A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elítéli a magyar közösség elleni uszítást
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elítéli az utóbbi napokban szélsőséges formát öltött magyarellenességet az országos román, valamint a közösségi médiában. A szervezet feljelentést tesz minden olyan magyarellenes kijelentés miatt, mely során a magyar közösséget és annak tagjait méltóságában sértő módon, bántó szándékkal tettek.
„Egy normális országban a politikusok és véleményvezérek nem uszíthatnak egy kisebbség tagjai ellen, csak azért, mert az uszítás a pillanatnyi politikai érdekeiket szolgálja” – nyilatkozta Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője. „Az RMDSZ nem kért semmi rendkívülit a magyar közösség számára egy teljesen legitim politikai tárgyalás során, csak azt, mit egyébként több mint egy évtizede folyamatosan kérünk a mindenkori román hatalomtól. A kisebbségi jogok betartását, valamint ennek a keretnek bővítését. Elfogadhatatlan, hogy ennek kapcsán a hírtévék, valamint egyes politikusok magyarellenes kirohanásokat tegyenek.„ mondta Benkő. 
A szolgálat kiemelt figyelemmel kíséri a közösségi médiában és a központi médiában előforduló magyarellenes kijelentéseket és névre szóló feljelentést tesz minden egyes esetben az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. 
Mint ismeretes, az RMDSZ a közigazgatási, illetve az oktatási törvény módosításától, a kisebbségi törvény elfogadásától és március 15. hivatalos ünnepé nyilvánításától tette függővé támogatását a PSD-ALDE saját kormánya elleni bizalmatlansági indítványának megszavazása ügyében. Miután a szenátus emberjogi bizottsága megszavazta a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító tervezetet, a lépés számos román politikusból és közismert véleményvezérből ellenséges és uszító nyilatkozatokat váltott ki.
Erdély.ma

Nacionalista roham, nem szavaz az RMDSZ (Bizalmatlansági indítvány)
Az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, amelyet a politikai támogatás nélkül maradt, de lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen terjesztett a parlament elé a szociálliberális koalíció. A szövetség törvényhozói egyáltalán nem vesznek részt a mai szavazáson, miután a kormánykoalícióval folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak – jelentette be az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülése után, tegnap délután Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Az egyeztetésekkel kapcsolatos első sajtóértesülések egyébként vad nacionalista kitöréseket eredményeztek mind a média, mind a véleményformálók és a román politikum ellenzéki részéről még hétfő este, a rendkívül vehemens roham pedig tegnap délelőtt is folytatódott. Az RMDSZ döntése eredményeképp a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) alkotta kormánykoalíció,  valamint a nemzeti kisebbségek frakciója az, amelynek honatyái elvileg támogatják az indítványt. A koalíció vezetői ennek ellenére derűlátóak, bejelentéseik szerint rendelkeznek a több, mint kényelmes többséggel az indítvány elfogadásához.
Az RMDSZ visszalépéséről a képviselőházi és szenátusi frakció együttes ülésén született döntés. Ennek előzménye, hogy hétfő délután, valamint tegnap délelőtt napirendre került a parlamentben az RMDSZ több törvénytervezete – egyebek mellett a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító, az anyanyelv- és szimbólumhasználatot kibővítő, a közigazgatási törvényt módosító –, de miután a román ellenzéki pártok vezetői, valamint a román média vehemens magyarellenes hangot megütve tiltakozott a törvénytervezetek elfogadása ellen, levették azokat a napirendről. Kelemen Hunor szerint a frakció egyhangúlag hozott döntése két elvet vett figyelembe: a parlamenti többségnek joga és eszköze kell hogy legyen a miniszterek vagy akár a kormányfő leváltásához, de az RMDSZ nem része a koalíciónak. Másfelől az alakulat nem akar beavatkozni egy másik párt belügyeibe. Kelemen Hunor szerint az SZDP–LDSZ koalíciónak külső segítség nélkül is többsége van a parlamentben, nem szorul az RMDSZ segítségére. Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ nem „veszett össze” a koalíciós pártokkal, a tavaly decemberben kötött parlamenti együttműködési megállapodásuk érvényben marad, annak eredményeit a tavaszi ülésszak végén értékelik ki. A szövetség „tárgyalt, nem pedig alkudozott” a koalícióval, illetve a pártjával szembekerült Sorin Grindeanu miniszterelnökkel, de „nem áll egyetlen tábor mellé sem”. Nem mondanak le egyetlen olyan törvénytervezetükről sem, amelyet most levettek a napirendről, sosem voltak „szemtelen” követeléseik, nem kértek olyasmit, amire Európában nem léteznének példák.
A „magyar kártya”
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor leszögezte: a magyar közösség érdekeit nem a bizalmatlansági indítvány, hanem „a nacionalisták ostobasága” sérti. A politikus nem lát értelmes magyarázatot arra, hogyan lehet ma is két-három óra alatt nacionalista „őrületet” kelteni az országban, pillanatok alatt aktivizálódnak „a szolgálatos nacionalisták és szélsőségesek”. A szövetségi elnök ezzel arra a román hírtelevíziókban a március 15-ére vonatkozó törvénytervezet szakbizottsági jóváhagyását követően lavinaként elindult magyarellenes rohamra utalt, mely során egyesek egyebek mellett Erdély eladásáról beszéltek a tervezetek kapcsán. A kirohanások tegnap is folytatódtak, az ellenzéki politikusokhoz később a kormánypártiak közül is csatlakoztak. A legvehemensebb alighanem Traian Băsescu exállamfő – jelenleg a Nemzeti Mozgalom Párt szenátora – volt, aki szerint az RMDSZ-szel történt megállapodásaik azt bizonyítják, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége alkalmatlan a kormányzásra, illetve, hogy március 15-e ünneppé nyilvánítása (néhány szavazatért) „olyan, mintha saját történelmedet a budiba dobnád”. A volt államfő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során „magyarok által elkövetett románellenes bűnökről” beszélt, és azt mondta, hogy ő személyesen „soha nem osztogatott kedvezményeket a magyaroknak”. Üzenete zárásaként kijelentette: „Románia nem vállal fel egy olyan ünnepet, amely – egyebek mellett – Erdély Magyarországhoz csatolását jelenti.” „Ha ünnepelni akartok a nemzeti ünnepen, menjetek Budapestre, ingyen osztják a sört, miccset meg mindent” – fogalmazott. Kelemen Hunor szerint Traian Băsescu kirohanása elfogadhatatlan egy volt államfő részéről, aki tíz évig rombolta az országot, és aki legalább kétszer „koldult” szavazatokat az erdélyi magyaroktól. Az RMDSZ elnöke szerint a nyilatkozatok azt bizonyítják: felelőtlen a volt államelnök. A nacionalista megnyilvánulásokhoz a Nemzeti Liberális Párt (NLP) frissen megválasztott elnöke, Ludovic Orban is csatlakozott. A liberális politikus a Realitatea hírtelevízió – amelynek műsorvezetője, Rareş Bogdan volt az első, aki Erdély eladásával riogatott – műsorában alkotmányellenesnek és az európai normáknak ellenmondónak minősítette az RMDSZ javaslatát, amely módosítja az anyanyelv- és szimbólumhasználati jogot a közigazgatásban, ráadásul beláthatatlan következményekkel járna a közigazgatás működését illetően, és alkalmat adna egyeseknek, hogy áldozatként állítsák be magukat. Orban szerint a Szociáldemokrata Párt mindent megadna mindenkinek, csak hogy hatalmon maradjon. Hasonló álláspontot fejtett ki Iuliana Laura Scântei, a szenátus liberális alelnöke, aki szerint nem szavazhatnak olyan kérdésben, amely ellentmond az alaptörvény 1. cikkelyének. A liberális szenátor szerint a romániai válsághelyzetet az is mélyíti, hogy az RMDSZ támogatásáért cserébe jogokat ajánlottak fel a magyar kisebbségnek. A Nemzeti Liberális Párt törvényhozóinak hozzáállását jól tükrözi, hogy egyik képviselőjük „hazafias zenével”, míg a Népi Mozgalom Pártjának honatyái román nemzeti színű karszalagokkal tiltakoztak az ellen, hogy a szociálliberális kormánykoalíció úgymond „a román nemzeti érdekeket” bocsátja áruba annak érdekében, hogy „megvásárolja” az RMDSZ támogatását. A tegnapi nap folyamán egyébként az országot (mint egységes és oszthatatlan nemzetállamot) és a román népet veszélyeztetőnek nyilvánította az RMDSZ közigazgatási törvényt módosító tervezetét több kormánypárti politikus is, akik jelezték, semmilyen körülmények között nem szavazzák meg azt.
Panaszt emelt az RMDSZ
A diszkriminációellenes és audiovizuális tanácsnál tett feljelentést az RMDSZ Traian Băsescu volt államfő és négy román hírtelevízió ellen magyarellenes megnyilvánulásaik miatt – jelentette be Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus azt követően nyilatkozott, hogy a szövetség iktatta a feljelentéseket az illetékes hatóságoknál. Por­csalmi emlékeztetett, hogy az elmúlt 24 órában „a romániai magyar közösséget diszkrimináló nacionalista kijelentések hangzottak el a román médiában”, illetve Băsescu támadta a magyarság ünnepét, március 15-ét. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményben ítélte el „az utóbbi napokban szélsőséges formát öltött magyarellenességet az országos román, valamint a közösségi médiában”. Benkő Erika képviselő, a szervezet vezetője közölte: a szolgálat kiemelt figyelemmel kíséri a közösségi médiában és a központi médiában előforduló magyarellenes kijelentéseket, és névre szóló feljelentést tesz minden egyes esetben az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. „Egy normális országban a politikusok és véleményvezérek nem uszíthatnak egy kisebbség tagjai ellen csak azért, mert az uszítás a pillanatnyi politikai érdekei­ket szolgálja” – nyilatkozta Benkő Erika.
Mindenki optimista
A Grindeanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány el fog bukni, és reméli, hogy a csütörtöki kormányülésen minden miniszter részt vesz – nyilatkozta tegnap Victor Ponta kormányfőtitkár. A politikus hozzátette: 246 honatyával beszélt a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének soraiból, és legalább 13 személy nem szavazza meg az indítványt. Elismételte, nem hiszi, hogy a koalíciónak – főképp az RMDSZ visszalépése nyomán – meglenne a kellő számú szavazata a kormány megbuktatásához. Ponta hozzáette, hogy a bizalmatlansági indítvány után az SZDP jövője „tragikus” lesz.  A koalíciós pártok vezetői, Liviu Dragnea és Călin Popescu-Tăriceanu tegnap azt nyilatkozták, az RMDSZ-szavazatok nélkül is rendelkeznek kellő támogatással – továbbra is a 245 támogatót emlegettek – a ma megvitatásra kerülő indítvány elfogadásához. Ami a szövetséggel való tárgyalások kimenetelét illeti, mindketten azzal indokolták: nem szerették volna azt az érzést kelteni senkiben, hogy alkukra lennének hajlandóak a támogatás fejében.
Iohannis is beszólt
Különös nyilatkozattal állt elő tegnap Klaus Iohannis államfő, aki arra intette az SZDP-t: az RMDSZ-szel a bizalmatlansági indítvány kapcsán folytatott tárgyalásokon tartózkodjon attól, hogy „bármilyen etnikai alapú önrendelkezéshez” beleegyezését adja. „Egy senki által nem kívánt helyzet nyomása alatt nem szabad olyasmibe beleegyezni, ami Romániában nem kívánt állapotokat idéz elő” – fogalmazott. A Berlinben hivatalos látogatáson tartózkodó Iohannis ugyanakkor hozzátette: természetesnek tartja a pártközi egyeztetéseket egy ilyen kaliberű kérdésben, de egyben azt is elismerte, minden mozzanatról nem kap azonnali tájékoztatást. A román jobboldali média tegnap este máris felkapta Iohannis kijelentésének azon részét, mely szerint „etnikai alapú önrendelkezésről” tárgyaltak, és kész tényként tálalta azt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarellenes hisztéria: bűnvádi feljelentéseket tett az ügyészségen az RMDSZ
Több bűnvádi feljelentést is tett az elmúlt napokban a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat az elmúlt napokban elkövetett magyarellenes kirohanásaik miatt, számolt be csütörtökön Benkő Erika.
