Politikai akarat kérdése (Marosvásárhelyi iskolaügy)
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint csakis a politikai akaraton múlik, hogy megmarad-e a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium. Kijelentése a szerda délutáni marosvásárhelyi tüntetés és Magyarország kormányának reakciója nyomán valósnak tűnik, hiszen a legfőbb kormánypárt elnöke tegnap sürgős megoldást követelt az oktatási minisztériumtól.
Kelemen Hunor a szerdai marosvásárhelyi tüntetés után az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az elmúlt egy évben Liviu Pop oktatási miniszterrel, Dacian Cioloş és Sorin Grindeanu miniszterelnökökkel és Klaus Iohannis államfővel is tárgyalt a Római Katolikus Gimnázium ügyéről, de valamennyien azt mondták, nincs, mit tenniük. Amikor azonban a marosvásárhelyi önkormányzat három rendben is határozattal próbálta kiigazítani azt az állítólagos adminisztratív hibát, amely az iskola létrehozásakor történt, ezeket valamennyi alkalommal megtámadta a prefektus, a kormány Maros megyei képviselője. „Világos, hogy létezik az iskola megszüntetésének a szándéka, egy arra irányuló törekvés, hogy ne hagyjanak működni egy magyar iskolát. (...) Ez politikai kérdés. Hiába csűrjük-csavarjuk az adminisztratív és jogi érveket, mert ha van rá politikai akarat, létezhet ez az iskola” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a Római Katolikus Gimnázium megszüntetésével automatikusan érvényét veszti az a bérleti szerződés, amellyel a marosvásárhelyi önkormányzat a város legrangosabb román nyelvű iskolája, az Unirea Főgimnázium számára bérli a római katolikus egyház vagyonkezelőjétől az iskolaépületet. Hozzátette, nem tudja, hogy mi fog történni, mert az egyház ügyeibe nincs beleszólása, de valószínűsítette, hogy a bérleti szerződés hatályát veszti. „Ebből pedig újabb cirkusz következik, hogy lám, a római katolikus egyház kirakja az iskolából a román gyerekeket” – jegyezte meg. Kelemen Hunor az MTI-nek tegnap elmondta: a múlt héten Liviu Dragneát, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökét és Mihai Tudose miniszterelnököt is részletesen tájékoztatta az iskola helyzetéről, és átadott nekik egy jogi értelmezést, amelyet egy egyetemi tanár készített. „Ennek az a konklúziója, hogy az iskola törvényesen lett létrehozva, a tanintézetet nem lehet felszámolni, és nincsen semmi akadálya annak, hogy önálló jogi személyként működjön tovább” – mondta. Hozzátette, szerda este Călin Popescu Tăriceanuval, a másik kormánypártnak, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének az elnökével is hosszas telefonbeszélgetést folytatott a kérdésről. „Politikai bátorságra van szükség részükről ebben a pillanatban. Nem a félelemnek kell diktálnia a lépéseiket” – fogalmazta meg a beszélgetései konklúzióját Kelemen Hunor. Hozzátette: az ország vezetői szintjén nem született politikai döntés az iskola felszámolására. Tudose békítene Mihai Tudose miniszterelnököt az Antena 3 hírtelevízió szerda esti műsorában reagáltatták arra, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy miatt a külgazdasági és külügyminisztérium berendelte Románia budapesti nagykövetét, akivel közölték: Magyarország határozatlan ideig felfüggeszti Románia OECD-tagságának támogatását. „Románia nem hadakozik senkivel, nincs baja egyetlen etnikai vagy vallási kisebbséggel sem” – jelentette ki Tudose, aki szerint egy önkormányzati mulasztás okozott bizonytalan helyzetet a marosvásárhelyi iskola körül. Úgy fogalmazott: Románia világszerte jó példát mutat az etnikai és vallási tolerancia terén, az országban számos felekezeti és kisebbségi tannyelvű iskola működik, a román államnak pedig semmilyen kifogása nincs ezek ellen. Tudose nem beszélt arról, mi lenne a megoldás a felszámolás küszöbére került marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetére, de arról a lehetőségről, hogy az iskolaügy miatt Magyarország megakadályozza Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), azt mondta, nem hiszi, hogy Magyarország ilyen szinten elrontaná a diplomáciai kapcsolatokat. A kormányfő – a külügyminisztérium korábbi közleményével összhangban – a magyarországi választási kampány közeledtével hozta összefüggésbe a kemény hangú magyar kormányzati állásfoglalást, hozzátéve, hogy a román felet is felelősség terheli, amikor a probléma felnagyításával táplálja a feszültséget. Tudose békítő hangnemben reagált arra is, amikor a műsorvezető Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a román nemzeti ünneppel kapcsolatos nyilatkozatát és a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvéseinek magyar kormányzati támogatását szóba hozva próbált tágabb értelmezést adni a magyar–román diplomáciai nyilatkozatváltásnak. „Én nem nyújtanám sokat ezt a témát. Vannak állampolgárok, akiknek ez nem öröm. Rendben van. Befizetik az adójukat? Igen. Élvezik a román állam szolgáltatásait? Igen. Akkor oké!” – mondta a kormányfő. Kiadta a parancsot Liviu Dragnea, az SZDP elnöke a kormány és az oktatási minisztérium bátor fellépését sürgette tegnap a megszűnés küszöbére került Római Katolikus Gimnázium helyzetének rendezésére. Leszögezte: Románia – amely aggodalmának adott hangot a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új ukrán törvény miatt – nem alkalmazhat kettős mércét az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, és Magyarország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvásárhelyi iskolaügyre. Dragnea megjegyezte, nem tudja, hogy a román hatóságok fellépése ebben az ügyben jót tesz-e Romániának és annak a nyugalomnak, amelyet valamennyien óhajtanak, főleg 2018-ra. „Nem tudom, miért kell szenvedniük az ottani gyerekeknek. Úgy vélem, hogy az oktatási minisztériumnak kellő bátorsággal és bölcsességgel kell elemeznie a helyzetet, és meg kell találnia a megoldást. Kinek érdeke, hogy ott ennyire felkorbácsolja az érzelmeket és fokozódó elégedetlenséget provokáljon? És itt nem Magyarország reagálására, hanem magára az alaphelyzetre utalok. Az nagyon súlyos, hogy az emberek tiltakozni kényszerülnek, amiért a gyerekeiknek nincs hol tanulniuk” – jelentette ki az SZDP elnöke, aki úgy vélekedett: Magyarország reagálását túlzónak lehet tekinteni, de szerinte a két ország közötti nyilatkozatháború nem oldja meg a marosvásárhelyi helyzetet. Vannak ötletei Liviu Pop oktatási miniszter a tegnapi kormányülés elején a hétfőn kezdődő tanév egyéb időszerű problémái mellett a marosvásárhelyi helyzetre is kitért, elhárítva a tárca illetékességét. A miniszter azt mondta: van néhány javaslata arra, hogyan lehetne helyi szinten kezelni a kialakult helyzetet úgy, hogy a diákok érdekei ne sérüljenek, és ezekről a kormányülés után fogja tájékoztatni Mihai Tudose miniszterelnököt. „Mi egyenlő bánásmódban részesítünk minden kisebbséget. Ez az ügy nem tartozik az oktatási minisztérium hatáskörébe, jelen esetben helyi problémával állunk szemben, ugyanakkor egy ügyészségi eljárás is folyamatban van” – fogalmazott. Késő este bejelentette: ideiglenes megoldás gyanánt azt javasolja, hogy a per lezárásáig egy másik tanintézethez, valószínűleg a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolják be a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium osztályait, de az épületből nem költöztetik el a tanulókat és a diákokat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tudose nem hiszi, hogy Magyarország elrontja a diplomáciai kapcsolatát velünk
Mihai Tudose kormányfő szerda este az Antena 3 műsorában beszélt a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumról is, mondván, a román hatóságok elmagyarázzák a magyar félnek, hogy ez jogi kérdés, és a helyi hatóságok tévedése. Nem hiszi, hogy Magyarország „épp ennyire” elrontja a diplomáciai kapcsolatát Romániával. Közölte, párbeszédre számít a magyarországi hatóságokkal. „Nem háborúról van szó, arról, hogy valami bajunk lenne egy nemzeti, vallási kisebbséggel. Mi több, Románia példa a világ előtt az etnikai, vallási vagy bármilyen más tolerancia terén. Ez a fellángolás azért most történt, mert kezdődik a tanév, és bizonytalan a helyzet, a diákok nem tudják, hogy be tudnak-e iratkozni az illető gimnáziumba vagy sem” – fejtette ki Tudose. Azt mondja, a vásárhelyi helyzetet a helyi önkormányzat tévedései okozták, és nem az, hogy a román állam ellenezi, hogy a nemzeti vagy vallási kisebbségek iskolát alapítsanak. Közölte egyúttal, hogy arra kérte a külügyminisztert és az oktatási tárca vezetőjét, hogy adjanak magyarázatot a kialakult helyzetre. Nyugati Jelen (Arad)

Ideiglenesen a Bolyai Farkas Gimnázium ernyője alá kerülnének a katolikus iskola diákjai
Liviu Pop oktatási miniszter szerint ideiglenesen egy másik iskola ernyője alá kerülnek, de a saját épületükben maradhatnak a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium diákjai és tanárai.
A tárcavezető az Antena3 hírtelevíziónak nyilatkozott csütörtök este a marosvásárhelyi iskolahelyzetről, nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség idézte. Elmondta: olyan utasítást bocsátott ki a Maros megyei tanfelügyelőség számára, hogy írassák be a diákokat az osztályokba, és hétfőn a tanárok kezdjék el a tanítást. Hozzátette: a diákok és a tanárok számára semmi nem fog megváltozni. Nem fogják őket elköltöztetni a Római Katolikus Gimnázium jelenlegi épületéből. Csupán annyi történik, hogy a tanításhoz a jogi keretet egy másik oktatási intézmény, valószínűleg a Bolyai Farkas Gimnázium biztosítja majd.
Liviu Pop elmondta: a megoldást a minisztérium jogi osztálya találta meg azt követően, hogy szerdán a marosvásárhelyi táblabíróság kikézbesítette az iskolaalapításra vonatkozó tanfelügyelőségi határozat felfüggesztésére vonatkozó jogerős ítéletet.
A miniszter hangsúlyozta: ez ideiglenes megoldás, melyet arra az időre érvényesítenek, ameddig jogerős ítélet születik az iskolával kapcsolatos másik perben is, és le nem zárul a korrupcióellenes ügyészségnek az iskolaalapítással kapcsolatos vizsgálata.
„Amikor a perek lejárnak, vissza lehet majd térni a normalitáshoz” - idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert.
Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek elmondta: mivel a bíróság által kikézbesített ítélet uátn a Római Katolikus Gimnázium jogi értelemben már nem létezik, a minisztériumtól kapott rendelet alapján péntekre összehívják a tanfelügyelőség igazgatótanácsát, amely eldönti, hogy melyik marosvásárhelyi iskola ernyője alá kerülnek a Római Katolikus Gimnázium osztályai.
Noha a marosvásárhelyi a legnagyobb számú magyar közösség Erdélyben, a városban a Bolyai Farkas Gimnázium maradt az egyetlen magyar tannyelvű iskola. A magyar diákok többsége román és magyar tagozattal működő vegyes oktatási intézményekben tanul.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Tudose: a külügyminisztérium elsiette a Magyarországnak adott válaszát
Mihai Tudose kormányfő nyilvánosan bírálta a külügyminisztériumot csütörtökön, amiért szerinte elsietett és "túl kemény" választ adott Magyarországnak a marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatban.
Tudose a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában arra a közleményre utalt, amelyet szerdán adott ki a külügyminisztérium, miután aznap Budapesten a marosvásárhelyi iskolaügy miatt berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövetét, akivel közölték: Magyarország határozatlan ideig felfüggeszti Románia jelentkezésének támogatását különböző nemzetközi szervezetekbe, mivel egyház-, kisebbség- és családellenes támadásként értékeli, hogy a román hatóságok fel akarják függeszteni a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium működését.A miniszterelnök azt mondta: nem hiszi, hogy Magyarország a marosvásárhelyi helyzet miatt tényleg meg akarja akadályozni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). Úgy vélekedett, hogy ha állam valamelyik szomszédja, uniós és NATO-szövetségese ilyen lépésre szánná el magát, akkor azt nem államtitkári szinten szokás közölni.A kormányfő szerint nem volt értelme növelni a feszültséget, főleg olyan körülmények között, amikor az oktatási miniszter konkrét javaslatokat fogalmazott meg a - megszűnés küszöbére került - marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetének rendezésére.- Nincs szó arról, hogy amiatt nem működhetne egy iskola, mert ott más etnikumú, vagy nem román ortodox vallású diákok tanulnak, Romániában a különböző nemzetiségeknek és felekezeteknek számos iskolája működik. Itt egy bürokratikus hibát egy önkormányzati szintű félreértés nyomán éleződött ki a helyzet, vagy valaki mesterségesen próbál egymásnak ugrasztani bennünket, és ebbe nem kell belemennünk" - mondta Tudose.A műsorvezető kérdésére, hogy mégis mit kifogásol a külügyminisztérium válaszában, Tudose nem bocsátkozott részletekbe. "Állítólag ott van a diplomácia krémje, de reagálásuk inkább a sportminisztériuméhoz hasonlított. Mint egy ökölvívásban: ha ütsz, én is ütlek" - szemléltette kifogását a kormányfő.A külügyminisztérium szerdai közleményben tagadta, hogy Romániában sérülnének a magyar kisebbség vagy a római katolikus közösség oktatási jogai, a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium ügyében született magyar kormányzati állásfoglalást ezért a magyarországi választási kampány megnyilvánulásának minősítette. A tárca szerint "nem célravezető, helytelen és barátságtalan" lépés Magyarország részéről, hogy a marosvásárhelyi iskola ügyét összeköti olyan témákkal, mint Románia OECD-tagságának támogatása.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

