Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Nagyváradi Római Katolikus Püspökség/Egyházmegye
269 tétel
1990. január 22.
Kolozsváron jan. 22-én találkoztak a romániai történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadtak el, bejelentve igényüket többek között az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására. A Római Katolikus Egyház saját kéréseivel kiegészítette a nyilatkozatot: diplomáciai kapcsolat létesítése a Vatikánnal, a hagyományos egyházmegyék helyreállítása, a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, ide tartozzék a temesvári, nagyváradi és szatmári egyházmegye, a szerzetesrendek szabad működése, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Tanács /Státus/ visszaállítása. /Valóság (Bukarest), febr. 6./ Ezt a szándéknyilatkozatot febr. 3-án átadták a vallásügyi miniszternek.
1990. február 24.
"A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége II. konferenciáját Nagyváradon tartotta febr. 19-én, elfogadott egy közös nyilatkozatot és működési szabályzatot. Sikli László tartott bevezetőt, majd Fodor József főjegyző a nagyváradi római katolikus püspökség 1945-1990 közötti történetét, anyagi veszteségeit vázolta fel. 1953-ban a püspökség értékes festményeit vitték el, 1955-ben lebontották a Kálvária templomot, 1962-ben elvitték a püspökség és a káptalan teljes levéltárát, 1963-ban a városnak adományozta a hatalom a püspöki palotát, 1962-ben elvittek 36 olajfestményt és 213 metszetet, 1973-ban a püspökség könyveit és a plébániák irattárát is elvitték, 1975-ben elvették a Kanonok-sort. Ardai Attila a szatmári, dr. Szabó Árpád a temesvári római katolikus egyházmegye sorsáról szólt, dr. Szabó Árpád az unitárius egyházról, Deák Ödön az evangélikus egyházról. Elfogadták a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége működési szabályzatát. Megválasztották a vezetőséget, elnök Tőkés László temesvári református lelkész, titkárai: Sikli László szilágysomlyói római katolikus pap, Czirják Árpád kolozsvári római katolikus pap, Vetési László kolozsvári református lelkész. /Barabás Zoltán: "Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ Előzmény: első konferencia: jan. 24-én."
1990. március 25.
A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede vajúdó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iasi püspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök. A görög katolikus Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea mint érsek, a lugosi egyházmegye élére Ioan Ploscaru, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye élére Gheorghe Gutiu, a nagyváradi egyházmegye élére Vasile Hossu, a nagybányai egyházmegye élére Lucian Muresan került püspöki rangban. /Köszöntjük új püspökeinket. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 25. - 7. sz./
1990. október 14.
A román kormányok a négy magyar eredetű egyházmegyét sem kímélték. A román kormány 1927-ben kötötte meg a Vatikánnal a konkordátumot, ekkor a magyar püspökök számát csökkentették azzal, hogy a szatmári és a nagyváradi püspökségeket összevonták, ugyanakkor felállítottak egy új püspökséget, a nagybányai görög katolikus püspökséget. 1948-ban pedig megtagadta az állam a szatmári, temesvári és a váradi egyházmegyék elismerését, mondván, túl kicsi egyházkormányzati egységek. /A bukaresti érsekségnél e diszkriminált püspökségek mindegyike nagyobb./ A három magyar egyházmegye élére tehát 1948 után nem lehetett püspököt kinevezni. Azonban A kommunista diktatúra idején, 1948 és 1951 között voltak titkos püspökszentelések. Ezeket sorolta fel Virt László. Gyulafehérvári egyházmegye: Márton Áron püspököt 1949-bn letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték, külpolitikai tényezők miatt 1955-ben szabadon engedték, majd 1956 őszétől 1967 decemberéig házi őrizetben tartották. Márton Áron 1980-ban halt meg. Erős Alfréd titkokban felszentelt püspök, akit 1949 elején szentelt fel O?Hara nuncius. 1950-ben meghalt, csak ezért kerülte el a letartóztatást. Macalik Győzőt az elhunyt Erős Alfréd helyett 1951-ben szentelte fel titokban a házi őrizetben levő Cisar bukaresti érsek. Macalik Győzőt letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Fiedler István nyugalmazott szatmári-váradi püspök visszavonultan élt, 1957-ben halt meg. Szatmári és váradi egyházmegyék: Scheffler János megyéspüspököt 1950-ben letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Bogdánffy Szilárd titokban felszentelt püspök, letartóztatták, 1954-ben meghalt a börtönben. Temesvári egyházmegye: Pacha Ágoston megyéspüspököt 1951-ben, 82 éves korában letartóztatták és 18 évre ítélték. 1954-ben, röviddel halála előtt hazaengedték, a püspökségen halt meg. Boros Béla titokban felszentelt püspök, 1951-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 14 évet töltött börtönben, 1964 végén engedték szabadon. Már csak ő él a titokban felszentelt püspökök közül. /Virt László: Akik Márton Áron mellett álltak. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 14./ Virt László /Budapest/ az erdélyi magyar katolikus egyház történetének kiváló kutatója.
