Csató Béla római katolikus főesperes, a marosvásárhelyi Unirea, volt II. Rákóczi Ferenc Fiú Főgimnázium, illetve a Művészeti Líceum, volt Római Katolikus Leánygimnázium jövőbeni sorsáról leszögezte, hogy nem az egyházi iskolákat szolgáltatták vissza, csupán az iskolák épületét, vagyon nélkül. A törvény értelmében az egyház köteles 5 évre szóló szerződést kötni az épületben működő tanintézménnyel, amely bérleti díjat fizet majd az egyháznak. A római katolikus egyháznak újra működtetnie kell egy testületet, az iskolaszéki testületet, amelynek végig kell gondolnia, mi lesz öt év múlva. Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumról kifejtette: céljuk, hogy a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban keresztény szellemben minőségi oktatás folyjon. Jelenleg öt kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Az első hármat – a kolozsvárit, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot – már régebb visszaszolgáltatták. A marosvásárhelyit és a székelyudvarhelyit csak most sikerül visszaszerezni. /Mezey Sarolta: Mi lesz a visszaszolgáltatott iskolákkal? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A több mint 300 éves marosvásárhelyi katolikus oktatás hagyományainak folytatásaként indult be az elmúlt év őszén az első katolikus kilencedik osztály. Azok az intézmények (az Unirea valamint a Művészeti Líceum), amelyek egykor a katolikus egyház tulajdonát képező épületekben működnek, helyhiányra hivatkozva elutasították az osztály befogadását, végül is a Bolyai Farkas Líceum nyújtott lehetőséget és biztosított tantermet az oktatás elkezdésére. A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium Öregdiákjainak Baráti Társasága, amelyet Sanctus Emericus (Szent Imre) néven jegyeztek be, azon munkálkodik, hogy fokozatosan visszaépítse az iskolát. A társaság az 1948-ban bezárt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium egykori diákjaiból áll. Az Öregdiákok Tanácsa dr. Péterfi Mihály professzor vezetésével kezdte meg tevékenységét, s 2004-től dr. Jeremiás Béla vezetésével folytatta. A 2002-es ünnepségre emlékkönyv is készült Páll Géza és Péter Mihály professzor szerkesztésében. 2004. szeptember 15-én megindulhatott a katolikus osztály 19 tanulóval. A Kanizsai Gyöngyvér irányításával működő osztályban sokoldalú munka folyik. A régi katolikus főgimnáziumnak gazdag könyvtára volt, most mindent elölről kell kezdeni. Elkezdték a könyvek gyűjtését. /(b.): Épül a katolikus oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Tíz marosvásárhelyi református gyülekezet tagjai készülnek Marosvásárhelyen április 17-én, vasárnap a Bolyai Farkas Gimnázium elé vonulni, Dorin Florea polgármester törvénytelennek és magyarellenesnek ítélt lépése ellen tiltakozva. Florea a táblabíróságon a helyi tanács nevében, de annak tudta nélkül megtámadta az országos restitúciós bizottság döntését, melynek értelmében a református egyház visszakapta 448 éves iskoláját. Florea egyébként a Református Kollégiumhoz hasonlóan járt el a római katolikus egyháznak visszajuttatott II. Rákóczi Ferenc Kollégiummal, a jelenlegi Unirea Főgimnáziummal, valamint a Művészeti Gimnáziummal is. Mindhárom esetben a marosvásárhelyi táblabíróság – túllépve hatáskörét – érvénytelenítette a restitúciós bizottság tavalyi döntését. A restitúciós bizottság vezetője, Markó Attila kijelentette, megfellebbezik a bíróság törvénytelen ítéletét. Benedek István városi tanácsos, az RMDSZ frakcióvezetője pedig beadványban hívta fel Ciprian Dobre prefektus figyelmét a polgármester eljárására. /Szucher Ervin: Zsoltár a Református Kollégiumért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Száz éve született Pataki József történész /Kászonjakabfalva, 1908. dec. 6. – Kolozsvár, 1993. szept. 17./. Kolozsváron az I. Ferdinánd Tudományegyetemen, egyetemes és román történelem, valamint román nyelv szakos diplomát szerzett (1930). 1930–1935 között a kolozsvári római katolikus főgimnázium, másként Piarista Gimnázium, majd (1935–1941) a marosvásárhelyi római katolikus tanítóképző és gimnázium tanára volt. 1941 őszén Csíkszeredában a Római Katolikus Főgimnázium igazgatója lett. 1944-ben behívták katonának. Négyévi hadifogság után, 1948 végén Kolozsvárra tért haza. 1955-től a Bolyai Tudományegyetemen a középkori egyetemes történelem előadója volt, magyar előadói funkcióját 1959-et követően is megtartotta, egészen az 1974-ben történt nyugdíjba vonulásáig tanított. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Doktori értekezését, az Anjou királyaink és a két román vajdaság címmel 1944-ben védte meg. Az 1950-es években a fiatal Demény Lajossal feltárták az 1437-es erdélyi parasztfelkelés valódi okait és lefolyását. A Kelemen Lajos Emlékkönyv (1957) hozta A magyar és a román tudományos kapcsolatok történetéhez című tanulmányát. Úttörő értékük van az Erdély gazdasági életét, fejlődését tárgyaló műveinek. A csíki vashámorról írt könyvét, János Pál előszavával, 1971-ben a csíkszeredai múzeum adta ki. A székely katonatársadalmat mutatta be Imreh István és Pataki József: A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején. Dolgozatukat a Székely felkelés 1595–1596 (1979) című kötetben adták közre. Pataki összegyűjtötte a kincses város XVII. századi tollforgatóinak a feljegyzéseit. A kötet a cenzúra miatt azonban csak 1990-ben jelenhetett meg /Kolozsvári emlékírók/. Pataki Józsefnek Demény Lajossal nagy vállalkozása a Székely Oklevéltár új sorozatának az elindítása. Az új sorozat első három kötete Udvarhelyszéknek a XVI. század második feléből megőrzött törvénykezési jegyzőkönyveit, ún. protokollumait tartalmazza. A harmadik kötet kiadását Pataki József már nem érhette meg (a kötetek kiadásának éve: 1983, 1987, 1994). A kászonszéki krónika (1992) Imreh István professzorral közös munkája. /Szőcs János: Pataki József, a történetíró. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végzett katolikus véndiákok Sanctus Emericus Baráti Egyesülete beadványt fogalmazott meg, melyben kifogásolják a hajdani iskolájuk – jelenleg Unirea Főgimnázium – épületeinek bérbeadására vonatkozó szerződés tervezetét. Szerintük ez a szerződéstervezet a katolikus oktatásra nézve előnytelen. A Sanctus Emericus Egyesület beadványát eljuttatta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez. Ebben megírták, hogy Marosvásárhely polgármesteri hivatala és a Kolozsváron működő Status Alapítvány – mely az érsekség érdekeit képviseli – szerződést kötnek azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi volt Római Katolikus Főgimnázium épületét az Unirea Főgimnáziumnak adják bérbe. A bérleti díjat – a törvényes előírások szerint – a beépítetlen területre négyzetméterenként havi 1 lejben, míg a beépített felületre 1,5 lejben állapítják meg. A volt diákok szerint a szerződés szövege nem szól arról, hogy mennyi ideig érvényesek ezek az árak. Sérelmezik továbbá: a katolikus egyház beleegyezett abba, hogy a nevetségesen alacsony bérleti díjból 85 százalékot átengedjen a bérlőnek egy esetleges, de meg nem nevezett beruházásra. A bérleti szerződés tervezetét kezdetben ismertették az egyesület tagjaival, de a következő tárgyalásokra már meg sem hívták az egyesület képviselőit. Az egyesület tisztában van azzal, hogy a katolikus egyház nem veheti át és nem tarthatja fenn az épületet, azonban a kisebb épületrészre jogot formálnak, hogy a katolikus diákok itt végleges otthonra találjanak. Annál is inkább, mivel a 2004-ben újraindított katolikus líceumi osztályok ideiglenesen a Református Kollégium, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum épületében működnek. A katolikus egyház ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbik épületet átvegye, ehhez meg kell oldani az itt működő 16 osztály átköltöztetését, mondta el Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Ehhez új termeket kell kialakítani. Ezért megegyeztek, hogy a polgármesteri hivatal a bérleti díj 85 százaléka fejében elvégzi a beruházást. /Mezey Sarolta: Holtvágányra juttatják a marosvásárhelyi katolikus oktatást? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Nem tartja időszerűnek nagy múltú marosvásárhelyi iskolájának újraindítását a katolikus egyház
Részben elhidegült, részben elmérgesedett a viszony a marosvásárhelyi egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium öregdiákjai és a gyulafehérvári római katolikus érsekség között. A vita tárgyát a kommunista rendszer által megszüntetett iskola képezi. Míg a Sanctus Emericus Egyesületbe tömörült egykori diákok a volt Klastrom utcai épület valós birtokbavételét és a felekezeti iskola újraindítását szorgalmazzák, az érsekség évről évre halogatja a kérdés megoldását. – RIPORT
Egyik, 2009. december 4-én írt levelében Jakubinyi György érsek egyenesen kijelentette, nincs meggyőződve afelől, hogy egyáltalán szükség lenne az épület visszavételére. „Jobb lett volna eladni, és az árát befektetni valamilyen hasznosabb dologba. A helyiek érzékenységére való tekintettel nem tettük meg ezt” – ismeri be az érsek. Az egyház potom, négyzetméterenkénti 1,5 lejes összegért, a város meg a megye katolikus magyarságának csalódottságára, hosszú távú szerződést írt alá az önkormányzattal. Ennek értelmében az Unirea Főgimnázium 15 évig használhatja a tanintézet főépületét, míg a kisebbikből 2011-ig kellett volna kivonulnia. Az esperesi hivatal mégis úgy döntött: további egy esztendővel meghosszabbítja az impozáns épületben helyet kapó Unirea Főgimnázium bérletét. Kérdésünkre, hogy miért, Holló László azt mondja, hogy három különböző változatban gondolkodtak, ám egyik sem tűnt életképesnek. „A véndiákok ugyan erőltetik az iskolaalapítást, azonban eltekintenek a kényes helyzettől” – állítja az Erdélyi Római Katolikus Státus alelnöke. A lelkész szerint nem hálás feladat kiköltöztetni az épületből egy vegyes tannyelvű állami iskolát. „Szerintem a helyi egyházi képviselők feladata lenne felmérni a marosvásárhelyi helyzetet. Azt, hogy van-e igény az iskolára, és ha igen, akkor miként valósítható az meg” – mondja Holló László.
Polgári per vagy visszavonulás
Az öregdiákok a mai napig nem értik, hogy az egyház miért ennyire közömbös a több mint háromszáz éves múltra visszatekintő római katolikus oktatás ügye iránt. Pedig mint hangsúlyozzák, a katolikus osztályba járó gyermekek, ha matematikából vagy informatikából nem is veszik fel a versenyt a Bolyai Farkas Gimnázium más osztályaiban tanuló diákkal, a többi tantárgyból egészen jók tudnak lenni, arról nem is beszélve, hogy emberi tartásból, magyarságtudatból és Erdély történelméből sokkal többet visznek a batyujukban, mint egy átlagos végzős. Ugyanakkor, mondják a Santcus Emericus vezetői, ezekre a fiatalokra az egyház bármikor számíthat mint utánpótlásra. „Nem értjük, hogy egyházunk miért nem támogatja azt, ami lényegében a saját oktatási intézménye kellene hogy legyen. Sajnos nincs rálátásunk az egyházi főhatóságok terveire. Éppen ezért úgy döntöttünk: nem szállunk szembe egyházunkkal és papjainkkal. De mivel nem vagyunk egy hullámhoszszon velük, inkább visszahúzódunk. Mást nem tehetünk, hisz az érsekség képviselői még csak szóba sem állnak velünk” – panaszolja Péter Mihály, a baráti kör elnöke. A Sanctus Emericus Egyesületbe tömörült öregdiákok nemrég úgy döntöttek, felfüggesztik szervezetük tevékenységét, és megszűnnek mint jogi személy létezni.
Az iskola védőszentjéről, Imre hercegről elnevezett egyesület egyszerű baráti körré alakulna. Ezzel semmiként nem tud egyetérteni az egyesület ügyvezetője, Kiss Dénes. A nyugdíjas jogtanácsos szerint egy jogilag el nem ismert baráti kör még annyira sem lehet hatékony, mint egy bejegyzett civil szervezet. „A Sanctus Emericus Egyesület jelene és jövője nem a felszámolásban, hanem a tagság fiatalításában áll” – vallja a szervezet jogi ügyeivel foglalkozó Kiss. Társai azonban nem értenek egyet vele, mi több, elhatárolják magukat tőle. Megítélésükben nyilatkozataival Kiss Dénes ártott a szervezetnek meg az ügynek. „Legutóbb azt hangoztatta, hogy az iskola újjáalakításában tanúsított nemtörődömsége miatt bepereli az egyházat. Ez azért mégiscsak több lenne a soknál” – vélekedik a kialakult belső konfliktusról Bányász Sándor.
Küzdelem a múlt beidegződései ellen
Az öregdiákok semmiként nem értik, hogy annyi küzdelem után, amit a román hatóságokkal vívtak, most, amikor kormányrendelettel sikerült visszaszerezni, majd Dorin Florea polgármester ellenében peres úton megtartani az épületet, lejárt annak a bérleti szerződése, és a politikai, illetve a szakmai konjunktúra is aránylag kedvező, az egyház miért mond le az iskoláról. A Szent Imréről elnevezett egyesület tagjai számára már csak azért is furcsa az érsekség hozzáállása, mivel a jelenlegi oktatási törvény lehetőséget kínál a nagy múltú felekezeti iskola újjáalakítására. Bár nem volt a valamikori katolikus gimnázium diákja, és még csak nem is marosvásárhelyi, Fodor Imre azon kevés hivatalosságok közé tartozott, aki szívügyének tekintette a felekezeti oktatás újraindítását. A város volt elöljárója, majd alpolgármestere sokat talpalt az iskola ügyében. Most szomorúan nyugtázza, hogy fáradozása hiábavalónak bizonyulhat.
„Ezelőtt közel tíz évvel az esperesi hivatal még pozitívan viszonyult a kérésünkhöz, de konkrét lépéseket akkor sem tett – emlékszik vissza a nyugalomba vonult városatya. – Így kénytelenek voltunk elindulni mi, az egyesület tagjai. Előbb megteremtettük a keretet, majd osztályterem után néztünk. Az egyház két államosított, de időközben visszaszolgáltatott iskolája a bérlők révén határozottan elutasított. Az Unireában hallani sem akartak rólunk, a művészetiben pedig a magyar többségű vezetőség leszavazta a kezdeményezést.” Bár az oktatási minisztérium barátságosan viszonyult a kezdeményezéshez, Fodor és társai tudták, hogy Vásárhelyen nem számíthatnak sem a tanfelügyelőség, sem a román nemzetiségű iskolavezetők támogatására. Az egyházi ingatlant bitorló Unirea igazgatója, Cristina Branea azzal utasította el a katolikus osztály befogadását, hogy nem illeszkedik a gimnázium profiljába, és különben is a négy román osztály mellett amúgy is van egy magyar. Az intézményvezető hozzáállása a magyar közösséghez a mai napig nem változott. Szülői nyomásra ugyan hajlandó volt kitenni a kétnyelvű homlokzati feliratot, de abba már nem egyezett bele, hogy a rajta szereplő Tîrgu Mureş alatt magyarul is szerepeljen a település neve.
A Sanctus Emericus tagjait viszont főként a művészeti iskola magyar tanerőinek hozzáállása botránkoztatta meg. „Pedig kezdetben mindössze egyetlenegy termet kértünk – a sajátunkból” – hozzák fel a baráti kör tagjai. A kezdeményezők igazán akkor kerültek kellemetlen helyzetbe, amikor hosszas talpalás után sikerült az ügy mellé állítani több vidéki plébánost és szülőt, az osztályra való gyermeksereg pedig elárvulva várta a tanév kezdetét. A véndiákok, mint mondják, „kínjukban” fordultak a Bolyai vezetőségéhez, ahova szívesen befogadták őket. A gond csupán az, hogy a város elitiskolája keretében a katolikus tagozatnak nincs jogi személyisége; külön profilnak számít, ám még így is egy osztály az aránylag sok közül. Még szerencse, hogy az épületben működő Bolyai Farkas Gimnázium és a ’90 után újraalakult Református Kollégium igazgatóit nem zavarja a katolikus osztályok jelenléte. „Eleinte azt hittük, hogy egy-két éven belül megoldódik a helyzetük, de már eltelt hét esztendő. Az lett volna a természetes, ha ennyi idő alatt önálló iskolaként újjáalakul” – mondja Horváth Gabriella, a Bolyai igazgatóhelyettese, hozzátéve, hogy sem neki, sem az iskola tanári karának nincs kifogása az elnyúló ottlét ellen. Hasonlóan vélekedik Székely Emese is, a Református Kollégium igazgatója. „Épület- és iskolapolitika szempontjából mindenki szeretne terjeszkedni, de a felebaráti szeretet jegyében nem lehetünk sem kirekesztők, sem önzők” – vallja.
(Egy)házon belül megvívott harc
A kezdetekre emlékezve az öregdiákok fontosnak tartják kiemelni, hogy nemcsak a román hatóságok viszonyultak ellenségesen terveikhez, az egyházat már akkor hidegen hagyta az iskolaügy. „Sajnos az egyház sem állt a helyzet magaslatán. Csató Béla főesperes 2000 után még mindig azzal érvelt, hogy az iskolaalapításnak még nem jött el az ideje. Másrészt nincs is elég gyermek, hangoztatta. Amikor ellentmondtam neki, önfejűnek, erőszakosnak nevezett” – eleveníti fel a tíz évvel ezelőtti disputákat Bányász Sándor. A nyugdíjas történelemtanár gyorsan hozzáteszi: a későbbiekben Csató álláspontja radikálisan változott, amíg Vásárhelyen szolgált, teljes mellszélességgel kiállt az ügy mellett.
A kialakult helyzetet Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő sem érti. Mint mondja, hónapokig várt Jakubinyi György érsekre, aki még az év elején megígérte, hogy hamarosan felkeresi. „Az ősszel kezdődő tanév már rég elúszott, s úgy tűnik, ez fog történni a 2012/13-as iskolai évvel is. Mondhatni, hogy szinte már most késő beindítani a folyamatot ahhoz, hogy 2012 őszén megnyithassa kapuit az önálló római katolikus gimnázium” – állítja Illés, aki szerint most már kizárólag az egyházon áll vagy bukik a marosvásárhelyi felekezeti oktatás kérdése. Potyó Ferenc szerint azonban mindenkinek meg kell értenie, hogy addig, amíg az egyház nem szerzi vissza az oktatási hálózatát eltartó javait, kénytelen jegelni az iskolaalapítási terveit. „Nem úgy működnek a dolgok, hogy egy asztalnál kigondolunk valamit, s másnap meg is valósítjuk. Az öregdiákok, akik a mai napig is leveleikkel bombázzák az érseki hivatalt, azt képzelik, hogy a vásárhelyi iskola olyan, mint egy vezeték, amit 2011-ben ott lehet csatlakoztatni, ahol 1948-ban elvágták” – mondja az érseki általános helynök.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

