Idén tizenhetedik alkalommal tartják a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Tusványos a Kárpát-medence legmegalapozottabb, a társadalmi rétegződéseket is megjelenítő politikai-közösségi rendezvénye, állapította meg Sylvester Lajos. Tizenhét év alatt a magyar–magyar kapcsolatokban, a magyar kormányzat és a határon túli magyarság viszonyrendszerében nem volt annyi probléma, mint most. Magyarországon veszélybe sodorják a civil szerveződéseket, az alapítványokat és egyesületeket, Gyurcsány Ferenc megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, a magyar nemzetpolitika legrangosabb egyeztetési fórumát, mert két évvel ezelőtt tizenhárom Kárpát-medencei magyar legitim szervezet nem a miniszterelnök vazallusaként viselkedett. Megszűnt továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatala, lefokozták, és a miniszterelnöki hivatalba tagolták be azt a magyar kormányzati intézményt, amely a bonyolult határon túli ügyek kezelésére – az idők során észlelt hibáival együtt – képes volt. Az idei tusványosi rendezvénynek tehát a magyar–magyar párbeszédben fontosabb szerepet kell betöltenie, mint valaha. Egyféle mini-Máértként kell működnie. A kormányzati rosszakarat ellensúlyozása felértékeli a civil szféra szerepét, a népi diplomáciát megjelenítő közösségeket, a személyes és testvértelepülési kapcsolatok rendszerét. A magyarság számára is átjárhatóvá kell tenni a Kárpát-medence egészét. Az idei tusványosi program rendkívül gazdag. Együtt lehet Orbán Viktor, Duray Miklós, Markó Béla és Tőkés László. A rendezvény hagyományosan nyitott az országok, nemzetek közötti párbeszédre is. Adrian Severin, Németh Zsolt, Schöpflin György, Vasile Dancu, Bogdan Olteanu, Gál Kinga és Eckstein-Kovács Péter közös fellépése a Magyarország és Románia viszonya az EU-ban témakör kapcsán a példa erre. /Sylvester Lajos: Mini-Máért Tusnádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Kolozsváron tanácskoztak július 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) további sorsáról – tájékoztatta a sajtót július 19-én Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A megbeszélésre a régi-új magyar kormány egyes tervezett intézkedései adtak okot. Tőkés László utalt a budapesti Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott szakállamtitkárának, Gémesi Ferencnek a nyilatkozatára, amely szerint a romániai magán-felsőoktatást továbbra is támogatják, de átvilágítják a Sapientia gazdálkodását, és csak a versenyképes szakok fejlesztését tartják kívánatosnak, ahol nem „diplomás munkanélkülieket” képeznek. Az egyházfők közös levélben fordultak a Sapientia kuratóriumához, ebben az eddigi támogatás fenntartását szorgalmazták. Tőkés püspök emlékeztetett rá, hogy a nagyváradi PKE volt 1989 után az első magyar egyházi magánegyetem, eddig 700 diplomást adott, küszöbön áll a szakmai testület által már két éve jóváhagyott három szak (vallástanári, szociális munkás és német nyelv) törvény általi akkreditálása, amelyet az intézmény akkreditálása követ. Itt mindig kínos pontossággal elszámoltak a kapott összegekkel, mindezek alapján kiérdemlik a további támogatást – fejtette ki a püspök. /(M. Zs.): A PKE megérdemli a további támogatást. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./ Nem tudjuk, mit takarhatnak azok a magyar kormánykörökből fölröppent, homályos megfogalmazások, amelyek a romániai magyar magánegyetemek további sorsával kapcsolatosak – szögezte le Tőkés László püspök július 19-én Nagyváradon. A történelmi egyházak püspökei levelet küldtek a Sapientia kuratóriumának, amely az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatását is felügyeli, amelyben felkérték, támogassa továbbra is a két felsőoktatási intézményt, emellett elismerésüket fejezték ki az eddig elért eredményekért. A püspök rámutatott, a Partiumi Egyetemnek sikerült lefednie egy hiányszakmát, itt indult be először a szociálismunkás-képzés. Emellett jelentős a hozzájárulásuk a tanító- és a zenetanárképzéshez is. Tőkés László reméli, hogy a magyar kormány nem lehetetleníti el az első romániai magyar magánegyetemet. A PKE akkreditációjának helyzetéről elmondta, ősszel várhatóan a parlament is megszavazza az akkreditációs tanács által már jóváhagyott három szak elismerését, és hamarosan várható a zenepedagógia és a menedzsment szak véglegesítése is. Az egyetemen idén összesen 150 hallgató végzett, közülük 87-en jelentkeztek vizsgára, ebből 86-an sikeresen államvizsgáztak. /Balogh Levente: Tőkés: a Partiumi Keresztény Egyetem nem termel munkanélkülieket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Az erdélyi civil szervezetek többsége attól fél, hogy ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülőföld Alaphoz helyezik át, ez a megpályázható összeg csökkenésével jár. A magyar kormány illetékesei egy nappal az után jelentették be a közalapítványi támogatási rendszer megszüntetését, hogy a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (Maciszesz) nyílt levélben kérte a magyar állam vezetőit, ne csökkentsék a határon túlra irányuló támogatásokat. Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes szakállamtitkára több interjúban is elmondta, a Szülőföld Alap 2007-től venné át teljesen a határon túli pénzek kezelését. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok végeznék, s ez – Gémesi értelmezése szerint – kizárná a politikai befolyásolás lehetőségét. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének képviseletében Bodó Barna, Somai József – a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke – és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a fontosabb kérdéseket és javaslatokat tartalmazó dokumentumot juttattak el a magyar köztársasági elnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, a kormányfőhöz és a magyarországi pártok vezetőihez. Ebben konzultációt sürgettek a támogatási rendszer reformja kapcsán. Személyesen is kifejtették Szili Katalin házelnöknek: nem értenek egyet azzal, hogy a politika határozza meg a határon túli pénzek elosztásának a prioritásait. „Magyarországon ma már természetes, hogy a civileknek szánt támogatásokról a civil szféra képviselői döntenek. Ezt az elvet kell érvényesíteni a határon túlra irányuló támogatások esetében is” – nyilatkozta Bodó Barna. „A Szülőföld Alap állami intézmény része, és teljes egészében a politikum hatása alatt áll. A jobb ellenőrizhetőség pusztán álindok, mivel egy közalapítvány működése ugyanúgy ellenőrizhető mint egy állami intézményé” – fejtette ki Somai József. – „A Szülőföld Alap működésében eddig is érezhető volt a politikai hatás, ami minden bizonnyal a továbbiakban is megmarad” – tette hozzá. Úgy vélte, az átszervezés következtében a civil szféra 70–80 százalékát kitevő kisebb szervezetek kerülnek veszélybe. „Ha ez a réteg meggyengül, az egész közösség gyengül, hiszen a civil társadalom az itthon maradás és az itthon érvényesülés alapja” – vélekedett. Somai fontos kérdésnek tekintette, hogy ki és miként jelöli a szakkollégiumok tagjait. Eddig ugyanis a határon túli szervezeteknek nem volt beleszólásuk a Szülőföld Alap kollégiumi tagjainak a jelölésébe. Gémesi Ferenc államtitkár arra a kérdésre, hogy korábban ígérték, konzultációkon egyeztetik ezeket a célokat a határon túli közösségek képviselőivel, Gémesi válasza: A miniszterelnök úr júliusban valamennyi jelentős határon túli szervezet vezetőivel lefolytatta a konzultációt. E konzultációk keretében kialakult a rendszer,. Az erdélyi magyar civil szféra képviselői viszont úgy gondolják, hogy a civil pénzekről a civileknek kellene dönteniük. Gémesi: az a pénz, amit a magyar adófizetők a költségvetésbe beadnak, és amit a határon túli magyarok támogatására fordítanak, a magyar identitás megőrzésére szolgál. Gyurcsány miniszterelnök ígérte, tájékoztatja a magyar szervezetek vezetőit arról, hogy milyen álláspont alakult ki a konzultációk során. /Gazda Árpád, Kelemen Tamás: Félnek a „szülőföldalaposítástól” – Részt vennének a magyarországi támogatások elosztásában az erdélyi civil szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Gyurcsány Ferenc magyar-magyar kormányzati konzultációra cseréli a MÁÉRT-et. Magyar-magyar kormányzati konzultáció, nemzeti jelentőségű intézmények és programok meghatározása, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek az Országgyűlésben évente történő felszólalása, a világ magyarsága kulturális fesztiváljának megrendezése: így foglalható össze tömören a magyar kormány új, nemzetpolitikai koncepciója, amelyet a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultáció-sorozat nyomán dolgoztak ki. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentum leszögezi: a Gyurcsány-kormány meg kívánja újítani a magyar-magyar kapcsolatokat, az anyaország és a határon túli magyar közösségek viszonyát, ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. „A magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolata a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul. A magyar-magyar együttműködés alapvetése a be nem avatkozás politikája gyakorlati alkalmazásának kötelező érvényű igénye a határon inneni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt” – tartalmazza Gyurcsány Ferenc nemzetkoncepciója. A dokumentum szerint a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett sokkal jobban kell koncentrálni a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás gazdasági-szociális feltételeire. A jelenlegi kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a szakmai tevékenység ellátása pedig a szaktárcáknál zajlik. Emellett létrejön egy, a kormány és a magyar közösségek közötti megállapodások végrehajtását ellenőrző szakértői szintű „monitoring mechanizmus”, amely havonta beszámol az elvégzett feladatokról. Azt tervezik, hogy a már meglévő grémiumok – például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – mellett létrehozzák a budapesti kormány, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar-magyar Kormányzati Konzultációt (a Magyar Állandó Értekezlet egyféle utódját), amely alapvető fontosságú kérdésekben hivatott egyeztetni. Ezen túlmenően a miniszterelnök évente legalább két alkalommal külön is konzultál nemzetpolitikai kérdésekben az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége vezetőivel. Gyurcsány támogatja, hogy a KMKF által megvitatni javasolt nemzetpolitikai kérdések kerüljenek az Országgyűlés illetékes bizottságai elé, illetve hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői évente egyszer az Országgyűlés plénuma előtt szólhassanak fel az adott közösségek helyzetének alakulásáról. „Új elemként, a magyar kultúra egységének demonstrálására 2007-től kétévente – a választási éveket kikerülve – megrendezésre kerülne a világ magyarságának kulturális fesztiválja, amelynek finanszírozását a kormány külön forrásból vállalja” – tartalmazza a határon túli szervezetekhez eljuttatott anyag. A Gyurcsány-kabinet együttműködések rendszerévé, fejlesztéspolitikává kívánja átalakítani a jelenlegi támogató-segélyező elvet, például azáltal, hogy a politika ne uralhassa a támogatásokat, ezért konkrét döntéseket a továbbiakban „felelős magyarországi tisztségviselők, grémiumok” hoznak, amelyek „felesleges, célszerűtlen projekteket a magyar szokásjog alapján sem támogatnak.” Az új koncepció egyébként a nemzeti jelentőségű intézmények, programok meghatározását javasolja a külhoni magyar közösségek képviselőinek, amelyek hosszú távú, kiszámítható finanszírozását vállalja a magyar kormány. Ezen intézmények, programok tervezett listájának erdélyi „érdekeltségei” között a felső- és szórványoktatás, valamint kolozsvári tanári lakások és kollégiumok építése – két-három éves kötelezettség szintjén – szerepel. /Rostás Szabolcs: Be nem avatkozó nemzetpolitika. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

Az Illyés Közalapítvány pártpolitikai kuratóriumával ellentétben a Szülőföld Alapnál különböző, egymástól elválasztott szintek biztosítanák a határon túliaknak szánt támogatások politikamentességét – mondta Gémesi Ferenc, a MEH határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára. Gémesi Ferenc szerint a tervezett Magyar–Magyar Kormányzati Konzultáció nem lépne a Magyar Állandó Értekezlet helyébe. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök konzultált a határon túli vezetőkkel. Gémesi Ferenc elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) sorsáról „sajnos gyakran több szó esik, mint a tartalomról. Kissé anakronisztikussá vált, ami a HTMH körül kialakult. Az intézmény 1992-es megalakulása óta alapvetően változtak meg az események, és most nemcsak a térségről, hanem a hazai közigazgatásról is beszélek. Ez utóbbi most is nagyon jelentős átalakuláson megy keresztül. Ha tehát nem nyúlunk hozzá a HTMH-hoz, elvész a hatékonysága. Azzal, hogy a MEH-be került, nyilvánvalóan csökkenteni kellett a létszámot, a feladatok pedig visszakerülnek a szaktárcákhoz – ez elsősorban az oktatási és kulturális minisztériumot érinti.” A Magyar Hírlap munkatársának megjegyzésére, hogy a rendelet szerint a HTMH július elsejével olvadt volna be a MEH-be, ennek ellenére még mindig működik a hivatal, Gémesi kifejtette: „Július elsejével a MEH lett a HTMH felügyeleti szerve. A teljes körű integráció azonban hosszadalmasabb, többlépcsős feladat, és december 31-ig kell végrehajtani. Ennek elsősorban költségvetési megfontolásai vannak, így tartani tudjuk a dátumokat, és nem kell belenyúlnunk a már futó projektekbe. A MEH-ben alapvetően hármas szervezeti felépítést alakítanánk ki a HTMH-nak: külön részleg foglalkozna a koordinációval, a stratégiával, és a terepmunkával, valamint a támogatáspolitikával. Ez az átalakításnál világossá teszi, ki hova fog kerülni, mivel fog foglalkozni.” A HTMH épületének sorsával még nem foglalkoztak. Gémesi szeretné, ha olyan szakemberekből állna a HTMH, akik eddig különböző szaktárcáknál foglalkoztak a határon túli magyar ügyekkel. A Magyar Hírlap jelezte, a határon túli vezetők, értelmiségiek többször aggodalmunknak adtak hangot, hogy túlságosan átpolitizált lesz a pénzek elosztása, ha a feladat teljes egészében a Szülőföld Alaphoz kerül. Gémesi erre úgy reagált, hogy a Szülőföld Alapban – azon túlmenően, hogy a miniszterelnök nevez ki tagokat a tanácsba, a miniszter pedig a kollégiumba – nincsenek pártpolitikusok. A támogatási rendszernek pedig három szintje lenne: egy politikai, amely meghozza a stratégiai döntéseket, egy szakmai döntéshozói és egy végrehajtói, amely a szerződéseket köti meg, végrehajtja a döntéseket. A cél, hogy ezek a szintek egymástól elválasztva kizárják a pártpolitikát. Listát készítenek a nagy, nemzeti jelentőségű projektekről, mely a költségvetésben is megjelenne. Ide tartozna például az erdélyi magyar felsőoktatás, de nem feltétlenül csak a Sapientia Egyetem. Közéjük sorolnák a kárpátaljai magyar felsőoktatás intézményeit, a szórványtámogatásokat vagy a vajdasági kollégiumépítést is. A megújuló nemzetpolitikáról készített dokumentumban, melyet szétküldtek a határon túli magyar szervezeteknek, szerepel a Magyar–Magyar Konzultációs Fórum létrehozása, melyet a Krónika a Máért lehetséges utódjaként emlegetett, vetettet fel a Magyar Hírlap. Gémesi úgy reagált, hogy a magyar–magyar párbeszéd olyan sokrétűvé vált, hogy ennek egy hasonló fórumon is meg kell jelennie. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „világosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy megállapodásokat felmutatni képtelen Máértot nem hív össze” – hangsúlyozta Gémesi. Gémesi Ferenc 1972-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. A Külügyminisztériumba 1997-ben került, ahol a FÁK-országokért felelős referensként dolgozott, majd egy évvel később a közép- és kelet-európai országokat, valamint a regionális együttműködést és a konzuli szolgálatot felügyelő helyettes államtitkár titkárságának vezetője, 1999-től osztályvezető. 2000 és 2002 között Magyarország moszkvai nagykövetségének beosztott diplomatája, majd a külügy délkelet-európai országokkal foglalkozó főosztályának vezetője lett. 2004 májusától 2005 márciusáig a határon túli magyarok ügyeinek miniszteri biztosa, 2005 és 2006 között helyettes államtitkár. /Serdült Viktória: A cél kizárni a pártpolitikát a határon túli támogatásokból – „Magyar–Magyar Kormányzati Konzultáció nem lépne a Magyar Állandó Értekezlet helyébe...” = Magyar Hírlap, 2006. aug. 11./

Törzsök Erika a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója nyilatkozott a kormányzat támogatási elképzeléseiről. 2004. május elsejétől kezdődően – az európai integráció eredményeképpen – a magyarság nagy többsége ugyanazon gazdasági és politikai keretek közé került. A helyzetnek ez az alapvető megváltozása tette szükségessé az új nemzetpolitikát – nyilatkozva Törzsök Erika. Szerinte az elmúlt tizenhat évben a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatosan kialakult egy sajátos szóhasználat, „olyan hívószavakkal, mint Trianon, ősi szálláshelyek, élettér és mint a megakadt lemezjátszó, ismétlődött mindez, egy sérelmi politizálás jegyében ecsetelve a kisebbségek helyzetét.” A helyzet közben megváltozott, de a diskurzus megmaradt. A magyar kormány első számú feladata a mentális határok lebontása. Ehhez új intézményekre, új struktúrákra van szükség. Eddig ezekkel a kérdésekkel a Határon Túli Magyarok Hivatala foglalkozott. „Az új helyzetben célszerű, ha a kihívásokra adandó válaszokat szakmapolitikai kérdésekként kezeljük. Éppen ezért az oktatásnak az oktatáshoz, a kultúrának a kultúrához, a tudománynak a tudományhoz kell kerülnie”. A szomszédos országokban élő magyar közösségekkel kapcsolatos feladatok, illetve ezek elvi-politikai irányítása a Miniszterelnöki Hivatalon belülre kerül az úgynevezett kül- és nemzetpolitikai államtitkárságra. Az eddigi támogatások „egy világos, áttekinthető intézménybe kerülnek, a források nagyságrendje nem csökken, levezénylése viszont átláthatóbb, követhetőbb, világosabb lesz.” „A támogatáspolitika, amely értelmezésünkben az identitás megőrzését szolgáló intézmények normatív támogatását jelenti, úgy fog működni, hogy a Szülőföld Alap háromszintű intézményként tevékenykedik. A legfelsőbb szint a politikai, ahol a magyar kormány a szomszédos országok legitim politikai vezetőivel egyeztet a célok kapcsán. Miután a politikai szint egyezségre jut a célokat illetően, a következő szint, nevezzük szakmainak, e célokat minőségi kritériumok mentén rendezi. Törzsök szerint így megszűnik a kvázi pártfinanszírozás. A harmadik szint politikailag ugyancsak semleges mechanizmus, amely levezényli az adott területre a rendelkezésre álló forrásokat. A jövőben „világosan megfogalmazzuk, mit finanszírozunk Magyarországról, például a szomszédos országok magyar felsőoktatási intézményrendszerében, és mi az, amire – ha egy adott határon túli közösség ezen túl igényt tart – önerőből kell megoldania.” Ki kell alakítani a