1990. december 21.
Hajdú Gyula kanonok, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora arról tájékoztatott, hogy a főiskola ősztől levelező tagozatot indít felnőtt világiak hittani továbbképzésére, melyre az erdélyi egyházmegyéből 720, a szatmári egyházmegyéből 180, a nagyváradi egyházmegyéből 125 fővel. Számukra hat helyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen megbízott előadók tartanak majd előadást. A teológiára tavaly csak 13 fő felvételét engedélyezték, de a főiskola leleményesen mégis 35 főt vett fel, idén viszont 69 első éves kispap kezdte meg tanulmányait. Lehetőség nyílt arra, hogy a legtehetségesebb kispapok külföldön tanuljanak, 19 kispapot küldtek Rómába, Strasbourgba, Budapestre, Szegedre és máshova tanulni. /Fodor György: Valljuk és tanítjuk.= Valóság (Bukarest), dec. 21./
1991. április 13.
"A romániai püspökök ad limina látogatás alkalmából a Vatikáni Rádió magyar osztályának igazgatója, Szabó Ferenc interjút készített Bálint Lajos gyulafehérvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel, amelyet márc. 25-én és 27-én közvetítettek. A gyulafehérvári egyházmegyének 547 ezer híve van, ebből 3000 német és 5000 román. A nagyváradi egyházmegyének 112 ezer híve van, túlnyomórészt magyarok, 15 ezren szlovákok, 57 plébániája, 117 filiája és 68 papja van, 24 teológus készül a papságra. A szatmári egyházmegyében 130 ezer hívő él, közülük néhányezer német. Reizer püspök kiemelte: "Külön-külön szóltunk közös problémáinkról, az erdélyi érsekrégről, a csángó-kérdésről, a magyar iskolaügyről, valamint a közös püspöki konferenciáról." Bálint Lajos püspök elmondta, hogy a pápa kívánságára közös püspökkari konferencia létesült, melynek tagjai az öt görög katolikus püspök, a bukaresti érsek és iasi püspök, valamint a temesvári, szatmári, nagyváradi és gyulafehérvári püspök. "Személy szerint más elképzelésünk volt, de engedelmességből elfogadtuk." A gyulafehérvári szemináriumnak 129 kispap-növendéke van, közülük 21-en külföldi egyetemeken tanulnak. Idén 69 elsőéves növendék van, emellett sokan lettek szerzetesnövendékek is. Megindult az iskolai hitoktatás, bárcsak kéthetente egy órában, újabban hetente, de oktatás csak a 8. osztályig van. A kórházi és a börtönpasztoráció szabaddá vált. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 13., 83. sz./"
1991. augusztus 7.
