Eddig az egyetemek kis hányada élt azzal a lehetőséggel, hogy jelentősen megkönnyítve a diákok dolgát, leegyszerűsítse a hallgatók diplomaszerzését, melyet az Oktatási Minisztérium legutóbbi rendelete tesz lehetővé. Az új szabályozás alapján az egyetemek vezetősége eldöntheti, hogy a végzős hallgatók csak a szakismereteik tárgykörében szervezett államvizsgán („licencvizsgán”), vagy csak államvizsga dolgozat („diplomamunka”) megírásával adnak számot felkészültségükről, esetleg mindkét formát választják a megmérettetésre. Az egyetemek nagy része úgy döntött, mindkét formát választja, vagyis megmarad a régi rendszerű végzős vizsgáknál. Az utolsó évesek tehát szakdolgozatot írnak, és felmérő vizsgát is letesznek. Az államtitkár úgy véli: egyes egyetemeken, mint amilyenek a színművészeti, zene vagy képzőművészeti, teljesen fölösleges a felmérő vizsga. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) prorektora a középszerűség bátorítását látja abban, hogy a minisztérium tovább lazítja az igényesség mércéjét, azzal, hogy lemond az államvizsga eddigi kétpróbás rendszerének kötelezettségéről. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja elmondta, hogy az államvizsgára vonatkozó bármilyen minisztériumi intézkedés a Sapientia marosvásárhelyi karait egyelőre nem érinti, mert az egyetem nem rendelkezik hivatalos akkreditációval. Pósa Tibor, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke a szubszidiaritás elvének alkalmazását látja a minisztériumi döntés mögött. Helyesnek tartja, hogy helyi szintre ruházzák át az államvizsgaforma kidolgozását. Veszélyt is jelenthet a döntés, mert a karok arra is használhatják ezt, hogy megkönnyítsék a záróvizsgát, ami nem lenne jó, az egyre hígabb egyetemi oktatást figyelembe véve. A kolozsvári Politológia és Adminisztratív Tudományok kara tanszékvezetői máris változtatnak az államvizsga eddigi rendjén. A karhoz tartozó újságíró és kommunikáció szakos diákok választhatnak majd a szakdolgozat vagy portfolió között, ami a diák tevékenységi körében elvégzett gyakorlati munkával lesz kapcsolatos. /Könnyítés az egyetemi végzősöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Április 12-én tartották Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos és Gyógyszertudományi Szakosztálya XVII. Tudományos Ülésszakának megnyitóját. A háromnapos rendezvényen díjakat is átadtak, április 13-án pedig plenáris ülés után az EME székházában felavatták dr. Genersich Antal mellszobrát. Genersich Antal /Nagyszombat, 1842 – Kolozsvár, 1918/ az 1872-ben felállított Kolozsvári Egyetemen a kórbonctan tanára lett és létrehozta a Kórbonctani Intézetet. 1895-től Budapestre, az egyetem Kórbonctani Tanszékére kapott meghívást. Később az egyetem rektora lett. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta, sírja a Házsongárdban található. A mellszobor eredetije (Pásztor János alkotása) Budapesten található, az itteni szobormásolat és posztamens készítője Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész. A szervező bizottság elnöke, dr. Bódizs György köszöntötte a szakosztály tagjait. Dr. Kovács Dezső, a szakosztály elnökének köszöntője után egy perces néma csenddel adóztak az utóbbi időben elhunyt tagtársaik emlékének. A Lencsés György-díjat idén dr. Feszt György professzornak adományozták, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját a kuratórium dr. Ferencz László és dr. Pongrácz Antal Sándor professzoroknak ítélte oda. A Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem által adományozott díjat dr. Romics Imre magyarországi professzor kapta. A díjátadás után ünnepi műsorral zárult a kolozsvári Magyar Opera magánénekesei, valamint ének-, zenekara közreműködésével. /Köllő Katalin: Tudományos ülésszak az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Romániában ijesztő méreteket ölt a tébécések száma. Egy 2005-ös felmérés szerint a világ lakosságának egyharmada, vagyis 1,7 milliárd ember tuberkulózisos, közülük 20 millió az aktív beteg. Az európai statisztikai adatok szerint ott él a legtöbb fertőzött, ahol a legnagyobb a szegénység, és súlyos szociális problémákkal küzdenek. Európában 2001-ben Romániában volt a legnagyobb, Máltán a legkisebb a fertőzöttek aránya. Dr. Farkas Evelyn, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közegészség tanszékének vezetője elmondta, hogy az ENSZ kezdeményezésére Egészség mindenkinek elnevezésű rendezvénysorozat indult, amelynek célja a felvilágosítás, az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése. /Antal Erika: Tuberkulózis – népbetegség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

A tavaly összeállított, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatlista második, „véglegesített” változatát is elkészítette a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) marosvásárhelyi tagozata. Április 20-án sajtótájékoztatón jelentette be Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Kincses-Ajtay Mária, a marosvásárhelyi tagozat vezetője: elvárják, a MOGYE vezetése tartsa be a háromnyelvű feliratozásra és a beiskolázási arány módosítására tett ígéreteit, ugyanakkor tárgyaljon a többi javaslatról is. A MOGYE rektor-helyettese, dr. Nagy Örs közölte: április 24-én háromnyelvű táblát helyeznek el az épület homlokzatán. Dr. Kincses-Ajtay Mária hangsúlyozta, a javaslatokat egy oktatói csoport dolgozta ki, akik azonban, félve a megtorlástól, nem vállalták nyíltan nevüket. „Attól tartanak, hogy szakmai előrehaladásukat akadályozza majd az egyetem vezetése, és nem vállalják a nyilvánosságot. Nem az én partizán akciómról van tehát szó. A Babes–Bolyai Tudományegyetemről elbocsátották Hantz Pétert és Kovács Lehelt, amiért nyíltan kiálltak a magyar oktatás mellett. Nekem is „azt ígérték”, hogy kidobnak, de vállalom a kockázatot. Közel tíz éve nem hívták össze a MOGYE magyar oktatóit, hogy megbeszéljék a magyar nyelvű oktatás gondjait az egyetemen, egy ilyen testület által hozott döntést nem lehet csak úgy félreseperni. A közgyűlést Nagy Örs rektor-helyettesnek kellene összehívnia” – jelentette ki Ajtay-Kincses Mária, hozzátéve, hogy a MOGYE szenátusának március 20-i körlevelében megtiltották, hogy interjút adjon. „A sajtótájékoztatóra meghívtuk Nagy