A történelmi magyar egyházakkal üzletel Dorin Florea
A történelmi magyar egyházaknak visszaszolgáltatott iskolaépületeket vásárolná vissza az önkormányzat számára Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea. Az elöljáró tegnap úgy nyilatkozott, a városháza hajlandó lenne fizetni a Református Kollégium – a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium – és az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium (mai Unirea) épületeiért.
Néhány évvel korábban a városvezetés peres úton, ingyen próbálta megkaparintani a két impozáns épületegyüttest. Vásárhely polgármestere akkor perbe fogta az egyházakat és a restitúciós bizottságot. A végleges és megfellebbezhetetlen bírósági ítélet azonban nem változtatta meg a polgármester véleményét; tegnapi sajtótájékoztatóján butaságnak nevezte a visszaszolgáltatási folyamatot. Ugyanakkor hozzáfűzte, „nem természetes, hogy papok iskolaépületeket adminisztráljanak”.
Dorin Florea azzal érvelt, hogy az önkormányzat csak abban az esetben végezhet karbantartási és javítási munkálatokat az említett épületekben, ha azok a saját tulajdonát képezik. Bizonyos felmérések szerint a valamikori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületébe 1,5 millió eurós befektetésre lenne szükség, míg a Református Kollégium renoválása és korszerűsítése ennél is többe, mintegy 2–2,5 millióba kerülne. „Nem helyes, hogy a magyar gyermekek penészes falak között tanuljanak” – fejtette ki aggályait a városatya, hozzátéve, hogy személyes tanácsosát, Csegzi Sándort bízta meg az egyházakkal folytatandó tárgyalások lebonyolításával. A volt RMDSZ-es alpolgármester lapunknak elmondta, hogy valóban kapott egy ilyen jellegű felhatalmazást Floreatól, azonban nem most, hanem három évvel ezelőtt.
„Az már nagyon régen volt, amikor valóban felröppent a hír, hogy a gyulafehérvári érsekség áruba bocsátaná az iskolaépületet. Az illetékes kuratórium azonban egyértelműsítette, hogy a nehezen visszaszerzett ingatlan nem eladó. Szerintem a polgármester azzal is segíthetné az említett két iskolát, ha kifizetné a szerződésbe foglalt havi bért” – szögezte le Csegzi. Mint mondotta, tudomása szerint a városháza tetemes összegekkel tartozik a történelmi magyar egyházaknak, amelyeknek az idén alig juttatott valami pénzt. „Az egyházfők betartották ígéretüket, és minden egyes banit, sőt még annál többet is, visszafordítottak az épületek feljavítására” – nyilatkozta Csegzi Sándor.
A polgármester épületszerzési kísérlete a magyar iskolavezetőket, a tanulókat és az öregdiákokat is felháborította. A katolikus gimnázium öregdiákjai már több ízben kérvényezték az érsekségnél, hogy a jelenlegi vegyes tannyelvű Unirea Főgimnázium kisebbik épületében indítsa újra a felekezeti oktatást.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Önálló magyar tagozatot szeretnének az Unirea Gimnáziumban
A római katolikus egyház megbeszéléseket kezdeményezett az Unirea Gimnázium és a megyei tanfelügyelőség vezetőségével, hogy két külön, egy magyar és egy román tannyelvű önálló tagozatot működtessenek a tulajdonában levő épületben.
A római katolikus egyház tervét támogatja a marosvásárhelyi RMDSZ vezetősége, míg a prefektus, valamint Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea felháborítónak tartja, hogy a katolikus egyház saját egykori iskolájában – amelynek épülete most is az ő tulajdonában van – önálló magyar tannyelvű tagozatot szeretne indítani. Abban az épületben, amely előbb II. Rákóczi Ferenc Katolikus Főgimnáziumnak épült 1903-1905. között Kőrösi Albert Kálmán tervei alapján, s ugyanitt működött az 1908-ban ugyancsak a katolikus egyház adományából épített Katolikus Fiúnevelő Tanoda.
Két önálló intézmény egy épületben
A marosvásárhelyi RMDSZ szervezet elnöke, Peti András a Székelyhonnak is megerősítette – a római katolikus egyház azt szeretné, ha a marosvásárhelyi Unirea Gimnáziumban önállósulna a magyar tagozat, de ugyanaz maradna a tanári kar, ugyanazok maradnának a szaklabortóriumok és továbbra is közös lenne az épület. Az új magyar oktatási intézménybe jönnének át a Bolyai Farkas Líceumban működő római katolikus osztályok is. Ebben az esetben nem lenne szükség új akkreditációs folyamat elindítására, új épületre, azok pedig, akik az Unireában kezdték el tanulmányaikat, ott folytathatnák. Az új magyar oktatási intézmény is állami iskola lenne – ismertette Peti András az egyház elképzelését, amelyet az RMDSZ is támogat.
Középkorinak nevezi a polgármester a magyar tagozatot
Maros megye prefektusa, Corneliu Grosu az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy soha nem fog egyetérteni egy ilyen „nacionalista kezdeményezéssel”, amely rombolja az Unirea Gimnázium hírnevét és senkinek nem használ. „Ahelyett, hogy ilyen, szakadást eredményező tárgyalásokat folytatnának, inkább fogjunk össze közösen és találjuk meg azokat a pályázati lehetőségeket, amelyekkel pénzt tudunk szerezni az épület teljes felújítására” – javasolta a prefektus.
Ezúttal osztja a prefektus véleményét Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea is, aki szerint a római katolikus egyház kezdeményezése „borzolja a marosvásárhelyiek kedélyeit” és szerinte a kezdeményezés mögött csakis politikusok lehetnek, akik meg akarják rontani a marosvásárhelyi békés együttélést. „Az Unireában minőségi oktatás van, a város egyik elit iskolája és nem szabad átalakítani, megzavarni. Előre kell haladnunk, bizonyítanunk kell, hogy Maros megye oktatási szempontból is jó eredményeket ér el, nem szabad visszatérnünk a középkorba” – hangoztatta a városvezető.
II. Rákóczi Ferenc nevét viselné?
Ştefan Someşan Maros megye tanfelügyelője megerősítette, hogy iktatták a tanfelügyelőségen a római katolikus egyház kérését, amely alapján egy felekezeti iskolát szeretnének létrehozni II. Rákóczi Ferenc néven, amely külön jogi személyiséggel rendelkezik és külön vezetősége van. A döntést közösen hozza majd meg a tanfelügyelőség, a helyi önkormányzattal és a szakminisztériummal.
Jelenleg az Unireában közel ezer diák tanul, közülük háromszázra tehető a magyar tanulók száma.
Simon Virág
szekelyhon.ro

