Petőfi Sándor mellszobrát avatta fel szeptember 19-én a munkácsi várban Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. A szobrot a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) és társszervezete, a Kárpátaljai Magyar Média Fejlesztéséért Alapítvány (KMMF), valamint Mihajlo Beleny kárpátaljai szobrász kezdeményezésére állították. /Petőfi-szobrot avattak a munkácsi várban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./ Mihajlo Beleny szobrászművész az alkotója a tavasszal ugyancsak a munkácsi várban visszaállított turulos emlékműnek is.

Az asszimiláció nemrég elfogadott jogszabály szerint folyik Kárpátalján – a magyar érdekképviselet egyelőre nem tudta megakadályozni alkalmazását, közölte Brezovics László, a KMKSZ alelnöke. Az új rendelkezések hatására a magyar szülők tömegesen íratják át ukrán tagozatra gyerekeiket. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tárgyalásokat folytat az ukrán féllel, azt nyilatkozta, a „gyakorlati kérdések megvitatására novemberben sor kerül”. Az ukrán hatóságok nyáron elfogadtak egy olyan jogszabályt, amely megszüntette a magyar érettségit azok számára, akik felsőoktatási intézményekbe akarnak felvételizni. Ugyanakkor magyar érettségi csak jövőre lesz, attól kezdve már nem fordítják le a tételeket magyar nyelvre. A tanterv is megváltozott, megnövekedett az ukrán nyelvórák száma, és bizonyos tantárgyakat, mint a földrajz és a történelem, ukránul kell tanulni. Ezzel a kárpátaljai magyar közösség többszörösen hátrányba kerül. A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás volt napirenden az Ukrán–Magyar Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság kétnapos ülésén a múlt héten Ungváron. Gémesi Ferenc szakállamtitkár az ukrán partnerekkel megegyezett abban, hogy a magyar nyelvű oktatás kérdését komplexitásában kell kezelni. Szerinte a tanácskozás legfontosabb eredménye: a magyar nyelvű oktatásnak van jövője Ukrajnában. „Megállapodtunk abban, hogy számtalan, magyarok számára fontos oktatási intézmény működéséhez, illetve felújításához járul hozzá az ukrán kormány: megnyílik a magyar kar az Ungvári Nemzeti Egyetemen, támogatják a beregszászi főiskolát, létrejön Jánosiban egy szakmunkásképző szakiskola” – sorolta az eredményeket az államtitkár. Az ukrán közoktatási hatóságtól azt kérték, hogy biztosítsák a magyar nyelvű érettségi és felvételi lehetőségét a magyar végzősök számára. Az ukrán nyelv oktatásával kapcsolatban az államtitkár azt szeretné, hogy felzárkóztató jellegű tanítással oldják meg, a nemzetiségi nyelvű oktatás megmaradása mellett. Novemberben a két ország képviselői újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Az RMDSZ – Szövetségi Képviselők Tanácsa állást foglalt: „megdöbbenését fejezi ki az ukrán kormány oktatási miniszterének a nemzetiségi iskolahálózatok létét veszélyeztető döntései kapcsán” és kinyilvánították szolidaritásukat a kárpátaljai magyarokkal. /Isán István Csongor, Kánya Gyöngyvér: Ukránosítás Kárpátalján. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Anyaországi támogatással létrehozott magyar oktatási nyelvű humán-természettudományi kar nyílt szeptember 25-én az Ungvári Nemzeti Egyetemen, ahol háromszáz magyar diák anyanyelvén folytathatja felsőfokú tanulmányait. A magyar bölcsészet, magyar történelem és európai integráció, valamint fizika és matematika szakokat átfogó új kar ünnepélyes megnyitóján elmondott beszédében Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese hangsúlyozta: a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás jelenlegi helyzetében nehéz eldönteni, hogy a mostani időszakot a zsugorodás vagy a gyarapodás jellemzi-e. A magyar egyetemi kar megnyitása a gyarapodást jelenti, de vannak aggasztó jelek, tendenciák, amelyekre oda kell figyelni – tette hozzá. /Magyar tannyelvű kar az ungvári egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

