Benyújtották katolikus gimnázium beiskolázási tervét
Ígéretükhöz híven a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium tanárai szerda délelőtt benyújtották a tanfelügyelőségre a december végén összeállított beiskolázási tervezetet.
A dokumentumot nem írhatta alá a hatósági felügyelet alatt álló igazgató, a jogrend viszont lehetővé teszi, hogy a tanári kar által megszavazott dokumentumot is iktatni lehessen. „A tervezet leadása lényegében formaság volt, a döntést a tanfelügyelőség hozza meg. Egyelőre annyi tudunk, hogy a főtanfelügyelő a szabadságát tölti” – mondta el szerkesztőségünknek Székely Szilárd, a tanári kar által megbízott ügyvivő.
Amint beszámoltunk róla, szerda volt az utolsó nap, amikor az iskolák bemutathatták a következő tanévre általuk elképzelt beiskolázási tervet. Közben a szülői bizottság beadvánnyal fordult Nadia Raţă főtanfelügyelőhöz és az új oktatási miniszterhez, amelyben arra kérik az illetékeseket, hogy mielőbb vizsgálják fölül az iskola helyzetét, és hozzák meg a gyermekek és pedagógusok számára kedvező döntést.
Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő és Gogolák Csongor ügyvéd szerint a következő rendkívül fontos lépés az volna, hogy a helyi tanács ne fogadja el a város iskolai hálózatát, amennyiben abban nem szerepel a magyar tannyelvű felekezeti gimnázium.
RMDSZ: nem szűnik meg az iskola!
A Maros megyeiRMDSZ Területi Állandó Tanácsa szerda délutánt közleményt hozott nyilvánosságra, amiben leszögezik: nem szűnik meg az iskola. Az állásfoglalást révén azokat az „álhíreket” tartják fontosnak tisztázni, amelyek szerint a római katolikus iskolát a megszűnés fenyegetné. Rámutatnak: a 2015. szeptember 1-től működő iskola mai napig jogszerűen működik a 2015-ben megszavazott 33-as helyi tanácsi határozat értelmében. „A Maros megyei RMDSZ Területi Állandó Tanácsa azt a döntést hozta, hogy a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója nem fog olyan iskolahálózatot megszavazni, amelyben nem szerepel a 2017–2018-as tanévre vonatkozóan önálló jogi személyiséggel a Római Katolikus Teológiai Gimnázium, valamint átiratban fordul az Oktatási Minisztériumhoz, amelyben konkrét állásfoglalást igényel a tanintézmény működését illetően” – írják az állásfoglalásban.
Szucher Ervin, Rédai Attila
Székelyhon.ro