"A gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése alkalmából interjút készített Tibori Szabó Zoltán dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspökkel. "A romániai római katolikus egyház jogi helyzetét utoljára 1930-ban a konkordátum rendezte. Ami azt jelenti, hogy hat latin rítusú római katolikus püspökség volt Romániába és azok egyetlen érseki tartományt képeztek. Bukarest volt az érsekség és ennek voltak alárendelve a iasi-i, gyulafehérvári, temesvári, szatmári és nagyváradi római katolikus püspökségek. Mivel egymillió magyar van a négy magyar nyelvű egyházmegyében", ezért a négy püspökség azt óhajtotta, hogy a Szentszék a magyar katolikusok részére külön érseki tartományt adjon. Ezt a pápa részben teljesítette, mert a másik három püspökség továbbra is Bukaresthez tartozik. A kinevezett magyar püspökök 1990 januárjában beadták a kérvényt a Vatikánba az önálló érseki tartományra, a kérést májusban megismételték, tájékoztatott Jakubinyi György. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmár, Várad és Temesvár továbbra is a bukaresti érsekséghez tartozik. Érsekké nevezték ki Bálin Lajos gyulafehérvári katolikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"
1991. augusztus 17.
Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári római katolikus püspökök II. János Pál pápához írt közös levelükben köszönetet mondtak az örömhírért, hogy Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspököt érsekké nevezte ki, a gyulafehérvári egyházmegyét pedig érseki rangra emelte. A püspökök a legnagyobb határozottsággal arra kérték a pápát, hogy a nagyváradi és a szatmári egyházmegyét a gyulafehérvári érsekséghez csatolja. /Kérés a pápához. = Új Magyarország, aug. 17./
1993. március 13-14.
Tempfli József megyéspüspök a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség nevében nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy ki akarják lakoltatni Nagyváradon a református püspökséget. Arra az épületre csak a református híveknek van joguk, mert azt ők építették fel. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13-14./
1993. július 2.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben hívta fel a figyelmet az egyház sérelmeire, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása nem indult meg. Ion Robu bukaresti érsek a Szentszék 1993-as évkönyvében születési helyének Kézdivásárhelyt jelölte meg, de várost a iasi-i egyházmegye területéhez tartozónak tüntette fel. Robu ilyen hamisításra képes, ez jelzi a magyar egyház iránti ellenszenvét. Tempfli József nagyváradi püspök több ízben felvetette a csángók helyzetét, de a Szentszék nem reagált fölvetésére. Többek véleménye szerint a vatikáni kúriai bíborosok többnyire szláv származásúak. Lehet, hogy ezen tanácsadóknak tudható be II. János Pál pápa legutóbbi bullája, amely a trianoni határokat szentesítve rendezte a Szent István és Szent László alapította egyházmegyék határait. Ez érinti a nagyváradi egyházmegyét, ugyanúgy a szlovákiai és kárpátaljai katolikusokat is. /Stoffán György: Az egyházi javak Romániában. = Heti Magyarország, júl. 2./
1995. július 29.
Tempfli József nagyváradi püspök júl. 28-án Békéscsabán, a Turul Könyvesboltban két könyvet dedikált: a nagyváradi püspökség által 1992-ben kiadott Római katolikus gyülekezetek Erdélyben és Nagyváradi római katolikus templomok című köteteket. A püspök az Iliescu elnök által pár napja aláírt oktatási törvényt a magyar-román alapszerződés megtorpedózásának nevezte, mely szerint a román állam nem ismeri el a majd ezer éves hagyományú felekezeti oktatást. Segítséget kérnek Magyarországtól, továbbá a strasbourgi Európa Parlamenttől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Új Magyarország, júl. 29./
1995. október 25
Tempfli József nagyváradi püspök bukaresti újságírókkal való találkozás során elmondta, hogy feszültség van a katolikusok között is, a bukaresti és a iasi-i egyházmegye, meg a Kárpátokon inneni egyházmegyék között, mert az előbbiek nem akarják megengedni az anyanyelven mondott szentmiséket a moldvai csángók körében. Bukarestben régebben három helyen is volt magyar szentmise, most már csak egy helyen. A nagyváradi püspökség területén a hívek 80 %-a magyar, de van mintegy 20 ezer szlovák hívük, rajtuk kívül német katolikusok is tartoznak az egyházmegyéhez. Nem kérték, de mindenütt a hívek anyanyelvén vannak misék. - Az egyházak visszakövetelik elvett javaikat. - 1962-ben a Securitate emberei elvitték az összes egyházi anyakönyveket, keresztelési, halotti regisztereket, ugyanígy a teljes irattárat, ezért 1962 előttről semmit sem tudnak megkeresni. Mi történt az egyházi iratokkal? Megsemmisítették? Nem lehet tudni. Ugyanakkor rengeteg értéket is elvittek, világhírű képeket, metszeteket /több mint 200 eredeti Dürer-metszetet például/, ezeknek visszaadásáról hallani sem akarnak. A templomok fenntartása nyugati segítséggel történik, jelezte a püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25, 26./
1996. április 27-28.