Az információs társadalom kiépítése érdekében Románia és Magyarország az együttműködés mostani szakaszában már nem annyira a hálózatépítésre, inkább a tartalmi szolgáltatások fejlesztésére összpontosítja a figyelmet, jelentette ki Bukarestben Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) közpolitikai igazgatója. A tisztségviselő a gazdasági együttműködési vegyes bizottság keretében működő IT-munkacsoport ülésén vett részt, amelynek magyar részről ő az elnöke, román részről pedig Somodi Zoltán, a romániai távközlési és informatikai minisztérium államtitkára. Csepeli György elmondta, hogy az IT-együttműködés 2003 óta zajlik a magyar és a román fél között. /IT-együttműködés Románia és Magyarország között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanács alakuló ülését tartotta október 13-án Budapesten. Az elismert szakértőket tömörítő, a határon túl, a tömbmagyarságon kívül a szórványban élőkkel foglalkozó Szórvány Tanács feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki a szórványosodás lassítására. A konzultatív testületként működő tanács a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében stratégiát dolgoz ki, prioritásokat jelöl meg egy-egy régió támogatására. „Egységes megoldás a szórványosodás lassításában nincsen”, minden régió és település esetében önálló javaslatokat kell kidolgozni – mondta el Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség – és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Hozzátette: ahhoz, hogy kormányszinten is foglalkozni lehessen a szórványosodás ügyével, szakértőket kerestek a Szórvány Tanács 15 tagjának kiválasztásakor. Az alakuló ülésen a tanács egyhangúlag Göncz László, szlovéniai magyar parlamenti képviselőt választotta meg elnökének. A tanácsadó testület előzetesen véleményezni fogja a Szülőföld Alap stratégiai anyagait. Évente egy-két kiemelt programra javaslatot tehet, s véleményezi a szórványra vonatkozó 2009-es támogatási elképzeléseket. A Szórvány Tanács „nem pénzosztó testület”, javaslatai azonban beépülnek a kormány döntéshozatali folyamatába. A jövő év tavaszán nemzetközi konferenciát szerveznek, hogy áttekintsék a Kárpát-medencei szórványmagyarság helyzetét és azt, milyen módon lehet segíteni a szórványban élő közösségeket. Göncz László kifejtette, hogy a határon túli magyar közösségekre egyre inkább a szórványosodás jegyei jellemzőek. Kiemelten fontosnak nevezte az oktatást, a kultúrát, a vallást, mint megtartó erőt, és az együttműködést a többségi nemzetekkel. /Megalakult Budapesten a Szórvány Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ A tizenöttagú, szakemberekből álló testület meghatározta a régiónkénti alapvető problémákat is. Gémesi Ferenc Három témát emelt ki a tanácskozásból. A klasszikus, demográfiai alapú csökkenés mellett, új, modernizációs kihívásokkal is számolni kell. Másodsorban figyelembe kell venni a kettős vagy többes kötődés kérdését, hiszen nagyon sok helyen világosan látszik, hogy a regionális szemlélet erősebb a nemzeti kötődésnél. A 15 tagú tanácsban romániát Hegyeli Attila a moldvai Csángómagyarok Szövetségének programvezetője, Lakatos András, a Szövetség a Szórványért Alapítvány igazgatója, Pásztor Gabriella oktatási szakértő, államtitkár, Vetési László a Diaszpóra Alapítvány szórványlelkésze és Balázs-Bécsi Attila a Téka Művelődési Alapítvány elnöke képviselték. /Kánya Gyöngyvér: Megalakult a Szórvány Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A Szórvány Tanács tagjai: Göncz László elnök (Szlovénia), Kontra Miklós (Magyarország), Balázs-Bécsi Attila, Hegyeli Attila, Lakatos András, Pásztor Gabriella, Vetési László (Románia), Gyurgyik László, Huncík Péter, (Szlovákia), Losoncz Alpár, Soós Mihály (Szerbia), Ambrus Pál, Tóth Mihály (Ukrajna), Horváth László (Horvátország). 3/ A határon túli magyarokat képviselő szervezetek megkérdezése nélkül hozta létre a magyar kormány a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanácsot – kifogásolják Kárpát-medencei magyar politikusok. Az alakuló ülés után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára, Törzsök Erika, a MEH nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, Göncz László, a Szórvány Tanács frissen megválasztott elnöke és Huncík Péter tanácstag tartott sajtótájékoztatót. A Magyar Hírlap felvetette, miért többnyire olyanok vehetnek részt a tanácsban, akik barátilag viszonyulnak a baloldali kormányokhoz, mire Törzsök közbeszólt: „nem méltó a Magyar Hírlaphoz ez a kérdés”, Gémesi Ferenc szerint pedig nincs valós alapja ennek a megállapításnak. Az újság munkatársa felhozta: az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke, Tóth Mihály tagja a tanácsnak, míg a KMKSZ-t nem képviseli senki, erre Gémesi azt mondta: Tóth Mihály nem pártpolitikusként, hanem szakértőként tagja a testületnek. Tóth Mihály az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) listáján indult az ukrajnai parlamenti választásokon. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: a magyar kormány nem egyeztetett velük, de nem ez a legsúlyosabb példa arra, amikor a budapesti kabinet nélkülük dönt, és az ellenfeleiket hozzák helyzetbe. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke elmondta, hogy a Szórvány Tanács létrehozását egyetlen, a Kárpát-medencében legitimitással bíró magyar alakulattal sem egyeztette a MEH. „Szeptemberben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán egyenként megkérdeztem a résztvevőket, és azt mondták, a kormány nem tárgyalt velük erről. A tanács tagjait Törzsök Erika ismeretségi köréből válogatta a MEH, pedig nem a tapasztalatlanokat kell szórványszakértőknek kikiáltani, bár Göncz László vagy az erdélyi Vetési László jogát a tanácstagságra én is elismerem. Ami a többieket illeti, az, hogy valaki néprajz szakos vagy demográfus, még nem elegendő ahhoz, hogy a szórványban élőkkel is foglalkozzon. Kiemelném Huncík Pétert, aki ráadásul pszichiáter” – mondta Duray. /Nemzetpolitika barátok között. Ismeretségi alapon választották ki a Szórvány Tanács tagjait. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 14./

Szórvány munkacsoport jön létre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) külügyi és Európa-ügyi albizottságán belül; erről a testület október 15-i budapesti ülésén született döntés. A munkacsoport tagjainak névsora még nem tekinthető véglegesnek, a felkéréseket már megtették, a végleges névsort a KMKF honlapján fogják közzétenni – tájékoztatta Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke, a szórvány munkacsoport létrehozásának kezdeményezője az MTI-t. /Megalakul a KMKF szórvány munkacsoportja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./ Október 15-én megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) kül- és Európa-ügyi albizottságának a szórványmunkacsoportja. Duray sajtótájékoztatón fejtette ki: a munkacsoport meghatározza a főbb csapásvonalakat a szórványban élők felkarolásához. A Magyar Hírlap kérdésére, hogy az ülésen szóba került-e a kormány által október 13-én létrehozott és hasonló szándékú Szórvány Tanács (SZT) ügye, Németh Zsolt, az albizottság fideszes társelnöke azt válaszolta: meghívták ülésükre Gémesi Ferenc kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkárt, de ő nem vett részt a tanácskozáson. „Pedig szerettük volna összehangolni a két hasonló testület elképzeléseit” – mondta az ellenzéki politikus. Duray Miklós kijelentette, van némi különbség a MEH Szórvány Tanácsa és a KMKF munkacsoportja között. „A KMKF testületének tagjai a helyi magyar közösségek támogatását élvezik, míg a Szórvány Tanács kinevezett személyekből áll. Kissé úgy is néz ki, mintha baráti alapon szervezték volna meg” – mondta Duray Miklós. Németh Zsolt hozzáfűzte, hogy az SZT-nek gyenge a legitimitása. „Ezért is kértük ki az összes KMKF-tagszervezet véleményét, ők pedig megfogalmazták a javaslataikat, és ezekből a személyekből állt össze a szórványmunkacsoportunk. Példát kell mutatnunk a kormányzatnak, hogy a felelős nemzetpolitika miként próbálja legitimálni és elfogadtatni a döntéseit” – hangsúlyozta Németh Zsolt. Időközben közleményt adott ki Gémesi Ferenc hivatala, kifogásolva, hogy „a Magyar Nemzetben és a Magyar Hírlapban már az Szórvány Tanács megalakulásának másnapján – Duray Miklós részéről – politikai jellegű támadás indult a tanács és tagjai ellen”. A közlemény szerint „személyes vagy politikai szándékra utalhat az, ha valaki olyanok hozzáértését kérdőjelezi meg szórványügyben, mint Vetési László szórványlelkészét vagy Göncz László SZT-elnökét”. Valójában Duray Miklós külön hangsúlyozta, hogy az említett személyek jogát az SZT-tagságra maga is elismeri. /Kristály Lehel: Legitim szórványtestület. Kerüli a nemzetpolitikai együttműködést Gémesi Ferenc. = Magyar Hírlap, okt. 16./

