Margócsy László ügyvéd, a felperes Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyét képviselő jogász tájékoztatott a székházper legújabb fejleményeiről. Immár három éve késleltetik a püspöki palota visszaadását. Az újabb tárgyalást 2000. január 10-re halasztották. Az ügyvéd elmondta, hogy tiltakozó iratot intéztek Valeriu Stoica igazságügy-miniszterhez, melyben nyomatékosan követelték, hogy vessenek véget a huzavonának, és hozzanak kedvező döntést a felperes számára. /Szilágyi Aladár: Volt pártfunkcionáriusok tanúskodnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

Bukaresten dec. 10-én A felekezetek és kisebbségi közösségek ingatlan javainak visszaszolgáltatása Közép-Európában címen tartottak nemzetközi konferenciát. Jelen voltak Eckstein-Kovács Péter és Ion Caramitru miniszterek, Szőcs Ferenc magyar nagykövet és a romániai történelmi egyházak képviselői. A rendezvényről a sajtó nem adott megfelelő tájékoztatást. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifogásolta az államosított kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedését. Ion Caramitru művelődési miniszter konkrét eseteket ismertetett annak érzékeltetésére, milyen nehéz gyakorlatba ültetni a restitutio elvét. A római katolikus egyház visszakapta nagyváradi püspöki palotát, de az épületben 25 éve működik a Kőrösvidéki Múzeum, egyetlen megoldás lenne új épületbe költöztetni, de erre nincs pénz. Magyarország részéről Ravasz Levente, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Tulajdonrendezési Főosztálya nevében tartott tájékoztatót. Ismertette a vonatkozó törvény hátterét, a 12 érintett egyház érdekét szolgáló végrehajtást: az itteni ingatlanrendezés folyamata összességében mintegy 163,7 milliárd forint értékű ingatlanvagyont érintett, beleértve a magyarországi román ortodox egyházét is. Iffiú Mihály, a nagyváradi római katolikus püspökség jogtanácsosa ismertette egyházkerülete államosított ingatlanjainak jegyzékét: 2554 ha mezőgazdasági terület, egy püspöki palota, 50 elemi iskola, 6 középiskola, 2 kórház, 33 épület lakásokkal, 6 kolostor stb., amiből mind ez idáig szinte semmi sem került vissza használatba. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Minisztérium igazgatója ismertette a három vonatkozó kormányrendeletet, szólt arról is, miképpen lehetne lebonyolítani a kárpótlást. /Nemzetközi konferencia az egyházi és közösségi javak sorsáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./

Évek óta tart a nagyváradi római katolikus püspökség pere az egyházi ingatlanok, elsősorban a püspöki palota visszaszerzéséért. II. János Pál pápa tavalyi látogatásakor Emil Constantinescu elnök a sajtó előtt ígéretet tett a pápának, hogy a katolikus egyház visszakapja a kommunisták által államosított javakat. Constantinescu elnök semmit sem tartott meg a pápának tett ígéretéből a katolikus egyházat illetően - állapította meg Tempfli József püspök. /Szőke Mária: Interjú Tempfli József nagyváradi megyéspüspökkel. A katolikus egyház semmit sem kapott vissza ingatlanaiból. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

