Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. január 30.
"Nagyon kevés olyan román politikus, közíró volt 1989 után, aki annyira nyitott lett volna a romániai "magyar kérdés″ tekintetében, mint Horia Rusu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke. A jan. 29-én autóbalesetben elhunyt liberális politikus aktív résztvevője és többször szervezője is volt a bálványosi nyári szabadegyetemnek - egyike a román "fehér hollóknak″. Hitt az egyéni kezdeményezésben, az önmegvalósításban, a szubszidiaritásban, a legkisebb közösségi szintig lebontott önrendelkezésben. /Wagner István: Egy fehér hollóval kevesebb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 30./"
2001. február 1.
"Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára febr. 1-jén részt vesz Horia Rusu a Nemzeti Liberális Párt tragikus körülmények közt elhunyt alelnöke temetésén, amelyre Temesváron kerül sor. Horia Rusut magyarországi barátai, miként Erdélyben is sokan, mint a Bálványosi Szabadegyetem állandó résztvevőjét, többszöri társszervezőjét, a magyar-román párbeszéd és barátság egyik legelkötelezettebb politikus hívét gyászolják - jelentette ki Németh Zsolt a liberális politikusra emlékezve. /Németh Zsolt részt vesz Horia Rusu temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./"
2001. február 2.
"Febr. 1-jén Temesváron eltemették az autóbalesetben elhunyt Horia Rusut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét, parlamenti képviselőt, akit Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, illetve Cseh Áron kolozsvári magyar konzul is elkísért utolsó útjára. Az RMDSZ részéről Toró T. Tibor Temes megyei elnök, képviselő, illetve Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő volt jelen. Az RMDSZ koszorúja mellett Toró T. Tibor a "bálványosi magyar barátok" nevében elhelyezte a Reform Tömörülés koszorúját is. Mint ismeretes, Horia Rusu nemcsak többszörös résztvevője, hanem társ- szervezője is volt a bálványosi szabadegyetemnek. /Temesváron eltemették Horia Rusu liberális képviselőt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"
2001. február 19.
"A Nemzeti Liberális Párt kongresszusán eddigi első alelnökét, Valeriu Stoicát választotta elnökké. Stoica már jó ideje az első számú döntéshozó pártjában. A párt második embere Theodor Stolojan, a liberálisok tavalyi államfőjelöltje lett. A tisztújítás kapcsán a liberálisok kongresszusának igazi tétje az volt, hogy megmarad-e az alakulat eddigi politikai irányvonala. Az NLP - akárcsak az RMDSZ - együttműködési megállapodást kötött a kormányzó Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával, vállalva, hogy az idén nem nyújt be és nem támogat a parlamentben bizalmatlansági indítványt a Nastase-kabinet ellen. Stoica pártbeli ellenfelei az RTDP-vel való együttműködés megszakítása mellett voltak. Stoica két hónapos "próbaidőt" javasolt. Elképzelése szerint ez idő alatt az NLP központi vezető testülete figyelemmel követné, hogy az RTDP betartja-e a protokollumba foglalt ígéreteit, és a tapasztalatok szerint dönt majd a két párt jövőbeni viszonyáról. /Nincs pályamódosítás a szabadelvűeknél. Stoica lett az NLP elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 19./"
2001. február 21
"Febr. 20-i ülésén a szenátus alkotmányellenesnek minősítette és elvetette azt az egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt nyújtott be a készülő közigazgatási törvény ügyében. A szavazáskor a NRP elhagyta a termet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Párt és a Demokrata Párt szenátorai is úgy vélték, az indítvány alkotmányellenes, jóllehet Petre Roman DP-elnök előző nap úgy nyilatkozott: nem lenne szabad elvetni az indítványt csak azért, mert valakiknek alkotmányossági aggályai vannak vele szemben. Az RTDP két szenátora, Adrian Paunescu és George Pruteanu a helyi közigazgatási törvény ellen, az indítvány mellett foglaltak állást. Ennek ellenére mindketten az NRP-kezdeményezés alkotmányellenességére szavaztak. Corneliu Vadim Tudor szenátor, az NRP elnöke a vitában leszögezte, hogy pártja indítványa valójában nem a kormány, hanem az RMDSZ ellen irányult. Tudor szerint az RMDSZ "törvénytelen, nemzet- és Európa-ellenes" szervezet, amely képes volt rávenni a kormánypártot "a magyar irredentizmussal szembeni kapitulációra". A sajtóértekezleten Tudor kijelentette: jóllehet a szenátus alkotmányellenesnek minősítette az indítványt, az NRP elérte célját, mert a szenátus mégis tárgyalta a kezdeményezést. A szenátusi vitában felszólalt Adrian Nastase kormányfő is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő közigazgatási törvény összhangban áll az ország alkotmányával és megfelel a Románia által ratifikált nemzetközi megállapodásoknak. /Alkotmányellenes az NRP indítványa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"
2001. március 7.