A háromszéki RMDSZ-képviselő, a jogvédelmi szolgálat vezetője elmondta, közösség elleni uszítás miatt tettek bűnvádi feljelentést Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, volt államfő, Marius Pașcan, a PMP Maros megyei képviselője és Rareş Bogdan, a Realitatea televízió műsorvezetője ellen. Emellett mindhármukat bepanaszolták az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), illetve panaszt tettek Cristian Tudor Popescu újságíró és egy magyarellenes portál ellen is.
Benkő Erika szerint kiemelt figyelemmel kísérik, hogy mi zajlik a közösségi és a központi médiában, és ha további magyarellenes kirohanásokat tapasztalnak, mindenki ellen névre szóló feljelentést tesznek. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat emellett jelentést állít össze a jogtiprásokról, amit a nemzetközi fórumok elé terjesztenek. A háromszéki RMDSZ-es politikus szerint a napokban kitört magyarellenes hisztéria is bizonyíték arra, hogy Romániában nagy gondok vannak a kisebbségi jogok szavatolásával. 
„Egy normális országban a politikusok és véleményvezérek nem uszíthatnak egy kisebbség tagjai ellen, csak azért, mert az uszítás a pillanatnyi politikai érdekeiket szolgálja. Az RMDSZ nem kért semmi rendkívülit a magyar közösség számára egy teljesen legitim politikai tárgyalás során, csak azt, amit egyébként több mint egy évtizede folyamatosan kérünk a mindenkori román hatalomtól: a kisebbségi jogok betartását, valamint ennek a keretnek bővítését. Elfogadhatatlan, hogy ennek kapcsán a hírtévék, valamint egyes politikusok magyarellenes kirohanásokat tegyenek” – fogalmazott Benkő Erika.
Antal Árpád: Johannis árt a legtöbbet
Hasonló véleményt fogalmazott meg csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester is, aki szerint az erdélyi magyaroknak Klaus Johannis államfő árt a legtöbbet. Ő ugyanis külföldön mindig azt hangoztatja, hogy Románia példásan megoldotta a kisebbségek helyzetét.
Az elöljáró szerint Traian Băsescu lett az új Vadim Tudor, habár tíz évig  a székelység és az erdélyi magyarok szavazatának segítségével lehetett államelnök. Antal Árpád szerint az RMDSZ-nek érdeke, hogy politikai kormány alakuljon, háta mögött parlamenti többséggel, ellenkező esetben az erőszakszervezetek alakítanak kormányt.
Kulcsárt megkérdezték, milyen nyelven beszél otthon
Ugyancsak az elmúlt napok magyarellenes hisztériája kapcsán tartott sajtótájékoztatót Kulcsár Terza József. A háromszéki képviselő, az MPP Kovászna megyei elnöke elmesélte, hogy a parlamenti bizottságok összevont ülésén azt kérdezte tőle egy román politikus, hogy milyen nyelven beszél otthonában és kioktatta, hogy Romániában él, ezért románul kellene beszélnie.
Kulcsár Terza József szerint ki kell mondani, hogy az erdélyi magyarok számára 2018 a gyász éve lesz, mivel azokat az ígéreteket sem tartották be, amelyeket a modern Románia alapjául szolgáló dokumentumban, az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban vállaltak. 
Kovács Zsolt maszol.ro

Magasabbra teszik a mércét (RMDSZ-képviselők az autonómiáról)
A székelyföldi autonómia megvalósításának ügyében csak akkor lehetünk eredményesek, ha előbb sikerül konszenzust teremtenünk az erdélyi magyar társadalomban, ha a partiumi, közép-erdélyi magyarok épp úgy fontosnak érzik, mint e térség lakói, illetve ha ezt követően elkezdődik egy jól kidolgozott stratégia alapján a kommunikáció a románság felé, mert míg közösségük nem érti meg lényegét, hogy nem hordoz veszélyeket, addig a politikum sem tud eredményesen lépni – hangzott el tegnap Benkő Erika háromszéki és Csoma Botond Kolozs megyei képviselő közös sajtótájékoztatóján.
Nagyon fontos a párbeszéd a tömbben és szórványban élő magyarok között, eltérő élethelyzetünk, sok gondunk különböző, de számos problémánk azonos, szükségünk van egymásra, szolidárisnak kell lennünk – fejtette ki Benkő Erika. A székelyföldiek számára kardinális kérdés az autonómia, de el kell érnünk, hogy ne csak nekünk legyen fontos, minden magyar ember támogassa, ebben nagyon nagy a politikum felelőssége, éppen ezért hívta meg Sepsiszentgyörgyre Csoma Botondot, hogy közösen mérlegeljék az együttműködési lehetőségeket. Csoma Botond elmondta, igen sok székelyföldi él Kolozsváron, első kézből értesülnek az itteni helyzetről. Úgy látja, az autonómiáról nem csak itt kell beszélni, szolidaritásra van szükség, nem lehet magyar–magyar versengés tárgya, nem egymást kell túllicitálni. Ha magyar térfélen sikerül konszenzust teremteniük, akkor fontos lenne a román társadalom meggyőzése, hogy megértsék, nem ördögtől való, nem vezet Románia széteséséhez. Ehhez elsősorban az értelmiség, majd a politikum körében kell partnereket keresniük, igyekeznek stratégiát kidolgozni, hogy ez minél hatásosabb, eredményesebb legyen.  Mindkét képviselő egyetértett abban, hogy a hét elején kialakult magyarellenes hangulat nem késztethet meghátrálásra, Benkő Erika szerint „még magasabbra kell tenni a mércét”. Csoma Botond emlékeztetett, hogy 2001-ben a közigazgatási törvény elfogadását hasonló dühös hangulatkeltés előzte meg, ám a jogszabály mégis átment, és a világ sem dőlt össze. Mint fogalmazott, Dél-Tirolban is ötven évbe telt az autonómia kiharcolása. Benkő Erika megjegyezte, paradox módon a mostani magyarellenes hisztéria elősegíti nemzetközi munkájukat, a Mikó Imre Jogvédőszolgálat jelentését minden nagykövetséghez, az összes fontos intézményhez eljuttatják. 
Bűnügyi feljelentés Băsescu ellen is
Három ügyészségi feljelentést tett a Mikó Imre Jogvédőszolgálat, és öt panasszal fordultak az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (ODT) a hét eleji magyarellenes megnyilvánulások miatt. Rareș Bogdan újságíró, Traian Băsescu volt államfő, szenátor és Marius Pașcan Maros megyei képviselő esetében az ügyészséget kérik, vizsgálják ki, vádolhatóak-e bűncselekménnyel közösség elleni izgatás, uszítás miatt. Mindhármuk esetében kérik az ODT eljárását is, s mellettük egy szélsőséges honlap, illetve Cristian Tudor Popescu újságíró diszkriminatív kijelentéseinek vizsgálatát.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem fényes a kisebbségi helyzet
Feljelentést tettek
Elkészült a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a romániai magyar közösség helyzetéről szóló jelentése a 2015–2016-os időszakra, közölte sajtótájékoztatóján Benkő Erika, a szervezet vezetője. Elmondta, a jelentést elküldik az összes nagykövetségnek, de bemutatják az ENSZ emberi jogi bizottságának őszi ülésén is.
Az elmúlt napok magyarellenes hangulata kapcsán Benkő Erika RMDSZ-képviselő megjegyezte, „paradox módon” ez a hisztéria egyébként elősegíti a nemzetközi lobbit. „Azt gondolom, ez egy olyan helyzet, amivel élni kell”, emelte ki. Hozzáfűzte: ezek segítenek abban, hogy a nemzetközi közvélemény előtt megmutathassák azt, hogy nagy bajok vannak Romániában, és valóban a tényleges esetekkel tudják alátámasztani azt, hogy legkevésbé sem annyira fényes a helyzet a kisebbségi kérdésben, mint ahogy azt a román politikusok és Klaus Johannis államfő lefestik.
Benkő Erika azt is elmondta, hogy közösség elleni uszítás miatt a jogvédelmi szolgálat három ügyészségi feljelentést tett Rareș Bogdan újságíró, Traian Băsescu volt államfő és Marius Pașcan Maros megyei PMP-s képviselő ellen. Ugyanakkor mindhárom, valamint Cristian Tudor Popescu újságíró és egy szélsőséges honlap ellen az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is panaszt nyújtottak be. 
Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Bepanaszolja a Diszkriminációellenes Tanácsnál a Kolozsvári Városházát a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat kolozsvári kirendeltsége és az RMDSZ Kolozs megyei szervezete bepanaszolja a Kolozsvári Városházát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.  A szervezet szerint a városháza helytelenül járt el, amikor meghirdette a versenyvizsgát a kincses város oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó osztályának a vezetői tisztségére. 
Csoma Botond az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke korábban kifejtette: „Elfogadhatatlan, hogy egy interetnikus párbeszédre, toleranciára törekvő városban olyan személy vezesse a polgármesteri hivatal kulturális főosztályát, aki számtalanszor diszkriminatív és sértő megjegyzést tett a kisebbségek kapcsán.  Antonescu marsall nagy csodálója, a román vasgárda mozgalom értékeit képviselő Ioan Vasile Țene nem lehet Kolozsvár oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó iroda vezetője"
A jogvédelmi szolgálat által elkészített panaszban részletesen indokolta álláspontját, miszerint Ionuț Țene alkalmatlan a már említett ügyosztály vezetői tisztségének a betöltésére, ugyanakkor kinevezése az alkotmány több pontját is sérti, illetve számtalan törvénynek és kormányhatározatnak is ellentmond. 
Továbbá az újságíróként is tevékenykedő Țene több publikációjában is kifejtette csodálatát Antonescu marsall munkássága iránt, és számos olyan írása is megjelent, amelyben diszkriminatív megjegyzésekkel illeti a Romániában élő kisebbségeket. 
Tasnádi István Szilárd a Mikó Imre Jogszolgálat kolozsvári munkatársa a beadványban kifejtették a közszereplőknek, úgy a kisebbségi, mint többségi nemzetiségű állampolgárok érdekeit kell képviseljék, nem saját nézeteiket, mint ahogy az megfigyelhető a publicista munkásságban.  „Nagyon fontosnak tartom az erőteljes fellépést minden olyan esetben, ahol fennáll annak a veszélye, hogy szélsőséges nézeteket valló személyek kerüljenek tisztségekbe Romániában. Ionuț Țene közismert kisebbségellenes magatartása véleményünk szerint alkalmatlanná teszi őt egy fontos tisztség betöltésére egy magyarok által is lakott városban. Azt gondoljuk, hogy ennek a tisztségnek a betöltéséhez részrehajlás-mentes szakmaiság szükséges és nyilvánvaló az, hogy Ionuț Țene kinevezése a továbbiakban hátrányosan érintheti a kolozsvári magyarokat, tekintve azt, hogy a szóban forgó személy korábban nyíltan xenofób írásokkal uszított az erdélyi magyarság ellen. Éppen ezért a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat élni kíván minden törvényes eszközzel ez esetben.”- nyilatkozta Benkő Erika, a jogvédő szolgálat vezetője.
Ionuț Vasile Țene esetleges kinevezéséről június 23-án kerültek napvilágra újabb részletek, amikor is kiderült, hogy a köztisztviselői állás betöltésére kiírt versenyvizsgán első helyen végzett.  A jogvédelmi szolgálat munkatársai szerint Țene esetleges kinevezése a köztisztviselők státuszát szabályozó törvényekkel menne szembe. Mint arról már értesítettük az olvasókat az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete múlt pénteken közleményben határolódott el Ionuț Țene-től, mivel ez számtalan diszkriminatív megjegyzést tett a nagyközönség előtt a kisebbségeket illetően. A szervezet további lépéseket fontolgat, a városházi versenyvizsga jogszerűségét a közigazgatási bíróságon szeretnék kivizsgáltatni. (közlemény) Erdély.ma

Feljelentik az erdélyi magyarok ellen uszító politikusokat
Az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata feljelentést tesz minden olyan magyarellenes kijelentés miatt, amelyet az elmúlt napokban román politikusok és közismert véleményformálók fogalmaztak meg – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.