Örs rektor-helyettest is. Ő azonban nem jött el” – tette hozzá. Dr. Kovács Lehel elmondta, hogy április 10-én benyújtották az RMDSZ-hez, az Európai Parlamenthez valamint az Európai Bizottsághoz és az EBESZ-hez azokat az aláírásokat, amelyeket a Babes–Bolyai Egyetem keretében a magyar természettudományi fakultás valamint a humán tudományok fakultása létrehozása érdekében gyűjtöttek. A Babes–Bolyai Egyetem 55 oktatója támogatta aláírásával a magyar nyelvű természettudományi és 43 oktatója a humán tudományok fakultás megalakítását, ami több mint 80 százalékos támogatottságot jelent az oktatók körében. Hozzátette, hogy 1998 óta négy alkalommal kérték két-három magyar nyelvű fakultás létesítését a BBTE-n, mindhiába. Dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese cáfolta, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatójára meghívást kapott volna. /Antalfi Imola: Tízpontos javaslatlistát állított össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Tíz pontban megfogalmazott javaslatlistát nyújtott át a hétvégén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének az intézmény magyar oktatói nevében dr. Ajtay Kincses Mária, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, aki egyedül írta alá a listát. Elmondta: őt már megfenyegették, nincs veszítenivalója, de nem szeretné, ha kollégáit is támadások érnék. A követelések között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek paritásossá tétele, az anyanyelvű államvizsga lehetővé tétele, illetve az intézmény háromnyelvű feliratozása szerepel. Az egyik legfontosabb követelés az RMDSZ és a PSD között 2002-ben kötött politikai alku nyomán megszületett beiskolázási arány újratárgyalása, ugyanis tavaly a tandíjmentes helyekre az általános orvosi karon magyar diákok 8,09-es jeggyel juthattak be, a román nyelven felvételizők pedig akár 5,95-tel is. A követelések közül eddig mindössze egy látszik megvalósulni. Constantin Copotoiu a MOGYE rektora megígérte, hogy hamarosan elkészülnek a román, magyar és angol nyelvű feliratok, amelyek az épület felújítása után felkerülnek a falakra. „Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy elkezdődjék a párbeszéd, mert tizenhét éve minket senki nem hallgat meg” – indokolta a beadvány célját Ajtay Kincses Mária, utalva az évek során megválaszolatlanul maradt hasonló próbálkozásokra. Szerinte Nagy Örs sokkal többet tehetne a dialógus megteremtése érdekében. „Többször is meghívtuk, beszélgessünk el a gondjainkról, de ő mindig talált kitérőt, és nem ült le velünk” – emlékeztetett az oktató. Nagy Örs szerint mindez nem felel meg a valóságnak, ő is a párbeszéd hívének vallja magát. „Akár hetente is összehívhatom a magyar oktatók közgyűlését, de ezzel még nem oldottam meg semmit. Itt minden a szenátusban többségben lévő román kollégáinkon múlik vagy a politikai döntéseken. Másrészt én az egyetem rektor-helyettese vagyok, aki a teljes oktatási rendszerért felel – nyomatékosította Nagy Örs. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen alapítandó önálló magyar karok érdekében küldtek aláírásokat az Európai Parlamenthez és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBESZ) – jelentette be Kovács Lehel. A BKB alelnöke elmondta, több tucat támogató aláírást gyűjtöttek össze, mellyel a BBTE magyar oktatói az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását kérik. Kovács átadta az aláírások listáját Sógor Csabának, és felkérte, hogy továbbítsa azokat a szenátus tanügyi bizottságának, illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek. /Szucher Ervin: Párbeszédet szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Április 23-án felkerült a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem homlokzatára a háromnyelvű felirat. Amint a renoválási munkálatok az épület belsejében is befejeződnek, minden fontosabb helyre – tanszékek, dékáni hivatal, szenátusi szoba, rektori hivatal, adminisztráció – kiteszik a háromnyelvű feliratokat. /B. A. : Kitették a háromnyelvű feliratot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24/

Román, magyar és angol nyelven olvasható immár az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem bejárata fölött az intézmény neve. A bejárati ajtó fölött elhelyezett elenyészően kis tábla hirdeti immár a „multikulturalitást” az egyetemen, egészen közel kell menni, hogy olvasható legyen a szöveg. Egy többnyelvű felirat kihelyezése még nem oldotta meg a valós problémákat, a magyar oktatás helyzete ettől még nem változott. Hol maradnak az önálló magyar karok, a magyar nyelvű képzés a laboratóriumi gyakorlatok vagy a klinikai oktatás esetében, az egészségügyi középkáderek magyar képzése, a beiskolázási arány módosítása, a magyar oktatók és adminisztratív személyzet alkalmazása, a vezetői tisztségekben a paritás? És egyáltalán: a problémák civilizált megvitatása? Az épületen belül még nincsenek látható jelei a „multikulturalitásnak”, állítólag erre még várni kell, amíg az épület felújítását befejezik. /(antalfi): Háromnyelvű felirat a MOGYE-n. A porhintés újabb állomása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Az idei felvételi vizsgán a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karán továbbá a négyévessé váló orvosi asszisztensképző szakon a meghirdetett helyek 50-50 százalékára vesznek fel tanulmányaikat magyarul illetve románul folytatni kívánó diákokat – jelentették be. Nagy Örs rektor-helyettes jelezte, az 50 százalék valamelyest javít azon a Bolyai Kezdeményező Bizottság által is felvetett egyenlőtlenségen, ami a tavalyi felvételit jellemezte, mikor a magyar vonalra az általános orvosi karon 8-ason fölüli, a románra pedig már az ötöst meghaladó általánossal is felvételt nyertek a hallgatók. Az új elosztás alapján a korábbi 103 helyhez képest 137-re bővül a magyar vonalon betölthető helyek száma, a fogorvosin és a gyógyszerészeti karon 25-25 hely lesz, s minderre a végleges engedélyezést a jövő héten várják. Egyetemi szintű, azaz négyéves lesz az orvosi asszisztensképzés, amelyen az őszi tanévtől magyar vonal is indul. Három szakon viszont, amelyek iránt az elmúlt években kisebb volt az érdeklődés (fogtechnikus, fogászati asszisztens illetve gyógyszerészasszisztens) csak tandíjas helyeket hirdetnek meg. Copotoiu Constantin rektor szerint azért nem lehet magyar tagozatról beszélni, mivel a diákok és az oktatók egy része egyetértett azzal, hogy a gyakorlatot továbbra is román nyelven tartsák. A rektor szerint nincs szükség arra, hogy a román tagozatos hallgatóknak, akik Erdélyben vállalnának munkát, biztosítsák, hogy magyarul is tanuljanak, mivel mindenkinek ismernie kell az ország nyelvét. A rektor elmondta, hogy a magyar tagozaton a végzősök közel 80 százaléka külföldre távozik. /(bodolai): Kívül-belül megújul az egyetem. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