A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ vezetősége levélben kereste meg az október 21-én tartandó közös magyar–román kormányülés résztvevőit: Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnököt, Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt, Törzsök Erika főigazgató asszonyt (Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya), Zilahi László főigazgató-helyettest, Cseke Attila kormányfőtitkárt, Gémesi Ferenc szakállamtitkárt, hogy a közös kormányülés napirendjére kerüljön az erdélyi–partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatása. „Ez annál is inkább időszerű, mivel egy megelőző közös kormányülésen maga a román fél tett ígéretet a támogatásra nézve, amennyiben és amikor az egyetemeinket akkreditálják” – olvasható az intézmény közleményében. Tőkés László EP-képviselő múlt héten Brüsszelben ugyanezen ügyben személyesen tárgyalt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. /Gyergyai Csaba: Sürgetik az állami támogatást. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Nemrég alakult meg Budapesten a Szórvány Tanács, és máris támadások kereszttüzébe került. Gémesi Ferenc, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szeptemberben jelentette be Kolozsváron, hogy a magyar kormány szórványévnek nyilvánította a 2009-es esztendőt, és szakmai testületet hoz létre a kérdésben. Vetési László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórvány-ügyi előadója elmondta, hogy májusban a felvidéki Alsóbodokon volt egy tanácskozás, amit Duray Miklós és a Magyar Koalíció Pártja szervezett. Ott elhangzott, hogy valamit tenni kell a Kárpát-medencei szórványkérdés ügyében. A tanácskozás zárónyilatkozatában, amit a résztvevők elküldtek a Miniszterelnöki Hivatalhoz, benne volt ez a kérés, hogy szórvány tanácsra, szakértői munkacsoportra lenne szükség. Ezután szeptemberben volt még egy tanácskozás Ausztriában, Felsőpulyán, ahol ismét felvetődött ennek szükségessége. Vetési emlékeztetett: 1998-ig működött az úgynevezett Romániai Magyar Szórványtanács, amely nem szűnt meg, csak elerőtlenedett. Az erdélyi szórványtanács alulról felfelé szerveződött: erdélyi magyar országos intézmények a testületbe szakembereket jelöltek. Így alakult ki egy húsz személyből álló kis csapat, amely folyamatosan megbeszélte a szórvánnyal kapcsolatos erdélyi szakkérdéseket, tennivalókat. Mindez a Miniszterelnöki Hivatalnál most másképpen zajlott. Ők teljesen felülről szervezték meg Szórvány Tanácsot, nem voltak megfelelő előzetes egyeztetések, és nem kérdeztek meg legitim szervezeteket az illető ország területéről. Ez sok nézeteltérést és elégedetlenséget váltott ki a különböző régiókban. Vita volt például arról, hogy miért maradtak ki az ausztriai, őrvidéki őshonos, tehát nem emigrációs magyarok. A húsztagú Szórvány Tanácsban az erdélyi lobbi a legnagyobb, öten vesznek részt benne: Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Hegyeli Attila csángó oktatási programfelelős, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke és Vetési László. Alakuló ülés volt, bővebb beszélgetésre nem volt alkalom. A tanács vezetőjének megválasztásánál Vetési előzetes felkérésre javasolta, hogy az elnök a legnehezebb helyzetben lévő európai őshonos szórványból, a szlovéniaiból legyen. Megállapodtak abban, hogy évente egyszer-kétszer fognak találkozni, és elektronikusan tartanak kapcsolatot. Vetési elmondta, hogy ő csak politikamentesen tud részt venni ebben a munkában. Össze kell gyűjteni megbeszélésre a Kárpát-medencei szórványkollégiumok vezetőit, létre kell hozni egy nagy Kárpát-medencei magyar adatbázist, folytatva, bővítve a regions. hu információit. A Kárpát-medencei magyar szórványok támogatási háttere messze elmarad az elvárásoktól. Vetési hangsúlyozta, ha csak azoknál a pénzösszegeknél maradnak, amelyeket a magyar kormány a Szülőföld Alapon keresztül a határon túlra a szórványnak juttat, akkor nem lesznek eredményesek. Vetési magával vitt egy hatalmas – 350 képből álló – bemutató anyagot, amely a romániai magyar szórványoktatás intézményeinek, szórványkollégiumainak bemutatását tartalmazta. Ilyen képanyag mostanáig nem volt. A kormány tervez egy nagy magyar szórványkonferenciát, amit Vetési nem támogat. Szerinte kis feladatterületekre kell összpontosítani. Erdélyben a legfőbb gond az alapintézmények fenntartására juttatott normatív támogatás biztosítása. A legégetőbb feladat a romániai magyar szórványoktatás finanszírozása. Folytatni kell az önálló iskolateremtést belső Erdélyben is. Meg kell oldani például a szamosújvári önálló magyar oktatás kérdését. El kell dőlnie továbbá, hogy a Beszterce–Dés–Szamosújvár–Kolozsvár tengelyben melyik iskola marad meg. Szilágyságon Diósad nyolc osztályos iskoláját az idéntől már nem tudta fenntartani. El kell dőlnie, hogy Felvinc, Marosújvár és Székelykocsárd közül melyik lehet oktatási központ. /Papp Annamária: ”Csak világos tervek mellett látszik a cselekvés útja” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

November 4-én megkezdődtek a Kárpát-medencei térségfejlesztési fórum munkálatai a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, a térségfejlesztés informatikai támogatásáról értekeztek a résztvevők. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főigazgatója ismertette a magyar kormány térségfejlesztési elvű nemzetpolitikáját és eszközei egyikeként a www.regions.hu weboldalt. Ennek segítségével elérhetővé válnak olyan eszközök, technikák, amellyel azok a szervezetek, önkormányzatok, vállalkozók, akik nagyobb összegű nemzetközi pénzalapok lehívását pályáznák meg, hozzájuthatnak indító forrásokhoz a Szülőföld Alapból. A Kárpát-medence fejlesztési szakembereinek nem ez az első ilyen jellegű találkozásuk, legutóbb Esztergomban idén májusban ültek össze. /Hompoth Loránd: Térségfejlesztői gyakorlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