„Lagymatag” búcsú? – sokan csalódtak a vásárhelyi iskoláért szervezett tüntetésben
Sokan távoztak rossz szájízzel a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megmentéséért szerda délután tartott marosvásárhelyi tüntetésről, mivel úgy vélték, az akció nem igazán mondható tiltakozásnak, sokkal inkább búcsújellege volt.
Ezzel a felekezeti tanintézet diákjainak szülei is egyetértenek, akik úgy látják: több határozott felszólalásra, megnyilvánulásra lett volna szükség. A szülők a megmozdulás nyomán talán még elkeseredettebbé váltak, fogalmuk sincs, hogy a hétfői tanévkezdéskor hová vigyék iskolába gyermekeiket.
A szervező római katolikus egyházat is többen bírálták a megmozdulás „lagymatagsága” miatt, az egyházi és politikai képviselők ezzel szemben még bíznak abban, hogy az utolsó pillanatban sikerül megoldást találni az iskola ellehetetlenítésére.
A legtöbb résztvevő ugyanakkor azt nehezményezi, hogy a tüntetésen meglehetősen kevesen vettek részt, úgy tűnik, a helyi magyar közösség nagy része inkább az otthon kényelmét választotta, mintsem a megszűnés határára sodort iskola pedagógusaival, diákjaival és szüleikkel szolidarizáljon. A prefektúra épülete előtt összegyűlt szűk háromezer tüntető között ráadásul aránylag kevés fiatalt és oktatót lehetett felfedezni, a résztvevők jó része pedig más megyékből, szervezetten érkezett.
Csalódottan távoztak a szülők
Aki mégis úgy döntött, hogy jelenlétével áll ki az iskoláért, csalódottan távozhatott, sokan a Facebookon amiatt háborogtak, hogy a megmozdulás inkább hasonlított áhítatra, olyan is akad, akinek az volt az érzése, mintha a papok az utolsó kenetet adták volna fel a tanintézetnek. „Nem az agresszió a megoldás, de így nem lehet semmit kikövetelni!” – fogalmazott egy marosvásárhelyi fiatal lány a Facebookon. Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője rámutatott: a szerda esti esemény után már semmiképp nem várhatja azt az eredményt, amire számított.
A többgyermekes édesanya bevallotta: sem ő, sem a többi szülő nem ilyen lagymatag tüntetésre számított, melynek egyetlen színfoltja a diákok üzenetét tolmácsoló tizenkettedik osztályos diáklány volt.
Nagy Henrietta volt ugyanis az egyedüli, aki nyíltan ki merte mondani, mi fáj az érintetteknek. Kérdésünkre, hogy volt-e beleszólásuk a tüntetés szervezésébe, Csíky Csengele elmondta, egy ideig folyamatosan egyeztettek a római katolikus egyház képviselőivel, ám amikor látták, hogy az érsekség nem fogadja el a civilek tanácsait és javaslatait, visszaléptek. „Mi egyszerű résztvevőkként jelentünk meg egy olyan eseményen, amelyen úgy éreztem magam, mintha nem is tüntetésen, hanem búcsún lennék” – hangsúlyozta lapunknak a szülők szószólója.
Csíky Csengele azt is szóvá tette: Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke át akarta íratni a szülői bizottság kiáltványát.
A kezdeményezők erre nem voltak hajlandók, így végül eredeti formájában került nyilvánosságra. Ebben a szülői közösség rámutat, hogy megelégelték mindazt, amit a különböző állami intézmények tesznek gyermekeikkel és velük. Elegük van a bizonytalanságból, a hárításból, a hazugságból, a halogatásból, a szándékos félrevezetésből és a mellébeszélésből.
„Elegünk lett abból, hogy az oktatási miniszter, a prefektus és a tanfelügyelő egymásnak ellentmondó cselekedeteket és kijelentéseket tesz, félrevezetve diákokat, szülőket, tanárokat és az egyház képviselőit. Becsapottnak érezzük magunkat, mert senki nem tájékoztatott a tanfelügyelőségi határozattal kapcsolatos perek végkimeneteléről. Mégis erre hivatkozva az oktatási miniszter azt nyilatkozta, hogy a Maros megyei tanfelügyelőségnek fel kell oszlatnia iskolánkat” – olvasható a kiáltványban.
A szöveg megfogalmazói továbbá szóvá teszik, hogy az iskola helyzete napokkal a tanévkezdés előtt is tisztázatlan, miközben a szülők jóhiszeműen íratták gyermekeiket olyan osztályokba, amelyeket hivatalosan az oktatási minisztérium jóváhagyásával hirdettek meg. „A szülők tudatos döntése az volt, hogy gyermekeink jövőjét ebben az iskolában alapozzuk meg, amely a keresztény értékrendből fakadó, jellemformáló, emberi tartást és gerincességet biztosító közösség” – szögezik le.
„Megtört, és érdektelenné vált a helyi magyarság”
A katolikus gimnázium ügyvédje, Kincses Előd is rossz szájízzel távozott a főtérről. A jogász rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az egyház hagyta magát beszorítani a volt városháza előtti kis parkocskába, holott az 1191/60-as törvény értelmében a polgármesteri hivatalnak semmiféle beleszólása nem lett volna abba, hogy a szervezők elfoglalják az úttest egy részét vagy sem. A jogszabály szerint a városháza csak tudomásul veszi a bejelentett tüntetést vagy – nyomós okokra hivatkozva – betilthatja azt. Módosítást csak a szervezők beleegyezésével eszközölhet.
Egyébként Marosvásárhely polgármestere és rendőrfőnöke nem először próbálja „karámba” terelni a magyarságot, Kincses emiatt már pert is nyert a városvezetőkkel szemben. Az iskola ügyvédje a részvételt illetően is elkeseredett. „Nagyon sajnálom, hogy ennyire megtört, és érdektelenné vált a helyi és környékbeli magyarság. Tapasztalatból beszélek, hisz én még abból a korosztályból származom, amely tisztán emlékszik az 1990 februárjában szervezett gyertyás tüntetésre, amelyen százezer magyar vett részt” – tette hozzá Kincses. Vass Levente: az RMDSZ nem áll le „Amit nem adunk fel, azt soha nem tudják elvenni tőlünk!” – jelentette ki a Krónikának Vass Levente.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke hozzátette, a szövetség tovább folytatja munkáját egy olyan rendszer ellen, amely sem önálló, sem a Bolyai Farkas Gimnáziumba betagolt katolikus iskolát nem akar. Ugyanakkor reméli, hogy a szerda esti tüntetés után mind a tanügyminiszter, mind a kormányfő belátja, itt nem egy politikai vagy etnikai ügyet, hanem egyszerű adminisztratív problémát kell megoldani.
A tüntetésen elvétve román nemzetiségű vagy vegyes házasságból származó résztvevőt is fel lehetett fedezni a tömegben. Egyikük Dan Maşca, a Szabad Emberek Pártja (POL) alapítója volt, aki lapunknak elmondta, fordított esetben, románként neki sem tetszene, ha a hatóságok felszámolnák gyermeke iskoláját. Hangsúlyozta, mind a szülők, mind a gyerekek megérdemlik, hogy a román közösség kiálljon mellettük.
„Az elmúlt hónapokban a szülők olyan cívis magatartásról tettek tanúbizonyságot, amilyenre felénk még nem volt példa. Bátran, félelem nélkül kiálltak gyermekeik jogaiért és iskolájáért. Hogy ne lennék szolidáris velük?!” – jelentette ki Maşca.
A vállalkozó által vezetett helyi politikai alakulat közleményt is kibocsátott, melyben rámutat, az eltelt egy év leforgása alatt lett volna lehetőség a kialakult helyzet megoldására – ha létezik alapvető jóindulat és jóhiszeműség minden érintett fél részéről.
„Tudatában vagyunk annak, hogy ha nem találunk sürgős megoldást, az összes negatív következmény a gimnázium diákjaira, szüleikre és tanáraikra lesz hatással, valamint az Unirea Főgimnáziumra a katolikus egyházzal kötött bérleti szerződés megszegése miatt” – közölte a POL. A párt szerint a konfliktus elhúzódása ártalmas lehet a teljes vásárhelyi közösségre nézve.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

Hadüzenet nélküli, alattomos háború
„Kit zavarunk? Kinek ártottunk mi, a négyszáz diák, aki tanulni szeretne? Kinek szúrjuk a szemét? Kinek érdeke, hogy a mi bőrünkön mutassa meg, hogy be lehet zárni egy magyar iskolát? Kik vagytok ti, akiket zavarunk?” – kérdezte Nagy Henrietta, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum 12. osztályos diákja szerdán, az iskola bezárását megakadályozni hivatott marosvásárhelyi tüntetésen. Az erdélyi magyarság egészének eleven húsába vágó és csontig hatoló kérdések ezek, melyek rég válaszra várnak. Egy háborúban esélyesen védekezni ugyanis csak az ellenség beazonosítása után lehet. Ellenünk pedig már évtizedek óta hadüzenet nélküli, alattomos háború folyik.
Hogy kik azok, akik ezt elindították? A minél nagyobb hatalom és vagyon megszerzésére törők egymást követő nemzedékei, akik céljaik elérése érdekében nem riadnak vissza a legaljasabb lépések megtételétől sem. Így ők azok, akik a valóság elferdítése és meghamisítása által gyűlöletet szítanak. Akik a hazaszeretet és nemzeti önazonosság szent érzéseit kihasználva, egymásra uszítják a népeket. És most, mikor eljött az ideje annak, hogy a csalással, ámítással és rablással megszerzett vagyonnal elszámoljanak, ugyancsak ők azok, akiket zavar már a puszta létünk is.
Fel kell eszmélnünk tehát, ha nemzetként továbbra is élni akarunk. Meg kell szabadulnunk a tudatunkat fertőző, valamint a cselekvőképességünket bénító kilátástalanságtól és közömbösségtől. Össze kell fognunk és egységesen lépnünk fel a jogaink védelmében.
Éppen ezért örvendetes és reményt keltő, hogy a marosvásárhelyi tüntetésen a történelmi magyar egyházak és politikai pártok képviselői, illetve hívei egyaránt jelen voltak. Ne feledjük azonban, hogy ez megmozdulás csak szükséges, de korán sem elégséges kinyilvánítása volt a nemzeti egységnek, közös akaratnak és bátor kiállásnak. A szellemi és anyagi javainkra, valamint létünkre törő sötét szándék véghezvitelét ugyanis csak az elkezdett küzdelem folytatása, valamint nagyobb tömeg és határozottabb hangnem, vagyis több erő és elszántság felmutatása tudja megakadályozni.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Hivatalos: megmenekült a marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium, de megszűnt az önálló jogi státusza
Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva pénteken azt mondta, az intézmény igazgatótanácsa arról döntött, hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolják be a Római Katolikus Teológiai Líceum osztályait. Ioan Macarie azt mondta, nem költöztetik el az épületből a tanulókat és a tanárokat, csupán az adminisztratív tevékenységek tartoznak majd a Bolyai Farkas Líceum hatáskörébe, amíg végleges döntés születik a katolikus líceum megalapítására vonatkozóan. Csütörtök este Liviu Pop oktatási miniszter azt nyilatkozta, azt követően született meg a más iskolához való besorolásról szóló döntés, hogy kézhez kapták a bíróság indoklását a líceum megalapításáról szóló tanfelügyelőségi határozat érvénytelenítésével kapcsolatban. "Megvan az indoklás, és kiadtam a rendeletet a tanfelügyelőségnek, hogy a gyerekeket írassák be az osztályokba, és a tanárok kezdjék el az oktatást hétfőtől. A tanulókat és a tanárokat egy másik líceumhoz fogják besorolni amíg lezárul a folyamatban levő per és a DNA által indított bűnvádi eljárás, amelyben az egykori igazgatótanács tagjai és a volt főtanfelügyelő is érintett. Ez az egyetlen megoldás, amelyet javasolni tud az oktatási minisztérium" - fogalmazott Liviu Pop, hangsúlyozva, hogy ez csak ideiglenes megoldás, és "amint lezárul a per, minden visszaáll a rendes kerékvágásba". Holló László a tanintézmény létrehozását kezdeményező Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke a Marosvásárhelyi Rádiónak az mondta, egyik szeme sír, a másik nevet. ez egy ideiglenes megoldás, kellemetlen számunkra, hogy az iskola jogi helyzete felfüggesztődik, másfelől örülök annak, hogy az utolsó pillanatban sikerült egy olyan kompromisszumos megoldást találni, ami a diákok és a szülők érdekeit szolgálja" A Római Katolikus Teológiai Líceum működése körüli problémák 2016 novemberében kezdődtek, amikor az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított Ştefan Someşan volt tanfelügyelő és Tamási Zsolt-József volt igazgató ellen az iskola létrehozásával kapcsolatos ügyben. agerpres; Transindex.ro