A magyar tudomány és az Európai Unió: a határon túli magyarság esélyei címmel tartott előadást május 24-én Marosvásárhelyen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Elmondta, a Kárpát-medence hagyományosan nagy szellemi értékekkel rendelkezett, és „sokkal többet adtunk a világörökségnek, mint amennyit kaptunk”. Mind Magyarország, mind Románia esetében a kutatásra és fejlesztésre áldozott összeg kevés, a jól képzett szakemberek pedig külföldre távoznak. Vizi E. Szilveszter elmondta, elsősorban magyar nyelvű óvodákra, középiskolákra, főiskolákra és egyetemre van szükség, mert a magyarság Kárpát-medencében való fennmaradásának előfeltétele, hogy tudást és információt szerezzünk. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese hangsúlyozta, az egyetemen az elmúlt egy évben sok figyelemreméltó lépés történt a magyar oktatók és hallgatók által megfogalmazott igények teljesítésének irányába. Kincses Ajtay Mária, a MOGYE professzora kijelentette: a magyar oktatás helyzete nem jó, a ‘90-es évek elején elkezdődött folyamat, amikor a diákság spontánul megfogalmazta igényeit, megtorpant, majd megállt. „Félelemkeltés folyt és folyik. Ennek ellenére a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) másfél éve ismét megfogalmazta a magyar karok létrehozására irányuló törekvéseket, amelyeket 10 pontban foglaltak össze”. Felkérte az oktatókat, aláírásukkal támogassák a MOGYE magyar karának létrehozását. Hantz Péter, akit a magyar nyelvű oktatásért való kiállása miatt a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátottak, hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása egyben az oktatás minőségének javulását is eredményezi, ki kell állni és el kell mondani követeléseinket. A Sapientia rektora, Dávid László szerint hittel lehet megvalósítani a követeléseket, a csángó Valérián Ádám azt szorgalmazta, az egyetem vezetése készítsen évente hivatalos felmérést arról, hogy hogyan alakul a magyarság helyzete az oktatásban. Az utolsó percekben egy Valérián Ádámot pocskondiázó röplap is megjelent a tanácskozás helyszínén. /Antalfi Imola: Az igazi érték a fejekben van. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Aláírásgyűjtésbe kezdtek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatói annak érdekében, hogy közösen terjesszék az egyetem vezetősége elé a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által megfogalmazott tízpontos javaslatot a MOGYE magyar tagozata helyzetének rendezésére. Az oktatók a hét végén nem hivatalos közgyűlésen egyeztettek az ügyben, a magyar oktatók közgyűlését már több mint fél évtizede nem hívták össze. A dokumentumot szándékukban áll különböző európai fórumokhoz is eljuttatni. A listán többek között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek számbeli egyensúlyának biztosítása, illetve az anyanyelvű államvizsga lehetőségének biztosítása szerepel. A Bolyai Kezdeményező Bizottság által felvetett követelések némelyikének rendezésére már ígéretet tett az intézmény vezetősége. Idén fele-fele arányban biztosítanak helyeket a felvételi vizsgán a román és magyar diákoknak. /Lázár Lehel: MOGYE-aláírások a magyar tagozatért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Marosvásárhely kettős könyvbemutató színhelye volt a múlt héten: Brassai Zoltán, Makó Katalin, Brassai Attila, Puskás Attila A kovásznai szénsavas fürdők és mofetták a végtagi verőérszűkületek kezelésében című könyvét valamint Puskás Attila Idült vénás betegségek. Patológia, diagnózis, terápia című könyvét ismerhették meg az érdeklődők. A Scientia Kiadó gondozásában megjelent szakkönyveket prof. dr. Nagy Örs rektor-helyettes és dr. Péter Mihály akadémikus méltatta. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese örvendetesnek tartotta, hogy manapság, amikor az interneten szinte minden információhoz pillanatok alatt hozzá lehet jutni, egyre több magyar nyelvű szakkönyv jelenik meg. „Mindkét könyv értékes, újat hoz a szakterületen, magyarul ilyen formában még nem jelent meg” – hangsúlyozta. A két könyv a felvetett téma szempontjából kiegészíti egymást. A szénsavas fürdőkkel kapcsolatos könyvhöz a vizsgálatokat több évtizeden át végezték. Dávid László, a Sapientia rektora szerint egy kiadó akkor jó, ha jó szerzőket von maga köré, jó könyveket ad ki, márpedig a Sapientia Alapítvány itt is bizonyított: olyan kiadót működtet, mint a Scientia, amely mindinkább jelen van mindennapjainkban. /Antalfi Imola: Kettős könyvbemutató a Deus Providebit Házban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Hét év után először vett részt az ösztöndíj-átadási ünnepségen dr. Fodor Péter marosvásárhelyi származású, Amerikában élő plasztikai sebész, aki a Marosvásárhelyen magyarul tanuló orvostanhallgatók számára hozott létre ösztöndíjalapot. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános karán tanuló, magyar anyanyelvű, harmad-, negyed- és ötödéves diákok az évi 700 eurós ösztöndíjat szakmai alapon nyerhetik el. A pályázó diákoknak a gimnáziumi, érettségi jegyeikről, az egyetem első két évében elért eredményeikről, a tudományos dolgozataikról, a diákköri konferenciákon való részvételeikről kell számot adniuk. Fodor Péter az ösztöndíj létrehozásakor úgy döntött, az első két év hallgatóit nem támogatja, mivel akkor még nem biztos, hogy a hallgatók be is fejezik az egyetemet. Hatodéveseket sem kíván támogatni, abból a megfontolásból, hogy ők már biztosan nem hagyják abba tanulmányaikat. A hét év alatt eddig 154 diák vehette át az ösztöndíjat. /Antal Erika: Ösztöndíj orvostanhallgatóknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tanuló 1160 magyar anyanyelvű diák közül 720-an írták alá azt a petíciót, amelyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), illetve az egyetem magyar diákszövetsége az önálló magyar karokat, a beiskolázási szám növelését, a magyar nyelvű laboratóriumi órák és gyakorlati oktatás lehetőségét, a háromnyelvű feliratozás bővítését kéri. A követelményeket 10 pontban foglalták össze, és az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez, az egyetem vezetőségéhez továbbítják /Antal Erika: MOGYE: tiltakozásra készülő magyar diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./ Június 18-án a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség képviselői bejelentették: amennyiben kéréseik őszig nem oldódnak meg, a magyar hallgatók folytatni fogják az 1990. évi ülősztrájkot. Ádám Valerián a diákszövetség képviseletében ismertette a magyar oktatás jelenlegi helyzetét a MOGYE-n, hangsúlyozva, hogy a kommunizmus évei alatt a MOGYE magyar tagozatát elsorvasztották, és ez a folyamat a ‘90-es években is folytatódott. Ádám Valerián hozzátette: számítanak a Bolyai Kezdeményező Bizottság támogatására. Az ősz folyamán kerékpártúrát szerveznek Strasbourgba, a 2000 kilométert 10-en teszik meg 22 nap alatt, a cél pedig a figyelemfelkeltés. Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselője valamint Ádám Valérián azt is hozzátette: a magyar diaszpóra 12 európai államban tüntetéseket szervez a román nagykövetségek előtt, ha őszig nem oldódik meg a helyzet. A diákok által aláírt petícióban többek között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar karok létrehozását, magyar nyelvű laboratóriumi, klinikai képzést, a magyar nyelvű asszisztensi oktatás bővítését, a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának növelését, a magyar oktatók arányának növelését, a paritás bevezetését követelik. /Antalfi Imola: Hétszázhúsz hallgatói aláírás a magyar oktatásért a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) megelégedéssel nyugtázza, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselői határozati javaslatot terjesztettek elő a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében – olvasható közleményükben. Az egyetem ügyében a kül- és belpolitikai eszközök együttes alkalmazása vezethet eredményre. Ezért párhuzamosan két lépést tartanak szükségesnek: egyrészt az RMDSZ stratégiát dolgozzon ki az indítvány sikerét biztosító EP-támogatási aláírások begyűjtése érdekében. Emellett az RMDSZ kezdjen tárgyalásokat, és megfelelő szakmai előkészítés után nyújtson be törvénytervezetet egy olyan állami magyar egyetem újraindítása érdekében, amely magába foglalná mind a BBTE, mind pedig a MOGYE magyar tagozatát. A BKB javasolja az RMDSZ-nek, az EMNT-nek, az SZNT-nek, illetve a romániai magyar szakmai és civil szervezeteknek, hogy az egyetem újraindítása iránti igény demonstrálása végett közösen szervezzenek országos aláírásgyűjtést. /BKB-s javaslatok a Bolyai Egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27.

A marosvásárhelyi Cuvantul Liber lapban az orvosi egyetem „egy csoport román és magyar diákja” újfent tiltakozott az ellen, hogy, bárki feszültséget szítson Vásárhely eme patinás oktatási intézményében. Ebben az újságban időről időre felbukkannak ilyen „számtalanokból és névtelenekből” álló tiltakozó csoportok vagy állítólag magyar cikkírók, akik ezt a lapot találják a legmegfelelőbb fórumnak soros magyar- és RMDSZ-ellenes véleményük kifejtésére. A lap június 28-i számában névtelenek tiltakoztak egy „egyén” megnyilvánulásai ellen, aki állítólag itthon és külföld előtt is „kétségessé teszi” az OGYE „értékeit”, a „profizmust, kompetenciát és toleranciát”, és egy „szűk csoporttal” együtt „az etnikai szeparatizmust” akarja. A gyáva névtelenek nevesítik az illetőt, és azt állítják róla, hogy azért akar ily módon feltűnést kelteni, mert csak protekcióval, 37 éves korában jutott el az utolsó egyetemi évig. Ez a lap névtelenül rágalmaz. Egy nappal korábban valaki „megdicsérte” Mózes Edithet ugyanebben a lapban, mivel szerintük két kollégája „a támogatásával” kikelt az RMDSZ ellen. Ebből annyi igaz, hogy valóban Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Mózes Edith azonban jelen sem volt, külföldön tartózkodott. /Mózes Edith: Újfent tiltakoznak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Közel félszáz család kilakoltatására készülnek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az udvaron lévő egyszintes ingatlanokban az intézmény vezetősége fogászati, illetve gyógyszerészeti központot szándékozik kialakítani, a főútra nyíló tanári lakásokba pedig a könyvtárat költöztetnék. Az érintettek, akiknek jelentős része egyedülálló, idős, beteges személy, tehetetlenül fogadták a hírt. A felszólítottak zöme valamikor az egyetem alkalmazottja volt, a szerződésben sehol nem szerepelt olyan kitétel, miszerint nyugdíjba vonulásuk után kötelesek lennének átadni a szolgálati lakást. Dr. Constantin Copotoiu rektor és dr. Florentin Buicu gazdasági igazgató csak Ciprian Dobre prefektus és Borbély László miniszter közbenjárására volt hajlandó a márciusban lejárt szerződések nagy részét előbb két hónappal, majd egy évvel meghosszabbítani. Az érintettek között akad olyan is, akinek még nyáron el kell hagynia a lakását. A 97 éves Dóczy Pál professzor még az ágyból sem tud felkelni. /Szucher Ervin: A szolgálati lakás ára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Idén első ízben egyenlő az arány a magyar és a román helyek számát illetően a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, így több hely áll a magyar nyelven tanulni vágyó diákok rendelkezésére. A legtöbb meghirdetett hely az általános orvosi szakirányon van, 135 állami hely a magyar és ugyanennyi a román tagozaton. A bábaképzőn 5 magyar és 5 román tandíjmentes, valamint 40 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Az idei tanévtől kezdődően magyar asszisztensképzés indul. A hároméves képzésre 15-15 tandíjmentes és 75 tandíjas hely van. A fogorvosi szakon idén 35-35 állami hely áll a diákok rendelkezésére. A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen eddig 244-en jelentkeztek. A kommunikáción és a szociálpedagógián 10 tandíjmentes és 30 