Az RMDSZ nem fogja megszavazni az iskolahálózatot, ha nincs benne a katolikus iskola
A katolikus iskolába járó diákok szüleinek jelenlétében tartottak pénteken délután rendkívüli tanácsülést Marosvásárhelyen. Noha a napirenden nem szerepelt egyetlen, az iskolát érintő pont sem, a szülők jelenlétükkel akarták figyelmeztetni az önkormányzati képviselőket, hogy gyermekeik és az iskola sorsa még mindig nincs megnyugtatóan rendezve.
Az RMDSZ frakcióvezetője, Csiki Zsolt magyar nyelvű felszólalásában többször hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium működését, a beiskolázási tervet és a szóban forgó tanintézetet is tartalmazó iskolahálózat elfogadását prioritásként kezelik. „Az RMDSZ nem fog meghátrálni, s nem fogunk megszavazni egy olyan iskolahálózatot, amelyben nem szerepel a katolikus iskola. A város polgármestere támogatásáról biztosította a szülőket novemberben, s azt mondta, hogy nem kell aggódniuk, mert az iskola sorsa rendeződik. Egyelőre semmi jelét nem láttuk annak, hogy a városháza támogatná az iskola ügyét” – mondta Csiki Zsolt.
A polgármester hiányában Claudiu Maior, a városvezető személyes tanácsadója nyilatkozott az ügyben, tudatva, hétfőn délelőtt tizenegy órára a városházára hívták a jelenlegi főtanfelügyelőt, hogy az önkormányzat szakembereivel és a tanácsosokkal tárgyaljanak a beiskolázási tervről, illetve az iskolahálózatról. Maior azt mondta, ha minden törvényes és minden úgy van, ahogy ők jelenleg tudják, akkor a polgármester csütörtökre vagy péntekre rendkívüli ülést hív össze, ahol megszavazhatják a római katolikus iskolát is tartalmazó 2017–2018-as iskolahálózatot.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Megbeszélés a katolikus iskoláról
A marosvásárhelyi tanács január 13-i rendkívüli ülésén Csíki Zsolt, az RMDSZ-tanácsosok frakciójának vezetője számonkérte, hogy a polgármesteri hivatal miért nem továbbította a pénteki határidő lejártáig a beiskolázási tervezetet a tanfelügyelőségnek. A továbbiakban azt kérte, hogy a hivatal képviselői, a tanfelügyelőség vezetői és a városi tanács tagjai ma délelőtt tartsanak megbeszélést, amelyen kiderül, hogy miért nem tett eleget kötelességének a polgármesteri hivatal iskolaügyekkel foglalkozó igazgatósága, és mi a tanfelügyelőség álláspontja a katolikus iskola ügyében, amelyet állítólag nem soroltak be a város tanintézmé- nyei közé. A megbeszélésen az álláspontok mellett azt is tisztázni kellene, hogy miért indított pert a polgármesteri hivatal is a katolikus iskola ügyében. Ez az eljárása ugyanis szöges ellentétben van azzal, amit a polgármester a novemberi tanácsülésen a Római Katolikus Teológiai Líceumot képviselő szülőknek mondott, éspedig, hogy nincs semmi veszély, és számíthatnak az ő támogatására. A pénteki rendkívüli tanácsülésen a szülőket képviselő Civilek a katolikus iskoláért csoport tagjai Ne játsszatok gyermekeink sorsával! magyar és román feliratos pólókban tiltakoztak a kialakult helyzet ellen. A hétfői tanácskozáson értesüléseink szerint már az új főtanfelügyelő vesz részt, tanügyi berkekben ugyanis úgy tudják, hogy Raţă Nadiát Kozak Mioara román szakos tanfelügyelő váltja a megyei oktatásügy élén.
Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE-ügy: Szilágyiék feljelentést tettek a DNA-nál
Feljelentést tett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnél (DNA) a romániai egyetemeket akkreditáló Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége ellen. 
A panaszosok szerint visszaéltek a hivatali hatalmukkal, és előnyhöz juttatták a MOGYE román tagozatát a magyar tagozattal szemben. Az ügyészségi kereset hasonlít ahhoz, amely alapján a marosvásárhelyiRómai Katolikus Gimnázium létrehozása ügyében indított eljárást a DNA.
A döntésről Kincses Előd, a panaszosok ügyvédje számolt be egy hétfői nagyváradi sajtótájékoztatón. Elmondta: álláspontja szerint a MOGYE szenátusa egy 2010-ben elfogadott ARACIS-határozatra hivatkozva döntött úgy, hogy az orvosi egyetemeken a gyakorlati oktatás kizárólag román nyelvű legyen. Szerinte ezt a – magyarok számára kedvezőtlen – rendelkezést hatálytalanította a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény, mely teljes körű anyanyelvi oktatást biztosít a kisebbségeknek, és hatályon kívül helyezett a jogszabállyal ellenkező minden rendelkezést.
Kincses Előd emlékeztetett rá, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen jelentkező magyar jogsérelmet az ennek alapját képező rendelkezés, és az ez alapján elfogadott egyetemi charta hatályon kívül helyezésével próbálták elérni, de kereseteiket jogerősen elutasították. A sajtótájékoztatón részt vevő Szilágyi Zsolt EMNP-elnök kijelentette: a bukaresti kormányt a parlamentben támogató RMDSZ politikai megoldást eszközölhetne ki a MOGYE magyar tagozata ügyében. Ennek hiányában az ellenzéki szervezetek peres úton kénytelenek eljárni.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus rendezésére tett kísérlet 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekednek.
A panaszosok szerint visszaéltek a hivatali hatalmukkal, és előnyhöz juttatták a MOGYE román tagozatát a magyar tagozattal szemben. Az ügyészségi kereset hasonlít ahhoz, amely alapján a marosvásárhelyiRómai Katolikus Gimnázium létrehozása ügyében indított eljárást a DNA.
A döntésről Kincses Előd, a panaszosok ügyvédje számolt be egy hétfői nagyváradi sajtótájékoztatón. Elmondta: álláspontja szerint a MOGYE szenátusa egy 2010-ben elfogadott ARACIS-határozatra hivatkozva döntött úgy, hogy az orvosi egyetemeken a gyakorlati oktatás kizárólag román nyelvű legyen. Szerinte ezt a – magyarok számára kedvezőtlen – rendelkezést hatálytalanította a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény, mely teljes körű anyanyelvi oktatást biztosít a kisebbségeknek, és hatályon kívül helyezett a jogszabállyal ellenkező minden rendelkezést.
Kincses Előd emlékeztetett rá, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen jelentkező magyar jogsérelmet az ennek alapját képező rendelkezés, és az ez alapján elfogadott egyetemi charta hatályon kívül helyezésével próbálták elérni, de kereseteiket jogerősen elutasították. A sajtótájékoztatón részt vevő Szilágyi Zsolt EMNP-elnök kijelentette: a bukaresti kormányt a parlamentben támogató RMDSZ politikai megoldást eszközölhetne ki a MOGYE magyar tagozata ügyében. Ennek hiányában az ellenzéki szervezetek peres úton kénytelenek eljárni.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus rendezésére tett kísérlet 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekednek.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Bizonytalan a katolikus iskola sorsa
Félbeszakadtak a római katolikus teológiai líceum sorsáról folyó tárgyalások Marosvásárhelyen. A tanfelügyelőség és a helyi tanács tagjai hétfőn Dorin Florea polgármester irodájában zárt ajtók mögött egyeztettek, amikor kiderült, hogy időközben új főtanfelügyelőt neveztek ki Kozak Maria személyében. A tanácskozáson elhangzott olyan javaslat is, hogy a Római Katolikus Gimnázium tagolódjon be az Unirea Főgimnáziumba, de ezt az RMDSZ elutasította.
Ennek önkormányzati frakcióvezetője, Csíki Zsolt bízik abban, hogy a tárgyalások még a héten, várhatóan ma folytatódnak, és akkor sikerül közös nevezőre jutni, noha úgy látja, a polgármesteri hivatal és a tanfelügyelőség között játszma zajlik. „Az iskolahálózatról a hivatalnak január 12-ig kellett volna tervet küldenie a tanfelügyelőségre. Ha ez nem történik meg, érvényben marad az előző évi terv. Ez nekünk megfelelne, hiszen a katolikus iskola a tavaly szerepelt az iskolahálózatban” – magyarázta. Csíki Zsolt szerint az iskola helyzete meg fog oldódni. (Maszol)
VONZÓ A BARCASÁG. 1,4 millió turista látogatta meg tavaly a brassói Fekete templomot, a törcsvári kastélyt és a barcarozsnyói várat, hatvan százalékuk külföldről jött. Legtöbben – 800 ezren – a törcsvári várat látogatták meg tavaly (2015-ben „csak” 610 ezren voltak), a barcarozsnyói parasztvárban 410 ezren fordultak meg (egy évvel korábban 363 ezren), a Fekete templomba pedig 255 750 érdeklődő lépett be 2016-ban. Az idegenforgalom egy év alatt 9,7 százalékkal nőtt Brassó megyében, amely országszinten a harmadik helyen áll e téren, Bukarest és Konstanca mögött, noha sem repülőtérrel, sem autópályával nem rendelkezik. (Agerpres)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Florea: az egyház át kellene adja a városnak az iskolaépületet
A római katolikus egyház által visszaszerzett Klastrom utcai iskolaépület újraállamosítását szorgalmazza egy Facebook-bejegyzésében Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester.
A Facebook-oldalán közzétett nyilatkozatában Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester választópolgárai tudtára adja, miként is képzelte el a katolikus iskola ügyének „megoldását”.
Szerinte az egyetlen járható út az épületegyüttes újraállamosítása és az egyház esetleges kárpótlása. „Az Unirea Főgimnáziummal kapcsolatosan megismétlem, amit már öt évvel ezelőtt is elmondtam: tekintettel arra, hogy ott egy nemzeti érdekeket szolgáló tanintézet is működik, az épület át kell kerüljön a polgármesteri hivatal tulajdonába. A jelenlegi tulajdonos, a Római Katolikus Státus, az érvényben lévő törvényeknek megfelelően kártérítést igényelhetne” – írta Marosvásárhely polgármestere, aki bejegyzésében azt javasolta a történelmi magyar egyháznak, hogy mondjon le a városháza javára az iskolaépületről.
Florea azzal érvel, hogy a helyhatóság nem változtatgatja álláspontját egy nemzeti érdekeket képviselő tanintézettel kapcsolatosan, mint ahogy néha egy-egy egyház teszi. 
Dorin Florea nem öt éve hangoztatja a történelmi egyházak által visszaszerzett ingatlanok újraállamosításának szükségességét. Még a kétezres évek első felében a helyi önkormányzat tudta nélkül, de a tanács nevében bírósági úton próbálta megakadályozni az egyházi épületek visszaszolgáltatását. Kezdeményezése kudarcot vallott, de időhúzásnak és hangulatkeltésnek megfelelőnek bizonyult. Ezelőtt nyolc évvel is kijelentette, hogy „az egyháznak nem az iskoláztatással, hanem a templomozással kellene foglalkoznia”.
Marosvásárhely polgármesterének Facebookos nyilatkozata különböző reakciókat váltott ki. Hermann Mark Christian, a Szabad Emberek Pártja helyi tanácsosa szerint már csak idő kérdése volt, a polgármester mikor rántja elő a nacionalista kártyát. RMDSZ-es kollégája, Csíki Zsolt nem tudja mire vélni Florea gesztusát. Úgy érzi, ez a sokadik jel, ami arra utal, hogy az elöljáró kettős játékot folytat.
„A polgármester mindegyre azt hangoztatja, hogy meg kell oldani a katolikus iskola ügyét, de közben perbe hívja a tanfelügyelőséget, az intézmény sorsát vitató vegyes bizottság üléséről egyéb teendőire hivatkozva kivonul. Nem tudom, mire vélni ezt a magatartást” – nyilatkozta az RMDSZ frakcióvezetője. Csíki azt sem érti, hogyha Florea öt évvel ezelőtt már szorgalmazta a Klastrom utcai épületegyüttes újraállamosítását, 2014-ben miért állt ki a katolikus iskola létesítése mellett, illetve ha akkor kiállt, miért nem tart ki ma is.
A szülők szószólója, a Civilek a Katolikus Iskoláért kezdeményező csoport tagja, Csíky Csengele szerint nem kell komolyabb figyelmet tulajdonítani a polgármester nyilatkozatának, hisz az kimondottan a szavazói számára született. „Ócska produkció, észre sem kell venni”.
Egyébként semmi előjele nem volt az ominózus nyilatkozat megszületésének – állítják azok, akik a vegyes bizottság tagjaiként szerdán részt vettek azon a Florea által összehívott megbeszélésén, amelynek célja a Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzetét tisztázni. A héten ez volt a második találkozó, amelyre a polgármester a POL kivételével az összes párt képviselőit magához rendelte, de a megbeszélésén részt vett a megye legújabb főtanfelügyelője, valamint a városháza iskolákért felelős igazgatója.
Az RMDSZ képviselői úgy érezték, a tanfelügyelőséget másfél hónapig irányító Nadia Raţă helyére kinevezett Maria Kozakban több jóindulat van, a román irodalomszakos tanárnő nyíltnak mutatkozik a helyzet mielőbbi megoldására.
„Semmi sincs elveszve, ha a tanács nem fogad el új iskolahálózatot, akkor a jogszabály szerint érvényben marad a régi, azaz a legutóbbi. Ebben pedig tételesen is szerepelt a Római Katolikus Teológiai Gimnázium” – mondta el Csíki Zsolt.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Korodi Attila a román propaganda ellensúlyozásáról
Ugyan Klaus Johannis államfő valós dolgokról beszélt Strasbourgban, amikor a romániai kisebbségek helyzetét ecsetelte, azért nem minden kérdésben vázolta maradéktalanul a valós helyzetet – mutat rá Korodi Attila RDMSZ-es képviselő, aki jelen volt az ülésen.
Bár nem könnyű ellensúlyozni azokat a gyakran sarkító nyilatkozatokat, miszerint Romániában modellértékű a kisebbségpolitika, azért történnek próbálkozások – fejtette ki csütörtökön a Krónika kérdésére Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője annak kapcsán, hogy szerdán délután Klaus Johannis államfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi plenáris ülésén példaértékű román kisebbségi helyzetről és multikulturalitásról beszélt.
Korodi – akit 23-án választottak a parlamenti közgyűlés politikai ügyek bizottságának első alelnökévé – kifejtette: az ilyen helyzetekben az egyensúly rendszerint a szónok felé billen el, mivel egy adott téma bemutatására és megvitatására egy óra áll rendelkezésre, s azt hozza előnyös helyzetbe, aki hosszabban fejtheti ki mondandóját. A kérdésekre egyenként csupán 30 másodperc jut, így ezúttal is csupán hét kérdést sikerült feltenni. Ennek nyomán azok kapnak valósabb képet, akik már eleve jobban ismerik a helyzetet. Arról, milyen befolyást gyakorolhatott Johannis beszéde, elmondta: a képviselők mintegy fele volt jelen, de ez átlagos részvételi aránynak mondható.
Korodi kifejtette, amit az elnök felsorolt, az egyenként önmagában igaz, ám a kisebbségekkel kapcsolatos vállalások végrehajtásával kapcsolatos problémákról nem beszélt. Sőt amikor Németh Zsolt Magyarország képviseletében rákérdezett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosításának ügyére, illetve a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium helyzetére, akkor az elnök nem a valós helyzetnek megfelelő választ adott. „Sarkított, amikor azt mondta, a Mikó kollégiummal nincs semmi gond, és nem történt újraállamosítás, hiszen tudjuk, hogy valójában ez történt. Ugyanakkor a marosvásárhelyi gimnázium ügyében, amelyben az iskola elleni hangulat alakult ki, azt mondta, ez csupán adminisztratív jellegű gond, amit orvosolni kell. Nehéz leszűrni, hogy ez csak az ő álláspontja, vagy pozitív irányú elmozdulást vetít előre az ügyben, én minden estere úgy gondolom, erre kell megpróbálnunk építkezni" – fejtette ki Korodi.
Annak kapcsán, hogy az RMDSZ-nek, illetve új minőségében személyesen neki milyen lehetőségei vannak az erdélyi magyar közösség álláspontjának ismertetésére és a képviselők véleményének befolyásolására az ilyen helyzetekben, kifejtette, gyakran él a politikai nyilatkozat lehetőségével, emellett a jelentések utáni vitákba is bekapcsolódik, de személyes beszélgetéseket is folytat a külföldi országok képviselőivel. Hangsúlyozta emellett a kisebbségi keretegyezmény és a nyelvi charta romániai alkalmazásáról szóló jelentéshez csatolt árnyékjelentés kidolgozásában való közreműködést.
A parlamenti közgyűlést az Európa Tanács 47 tagállama által delegált 318 parlamenti képviselője alkotja, tanácskozásai iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is. Johannis szerint „a román interkulturális modell" sikeres és Európa-szerte elismert. Szerinte ez a modell azt jelenti, hogy a kisebbségek képviselői minden szinten részt vesznek a döntéshozatalban, és a közösségek nem csupán egymás mellett élnek, hanem interakció is létezik közöttük.
Biró Zsolt ellentmond Klaus Johannisnak
Nyílt levélben kifogásolta Biró Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, hogy Klaus Johannis modellértékűnek nevezte a romániai kisebbségvédelmet. Biró hangsúlyozta: pusztán az a tény, hogy valaki német nemzetiségű román állampolgárként köztársasági elnök lehet, még nem a teljes körű jogegyenlőség bizonyítéka. 
„Mi, erdélyi magyarok a becsülettel végzett munka, a tisztesség és a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni. Ezzel szemben nap mint nap ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Azt tapasztaljuk, hogy nemzeti jelképeink használatában akadályoznak és megaláznak. Azt tapasztaljuk, hogy egyházaink 27 esztendő alatt a harmadát sem kapták vissza annak a közösségi vagyonnak, amelyet annak idején a kommunista román politika néhány év alatt ellopott tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy amit nagy nehezen közösségeink mégis visszakaptak, azt napjainkban ismét el akarják lopni tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása után a Marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működését lehetetlenítik el" – sorolta a példákat az MPP elnöke. 
Utalva arra, hogy Klaus Johannis a marosvásárhelyi iskolaügy kapcsán csupán adminisztratív hibát emlegetett, arra kérte az államfőt: tegyen azért, hogy a kérdés mielőbb a magyar közösség szempontjából megnyugtatóan rendeződjék. Hozzátette: ez apró lépés lenne a valós modellértékűség irányába.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kiütötte a biztosítékot Iohannis kisebbségügyben (Bíró Zsolt nyílt levele)
Nyílt levélben kifogásolta Biró Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, hogy Klaus Iohannis államfő szerdán az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt modellértékűnek nevezte a romániai kisebbségvédelmet.
Klaus Iohannis Strasbourgban „azzal példálózott, hogy ha ő németként elnök tudott lenni Romániában, az azt jelenti, hogy a dolgok rendben vannak az országban” – idézte a közgyűlés ülésén romániai parlamenti képviselőként jelen levő Korodi Attilát szerdán a Maszol.ro portál. Biró Zsolt tegnapi nyílt levelében ennek kapcsán megjegyzi: pusztán az a tény, hogy valaki német nemzetiségű román állampolgárként köztársasági elnök lehet, még nem a teljes körű jogegyenlőség bizonyítéka. A politikus szerint az erdélyi magyar közösség tagjaként annak a kijelentésnek valóságtartalmával, amely szerint a kisebbségvédelem példaértékű, nem tud egyetérteni. „Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgárként gyakran kerülök olyan helyzetbe, amely azt sugallja, mi, magyarok csak másodrendű polgárai lehetünk ennek az országnak. A hátrányos megkülönböztetés mindennapos az adminisztrációban vagy az oktatási intézmények terén, hogy csak a legkiemelkedőbb példákat említsem” – részletezte a honatya. „Mi, erdélyi magyarok a becsülettel végzett munka, a tisztesség és a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni. Ezzel szemben nap mint nap ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Azt tapasztaljuk, hogy nemzeti jelképeink használatában akadályoznak és megaláznak. Azt tapasztaljuk, hogy egyházaink 27 esztendő alatt a harmadát sem kapták vissza annak a közösségi vagyonnak, amelyet annak idején a kommunista román politika néhány év alatt ellopott tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy amit nagy nehezen közösségeink mégis visszakaptak, azt napjainkban ismét el akarják lopni tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása után a Marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működését lehetetlenítik el” – sorolta a példákat az MPP elnöke. Utalva arra, hogy Klaus Iohannis a marosvásárhelyi iskolaügy kapcsán csupán adminisztratív hibát emlegetett, arra kérte az államfőt: tegyen azért, hogy a kérdés mielőbb a magyar közösség szempontjából megnyugtatóan rendeződjön, mivel ez apró lépés lenne a valós modellértékűség irányába. „Addig viszont, ameddig ez a modellértékűség megvalósul, minden hasonló kijelentése ellen tiltakoznunk kell!” – írta Biró Zsolt.
Az MPP elnöke arra emlékeztette az államfőt, hogy az erdélyi magyarok döntő többsége azzal a reménnyel szavazott neki bizalmat, hogy véget vet a tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás rendszerének Romániában. „Azért szavaztak Önre, mert abban bíztak, hogy az Ön vezetésével Románia betartja az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat történelmi ígéreteit, abban bíztak, hogy az Ön vezetése alatt Romániában egyenlő méltósággal élhető élet jár a magyarság számára is” – fogalmazott.
Amint az a Maszol.ro-n megjelent, az államfő kijelentéseit Korodi Attila is kifogásolta, kijelentve: Németh Zsoltnak, a budapesti országgyűlés külügyi bizottsága elnökének adott válaszai is rossz érzést keltettek benne, egyebek mellett az, hogy folyamatosan konzultál a kisebbséggel a problémáikról, és a dolgok jó irányba tartanak. „Az igaz, hogy konzultál, de döntések utána nem születnek” – jegyezte meg az RMDSZ politikusa.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szülői felszólalás a marosvásárhelyi tanácsülésen „Továbbítsák a beiskolázási tervet!”
A tanács tegnapi ülésén még a napirend előtt több, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetével kapcsolatos felszólalás hangzott el. Néhány szülő ismét megjelent a testület előtt, követelve a törvények betartását, a katolikus gimnáziumot is magába foglaló beiskolázási terv továbbítását a megyei tanfelügyelőségre
A szülők a Ne játsszatok a gyermekeink sorsával! magyar és román feliratú pólóban jelentek meg a tanácsülésen, felhíva a képviselők figyelmét arra, hogy a hónapok óta tartó bizonytalanság még nem szűnt meg, az iskola helyzetére a polgármesteri ígéretek ellenére sem találtak megoldást az illetékesek. Csíki Zsolt, az RMDSZ frakcióvezetője magyarul és románul szólította fel az iskolákkal foglalkozó igazgatóság illetékesést, Horaţiu Lobonţot, hogy még másnap (ma – szerk. megj.) továbbítsa az iskolahálózatra vonatkozó tervezetet a megyei tanfelügyelőségre, a szaktárca ugyanis meghoszszabbította a beiskolázási tervekre vonatkozó javaslatok benyújtási határidejét. „Ezek a szülők teljes bizonytalanságban vannak. Január 12-ig az illetékesek nem adták le az iskolahálózat tervét. Ha ezúttal sem teszik meg, más módon fogunk eljárni” – közölte a képviselő, aki egyúttal azt kérte, a tanács jelöljön ki egy képviselőt a Római Katolikus Gimnázium igazgatótanácsába.
Horaţiu Lobonţ a fentiekre reagálva kijelentette: volt egy egyezségük a tanfelügyelőséggel, időben vannak a javaslatok kidolgozásával, jövő héten továbbítják a tervet a tanfelügyelőségnek. Hermann Mark Christian „üzente” a polgármesternek (aki ezúttal sem volt jelen a tanácsülésen – szerk. megj.), hogy „véget kellene vetni a vizek felkavarásának, annak, hogy a harmónia városában egymásnak uszítsák a két közösséget”, ugyanakkor tiltakozott, amiért a POL képviselőit nem engedték be a gimnáziummal kapcsolatos tanácskozásra, illetve egy második megbeszélést titokban tartottak meg. Matei Dumitru képviselő (egykori főtanfelügyelő) szerint az első tanácskozáson több közgyűlési képviselő is részt vett, de megoldás azért nem születhetett, mert az éppen funkcióban levő főtanfelügyelőt leváltották. Ezért kellett összehívni egy újabb találkozót az érintettek között, amikor is kérték a szaktárcától a hivatalos iratokat, amelyek azt kellett volna igazolják, hogy a tanintézettel minden rendben van. „A politikum belekeveredése az iskola ügyébe ártalmas, és bár egyesek frusztráltak, a tárgyalások építő jellegűek voltak” – közölte Matei. Az ülésen szót kapott Csiki Csengele, a Római Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok szülői bizottságának tagja, aki emlékeztette a polgármestert a novemberi közgyűlésen tett kijelentéseire, illetve Claudiu Maiort, a városvezető tanácsadóját a január 13-i tanácskozáson tett – és meg nem valósult – ígéreteire. „A Római Katolikus Gimnázium állami iskola, ahol több mint 400 diák tanul, és a polgármesteri hivatalnak, illetve a helyi tanácsnak be kell tartania a szakminisztériumnak a 2017–18-as tanévre, a beiskolázási tervre vonatkozó rendeleteit. Követeljük, hogy a polgármesteri hivatal iskolaigazgatóságának illetékesei továbbítsák a tanfelügyelőségre a beiskolázási tervet, hiszen a gyermekek alapvető jogait be kell tartani, és a Római Katolikus Gimnázium jogi személyiséggel rendelkező intézmény. A gyermekeknek ott kell tanulniuk továbbra is, ahol eddig tanultak” – jelentette ki Csiki Csengele. A közgyűlésen szó esett az ülések nyilvánossá tételéről, urbanisztikai tervezetekről szavaztak a képviselők, illetve a tanács jegyzőjének szakmai minősítéséről is titkos szavazást tartottak. A részletekre visszatérünk.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Átadták a 2016-os Ezüstfenyő-díjakat, kitüntették a leköszönő honatyákat
Huszonkilenc személynek és egy intézmény képviselőjének adott át a 2016-os Ezüstfenyő-díjakat Kelemen Hunor szombaton, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése előtt. A szövetségi elnök kitüntette a volt ügyvezető elnököt és a leköszönő RMDSZ-es honatyákat is.
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában ünnepi beszédében Kelemen Hunor emlékeztetett, az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulóján adták át először az Ezüstfenyő-díjat mindazok munkájának elismeréséért, akik szerepet vállaltak a közösségi javak visszaszerzésében, a szövetség programjának megvalósításában. A 2016-os díjban 29 személy és egy intézmény részesült.
Az elzárkózás, a közöny nem célravezető, a közösség meggyengüléséhez vezethet – hangsúlyozta az RMDSZ-elnök, hozzátéve, hogy nem csupán a jog és az intézményes keretek befolyásolják a közösség fennmaradását. Ez azoknak a személyekhez is köthető, akik az általuk kiválasztott területen tudásukat a közvetlen környezetükben élők, a helyi közösségek szolgálatába állítják.
 „Szükség van a hősökre, a kis- és nagybetűs hősökre, olyan példaképekre, akik összekapcsolják a múltat a jövővel, akik cselekvő részesei, hétköznapi hősei a kultúránk értékeinek megőrzésében, a közösségünk javainak ápolásában, hogy ez az ország ne csak lakcímünk, de otthonunk is legyen. Ezeknek a hősöknek a létük nélkülözhetetlen, hiszen követendő példák, hősök hiányában mindaz, amit 27 év alatt kivívott a romániai magyar közösség, visszafordítható, egy tollvonással áthúzható” – fogalmazott a politikus.
Az RMDSZ 2016-os Ezüstfenyő-díjazottjai a következők: 
Balázs Antal nyugalmazott néptanító, faragómester,
Balázs Dénes tanár,
Barcsy Lajos, a nagybányai Teleki Blanka Nyugdíjas Klub vezetője,
Biró Albin, a Szövetség csíki szervezetének alapító tagja, a Biztosítási Felügyelet vezetőtanácsi tagja,
Csibi László az RMDSZ tölgyesi szervezetének elnöke,
Fábián Emese humánerőforrás-felelős,
Fornvald András erdészeti jogi szakértő,
Gábor Árpád János, az RMDSZ búzásbocsárdi szervezetének elnöke, a község alpolgármestere,
Gáspár-Barra Réka újságíró,
Gáspár Attila-Adalbert karnagy, zenetanár,
Hajdú Géza színművész,
a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium,
Ilkei Árpád unitárius lelkész,
Keresztes Kálmán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szeben megyei kirendeltségének elnöke, oktatási szakértő,
Kilyén Ilka színészművésznő,
Kovács Imre Németpereg polgármestere,
Máté András Levente, az RMDSZ volt parlamenti képviselője,
Meleg Vilmos színművész,
Dr. Molnár Csaba állatorvos,
Nits János nyugdíjas, egykori városi tanácsos Szatmárnémetiben,
Pál József Csaba főesperes,
Pauer Andrea főkönyvelő,
Petki Pál tanár,
Pop Piroska pénztáros,
Sipos Ilona, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének irodavezetője,
Szabó Anna nyugdíjas,
Szabó Levente-György, Kémer polgármestere,
Szakács Imre nyugdíjas tanító, egykori alpolgármester,
Székely Levente, az RMDSZ Galac Megyei Szervezetének elnöke,
Tánczos Vilmos néprajzkutató.
Az Ezüstfenyő-díjak átadása után az RMDSZ szövetségi elnöke megköszönte Kovács Péter volt ügyvezető elnök, illetve a leköszönő szenátorok és képviselők munkáját, oklevéllel és Részegh Botond képzőművész alkotásával díjazva őket.
Antal Erika
maszol.ro