"Sabin Gherman, a betiltott Pro Transilvania Alapítvány elnöke, kiadta Iuliu Maniu eddig jóformán ismeretlen 1938-as Memorandumát az erdélyi románság helyzetéről. A kötethez maga Gherman írt előszót, melyben a román történetírás nagy tabutémájának nevezte Maniu e művét. A II. Károly román királyhoz címzett 1938-as röpirat utalt az erdélyi Igazgatótanács szerepének pozitív vonatkozásaira és a bukaresti hatalommal kialakult ellentétére, az 1923-as alkotmány kérdéses legitimitására, arra, hogy ezt a ma oly demokratikusnak tartott alaptörvényt lényegében visszaélések sorozatával fogadtatta el a Nemzeti Liberális Párt az ország új vezetésével. A Maniu-memorandum elsősorban az 1938-as alkotmány ellen készült vádirat, amely II. Károlyt bírálta, felrótta azt a diktatórikus eszközökkel megszervezett népszavazást. Röpiratából az erdélyi románság nagy-romániai térvesztése tűnik ki. A mű kiadása az erdélyiség szempontjából mindenképpen hézagpótló. /B. M.: Sabin Gherman kiadta Maniu Memorandumát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"
2001. március 13.
" A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kérte Ion Iliescu államfőt, hogy küldje vissza az államtitok védelméről szóló törvényt a parlamenthez újratárgyalás végett. Amennyiben a törvényhozás ismét napirendre tűzi a jogszabályt, a parasztpárt azt javasolja, hogy párhuzamosan vitassák meg a személyi adatok védelméről, illetve a közinformációk hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezeteket is. Hasonló az álláspontja a Demokrata Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak is. Míg azonban a demokraták a jogszabály ellen szavaztak, a liberálisok és az RMDSZ fenntartásokkal ugyan, de megszavazták a törvényt. A liberálisok megkeresték az RMDSZ képviselőházi frakcióját, hogy csatlakozzon azokhoz, akik azzal fenyegetőznek: amennyiben Ion Iliescu mégis aláírja a törvényt, megtámadják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető elmondta: az RMDSZ-nek azonban még nincs körvonalazott álláspontja a kérdéssel kapcsolatban. - Adrian Nastase kormányfő bejelentette: a nemzetvédelmi minisztérium a NATO-tagországok szakembereinek a véleményét is kikéri a titokvédelmi törvényről. /Meg fogják támadni az Alkotmánybíróságnál a titoktörvényt - fenyegetőznek a pártok, a civil szféra és a média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"
2001. március 16.
"Több mint félszáz demokrata párti, liberális és RMDSZ-es képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, az államtitok védelmére vonatkozó törvény ellen emeltek kifogást. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kifejtette: ez a törvény durván megsérti az információkhoz való szabad hozzáférhetőség jogát, az alapvető emberi jogokat, a vallásszabadságot. Ugyanakkor szabad kezet ad a kormánynak abban, hogy visszaéljen egyes információk államtitokká minősítésével. Felháborítónak tartják ugyanakkor azt is, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot ruházták fel azzal a joggal, hogy megállapítsa, kik azok a személyek, akik hozzáférhetnek a különböző információkhoz. /Alkotmányellenesnek tartják az államtitok védelméről szóló törvényt is. Fellebbez a DP, NLP és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"
2001. március 23.
"Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Puskás Bálint szenátor, a Szenátus alelnöke, a parlament felsőháza pénzügyi bizottságának tagja, Birtalan Ákos képviselő, az alsóház költségvetési, pénzügyi és bankügyi bizottságának titkára és Winkler Gyula képviselő, a Képviselőház pénzügyi bizottságának tagja vett részt az RMDSZ szokásos sajtóértekezletén márc. 21-én, a szövetség bukaresti székházában. Markó megköszönte az írott és elektronikus sajtó objektív viszonyulását az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére rendezett márc. 15-i ünnepséggel kapcsolatosan. Adrian Nastase kormányfő politikai pártok vezetőivel folytatott márc. 20-i találkozójáról az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a tárgyalások legfontosabb megvalósítása egy építő jellegű párbeszéd folyamatának beindulása. Az RMDSZ képviselői ismertették a szövetség álláspontját a költségvetés tervezetére vonatkozóan. Az RMDSZ pénzügyi szakemberei javasolják, hogy a jövedelem utáni adóból 40 százalék helyett 35 százalék legyen a központi költségvetésé, a fennmaradó 5 százalék pedig a megyei költségvetésekhez kerüljön. Winkler Gyula elmondta, hogy az RMDSZ javaslata alapján a hozzáadott értékadó utáni pénzügyi forrásokból 30 százalékot a központi költségvetésből átutalnának a megyei költségvetéshez, a megyék pedig a tanfelügyelőségekkel közösen biztosítanák a tanügyben dolgozók jövedelmének kiegyenlítését. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 21. - 1933. sz./ Markó Béla szövetségi elnök a sajtóértekezleten a vitatott 29-es kormányrendelettel kapcsolatban kifejtette, hogy az RMDSZ osztja az NLP és a DP álláspontját, ugyanis az UM0962 egy újabb, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó titkosszolgálat létrehozását jelentené. Egyetértenek - mondta a szövetségi elnök - a kormánynak a belügyminisztérium tekintélye megerősítését szorgalmazó intézkedéseivel, de ennek áttetszőnek kell lennie, míg egy újabb titkosszolgálat csupán fokozná a homályt. (Szász Attila): Jó költségvetést rossz gazdasági helyzetben ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"
2001. március 29.
"Az RTDP a héten tárgyalásokat folytat a Román Humanista Párt (RHSZ), a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és az RMDSZ vezetőivel. A létrejött együttműködési megállapodás értelmében a felek háromhavonta mérleget vonnak tevékenységükről. Verestóy Attila szenátor a találkozó előtt elmondta: a megbeszélésen, többek között, érinteni szeretnék az idei költségvetési tervezettel kapcsolatos kérdéseket. Az RMDSZ kevesli a kisebbségeknek szánt 80 milliárd lejt, és úgy véli, hogy az összeget legalább 20 milliárddal kellene növelni. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a kis- és középvállalatokat szintén megfelelő anyagi támogatásban részesítsék. A szenátor kifejtette: az RMDSZ szeretné, ha egyértelművé tennék a különféle alapok megyei leosztását, figyelembe véve, hogy a többségben magyarlakta megyék az utak és lakások tekintetében hátrányos helyzetben vannak. A találkozón érinteni szeretnék a mezőgazdasági területek és erdők visszaszolgáltatásának kérdését is. Verestóy hangsúlyozta: a Sapientia Alapítvány által létrehozandó egyházi hátterű magánegyetem akkreditálásának ügyét szintén szóvá kívánják tenni. Az RMDSZ ugyanakkor szorgalmazza az erdélyi magyar közszolgálati rádió és televízió hullámhosszának kiszélesítését. Az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása tekintetében szintén előrelépést sürgettek. /Megbeszélés az RMDSZ és az RTDP között. A felek eddigi tevékenységüket mérlegelték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Márc. 28-án a kormánypárt és az RMDSZ párt csúcsvezetése számba vette az együttműködési egyezmény lényeges pontjait - közölte Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök. Az RMDSZ álláspontját Markó Béla szövetségi elnök fejtette ki. A pozitívumok között a helyhatósági törvény elfogadását, az államosított ingatlanok helyzetének rendeződését, a politikai hangnemváltást, a kormányfő hozzáállását említette, külön kiemelve márc. 15-ei üzenetét. A negatívumok között van a területi szervezetek rossz viszonya, továbbá a Paunescu-Solcanu-páros a magyar magánegyetemeken is erőltetett román oktatási vonallal. Gond van a földtörvénnyel és az erdőgazdálkodási törvény alkalmazásával is. További igények: a kis- és középvállalkozók határozottabb támogatása, a különleges pénzalapok megyék szerinti lebontása, és a helyi fejlesztésre, a régiókra való fokozottabb odafigyelés. Szóba került az egész Erdélyt átfogó rádiós frekvencialánc kialakítása is. A legtöbb időt az intézményvezetők személycseréje körüli vitával töltöttek a politikusok. Nastase ígéretet tett arra, hogy leállítja a leváltásokat, és ha egy magyar vezető ellen szakmai kifogás merül fel, az RMDSZ joga lesz kijelölni az utódját. Az erre vonatkozó utasítást a napokban kézbesítik minden prefektusnak, sőt, az sem kizárt, hogy az eddigi döntéseket is felülvizsgálják. /(demeter): Kétpárti kerekasztal. Nem lesz több vezetőcsere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./"
2001. április 7.
