenegyről sikerült beazonosítania, hogy az SZDP, öt pedig a NLP közvetett vagy közvetlen irányítása alatt áll. A többiről sem állították a szerzők, hogy függetlenek lennének a politikumtól. Nem sikerölt megtudni, hogy a román média híreit uraló Mediafax hírügynökségnek kik az igazi tulajdonosai. /Herédi Zsolt: Szabad sajtó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., folyt.: máj. 4., 5./

A román–magyar kapcsolatok fejlesztése, a liberális pártközi együttműködés bővítése, az észak-erdélyi autópálya, a csíkszeredai főkonzulátus, valamint az integrációs tapasztalatok átadásának a kérdése szerepelt a Kuncze Gábor pártelnök vezette SZDSZ-es küldöttség és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök között Bukarestben május 9-én lezajlott megbeszélésen. A kormányfő rendkívül jónak ítélte a román–magyar kapcsolatokat. Megvitatták a pártközi kapcsolatokat érintő közös problémákat is, meghatároztak egy közös akciótervet. Szó esett arról is, hogy Tariceanu személyesen is részt vesz majd a jövő elején olyan találkozókon, amelyeket az SZDSZ szervez a választási kampány idején. A tárgyalásokon a magyar résztvevők felvetették az észak-erdélyi autópálya kérdését. Tariceanu szükségesnek ítélte az autópálya megépítését, ugyanakkor hangoztatta, hogy az meghaladja anyagi lehetőségeiket. Az SZDSZ és a román Nemzeti Liberális Párt a jövőben szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatait – állapodtak meg a felek a bukaresti találkozón. Az SZDSZ nyárra magyarországi látogatásra hívta meg az NLP ifjúsági szervezetét. /Szorosabbra fűzi viszonyát az SZDSZ és az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Átfogalmazott néhány szövegrészt a készülő kisebbségi törvénytervezetben az RMDSZ azt követően, hogy múlt héten a szövetség vezetői Mona Musca művelődésügyi miniszterrel találkoztak. A szaktárca vezetője kifogásolta, hogy az autonómia tanácsok döntési jogkörrel rendelkezzenek a kultúra és az oktatás területén. Márton Árpád parlamenti képviselő elmondta: kidolgoztak egy újabb változatot a vitatott szakaszokról, de az autonómiatanácsok jogköre nem fog csorbulni, az oktatás és művelődés területén a hatóságoknak tudomásul kell venniük a testületek döntését. A folyamatos koalíciós egyeztetés tényét Markó Béla, az RMDSZ elnöke is megerősítette, aki azonban cáfolta, hogy pártközi megegyezés vagy más természetű alku létezne az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) közötti törvénytervezetről. Több hírforrás ugyanis arról számolt be, hogy egyfajta „cserealku” jött létre az RMDSZ és a kormánykoalíció két pártja, az NLP és a Demokrata Párt (DP) között. Eszerint az NLP és a DP elfogadja a kisebbségi törvény-tervezet RMDSZ által benyújtott szövegét, cserében pedig az RMDSZ támogatja a másik két partner által kidolgozott formáját a közszolgálati rádió és televízió tevékenységéről szóló parlamenti jelentésnek. /Átfogalmazott szakaszok a kisebbségi törvénytervezetbe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Frunda György RMDSZ-szenátor arra biztatja a lakosságot, hogy ne írja alá a Distrigazzal az új szerződéseket, amelyek bérleti díjat tartalmaznak. A politikus Mihai Antonie NLP-szenátorral, a Distrigaz Nord volt vezérigazgatójával tartott sajtótájékoztatót. A honatyák Radu Berceanu DP-szenátorral együtt kezdeményezték a 2004/351-es gázszolgáltatási törvény módosítását, és törölnék a bérleti díj bevezetését, mert ennek szerintük semmilyen gazdasági indoka nincsen. Az új szerződésben megszabott díjszabási kritériumok jogellenesek, mert bérleti díjat vezetnek be a gázszolgáltató bizonyos költségeinek, például a gázvezetékek cseréjének és más munkálatoknak a fedezésére. A polgári törvénykönyv értelmében egy adott tulajdon karbantartása a tulajdonos kötelessége, és nem ruházhatja ennek költségeinek kifizetését a fogyasztókra, áll a három szenátor indoklásában. /Frunda: Nem szabad aláírni a szerződéseket a Distrigazzal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Ugyanerről: Polgári engedetlenségre ­szólít az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

