Mikó Imre jogvédelmi szolgálat az RMDSZ-nél
Kisebbségi vonatkozású jogvédelmi szolgálatot indított az RMDSZ, amely Mikó Imre jogász, író, műfordító, politikus, erdélyi polihisztor nevét viseli. Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap Kolozsváron jelentette be, hogy eligazítást és védelmet kívánnak biztosítani minden, nemzetiségük miatt ért hátrányos megkülönböztetésben részesülő romániai magyar embernek, jogi személynek és intézménynek. Kelemen Hunor elmondta: az elmúlt több mint két évtizedben az RMDSZ számos kisebbségi vonatkozású jogot tudott kiharcolni, törvénybe foglalni, azonban ezek alkalmazása során bizonyos esetekben fennakadások figyelhetők meg.
A Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálat célja a visszaélések begyűjtése, az érintettek eligazítása, illetve a lehetőségek függvényében jogorvoslat biztosítása. A politikus kiemelte, az elmúlt időszakban jelzések érkeztek nemzeti szimbólumaink használatának korlátozásáról, az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés megakadályozásáról, kétnyelvű táblák lefestéséről és az állami intézményekben a 20 százalékos szabályozás által biztosított kétnyelvűség mellőzéséről.
Ilyen és hasonló jellegű visszaélések kapcsán bármely megyei és területi RMDSZ irodához fordulhatnak az érintettek. A kezdeményezés számos megyében ingyenes fogadóórákkal is kiegészül, ahol jogászok, ügyvédek, önkormányzati képviselők és politikusok várják az érdeklődőket.
Az RMDSZ elnöke elmondta: a program névválasztása nem véletlen, hiszen Mikó Imre pályája során a kisebbségi jogvédelmet szolgálta, ebből a célból Bukarestben irodát is működtetett.
Szabadság (Kolozsvár),

Jogvédő szolgálat Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön is nyílik kirendeltsége az RMDSZ által kezdeményezett Mikó Imre Jogvédő Szolgálatnak, Markó Attila képviselői irodájában, a Martinovics Ignác utcai székházban működik majd. Több kíván lenni klasszikus jogszolgálatnál, egyfajta magyar Amnesty Internationallá nőheti ki magát, és a „harapós kutya” szerepét szánják neki – jelentette ki az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselője.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat beindítását a hét elején jelentette be Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kitalálói a háromszéki politikusok. A helyi kirendeltségekből összeálló szolgálat feladata lesz begyűjteni az erdélyi magyarok sérelmeit, összesíteni és továbbítani azokat a román hatóságoknak, de eljuttatják a dokumentációt az európai nagykövetségeknek és a brüsszeli hivataloknak is – ismertette az elképzelést Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. Minden bizonnyal egy ilyen iroda hiányának is köszönhető, hogy ma Románia azt állíthatja magáról, példásan megoldotta a kisebbségek ügyét, pedig ez nyilvánvalóan nem igaz – fejtette ki Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi iroda feladata lesz felmérni, hogy a különböző háromszéki hivatalokban mennyire élhetnek nyelvi jogaikkal a magyar emberek, a Bukarestnek alárendelt dekoncentrált intézményeknek ugyanúgy kötelességük a magyar nyelv használatát biztosítani, mint az önkormányzatoknak, és ezért a kormány helyi megbízottja a felelős. Céljuk az összegyűjtött adatok alapján éves jelentést készíteni, amelyet felhasználhatnak a nemzetközi jogvédő szervezetek is romániai helyzetismertetéseik során. Az Amerikai Egyesült Államok például minden évben jelentést készít arról, milyen mértékben tartják be az emberi jogokat Romániában, rendelkezésükre bocsátják majd a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat adatait is – mondta el Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi iroda állandó munkatársa Zsigmond József, és lesznek bedolgozók is, a háromszéki intézmények felmérését pedig már elkezdték egy formanyomtatvány segítségével. Feladatuk elsősorban a beérkező panaszok összesítése, arra bátorítanak mindenkit, bármilyen jogsérelem éri, panaszuk van, jelezzék az irodában. Idővel, ha igény mutatkozik, bővítik a szolgálatot, jogi tanácsadást is nyújtanak majd. Antal Árpád kiemelte: jelenleg Romániában még a létező törvényeket sem tartják be, az adott lehetőséget sem használják ki mindenütt az intézmények, a jogszolgálat tevékenységével hozzá kívánnak járulni a helyzet megváltoztatásához.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Kisebbségvédelmi szolgálat indult
Hunyad megye
A dél-erdélyi szórványban a korrektség és a békés együttélés jellemző a közösségekre, de azért időnként itt is tapasztalhattuk, hogy a társadalom nem képes végleg levetkőzni a nacionalista, szélsőséges indulatokat – jelentette ki Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke a kisebbségvédelmi szolgálat Hunyad megyei elindításakor.
Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöksége szerdai ülésén döntött a kisebbségvédelmi szolgálat elindításáról, napirenden szerepelt még a Minden gyerek számít beiskolázási kampány, az RMDSZ csíkszeredai kongresszusára való előkészület, a negyedik Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezése, valamint egyéb szervezetépítési kérdések.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő szerint a beinduló szolgálat támaszt és segítséget jelent azokban az esetekben is, amelyeken a magyarságukban sértett egyének mindeddig inkább túlléptek. – Félre kell tennünk a negatív beidegződést, és büszkén kell vállalnunk magyar identitásunkat, anyanyelvünket úgy, ahogyan például a Hunyad Megyei Magyar Napokon a nyilvánosság elé léptünk, és megmutattuk magyarságunkat. Tavaly a vajdahunyadi önkormányzati választásokon láthattuk: amint emelkedik a társadalmi tét, azonnal fellángol a magyarellenesség és a kirekesztés. Sajnos ilyenkor a legkönnyebb a kisebbségeket okolni, nekünk ez ellen fel kell lépnünk. Ennek egyik eszköze az új, Mikó Imre kisebbségvédelmi szolgálat – fogalmazott Winkler Gyula.
Hunyad megyében négy településen, Déván, Vajdahunyadon, Lupényban és Petrozsényban állnak a panaszosok rendelkezésére az RMDSZ önkormányzati képviselői vagy helyi elnökei, a szolgálat megyei felelőse Kofity Zoltán irodavezető. A RMDSZ Erdély-szerte létrehozta a Mikó Imre nevével fémjelzett szolgálatot. A Hunyad megyében is működő mozgalom célja, hogy eligazítást adjon és megoldást javasoljon magyar embereknek és magyar intézményeinknek, akiket magyarsága miatt ért hátrányos megkülönböztetés.
Szabadság (Kolozsvár),

Az RMDSZ Aradon is elindítja a Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálatot
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke február 4-én Kolozsváron jelentette be, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szövetségeként eligazítást és védelmet kívánunk biztosítani minden olyan romániai magyar természetes és jogi személynek, valamint intézménynek, akiket a nemzetiségük, a magyar mivoltukból eredően ért hátrányos megkülönböztetés.
Az elmúlt több mint két évtizedben az RMDSZ számos kisebbségi vonatkozású jogot tudott kiharcolni és törvénybe foglalni. Ezek alkalmazása során viszont sokszor tapasztalunk – különböző okokból – fennakadást, torz helyzetek kialakulását. Szükségesnek tartjuk, hogy az e téren tapasztalható visszásságokat egyrészt a közvélemény elé tárjuk, másrészt pedig a rendelkezésünkre álló eszközöket és lehetőségeket felhasználva orvosolni próbáljuk. Nem utolsó sorban az is célunk, hogy a nagyobb horderejű, szélesebb kört érintő eseteket akár a politika terére vigyük, nemcsak eseti, hanem általános megoldásokat keresni és találni is ezáltal.
A Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálat célja az ilyen jellegű visszaélések begyűjtése, az érintettek számára eligazítás, illetve – a lehetőségek függvényében – jogorvoslat biztosítása. Ezt a szolgáltatást február 25-étől az aradi, Arad megyei magyarok is igénybe vehetik, ha ez ügyben személyesen felkeresik az RMDSZ aradi (Episcopiei utca, 32. szám) székházát, jelentkeznek a székház 0257/250-627-es számú telefonján vagy az rmdszarad@rmdsz.ro internetes postacímen.
Arra kérünk és bátorítunk mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel önmaga és mindnyájunk érdekében.
Nyugati Jelen (Arad),

Az RMDSZ feljelentette Radu Banciu műsorvezetőt
Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálatához érkezett lakossági észrevétel alapján feljelentést tesz Radu Banciu televíziós műsorvezető ellen, aki szerdán a B1TV-n csatornán sugárzott „Lumea lui Banciu”című műsorát rágalmazó, propagandisztikus, magyarellenes retorikára élezte ki, ezzel pedig nyíltan támadta az erdélyi magyarságot, gyűlöletre uszítva a többségi lakosságot – közölte szerda este Kovács Péter főtitkár.
„Az RMDSZ, mint a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szövetsége kötelességének tartja, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a soviniszta, diszkriminatív megnyilvánulásokra, és felszólítja a Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet, tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a 137/2000-es kormányrendelet alapján szankcionálja az említett műsorvezetőt” – jelentette ki a politikus.
Kovács szerint Baciu műsorában több ízben túllépte a jó ízlés határait, nyíltan a magyar közösség ellen fordult, „középszerűeknek”, „rablófészeknek” és „történelem-nélkülieknek”, „egyszerű gondolkodású, együgyű népnek” titulálva a magyarságot.
Az RMDSZ főtitkára szerint Banciu a műsor pamflet-jellege mögé bújva nyíltan uszít és rágalmaz, olyan hamis feltevéseket hangoztatva, miszerint ha egy román állampolgár székely megyébe látogat, akkor feltörik az autóját, vagy Erdő Péter bíboros pápává választása esetén a román népnek másik kontinensre kell költöznie.
Maszol.ro,