Erkölcsi kötelesség a hagyományok folytatása
Önálló iskolát indít a katolikus egyház
A helyi román sajtóban lábra kapott híresztelések szörnyűségként tüntetik fel, hogy a marosvásárhelyi Egyesülés középiskolában az épület tulajdonosa, a Római Katolikus Egyház önálló állami tanintézményként szeretné működtetni a magyar tagozatot, amely kiegészülne egy sor katolikus osztállyal. Ezt az igényt a megértés, a tolerancia hiányának tüntetik fel, holott, bár a rendszerváltás óta visszakapta és gondozza az épületet, az egyháznak mégsem sikerült legalább részlegesen a birtokába vennie azt, ami a jogos tulajdona.
A tervekről, az elképzelésekről, dr. Holló László egyetemi előadótanárt, az Erdélyi Római Katolikus Státus Igazgatótanácsának elnökét kérdeztük.
– A marosvásárhelyi Unirea–Egyesülés középiskola évek óta hiába kétnyelvű, a mai napig nincsen magyar aligazgatója, s a magyar tagozat jogai az elmúlt évek során alaposan csorbultak (a négy román középiskolai osztály mellett egy, esetleg két magyar osztályba hirdettek felvételit, s a múlt évben helyhiányra hivatkozva nem indult magyar előkészítő osztály).
Az Erdélyi Római Katolikus Egyház minden magyarok lakta megyében egyházi iskolát működtet, amit Marosvásárhelyen nem sikerült létrehozni, annak ellenére, hogy az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épülete a rendszerváltás után visszakerült a tulajdonunkba. Az igények ismeretében a Státus erkölcsi kötelességének tartja, hogy a hagyományokat folytassa, ezért kompromisszumos megoldásról döntött: maradjon az állami iskola diákokkal és tanárokkal, ami különálló jogi személyiségként újrakezdi a működését, s ehhez kapcsolódnak a katolikus teológiai osztályok, amelyek kilencedik osztálytól már az új iskolában indulnának. Ilyen módon tudnánk szavatolni a magyar diákok és szülők jogait, s közben a román fél sem veszítene, mert a két intézmény konzorciumként működne tovább.
A tulajdonunkban levő épület felújítása a tervek szerint történik, elkészült a tetőszerkezet, a lefolyók, az évek óta bezárt díszteremben az utolsó simítások folynak, a mellékhelyiségek felújítása befejeződött. A Státus értékeli az Unirea Nemzeti Kollégium által elért eredményeket, nem célja, hogy a román tagozat kiköltözzön, viszont arra törekszik, hogy a magyar diákok és a katolikus oktatás számára is a legjobb lehetőségeket biztosítsa az előkészítő osztályoktól egészen az érettségi vizsgáig – tájékoztatott dr. Holló László.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Iskolaalapítás román ellenszélben
Dúl a román–magyar vita Marosvásárhelyen az Unirea Főgimnázium kettéosztásáról.
A marosvásárhelyi tanács következő ülésének napirendjére tűzné a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását célzó javaslatot az RMDSZ. A szövetség reméli, hogy az iskolaalapítás körüli magyarellenes hisztéria dacára a koalíciós partnerek is támogatni fogják a tervet. Brassai Zsombor megyei elnök szerint egy új magyar középiskola az egészséges versenyszellemet szolgálná, és az egyházi épületben működő Unirea Főgimnáziumnak is jót tenne. A római katolikusok hajlanak a kompromisszumra: amennyiben újra létrehozhatják a kommunista rendszer által felszámolt iskolájukat, az Unirea is az épületben maradhatna.
Az Unirea Főgimnáziumnak otthont adó épületet, amelyben az államosítást megelőzően is tanintézet működött, a rendszerváltást követően visszakapta annak jogos tulajdonosa, az erdélyi római katolikus egyház. Annak ellenére, hogy az egyházi vagyont kezelő Erdélyi Római Katolikus Státus jelképes összeget – négyzetméterenként 1,50 lejt – kért bérleti díjként, és a befolyt pénzt az iskolaépület javítására fordította, a polgármesteri hivatal soha nem törlesztette időben a számláit. Az önkormányzatnak a mai napig is tartozásai vannak az egyház fele.
Közben a főgimnázium kisebbik épületrészének a meghosszabbított bérleti szerződése is lejárt. Ebben a Klastrom (Mihai Viteazul) utcai ingatlanban szeretne az egyház egy új, önálló, magyar nyelvű katolikus iskolát indítani, úgy, hogy a román többségű iskola maradhatna az épület nagyobbik részében. Bizonyos termeket és laboratóriumokat a két tanintézet közösen használna. A tizenkét osztályos iskola a Bolyai Farkas Gimnáziumban tanuló katolikus osztályok átköltöztetésével és az Unireában működő, magyar tannyelvű osztályok átíratásával jönne létre. A román politikum és a hatóságok azonban vehemensen ellenzik a magyar tagozat önállósulását.
Rombolás vagy iskolaalapítás
Corneliu Grosu, Maros megye prefektusa elfogadhatatlannak és nacionalistának nevezte az egyház kezdeményezését. Mint kijelentette, sosem fog egyetérteni egy olyan „romboló kezdeményezéssel, amely a kultúra és oktatás valamely templomában kerítéseket emel vagy szakadást idéz elő". A kormánymegbízottat a város polgármestere, Dorin Florea követte, aki a középkorba való visszatérésnek nevezte az egyház szándékát. Az elöljáró ugyanakkor felkérte az egyházi vagyont kezelő státust, hogy hagyjon fel követeléseivel, és hagyja békében tanulni az egyébként elitiskolának számító Unirea Főgimnáziumban a román és magyar gyerekeket. Az iskolának jelenleg mintegy ezer diákja van, ennek 70 százaléka román tannyelvű osztályban tanul. Az egyházi ingatlant albérlőként foglaló iskola vezetősége is felháborítónak tartja a katolikusok szándékát, és a tolerancia hiányaként értékeli azt.
Peti András, Marosvásárhely egy héttel ezelőtt választott alpolgármestere nem érti azt a pszichózist, ami ez ügy miatt a városban keletkezett, mert szerinte az egyháznak joga van arra, hogy önálló oktatási intézményt hozzon létre részben katolikus, részben világi osztályokkal – főleg a saját épületében, ahol az 1948-as államosításig is katolikus iskolát működtetett.
Az egyház rendkívül fontosnak tartja, hogy Erdélyben végre Marosvásárhelyen is beindítsa a saját iskoláját. Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség általános helynöke Jézusnak a feltámadás utáni, az apostolokhoz intézett szavait idézte: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek – mondta az Úr. A római katolikus egyház tudatában van annak, hogy az evangélium hirdetésének az egyik eszköze az iskola. Nekünk pedig rendkívül fontos a keresztény életre való nevelés." Lapunknak nyilatkozva Potyó elutasította és rosszindulatúaknak nevezte az afféle cinikus megjegyzéseket, hogy nem létezik külön katolikus matematika vagy katolikus irodalom. „Hajdanán a római katolikus kántoriskolában Simon István tanárunk megismertette velünk az összes olyan katolikus írót, aki nem szerepelt a hivatalos tananyagban" – hozta fel a kisszeminárium pozitív példáját a pápai káplán.
Nem adják fel a küzdelmet
A nacionalista hisztériakeltés után a hetekkel ezelőtt még rendkívül derűlátónak bizonyuló Holló László optimizmusa is alábbhagyott. Az Erdélyi Római Katolikus Státus igazgatótanácsának az elnöke ma már nem tudja megítélni, mennyi esély van az iskola újjáalakítására. „Tény, hogy mi nem mondunk le a szándékunkról, és folytatjuk a küzdelmet" – jelentette ki lapunknak. Kérdésünkre, hogy amennyiben a nacionalista erők megakadályoznák az iskola beindítását, az egyház lemond a tervéről vagy jövőre újra próbálkozik, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretében működő teológia kar tanszékvezetője kifejtette, hogy eszük ágában sincs meghátrálni és lemondani jogos követelményükről. Holló szerint az Unirea Főgimnáziumnak is érdeke lenne kompromisszumot kötni az egyházzal, ha továbbra is a nagyobbik épületben szeretne maradni. „Mi a továbbiakban is teljesen jóhiszeműen, a közös megoldásban gondolkodunk, ami nekünk is, a bérlőnek is előnyére válhat" – szögezte le a docens.
Szintén a békés egyezségben látja a megoldást Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő is. Mint mondotta, bár Romániában a kisebbségi jogok alkalmazásában bármit meg lehet akadályozni, ebbe a kérdésbe a tanfelügyelőségnek szinte semmi beleszólása nem lehet. „Az új iskola létesítését az épület tulajdonosának és a benne működő iskolának kell kérnie. Azt tudjuk, hogy az Unirea iskola vezetősége nem fogja kérni. A döntést mint a tanintézetek fenntartója, az önkormányzat hozza meg" – magyarázta a Krónikának Illés. Kérdésünkre, hogy mi történik abban az esetben, ha az ingatlanban működő állami főgimnázium nem hajlandó átadni a magyar osztályokat, a tanfelügyelőnő nem tudott választ adni. Mint mondta, az oktatási törvény nem fogalmaz egyértelműen.
Peti András is bízik a párbeszédben, szerinte a felek érdeke megköveteli, hogy megegyezésre jussanak, ő alpolgármesterként pedig felvállalja a közvetítői szerepet. Kérdésünkre, hogy milyen mértékben lehet számítani a kisebbségi kérdésekben eddig felemás álláspontot képviselő koalíciós partnerre, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke elmondta, hogy eddig normális hangnemben tudtak tárgyalni a Szociálliberális Unióval (USL). „Úgy tűnik, megértették a kérdés lényegét, ám érezhető, hogy szegregációtól tartanak. Tudtukra adtuk, hogy az épület- és az iskolaügy megoldása közös érdek" – számolt be az eddigi egyeztetésekről Brassai. A szövetség megyei vezetője azonban érzékeli, hogy a román vezetők közül senki nem vállalja fel nyíltan az ügyet. A döntéshozói pozícióban lévők afféle pingpongmeccset játszanak az egyházzal. „Senki nem utasított el, de azon vitáznak, hogy kinek van jogi kompetenciája az iskolaalapítás kezdeményezésében" – mondta el Brassai Zsombor.
Időszerű intézményalapítás
„Ezt az iskolát nem most, hanem évekkel ezelőtt újra be kellett volna indítani" – mondta a Sanctus Emericus Egyesület alelnöke, Bányász Sándor. Az elmúlt években az öregdiákokból álló civil szervezet volt az, amely a leginkább szorgalmazta az iskola újjáindítását. A Gyulafehérvárra küldött beadványokra az érsekség minden évben vagy elutasító, vagy az ügyet halogató választ adott. Egy adott pillanatban az egyház még az épület eladására is hajlott, amit Bányász szerint ma is tisztségben lévő vásárhelyi magyar politikus is támogatott. Egyik, 2009. december 4-én keltezett levelében Jakubinyi György érsek arról tájékoztatta az öregdiákokat, nincs meggyőződve afelől, hogy egyáltalán szükség lenne az épület visszavételére. „Ezért jobb lett volna eladni és az árát befektetni valamilyen hasznosabb dologba. A helyiek érzékenységére való tekintettel ezt nem tettük meg" – ismerte be levelében az érsek.
„Szerencsére időközben az érsekségnek változott az álláspontja, amit Jakubinyi György az egyesületünkhöz címzett levele is alátámaszt. Az érsek úr ebben elismeri, hogy egy adott ponton valóban az épület értékesítésén gondolkodtak, ám látván, hogy Marosvásárhelyen még mindig sokan szívügyüknek tekintik a római katolikus iskola felélesztését, lemondtak az anyagilag jóval kecsegtetőbb tervükről" – fogalmazott Bányász, aki szerint teljesen megalapozott az iskolaalapítási szándék, hisz a helyi magyarságnak a múltban is két, nagy hagyományú középiskolája volt, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és a Református Kollégium. Beszüntetésükig a két tanintézet között egészséges versenyszellem uralkodott. Másrészt mindkét egyházi iskola minden nemzet fia előtt nyitva tartotta kapuit.
A római katolikus gimnáziumban érettségizett például a '48-as forradalom egyik román kulcsfigurája, Alexandru Papiu Ilarian is. Az egyház ugyanakkor arra törekedett, hogy a hátrányosabb helyzetű gyermekeken is segítsen. „Ezek után tényleg nem értem azokat a román nacionalisták, akik fűt-fát a magyarokra meg a római katolikus egyházra hordva, azon fáradoznak, hogy az épület tulajdonosát megakadályozzák, hogy az eredeti célra használja az ingatlanját" – mondta el Bányász Sándor. A nyugdíjas történelemtanár emlékeztetett: az egykori Klastrom utcában, a vár és a Bástyasétány felső része között, a vásárhelyi magyarság négy tanintézményt épített. Ezek közül ma kettőt a Petru Maior Egyetem, egyet az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium használ, ahol magyar tagozat egyáltalán nem működik. „Olyan nagy kérés, ha a negyedik ingatlanban, annak is a kisebbik részében egy magyar iskolát hoznánk létre?" – fogalmazta meg a költői kérdést a pedagógus.
Szucher Ervin

Krónika (Kolozsvár)

Nem tágítanak a római katolikus főgimnáziumtól
Sajtónyilatkozat
Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány mint a marosvásárhelyi Unirea Nemzeti Kollégium által használt épület tulajdonosának, a Római Katolikus Egyháznak a képviselője nyilvánosságra hozza a következőket:
– A Római Katolikus Egyház által építtetett, a kommunista rendszer alatt államosított és a közelmúltban visszaszolgáltatott iskolaépület-együttest, amelyben hajdanában a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium működött, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal történt megegyezés értelmében az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány 2008-ban bérbe adta a város Polgármesteri Hivatalának, az Unirea Nemzeti Kollégium javára. A megkötött bérleti szerződéssel az 1. és 3. épületrészeket 2008. november 1-től kezdődően 15 évre, a 2. épületrészt a felújítási munkálatok befejezéséig, de nem tovább, mint a 2011/2012-es tanév kezdetéig adta bérbe.
– A szerződés értelmében a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal kötelezte magát a 343/200. számú kormányrendeletben meghatározott lehetséges legkisebb bérleti díj kifizetésére. Az ingatlan 2006. június 1-től történt visszaszolgáltatása és a szerződésben megállapított első részlet kifizetése között eltelt periódusra a bérlő által fizetendő díjba beszámítódtak azon munkálatoknak a díjai, amelyeket a bérlő a 2. épületrészben a 2002. év folyamán végeztetett el.
– A szerződés értelmében a bérleti díjat a bérlőnek havonta kellett átutalnia, azzal, hogy a 60 napot meghaladó késés a szerződés azonnali hatálytalanítását, illetve az elmaradt bérleti díjak, büntetések behajtásának és a bérlő azonnali kilakoltatásának jogát vonja maga után.
– A 2. épületrész bérleti határidejének lejárta után, az Unirea Nemzeti Kollégiumnak a szerződés III. fejezete 2. cikkelyének újratárgyalására vonatkozó, 2011. november 22-i keltezésű megkeresésére az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány tudomásul vette a bérlő igényét ezen épületrész bérleti szerződésének a meghosszabbítására, és javasolta a szerződésnek 2013 júliusáig a 2008-ban megkötött szerződési feltételek mellett történő meghosszabbítását. A szerződés-kiegészítés aláírására a bérlő részéről nem került sor, így az épületrészt érvényes szerződés hiányában használta s használja jelenleg is az Unirea Nemzeti Kollégium.
– Miután 2011 áprilisa és 2012 júliusa között a polgármesteri hivatal nem törlesztette adósságát, 2012 júliusában az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kénytelen volt megállapítani a szerződésben a bérleti díj kifizetésének határidejére vonatkozó feltétel megsértését. 2012. július 16-án figyelmeztetést küldött a Polgármesteri Hivatalnak, jelezve, hogy a törlesztés elmaradása esetén érvényesíti a szerződésbontásra vonatkozó kitételt. Mivel a figyelmeztetésre válasz nem érkezett, s a törlesztésre se került sor, 2012. augusztus 1-jén jogerősen hatálytalanította a bérleti szerződést, egyszersmind jelezve, hogy hajlandó további tárgyalásokba bocsátkozni, hogy elkerülhető legyen a bérlemény kedvezményezettjének kilakoltatása az épületegyüttesből.
Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítványnak kánonjogi kötelessége és joga az oktatási intézmények szervezése, amit teljesít is minden tulajdonában lévő erdélyi iskolaépületben. Eddig az egyetlen kivétel a marosvásárhelyi ingatlana, ahol a Polgármesteri Hivatal mindeddig nem volt hajlandó az új szerződés feltételeiről érdemi tárgyalást folytatni.
A marosvásárhelyi hívekkel szembeni kötelességének teljesítése érdekében az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium önálló jogi személyiségként való újraindítására, az 1/2011. számú tanügyi törvény előírásainak betartásával konkrét, saját tervezetet dolgozott ki. A javaslat értelmében az újraindítással párhuzamosan elkerülhető az Unirea Nemzeti Kollégium kilakoltatása a bérelt épületegyüttesből. Eszerint ugyanis az újraindítandó intézmény a jelenleg a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban lévő katolikus osztályok és az Unirea Nemzeti Kollégium magyar tannyelvű osztályainak egybevonásával jönne létre, önálló jogi személyként, azzal, hogy minden osztály abban az épületben fejezze be tanulmányait, ahol elkezdte. Így változás csak a szervező jogi személyiség vonatkozásában jelentkezne. Ennek a javaslatnak az elfogadásával egyfelől fenntartható a status quo, az Unirea Nemzeti Kollégium román tannyelvű osztályaival a jelenlegi épületegyüttesben folytathatná kiemelkedő eredményeket felmutató tevékenységét, másfelől úgy szervezhető meg a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium, hogy egyúttal a beiskolázási terveket, a már beiskolázott osztályokat és a tanerők alkalmazását is érintetlenül hagyná.
A megfogalmazott javaslatot az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány minden érdekelt félnek hivatalosan megküldte. Első körben patthelyzet alakult ki, miután a Polgármesteri Hivatal visszautasította a javaslatot, a Maros Megyei Főtanfelügyelőség pedig válaszában azt kérte, hogy a Státus előbb a helyi közigazgatás jóváhagyását igényelje. Ezt követően az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kérésére sor került egy találkozóra minden érintett fél részvételével, melyen dr. Dorin Florea polgármester úr is részt vett. Utólag a Polgármesteri Hivatal új szerződés megkötésének kérésével kereste meg az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítványt, anélkül, hogy reflektált volna a Státus javaslatára, egyúttal kifejezve készségét akár az épületegyüttes megvásárlására is.
Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány következetesen kitart álláspontja mellett, miszerint:
– Az épületegyüttest megtartja saját kezelésében, nem kívánja semmilyen formában elidegeníteni.
– Mint az épület tulajdonosának, a Római Katolikus Egyháznak a képviselője az ingatlanban újra kívánja szervezni a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumot.
– Nyitott marad a párbeszédre, kész a helyi hatóságokkal való együttműködésre, nem célja az Unirea Nemzeti Kollégium kilakoltatása.
– A II. Rákóczi Ferenc Főgimnázium újraszervezésére vonatkozó törekvés megfelel az országban érvényben lévő tanügyi törvénykezésnek, és mint az épülettulajdonos képviselőjének, joga van egy önálló, saját jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézmény létrehozására az 1/2011. számú tanügyi törvény keretei között. Ez az intézmény a jelenlegi iskolahálózatban új jogi személyiséget jelentene, viszont szerves része a romániai magyar nemzeti kisebbség történelmi iskolahálózatának, annak az iskolahálózatnak, amelyet egykor a Római Katolikus Egyház működtetett. Úgy ítéljük meg, hogy az újonnan szervezendő iskola és az Unirea Nemzeti Kollégium ugyanabban az épületegyüttesben való párhuzamos működtetése megfelel századunk szellemiségének csakúgy, mint az ország törvénykezésének és az Európai Unió normatíváinak.
– Amennyiben a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal elutasítja ennek az intézménynek az újjászervezésére vonatkozó igényünket, és az Unirea Nemzeti Kollégium elköltöztetése mellett dönt, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány a tanügyi törvény által biztosított lehetőségekkel élve kezdeményezni fogja a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium létrehozását, hogy az épületegyüttes továbbra is iskolai célokat szolgálhasson.
Jelen sajtóközleménnyel határozottan tisztázni kívánjuk álláspontunkat azokkal a híresztelésekkel szemben, melyek szerint egyfelől nem volna jogunk dönteni a Római Katolikus Egyház épületének felhasználásáról, másfelől, hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium újjászervezésére irányuló szándékunk bármilyen formában is árthatna az Unirea Nemzeti Kollégiumnak, illetve hogy annak felbomlását eredményezné.
Úgy ítéljük meg, hogy az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány a kérdés kezelésében maximális felelősséget tanúsított, és hasonló magatartást várunk el mindazoktól, akik a szerződés megújításában, illetve a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium újjászervezésére irányuló törekvésünk vonatkozásában döntéshozó illetékességgel bírnak.
Kolozsvár, 2013. október 10.
Dr. Holló László, az igazgatótanács elnöke.
Népújság (Marosvásárhely)