Az elmúlt napokban Csíkszeredában zajlottak a Kárpát-medence fejlesztési fórumának munkálatai, melyen részt vett Törzsök Erika, a magyar kormány Miniszterelnöki Hivatalának Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főigazgatója is. Törzsök Erika az újságírónak kifejtette: „egy nemzet sikerét a bizalom biztosítja. Mit látunk mostanában magunk körül? A bizalom teljes hiányát. Nem bízunk a politikusainkban, a vezetőinkben, s egymásban sem. A bizalom hiánya a nemzet vitalitásvesztéséhez, az emberek magábafordulásához vezetett, ezt láthatjuk a demográfiai adatokból és a gazdasági mutatókból egyaránt. A XX. század kudarcaiból okulva a XXI. század lehetőségeket kínálhat. Közösen kell válaszokat találni, hiszen ugyanazokkal az EU-csatlakozás által előidézett, megváltozott gazdasági viszonyokkal, szabályokkal kell szembenéznünk Romániában és Magyarországon egyaránt. A magyar kormány 2006-ban paradigmaváltás mellett döntött az ország határain kívül élő magyarságot illetően. Ha addig pusztán a romániai magyarságnak tekintették a román államban élő magyar anyanyelvűeket, 2006-tól ez megváltozott. Az új alapelvek szerint egy kisebbséget nem számbelisége alapján, hanem önszervezkedési, politikai megnyilvánulásai alapján lehet megítélni. Amennyiben a romániai magyarság folyamatosan jelen van a román politikai életben, parlamenti és önkormányzati képviselői vannak, úgy kell tekinteni, mint erdélyi magyar társadalmat. ” Az erdélyi társadalommal közösen kell megtalálni az utakat, szorosan együttműködnek az Unió területi forrásainak hasznosításában. Fontosak a közös határ menti kataszterek, továbbá az infrastrukturális fejlesztés összehangolására. A román és magyar sínpályák és országutak találkozzanak. A határ két oldalán élő bihariaknak közösen kell meghatározni a régió céljait, attól függetlenül, hogy Bihor vagy Hajdú-Bihar megyében élnek. A Törzsök Erika által vezetett hivatal technikákat, eszközöket kínál egyes települések számára, ahová nemzetközi forrásból nagyobb összegeket kívánnak lehívni fejlesztési célokból, esetenként elérhetővé tenni számukra indítóforrást a Szülőföld Alapból. A települések fejlesztéséről van szó, „nem egyes politikai klientúrák érdekeiről”. Szerinte „belharcok és betarthatatlan, rövidlátó ígérgetések jellemzik politikusainkat, és sajnos ez így van talán már az 1200-as tatárjárás óta a térségben. Ez a politikai mentalitás honosodott meg, nem az Egyesült Államokra jellemző különböző etnikumok közötti bizalmi légkör”. A megoldás Törzsök szerint „a bizalom megteremtése” és a „szívós munka”. „Nem munkanélküli főiskolásokat kell képezni, hanem kiváló tudású szakmunkásokat”. „A jövőt csak a nyitás biztosíthatja a fejlett Európa, annak tőkeerős cégei irányában. Az elszigetelődési politika a régió gettósodását vonja maga után”. „A befelé fordulás, köldöknézés veszélye, hogy a XXI. század egyre inkább elhalad a székelyek mellett. Például a brassói minta lehet a Székelyföld gazdasági felvirágoztatás sikerének kulcsa. ” /Hompoth Loránd: A köldöknézés csak elszigetelődéshez vezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át november 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Cseke Attila, a román kormánya főtitkárságának államtitkára és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az Országházban. A Sólyom László köztársasági elnök által – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztése alapján – átadott kitüntetéseket Cseke Attila és Kelemen Hunor a romániai magyar közösség közképviseletéért és a magyar–román kapcsolatok sokoldalú fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, Márton Árpád a romániai magyarság politikai és közképviseleti érdekvédelméért, a magyar közösség parlamenti képviseletét, valamint kulturális és oktatási lehetőségeit szabályozó romániai törvények kidolgozásában végzett tevékenységéért vehette át. Az átadó ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Irene Comaroschi, magyarországi román nagykövet és Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében megemlítette, hogy a kitüntetett személyek a romániai magyar politikusgeneráció olyan fiatalabb korosztályához tartoznak, akik számára már az a természetes, hogy kisebbségi viszonyok között élnek, egyszerre érezték, érzik magukat magyarnak és románnak is. „A ti vállatokon a kettős identitásnak ez a nehéz és bonyolult terhe nyugszik” – vélekedett Gyurcsány Ferenc. /Kánya Gyöngyvér: Kitüntetések erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Házi olvasmányokkal, szótárakkal és más kötetekkel gazdagodott 113 vajdasági, magyarul is oktató általános iskola könyvtára a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága könyvtár-támogatási programjának első lépéseként. A 113 iskola közül 87-ben folyik teljes egészében magyar nyelven az oktatás, a többiben lehetőség van a magyar nyelv oktatására vagy az anyanyelvápolásra. A könyveket november 11-én Szabadkán adták át a Magyar Házban. Gémesi Ferenc szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy az oktatási intézmények építése mellett fontos a pedagógusok szakmai munkájának a támogatása is. A most átadott könyveket az 5-8. osztályos korosztály számára állították össze vajdasági oktatási szakemberek segítségével. /Tankönyvcsomagok a vajdasági magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

A határokon átívelő fejlesztések eredményeként ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában a történelmi Bánát térsége, amely jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország területén helyezkedik el – mondta az MTI-nek Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánát térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést. A Miniszterelnöki Hivatal és a romániai Zsombolya város tanácsa közösen szervezte a tanácskozást a térség településeinek polgármesterei, megyei és tartományi politikusai részvételével. /A Bánát felértékelődik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ „Nem a régiókat kell etnicizálni, ahogyan az eddig történt, hanem az itt élő etnikumokat regionalizálni, helyreállítani a hagyományos bánsági identitástudatot” – mondta Törzsök Erika, aki a határ menti térségek együttgondolkodásában, szellemi potenciáljának kiaknázásában látja a régió jövőjét. /Pataki Zoltán: Történelmi Bánság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

Normatív, kiszámítható finanszírozásról szóló támogatási szerződést kötött november 19-án a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), valamint a Partiumi Katolikus Egyetem (PKE). Az aláírók szerint a mostani tanévre, működési célokra 1,42 milliárd forintot kap a magyar költségvetésből a két magánegyetem, amelynek már magyarországi hallgatói is vannak. A Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke által aláírt megállapodás hosszú távon teremthet kiszámítható körülményeket az erdélyi magyar magánegyetemek számára – ebben egyetértettek az aláírásnál jelen lévők, Gémesi és Kató mellett Szilágyi Györgyi, a PKE rektor-helyettese, valamint Dávid László, az EMTE rektora. Kató Béla elmondta, hogy a Magyarországtól kapott összeg mellé 300 millió forint önrészt kell összegyűjteniük. Ezt a pénzt például a tandíjakból, egyszázalékos támogatásokból és román–-magyar vegyesvállalatok, erdélyi cégek hozzájárulásaiból szeretnék előteremteni. A csaknem egyéves előkészítés és tárgyalás eredményeként létrejött megállapodással a minőségi oktatás támogatása is célja a magyar kormánynak – mondta Gémesi Ferenc. A munkaerő-piaci helyzetre való tekintettel három nagy csoportba (kiemelten támogatott, támogatott és kevésbé támogatott) sorolták be az egyetemi szakokat. Dávid László, a Sapientia rektora az aláírás előtt újságíróknak elmondta, hogy amikor az európai uniós „bolognai oktatási rendszerre való áttérés megkérdőjelezi a minőségi oktatást, fontos, hogy kiszámítható rendszerben tudjunk dolgozni”. Szerinte a „Sapientia akkor lehet sikeres, ha hosszú távú, kiszámítható támogatást kap”. Kató Béla az állami egyetemekhez képest a Sapientia egyértelmű önállóságát hangsúlyozta, mert „így egy közösség gyorsan reagálhat a kihívásokra”. Egyelőre csak néhány hallgatójuk van az anyaországból, de már ez is egyfajta tendencia – mondta –, amely az egyetem akkreditációjának elfogadása után felgyorsulhat. /Budapesten aláírták az EMTE és a PKE támogatási szerződését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ A Magyarországról jövő támogatás azonban csak a szűkös fennmaradásra elég – romániai támogatásra pedig kevés remény van. 2006–2007-ben az EMTE egy meghatározott összeget – 200 millió forintot – kapott működésének és fejlesztésének finanszírozására, most három, új típusú normatívát határoztak meg számára. A három normatíva: a képzési a tandíjmentes hallgatói létszámra épül, a tudományos a főállású oktatókra és tudományos teljesítményükre, a hallgatói pedig ösztöndíjaikat, államvizsgadíjaikat, a hallgatói önkormányzat támogatását fedező normatíva. Az új finanszírozási rendszer, az eddigiektől eltérően, az egyes szakok teljesítményét például lemorzsolódási, elhelyezkedési arányokat is figyelembe véve három kategóriába sorolja, így létrejöttek kiemelten támogatott, támogatott és feltételesen támogatott szakok. A megállapodásban az egyetemek többek között vállalják, hogy évről évre növelni fogják a saját anyagi hozzájárulásukat. Szilágyi Györgyi, a PKE rektora beszámolt arról, hogy az egyetem alig egy hónapja akkreditációt kapott, ami a román állami finanszírozás feltétele, de véleménye szerint támogatásra mégsem számíthatnak. Hasonló a helyzet az EMTE esetében is, bár ők még az intézményi akkreditációt nem kapták meg. Dávid László, az EMTE rektora szerint a gond az, hogy eddig még egyetlenegy magánegyetem sem kapott támogatást a román államtól. A rektor, hogy az egyetem olyan szűkös keretből működik, amely csak az oktatás fenntartását biztosítja, a MeH-től kapott eddigi összeg pedig a tavalyi szintet fenntartó működésre elég. /Kánya Gyöngyvér Sapientia: új rendszer, kis pénz. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