RMDSZ: börtönben a helye a magyar zászlót égető szurkolóknak
Az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálata bűnügyi keresetet nyújtott be az ügyészséghez amiatt, hogy hétfőn egy kolozsvári labdarúgó mérkőzésén, a vendég csapat szurkolói elégettek egy magyar zászlót. Ezen kívül az RMDSZ ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen és a Román Labdarúgó Szövetségnél.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára tájékoztatása szerint a kolozsvári ügyészséghez intézett feljelentésében a bűntető törvénykönyv 317. cikkelyére hivatkoznak, melynek előírásai alapján bármilyen etnikai, nemzetiségi, vagy vallási diszkriminációra való uszítást 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy pénzbírsággal sújtják.
A főtitkár elmondta, hogy a rendőrségre benyújtott panaszban a 2008. évi 4-es számú törvény 10. és 20. cikkelyének előírásaira hivatkoznak, miszerint tilos a sportrendezvényeken résztvevő szurkolók bármilyen jellegű szélsőséges megnyilvánulása, illetve büntetendő a diszkriminatív, faji és nemzeti gyűlöletre uszító feliratok használata.
Az RMDSZ felszólítja a Román Labdarúgó Szövetség vezetőségét, hogy vizsgálja ki a mérkőzésen történteket, valamint tegye meg a szükséges intézkedéseket és indítson fegyelemi eljárást a vendég klub szurkolói ellen.
Maszol.ro,

Újabb RMDSZ-feljelentés román szurkolók ellen
Ismeretlen tettes ellen nyújtott be az ügyészséghez újabb keresetet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyes román futballszurkolók magyarellenes megnyilvánulása miatt – közölte a szövetség szerdai hírlevelében.
Az RMDSZ a Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálathoz érkezett jelzést követően fordult az ügyészséghez amiatt, hogy a román labdarúgó-válogatott keddi, amszterdami mérkőzésén román szurkolók egy csoportja sértő feliratot függesztett ki.
Az RMDSZ kisebbségi jogvédelmi szolgálata a múlt héten a bukaresti Rapid egyik szurkolója ellen tett büntetőjogi feljelentést az ügyészségen, aki a kolozsvári CFR elleni március 18-i futballmérkőzésen magyar zászlót gyújtott fel.
Erre utalva a szurkolók "Egy rongyégetésért letartóztatnátok, miközben éveken keresztül mosolyogva tűrtétek az RMDSZ állampolitikává előlépett etnikai terrorizmusát" szövegű feliratot helyeztek el a nézőtéren, a Romániában is élőben közvetített amszterdami világbajnoki selejtezőn. "Ezáltal meggyaláztak egy magyar nemzeti szimbólumot, és nyíltan etnikai diszkriminációra uszítottak" – idézte a hírlevél Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát.
A tisztségviselő rámutatott, hogy a szurkolók tette vét a Román Labdarúgó-szövetség fegyelmi szabályzata ellen, a büntető törvénykönyv szerint pedig – etnikai, nemzetiségi vagy vallási diszkriminációra való uszításként – hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújtható.
Az RMDSZ a Román Labdarúgó-szövetséget is felkérte, hogy a zászlóégetéshez hasonlóan vizsgálja ki az amszterdami mérkőzésen történteket, és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az RMDSZ a keresethez bizonyítékként mellékelte az egyik sportújságban megjelent fényképet.
Népújság (Marosvásárhely),

RMDSZ: újabb fellépés a székely szimbólumok védelmében
„Az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálata újabb feljelentést tett a Diszkriminációellenes Tanácsnál, az április 1-i, hétfői gyulafehérvári női kosárlabdameccsen történtek alapján, ahol a székely zászlót lengető Sepsi SIC csapat szurkolóját kivezették a gyulafehérvári sportcsarnokból” – jelentette be Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, majd hozzátette: elmarasztalja a szervezőket, akik helytelenül és etikátlanul jártak el, hiszen a teremben több zászlót is lobogtattak a szurkolók – köztük az amerikait is, de csak a székely lobogó verte ki náluk a biztosítékot.
„A Román Kosárlabda Szövetség Alapszabályzatának 2. cikkelye kimondja, hogy a Szövetség elutasítja a bárminemű diszkriminációt-, ezt a szervezők figyelmen kívül hagyták, valamint cselekedetükkel megsértették a szabad véleménynyilvánítás és a szólásszabadság alkotmányos jogát, ugyanakkor nyíltan cenzúrázták és diszkriminálták a székely csapat támogatóit azáltal, hogy a meccsen jelenlévő többi zászló közül a székely lobogót tiltották ki”- hangsúlyozta a főtitkár. Az RMDSZ a Diszkriminációellenes Tanácshoz eljutatott feljelentés mellett, felszólítással fordult a Román Kosárlabda Szövetséghez, valamint a házigazda gyulafehérvári kosárlabda klubhoz, amelyben arra kéri a vezetőséget, hogy vizsgálja ki a mérkőzés során történteket, és tegye meg a szükséges intézkedéseket az ügyben.
rmdsz.ro
Erdély.ma.

Belföldi hírek
Újabb székelyzászló-ügy
Szemet szúrt a székely zászló az április 1-jei gyulafehérvári női kosárlabdameccsen, a Sepsi SIC csapat kék-arany lobogót lengető szurkolóját kivezették a sportcsarnokból.
Emiatt az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálata újabb feljelentést tett a Diszkriminációellenes Tanácsnál – közölte Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, aki szerint a szervezők, akik helytelenül és etikátlanul jártak el, hiszen a teremben több zászlót is lobogtattak a szurkolók, köztük az amerikait is, de csak a székely lobogó verte ki náluk a biztosítékot. ,,A Román Kosárlabda Szövetség alapszabályzatának 2. cikkelye kimondja, hogy a szövetség elutasítja a bárminemű diszkriminációt – ezt a szervezők figyelmen kívül hagyták, valamint cselekedetükkel megsértették a szabad véleménynyilvánítás és a szólásszabadság alkotmányos jogát, ugyanakkor nyíltan cenzúrázták és diszkriminálták a székely csapat támogatóit azáltal, hogy a meccsen jelen lévő többi zászló közül a székely lobogót tiltották ki” – hangsúlyozta a főtitkár. Az RMDSZ a Román Kosárlabda Szövetségtől és a házigazda gyulafehérvári kosárlabdaklubtól is kivizsgálást és intézkedéseket követel.
Olcsóbb lehet a kenyér
Július elsejétől 9 százalékra csökken a kenyér áfája: erről már megszületett a politikai döntés – jelentette be Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter. Az SZLSZ kormányprogramjába is belefoglalta, hogy a mezőgazdasági termékek áfáját az általános 24 százalékról 9 százalékra csökkenti, ezt azonban az ország nemzetközi hitelezői ellenezték. A kormány ezért kísérleti jelleggel, az év második felében kizárólag a kenyér előállítási láncára vezeti be a csökkentett adókulcsot. A pénzügyminisztérium egy belső elemzése szerint a kenyér áfájának tervezett csökkentése idén 635 millió lejes többlethiányt okoz a költségvetésben, ami a GDP 0,1 százalékának felel meg. Egy héttel korábban Victor Ponta miniszterelnök 250 millió lejes hiányt említett, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az áfacsökkenés valójában visszaszorítja az adócsalást, és így a kiesés jóval kisebb lesz. „Fél évre lecsökkentjük az áfát a kenyér teljes előállítási láncára, és meglátjuk, hogy a mi elméletünk igazolódik-e be, azaz a kisebb áfa több adóbevételt hoz-e, vagy a Nemzetközi Valutaalapnak lesz igaza, és ezzel újabb lyukat idézünk elő a költségvetésben” – magyarázta Ponta. Ha a kenyér áfacsökkentése sikeres lesz, más mezőgazdasági termékekre is kiterjeszthetik az intézkedést.
Bányavízszennyezés és árvízkészültség
Jelentős mennyiségű bányavíz ömlött a Nagybánya melletti Lápos folyóba az elmúlt napok esőzései és a hóolvadás nyomán egy elhagyott bányából. Haltetemeket nem észleltek, a hatóságok azonban mintát vettek a Láposból és a Szamosból, hogy ellenőrizzék, történt-e környezetkárosodás; a bányavíz összetétele egyelőre nem ismert. A bányavíz kiáramlását hétfőn este jelentették a sürgősségi hívószámon. Az elhagyott színesfémbánya elárasztott és beomlott tárnáiból másodpercenként 1,5 köbméteres hozammal ömlött a víz az éjszaka folyamán, de kedd reggelre elállt. A helyszínre vonult hatóságoknak kotrógéppel kellett védőgátat vonniuk a Campurele víztisztító-állomás köré, amelynek normális körülmények között az lenne a feladata, hogy ne engedje a bányavizet közvetlenül bejutni a patakokba, folyókba, de a víz magát az állomást is veszélyeztette. v Az Országos Vízügyi és Vízgazdálkodási Intézet csütörtök estig meghosszabbította az árvízvédelmi készültséget a Tisza erdélyi vízgyűjtőjében. A Tiszába ömlő legtöbb erdélyi folyón sárga (első fokú) figyelmeztetés van érvényben, de tíz déli és nyugati megyében narancssárga árvízriadót hirdettek meg, azaz kiönthetnek a folyók. A sárga jelzésű árvízriadó 23 megyében érvényes a nyugati határ mentén, Erdély középső részein és a Kárpátokon kívül.
Kevesebbet utazhatnak a honatyák
Egy parlamenti ülésszak során csupán egyszer látogathatnak el választókörzetükbe a külföldön megválasztott szenátorok, és még kétszer a parlamenti vakációk idején – határozta el tegnap a felsőház állandó bizottsága. A korlátozásra költségtakarékosság miatt kerül sor. Az érintett szenátorok a nyári, illetve a téli szünetben tehetnek majd hosszabb utazásokat határon túli szavazóikhoz, mivel akkor több szabadnapjuk van, és olcsóbb, ha egyszerre több országot érintenek. A képviselőház vezetősége nemrég hasonló döntést hozott.