A jogvédő szervezet szerint az RMDSZ és a kormányzó szociáldemokraták között a kormányválságról folytatott tárgyalások idején olyan magyarellenes uszító nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyek nem maradhatnak következmények nélkül.
„Fogadják el a nyelvi jogokat bővítő közigazgatási törvénytervezetet, illetve legyen hivatalos munkaszüneti nap március 15-e.” Ez volt az RMDSZ két legfontosabb feltétele, hogy aláírja a bizalmatlansági indítványt.
Az elmúlt időszakban hihetetlenül vehemens magyarellenes hullám csapott végig a román média egy nagy szegmensén és számos román politikus élesen magyarellenes megnyilvánulásokat tett. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat úgy döntött, hogy nem megy el szó nélkül a történtek mellett.
Az elmúlt 5 évben nem volt példa ilyen magyarellenes hisztériára, mint ami az elmúlt napokban kitört az RMDSZ legitim politikai tárgyalásai során – jelentette ki Benkő Erika képviselő. „Hihetetlenül éles és durva magyarellenes kijelentések hangzottak el véleményvezérektől és politikusoktól, többek a között a román közösségi médiában” – tette hozzá az RMDSZ parlamenti képviselője.
Benkő Erika elmondta: hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy mindenki gondolja meg Romániában, mielőtt politikai érdekből a magyar közösségnek a méltóságát sértő kijelentéseket tesz. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálatnak az a munkája, hogy folyamatosan felügyeljen minden magyarellenes megnyilvánulást – hangzott el az M1 műsorában.
(hirado.hu) Nyugati Jelen (Arad)

Politikai értékelő Faragó Péter parlamenti képviselővel
Sérelmeinknek jogi úton kívánunk érvényt szerezni!
Faragó Péter RMDSZ Arad megyei elnökkel, parlamenti képviselővel a legutóbbi belpolitikai eseményeket értékeljük.
– Érdekes kormánybuktatáson, illetve -alakításon vagyunk túl. Ezekről mi a véleménye?
– Azt hiszem, nem csak hazai, de világviszonylatban is egyedülálló esemény részesei lehettünk, hiszen a parlamenti többséggel rendelkező kormányzópárt a saját miniszterelnöke ellen nyújtott be bizalmatlansági indítványt, buktatta azt meg. Tulajdonképpen már hetekkel korábban nyilvánvalóvá vált a parlamenti többséget alkotó párt, illetve a miniszterelnöke közötti nézetkülönbség, az együttműködés hiánya. Furcsa helyzet volt, ugyanis a miniszterek lemondtak, a miniszterelnök azonban erre nem volt hajlandó. Az volt az általános vélemény – amit az RMDSZ is osztott –, hogy egy kormányzópártnak jogában áll minisztereket, akár a miniszterelnököt is leváltani, ha úgy látja szükségesnek. Éppen ezért jövőtlen hazárdjátéknak tartottuk, amit az akkori miniszterelnök, Sorin Grindeanu véghez vitt, hiszen semmiféle várható támogatás nem volt mögötte. Ebben a furcsa helyzetben kellett nekünk is meghoznunk a döntést. Érdekes volt, hiszen a bizalmatlansági indítvány előtti időben, amikor a kormánypárt vezetőségével heti rendszerességgel megtartottuk az egyeztetéseket, felmerült néhány olyan régi kérésünk és elvárásunk, amelyeknek a megoldására mutatkozott is hajlandóság a PSD–ALDE koalíció részéről. Ugyanis nagyon régóta vár a parlament irattárában elfogadásra az RMDSZ által kidolgozott Kisebbségi Törvény; a Nyelvi Jogok Használatát és Bővítését Módosító Törvény; ugyancsak hónapok óta vár a március 15-ét a romániai magyarság ünnepévé nyilvánító törvény, amelyeknek az elfogadásában egyezségre jutottunk a PSD–ALDE szövetséggel. Ugyanakkor félelmetes volt látni azt a vehemens reakciót, ami a román média, illetve az ellenzéki pártok egy részében kiváltott a megegyezésünk. Régóta nem látott támadást, kirohanást intéztek e politikai alakulatok a magyar közösség ellen. Az alpári stílus, ahogyan Traian Băsescu támadta az őt sokszor támogató magyar közösséget, ahogyan a félig magyar PNL új elnök, Ludovic Orban nem tudja elfogadni a magyar közösségnek járó jogoknak a bővítését, egyben megdöbbentő, kiábrándító is volt. Ugyanakkor a több tévétársaság adásaiban a magyar közösség ellen pillanatok alatt fellobbantott gyűlöletkampány is visszaröpítette ezt az országot egy olyan középkorba, amelyről reméltük, többé nem fog előjönni. A többfrontos támadástól a kormánypárt is hátrébb lépett. Bízunk benne, hogy a következő időszakban megtaláljuk a partnereket, akikkel a jogos elvárásainkat a román törvényhozásban el tudjuk fogadtatni. Mert nem kérünk semmi olyat, amire ne lenne precedens az Európai Unióban, ahol egy közigazgatási egységben nagyobb számban élő kisebbségnek joga van használni az anyanyelvét. Az is meggyőződésünk, hogy március 15-ének, minden magyar ünnepének hivatalos ünneppé kell válnia Romániában. Ugyanakkor abban is hiszünk, hogy a kisebbségi törvény rendelkezései által fenntarthatóvá tudjuk tenni az erdélyi magyar közösség anyanyelvű oktatását és kulturális életét. A jelzett törvények jóváhagyásával senkitől semmit nem veszünk el, a magyar közösség és a többi kisebbség viszont kiszámíthatóbb, biztosabb jövő elé nézhet a szülőföldjén.
A kormányválság vége az lett, hogy a PSD sikeresen megbuktatta a saját miniszterelnökét. Utána az államfővel való egyezkedés, illetve az új miniszterelnök kinevezése gyorsan ment, hiszen soha, egyetlen országnak sem érdeke a politikai bizonytalanság, hogy ne legyen működőképes kormánya, amely megfelelő parlamenti támogatottsággal rendelkezik. Az RMDSZ álláspontja az volt, hogy mivel a parlamenti többséggel van együttműködési megállapodásunk, megszavazzuk az új kormányt. Abban is bízunk, hogy a megbeszélések eredményeként jó együttműködés fog kialakulni. A jelzett céljaink eléréséhez szükséges parlamenti többség kialakításának jelenleg egyetlen módja a kormánykoalícióval való együttműködésben mutatkozik.
Kivédeni a gyűlöletkeltést
– Mi a véleménye a szinte gombnyomásszerűen beindított gyűlöletkeltő kampányról? Az bármikor újraindítható?
– Évek, hónapok óta mondja a politikum egy része, köztük az RMDSZ is, hogy Romániában olyan elfogadhatatlan politikai helyzet van, hogy politikai döntések nem politikusok, hanem az erőszakszervezetek befolyására történnek. Az ő képviselőik jelen vannak a politikai döntéshozatalban is, ami teljesen elfogadhatatlan helyzet. Azon a bizonyos hétfő délutánon látszott, hogy szinte gombnyomásra olyan hisztériahullám indult be, ami addig elképzelhetetlen volt. A korszerű kommunikációs eszközökkel pár óra alatt félelmetes szintű félelemkeltést, nacionalizmust, sovinizmust tudtak felkorbácsolni. Erre valamilyen megoldást kell találnunk, mert ha egyszer megtették, valószínűleg máskor is meg tudják majd tenni, ami senkinek nem szolgálja az érdekét.
– Az RMDSZ frakcióban megvitatták, hogy az efféléket a jövőben hogyan lehetne megelőzni, kezelni?
– Az RMDSZ vezetősége beszélgetéseket folytatott az államfővel, illetve a parlamenti képviselettel rendelkező politikai pártok vezetőivel, akiknek elmondtuk: elfogadhatatlan, tűrhetetlen az, hogy amikor magyar kérdésben politikailag villantani lehet, olyankor mindig vannak olyan pártok és vezetők, akik-amelyek felülnek a sovinizmus vonatára. Azt képzelik, hogy ezáltal olcsón, ingyen tehetnek szert népszerűségre a román közegben. Az efféle akcióik után a magyar közösség nagyon keserű szájízzel marad, hiszen érthetetlen, elfogadhatatlan, hogy 2017-ben az EU egyik tagországában ilyen viselkedéssel állhatnak elő politikai pártok.
– AZ RMDSZ EP-képviselői az esettel kapcsolatban elmondták-e az Európai Parlamentben, hogyan osztják nálunk a demokráciát?
– EP-képviselőink a helyükön voltak, az Európai Parlament plénumában is a rendelkezésükre álló idő alatt tájékoztatták a kollégáikat a Romániában kialakult helyzetről. Ugyanakkor az RMDSZ és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat a magyarság ellen nyíltan uszító politikusok és sajtóorgánumok ellen jogi lépéseket is tett, mert úgy érezzük, hogy a számunkra elfogadhatatlan viselkedésükért vállalniuk kell a jogi következményeket. Románia Alkotmánya szerint júliusban és augusztusban a Képviselőház és a Szenátus is nyári vakáción van, a parlamentet csak sürgős dolgok miatt, rendkívüli ülésszakokra lehet összehívni. Más esetekben a kormánynak adott a joga rendeletekkel intézkedni. A jogi sérelmeinket az őszi ülésszakig semmiképpen nem fogjuk elfelejteni, törvényesen érvényt akarunk szerezni azoknak!
– Köszönöm az értékelőt.
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)

Elégedetlenséget váltott ki Kolozsváron Ioan Vasile Tene osztályvezetői kinevezése
Elégedetlenséget váltott ki Kolozsváron a szélsőségesen nacionalista publicisztikáiról és közszerepléseiről ismert Ioan Vasile Tene városházi hivatalnok kinevezése a polgármesteri hivatal oktatási, kulturális, vallásügyi, civil társadalom-ügyi és sportért felelős osztályvezetői tisztségére. Az ügy kapcsán az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, és peres úton is próbálkozik a kinevezés hatálytalanításával, civil kezdeményezők pedig petíciót címeztek Emil Boc polgármesternek, és ehhez internetes aláírásgyűjtést indítottak. Ioan Vasile Tene több mint két évtizede dolgozik hivatalnokként a kolozsvári városházán, májusban egyedüli jelöltként versenyvizsgázott az osztályvezetői tisztségre, amelyet június 22-én el is nyert, és a helyi sajtóban közölt tiltakozások ellenére a polgármester június 30-án kinevezte az osztályvezetői tisztségbe. A hivatalnok a városházi munkája mellett a szélsőségesen nacionalista hangvételű Napocanews.ro portál publicistájaként tevékenykedik, és többször is felszólalt az Új Jobboldal nevű, szélsőségesen nacionalista szervezet március 15-én szervezett Avram Iancu-felvonulásain. Amint a közösségi hálón közzétett felvételek tanúsítják, 2015-ben és 2016-ban mondott beszédében is azt kifogásolta, hogy a kolozsvári városháza irredenta, revizionista, és autonómiát követelő magyar szervezeteknek nyújt támogatást éppen azon a főosztályon keresztül, amelynek a vezetői tisztségét most elnyerte.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a hivatalnok szélsőséges megnyilvánulásai nemcsak a magyarok ellen irányultak; a zsidókkal, a vallási és a szexuális kisebbségekkel szembeni nézeteit is sokszor hangoztatta. Csoma Botond úgy vélte: megengedhetetlen hogy szélsőséges nézeteket valló személy kerüljön vezető tisztségbe egy olyan város adminisztrációjában, amelyik büszke a multikulturalitására. Elmondta: a Diszkriminációellenes Tanácshoz benyújtott panaszban azt kifogásolták, hogy a versenykiírásban nem szerepeltek olyan feltételek, amelyek megakadályozták volna, hogy szélsőséges nézeteket valló személy kerülhessen a tisztségbe. Csoma Botond elmondta: közigazgatási bíróságon is megpróbálják érvényteleníteni a kinevezést arra hivatkozva, hogy a törvény szerint a köztisztviselőknek őrizkedniük kell a diszkriminatív megnyilvánulásoktól. A Ioan Vasile Tene kinevezését kifogásoló civil petíciót csütörtökig csaknem 1500-an írták alá.