nemzeti jelentőségű intézményeket, melyek létrehozásában és működtetésében részt vállal a magyar állam illetve az adott közösség. Például a Sapientia Egyetem, a Sellye János Egyetem, a beregszászi főiskola, várhatóan az Ungvári Egyetem magyar kara, és a szórvány kollégiumok építése. „A támogatáspolitikán belül ugyanakkor az oktatás, a kultúra, az informatika területén pályázati úton finanszírozandó konkrét programok ugyanúgy lesznek, mint eddig. A fejlesztési stratégia közös térségfejlesztést, közös intézményfejlesztést, infrastruktúra- és gazdaságélénkítő programokat jelenít meg, illetve fog folytatni. Amíg az előző időszakban körülbelül évente mintegy 16 milliárd forint elosztása történt a környező országok magyarsága számára, a kisebbségpolitika fejlesztési stratégiával történő kiegészítése azt jelenti, hogy például csak az internetprogram keretében 100 milliárd forint áll rendelkezésre az utóbb említett programok vonatkozásában. Ennek első üteme feltehetőleg tartalmazni fogja azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az EU belső határainak az átjárhatóságát teszik lehetővé. Tucatszámra vannak ugyanis olyan vasúti és közúti helyek, amelyek az észak-déli integrációt néhány száz méter esetleg néhány kilométer megépítésével rendkívüli módon felgyorsíthatják.” Törzsök Erika is a MÁÉRT ellen van. A sérelmi politizálás helyett más típusú együttműködés szükséges. Törzsök Erika ismétli Gyurcsányt: a köztársasági elnök a szomszédos országokban élő magyar értelmiség képviselőivel kívánja tartani a kapcsolatot. A parlamentben a szomszédos országok magyar parlamenti képviselői cserélhetik ki elképzeléseiket. Arra kérdésre, hogy a szomszédos országok EU-felvétele után nem fenyeget egy olyan visszarendeződés, mint amilyen Szlovákiában folyik, Törzsök Erika nem fél, szerinte mindenkinek jól felfogott érdeke az együttműködést. A Népszava megkérdezte a pártok véleményét az új irányvonalról. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) senki sem helyezte hatályon kívül. Nem kell szembeállítani a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett rendszeres konzultációs fórumot a Máérttal. Az RMDSZ szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának jobb helye lesz a Miniszterelnöki Hivatalban, mint volt a Külügyminisztériumban. A politikus szerint ennél részletesebb véleményt majd akkor mondhatnak, miután az új HTMH már bemutatkozott. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke közölte: az MKP a következő elnökségi ülés után, szeptember elején fejti ki véleményét a magyar kormányfő új nemzetpolitikájáról. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: egyik legfőbb kifogásuk a Gyurcsány Ferenc által felvázolt koncepcióval szemben az, hogy nem hangsúlyozza a kárpátaljai magyarság rendkívül hátrányos helyzetét a többi, az Unióhoz már csatlakozott, illetőleg belátható időn belül csatlakozó ország magyar kisebbségéhez képest. Az új nemzetpolitika ezenkívül visszatérően hangsúlyozza a különböző határon túli projektek és intézmények „politikamentesítését”. Ezzel kapcsolatban a kisebbségi politikus közölte: remélik, ez nem azt jelenti, hogy a legitim szervezeteket ki akarják zárni ezekből. A KMKSZ fél, hogy a jelenleginél is jobban megkurtítják a Szövetséghez kötődő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola anyaországi támogatását. A lényeges kérdés Kovács Miklós szerint az, mit jelent majd a gyakorlatban a politikamentesség. A Vajdasági Magyar Szövetség üdvözli a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy a magyar-magyar kapcsolatok, illetve az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti viszony megújítását és erősítését szorgalmazza- olvasható a VMSZ közleményében. Az MSZP támogatja a kölcsönös felelősségen alapuló együttműködést, nyilatkozta Simon Gábor, az MSZP országos választmányi elnöke. /Az integráció új nemzetpolitikát tett szükségessé – Törzsök Erika a MEH főtanácsadója a kormányzat támogatási elképzeléseiről és a visszarendeződés veszélyeiről. = Népszava, aug. 22./

Felmentette a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét Gyurcsány Ferenc kormányfő. Komlós Attilának, aki idén év eleji kinevezése előtt a kormányfő külpolitikai tanácsadó testületének is tagja volt, Szilvásy György miniszter javaslatára augusztus 15-ével kellett megválnia posztjától. A HTMH a Külügyminisztérium felügyelete alól a választások után került a kancellária irányítása alá, ahol Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli. Azzal indokolták Komlós felmentését, hogy 2007. január 1-től a HTMH országos hatáskörű szervként megszűnik, teljesen integrálódik a Miniszterelnöki Hivatalba, ahol főosztályként működik tovább. A munkatársak egy részét elbocsátják, mások az új főosztályra kerülnek. A Népszabadság arra nem kapott választ, hogy Komlós felmentése egyben a távozását is jelenti-e avagy alacsonyabb beosztásban, főosztályvezetőként ő irányítja az új egységet is. /Csík Rita: Felmentették a HTMH elnökét. = Népszabadság, aug. 25./

Szeptember 8-án Budapesten, a parlamentben tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A találkozót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Szilvásy György magyar kancelláriaminiszter adott tájékoztatást a magyar kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről. A KMKF ülésén a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusok, illetve a magyar országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt. – Fontos, hogy elinduljon az érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot – mondta nyitó beszédében Szili Katalin. A találkozón megjelent Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke, Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Duray Miklós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Szlovákiának kell megtennie azokat a lépéseket, amelyek garantálják, hogy a magyarellenes incidensek ne ismétlődjenek – hangsúlyozta beszédében Göncz Kinga külügyminiszter. Markó Bélával egyetértve, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke és Surján László EP-képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai helyzet nem elszigetelt eset, a többi környező országban ugyancsak kialakulhat hasonló helyzet. A fórum egyik napirendi pontját képezte a határon túli tagok által készített jelentés a magyarság helyzetéről. A dokumentumban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség-Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelentése szerepel. Az RMDSZ 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetéről az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létező alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak egy hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerűen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetősége. Mint írják, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: kezdeményezésére Románia kormánya olyan kisebbségi törvénytervezet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magába foglalja. A KMKF résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a fórum nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Az ülést követően a fórumot összehívó Szili Katalin házelnök, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a legfontosabb kérdésként a magyar–magyar párbeszéd, illetve a MÁÉRT jövője és a határon túli magyarok támogatási rendszere vetődött fel annak nyomán, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a KMKF délelőtti ülésén közölte: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást sokszínű, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a MÁÉRT eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Bugár Béla kifejtette: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a MÁÉRT-ot. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Leszögezte: úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla, aki a sajtótájékoztatón megjegyezte: nem szeretné ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltűnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Utóbbival utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A parlamenti tanácskozás után Sólyom László köztársasági elnök fogadta és köszöntötte a fórum tagjait. /Magyar–magyar fórum Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Szili Katalin rámutatott, hogy a KMKF az elmúlt két évben számos nemzetpolitikai stratégiai kérdésben jutott egyetértésre. A nemzetpolitika intézményrendszerének átalakítását kifogásolta Duray Miklós, aki szerint a magyar kormány által elképzelt magyar-magyar kapcsolattartási rendszer nem biztosítana intézményes kereteket. Duray Miklós rámutatott, kiderült számára, hogy megszűnnének a közalapítványok, köztük például az Illyés Közalapítvány. „Gyakorlatilag minden megváltozik, így nem lesz Magyar Állandó Értekezlet sem” – hívta fel a figyelmet Duray, leszögezve, hogy „a KMFK nem helyettesítheti a Máért-ot”. Markó Béla úgy fogalmazott: a környező országokon, beleértve az RMDSZ romániai koalíciós partnereit is, egyfajta „integrációs önhittség, önelégültség” lett úrrá, úgy tekintik, hogy az Európai Unióval szembeni a kötelezettségeiket teljesítették. Ez az önhittség rendkívül veszélyes, ez az elkövetkezőkben a térségben súlyos problémává válhat – tette hozzá. Németh Zsolt szintén arra hívta fel a figyelmet: a Kárpát-medencei magyarságnak szembesülnie kell azzal, hogy véget ért az az együttműködési időszak, amikor az európai integráció reményében a határon túli magyarokat bevonták a „kirakatpolitikába”. Ebben az új helyzetben egységesen kell fellépni – tette hozzá a külügyi bizottság elnöke. /Lezajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