A határokon átívelő fejlesztések eredményeként ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában a történelmi Bánság térsége, amely jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország területén helyezkedik el – jelentette ki november 19-én Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánság térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést. A Miniszterelnöki Hivatal és Zsombolya város tanácsa által közösen szervezett tanácskozáson kifejtették, az együttműködést elengedhetetlenné teszi a régi történelmi sérelmek meghaladása. Törzsök Erika és Szabó Péter, a magyar Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára beszámolt a régió stratégiai fejlesztésének lehetséges irányairól, az európai uniós támogatások hatékonyabb lehívásának lehetőségeiről. A tanácskozáson megállapították: egy földalap létrehozása révén meg lehetne akadályozni a termőföld áron aluli értékesítését. Nagy lehetőségeket rejt magában a háromoldalú magyar–román–szerb Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) megalakítása, akárcsak a Duna–Tisza–Körös–Maros eurorégió további működtetése. A régió romániai oldalán található települések gyors gazdasági növekedése, pályázati és beruházási sikerei mutatják, hogy a tőkevonzó képesség növelése elképzelhetetlen a hosszú távú, integrált stratégiai tervek kidolgozása és érvényesítése nélkül – nyilatkozta Törzsök Erika a tanácskozás után. Remélhető, hogy a sikeres határokon átívelő fejlesztések eredményeként a régió ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában, elsősorban az agrárinnováció vagy a megújuló energiaforrások felhasználásának területén – mondta Törzsök Erika. /A Bánságot felemelheti az együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

November elején mutatkozott be Csíksomlyón az a térségfejlesztési hálózat, amely Esztergomban négy pontban foglalta össze céljait: közös tudásbázis kialakítása, kölcsönös használata; szakmai hálózat létrehozása, ennek segítségével közös projektek megvalósítása; közös szakmai fórum működtetése (képzések, konferenciák, tapasztalatcsere stb.); internetes felület létrehozása. A munkálatokban részt vettek a sepsiszentgyörgyi Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet Kovászna és Brassó megyei referensei is több más háromszéki és Hargita megyei térségfejlesztő szakemberrel együtt. A kezdeményezést felkarolta a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai államtitkársága, amely a csíkszeredai műhelyben társrendezői szerepkörben is megjelenik. Törzsök Erika, a MeH főigazgatója a térségfejlesztési alapú nemzetpolitikáról tartott előadást. Szintén ő mutatta be az államtitkárság fejlesztéseként létrehozott www.regions.hu adatbázist. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, Bandi István és Bárdi Nándor a Kárpát-medencei magyar kutatási adatbázist és az erdélyi magyar adatbankot, Konkoly László, a somorjai Fórum Intézet részlegigazgatója pedig a szlovákiai magyar adatbankot mutatta be. Kolumbán Gábor, a Sapientia Egyetem adjunktusa a posztmodern térségfejlesztés címszó alatt újfajta módszertanról beszélt. A szakmai program részeként műhelymunkák keretében vitatták meg a jelenlévők a 2009. évi munkatervet. /Dénes Judit: Magyar térségfejlesztői műhely Csíksomlyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Az RMDSZ hosszú évek óta a legjobb választási eredményét érte el a parlamenti választásokon – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára. Szerinte ez visszaigazolása annak, hogy az RMDSZ aktív szerepet játszott a román-magyar viszony alakításában és Románia fejlesztésében. Tőkés László azon nyilatkozatára, amely szerint az RMDSZ „túlnyerte magát”, a szakállamtitkár úgy reagált: a mostani eredmény ugyanabban a sávban van, amelyben az RMDSZ a kilencvenes évek óta mozog, így nem lehet túlnyerésről beszélni. /Gémesi: Az RMDSZ eddigi legjobb eredményét érte el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Jövőre százmillió forinttal több lehet a pályázható összeg a Szülőföld Alap esetében, jelentette be Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 2-án Budapesten a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumán. Ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével a magyar kormány miniszterei találkoztak a határon túli közösségek vezetőivel a magyar– magyar kormányzati konzultáció keretében. A Regionális Egyeztető Fórumon az erdélyi magyarságot Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke képviselte. A konzultáció a környező országok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarság politikai helyzetéről, az elmúlt egy évről szóló beszámolók meghallgatásával kezdődött. A magyar kormány a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét, a megújult nemzetpolitika jegyében, a külhoni magyarsággal fenntartott kapcsolatok erősítése, valamint a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében 2006-ban hozta létre. A fórum célja, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben lehetőséget biztosítson a közvetlen egyeztetésre valamennyi határon túli közösség politikai képviselői és a magyar kormány tagjai között. A konzultáción szóba került az új, térségfejlesztés-elvű nemzetpolitika és az oktatáspolitika kérdésköre, utóbbi esetében a részt vevő felek abban állapodtak meg, hogy az egyes régiók elképzeléseit összesítve készülni fog egy nagy oktatási stratégia a Kárpát-medencében élő magyarság számára. A konzultáció után összeült a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma is, amely alapvetően ugyanazt a forráselosztást fogadta el, amely eddig is hatályban volt, egyetlen apró módosításra került sor: a romániai és szlovákiai magyarság képviselői felajánlottak egy kisebb összeget arra, hogy a szlovéniai keretet növeljék. – Kedvező üzenet, hogy nem szerepelt a „magyar kártya” a kampányban. Ráadásul ez volt az első olyan választás, amelybe nem avatkoztak be kívülről a magyarországi pártok – hangsúlyozta Szabó Vilmos. Bármilyen felállásban is alakul kormány Romániában, jó esély van arra, hogy megmaradjanak a jelenlegi jó magyar– román kapcsolatok – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. /Kánya Gyöngyvér: Többet fizet a Szülőföld Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Bár a kormány szigorúan tervezte a költségvetést, a határon túli magyarságot segítő Szülőföld Alap forrásai jövőre talán szolid mértékben növekedni is tudnak – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar-magyar kormányzati konzultáción december 2-án Budapesten. Gyurcsány Ferenc ezt komoly eredménynek nevezte ahhoz képest, hogy a legtöbb területen kemény feltételeket szabtak a költségvetési gazdálkodásban. A miniszterelnök a magyarság megmaradásában kulcskérdésnek tartja az oktatást, ezért– arra törekednek, hogy bővítsék az évi hatmilliárd forintos oktatási-nevelési támogatást. Több programot indítanak a szórvány területeken élő magyarok számára. Nem gondolom, hogy Magyarországról kell megmondani, hogy egy másik ország hogyan rendezze belső ügyeit. Nem szabad beavatkozni a belső viszonyokba. Mindig ehhez tartottam magam, a kormány ebben következetes volt – tette hozzá a kormányfő. /Nőhet a Szülőföld Alap támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