Nemzeti és vallási identitás Közép-Kelet-Európában címmel ápr. 19-21-e között nemzetközi vallásszociológiai konferenciát tartottak Félixfürdőn a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola szervezésében, a nagyváradi református és római katolikus püspökség védnöksége alatt. A londoni Schöpflin György is megjelent. A színvonalas előadásokat viták követték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. július 10.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében tudományos szimpóziumot tartottak Nagyváradon Egyháztörténet és jogtörténet. Az egyház jogi helyzetének alakulása 1918-tól címmel. Tavaszi Hajnal egyházkerületi főlevéltáros megnyitója után dr. Rencsik István jogtudós nagyváradi katolikus püspökség részéről tartott előadást A történelmi helyzet kihívása - egyház és állam viszonya a mai társadalomban címmel. Dr. Schanda Balázs, a magyar alkotmányíróság munkatársa, az ELTE adjunktusa, majd Varga Attila, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa, parlamenti képviselő az 1918 óta elfogadott öt román alkotmány nyújtotta garanciákról értekezett. /Halmos Miklós: Egyháztörténet és jogtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./
1997. január 4-5.
"A Rómában élő Prokop Péter 77 éves pap, festőművész és író hatvan festményt hozta karácsonyi ajándékul Nagyváradra, a katolikus püspökségre. Prokop Péternek jan. 27-én nyílik kiállítása Budapesten, az Írószövetség klubjában, akkor lesz tizenharmadik könyvének a bemutatója is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4-5./"
1997. április 29.
"A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./"
1997. október 24.
Rencsik Imre, a nagyváradi katolikus egyházmegye keretében működő Keresztény Ifjúsági Mozgalom /KIM/ vezetője elmondta, hogy sokat jár külföldön azért, hogy befejezhessék a Teiului utcai Keresztény Ifjúsági Központot. Az egyik szintjén informatikai terem, a másikon filmstúdió lesz, az épületben lesz még több műhely, egy műterem és egy zeneterem. A központba várnak minden fiatalt, felekezeti különbség nélkül. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 24./
1997. november 10.
Nov. 9-én a pápa a Szent Péter bazilikában boldoggá avatta Apor Vilmost, aki 1945-ben győri püspökként élete árán védte meg a püspöki palotába menekült nőket a szovjet katonák elől. Apor Vilmost a nagyváradi egyházmegyében szentelték pappá, ezért a boldoggá avatási pápai misén koncelebránsként ott volt Jakubiniy György gyulafehérvári érsek és Tempfli József nagyváradi püspök. /Magyar Nemzet, nov. 10./ "Tavaly Kassán, őszentsége II. János Pál pápa az erdélyi Alvincen született Pongrác István vértanút avatta szentté. Apor Vilmos püspök boldoggá avatásával újból erdélyi magyar ember életútját mutatják fel az egész keresztény világ számára." Apor Vilmosra "büszke lehet népe, amelyből vétetett, a székely nép." /Patrubány Miklós: Székely csillag. = Magyar Nemzet, nov. 10./
1998. február 9.
Ismét elnapolták azt a bírósági tárgyalást, amelyet a nagyváradi római katolikus püspökség kezdeményezett a volt püspöki palota kérdésében, így kilencedszer írtak ki új időpontot. Tempfli József püspök elmondta, hogy most a püspöki palota külön bejárattal bíró egyharmadára tartanak igényt, tehát nincs szó a püspöki palotában jelenleg működő Kőrösvidéki Múzeum kilakoltatásáról. /A váradi püspöki palota ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1998. május 5.