Esély azoknak, akik nem érettségiztek le
Többéves szünet után Marosvásárhelyen „felébresztenék” a magyar nyelvű esti oktatást. A Római Katolikus Teológiai Gimnázium keretében induló 11. osztályba február 12-éig lehet iratkozni.
Jó ötletnek tartja Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese a Római Katolikus Teológiai Gimnázium kezdeményezését, miszerint a második félévtől esti tagozatot indítana.
„Meg kell adni az esélyt azoknak a felnőtteknek, akik valamilyen okból kifolyólag annak idején nem érettségiztek le, hogy ezt utólag megtegyék. Ugyanakkor meg kell adni a lehetőséget a magyar jelentkezőknek, hogy anyanyelvükön járhassák ki a két és fél évet” – érvelt Illés. A megyében mindössze Szovátán működik magyar nyelvű esti tagozat, a marosvásárhelyi Református Kollégium már évekkel ezelőtt lemondott az efféle képzésről. Eközben a megyeszékhelyen több vegyes tannyelvű középiskola működtet esti osztályokat – román nyelven.
A katolikus iskolában meghirdetett 28 helyre február 12-éig lehet jelentkezni. A közigazgatási technikus szakiránnyal induló osztályba keddig tizenegyen iratkoztak be, az osztály létrejöttéhez legalább húsz diákra lenne szükség. Arra a kérdésre, hogy miért nem kilencedik osztálytól kezdik az esti szervezését, az iskola egyik, neve elhallgatását kérő tanára elmondta, hogy ma már nagyon ritka esetnek számít az, hogy valaki mindössze nyolc osztállyal abbahagyja a tanulmányait. Ha viszont megtette, aligha bírható rá, hogy estiben még húzzon le öt évet, és próbáljon meg leérettségizni.
Ugyanezt állítja Benedek Zsolt is, a Református Kollégium igazgatója. Szerinte a tizenegyedik osztály iránt sincs igazán nagy érdeklődés, az általa vezetett iskola ezért is mondott le négy évvel ezelőtt az esti tagozat működtetéséről. „Valamikor két, párhuzamos osztályunk is volt, 46–47 diákkal. Utoljára viszont alig tudtunk összeszedni 25 személyt. Úgy érzem, aki tehette, akkor leérettségizett nálunk, újabb jelentkezők nemigen kerülhetnek” – fejtette ki.
Ennek ellenére Benedek drukkol a katolikus iskolának, és bízik abban, hogy a megyeszékhelyen és környékén mégiscsak kerül legalább húsz felnőtt, aki utólag rájött, hogy érettségi diploma nélkül nehezebben érvényesülhet.
A katolikus iskola honlapja szerint azok jelentkezhetnek, akik elvégezték a kilencedik és tizedik osztályt vagy a hároméves szakiskolát.
A városháza térfelén a labda
Marosvásárhely iskolahálózatának véglegesítése ügyében a városháza térfelén pattog a labda – jelentette ki Illés Ildikó. A helyettes főtanfelügyelő elmondta, a megye összes települése eleget tett törvényes kötelességének, és továbbította a tanfelügyelőségre a tervezett iskolahálózatot, mindössze Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nem. 
„Haladékot kaptak, ami nem azt jelenti, hogy nekünk, a tanfelügyelőségnek kell megoldanunk a helyzetet. Mindent ránk akarnak hárítani, holott ők felelnek ez ügyben” – szögezte le Illés Ildikó. Mint ismert, Dorin Florea polgármester ígérgetései ellenére Horaţiu Lobonţ, az iskolákért felelős igazgató nem hajlandó olyan tervezetet előterjeszteni, melyben az önkormányzat által létesített katolikus iskola is szerepel.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Tüntettek az összevonás ellen (Az iskolákat, a tanulókat nem lehet számokban mérni)
Az érintett tanárok többsége már beletörődött a költözésbe, csak állásuk megmaradjon, a diákok egy része fenyegetőzik, ha menniük kell, abbahagyják a tanulást, másoknak fontos a szakma elsajátítása, minden áron folytatják a képzést, az iskolavezetés tovább küzd önállósága megmaradásáért. Vegyes a hangulat a városban is a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola felszámolása, a Puskás Tivadar Szakközépiskolába történő beolvasztása tekintetében: akik magyar tanoda bezárását ellenzik, azok közül néhányan részt vettek a tegnapi tüntetésen, akik egyetértenek az átszervezéssel, de az indokokat nem értik pontosan, azok is megálltak néhány percre a polgármesteri hivatal előtt tegnap összegyűlt közel kétszáz főnyi tömegben.
A Kós Károly Szakközépiskola időben bejegyeztette a tegnapi utcai tiltakozást, rendőri felügyelet mellett, rendbontás nélkül tartották meg akciójukat. A felvonultatott táblák egyikén Antal Árpád polgármestert idézték: „Aki iskoláinkat támadja, azt üzeni, nem akar az erdélyi magyarságnak jövőt ebben az országban.” (A városvezető ezt tavaly november 12-én mondta azon a sepsiszentgyörgyi tiltakozó megmozduláson, amit a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum megmaradása mellett tartottak.) Elsőként Komán László iskolaigazgató ismertette a lapunkban két ízben is közölt érveket az iskola önállóságának megmaradása mellett: megállt a diáklétszám-csökkenés, az ősztől induló új húsipari szak tanulókat vonz, a speciális osztályokat nem lehet máshová integrálni, az összevonás leépítésekkel jár, az általuk oktatott szakokra szükség van. Tordai Ernő, az iskolai szülőbizottság elnöke elmondta, megdöbbenve értesültek a helyi sajtóból arról a döntésről, amely gyermekeik iskoláját a Puskás Tivadar Szakközépiskolával olvasztja egybe. „A minden magyar számít szlogen ellenére még arra sem méltattak bennünket, hogy egy hosszú ideje meghozott döntést közös találkozó, egy fórum alkalmával hozzák tudomásunkra. Oly sokszor panaszkodunk, hogy odabent, Bukarestben a bennünket érintő dolgokról a fejünk fölött döntenek, a mi megkérdezésünk, esetleges véleménynyilvánításunk nélkül. És akkor hadd kérdezzem meg: Mit teszünk mi itt, helyben? Ugyanezt.” Nem tudja, mire lesz elegendő ez a tiltakozás, de neki kötelessége itt állni, az pedig szerinte biztos, hogy az iskola névadójának, Kós Károlynak a szavai örök érvényűek: „Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, az a népe árulója.” Az iskola volt tanára, Péter Sándor kérdéssel indította felszólalását: „Vajon az iskolát, a tanulókat csak számokban lehet kifejezni? Tudjuk, hogy a városi tanácsban leginkább könyvelők, közgazdászok, mérnökök ülnek, akiknek a számok adják az utasításokat. Viszont, ha iskoláról van szó, tanulókról van szó, akkor a számokat egy kicsit félre kell tenni. Talán még a veszteséget is vállalni, mert hiszen a diák, ahogy mondani szokás, a jövő.” Emlékeztetett: a rendszerváltozás után megszüntették Erdély egyik legjobb szakképző iskoláját, a sepsiszentgyörgyi építészetit, a megmaradt osztályait betagolták az akkor alakult Mikes Kelemen Líceumba, de még tanterem sem jutott nekik. „A kényszer vitte rá az akkori vezetőket, hogy létrehozzák a Perspektíva Szakközépiskolát, amely lassan feltápászkodott a szülők segítségével, diákok szorgalmával, a pedagógustársaim segítségével, kiváló szakképző tanodává vált. Aztán következett az egyesítés a textilipari szakközépiskolával, amely akkor leépülőfélben volt. És egy darabig úgy éreztük, hogy a csúcson vagyunk. Diákjaink jól teljesítettek, a pedagógusok és az iskola munkatársai közösen vállalták azt, hogy ezt az iskolát naggyá teszik. A tanulólétszám csökkenni kezdett, de ennek nem csupán az volt az oka, hogy kevesebb gyermek volt. Más iskolák bővültek, és ennek az iskolának a csökkenését eredményezte. (…) Hiszem azt, hogy a városi tanács jót akart, mert az ő érdekük is, hogy az iskolarendszer működjék. Talán nyugodtabban, tanácskozásokat, megbeszéléseket tartva, tapasztalt pedagógusok véleményét kikérve, lehet, hogy erre a tüntetésre nem került volna sor. Csodálkozom, hogy a tanácsban helyet foglaló pedagógusok nem szóltak az iskola érdekeiről. Ők csak egyet láttak: hogy ebből az épületből a Kós Károly-iskolának ki kell költöznie, és hogy milyen sorsa lesz, azt talán még ők sem tudják.”  Tóth-Gáspár Barnabás, az egykori Perspektíva Szakközépiskola igazgatója arra emlékeztetett, hogy amikor meg akarták menteni az iskolájukat, és kérték, hogy maradhassanak abban az épületben, ahol jelenleg a Székely Mikó Kollégium és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum elemi osztályai működnek, nem engedték, hiába tanítottak keresett szakmákat, bocsátottak ki jól felkészült szakembereket, összeolvasztották a textilipari iskolával, most pedig ezt is megszüntetik. Szégyen, hogy a harmadik szakképző tanintézményt számolják fel Sepsiszentgyörgyön – mondotta.
A tüntetők közül kevesen válaszoltak kérdésünkre. A tanárok nem látják értelmét, hogy nevükkel mondják el véleményüket, ők már a kinevezésüket kapják a Puskás Tivadar Szakközépiskolába, tovább kell lépniük a helyzeten, mert nem maradhatnak állás nélkül. „Betyárbecsületből jöttünk tüntetni, de valahol tanítanunk kell tovább” – mondták. Incze Csaba fizika szakos tanár a 2001-es összevonással került az iskolába a Perspektívából: „Elég szomorú vagyok, hogy ez megtörténhet. Megtörtént úgy, hogy nem kérdezett meg minket senki, az újságból értesültünk az összevonásról. Már régebben lehetett hallani, hogy felszámolják, de az időpontot nem tudtuk. Nagyon gyorsan jött a döntés, nem tudom, miért. Kötődöm az iskolámhoz, és ha elkerülünk, ott is tanítani kell, a tanítványainkat éppen úgy oktatnunk kell.” Szász Zsolt, IX. osztályos, kőműves szakos diák azt mondta: neki tetszik ez az iskola, jól is érzi magát itt, nem szívesen megy máshova, még nem tudja, hol fogja folytatni. Tordai Melinda szülő: „Ezt az iskolát nem szabad egybeolvasztani, minden magyar iskolára szükségünk van.” Újságírói kérdésre Komán László igazgató elmondta: két ajánlatot tettek az önkormányzatnak, de egyiket sem fogadták el. Kérték, hogy önállóságuk megtartásával költözhessenek abba az épületbe, ahol jelenleg a két nagy elméleti középiskola elemi osztályai működnek, vagy egy kis bővítéssel elférnének a Gyár utcai műhelyépületben, ahol a gyakorlati képzés felületei mellett jelenleg tíz tanterem van, még kettő kellene. Bízik abban, hogy az oktatási törvény adta lehetőségek fényében a prefektus elutasítja a tanács határozatát, hisz az iskola teljesíti az önállóságra vonatkozó minimális diáklétszámot. „Hogy közigazgatási bíróságra adjuk az ügyet, ez egy alternatíva, s vannak itt okok, egy iskolaigazgató, Kondor Ágota személyében megszavazza, hogy a másik iskolát beolvasszák. Érzek érdekellentétet ebből a szempontból. A tanári kar és a vezetőtanács határozatát fogom végrehajtani, ez a feladatom.” A másfél órás akción közreműködött az étfalvi Szász Band zenekar, amelynek vezetője és több tagja az egykori textilipari iskolában érettségizett, a diákok közül verset mondott Balázs Dániel és Bakcsi Boglárka, énekelt Ruzsa Amanada. A megmozdulás közös imával és Petőfi Sándor Távolból című dalával zárult.
A prefektus mossa kezeit
A prefektus csak akkor léphet közbe a Kós Károly és a Puskás Tivadar Szakközépiskola összeolvasztásának ügyében, ha valamilyen törvénytelenséget talál az elfogadott két tanácsi határozatban – jelentette ki Sebastian Cucu, a bukaresti kormány helyi megbízottja. Elmondta, a Kós Károly-iskola vezetője petícióval fordult hozzá és tárgyalt Kiss Imre főtanfelügyelővel is. Egyelőre más lépést nem tehet, kiegészítést kért a helyi tanácstól határozatuk indoklásához, és Kiss Imrétől is írásbeli beszámolót vár arról, hogy mindenben megfelelt-e az előírásoknak az eljárás. (-kas)
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Per és ima
Ma tartják az első tárgyalást a megyei törvényszék közigazgatási és adóügyi részlegén abban a perben, amelyet az Unirea középiskolába járó román diákok szülei indítottak a megyei tanfelügyelőség ellen, amiért engedélyezte a diákok átcsoportosítását. Pontosabban azt, hogy a Bolyai iskolába járó katolikus osztályok és a szülők döntése alapján az Unirea magyar osztályai is átkerüljenek a 2015 őszétől induló Római Katolikus Teológiai Líceumba. Itt jegyezzük meg, hogy a 2008-ban újraindult katolikus osztályokat, amelyeket nem engedtek be az Erdélyi Római Katolikus Státusnak 2004-ban visszaszolgáltatott ingatlanba, kényszerűségből kellett befogadnia a Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak. Teljesen természetes módon ezekre az osztályokra épült a 2015. januári 33-as számú önkormányzati döntéssel újraalakult Római Katolikus Teológiai Líceum, amely a 2015–16-os tanévben költözhetett „haza” a hét éve visszakapott épület egyik mellékszárnyába. Az unireás szülők által indított perbe beléptek a katolikus iskolába járó gyermekek szülei is, tájékoztatott képviselőjük, Zsigmond Imola. Ügyüket Moldován Horváth István ügyvéd képviseli, az első tárgyalás ma 12 órától lesz a közigazgatási és adóügyi részlegen. Fél 12 órától a szülők a Keresztelő Szent János római katolikus plébániatemplomban imádkoznak, ahova várják az iskola ügyével szimpatizálókat is. (bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Sürgősségi tanácsgyűlést hívnak össze a marosvásárhelyi katolikus líceumért
Kitart a Katolikus Líceum mellett a Maros megyei RMDSZ – áll a szervezet sajtóirodája által szerkesztőségünkbe is eljuttatott közleményben.
Sürgősségi tanácsgyűlés összehívását kezdeményezte az RMDSZ marosvásárhelyi frakciója azt követően, hogy a Polgármesteri Hivatal és Maros megyei Tanfelügyelőség képviselőivel, több alkalommal folytatott megbeszélést követően sem sikerült közös nevezőre jutni az iskolahálózatot illetően – áll a közleményben.
Csíki Zsolt, az RMDSZ marosvásárhelyi frakciójának vezetője azt mondta: fontosnak tartják, hogy az önkormányzat olyan beiskolázást javasoljon, amely egyértelművé teszi a Katolikus Líceum iskolahálózatba foglalását. A sürgősségi tanácsgyűlés összehívását, melyre pénteken kerül sor a Szabad Emberek Pártja is támogatta.
Marosvásárhelyi Rádió