„Számunkra nagyon fontos, hogy nemzetpolitikai egyetértés alakuljon ki” – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, melyet negyedik alkalommal hívott össze az Országházba. Szerinte nemzetpolitikai szempontból „elég kritikus időszakot élünk meg, és éppen ezért a magyarság számára biztonságérzetet csak és kizárólag az adhat, hogyha van egyetértés és konszenzus”. Elárulta: a magyar kormány még ez évben tervezi egy magyar-magyar kormányzati konzultációs fórum összehívását. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla szerint a KMKF nem helyettesítheti ugyan a MÁÉRT-et, de „bizonyos funkcióit átveheti, ugyanis már az idei elképzelésekből látszik, hogy egy konkrétabb, esetleg közös megoldásokat is fölmutató fórummá válik”. Bugár Béla, a szlovákiai MKP elnöke közölte, hogy tudomása szerint a magyar kormány nem kívánja működtetni a MÁÉRT-tet, ehelyett egy „több fórumú” konzultációs rendszert javasolnak. Bugár hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a határon túli magyarok és a magyar kormány képviselőinek egyeztetésein „döntések születnének vagy csak ajánlások”. Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a szakállamtitkár által ismertetett – A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere című – dokumentum „nem számol a MÁÉRT-tel, minthogyha a kormány nem kívánna érdemi és egyenrangú párbeszédet folytatni a politikai pártokkal”. A Gémesi Ferenc szakállamtitkár által ismertetett reformtervezet alapján, a határon túliaknak szánt támogatásokat az eddigi közalapítványok megszüntetésével a Szülőföld Alapba összpontosítaná a kormány, és erre alapozva vetítik előre egy szélesebb egyeztető fórum létrejöttét. A kormány a kétoldalú magyar-magyar konzultációkra kívánja helyezni a hangsúlyt. Viszont ebben a „kétoldalú” körben csak az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége szerepel. Markó Béla kifejtette: „nem örül, hogy Illyés Gyula vagy Márton Áron neve eltűnik a magyar-magyar kapcsolatokból.” Az RMDSZ-elnök ezzel arra utalt, hogy a magyar kormány szándékai szerint több intézményt, alapítványt egyesítenek, összevonnak. Bugár Béla az Illyés Közalapítvány kérdésével kapcsolatban rámutatott, hogy mostanra kialakult egy olyan alkuratóriumi rendszer, amely nagyon keményen tudott működni. Bugár ajánlotta: gondolják még egyszer át a közalapítvány sorsát, „mert ami jól működött, azt továbbra is működtetni kellene.” A KMKF plenáris ülései közötti időszakban végzendő tevékenység érdekében négy albizottság létrehozását tervezik: gazdasági, oktatási és kulturális, alkotmányi és emberi jogi, valamint külügyi és Európa-ügyi albizottságot. Az albizottságok úgy fognak kialakulni, hogy a határon túli szervezetek, illetve az érintett magyar parlamenti állandó bizottságok egyaránt delegálnak képviselőket, és ezek az albizottságok közvetítik majd a parlamenti állandó bizottságok irányába azokat a jogszabály-alkotási problémákat, amelyeket megtárgyalnak. Németh Zsolt fideszes politikus, a külügyi bizottság elnöke elmondta, hogy a külügyi és a határon túli magyarok bizottsága, valamint a KMKF állandó bizottsága, amelynek a neve jelenleg operatív bizottság, együttes üléseket tartana rendszeresen. „Ez lehetne a KMKF gyakorlati működtetésének a csúcstalálkozók közötti időben az a szintje – mondta Németh Zsolt -, amely összefogná azt a munkát, ami egyébként az albizottságok szintjén zajlik.” /Guther M. Ilona: Visszafogott reakció a határon túli vezetők részéről a reformcsomagra. MÁÉRT helyett kormányzati konzultáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ A KMKF-en a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára közölte: átalakul a támogatási rendszer, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy az idei évre összehívandó kormányzati konzultáció tagjai között nem lehetnek ott a parlamenti pártok képviselői. „Ez visszaállamosítást jelent, és a Máért hibernálását” – hangoztatta a politikus, aki szerint a parlamenti pártok nélkül nem alakítható ki nemzeti konszenzus a határon túliakat érintő kérdésekben. A házigazda Szili Katalin házelnök szerint a mostani ülésen úgy határoztak, hogy a KMKF előkészítőbizottsága operatív bizottsággá alakul át, amely az évente egyszer megrendezett plenáris ülések között is folytatná a munkát, illetve négy albizottság: gazdasági, oktatási-kulturális, jogi-alkotmányos és integrációs-uniós is alakul. Ezt a döntést a magyarországi ellenzék is üdvözölte. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azonban közölte: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a Máértet. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Példaként említette, hogy tisztázni kell: ha egy konzultáción döntés születik, akkor az valóban döntésnek minősül, vagy csak javaslatnak. Bugár úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla RMDSZ-elnök is. A KMKF résztvevői előtt Sólyom László is beszédet mondott. Az államfő örömmel tapasztalta, hogy az újabb kormányzati és más politikai elképzelések több tekintetben összhangban vannak azokkal a szempontokkal, amelyeket március 15-én jelentett be a nemzetpolitika újragondolására. „A kormány a parlamenti pártok bevonása nélkül tárgyal a határon túli magyarok szervezeteivel” – jegyezte meg ugyanakkor Sólyom, sajnálatosnak nevezve, hogy a civil szféra „még az anyagi támogatások odaítéléséből is kimaradni látszik”. A köztársasági elnök szerint a szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusokból, illetve az Országgyűlés elnöke által meghívottakból álló Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának rendszere „széttöredezik”, mivel stratégiai egyeztetést csupán parlamenti képviselők folytatnak. /Csak a kormány nem akar Máértet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Az önálló intézményként 2007. január 1-jei időponttal megszűnésre ítélt Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) budapesti telephelyén, a Kunigunda utcai másfél ezer férőhelyes bentlakáskomplexumba megérkeztek az ide elszállásolt határon túli magyar diákok, elfoglalták kollégiumi szobáikat. Közben folyik a MÁSZ beolvasztása a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A kormányzati döntések több vonatkozásban is érintik a határon túli magyarokat. A leglátványosabb köztük a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése, illetve beolvasztása a Miniszterelnöki Hivatalba. Még dolgoznak a Bérc utcában, a HTMH impozáns székházában, de már csomagolnak. Azt még nem tudni, hogy a MeH-ben felálló, határon túli magyarokkal foglalkozó szervezeti egységnek mi lesz a neve, illetve hányan fognak itt dolgozni, kinek a vezetésével. A MÁSZ vonatkozásában sem lehet tudni, hogy a határidő lejártával marad-e a Márton Áron megnevezés vagy az is a múlté lesz, akárcsak a HTMH név. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán Markó Béla RMDSZ-elnök – a határon túli magyarokat is érintő kormányzati döntéseket illetően – kifejtette: amennyiben áttekinthetőségről, párhuzamosságok megszüntetéséről van szó, akkor ezzel egyetérthetnek, de a Márton Áron Szakkollégium beolvasztási szándéka „eléggé kérdőjeles”. Markó nem örülne annak, ha Illyés Gyula vagy Márton Áron neve eltűnne a magyar-magyar kapcsolatokból. Az 1991-ben létrehozott Márton Áron Szakkollégium az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, amely a határon túli magyar hallgatók komplex ellátását, szakkollégiumi oktatását és karriertámogatását biztosítja, kiegészítve saját kutatási tevékenységével és kiadványaival. Mára költségvetésének immár csupán felét kapja az államtól, a többit „kitermeli”. A szakkollégium főigazgatója, dr. Drescher J. Attila nem kívánt nyilatkozni a fejleményekről, arra hivatkozva, hogy köztisztviselőként ezt nem teheti, csak felettesei engedélyével. /Guther M. Ilona: Dolgoznak a beolvasztáson. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Nem tudtak megegyezni a Kossuth téri tüntetés szervezői és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) képviselői az október 23-i rendezvényekről szóló október 17-i tárgyalásukon. A Fidesz bejelentette: az Astoriánál tartja október 23-i megemlékezését, amelynek fő szónoka Orbán Viktor lesz. Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte: Magyarországnak árt Orbán Viktor, és az 1956-os forradalom méltó megünneplését teszi kockára, ha elriasztja a külföldi vendégeket az október 23-i rendezvényekről. (MTI) /Orosz Anna: Nincs megegyezés október 23-áról. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Gémesi Ferenccel, a magyar kormány Miniszterelnöki Hivatalának államtitkárával tárgyalt október 30-án Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes. A megbeszélésen egyrészt a román-magyar együttes kormányülés előkészítéséről, másrészt a magyar-magyar kapcsolatokról tanácskozott a két kormány képviselője. Markó és Gémesi konkrét részleteket is tisztázott a kormányülés előkészítése kapcsán, mindkét fél elégedett az idei ütemtervvel. Markó Béla jelezte, fel kell gyorsítani a kedvezménytörvény által biztosított támogatások kifizetési folyamatát. /A közös kormányülésről tárgyalt Markó Béla és Gémesi Ferenc. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Olyan ügyekben, amelyek eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalához (HTMH) tartoztak, december végéig a megszokott helyre, a budapesti Bérc utcai székházba lehet bekopogtatni vagy telefonálni – közölték a Miniszterelnöki Hivataltól származó források. Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár nem kívánt nyilatkozni arról, hogy január 1-jétől milyen szervezeti egység veszi át, mekkora apparátussal és kinek a vezetésével a Miniszterelnöki Hivatalban a megszűnő HTMH feladatait, és ezekből konkrétan melyeket. Annyit közöltek, hogy Gémesi Ferenc szakállamtitkár november közepén tervez egy tájékoztatót ebben a témában. A még működő HTMH-ban Komlós Attila augusztusi távozása óta az elnöki teendőkkel Petróczi Sándort bízták meg, aki korábban az elnökhelyettesi tisztséget töltötte be. A Miniszterelnöki Hivatalban január 1-jével felálló, a határon túli magyarokkal foglalkozó szervezeti egységnek – Gémesi korábbi nyilatkozatai szerint – három fő feladatköre lenne: külön részleg foglalkozna a koordinációval, a stratégiával és a terepmunkával, valamint a támogatáspolitikával. Szilvásy György kancelláriaminiszter szerint az átszervezés „nem le, hanem felértékelése az ügynek”. A magyar államháztartási törvény módosításával 2007. december 31-ig valamennyi közalapítvány is megszűnik. Ebbe a kategóriába tartoznak a határon túli magyarokat támogató közalapítványok, mint például az Illyés, az Apáczai, a Segítő Jobb, az Új Kézfogás. Kormányzati forrásokból semmi konkrétum nem szivárog ki ez utóbbiak sorsát illetően. Meg nem erősített hírek szerint a Szülőföld Alapba integrálnák a most még működő, határon túli magyarokat támogató közalapítványokat. A határon túli magyarok ügyével kapcsolatos feladatok a külügyi bizottság hatáskörébe kerültek. /Guther M. Ilona: December végéig még dolgoznak a budapesti Bérc utcai székházban. Ködös még a HTMH utódlásának sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A magyar kormány új koncepciójának alapvetése az, hogy az elmúlt 15 év határon túli politikáján változtatni kell. Nem alkalmazza azokat az eddigi elveket, amelyekben a különböző felek között egyetértés volt, mint például az autonómiatörekvések támogatását, vagy a nemzetközi kisebbségvédelmi gyakorlatra való hivatkozást. Az identitás megőrzésének támogatásánál anélkül kap nagyobb hangsúlyt a gazdasági gyarapodás hátterének biztosítása, hogy ennek anyagi és intézményi feltételeit megteremtené a kormány. A koncepció a közigazgatási és támogatási rendszer teljes átalakítását helyezi kilátásba, de ennek következményeire vonatkozóan semmilyen hatástanulmány nem készült. A 15 év alatt szervesen felépült magyar–magyar politikai egyeztetési mechanizmust az új koncepció megszünteti, helyette a külön alkalmi egyeztetésekben megszülető alkukat helyezi kilátásba. A koncepció kidolgozói nem határozzák meg az anyagi és gazdasági hátteret, továbbá a végrehajtására hivatott közigazgatási struktúrát sem alakították ki. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv eddig ismert változatában a határon túli magyarság ügye nem jelenik meg olyan hangsúllyal, hogy az biztosíthatná a kilátásba helyezett fejlesztési stratégia megvalósítását. Az elmúlt másfél évtized alapvető határon túli magyar igénye volt az autonómia intézményének támogatása. A koncepció azonban nem említi az autonómia fogalmát, ami jelzi, hogy a kormány felmondta az erre vonatkozó konszenzust. A határon túli magyarok problémáinak megoldását az általánosan elismert nemzetközi normák szerint képzeli el, holott a magyar politika számára emellett mindig hivatkozási alap volt az európai gyakorlat is. Az egyes európai országokban – Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban – működő megoldásokra mint európai precedensekre hivatkozott eddig a magyar politika. A hiányzó harmadik elem az állampolgárság ügyére vonatkozó álláspont tisztázása. A határon túli magyar közösségek erre vonatkozó igénye erős, azonban a kormány nem kíván foglalkozni a kérdéssel. A koncepció szerint a magyar–magyar együttműködés a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul, de ennek ellentmondani látszik a „be nem avatkozás” politikájának meghirdetése. A „be nem avatkozás” politikája a hidegháború korszakának szóhasználata.  A magyar–magyar egyeztetés rendszeréből a koncepció kiiktatja a Magyar Állandó Értekezletet. Helyette a Gyurcsány-kormány esetenkénti egyeztetést helyez kilátásba, kirekesztve a folyamatból a magyarországi ellenzéki pártokat.   A kormányzati szándék a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó közigazgatási struktúra teljes átalakítását helyezi kilátásba. Megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, mint önálló közigazgatási szerv, helyette a Miniszterelnöki Hivatal kebelében alakul egy kis létszámú titkárság. A kormányzati szándék szerint a szakpolitikák kezelése a minisztériumokhoz kerülne. Ennek azonban ellentmond, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériumban megszüntették az illetékes főosztályt. Az év végéig a témával foglalkozó szakemberek 80%-át elbocsátják a közigazgatásból. A határon túli magyar civil szféra gyakorlatilag semmilyen véleménynyilvánítási lehetőséget nem kap, helyette csupán a stratégiai célok meghatározásában vehet részt, és e folyamatban is kizárólag a politikai elitekkel, ill. az általuk elfogadott szakértőkkel történik majd egyeztetés. A konkrét támogatások, fejlesztések ügyében magyarországi kormányhivatalnokok döntenek majd. /Olvadjanak be kis (vagy nagy) lépésekben. A magyar kormány új koncepciója a határokon túli magyarságról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

2006-os költségvetéshez képest jövőre közel 700 millió forinttal irányoznak elő kevesebbet határon túli támogatásokra – ez derül ki Magyarország 2007-es költségvetés-tervezetéből. A 687 milliós „hiány” alig kevesebb az Illyés Közalapítvány (IKA) büdzséjénél. Korábban már eldöntötték, hogy többek közt az IKA is áldozatul esik a támogatási rendszer átszervezésének. 2007. december 31-től megszűnnének a közalapítványok, a hivatalos indoklás szerint azért, mert sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornájává váltak. A korábbi elképzelések szerint az Illyést más, kisebb közalapítványokkal együtt (Apáczai Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány stb.) beolvasztották volna a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) hatáskörébe tartozó Szülőföld Alapba (SZA), melyet mintegy „kárpótlásképpen” hoztak létre a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás után. Az átszervezéssel az volt a cél, hogy a határon túli politikusok pénzosztásra való befolyása minimálisra csökkenjen – a politikusoknak ezután csak a prioritások meghatározásába van beleszólásuk, a konkrét támogatásokról szakértők döntenek. A 2007-es SZA-büdzsében nem feltétlenül tükröződik az IKA „jelenléte”. Az Alap költségvetése ugyan a törvényes rendelkezések által előírt 1 milliárdra nő a 2006-os 600 millióról, de ez a növekedés nem arányos a megszűnőfélben levő, idén mintegy 800 millió forintnyi támogatást szétosztó Illyés Közalapítvánnyal, a többi közalapítványról nem is beszélve. Közvetlenül a Szülőföld Alap tétele alatt szerepel egy új, Nemzeti jelentőségű intézmények támogatása című költségvetési tétel, 2,3 milliárd forinttal. A Transindex úgy tudja, ebből a keretből nemzeti jelentőségű intézményeket fognak támogatni régiónként – a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekkel fog konzultálni, hogy melyek legyenek ezek a támogatott intézmények. Egyébként a 2,3 milliárdos tétel nem is tűnik nagynak, mert korábban csak a Sapientia Egyetemnek 2 milliárd forintnyi támogatást különítettek el. Hozzá kell tenni, hogy nincs információ arról, hogy a Sapientiát ebből a tételből, vagy más forrásból fogják támogatni. A határon túliak körében igen népszerű oktatási-nevelési támogatás számára 3,5 milliárd forint szerepel a költségvetési tervezetben –ez a keret „felülről nyitott”, vagyis igény esetén több pénz is rendelkezésre áll. A 2007-es évben ez 5 milliárd, vagy valamivel több forintot jelent (2006-ban erre célra jóval kevesebb pénz, mintegy 3,5 milliárd állt rendelkezésre). Egy új, korábban sosem szereplő tétel is megjelent a tervezetben, Határon túli magyarok egészségügyi ellátásának a támogatása címmel, 116 millió forint értékben. További változás, hogy az Oktatási Minisztérium határon túli főosztályának támogatásait 1,1 milliárdról 700 millióra csökkentették, illetve egy tételbe vonták össze. Az összevonás amiatt történt, mert eddig nem foglalkoztak annyit a kérdéssel, hogy ezt a keretet lebontsák. Régebben a HTMH osztotta fel ezeket az összegeket, most az a testület fog dönteni, ami a MeH-ben létrejön. Amennyiben az oktatási-nevelési támogatás „nyitott kasszáját” is beszámoljuk, akkor a magyar állam 2007-ben több, mint 10 (körülbelül 10,5) milliárd forintot szán a határon túliak támogatására. A számításban nincs benne a Duna TV működtetésére szánt összeg, lévén, hogy ezt a pénzt nagyrészt Magyarországon költik el, nem pedig a határokon túl. A tervezet adataival számolva a támogatás jövőre újabb 8 százalékkal csökken. /(Transindex): Nyolc százalékkal csökkennek a határon túli támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal az Új Magyar Szó megkeresésére közölte, a kétoldalú találkozón a román-magyar kapcsolatok szinte minden fontos témája terítékre kerül. Az együttes kormányülés lehetőséget nyújt az előző, bukaresti találkozón elhatározott feladatok számvetésére, illetve új, közös programok kidolgozására. Szó lesz a készülő észak-erdélyi autópálya rácsatlakoztatásáról a magyarországi és a nyugat-európai úthálózatra. Tárgyalni fognak az energetikai együttműködésről, a határátkelők modernizálásáról, valamint a közös vám- és útlevélkezelésről. Az uniós forrásokból megvalósítható közös turisztikai fejlesztések lehetőségei is terítékre kerülnek. Szó lesz a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem társfinanszírozásáról, a szórványoktatás minőségi javításáról, a műemlékek restaurálásával kapcsolatos gondokról, a Gozsdu Alapítványról, illetve olyan szimbolikus kérdésekről is, mint a gyulafehérvári Batthyanaeum ünnepélyes keretek között történő átadása. A verespataki bányaberuházás is napirendre kerül. Simicskó István a román-magyar kormányülés kapcsán levelet küldött Szilvásy György kancelláriaminiszternek, melyben arra kérte, „a kormányszintű kétoldali tárgyalások során különös hangsúlyt fektessenek a székelyföldi autonómia megteremtésének, az államilag finanszírozott erdélyi magyar egyetem felállításának, a moldvai csángók által kért rendszeres, magyar nyelvű vallásgyakorlás lehetővé tételének kérdésére.” /Guther M. Ilona: Közös kormányülés, közös témalistával. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Decemberben összehívják a Magyar-magyar Kormányzati Konzultációt „A legfontosabb kérdés a nemzetpolitika megújításában az volt, hogy a hagyományos támogatáspolitikán lépjünk egyszer túl, megtartva persze az értékeket, és próbáljuk helyzetbe hozni a szomszédos országok magyar közösségeit. Próbáljuk meg a meglévő hátrányokat, az ott is nagyon komolyan kitapintható társadalmi, gazdasági, regionális egyenlőtlenségeket felszámolni” – jelentett ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Kifejtette, hogy Románia uniós tagságával január elsejétől a Kárpát-medencei magyarság 95 százaléka EU-tagállam állampolgáraként fog élni, és onnantól kezdve „más valóságba érkezünk”. A nemzetpolitika megújításával a magyar kormány célja elsősorban a támogatás-politika fejlesztésközpontúvá tétele, mert ez – Gémesi szerint – sokkalta átfogóbb probléma ma a magyar közösségek számára, mintsem szimbolikus kérdéseken vitatkozni. A Szülőföld Alapról szóló törvényt is módosítják, ezt november 10-én nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek, várhatóan december 18-20 körül el is fogadja a parlament. „Világosabb rendszert szeretnénk nagyon egyértelmű formában. Ki miért felel, mit tesz, milyen pénzből teszi, és ki dönt ezekről.” – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Mint mondta, megszűnnek a közalapítványok, ezek feladatainak egy része – az identitás megőrzését szolgálók – a Szülőföld Alapban fognak megjelenni, más részük a szaktárcáknál. A 2007-es költségvetés határon túli magyarokat érintő tételeivel kapcsolatban Gémesi kijelentette, a szerkezeti átalakítások nem jelentenek forráskivonást a rendszerből, összességében nem csökken a támogatásokra szánt források nagysága. Az átalakításokkal háromszintű – politikai döntéshozó, szakmai és végrehajtó – rendszert hoznak létre. „Szigorúan elbástyázva egymástól a szinteket – hangsúlyozta Gémesi -, és világossá téve azt, hogy a Szülőföld Alap az identitás-megőrzés támogatására szolgál. Minden más, ami ebben az alapban korábban más logika alapján összehordódott, az most kikerül, és egyfajta profiltisztítás hajtódik végre.” A Szülőföld Alap jövő év elején megalakuló új szakkollégiumaiba a határon túli magyarok szervezeteit kérték fel szakértők jelölésére. Ezekben nem vehetnek részt politikusok. A Magyar Állandó Értekezlet helyett létrejövő Magyar-magyar Kormányzati Konzultáció első ülését még idén decemberben összehívják. /”Fejlesztésközpontúbb” támogatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ Gémesi Ferenc államtitkár kifejtette, ami a hazai forrásokból származó kisebbségi támogatásokat illeti, az eddigi 44 csatornás pénzelosztási rendszer helyébe a Szülőföld Alap lép – a határon túli magyarokkal foglalkozó eddigi közalapítványok is ide integrálódnak a jövő évtől. Uniós forrásokból 2007-2013 között mintegy 1100-1200 milliárd forint lesz lehívható a határok közelében vagy az azokon átnyúló fejlesztési programok finanszírozására. Törzsök Erika kormány-főtanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy az egységesülő Európában már nem a régiók etnicizálása, hanem az etnikumok regionalizálása a feladat. /Uniós pénzek a Szülőföld Alapon át. = Népszabadság, nov. 14./

Másodszor tart együttes ülést a magyar és a román kormány. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a budapesti ülést megelőzően az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjait arról tájékoztatta, hogy a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta „szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni, és folyamatos az együttműködés a szaktárcák között”. Közben a közösen tervezett Gozsdu Alapítvány román belpolitikai okok miatt lekerült a napirendről, gyakorlati előrelépés nem történt az erdélyi Sapientia Egyetem román állami támogatásának ügyében, nincs megnyugtató válasz a Verespatakon tervezett aranybánya miatti magyarországi aggodalmakra. A magyar parlamenti ellenzék sürgette, hogy magyar részről első helyen a székelyföldi magyar autonómia kérdését vessék fel. Hozzák szóba a régóta tervezett romániai kisebbségi törvény sorsát, a romániai magyarok kárpótlási igényeit. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egyenesen azt kérdezte: szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar–román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. /Magyar–román kormányülést tartanak ma Budapesten. Németh Zsolt: szükség van-e ilyen ülésekre? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

A kormány célja szerint a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása a határon túli magyarok támogatását átláthatóbbá, hatékonyabbá és politikai befolyástól mentessé teszi – mondta Szilvásy György kancelláriaminiszter. A szervezeti átalakítások azt jelentik, hogy az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyarok Oktatásáért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, az Új Kézfogás Közalapítvány pedig a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozás-ösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba, a Corvinus Zrt.-be olvadna beSzilvásy György kijelentette: a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása nem jelenti a források csökkentését. Minden valószínűség szerint nagyjából 10 milliárd forintos támogatás áll majd a határon túliak számára elérhetővé. Lengyel Zoltán (Fidesz), a bizottság kisebbségi véleményének előadója kifejtette: „láthatatlan forrásokkal nem lehet kibökni a határon túliak szemét”, és egyébként is baj, ha a rendszerben vannak nem látható pénzek. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke a testület kisebbségi véleményét előadva azt kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztette a határon túli magyar szervezetekkel a törvénymódosítást. /Szülőföld Alap – Szilvásy: átláthatóbb, hatékonyabb lesz a támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ A Segítő Jobb Alapítványt nem integrálják, mivel magánalapítvány. A sorsa viszont kérdéses, mert a jövőben elesik az állami támogatástól, ami eddig forrásainak döntő részét tette ki. Az ÚMSZ információi szerint a megszűnő HTMH helyett a Miniszterelnöki Hivatalban január elsejével felálló szervezeti egység neve Nemzetpolitikai Főosztály lesz. /Guther M. Ilona: Tízmilliárd a határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Az Országgyűlés szocialista és a fideszes parlamenti frakciójának egy-egy képviselője, Kocsi László és Németh Zsolt közös módosító indítványban javasolják, hogy a határon túli magyarok jövő évi költségvetési támogatása 400 millió forinttal növekedjen. A külügyi és határon túli magyarok bizottsága támogatta a módosító indítványt, a pénzügyi tárca képviselője viszont a kormány nevében nemet mondott rá. Németh Zsolt szerint 300 millió forintot a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs alapjából kellene átcsoportosítani. /Guther M. Ilona: Több pénzt javasolnak a határon túli magyarok számára. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Alaposan átrendezi a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszert a kormány: tervei szerint szinte az összes döntési jogkör a Miniszterelnöki Hivatalban koncentrálódik majd. A Gyurcsány-kormány tervei között nem szerepel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A jövőben valamennyi olyan területről kizárják majd az ellenzéket, ahol döntéseket hoznak. Eddig például a konszenzus jegyében a támogatásokat szétosztó közalapítványok, az Illyés kuratóriumában helyet kaptak a mindenkori parlamenti ellenzék képviselői is. Ez jövőre már nem így lesz. A kormány ahhoz, hogy az átalakításokat végrehajtsa, a Szülőföld Alap szervezetét használja fel. Első körben az alap vezető szervét, a tanácsot alakítják át úgynevezett regionális egyeztető fórummá, ennek vezetője a miniszterelnök lesz, tagjai közé az általa kinevezett köztisztviselőkből válogat, illetve a határon túli magyar pártok vezetőiből kér fel politikusokat. A Fidesz parlamenti képviselői javasolták, hogy a parlamenti pártok (így az ellenzék is) delegálhassanak tagokat az alap vezetésébe, azonban ezt nem fogadták el. A szintén felszámolandó Új Kézfogás Közalapítvány feladatait a Magyar Fejlesztési Banktól a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) tulajdonába kerülő Corvinus Zrt. veszi át, míg az Apáczai Közalapítvány az oktatási tárca által tavaly több más közalapítvány összevonásával gründolt Oktatásért Közalapítvány része lesz. A határon túli szervezeteket a kormány már informálisan megkereste, hogy jelöljenek kuratóriumi tagokat. A kabinetnek saját jelöltjei vannak a határon túlról, akiket szeretne a kollégiumok tagjai között látni. Eddig az volt a kormányzati szlogen, hogy a helyiek tudják, mire kell a pénz, hadd szóljanak bele az elosztásába is, a mostani törvénytervezet azonban indoklásában leszögezi: „a döntéshozatal a felelős magyarországi tisztségviselők kezében marad”. E döntések a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott szakállamtitkárságra hárulnak majd. Az államtitkárság átveszi a december 1-jével megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) feladatait is, embereit viszont már kevésbé, mintegy kéttucatnyian (a létszám harmada) kerülnek át. Nem is Gémesi Ferenc szakállamtitkár kezében futnak össze a szálak, hanem Törzsök Erika főtanácsadó, a HTMH egykori elnöke az államtitkárság erős embere. A konszenzusos nemzetpolitika formálására csak két intézmény maradt: az egyik a Szili Katalin parlamenti elnök által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely azonban semmiféle döntési jogosítvánnyal nem rendelkezik. Emellett a Máért szünetelésére hivatkozva Sólyom László köztársasági elnök próbálja betölteni az űrt, s a múlt héten már második alkalommal konzultált az általa életre hívott szakértői fórum határon túli és magyarországi tagjaival. /Riba István: Kemény forintok – Határon túli magyarok támogatása. = Heti Világgazdaság (Budapest), dec. 6./

December 18-án tartják az Országgyűlésben a végszavazást a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról. A jogszabály általános, illetve részletes vitája már lezajlott. Ez utóbbin az ellenzék azt javasolta, hogy a létrehozandó Regionális Egyeztető Fórumnak a korábbi MÁÉRT-hoz hasonló összetétele legyen. A Szülőföld Alapról szóló törvény módosításának országgyűlési vitájában a fideszes Balla Mihály kérte, hogy a támogatásokat illető stratégiai döntéshozatalban ne csak a kormány által meghívottak vehessenek részt, hanem az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli legitim szervezetek képviselői is. A kormány részéről Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvény módosítására a támogatási rendszer reformjához van szükség. A támogatási formák integrálásával egyetlen – politikai, szakmai és végrehajtói szintekből álló – apparátus létrehozását tervezi a kormány. /Guther M. Ilona: Az ellenzék újjáélesztené a MÁÉRT-et. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Felére csökkentené a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) indulásakor megígért kétmilliárd forintos támogatást – jelentette be sajtótájékoztatóján Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki szerint a budapesti Miniszterelnöki Hivatal egyúttal megvonná a vétójogot az EMTE alapítványának kuratóriumában az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőitől. Tőkés László úgy tudja, a Gyurcsány-kabinet olyan testület létrehozását tervezi, amelyben a kormány képviselői lesznek a meghatározók. Végleges döntés még nem született. Tőkés közölte, a tervekről jelenleg szóban és írásban is egyeztetnek a kuratórium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselői. A Sapientia EMTE-n 2001 októberében kezdődött az oktatás. Az intézményt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel (PKE) egységes egésznek tekintve a Sapientia Alapítványon keresztül támogatja a magyar állam. A nagyváradi PKE a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1992-ben létrehozott Sulyok István református főiskolából alakult át egyetemmé. A tanintézetek a magyarországi juttatásokat eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalától kapták. A Sapientia Alapítványt nyolctagú, az egyházak képviselői alkotta kuratórium vezeti, a négy katolikus és négy protestáns püspök pedig kültagként vesz részt a kuratórium munkájában. A püspökök többek között az egyetem vezetőségének megválasztásában rendelkeznek vétójoggal. Az egyetem költségvetési támogatását a tavaly kapott 1,670 milliárd forinthoz képest a Gyurcsány-kormány idén egymilliárdra tervezi csökkenteni, emellett pályázatok útján további 500 millió forintot szán a határon túli magyar felsőoktatás támogatásra. Ezt az elképzelést Gyurcsány Ferenc Markó Béla RMDSZ-elnöknek felvázolta a határon túli magyar vezetőkkel folytatott múlt heti megbeszélésén. „Az erdélyi magyar felsőoktatásnak évente 2,5 milliárd forintra lenne szüksége, ehelyett az összeg felét kapjuk meg. A Partiumi Keresztény Egyetem bevétele csupán az éves költségvetés 5 százalékát teszi ki, így megfelelő támogatás nélkül kilátástalanná válik a helyzet – magyarázta Tolnai István, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. – A magyar kormány azt kéri az egyetemeket működtető alapítványtól, hogy vonják meg a vétójogot az erdélyi magyar püspököktől, illetve hozzanak létre olyan tanácsadó testületet, amelyben a finanszírozónak lenne többségi szavazata.” „A megszorításokkal, a nyomásgyakorlással akarják átjátszani az egyetemet a hatalom kezére. Ez a határon túli magyarság iránti érzéketlenségre vall, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem lehet célja a magyar kormánynak, hogy megszüntesse az erdélyi magyar egyetemi hálózatot – jelentette ki Tőkés László. – A finanszírozónak természetesen jogában áll ellenőrizni, mi történik a pénzével; e téren többszöri átvilágítás is történt az egyetemen. Ám furcsállom, hogy az egyházfőktől minden beleszólási jogot el akarnak venni.” Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egyelőre nem kívánt érdemben nyilatkozni az ügyben. „Ha valóban igaz, hogy az egyházfőktől el akarják venni az egyetem ügyeibe való beleszólási jogot, akkor azt hiszem, hogy a katolikus püspököknek az érsekkel együtt közös álláspontot kellene kidolgozniuk” – közölte Tempfli. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, az alapító okirat szerint az egyetem működéséért kizárólag a kuratórium felel. Hozzáfűzte, a szabályzat értelmében az erdélyi magyar egyházak püspökei 2002 óta rendelkeznek vétójoggal, ám ezt a jogot eddig egyszer sem gyakorolták. Kató Béla kuratóriumi elnök elmondta: a tavaly kapott 1,6 milliárd forintból is csupán takaréklángon működhet a felsőoktatási intézmény; a fejlesztésekre ebből az összegből már nem futja. A magyar kormányban Gémesi Ferenc külkapcsolatokért, ezen belül pedig a határon túli magyarságért felelős szakállamtitkár illetékes a Sapientia Alapítvány ügyeiben. Romániában jelenleg harmincezer magyar anyanyelvű fiatal részesül felsőfokú oktatásban, közülük csupán 12 ezer diák tanul magyar nyelvű felsőoktatási intézményben. Egyharmaduk (3144 diák) a kizárólag a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatója. Noha a november közepén rendezett közös magyar-román kormányülésen felmerült a Sapientiának a román állam által történő társfinanszírozása, az ügyben egyelőre nem történt előrelépés. /Gergely Gizella: Sapientia: se pénz, se vétó? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

Átalakul a határon túli magyarság támogatásának rendszere, miután az Országgyűlés december 18-án elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítását. A törvény értelmében a határon túli magyarság identitásmegőrzésével kapcsolatos feladatok túlnyomó részét ezentúl a Szülőföld Alap látja el. A gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-hez kerülnek, amelynek többségi tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal. A Szülőföld Alap három szinten működik tovább. A politikai szinten a Regionális Egyeztető Fórum áll majd a korábbi Tanács helyett. A testületben a magyarországi és szomszédos országok felelős vezetői évről évre egyeztetik a célokat, prioritásokat és javaslatokat fogalmaznak meg. Az egyeztető testület elnöke a kormányfő, a fórum tagjait a miniszterelnök jelöli ki, mellettük kapnak helyet a külhoni magyar szervezetek meghívott vezetői. A testület a törvény szerint évente legalább egyszer ülésezik. A szakmai döntéseket a kollégiumok hozzák majd meg, amelyekben a döntéshozatal a magyarországi tisztségviselők kezében marad. A hét-, kilenc- vagy tizenegy tagú kollégiumokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hozza létre és szünteti meg, a tagokat és az elnököt is a szaktárca vezetője nevezi ki – megbízatásuk négy évre szól. Nem lehet tag többek között politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet képviselője. A kollégiumok döntéseit a miniszter hagyja jóvá. Az alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével a kormány által kijelölt szervezet foglalkozik majd. A Szülőföld Alaphoz kerülő befizetések és adományok elfogadásáról a kancelláriaminiszter dönt, az alap működési kiadásait kormányrendelet szabályozza majd. A Szülőföld Alap forrásai a határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrációjával bővülnek. /Módosult a Szülőföld Alapról szóló törvény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Megszületett a végleges döntés a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszer átalakításáról. Dacára annak, hogy a tervezett intézkedéseket illetően számos kifogást, módosító javaslatot, ajánlást