Állampolitika és katolikus iskola
Ideiglenesen nyugvópontra került a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium helyzete, de távolról sem lehet megoldottnak tekinteni az ügyet. Az iskola sorsát felelőtlen módon és törvénytelenül a büntetőjog területére tolta a sokak által agyondicsért, de napról-napra egyre több ellentmondásba kerülő és ezer sebből vérző korrupcióellenes ügyészség a román állam helyi intézményeinek, a polgármesteri hivatal, a prefektúra és a tanfelügyelőség triumvirátusának segítségével. A triumvirátus mindent elkövetett a továbbiakban jogi és adminisztratív csűrés-csavarásokkal, hogy Marosvásárhelyen nehogy béke legyen a románok és magyarok között, nehogy újraalapítsanak egy nagymúltú magyar iskolát, mert ezzel csorbát szenvedhet a román asszimilációs nemzetállami politika, amelynek programja főleg Székelyföldön ma is napirenden van.
A régió sajátos helyzetben van, ott ugyanis nem úgy alkalmazzák a törvényeket, ahogyan az ország többi területén. Nem számít, hogy nincs jogalap a bírságolásra, a DNA-nak, a DIICOT-nak, a csendőrségnek, a fogyasztóvédelemnek, a munkafelügyelőségnek, a polgármesteri hivataloknak, a prefektúrának hivatalból büntetniük kell, ha magyar egyházi, közösségi vagyonról, iskolákról, anyanyelvhasználatról, nemzeti és közösségi jelképekről van szó. Mindent elkövetnek azért, hogy a magyar közösségi élményeket lehetőleg korlátozzák, mert felfogásuk szerint veszélyes a román államra, ha a legnépesebb nemzeti kisebbség jól érzi magát szülőföldjén. Ez az immár csaknem százéves reflex elevenen konzerválódott és mélyen meggyökerezett a székelyföldi állami intézményekben és azok többségi hivatalnokaiban. Sok esetben születtek siralmasan-nevetséges ügyek, amelyek folyamatosan hergelik a közhangulatot. Legutóbb a szekuritátés nagykönyvből ihletett miccses provokáció, amely darabjaira hullt szét, miután felszínre került a teljes forgatókönyv, amely alapján eljárt az említett állampolitika vélhetően titkos megbízottjaként a nyilvánosságot nem vállaló vlogger.
A katolikus gimnázium ügye is szervesen illeszkedik ebbe az általános képbe azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben nagyágyúval lőttek az említett intézmények, alaposan elvetve a sulykot. Jogtalanul bevetették az igazságszolgáltatást, amelynek semmi keresnivalója nincs egy közigazgatási ügyben. Az iskolaalapításról az önkormányzatnak kell határoznia, ha pedig adminisztratív eljárásbeli hiba történt, akkor azt egy nap alatt ki lehet javítani, ha erre van politikai akarat. Csakhogy éppen a politikai akarat hiányzik, és az államfőtől kezdve három miniszterelnökön és ki tudja hány tanügyminiszteren keresztül senki nem volt hajlandó ezt beismerni. Az államelnök is azzal takarózott, hogy ez adminisztratív kérdés, és pozíciója magasságából vélhetően nem akart lealacsonyodni ilyen „pitiáner” ügyhöz, ami cseppet sem meglepő, ismerve általában Johannisnak a kisebbségi ügyekkel szembeni passzivitását és érdektelenségét.
A mostani állás szerint sikerült megszüntetni jogilag a magyar tannyelvű katolikus gimnáziumot. Legalábbis a tanfelügyelőség azt állítja, hogy az iskola már nem létezik. Osztályait áthelyezték a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz anélkül, hogy a diákok elhagyják a katolikus egyház tulajdonában levő épületet. Az iskola sorsa ezzel továbbra sincs megoldva, hiszen vélhetően újra kell alapítani, a Marosvásárhelyen meghatározó befolyással rendelkező retrográd nacionalista politika pedig szinte biztos, hogy a továbbiakban mindent elkövet ennek megakadályozásáért.
Továbbra is minden szereplő támogatására szükség lesz, de főleg kitartó szülőkre, mert nélkülük nem fog sikerülni az iskola újralapítása. A jogi küzdelem sokáig fog tartani, és nagy szükség lesz a közösségi szolidaritásra, amelyből az elmúlt időszakban bizony levizsgázott a magyarság. Elég, ha csak a szerdai marosvásárhelyi tüntetésen való gyér részvételt nézzük. Tünetjellegű, hogy egyre többet hivatkozunk Reményik Sándor intő soraira, miszerint nem hagyjuk a templomot és az iskolát, de a valóság az, hogy a templomot, a hitet a társadalom többsége már elhagyta. Márpedig templom és egyház nélkül nem lesz magyar iskola sem. Itt nálunk, a kelet-európai balkáni környezetben egészen biztosan nem. Szabadság (Kolozsvár)

Szerződésbontást helyezett kilátásba az önkormányzattal az erdélyi katolikus egyház
Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kilátásba helyezte, felbontja a marosvásárhelyi önkormányzattal kötött bérleti szerződést arra az ingatlanra, amely a jogi személyiségét elvesztő katolikus gimnázium diákjainak és egy román állami iskolának ad otthont, ha a hatóságok nem teszik lehetővé, hogy az épületben továbbra is működhessen a Római Katolikus Gimnázium.
Az alapítvány szombaton későn este adott ki közleményt, amely az első hivatalos egyházi állásfoglalás azóta, hogy a Maros megyei tanfelügyelőség a megszüntetett katolikus iskola osztályait pénteken besorolta a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba.
A Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és az alapítvány elnöke, valamint Holló László, az alapítvány igazgatótanácsának elnöke által aláírt közlemény szerint az egyház azt nehezményezi, hogy az iskola osztályait nem összefüggő alegységként, hanem osztályonként sorolták be a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba, így a tanfelügyelőség lényegében megszüntette a katolikus iskolát.
Úgy vélik, az intézkedéssel a hatóság csak a törvényben is előírt kötelességét teljesítette: biztosították a diákok beiskolázását. Üdvözlik ugyan, hogy a fiataloknak lesz hol tanulniuk, de örömük nem felhőtlen, hiszen az iskola megszűnt, és ezáltal - mint írják - alapvetően sérültek a diákok jogai az egyházi és világi törvények szerint egyaránt. Felidézik, hogy a tanfelügyelőség és az oktatási minisztérium kísérletet sem tett arra, hogy figyelembe vegye 114 szülő szándéknyilatkozatát, amelyben jelezték: a Római Katolikus Gimnáziumba akarják íratni gyermekeiket.
Az egyház arra kéri az illetékes román hatóságokat, ne tekintsék megoldottnak a helyzetet. Emlékeztettek: többször megfogalmazták már, hogy az iskolaépületben - amely a Státus Alapítványé - működnie kell katolikus iskolának is. "Ha nem működhet, abban az esetben az önkormányzattal kötött bérleti szerződés hatályát veszíti, ami senkinek nem állhat érdekében" - írták a közleményben.
Leszögezték: nem mondanak le arról, hogy Marosvásárhelyen iskolája legyen az egyháznak. Úgy vélik, "az állami intézmények szakszerűségének hiánya és az emberi jogok semmibevétele miatt szenved jogfosztottságot az egyház, szenvednek a gyerekek, valamint a szüleik" - olvasható a közleményben.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye vagyonkezelője, a Státus Alapítvány 2014-ben kötötte meg a legutóbbi szerződést a marosvásárhelyi polgármesteri hivatallal. A megállapodás rögzíti, hogy az egyház tulajdonában levő iskolaépületen 2014 és 2019 között miként osztozik a helyi románok egyik elitiskolájának számító Unirea Főgimnázium és a Római Katolikus Gimnázium. A szerződés külön cikkelyben rögzíti: "Ha a Római Katolikus Gimnázium nem alakul meg, vagy a bérleti időszakban megszűnik, a szerződés érvényét veszti".
Holló László korábban az MTI-nek elmondta: ha az egyház bejelentené, hogy a szerződést felbontottnak tekinti, a város nem tudná már törvényesen fizetni az iskolák számláit a közüzemi szolgáltatók felé, és az iskolaépület minden bizonnyal hónapokon belül áram és víz nélkül maradna. "Rendkívül kellemetlen, hogy egyáltalán ilyesmiről kell gondolkodnunk, de amennyiben az iskolánkat megszüntetik, a szerződés feltételeit nem tartották be" - fogalmazott szeptember elején Holló László. (MTI)