tandíjas hely várja a jelentkezőket, a kertészeti szakon 15-15, az informatikán és mechatronikán 25-25, számítástechnikán és automatizáláson 20-20 helyet hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen a színművészeti és a teatrológia szakra 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hely van, a rendezői szakirányon pedig 4 állami és 8 fizetéses hely tölthető be. A zeneművészeti kar magyar tagozatán 3 tandíjmentes és 9 tandíjas helyet hirdettek meg. /Menyhárt Borbála: Bekerülnek vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ elnöke leszögezte, a magyar egyetem kérdése 1959 óta megoldatlan. A magyar oktatók aláírásukkal hitelesítették, hogy a BBTE keretén belül nyelvi – és nem etnikai – alapon szerveződő külön struktúrákra, tanszékekre és karokra van szükségük. Semmilyen előrelépés nem történt a többnyelvű feliratozás kérdésében. Dolgoznak az európai fórumokhoz benyújtott határozati javaslatok ügyén is, Magyari Tivadar, rektor-helyettes ezek leállítására szólította fel őket. Nem szabad megfeledkezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának gondjairól sem. A mintegy 1100 magyar hallgató közül közel 800-an írták alá a BKB által megfogalmazott követeléslistát, ennek hatására megindult a magyar feliratok kihelyezése. Magyari tetszetős fejleményekről számolt be. Termeket neveznek el magyarokról, néhány többnyelvű táblát is kitettek. Mindez azonban messze nem az, amit követelnek. Néhány magyar banner kitételét senki ne tévessze össze az egyetem hivatalos, többnyelvű feliratozásával. Bármikor visszavonható kis eredményekkel próbálják kifogni a szelet vitorlából. A rektorátus megígérte, hogy 2007. július 1-jéig megoldják az egyetem többnyelvű feliratozásának kérdését. Nem oldották meg. A két rektor-helyettes lemondása előtt, a magyar tagozat oktatóinak konszenzusos véleménye alapján megfogalmazott, decemberi beadványára máig nem válaszoltak, pedig a törvény harminc napon belüli válaszkötelezettséget ír elő. A magyar tagozat vezetői akkor azt nyilatkozták, amíg a felvetett kérdésekről nincs tárgyalás és valamilyen megállapodás, szó sem lehet továbblépésről. Magyari azt mondja, a végcélja hosszú távon ugyanaz. Ha van stratégiája, azt egyeztetni kell a közösséggel. Ez nem történt meg. Erdélyi értelmiségiek, akadémikusok aláírásával idén tavasszal az Európai Parlament petíciós bizottságához indítványt adtak be, amely kivizsgálást kér két ügyben: az intézmény multikulturális jellege mennyire felel meg a multikulturalizmus európai mércéjének, illetve, hogy jogszerű volt-e a két BKB-alelnök eltávolítása. A második dokumentumot három RMDSZ-es képviselő nyújtotta be. Azt kérik, az Európai Parlament tűzze napirendre az ügyet és hozzon erről értelmező nyilatkozatot, amely konkrét lépésekre kötelezné a román hivatalosságokat. Az Európa Tanács egyik szakbizottsága már elfogadta azt a beadványt, amely súlyosan elmarasztalja mind a BBTE-t, mind pedig a román kormányt, és többek között a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának ratifikálására is felszólított. /Stanik Bence: BKB nem viccel. Interjú Bodó Barnával, a BKB elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozaton idén nem volt jelentős túljelentkezés, a 135 általános orvosi helyre 201 jelentkező iratkozott be, a fogász szakon meghirdetett 35 helyre 65 diák, a gyógyszerészeti szakirány 30 tandíjmentes helyére pedig 61 felvételiző jelentkezett. A bábaképzőn meghirdetett 5 tandíjmentes helyre csupán 6 jelentkező volt. /Menyhárt Borbála: Felvételi eredmény-hirdetés a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő az aláírást kezdeményező csoport megbízásából iktatta a Tanügyminisztériumban a közel 800 egyetemi hallgató aláírásával támogatott dokumentumot, amely azt sürgeti, hogy hozzanak létre magyar karokat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A marosvásárhelyi orvostanhallgatók, illetve gyógyszerészhallgatók 10 pontban foglalták össze az egyetem reformjára és tényleges multikulturális jellegére vonatkozó javaslataikat. A hallgatók az önálló – széles döntési és pénzügyi autonómiával rendelkező – magyar karok mellett a magyar oktatási nyelv kiterjesztését kérik az összes szakra, kiemelten a szakmai gyakorlatra, továbbá anyanyelvük hivatalos használatát az egyetemi élet minden területén. A követelmények között szerepel még a paritásos elv alkalmazása az egyetem vezetőségének összetételében, illetve az oktatói arányokban, valamint a magyarul tanulni vágyó fiatalokat sújtó negatív numerus clausus eltörlése. Az aláírók ugyanezt a dokumentumot már a múlt tanév végén átadták az egyetem vezetőségének, most a miniszter közbenjárását várják kéréseik teljesítése érdekében. Toró T. Tibor megígérte, hogy szorgalmazni fogja az RMDSZ vezetőségének, parlamenti frakcióinak és kormányzati tisztségviselőinek aktív szerepvállalását a kérdés rendezésében. /Iktatták a MOGYE hallgatóinak beadványát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatja a harcot az önálló magyar karok létrehozásáért a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pedig közeli céljai között legfontosabbnak tartja a meglévő szakok akkreditációját. Ezt a BKB két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel, illetve a Sapientia rektor-helyettese, Szép Sándor hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi EMI-táborban Az önálló állami magyar egyetem létrehozásának esélyei és gáncsai 2007-ben témájú kerekasztal-beszélgetésen. Kovács Lehel vázolta azt az utat, amelyet a BKB 2005 szeptemberétől bejárt a magyar karok létrehozása és a magyar feliratok elhelyezése ügyében. A román hírszerzés szerint egy lehetséges magyar állami egyetem nemzetbiztonsági kockázati tényező lenne – kezdte a gáncsoskodások felsorolását Hantz Péter. Szerinte a román hatalom nem kívánja, hogy egy erős, felelős magyar értelmiségi réteg alakuljon ki, attól is tartanak, hogy ezáltal a magyar közösség anyagi javakhoz jut, és netán növekszik komfortérzete – szögezte le Hantz Péter. A BKB alelnöke ismertette azt a folyamatot, ahogyan szervezete munkáját az egyetem vezetősége hitelteleníti külföldön, és valótlanul azt hirdeti, hogy a BBTE-n a multikulturalitás minden feltételét teljesítik. Még a magyar