Ioan Vasile Tene a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar polgármester kabinetfőnökeként helyezkedett el több mint két évtizede a kolozsvári polgármesteri hivatalban. A hivatalnok 2015-ben az Országos Diszkriminációellenes Tanácsban próbált tisztséget szerezni. Akkori jogvédő civil szervezetek csoportja tiltakozott a kísérlet ellen.
Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma

Bepanaszolják a Dinamo szurkolóit (Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat)
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat panaszt tesz a Bukaresti Dinamo szurkolóinak magatartása miatt, mert a Sepsi OSK és a fővárosi Dinamo augusztus 21-i I. ligás mérkőzésén az ellenfél szurkolói többször is azt skandálták: Ki az országból a magyarokkal!
A magyarellenes megnyilvánulások kapcsán a jogvédelmi szolgálat az Országos Diszkriminiációellenes Tanácsnál tesz feljelentést, és írásbeli felszólítással fordul a Román Labdarúgó-szövetséghez, hogy vizsgálja ki a mérkőzés során történteket, és tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy többé ne forduljon elő hasonló eset. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat tegnapi levelében tudatja, hogy teljes mértékben elítéli a sport területén felmerülő magyarellenes uszításokat, és aggasztónak tartja ezt a fajta szélsőséges törekvést, amely különösen érzékenyen érinti a magyar kisebbséget Románia és Erdély egyesülésének jövő évi centenáriuma előtt. A szolgálat elnöke, Benkő Erika háromszéki parlamenti képviselő kijelentette: „Azt gondolom, a sportnak a fair play játékmódról kell szólnia, ezért minden olyan kisebbségellenes cselekedet esetén megtesszük a kellő jogi lépéseket, amelyek félelmet keltenek a magyar közösségen belül.” Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Büntető, magyarellenesség és ellenféllel ünneplő csapattag keserítette a Sepsi OSK-t Bukarestben
Patrick Petre magára haragította a Sepsi OSK drukkereit a Dinamo ellen Bukarestben elszenvedett Liga 1-es vereség után. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentést tett a magyarellenes rigmusok miatt.
Helyzetszegény mérkőzésen, vitatott tizenegyessel kapott ki Bukarestben 1-0-ra az újonc Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK labdarúgócsapata a találkozót emberhátrányban befejező Dinamótól. Az élvonalbeli bajnokság hetedik fordulójának hétfő esti összecsapásán a házigazdák mindössze egyetlen említésre méltó helyzetet jegyeztek az első félidőben, a jordán Bawab révén, majd a második játékrészben a helyére csereként beálló Hanca próbálkozott gólszerzéssel.
Támadásból szerzett góllal azonban nem tudta legyőzni a háromszékiek kapuját őrző Fejért – a három pontot érő találatot egy olyan büntetőből érték el, amelyet Costache harcolt ki a 66. percben, amikor a tizenhatoson belül elterült a labdára rohanó Ghingával való koccanástól. A hajrában a Sepsi OSK – éppen a Dinamótól – kölcsönkapott játékosa, Patrick Petre járt közel az egyenlítéshez, de Fejér hiába imádkozott térdre ereszkedve, mert a szabadrúgás nem járt sikerrel. A 20 éves középpályásra ugyanakkor nem emiatt haragudtak meg a székely szurkolók: a találkozó lefújása után, mialatt a társai összekapaszkodva tisztelték meg a drukkerek által elénekelt székely himnuszt, Petre inkább dinamós mezben, a házigazdák – magyarellenes rigmusokat skandáló – ultráival ünnepeltette magát. A Gsp.ro-nak úgy fogalmazott, hogy nem akart „feltétlenül" gólt szerezni nevelő együttese ellen, inkább arra törekedett, hogy ne kapjanak ki abban a stadionban, ahová bevallása szerint már nagyon vágyott vissza. „Otthon éreztem magam, az emberek megtapsoltak, nagyon jó érzés volt" – nyilatkozta a fiatal bukaresti focista, aki annak az egykori válogatott Florentin Petrének a fia, aki ugyancsak a klub juniorjai közül nőtte ki magát, hogy aztán 1994 és 2006 között kizárólag a bukaresti piros-kékek színeiben rúgja a gólokat. Feljelentés magyarellenesség miatt A Sepsiszentgyörgi Sepsi OSK elleni mérkőzésen történt magyarellenes megnyilvánulások miatt panaszt emel a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a Bukaresti Dinamo élvonalbeli labdarúgócsapata ellen. A szolgálat keddi tájékoztatása alapján a Liga 1 hétfő esti mérkőzésén a házigazda fővárosiak drukkerei több alkalommal is skandálták a Ki a magyarokkal az országból! rigmust. Emiatt a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tesz feljelentést, de írásbeli felszólítással fordul a Román Labdarúgó-szövetséghez is, hogy vizsgálja ki a mérkőzésen történteket, és tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy többé ne forduljon elő hasonló eset. Benkő Erika, a szolgálat elnöke kifejtette: a sportnak a fair play játékmódról kell szólnia. Ezért minden olyan kisebbségellenes cselekedet esetén, melyek félelmet kelthetnek a magyar közösség tagjaiban, megtesszük a szükséges jogi lépéseket” – tette hozzá. A jogvédelmisek hangsúlyozzák, Románia és Erdély egyesülésének jövő évi centenáriumára készülve, a sportban előforduló, etnikailag diszkriminatív megnyilvánulások különösen érzékenyen érintik a magyar kisebbséget, hiszen a legfontosabb elvárás éppen az lenne, hogy a nemzeti közösségek vegyék figyelembe a kisebbségek szempontjait, valamint a magyar közösség tagjai érezhessék, hogy teljes jogú polgárai az országnak.
Vásárhelyi-Nyemec Réka , Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Magyarellenes rigmusokat skandáltak a Dinamo-Sepsi meccsen
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat panaszt tesz a bukaresti Dinamo szurkolóinak magatartása miatt - írja az RMDSZ kedden kiadott közleménye. 'Hétfőn, augusztus 21-én került sor a Sepsi OSK háromszéki első ligás labdarúgó csapat és a fővárosi Dinamo közötti meccsre. A mérkőzés alatt az ellenfél csapat szurkolói a már több alkalommal elhangzott, ismert magyarellenes rigmust skandálták: 'ki az országból a magyarokkal!' Az RMDSZ által alapított Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat teljes mértékben elítéli a sport területén felmerülő magyarellenes uszításokat, és aggasztónak tartja ezt a fajta szélsőséges törekvést' - írja a közlemény. A dokumentum szerint Románia és Erdély egyesülésének jövő évi centenáriumára készülve, a sportban előforduló effajta etnikailag diszkriminatív megnyilvánulások most különösen érzékenyen érintik a magyar kisebbséget, amikor a legfontosabb elvárás az lenne, hogy a nemzeti közösségek vegyék figyelembe a kisebbségek szempontjait, valamint a magyar emberek is érezhessék, hogy az országnak teljes jogú polgárjai. 'Azt gondolom, a sportnak a fair-play játékmódról kell szólnia, ezért minden olyan kisebbségellenes cselekedet esetén megtesszük a kellő jogi lépéseket, amelyek félelmet keltenek a magyar közösségen belül' - idézi a közlemény Benkő Erikát, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elnökét. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a mérkőzésen történt magyarellenes megnyilvánulások kapcsán feljelentést tesz az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, valamint írásbeli felszólítással fordul a Román Labdarúgó-szövetséghez, hogy vizsgálja ki a mérkőzés során történteket, és tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy többé ne forduljon elő hasonló eset - tájékoztat a közlemény. A mérkőzésen a Sepsi szurkolói közt egyébként felháborodást váltott ki az is, hogy míg a meccs után a szurkolók a felsorakozó játékosoknak elénekelték a Székely Himnuszt, aközben a Dinamótól kölcsönben a Sepsiben szereplő Patrick Petre a bukaresti csapat szurkolóit tapsolta a Dinamo mezében. Transindex.ro

Feljelentést tesz a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (Kaufland-botrány)
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat döbbenettel vette tudomásul, hogy az augusztus 31-én közzétett videóval a Miliţianul nevű YouTube-csatorna működtetője azzal vádolta a székelyudvarhelyi Kaufland grillezőjénél alkalmazott elárusítót, hogy azért nem szolgálta ki, mert románul szólalt meg. A felvétel nyitás előtt húsz perccel készült, és egyértelműen provokációnak minősíthető, ugyanis az összevágott filmkockák azt bizonyítják, a felvétel szerzője többször próbálkozott a lejáratással, később a Kaufland által kiadott hivatalos közlemény is ezt erősítette meg. A videóblogger tehát manipulációs szándékkal tájékoztatta félre a közvéleményt – áll a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményében. Az ügyben egyébként Hargita megye prefektusa is tájékoztatást kért a Kauflandtól.
Ami a közzétett videó utáni eseményszálakat illeti, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság brassói regionális főfelügyelője, Sorin Claudiu Susanu hivatalból való kivizsgálást kezdeményezett, majd a fogyasztóvédelem tízezer lejre bírságolta meg a székelyudvarhelyi Kauflandot a kolozsvári videóblogger által jelzett eset miatt, azt állítva, hogy ellenőreiket szintén nem szolgálták ki az üzletben, mert románul kértek termékeket. A hatóság főfelügyelője a sajtónak tett nyilatkozatát azzal is tetőzte, hogy egy 2015-ös hasonló bírságra hivatkozott, amikor – állítása szerint – azért bírságolták meg a székelyudvarhelyi Kauflandot, mert termékeiket kizárólag magyar nyelvű szórólapokon és reklámújságban hirdették, hátrányos megkülönböztetésben részesítve ezzel a román vásárlókat. A Kaufland második, szeptember 1-jén kiadott hivatalos közleménye erre is rácáfol, ugyanis a fogyasztóvédelmi hatóság csíkszeredai ellenőrei kiszállásuk során az áruk, a felszolgálás és az ételkínálat minőségét ellenőrizték, a büntetési jegyzőkönyvben pedig mégis az említett videóra hivatkoznak, a 2015-ös, Sorin Claudiu Susanu főfelügyelő által említett bírság pedig nem is létezik. Nyilvánvalóan ebben az esetben is uszító jellegű információferdítés történt. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat emellett nem hagyja szó nélkül a B1 TV csatornán közvetített Lumea lui Banciu műsor augusztus 31-ei kiadását sem, amelyben a műsorvezető, Radu Banciu idegengyűlölő és nacionalista kijelentéseket tesz a székelyudvarhelyi eset kapcsán Székelyföldről és összességében a teljes romániai magyar kisebbségről. A műsorvezető többek között veszélyforrásként említi a magyar kisebbséget, és felelőssé teszi őket az országban felmerülő összes interetnikus konfliktusért. Szélsőséges kijelentései közül kiemelendő az, hogy az etnikumközi konfliktusok megoldására a románok és a magyarok elkülönítését, szegregációját javasolja. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentést intéz az illetékes szervekhez az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság brassói regionális főfelügyelője, Sorin Claudiu Susanu ellen részrehajló, nem tárgyilagos eljárásáért, valamint Radu Banciu újságíró ellen diszkriminatív, nacionalista és idegengyűlölő nyilatkozatai miatt. Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa tegnapi közleményében aggodalmának adott hangot az incidens miatt, és hivatalos álláspontot kért az áruház részéről mind a rendkívüli nyilvánosságot kapott esetről, mind pedig az áruház arra irányuló intézkedéseiről, hogy hasonló eset ne ismétlődjön meg. „Egyes állampolgárok ilyen megnyilvánulásai veszélyeztetik a közbiztonságot és az etnikumközi kapcsolatokat” – áll a prefektus átiratában. Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva Adrian Jean Andrei elmondta, Hargita megyében a békés együttélésnek, az egymással szembeni tiszteletnek kell uralkodnia, márpedig az ehhez hasonló incidensek nem ezt szolgálják. A prefektus ugyanakkor hangsúlyozta, az alkotmány szerint az állam hivatalos nyelve a román, és az ezt előíró cikkelyt minden állampolgárnak kötelessége tiszteletben tartani, nemzetiségtől függetlenül. Rámutatott, az ilyen történéseket józansággal és megértéssel kell kezelni mindkét fél részéről, hogy többé ne ismétlődjenek meg. „Egy európai országban nincs helyük az ehhez hasonló incidenseknek, ezért bölcsességre és az ország törvényei iránti tiszteletre intem a Hargita megyében élőket, illetve az ide látogatókat” – tette hozzá. A prefektus megerősítette, hogy az eset után a Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tízezer lejes büntetést rótt ki a szóban forgó szupermarketre. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke is bejelentette, hogy hivatalból vizsgálatot indítottak az ügyben, és meghozzák a törvényes intézkedéseket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az U megbüntetését kéri a szurkolói futballhuliganizmus miatt a Mikó
Levélben fordult a Román Labdarúgó Szövetség elnökéhez, Răzvan Burelanuhoz a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, azzal a kéréssel, hogy a kolozsvári U szurkolói bázis csapata a lehető legszigorúbb büntetést kapja a kincses városban történt verekedés miatt.