A kisebbségi törvénytervezet védelmére kelt május 26-án a Nemzeti Liberális Párt (PNL), miután Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke a kormányfőhöz címzett nyílt levelében korábban bírálta a jogszabályt. A hatalmon lévő koalíció tagjaként az alakulat szükségesnek vélte leszögezni: a jogszabály illeszkedik a román alkotmányban, a nemzeti kisebbségek chartájában, illetve az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglaltakhoz. /Cs. P. T.: Kisebbségi törvény: PNL-s érvek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

A Nemzeti Liberális Párt figyelmeztetésben részesítette Mihai Dumitrescu szenátort, aki tartózkodásával hozzájárult ahhoz, hogy a parlament felső házának művelődési bizottsága negatívan véleményezze az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. /B. T.: Figyelmeztették a tartózkodó liberális szenátort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Az RMDSZ-nek és a Konzervatív Pártnak (KP) tisztáznia kell politikai pozícióját, ezt kéri Emil Boc, DP ideiglenes elnöke a két kisebbik koalíciós párttól. Boc bemutatta Virágzó Románia, demokratikus Románia elnevezésű programját, amellyel a párt elnöki posztjára pályázik. Szerinte az autópálya el fog készülni. Boc Markó Béla kijelentésére reagált, miszerint a kormány elhanyagolja az erdélyi útviszonyokat. Ami a Nemzeti Liberális Párttal (NLP) való fúziót illeti, Emil Boc kifejtette: pártjának most a kormányzásra kell koncentrálnia, nem pedig a liberálisokkal való egyesülésre. Boc kijelentéseire reagált Dan Voiculescu, a KP elnöke: „Nem értem, hogy a pártelnök milyen alapon ad nekünk ultimátumokat?” Voiculescu nyilatkozatára Boc árnyalta a koalíciós partnerekkel kapcsolatos álláspontját. Kolozsváron már úgy nyilatkozott: arról van szó, hogy felkérik az RMDSZ-t és a KP-t, júliusig döntsék el, támogatják-e a D.A. Szövetség kezdeményezését, ami a teljes hatalomátvételt illeti – mind a parlamentben, mind a helyi dekoncentrált hivatalok élén – vagy sem. /Boc ultimátuma az RMDSZ-nek és a KP-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt szenátorai július 4-én kivonultak a felsőház jogi bizottságának üléséről, ahol a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet vitatták, és közölték, nem vesznek részt a munkálatokon, mivel minden módosítási javaslatukat elutasították, a szövegben pedig megmaradtak az „alkotmányellenes” részek. Az ellenzéki szenátorok kifogásolták azt a cikkelyt, amely a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást szabályozza az óvodától az egyetemig, külön csoportokban. Az NRP és az SZDP javasolta ennek törlését, javaslataikat azonban sorra elutasították, erre tiltakozásképpen távoztak a teremből. – Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, mondta Iorgovan. A kifogásolt előírások törlését Gheorghe Funar NRP-szenátor javasolta, az SZDP pedig támogatta kezdeményezését. Eckstein Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke válaszképpen kifejtette, mindezek az előírások már szerepelnek az oktatási törvényben. A jogi bizottság az SZDP és az NRP szenátorainak távollétében is döntésképes, ha az NLP, a DP, az RMDSZ és a KP minden bizottsági tagja megjelenik. /A szenátus jogi bizottsága előtt a kisebbségi törvény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Pálfordulás történt a politikai életben: Traian Basescu elnök július 12-én lefújta az előrehozott választásokat. A parlament, a kormány, az Alkotmánybíróság képviselőivel és a pártok frakcióvezetőivel folytatott egyeztetés után Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a megbeszélés befejezése előtt a Nemzeti Liberális Párt székházába ment, ahol újságíróknak kijelentette: nem biztos, hogy lesz előrehozott választás. Tariceanu miniszterelnök korábban szóvivője révén többször is megerősítette, hogy a kormány lemondásának döntése visszavonhatatlan, július 12-én azonban már úgy nyilatkozott, hogy nem ragaszkodik foggal-körömmel a választás