Erdély.ma

A katolikus gimnázium mellett tették le a voksukat
A marosvásárhelyi önkormányzat pénteki rendkívüli ülésén olyan határozatot fogadott el, amely a veszélybe került Római Katolikus Gimnáziummal is számol a következő tanévben – tájékoztatta az MTI-t Csíki Zsolt, az RMDSZ frakcióvezetője.
 rendkívüli tanácsülést az RMDSZ képviselői kezdeményezték azt tapasztalva, hogy az önkormányzat a február 8-ig meghosszabbított határidőt is lekéste a jövő évi iskolahálózatra javaslatot tevő határozata elfogadásával. A rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) képviselői, valamint két liberális képviselő szavazta meg a határozatot, mely a Római Katolikus Gimnáziumot is tartalmazza.
Csíki Zsolt elmondta: a mostani döntés távolról sem jelenti, hogy elhárult volna az iskolát fenyegető veszély. A pénteken elfogadott határozat csupán javaslat jellegű. Ezt a Maros megyei tanfelügyelőségnek kell véleményeznie, és az önkormányzatnak a vélemény alapján egy újabb határozatot kell hoznia a 2017-2018-as tanév marosvásárhelyi iskolahálózatáról. A politikus hozzátette, azért lépett az RMDSZ-frakció, mert immár bizonyossá vált, hogy a polgármesteri hivatal tanügyért felelős igazgatósága időhúzásra játszik.
Csíki Zsolt ezúttal is nyomatékosította, a főtanfelügyelő és az iskolaigazgató elleni bűnügyi eljárás nem kérdőjelezheti meg az iskola működését. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA), mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Ștefan Someșant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja, és mindkettejüket eltiltotta a hivatásuk gyakorlásától.
Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem adhatta ki a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számláit. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működését biztosító iratokat.
MTI |
Székelyhon.ro

Katolikus gimnázium: sikerült kivédeni a hivatal időhúzását
A marosvásárhelyi önkormányzati testület pénteki rendkívüli ülésén olyan határozatot fogadott el, amely a veszélybe került Római Katolikus Gimnáziummal is számol a következő tanévben – tájékoztatta az MTI-t Csíki Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője. A rendkívüli tanácsülést az RMDSZ képviselői kezdeményezték azt tapasztalva, hogy az önkormányzat a február 8-ig meghosszabbított határidőt is lekéste a jövő évi iskolahálózatra javaslatot tevő határozata elfogadásával. A rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) képviselői, valamint két liberális képviselő szavazta meg a határozatot, mely a Római Katolikus Gimnáziumot is tartalmazza.
Csíki Zsolt elmondta: a mostani döntés távolról sem jelenti, hogy elhárult volna az iskolát fenyegető veszély. A pénteken elfogadott határozat csupán javaslat jellegű. Ezt a Maros megyei tanfelügyelőségnek kell véleményeznie, és az önkormányzatnak a vélemény alapján egy újabb határozatot kell hoznia a 2017-2018-as tanév marosvásárhelyi iskolahálózatáról. A politikus hozzátette, azért lépett az RMDSZ-frakció, mert immár bizonyossá vált, hogy a polgármesteri hivatal tanügyért felelős igazgatósága időhúzásra játszik.
Csíki Zsolt ezúttal is nyomatékosította, a főtanfelügyelő és az iskolaigazgató elleni bűnügyi eljárás nem kérdőjelezheti meg az iskola működését.
Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA), mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Stefan Somesant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja, és mindkettejüket eltiltotta a hivatásuk gyakorlásától.
Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem adhatta ki a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számláit. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működését biztosító iratokat. MTI
Erdély.ma