Az ultrák, mint arról beszámoltunk, magyarellenes rigmusokat skandálva, békésen játszó hazai, magyarországi és szlovákiai labdarúgókra, valamint családjaikra támadtak Kolozsváron.
Már nem elszigetelt esetről van szó, a szurkolók magatartása visszaeső, és az előre elkészített transzparensekből látszik, hogy szándékos, hívta fel a figyelmet az RMDSZ hírlevele szerint a szolgálat.
Ez hangsúlyozza: nagyon fontos, hogy a Romániában élő magyar ajkú emberek félelem nélkül élhessenek mindazon, a hatályos törvények által biztosított lehetőségekkel és jogokkal, melyek a közösség tagjai számára adottak. Rámutatnak, ennek érdekében folyamatosan figyelik a romániai sporteseményeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szurkolói magatartás már több esetben aggodalomra adott okot.
Egy demokratikus jogállamban az ilyen események elfogadhatatlanok, hangsúlyozza a jogvédelmi szolgálat, mely szerint az ilyen és ehhez hasonló szurkolói magatartás visszaszorításában a Román Labdarúgó Szövetségnek is részt kell vállalnia.
Úgy vélik ugyanis, ez az a szerv, amely igazán képes fellépni az etnikumközi túlkapások kezelése érdekében. Levelünkben ezért azt kérik, hogy az U szurkolói bázisának csapata a lehető legszigorúbb büntetést kapja.
Benkő Erika képviselő, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője a kolozsvári eset kapcsán kifektette: nagyon aggasztónak tartja a történteket, és bízik abban, hogy nem marad el a szankció. Csoma Botond képviselő, a szolgálat kolozsvári fiókjának vezetője elfogadhatatlannak nevezte a történteket.
A szolgálat levelét azzal zárja: hisz abban, hogy a szövetség mindent meg fog tenni a szurkolói magatartás normalizálása és a rasszizmus visszaszorítása érdekében. Krónika (Kolozsvár)

Aláírásgyűjtés Háromszéken (Minority SafePack)
Háromszék 30 ezer aláírás összegyűjtésére vállalkozott, és ebből 7843 már megvan, noha a kampány hivatalosan csak tegnap kezdődött – derült ki Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök és Vincze Loránt FUEN-elnök tegnapi, rendhagyó sajtótájékoztatóján, amelyet az őshonos európai nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló Minority SafePack polgári kezdeményezésről tartottak Sepsiszentgyörgy főterén. Az eseményre nem csupán újságírókat hívtak meg, hanem jeles közéleti személyiségeket is: történelmi egyházak képviselőit, művészeket, egyetemi tanárt, vállalkozót, sportolót, parlamenti képviselőt, illetve a megyeháza védnöksége alatt létrejött ifjúsági alapítvány vezetőjét is, akik valamennyien aláírták a háttérben kifeszített vásznat, és azt is elmondták, miért.
Bevezetőül Tamás Sándor közölte: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mellett Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a Minority SafePack egyik kezdeményezője, társszerzője és mozgatója. Ahhoz, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekkel az Európai Unió érdemben foglalkozzon, egymillió uniós polgár aláírását kell összegyűjteni, ebből 250 ezret vállaltak az erdélyi magyarok szervezetei: az RMDSZ-en kívül az MPP, az EMNT és az SZNT is felkarolta az ügyet, és a magyar kormány is támogatja. Romániában példaértékű kisebbségi modellről beszélnek, de nem a magyarok, akiket bizonyos körökben nemzetbiztonsági problémának is tekintenek, s bár vannak jó megoldások az EU-ban (elég a dél-tiroli osztrákok vagy a svédországi finnek helyzetét nézni), nálunk kettős mérce érvényesül, és fogynak a védekezési lehetőségeink. Először mindig Bukaresthez fordultunk a gondjainkkal és javaslatainkkal, de ha ott nem akarnak minket meghallani, másutt, nemzetközi szinten kell megoldást keresni – hangsúlyozta, és megköszönte Magyarországnak az utóbbi hetekben tanúsított „férfias kiállását”. Leszögezte: nem kérünk semmi rendkívülit, semmi olyant, ami másnak, a román állampolgároknak nem jár – de ha Bukovinában kitűzhető a történelmi régió zászlaja, akkor Székelyföldön se legyen tilos. Száz év alatt sokszor és sokat kértünk, és joggal várjuk el kéréseink rendezését, mert hozzá is adtunk – munkát, adót, tehetséget – az ország fejlődéséhez, és ezután is partnerek lehetünk ebben. Arról mindig a hatalom, a többség tehet, hogy milyen a kisebbség hangulata – hangsúlyozta Tamás Sándor. Nem vagyunk jöttmentek sem a Székelyföldön, sem Európában, hanem őshonos nemzet, és ezt szeretnénk megtapasztalni – vette át a szót Vincze Loránt, aki szerint nem probléma vagyunk, hanem megoldás, hiszen Európa értékeit védjük. Azt az EU is elismeri, hogy a sokszínűség érték, csak még nem találta meg a módját annak, hogy védje is kisebbségben levő polgárait; a tagállamokra hárít, ami rendben lenne, ha ezek tennék a dolgukat – és mivel ez nem így van, meg kell keresni a módját a közösségi jogok kiteljesítésének. A Minority SafePack célja, hogy az EU átvegyen bizonyos kompetenciákat a tagállamoktól, és ne nézze tétlenül, ha jogokat vesznek el valahol, illetve szorgalmazza a jó példák átvételét. Jelenleg az állatok jogaival többet foglalkoznak Brüsszelben, mint a kisebbségekkel, pedig azok is védelemre és programjaik támogatására szorulnak – ezért is van szükség egységes szabályozásra, hogy legalább az EU-ban legyenek az elfogadott szabályok mindenki számára kötelezőek – magyarázta. A FUEN elnöke úgy véli: a kezdeményezés benyújtására jó időszak következik, hiszen Európa átalakulóban van, a válság és migráció miatt világos, hogy változtatásokra van szükség – ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „hosszú menetelés” áll még előttünk, hiszen öt évbe telt, amíg oda jutottunk, hogy a polgárok kérik az EU-t kisebbségügyi szabályozásra. Az aláírásgyűjtés online módon júniusban kezdődött, most a papír alapú gyűjtést is megkezdik; az íveket jövőben adják át, mégpedig a jogszabálycsomag-javaslatokkal együtt. Vincze Loránt szerint hiú ábránd többségi támogatást remélni, mégis bízik abban, hogy a szükséges egymilliónál több szavazatot tudnak összegyűjteni legkevesebb hét országból, bebizonyítva, hogy Európa minden történelmi kisebbsége az Erdélyből indult kezdeményezés mellé állt. Addig azonban minden más eszközzel is küzdeni kell a jogainkért, Bukarestben és nemzetközi szinten is – vélekedett, és külön megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot vezető Benkő Erika képviselőnek, hogy jogsérelmeinkről már angolul is hírt kap a világ. Románia megtámadta a kezdeményezést, tart tőle, mert hamis az a kép, amelyet a kisebbségeiről fest a világnak, és Brüsszel is jobban szeret az uborka görbületével meg a vízöblítéses illemhelyekkel pepecselni, de ha sokan állnak mögé, akkor talán megértik, hogy 60 millió uniós és 100 millió európai polgár kéri jogait – összegezett Tamás Sándor, aki szerint világosan és egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy mit akarunk – teljes értékű életet a szülőföldünkön –, mert amíg kerülgettük a kérdést, nem jutottunk előre. Céljaink megvalósításához meg kell keresni a bukaresti román partnereket, el kell érni, hogy az RMDSZ hét százaléka mellett még 43 százalék felemelje a kezét; nemzetközi támogatás is kell, és nagy segítség, hogy Magyarország végre határozottan kiáll értünk; létkérdés számunkra, hogy Orbán Viktor folytassa a kormányzást. Mindezek mellett úgy kell cselekednünk, hogy Brüsszelben és Washingtonban is felfigyeljenek: a székelyek nagy menetelése után másképp néznek ránk, és ez az aláírásgyűjtés is visszhangos lesz... A két politikus az ukrajnai oktatási törvényről és kisebbségi jogfosztásról is beszélt, mielőtt átadták a tollat a meghívottaknak. Nevük alákanyarítása után többen is elmondták, hogy miért támogatják a Minority Safepack kezdeményezést: Kovács István unitárius lelkész azért, mert az EU akkor válik azzá, amivé lennie kell, ha nem csupán a gazdasági érdekek tartják össze, hanem az értékek is, Péter Artúr kézdikővári római katolikus plébános a jövő nemzedékekért, Jakab-Benke Hajnalka a sportolók egyenlőségéért, Kristóf Kinga a fiatalok itthon maradásáért, Ütő Gusztáv képzőművész és egyetemi tanár a székelyföldi és a szórványbeli tehetségek felmutatásának lehetőségéért, Hegedűs Ferenc vállalkozó mindenért: az óvodától egyetemig tartó magyar oktatásért, a kulturális örökség megismeréséért, a vallásszabadságért, az erős egyházakért, az erős gazdaságért és a román nyelv hatékonyabb oktatásáért, Sánta Imre bikfalvi református lelkész az önrendelkezésért, Jánó Mihály művészettörténész azért, hogy a minőségből ne engedjünk. Az aláírásgyűjtés megyénk városaiban köztereken felállított standoknál zajlik, falvakon házról házra járnak az önkéntesek az ívekkel, és az RMDSZ-irodákban is fogadják a kézjegyeket a következő hetekben, de az európai polgári kezdeményezés online is aláírható a Jogaink.eu oldalon. Románia ellenzi
Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését – közölte az MTI kérdéseire válaszolva a román külügyminisztérium.
A tárca szerint Románia csupán azt próbálja megelőzni a bírósági keresettel, hogy az Európai Unió olyan területekre is kiterjessze a jogalkotási kompetenciáit, amilyen például a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. Utóbbi ugyanis a tagállamok szuverenitásának a része. „Ezen a területen az Európai Uniónak az alapszerződések értelmében nincsenek jogkörei, és nem is szerezhet ilyen jogköröket másként, mint az alapszerződések kibővítése révén” – fogalmazott válaszában a külügyminisztérium.