A Tempfli József püspök által kibocsátott jelentés a nagyváradi római katolikus püspökség 1997. évi helyzetéről. A Bihar megyénél nagyobb egyházmegyében 109.067 római katolikus él. Az 58 plébániának 74 papja van, rajtuk kívül 4 szerzetes, 51 apáca és 23 teológus szerepel a nyilvántartásban. Az egyházmegye egyetlen középiskolájában 222, főiskolájában 147 diák tanul. Oktatási intézményhálózatához 3 óvoda is tartozik, 148 gyermekkel. 1997-ben a megkereszteltek száma 685 volt, az eltemetetteké 1190, a fogyatkozás 505 fő. A magyar hívek fogyatkozása még nagyobb, mert a néhány ezres szlovákság körében 5-6 gyermekes csalások is vannak. 1997-ben mindössze 384 házasságot kötöttek, ebből 232 vegyes házasság. /Szilágyi Aladár: 1997 szomorú mérleg. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./
1998. június 9.
1990 óta szívós küzdelmet folytatunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtalanul elkobzott székházának visszaszerzése érdekében, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek jún. 4-én a sajtóhoz eljuttatott felhívásában. A nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszerzéséért hasonlóan harcol - eredménytelenül - a katolikus püspökség. Jellemző, hogy a két nagyváradi román püspökség rendelkezik saját székházzal. Országos viszonylatban is ez a helyzet. A román ortodox egyházat hatalmas vagyonnal és pénzeszközzel látják el, a kisebbségi magyar egyházak törvénytelenül elkobzott javait viszont nem adják vissza. A nagyváradi református székház ügyében hétévi pereskedés után a Bihar Megyei Tanács illetéktelenül újabb fellebbezést nyújtott be a püspökség számára kedvező döntés ellen. Emiatt határozott tiltakozásra hívja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a bármely felekezethez tartozókat a vallásszabadság korlátozása, a közösségi tulajdon megsértése ellen: jún. 9-én tiltakozó nagygyűlést tartanak, emellett aláírásgyűjtő mozgalmat indítanak. /Betelt a pohár! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 9./
1998. augusztus 1-2.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát részvételével tartotta háromnapos lelkigyakorlatát Nagyváradon a római katolikus püspökség a Bazilikában. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1-2./
1998. december 27.
A nagyváradi egyházmegyében 109 ezer római katolikus él. Az egyházmegyében 58 plébánia van, 74 pap /1997-ben 7 újmisés volt/, 4 szerzetes és 51 apáca, az egyházi iskolában 222-en tanulnak, a 3 katolikus óvodának 148 óvodása van. 1997-ben 685 keresztelés és 1190 halálozás volt, tehát a fogyatkozás 505 fő. /A Nagyváradi Egyházmegye múltja és jelene. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 27./
1999. február 4.
1997 decemberében a nagyváradi római katolikus püspökség a pártatlan ítélkezés reményében azt kérte a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy a püspöki palota tulajdonjogáért indított pert helyezzék át más városba. Hosszas huzavona után csak 1998 szeptemberében született meg a döntés: a pert Buzauban folytatják. Ott azóta sem tűzték napirendre az ügyet. Tempfli József megyéspüspök kijelentette, hogy szeptember óta lett volna idő a tárgyalásra. Eltökélt szándéka, hogy minden belső jogorvoslati lehetőséget kimerít, s ha ez sem segít, akkor igazáért a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. /Péter I. Zoltán: Római katolikus püspöki palota. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1999. április 17-18.
Abból az alkalomból, hogy a parlament 150 éve, 1849. ápr. 14-én fogadta el a Függetlenségi Nyilatkozatot, magyar országgyűlési képviselők látogattak el Nagyváradra, hogy megkoszorúzzák a nyilatkozat egyik aláírójának, Szacsvay Imrének a szobrát. Szacsvayt a szabadságharc leverése után kivégezték. Ezzel egyidőben az Országgyűlés Debrecenben, a Nagytemplomban emlékülést tartott. A Nagyváradra induló küldöttség tagjai az Országgyűlés jelenlegi jegyzői voltak. A küldöttség tagjai Nagyváradon találkoztak az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel, majd ellátogattak a római katolikus püspökségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
1999. május 8.