tanárok között is van olyan, aki azt kérdezi, mennyivel lesz több a fizetése, ha megalakulnak a magyar karok. Közel tizenháromezer hallgató tanul magyarul hazai egyetemeken, ami abszolút számban soknak tűnhet, de a magyar lakossághoz, illetve a magyar hallgatók arányához képest nagyon alacsony. Hantz Péter szerint az ideális magyar egyetemi hálózat akkor jöhetne létre, ha jogegyenlőség lenne, a BBTE (hétezer magyarul tanuló hallgatója van), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (1200), a színi egyetem (148), a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (1050), a Sapientia (2400), a kolozsvári protestáns teológia (140), a gyulafehérvári római katolikus teológia (83), a román egyetemek magyar csoportjai (néhány száz hallgatóval) és a hiányzó szakok (többek között mezőgazdasági, állatorvosi, műszaki képzés) együtt alkotnák a magyar felsőoktatási rendszert. /Fekete Réka: Nincs magyar felsőoktatási politika Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Idén első ízben egyenlő az arány a magyar és a román helyek számát illetően a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, így több hely áll a magyar nyelven tanulni vágyó diákok rendelkezésére. A legtöbb meghirdetett hely az általános orvosi szakirányon van, 135 állami hely a magyar és ugyanennyi a román tagozaton. 100 fizetéses helyre is pályázhatnak abban az esetben, ha ki tudják fizetni az évi 4000 lejnek megfelelő tandíjat. A bábaképzőn 5 magyar és 5 román tandíjmentes, valamint 40 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Újdonság számít, hogy az idei tanévtől kezdődően magyar asszisztensképzés indul. A hároméves képzésre 15-15 tandíjmentes és 75 tandíjas helyet foglalhatnak el az érdekeltek. A fogorvosi szakon is több hely van, idén 35-35 állami hely áll a diákok rendelkezésére. A gyógyszerészeti szakirányon idén 30-30 tandíjmentes és 50 tandíjas helyre pályázhatnak az érdeklődők. A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen augusztus 18-án zárul az iratkozás. Eddig 244-en jelentkeztek. A kommunikáción és a szociálpedagógián 10 tandíjmentes és 30 tandíjas hely van, a kertészeti szakon 15-15, az informatikán és mechatronikán 25-25, számítástechnikán és automatizáláson 20-20 helyet hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen színművészeti és a teatrológia szakra 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hely van, a rendezői szakirányon pedig 4 állami és 8 fizetéses hely. A zeneművészeti kar magyar tagozatán 3 tandíjmentes és 9 tandíjas helyet hirdettek meg. /Menyhárt Borbála: Bekerülnek vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az aláírást kezdeményező csoport megbízásából beiktatta a tanügyminisztériumban a közel 800 egyetemi hallgató aláírásával támogatott dokumentumcsomagot, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar karok létrehozását sürgeti. A marosvásárhelyi egyetemi hallgatók 10 pontban foglalták össze az egyetem reformjára és tényleges multikulturális jellegére vonatkozó javaslataikat. Az aláírók ugyanezt a dokumentumot már a múlt tanév végén átadták az egyetem vezetőségének és most a miniszter közbenjárását várják kéréseik teljesítése. /A tanügyminiszternél a MOGYE magyar hallgatóinak beadványa. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Augusztus 23-án érkezik Maros megyébe Calin Popescu Tariceanu kormányfő, Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Borbély László fejlesztési miniszter, Septimiu Buzatu, a szállításügyi minisztérium államtitkára, Cristian Stragea és Mirel Talos államtanácsosok kíséretében. A látogatást megelőzően a Népújság exkluzív interjút készített a miniszterelnökkel. Tariceanu kifejtette, szeretne minél több megyébe eljutni, a helyszínen szeretné felmérni a problémákat és közösen megoldást keresni. Ugyanakkor személyesen szeretne meggyőződni arról, mennyire felkészültek a helyhatóságok az európai pénzalapok befogadására. Ugyanis annak a 31 milliárd eurónak, amelyet a következő években az Európai Unió a rendelkezésre bocsát, a nagy része ezeknek van címezve. A pénzt nem adják ingyen, pályázni kell. A másik fontos forrást a kormányrendelettel az állami költségvetésből kiutalt alapok képezik, amelyeket a vidékfejlesztésre, víz- és csatornahálózatra, ülepítőállomások, hidak és pallók építésére lehet felhasználni. A kormányfő kiemelte, hogy Marosvásárhely a román orvostudomány jelentős központja. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egyike Románia legversenyképesebb intézményeinek. Marosvásárhely a román többség és a magyar kisebbség közötti interetnikai együttélés modelljévé vált. Elszigetelt incidensektől eltekintve, az itteni embereknek sikerült túllépniük a mesterségesen kreált feszültségeken. Tariceanu hangsúlyozta: Erdély az etnikumközi együttélés különleges modellje. Elmondta, hogy az RMDSZ-szel jó az intézményes szintű együttműködésük. Az RMDSZ lojális partner, nem hagy cserben a nehézségek idején. Nagyon jól együttműködött Markó Bélával, amikor miniszterelnök-helyettes volt, és nagyon jó a kapcsolata a kormány többi RMDSZ-es tagjával is. Az állami költségvetésből 1990 óta az idén különítették el a legnagyobb összeget beruházásokra. A kormány 2006-ban közel százszor nagyobb összeget utalt ki Maros megyének a költségvetésből, mint az előző évben, infrastruktúrára közel a háromszorosát. Az iskolák felújítására és építésére kiutalt összeg is látványos volt. /Mózes Edith: Calin Popescu Tariceanu: Nem ígérgetni jöttem! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Ismét csak részleges megállapodás született az RMDSZ és a Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét támogató civil szervezetek között a Kolozsváron augusztus 31-én tartott megbeszélésen. Az álláspontok közeledését látszik alátámasztani az a tény, hogy ezúttal az RMDSZ javasolta: Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László foglalják el az első két helyet a november 25-i európai parlamenti jelöltlistán. Az erdélyi magyar egyeztető fórumról elvben megállapodás született, ugyanúgy a támogatási rendszer megreformálásáról is. Az esetleges megállapodásról a végső döntés jövő héten várható. A tárgyalási eredményt Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, a püspök kampányfőnöke jelentette be. Kelemen Hunor elmondta: megegyeztek abban, hogy létrehozzák az úgynevezett erdélyi magyar kerekasztalt. Az RMDSZ kapott a másik fél részéről egy cselekvési tervet, amelyet tanulmányozni fognak. Ebben Tőkésék konkrét határidőket és törvénykezdeményezési javaslatokat fogalmaztak meg. Ezekről a részletekről a feleknek nem sikerült megállapodniuk, ezért úgy döntöttek, hogy a legkésőbb szeptember 6-án sorra kerülő Markó Béla és Tőkés László közötti újabb találkozón határoznak az esetleges megállapodásról. A cselekvési tervben a Tőkést támogató civil szervezetek kérik: szeptember 7-ig alakuljon meg a fórum. Azt is szorgalmazzák, hogy az SZKT fogadjon el határozatot az SZNT kezdeményezte belső népszavazásról. Emellett az RMDSZ illetékes kormányzati tisztségviselőinek indítványozniuk kellene 2008. február 1-ig a fejlesztési régiók felülvizsgálatát, illetve az önálló székelyföldi, esetleg partiumi fejlesztési régió kialakítását. Az RMDSZ-nek emellett szeptember 2007. szeptember 30-ig kormányhatározatot kellene kezdeményeznie a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar karainak és tanszékeinek létrehozásáról. /Borbély Tamás: Markó és Tőkés befutó helyen az európai parlamenti jelöltlistán? Részleges megállapodás az RMDSZ és a Tőkést támogató szervezetek között. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Szeptember 6-án, az utolsó megbeszélésen nem jött létre teljes magyar–magyar konszenzus. Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek gyakorlatilag mindenben megegyeztek, kivéve a közös európarlamenti jelöltlistát. A zárt ajtók mögött folyó tárgyalások után Tőkés László a következőkkel magyarázta az eredményt: eleve eltérő elképzelésekkel kezdtek tárgyalni, az RMDSZ a közös listáról beszélt volna, ő viszont a romániai magyar közéletben szükséges rendszerváltásról. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke volt az, aki a csaknem létrejött egyezséget megakadályozta. Már szinte mindenben megállapodtak, amikor rájuk rontott Szász Jenő, és pár percre kihívta Tőkés Lászlót. A tárgyalóterembe visszatérő püspök bejelentette: közös lista nincs. Minden egyéb, amiről megegyeztek marad, a tárgyalásokat folytatják. Markó Béla szerint, bár így lényegesen nagyobb a kockázat, az RMDSZ mégis bejuthat. Tőkés László hozzátette: számításai szerint ő maga is jó eséllyel indul, ami pedig a kockázatokat illeti, az RMDSZ népszerűsége annyira mélyponton van, hogy akár egy közös lista is megbukhatna. A püspök azzal indokolta a közös listáról való lemondást, hogy nem a saját nevében jelölteti magát, ő azoknak a szervezeteknek az érdekeit kell hogy képviselje, amelyek őt támogatják. Markó Béla elmondta: Marosvásárhelyen az RMDSZ Állandó Bizottsága megalkotja a szövetség jelöltlistáját, ezt azonnal nyilvánosságra is hozzák. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely foglalkozik majd olyan, a romániai magyar közösség egészét érintő konkrét kérdésekkel, mint a Székelyföld sajátos jogállásáról szóló törvénytervezetek áttekintése és közvitára bocsátása, az oktatási törvénytervezetekhez a módosító javaslatok kidolgozása, a felekezeti oktatás kérdése, a Partiumi Keresztyén Egyetem, illetve a Sapientia EMTE akkreditációjának az elősegítése. Nyilatkozatban megerősítik a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tanszékeinek létrehozására vonatkozó politikai akaratot, és kéréssel fordulnak a római katolikus egyházhoz, továbbá a Vatikánhoz, a csángó-magyarok anyanyelvű hitéletének biztosítása ügyében. Az EMEF kidolgozza a régiók kerettörvényét, egy alkotmánymódosító csomagot, a párttörvény módosítási tervét és a civil társadalom fejlődését biztosító támogatási rendszer átalakítását. Az RMDSZ együttműködést kér a többi magyar szervezettől, többek között a különböző autonómia-formák kidolgozásához és érvényesítéséhez, a közigazgatás decentralizációjának szorgalmazásához, az anyanyelvű oktatás további bővítéséhez, illetve az erdélyi infrastruktúra fejlesztéséhez és olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a szülőföldön való megmaradást. A Tőkés Lászlót támogató szervezetek az autonómia-törekvések és az anyanyelvi oktatás kérdése mellett fontosnak tartják a korrupciómentes közéletet, a támogatások áttekinthetőségét, az erdélyi magyar politikai képviselet reformját. /Együttműködés van, közös EP-lista viszont nincs. Markó és Tőkés támadásmentes kampányban egyezett meg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: a közös listáról szóló megegyezés elmaradása ellenére nem voltak haszontalanok az előző tárgyalások, abban bízik: jövőre sikerül az összefogás. Markó ismertette: a több mint egy hónapja készülő, közös dokumentumot, amely a megállapodás részleteit tartalmazza, nem írták alá. „Tőkés püspök úr úgy látja, hogy kellő támogatottsággal rendelkezik a képviselőséghez, mi úgy látjuk, hogy ez nem lehetséges. Az RMDSZ-nek így is megvan a lehetősége, hogy eljusson Brüsszelbe. De a dolgunk megnehezedik, a kockázat sokkal nagyobb” – értékelte Markó. „Az RMDSZ a közös listára koncentrált, mi azt mondtuk, ez csak akkor válik lehetővé, hogyha az elvek és a programok szintjén megegyezünk a magyar közéletben szükséges rendszerváltozásról” – fejtette ki Tőkés László püspök. A megegyezés híve, de ezt az esélyt az RMDSZ többször durván visszautasította. Eckstein Kovács Péter szenátor: esély van arra, hogy nem lesz magyar képviselet az EP-ben. Bíró Béla véleménye: a két fél azért nem tudott megegyezni, mert Tőkés László és az őt támogatók „nem kiegyezni akarnak, azaz részesedni a hatalomból, hanem azt, amivel Markóékat vádolták. Hogy a hatalom kizárólagos birtokosai legyenek. ” /Lokodi Imre, Simon Judit, Stanik Bence: Tőkés külön kampányol a magyar szavazatokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