A külügyminisztérium közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca megemlítette, hogy Románia oldalán Szlovákia is belépett a luxemburgi perbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Minority Safepack európai polgárok kezdeményezése, nem pedig valamely politikai szervezet politikai akciója. A külügyi tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az ilyen személyeknek „jogukban áll használni anyanyelvüket a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatukban és az igazságszolgáltatásban, jogukban áll megtanulni anyanyelvüket, anyanyelvi oktatásban részesülni minden szinten, joguk van az anyanyelvi egyházi szolgálathoz, az anyanyelvű sajtóhoz, valamint ahhoz, hogy részt vegyenek a közéletben és az egész társadalomra vonatkozó döntések meghozatalában”. Hozzátette: Románia a reprezentatív kisebbségi szervezeteken keresztül jelentős pénzügyi támogatást juttat azokra a kulturális tevékenységekre, amelyek a nemzeti kisebbségek önazonosságát domborítják ki. „Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg” – áll a román külügyminisztérium válaszában. (MTI)
Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Felnégyelték” a Sepsi OSK-t – bepanaszolták a magyarellenes FCSB-szurkolókat
Az FCSB kilenc perc alatt megpecsételte a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK sorsát az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság vasárnapi brassói találkozóján. A 4-0-ra győző bukarestiek szurkolóinak magyarellenes megnyilvánulásai miatt panaszt emeltek.
Az óriás-kürtőskalácsot a közegészségügyi szabályok miatt nem oszthatta szét a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK a vendégszurkolók között, ugyanakkor az FCSB nem fukarkodott a gólokkal vasárnap este, amikor 4-0-ra legyőzte a háromszékieket az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság 13. fordulójában. Az alapszakasz első felét lezáró forduló brassói találkozóján kilencperces rémálmot éltek meg a házigazdák, hiszen előbb Florin Tănase (26. perc), majd Gnohere (31. perc) értékesíthetett büntetőt, hogy aztán Sebastian Ghinga (34. perc) öngóllal súlyosbítsa a helyzetet. A szünet után kitartóan küzdő Sepsi OSK helyzetei nem jártak sikerrel, a végeredményt pedig Daniel Benzar (74. perc) állította be, így a négy forduló óta veretlen bukaresti „piros-kékek” 28 ponttal maradtak az összetett második helyén. Az élen továbbra is a Kolozsvári CFR áll, amely a sereghajtó Bukaresti Juventus elleni, hazai 2-0-ás vasárnapi győzelmével megőrizte négypontos előnyét fővárosi üldözőjével szemben.
A tíz ponttal tizenkettedik helyen maradt Sepsi OSK veteránja, Hadnagy Attila szerint meglátszott, hogy az FCSB az egyetlen romániai csapat, amelyik még versenyben van az európai kupaporondon, két erős csapatot is összeállíthatna azokból a játékosokból, akik a bukarestiek rendelkezésére állnak.
„Nem hinném, hogy az edzővel lenne gond. Nekünk a hozzáállásunkon kell változtatnunk, mert gyermeteg hibákat követünk el, felelőtlenül játszunk” – vélekedett. Szakvezetőjük, Valentin Suciu szerint is ajándékba adták a Steauának az első három gólt, és sajnálatát fejezte ki azért, amiért nem tudtak felemelkedni drukkereik szintjére. A Székely Légió ugyanis újfent végig énekelve biztatta kedvenceit az FCSB ultrái által ellenséges hangulatot teremtő közegben, az országból „kizavaró" üzeneteikre sértegetés helyett Ria! Ria! Hungária! és Szentgörgy!, Szentgyörgy! rigmusokkal „válaszoltak" a találkozón.
A vendégszurkolók magyarellenes megnyilvánulásaira a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat is a saját maga „fegyvereivel” reagált, hiszen sajtóirodájuk hétfőn közölte: újfent levélben fordultak a Román Labdarúgó-szövetséghez (FRF), hogy lépjen fel a futballmérkőzéseken előforduló xenofób magatartások ellen. Ezen felül – a korábbi esetekhez hasonlóan – panaszt emeltek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, mert mint rámutatnak: az FCSB drukkerei fütyülni kezdtek, amikor a brassói Ifjúsági Stadion hangosbemondóján magyarul mondták be a csapatokat, majd a mérkőzés során kiterítettek egy bannert, amelyen ez állt: „A ti otthonotok nem Romániában van. Menjetek innen!”
„Sajnálatos módon egyre gyakoribbak a sportrivalizálás határait túllépő, magyargyűlölő megnyilvánulások a romániai futballmérkőzéseken. Mindezidáig azonban nem történt semmilyen jelentős lépés ezek megelőzése érdekében. A bírók általában szó nélkül hagyják a gyűlölködő skandálásokat, az utólagos büntetések elmaradnak, a helyzet pedig egyre súlyosbodik" – fogalmaz tegnapi közleményében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. A Liga 1-es bajnokság 13. fordulója különben hétfőn a Voluntari–Chiajna mérkőzéssel ér véget. Az élvonalbeli pontvadászat a válogatott világbajnoki selejtezőmérkőzései miatt október 13-ig szünetel, de az alsóbb osztályokban nem pihennek, és a héten – kedden és szerdán – még a Román Kupa negyedik körében is pályára lépnek az érintett csapatok. Bíró Blanka, Vásárhelyi-Nyemec Réka / Krónika (Kolozsvár)

Árus bepanaszolta Tanasăt és Banciut Gergely Imre
A magyarellenes jogsértések csak szaporodnak Romániában, és ezek ellen jogi lépéseket is tenni kell – szögezte le Árus Zsolt. A napokban a B1 televízió műsorvezetője, Radu Banciu ellen és Dan Tanasă ellen nyújtott be keresetet.
Nemrégiben a mindenki által ismert udvarhelyi miccses provokáció kapcsán tett magyarellenes kijelentéseket Radu Banciu, a B1 televíziócsatorna műsorvezetője, amiért őt a Mikó Imre jogvédő szolgálat feljelentette, Banciu ezt követően az őt bepanaszoló Mikó Imre jogvédő szolgálat, illetve az Országos Diszkriminációellenes Tanács ellen kelt ki, s negyedórán keresztül szapulta őket, illetve általában a magyarokat. A műsor felvételét aztán a Youtube-on is közzétette az tévécsatorna, azzal a megjegyzéssel, hogy még Hitler idejében sem fordult elő ilyen, hogy magyarok fogják kivizsgálni azt a panaszt, amit szintén magyarok tettek ellene.
A műsor igencsak alkalmas arra, hogy felkeltse a magyarok elleni gyűlöletet, márpedig az ilyen cselekedetek bűncselekménynek minősülnek – állapította meg Árus Zsolt. Ezért sértett félként, mint a megrágalmazott közösség tagja, panaszt tett a televízióadó, illetve a szerkesztő ellen.
Dan Tanasă sem lassít
A másik panaszt Dan Tanasă ellen tette, aki szünet nélkül folytatja magyarellenes, gyűlöletkeltő ténykedéseit, nem csak a blogján, hanem a Facebookon is. Példa erre egy 2015-ös írása, amit most ismét közzétett, s amiben azon háborog, hogy számos rádió- és tévéadó sugároz az ország területén magyar nyelven. Itt is megpróbálja félrevezetni az olvasókat azzal, hogy ez törvénysértő lenne, miközben az írás végén közzétett hivatalos levélben az audiovizuális tanács tájékoztatta őt arról, hogy a kisebbségek nyelvén sugárzó adókra nem érvényes az az előírás, hogy románul kell feliratozni az adásokat. „Ez azonban még semmi – mondja Árus –, utána jön a lényeg: ezek az adók mind gyanúsak, a román állam nem ellenőrzi az adásaikat, ki tudja, mikre bujtogatják a magyar közösséget. Mert ami magyar, az mind gyanús, az ország egységére tör, Erdélyt akarja elszakítani. Ez az írás is elérte a kívánt hatást, a hozzászólásokban bőven kap gyűlölködő mocskolódásokat a magyarság – fogalmazott a panasztevő.
A panaszok megszülettek, de Árus Zsolt sem túl optimista ezek várható eredményét illetően. „Tapasztalataim megtanítottak arra, hogy a hatóságok hozzáállása ilyen esetekben jellemzően nem korrekt, de ki tudja, hátha lesz olyan is, hogy a panasz egy tisztességes, nem elfogult ügyész kezébe kerül. Ha pedig nem, akkor is kötelező ezt az első kört megfutni, csak utána lehet nemzetközi bírósághoz fordulni” – zárta. Székelyhon.ro

Gyűlölet a lelátókon
Mintha csak készakarva ki akarnának provokálni belőlünk valami olyan válaszreakciót, aminek ürügyén aztán lecsaphatnak, büntethetnek, megbélyegezhetnek. És nem, nem lehet azzal takarózni, hogy a sport világa már csak ilyen, a szurkolók körében mindenütt és mindig voltak szélsőséges csoportok, nem kell különösebb fontosságot tulajdonítani a lelátókról érkező magyarellenes megnyilvánulásoknak.
Sportról lenne szó, fociról – de nem csak. A Sepsi OSK labdarúgócsapatának feljutása a román élvonalba ugyanis nem kiváltotta, csak felerősítette az eddig is jelen levő idegengyűlöletet. És nem pár száz, pár ezer futballhuligán elszigetelt megnyilvánulásairól van szó, hiszen a romániai társadalom egésze cinkos és bűnrészes abban, hogy a sporteseményekre példaképeiket bátorítani kilátogató gyermekek hamarabb tanulják meg a magyarokat szidalmazó rigmusokat, mint a sportszerűség alapjait. A kifelé a magyarokkal az országból vagy a nyomdafestéket nem tűrő más szidalmazásokért nemcsak és talán nem is elsősorban az a pár ezer, gyűlölettől elvakult ultra a vétkes, hanem mindenki, aki tétlenül asszisztál ehhez. A kiáltást némán hallgató sportkedvelő, a kemény magtól esetleg távolabb ülő néző, aki semmit nem tesz ez ellen: nem ordít ugyan, de maga sem mutat példát sportszerűségből, elmulasztja megtapsolni az ellenfél csapatát. Vétkes a gyűlölködés ellen a szabályok adta lehetőségekkel nem élő bíró, az esetet elhallgató megfigyelő, az egészet elkendőző labdarúgó-szövetség, az álszent módon hallgató sportkommentátor, a kettős mércét alkalmazó sajtó. Tágabb értelemben pedig a társadalom egésze, hiszen, noha más szavakkal, esetleg választékosabban, de nagyjából ugyanez a magyarellenes diskurzus az uralkodó a parlamentben, a hírtelevíziók stúdiójában, sőt, még olyan fontos állami intézményekben is találkozunk vele, mint a fogyasztóvédelmi hatóság vagy éppen a törvényszék.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat képviselőivel folytatott tegnapi találkozón a labdarúgó-szövetség illetékesei együttműködést ígértek a romániai lelátókon tapasztalható idegengyűlölet visszaszorításában. Kíváncsian várjuk a szigorú fellépést, derűlátásra talán csak az ad okot, hogy – szemben a közéleti, politikai szférával, ahol gyakran nincs hová fordulni a kisebbségben élő nemzeti közösségek jogfosztásai ügyében, hiszen az Európai Unió tagállami belügynek tekinti ezeket –, a nemzetközi szakszövetségek, az UEFA és a FIFA a legkevésbé sem tűrik a xenofób megnyilvánulásokat. Talán emiatt kénytelen lesz lépni valamit a bukaresti szakszövetség. Addig is nekünk bírnunk kell cérnával: minden provokációt figyelmen kívül hagyva, civilizáltan, kitartóan biztatni kedvenceinket, példát mutatni sportszerűségből, és határozottan szóvá tenni sérelmeinket. A lelátók világában épp úgy, mint azon kívül. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Visszaszorítani a magyarellenességet
A lelátókon megnyilvánuló magyarellenesség visszaszorítására javasoltak megoldásokat az erdélyi Mikó Imre Jogvédő Szolgálat képviselői a Román Labdarúgó-szövetségnek (RLSZ) egy találkozón, amelyről tegnapi közleményében számolt be a szolgálat.