Már a gyermekjátékban is magyar fenyegetést látnak (A Mol bojkottjára szólít Băsescu pártja)
A Mol-benzinkutak bojkottjára szólította fel a romániai autósokat Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Pártjának elnöke, szerinte a benzinkutaknál „az autonóm Székelyföld” térképét forgalmazzák.
A volt államfő elnöke az alakulat ifjúsági szervezete által szervezett nyári egyetemen beszélt erről, mint kiderült, a Székelyföldi legendárium csapatának a turisztikai térképét kifogásolta. Băsescu kijelentette: a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium kapcsán kialakult román–magyar konfliktusnak tulajdonképpen egy bírósági ítélet képezi az alapját, és Romániában „egyelőre senki nem vonja kétségbe a bírósági ítéleteket”. Még hangsúlyosabban kifogásolta, hogy „a Mol benzinkútjainál az autonóm Székelyföld térképét forgalmazzák az ország közepén”. „Mindezt Magyarország kereskedelmi társasága teszi, amelyet Románia készségesen fogadott a területén. Kedveseim, akiknek autójuk van, ne vásároljatok ezután üzemanyagot a Mol-tól. Annyi más forgalmazó van, ne vásároljatok a Mol-tól, mert egyetlen társaság sem engedheti meg magának, hogy annak az országnak az alkotmánya ellen kampányoljon, amelynek a területére beengedték. Hogyan is hirdetheted a Mol-benzinkutaknál osztogatott szórólapokon Székelyföld autonómiáját, amikor egy olyan ország területén fejted ki a tevékenységedet, amely alkotmánya világosan kimondja: Románia egységes állam? Az egységes állam nem jelent olyan államot, amelynek autonóm enklávéi vannak” – idézte az Agerpres hírügynökség Traian Băsescunak a tengerparti Neptunon tett kijelentését. Traian Băsescu sérelmezte Kelemen Hunornak a román egyesülés centenáriumával kapcsolatos kijelentését is. Úgy vélte, Kelemen Hunor elfelejtette, hogy Romániában született román állampolgár, amikor kijelentette, hogy december elseje nem ünnep a magyarság számára. A Népi Mozgalom Párt bojkottfelhívását először Eugen Tomac ügyvezető elnök hirdette meg. Illusztrációként a Székelyföldi legendárium csapata által készített kulturális és értéktérképet tüntette fel. Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi legendárium projekt vezetője elmondta: a 2011-ben készített négynyelvű, román–magyar–német–angol térképen Székelyföld és környéke turisztikai látványosságait tüntették fel úgy, hogy a látványosságnak egy-egy kis ikonját is lerajzolták. Megjegyezte: nem csak székelyföldi látnivalók szerepelnek a térképen. Szerepel rajta például a Bucsecs-hegység legmagasabb csúcsa, az Omul és Buzău megyei iszapvulkánok is. A Mol Románia közleményben közölte: vállalati politikájának része az ország különböző régióiban élő közösségek és kisebbségek tiszteletben tartása, s ez a töltőállomásaikon történő többnyelvű kommunikáció révén valósul meg. A Mol 208 romániai töltőállomásán a turistákra való tekintettel helyeztek el olyan térképeket, amelyek az egyes régiók látványosságait népszerűsítik. „Ilyen térképek vannak kihelyezve Moldvában és Brassóban is” – közölte a Mol Románia, hozzátéve: a kiadványok azért négynyelvűek, hogy ezáltal is hatékonyabban népszerűsíthessék az ország különböző régióiban található legérdekesebb látványosságokat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szijjártó: Ne nézzenek hülyének
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában reményét fejezte ki, hogy eredményre vezetnek a bukaresti kormány megoldási javaslatai a marosvásárhelyi magyar katolikus iskola ügyében, ellenkező esetben ugyanis Magyarország nem tudja támogatni Románia OECD-tagságát.
A miniszter leszögezte: Magyarország szívesen támogatja minden szomszédját, ugyanakkor a kormány nem fogja nézni, hogy a sok segítségért cserébe bárki is tovább kurtítsa a magyar közösség jogait. „Azért hülyének ne nézzenek minket” – mondta. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarország és Románia egymásra utaltságára figyelmeztetett Balog Zoltán Brassóban
„Közösen kell megoldást találni”
A magyar közösségek és a magyar iskolák helyzetére közösen kell megoldást találni, mert a jövőben a két ország egymásra lesz utalva – hangoztatta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Brassóban, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségén.
Rámutatott: Erdély és a benne élő népek közössége nem zsákmány, sorsközösségben élő nemzeteinek közösen kell itt élhető jövőt építeniük. „Vannak, akik száz éve véget ért csatákat akarnak folytatni, pedig ez már a 21. század. Új idők, új csaták jönnek, új közös veszélyeknek kell együtt ellenállnunk” – jelentette ki a miniszter. A marosvásárhelyi iskolaügyre utalva leszögezte: a magyar kormány tiltakozása nem valamiféle erőjátszma vagy „felesleges keménykedés”, mert a magyarságot Erdély elmúlt száz esztendeje arra tanította, hogy amikor a templom és az iskola veszélybe kerül, akkor a közösség létezése kerül veszélybe. Megjegyezte, hogy míg Romániában a kétségbeesett helyzetbe került Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumért aggódig a magyarság, Magyarországon egymás után nyílnak meg a nemzetiségi, köztük a román tannyelvű iskolák. A brassói magyar evangélikus-lutheránus templomban szervezett ünnepségen Balog Zoltán beszámolt arról, hogy a magyar kormány egyre bővülő támogatási rendszerekkel segíti a magyar kultúra átörökítését és újrateremtését a Kárpát-medencében. Példaként a „magyar Erasmusként” emlegetett Makovecz-ösztöndíjakat említette, amely 9 határon túli és 19 anyaországi magyar felsőoktatási intézmény bevonásával teszi lehetővé, hogy több száz hallgató látogassa egymás egyetemeit. A Határtalanul programban az utóbbi években több mint 144 ezer magyarországi diák látogathatott el állami támogatással határon túli magyar közösségekhez. A magyar kormány 7-7,5 milliárd forintot szán a romániai magyar óvodák építésére, illetve felújítására, jövő évtől kezdődően pedig Magyarország a külföldi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárokra is kiterjeszti az anyasági támogatást és babakötvényt – sorolta az emberi erőforrások minisztere. Vezető pedagógusaihoz intézett felhívása révén Balog Zoltán arra bátorította az erdélyi magyarokat, mind Romániában, mind magyar állampolgárokként éljenek jogaikkal, egyebek mellett éljenek választójogukkal is. Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében úgy értékelte: a – Bolyai Farkas Gimnázium ernyője alá besorolt, de önálló jogi személyiség nélkül maradt – marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében ideiglenes megoldás született, a magyar közösség azonban nem tűrheti el jogai sárba tiprását. „Megvédjük a marosvásárhelyi katolikus iskolát, megvédjük a magyar iskolákat Erdélyben, Kárpátalján, bárhol a világban, ahol veszély fenyegeti őket” – hangoztatta a nemzetpolitikai államtitkár. A romániai magyar iskolák tanévnyitóján Adorjáni Dezső Zoltán erdélyi evangélikus püspök közösségeik „iránymutatóiként” köszöntötte a tanítókat és tanárokat. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a pedagógustársadalom elismerését és szolidaritását tolmácsolta a gyermekeik iskolájáért küzdő marosvásárhelyi szülőknek, és arra figyelmeztette a pártokat, hogy az erdélyi magyar oktatásügyben nincs helye a széthúzásnak, hiszen iskoláitól függ a közösség jövője. MTI; Nyugati Jelen (Arad)

Az a fontos, hogy együtt vannak – a megszüntetett katolikus gimnázium tanévnyitóján jártunk
Bár most már hivatalosan „bolyaisoknak” számítanak, továbbra is katolikus gimnazistáknak tartják magukat a megszüntetett marosvásárhelyi magyar iskola diákjai. Hétfőn délelőtt a tanévnyitójukon vettünk részt.
Becsengettek hétfőn a megszüntetett marosvásárhelyi katolikus gimnázium diákjai számára is. A gyerekek ettől a tanévtől hivatalosan a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz tartoznak, de továbbra is az egyház tulajdonában lévő iskolaépületbe járnak. A tanévnyitót azonban a Belvárosi keresztelő Szent János plébániatemplomban tartották.
„Mindannyian diákok vagyunk, egy nagy-nagy feladat megoldásában vagyunk érdekeltek, amit mások készítettek elő nekünk” – fogalmazott Balla Imre iskolalelkész az ünnepségen. Arra is felhívta a figyelmet, hogy hiányoznak az új arcok, most is ugyanazokkal telt meg a templom, akik a tavalyi évkezdőn is jelen voltak.
Az iskolalelkész arról is beszélt, hogy a talentummal, amit mindneki Istentől kap, gazdálkodni kell, és nem szabad a félelemtől indíttatva elásni, kamatoztatni kell azt. „Nem lehetünk a félelem, a meghunyászkodás alakjai. Ne mások mondják meg, hogy hogyan éljünk, ne kívülről határozzák meg a mottónkat, hanem mi belülről éljük meg azt” – hangsúlyozta.
Ezt követően felolvasta a Római Katolikus Egyház Státusának a szeptember 10-én megfogalmazott sajtónyilatkozatát arról, hogy bár a diákok tanuláshoz való joga nem sérült, a szabad iskolaválasztásé igen, mivel az oktatási minisztériumban nem talált meghallgatásra a az egyház és a szülők kérése. Mivel az iskola jogilag megszűnt, a Státusnak az önkormányzattal kötött szerződése is hatályát veszíti, az Unirea Főgimnáziumnak pedig ki kell költöznie az épületből – emlékeztetett. A templomi ceremónián részt vett és a szószékhez lépett Tamási Zsolt is, akit a korrupcióellenes ügyészség eltiltott igazgatói feladatának végzésétől.
A templomból a Római Katolikus Teológiai Líceum zászlajával az élen a diákok és tanáraik, illetve az őket kísérő szülők a volt katolikus gimnáziumba vonultak, és az épület udvarán folytatták a tanévkezdő ünnepséget. Ott elsőként Mátéfy István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója mondta el biztató szavait, hangsúlyozva, hogy 362 diáknak, aki egy héttel ezelőtt még azt sem tudták, hol kezdik az iskolát, megoldódott a helyzete. Székely Szilárd tanár, a gimnázium volt igazgatója a végén arra kérte a diákokat, hogy menjenek haza, az első iskolai nap ezzel véget ért. Kedden az osztályfőnökökkel kezdik a napot.
„Ebbe belenyugodni nem lehet”
„Csalódottak vagyunk, nem erre a megoldásra számítottunk” – mondta Székely Szilárd a Maszolnak. Szavai szerint abban bíztak, hogy az iskolájuk struktúrája megmarad és a Bolyai fiókintézményekként folytatják, nem osztályonként széttagozódva. Ez azzal jár, hogy ha az iskola újraalapításáról lesz szó, a mostani osztályokra nem lehet alapozni, hiszen azok mostantól a Bolyai osztályai – magyarázta a volt igazgató.
A tanórákat továbbra is a régi helyükön, az eddigi osztálytermekben tartják, az igazgatóság viszont a Bolyaiban működik. A tanárok viszont holnap kapják meg újból tantárgyaikat, akkor tudják meg, hogy ki hol tanít, de az is elképzelhető, hogy a cikluskezdő osztályok hiányában egyes tanerőknek más iskolákban is munkát kell vállalniuk.
Vass Levente parlamenti képviselől, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke érdeklődésünkre úgy értékelte a jelenlegi helyzetet, hogy a tanügyi minisztériumban nem volt politikai szándék a helyzet megoldására. „Ebbe a helyzetbe belenyugodni nem lehet” – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, hogy újra kell indítani az iskola jogi besorolását. Az RMDSZ-szervezet a jogászokkal tanácskozik arról, hogy jogilag megszűnt a katolikus iskola, vagy sem.
Megmaradt a közösség
A gyerekeket nem nagyon érdekli, hogy az igazgatóság éppen hol működik, vagy hogy adminisztrációs szempontból hová tartoznak – mondták a szülők közül többen is érdeklődésünkre. Számukra az a fontos, hogy együtt vannak, megmaradt a közösség, amelynek tagjai. „Szerettünk volna békésebb, nyugodtabb hangulatban készülni, de végül is sínen vagyunk. Nekünk, szülőknek az volt a fő cél, hogy a közösség megmaradjon a tanító nénivel, felvehessék a gyerekeink az egyenruhát, amit büszkén viselnek” – válaszolta Maszolnak Kovács Edina édesanya.
„Sajnos ilyen nyomásgyakorlásra volt szükség ahhoz, hogy ez a döntés is megszülessen, de ez az ami még jobban összetartja ezt a közösséget” – mondta egy másik édesanya. „Mi bízunk abban, hogy helyreáll minden és a katolikus gimnázium diákjaiként fogják befejezni az iskolát ezek a gyerekek” – erősítette meg a szülő, aki gyermekét hetedik osztálytól íratta be az iskolába, hozzátéve, nem tartott attól, hogy megszűnik, vagy felszámolják a közösséget.
Antal Erika / maszol.ro