A nemzeti kisebbségek ügyének említését hiányolta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti küldöttségének vezetője abból a jelentésből, amelyet szeptember 6-án fogadott el Strasbourgban az Európai Parlament (EP) „az emberi jogi párbeszéd” témakörében. /Tabajdi a kisebbségi jogok védelmében. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Teljesen jogos igény Erdélyben az önálló Bolyai Egyetem megteremtése – hangsúlyozta Tabajdi Csaba Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP) küldöttségének vezetője, egyben az EP-ben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke Strasbourgban. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában az erdélyi magyar közösségnél nagyságrenddel kisebb lélekszámú kisebbségi közösségeknek, mint a dél-tiroli németeknek, a macedóniai albánoknak, a svédországi finneknek, a katalánoknak, a norvégiai számiknak is biztosított az önálló, államilag finanszírozott anyanyelvi felsőoktatás. Az ülésen Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, aki jelenleg egy rangos németországi kutatóintézet munkatársa, előadásában elmondta: a BBTE-n az ismeretlen személyek által kihelyezett „Dohányozni tilos!” és „Rauchen verboten!” magyar és német nyelvű táblákat az egyetem vezetése ismét eltávolíttatta, holott a román oktatókat és diákokat nem zavarják a magyar és német feliratok. Hantz kérte az Intergroup segítségét az önálló Bolyai Egyetem megteremtéséről szóló írásbeli EP-nyilatkozat elfogadtatásához. Elmondta, hogy a BBTE magyar oktatói mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatói is szorgalmazzák az intézmény magyar karainak beindítását. Tabajdi Csaba az Intergroup támogatásáról biztosította a törekvést, és leszögezte: a magyar feliratok magától értetődő szükségességén túl „abszolút legitim igény az önálló Bolyai Egyetem megteremtése is”. Henrik Lax, a svéd ajkú finnek EP-képviselője, az Intergroup alelnöke felajánlotta, hogy mindenben segíti a Bolyai Egyetem ügyét. Schöpflin György magyar néppárti EP-képviselő megjegyezte, hogy a különböző nyelven oktató felsőoktatási intézmények sehol sem működnek jól: például a svájci fribourgi/freiburgi egyetemen a németek és franciák között állandóak a súrlódások. /Segítséget ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Amíg folytak a tárgyalások a közös EP-lista felállításáról, a politikusok azt nyilatkozták, hogy kilencven százalékban megegyeztek,Tőkés László királyhágómelléki református püspök a vele készült beszélgetésben kifejtette, ez az információ nem felelt meg a valóságnak, közelről sem lehetett szó kilencven százalékos megegyezésről beszélni. A szándéknyilatkozatok szintjén viszonylagos jó eredmény mutatkozott, mert az olyan kérdésekben, hogy támogatjuk az autonómiát, többszintű autonómiára lenne szükség, vagy hogy a magyar oktatás fejlesztése szívügyünk, ezekben a kérdésekben egyetértettek. Az RMDSZ olyan tárgyalási taktikát alkalmazott, amelynek ilyen pozitív volt a végkicsengése, azonban az ördög mindig a részletekben keresendő. Amikor eljutottak a cselekvési tervekhez, „például, mit kell a gyakorlatban tenni az autonómiáért, vagy amikor arról volt szó, hogy szeptember végére készüljön el egy törvénytervezet a magyar karok felállítására a Babes–Bolyain, Marosvásárhelyen az orvosin és készüljön el februárig az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezet, miként állapodjunk meg a közösségi pénzek elosztása tekintetében, akkor szinte minden esetben” megrekedtek a szándék szintjén. Ezzel tévesztették meg a közvéleményt: az RMDSZ mindenben egyetért. Tőkés László elmondta, hogy joviális viszonyban van Markó Bélával. Amikor Markó tanügyi kérdésekkel megbízott miniszterelnök-helyettes lett, az egyetem és az iskolák ügyében többször is megkereste őt a püspök. Markó mindig megígérte, hogy a törvényeknek megfelelően támogatást nyújt. Azonban a mai napig megoldatlanok azok a kérdések, amelyek miatt, amíg betöltötte ezt a tisztségét, hozzá fordultak. Az újságíró megjegyezte, óriási hátrányban lesz Frundáékkal szemben, hisz a Tőkés László által képviselt jobboldali ellenzék szervezetileg sehol nincs a települések elsöprő hányadában. A püspök rámutatott, nem annyira a kampány tölti el aggodalommal, hanem a csalás lehetősége. A parlamentben RMDSZ is leszavazta a Toró T. Tibor képviselő által is benyújtott törvényjavaslatot, amely előírta volna, hogy az EP-választások alkalmával a független jelöltek is megfigyelőket küldhessenek a szavazókörzetekbe. Amennyiben nem tudják biztosítani a kellő megfigyelői jelenlétet, akkor az egyoldalúan RMDSZ-képviseletű körzetekben teljesen reménytelenné válik a helyzetük. 2004-ben nyílt titok volt, hogy mennyi csalás történt: Székelyföldön Adrian Nastasét hozták ki győztesnek. A püspök megjegyezte, „Frunda nevéhez kapcsolódik az RMDSZ neptuni válsága, attól datálódik a szövetség eredeti elképzeléseitől, útjától, céljaitól való programszerű letérése. Egy komoly demokráciában Frunda már nem is lehetne politikus Tokayval és Borbély Lászlóval egyetemben. Mert mandátum nélkül folytattak titkos tárgyalásokat, és ezt maga az RMDSZ képviselő tanácsa ítélte el, nem az én véleményem. ” /Irházi János: “Amit mondok, azt igyekszem megcselekedni” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Kerékpáros ifjúsági karavánt szervez az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozása érdekében az Országos Magyar Diákszövetség, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A biciklis fiatalok szeptember 25-én indulnak Marosvásárhelyről, hogy Kolozsvár, Nagyvárad, Debrecen, Budapest, Komárom, Győr, Bécs, München, Zürich és Genf érintésével Strasbourgig jussanak el. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét, René van der Lindent szeretnék tájékoztatni a romániai felsőoktatás helyzetéről, s át szeretnék nyújtani neki a magyar nyelvű felsőoktatást igénylő aláírásokat. Az év elején a Babes–Bolyai Tudományegyetem érintett oktatóinak 83 százaléka támogatta kézjegyével azt a követelést, hogy jöjjön létre a BBTE-n magyar tannyelvű természettudományi, illetve bölcsészettudományi kar. Júniusban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán tanuló diákok több mint 70 százaléka írásban kérte a tagozat helyzetének rendezését, többek között a magyar karok létrehozását. Nem ez az első kerékpáros túra az erdélyi magyar nyelvű oktatásért: a Magyar Ifjúsági Tanács 1995. szeptember 8–18. között szervezte meg az Ifjúsági Karavánt az Anyanyelvű Oktatásért, célállomásuk szintén Strasbourg volt. /Bálint B. Eszter: Kerékpárral a magyar egyetemért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./