„Sajnálom, hogy az RMDSZ nem került kormányra, de remélem, hogy nem fordulhat elő az, ami nálunk. Bízom abban, hogy a kormányzó pártok legalább a jelenlegi status quót meg fogják tartani kisebbségügyi kérdésekben” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. „A nacionalisták hozzájárulásával ma Szlovákiában visszarendeződés zajlik a kisebbségi ügyekben” – jelentette ki az MKP elnöke. „Románia nemhogy a szlovákok helyzetébe juthat, de az elmúlt másfél-két év azt bizonyítják: abban a percben, amikor az RMDSZ nincs döntéshozási helyzetben, és már kormányon belül nem tudja megakadályozni a magyarság számára hátrányos törvénytervezeteket, akkor ez utóbbiak minden további nélkül érvényre jutnak” – érvelt korábban Asztalos Ferenc képviselő. „Nem kéne egy romániai magyar politikusnak ebben a helyzetben az ördögöt a falra festeni” – értékelte az RMDSZ kormányból történő kikerülését Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője, szerinte nem vonható párhuzam a romániai és a szlovákiai helyzet között. „Én más irányúnak látom a romániai politizálást, mint a szlovákiait. Bukarestnek nem érdeke, hogy etnikai feszültségeket generáljon” – vélekedett. Törzsök Erika szerint az elmúlt két évben mind az MKP, mind a magyar diplomácia, mind a szlovák kormánykoalíció nagyon rosszul politizált, és ez vezetett a jelenlegi feszült magyar–szlovák viszonyhoz. Törzsök hozzátette: a szlovák és a magyar társadalom együttesen utasítja el ezt a fajta politizálást. „Közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy ezek a feszültségek a társadalom szintjén, az etnikumközi viszonyokban nem érzékelhetők” – magyarázta. /Csáky drukkol az erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Jótékonysági bált tart február végén a bukaresti magyar nagykövetség, a cél a kolozsvári Sapientia Alapítvány által működtetett Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) támogatása. Közel negyedmillió forintot tartanak lehetségesnek összekalapozni a belépők árából, ami a tizede annak, amit a mostani tanévben az egyetemnek ki kell termelnie. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és az alapítvány megállapodott a normatív finanszírozásról. A tervek szerint 2011-ig a saját bevétel aránya eléri az egyetemi költségvetés 25 százalékát. Kató Béla református püspök-helyettes, kuratóriumi elnök, Dávid László rektor, illetve Gémesi Ferenc, a MEH nemzetpolitikai szakállamtitkára egyaránt optimistán nyilatkoztak a HVG-nek. Az Orbán-kormány idején alapított Sapientia Egyetem 2001. októberében indult. Az egyetem alapítói, az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről például érezhető volt némi bizalmatlanság az MSZP-s kormányzat iránt. Az utóbbi hangoztatta: adják a pénzt az egyetemre, de semmi beleszólásuk a felhasználásba. Az immár brüsszeli EP-képviselő Tőkés László püspök nevével fémjelzett nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet is magában foglaló oktatási rendszer 2000–2008 között összesen 15,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, az EMTE-n jelenleg 2007, a partiumi intézményben 852 hallgató tanul. Dávid László rektor elmondta, az időközben Romániában is bevezetett bolognai oktatási rendszer miatt kénytelenek voltak átnevezni néhány szakot – így lett például a vidékfejlesztés a szociológia része, a szociálpedagógia pedig pedagógia –, de a gyakorlatban nem indítottak párhuzamos képzést. A Sapientián egyelőre nem működik mester- és doktorképzés, vagyis az intézményi akkreditáció, ha sikerül is megszerezni, első körben BSc-szintű, vagyis főiskolai lehet (a partiumi akkreditációja viszont már megszületett). A 2007 végén kinevezett 12 tagú kuratóriumban legalább négyen társadalmi munkában vesznek részt: a MEH delegáltja, illetve a három magáncég képviselője. Az utóbbiak beválasztását a korábban az egyházak uralta testületbe nagy fegyverténynek értékeli az MSZP-vezette kormány. /Rádi Antónia: Átalakuló Erdélyi Sapientia Egyetem. = Heti Világgazdaság (Budapest), jan. 14./