Sajnálatos a magyarellenesség
A Román Labdarúgó Szövetség (FRF) sajnálatosnak nevezi a válogatott csapat mérkőzésén történt magyarellenes megnyilvánulást. A FRF levélben válaszolt az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálatának azon felszólítására, amelyet a szövetség a román labdarúgó-válogatott, március 26-i, amszterdami meccsén történt atrocitás kapcsán fogalmazott meg, amely sportesemény során román szurkolók egy csoportja diszkriminatív feliratot függesztett ki. Mint ismeretes a Hollandia–Románia világbajnoki selejtezőn román szurkolók egy csoportja, utalva a március 18-i CFR–Rapid bajnokin történt magyarzászló-égetésre, etnikai diszkriminációs tartalmú feliratot helyezett el a nézőtéren.
„A Román Labdarúgó Szövetség az RMDSZ Főtitkárságára eljuttatott levelében Kassai Adalbert főtitkár sajnálatos esetnek nevezi a holland–román mérkőzésen történteket, amelyet a szervezők és a rendfenntartók előzetes, körültekintő óvintézkedései sem tudtak megfékezni” – jelentette be szerdán Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
„A futballszövetség válaszában kiemeli, hogy elítéli és tiltja a sporteseményeken megnyilvánuló szélsőséges viselkedést, valamint biztosított minket arról, hogy a partnerség és a jó együttműködés szellemében, a továbbiakban is mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ehhez hasonló, magyarellenes retorikát megfékezzék – hangsúlyozta Kovács Péter főtitkár, majd hozzátette: az RMDSZ méltányolja a Román Labdarugó Szövetség válaszát és a magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni korrekt álláspontját.
Szabadság (Kolozsvár).

Nyilatkozat
Az RMDSZ Maros megyei szervezete aggodalommal veszi tudomásul, hogy a magyarellenes megnyilvánulások Marosvásárhelyen is társadalmi feszültségeket okoznak.
Az elmúlt héten a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceumban magyarellenes uszító feliratok jelentek meg a tanintézet folyosóin és osztálytermeiben.
Elítéljük a szélsőséges nemzetellenes megnyilvánulást, és felszólítjuk a középiskola vezetőségét, hogy tegyen a magyar és román diákság körében erősödő nemzetiségi feszültség ellen.
Sajnos, ez egy újabb nem kívánatos példa arra, hogy a román–magyar együttélés kérdései nincsenek megnyugtatóan megoldva Marosvásárhelyen.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete tisztelettel felkéri a politikai pártokat és az illetékes civil szervezeteket, hogy végre lépjünk túl a politikai deklarációkon, vegyük komolyan a jelzésértékű incidenst, és politikai, közigazgatási intézkedések és döntések révén eszközöljünk tényleges megoldásokat. A törvény által szavatolt nyelvi jogok érvényesítése minden bizonnyal közelebb vinne egy olyan európai szellemű társadalmi kultúrához, ahol a különböző nemzetiségek egymás iránti tisztelettel élnek.
Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete
Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat
Népújság (Marosvásárhely).

Rendőrségi vizsgálat a zászlót kitűző iskolák igazgatói ellen
Hargita megyében rendőrségi kihallgatásra idézték be a székely zászlót kitűző iskolák igazgatóit. Fogarasy Mihály Általános Iskola és a Salamon Ernő Gimnázium igazgatójának kellett megjelennie a rendőrségen az intézmény homlokzatára kitűzött székely zászló miatt.
Lakatos Mihály a Salamon Ernő Gimnázium igazgatója az MTI-nek vasárnap elmondta, pénteken kellett írásos nyilatkozatot adnia a rendőrségen arról, hogy milyen körülmények között került ki a tanintézményre a székely zászló. Elmondta, azt a tájékoztatást kapta, hogy egy nyugalmazott maroshévizi tanár feljelentése nyomán folyik vizsgálat székelyzászló-ügyben. Lakatos Mihály tudni vélte, hogy Székelyudvarhelyen is hasonló idézést kaptak az iskolaigazgatók.
Laczkó György, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója az MTI-nek elmondta, több mint egy hónappal ezelőtt kellett írásos nyilatkozatot adnia. A rendőrség csupán nyilatkozatot kért, nem kérte a zászló eltávolítását.
Nyílt levélben szólította meg vasárnap az oktatási intézmények igazgatóit Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Az MTI-hez is eljuttatott levélben Borboly nyomatékosította, nincsen olyan hatályos jogszabály Romániában, amely tiltaná a helyi, megyei vagy regionális zászlók használatát.
A megyei vezető szerint a rendőrségi vizsgálat az intézményvezetők megfélemlítését szolgálja, „hátha meggondolják magukat, és leveszik azt a fránya zászlót". Borboly Csaba arról tájékoztatta az intézményvezetőket, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által létrehozott Mikó Imre szolgálattól kért jogi segítséget.
A Hargita Megyei Tanács 2009-ben a megye zászlajává nyilvánította a székely zászlót. A határozatot román civil szervezetek támadták meg a bíróságon, először arra hivatkozva, hogy a jelkép diszkriminálja a román közösséget. Miután ezt a pert elvesztették, arra hivatkoztak, hogy egy megyének nem lehet saját zászlaja. Az utóbbi per végén, tavaly szeptemberben a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a megyei tanács határozatát. Borboly Csaba tájékoztatása szerint az ítélet mindeddig nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, ezért nem hatályos.
MTI
Erdély.ma.

Elgázosítaná a magyarokat egy román focista
„Elgázosítanálak és lágerbe küldenélek mindannyiatokat! Nem volt elég nektek, hogy annyi évig igában hajtottatok minket?”; „Kár, hogy Vlad Tepes már nem él, mert így nincs, aki karóba húzzon benneteket” – üzente Dorel Coica szatmárnémeti polgármester Facebook-oldalára írt bejegyzéseiben a helyi Olimpia FC egyik labdarúgója.
Dan Gavrilescu azokkal a – zömében magyar – szatmáriakkal vitázott, akik védelmükbe vették posztjaikban Ilyés Gyula korábbi polgármestert. Az „igára” utaló bejegyzésében minden bizonnyal arra emlékeztetett, hogy az RMDSZ-es politikus hosszú évekig volt a város elöljárója.
Kereskényi Gábor szatmári képviselő ezt nem hagyta annyiban, kedden bepanaszolta a klubnál és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a labdarúgót. A politikus az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálathoz érkezett lakossági bejelentés alapján járt el.
A képviselő a játékos megbírságolását kérte a klub vezetőségétől és a CNCD-től. A maszol.ro-nak kedden este elmondta: beadványaiban emlékeztetett a marosvásárhelyi táblabíróságnak arra a precedens értékű ítéletére, amely szerint a közösségi oldalon közzétett bejegyzések nyilvános állásfoglalásnak számítanak.
„Nagyon fontos, hogy fellépjünk a hasonló megnyilvánulások ellen, hiszen ezek az ultranacionalista kirohanások egyre gyakoribbak. Súlyosbító körülmény, hogy ezúttal egy sportolótól származnak, akinek véleményével a szurkolók könnyen azonosulhatnak” – jelentette ki Kereskényi. Reményei szerint a labdarúgó nagy összegű bírságot kap. „Az ember meggondolja majd, hogy miket nyilatkozik, ha ezt a zsebe is megérzi” – magyarázta.
Úgy tűnik, hogy a képviselő reményei nem alaptalanok. Dan Băbuț, az Olimpia FC klubelnöke a maszol.ro-nak kedden este elmondta, nagyon neheztel a játékosra. Tájékoztatása szerint Dan Gavrilescu mindenképpen számíthat szankciókra, ugyanis megsértette a klub belső szabályzatát. Ennek egyik előírása szerint büntetés jár annak a játékosnak, aki rontja a csapat jó hírnevét.
„Teljes mértékben elhatárolódunk a labdarúgó magyarellenes kijelentéseitől. Magam is elszörnyedtem azon, hogy miket volt képes leírni. Ennek azonban semmi köze a klubhoz” – magyarázta Băbuț.
Dan Gavrilescunak nem ez az első kihágása. Tavaly márciusban véresre verte egyik csapattársát, a Steaua volt kapusa, Ritli Zoltán fiát, Rault. Akkor a játékost ötven százalékos fizetéslevonással büntették szerződése idejére.
Felvetésünkre, nem jár-e kizárással ez a második kihágás, a klubelnök nemmel válaszolt. Mint mondta, Gavrilescu ősszel új szerződést írt alá a klubbal, ezért magyarellenes kirohanása jogi szempontból az első kihágásnak számít. Ennek megfelelően 10 vagy 20 százalékos fizetéslevonással büntethetik. A szankcióról a klub részvényeseinek pénteki közgyűlésén döntenek.
Maszol.ro.