Soha nem adtak helyet
Ilyen mértékű cinikus törvénytelenségre, mint ami a volt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium épülete körül történik, amelyben jelenleg az Egyesülés Nemzeti Kollégium működik, tágabb kitekintésben ritkán találni példát. Ezért tartjuk időszerűnek, hogy a katolikus egyházat képviselő Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány végre nyilvánosságra hozta a háttérben zajló eseményeket. 2005-ben a kormány melletti restitúciós bizottság visszaszolgáltatta ugyan a volt tulajdonosnak az épületet, de azóta sem tudták még részlegesen sem birtokukba venni. A Klastrom utcai szecessziós épületet a múlt század elején (1903–05) építtette a Római Katolikus Egyház. A főgimnáziumot, ahol egy időben tanítókat is képeztek, 1948-ban államosították. Utódját a jól bevált romániai forgatókönyv szerint 1962-ben egyesítették a román tannyelvű lánylíceummal, majd a román oktatás térnyerésével fokozatosan a minimálisra csökkentették a magyar osztályok számát. Az öregdiákokból alakult Sanctus Emericus Egyesület (Bányász Sándor, Péter Mihály akadémikus, Ávéd Ervin és társaik Kiss Dénes jogtanácsos vezetésével) sokéves küzdelmet folytatott a visszaszolgáltatás és a katolikus oktatás újraindítása érdekében, s rendszeresen támogatták a 2005/06-os tanévben beindult katolikus középiskolai osztályokat. Ezeknek azonban az egyház tulajdonába visszakerült, 1.200 négyzetméter összfelületű és 5.000 négyzetméter beépített hasznos felületű iskolaépületben soha nem adtak helyet, s a zsúfolt Bolyai középiskolába szorították be őket. Eközben az iskolaépületet, amelyet a katolikus egyház 15 évre bérbe adott a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak, egy szebeni egyetemnek is bérbe adták. A restitúcióról szóló kormányhatározatot Marosvásárhely polgármestere a Táblabíróságon támadta meg, ahol nyert ügye volt, de mivel a perindításra nem kapott felhatalmazást a helyi tanácstól, jogi minőség hiányában a Legfelsőbb Bíróságon elveszítette a pert.
A bérbe adott épületre, amelyből az albérlet révén jövedelme is származott a főbérlőnek, a helyhatóság folyamatosan elmulasztotta kifizetni a kormány által megállapított bérleti díjat az egyháznak, annak ellenére, hogy a szerződés szerint ez pénzbüntetéssel és a bérlő azonnali kilakoltatásával járt. Az udvaron levő kisebb épületre a szerződés már a múlt évben lejárt, a főépületre szólót pedig a bérleti díj törlesztésének elmaradása miatt a katolikus egyház augusztusban jogerősen hatálytalanította. A Római Katolikus Státus Alapítvány által kidolgozott tervezetet, amelynek értelmében az önálló katolikus iskola újraindulhatna, s ezzel párhuzamosan az Egyesülés Nemzeti Kollégium román tannyelvű osztályai is az épületben maradhatnának, a sokszorosan eladósodott polgármesteri hivatal visszautasította. Erre hivatkozva a megyei tanfelügyelőség is. A döntéshozókat, az ellenőrző szerveket láthatólag továbbra sem zavarja, hogy szerződés hiányában az Egyesülés kollégium jelenleg teljesen törvénytelenül működik, és bármelyik percben kilakoltatható.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Eltávolított vécéfelirat
Letépték a mellékhelyiségre magyarul is kihelyezett feliratot Marosvásárhely országos szempontból is reprezentatívnak ítélt középiskolájában, az Unirea Nemzeti Kollégiumban – értesített a szülők egy csoportja. Hogy kit zavart a kérvénypapír méretű fehér lapra felírt Tanári WC felirat? Nos, az iskola volt igazgatónőjét, aki meg is fenyegette a szeptembertől kinevezett magyar aligazgatónőt, s az állítólag olyan rosszul lett, hogy a mentők kellett elszállítsák. A hír második fele szerencsére nem igaz, az iskolára viszont rossz fényt vet, hogy a reprezentatívnak mutatkozó volt igazgatónő budifeliratok tépdesésével foglalkozik, az új igazgatók ellen hangolja a tanári kart, s tettével "példát mutat" a diákoknak is. A történtek még inkább elítélendők, hisz az ő vezetése idejében, amikor a fő cél a magyar tagozat kiszorítása volt, a kétnyelvű középiskolában nem léteztek magyar feliratok. Emiatt marasztalta el az Országos Diszkriminációellenes Tanács az iskolát. Ezt próbálta helyrehozni az új vezetőség a magyar aligazgatónővel az élen, aki arra törekedik, hogy az iskola belső képe is tükrözze a kétféle tanítási nyelvet.
A történet pikantériája, hogy az iskola hírnevét lejárató incidens után elvárnák, hogy a szerdára összehívott szülői értekezleten a magyar tagozatra járó gyermekek szülei írják alá, hogy nem akarnak önálló magyar iskolát, s azt szeretnék, hogy a magyar tannyelvű osztályok továbbra is az Unirea keretében működjenek. Amivel a történtek alapján a további kiszorítósdit s a magyar szó kiirtását erősítenék meg. Nagy arcátlanság kell ugyanis ahhoz, hogy abban az iskolában, amelyet a magyar katolikus diákoknak építettek 1907-ben, s ahol sok éven át a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium képezte az erdélyi értelmiség színe-javát, még a vécének se lehessen magyar felirata. Arról nem is beszélve, hogy az épületben (melynek már a bérleti jogát is elveszítette a polgármesteri hivatal, mivel elmulasztotta a bérleti szerződésben foglalt feltételek teljesítését), a tulajdonosnak a mai napig sem engedélyezik, hogy önálló jogi személyként újraindítsa a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumot, a Bolyai középiskolába száműzött katolikus osztályokat az Unireában levő magyar osztályokkal egyesítve. Kezdetben úgy, hogy mindenki ott végezzen, ahol elkezdte a tanulmányait, s párhuzamosan az Unirea Nemzeti Kollégium is a kilakoltatás helyett a katolikus egyház tulajdonát képező épületben marad, ahol minden jogi alapot nélkülözve működik a tavaly nyártól. Ennek ellenére az egyház természetes igényének a megoldását a tanfelügyelőség a polgármesteri hivatalra, ez utóbbi pedig a tanfelügyelőségre keni. Az önálló jogi személyként működő II. Rákóczi Ferenc Katolikus Főgimnázium engedélyezése helyett, a polgármesteri hivatal, amely korábban pert indított a jóvátétel miatt, s egy éven át "elfelejtette" a bérleti díjat törleszteni, állítólag a pápánál is bepanaszolta a Katolikus Státust, hogy ki akarják tenni az Unirea középiskolát. Ha ez valóban így van, talán Rómában is tájékozódnak a valós helyzetről, miszerint a katolikus egyház nem működtetheti a saját osztályait az iskola többi magyar osztályával kiegészítve abban az épületben, amely minden szempontból a tulajdonát képezi. S remélhetőleg az iskolában levő hangulatról értesülő magyar szülőket sem fogják lépre csalni, még akkor sem, ha egyenruhás tisztségviselők szájába adnak valótlan állításokat.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Hárítani a felelősséget
A mellébeszélés iskolapéldája Dorin Florea beszéde, amelyet az Egyesülés Nemzeti Kollégium szülői bizottsága előtt január 23-án, az egyesülés napjának előestéjén mondott. A polgármester ígéretet tett, hogy egy gyermek sem fog elmenni az Egyesülés Nemzeti Kollégiumból, nem fognak osztályokat átrendezni, s az iskolát sem költöztetik el. Tette ezt, miközben a Római Katolikus Egyház és képviselője a Római Katolikus Státus Alapítvány arra vár, hogy aláírja azt a – minden szempontból jogos – kérésüket, hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumot önálló jogi személyiségként újraindíthassák. Természetesen nem szanaszét, hanem abban az épületben, amelyet nem kis erőfeszítések árán 1903–1905 között az egyház építtetett, majd 1948-ban államosítottak, 2006-ban visszaszolgáltattak, s amelyre a polgármesteri hivatallal megkötött bérleti szerződést – a vállalt feltételek be nem tartása miatt – 2012. augusztus elsejétől jogerősen hatálytalanították.
Dorin Florea nyilatkozatából az derült ki, hogy a státus hiába reménykedik abban, hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban működő katolikus osztályokat, az Egyesülés kollégiumban működő magyar tannyelvű osztályokkal összevonva a saját tulajdonát képező épületben volt iskoláját újraindíthassa, még akkor sem, ha leszögezték: szándékuk nem ártana az Egyesülés Nemzeti Kollégiumnak, és nem irányul annak felbontására. Az erre vonatkozó nyilatkozatukat azonban, amelyet minden érintett félnek és a sajtónak is elküldtek, csak a magyar média közölte. A román nyelvű sajtó nem tartotta érdemesnek a teljes igazság bemutatását, vagy valaki megakadályozta őket ebben.
A valós helyzet vállalása helyett, miszerint nem akarja jóváhagyni a katolikus gimnázium újraindítását, Dorin Florea felelőtlen híreszteléseket emleget, és arra tesz ígéretet, hogy továbbra sem fog beavatkozni az oktatásügy kérdéseibe. Ilyen és hasonló választási ízű szlogenekkel akarja elhárítani a felelősséget, miközben a hivatal térfelén van a labda. A megyei tanfelügyelőség ugyanis a státus kérésének figyelembevételét a polgármesteri jóváhagyáshoz köti. További aggodalmai, miszerint az épület tulajdonosa, a Római Katolikus Státus a polgármesteri hivatal által fizetett bérleti díjakból nem fogja tudni fenntartani az épületet, nem felelnek meg a valóságnak. A legutóbbi nagy befektetéseket, a tetőszerkezet, a díszterem, a mellékhelyiségek, a kisebbik épület felújítását a katolikus egyház végezte el. A továbbiakban azonban egy nem létező szerződésre nem lehet bérleti díjat várni. Szerződés hiányában pedig az Egyesülés Kollégium teljesen törvénytelenül van az épületben, s szeptembertől már nem is kaphatott volna működési engedélyt, ami fölött a hatóságok sűrűn szemet hunynak. S végül igencsak elcsodálkozhatunk Dorin Florea azon kijelentésén, hogy szemben a katolikus egyház tulajdonával, a város birtokában levő iskolaépületek a legjobb körülményeket biztosítják a diákoknak. Sajnos, Marosvásárhelyen egyetlen minden szempontból korszerű iskolaépület sincsen, amilyeneket egy-két határral odébb Európában látni lehet. Itt nálunk a várost elborító díszkövekre kell a pénz. Mert a gyermek felnő, s kirepül az iskolából, de a "kő marad". Amíg a szakszerűtlen munka miatt ki nem billen a helyéből.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely),