A katolikus líceumot is belefoglalták
Tanácsi határozat az iskolahálózat-tervezetről
14 igen és 5 tartózkodás mellett pénteki rendkívüli ülésén a marosvásárhelyi tanács megszavazta a 2017/18-as évre szóló iskolahálózat-tervezetet, amelyben a legutolsó, 34. helyre az RMDSZ-frakció módosító indítványa révén felkerült a Római Katolikus Teológiai Líceum is.
Ez volt az első pozitív lépés ebben az ügyben, amit december óta húztak-halasztottak a hivatalban. Ahhoz, hogy a tervezet érvénybe lépjen, még sok beleegyezés szükséges, de legalább elindulhatott a folyamat. 
A pozitív alaphangot az ülésen Dorin Florea polgármester adta meg, aki elmondta beszédét, majd gyorsan távozott a teremből. Szavaival arra biztatta a jelenlevőket, hogy olyan döntést kell hozni, amellyel bizonyíthatják a marosvásárhelyieknek, „hogy a vegyes lakosságú városban egy magyar tannyelvű katolikus líceum működése természetes”. Sajnálatos módon a politika berkeiben tapasztalt nagy sietség és a tanfelügyelőség hibás magatartása a jelenlegi helyzethez vezetett, mondta, ami az „egyes személyek, csoportok és újságok keltette agitáció és politikai spekuláció” következménye is – tette hozzá. (?)
„Ezt meg lehet oldani bölcsességgel, bizalmat ébresztve a szülőkben és a gyermekekben” – hangsúlyozta, majd biztosította a jelenlevőket, hogy a polgármesteri hivatal költségvetésében továbbra is szerepel az iskola finanszírozása. Végül bölcs döntésre intette a tanácsosokat, és figyelmeztette, hogy szavazáskor gondoljanak a hasonló okokból 1990 márciusában történtekre, ami kitörölhetetlen szégyenfoltja maradt a városnak.
A polgármester szavainak sajnos ellentmondtak a későbbiekben, hiszen miközben az iskola támogatásáról biztosította korábban is a tanácsosokat, a hivatal iskolákért felelős igazgatósága a határidőkön és hosszabbításokon túl ahelyett, hogy a tanács elé vitte volna az 2017/18-as iskolahálózatról szóló határozattervezetet, február 7-én felterjesztett a tanfelügyelőségnek egy változatot, amelyben nem szerepel a katolikus teológiai líceum. Ezenkívül a hivatal pert indított a megyei tanfelügyelőség ellen, amit a napokban tartott fenn a közigazgatási bíróságon a polgármesteri hivatal jogtanácsosa. Ez utóbbit Csíki Zsolt, az RMDSZ-frakció vezetője szóvá is tette. 
A Benedek Theodora tanácsos vezette ülésen magyar, majd román nyelven Csíki Zsolt ismertette, hogy Románia alkotmánya és a 2011/1-es közoktatási törvény lehetővé teszi a felekezeti oktatást, így a marosvásárhelyi magyarságnak is joga van egy római katolikus iskolához. Ezt a tényt egy bűnügyi feljelentés kivizsgálásának nem kellene befolyásolnia – mondta, majd utalt arra, hogy a polgármester a múlt év őszén mind a tanácsban, mind a szülők előtt kijelentette, hogy az iskolával nincsen semmi probléma, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a katolikus líceum létezzen és működjön. Sajnos nem éppen így történet. Mint ismeretes, a Maros Megyei Tanfelügyelőség több levelet küldött a polgármesteri hivatalnak, az iskolákért felelős igazgatóságnak, hogy a városi iskolahálózatra vonatkozó javaslatot továbbítsák az intézménynek – az elsőt december 9-én –, amelynek határideje január 12-én lejárt. Ezt február 8-ig hosszabbították meg, de mivel a tanács tudta nélkül készült beadványt nem ismertették a testület képviselőivel, az RMDSZ képviselői kénytelenek voltak sürgősségi tanácsülést összehívni. A frakcióvezető utalt a 2016. évi 5777-es miniszteri rendeletre, amelynek 22-es szakasza előírja, hogy a tanácsosok kell javasolják az iskolahálózat-tervezetet. Majd hozzátette, hogy 405 gyermek sorsáért felelősek, akiknek a helyzetét rendezni kell. 
Végül is a Szabad Emberek Pártjának tagjai és két másik liberális képviselő támogatásával megszavazták az iskolahálózatra vonatkozó javaslatcsomagot a szociáldemokraták tartózkodása mellett. 
Ez az első lépés, a tervezetet ugyanis szakmai szempontból láttamoznia kell a megyei tanfelügyelőségnek, és az előírások szerint jogában áll változtatásokat eszközölni, törölhet iskolákat, amelyek véleménye szerint nem felelnek meg a törvényes előírásoknak. Amint a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport közleményéből kiderül, rossz jelnek számít, hogy a megyei tanfelügyelőség 2017. február 3-i 1374-es határozatával (amit sajnos a magyar tanfelügyelők is aláírtak), törölte a Római Katolikus Teológiai Líceumot abból a konzorciumból, amelyet a Bolyai Farkas Elméleti Líceummal és a Református Kollégiummal alkottak. Ha ennek ellenére megadja a szakmai láttamozást az iskolahálózat-tervezetre, azt meg kell szavaznia a tanácsnak, majd a határozat törvényességét a prefektusnak kell ellenjegyeznie, azután küldhetik fel az oktatási minisztériumba a végső változat érdekében. 
Az ülésen jelen volt Novák Zoltán Csaba RMDSZ-szenátor, aki volt városi képviselőként a felsőház tanügyi bizottságában tevékenykedik, ezért őt is megkérdeztük a pénteki határozat érvényre juttatásának esélyeiről: 
– Amikor a tanácsból kiléptem, megígértem egykori kollégáimnak, hogy nyomon követem, segíteni fogom a munkájukat, megpróbálok a lehető legtöbb tanácsülésen itthon lenni, és a közösségünket érintő városi kérdésekre figyelni… Az elmúlt hetekben nagyon sokat dolgoztunk annak érdekében, hogy valamelyest tisztázzuk a római katolikus líceum körül kialakult problémákat. Személy szerint háromszor találkoztam a tanügyminiszterrel, aki megígérte azokat az okiratokat, amelyek segítségével valamelyest rendezni próbáljuk a helyzetet. Az oktatás minőségét ellenőrző testülettől megérkezett az igazolás, amely szerint az Unirea főgimnáziumból átvett osztályok akkreditált osztályoknak számítanak, ami a folyamatban levő pert is érinti. Ugyanakkor lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a minisztérium járuljon hozzá egy ideiglenes igazgató kinevezéséhez. Bár tudtommal még nem érkezett meg az igazoló okirat a megyei tanfelügyelőségre, a miniszter személyesen tett ígéretet erre. 
A tanácsnak az volt a szerepe a mai nap folyamán, hogy az iskolahálózatot útjára indítsa, mert korábban csak passzolták a labdát a tanfelügyelőség és a polgármesteri hivatal között. Úgy gondolom, hogy a polgármesteri hivatal, ahogy Csíki Zsolt kolléga is elmondta, nem tette meg a kötelességét egy jogilag is jól megfogalmazott és a törvényeknek megfelelő iskolahálózat-tervezet előterjesztését illetően. Ezt korrigálta ma a tanács, és izgalommal várjuk, hogy mi lesz ennek a lépésnek a következménye – mondta a szenátor, majd hozzátette: kellően alátámasztott, dokumentált iratról van szó, és reményei szerint a tanfelügyelőség, amely nagyon óvatos a jogi háttér miatt, látni fogja a biztosítékát annak, hogy megteheti a következő lépést, és engedélyt ad a hálózatra.
BODOLAI GYÖNGYI
Népújság (Marosvásárhely)

Vásárhelyi iskolaügy: papíron „költözhetnek” az osztályok
Adminisztratív szempontból más iskolákhoz kerülhetnek a következő, 2017/2018-as tanévben a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium lévő osztályok, jogilag ugyanis ez tűnik az egyetlen megoldásnak a tanintézet körül kialakult jelenlegi patthelyzet feloldására – számolt be a Krónikának Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője.
Elmondta, a szülők múlt héten két ízben, illetve tegnap is egyeztettek az iskola jövőjéről Maria Kozak Maros megyei főtanfelügyelővel és Horaţiu Lobonţ-cal, a marosvásárhelyi önkormányzat iskolákért felelős igazgatóságának vezetőjével, és mivel az illetékes hatóságok kifutottak minden határidőből, az átcsoportosítás tűnik az optimális megoldásnak. Csíky Csengele szerint a főtanfelügyelő a jelenlétükben arra kérte Csíki Zsoltot, a helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét, hogy a testület módosítsa ily módon azt a pénteki határozatát, melyben a katolikus iskolának az iskolahálózatban való megtartására tett javaslatot.
A pénteki tanácsi határozat ugyanis úgy tűnik, nem oldja meg az iskola bizonytalan helyzetét: a probléma fő oka, hogy hiányzik a tanintézet létrehozását kimondó tanácsi döntés. „Erre hivatkozik mindenki, hogy gyakorlatilag hiányzik az iskola alapköve" – mondta Csíky Csengele, emlékeztetve, hogy a helyi tanácsnak a katolikus iskola létrehozására vonatkozó, 2014 őszén hozott két határozatát megtámadta a prefektúra, és jogerősen megnyerte a pert.
A szülők is beleegyeznének
Csíky Csengele szerint a tanfelügyelőség és az önkormányzat javaslata értelmében a katolikus iskola ebben a tanévben a jelenlegi formában működhetne, hiszen része az iskolahálózatnak. Az osztályok a 2017/2018-as tanévben is a jelenlegi épületben maradnának, de adminisztratív szempontból más iskolákhoz kerülnének. Hogy melyikekhez, az további egyeztetések tárgya, ugyanis erre több lehetőség is felmerült. Ez idő alatt pedig jogászok segítségével el lehetne indítani a procedúrát, amelynek során gyakorlatilag megalapítják az iskolát, vázolta a lehetséges megoldást a szülők képviselője.
Hangsúlyozta, szülőkként azt szeretnék, ha az iskola működőképes lenne abban a formában, ahogyan azt elképzelték. „Ha szükség van arra, hogy alapító okiratokat rendbe tegyenek, akkor azt meg kell tenni" – jelentette ki Csíky Csengele, hozzátéve, hogy visszamenőleg nem lehet papírokat legyártani, beszerezni, ezért mindenképp kell egy dokumentum, ahonnan az iskola létét számítják. „Tulajdonképpen meg kell alapítani az iskolát" – fejtette ki, rámutatva, hogy rengeteg jogásszal konzultáltak az ügyben, és az illetékes vezetőkkel is napi szinten kommunikálnak, és azt látják, ez az egyetlen megoldás.
„Lehetne várni elnöki rendeletre, bármire, de az nem fogja helyettesíteni azokat a papírokat, amelyeknek két évvel ezelőtt meg kellett volna születniük" – fogalmazott a szülői csoport képviselője. Elmondta, a továbbiakban azért fognak harcolni, hogy az átcsoportosítás megfelelően történjék, és a későbbiekben vissza lehessen venni az osztályokat, hogy azok újra egy működőképes intézmény részei lehessenek. „Ugyanakkor igyekszünk mindenben segíteni, hogy az esetleges iskolaalapítás a legnagyobb rendben történjék, és a jövőben el lehessen kerülni az ilyen és ehhez hasonló komplikációkat" – fogalmazott a szülők képviselője.
A tanácsnál a döntés
Csíky Csengele elmondta, meglátásuk szerint most az RMDSZ-frakció és a tanács, illetve azok jogászainak a kezében a döntés, meg kell vizsgálniuk, hogy egyáltalán lehetséges-e jogilag a tanfelügyelőség kérésének teljesítése. „Mi kívülről úgy látjuk, a tanácsnak nincs kompetenciája osztályok átcsoportosításáról dönteni" – mondta a szülői csoport képviselője. Hozzátette, tegnap maguk is próbálták elérni az RMDSZ frakcióvezetőjét, hogy egyeztessenek vele az ügyben. Elmondta továbbá, amiatt is nehéz rendezni az ügyet, mert van egy csomó jogi keret, melybe bele kell férni; Ştefan Someşan volt főtanfelügyelő ellen épp a korábbi, jogilag kifogásolható döntések miatt emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A szülő szerint az elmúlt időszakban sok esetben látták, hogy bizonyos helyzetekben a tanfelügyelőség is tehetetlen, hiába kérnek tőle olyat, amit nem tud teljesíteni.
„A jóindulat megvan, tényleg maximálisan igyekeznek megoldani a helyzetet, viszont csak és kizárólag jogi keretek között, és mi is ezt akarjuk. Semmi olyasmit nem szeretnénk, ami nem törvényes" – hangsúlyozta Csíky Csengele. Hozzátette, ami bizakodásra ad okot, hogy az intézmény élére ki tudnak nevezni egy ideiglenes igazgatót, felszabadulnak a számlaszámok, a tanárok megkaphatják a béreiket, és az intézmény kiadásait is rendezni tudják, de csak erre a tanévre vonatkozóan. Azonban az iskolai konzorciumokat tartalmazó táblázatban, amire február 7-én járt le a végső határidő, már nincs benne a gimnázium. „Ez mind következménye annak, hogy az iskolánk alapítása körül hiányosságok vannak. Ez maga előtt görget egy csomó problémát, melyeket egy tollvonással nem lehet megoldani" – összegzett Csíky Csengele.
Egymásnak „passzolják" az ügyet
A Maros megyei tanfelügyelőség honlapján megjelent jövő tanévre vonatkozó iskolai konzorciumokat tartalmazó táblázatból annak ellenére hiányzik a katolikus iskola, hogy a pénteki rendkívüli tanácsülésen a képviselők megszavazták, hogy az része lesz az iskolahálózatnak. Mivel a tanfelügyelőség még nem kapta meg a javaslatot, így nem is tudnak tárgyalni az ügyről. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, ez nem a végleges lista. Hozzátette, a helyi tanácstól nem a javaslatot, csupán egy átiratot kaptak, amelyben az áll, hogy tudomásul vették az iskolahálózatról szóló döntést. „Ez számunkra nem ér semmit, mi csak akkor tudjuk tárgyalni az ügyet, ha már döntöttek, és ez javaslatként érkezik hozzánk. Úgy érzem, csak az időt húzzák, és akadályozzák az egész ország iskolahálózatáról szóló döntés meghozatalát" – mondta el a főtanfelügyelő-helyettes.
A lap a tanácsi javaslat sorsáról Csíki Zsoltot, az RMDSZ frakcióvezetőjét is megkérdezte. „Nem mi, a tanácsosok küldjük el a dokumentumot a tanfelügyelőségre, előbb a prefektushoz kerül, aki átnézi, és ha mindent rendben talál, akkor aláírja, utána kerül a tanfelügyelőségre. A protokoll szerint erre öt napja van a prefektusnak, ezért nem kerülhetett még a tanfelügyelőségre a pénteki ülésen megszavazott tervezet" – fejtette ki Csíki Zsolt. Az RMDSZ-es tanácsos abban egyetértett Illés Ildikóval, hogy ezzel az időhúzással az országos iskolahálózat megalakulását akadályozzák. „Senki nem mer lépni, egyik azt akarja bebizonyítani, hogy nem létezik, másik azt, hogy létezik az iskola, közben 450 diák sorsa forog kockán" – fogalmazott.
Hajnal Csilla, Pap Melinda |
Krónika (Kolozsvár)

Van igazgatója a katolikus gimnáziumnak
Székely Szilárd tanárt nevezte ki a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatójának a tanfelügyelőség kedden. A döntéssel az iskolai élet visszatérhet a normális kerékvágásba.
Kinevezték kedden reggel Székely Szilárdot a katolikus gimnázium ideiglenes igazgatójának. A döntés azért rendkívül fontos, mert az intézmény aláírási joggal felruházott törvényes képviselője, Tamási Zsolt igazgató ellen vizsgálat zajlik, és felfüggesztették tisztségéből, így aligazgató hiányában hónapok óta majdnem működésképtelen a tanintézet ügyintézése.
„Kinevezésem ideiglenesen 60 napra szól, amely szükség esetén meghosszabbítható. Reméljük, mától beindul az iskolai adminisztráció, hiszen az igazgatókra vonatkozó teljes hatáskörrel rendelkezem, beleértve az aláírási jogot is. Eszerint kiadhatunk okiratokat, a fizetéseket is átutalhatom, tehát az iskolai élet visszatér a normális kerékvágásba. Remélem, nem lesz már szükség újabb ideiglenes kinevezésre, amennyiben ugyanis megszűnik Tamási Zsolt felfüggesztése, vagyis megszűnik a bírósági felügyelet és nem emelnek vádat ellene, akkor visszatérhet a tisztségébe, és az én kinevezésem automatikusan érvényét veszti” – mondta lapunknak Székely Szilárd.
Megtudtuk, az alkalmazottak, beleértve a tanárokat is, legutóbb december 16-án kaptak fizetést, így ezt az elmaradást mihamarabb pótolják. A beiskolázási tervre vonatkozó dokumentumokat pedig, amelyeket igazgatói aláírással kellett benyújtani, a vezetőségi tanács írta alá és befogadta a tanfelügyelőség. Székely Szilárd szerint ebben a kérdésben várják a választ, hogy meg kell-e erősíteni az okiratot igazgatói szignóval is.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Újra meg kell alapítani a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot
A következő tanévben adminisztratív szempontból más iskolákhoz kerülhetnek a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium osztályai, számol be Hajnal Csilla és Pap Melinda a kronika.ro-n. Történhet mindez azért, mert az önkormányzatnak az iskola létrehozására vonatkozó, 2014 őszén hozott két határozatát a prefektus megtámadta, és jogerősen megnyerte a pert. „Gyakorlatilag hiányzik az iskola alapköve" – nyilatkozta Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője. „Tulajdonképpen meg kell alapítani az iskolát" – fejtette ki. Ebben az tanévben minden marad, ahogy van, jövőre pedig az osztályok papíron más iskolákhoz kerülnének, olyanokhoz, ahol erre fogadókészség van. A későbbiekben pedig újra „meg kell alapítani" az iskolát.
Egyébként, az iskola továbbra sem része a marosvásárhelyi iskolahálózatnak, és nagyon úgy tűnik, hogy a 2017/2018-as tanévben már nem is lesz az, ugyanis a tanfelügyelőség még nem kapta meg azt a javaslatot, amit a pénteki rendkívüli tanácsülésen a képviselők megszavaztak. Kiderült ugyanis, hogy annak előbb a prefektushoz kell kerülnie, aki átnézi, és ha mindent rendben talál, akkor aláírja, és csak azután mehet a tanfelügyelőségre... Így hát az iskolai konzorciumokat tartalmazó táblázatban, amelynek közzétételére február 7-én járt le a végső határidő, nincs benne a gimnázium – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Vásárhelyi iskolaügy: cáfolnak a szülők hivatalos képviselői
Cáfolja a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium szülői közössége, hogy támogatnák az iskola jogi személyiségének megszüntetésére, illetve az osztályok átcsoportosítására vonatkozó hatósági javaslatot. 
Az osztályok szülőbizottságának elnökeiből álló iskolai reprezentatív testület a Krónika február 14-ei számában megjelent cikkre reagálva közleményben jelezte, hogy Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője a szülők tudta és engedélye nélkül, tévesen tájékoztatott.
„A cikk azt sugallja, hogy a szülők támogatnák azt a teljesen logikátlan és jogtalan tervet, amely az iskola önálló jogi személyiségét számolná fel szeptembertől” – hívták fel a figyelmet a testület tagjai, akik szerint ez „szemben áll a valós tényekkel”. Arra is rámutatnak, hogy a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport magánkezdeményezésként jött létre, és nem a szülők hivatalos képviselete. „A Római Katolikus Teológiai Gimnázium szülői közösségének véleményét az osztályok szülőbizottságának elnökeiből álló iskolai szülői reprezentatív testület alkotja” – hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a katolikus iskola szülői közösségének nevében csakis ennek jóváhagyásával lehet nyilatkozni.
A közleményben arra is kitérnek, hogy a tanintézet szülői közössége több száz aláírással ellátott kéréssel fordult a Maros megyei tanfelügyelőséghez, a helyi önkormányzathoz és az oktatási minisztériumhoz, kérve, hogy az iskola a jelenlegi osztályaival együtt, változatlanul őrizze meg önálló jogi személyiségét a jövőben is. „Semmiféle tényleges vagy »papíron« történő átcsoportosítást nem támogatunk” – magyarázták.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szaktárca illetékes szaktestületeitől a közelmúltban érkezett válaszok „egyértelműen jelzik és bizonyítják, hogy az iskola mindegyik osztálya működési engedéllyel és akkreditációval rendelkezik”. „Ez elegendő biztonságot nyújt mind a megyei tanfelügyelőségnek, mind a helyi önkormányzatnak, hogy az iskola jelenlegi formájában az iskolahálózatban maradhasson” – szögezték le a szülők. Úgy vélik: „véletlenszerű hiba”, hogy a gimnázium nem szerepel a tanfelügyelőség honlapján közzétett, a következő tanévre vonatkozó iskolai konzorciumok között, szerintük ugyanis a hatályos módszertan és az iktatott dokumentumok alapján a tanintézet ennek 2020-ig tagja – amikor a konzorciumos szerződést meg lehet hosszabbítani.
Mint ismeretes, Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője nemrég arról számolt be lapunknak, hogy a tanfelügyelőség és a helyi önkormányzat javaslata szerint a következő, 2017/2018-as tanévben adminisztratív szempontból más iskolákhoz kerülhetnek a marosvásárhelyi teológiai gimnázium osztályai, amennyiben nem lesz más megoldás a tanintézet körül kialakult patthelyzet feloldására. Csíky Csengele szerint a főtanfelügyelő a jelenlétükben arra kérte Csíki Zsoltot, a helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét, hogy a testület módosítsa ily módon azt a pénteki határozatát, melyben a katolikus iskolának az iskolahálózatban való megtartására tett javaslatot. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szülőkként azt szeretnék, ha az iskola működőképes lenne abban a formában, ahogyan azt elképzelték.
A marosvásárhelyi tanácsnak az RMDSZ-frakció által összehívott pénteki rendkívüli ülésén hozott határozata, amely a római katolikus iskolának az iskolahálózatban való tartására tesz javaslatot, a prefektúrához került láttamozásra.
Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoportosulás képviselője csütörtökön a Vásárhelyi Hírlapnak megerősítette mindazt, amit lapunknak korábban nyilatkozott: elmondása szerint az általa képviselt csoport tagjai már a legelején kikértek minden iratot, illetve az iskolát fenntartó intézmények álláspontját az üggyel kapcsolatban, és az intézmények által javasolt lehetőségek közül csak azt tartják kivitelezhető és járható útnak, ha adminisztratív szempontból más iskolához kerülnének a katolikus iskola osztályai.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

A CSALÁD FONTOSSÁGÁT HANGSÚLYOZTÁK HATÁRON TÚLI MAGYAR VEZETŐK
MTI - A család fontosságát emelték ki határon túli magyar vezetők a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által Családban élni és magyarnak maradni a szülőföldön címmel szervezett konferencián, szombaton az Országházban. Biró Zsolt, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke kiemelte: a globalizálódó világ kihívásai kikezdik a hagyományos székely családmodellt, így nem kis felelőssége van annak, aki kapcsolatba kerül a családpolitikával, sőt mindenkire komoly felelősség hárul. Magyarországon a legmagasabb szinten elismerik a család fontosságát, „nem üres lózung a családpolitika”, a sokgyermekes családok támogatása – vélekedett.
Hozzátette: fontos, hogy „egységes magyar nemzetben tudunk gondolkodni”.
Biró Zsolt szerint a család a legtermészetesebb közösség, a társadalom legősibb alapvető eleme, amely nem minősíthető vissza valamiféle „szerződéses érdektársulásra”, szerepe a társadalom szövetének megerősítésében alapvető, ezért ha a családok sérülnek, rajtuk keresztül sérül az összes közösségi forma is. Olyan cselekvési programra van szükség, amely a népességfogyás mélyén húzódó bajokat orvosolhatja – mondta.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezető-helyettese előadásában rámutatott: ahhoz, hogy a magyarság kisebbségi helyzetben megmaradhasson, jogbiztonság, gazdasági és kisebbségi biztonság szükséges, Romániában pedig mind a hárommal vannak gondok. Azt mondta: a magyar vállalkozókat és a közösség vezetőit rendszeresen megfélemlítik, utalva az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatását segítők koncepciós pereire, valamint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyére.
Ebben a helyzetben különösen nehéz megteremteni a családok biztonságérzetét, amelyhez elengedhetetlen a határon túli magyarság egysége és a meglévő magyar oktatási hálózat megvédése – mutatott rá Szabó Ödön.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség – Demokratikus Cselekvés Pártja szerbiai parlamenti frakcióvezetője közölte: Szerbiában a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság 3,5 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek, ez 40 ezerrel kevesebb embert jelent, mint tíz évvel korábban. A demográfiai csökkenés egész Szerbiát érinti, de a kisebbségi közösségek esetében jelentősebb, mint az országos átlag – magyarázta. Hozzátette: ráadásul a magyar közösségben az átlagéletkor három évvel magasabb, mint a szerbiai átlag.
Pásztor Bálint kifejtette: feladatuk, hogy a magyar közösséget a szülőföldön tartsák, ez az alapja a demográfiai mutatók javulásának, a boldogulásuknak és a kollektív jogok érvényesítésének. Bár a magyar kormány határozott támogatását élvezik, „a csatákat elsősorban otthon kell megvívni”, ezért fontos a magyar közösség megfelelő képviselete a szerbiai törvényhozásban és az önkormányzatokban – vélekedett.
Őry Péter, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja országos tanácsának elnöke a gazdasági helyzet fontosságról beszélt. Mint mondta, a fiatalok szülőföldön maradási, családalapítási és gyermekvállalási kedvét erősen befolyásolja egy-egy térség gazdasági helyzete.
Közlése szerint Szlovákiában a gazdaságilag leggyengébben teljesítő térség éppen a magyarok lakta régió. Van olyan határ menti település, ahol 70 százalékos a munkanélküliség, és ezek a területek rendre kimaradnak a szlovák kormány ipari fejlesztéseiből – mondta.
Őry Péter aggasztó jelenségként szólt arról, hogy a magyar fiatalok „nem fektetnek be a jövőbe”, inkább eladják nagyszüleik, szüleik földjét.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő hangoztatta: a családok helyzete a legfontosabb a magyar nemzet jövője és megmaradása szempontjából. Lényeges a nemzet egységének helyreállítása, hogy ebben az egységben tehessenek a nemzet megmaradásáért – mutatott rá.
Azt mondta: a kárpátaljai magyarság élete soha nem volt könnyű, rengeteg nehézséggel kellett szembenéznie történelme során, sokat kellett küzdenie. A család azért fontos, mert amikor más lehetőség nem volt, a magyar nyelvet és kultúrát a családban ismerte meg a kárpátaljai magyar – magyarázta Brenzovics László.
http://magyaridok.hu