Miközben térségünkben mindenki gazdasági válságról beszél, az elmúlt időszakban Románia és Magyarország közös európai uniós tagsága, akárcsak a térségfejlesztésen alapuló együttműködés olyan egészséges folyamatoknak kedvezett Romániában, amelyek mára szükségtelenné tették a „magyar kártya” kijátszását – mondta január 15-én Bukarestben Törzsök Erika. A Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó főosztályának főigazgatója a magyarországi nemzetpolitika fő elveiről tartott előadást a bukaresti magyar nagykövetségen. Törzsök Erika rámutatott, Romániában a gazdasági fejlődés már 2002 táján erőteljes lendületet vett, amikor a tőke „átugrotta” a Dél-Alföldet, és a szomszédos állam legfejlettebb északnyugati térségében, a Partiumban landolt, a későbbiekben pedig elérte Románia más körzeteit is. A gazdasági fejlődésnek kedvező társadalmi hatásai is voltak, hiszen az etnikai feszültségek egy társadalomban csökkennek, ha van elegendő munkahely, nőnek a jövedelmek, megvan a létbiztonság – mondta Törzsök Erika. Szerinte a román politikai erők többsége már nem törekszik a „magyar kártya” kijátszására. A gazdasági fejlődés a romániai magyarság helyzetében is általános javulással járt, ennek eredményeként ez a közösség ma már romániai magyar társadalomként van jelen – fűzte hozzá. A fejlődő térségekben működő önkormányzatokban románok és magyarok egyre inkább belátták: nem az adott régiót kell „etnicizálni”, hanem az etnikumokat kell „regionalizálni”. Ennek jegyében hajtott végre paradigmaváltást a magyar kormány is, amely a határon túli magyarság megsegítése érdekében a korábbi, pusztán támogatáson alapuló politikáról 2006-ban áttért a térségfejlesztési elvű együttműködés politikájára. A közös EU-tagság a térségfejlesztés szempontjából nagy lehetőségeket hordoz magában – mondta a főigazgató. Ezek közé sorolta az Európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC-k) létrehozását, amiről az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006-ban fogadott el rendeletet. /Szükségtelen “magyar kártya”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

A Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok támogatásának minőségi megújítását, a határon túli magyarság számára megpályázható Szülőföld Alap működésének modernizációját, illetve megpályázható összegének emelését, a külhoni magyarok fesztiváljának bővítését, valamint az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését jelölte meg a nemzetpolitika idei célkitűzéseinek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára január 20-án Budapesten. A szakállamtitkárság további tervei között a szórványban élő magyarság alapvető problémáinak régiónkénti meghatározása is szerepel. Gémesi Ferenc külön kiemelte a Kárpát-medencén kívüli, azaz a nyugati magyarság ügyét, velük a magyar kormány a rendszerváltás óta nem foglalkozott, pedig – mint mondta – komoly igény van arra, hogy a már nem Magyarországon születettek is megismerjék a magyar kultúrát. Az egész világot sújtó gazdasági válság nincs hatással az idei évben adandó támogatások összegére, az oktatás-nevelési támogatás összege és támogatottsági köre várhatóan a 2007/2008-as tanév szerint alakul. Így Románia 123 ezer tanulója és majdnem hatezer hallgatója több mint 2 milliárd 700 millió forintos támogatáshoz juthat. Nem változik a Nemzeti Jelentőségi Intézmények és Programok keretében támogatottak köre sem, Románia, csakúgy, mint az előző három évben, idén is összesen 386 millió forintot kap, amelyből 200 millió a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet illeti. Nagy Imre, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója a pályázati úton elnyerhető támogatások helyzetét ismertette, s mint kiderült, a tervek szerint az alap forrása idén 100 millió forinttal nőhet. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója a fejlesztéspolitika kapcsán az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését hangsúlyozta, mely az Európai Unió új területi együttműködési rendszerébe illeszkedő, a határok két oldalán fekvő önkormányzatok részvételével létrehozott sajátos intézmény. 2009-ben a magyar–román határon: Szatmárnémeti–Csenger–Nagyecsed, Nagykároly–Nyírbátor, valamint Nagyvárad–Debrecen térség között szeretnének kialakítani ilyen csoportosulásokat, mely főként a közút- és a vasúti hálózat fejlesztésével, és a határ két oldalán álló intézmények együttműködésével jár, így hozva létre a „Varratmentes Európát”. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Válságban sem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

A magyar költségvetésben évek óta nevesítve szerepel a csángómagyar közösség támogatása. 2007-től – olvasható a Kisebbség- és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárság közleményében – a csángó oktatási programot besorolták a hosszú távon támogatott „Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok” közé. Az elkülönített csángókeret 56,4 millió forint nagyságú lett, amely az oktatás mellett kulturális és tudományos tevékenységek anyagi hátterét is biztosítja. A keretet további támogatások egészítik ki a Miniszterelnökség fejezetből. A keretből 2008-ban 34 millió forintot fordítottak oktatásra, 6 milliót kollégiumok működtetésére és fejlesztésére, 5 milliót a pusztinai közösségi ház fenntartására, a fennmaradó összeget pedig kulturális rendezvények, könyvkiadás, valamint konferenciák támogatására. 2009-ben – a tavalyi nagyságrendnek megfelelően –biztosítják a támogatást. Ezen túlmenően jelentős támogatási tétel a moldvai csángók részére folyósított oktatási-nevelési támogatás, amely összege 2008-ban 1559 igényre 34. 921. 000 forint volt. A Hargita megyei gyímesi csángók iskolai keretek között, magyar nyelven tanulnak, erre 27. 619. 000 millió forint oktatási-nevelési támogatást biztosítottak. A Szülőföld Alap a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége részére 2008-ban 5. 250. 000 Ft támogatást nyújtott. /A Kisebbség- és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárság közleménye. = Nemzetolitika. gov. hu , febr. 20./

Nem terveznek változtatni a határon túli magyarok támogatásán – derült ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára vajdasági látogatásán. A szakállamtitkár a határon túli magyarok támogatásáról elmondta: ,,Azt szeretnénk, mindenképpen arra törekszünk, hogy azokat a területeket, amelyek meghatározóak a magyar közösségek szempontjából, ne érintsék a szükségszerű és kényszerű változások, amelyek a költségvetés egészét érintik.” /Nem terveznek változtatni a támogatáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Változatlanok maradnak a határon túli magyarok számára megítélt alapvető támogatási programok, ezek továbbra is prioritást élveznek – nyilatkozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki a Gyurcsány-kormánynak a külhoni magyarok támogatására vonatkozó aktuálpolitikai kérdéseiről beszélt kolozsvári látogatása alkalmával. Az alapvető programok (oktatás-támogatás, nemzeti intézmények, Szülőföld Alap), mint alappillérek, változatlanok maradnak. A szolidaritást, amit – nem pártpolitikai értelemben – kinyilvánítottak, és a kormány a határon túli magyar szervezetekkel kialakított, szeretnék a továbbiakban is fenntartani. A kormány vallja, hogy a politikai be nem avatkozás a követendő út a magyar–magyar párbeszédben. A szakállamtitkár szerint arra a kérdésre, hogy mit keres a fejlesztéspolitika a nemzetpolitikában, a válasz: amikor a nemzeti források egyre szűkösebbek, akkor többletforrásként csak a 2013-ig megállapított uniós támogatásokban bízhatnak. Meg lehet találni azokat a terveket, amelyeket magyarok lakta vidékek önkormányzatai románokkal, szerbekkel meg másokkal közösen tudnak kivitelezni életszínvonaluk emelése érdekében, akkor ezek bizonyos értelemben nemzeti projektekké válnak – vélekedett Gémesi Ferenc. A Szabadság kérdésére, hogy a gazdasági világválság esetleges drámai fordulatának hatására fog-e változni a magyar kormány részéről a támogatási szándék, Gémesi Ferenc úgy vélekedett: a politikai szándék nem változik. /Ö. I. B.: Pártpolitikától mentes támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Kárpát-medencei Szórvány Tanács március 16-án ülésezett. Az ülésen Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár és a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya illetékeseinek részvételével a Szórvány Tanács megtárgyalta a régiók képviselői által előzetesen benyújtott szakmai javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és meghatározta a Kárpát-medencei Szórvány Tanács 2009. évi programját. Döntöttek több kiemelt projekt támogatásáról, mint például a szamosújvári és válaszúti szórványkollégiumok működtetése, a felőri régiós magyar oktatási központ munkálatainak befejezése, a csángó oktatási programok továbbfejlesztése, illetve a técsői Magyar Református Líceum bővítése. /Ülésezett a Szórvány Tanács.= Nemzetpolitika.gov.hu, márc. 16./ A Szórvány Tanács március 16-án Budapesten kezdeményezte, hogy a 2009-ben kezdődő „Szórvány-év” szimbolikus programjaként a ceausescui falurombolás mementójának számító Bözödújfalun emlékhelyet alakítsanak ki, megvalósításához a helyi szereplők, civil szervezetek közreműködését kérik. /Emlékhely lesz Bözödújfalun.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