A kormány máj. 6-i ülésén elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében 36, köztük 15 magyar közösségi ingatlant juttatnak vissza egykori tulajdonosaiknak. Az épületek névleges listájáról hírügynökségi jelentés nem érkezett. A magyar közösségnek visszaszolgáltatott épületek között egyaránt szerepelnek egyházi székházak, iskolák, kórházak és rendházak. Az ingatlanok közül három a gyulafehérvári, kettő-kettő a szatmári, a temesvári és a nagyváradi római katolikus püspökség, további kettő-kettő a Királyhágómelléki, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület, egy-egy az evangélikus és az unitárus egyház volt tulajdona. A Kisebbségvédelmi Hivatal jogi főosztályának igazgatója konkrétan nem nevezte meg, hogy melyek lennének ezek az épületek, mindaddig, amíg a kormányrendelet nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben az ingatlanokat tartalmazó névleges listát nem hozzák nyilvánosságra. A román sajtónak kiszivárogtatott hírek szerint a magyar ingatlanok között szerepel az unitárius egyház tulajdonában lévő Brassai Sámuel Elméleti Líceum épülete, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület egykori tulajdona, a Gheorghe Sincai Elméleti Líceumhoz tartozó épületrész, a volt Református Kollégium épülete a Farkas utcában. A kormányrendelet értelmében az új tulajdonosoknak az épületek feletti tulajdonjogát az ingatlanok tulajdonjogi helyzetét vizsgáló bizottság jegyzőkönyvének kibocsátása után ismerik el véglegesen. /Papp Annamária: Újabb tizenöt magyar közösségi ingatlant szolgáltatnak vissza. A listán van a Brassai-líceum épülete és a volt Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
1999. május 14.
"Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"
1999. május 15.
A kormány a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által előterjesztett sürgősségi rendeletet fogadott el 36, egykor a magyar, a német, a zsidó, a görög, a szerb, a szlovák és az ukrán kisebbség közösségi vagy egyházi tulajdonát képező ingatlan visszaszármaztatásáról. A mellékletben a gyulafehérvári katolikus érsekség három, a szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári katolikus püspökség két-két, az erdélyi, illetve a királyhágómelléki református egyházkerület ugyancsak két-két, az unitárius és az evangélikus egyház pedig egy-egy ingatlannal szerepel. Többek között, visszakerül eredeti tulajdonosához a gyulafehérvári Katolikus Teológia épülete, a kolozsvári Református Kollégium, a kolozsvári Unitárius Püspökség székhelye, a temesvári római katolikus középiskola, a szatmárnémeti római katolikus Konviktus, a nagyváradi Szent József-kórház, a dévai ferences rendház, a zilahi református művelődési ház, valamint a marosvásárhelyi leánygimnázium. A sürgősségi kormányrendelet alkalmazására egy bizottságot hoznak létre. A bizottság hatásköre kiterjed újabb visszaszármaztatási kérések megvizsgálására is. /Bartunek István: Kisebbségi és egyházi javakat adnak vissza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
1999. szeptember 13.
A Csonkatoronyban levő Arany-múzeum alapítása, megnyitása centenáriumáról emlékeztek meg nemrégiben Nagyszalontán, s ez alkalomból jelent meg Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe? című füzete a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség kiadásában a Partiumi Füzetek sorozat tizedik kiadványaként. A toronyban levő múzeum százéves történetével kapcsolatos fejezet hasznos része a füzetnek, Dánielisz Endre külön könyvben is foglalkozott vele (Arany-emlékek Nagyszalontán, Kriterion 1984). /Fejér László: Kegyelet óvta Csonkatorony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
1999. október 23-24.
Megjelent a Partium folyóirat augusztusi száma, a nagyváradi székhelyű Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja VI. évfolyamának 1. száma. Ez az időszakos kiadvány a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség támogatásával, Dukrét Géza szerkesztésében lát napvilágot. Ez az egyedüli honismereti lap e térségben. Öt év alatt tizenhárom szám jelent meg, ezer-ezer példányban. /Nagy Ágnes: Partium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./