Elakadt a prefektúrán a marosvásárhelyi iskolahálózat terve
Még nem jutott el a Maros megyei tanfelügyelőségre a katolikus gimnáziumot is tartalmazó iskolahálózat-tervezet, amelyet tíz napja fogadott el rendkívüli ülésén a marosvásárhelyi városi tanács. Az önkormányzati határozat a prefektúrán akadt el, a kormányhivatalnak ugyanis véleményeznie kell a törvényességét.
Lucian Goga prefektus korábban azt ígérte, hogy a hivatal legkésőbb hétfőre megállapítja a határozat jogszerűségét, ez azonban még nem történt meg. „A jogászaink még dolgoznak az ügyön. De ígérem, hogy ezen a héten véleményezzük a határozatot” – nyilatkozta a Maszolnak kedden a kormány megbízottja. 
A határozatot csak a prefektúra véleményezése után iktatják a tanfelügyelőségen, amelynek jóvá kell hagynia az iskolahálózatot. Ezek után a tervezet ismét a városi tanácshoz kerül elfogadásra. Székely Szilárd, a Római Katolikus Teológiai Líceum ügyvivő igazgatója korábban a Maszolnak elmondta, ha a tanfelügyelőség nem hagyja jóvá a tervezetet, a törvény értelmében az előző évi iskolahálózat marad érvényben, és ebben a katolikus gimnázium is szerepel.
„Természetesen, ha a tanfelügyelőség is megerősítené az iskolahálózat tervét, akkor az nagyobb biztonságot jelentene számunkra, megerősítené az iskola pozícióját, valamint a szülők bizalmát is” – magyarázta az intézmény ideiglenes vezetője.
Cs. P. T.
maszol.ro

Prefektusi kifogások az iskolahálózat-tervezet kapcsán
Több kifogást fogalmazott meg a Maros megyei kormányhivatal a marosvásárhelyi tanács február 10-i rendkívüli tanácsülésén hozott határozata ellen, amelyhez csatolták a város iskolahálózatának tervezetét a 2017–2018-as tanévre. A tervezetben szerepel a Római Katolikus Teológiai Líceum is, amelynek alapítása kapcsán két személy ellen indított eljárást a Korrupcióellenes Ügyészség. A prefektus elsősorban azt kifogásolja, hogy a rendkívüli tanácsülés összehívásakor nem tartották be a három munkanapra vonatkozó határidőt. A kifogásolt pontok között szerepel a Római Katolikus Teológiai Líceum, továbbá más jogi indokok is. A prefektus szerint nem kellett volna előzetesen tanácsi határozatot hozni az iskolahálózat-tervezetről. Miután a tervezetet összeállította a polgármesteri hivatal, majd elküldte szakmai láttamozás végett a megyei tanfelügyelőségnek, az utóbbi által jóváhagyott tervezetet kellett volna megszavaznia a tanácsnak – állítja a prefektus. Ezenkívül a hivatal által összeállított tervezet mellé csatolni kellett volna a szakmai indoklást, ahogy azt az oktatásügyi törvény előírja – állítja Lucian Goga prefektus, aki úgy véli, hogy a kifogásolt határozatra egy következő tanácsülésen lehet visszatérni. Csíki Zsolt, az RMDSZ-képviselők frakcióvezetője szerint betartották az összehívásra vonatkozó előírást. Ahogy a szóban forgó rendkívüli tanácsülésen is elhangzott, azért kényszerültek ily módon határozatot hozni a beiskolázási tervezetről, mert a polgármesteri hivatal által továbbított dokumentumban nem szerepelt a Római Katolikus Teológiai Líceum. A frakcióvezető véleménye szerint a jogszabály lehetővé teszi, hogy ez ügyben is határozatot fogadjanak el, viszont úgy érzi, hogy a törvényes előírásokat mindenki másképpen értelmezi, amit tisztázni fognak – ígérte a frakció- vezető. (b.gy.)
Népújság (Marosvásárhely)

Románia nem jogállam (Kelemen Hunor szerint)
Romániában a jogállam leépült, nem lehet a hatalmi ágak szétválasztásáról beszélni, jelenleg vérre menő hatalmi harc folyik választott, tehát visszahívható, leváltható politikai erők és nem választott, tehát visszahívhatatlan, leválthatatlan befolyásos állami intézmények között, fennáll ezért a veszélye, hogy olyan autoriter állammá válhat az ország, amelyet ezek a láthatatlan struktúrák irányítanak, és amelyhez a választott politikusoknak nem sok köze lesz – Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap Sepsiszentgyörgyön sajtóbeszélgetésen ismertette, miként látja az aktuálpolitikai helyzetet. Megjegyezte: tudatában van, hogy ezek nagyon súlyos állítások, de akkor is ki kell mondani.
Romániában az elmúlt száz évben nem volt megszakítás nélkül legalább 25 évig demokrácia – az első világháborút királyság követte, aztán a második világháborút a kommunista diktatúra –, ez lehet az egyik, történelmi magyarázata annak, hogy miért nem alakulhatott ki igazi jogállam. Az 1989-es változás után is tisztában volt ezzel mindenki, de akkor reménykedtek, talán csak idő kell ahhoz, hogy kiépüljön és megerősödjék a jogállam. Csakhogy ami nagy nehezen felépült, azt is lerombolták az elmúlt években. A parlament nem törvénykezik, hanem szalad a kormány sürgősségi rendeletei után – 2009 óta a büntető törvénykönyvet kizárólag sürgősségi rendelettel vagy kormányzati felelősségvállalással módosították, sosem parlamenti vita után! –, nem ellenőriz fontos állami intézményeket: van öt-hat olyan titkosszolgálat is, amely senkinek nem tartozik elszámolással. A kormány sem kormányoz, csak végrehajt, az igazi hatalom nem ott összpontosul. Összefonódások alakulnak ki ügyészség és titkosszolgálatok között, titkos paktumok köttetnek állami intézmények, erőszakszervezetek között – éppen szerda este hozta nyilvánosságra a luju.ro portál, hogy 2009-ben a Román Hírszerző Szolgálat titkos megállapodást írt alá a Laura Codruța Kövesi által vezetett ügyészséggel! –, egyesek még attól sem riadnak vissza, hogy azt a látszatot keltsék, az alkotmánybíróság döntéseit sem minden esetben kötelező tiszteletben tartani, a bűnüldöző szervek pedig kivizsgálást indíthatnak a kormány ellen csak azért, mert az elfogadott egy rendeletet – sorolta Kelemen Hunor. Ebben a vérre menő küzdelemben az RMDSZ-nek a maga 6,5 százalékos súlyával egyetlen választása marad: elvekhez és értékekhez ragaszkodni, és ezek szerint cselekedni, mert ahol a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztásának elve sérül vagy alapvető szabadságjogokat vesznek semmibe, azt legelőbb mindig valamely kisebbség érzi és szenvedi meg. Az RMDSZ-nek ez volt az álláspontja a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet kiváltotta helyzetben, a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, és ehhez ragaszkodik a következőkben is. Ugyanakkor a szövetség is egyetért azokkal a tüntetőkkel, akik tiszta közéletet, tisztességes kormányzást követelnek – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Kelemen Hunor egyébként úgy látja, ha a választott vezetők alulmaradnak a nem választott, tehát nem leváltható vagy visszahívható befolyásos állami intézményekkel szemben, az hosszú évekre megpecsételi a romániai jogállamiság sorsát.
Mi lesz a MOGYE-vel?
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem az egyik legjobb példa annak az állításnak az igazolására, hogy Románia nem jogállam, hiszen évek óta nem tartják be a törvényt, és a kormányoknak nincs eszközük, hogy érvényt szerezzenek a jogszabályi előírásoknak – válaszolta Kelemen Hunor arra az újságírói kérdésre, amely a tanintézményben kialakult helyzet megoldását firtatta. Mint ismert, a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva évek óta elutasítja a tanügyi törvény azon cikkelyének alkalmazását, amely az önálló magyar tagozat létrehozásáról rendelkezik. Eddig egyetlen kormánynak sem sikerült olyan eszközt találnia, amellyel érvényt szerezhetne a törvényességnek – ecsetelte a visszás helyzetet az RMDSZ elnöke, hozzátéve: ők kérik ezt az új kormánytól is. Meglátása szerint az oktatási miniszternek attól sem kellene visszariadnia, hogy elővegye az egyetem finanszírozásának kérdését, ily módon próbálva „meggyőzni” az intézmény vezetését a törvény alkalmazásának szükségességéről. Kérdés azonban, hogy ez hatalmi visszaélésnek minősülne-e, hiszen a Maros megyei főtanfelügyelő azért van házi őrizetben, mert jóváhagyta a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását – jegyezte meg az RMDSZ elnöke.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A szülőket is kihallgatja a DNA a katolikus gimnázium ügyében
A korrupcióellenes ügyészség a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum több diákjának a szüleit is beidézte és tanúként kihallgatta ezen a héten a tanintézménnyel kapcsolatos bűnvádi eljárás keretében.
„Ez a Szekuritáté módszereit juttatja eszembe. Jönnek, kopogtatnak, hivatalos felszólítást ad át két rendőr, menjek vagy én vagy a férjem, mert a korrupcióellenes ügyészség minket is kihallgat” – mondta a Maszolnak egy neve elhallgatását kérő szülő, akinek a gyermeke a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum tanulója.
Csíky Csengele, a szülői bizottság tagja érdeklődésünkre elmondta, nem tudja, mi a szándéka ezzel a korrupcióellenes ügyészségnek, de óriási riadalmat keltett ez az eljárás. „Nagyon megviseli ez a szülőket is, de a közösséget is, nagy a rémület, nem tudjuk, mire megy ki ez az egész” – mondta a Maszolnak az édesanya.
Mint megtudtuk, egy kihallgatás egy-másfél órát tart, de a beidézett szülőket titoktartásra kötelezik, nem mondhatják el, hogy mit válaszoltak az ügyészek kérdéseire. A vádhatóságot többek között az érdekelte, hogy mit tudtak vagy mit tudnak a katolikus iskola alapításáról. Arra is kíváncsiak voltak az ügyészek, hogy miért íratták be gyerekeiket a katolikus gimnáziumba, önként vagy mások sugallatára tették meg ezt a lépést.
„Engem a katolikus hitem vett rá arra, hogy a gyermekemet ide irassam. Az egyházi iskolák mindig is kiemelkedően jobbak voltak a többi tanintézménynél, katolikusok vagyunk, hát nem ez a természetes, hogy ha az ember hall egy ilyen lehetőségről, akkor azonnal oda viszi a gyerekét?” – fogalmazott a névtelenségbe burkolózó szülő, aki a félelemkeltés és az elbizonytalanítás eszközeinek tartja azt, amit most a DNA velük tesz.
Csíky Csengele azt is elmondta, egyelőre azt nem lehet tudni, szám szerint hány személyt idéztek be, de próbálják tartani egymásban a lelket. A szülők közösségi oldalt hoztak létre, ahol tájékoztatják egymást az újabb fejleményekről. Ugyanakkor jogi segítséget is kértek. Tudni akarják, mivel jár egy ilyen kihallgatás, melyek lehetnek a jogi következményei, mire figyeljenek a szülők.
Az első napokban azokat hívták be, akik kérvényezték gyerekeik áthelyezését az Unirea Főgimnáziumból a katolikus iskolába. „Azt gondoltuk, arra kíváncsiak, hogyan történt az átíratás, de aztán három nap múlva megtudtuk, hogy nem csak erről van szó, mert azok is sorra kerültek, akik eleve oda íratták kicsinyeiket” – mondta Csíky Csengele. 
Kincses: ez kimondott zaklatás
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a Maszol érdeklődésére elmondta, a beidézett szülőknek alkotmányos kötelességük megjelenni az ügyészségen, mert ha nem tesznek eleget a felszólításnak, rendőr kíséri be őket.
„Ha valakit tanúként megidéznek, alkotmányos kötelezettsége tanúskodni. Ha nem megy el, akkor elővezethetik. Ugyanakkor a tanúnak meg kell téríteni a költségeit: ha aznap munkából hiányzik, akkor a napidíját, ha utazik, az utazási költségeit, de mindenképpen meg kell jelennie” – fogalmazott Kincses.
Az ügyvéd szerint a szülők ügyészségi kihallgatása kimondottan zaklatás, ugyanis semmi sem indokolja ezt a lépést. Emlékeztetett, hogy a szülőnek jogában áll ügyvéd jelenlétét kérni a kihallgatáson. Emellett a kihallgatásra beidézett személynek jogában áll tolmácsot igényelni, hogy anyanyelvén válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre.
Az előzmények
Mint ismert, az iskola volt igazgatója, Tamási Zsolt és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az ügyészek szerint a gyanúsítottak törvénytelenül jártak el a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásakor, és annak ellenére járultak hozzá a tanintzémény működéséhez, hogy tudták: valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Stefan Somesant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja.
Az igazgató elleni eljárás a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem folyósíthatta a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számlákat. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működéséhez szükséges iratokat.
Korábban azt is megírtuk, egyelőre bizonytalan, hogy ősszel elkezdődhet az új iskolai év a katolikus gimnáziumban.
Antal Erika
maszol.ro