A szolgálat nevében Benkő Erika és Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselői tárgyaltak Bukarestben az RLSZ két osztályvezetőjével. A képviselők a keddi tárgyaláson négy nemrég történt súlyos esetre hívták fel a figyelmet, és megoldásként azt javasolták a szövetségnek, hogy küldjön független megfigyelőt minden olyan mérkőzésre, amelynek kisebbségi vonatkozása is van, a játékvezető állítsa le a mérkőzést, ha kisebbségellenes rigmusok hangzanak el a lelátókon, és ha valamelyik csapat szurkolótábora visszaeső, büntessék zárt kapus mérkőzésekkel. A képviselők azzal az elhatározással álltak fel az asztaltól, hogy az RLSZ javaslatait figyelembe véve kidolgozzák a sporttörvény módosítását. Amint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat közölte: a szövetség illetékesei készségesnek mutatkoztak együttműködni a lelátókon megnyilvánuló idegengyűlölet és a szimbolikus erőszak visszaszorítása érdekében. A hazai labdarúgásban azóta erősödtek fel a magyarellenes megnyilvánulások, hogy a jelenlegi idényben a Liga 1-ben játszik a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK, amelynek a játékoskeretét ugyan zömében román nemzetiségű játékosok alkotják, a székelyföldi szurkolók általában magyarul biztatják a csapatot. A Sepsi OSK és a FCSB (a korábbi Bukaresti Steaua) október elsejei, Brassóban játszott mérkőzésén a bukaresti csapat szurkolóinak egy csoportja óriás molinót feszített ki azzal a felirattal, hogy Nektek Románia nem az otthonotok! Menjetek innen! A provokációra a sepsiszentgyörgyi csapat szurkolói Ria-Ria-Hungária! skandálással válaszoltak. Az RLSZ fegyelmi bizottsága mindkét csapatot azonos bírsággal sújtotta: a FCSB-t a szurkolók xenofób megnyilvánulásai miatt, az OSK-t pedig szervezési hiányosságok okán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Ki a magyarokkal az országból!”
A lelátókon megnyilvánuló magyarellenesség visszaszorítására hívta fel már több ízben is a romániai hatóságok figyelmét az erdélyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, több esetben feljelentést is tett. A jogszolgálat képviselői a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) néhány tagjával is találkoztak. Az együttműködés sikeresnek ígérkezik.
Az utóbbi időben megsokasodtak a magyarellenes megnyilvánulások. Valószínű, hogy ebben a „nagy egyesülés”közelgő évfordulója is közrejátszik, de talán inkább az, hogy a székelyföldi klubcsapatok egyre jobb eredményeket érnek el a különböző bajnokságokban. Legjobb példa erre a sepsiszentgyörgyi OSK, amely az idén nyáron harcolta ki a Liga 1-ben való indulás jogát, és ezzel a magyarellenes szurkolói attitűd is felerősödött. Az erdélyi magyarság ellen fokozódó ellenszenv megnyilvánulása adta az alapot arra, hogy a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat két tagja a Román Labdarugó-szövetség (FRF) képviselőivel találkozzék. A közösségünk elleni skandálások, erőszakos megnyilvánulások azonban nemcsak a focipályák lelátóin megszokottak, hanem már azon kívül is. Sőt, más sportágak esetében is.
Székelyföld román föld!
A múlt szezon végén a román női kosárlabda bajnoki döntőt a két nagy rivális, a kolozsvári U, valamint a szentgyörgyi Sepsi SIC vívta. A döntő harmadik, kolozsvári összecsapásán is felhangzottak a jól ismert magyarellenes rigmusok. Az U és a sepsiszentgyörgyi Sepsi SIC összecsapásán a helyiek kemény magja egészen a lefújásig türtőztette magát. Amikor azonban a meccs a szentgyörgyi csapat győzelmével ért véget és a magyar szurkolók a székely himnuszt kezdték énekelni, elszakadt a cérna. Megszólaltak az ultrák, és a himnusz sorait válogatott trágárságokkal, magyarellenes rigmusokkal (Ki a magyarokkal az országból!, Székelyföld román föld!) próbálták elnyomni. Igyekezetük mégsem sikerült, mert a magyarok becsülettel végigénekelték a dalt.
Néhány hónappal később, ugyancsak Kolozsváron, a kosárlabda Európa-bajnokság csoportmérkőzéseinek román–magyar összecsapásán, szeptember 5-én hasonló eseményeknek lehettek szem- és fültanúi a nézők. A „kezdeményezők” ismét az U szurkolói voltak, akik a magyar himnusz ideje alatt hátat fordítottak a pályának, mérkőzés közben pedig többször is felhangzott a Kifelé a magyarokkal az országból! skandálás, de ennél többet is megengedtek maguknak, ugyanis a vulgáris szóhasználattól sem riadtak vissza. Természetesen a magyar kemény mag sem ijedt meg saját árnyékától, és válaszképpen felhangzott a Cigányok, cigányok! rigmus. Sokan valószínűleg a mai napig nem tudják, hogy a történet nem is a sportcsarnokban kezdődött, hanem a mérkőzés előtt az arénába való belépést megelőzően. Ekkor ugyanis az U szimpatizánsai egy magyar zászló elégetésével „hangolták”magukat a „sportszerű” szurkolásra. A helyszínen levő újságírók közül többen elmondták: az említett kemény mag sem a kosárlabda-, sem pedig a futballmérkőzésekre nem megy ki, csupán abban az esetben, ha a román csapatok magyar érdekeltségű együttessel kerülnek szembe. Ilyenkor „példamutatóan összefognak”, és nagy számban mennek ki a stadionba vagy a csarnokba, ahol elsősorban nem is a csapatukat buzdítják, hanem a magyarok elleni gyalázkodásra összpontosítanak.
Verekedés piknik közben
S ha már Kolozsvár, maradjunk a kincses városban. Az újabb magyarellenes – ezúttal tettlegességig fajuló – esetre nem is kellett sokat várni. Négy nap múlva ugyanis szeptember 9-én a magyar CFR-szurkolók piknikező, családi sportrendezvényt tartottak gyerekeikkel együtt. Az eseményre meghívták a debreceni és a felvidéki Dunaszerdahely csapatának a szurkolóit is. A kibérelt fellegvári sportpályán a békés flekkenezés közben egyszercsak megjelentek az U szurkolói mezeit viselő románok, behatoltak a területre és provokálni kezdtek. A szervezők felkérték őket a távozásra, az U-sok el is hagyták a területet, ám később visszamentek és verekedni kezdtek. Az első tettlegességre a magyar szurkolók grillrácsot ragadtak, így a kórházba végül csupán néhány U-szimpatizáns került. Ám nehogy azt gondolja a kedves olvasó, hogy ezek a skandálások, magyarellenes rigmusok elszigeteltek: a székelyföldi csapatok vagy a CFR mérkőzésein rendre felhangzanak. Legyen az futballmérkőzés, kézi- vagy kosármeccs, netán teremfoci. És akkor a híres Csíkszereda–Steaua hokimeccseken történtekről ne is írjunk, hiszen az külön oldalt igényelne.
Találkozás az FRF képviselőivel
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat nevében Benkő Erika és Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselői múlt héten Bukarestben tárgyaltak az FRF két osztályvezetőjével. A labdarúgó-szövetség székhelyén Adrian Stângaciu, a jogi osztály ügyvezetője, valamint Florin Sari, társadalmi felelősségvállalásért megbízott osztály ügyvezetője fogadta a szolgálat vezetőit. A párbeszéd kezdeményezésének előzménye, hogy a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat szeptember 14-én levélben fordult az FRF elnökéhez, Răzvan Burleanuhoz, azzal a kéréssel, hogy a kolozsvári U szurkolói bázis csapata, amiatt, hogy Kolozsváron magyarellenes rigmusokat skandálva magyar családokra támadt, a lehető legszigorúbb büntetést kapja –olvasható a szolgálat közleményében.
A találkozón a felek biztosították egymást együttműködési szándékukról, annak érdekében, hogy az idegengyűlöletet és a szimbolikus erőszakot visszaszorítsák a lelátókról. A román fél képviselői hangsúlyozták: határozottan elítélik az erőszak bármilyen formáját, a pályán, és azon kívül is. Kiemelték, hogy a sportnak mindenki számára a játék izgalmát és örömét kell jelentenie, ezért elhatárolódnak mindenféle rasszista, diszkriminatív és gyűlöletkeltő megnyilvánulástól. A román szövetség illetékesei készségesnek mutatkoztak együttműködni a lelátókon megnyilvánuló idegengyűlölet és a szimbolikus erőszak visszaszorítása érdekében.
„Nagyon örültem a Román Labdarúgó-szövetség meghívásának, ugyanis szerintem csak velük együttműködve lehet elejét venni annak, hogy a magyarokat becsmérlő inzultusok érjék sportesemények alatt. Szolgálatunk számos alkalommal fordult a szövetséghez, mert Romániában a magyarellenes törekvések az utóbbi időszakban aggasztó méreteket öltöttek. Tisztában vagyunk azzal, hogy történnek még hasonló esetek a sportban, viszont meggyőződésünk, hogy az agresszív idegengyűlöletet nem szabad eltűrni, főleg abban az esetben, amikor ez a fajta agresszió egy teljes közösséget érint, a mi esetünkben a magyar közösséget”–összegzett a találkozón elhangzottakról Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője. Hozzátette, a szövetségnek nagy szüksége lenne egy határozott álláspontra, mert ezáltal világossá tehetik, mi megengedett és mi nem a sportarénákban. „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a sportnak a fair-playről kellene szólnia, nem a gyűlöletre való uszításról” – hangsúlyozta.
Határozottabb fellépést a gyűlöletkeltés ellen!
Csoma Botond parlamenti képviselő, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat kolozsvári vezetője jó kiindulópontnak tartja, hogy a szövetség a párbeszéd útját választotta e kérdésben. „Üdvösnek tartanám, ha a labdarúgó-szövetség határozottabban fellépne a gyűlöletkeltés ellen, főleg olyan esetben, amikor egy közösség, ebben az esetben a magyar közösség, folytonos célpontja ennek” – húzta alá álláspontjában a képviselő. Az RMDSZ-politikusok a tárgyaláson konkrét megoldási javaslatokkal is készültek, amelyeket átnyújtottak a szövetség képviselőinek. A javaslatok közé tartozik például az, hogy a játékvezető állítsa le a mérkőzést, ha kisebbségellenes rigmusok hangzanak el, vagy amennyiben valamelyik csapat szurkolótábora visszaeső, büntessék zártkapus mérkőzésekkel. Csomáék kérték, hogy az FRF minden esetben küldjön ki független megfigyelőt azokra a mérkőzésekre, amelynek kisebbségi vonatkozása is van.
A román fél megértőnek bizonyult
A szövetség különben pozitívan viszonyult az MJISZ leveléhez is. Rövid időn belül választ küldtek, amelyben teljes mértékben elítéltek mindenféle sportpályán vagy azon kívüli erőszakos, rasszista, diszkriminatív vagy gyűlöletkeltő megnyilvánulást, és elhatárolódtak ezektől. Ugyanakkor arra is kitértek, hogy a futballmérkőzéseknek a fair-play jegyében kell lezajlaniuk, és örömteli események kell, hogy legyenek – nyilatkozta lapunk megkeresésére Benkő Erika. A parlamenti képviselő elmondta: azt tapasztalták, hogy számos olyan sporteseményen, ahol székelyföldi csapatok vagy magyar vonatkozású csapatok vesznek részt – legyen szó a kosárlabdáról, kézilabdáról vagy akár jégkorongról –, a gyűlöletkeltő megnyilvánulások igen gyakoriak. Ezért ha a többi sportban is folytatódnak a magyarellenes megnyilvánulások, akkor a jogvédelmi szolgálat a többi szakszövetség segítségét is kérni fogja annak érdekében, hogy a magyarság jogai ne csorbuljanak a sporteseményeken.