Borboly Csaba: megvannak a törvényes keretek a szimbólumaink használatára
megyeelnök a legutóbbi, iskolaigazgatókat támadó, zászlóellenes rendőrségi feljelentésekkel kapcsolatban vázolta fel a jelenlegi helyzetet.
– Az ország bajban van, és amikor annak vezetői nem tudnak választ adni ezekre, akkor előveszik a magyar kártyát és velünk, magyarokkal takaróznak – világított rá az ügy botrányjellegére az intézményvezető, aki egyébként a bukaresti román sajtó hozzáállását is okolja azért, hogy túl nagy feneket kerít az ügynek. Mint elmondta, megvannak azok a keretegyezmények, a Helyi Autonómiák Európai Chartája, az alkotmány biztosította jogaink, valamint a közigazgatási törvények, amelyek szavatolják a szabad jelképhasználatot.
A műsorvezető azon kérdésére, hogy mit tehetnek a jogfosztás ellen az intézményvezetők, akiket sorra feljelentenek, mert kitűzik a kék-arany lobogót, Borboly Csabának egyértelmű válasza volt: ki kell bírni, ugyanakkor harcolni kell, és meg sem állni a Luxemburgi Európai Bíróságig, ahol megfellebbezhetnek minden, a helyi közösség számára kedvezőtlen bírósági határozatot. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az RMDSZ Mikó Imre jogsegélyszolgálatára, ahová az érintett intézményvezetők bizalommal fordulhatnak ügyvédi segítségért.
– A székely zászlót ki lehet tűzni helyi tanácsi határozat nélkül is bármely magánházra vagy templomra, igazából bárhova, hisz az a saját közösségi szimbólumunk, és semmilyen törvény nem tiltja annak használatát – fogalmazott a megyei tanács elnöke.
A beszélgetés végén Borboly Csaba a megyei tanács által készített felmérésekre hivatkozva fejtette ki, mennyire felfújja a bukaresti média, valamint politikum a zászlóügyet. Ezekből a felmérésekből ugyanis kiderül, Hargita megye román nemzetiségű lakosságának kétharmada elfogadja vagy legalábbis tudomásul veszi a székely zászló létezését. Ugyanakkor az emberek többsége tudatában van annak, hogy a bukaresti média és politikum miatt fektetnek ennyire nagy hangsúlyt a zászlóügyre.
A román–magyar együttélési kódex, amelyet a jövőben dolgoznának ki, éppen erre világítana rá. A tervezett szabályzat az együttéléssel járó érzékenységet segítene kezelni, amely munka nélkül hagyná a bukarestieket – zárta mondandóját az elöljáró.
Csíkszereda, 2013. április 11.
Erdély.ma.

A FIFA kivizsgálja a román szurkolók magyarellenes megnyilvánulását
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) fegyelmi vizsgálatot indított a román szurkolók amszterdami magyarellenes megnyilvánulása miatt – jelentette be egy szerdai sajtótájékoztatón Mircea Sandu, a román futballszövetség (FRF) elnöke.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint a FIFA a román szövetség álláspontját kérte azzal kapcsolatban, hogy a Hollandia-Románia vb-selejtezőn a vendégszurkolók magyarellenes transzparenst feszítettek ki a nézőtéren.
„Elküldtük az álláspontunkat, és reméljük, nem büntetnek meg bennünket. Normális körülmények között nem rendelhetnek el zártkapus mérkőzést, mert nem volt rasszista megnyilvánulás. A mérkőzés megfigyelői nem láttak semmit" – magyarázta a helyzetet egy bukaresti sajtótájékoztatón Mircea Sandu.
A FRF vezetője azt is bejelentette, hogy a magyar, illetve a török szurkolók 2500-2500 jegyet kapnak a román válogatott elleni, szeptember 6-i és 9-i bukaresti mérkőzésekre.
A román szurkolók magyarellenes megnyilvánulásai március 18-án kezdődtek, amikor a kolozsvári CFR és a bukaresti Rapid román bajnoki mérkőzésén a bukaresti csapat szurkolói magyar zászlót égettek a nézőtéren. Az ügy kapcsán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Mikó Imre jogsegélyszolgálata több fórumon is feljelentést tett, a román élvonalbeli bajnokságot szervező Hivatásos Labdarúgó Liga pénzbírságot szabott ki a Rapidra, a FRF pedig bocsánatot kért a magyar szövetségtől, míg a csendőrség bejelentette, hogy azonosította a zászlóégetőt. Erre utalva a március 26-i, amszterdami Hollandia-Románia világbajnoki selejtezőn a román szurkolók az „egy rongyégetésért letartóztatnátok, miközben éveken keresztül mosolyogva tűrtétek az RMDSZ állampolitikává előlépett etnikai terrorizmusát" szövegű feliratot helyeztek el a nézőtéren. Az RMDSZ emiatt is panaszt tett a Román, az Európai és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnél. Március 22-én a magyar-román világbajnoki selejtezőt – amely 2-2-es döntetlennel zárult – zárt kapuk mögött rendezték meg a Puskás Ferenc Stadionban. A FIFA az Izrael elleni, augusztusi barátságos mérkőzésen történt rasszista megnyilvánulások miatt marasztalta el a magyar szövetséget. MTI
Erdély.ma.

Megbírságolták a Román Labdarúgó Szövetséget az RMDSZ-t gyalázó transzparens miatt
Pénzbírsággal sújtotta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a romániai labdarúgó szövetséget a Hollandia-Románia válogatott mérkőzésen a szurkolók által kitett, diszkriminatív transzparens miatt.
Mint ismeretes, az Amsterdamban tartott világbajnoki selejtezőn a román szurkolók „Egy rongyégetésért letartoztatni akarjátok, miközben éveken keresztül mosolyogva tűrtétek az RMDSZ állampolitikaként hangoztatott etnikai terrorizmusát” szövegű feliratot helyeztek el a nézőtéren. Az RMDSZ által működtetett Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálat feljelentése nyomán a FIFA vizsgálatot indított az ügyben és 20000 svájci frank, valamint a perköltség kifizetésére kötelezte a Román Labdarúgó Szövetséget.
Markó Attila Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség döntése kapcsán elmondta: „Külön üdvözlöm a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség döntését, amely egyértelműen igazolja számunkra, hogy az RMDSZ által létrehozott Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálat létrehozása hasznos döntés volt, ugyanis általa hatékonyabban tudunk fellépni magyar közösségünk jogainak védelmében” – hangsúlyozta a képviselő, majd kifejtette: „értékelem, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség döntése nem a szurkolók és a sportkedvelő nézők a standionból való eltiltására irányult, hiszen a célunk nem ez volt. Arra törekedtünk, hogy felhívjuk a hatóságok figyelmét az ilyen jellegű tettek súlyosságára és az egymás iránti tisztelet fontosságára, hiszen mi sportkedvelők nem a gyűlölködésért, hanem a sport szépségéért járunk mérkőzésekre” – zárta tájékoztatóját Markó Attila képviselő.
Erdély.ma