Máj. 14-én, vasárnap kezdődött a Festum Varadinum nyolcnapos ünnepségsorozata: a nagyvárad-olaszi református templomban a Himnusz éneklése közben vonultak be a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium diákjai a millenniumi zászlóval. A magyar kormány ajándékát minden határon túli magyar történelmi egyháztest megkapja az ezeréves magyar államiság egyetemes jelképeként, mondta beszédében Németh Zsolt politikai államtitkár. Elsőként a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek adják át, a Festum Varadinum megnyitása alkalmával, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye pedig a jövő vasárnapi zárónapon, máj. 21-én, a Bazilikában veheti át az őt megillető millenniumi lobogót. Tőkés László püspök párhuzamot vont a fogságból szabaduló zsidóság és a magyar nép sorsa között: ahogy a "választott népnek" az újbóli honfoglalás során hite mellett az építkezés, a család, a gyermek vált megtartó erejévé, ugyanúgy a magyarságnak is építkeznie kell a sok évtizedes rabság után, s Isten áldásaként a gyermekáldással járó terheket is fel kell vállalnia. Tempfli József megyés püspök hangsúlyozta, hogy Erdély a nemzeti és a vallási türelem földje volt, és annak is kell maradnia. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke rámutatott, hogy az apadás oly mértékig fokozódott, hogy az utóbbi húsz évben kétmegyényit fogyott a magyarság, s ennek ellenpéldájaként az 1867-1910 közötti időszakot idézte fel, amikor a magyar nemzet megkétszereződött. Az MVSZ, összefogva a történelmi egyházakkal, elvégezte az erdélyi magyar nagycsaládok zömének összeírását, megsegítésük végett. Forró László egyházkerületi tanácsos olvasta fel a Varadinum 2000 alkalmából megfogalmazott közös nyilatkozatot, amely rámutat, hogy az ünnepi hét eszmei központjában a gyermekek, az ifjúság, a család ügye áll. Ezt követően Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke és Tőkés László püspök díszoklevéllel tüntette ki azokat a gyülekezeteket, ahol az 1999. évben apadás helyett jelentős lélekszám gyarapodás volt. /Szilágyi Aladár: Varadinum-megnyitó. Zászlóátadás és istentisztelet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./

/ A Festum Varadinum keretében máj. 19-én mutatják be Bunyitay Vince A váradi püspökség története című munkája reprint kiadásának első kötetét. Tempfli József megyés püspök Szilágyi Aladár javaslatára felvállalta a torzó voltában is monumentális, négykötetes mű egy-egy kötetének évenkénti kiadatását. Az első könyv, mely a Váradi püspökök a püspökség alapításától 1566 évig címet viseli, 1883-ban jelent meg Nagyváradon. Az akkoriban Debrecentől Kőrösfőig terjedő, országnyi egyházmegye történetének első része, mely az előzményekkel és Szent László alapításával egyetemben az első 47 püspök ténykedését dolgozza fel. Egy-egy terjedelmes fejezet ismerteti a Káptalan Chartulariumát, az úgynevezett istenítéletek történetét, a Váradi Regestrumot, az egyetemes magyar történelem és a szűkebb vidék történetének megannyi kútfejét. /Szilágyi Aladár: Bunyitay, a bővizű forrás. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

Nagyon jól tettük, hogy elmentünk Snagovra az egyházi közös nyilatkozat aláírási ceremóniájára, amely Románia EU-csatlakozását támogatja - nyilatkozta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök. A Romániában hivatalosan elismert felekezetek vezetői által aláírt dokumentum tartalmazza a magyar történelmi egyházak kéréseit is: az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák működésének biztosítását, a szociális és karitatív munka állami támogatását. A püspök kifejtette, hogy a tizenhét egyházi vezető által aláírt nyilatkozatot a kormány eljuttatja az európai szervezetekhez. Reméli, hogy Brüsszelben ellenőrzik majd a dokumentumban foglaltak betartását. - A nagyváradi római katolikus püspökség tizenegy épületet - ebből kilencet Nagyváradon - kér vissza. /Nagyváradon a Fő utcai irgalmas rendi kórházat (ma a Közegészségügyi Igazgatóság székhelye és járóbeteg-rendelő intézet), a volt Premontrei Rendházat (a jelenlegi Mihai Eminescu Középiskola), az egykori Orsolya-zárdát és az alatta lévő üzlethelyiségeket, valamint a lakrészeket (Ady Endre Középiskola), az Eminescu utca 28. és a Roman Ciorogariu utca 45. szám alatti iskolát, neogótikus kápolnát és lakrészt, a volt Szent József Intézetet (jelenleg a megyei Tanfelügyelőség székháza), a Teleki utca 13. szám alatti egykori Immaculata-zárdát (ma egészségügyi középiskola), az Orsovei utcai volt Szent Vince Intézetet (ma gazdasági középiskola), a velencei I. Hossu utcai volt felekezeti iskolát (ma óvoda), az Ősi negyedben, a Devei téren lévő templomot és plébániát is visszakértük. Szentjobbon az apátság székhelyét (ma körzeti orvosi rendelő működik ott), Szilágysomlyón pedig a minorita rendi kolostort és tanintézetet (ma mezőgazdasági iskola)./ /Rais W. István: Ellenőrizni kell a vállalások betartását. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./

"Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

A szabadságharc zászlaja alatt címmel megjelent a Partiumi Füzetek 13. száma. Alcíme - Az 1848-1849-es forradalom a Partiumban és a Bánságban - is jelzi, hogy az 1848-as forradalomról, továbbá emlékhelyeiről, honvédsírjairól és fennmaradt vagy időközben elpusztult emlékműveiről szolgál adalékokkal a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közös kiadásában megjelenő Partiumi füzetek sorozat legújabb száma. A kiadvány elsősorban azoknak a helytörténeti munkáknak az eredménye, amelyek a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által két évvel ezelőtt meghirdetett pályázatra születtek, kiegészítve az elmúlt két év öt Partiumi Honismereti Találkozóján felolvasott tanulmányokkal. /A szabadságharc zászlaja alatt címmel megjelent a Partiumi füzetek 13. száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 15./

Az idei csíksomlyói katolikus ifjúsági találkozót aug. 25-27. között rendezték. Hetvenhat helységből - a gyulafehérvári főegyházmegyéből, főleg Székelyföldről, a szatmári, nagyváradi és temesvári egyházmegyéből mintegy hatszáz fiatal gyűlt össze. Magyarországról kevesen jöttek, képviseltették magukat a felvidéki magyar fiatalok is. Az első napon dr. Jakubinyi György celebrálta a szentmisét, majd az érsek előadást tartott. Jakubinyi érsek a fiatalokkal való találkozás miatt jött Csíksomlyóra. Másnap Bicskey Zsolt (Magyarország) őstörténész tartott előadást a magyarok őstörténetéről. /A 24. CSIT. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 17./

Október 3-án volt 47 esztendeje annak, hogy a hatalom által megszüntetett Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye titokban felszentelt ordináriusa, dr. Bogdánffy Szilárd elhunyt a nagyenyedi börtönben. Nyughelye ismeretlen, ugyanis felszámolták a rabtemetőt. Amikor exhumálni (és hazahozni) lehetett volna, a hatóság emberei cinikusan így utasították el a kérést: "Töltse csak le halála után az életében kiszabott börtönéveket, utána vihetik." Az okt. 3-i szentmisén Tempfli József püspök megidézte a vértanú emlékét, megvallotta azt is, hogy egyik fő kötelességének tartja legjobb tudása szerint előmozdítani Bogdánffy Szilárd mielőbbi boldoggá avatását. /Tüzes Bálint: Isten példamutató szolgája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./

Okt. 28-án Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei címmel emlékülést tartottak Nagyváradon. Az előadások megidézték Pázmány Péter bíboros érsek és Bunyitay Vince kanonok szellemét. Tempfli József római katolikus megyés püspök az emlékezés fontosságát, a két kiemelkedő egyházi személyiség szerepét hangsúlyozta. Dr. Gergely Jenő professzor /Budapest/ Nagyvárad történetét foglalta össze. Fodor József vikárius az 1837-ben született Bunyitay Vincéről szólt, aki megírta a váradi püspökség történetét. Az első három kötet 1884-ben jelent meg, a negyedik is az ő feljegyzései, adatai alapján készült el. Az 1570-ben Nagyváradon született Pázmány Péterről Pálos István apátkanonok és Szilágyi Aladár tartott előadást. Bunyitay Vince életének jelentősebb pillanatait dr. Fleisz János vázolta föl. A szimpózium végén Tempfli József megyés püspök támogatást ígért ahhoz, hogy az elhangzott előadások nyomtatásban is megjelenjenek. Fleisz János elmondta még, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Római Katolikus Püspökség és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett, Nagyvárad neves személyiségeit bemutató előadás-sorozat jövőre folytatódik. Legközelebb Ipolyi Arnold életéről, munkásságáról lesz szó. /Pásztai András: Pázmány és Bunyitay emlékét idézték fel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./