„Az FRF belső szabályzata önmagában nem elég. Szükség van arra, hogy e rendelkezéseket olyan törvénybe foglaljuk, amelyben az ellenőrzési mechanizmusokat és a szankciókat is egyértelműsítjük, illetve figyelembe kell vennünk a nemzetközi szabályozásokat is. Meggyőződésünk, hogy e módosításoknak a meglévő sporttörvénybe kell bekerülniük. Ezt megelőzően konzultálni fogunk a sportklubok és egyesületek képviselőivel, valamint a sportszakemberekkel” –mondta Benkő Erika.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben az országban eluralkodó nacionalista hangulat miatt a parlamentben a sporttörvény módosítása is elbukna, milyen más lehetőséget lát a sportpályákon dúló nacionalista megnyilvánulások megfékezésére, az RMDSZ képviselője azt válaszolta: „ebben az esetben az is lehetőség, hogy a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat nemzetközi fórumokhoz fordul, elsősorban a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséghez (FIFA). Szövetségünk már korábban is sikerrel kérte a FIFA közbenjárását egy 2013-as román–magyar világbajnoki selejtezőn a román szurkolók által kifeszített magyarellenes transzparens miatt, amelynek nyomán a FIFA fegyelmi bizottsága 20 ezer svájci frank értékű büntetést rótt ki a román szövetségre”. Somogyi Botond / Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A Realitatea TV-t is beperelte Árus Zsolt
Beperelte a Realitatea TV-t működtető céget Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, miután a hírtelevízió honlapján egy – szerinte – gyűlöletkeltő írást tett közzé.
Árus Zsolt csütörtöki, gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján elmondta, a szóban forgó cikket közzétették a Facebookon is, aminek az lett az eredménye, hogy záporoztak a gyűlölködő, illetve fenyegető hozzászólások.
Ismét egy olyan eset tehát, amikor nem csak gyanítható, hogy az írás gyűlöletkeltésre alkalmas, hanem bizonyítottan ellenségeskedést keltett, s nem is kicsit – állapította meg Árus Zsolt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elöljárója egyébként korábban felhívta a hírtelevízió illetékeseinek a figyelmét arra, hogy törvényt sértenek, nem törölték sem a cikket, sem a hozzászólásokat. Árus Zsolt emlékeztetett: a múlt hónapban rágalmazási pert indított sértett félként Radu Banciu televíziós műsorvezető és a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă ellen. Lépését azzal indokolta, hogy nemrégiben a székelyudvarhelyi „miccses” botrány kapcsán Radu Banciu magyarellenes kijelentéseket tett a B1 televízióban, emiatt eljárást indított a műsorvezető ellen a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
Banciu ezt követően egy másik műsorban az őt bepanaszoló jogvédő szolgálat, illetve a Diszkriminációellenes Országos Tanács ellen kelt ki, s negyedórán keresztül szapulta őket, illetve általában a magyarokat.
A Gyergyószéki Székely Tanács elnöke egyébként a sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy újabb szakaszához érkezett a 2015 őszén elkobozott tűzifa ügye. Mint ismeretes, a Hargita megyei törvényszék jogerős ítéletben törvényesnek találta azt a bírságolási jegyzőkönyvet, amelyet 2015 októberében, Székelyföld határainak kivilágításakor Gyergyószentmiklóson rótt ki a rendőrség a máglyához fát szállító személyre, aki Árus Zsolt udvaráról az általa törvényesen vásárolt faanyagot vitte a rendezvény helyszínére.
A nemrég kézbesített indoklás szerint a rendőrség jogosan kobozta el a fát és rótt ki bírságot, mert csak akkor szabad 0,1 köbméter fát fuvarlevél nélkül szállítani, ha forgalmazott fáról, vagyis valaki által korábban megvásárolt fáról van szó, márpedig a bíróság szerint ebben az esetben nem bizonyosodott be, hogy ez ilyen fa lenne.
Ellentmond az indoklásnak, hogy Árus a történtekkor bemutatta a rendőröknek a fa vásárlását igazoló számlát, s ennek alapján ők beleírták a jegyzőkönyvbe, hogy a fa saját tulajdona. Gergely Imre / Székelyhon.ro

Magyargyűlölet a Sepsi OSK meccsén (A fővárosi ultrák „kitettek magukért”)
A hétfő este Brassóban megrendezett Sepsi OSK– Bukaresti Dinamo élvonalbeli labdarúgó-mérkőzésen ismét kimutatták foguk fehérjét a fővárosi ultrák, akik az első félidőben a magyarok és Magyarország szidalmazására koncentráltak saját alakulatuk biztatása helyett. Alig kezdődött meg a mérkőzés, a közel 150 fős, bukarestiekből és brassóiakból álló szurkolótábor rázendített a Kifelé a magyarokkal az országból! rigmusra, amire eleinte a Székely Légió tapssal, majd Ria, ria, Hungária! és Aki ugrál, büszke székely! felkiáltással válaszolt.
A hangosbemondón is felszólították a fővárosi ultrákat, hogy hagyják abba a xenofób megnyilvánulásokat, és a sportszerűség határain belül biztassák csapatukat, viszont ez sem hatotta meg a szájkaratésokat, így tovább folytatták a nyomdafestéket nem tűrő szidalmazásokat. Először felhangzott a Sz... meg a hazátlanokat! és a Magyarország sz... le a f...! is. A szidalmazások mellett pirotechnikai eszközöket is bevetettek, illetve két molinó is előkerült a farzsebükből. Az egyiken a Halál a magyarokra, a másikon meg az Autonómiát akartok!? felirat szerepelt – ez utóbbira egy ökölbe szorított kezet, kinyújtott középső ujjal is festettek a kérdés után.
Felmerül a kérdés, hogy a számtalan csendőr és biztonsági ember felügyelete alatt és a szigorú biztonsági ellenőrzések mellett miként tudták ezeket a nem épp kis méretű molinókat és a pirotechnikai eszközöket bevinni a stadionba. Persze, nem ez volt az első eset, hiszen az FCSB ellen is hasonló forgatókönyv szerint zajlottak a magyarellenes provokációk. Amikor azt hittük, hogy már eleget láttunk, csalódnunk kellett, hiszen az ultrákhoz a Dinamo játékosai is csatlakoztak, és még a gólörömöt is átitatták némi túlfűtött nacionalizmussal: amikor a 31. percben a Dinamo Ionuţ Nedelcearu révén megszerezte második gólját is, a 21 éves hátvéd a kispadhoz szaladt, ahol csapattársaitól egy fehér pólót kapott Avram Iancu arcképével, és ezt a hazaiak szurkolói felé mutatta. A Romániában nemzeti hősnek tekintett vezért senkinek nem kell bemutatni, hiszen 1848–49-ben a magyar forradalom ellen harcolt. Az első félidő végéig a Dinamo szurkolói még szidták és melegebb éghajlatra küldték a magyarokat, majd a szünet után alábbhagyott a harci kedvük.
Legutóbb októberben az FCSB elleni mérkőzésen voltak ilyen kaliberű xenofób megnyilvánulások: a mérkőzés során kifeszítettek egy bannert A ti otthonotok nem Romániában van. Menjetek innen! felirattal. Akkor a Román Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága 5000 lejes bírságot rótt ki az FCSB-re és a Sepsi OSK-ra is. Hiába tett többször is panaszt a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és folytatott tárgyalásokat a Román Labdarúgó-szövetséggel, a magyarellenesség gyűrűzik tovább, tehát ideje lenne már nemzetközi fórumokhoz fordulni, mert sajnos egyre inkább bebizonyosodik, hogy Romániában a labdarúgó-mérkőzések már rég nem a sportról szólnak. Alexa Károly / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

ENSZ-fórum elé tárták a magyarellenességet
A romániai magyarságot ért jogsértésekről, főként a médiában elhangzó gyűlöletbeszéd hatásairól, valamint a nemzetiségi oktatásban felmerült gondokról tájékoztatták a Pro Regio Siculorum Egyesület és a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (MIJSZ) munkatársai az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát a november 29. és december 1. között Genfben tartott 10. Kisebbségügyi Fórumon – közölte tegnap a jogvédő szolgálat.
Benkő Erika, a szervezet vezetője beszámolt arról, hogy tájékoztatták a fórum résztvevőit a gyűlöletbeszéd aggasztó térnyeréséről Romániában mind a közösségi médiában, mind a hírcsatornákon, ahol újságírók, véleményformálók és szélsőséges nézeteket valló román politikusok a magyar közösség ellen irányuló, felbujtó üzeneteket hangoztatnak. Különböző hírműsorokban káros hatású, szándékosan téves információkat terjesztenek a magyar közösségről. Júniusban a kisebbségek nyelvi jogainak kiterjesztését célzó törvénycsomagot nem fogadott el a parlament, ami részben egyes hírcsatornák agresszív nacionalista médiakampányának tudható be. Bár az olyan jogorvoslati szervek, mint az Országos Diszkriminációellenes Tanács munkája hasznos és fontos, önmagában nem elég. A jogvédő szolgálat munkatársai hangsúlyozzák, arra van szükség, hogy az Európai Unió tagállamai határozottabban lépjenek fel a gyűlöletbeszéd megfékezéséért. Megoldást jelenthet, hogy a nemzeti kormányok népszerűsítsék a kisebbségekről szóló pozitív üzeneteket annak érdekében, hogy feloldják a gyűlöletbeszéd lényegi okait, a többségi társadalom pedig megismerje a kisebbségek történelmét és kultúráját, továbbá szigorúbban kellene büntetni a xenofób üzenetek megfogalmazóit. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat nyilatkozatot nyújtott be a nemzetiségi oktatás helyzetéről. Ebben rávilágítottak a romániai oktatási rendszer magyar kisebbséget érintő buktatóira. Hangsúlyozták: annak ellenére, hogy Románia számos emberi jogi nyilatkozatot ratifikált, köztük olyanokat is, amelyek kifejezetten a kisebbségek jogairól szólnak, és részben beépítette ezek előírásait a saját jogrendjébe, a gyakorlatban a vállalások nagy részét nem tartja be. Annak ellenére, hogy a 2008-ban tartott első ENSZ Kisebbségügyi Fórum ajánlásaiban kimondták, az oktatás elidegeníthetetlen emberi jog, és a közösségi identitás nélkülözhetetlen támasza, a romániai oktatás nagyon kevés helyet enged a jellegzetes igényeknek, ami a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érinti. A középiskolai oktatásban a magyar diákok számára továbbra is kihívást jelent, hogy ugyanazon a szinten tanítják a román nyelvet, mint a román anyanyelvű diákoknak. A román nyelv oktatásának teljes reformjára van szükség, amelyet az idegen nyelvek oktatási módszertanára kell alapozni annak érdekében, hogy a magyar gyerekek megfelelő román nyelvi, elsősorban kommunikációs készségekre tegyenek szert, így megelőzvén a későbbi hátrányos helyzetet a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon.
A beadvány kitért a minőségi anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés biztosításának hiányosságaira, a magyar nyelvű tankönyvek hiányára az elemi oktatásban, valamint az ötödik osztályban. A magyar anyanyelvű oktatás nem biztosított minden egyetemi szakon, különösen a mérnök-, illetve az orvosképzésben jelent ez gondot. Aggasztó, hogy nem engedélyezték egy önálló magyar tanszék létrehozását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, annak ellenére sem, hogy a 2011-es tanügyi törvény kimondja: az egyetemek kötelesek önálló karokat vagy tanszékeket alapítani a kisebbségi diákok számára. A magyar tanszék hiánya többek között azt eredményezi, hogy a gyakorlati tantárgyakat román nyelven tanulják a hallgatók, ami végül a magyar nyelvű orvosképzés teljes megszűnéséhez vezethet. Minőségi anyanyelvű oktatás nélkül nem biztosítható a közösségi identitás megtartása és erősítése – összegez a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat beadványában. Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)