Ismét az RMDSZ-t támadja Mircea Sandu
A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) attól tart, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) újabb vizsgálatot indít Románia ellen azt követően, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálata levélben tájékoztatta a FIFA-t a román szurkolók újabb rasszista megnyilvánulásairól.
Mircea Sandu, a FRF elnöke a Mediafax hírügynökségnek adott csütörtöki nyilatkozatában rosszallását fejezte ki az RMDSZ fellépése miatt. A román sportvezető kiválónak tartja a magyar és a román szövetség közötti kapcsolatot, de helytelenítette a politika beavatkozását a labdarúgásba. Úgy vélekedett, az RMDSZ "a román futball megbüntetését akarja elérni" a FIFA-nál, a tét pedig a szeptemberi román-magyar világbajnoki selejtező.
Az elnök az RMDSZ-politikusok túlkapásának minősítette az újabb levelet. "Ha ezt teszik, a FIFA újabb kivizsgálást fog elrendelni, mert ez immár a második eset" – nyilatkozta a vezető, aki szerint kizárólag politikai beavatkozásról van szó. Nem helyes, mert ők (az RMDSZ politikusai) is ezen a területen élnek, itt kötöttek üzleteket, itt vágták ki az erdőket, és román ételt esznek. Száz százalék, hogy a tét Magyarország elleni mérkőzés".
Sandu szerint az állami hatóságoknak nemcsak a labdarúgás ügyeit kellene vizsgálniuk, hanem azt is meg kellene nézniük, hogy hova tűntek a Hargita megyei erdők. Sandu arra utalt, hogy a közvélemény az RMDSZ egyes politikusait is felelőseknek tartja a székelyföldi törvénytelen erdőirtások miatt. Azt is hozzátette, hogy a politika szereplőinek "nincs esélyük megrontani azt a kiváló kapcsolatot", amelyet a román szövetség a magyarral ápol. "A magyar szövetség képviselői itt jártak, megnézték a szállodákat, a stadiont, Budapesten pedig kifogástalanul viselkedtek velünk" – tette hozzá.
A FIFA fegyelmi bizottsága egy hónapja 20 ezer svájci frankos bírságot szabott ki a FRF-re a román szurkolók március 26-án, az amszterdami Hollandia–Románia világbajnoki selejtezőn kifeszített magyarellenes transzparense miatt. Az RMDSZ Mikó Imre szolgálata hétfőn levélben köszönte meg a nemzetközi szövetség határozott fellépését, de egyben azt is közölte, hogy a FRF hozzáállása továbbra is aggodalomra ad okot. Arra figyelmeztette a FIFA-t, hogy a múlt keddi Románia–Trinidad és Tobago (4-0) barátságos mérkőzésen a román szurkolók rasszista megnyilvánulásaikkal gúnyt űztek a karibi játékosokból.
Románia és Magyarország válogatottja szeptember 6-án, Bukarestben csap össze a jövő évi, brazíliai világbajnokság D jelű európai selejtezőcsoportjában, a tét a pótselejtezőt érő második hely. A két csapat 2-2-re végződött budapesti összecsapását a magyar szurkolók korábbi szélsőséges megnyilvánulása miatt zárt kapuk mögött kellett lejátszani.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Érdekvédelem a nemzetközi gyepen
Az RMDSZ végre felfedezte magának azt a nagy befolyással bíró nemzetközi fórumot, ahol rövid időn belül látványos eredményeket lehet elérni érdekvédelmi kérdésekben.
A labdarúgás hullámzó, milliókat megmozgató világa sokáig fekete pontként sötétlett a szövetség látókörében, ugyanis az erdélyi magyar politikusok erős érdeklődés vagy érdekeltség hiányában fittyet hánytak az amúgy a romániai közéletre alaposan kiható jelenségre.
Pedig ami a romániai stadionokban történik, nyers, de igaz megjelenési formája annak, amit százak, ezrek gondolnak. Például rólunk, erdélyi magyarokról. A fájdalmasan visszhangzó, „Ki a bozgorokkal az országból!" rigmus után tavasszal egy újabb fejezet nyílt az utálat kifejezésében: Kolozsváron magyar zászlót égettek. Az RMDSZ („hiánypótló intézményként") az év elején indította be a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot, amely révén először a romániai porondon tett feljelentésekkel sikerült eredményeket elérni, majd – egy későbbi sértő transzparens ügyében a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséghez elküldött panaszlevélnek köszönhetően – már a nagyvilág is megtudta, hogy itt valami nincs rendben: ítélkeztek és büntettek.
Az RMDSZ a héten újabb levelet küldött a gyűlöletkeltést szigorúan elítélő FIFA-nak, ami ismét kiakasztotta Mircea Sandut. A román futballszövetség elnöke habzó szájjal esett neki a szövetségnek, amelynek szerinte csak az a célja, hogy kitiltassa a nézőket a szeptemberi bukaresti román–magyar világbajnoki selejtezőről. Miközben a korábban hasonló módon megbüntetett magyar szakszövetség azonnal bocsánatot kért, és közölte, mindent megtesz, hogy kiszorítsa a stadionokból a gyűlölködést, Sandu makacsul tagad és vádol. Politikai beavatkozást kiált éppen akkor, amikor a hűvösre tett Gigi Becali Steauájának esetleges európai kizárása ügyében még a kormányfő is szót emelt: nehogy már megbüntessék azt a csapatot, amely egyfajta boldogságforrás, „társadalmi jelenség" Romániában.
Bízzunk abban, hogy a FIFA mindenki előtt felfedi: a magyargyűlölet sajnos szintén társadalmi jelenség, ennek pedig következményei kell hogy legyenek. Kezdetnek a futballpálya is megteszi.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Árnyékjelentést készít az RMDSZ (Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája)
Ősszel újra jelentést készít az Európa Tanács a nyelvi charta romániai alkalmazásáról, és Markó Attila RMDSZ-képviselő úgy döntött, hogy csapatával közösen elkészítik a kormányéval párhuzamos helyzetfelmérést. Éppen ezért levélben fordult a miniszterelnökhöz és kilenc tárcavezetőhöz, felhívta figyelmüket a közelgő határidőre, adatok, információk összegyűjtését és átadását kérte.
Románia 2007-ben ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartáját, és a román kormánynak ősszel másodszor kell számot adnia arról, miképpen biztosítja az ország területén élő közösségek jogát anyanyelvük szabad használatához. Az első jelentést késve készítették el, és nem is volt teljes, sok esetben arra hivatkoztak, hogy bizonyos területeken nincs adatuk a nemzetközi előírások alkalmazásáról. Éppen ezért fordult most Markó Attila a kormány tagjaihoz, felhívta figyelmüket a közelgő határidőre, és részletes információkat kért, de azt is megkérdezte, mit szándékoznak tenni a jelenlegi hiányosságok kiküszöbölése érdekében.
Markó Attila elmondta, teljes adatbázis csak a média esetében létezik, nincs tudomásuk arról, hogy a bíróságokon hol biztosított az anyanyelv használata, és hol számíthatnak tolmács segítségére az érintettek, a közigazgatásban megoldották-e a magyarul (vagy más kisebbségi nyelven) történő ügyfélfogadást stb. Éppen ezért döntött úgy a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, hogy elkészíti párhuzamos jelentését, és a charta minden cikkelyéről elmondják, hogyan látják annak alkalmazását. Ugyanakkor az RMDSZ-es képviselő azt is kifejtette, kérni fogja a 20 százalékos küszöb felülvizsgálatát (a jelenlegi jogszabály szerint, ahol egy nemzeti közösség aránya 20 százalék feletti, kötelező biztosítani anyanyelve használatát). Az EB kezdeményezte ezt tagországai számára, és Szlovákiában csökkentették is a határértéket. Törvénytervezetet nyújt be erről a parlamentben, de tudatában van, hogy szükséges a magasabb szintű politikai egyeztetés, s csak akkor számíthatnak eredményre, ha sikerül meggyőzni a kormánykoalíció vezetőit.
A nyelvi chartáról szóló jelentést – hasonlóan más nemzetközi vállalásokhoz – a külügyminisztérium készíti el a szaktárcáktól beérkezett adatok alapján, ezt továbbítják a Romániába érkező és terepen is tájékozódó szakértői bizottságnak. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat szintén ezekhez az európai szakértőkhöz juttatná el árnyékjelentését, s bíznak benne, az általuk összegyűjtött adatokat is figyelembe veszik majd a bizottság ajánlásánál.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ: diszkriminálja a magyar betegeket és a magyar orvosképzést a nyelvi korlátozás
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tett feljelentést a Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ) amiatt, hogy az orvostanhallgatóknak csak románul szabad kommunikálniuk a páciensekkel – közölte az RMDSZ pénteki hírlevelében.
Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálatához lakossági panasz érkezett arról, hogy a – romániai egyetemeket akkreditáló – Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) írásban rögzítette: az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk.
„Ez megnehezíti a magyar betegek helyzetét és ellehetetleníti a magyar nyelvű gyakorlati orvosi képzést” – idézte a hírlevél Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát.
A magyar és román tannyelvű Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar tagozat évek óta hiába követeli a magyar gyakorlati képzés újraindítását: az egyetem román többségű szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva a tanügyi törvény előírásai ellenére akadályozza a magyar tagozat intézményen belüli önállósulását. Az RMDSZ azt sérelmezi, hogy az ARACIS rendelkezése is akadályt gördít a magyar tannyelvű klinikai gyakorlatok újraindítása elé, „a MOGYE-hoz hasonlóan semmibe veszi az oktatási törvényt, nyíltan megtagadja a magyar diákok anyanyelvén történő tanulását és szakmai fejlődését”. A betegek jogairól szóló törvény kimondja, hogy a romániai egészségügyi ellátási rendszerhez forduló betegnek jogában áll, hogy tiszteletteljes hangnemben, érthetően és a szakterminológia leszűkítésével, lehetőleg anyanyelven vagy azon a nyelven kapjanak személyüket érintő kérdésekben tájékoztatást, amelyet a legjobban beszélnek – érvelt a diszkriminációellenes hatósághoz intézett beadványában az RMDSZ. MTI
Erdély.ma