Kövér László: mindig van magyar újjászületés, ha hiszünk benne és teszünk érte
Mindig volt, mindig van magyar megmaradás, mindig van magyar újjászületés, ha hiszünk benne és teszünk érte, ha mindenki megteszi, ami tőle elvárható - jelentette ki Kövér László az erdélyi Nagybányán, a magyar tannyelvű Németh László Gimnázium új épületének hétfő délutáni avatóünnepségén.
A református egyház tulajdonában levő, a 19. század közepén épített iskolaépületet - mely a város központjában áll - a magyar kormány 105 millió forintos támogatásával újították fel. Az épületben - melyben egykor Németh László író apja is tanított - magyar óvodai csoportok és elemi iskolai alsó tagozat kezdheti el a működését.
Kövér László arra emlékeztetett, hogy az iskolaépületet a nagybányai magyarság közadakozásból kezdte építeni 1859-ben, amikor lezárult az 1848-as forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások korszaka. Az akkor tizenegyezer fős lakosságú Nagybánya lelkileg is felszabaduló hatezer fős magyarságának az első dolga az új iskola építése volt.
Kijelentette: az egykori nagybányai magyarság önzetlensége és felelősségtudata nélkül a mai magyarok nem nyithatnának tanévet az épületben. "A Kárpát-medencében, Erdélyben, Nagybányán soha, egyetlen nemzedéknek sem volt könnyű magyar jövőt teremteni, de az egyéni és közösségi kitartás és erőfeszítés végső soron még a legnehezebb, még a legreménytelenebbnek tűnő időszakokban sem volt eredménytelen" - fogalmazott Kövér László.
"Ha gyermekeink, lányaink, fiaink hisznek a család erejében, és tesznek érte, ha a magyar családok keresik és elfogadják a legfőbb életáldást, a gyermekeket, ha a magyar gyermekeket a pedagógusaink nemcsak versenyképes tárgyi tudásra oktatják, hanem magyar szellemben is nevelik, ha írástudóink szellemi muníciót, egyházaink pedig lelki értékeket nyújtanak a feléjük fordulóknak, ha politikusaink képviselni, érvényesíteni, védeni tudják a magyar érdekeket, ha a magyarok hisznek abban, hogy munkájuk a szülőföldön teremti a legtöbb értéket, és megtapasztalhatják, hogy ennek az értékteremtésnek ők maguk lehetnek a legfőbb haszonélvezői, ha olyan magyar állam van, amelyik szolgálja, nem kiszolgáltatja a magyar nemzetet, akkor a Kárpát-medencében mindig lesz megújulás" - jelentette ki a parlament elnöke.
Kövér László az Országgyűlés elnöki csengőjének a másolatát adta ajándékul az iskolának.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke köszöntésében arra figyelmeztetett, hogy a romániai oktatás alulfinanszírozott, és amellett foglalt állást, hogy a GDP hat százalékát fordítsák oktatásra Romániában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szórványban a minőségi oktatásra vágyó szülők román iskolába íratják a gyermekeiket, ha a magyar oktatás nem minőségi.
Az RMDSZ elnöke jónak tartotta, hogy a tanévkezdés napján a nagybányaihoz hasonló jó példák is vannak, de szót ejtett a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumról is. Kijelentette: a marosvásárhelyi magyar iskola megszüntetését sem a szülők, sem az RMDSZ nem fogadja el. Jogos elvárásnak tekintette, hogy a kommunista hatalom által államosított iskolaépület visszakerüljön a tulajdonosához, és hogy az épületben önálló intézményként működjön az a római katolikus gimnázium, amelyet 1949-ben bezárt a kommunista diktatúra.
Nagybánya önálló magyar iskolája, a város szülötte nevét viselő Németh László Gimnázium 1998-ben alakult három különböző tanintézetben működő magyar tagozat összevonásával. Az iskola vonzerejét csökkentette, hogy a város ipari övezetében, a magyarok által lakott városrészektől távol működött. A külvárosi iskolában ezentúl csak a Németh László Gimnázium felső tagozata működik. Gazda Árpád / MTI

Mindig van magyar újjászületés
Mindig volt, mindig van magyar megmaradás, mindig van magyar újjászületés, ha hiszünk benne és teszünk érte, ha mindenki megteszi, ami tőle elvárható – jelentette ki Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke Nagybányán, a magyar tannyelvű Németh László Gimnázium új épületének tegnap délutáni avatóünnepségén.
A református egyház tulajdonában levő, a 19. század közepén épített iskolaépületet a magyar kormány 105 millió forintos támogatásával újították fel, az épületben magyar óvodai csoportok és elemi iskolai alsó tagozat kezdheti el a működését. Kövér László emlékeztetett, hogy az iskolaépületet a nagybányai magyarság közadakozásból kezdte építeni, szerinte az egykori nagybányai magyarság önzetlensége és felelősségtudata nélkül a mai magyarok nem nyithatnának tanévet az épületben. Az Országgyűlés elnöke az általa vezetett intézmény elnöki csengőjének a másolatát adta ajándékul az iskolának.
Kelemen Hunor RMDSZ elnök köszöntésében arra figyelmeztetett, hogy a romániai oktatás alulfinanszírozott, és amellett foglalt állást, hogy a GDP hat százalékát fordítsák oktatásra ezentúl. A politikus jónak tartotta, hogy a tanévkezdés napján a nagybányaihoz hasonló példák is vannak, de szót ejtett a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumról is. Kijelentette: a marosvásárhelyi magyar iskola megszüntetését sem a szülők, sem az RMDSZ nem fogadja el. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szijjártó: az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket!
Az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket, éljenek Magyarországon, a határon túl, vagy akár több ezer kilométerre – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A tárca vezetője közölte: telefonon egyeztetett Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével a további lépésekről az ukrán oktatási törvény ügyében.
Tájékoztatása szerint hétfőn a helyzetet ismertető és intézkedést sürgető levélben fordul az EBESZ főtitkárához, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához és soros elnökéhez.
Hasonló módon sürget intézkedést az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, az ET főtitkáránál, valamint az unió szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosánál. Rámutatott: minden nemzetközi intézményt fel kell használni annak érdekében, hogy a „gyalázatos” törvénymódosítás ne léphessen életbe. A miniszter kiemelte: ez a törvény nemcsak a magyar–ukrán kapcsolatokról szóló jogszabályokat, az unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, hanem az ukrán alkotmányt is súlyosan sérti.
Szijjártó Péter hozzátette: a nemzetközi diplomáciai csatornákon a leghatározottabban lépnek fel, és az az utasítása is érvényben van, hogy semmilyen nemzetközi szervezetben, semmilyen ukrán kezdeményezést vagy Ukrajna számára fontos ügyet támogatni magyar diplomaták nem fognak.
Kérdésre közölte: a témáról a hét végén egyeztetett négy külügyminiszterrel Tallinnban, az uniós tárcavezetők információs találkozóján is. Emellett a keleti partnerség külügyminiszterei előtt is felhozta hangsúlyosan a kérdést.
Kitért arra is, most következik az emberi jogi tanács ülése, ahol véleményt mond az ENSZ testülete, és ott határozottan fellépnek Ukrajna elítélése érdekében.
„A katolikus magyar iskola gyakorlatilag megszűnt”
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy hétfőn egyeztetett Kelemen Hunorral, a RMDSZ elnökével és Jakubinyi György érsekkel a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében. Szavai szerint kétségtelenül pozitívan kell értékelni a román kormányfő és a vezető román kormánypárt elnökének hozzáállását, intézkedéseit, de látni kell, hogy ezek nyomán azt sikerült elérni, hogy a katolikus magyar iskola diákjai a jövőben is magyar iskolába járhatnak, de az iskola gyakorlatilag megszűnt. Ezt nyilván nem tekinthetik úgy, hogy akkor „ez az ügy most el van intézve” – mondta.
Továbbra is minden erejükkel támogatják a marosvásárhelyi magyarokat abban, hogy a katolikus magyar iskola újra tudjon indulni. Ehhez a megfelelő jogi, közigazgatási javaslatokat az ottani magyarok és a katolikus egyház folyamatosan megteszi. Kiemelte: a magyar iskola fennmaradásának kérdése kizárólag a román hatóságokon múlik.
Amíg a kérdés nem rendeződik véglegesen, Magyarország továbbra sem tudja támogatni Románia OECD-tagságát – jelezte Szijjártó Péter, aki kitért arra is, a kérdés az elmúlt évek valamennyi román–magyar kontaktusában napirenden szerepelt. A román fél nem az elmúlt napokban tudta meg, hogy ez a kérdés Magyarország számára fontos – rögzítette.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Felelősséget visel.
Budapest diplomáciai offenzíváját tapasztalva a környező országoknak a jelek szerint ahhoz is hozzá kell szokniuk, hogy Magyarország kész akadályt gördíteni politikai, gazdasági és kereskedelmi aspirációik elé, ha csak ilyen módon lehet kicsikarni a határon túli magyarok jogait. Bár a marosvásárhelyi katolikus gimnázium kálváriája (az alapítást illegálisnak tartó ügyészségi eljárás beindításával) közel egy éve tart, a román társadalom többsége jobbára a tanintézet megszüntetése ellen a múlt héten rendezett tiltakozás apropóján értesült először az iskola helyzetéről. A józan hangvételű, az iskola ellehetetlenítéséhez vezető adminisztratív intézkedések abszurditására rávilágító állásfoglalásokon kívül számos román politikus és véleményformáló egyszerűen nem érti, vagy nem akarja érteni, mi a bajuk megint a magyaroknak. Szerintük nincs abban semmi tragédia, ha a tanfelügyelőség és a helyi önkormányzat tévedése, mulasztása elvezet egy tanintézet megszűnéséhez, a tanévkezdés előtt pár nappal pedig a diákok azt sem tudják, hol folytathatják (vagy kezdhetik) tanulmányaikat. A többség eme égbekiáltó igazságtalanság ellenére úgy véli, nem sérül a gyerekek oktatáshoz való alkotmányos joga, hiszen beiratkozhatnak más, törvényesen működő iskolába. Akár román tannyelvűbe is... Hogy a román társadalom, a politikusok jelentős része így gondolkodik az anyanyelvű oktatás szerepéről, annak szerteágazó oka van a kommunizmus örökségétől el egészen a nemzettudat ápolásáig. Leginkább azonban az játszik szerepet, hogy míg a több országba szétszórt magyarok – tetszik, vagy sem – nemzetben gondolkodnak, a román nemzeti érzület jobbára kimerül a Moldovai Köztársaság iránti nosztalgiában – no és persze a magyarokhoz való viszonyulásban. Miközben igaz, hogy a Romániával szomszédos országokban sokkal kisebb lélekszámú román közösség él, mint magyar az utódállamokban, ég és föld a különbség ama felelősség között, amellyel Bukarest, illetve Budapest viseltet határon túli nemzettársai iránt. A magyar állam évente több tízmillió eurót fordít a külhoni magyar oktatás, az iskolahálózat fejlesztésére (jó példa erre az anyaországi támogatással felépült, hétfőn felavatott nagyszalontai, valamint nagybányai magyar iskola), nemzetpolitikájával tulajdonképpen a román, a szlovák, a szerb és az ukrán hatóságok feladatának oroszlánrészét vállalja át. Mi, magyarok az elmúlt száz évben megtanultuk ugyanis, hogy megmaradásunk, identitásunk megőrzésének legfőbb záloga az anyanyelv, annak ápolása elsősorban az oktatás révén, ami az asszimiláció legfőbb ellenszere. (Éppen ezért volt meghökkentő hallani, amint Kolozs megye magyar főtanfelügyelő-helyettese kizárólag román nyelvű beszédet mondott a kincses város egyik vegyes tannyelvű iskolájának hétfői tanévnyitóján.) Bukarest sohasem tartotta ennyire fontosnak a külhoni románság érdekeinek képviseletét, elegendő bizonyíték erre, hogy a határon túli románokért felelős miniszter nemrég még elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, ahogy Kijev tiszteletben tartja az ottani román kisebbség jogait, holott akkor már tudni lehetett a nemzeti kisebbségeket súlyosan sértő ukrán oktatási törvényről. Romániának tehát van mit tanulnia, mindazonáltal a bukaresti hatóságoknak be kell látniuk, hogy Magyarország a saját útját járva cselekszik a külhoni magyarság helyzetének jobbításáért, még ha ez érthetetlen módon nem is tetszik egyeseknek. És Budapest diplomáciai offenzíváját tapasztalva a környező országoknak a jelek szerint ahhoz is hozzá kell szokniuk, hogy Magyarország kész akadályt gördíteni politikai, gazdasági és kereskedelmi aspirációik elé, ha csak ilyen módon lehet kicsikarni a határon túli magyarok jogait. Még annak árán is, hogy ezt egyesek zsarolásnak tekintik.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: Ukrajnában Sztálin, Romániában Ceauşescu szelleme kísért
A kisebbségi jogok korlátozása által Ukrajnában a sztálini korszak, Erdélyben a nacionálkommunista Ceausescu-diktatúra rossz szelleme kísért – jelentette ki Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő keddi közleményében.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról tájékoztatott, hogy az Európai Parlament hétfői strasbourgi plenáris ülésén tartott felszólalásában az európai törvényhozás hathatós közbenjárását kérte az ukrajnai nyelvi jogok biztosítása és a marosvásárhelyi magyar gimnázium helyzetének rendezése érdekében. Tőkés László megdöbbentőnek nevezte, hogy Magyarország sokrétű unióbéli támogatását az Európától egyre inkább leszakadó Ukrajna azzal „hálálta meg”, hogy az oktatási törvény korlátozó és hátrányosan megkülönböztető módosítása által felszámolni készül a lakossága mintegy 20 százalékát kitevő kisebbségek anyanyelvű oktatását, ezen belül is a kárpátaljai magyar, román és bolgár iskolahálózatot.
Emellett meglepőnek nevezte, hogy közel hetven évvel az egyházi iskolák államosítása, illetve a felekezeti oktatás beszüntetése után Romániában egy egyházi iskolát, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot akarják felszámolni. Kiemelte: a helyzet pikantériája az, hogy miközben Románia az ukrajnai románok kisebbségi jogainak a védelmére kél, ezzel szemben saját magyar kisebbségi közösségének az alapvető jogait lábbal tiporja.
Tőkés emlékeztetett: maga Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is rámutatott: Románia nem alkalmazhat kettős mércét az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, és Magyarország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvásárhelyi iskolaügyre.
Tőkés kitért arra is, hogy a PSD és az RMDSZ közvetlenül a múlt heti marosvásárhelyi tüntetés előtti napon a parlamenti együttműködés folytatásában, illetve jobbításában állapodott meg. „Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: a marosvásárhelyi katolikus iskola önálló jogállásának a megszüntetése jelentené az együttműködés jobbítását? Az RMDSZ eddigi megalkuvó és elhibázott politikájának oroszlánrésze van abban, hogy a marosvásárhelyi – és az általános – tanügyi helyzet mostani sorsára jutott” – jelentette ki az EP-képviselő, a jelen körülmények között teljességgel hiteltelennek tartva a további együttműködésre vonatkozó fogadkozást.
A képviselő mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy az ukrajnai és a romániai iskolaügyek nemzetközi szintre emelésével sikerül orvosolni az elszenvedett súlyos jogsértéseket. kronika.ro