Péter Ferenc az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke
Péter Ferencet választották a Maros megyei RMDSZ elnökévé a szervezet pénteki tisztújító küldöttgyűlésén.
A Maros megyei önkormányzat vezetője programjában a repülőtérért való lobbizást, a szórványközösségek támogatását, a más magyarlakta vidékekkel való kulturális- gazdasági kapcsolatok keresését és erősítését ígérte. Azt hangsúlyozta, hogy a választásokra időben kell elkezdeni a felkészülést, hatékonyabbá kell tenni a szervezet tevékenységét, fórumokat kell kialakítani a szakmai találkozásoknak, megbeszéléseknek, fel kell újítani a székházat, és olyanná tenni, ahová szívesen ellátogatnak a tagok, ahol jól érzik magukat az emberek.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében tartott megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlésén jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla volt szövetségi elnök, Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, Farkas Balázs konzul, parlamenti képviselők, szenátorok, helyi és megyei önkormányzati képviselők, vidéki polgármesterek és tanácsosok, a helyi szervezetek képviselői. Péter Ferenc házigazgaként köszöntötte a jelenlevőket. Mint fogalmazott, nem csak arra jó alkalom ez a nap, hogy új elnököt válasszanak, de arra is nagyszerű lehetőség, hogy találkozzanak, beszélgessenek.
A szervezet új elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik a rendszerváltás után a nagy közösségi ügyért, az erdélyi magyarok jogaiért, javaiért küzdöttek. Oklevelet adott át Markó Bélának, Kelemen Atillának, Kerekes Károlynak, Frunda Györgynek, Borbély Lászlónak, Makkai Gergelynek és Német Jánosnak, valamint a néhai Kakassy Sándornak és Elek Barnának is.
Markó Béla a „régieknek” köszönte meg tevékenységüket, azoknak, akikkel 1989-ben együtt lehetett, Sütő Andrásnak, Domokos Gézának, Fülöp G. Dénes lelkésznek, Csiha Kálmánnak – hozzátéve, hogy nem teljes a lista. 
Bár 2016-ban sem sikerült visszaszerezni Marosvásárhelyt, a tavalyi választásokon jól szerepelt a Maros megyei szervezet, sikerült jó eredményeket elérni – mondta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök némi dorgálásban is részesítette a marosvásárhelyi szervezetet, amely „időnként kívülről nézve azt a látszatot kelti, hogy egymással vannak elfoglalva inkább, nem a tagsággal”.
Kitért arra is, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy jogállamban a törvények mindenkire vonatkoznak – és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetét említette. Tamás Sándor, majd Borboly Csaba osztotta meg gondolatait, majd Péter Ferenc ismertette a programját.
Végül a jelenlevők 306 szavazatot adtak le, amelyből 301 volt érvényes. Ezek közül 291 igen és 10 ellenszavazatot kapott Péter Ferenc.
Antal Erika
maszol.ro

Tiltakoznak a csíkszeredai önkormányzati képviselők a Városháza felirat leszedetése miatt
A csíkszeredai önkormányzati képviselők soros havi ülésükön felháborodásuk és tiltakozásuk kifejezéseként amiatt, hogy le kell venni a városháza feliratot a polgármesteri hivatal homlokzatáról állásfoglalást fogalmaztak meg és fogadtak el.
Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere olvasta fel az RMDSZ frakció által kezdeményezett állásfoglalás szövegét a testületnek, majd szavasára bocsátották azt. A testület többsége elfogadta, a román pártok három képviselője azonban nemmel szavazott. Tőke Ervin, EMNP-s tanácsos azt javasolta, hogy ne csak az államelnöknek, hanem az RMDSZ-nek is küldjenek el belőle, amelyet szintén elfogadtak.
Alább olvasható az állásfoglalás szövege:
Állásfoglalás
Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata felháborodva áll Klaus Johannis államelnök strasbourgi kijelentése előtt, amely szerint, ha ő németként elnök tudott lenni Romániában, az azt jelenti, hogy a dolgok rendben vannak az országban a kisebbségvédelem terén. A valósággal szöges ellentétben áll ez a kijelentés, hiszen Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben. Valótlan a kijelentés már akkor is, ha csupán a nemzeti szimbólumaink, város és községháza felirataink ellen született bírósági döntésekre, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása után a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működésének ellehetetlenítésére gondolunk.
A Johannis Romániájában Csíkszereda évszázados városzászlóját és a székely zászlót a hatalom eltávolíttatja a közintézményekről, miközben a Szucsáva megyei Gura Humorului településen Bukovina zászlaját katonai parádéval húzzák fel.
A Johannis Romániájában a hatalom minden törvényes alapot mellőzve, a Román Tudományos Akadémia égisze alatt kiadott szótárban foglaltakat felülírva dönt a „primăria” kifejezés magyar fordításáról.
A Johannis Romániájában a hatalom előre gyártott forgatókönyv szerint, sorozattermelésben távolítja el a magyar feliratokat és mindent, ami a másságra intézményesen utalhat.
Csíkszereda választott vezetőiként, európai polgárokként a becsülettel végzett munka, a tisztesség és a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni, tudomásul vesszük és a törvényeket betartva végrehajtjuk az igazságszolgáltatás döntéseit, de ezúton is tiltakozunk minden olyan eljárás ellen, amely sérti és csorbítja nemzeti önazonosságunk megtartását, kisebbségi alkotmányos jogainkat.
Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata ezúton elhatárolódik Klaus Johannis megtévesztő kijelentéseitől és felszólítja az elnököt, hogy az európai közvélemény államférfihez méltatlan, erdélyi emberhez nem illő félretájékoztatása helyett szálljon síkra az őshonos kisebbségek nyelvi és közösségi jogainak Gyulafehérvári Nyilatkozatában foglaltak szerinti mielőbbi rendezése érdekében.
Székelyhon.ro

Tizennyolc tanintézetben indul előkészítő osztály Marosvásárhelyen, a katolikus gimnáziumba nem lehet iratkozni
Megkezdődött hétfő reggel a hatévesek előkészítő osztályba való beíratása, Marosvásárhelyen az új tanévben tizennyolc tanintézetben indul ilyen osztály. A tanfelügyelőség honlapján megjelent iskolai körzeteket tartalmazó listán szerepel ugyan a Római Katolikus Teológiai Gimnázium, de nincsenek utcanevek mellette, és a megjegyzésben az áll: ez a tanintézet nem fogadhat előkészítő osztályba való beiratkozókat a 2017/2018-as tanévre.
Székely Szilárd, az iskola ideiglenesen kinevezett igazgatója lapunknak megerősítette a hírt, miszerint valóban nem vehetik át a dossziékat. „Ma reggel (hétfőn – szerk. megj.) telefonon hozták nekünk is tudomásunkra, hogy nem lehet hozzánk iratkozni egészen addig, amíg ilyen bizonytalan az iskola helyzete, írásban még nem kaptunk erről semmit” – mondta az iskolavezető.
Érdeklődők vannak, ugyanis pár hete már a Facebookon is megjelent a felhívás, amelyben az áll, hogy várják a hatéveseket a katolikus iskola előkészítő osztályába. A Vásárhelyi Hírlap szerkesztőségét is felhívta az egyik felháborodott szülő, aki a katolikus iskolába íratta volna gyerekét hétfő reggel, de visszautasították. Ugyanezt mondta el lapunknak a tanintézet igazgatója is: többen jelentkeztek az iratcsomókkal, de nem vehették át azokat, és egyelőre azt sem lehet tudni, hogy mikortól lehet majd beíratni a gyerekeket. Székely Szilárd reméli, hogy mihamarabb megoldódik az iskola helyzete, addig is nyílt napokat tartanak.
A többi tanintézet előkészítő osztályaiba való beíratás első szakasza március 16-án zárul, az adatok összesítése után március 22–30. között szervezik meg a második szakaszt. Azokat a gyerekeket kötelező előkészítőbe íratni, akik 2017. augusztus 31-éig betöltik a hatodik életévüket. Aki szeptember elseje és december 31-e között lesz hatéves, akkor veszik fel előkészítőbe, ha a szülő igényli ezt, és a pszichoszomatikus felmérésen a szakemberek megerősítik, hogy iskolaérett. Amennyiben nem találják annak, még egy évig óvodába kell járnia.
Az iskoláknak február 23-a és március 2-a között nyílt napokat kell szervezniük, hogy a szülőknek lehetőségük legyen megtekinteni az induló osztályokat, illetve találkozhassanak a tanintézet pedagógusaival és vezetőségével. A tanügyi törvény szerint a tanintézetek továbbra is kötelesek a megszabott körzetükből minden gyermeket beírni, ha a szülők ezt igénylik. Más körzet iskolájába akkor lehet beiratkozni, ha a helyi gyermekek felvétele után is maradnak helyek.
Hajnal Csilla |
Székelyhon.ro

Felháborító a szülők kihallgatása (A magyar kormány tiltakozik)
Felháborítónak tartja Potápi Árpád János nemzetpolitikáért, valamint Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, hogy a román korrupcióellenes ügyészség kihallgatásokra idézi be a marosvásárhelyi római katolikus líceum diákjainak szüleit, illetve, hogy bírói döntés hiányában „megpróbálják az iskola jövőjét is ellehetetleníteni”. A két államtitkárnak a Miniszterelnökség által eljuttatott közleményében az áll: elfogadhatatlan, hogy a sajtóértesülések szerint egy-másfél órán át tartó kihallgatásokon egyebek mellett arról kérdezik a szülőket, miért íratták be gyermekeiket a katolikus gimnáziumba, illetve hogy önként vagy külső nyomásra döntöttek-e így. „Ezek a kihallgatások korábbi, más rendszerek módszereit idézik” – írták. Arra hívták fel a figyelmet: köztudott, hogy a szülők elégedettek az iskolában folyó szellemi-erkölcsi neveléssel, az intézmény tanári karával, valamint az igazgató munkájának színvonalával. A marosvásárhelyi katolikus gimnázium létét mind a társadalmi igény, mind a szakmai felkészültség indokolja – emelték ki. A két államtitkár szerint a korrupcióellenes harc leple alatt a magyarság jogainak tudatos szűkítése folyik, ami elfogadhatatlan egy jogállamban. Potápi Árpád János és Soltész Miklós felszólította a román hatóságokat, hogy fejezzék be az oktatók és a szülők megfélemlítését és a líceum tevékenységének ellehetetlenítését, mivel a folyamat visszafordíthatatlan károkat okoz nem csupán a magyar közösségnek, hanem Romániának is.
Mint ismert, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium több diákjának szüleit is beidézte és tanúként kihallgatta a korrupcióellenes ügyészség. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen tavaly november elején indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)