megtartásához. – Az RMDSZ nem támogatja a választási küszöb csökkentését – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ nem kérte, és nem is ért egyet a parlamenti bejutás 5%-os küszöbértékének módosításával, mondta Markó. Markó rámutatott, a koalíciós partnerek nem konzultáltak az RMDSZ-szel, csupán ismertették az előrehozott választások megrendezésével kapcsolatos szándékukról. Verestóy Attila szenátor kifejtette: nem a 4 százalékos küszöb az RMDSZ legnagyobb problémája, hanem az, hogy minél nagyobb arányban haladja meg a 6 százalékot, és hogy visszaszerezze a 2004-es választásokon elvesztett 2 szenátori és 5 képviselői mandátumát. – A Magyar Polgári Szövetség vezetősége levelet intézett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz, amelyben arra kérte a kormányfőt, a kabinet úgy módosítsa a választási törvényt, hogy abból kerüljenek ki a több nemzetközi szervezet által kifogásolt diszkriminatív előírás is. Mint ismeretes, az MPSZ vezetői a kisebbségi szervezetek bejegyzéséhez szükséges szigorú feltételekkel nem értenek egyet. /B. T., Sz. K.: Komolyan megkérdőjeleződött az előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

A liberális-demokrata szövetséget alkotó két fő kormánypárt viszonyának megromlását, valamint a Nemzeti Liberális Pártban a belső harcok felerősödését eredményezte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök újabb fordulata, aki eredeti, másodszor kinyilvánított lemondási szándéka ellenére sem vált meg tisztségétől. Traian Basescu államelnök közleményében elhatárolódott Tariceanu lépésétől. Emil Boc demokrata pártelnök szerint alakulata nehéz helyzetbe került azután, hogy a kormányfő visszavonta lemondását, de támogatja a kormány erőfeszítéseit az árvíz utáni újjáépítésben és az EU-csatlakozás folyamatában. A miniszterelnök mellett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt az RMDSZ és a Konzervatív Párt is kiállt, mindnyájan megfontoltnak és bölcsnek tartották a kormányfő döntését. /B. T.: Belső harcokat erősített fel Tariceanu maradása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Mona Musca művelődési miniszter, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke úgy nyilatkozott, hogy mindkét tisztségéről lemond. Döntését azzal indokolta, megrendült a bizalma Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökben. „Nem tudtam bizalmat szavazni Tariceanunak, pártelnökként és kormányfőként. Elveim vannak, amelyekhez ragaszkodom, és nem hiszem, hogy egy pártvezető és egy miniszterelnök játszadozhat a lemondásával, mivel ez hitelvesztést jelent számára és az NLP számára is”, mondta Musca. Mona Musca miniszter asszony – Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszterrel együtt – közismerten „Stolojan embere”. Kelemen Hunor: Az RMDSZ nem fogja visszasírni a miniszter asszonyt. Személyében egy nacionalista politikust veszít a kabinet. /Süllyed a hajó? Lemond Mona Musca művelődési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő szeptember 22-re összehívta a pártokat. A Demokrata Párt vezetői nem jelentek meg. A miniszterelnök a megbeszélés után elmondta, az általa összehívott konzultáción nem sikerült megállapodni az ellenzékkel arról, hogy határidőt szabjanak a házszabály-módosításról zajló viták során, elsősorban a szociáldemokratákat okolta a patthelyzetért. Mindössze abban sikerült megállapodni, hogy a romániai európai parlamenti megfigyelőknek kötelességük részt venni az EP jövő heti strasbourgi plenáris ülésén. Emil Boc PD-elnök azzal magyarázta távolmaradásukat, hogy a párt vezetőinek többsége azon a napon nem tartózkodott Bukarestben. Boc hozzátette, a demokraták különben is rendszeresen konzultálnak a liberálisokkal a D. A. Szövetségen belül. Elemzők szerint nem véletlen a demokraták távolmaradása, miután nyilvánosságra került, hogy a Nemzeti Liberális Párt nem támogatja Traian Basescu elnöknek az egykamarás parlamentre való áttérésre vonatkozó javaslatát. /R. Sz.: Sikertelen egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./