Az RMDSZ feljelentést tett a Diszkriminációellenes Tanácsnál
„Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálatához érkezett lakossági észrevétel alapján feljelentést tett a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) ellen, amely írásban rögzíti, hogy az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk, ez pedig megnehezíti a magyar betegek helyzetét és ellehetetleníti a magyar nyelvű gyakorlati orvosi képzést” – nyilatkozta ma délben Kovács Péter főtitkár.
„Az RMDSZ, mint a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szövetsége kötelességének tartja, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a diszkriminatív megnyilvánulásokra, és felszólítja a Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet, valamint tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a 137/2000-es Kormányrendelet alapján szankcionálja az említett hatóságot”- jelentette ki a főtitkár, majd hozzátette: „a betegek jogairól szóló 2003/46-os törvény kimondja, hogy a romániai egészségügyi ellátási rendszerhez forduló betegnek jogában áll, hogy tiszteletteljes nyelvezeten, érthetően és a szakterminológia leszűkítésével, lehetőleg anyanyelven vagy azon a nyelven kapjanak személyüket érintő kérdésekben tájékoztatást, amelyet a legjobban beszélnek.”
Az RMDSZ főtitkára szerint a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem mintájára semmibe veszi a 2011/1-es oktatási törvényt, hiszen nyíltan megtagadja a magyar diákok anyanyelvén történő tanulását és szakmai fejlődését.
erdon.ro

Diszkriminálásra biztatják Bukarestből a MOGYE-t
Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálata feljelentést tett a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) ellen, mert lakossági észrevétel alapján tudomására jutott, hogy a hatóság a magyar nyelvű gyakorlati orvosképzés ellehetetlenítésére szólítja fel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (MOGYE).
Az ARACIS orvostudományi szaktestülete a felsőoktatási intézmény megkeresésére még áprilisban átiratot küldött a MOGYE-nek, amelyben fekete-fehéren leszögezi: „Kizárólag román nyelven történik az orvosképzésnek minden olyan formája, amely során az egyetemi hallgatóknak és a pácienseknek kommunikálniuk kell egymással. Következtetésképpen a hallgatók klinikai gyakorlata kizárólag románul zajlik”.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerint az ARACIS állásfoglalása megnehezíti a magyar betegek helyzetét és ellehetetleníti a magyar nyelvű gyakorlati orvosi képzést. A politikus pénteken elmondta, az RMDSZ kötelességének tartja, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a diszkriminatív megnyilvánulásokra, ezért felszólítja az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet, és szankcionálja az említett hatóságot.
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a betegek jogairól szóló 2003/46-os törvény szerint a romániai egészségügyi ellátási rendszerhez forduló betegeknek jogában áll, hogy tiszteletteljes nyelvezeten, érthetően és a szakterminológia leszűkítésével, lehetőleg anyanyelven vagy azon a nyelven kapjanak személyüket érintő kérdésekben tájékoztatást, amelyet a legjobban beszélnek.
Az RMDSZ főtitkára szerint a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem mintájára semmibe veszi a 2011/1-es oktatási törvényt, hiszen nyíltan megtagadja a magyar diákok anyanyelven történő tanulását és szakmai fejlődését.
maszol.ro

Az RMDSZ feljelentést tett a Diszkriminációellenes Tanácsnál a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság döntése miatt
„Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálatához érkezett lakossági észrevétel alapján feljelentést tett a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) ellen, amely írásban rögzíti, hogy az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk, ez pedig megnehezíti a magyar betegek helyzetét és ellehetetleníti a magyar nyelvű gyakorlati orvosi képzést” – nyilatkozta Kovács Péter főtitkár.
erdon.ro

RMDSZ-es panasz az ARACIS ellen
Feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) az RMDSZ amiatt, hogy az orvostanhallgatóknak csak románul szabad kommunikálniuk a páciensekkel.
A szövetség pénteki közleményében rámutat, az RMDSZ Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatához lakossági panasz érkezett arról, hogy az egyetemeket akkreditáló Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) írásban rögzítette: az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk. „Ez megnehezíti a magyar betegek helyzetét, és ellehetetleníti a magyar nyelvű gyakorlati orvosi képzést" – nyilatkozta a rendelkezés kapcsán Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Eközben Kincses Előd, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) jogi képviselője arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a civil szervezet már hónapokkal ezelőtt feljelentést tett az ARACIS ellen az RMDSZ által is kifogásolt rendelkezés miatt, elmondása szerint a beadványt épp ma tárgyalja a CNCD. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy az RMOGYKE a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége ellen is panaszt emelt, ugyanis az említett kitétel annak chartájában is szerepel.
Mint ismeretes, a MOGYE magyar tagozata évek óta hiába követeli a magyar gyakorlati képzés újraindítását: a román többségű szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva utasította el a magyar tagozat intézményen belüli önállósulását, annak ellenére, hogy azt a tanügyi törvény is előírja. Az RMDSZ azt sérelmezi, hogy az ARACIS rendelkezése is akadályt gördít a magyar tannyelvű klinikai gyakorlatok újraindítása elé.
A szövetség közleményében kijelenti, hogy a hatóság ezzel „a MOGYE-hoz hasonlóan semmibe veszi az oktatási törvényt, nyíltan megtagadja a magyar diákok anyanyelvén történő tanulását és szakmai fejlődését". Rámutat: a betegek jogairól szóló törvény kimondja, hogy a betegeknek jogában áll, hogy tiszteletteljes hangnemben, érthetően és a szakterminológia leszűkítésével, lehetőleg anyanyelven vagy azon a nyelven kapjanak személyüket érintő kérdésekben tájékoztatást, amelyet a legjobban beszélnek.
Krónika (Kolozsvár)

Megbírságolták a kolozsvári futballmérkőzésen magyar zászlót felgyújtó fiatalokat
A Kolozs megyei törvényszéki ügyészség 1400 lej bírságot rótt ki azokra a fiatalokra, akik egy márciusi kolozsvári futballmérkőzésen felgyújtották a magyar zászlót – közölte hétfői hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára üdvözölte a döntést, hiszen – mint fogalmazott – “az ügyészség elismerte: a zászlóégetők hibáztak azáltal, hogy nyíltan diszkriminációra uszítottak, és magyarellenes, szélsőséges magatartást tanúsítottak”.
A főtitkár szerint a zászlóégetés a romániai magyar közösséget is sértette, hiszen a piros-fehér-zöld a romániai magyaroknak is a nemzeti szimbóluma. “Nincs szándékunkban fellebbezni a döntés ellen, az ügyészség határozatát elfogadtuk, hiszen ez erkölcsi elégtételt szolgáltat közösségünk számára” – közölte a főtitkár.
Kovács Péter az MTI-nek elmondta, az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálata tett annak idején feljelentést az ügyészségen és a román labdarúgó szövetségnél is a zászlóégető szurkolók ellen. Ilyen minőségben kaptak tájékoztatást az ügyészség által kirótt bírságról. Hozzátette, a zászlóégetésben részt vett egyik fiatalnak 800 lejt, a másiknak 600 lejt kell kifizetnie.
Kolozsváron március 18-án a helyi CFR és a bukaresti Rapid bajnoki mérkőzésén a bukaresti csapat szurkolói gyújtották meg a magyar zászlót a nézőtéren. A román élvonalbeli bajnokságot szervező Hivatásos Labdarúgó Liga pénzbírságot szabott ki a Rapidra, a Román Labdarúgó Szövetség pedig bocsánatot kért a magyar szövetségtől.
Az ügyben megszólaló Victor Ponta miniszterelnök a törvény szigorú alkalmazását kérte a román hatóságoktól. A kolozsvári zászlóégetésre utalva a március 26-i, amszterdami Hollandia-Románia világbajnoki selejtezőn a román szurkolók “egy rongyégetésért letartóztatnátok, miközben éveken keresztül mosolyogva tűrtétek az RMDSZ állampolitikává előlépett etnikai terrorizmusát” szövegű feliratot helyeztek el a nézőtéren. Az RMDSZ emiatti panaszára a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 20 ezer svájci frank bírságot rótt ki a román szövetségre.
Románia és Magyarország azonos selejtezőcsoportból próbál kijutni a 2014-es labdarúgó világbajnokságra. Március 22-én a magyar szurkolók korábbi kihágása miatt a magyar-román világbajnoki selejtezőt zárt kapuk mögött kellett lejátszani a budapesti Puskás Ferenc Stadionban. A visszavágót szeptember 6-án rendezik Bukarestben.
erdon.ro