"Nagyvárad önkormányzata bírósági úton készül visszaszerezni két egyházi ingatlant. A helyi tanács januárban átiratot küldött a kormányhoz, amelyben kérte, töröljenek két épületet az 1334/2000-es, államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletből. A rendelet értelmében azon épületek, amelyekben jelenleg az Ady Endre Gimnázium és az Andrei Saguna Szakközépiskola működik, visszakerülnek a római katolikus püspökség, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába. A Petru Filip polgármester által ellenjegyzett dokumentum azzal érvel, hogy a két épület köztulajdon, s ennélfogva csak az önkormányzat jóváhagyásával idegeníthető el. Kapy István alpolgármester ígérte: határozott lépéseket tesz annak megakadályozására, hogy a város peres úton próbálja megfosztani tulajdonától a két történelmi magyar egyházat. "Koalíciós egyeztetést kérek az ügyben " - mondta az alpolgármester. /Perel-e Petru Filip? Politikai válságot okozhat két egyházi ingatlan. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"A nagyváradi püspökséghez tartozó Bélfenyéren Kiss Márton plébános odakerülése után az addig lassú sorvadásra ítélt faluban megmozdult valami. A visszakapott épületeknek, a volt zárdának és a hozzátartozó épületnek új rendeltetést adott a plébános. Kolping-központtá történő átalakítása folyik. Nyolc településről érkeztek fiatalok a farsangi délutánra, amelyen a bélfenyéri Kolping-család színjátszói tartottak előadást. Kiss Márton ősztől két osztálynyi gyerekkel tervezi újraindítani Bélfenyéren az iskolai oktatást úgy, hogy a Kolping-család árva gyermekeket fogad be. Ennek érdekében történik az épületek felújítása, tatarozása. Az előadás bevételét is erre a célra fordítják - mondta a plébános, aki szintén játszott két jelenetben. /Tüzes Bálint: Személyes példa. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./"

"A nagyváradi római katolikus egyházmegye területe összlakosságából /1 014 420 fő/ római katolikus 108 012 lélek. 2000-ben az anyakönyvek tanúsága szerint 639 keresztelés, ugyanakkor 924 temetés volt. A keresztelések és a halálozás közötti különbséget figyelembe véve, 2000-ben 285 lélekkel csökkent a nagyváradi püspökséghez tartozó hívek száma. /A váradi egyházmegye a statisztika tükrében. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 27./"

"Pete István szenátor a kormányfőhöz interpellált a felsőházban, az éppen jelenlévő művelődésügyi és kultuszminiszter azonban magánszemélyként válaszolt az őt érintő kérdésre, hogy miért nem adják vissza a római katolikus egyház nagyváradi püspöki palotáját. Május 11-én Nagyváradon Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminiszter kijelentette: a Körösök vidéke Múzeum a püspöki palotából nem költözik el, és ha netán a bíróság úgy ítél, hogy az épület visszakerüljön a katolikus egyház tulajdonába, akkor esetleg kártérítésről lehet szó, semmiképp sem a palota visszaszolgáltatásáról. Pete hangsúlyozta, hogy ez nem fogadható el. 1998-ból már létezik egy sürgősségi kormányrendelet, amely név szerint az említett épület tulajdonjogát visszaadja a római katolikus egyháznak. A miniszter arra hivatkozott, hogy Robu érsekkel és a pápai nunciussal tárgyalt, akik egyetértettek az ő kártérítési javaslatával. Valójában a nagyváradi katolikus püspökség semmit nem tudott erről, pedig önálló jogi személy, amelynek a vagyonával nem rendelkezhet senki. /Magyar Balázs: Pete István Bihar megyei szenátor szerint: Törvényt szeg a kultuszminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./"