„Gyümölcsöző együttműködés és forrásteremtés” címmel szervezett március 24-én térségi fórumot Zsombolyán a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a helyi polgármesteri hivatal. A román-magyar-szerb hármas-határ térség 30 településéről érkeztek polgármesterek és önkormányzati képviselők. Dr. Törzsök Erika miniszterelnöki hivatali főigazgató arról beszélt, hogy az együttgondolkodás, a szellemi tőke kiaknázása kivezetheti jelenlegi periférikus helyzetéből a hármas-határ térségét. Erre kiváló lehetőséget nyújt az új típusú együttműködési forma, egy Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozása. Majoros András és Hegedűs Dániel EÖKIK /Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány/ előadók bemutatták a hármas-határ térségében létrehozandó együttműködés előnyeit, valamint jogi bejegyzésének lehetőségeit. – A Miniszterelnöki Hivatal szolgáltatói szerepet igyekszik betölteni, nyilatkozta dr.Törzsök Erika. /Pataki Zoltán: Új típusú együttműködés a hármas-határ térségében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./ Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője szintén Törzsök Erika.

Vetési László erdélyi református lelkészt választották a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) március 25-én megalakult szórványügyi munkacsoportja elnökévé. A KMKF újonnan létrejött munkacsoportja 2010 szeptemberére dolgoz ki stratégiai tervet a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyar közösségek szórványosodásának mérséklésére. Vetési László elmondta, hogy az általa vezetett munkacsoport elsősorban stratégiai tervezéssel és a szakmai munka előkészítésével foglalkozik majd. Vetési László Kolozsváron lelkész, az erdélyi református egyházkerület szórványügyi előadójaként foglalkozik az Erdélyben szórványban élő magyarsággal. Vetési megválasztásával nemcsak a KMKF, hanem a Miniszterelnöki Hivatal által tavaly létrehozott Szórvány Tanácsnak is tagja. Mint mondta, „a kettő nem zárja ki egymást”, mert míg a munkacsoport főleg szakmai előkészítéssel foglalkozik, addig a Szórvány Tanács inkább tanácsadó háttérintézménynek tekinthető, amely például javaslatot tett arra, hogy a határon túli magyarok 2009-es támogatásában melyek a kiemelten fontos feladatok. A KMKF munkájában részt vevő Németh Zsolt (Fidesz) és Gedei József (MSZP) egyetértően elmondták, hogy a szórvány munkacsoport megalakulásához nagyban hozzájárult a Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke kezdeményezésére és a közreműködésével megtartott első, a magyar szórványokkal foglalkozó konferencia, amelyet 2008-ban rendeztek meg a szlovákiai Alsóbodokon (Dolné Obdokovce). /Vetési László a KMKF szórványfelelőse. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Egyelőre változatlan „felállásban” és változatlan programokkal folytatja a munkát a Bajnai-kormányban a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság, közölte Gémesi Ferenc államtitkár. A szakállamtitkár mandátuma Gyurcsány Ferenc volt kormányfő megbízatásával egy időben lejárt, jelenleg ügyvezetőként dolgozik az intézmény élén. „Még zajlik az államtitkárok kinevezése, így nem tudnám megmondani, megerősítenek-e korábbi tisztségemben” – tette hozzá Gémesi. Eddig egyetlen változás történt: az intézmény a Miniszterelnöki Hivataltól a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe került át. A költségvetés kapcsán Gémesi kifejtette, nem cél, hogy a határon túli magyarság jobban megszenvedje azt a helyzetet, ami jelenleg Magyarországon a gazdaságot jellemzi. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Gémesiékhez még nem nyúltak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára kijelentette, hogy a magyar kormánynak az elmúlt három évben sikerült működőképessé és átláthatóvá tennie a határon túli magyar közösségek új támogatási rendszerét, és ezzel párhuzamosan olyan térségfejlesztési és regionális együttműködési programok indultak, amelyekből a Magyarország határain kívül élő magyarok is sokat nyerhetnek. Gémesi kijelentette: „nem az odamondogatós nacionalizmust kívántuk tovább éltetni, hanem felelős, patrióta politikát akartunk”. A sérelmi politika eredménytelen volt. Remélték, mondta Gémesi, hogy a szomszédos országok uniós csatlakozása egyfajta politikai kultúrabeli változást is elhoz, azonban a vártnál lassúbb folyamatról van szó. Gémesi szerint a nyelvi-kulturális szempontból meghatározó intézmények, programok, ügyek aránylag több pénzt kaptak, mint korábban. Az államtitkár rámutatott: minden olyan ügyben, amely a külhoni magyarságot érinti, „konzultálunk a közösség legitim, választott képviselőivel, világosan elválasztva a konzultációt, az egyeztetést és a jogi-politikai felelősségre épülő döntést, amely utóbbit a mindenkori kormánynak kell meghoznia. ” Nem avatkoztak be politikai alapon egy-egy közösség életébe, nem hoznak létre alternatív politikai szervezeteket. Gémesi hosszan magyarázta intézkedéseik helyességét. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója kérdés formájában kifejtette bírálatát: „Bizonyos fokig önálló határon túli politikát folytat a Magyar Köztársaság elnöke, másfajta politikát folytat az Országgyűlés elnöke, másmilyent a parlament külügyi bizottsága, de más-más a kormány és persze az ellenzék határon túli politikája. ” Gémesi sajnálja, hogy „a többszereplőség egyben indokolatlan többszólamúságot is jelent”, de azt is, hogy az ellenzéki oldalról nem hallatszik értelmes kritika vagy koncepció. /Tibori Szabó Zoltán: Felelős, patrióta politikában hiszünk, azt építjük. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./