Winkler Gyula: kisebbségellenes az ukrajnai új oktatási törvény
Az ukrajnai magyar és román közösség anyanyelvi oktatáshoz való jogáért szólalt fel Winkler Gyula hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője arra kérte Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne hirdesse ki az új oktatási törvényt, hanem utalja vissza a Legfelsőbb Tanácsnak újratárgyalás végett.
„Minden nemzeti kisebbségnek joga van az anyanyelvű oktatáshoz, óvodától egyetemig, Európa bármelyik országában, az Unión belül vagy ennek szomszédságában. Ez az alapvető jog megilleti az ukrajnai magyar és román közösségeket is" – fogalmazott Winkler Gyula a plénum előtt, kiemelve, hogy kisebbségellenes az ukrajnai új oktatási törvény, és ellentmond az európai értékeknek.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselőjeként elhibázottnak tartom az ukrán parlament döntését, és szolidaritásomat fejezem ki a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösséggel. Természetes a szolidaritás, különösen, amikor a romániai magyarságot is jogtiprás fenyegeti. Marosvásárhelyen a tanévkezdés előtt alig pár nappal a magyaroknak utcára kellett vonulniuk azért, hogy egy magyar iskola folytathassa működését. Felkérem az ukrán államfőt: ne hirdesse ki az oktatási törvényt, utalja vissza a parlamentnek újratárgyalás végett" – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Mint ismeretes, szeptember 5-én Kijevben a Legfelsőbb Tanács tagjai elfogadták az új oktatási törvényt, amelynek 7. cikkelye gyakorlatilag megszünteti az anyanyelvi oktatást. Az új jogszabály szerint az ukrajnai oktatási rendszerben ötödik osztálytól kezdődően kizárólag ukrán nyelven tanulhatnak a gyerekek.
Ugyanakkor szeptember 6-án Marosvásárhelyen a magyar közösség több ezer tagja tüntetett a prefektúra előtt a Római Katolikus Teológiai Líceum felszámolása ellen. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke múlt héten úgy nyilatkozott, mihelyt a jogi helyzet lehetővé teszi, kezdeményezni fogják a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum újraindítását, az önkormányzatban az egyházzal közösen újrakezdik az iskola alapításának folyamatát.
„Az elmúlt félévben, de az elmúlt hónapokban az államelnököt, de az összes tanügyminisztert is arról próbáltam meggyőzni, hogy a marosvásárhelyi ügyben folyamatos jogfosztás történik, amely előbb-utóbb visszaüt. Kedden (szeptember 5-én, szerk. megj.) a Szociáldemokrata Párt elnökét is arra kértem, vegyék a bátorságot, és hozzák meg a politikai döntést" – fogalmazott az RMDSZ elnöke pénteki sajtótájékoztatóján.
Az RMDSZ pénteken közleményben ítélte el az ukrajnai új oktatási törvény kisebbségellenes előírásait, a Szövetség teljes mértékben szolidáris a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösséggel. „Elfogadhatatlannak tartjuk az anyanyelven történő oktatás óvoda és általános iskola szintjére való korlátozását, a kizárólagosságra törekevő, a kisebbségi közösségeknek választási lehetőséget nem biztosító szándékot" – áll az RMDSZ múlt heti közleményében.
Médiainformációk szerint az ukrajnai román közösség levélben fordult az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához, Lamberto Zannierhez, arra kérve, hogy támogassa az anyanyelvi oktatás biztosítását Ukrajnában. maszol.ro

A marosvásárhelyi katolikus líceumért emelt szót Sógor Csaba az EP-ben
Felszólalt Sógor Csaba az Európai Parlamentben a marosvásárhelyi iskolaügy kapcsán. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a hétfő esti strasbourgi plenárison beszélt ismét a Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetéről. „Romániában hétfőn kezdődött el a tanév, ám egy fele-fele arányban románok és magyarok által lakott városban ezt a szokásosnál is nagyobb káosz előzte meg” – ismertette Sógor Csaba a kialakult helyzetet az európai parlamenti képviselőtársaival. Mint mondta, ennek oka, hogy lassan egy éve bizonytalan a római katolikus egyház által alapított helyi magyar iskola sorsa, az egyház saját épületében kialakított intézmény a különböző állami hatóságok sorozatos zaklatásai miatt gyakorlatilag megszűnt, a több száz gyerek pedig csak egy másik iskola szárnyai alatt kezdhette el a tanévet. „Beszéltem itt már róla hónapokkal ezelőtt, de kérem, képzeljék el azt a helyzetet, hogy egy néhány évvel ezelőtti adminisztratív hiba miatt a rettegett korrupcióellenes ügyészek vizsgálódnak a helyszínen, kihallgatásra idézve be a szülőket, akiktől azt tudakolják, miért íratták katolikus iskolába gyerekeiket” – emelte ki. Sógor Csaba arra figyelmeztette az uniós döntéshozókat, hogy ha jogállamiságról beszélünk, akkor tudatában kell lennünk annak, hogy a marosvásárhelyi szülők ennyit éreznek ma a jogbiztonságból az Európai Unióban. (közlemény) Transindex.ro

Utcára, román!
Vadim Tudor örök. Hitvallása, eszméi és rögeszméi, vadnacionalizmusa, leplezetlen magyargyűlölete ma is él, s bár Románia parlamentjébe hosszú évek óta nem jut be szélsőséges párt, ez valójában csak annyit jelent, hogy mindezek a retrográd, soviniszta erők és gondolatok mintegy „szétterültek” a törvényhozásban képviselettel rendelkező politikai szervezetek között.
Így aztán a valamikori Nagyrománia Párt szellemi örökségét megtaláljuk a kormányzó Szociáldemokrata Pártban, de még a mindmáig kiismerhetetlen, heterogén Mentsétek meg Romániát Szövetségnek is voltak magyarellenes megnyilvánulásai, idegengyűlölet és paranoid hangulatkeltés tekintetében pedig a Traian Băsescu nevével fémjelzett Népi Mozgalom Pártja helyenként már-már megelőzni látszik Vadim Tudor egykori alakulatát. De a legfőbb ellenzéki erő, a szociáldemokraták egyetlen alternatíváját jelentő Nemzeti Liberális Párt sem akar kimaradni e vadnacionalista versenyfutásból, újabban attól sem riadnak vissza, hogy már-már utcai tüntetésre szólítsák híveiket és az igaz román hazafiakat a magyarok ellen. Múlt héten még csak afféle rossz viccnek tűnt, hogy Florin Roman liberális politikus tüntetéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkentenék az anyanyelvhasználati jogok biztosításához szükséges küszöböt a közigazgatásban. Igaz, a kezdeményező tisztsége miatt – Roman nem valamiféle mezei párttag, hanem a Nemzeti Liberális Párt alelnöke! – és a marosvásárhelyi római katolikus líceum megszüntetése, illetve a (talán éppen ezt a jogsértést elfedni, a nacionalista hangulatot pedig megalapozni hivatott) székelyudvarhelyi szekus diverzió miatt amúgy is feszültté vált közhangulatban, a magyar–román viszony elmérgesedése közepette a kijelentés amúgy is jókora adag felelőtlenségről árulkodott. De az már tényleg több a soknál, amikor az alakulat elnöke is magyarellenes utcai megmozdulásokat helyez kilátásba. Márpedig Ludovic Orban ezt sugalmazta Cebén, az Avram Iancu-megemlékezésen, amikor a magyar jogkövetelések kapcsán azt találta mondani a jelenlevőknek: meglehet, hogy harcba lesznek hívva. Teszi ezt tehát annak a pártnak az elnöke, amely a jelenlegi erőviszonyok közepette a korruptaknak, gazembereknek, szélhámosoknak, retrográdaknak, Európa-elleneseknek, kommunistáknak bélyegzett szociáldemokraták egyetlen alternatíváját jelentené… Vadim Tudor büszkén húzná ki magát: harca nem volt hiábavaló, íme, a romániai politikai élet minden sejtjét áthatja a nemzetféltő sovinizmus, nyíltan hangoztatott magyarellenesség.
Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

VISSZASZOLGÁLTATÁST VIZSGÁLTATNÁ FELÜL PASCAN – PISZKÁLJÁK A MAROSVÁSÁRHELYI ISKOLÁT
Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium marosvásárhelyi épületei 2004-es visszaszolgáltatásának felülvizsgálatát kezdeményezte Marius Pascan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei képviselője, Maros megye volt prefektusa.
A parlamenti ellenzék soraiba tartozó képviselő csütörtöki sajtótájékoztatójáról az Agerpres hírügynökség számolt be.
Marius Pascan kijelentette: Lucian Goga prefektust és Dorin Florea polgármestert kérte a római katolikus egyház javára történt restitúció felülvizsgálati kérelmének benyújtására, ugyanis az általuk vezetett intézmények illetékesek fellépni az ügyben.
A képviselő a korrupcióellenes ügyészség (DNA) álláspontjára hivatkozott, mely egy 2014-ben tett feljelentés alapján megállapította, hogy a restitúciós bizottság 2004-ben törvénytelenül juttatta vissza a marosvásárhelyi iskolaépületeket a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, de a DNA azt is hozzátette, hogy az ügy elévült, ezért a restitúciós bizottság tagjai már nem vonhatók felelősségre.
Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium főépületében ma a Marosvásárhely román tannyelvű elitiskolájának számító Unirea Főgimnázium, melléképületében pedig a múlt héten megszüntetett, és a Bolyai Farkas Gimnázium jogi ernyője alá utalt Római Katolikus Gimnázium osztályai működnek. A Római Katolikus Státus Alapítvány – az épület gondnokságával megbízott egyházi alapítvány – múlt szombati közleményében arra emlékeztetett, hogy az iskolákat fenntartó marosvásárhelyi polgármesteri hivatallal 2014-ben kötött bérleti szerződés kitér arra, hogy az épületegyüttesben katolikus iskolának is működnie kell. „Ha nem működhet, abban az esetben az önkormányzattal kötött bérleti szerződés hatályát veszíti, ami senkinek nem állhat érdekében” – állt a közleményben.
Marius Pascan sajtótájékoztatóján arról igyekezett meggyőzni az újságírókat, hogy a Római Katolikus Státus Alapítvány tulajdonképpen állami vagyont kezel. Szerinte azért nem kellett volna visszaszolgáltatni az egyháznak az iskolaépületeket, mert az egyház soha nem volt tulajdonosa ezeknek. A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületeinek a visszaszolgáltatását a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal is megtámadta, de ennek a pernek a végén a restitúció törvényességét állapította meg a legfelsőbb bíróság. Erdély.ma