Budapestről is érkezett gyakornok Háromszékre
Budapestről is érkezik önkéntes a háromszéki önkormányzathoz: összesen 16 fiatalt vettek fel az RMDSZ háromszéki területi szervezete által indított gyakornoki programba.
A kezdeményezők tájékoztatása szerint a gyakornokok többsége háromszéki, de vannak közöttük Hargita és Maros megyeiek is. Jelentkezett ugyanakkor egy budapesti joghallgató fiú is, aki a közösségi hálón szerzett tudomást a felhívásról, eddig pedig még nem is járt Erdélyben, de a sajtóban folyamatosan követi a székelyföldi eseményeket. Sepsiszentgyörgyi tartózkodása alatt a megyei önkormányzat biztosít számára szállást.
A program egyébként rotációs rendszerben működik, július elsejétől két fiatal egy hónapig gyakornokoskodik a megyei közgyűlésnél, a sepsiszentgyörgyi városházán, de dolgoznak a Mikó Imre jogvédő szolgálatnak és az RMDSZ háromszéki honatyáinak irodáinál is. A tervek szerint pedig egy napot Bukarestben tartózkodnak majd, ahol megismerkednek az RMDSZ parlamenti frakciójának tevékenységével.
Az RMDSZ háromszéki területi szervezete – indoklásuk szerint – azért indított gyakornoki programot, hogy a tehetséges és a közélet iránt érdeklődő fiatalok számára lehetőséget nyújtson, hogy betekinthessenek a közintézmények tevékenységeibe. Tamás Sándor, a megyei közgyűlés és a területi szervezet elnöke úgy véli, a részvételi lehetőség megadásával tudják rábírni a fiatalokat, hogy ne forduljanak el a politikától és a közélettől, hanem lendületükkel és tudásukkal tegyék azt hatékonyabbá.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Öngólok
A román és a magyar futballválogatott péntek esti mérkőzése nem igényel hosszabb kommentárt, a 3-0-ás végeredmény önmagáért beszél.
Sportszakmai szempontból annyit mégis meg kell jegyezni, hogy a Bukarestben mutatott „játék" alapján a magyar nemzeti tizenegy egyszerűen nem érdemli meg, hogy kijusson a jövő évi brazíliai világbajnokságra, Budapesten pedig ideje új szövetségi kapitány után nézni.
Sokkal több szót érdemel ellenben a magyarországi szurkolótábor botrányos bukaresti viselkedése. A pénteki fekete napként vonul be a magyar futballtörténelembe, de elsősorban nem Dzsudzsák Balázsék súlyos veresége, hanem az anyaországi drukkerhad randalírozása miatt.
Ezen a napon minden tisztességes magyarnak sült a képén a bőr, látva, miként dúlják fel a román főváros központját, csapnak össze a csendőrökkel a pingpongasztalhátú, kopaszra nyírt „szurkolók", akik aztán hazafelé menet a vonatkocsikat is ízekre szedték. Akiknek a minősíthetetlen magatartása ráadásul nem magyarázható puszta románellenességgel, hiszen sepsiszentgyörgyi állomásozásuk során néhányan közülük nem átallottak kezet emelni egy helyi magyar képzőművészre is.
Ilyen garázdákat nemhogy nemzetközi sporteseményre, de magyar bajnokira is életveszélyes beengedni. Éppen ezért felfoghatatlan, hogy a román rendvédelmi szervek miért engedték órákon keresztül iddogálni őket Bukarest történelmi központjában, karba tett kézzel várva, mikor szabadul el a pokol. „Ezek az emberek nyilvánvalóan nem szoktak Schopenhauert olvasni" – jelentette ki a pénteki „magyardúlás" mérlegét megvonva a román csendőrség országos parancsnoka. Akinek igazság szerint önként le kellene mondania, hiszen a magyar hatóságoktól megfelelő tájékoztatást kapott arról, hogy nem filozófusok, hanem balhéra elszánt bajkeverők kísérik Bukarestbe a válogatottat.
Mindezek ismeretében az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata jobban tette volna, ha úgy tesz, mint a magyar válogatott labdarúgók a vereség után: csöndben marad. A magyarországi rendbontók bukaresti „kiviselkedése" után feljelentést tenni a román szurkolók magyarokat szidalmazó rigmusaiért egyenesen nevetséges és kontraproduktív. De maradjunk a sportnyelvnél: öngól.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Román világháború
Pánikhangulat a stúdiókban, világháborút sejtető címszavak. Mintha atombombát dobtak volna Bukarestre. Pedig csak egy futballmérkőzésről volt szó szeptember 6-án a román és a magyar válogatott között.
A román rendfenntartók a magyar szurkolók egy részét a belvárosba vezették, a magyar vonatot pedig az Északi pályaudvarra. Cornel Nistorescu újságíró szerint ez nagy hiba volt, hiszen feszültségekkel teli mérkőzés volt várható. Ezt aláhúzandó a magyar hivatalosságok időben felhívták román kollégáik figyelmét, hogy ne számítsanak alkoholmentes angyalokra Budapestről. Nistorescu a magyar rendfenntartók szervezését hozta fel példának. Évekkel ezelőtt a román szerelvényt Budapest határában megállították (a román szurkolók rengeteg füstbombát dobáltak mindenfelé), ahonnan autóbuszokkal szállították őket a stadionba. Nem a Váci utcára sétálni, de még a Keleti pályaudvarra sem. Egyenesen a stadionba, határozottan kizárva a kockázatokat, megelőzve minden konfliktust.
Bukarestben viszont más szelek fújnak. Miután a vonat kétórás késéssel begördült az állomásra, hurrogók csapata fogadta a 15 órán át utazó magyar szurkolókat, akiket a rendőrsorfal mögül lehazátlanoztak, és rondaságokat kiabáltak feléjük. Jól kezdődött... Az alkoholdúsított magyarok csípőből riposztoztak, a rendőrök pedig támadtak. A magyar szurkolók szerint a rendőri reakció aránytalan volt. Ezt nehéz megerősíteni, mert a román média – amely a hazátlanozókat és a román randalírozókat kihagyta a képből – nem szolgáltatott teljes képet a konfliktusról. Inkább tíz centiméterről filmezték a füstöt és a szurkolókra támadó fekete sisakosokat, miközben világháborút sejtető címszavak alatt riadóztak a Bukarestet támadó „magyar állatokról”, akiknél a 2000 éve itt élő románok sokkal civilizáltabbak. A csatornákból ömlött az átpolitizált sovinizmus, a háttérben pedig újra és újra leforgatták a füstteli képsorokat és a fekete ruhás rendőri akciót. Mintha atombombát dobtak volna Bukarestre, vagy kitört volna a háború. Dan Marinescu úszító hatású túlzásnak minősítette, ahogy a román hírtelevíziók Háború, valamint Bukarest lángra lobbant címmel tudósítottak a magyar szurkolók randalírozásáról, amely szerinte távolról sem volt annyira szokatlan vagy apokaliptikus, mint ahogy azt beállították. Ez persze nem menti a magyar ultrák viselkedését. De ha a bukaresti szervezők magyar mintára cselekedtek volna, nem ült volna ünnepet a rosszindulat. Ezt a helyzetet kritizálta Nistorescu, és erről mondta a sporttévé riportere, hogy „jaj nekünk, ahogy meg vagyunk szervezve”.
Ennél súlyosabb viszont az, ahogy a randalírozó magyarokat előszeretettel összemosták a magyar néppel. Hiába volt egy Grigore Cartianu vagy egy Sever Ioan Miu, akik óva intettek ettől – a józan hangok alig hallatszottak –, mégis ez történt szinte minden fronton. És ez a szomorú. „A magyarok barbárok, a románok civilizáltak” – hangzott az üzenet, mely beborította Romániát. A hangulatra jellemző volt Rare Mãnescunak, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökének, a közlekedési miniszter férjének a felkiáltása (később törölte a Facebook-oldaláról): „Magyarország legyőzve! Magyarország megtaposva! Magyarország porrá zúzva! Magyarország nem létezik! Életem legszebb napja!” – a szöveg alatti képen pedig a budapesti Hősök terén masírozó román katonák voltak láthatók. Vagy Bogdan Diaconu szociáldemokrata politikus írása, aki Magyarországot a térség fertőző gócának, a náci szélsőségesség hazájának nevezte, mely ellen szerinte a tétlen Európának sürgősen fel kell lépnie (mintha Traian Bãsescut hallanám).
Kik ők? Civilizált románok? „A hiba a kapcsolásban van...” Akárcsak a Vlad Petreanuk vagy a Moise Guranok esetében, akik fenntartás nélkül dicsérték a román szurkolókat. A „remek” közönséget, mely egyhangúlag skandálta „Kifelé a magyarokkal az országból!”, kifütyülte Magyarország himnuszát és minden tájékoztatást, ami magyarul hangzott el a hangosbemondón. És nem néhány emberről van szó, hanem egy egész stadionról! Majd amikor ezek miatt a háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat panaszt tett az UEFA-nál, a lépést az Adevãrul napilap a romániai magyarok „pofátlanságaként” értelmezte, amiért képesek voltak megsértődni. No comment.
Mindeközben a magyarországi politikusok és véleményformálók csendben maradtak. Felelősségérzetre valló attitűd, hiszen civilizált ország nem használ fel erkölcstelen politikai célokból egy futballmérkőzést. És szép, hogy a magyarok széles körben felvállalták gyengeségeiket, egyértelműen elhatárolódva a randalírozó ultrák cselekedeteitől, az etnikai alapon való ítélkezőktől. Összességében tehát elmondható, hogy a magyarok a futballpályán veszítettek, de a hozzáállás pályáján – az erőszakos szurkolókat leszámítva – nyertek. És ez az igazi győzelem! Melyet nem képmutató cselezéssel vívnak ki, hanem felelős hozzáállással. Ezzel lehet elérni, hogy legközelebb kevesebb randalírozó buzdítsa a válogatottat. A leendő csapatot, melyben talán már játszani fog egy Öcsi is. A második Puskás Öcsi.
Lőrinczi Lóránd
Krónika (Kolozsvár)