fogalmaztak meg a határon túli magyar szervezetek, illetve a magyarországi ellenzéki pártok, az átalakítást eredeti szándékai szerint fogadta el legutóbbi ülésén a kormány. A kormány szerint a támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését. Január elsejétől megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, és feladatát a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága veszi át. Szintén január elsejével jön létre a Szülőföld Alap Iroda, és átalakulnak a határon túli magyar közalapítványok. Az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány (az Apáczai) az Oktatásért Közalapítványba, az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvad be. Az átalakítással a közalapítványok vagyonát továbbra is az eredeti, alapítói célra kívánják fordítani. /Guther M. Ilona: Január elsején feláll a Szülőföld Alap Iroda, megszűnik a HTMH és a közalapítványok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok ellátására az idei évi költségvetésben ugyanannyi forrás szerepel, mint a 2006. éviben – közölte Gémesi Ferenc, Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Ez nagyjából mintegy 12 milliárd forint körüli összeget jelent. A források döntően a MeH fejezetében szerepelnek, de az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál, illetve még több tárcánál is található „határon túli” támogatás. A változások között említette az elmúlt évhez képest, hogy az egészségügyi tárcához kerültek azok a források, amelyeket a határon túli magyarok egészségügyi ellátására biztosítanak. Megemlítette még a földművelésügyi tárcát is, ahol a gazdaszervezeteknek különítettek el támogatási összegeket. A szakállamtitkár szerint az, hogy nem csökkentették a határon túli magyarokra szánt forrásokat, jelzi: a figyelem megmaradt e területen. Kitért arra is, hogy a Szülőföld Alapba egymilliárd forintot terveztek ugyan, de a megszűnő közalapítványoknak szánt forrásokat is ide csoportosítják át. Összességében két, legfeljebb két és fél milliárd forintra „töltődhet” fel a Szülőföld Alap – tette hozzá. /A kormány nyugtatgatja a határon túliakat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szakállamtitkár azt is elmondta, hogy a megszűnő Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás közalapítványok 30-40 munkatársa közül “nagyjából” hatan dolgozhatnak majd a Szülőföld Alap irodájában, ahol várhatólag 10-12 munkatárs fogja ellátni a feladatokat. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke aggodalmát fejezte ki a szervezetnél dolgozó, a határon túli magyarok ügyeit jól ismerő munkatársak jövőjéért. Pomogáts Béla szerint a közalapítványnál dolgozó, sokéves tapasztalattal bíró szakembereket helyzetismeretük kiválóan alkalmassá teszi a további munkára. Pomogáts Béla nehezményezte, hogy nem kapott hivatalos tájékoztatást a támogatási rendszer tervezett megváltozásáról, nem hívták meg arra a találkozóra sem, amelyen a határon túli ügyekről volt szó. Azokra a meg nem erősített hírekre, amelyek szerint megszűnnének az 50 ezer és 300 ezer forint közötti, úgynevezett kis összegű támogatások, Pomogáts azt a véleményét fejtette ki, hogy egy ilyen döntés a kisközösségi élet kárára lehet. /Változatlan összegek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Új, a korábbinál átláthatóbb szerkezetben látja el a jövőben a hazai nemzetiségi, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat a kormányzat – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára Budapesten. Gémesi Ferenc azt hangoztatta, hogy a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos kérdésekben nem politikai, hanem szakmai döntések születnek majd. A szakállamtitkárság keretein belül látják el a jövőben a most megszüntetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), továbbá az utóbbihoz kapcsolódó közalapítványok feladatait, főosztályi keretek között. Az olcsóbb működtetés indokai között említette, hogy amíg a HTMH működtetése az elmúlt évben 900 millió forint volt, addig például az Illyés Közalapítvány egymilliárd forint támogatási forrás elosztásáról dönthetett. A támogatáspolitika átalakítása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a megjelent hírekkel szemben a kisrendezvények projektjeire is tudnak forrásokat biztosítani a Szülőföld Alap keretéből. Elmondta, míg a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat ellátó intézményekben korábban közel 140-en dolgoztak, addig a jövőben a szakterületen mindössze 46-an tevékenykednek majd. Gémesi Ferenc terveik között említette, hogy kijelölnék azokat a határon túli fontos, „nemzeti jelentőségű” intézményeket, amelyeknek támogatására több évre garanciát vállalnának. Az úgynevezett „zászlóshajó-projektek” között említette azt az elképzelést, amely szerint a 2007 és 2013 közötti időszakban a magyar határ két oldalán, több mint száz helyen „visszaépítenék” a településeket összekötő útszakaszokat. /Új kormányzati szerkezetben Magyarországon a nemzetiségi ügyek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

„Szimbolikus intézmények helyett új alapokra helyezett kisebbségpolitika fog bekövetkezni, az eddigi sokszereplős struktúra helyett ezután egy jóval leegyszerűsödött intézményi háttérrel fognak találkozni” – jelentett ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság strukturális felépítését ismertette. A szakállamtitkárság három főosztályra tagolódik. A Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály a miniszterelnök, illetve az állami vezetők külkapcsolataival és a területen adódó koordinációs feladatokkal foglalkozik, a Nemzetpolitikai Főosztály a határon túli – újabb szóhasználat szerint a külhoni – magyarok ügyeivel, a magyarországi kisebbségekkel pedig a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály. A Nemzetpolitikai Főosztály – élén főigazgatóval és főigazgató- helyettessel – három osztályra tagolódik: stratégiai és fejlesztéspolitikai, koordinációs, illetve támogatáspolitikaira. Gémesi közlése szerint a nemzetpolitika területével Törzsök Erika foglalkozik, azonban a személyi kérdésekről ennél többet nem árult el. A főosztály jóváhagyott létszáma 35 fő körüli, a Szülőföld Alappal együtt összesen 46 fő, a korábban működtetett mintegy 140 fős apparátussal szemben. A Stratégiai és Fejlesztéspolitikai Osztály a koncepciógyártásban és a fejlesztéspolitikába való bekapcsolódásban lát el alapvető feladatokat. A Koordinációs Osztály látja el azokat a klasszikus kapcsolattartási feladatokat, amelyek korábban a HTMH hatáskörébe tartoztak. A Támogatáspolitikai Osztályhoz fog tartozni az összes olyan kérdés, amely a kultúra, az anyanyelv, az egyház, az ifjúság és minden más területen támogatásügyben jelentkezik. /Guther M. Ilona: Finanszírozási szerződés külhoniaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Bodor Pál szóvá tette azt, ami sokaknak feltűnt: „Zajlik, szinte titokban, a magyar-magyar kapcsolatok le- és újrabontása: a Gyurcsány-kormány kinevezte, egészen fiatal testületek is lebomlanak – és jobbára ismeretlen szereplőkre épülő új szerkezeteket alakítanak ki. ” „A nyilvánosság csak két nevet ismerhet, mert csak ez a kettő jelent meg: a Törzsök Erikáé, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadójáé és az ifjú Gémesi Ferencé, aki ugyanott a „külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár. Ő állította össze a „Tájékoztató a kormány külhoni magyarsággal kapcsolatos politikájáról (2006. 06. -2007. 01.)” című dokumentumot, mely a MeH honlapján olvasható, illetve nem olvasható, mert olvashatatlan, a színvonala a koncepciótól a fogalmazásig minősíthetetlen. ”Elbocsátották a Gyurcsány-kormány által életre hívott Szülőföld Alap Tanácsának minden tagját. A „Határon Túli Magyarok Hivatalának állományát töredékére csökkentették, a magyarságkutatás intézményes helyét, a Teleki László Intézetet (a kuratórium elnöke Kosáry Domokos volt) pedig megszüntették. Különös történet, hiszen mai jobb- és baloldaliak együtt küzdöttek hosszú éveken át, hogy megteremtődjék az intézményes magyarságkutatás, és legyen könyvkiadása is; fogalmam sincs, milyen diktatúra merészelte volna a rendszerváltás előtt hosszú évekkel végre megszületett intézményes állapotot megszüntetni. ” „Érthetetlen, ami az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatrendszerében történik. ” /Bodor Pál (Diurnus): A baloldal nemzeti balfogásai. = Népszabadság, febr. 15./

A kedvezménytörvény úgy módosul, hogy a magyarigazolvány és a hozzátartozói igazolvány érvényessége meghatározatlan időre meghosszabbodik – tájékoztatta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának igazgatója a határon túli magyar régiók információs irodáinak képviselőit, köztük Kelemen Hunor képviselőt. A budapesti találkozón a főigazgató ismertette a résztvevőkkel a kedvezménytörvény tervezett módosításait. Eszerint a változtatások nem érintik a jelenleg is biztosított kedvezmények tartalmát, csupán technikai jellegűek. A módosítás célja a magyarigazolványok és a magyar hozzátartozói igazolványok érvényességének meghosszabbítása határozatlan ideig (vagyis a jogosult élete végéig, illetve a jogosultság fennállásáig) az igazolványok cseréje nélkül. A kedvezmények igénybevételének bejegyzésére szolgáló mellékletek betelte után is igénybe vehetők lesznek az utazási, pedagógus- és diákkedvezmények az igazolványok cseréje nélkül – áll a közleményben. /Életre szóló magyarigazolványok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./