"Ápr. 7-én kezdődik az idei állami költségvetés tervezetének plenáris vitája a parlamentben. A sajtókommentárok szerint a politikai pártok közül egyedül az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) támogatná a Nastase-kabinet előterjesztette költségvetési tervezetet, míg a Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ellene foglal állást. - A DP képviselője, Adrian Videanu kijelentette, hogy a szakbizottsági vitákon nem vették figyelembe az általuk benyújtott módosító javaslatokat. Egyedül az RMDSZ indítványait fogadták el, amely, szerinte, az RTDP és az RMDSZ közötti esetleges szövetséget sugallja. Birtalan Ákos képviselő kijelentette: az RMDSZ az idei költségvetést elfogadhatónak tartja. A szövetség képviselői a plénum előtt előterjesztik majd a kis- és középvállalatok támogatására vonatkozó javaslatukat, amelyet a szakbizottságban nem fogadtak el. /Ma kezdődik a költségvetés parlamenti vitája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"
2001. április 7.
"Az RTDP-kormány első 100 napjára a választási ígéretek be nem tartása jellemző - nyilatkozta Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. A kormány nagyszámú sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, így azok a - választási kampányban hangoztatott - kijelentések, miszerint vissza kell állítani a törvényhozás hatáskörét, üres szavak maradnak. Ápr. 6-án Markó Béla RMDSZ-elnök is értékelte a Nastase-kormány 100 napjának teljesítményét: elégedetten nyilatkozott a kormányzás dinamikájáról, megítélése szerint azonban felmerült néhány "fáziseltolódás" is a törvényhozás területén, példának említve a titokvédelmi törvény körül kirobbant vitát. A szövetségi elnök ugyanakkor kifogásolta, hogy a privatizáció területén nem történtek jelentős lépések. Markó hangsúlyozta: a szövetség elégedetlen, amiért az RTDP köreiben nem sikerült visszafojtani a nacionalista retorikát. Ami a két párt közti egyezményt illeti, Markó szerint az RTDP tiszteletben tartotta a helyi közigazgatási törvény életbe léptetésére vonatkozó ígéreteit, ami igen fontos Románia EU-csatlakozási szempontjából is, és folyamatban van az egyházi javak visszaszolgáltatására vonatkozó kérések rendezése is. /"Ciorbea-szindrómában" szenved Nastase Az új kormány első száz napja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"
2001. április 12.
"Alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság az államtitok törvényét. Az alkotmánysértés a törvény parlamenti egyeztetése és szavazása során történt. Románia Alkotmánya szerint ugyanis, ha egy sarkalatos törvényről a két ház együttes ülése egyeztet, a jogszabály csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha a jogszabályra mind a képviselőház, mind a szenátus tagjainak többsége szavazott. Az Alkotmánybíróságnál március 15-én nyújtott be fellebbezést 62 parlamenti képviselő a Demokrata Párt, Nemzeti Liberális Párt, és az RMDSZ soraiból, akik szerint az említett törvény mind formailag, mind tartalmilag sérti az Alkotmányt. /Alkotmányellenes a titoktörvény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"
2001. április 13.
"Ápr. 12-én a parlament elfogadta az idei költségvetési törvénytervezetet és a társadalombiztosítási törvénytervezetet. A kormánypárt mellett az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt támogatta a költségvetést, az ellenszavazatok a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselőinek és szenátorainak soraiból származtak. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az RMDSZ megszavazza a költségvetést, tekintettel arra, hogy az ország nem engedheti meg magának a késést, sem a költségvetési vitának önös politikai célokra való felhasználását. Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő, a parlament pénzügyi- költségvetési bizottságának úgy nyilatkozott: Románia idei költségvetése továbbra is krónikus deficittel küszködik. Ami mégis pozitívum, az a decentralizáció irányába történő elmozdulás, ebben pedig nagy szerepe volt az RMDSZ javaslatainak, módosító indítványainak, amelyek közül többet is elfogadtak. /Sz. K.: Elfogadták a költségvetést. Az NLP és a DP ellene, az RTDP, RMDSZ és NRP mellette. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"
2001. április 13.