Átmenő a magyar osztályoknak
Az átszervezés és a csökkenő gyereklétszám ellenére a szórványmegyék többségében – akárcsak a tömbmagyar térségekben – a következő tanévre is sikerült megőrizni a jelenlegi magyar oktatási hálózatot. A nagyon kis létszámú vidéki iskolák is megmaradnak.
Bár az oktatásban bevezetett megszorító intézkedések miatt felmerült az összevonások lehetősége, egy kis odafigyeléssel mindenütt sikerült megőrizni a jelenlegi osztálylétszámot, és ugyanannyi előkészítő és kilencedik osztályt betervezni a következő tanévre, ahány jelenleg is működik.
Lőrincz Helga Fehér megyei tanfelügyelőtől megtudtuk, a nagyon kis létszámú magyar elemi iskolák is megmaradtak, az önkormányzatok ugyanis felvállalták a finanszírozási többletet, a tanfelügyelőség pedig rábólintott erre. A tanfelügyelő hangsúlyozta, csökkent a magyar gyerekek létszáma, de nem annyira, hogy ne lehessen megalakítani legalább egy osztályt minden intézményben és évfolyamon, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban két ötödik osztályt is sikerül beiskolázni. Kivétel Bethlenszentmiklós, ahol az V–VIII. osztályosok számára két összevont osztály működik.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Keresztes Kálmán Szeben megyei tanfelügyelő, aki szerint Vízaknán és Kiskapuson 3-4 gyerekkel is megalakultak a magyar osztályok. „Nem veszítettünk semmit. Valamenynyi magyar osztály, ami ebben a tanévben működik, megmarad a következő tanévben, és a kezdő évfolyamokon szintén megalakulnak az osztályok" – szögezte le Keresztes Kálmán. Osztatlan magyar osztályok alakulnak a nagyszebeni Octavian Goga Gimnáziumban és a medgyesi Báthory István Általános Iskolában is, tájékoztatott.
A tanfelügyelő szerint a magyar nyelvű szakoktatás sem csorbult, csupán Medgyesen az elektromechanikai szak átalakult környezetvédelmi szakká. Keresztes Kálmán kiemelte: a Szeben megyei főtanfelügyelő rendkívül rugalmas volt a magyar nyelvű iskolahálózat kérdésében, azt hangoztatta, hogy úgy kell viszonyulni a megyében élő magyarokhoz, ahogy szeretnék, hogy a külföldön élő románok helyzetét kezeljék.
Elenyésző a lemorzsolódás
Brassó megyében a magyar nyelvű szakoktatás került veszélybe a csökkenő gyereklétszám miatt, a hároméves szakmunkásképzőt magyar nyelven nem is tudták megalakítani, mert nem volt elég jelentkező, mondta el lapunknak Szabó Mária Magdolna főtanfelügyelő-helyettes. Brassóban az Áprily Lajos Főgimnáziumban és a Remus Răduleţ Szakközépiskolában indul egy-egy kilencedik osztály, Kőhalomban pedig egy szaklíceumi osztály.
Az általános iskolákban hasonlóképpen évről évre kevesebb a gyerek, az előkészítő osztályokban 10–15 diákkal van kevesebb, mint például a nyolcadik osztályokban, magyarázta Szabó Mária Magdolna. A főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, a negatív demográfiai mutatók ellenére próbálták megtartani a jelenlegi hálózatot, és remélik, hogy a beiskolázási tervben jóváhagyott osztályok meg is alakulnak. Az oktatási szakember szerint nem jellemző, hogy a magyar diákok átiratkoznak román tagozatra, a vegyes házasságban született gyerekeket ugyanis gyakran már román óvodába íratják.
Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű gimnáziumában, a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban ősztől két középiskolai osztályt indítanak. Marton Enikő, a tanintézet munkatársa lapunknak elmondta, egy matematika–informatika és egy turizmus osztályban hirdetnek helyeket. Jelenleg két kilencedik osztály működik az iskolában, ebből egyiket átalakítják hároméves szakmunkásképzővé szintén turizmus szakon, az 55 gyerekből 14 ebbe iratkozik. Hunyad megyében idén 49 magyar gyermek végzi el a nyolcadik osztályt, a dévai iskolában mindegyikükre számítanak, hiszen általában elenyésző a lemorzsolódás.
Megvan a helyük
Maros megyében minden egyes nyolcadik osztályos magyar tanulónak megvan a helye a közép- vagy szakiskolában – jelentette ki lapunknak Illés Ildikó. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében egyetlen iskola sem zár be, és összevonásokra sem kerül sor.
„A helyi közösségek és önkormányzatok kérésére még azokban a falvacskákban is sikerül megtartanunk az iskolákat, ahol a gyermeklétszám indokolná az összevonást. Ez viszont nem azt jelenti, hogy hasból felduzzasztott létszámmal osztályt lehet indítani" – tette hozzá Illés.
A tervek szerint megyeszerte mindössze 13 szakosztályt indítanak a magyar tagozaton, azonban a főtanfelügyelő-helyettes szerint még így is félő, hogy nem telnek be a helyek. A szakoktatás területén a legfőbb gondot azok a szülők okozzák, akik túlértékelve gyermekeik képességeit, elméleti gimnáziumokba íratják, számos kudarcra ítélve őket.
A Székelyföldön is csökken a gyereklétszám
A gyereklétszám csökkenése nemcsak a szórványra, a Székelyföldre is jellemző. Hargita megyében ősztől hárommal kevesebb középiskolai osztály indul, mint a jelenlegi tanévben, öszszesen 117 kilencedik osztály szerepel a beiskolázási tervben. Az induló osztályok több mint egynegyede szakmunkásképző, 92 líceumi és 25 szakmunkásképző osztállyal számolnak, mondta el lapunknak Görbe Péter szakoktatásért felelős tanfelügyelő. A székelyföldi megyében a nyolcadik osztályosok létszáma alapján határozták meg a beiskolázási tervet, és az évről évre csökkenő gyereklétszám miatt kevesebb osztály telik meg.
Leginkább Székelyudvarhelyen észlelhető létszámleépülés, az Eötvös József Szakközépiskolában, a Bányai János Műszaki Szakközépiskolában és a Kós Károly Szakközépiskolában egy-eggyel kevesebb osztályt indítanak. Görbe Péter szerint a szakok száma nem változik, hiszen az iskolák fizettek az akkreditálásukért, így felváltva, kétévente indítják a különböző szakokat.
Kovászna megyében a szakoktatás irányába sikerült elmozdítani a 2014–2015-ös beiskolázási tervet: a kilencedik osztályban a helyek 57 százalékát a szaklíceumokban, illetve az ősztől visszavezetett hároméves szakiskolai osztályokban hirdetik meg. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a következő tanévben 24 elméleti kilencedik osztályt indítanak, és további hét osztályba lehet iratkozni a művészeti, felekezeti és pedagógiai szakokon. A szakosztályokból összesen 39 indul, 15 a szaklíceumokban, 24 pedig a hároméves szakiskolákban.
Nem történt magyarellenes intézkedés
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese bizakodó az oktatási átszervezés és az új beiskolázási tervek alakulása kapcsán. Mint lapunknak elmondta, csupán Fehér megyében szűnik meg egy középiskolai osztály, és vonnak össze másik kettőt. De a szórványbeli demográfiai csökkenés tükrében, ebben nincs semmi rendkívüli, vélte az illetékes.
Bár még nem rendelkezik valamennyi adattal, a jelenlegi állás szerint úgy tűnik, az átszervezés során egyetlen erdélyi megyében sem történt magyarellenes intézkedés. Ugyanakkor a háromhavonta bekért panaszlistára sem kerültek fel újabb tételek, magyarázta Magyari. Kérdésünkre, hogy mindez kinek az érdeme, az oktatási főtitkárhelyettes elsősorban a szövetség megyei vezetőit és a magyar tanfelügyelőket említette. Hozzátette, sehol nem volt szükség a felső vezetés beavatkozására.
Ugyan komolyabb visszalépés nem történt, haladás sem tapasztalható az évek óta megrekedt ügyekben. Továbbra sincs politikai egyezség a dicsőszentmártoni és a segesvári önálló magyar iskolák létesítéséről, ahogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium újjáalakítása is kérdőjeles maradt.
Szucher Ervin, Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Liberális bosszú Marosvásárhelyen
Ellenlépésre szánta el magát a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei vezetősége, miután a demokrata-liberálisok (PDL) kezdeményezésére és az RMDSZ hathatós segítségével a szervezet elveszítette Marosvásárhely alpolgármesteri székét a múlt héten
A Ciprian Dobre megyei tanácselnök irányította szervezet szerdán a megyei kórház menedzsere, Szász János helyébe Ovidiu Butucot helyezte. Dobre pártbeli társa és barátja a liberálisok kormányból való kilépéséig a sürgősségi kórházat irányította. A gazdasági igazgatói tisztséget éppen a leváltott alpolgármester, Ionela Ciotlăuş kapta meg.
A megyei önkormányzat által kibocsátott szűkszavú közlemény szerint a vezetőségcserét Szász János lemondása tette indokolttá. Értesüléseink szerint azonban az eddigi igazgatót éppen a megyét irányító politikusok kérték fel a távozásra.
Lapunk érdeklődésére Szász ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, csak annyit mondott, hogy „ez egy szomorú történet”. Kérdésünkre, hogy lát-e összefüggést a saját, úgymond önként vállalt távozása és Ionela Ciotlăuş liberális alpolgármester múlt heti leváltása között, Kelemen Márton, a megyei önkormányzat alelnöke kitérő választ adott. „Úgy tudom, Szász János személyes okokra hivatkozva adta be a felmondását” – replikázott.
Ugyanarra a kérdésre Szász János határozott igennel válaszolt. Ugyanakkor hozzátette: felháborító, hogy „egyesek a gerinctelenségüket politikai kompromisszumkészségnek nevezik”. A volt igazgató a szerda délután még nem tudta, hogy hol folytatja majd orvosi pályáját. „Van egy magánrendelőm Dicsőszentmártonban, lehet, hogy oda térek vissza. Az úton biztosan nem maradok, de ez nem mások érdeme” – fejtette ki a Krónikának Szász János.
Ciprian Dobre megyei tanácselnök már Ciotlăuş leváltásának másnapján rendezett sajtótájékoztatón támadást intézett az RMDSZ és a marosszéki magyarság ellen. A liberális politikus kijelentette, pártja sem a Sütő András szobrának felállítását, sem a Kossuth Lajos utca nevének a visszaállítását, de még a Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium újjáalakítását sem fogja támogatni. Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Létrejöhet a katolikus középiskola Marosvásárhelyen
A Bolyai Farkas Gimnáziumban működő római katolikus osztályok különválásáról és az önálló jogi személyiséggel rendelkező II. Rákóczi Ferenc Gimnázium létrehozásának jóváhagyásáról döntenek csütörtöki ülésükön a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők. Az RMDSZ-es tanácsosok által benyújtott, a városháza honlapján is szereplő tervezetet előreláthatóan sürgősségi napirendi pontként fogják szavazásra bocsátani. Míg Peti András szerint a gimnázium létrehozása a római katolikusok jogos kérése, addig a volt alpolgármester, Ionela Ciotlăuş ördögi tervről és politikai alkuról beszél.
Simon Virág. Székelyhon.ro

Tanfelügyelőségi „nem” a katolikus iskolára
Az előzetes egyeztetések ellenére a tanfelügyelőség, a Szociáldemokrata (PSD) párti Ştefan Someşan főtanfelügyelővel az élen, határozott nemet mondott a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozására, így a marosvásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselők csütörtöki ülésükön visszavonták az erről szóló határozattervezet napirendre tűzését.
Mint beszámoltunk róla, az eredeti elképzelés szerint a katolikus iskola létrehozásáról a soros csütörtöki ülésen kellett volna döntsenek a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők.
Jogos kérés
A Római Katolikus Státus kérte, hogy egyezzenek bele a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium létrehozásába, amely a 2014-2015-ös tanévben még a Bolyaiban működne, az ottani katolikus osztályokkal, s csak a 2016-os tanévtől költözne „haza” az Unirea Főgimnáziumba. A státus ennek az engedélynek a megadásához kötötte a bérleti szerződés megkötését a polgármesteri hivatallal, miután az Unirea már 2012-től törvénytelenül működik az épületben. Az iskola létrehozásához nemcsak az önkormányzati képviselők, hanem a tanfelügyelőség beleegyezésére is szükség van. A döntés kapcsán a napokban Peti András alpolgármester azt mondta, hogy visszafogott optimizmussal várja az önkormányzati képviselők döntését.
Későn kérték
A tanfelügyelőség döntéséről és a következő lépésekről az ülés után Peti András nyilatkozott. „Mi párhuzamosan tárgyaltunk a tanfelügyelőség képviselőivel és az önkormányzati képviselőkkel az iskola létrehozásáról. Úgy tűnt, hogy a tanfelügyelőség beleegyezik az iskola létesítésébe, és a soron következő igazgatótanácsi ülésen jóváhagyja ezt a kérést. Sajnos a tanfelügyelőség nemhogy elhalasztotta a döntést, hanem elutasította a kérelmet. Azt mondták, hogy az iskola létrehozása nem indokolt, későn nyújtották be a kérést. Ez szemenszedett hazugság, hiszen januárban nyújtották be a kérést, a tanulmányt, erre pedig a Római Katolikus Státus a mai napig nem kapott választ. Érdekes, hogy tavaly szeptemberben a tanfelügyelőségnek nem jelentett problémát az, hogy az Emil Dandea Kémiai Gimnázium diákjai és tanárai még nem tudták, hol kezdik az iskolai évet. Akkor nem volt túl késő sem a döntéshozatalra, sem a meglevő iskolai hálózat megváltoztatására. A tanfelügyelőség elutasító válasza ismeretében értelmetlen lett volna napirendre tűzni a határozattervezetet. Kivárjuk, hogy harminc napig legyen a városháza honlapján a tervezet, s közben azon dolgozunk, hogy a tanfelügyelőség változtassa meg a döntését. Az ő beleegyezésük nélkül nem lehet létrehozni a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot” – mondta Peti András.
Simon Virág. Székelyhon.ro

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziuma (1.)
Az impozáns épületegyüttes, amely a Klastrom (mai Mihai Viteazul) utca 15-17. szám alatt áll 1903 és 1908 között épült Körössy Albert Kálmán mérnök tervei alapján. A kivitelezés Csiszár Lajos nevéhez fűződik.
1908-ban a római katolikus egyház adományából felépült az iskola mellett a Tanoda is, melyet 2000-ben újítottak fel.
A fiúgimnáziumot egyik helyről a másikra költöztették, míg végül megállapodtak vele ott, ahol most az Egyesülés Főgimnázium (Unirea) áll. Az elmondottakból az is ki fog derülni, hogy ez volt Marosvásárhely második iskolaközpontja és többek között írni fogunk egy titokzatos szoborról is, melyet a hatvanas évek elején a kommunisták megsemmisítettek…
Az iskola az 1948-as államosításig volt római katolikus fiúgimnázium.
A Központ e heti lapszámában erről a líceumról írunk olvasóinknak…
A gimnázium létesítése és a jezsuiták
A Református Kollégium után a Római Katolikus Fiúgimnázium volt Marosvásárhely második legnagyobb iskolaközpontja. Gyökerei a tizennyolcadik század első évéig nyúlnak vissza. Kezdetben azonban más helyen állt az intézmény, nem ott, ahol jelenleg is található.
Barabás Kisanna elmondása szerint a gimnázium létesítése szorosan kapcsolódik a városban megtelepedett jezsuitákhoz, a szerzetesek ugyanis érkezésük után azonnal, vagyis 1702-ben el is kezdték a tanítói-nevelői munkát.
A Keresztelő Szent János Plébánia helyén abban az időben egy ház állt. Ott kezdtek el előbb vallásos énekeket tanítani a gyermekeknek, majd pedig rövid idén belül elemi iskolát létesítettek.
Néhány évvel később, 1708-ban megalakultak az első, úgynevezett grammatikai osztályok, amelyek középiskolai osztályoknak feleltek meg.
Kezdetben az egykori Boér-ház ad otthont az iskolának
A gimnázium létesítéséről azonban a Marosvásárhelyi útikalauz szerzői is, Fodor Sándor (S.) és Balás Árpás is szólnak.
A jezsuiták tehát a hétszázas évek első évtizedében elemi osztályokat létesítenek, mint már jeleztük, a Plébánia udvarán, egészen pontosan az egykori Boér-házban.
1712-ben felépítették új iskolájukat, és finevelőjüket, amelyet később a templom építésekor egészen pontosan: 1728-ban lebontottak.
A fent említett adatgyűjtés szerzői tudni vélik, hogy az iskola a templomtól délre eső Lugosi-házban működött tovább. Innen 1732-ben átköltöztették a Lábas-házba, de az iskola fejlődését 1773-ban megzavarta a jezsuita rend eltörlése. Erre azonban a későbbiekben még visszatérünk.
Az új helyzetben a volt jezsuita rend tagjai, mint világi papok végezték oktató munkájukat. A szabadságharc után megnyitották a négyosztályos gimnáziumot, majd 1852-ben a finevelőt.
1940-ben az intézet felveszi a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium nevet
Az Eötvös-féle tanügyi reform alapján az intézet az 1869-1870-es évtől hat, majd 1898-tól nyolc osztállyal működött. 1905-től 1934-ig az új, vagyis a Klastrom utcai épületben csak a nyolcosztályos gimnázium volt, de az 1934-1935-ös iskolai évtől a Kézdivásárhelyről áttelepített római katolikus tanítóképző is itt talált új otthonra. Így az algimnázium és a tanítóképző együtt működött, év szerint: 1940-ig.
Az intézet 1940-től nyolcosztályos gimnáziummá alakult, és felvette a II. Rákóczi Ferenc Római katolikus Főgimnázium nevet. A dokumentumok még arról is tanúskodnak, hogy ekkor a tanítóképzőt áthelyezik Csíksomlyóra, de az utolsó végzősei – 1941. júniusában – még itt képesítőztek. Nagy István, a későbbi kolozsvári Zeneakadémia professzora és országos hírű karnagy ennek az intézetnek volt a zenetanára.
A jezsuita rendek feje több ezer forintot adományoz az iskolának
Azonban még pár sor erejéig mindenképpen vissza kell térjünk a költöztetésekre.
A város meséi című könyv állatása szerint 1712-ben látogatást tesz Marosvásárhelyre az osztrák és a magyar jezsuita rendek feje, Henevesi Gábor, aki azonnal észreveszi, hogy az iskola bővítésre, fejlesztésre szorul.
Írásos dokumentumok tanúskodnak arról, hogy nem kevesebb mint négy ezer forintot adományoz az intézetnek. Az összeg húsz rászoruló római katolikus tanuló eltartását fedezte.
Emellett létesít egy kétszáz forintos alapot iskola és szeminárium építésére. Ezekből az összegekből, illetve az Apor, Gyulafi és Petki grófok adományaiból emelték aztán az elemi iskola épületét, amely az 1708-ban létesített grammatikai osztályokat is befogadta.
Az új épületről tudni kell, hogy mint már említettük a Plébániatemplom szentélyének helyén állt, egyemeletes volt, és csak néhány évtizeden át használták, amíg elkezdődtek az istenháza építési munkálatai.
A Bethlen Gábor és a Klastrom utca közötti épület
Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium nevet viselő iskola tehát Körössy Albert Kálmán építész tervei alapján épült. Amint azt már korábban említettük 1902-ben kezdtél el építeni, és 1908-ban fejezték be.
Az iskola tantermes épülete a Bethlen Gábor sétány és a Klastrom utca közötti telken áll. Főhomlokzatéval a Pázmány Péter utcára néz. A kétemeletes iskola mellé került a szeminárium – bentlakási – egyemeletes épület.
Az impozáns épületről Keresztes Gyula is ír. Marosvásárhely szecessziós épületei című könyvében többek közözött arról is említést tesz, hogy mindkét épület eklektikus homlokzatain a tervező szecessziós formákat és díszeket is használt.
Így a főépület középső rizalitjának ablakformái, a főpárkány fölötti díszes attikafal, valamint a sarokrizalitok oromfalas tetőzetének kialakítása tipikus szecessziós formát mutat. A második emeleti nagyterem belső építészeti kialakítása is szecesszióra utal.
Nagy-Bodó Szilárd
Nagy-Bodó Tibor
Központ
Erdély.ma, 2014. június13.
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziuma (2.)
Amint azt már a múlt héten említettük, a szóban forgó impozáns épületegyüttes a Klastrom utca 15-17. szám alatt áll. Az iskola a kilencszázas évek elején épült.
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy 1908-ban a római katolikus egyház adományaiból az iskola mellett felépült a Tanoda is. Ezt az épületet tizennégy évvel ezelőtt újították fel. A fiúgimnázium története meglehetősen érdekes. Amolyan kálváriás. Számtalanszor költöztették, egyik helyről a másikra, míg végül megállapodtak vele ott, ahol most az Egyesülés Főgimnázium áll. Köztudott, hogy ez volt városunk, Marosvásárhely második iskolaközpontja.
Továbbá e heti lapszámunkban még egy rejtélyes szoborról írnunk kell, melyről senki sem tudja pontosan, hogy ki is ábrázolt… Azt viszont ismeretes, hogy az alkotást a hatvanas évek elején a kommunisták megsemmisítették.
Tekintettel arra, hogy még találtunk pár olyan adatot, melyek semmiképp sem maradhatnak ki ebből az összeállításból, a központ mostani számában még erről szólunk, ezekkel egészítjük ki II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumát.
A költöztetések kálváriája
Az plébániatemplom építési munkálatainak elkezdése után a tanulókat átköltöztették egy másik ingatlanba, majd a későbbiekben megvásárolták a Kossuth Lajos (mai Călărașilor) utca 1. szám alatti telket.
Köztudott, hogy ezen a helyen épült meg a Lábas-ház, amely a tizennyolcadik század derekán az új iskola székhelye lesz. Kezdetben csak egy emelete volt az épületnek, ez azonban egy idő után szokás szerint kezdett szűkösnek bizonyulni, így száz év elteltével húztak rá még egy szintet.
Az 1900-as év körül ismét helyszűkével küzd az intézmény, és arra a következtetésre jutnak, hogy megint egy új épületre van szükség. A jelenleg az Egyesülés Főgimnáziumnak otthont adó épületet a kilencszázas évek első évtizedében emelték az Erdélyi Római Katolikus Státus tervei alapján.
Amit tudni kell a Státusról
Az, hogy voltaképp mi is a Státus, arra a választ Sorina Bota kapta meg, mégpedig Barabás Kisanna elmondásaiból. A tizenhatodik század vallási reformjának éveiben létesült, amikor az Erdélyben élő római katolikusoknak nem volt Erdélyben székelő püspökük, így a katolikus nemesek képviselték az érdekeiket a diétákban.
Az autonóm intézményként működő Status fő feladata az egyház vagyonának a kezelése és a római katolikus felekezeti iskolák ügyeinek rendezése volt. Így tehát ezt a marosvásárhelyi épületet is ők emelték, nem pedig a plébánia.
Az épületegyüttes két részből áll. Annak idején az egyikben működött a gimnázium, a másikban pedig a szeminárium és a fiúnevelő intézet. Mindkettőnek eklektikus homlokzata van, ugyanakkor azonban a húszadik század elejét meghatározó szecesszió jegyei is felfedezhetők rajtuk.
A napszakok, imádságok és a cukorkát osztogató püspök
Az itt tanuló diákokról tudni kell, hogy nagyon intenzív vallási életet éltek. Az egyik volt diák mesélte Barabás Kisannának, hogy a napjuk mindig fél nyolckor, a misével kezdődött, amelyről senkinek nem volt szabad hiányoznia.
Az állítás szerint az első tanóra szintén imádsággal indult, amelyet az órát tartó tanár mondott el, délben pedig újabb közös imádság következett.
Vasárnap volt a legvidámabb nap, akkor ugyanis a vallástanár bekísérte a fiúkat a központi Keresztelő Szent János Plébániatemplomba, ahol találkoztak a Sancta Maria Intézetben – mostani Művészeti Líceum, melyről előző lapszámunkban már írtunk – tanuló lányokkal. A Ferenc-rendi nővérek ugyanis őket is rendszeresen elhozták a misére.
Jó alkalom volt ez a fiatalok számára találkozásra. A fiúk aktív résztvevői voltak a szertartásnak, hiszen jól ismerték az imádságokat és az énekeket.
A gyulafehérvári római katolikus püspök, Majláth Gusztáv Károly évente látogatást tett az intézménybe, bement mindegyik osztályba, elbeszélgetett a fiúkkal, végül pedig – az elmondás szerint – cukorkákat osztogatott nekik, mindenki legnagyobb örömére.
A rejtélyes szobor, melyről senki sem tudja, hogy kit ábrázolt
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöktől kapott dokumentációkban egy nagyon érdekes dologra bukkantunk. Ezt sem maradhat ki a mostani összeállításunkból.
Az épület főhomlokzatának orommezejében van egy félkörív alakú fülke, amelyben annak idején egy szobor volt elhelyezve.
Azt azonban senki sem tudja, hogy kit ábrázolt az alkotás. Egyesek azt állítják, hogy Szűz Máriát, mások szerint pedig az iskola védőszentjét, aki nem más mint Szent Imre.
A fülkéről tudni kell, hogy a hatvanas években befalazták, azonban a nemrég végzett felújítási munkálatok alkalmával találtak benne egy jegyzőkönyvet, amely szerint 1962-ben távolították el a szobrot. Sajnos, ez a dokumentum sem fedi fel a rejtélyt… Nagy kár, hogy ez az írás sem tesz említést arról, hogy voltaképp kit is ábrázolt a szobor.
Visszapillantás, avagy: amit még mindenképpen tudni kell…
Ahogyan azt már részben említettük, 1934-ben a gimnáziumi osztályokat felszámolják, és beköltöztetik az épületbe a tanítóképzőt. Az 1948-as államosítás után nem változik az épület rendeltetése, továbbra is tanintézményként működik.
A húszadik században olyan neves személyiségek tanítottak itt, mint Büchler Pál filológus, Monay Ferenc pap, író, műfordító és szerkesztő, vagy nem utolsó sorban mint Antalffy Endre nyelvész, műfordító, az arab, a török, a héber és a perzsa nyelvek ismerője.
Az 1948-as tanügyi reform alkalmával az épületet a magyar tannyelvű leánygimnáziumnak adták át, amely 1962-ben egyesült a román tannyelvű leánygimnáziummal. Egy évig két épületben, de közös igazgatósággal működtek, majd a volt Római Katolikus Főgimnázium épületébe vonták össze az osztályokat. Az iskola profilja többször változott. Ma újra elméleti líceum román és magyar tagozatokkal.
Az 1948-ban államosított iskola épületét 2004-ben a román állam visszaszolgáltatta a római katolikus egyháznak.
Nagy-Bodó Szilárd
Nagy-Bodó Tibor
- Központ. Erdély.ma