Visszavennék a marosvásárhelyi római katolikus iskola épületét
Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium marosvásárhelyi épületei 2004-es visszaszolgáltatásának a felülvizsgálatát javasolta Marius Pascan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei képviselője, Maros megye volt prefektusa.
A képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: Lucian Goga prefektust és Dorin Florea polgármestert kérte a római katolikus egyház javára történt restitúció felülvizsgálati kérelmének a benyújtására, ugyanis az általuk vezetett intézmények illetékesek fellépni az ügyben.
A képviselő a korrupcióellenes ügyészség álláspontjára hivatkozott, mely egy 2014-ben tett feljelentés alapján megállapította, hogy a restitúciós bizottság 2004-ben törvénytelenül juttatta vissza a marosvásárhelyi iskolaépületeket a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, de a DNA azt is hozzátette: az ügy elévült, ezért a restitúciós bizottság tagjai már nem vonhatók felelősségre.
Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium főépületében ma a Marosvásárhely román tannyelvű elitiskolájának számító Unirea Főgimnázium, melléképületében pedig a múlt héten megszüntetett, és a Bolyai Farkas Gimnázium jogi ernyője alá utalt Római Katolikus Gimnázium osztályai működnek. A Római Katolikus Státus Alapítvány - az épület gondnokságával megbízott egyházi alapítvány - múlt szombati közleményében arra emlékeztetett, az iskolákat fenntartó marosvásárhelyi polgármesteri hivatallal 2014-ben kötött bérleti szerződés kitér arra, hogy az épületegyüttesben katolikus iskolának is működnie kell. "Ha nem működhet, abban az esetben az önkormányzattal kötött bérleti szerződés hatályát veszíti, ami senkinek nem állhat érdekében" - állt a közleményben.
Marius Pascan a sajtótájékoztatóján arról igyekezett meggyőzni az újságírókat, hogy a Római Katolikus Státus Alapítvány tulajdonképpen állami vagyont kezel. Szerinte azért nem kellett volna visszaszolgáltatni az egyháznak az iskolaépületeket, mert az egyház soha nem volt tulajdonosa ezeknek.
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületeinek a visszaszolgáltatását a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal is megtámadta, de ennek a pernek a végén a restitúció törvényességét állapította meg a legfelső bíróság.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Marosvásárhelyi iskolaügy – Státus alapítvány: érvényét veszíti az iskolabérleti szerződés
Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kuratóriuma szombati csíksomlyói ülésén megállapította, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal nem tartotta be az iskolaépületek bérlésére vonatkozó, 2014-ben kötött szerződést, ezért a szerződés jogilag érvényét veszíti.
Az egyház vagyonkezelőjének a nyilatkozatát a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapján tették közzé szombat délután. A Státus alapítvány ugyanakkor kijelentette: elvárja, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal 30 napon belül egyeztessen az alapítvánnyal egy új bérleti szerződés megkötéséről.
Álláspontja szerint így lehet elkerülni, hogy a román nyelvű Unirea Főgimnázium diákjai „arra a sorsa jussanak, mint amilyen bizonytalan helyzetbe kerültek a (magyar nyelvű) Katolikus Gimnázium diákjai".
Az alapítvány reményét fejezte ki, hogy az érintett intézmények közösen megoldást találnak mind a Római Katolikus Teológiai Gimnázium, mind pedig az Unirea Főgimnázium diákjai érdekében, és biztosította az érintetteket arról, hogy az alapítvány folyamatosan keresi az ügyben érintett felek számára elfogadható megoldást.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye vagyonkezelője, 2014-ben kötötte a legutóbbi szerződést Marosvásárhely polgármesteri hivatalával – a város iskoláinak a fenntartójával – a katolikus tulajdonban levő iskolaépületek bérbe adásáról. A szerződés rögzíti, hogy az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületein 2014 és 2019 között miként osztozik az Unirea Főgimnázium, mely Marosvásárhely román elitiskolájának számít, és a Római Katolikus Gimnázium.
A szerződés külön cikkelyben rögzíti: „Ha a Római Katolikus Gimnázium nem alakul meg, vagy a bérleti időszakban megszűnik, a szerződés érvényét veszti”.
Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója korábban az MTI-nek azt mondta: a szerződés érvényben maradhat, ha a felek hallgatólagosan érvényben tartják. Akkor úgy vélte: ha az egyház bejelentené, hogy a szerződést felbontottnak tekinti, a bejelentés azonnali következménye az lenne, hogy a város nem tudná már törvényesen fizetni az iskolák számláit a közüzemi szolgáltatók felé, és az iskolaépületek minden bizonnyal hónapokon belül áram és víz nélkül maradnának.
MTI; Székelyhon.ro

Magyarország kiáll a külhoni magyarok mellett
„Nem hagyjuk magukra az Erdélyben és Kárpátalján élő magyarokat, a végsőkig elmegyünk az őket érintő konfliktusokban” – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. Hangsúlyozta: a magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyar embereket, akárhol is élnek. Megismételte: szégyenletes és gyalázatos, a kisebbségek jogait durván megsérti az ukrán oktatási törvény módosítása, ügyében egyébként a bolgár, a román és a görög külügyminiszterrel közösen lépnek fel. Ez világosan mutatja, hogy nem magyar–ukrán ügyről van szó. Közös levelüket az ukrán külügyminiszterhez, az Európa Tanács főtitkárához és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához is eljuttatták, hiszen minden nemzeti kisebbség jogait durván megsértették. Kezdeményezik továbbá, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának októberi ülésén tűzzék napirendre az esetet. Az ukrán parlament által elfogadott új oktatási törvény 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban engedélyezett. Szijjártó kitért a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyére is, mint mondta, egészen kritikus a helyzet. Úgy látja, Romániában ahelyett, hogy a megoldásra törekednének, „elővették újra a nacionalista kártyát”, egy képviselő ugyanis kezdeményezte, hogy az iskolaépület átadásának visszavonását fontolják meg. Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium marosvásárhelyi épületei 2004-es visszaszolgáltatásának felülvizsgálatát Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt Maros megyei képviselője, volt prefektus kezdeményezte. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

CSOMORTÁNYI ISTVÁN NYÍLT LEVELE KELEMEN HUNORNAK
Nyílt levél Kelemen Hunor pártelnöknek
Tisztelt Elnök Úr!
Jelezz balra és fordulj jobbra… hangzik a Ceaușescu-érát jellemző, klasszikussá vált erdélyi vicc csattanója. Bizony ez a „tíz éves” vicc jutott többünk eszébe, mikor pár nappal ezelőtt olvashattuk, hogy Nagyváradon Markó Béla és Lengyel László beszélgetéskötetét Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke és parlamenti képviselője mutatta be. Pártelnöki elődjét, Markó Bélát, azt gondolom, soha nem fogjuk elfelejteni, ha nem másért, hát azért, mert a 2002-es választások második fordulóját meg sem várta, mikor midannyiunk – az erdélyi magyarok – nevében gratulált Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelöltnek.
És bizony Lengyel László közgadász-politológust is nehéz lesz emlékezetünkből kitörölni, hiszen „szakértőként” mindenkor az elvárt és megrendelt eréllyel igyekezett megmagyarázni nekünk, hogy miért is rossz minden, amit a nemzeti oldal tesz és miért is demokratikus és hasznos a bal-liberális oldal valamennyi rezdülése. S látva, hogy manapság is minő ügybuzgalommal szolgál Lengyel – most éppen Botka László szocialista miniszterelnökjelölt-jelölt tanácsadójaként – önkéntelen is Kövér László örökérvényű szavai tolulnak eszünkbe: „kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna”.
Nekünk, bihariaknak, Szabó Ödön sem szorul bemutatásra, őkelme azonban arra a kétes kárpát-medencei hírnévre is szert tett, hogy ő volt az, aki mintegy fenyegetésképpen, a kormánypártok gyengítésének nyílt szándékával, az RMDSZ SZKT ülésén alig pár esztendeje még erdélyiek magyarországi pártjának bejegyzésére tett javaslatot. Szabótól nem álltak távol e „hasznos” ötletek, hiszen korábban éppen az ő meghívására érkeztek ifjúsági káderképzést tartani az MSZP-s Istvánok, Nyakó és Újhelyi. „Minden szavazat számít, az meg, hogy hogyan szerezzük meg, soha ne derüljön ki” – oktatták akkor. S bizony ki feledhetné, hogy Gyurcsány Ferencet és Demszky Gábort Erdélyben egyedül Nagyváradon fogadták, a helyi RMDSZ vezérkar, Bíró Rozália, Szabó Ödön, Kiss Sándor és Lakatos Péter lelkes meghívására?
Elnök Úr!
Még Ön sem vitathatja, gonosz időket éltünk 2010 előtt. Olyan időszakot kellett átvészelnünk, melyet ép ésszel senki nem sírhat vissza. Amíg öszödi beszédében Gyurcsány arról panaszkodott, hogy majdnem beledöglött, hogy úgy kellett tenni, mintha kormányozna, addig a gazdaságilag és moráljában tönkretett nemzet valóban az összeomlás szélére került. Eszerint joggal merül hát fel a kérdés, hogy miért jó nekünk, erdélyi magyaroknak, ha pártja nem csupán cinkos tétlenséggel, de tevékeny módon, főelkövetőként irányítja a bal-liberális megmondó emberek határon túli szellemi kútmérgezését?
A Lengyel-Markó-Szabó szereplés másnapjáig azt gondoltam, ezúttal csupán a sötét-RMDSZ-ként emlegetett bihari párttársainak magánakciójáról van szó, mígnem kiderült, hogy a nagyváradi bemutató után alig egy nappal, Kolozsváron már az Ön főszereplése mellett folyt le ugyanaz.
Nagyváradon, 2017. szeptember 14-én Lengyel László politológus a következőket mondta: „Van egy kormány, mely a fejünk felett hadonászik, és adott esetben kiteszi az asztalra, hogy Erdélyért vérzik a szíve.”, illetve meglátásában Magyarország nemzetközi megítélése olyannyira mélypontra süllyedt, hogy bármit tesz vagy mond a kormány, annak az ellenkezője történik, ezért „sokkal többet árt Budapest, ha megszólal Erdély-ügyben még annál is, mintha inkább néma maradna”.
Elnök Úr! Ön is így gondolja? Ezért szervezik a Lengyel Lászlók erdélyi turnéjait? És ezért tartja ön olyan fontosnak, hogy együtt lépjenek fel? Önök tényleg így gondolják?
Mert mi, az erdélyi magyarok többsége éppen az ellenkezőjét! Mi azt látjuk, hogy végre olyan kormányunk van, melynek valóban számít Erdély és erről nem csak beszél, ha nem tesz is érte. Van egy kormányunk, mely visszaadta Magyarország nemzetközi megbecsülését, melynek erdeményeképpen lehetősége és ereje van megszólalni erdélyi közösségünk sorskérdéseiben és ezt meg is teszi. Az elmúlt időszak igazolta, hogy „Budapest nem maradhat néma”, hiszen határozott fellépésével hatékonyabb védelmet ad számunkra, mint a bukaresti „érdekképviselet” – elég, ha csupán a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium helyzetére gondolunk.
Elnök Úr!
Önök – a nemzeti kormány legerőteljesebb segítő szándékának ellenére – időnként, ha tehetik, szembe mennek legalapvetőbb kárpát-medencei érdekeinkkel. Itt már nem véletlenekről, félreértett vagy félremagyarázott esetekről van szó.
Érthetetlen, hogy miközben a napnál világosabbak Soros György tevékenységének következményei, Ön a francia közszolgálati rádió romániai adójának (RFI) Tusványos előtt pár nappal adott interjújában, a valós veszélyt bagatelizálva, a következőket mondja: „…nem hiszem, hogy Soros képes lenne rezsimeket megdönteni, és főleg arra nem tartom képesnek, hogy globális problémákat okozzon, mint ahogyan időnként bemutatják”.
Érthetetlen, hogy a román közszolgálati rádió RMDSZ-befolyása alatt álló magyar részlegeinél és a közvetlenül RMDSZ-kézben lévő Erdély Tv-nél továbbra is Parászka Boróka és társai működnek és a Magyar ATV indoktrináltságát megszégyenítő elkötelezettséggel uszítanak a nemzeti értékek, a hagyományos értékrend ellen. Mindeközben pedig a nyíltan ultraliberális és a tavalyi kvótareferendum alatt a Kétfarkú Kutya Párt erdélyi gúnyplakát-kampányával kapcsolatban „nyilvánvalóan semmilyen felelősséggel nem tartozó” Kovács Péter volt ügyvezető elnököt szépen és csendben a Kolozsvári Rádió magyar adásának túlfizetett igazgatójává buktatták föl.
Egyenesen elképesztő, hogy a nyugat-Európát morális válságba taszító „politikailag korrekt” beszédmód fő témáit párttársai hogyan csempészik be nap mint nap az erdélyi magyar közbeszédbe, a parlamentben hogyan szavaznak össze-vissza a hagyományos családmodell védelmére szánt alkotmánymódosítás kapcsán, hogy ennek betetőzéseként maga a legújabb ügyvezető elnökük és kampánygurujuk, Porcsalmi Bálint – valóban igazi LMBTQ-aktivista módjára – tegyen egyenlőségjelet a meleg kisebbség és az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete és védelmének szüksége között.
Minderre sem Bukarest, sem a kisebbségi lét folyamatos alkukényszere nem szorította sem Önt, sem párttársait. Adódik hát a nyilvánvaló következtetés: ezekben az ügyekben mutatkozik meg a Bukarestben konformista, a román kormánytöbbséghez szinte feltételek nélkül odasimuló, de Budapesten harcos jogvédő RMDSZ valódi Janus-arca.
Pedig soha nem volt még oly nagy szükség a következetes és hiteles erdélyi magyar politikára és a magyar összefogásra, mint éppen most, mikor a centenáriumi évnek kikiáltott 2018 előtt egyre sűrűsödnek a provokációs és uszító cselekmények.
Azonban Önöknél sajnos most éppen fordítva van, mint az említett rendszerellenes viccben: Önök jobbra jeleznek és balra fordulnak.
Mély kiábrándultsággal,
Csomortányi István,
az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke
kelt Nagyváradon, 2017. szeptember 16-án
Erdély.ma