Precedens a jogfosztásra – és a szótlanság vétke
Segélykiáltással felérő állásfoglalást fogalmazott meg Varga Andrea, miután támadások érték a nagyváradi Bihoreanul lapban. A Bukarestben élő történész a nagyváradi premontrei kanonokrendet jelenleg tizennégy perben képviseli a román állammal szemben. Írását az alábbiakban közöljük. (A történész korábban felhívást is megfogalmazott a restitúcióról.)
Nem. Egyáltalán nem egy frusztrált nőszemély, egy spirituális megszállott kapálódzása a sötét éjben… Nem egy hívő lélek megszállottsági rohama. Kérdés csupán, vagy kérdéssor, melyre – úgy látszik, senki és sehol, kitartó ideje már – semmiféle választ nem adnak a „hivatalosak”, semmiféle megnyilatkozást nem tesznek az avatottak és felhatalmazottak, semmiféle kísérletet nem reszkíroznak meg az evidensen érdekeltek, s még a mögöttük álló intézményi érdekek sem látszanak belátóak vagy motiváltak lenni. Kérdések sora, melyek nem közpolitikai, és még kevésbé sajtónyilvánossági hepciáskodásban konkretizálhatók, hanem levéltári és történeti dokumentumokkal, jegyzőkönyvekkel, megmaradt iratokkal igazolható birtokviszonyokat, kisajátításokat és jogtalanságokat bizonyítanak, s ekként egy érdektávolságát korrektül tisztázó bíróság döntésére tarthatnak igényt. És tartanak is, mert az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról az európai ajánlások, uniós joggyakorlat és nemzetközi jogi kötelezettségvállalás alapján lehet csupán beszélni, nem pedig magánvéleményekben, kényszerképzetekben és lapos mocskolódásokban, blogokban, vagy akár tévinformációkat és félismereteket tartalmazó sajtócikkekben.
Nem, nem arról van szó a Premontrei Rend nagyváradi és környéki birtokainak visszajuttatásával, hogy új Kanonok-sort kellene életre kelteni. „Csupán” arról, hogy a tulajdon szentsége része az emberi és állampolgári jogoknak, akkor is az, ha nem volt (mert nem lehetett) korábban az. Ennek belátásához nem főszerkesztői, újságírói, besúgói kinyilatkoztatások vagy olvasói blogok vezetnek, hanem a kérdés jogszerű kezelése. Ehhez viszont most már az is kell, hogy tisztázódjék az egyházak és az állam/helyhatóság/önkormányzat/egyházközösség érdekeltsége, és a külföldi állampolgárként egymaga (egyedül és értő partnerek, szolidáris társegyházak és jogérvényes képviselettel rendelkező testületek nélkül) küszködő jogi képviselő ne kelljen hogy egyedül állja a teljes hitszélességgel ellene hömpölygő ellenáradatot. Panasz nélküli szóval, puszta tényként állítható, hogy a premontrei tulajdonok esetében nem Varga Andrea Tünde „magánbulijáról” van szó, vagy jogi képviselői alkalmasságáról, hanem arról is, hogy ez a tulajdon történeti és mai értelemben is 1) magyar tulajdon, 2) egyházi vagyon, 3) közhasznú tevékenységek (iskola, kórház, kollégium, fürdő, stb.) szolgáltatása volt működésének lényege, s ami tulajdonfosztását illeti, semmivel sem kevésbé nevezhető károsultnak, mint a Mikó Kollégium esetében vagy más ingatlanok státuszváltozása esetében nyilvánvaló jogtalanságok során megtörtént.
A kérdés mindemellett nem pusztán uniós jogi, nemzeti törvénykezési, gazdasági érdekeltségi vagy jogi személyiségek alapjogait sértő törvénytelenség, avagy ennek történetileg igazolható eljárási cseleinek kitett emberek, papok és hívők kérdése. Éppúgy kérdése magának a Katolikus Egyháznak is. Kérdése lehetne és érdekeltsége is a Püspöki Kari Konferenciának, a Mikó István Jogvédő Alapítványnak, a magyar egyházügyi politika irányítóinak, s társegyházaknak is. Annak tekintik-e? … Ha Áder János találkozik a Pápával, annak örvendünk… – de ha a kormányzat szimbolikus politikájának megfelelő „erdélyi vallási térben” történik jogfosztás, az már nem kormányzati téma, nem hír és nem közbenjárást lehetővé tévő helyzet?
Ha a Premontrei Rend ellen két hete lejárató kampány és karaktergyilkolászás folyik a helyi sajtóban (Bihoreanul, szeptember 10, szeptember 16.), az nem jogsérelem?
Ha a Rend jogi képviselőjét nyílt utcán bántalmazzák, akkor Tőkés László mellett egyetlen hang sem képes megszólalni ebben a szolidáris kisebbségi világban, az Európai Parlamentben, a magyar országgyűlésben, a vatikáni sajtóban, a társegyházak ökumenikus közösségeiben? Tényleg így érzi mindenki jól vagy jobban magamagát?
De hiszen ki nem gondolhatja végig, hogy ha egy sokszáz éves egyházi intézményt meg lehet fosztani a tulajdonától, akkor a többit is, akkor az átlagpolgárt is, akkor a falusi vagy nagyvárosi lakost is, a hivatalviselőt, a főszerkesztőt, a kifliárust is meg lehet fosztani? Tényleg nem látja át senki, hogy egy magyar állampolgárnak jut osztályrészéül az egyházi vagyon védelmének képviselete, a jogtalanságok reklamálása, a visszaélések felmutatása, a Romániára is kötelező, mert aláírt szerződésekbe foglalt nemzetközi törvények kötelmeire figyelmeztetés, a gyűlölet-bűncselekmények elviselése, a háborús hangulatot árasztó sajtócikkek olvasgatása, a pártos és nackós mocskolódások, zsarolások, fenyegetések leállítása… – s ez így abszurd?!
Nem. Nem hőzöngésről van szó. Értő szóról, szolidaritásról, a jog visszaperléséről. Nagyváradon is, Bukarestben, Rómában vagy Budapesten is. S aki erre nem reagál, aki hagyja a védtelen áldozattá válást a maga útján sodródni, az saját sorsát is megírja ezzel. Saját demokráciáját, saját hitét, saját intézményeit, saját lelkiismeretét is félredobja a szótlanság vétkével, a közöny pompájával koronázva. Lelke rajta… – de olyan sem marad majd, ki keresztet vet majdan sírjára. Ha lesz egyáltalán sírja.
Varga Andrea Tünde
Maszol.ro

A kisebbségeknek joguk van anyanyelvük használatához!
A kisebbségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, hiszen a hatályos törvények biztosítják számunkra ezt a jogot, amelynek alkalmazása Marosvásárhelyen, tekintettel a nemzetiségi arányokra, kötelező!
Ennek következtében a November 7. negyedi piacon történt incidens, melynek során Lakó Péterfi Tündét 1.500 lejjel bírságolták meg jogtalanul és indokolatlanul, valamint megakadályozták őt, hogy a kétnyelvű árufeliratokat odaajándékozza az erre igényt tartó árusoknak, törvénytelen.
A kétnyelvűség büntetése nemcsak a 215/2001. számú helyi közigazgatásra vonatkozó törvény, valamint az ezt kiegészítő több törvénycikkelyt sérti (19. cikk, 76. cikk, Alkotmány 6. szakasz 2. cikk), hanem ellentmond a 282/2007. számú törvénynek is, mely az 1992. november 5-én Strasbourgban elfogadott regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálására vonatkozik.
Semmiképp sem fogadható el, hogy Marosvásárhelyen intézményvezetők nem értik a nyelvi jogok alkalmazásának szükségszerűségét, fontosságát és törvényességét, és hatáskörüket túllépve, valamint a törvényt megsértve nyelvi jogaikat gyakorló polgárokat büntetnek.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete határozottan fellép az ilyen jellegű megnyilvánulások ellen, és hasonlóképpen fog eljárni ezután is, valahányszor korlátozzák a magyar közösség nyelvhasználati jogait. Ennek szellemében minden törvényes eszközt és lehetőséget igénybe veszünk törvényes jogaink érvényesítésére és anyanyelvünk használata érdekében.
1. Elfogadhatatlan a piacigazgató diszkriminatív hozzáállása, emiatt kezdeményezzük munkajogi fegyelmi eljárás beindítását és felelősségre vonását.
2. A helyi rendőrség egyértelműen visszaélt hatalmával, és törvénytelenül járt el, ezért vezetőségétől kérjük az ügy kivizsgálását, és a szabálysértést megállapító rendőrök felelősségre vonását kezdeményezzük.
3. Felajánljuk Lakó Péterfi Tündének az RMDSZ által működtetett Mikó Imre- jogsegélyszolgálat ingyenes jogi képviseletét, amennyiben ezt ő is igényli.
4. Az ügyet érdemesnek tartjuk felterjeszteni az Országos Diszkriminációellenes Tanács elé is, hiszen kisebbségi nyelvhasználati jogát csorbították marosvásárhelyi magyar nemzetiségű polgároknak.
5. Kezdeményezzük a kétnyelvű feliratok kötelező szabványozását, valamint a kétnyelvűség biztosítását minden közintézmény, illetve alárendeltségben működő minden szervezet keretén belül, valamint a közterületeken.
Mindezt csak együtt tehetjük, az RMDSZ mint érdekvédelmi szervezet, a civil szervezetek és a közösség összefogása révén szerezhetjük vissza a döntés jogát is Marosvásárhelyen.
Peti András elnök
Népújság (Marosvásárhely)