Az alkunak ára van. Az alkudozóknak is?
Heves magyarellenes indulatokat váltott ki marosvásárhelyi liberális körökben, de nem csak, amikor néhány hete megtörtént az alpolgármester-csere. Mint tudják: a liberális Ionela Ciotlăuşt a demokrata-liberális Claudiu Maior váltotta, az RMDSZ aktív támogatásával. A PNL megyei fődobréja, akarom mondani: főgóréja, a leváltott hölgyeménnyel karöltve kígyót-békát ráhordott akkoriban a csere megszavazóira. Elvtelen háttéralkukról, árulásról hadováltak, bírósággal fenyegetőztek. Aztán elmúlt nekik.
Magyar részről is sokan kifogásolták a polgármester által kezdeményezett akciót, pontosabban azt, hogy az RMDSZ részt vállalt belőle, hisz köztudomású, szavazatai nélkül nem történhetett volna meg a csere. Egyesek azzal érveltek, hogy a Floreaval kötött egyezségekből rendre vesztesként került ki a helyi magyarság. Kivéve az RMDSZ egyes „alkudozó” vezetőit. Mások viszont, abból kiindulva, hogy a vásárhelyi magyar közösség szempontjából teljesen mindegy, ki az alpolgármester, elfogadták, illetve nem ellenezték a váltást. Úgy vélekedtek, hogy akár hasznosnak is bizonyulhat, feltéve ha a váltásért cserébe kapott, illetve képviselő-testületi határozat-tervezetekbe foglalt ígéreteket ezúttal be is tartják. Amire, az előzmények ismeretében, tudjuk, semmi garancia.
Mindenesetre a nyilvánosság elé kerültekből ítélve – lásd a Sütő-szobor felállítására, illetve a visszaszolgáltatott ingatlanban működő Unirea Főgimnázium mellett létrehozandó római katolikus középiskolára vonatkozókat –, úgy tűnt, érdemes újra próbálkozni. Igaz, ezzel ellentmond az, ami a legutóbbi képviselő-testületi ülésen történt, ahol a katolikus iskola létrehozásáról kellett volna dönteniük a városatyáknak. Az előzetes egyeztetések ellenére a pészédés vezetés alatt álló tanfelügyelőség határozott nemet mondott a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozására, ezért az RMDSZ lemondott az erről szóló határozat-tervezet napirendre tűzéséről. Hogy milyen okokra hivatkozott a tanfelügyelőség, arról nincs tudomásunk. Ismerjük viszont a lecserélt liberális alpolgármester korábbi érvelését – „ezt az épületet Emil Dandea egykori polgármester elsőként szánta a városnak, oktatási célra” –, ezért könnyen el tudjuk képzelni. Nos, korábban magunk is úgy vélekedtünk, ha a mostani – a Sütő-szobor felállítására, a Kossuth Lajos utca nevének visszaadására, a római katolikus gimnázium létrehozására, a Bolyai gimnáziumnak helyet adó épület főjavításának közpénzből történő finanszírozására stb. vonatkozó – ígéretek akár fele megvalósul, már érdemes volt megegyezni. Feltéve, hogy ezúttal egy mindenki számára hozzáférhető, írott egyezséget kötnek. Ami alapján, ha úgy alakul, könnyen eldönthető, ki szegte meg adott szavát. Egyelőre azonban nincs tudomásunk afelől, hogy ez megszületett volna.
Bár az is igaz, minden szerződés, egyezség – írott, szóbeli egyaránt – annyit ér, amennyit betartanak belőle…
Szentgyörgyi László. Székelyhon.ro

Apró lépés a katolikus gimnázium újraindítása felé
Van esély a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ősztől való újraindítására – jelentette ki Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke azt követően, hogy tegnap Dorin Florea polgármesterrel és Ştefan Someşan főtanfelügyelővel is tárgyalt az ügyben.
A megbeszélésen Brassai ismételten hangsúlyozta, az államosítás áldozatául esett nagy múltú iskola újraindítása nem vonja maga után az Unirea Főgimnázium „utcára pakolását", mint ahogy egyes nemzetféltő román politikusok és sajtótermékek próbálták eddig beállítani a helyzetet.
A hangulatkeltők munkája mindeddig eredményesnek bizonyult: egyetlen felelős beosztásban lévő marosvásárhelyi román politikus sem vállalta fel az iskolaalapítás elengedhetetlen támogatását. Az egyház álláspontját tolmácsolva Brassai úgy vélte, a jelenlegi és a létesítendő tanintézet megférhet a katolikus egyház által visszaszerzett Klastrom (Mihai Viteazul) utcai épületegyüttesben.
Politikai alkuk tárgyát képezi a Rákóczi-iskola
A kommunista rendszer által felszámolt felekezeti iskola újraindításához mind a városi önkormányzat, mind a tanfelügyelőség jóváhagyására szükség van. Amikor az RMDSZ tavasszal hozzájárult Ionela Ciotlăuş liberális alpolgármester leváltásához és a demokrata-liberális Claudiu Maior kinevezéséhez, feltételként szabta az iskolaalapítás támogatását.
A kérdésről egyezség született központi szinten is, ahol Victor Ponta kormányfő biztosította a magyar alakulatot a szociáldemokraták segítségéről. Ennek ellenére Ştefan Someşan főtanfelügyelő korábban elutasította az Erdélyi Római Katolikus Státus és a szülők kérését, hosszas huzavona után azonban álláspontot váltott.
Értesüléseink szerint Someşan csak azok után tért jobb belátásra, miután pártvonalon maga a miniszterelnök, szakmai vonalon pedig az oktatási tárcavezető is a leváltását helyezte kilátásba. „Ha a helyi tanács kéri az iskolahálózat módosítását és a katolikus iskola létrehozását, a tanfelügyelőség beleegyezik" – nyilatkozta lapunknak a főtanfelügyelő, hozzátéve: ő csak véletlenszerűen csöppent be a tegnapi tárgyalásra, melyre Dorin Florea polgármester irodájában került sor. Someşan ezért nem is akart további részletekkel szolgálni.
Brassai Zsombor számításai szerint a július eleji önkormányzati ülésen két román pártnak is az RMDSZ kezdeményezése mellé kellene állnia. A főtanfelügyelő egyébként a helyi PSD elnöke, melynek az egyik képviselője éppen a felesége. Brassai elmondta továbbá, tegnap Dorin Florea PDL-s polgármester is pozitív hozzáállást tanúsított.
„Elvárjuk, hogy a két román párt helyi, illetve megyei elnökének álláspontját a többi tanácsos is tartsa tiszteletbe és szavazza meg az iskolaalapításról szóló határozattervezetet" – nyilatkozta a Krónikának Brassai Zsombor.
Amennyiben a helyi önkormányzat is áldását adja az iskolaalapítási tervre, egy végső jóváhagyásra lenne szükség, amit az oktatásügyi tárcától várnak, erre viszont a koalíció keretében már korábban ígéret született. „Tudjuk, hogy kifutottunk az időből, de ehhez hasonló késői jóváhagyások még érkeztek a tavalyi nyári vakációban is, Arad és Bihar megyében" – mondta el lapunknak Tamási Zsolt, a katolikus státus vásárhelyi képviselője.
A bolyais osztályokra alapoznak
A státus helyi képviselője úgy tudja, a leendő iskola az első tanévben csak a bolyais diákokra és pedagógusokra alapozhat. „A Rákóczi egyelőre 104 diákkal indulna, hisz a katolikus státus nem kérheti az unireás szülőktől, hogy váljanak ki a főgimnáziumból. Ez egy következő lépés lenne. Majd, ha a létesítendő iskola jogi személyiséggel fog rendelkezni, akár előkészítő osztályt is indíthat" – vetítette elő a forgatókönyvet Tamási. Az új tanintézet igazán akkor erősödne meg, ha az Unireában működő tizennégy magyar osztály testületileg csatlakozna a Rákóczihoz.
Kérdésünkre, hogy melyik épületet vennék igénybe, Tamási Zsolt elmondta, a döntést a későbbiekben hozzák meg, ugyanakkor nyomatékosítani kívánta, hogy mindkét ingatlan – mind a kicsi, mind a nagy – az egyház visszaszerzett tulajdonát képezi. A huzamos ideje elmaradt házbér miatt a státus nem hosszabbított szerződést az önkormányzattal, így gyakorlatilag az Unirea Főgimnázium ingyen és bérmentve, ugyanakkor bármiféle jogi alap nélkül használja az egyházi ingatlant.
A városháza nem zárkózik el az adósságok törlesztésétől, azonban Dorin Florea polgármester azt szeretné, ha az egyház és az önkormányzat között egy újabb, hosszú távú megállapodás születne, hogy uniós alapokra pályázva renoválják az épületet. Az elkövetkező napokban, az egyház bevonásával, a felek erről és az iskolaalapítás kérdéséről szeretnének egyeztetni.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