"A Nagyváradi Katolikus Püspökséghez tartozó nagyszalontai plébánia a közösségek kölcsönös erősítése céljából hívott össze az elmúlt hétvégére egy kisebb méretű Kárpát-medencei Háló-találkozót. A 20 ezer lakosú Nagyszalonta magyar lakossága többségében református, így a kb. 1500 főnyi katolikus közösség számára nem kis feladat volt vendégül látni három napon keresztül a közel 100 résztvevőt, akik a Gyulafehérvári Főegyházmegyéből, Felvidékről és az anyaországból érkeztek. Jún. 9-én a szentmisén Tempfli József nagyváradi püspök volt a főcelebráns. Keresztesné Várhelyi Ilona debreceni irodalomtörténész A vallásos nevelés nehézségei a családban és az egyházban címen tartott előadást. Tempfli püspök a Nagyszalonta díszpolgára kitüntetést kapta meg, Szeles Pál, a Duna TV kereskedelmi igazgatója egy 500 példányból álló könyvadományt adott át, majd Nagyszalontán Kulin György világhírű csillagász szobrát leplezték le. /Hálós erősítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 13./"

"Nagyváradon júl. 7-én, a vár ünnepe alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a vártemplomban. A szertartásra Tempfli József római katolikus megyés püspök meghívta váradi püspöktársait is. Részt vettek az ökumenikus istentiszteleten világi elöljárók is, így Jakabffy László városi főépítész és a Váradon tartózkodó Varga Gábor szabadalmi hivatali vezérigazgató is. - Külön öröm, hogy az egyházak és a világiak együtt ünnepelnek, méltó kezdeteként a harmadik évezrednek - mondta Tempfli József. Beszélt az egybegyűlteknek a vár történetéről, Szent Lászlóról, a váradi katolikus püspökség és a város megalapítójáról, patrónusáról. A jelenlevők közösen mondták el a miatyánkat magyarul és románul. /Péter I. Zoltán: Ökumenikus istentisztelet a vártemplomba. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./"

"A magyar premontrei rend váradhegyfoki apátsága a közelmúltban újabb taggal gazdagodott. Pék Sándor, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem végzőse felvételét kérte a rendbe. A kegytemplomban Fejes Rudolf Anzelm főapát celebrálta a beöltöztetési szentmisét, melyre eljöttek a váradi püspökség lelkészei, és a városban működő apácák - vincések, mallersdorfiak, orsolyiták - képviselői is. /Tüzes Bálint: Sziklára újjáépített rend. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./"

"Aug. 4-8. között Országos Katolikus Ifjúsági Találkozót tartottak Temesvárott, eljöttek a római katolikus (Bukarest, Jászvásár, Gyulafehérvár, Szatmár, Nagyvárad. Temesvár)) és öt görög katolikus (Balázsfalva, Kolozsvár-Szamosújvár, Nagyvárad, Nagybánya, Lugos) egyházmegyéből a fiatalokat. Böcskei László temesvári püspöki általános helynök elmondta, hogy a fiatalok szép számban vettek részt az idei, sorrendben a nyolcadik, romániai katolikus ifjúsági találkozón. Böcskei László kérte, hogy a résztvevő különböző nemzetiségű fiatalok saját anyanyelvükön mutathatták be műsorukat. /Bánsági Csilla: Az Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó margójára. Érdemes az ifjúságra erőt és időt fordítani. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./"

"Romániai körútja végén a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott el Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ahol Tempfli József megyéspüspök fogadta őt, több helyi RMDSZ-vezető társaságában. Medgyessy Péter közölte: az Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélésekor kérte, adják vissza a váradi püspöki palotát a katolikus egyháznak. A román miniszterelnök ígérte: megfontolják a dolgot. Hangsúlyozta, fontos számára a határon túli magyarság sorsa, Magyarország pedig jószomszédi viszonyra törekszik Romániával. Medgyessy a jelenlegi magyar kormány határon túli politikáját nem volt hajlandó kommentálni. Tódor Albert nagyszalontai polgármester meghívásának eleget téve Nagyváradról a hajdúvárosba, romániai látogatásának utolsó állomására látogatott az MSZP miniszterelnök-jelöltje. (Balla Tünde): Medgyessy Péter Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./"