Ne hagyjuk
Folytatódik az állóháború Marosvásárhelyen a katolikus iskola ügyében, az érintett felek bekeményítettek.
A hét közepén Marius Paşcan, Băsescu, a Népi Mozgalom Pártjának Maros megyei képviselője, korábbi prefektus kezdeményezte a visszaszolgáltatás felülvizsgálatát, az ingatlan kezelésével megbízott Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány pedig szombaton ultimátumot adott a polgármesteri hivatalnak, ha harminc napon belül nem találnak megoldást a katolikus iskola helyzetének rendezésére, akkor a román Unirea Főgimnázium is utcára kerülhet, a két éve megkötött szerződésben ugyanis tételesen szerepel: „Ha a Római Katolikus Gimnázium nem alakul meg, vagy a bérleti időszakban megszűnik, a szerződés érvényét veszti”. Pedig egy hete sokan megkönnyebbülten nyugtázták, legalább részben rendeződött az ügy, a magyar gyermekek maradhatnak az épületben, a tavalyihoz hasonló körülmények között kezdhetik az új tanévet. Igaz, közben maga az intézmény semmivé lett, még csak nem is alegységként, hanem osztályonként sorolták a Bolyaiba, de majd újraalakítják pár héten belül, s minden rendben lesz – csillapította a kedélyeket a politikum. Minden bizonnyal Magyarország erélyes fellépésére is szükség volt, hogy román oldalon is megjelenjenek a megoldást sürgetők, maga Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, majd a miniszterelnök nevezte elfogadhatatlannak a kialakult, kialakított helyzetet. Csakhogy teltek a napok, és ismét megmozdultak azok a nacionalista erők, amelyek soha nem tudtak beletörődni, hogy a reprezentatív épület ne kizárólag a román elitiskolát, az Unireát szolgálja. Mindent megtettek már a visszaszolgáltatás megakadályozása, érvénytelenítése érdekében is, 2008-ig kellett várni, míg végleges bírósági ítélet mondta ki, az iskolát a katolikus egyház építtette, őt illeti, és újabb hat év telt el, amíg létrejöhetett a szerződés az egyház és a városvezetés között az ingatlan elosztásáról. Ám még meg sem melegedett régi-új helyén az újraalapított katolikus iskola, máris kiderült, mekkora hatalommal bírnak a gáncsoskodó erők, tavaly ősszel a korrupciós ügyészség kezdte vizsgálni a katolikus gimnázium alapításának körülményeit, majd a működését lehetővé tevő tanácsi határozatok sorát érvénytelenítette a bíróság. Sokszor tűnt már úgy, na végre megnyugtatóan rendeződik a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzete, vége a viszálynak, megszületett a mindenki számára elfogadható megoldás. Aztán valakik megbolygatták az éppen csak letisztuló állóvizet és felszították a háború tüzét. Olyan ez kicsiben, mint az erdélyi magyarság helyzete: elvennék, amit apránként sikerült visszaszereznünk, megkérdőjelezik jogunkat szülőföldünkhöz, múltunkhoz. Ismét bizonyosságot nyert, sötét és hatalmas ellenféllel állunk szemben, egyetlen esélyünk maradt, a sokkal keményebb kiállás. Másképp nemcsak iskoláinkat veszítjük el, de az erdélyi magyar jövő reményét is.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Öncélú, többségi erőfitogtatás
Marosvásárhelyi iskolaügy
A Sütő András Baráti Egyesület és az író családtagjai közleményben reagáltak a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyére. Mint hangsúlyozzák, a Herder- és Kossuth-díjas Sütő András írói munkásságának tekintélyes hányada a magyar szó éltető erejéről, varázsáról szól. Sütő András az anyanyelvi oktatást az erdélyi magyarság megmaradása zálogának tekintette. Ezért állt élére az egyenlő létfeltételekért vívott kisebbségi jogküzdelemben az 1990-es gyertyás, néma tüntetésnek is. Az azt követő szervezett támadásokra és a könyörtelen megtorlásra még jól emlékezünk – hangsúlyozzák. Emlékeztetnek, Sütő András örökösei az író szellemi és morális örökségének jegyében, teljes egyetértésben adományozták a hátrahagyott sok ezer kötetes könyvtárat az induló marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumnak. „Most megdöbbenéssel figyeljük azt az öncélú, többségi erőfitogtatásra emlékeztető gáncsoskodást, amellyel a kafkai hivatalként viselkedő hatalom mindenáron akadályozza az iskola beindulását, működését. Egy hatalmas közösség (a szülők, a tanulók, az erdélyi magyarság, egy nagy múltú történelmi egyház és egy egész nemzet) akaratának semmibevétele árán. Szabad-e mohón lecsapni egy alapítási megfogalmazási (alaki) hiba miatt erre a szellemiekben gyarapodni vágyó közösségre? A segítőkész akadályelhárítás, a gyors megoldás keresése helyett szabad-e kiforgatni szerzett jogaiból e közösséget, a hatalmi „majd megmutatjuk mi” szellemében? Megéri? Hova vezet ez?” – zárul a közlemény. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Emberek és kutyák
Minden korábbinál ünnepélyesebb keretek között, a Kultúrpalota nagytermében tartotta meg szeptember 15-én a megyei tanfelügyelőség vezetősége az iskolaigazgatókkal és a meghívottakkal a tanévkezdeti elemző ülést. A napirenden a 2016/17-es iskolai év eredményeiről készült jelentés bemutatása és az új iskolai év előkészítéséről szóló beszámoló szerepelt.
Ioan Macarie főtanfelügyelő a szokásos hosszú felolvasás helyett a legfontosabb adatok bemutatására törekedett, és értékelte a diákok országos és nemzetközi szinten elért teljesítményét. A számokból kiderült, hogy megyénk 641 tanintézményében (621 állami és 20 magán) 8.294 pedagógus irányításával 86.471 diák kezdte el az új tanévet (több mint ezerrel kevesebb tavaly őszhöz képest). A tanerők száma még nem végleges, és a 261 vezetői állásból 202-t töltöttek be a két szakaszban megtartott versenyvizsgán. 59 tanintézmény élére ideiglenes jelleggel neveztek ki igazgatót, aligazgatót. A meghirdetett 170 közép- és szakközépiskolai osztályból 147 és egy fél valósult meg. Megyénkben mindössze két iskolának nincsen működési engedélye – közölte a jó hírt a főtanfelügyelő. Beszédében elhangzott egy kellemetlen bejelentés is, miszerint Marosvásárhelynek nincsen beiskolázási terve. Ez valójában botrányos, hiszen azt jelenti, hogy a város valamennyi tanintézménye törvénytelenül működik. Ehhez képest szinte jelentéktelenek a Római Katolikus Teológiai Líceum felszámolásához vezető helytelen megfogalmazások.
A katolikus iskola körüli hercehurcáról szólva Ioan Macarie elpanaszolta, hogy milyen rendkívüli nehézségeken ment át elsősorban a szülők miatt. Megjegyezte, hogy a harmadik évezredben az emberi viselkedés nagyon alacsony szinten maradt. A katolikus iskoláról szóló mondanivalóját egy II. Károlynak tulajdonított idézettel fejezte be: „mennél jobban megismerem az embereket, annál jobban szeretem a kutyákat”. Megjegyzését hangos tapssal jutalmazta a nevetgélő közönség. Személy szerint megdöbbentem, az idézetet ugyanis egy éve Auschwitzban hallottam. Idegenvezetőnk a náci vezérnek, Hitlernek tulajdonította ezeket a szavakat, és Hitler-idézetként olvashatók a Wikicitat honlapon is. Ezért hátborzongató egy főtanfelügyelő szájából hallani, aki több ezer gyermek sorsáért felel, és aki korántsem mutatkozott olyan megértőnek a katolikus iskolába járó gyermekek szüleivel, ahogy arról beszámolt. Az elmúlt időszakban például a rendőrségen jelentette fel a gyermekének a sorsáért jogos türelmetlenséggel aggódó szülőt. A hitleri kutyás hasonlat pedig szöges ellentétben áll a felelősségre, szakmaiságra, a tiszteletre, a toleranciára és a gyermekek iránti szeretet fontosságára utaló szavaival, ahogy azzal a kijelentésével is, hogy minden véleményt tiszteletben tart, még akkor is, ha azok ellenkeznek az övével.
Ha nem kerül szóba a katolikus iskola, és Porkoláb Annamária, a neveléslélektani központ vezetője nem üdvözli magyarul is a megjelenteket, a tanácskozásból nem derült volna ki, hogy a diákság és az igazgatók több mint egyharmada magyar nemzetiségű. A megbeszélés fogadással ért véget a kisteremben, amit a jelen levő iskolaigazgatók többsége nehezen talált meg, látszólag nem jártak ott soha.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

Petíciót indítottak a szülők a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében
Menntsük meg a marosvásárhelyi katolikus iskolát! címmel petíciót indított az iskola szülői közössége. A petícióhoz, amelyben azt kérik, hogy biztosítsák az iskola további működéséhez szükséges törvényes keretet, kedden délutánig 2 500-nál is többen csatlakoztak. "Kérjük, hogy a felelős állami szervek azonnali hatállyal állítsák le az iskola elleni hajszát! Követeljük, hogy a gyerekek és szülők élhessenek a romániai és európai törvények által számukra biztosított alapvető állampolgári jogaikkal! A diákok érdeke az lenne, hogy zavartalanul megkezdhessék és folytathassák tanulmányaikat a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumban!" - áll a magyar és román nyelven is elérhető petícióban. A Római Katolikus Teológiai Líceum működése körüli problémák 2016 novemberében kezdődtek, amikor az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított Ştefan Someşan volt tanfelügyelő és Tamási Zsolt-József volt igazgató ellen az iskola létrehozásával kapcsolatos ügyben. Szeptember 8-án Tanügyminisztérium javaslatára a Maros megyei tanfelügyelőség a katolikus gimnázium osztályait a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolta, ezzel pedig megszűnt az intézmény önálló jogi státusza. (hírszerk.) Transindex.ro