A városi közgyűlésen múlik a katolikus iskola és az Egyesülés kollégium ügye
Hétfőn végül is eljutott a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalba a tanfelügyelőség jóváhagyása, amelynek hiányában a városi tanács júniusi ülésének napirendjéről törölni kellett a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium megalakítására vonatkozó határozattervezet megvitatását. Így tehát a júliusi tanácsülésen dől majd el, hogy helyhatósági döntés birtokában az eljárást, amelynek következő lépése a szaktárca jóváhagyása lenne, folytathatja-e az iskolaalapítással megbízott Erdélyi Római Katolikus Státus – tájékoztatott dr. Tamás Zsolt, a státus megbízottja. Elképzelésük szerint 0–12-ig egy sor osztályt működtetnének, s a jelenlegi katolikus osztályok a Bolyai Farkas középiskola helyett az egyház saját épületében tanulnának. Ha sikerül az iskolának jogi személyiséggé válnia, a négy középiskolai osztály egy évre valószínűleg még a Bolyaiban marad, s az előkészítő osztályt is a jövő ősztől indíthatnák.
A hírt, hogy a tanfelügyelőség is beleegyezett a római katolikus gimnázium indításába, Peti András alpolgármester is megerősítette, aki reménykedik abban, hogy az ígéretek szerint a városi tanács is kedvezően viszonyul a kéréshez. Az alpolgármester cáfolta azokat a rémhíreket, amelyek szerint a katolikus gimnázium megalapításával az Egyesülés Nemzeti Kollégiumnak nem lenne többé helye az épületben. Sőt, ha a státus megkapja a jóváhagyást, akkor új szerződést kötne a polgármesteri hivatallal, hogy az Egyesülés középiskola helyben maradhasson, s közösen uniós alapokra pályázva felújítanák az épületet – cáfolta a nemzeti kollégium kiűzéséről keltett rémhíreket Peti András.
A Római Katolikus Egyház 2004-ben kormányhatározat alapján kapta vissza az épületet, amelyet hosszú lejáratú bérletbe adott a városnak, hogy az Egyesülés középiskola tovább működhessen benne. Időközben hiába próbálkozott, hogy a saját tulajdonú épületében önálló iskolát működtessen, kérése nem talált meghallgatásra. Ha a tanács mégsem szavazza meg az önálló jogi személyiséggel rendelkező római katolikus gimnázium megalapítását, az Egyesülés középiskola működése továbbra is törvénytelen marad. Az iskolafenntartó helyhatóság ugyanis a szerződésben megfogalmazott feltételeknek nem tett eleget, és hosszú ideig nem fizette a bérleti díjat, ezért a bérleti szerződést felbontották, a státusnak tehát joga van azt tenni az épülettel, amit akar. A különböző politikai fórumokon egészen a kormányfőig állítólag már megegyeztek, hogy a jelenlegi kellemetlen helyzetből a katolikus iskola engedélyezése lehet a kiút, amit a tanfelügyelőség késleltetett a hétfői beleegyezést megelőzően.
A kényszerhelyzetet valószínűleg meglovagolják a nemzetféltő román politikusok, ahogy ezt tegnapi közleményében Marius Pascan demokrata párti szenátor tette, aki valótlanságok egész sorával érvel az ellen, hogy a katolikus egyház legalább részlegesen birtokába vehesse a saját épületét. A szenátor az állítólag a végsőkig elkeseredett tanügyiek, szülők és diákok nevében állítja, hogy a státus felvette a tetemes bérleti díjat, és abból nem fordított vissza semmit az épület karbantartására, holott közismert, hogy felújították a tetőzetet, a dísztermet, a mellékhelyiségeket és elvégezték a legsürgősebb állagmegőrző munkálatokat is.
A szenátor szerint az épületet, ahova 1.200 diák jár a 70 százalékban román tannyelvű osztályokba, nem lehet megosztani a tulajdonossal, mivel nincsen elég hely. A közlemény végén a toleranciára, a szeparatizmus, a politikai viszály elkerülésére, a harmóniára, az egymás iránti szeretetre vonatkozó szlogeneket használ. Mindez nagyon is kétségbe vonható, ha arra gondolunk, hogy az évek során az iskolából egyre jobban kiszorították a magyar diákokat. A legutolsó példa erre, hogy az Elektromarosból odaköltöztetett informatikaosztály folytonosságát is megszüntették a jövő tanévtől, s a magyar feliratokat még a mellékhelyiségekről is letépdesték. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor hamisan hangzanak azok az érzelgős szavak, amelyekkel a szenátor az iskola ügyéért felelős tisztségviselőkre akar hatni.
Józan ésszel tekintve a helyzetet, a testvériség jegyében mindkét iskola megfér egymás mellett, s a tulajdonostól semmilyen hatalom nem veheti el a jogot, hogy a saját épületét használatba vegye. Ami egy normális országban természetes lenne, az Marosvásárhelyen hosszú vesszőfutás árán valósulhat meg.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

Kényelmetlen „nagy öregek” – Interjú Brassai Zsomborral
Alig valamivel több, mint egy éve áll az RMDSZ Maros megyei szervezetének élén Brassai Zsombor, mégis egyre gyakrabban merül fel a leváltásának lehetősége. A fiatal elnökkel főként azok elégedetlenkednek, akik 2013 tavaszán felkérték, hogy vállalja el a tisztséget. Brassai szerint a szervezet „nagy öregjei” főleg azt kifogásolják, hogy bizonyos kérdésekben nem egyeztet velük.
– Több mint egy éve vezeti a szövetség Maros megyei szervezetét, ez idő alatt azonban – hol halkabban, hol hangosabban – elég gyakran felmerült, hogy elveszíti a tisztséget. Mégis hogyan tud ilyen ellenszélben dolgozni?
– Maros megyében több politikai erőtényező is működik, ami lehet jó is, meg rossz is egy újonnan megválasztott RMDSZ-elnök számára. Nem túl kényelmes feladat erős egyéniségekkel dolgozni, ellenben komoly véleményformálókként lehet őket hasznosítani, sőt optimális esetben az általuk képviselt erőt össze lehetne hangolni, és egy sokkal hatékonyabb érdekképviseletet lehetne megvalósítani.
Belátom, hogy az utóbbi évek választási eredményei nem feltétlenül igazolják ezt a felvetést, de bízom abban, hogy előbb-utóbb mégiscsak sikerülni fog az összhang megteremtése. Ezért sem kifogásolom azt, hogy időnként össztűz alá kerülök. Egy jól kezelt konfliktus akár hasznos is lehet, hiszen előhozza a megoldásra váró gondokat vagy azokat a nézeteltéréseket, melyeket érdemes az ügy érdekében tisztázni.
– Diplomatikus választ adott, de úgy tűnik, Ön is tisztában van azzal, hogy eltávolítása nemcsak szóbeszéd...
– Valóban voltak olyan esetek, amikor hol kifogások, hol bizonyíték nélküli gyanúk merültek fel személyemmel vagy döntéseimmel kapcsolatban. Végül is nem baj, ezeket ki kell beszélni.
– Melyek a legsűrűbben emlegetett kifogások?
– Vannak idősebb politikuskollégák, akik több mint két évtizeden keresztül meghatározták a Maros megyei közéletet, és elvárják, hogy szorosabb és intenzívebb kapcsolatot ápoljak velük, gyakrabban kérjem ki a tanácsukat. Mindezt jogosnak tartom, sőt azt is meg tudom érteni, hogy felmerült bennük egyfajta gyanú, miszerint én mellőzném őket. Talán ezért is fokozottabban érzékenyek az olyan dolgokra, mint például arra, hogy hányszor beszélünk, hányszor egyeztetünk bizonyos kérdéskörökben.
Pedig szó sincs a mellőzésükről! Az RMDSZ megyei elnökének is fontos, hogy az ő tekintélyüket, tapasztalatukat és kapcsolatrendszerüket kihasználva, együttműködjön velük. Felmerült az is, hogy a nemzedékváltással egy időben irányváltás is történt, holott ez sem így van. Már csak azért sem, mert én idestova tizenhárom éve tagja vagyok a Maros megyei RMDSZ vezetőcsapatának. Persze bizonyos dolgokat az egyéniségemből fakadóan „újrahangoltam". Ez viszont még nem jelent irányváltást.
– Amikor a tavaly arról kérdeztem, hogy fiatal elnökként hogyan sikerül majd kézben tartani a szervezet nagy öregeit, rendkívül derűlátónak bizonyult.
– Dacára annak, hogy az utóbbi időben egyre több kritika és bírálat ér egyes idősebb kollégák részéről, azóta sem csökkent az optimizmusom. Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb mindenki belátja, hogy nem ellenük ténykedek, hanem az engem megbízó közösségért dolgozom.
– Egy pillanatig sem merült fel önben, hogy valamelyik idősebb kolléga a megyei RMDSZ élén szeretné „levezetni" a parlamentben töltött közel negyed évszázad után, vagy netán utódjának szemelte ki az elnöki széket?
– Nem féltem a székemet annál is inkább, mert annak idején nem könyököltem érte. A korábbi megyei elnök, Kelemen Atilla – aki mellett hosszú időn keresztül ügyvezetőként dolgoztam – kért fel, hogy vállaljam a vezetői tisztséget. A közgyűlés majdnem teljes tagsága támogatott, így akár azt is mondhatnám, hogy az idősebb nemzedéktől kaptam ezt a megbízatást. Nem hinném, hogy alig valamivel több, mint egy év után valamelyik idősebb kollégában felmerülne, hogy tévedés volt rám bízni az RMDSZ gyeplőit.
– A tagság és a térség magyarsága is egyre sűrűbben ad hangot elégedetlenségének egy egészen más kérdéskörben. Ugyanis a közember még semmit nem érez, semmit nem lát az RMDSZ által kötött politikai egyezségekből.
– Ez a bírálat érthető. De ne feledkezzünk meg arról, hogy az elmúlt hónapok választási kampánnyal teltek el, amelyek magát a kormányzási folyamatot is fékezték, sőt esetenként szabotálták. Így az egyezség érvényesítése megyei szinten is sokkal korlátozottabbnak bizonyult. Ugyan túljutottunk az európai parlamenti megmérettetésen, de előttünk áll az államfőválasztás, ami a hazai politikai paletta, a tortaszelethez való hozzáférés átrendeződéséhez fog vezetni.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a kampány miatt az amúgy kristálytiszta magyar ügyekben is nehéz román partnereket találni. Különben meggyőződésem, hogy ez az egyre erősödő magyarellenesség, vagy legalábbis tartózkodás a magyar ügyektől, hogy finomabban fogalmazzak, csak a politikumra jellemző. Az tapasztalható, hogy a különböző oldalon álló román pártok attól tartanak, nehogy a magyar ügyek – amúgy elvárható és jogos – felkarolása miatt a másik fél árulónak kiáltsa ki őket.
Tudomásul kell vennünk, hogy kisebbségi kérdésben romániai politikai partnert ugyanolyan nehéz találni, mint a 90-es évek elején. Magyarán: újból csak magunkra számíthatunk. Ez egyfajta figyelemfelhívás is, ha a 2016-os választásokra gondolunk. Nem akarom az ördögöt festeni a falra, de lelki szemeim előtt látom azt a polarizált nagy román összefogást, melynek Maros megyében egyetlen célja lesz: a magyar politikai érdekképviselet „lenyomása".
– Ennek jegyében akár el is köszönhetünk az RMDSZ-nek beígért magyar prefektusi tisztségtől Maros megyében?
– Meggyőződésem, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) tartja magát a megállapodáshoz. Ugyanakkor a politika természetéhez tartozik az alkudozás is. Tekintettel a Maros megyei kollégák frusztrációira – vagyis, hogy pártjuk nem erőtényező sem a vásárhelyi, sem a megyei tanácsban –, el tudom képzelni, hogy előrukkolnak egy csereajánlattal. Nekünk elsősorban a magyarok a partnereink és a magyar ügy a legfontosabb, ezért nem zárkózunk el a jobb alternatíváktól.
– Ha már az RMDSZ elnöke is belátja, hogy csak önmagunkra számíthatunk, a Demokrata–Liberális Párttal (PDL) kötött marosvásárhelyi egyezség és Claudiu Maior alpolgármesteri megválasztásának támogatása nem számít afféle biankó csekknek?
– De igen. Egy olyan biankó csekknek, amit hamarosan számon kérünk. Mindannyian, akik úgy döntöttünk, hogy vásárhelyi szinten támogatjuk a demokrata-liberálisok ambícióit, tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy kockázatos vállalkozás. Mint ahogy azzal is, hogy mind a megyei, mind a városi önkormányzatban a mi frakciónk a legerősebb, és ebből kifolyólag megkerülhetetlen. Ezt a partnereink is jól tudják, mégis fontos, hogy nyilvánvalóvá tegyük.
Úgy érzem, ez a pillanat elérkezett, itt az ideje a biankó csekk beváltásának. Már az elkövetkezendő napokban-hetekben számítunk a partnereink támogatására a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium újraindításában. Ez az iskolaügy egyben afféle mérföldkő lesz a politikai partnereinkkel való együttműködésben, melynek függvényében eldöntjük majd, hogyan tovább.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Jegyzői akadály a katolikus gimnázium előtt
A marosvásárhelyi városháza jegyzője szerint törvénytelen és nem kaphatja meg az ő aláírását a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozása érdekében benyújtott határozattervezet. A keddi ülés napirendjén egyelőre ez nem szerepel, de még felkerülhet a sürgősségi pontok közé.
Miután néhány napja megkapta a megyei tanfelügyelőség jóváhagyását, a városi önkormányzat rábólintására is szükség van ahhoz, hogy ősztől a Bolyai Farkas Gimnázium keretében működő római katolikus osztályok különváljanak, és megalkossák az új felekezeti oktatási intézményt. A városháza jegyzője, Maria Cioban két egész oldalon át magyarázza, hogy miért törvénytelen és miért nem kaphatja meg az ő aláírását a marosvásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselőknek a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozása érdekében benyújtott határozattervezete.
Lekésett határidő
Maria Cioban úgy véli, a magyar önkormányzati képviselők által benyújtott tervezet nem felel meg az érvényben levő törvényes előírásoknak. A jegyző szerint a 2014–2015-ös iskolai hálózatot idén áprilisban fogadták el, s abban nem szerepel a létrehozásra javasolt felekezeti oktatási intézmény, így azon már nem lehet módosítást eszközölni. Cioban szerint ahhoz, hogy egy meglevő oktatási intézményből osztályok váljanak ki, és azok egy jogi személyiséggel rendelkező új iskolává váljanak, szükség van az oktatási minisztérium engedélyére is (szerk. megj.: ezt csak az önkormányzat pozitív döntése után lehet kérni). Maria Cioban azt is kifogásolja, hogy bár az újonnan létesülendő oktatási intézmény az első tanévben a Bolyaiból kiváló római katolikus osztályokból állna, s ezek a 2014–2015-ös tanévben még a Bolyaiban tanulnának, az új iskola címe a jelenlegi Unirea Főgimnázium székhelyén lenne.
A jegyző leírja: az oktatási intézmények csak azután viselhetik egy személyiség nevét, miután rendelkeznek a megyei névadó bizottság engedélyével. Maria Cioban azért sem akarja aláírni a határozattervezetet, mert szerinte a helyi önkormányzatok nem, csupán a Romániában elismert egyházak hozhatnak létre felekezeti oktatási intézményeket, így a javaslatnak nincs jogi alapja.
Második variáns
Módosult némileg a marosvásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselők most közzétett, a városháza honlapján tanulmányozható határozattervezete. Figyelembe vették, hogy nem lehet egyből II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumnak nevezi a létrehozandó oktatási intézményt, s Római Katolikus Gimnázium néven emlegetik. A tervezetben továbbra is benne maradt, hogy jelenleg az Unirea Főgimnázium érvényes szerződés hiányában, törvénytelenül használja a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott intézményt, ám amennyiben a helyi tanács beleegyezik az új felekezeti oktatási intézmény létrehozásába, az egyház hajlandó szerződést kötni, legalább 15 évre, helyet biztosítva az Unireának. Kérik, hogy szavazzanak a római katolikus osztályok kiválásáról és egy új, jogi személyiséggel bíró oktatási intézmény létrehozásáról, amely ideiglenesen a Bolyai Farkas Gimnáziumban fog működni.
A marosvásárhelyi önkormányzati ülést július 8-án, kedden 14 órától tartják, 38 napirendi ponttal. Amennyiben Maria Ciobant nem tudják jobb belátásra bírni, nem változtatja meg véleményét és nem írja alá a magyar képviselők által benyújtott határozattervezetet, ez nem kerülhet fel a sürgősségi napirendi pontok közé sem.
Simon Virág, Székelyhon.ro