"Bunyitay Vince csonkaságában is monumentális művének hasonmás kiadása eljutott immár a harmadik könyvig. A váradi püspökség története reprintsorozatának legújabb kötete - akár az előző kettő - Tempfli József megyés püspöknek köszönhetően láthatott napvilágot, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. Remélhetően még az idén elkészül a negyedik kötet is. Bunyitay munkája két forrásmunka, a Bécsi kódex és a vatikáni tizedjegyzékek ismertetésével, illetve az egyházmegye főesperesi kerületeinek felvázolásával kezdődik. A harmadik kötet jelentős teret szentel a várbeli székesegyház építéstörténetének, Szent László ősi egyházától kezdődően. A városrészek, a forgalom, az ipar és kereskedelem, a szellemi élet felvázolása mellé helyezetten Henszlman Imre szakszerű régészeti tanulmánya kapott helyet A nagyváradi kettős székesegyház címmel. /Szilágyi Aladár: "A Bunyitay" harmadik kötete. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept.5./"

"Nyilatkozatban fejezik ki elégedettségüket a romániai történelmi magyar egyházak, valamint országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai, amiért a Velencei Bizottság elismerte "az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészüket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék." A kolozsvári tanácskozás témája a magyarokról szóló kedvezménytörvény alkalmazása volt. A résztvevők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű testületek működjenek: "RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek", és a MÁÉRT-on is megjelenítik ezt az akaratot, ugyanakkor felkérik a magyar kormányt: kormányközi protokollumban igényelje Romániától, hogy segítse elő hárompillérű testületek működését. A nyilatkozatot 16 szervezet képviselői írták alá. Az RMDSZ és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képviselője nem írta alá a dokumentumot. Nyilatkozat 2001. október 22-én Kolozsvárott, a Református Diakóniai Intézetben munkaülésen találkoztak az alább megnevezett történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk meg-őrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. A résztvevők egyöntetűen, nemzeti konszenzusként fogadták el azt az alapelvet, hogy a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. Ugyanakkor minden köztestület felelőssége és joga, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ-, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A többség részéről várható politikai nyomásgyakorlást a maga eszközeivel mindhárom képviselet az érvényes nemzetközi és hazai joggyakorlat szerint határozottan visszaveri, s egyben felkéri a Magyar Kormányt, hogy a minden reménységünk szerint aláírandó kormányközi protokollumbanigényeljék a román féltől, hogy segítse elő az említett hárompillérű testületek tevékenységét. Az alkalmazásért felelős, kialakítandó testület a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtási szabályai szerint kidolgozza azt a rendszert, amely a megfelelő infrastruktúra birtokában lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a szubszidiaritás elvére alapozva a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül. Meggyőződésünk, hogy a konszenzuson alapuló nemzeti közképviselet a közösség javát szolgáló módon alkalmazza majd a vonatkozó törvényes előírásokat. Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye - Jakubinyi György, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye - Tempfli József, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Evangélikus-Lutheránus Egyház - Mózes Árpád, Erdélyi Református Egyházkerület - Papp Géza, Királyhágómelléki Református Egyházkerüle - Tőkés László, Unitárius Egyház - Szabó Árpád, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége - Bartha András, Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Szőcs Judit, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor, Bolyai Társaság - Wanek Ferenc, Erdélyi Kárpát Egyesület, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége - Szabó László, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Kolozsvár. 2001. október 22. /Hárompillérű testület a státustörvényért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./"

"Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./"

"A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

A nagyváradi Barokk Palota hivatalos felértékelésére van szükség ahhoz, hogy a ploiesti-i törvényszéken második fokozaton folytatódjék a nagyváradi Római Katolikus Püspökség pere a püspöki székház visszaszerzéséért. Első fokon ugyan pert nyertek, vagyis a bíróság megszüntette az állam használati jogát az ingatlan fölött, a bíróság bár fölmentette a püspökséget egy több milliárdra rúgó összeg kifizetésének kötelezettsége alól is, amiért az állam karbantarttatta az épületet. Tempfli püspök keményen fogalmazott az erdélyi magyar egyházak ingatlanjainak, javainak visszaadásáról szóló hazai intézkedésekről. Úgy véli, a külföld irányában tett látszatintézkedések ezek, mert valójában nincs foganatjuk a sürgősségi kormányrendeleteknek. /(Balla Tünde): Újabb halasztás a Palota- perben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

A nagyváradi római katolikus egyházmegye szobrot állít vértanú püspökének dr. Bogdánffy Szilárdnak, akit titokban szenteltek fel pappá és akit 1949-ben letartóztattak a román hatóságok. A püspök a nagyenyedi börtönben halt meg 1953-ban. A nagytudású tanár főpap sírjának nyoma sem maradt. A bazilika kertjében állítják fel a szobrot, a tervek szerint október 3-án, amikor 49 esztendeje lesz annak, hogy a püspök eltávozott. Az egyházmegye kérte dr. Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását a Vatikántól, a kérelem a szentté avatásokkal foglalkozó testület elbírálására és a szentatya jóváhagyására vár. A bronz mellszobor elkészítésére egy ifjú képzőművészt, Harmath Istvánt kérték fel, akinek Sepsiszentgyörgyön már van egy köztéri alkotása, mégpedig sárkányölő Szent György egészalakos szobra és pályázaton nyerte meg Márton Áron püspök mellszobrának elkészítését. /(balla) Szobrot állítanak a vértanú püspöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A Nagyváradi Orsolya-rend tartománya nyilatkozatban szögezte le, hogy a közelmúltban a katolikus egyház a visszakért ingatlanjai sorában az egykori kolostoruk és iskolák épületét visszakapta. A nagyváradi római katolikus püspökség joghatósága és felügyelete alatt működő rend a nevére íratta az ingatlant. Az iskola életébe ezután sem óhajtanak beleszólni. Az Ady Endre Líceum ezután is állami iskola marad a meglévő vezetőségével és tanári karával, és azokkal a diákokkal, akiket oda felvesznek. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./ Álhírnek bizonyult, hogy az Orsolya-rend megváltoztatná a nemrég visszakapott, nagyváradi Ady Endre Gimnázium tanintézmény jellegét. Az apácák és Tempfli József megyés püspök a Krónikának egybehangzóan állították, az Ady Endre Gimnázium megmarad állami magyar tannyelvű oktatási intézménynek. 2000-ben, másfél évi várakozás után, a kormány rendelettel szolgáltatta vissza az épületet a katolikus egyháznak, illetve az Orsolya-rendnek. Az Orsolya-rendet Nagyváradon is felszámolta a diktatúra. A városban csupán egyetlen apáca marad, Krisztina nővér, Barhof Ilona. 2000. augusztus 27-én újabb három apáca érkezett Nagyváradra. Az Orsolya-rendnek Rómában van a központja, onnan irányították misszióra a három különböző nemzetiségű nővért. A központ megvett egy ingatlant, tataroztatta, berendezte az apácák számára. Az apácák itteni helyi elöljárója, Marie de la Trinité francia nemzetiségű, most ismerkedik a román és a magyar nyelvvel. Franciska nővér, aki az Orsolya-óvodával és fiatalokkal foglalkozik, Kassán született, és jól beszél magyarul. A Moldávia lengyel területéről való Helena nővér fogorvos, lengyelnek vallja magát. Érti a román nyelvet, feladata a beteg gyerekek istápolása. Ők négyen alkotják az Orsolya-rend nagyváradi közösségét. Az Orsolya-rend az Ady Endre Gimnázium épületét csak papíron kapta vissza, és jelenleg is folynak a tárgyalások a polgármesteri hivatallal a bérleti díjakról, a tulajdonjogról. A saroképület földszintjén üzletek, illetve a CEC kirendeltsége működik. A nővérek ? akár a múltban is ? ezek bérleti díjából kívánják fenntartani az iskolát és magukat. /Simon Judit: Papíron az Orsolya-rendé az iskola. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Baráti hangulatú, konkrétumokat nem ígérő találkozó után az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek négy tagú küldöttsége ápr. 20-án Strasbourgba utazott, hogy az Európa Tanács illetékesei elé tárják az egyházi ingatlanok visszaadásának helyzetét Romániában. A delegációban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök képviseli az erdélyi történelmi egyházakat. A küldöttség ápr. 22-én és 23-án kellett találkozik az ET illetékeseivel. Adrian Nastase miniszterelnökkel és az RMDSZ vezetőivel folytatott közös megbeszélésről hazatérve hozta nyilvánosságra e hírt Fodor József vikárius, a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános püspöki helynöke. Szerinte a miniszterelnökkel folytatott megbeszélés alig volt több egy protokolláris látogatásnál, majdnem minden konkrét felvetés elől kitért a kormányfő, kivéve azon ígéretét, hogy személyesen foglalkozik az egyházak ügyével. Egyetlen pontos dátum sem hangzott el az egyes ingatlanok visszaadásával kapcsolatban. Reményteli hír Razvan Teodorescu tárcavezető ígérete, hogy régi kegytárgyaikat visszakaphatják az egyházak, ám nyilatkozat helyett inkább óvatosan várják az intézkedés életbelépését. A kihallgatást kieszközlő dr. Jakubinyi György véleménye is ez volt, prezentálniuk kell az ET előtt, hogy valójában mi történt s mi nem az eltelt 12 évben a restitúció terén Romániában. /(Balla Tünde): Strasbourgi kihallgatáson az erdélyi egyházfők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Nagyváradon máj. 5-én közel három órás zárórendezvénnyel ért véget a Festum Varadinum a színházban. A budapesti Honvéd néptáncegyüttest idén is, mint tavaly, vastapssal jutalmazta a közönség. Oklevelet és a szalontai hímzőkör asszonyainak címzett zászlaját kapta meg valamennyi rendezvény- szervező. A Jakab Noémi keramikus készítette emlékplaketteket pedig a nagyváradi Római Katolikus püspökségnek, a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének és a Honvéd táncegyüttesnek adományozták áldozatos segítségükért. Fleisz János, a rendezvények főszervezője szerint összességében jobb volt az idei Varadinum, mint az előző. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök áldását adta a Varadinumra, s kifejtette: nagyon sajnálja, hogy nincs jelen püspöki szinten mindkét nagy egyháza Váradnak, hiszen régebben egyik püspök kezdte, s a másik zárta a rendezvényeket. /(Balla Tünde): Idén is a Honvéd búcsúztatta a Varadinumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Az elkobozott egyházi javak mielőbbi visszaszolgáltatásáról tárgyaltak máj. 13-án a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ vezetői. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: sikerült a kormánypárt képviselőivel megtárgyalni azokat a módosító indítványokat, amelyek a magyar történelmi egyházakkal folytatott múlt heti egyeztetés során felmerültek. A szövetség vezetői ígéretet kaptak arra, hogy csökkentik a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet módosító javaslatcsomagban megszabott tízéves határidőt azon visszakért épületek esetében, amelyekben jelenleg közintézmények működnek. Valószínűleg már a jövő héten megkezdik a szenátus jogi szakbizottságában a 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet és az ehhez benyújtott módosító javaslatcsomag tárgyalását. "Ez azt jelenti, hogy június 30-ig törvény lesz a sürgősségi kormányrendeletből. Reméljük, hogy a jogszabályt olyan módon sikerül majd elfogadtatni, amely megfelel mind az RMDSZ-nek, mind pedig az egyházaknak" — jelentette ki Borbély László. A találkozón megvitatták azon épületek sorsát is, amelyeket sürgősségi kormányrendelettel visszaadtak az egyházaknak, de azokat a volt tulajdonosoknak a mai napig sem sikerült a birtokukba venniük. A közigazgatási miniszter aláírta azt a 13-as listát, amelynek értelmében a szóban forgó ingatlanokat a volt tulajdonosok ténylegesen is a használatukba vehetik, csupán az épületek átvételét szentesítő átadási-átvételi jegyzőkönyvet kell még aláírniuk a feleknek. Ennek értelmében visszakapott egy-egy épületet a nagyváradi római katolikus püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, három ingatlant a gyulafehérvári római katolikus érsekség Kolozsváron, Szovátán és Lupeniban, illetve négy épületet az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron. Ezen kívül visszaszolgáltattak négy ingatlant a Romániai Német Demokrata Fórum kérésére Szebenben, Besztercén, valamint Temes és Arad megyében. Borbély László a kolozsvári Bocskai (Avram Iancu) tér 15. szám alatti ingatlannal kapcsolatban elmondta: megegyeztek abban, hogy az illetékesek még ezen a héten aláírják az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. /Papp Annamária: Kilenc ingatlan egyházi birtokba kerül. Júniusra teljes rendezést ígér a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./