"A Nemzeti Liberális Párt (NLP) parlamenti frakciói felhatalmazták Valeriu Stoica pártelnököt, hogy indítványozza a párt vezető testületénél az RTDP-vel kötött együttműködési megállapodás felbontását. Az NLP parlamenti frakciói az RTDP-t a protokollum többszöri megszegésével vádolták meg. Adrian Nastase kormányfő ápr. 12-én a parlamentben kifejezte örömét, hogy a liberálisok a kétoldalú egyezmény felbontását kezdeményezik, mert az elmúlt három hónapban az NLP meglehetősen kétszínű volt. /Nastase örül, hogy megszabadul a liberálisoktól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"
2001. április 13.
"Basescu, Bukarest főpolgármestere sajtóértekezletén ápr. 12-én bejelentette, hogy a kormányzó párt drága árat fizet az RMDSZ-nek a költségvetés elfogadásáért, mégpedig a hargitai és kovásznai erdőket. Basescu szerint a költségvetési törvény az ország maradék erőforrásainak a kirablása. Markó Béla visszautasította a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt egyes képviselőinek azon nyilatkozatait, miszerint egy új koalíció körvonalazódik az RTDP, az RMDSZ és az NRP között. "Semmilyen koalíciónak nem vagyunk a tagja, minket egyedül az RTDP-vel aláírt egyezmény köt, és nincs tudomásom arról, hogy az RMDSZ más pártokkal is kötött volna hasonló protokollumot" - mondotta a szövetségi elnök. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke is támadta a parlamentben az RMDSZ-t. /Markó: Az RMDSZ semmilyen koalíciónak sem tagja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"
2001. április 18.
"A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt parlamenti frakciói ápr. 17-én óvást nyújtottak be az Alkotmánybíróságon az idei költségvetési törvénnyel kapcsolatban. A demokraták és a liberálisok szerint a törvénytervezet elfogadásakor nem tartották tiszteletben a szenátus és a képviselőház együttes üléseire vonatkozó szabályzatot sem. Az alkotmánybírósági döntésig a tavalyi költségvetési törvény van érvényben. Alexandru Sassu, a DP képviselőházi frakcióvezetője kijelentette: pártja elsősorban azt kifogásolja, hogy a jogszabály 41., 42., és 43. szakasza lehetővé teszi a költségvetés bármikor történő módosítását törvényerejű kormányrendeletekkel, vagy pénzügyminisztériumi rendeletekkel. Sassu kifogásolta, hogy a többség leszavazott minden demokrata és liberális módosító indítványt, ez, véleménye szerint, első lépés egy kormány-diktatúra felé. Hasonlóan vélekedett Eugen Nicolaescu (NLP) képviselő is. /Megóvta a költségvetést az "igazi ellenzék" Szorosabb NLP-DP együttműködést ígérnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"
2001. április 21.
"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség azonnal megszakítaná az együttműködést a kormánypárttal, ha az valamiféle egyezséget kötne a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párttal - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A sajtóban számos olyan kommentár jelent meg az ország idei költségvetését elfogadó parlamenti szavazást követően, hogy kialakulóban van a kormányon lévő Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja, az RMDSZ és az NRP "szörnyszülött koalíciója", ezzel szemben a Demokrata Párt a Nemzeti Liberális Párttal megtette az első lépéseket egy "demokratikus ellenzék" létrehozására. /Az RMDSZ szakítana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./"
2001. április 25.
"Ápr. 24-én a képviselők 21 törvénytervezetet fogadtak el, köztük a közérdekű információk hozzáférhetőségére vonatkozó jogszabályt is. Mona Musca, a Nemzeti Liberális Párt képviselője a törvény egyik kezdeményezője azt nyilatkozta, hogy ez a törvénytervezet megfelel ez Európai Unió és a NATO követelményeinek. /Huszonegy törvénytervezetet fogadott el a képviselőház. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"
2001. május 9.
"Az RMDSZ és az ET Parlamenti Közgyűlésén Magyarországot képviselő küldöttek együttesen "indították el" a csángókérdést az Európa Tanácsban, hogy a magyar nyelvű oktatás biztosítását kérhessék a csángók számára, nyilatkozta egy máj. 8-i sajtótájékoztatón Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke - adták hírül a napilapok. Prisacaru azzal vádolta Andrei Chiliman (PNL) és Cristian Dumitrescu (PD) képviselőket, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése kulturális bizottságában semmit nem tettek az ajánlás-tervezet megakadályozása ellen, amely szerint a csángók magyar eredetűek. Ghiorghi Prisacaru szerint ő maga járt közbe a tervezet módosítása érdekében, ennek eredményeképpen a csángókat kulturális kisebbségként tartják számon. /Prisacaru a csángó-kérdésről. = RMDSZ Sajtófigyelő, máj. 9. - 86. sz./"
2001. május 12.
"Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselőt, megyei RMDSZ-elnököt nem érte meglepetésként a liberálisok bírálata. Kónya szerint a liberálisok elsősorban azért lendültek támadásba, mert az RMDSZ nem támogatja az NLP és a DP közösen szerkesztett egyszerű bizalmatlansági indítványát a kormány ellen. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: hiába számít arra Valeriu Stoica, hogy pártja népszerűbb lesz a magyarellenes kirohanásoktól, azok az idők, amikor ebből tőkét lehetett kovácsolni, elteltek. Ha olyan komoly kifogásai vannak az NLP-nek az RMDSZ-szel szemben, nem kellett volna vállalnia 1996-ban a szövetséget - hangsúlyozta Markó. /Sz. K.: Kónya-Hamar: Az NLP-DP-indítvány támogatása nem jelentené az RTDP-RMDSZ-egyezmény megszegését). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"
2001. május 12.
"Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke máj. 11-i sajtónyilatkozatában keményen bírálta az RMDSZ-t a kormánypárttal való együttműködése miatt. Az NLP vezetősége máj. 11-i ülésén felmondta az RTDP-vel kötött parlamenti együttműködési megállapodást, jóváhagyta két liberális párti bizalmatlansági indítvány szövegét. A testület felszólította a román kormányt, hogy "határozottan" utasítsa vissza a magyar státustörvényt. Stoica szerint az RMDSZ a Nagy-Románia Párthoz (NRP) közeledik. Szerinte: "ettől a pillanattól kezdve Romániában kompromittálódott az etnikai párt gondolata", majd kijelentette: "a román nemzet az etnikai, vallási vagy társadalmi hovatartozásra való tekintet nélküli román állampolgárok politikai projektje". Kijelentette: "Európában nincs szükségünk újabb pángermanizmusra vagy pánszlávizmusra a pánhungarizmus formájában". /Bírálják a liberálisok az RMDSZ-t Stoica: Kompromittálódott az etnikai párt fogalma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"
2001. május 14.
"A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./ "
2001. május 19.
"A Demokrata Párt országos konvenciójának ülésén /máj. 18-án/ a fő napirendi pont a tisztújítás volt. A pártelnöki tisztre Petre Roman jelenlegi elnök, Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere és Simona Marinescu szenátor pályázott. Traian Basescu alelnök kifejtette: kizártnak tartja a párbeszédet a demokraták és a kormánypárt között egy szociáldemokrata pólus létrehozására. Az RMDSZ-hez való viszonyukat meghatározza, hogy a Szövetség együttműködik a kormánypárttal. Basescu úgy véli, hogy a DP-nek csak bizonyos konkrét kérdések mentén szabad együttműködnie a Nemzeti Liberális Párttal (NLP). kapcsolatát illeti, Basescu kizártnak tartja az NRP-vel való együttműködést. /Basescu: Kizárt a DP-RTDP szövetség Mérsékelt együttműködés a liberálisokkal és az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"
2001. május 24.
"Máj. 22-én a képviselőház leszavazta a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kezdeményezők az indítvány mellett (52), az RTDP és az RMDSZ ellene (157) voksolt, míg a Nagy-Románia Párt (56) tartózkodott. Az RMDSZ részéről Vida Gyula képviselő fejtette ki a frakció álláspontját. Mint fogalmazott, az indítványnak jelzésértéke van a kormány felé és azt sugallja, hogy ajánlatos odafigyelni a napi eseményekre. /Leszavazták az egyszerű bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
2001. május 29.
" Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a készülő magyar státustörvény etnikai koncepción nyugszik, ami a volt Jugoszláviában történtekhez hasonló méretű konfliktusokat robbanthat ki. Szerinte a törvény előírásai ellentmondanak az európaiságnak. Oka: a státustörvény etnikai és nem polgári alapokon nyugszik. Stoica szerint meg kell akadályozni, hogy a magyar törvény jelenlegi formájában alkalmazásra kerüljön. /Státustörvény - a román liberális vezér "véres kardja" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"
2001. május 31.
"Az RMDSZ képviselői máj. 30-án kivonultak a képviselőház Jogi Bizottsága és az Emberjogi Bizottság közös üléséről. Azért kényszerültek a tiltakozás ezen formájára, mert a bizottság elnöke, az RTDP színeit képviselő elnök, Ionel Olteanu nem tartotta be a működési szabályzatot. Cornel Badoiu RTDP-s képviselő javasolta, hogy kormányrendeletből töröljék a megszorítást, miszerint a munkaerő alkalmazók nem részesíthetnek hátrányban senkit azért, mert az homoszexuális. A szavazásra bocsátott javaslat 12 igenlő voksot kapott a nagy-romániások és az RTDP egyes tagjai részéről, és 11 nemet (RMDSZ, NLP, DP, RTDP) valamint egy tartózkodást. Olteanu elnök az eredményt úgy értelmezte, hogy az előbbi csoportosulás akarata győzött, annak ellenére, hogy az eredmény - érdemben - 12-12 volt. Az RMDSZ addig nem vesz részt a bizottság munkálataiban, amíg ennek elnöke nem hagy fel sajátos szabályzat-értelmező szokásaival. /Sajátos szabályzat-értelmezés. Az RMDSZ kivonult a jogi bizottság üléséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. június 1.
"Valeriu Stoica ismét élesen bírálta a Nastase-kormányt, ezúttal a temérdek sürgősségi rendelet miatt. Az NLP elnöke felszólította a kormánypártot, változtasson stratégiáján, ugyanis e módszer a parlament hatáskörének csökkentését okozza. /(Szász Attila): Csökken a parlament hatásköre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./"
2001. június 18.
"Eugen Nicolaescu, Maros megye liberális képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy két RMDSZ-es, egy liberális és egy kormánypárti kollégájával tárgyalásokat folytattak a magyar Országgyűlés képviselőivel, azért, hogy közös lobbizást folytassanak a román félnél az autópálya ügyében. Az említett képviselők azt próbálják elérni, hogy a pálya átszelje a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó vonalat, ne Szegedtől Nagylak, illetve Déva felé menjen, mert nem szeretnék, ha Erdélyt kihagynák az útvonalból. Nicolaescu bejelentette, hogy jún. 23-ára Félixfürdőre hívták a magyar, illetve a román gazdasági, a turisztikai, valamint a szállítási minisztereket, hogy nézzék át a terveket. A képviselő szerint a magyar fél egyetért a projekttel, és ha a román kormány illetékeseit nem sikerül meggyőzniük, az Európai Stabilitási Értekezlethez és az Európai Bizottsághoz fordulnak. Emellett bejelentette, hogy a nem régi országos tanácskozásukon elfogadták a Nemzeti Liberális Párt álláspontját a nemzeti kérdésről. /Közös lobbi az erdélyi autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./"
2001. június 19.
"Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözölte a Szociáldemokrata Párt megjelenését a román politikai színtéren, de hangsúlyozta: valójában a pártalapítást követő tettek mutatják majd meg, mennyire tud ténylegesen korszerű szociáldemokrata párttá válni a román kormánypárt. A román politikai életben szükség van a jól körvonalazott és kikristályosodott elveket valló erős pártokra. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is fontos politikai eseményként üdvözölte az SZDP megalakulását. Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke viszont az SZDP alakuló kongresszusával kapcsolatban hangoztatta: az RTDP bekebelezésével a PDSR "elnyelt egy egeret, s ettől már sasnak képzeli magát". - Corneliu Ciontu, a Nagy-Románia Párt első alelnöke üdvözölte ugyan a fúziót, de kétségbe vonta azt, hogy ezzel megerősödött volna a kormánypárt. /Vegyes fogadtatás. Pártelnökök az RTDP-RSZDP egyesülésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"