Marosvásárhely frontváros – Nem fizetnek, de legyen benne román iskola
Újabb iskolaügy borzolja a marosvásárhelyi magyarok kedélyét mostanság: lesz vagy nem lesz II. Rákóczi Ferenc néven líceum?
A jelenleg a marosvásárhelyi Unirea Főgimnáziumnak helyet adó ingatlanban egy felekezeti középiskolát akar létrehozni a magyar közösség. A 30 százalékban magyar osztályokkal bíró intézmény épületét tíz éve visszaszolgáltatták a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, s mivel a városházával kötött bérleti szerződést 2012-től nem újították meg, illetve a városháza nem fizette ki a bért, a katolikus egyház és az RMDSZ képviselői már tavaly felvetették, hogy egy különálló jogállású magyar tagozatot kellene létrehozni az épületben.
Hisztis liberális: kirúgják a románokat!
A románok közt erre kitört a hisztéria, hogy a szegény unireás román diákokat kiteszik az utcára, noha mind a katolikus egyház, mind az RMDSZ kijelentette, csupán annyiról van szó, a román és a magyar tagozat rendelkezzen külön jogállással, de a diákok tanuljanak ugyanabban az oktatási intézményben. A hangulatkeltésben a PNL vitte a prímet, a városi elnök, Ionela Ciotlăuş szerint a helyi tanács demokrata-liberális tagjai „politikai alkut” kötöttek az RMDSZ-szel, melynek értelmében, ha egy PDL-s kerül az alpolgármesteri székbe, megszavazzák a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Középiskola létrehozását.
Az iskola létrehozásáról szóló határozattervezet és az indokolás már május óta szerepel a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal hivatalos honlapján. Ebben az áll, hogy „saját jogi személyiség megadásával a II. Rákóczi Ferenc Teológiai Középiskola minden szintje, profilja és szakja számára létrejön egy, a magyar nemzeti kisebbség nyelvén oktató, az állami közoktatási rendszerbe integrált közoktatási intézmény, tiszteletben tartva a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak elismerésére és szavatolására, illetve a vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkozó elvet”. Ezen kívül rögzítik, hogy a „II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Középiskola” a szükséges helyiségeket a Marosvásárhely, Klastrom u. 15. szám alatti épületben kapja haszonbérbe, a szabadon maradt helyiségeket pedig bérbevételre felajánlják az Unirea Főgimnáziumnak, mely jelenleg bármilyen érvényes bérleti szerződés hiányában fejti ki tevékenységét ebben az épületben.
Hogyan tovább?
Június 25-én jóváhagyta a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium létrehozását a Maros Megyei Tanfelügyelőség, így a következő helyi tanácsülésen ismét napirendre tűzhetik a római katolikus gimnázium megalakításának ügyét – mondta Peti András alpolgármester. Hogy ne kelljen tárgyalni az ügyet, az eredetileg június 26-ára tervezett tanácsülést mai napig nem hívták össze.
Közben Dorin Florea kifejezte a vita miatti sajnálkozását: „A városnak a gondjai megoldásában harmóniára van szüksége és nem konfliktusokra, bár úgy látom, hogy sok politikus, de sajnos, pap is szerepet vállalt ebben a vitában. De nincs semmilyen veszély” – nyugtatta a kedélyeket a két tűz közé került polgármester, akinek egyébként annyira kell a magyar iskola, mint üveges tótnak a hanyatt esés.
Székely Hírmondó

Florea: vegyes iskola marad az Unirea
Egyetlen magyar diák sem távozik a marosvásárhelyi Unirea Főgimnáziumból – jelentette ki szerdán Dorin Florea polgármester, aki szerint erről a római katolikus egyházzal is megállapodott az önkormányzat.
Az elöljáró szerint a tárgyalások során arra a döntésre jutottak, hogy az Unirea gimnázium továbbra is kétnyelvű tanintézet marad, és szerződést terveznek kötni az egyházzal, miszerint az 25 évre haszonbérbe adja az önkormányzatnak az ingatlanegyüttes főépületét.
A polgármester szerint ezért cserébe az önkormányzat hajlandó lenne tárgyalásokat folytatni az egyházzal arról, hogy a hátsó kis épületben létrehozhassák a tervezett magyar tannyelvű II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot.
Az elöljáró elmondta, a tárgyalások során a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott főépület megvásárlásának lehetősége is szóba került, ehhez azonban a Vatikán beleegyezésére is szükség lenne. Rámutatott, a 25 éves haszonbérleti szerződés viszont jogilag lehetővé teszi az önkormányzat számára az épület felújítását, amire a katolikus egyház nem lenne képes.
„Egy önkormányzat nem tolerálhatja, hogy egy ekkora presztízsű intézményben múlt századi körülmények uralkodjanak” – mondta Florea, a felújítás szükségességét hangsúlyozva. Mint rámutatott, a tárgyalások során a katolikus egyház balázsfalvi kollégiumának esetét használták mintául. „Hiszek a papok bölcsességében, akik bebizonyították, hogy ebben a városban a közösség a fontos, és hogy az egyház, akárcsak az iskola, a közösségért van” – idézte az Agerpres az elöljárót.
Mint arról beszámoltunk, a katolikus iskola megalapításáról az önkormányzatnak kell döntenie, a legutóbbi, keddi tanácsülésen azonban nem került napirendre a téma, ugyanis a hivatal jegyzője korábban törvénytelennek nyilvánította az erre vonatkozó határozattervezetet.
Krónika (Kolozsvár)

Nyilatkozatok kollégiumügyben
Egymást érik a pró és kontra nyilatkozatok a marosvásárhelyi Unirea iskola ügyében, miközben a római katolikus gimnázium megalakulását lehetővé tevő határozattervezet nem szerepelt a városi tanács júliusi ülésének napirendjén sem. Megjelent viszont Cioban Maria jegyző magyarázata arról, hogy miért tartja törvénytelennek a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium önálló jogi személyiségként való megalakulását és működését abban az épületben, amely a római katolikus érsekség tulajdonát képezi. Jogászként megfogalmazott és a valóságot figyelmen kívül hagyó érveiről hadd ne mondjunk véleményt. Ahogy arról sem, hogy egyes újságírók milyen "fergeteges" dokumentumokkal akarják bizonyítani a Facebook közösségi oldalon, hogy az épület, amelynek visszaszolgáltatását a Legfelsőbb Bíróság és Ítélőszék is jóváhagyta, soha nem is képezte a Gyulafehérvári Katolikus Érsekség tulajdonát.
Érdekesek viszont Dorin Florea polgármester nyilatkozatai az ügyben, aki már arról számol be, hogy a helyhatóság megállapodást kötött a római katolikus egyházzal. Ennek értelmében az egyház 25 évre haszonbérbe adja a helyhatóságnak a főépületet, ahol továbbra is az Unirea Főgimnázium fog működni. A hosszú lejáratú bérleti szerződés, amelyet a balázsfalvi kollégium példájára fognak megkötni, lehetővé teszi, hogy az épületet korszerűsítsék. Ennek fejében a helyhatóság jóváhagyná, hogy az udvari épületekben létrehozzák a magyar tannyelvű katolikus gimnáziumot – nyilatkozta.
A tárgyalások tényét megerősítette Peti András alpolgármester is, aki érthetetlennek nevezte, hogy egy új tanintézmény megalakítására egyesek hogyan reagálnak.
Ami az Unirea Főgimnáziumot illeti, ahol kiváló eredménnyel érettségiztek a diákok, Peti András szerint felelős politikus nem vonhatja kétségbe azt a tényt, hogy az iskolát meg kell őrizni. Ennek azonban semmi köze nincs ahhoz, hogy törvény biztosította jogával éljen a katolikus egyház, amely az új önálló tanintézmény létrehozásával az oktatási kínálatot gazdagítja, s a Református Kollégium mellett a felekezeti oktatás területén a versenyhelyzet növeléséhez járul hozzá. Ebből kiindulva reménykedik abban, hogy a rosszhiszemű véleményeket nem veszi figyelembe, és a katolikus iskola létrehozását jóváhagyja a tanács. Ezért vállalta a közvetítést a katolikus státus és a helyhatóság között egy hosszú lejáratú bérleti szerződés megkötése érdekében, amely lehetővé tenné, hogy a kiváló középiskola a helyén maradjon, s a 2014–20 között megnyíló uniós támogatási lehetőségeket kihasználva az épületegyüttest felújítsák. Az eddigi tárgyalásokon arról is szó volt, hogy a Klastrom utca 15. szám alatt levő, három részből álló együttes két kisebb épületét az új katolikus gimnázium osztályai fokozatosan belakják. A Bolyai középiskolával megkötendő konzorcium pedig közös pályázási lehetőségeket nyitna a három iskola számára – mondta az alpolgármester.
(bodolai), Népújság (Marosvásárhely)

Hátrálva előre?
Heves indulatokat, elvakult magyarellenes nyilatkozatokat váltott ki a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozását célzó indítvány. A román pártok, illetve a helyi román nyelvű média képviselői az Unirea Főgimnázium, a helyi románság elleni merényletként értelmezik a szándékot, s ebből következően hangos ellenpropagandát folytatnak ellene. A római katolikus oktatási intézmény újraindítását a városi önkormányzati képviselő-testületnek kellene jóváhagynia, miután az iskolaalapítók beszerezték az ehhez szükséges jóváhagyásokat. A jól ismert, kákán is csomót kereső akadékoskodás, a hivatali húzd meg-ereszd meg jogosan vált ki felháborodást, elkeseredést a vásárhelyi magyar lakosságban.
A Klastrom utcai oktatási intézmény főépületét 1905-ben adták át rendeltetésének, 1908-ban pedig egy új épülettel, a tanodával bővítették ki. Kiemelendő: a teljes építkezés a római katolikus egyház költségén, a hívek segítségével történt. 1948-ban a román állam felszámolta a felekezeti oktatást, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium épületében előbb a magyar tannyelvű, majd 1962-től a román tannyelvű leánygimnázium működött, a mai Unirea Főgimnázium elődjeként. 2004-ben a román állam ugyan visszaszolgáltatta az épületet a római katolikus egyháznak, de a 2005-ben újraindított római katolikus felekezeti osztályok a mai napig nem költözhettek vissza saját épületükbe. Ezek a száraz tények.
Ezzel szemben a román oldalon egyes firkászok azt próbálják elhitetni, hogy az épület soha nem tartozott a gyulafehérvári érsekség tulajdonába, a nemrég lecserélt liberális alpolgármester pedig egyenesen azt állította, hogy azt „Emil Dandea polgármester ajándékozta a városnak”. A hisztériakeltők szerint a szeparatista magyarok „kirúgják a román tanulókat” az épületből. Azt elfelejtik, hogy a 2005-ben visszaszolgáltatott épületet a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 15 évre bérbe adta az iskolafenntartó városházának, de az nem tett eleget kötelezettségeinek, nem fizette ki a bért, ezért a katolikus egyház 2012-ben bírósági úton felbontotta a megállapodást. Magyarán: az Unirea jelenleg jogtalanul használja a római katolikus egyház tulajdonát képező épületet.
A helyzet megoldását újabb, immár sokadik kompromisszumtól remélik. A polgármester állítása szerint a római katolikus egyház, amennyiben a helyi önkormányzat beleegyezik az új felekezeti oktatási intézmény létrehozásába, hajlandó lenne újabb, legalább 25 évre szóló bérleti szerződést kötni a városházával, biztosítva ezáltal az Unirea zavartalan működését. Cserében a maradék két kisebb épületben létrehoznák az önálló felekezeti oktatási intézményt.
Az eset kísértetiesen hasonlít arra, amikor annak idején az államosított házba – amolyan kakukkfiókaként – beköltöztettek egy-két „egészséges származású” családot, a volt tulajdonosnak pedig nagy kegyesen megengedték, hogy az egykori cselédszobában húzza meg magát. Adódik a kérdés: belemegy-e az egyház egy hasonlóan megalázó egyezségbe?
Szentgyörgyi László, Székelyhon.ro

Katolikus gimnázium – a tanács térfelén a döntés
Mind a sajtó, mind számos civil szervezet arra számított, hogy a marosvásárhelyi tanács július 8-i soros ülésén napirendre kerül a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozásának ügye. A felszólalás szándékával Kerekes Károly parlamenti képviselő is részt vett a gyűlésen, és kissé meglepettnek tűnt, amikor megtudta, mégsem képezi vita tárgyát az Unirea Főgimnázium épületében működő új, magyar középiskola alapítása, nem terjesztettek elő ilyen értelemben határozattervezetet. (Nem túl jó a kommunikáció RMDSZ-berkekben – állapítottuk meg –, ha Kerekesnek a sajtósoktól kell megtudnia, miről (nem) lesz szó a tanácsülésen...)
"Természetesen" több változat is keringett arról, hogy miért is nem került napirendre az Unirea- ügy. Volt tanácsos, aki úgy tudta, bizonyos jóváhagyásokat nem tudott időben beszerezni az iskolaalapítást kezdeményező Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány, mások szerint az iratcsomót nem sikerült megfelelően összeállítani, vagy politikailag nem tudtak megegyezni a frakciók stb.
A hírek szerint az RMDSZ-frakció hamarosan rendkívüli tanácsülésen próbálja egy utolsó nekirugaszkodással "átpréselni" a testületen a katolikus gimnázium létrehozásával kapcsolatos határozattervezetet, ehhez igyekeznek partnereket találni. Ha döcögve is, a hivatalos folyamat elindult, hiszen a megyei tanfelügyelőség – bár fogcsikorgatva – rábólintott az engedélyezésre, már csak a városi közgyűlésnek kell megszavaznia azt, hogy Marosvásárhelyen a II. Rákóczi Ferencz Római Katolikus Gimnázium, a nem mellesleg! katolikus egyház tulajdonát képező tanintézményben, helyet kaphasson. Gyakorlatilag a katolikus egyháznak azért kell szinte-szinte könyörögnie, hogy saját ingatlanában "egyházközeli állami iskolát" hozhasson létre, miközben az iskolaalapítást ellenzők szeparatizmust kiáltanak és a minőségi oktatás szétrombolásának szándékával vádolják a kezdeményezőket. Az lehet, hogy "csak" formai döntésről van szó, de volt már számos példa formainak tekinthető, elpolitizált, nemzetiségi síkra terelt jogos ügyekre, amelyek révbe juttatásához évek kellettek. A legutóbbi: a Bernády iskolanévadás.
A rendkívüli tanácsülésnél maradva, vagy nagyon simán, gyorsan döntés születik az Unirea helyzetéről, ami azt jelezné, hogy a háttérben az RMDSZ megegyezett a PDL-vel (a liberálisok és a pészédések részéről kizárható a pozitív hozzáállás), vagy folytatódik, esetleg eldurvul a július 8-i ülésen megtapasztalt RMDSZ-es és liberális erődemonstráció, amivel időlegesen leállították a sportszövetségeknek folyósítandó pénzbeli támogatást, illetve elutasították a PD-L által igen óhajtott téglagyári csarnokok megvásárlását. A helyzetet tovább rontotta a marosvásárhelyi állatkert igazgatójának, Kopacz Andrásnak a leváltása közvetlenül a közgyűlés utáni napon, amit sokan a fentiekkel hoztak összefüggésbe, és a PDL-s városvezetés részéről történő megtorlásként értelmeztek. Az iskolaalapítási kérdésben mindennek ellenére mégiscsak a PDL-vel kell közös nevezőre jutnia az RMDSZ-nek azért, hogy "kiharcoljon" valamit, amire van igény, van lehetőség, nem ártanak vele senkinek és aminek "a harmónia városában" abszolút természetesnek kellene lennie.
Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely)