„Fontos esemény a mai, hisz hat évtized munkásságára tekint vissza” – mondta dr. Nagy Örs a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) prorektora, abból az alkalomból, hogy a MOGYE alapításának 60. évfordulóját ünneplik. A múltidézés mellett az egyetem díszdoktorává avatják Péterffy Árpád szívsebészt, a debreceni Szívsebészeti Klinika vezetőjét, a svédországi Linköping Egyetem professzorát. /Bögözi Attila: Hatvanéves a MOGYE. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

„A magyar tagozat kilencvenkilenc diákja jelentette a kezdetet, ma pedig majdnem 3 ezer hallgató tanul egyetemünkön”, foglalta össze az elmúlt hatvan év történéseit Constantin Copotoiu rektor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) hét végén tartott születésnapi ünnepségén. Elhangzott: az intézet 1948-tól önállósult, 1962-től kétnyelvű, 1991-ben pedig egyetemi rangot kapott. Jelenleg három önálló karral működik, s a mintegy 400 egyetemi oktató, csupán '89 után, több mint 11 ezer orvost, gyógyszerészt nevel, és 1000 körül van azoknak a száma, akik a MOGYE-n doktoráltak. Nagy Örs prorektor a tisztelet hangján szólt azokról a neves professzorokról, akik mögött egy élet eredményes munkája áll, s akik közül 38-an érdemoklevelet vehettek át az évfordulón. Kötő József oktatásügyi államtitkár hosszan beszélt Csögör Lajos professzornak, az egyetem első rektorának az intézményalapításban szerzett elévülhetetlen érdemeiről is. „A nyolcvanas évek a magyar oktatás elsorvasztását hozták a magyar egyetemként indult vásárhelyi orvosin is” – emlékezett az erdélyi magyarság akkor kimondhatatlan sérelmére Borbély László miniszter, aki az egyetemi sportcsarnok felújítását ígérte. A magyar oktatásról az RMDSZ nem mond le – fejtette ki Borbély. A MOGYE díszdoktori, Doctor Honoris Causa címmel tüntette ki Péterffy Árpád szívsebészt, a debreceni Szívsebészeti Klinika vezetőjét, a svédországi Linköping Egyetem professzorát. A világhírű orvosprofesszor 1960-ban Marosvásárhelyen végezte el az orvosit. /Bögözi Attila: MOGYE-szülinap díszdoktoravatással. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Dr. Péterffy Árpád szívsebész professzort a fennállásának 60. évfordulójára emlékező Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatták a december 16-i gálaünnepségen. A cím kései elismerés az alma matertől, ahol a kitüntetett pályája kezdetén nem a magyar végzősök számára tartogatták az egyetemi karrier lehetőségét. Ahhoz, hogy édesapja nyomdokain haladva a modern szívsebészet kiváló művelőjévé váljon, Svédországba kellett emigrálnia, hogy szakmai tudása teljében Magyarországra visszatérve Debrecenben építse fel a magyar szívsebészet egyik fellegvárát. Elmondta, hogy a most kapott elismerés nem csak ő munkájának értékelése, hanem édesapja, Péterffy Pál marosvásárhelyi sebészprofesszoré is, aki egész életén át segíteni próbált a Kárpát-medencéből hozzá forduló beteg embereken. Úgy érzi továbbá, hogy a család elismerése is, valamennyien szorosan kötődnek ehhez az egyetemhez, amelyet 12-en végeztek el, s ma is ott tanul egyik unokaöccse. Emlékezett fiatal éveire. Az ’56-os forradalmat követően az egyetemre beköltözött a félelem, a rettegés. Megmondták nekik, hogy vidékre kell menniük, ahonnan már szinte lehetetlen volt visszakanyarodni, mivel 1962-től elkezdődött a román nyelvű oktatás, és azt követően a román előadók számának a gyarapítása volt a fontos. Dr. Péterffy Árpádot először Kapnikbányára helyezték, 1963-tól Nagybányán lett alorvos. Végül elhagyta az országot, Svédországot választotta. A Karolinska Intézetben dolgozott. A doktori disszertációt a habilitáció követte, ami már egyetemi tanári minősítést jelentett. 1983-ban sikeresen megpályázta a Debreceni Orvostudományi Egyetemen professzori állását, feladata volt a szívsebészet kifejlesztése. 1997-re Magyarországon már az elsők lettek, a műtétek számát tekintve. Debreceni kinevezése után megtartotta svédországi állását, ahova rendszeresen kijárt. Minden újat hazahozott, s munkatársait is sikerült kiküldenie. /Bodolai Gyöngyi: A legnagyobb öröm. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

Méltánytalannak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetősége a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának decemberi döntését. Ennek értelmében a felsőoktatásra szánt pénzalap mindössze 12 százalékát fordították a legtöbb magyar diákot befogadó kolozsvári állami egyetemen zajló oktatás támogatására. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke kifejtette: kénytelenek voltak kiegészíteni a magyarországi költségvetési szigorítások miatt a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2005-ös költségvetésétől megvont 100 millió forintot. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók 81,5 százaléka állami egyetemeken folytatta tanulmányait. Legtöbben a kolozsvári BBTE-n, kisebb számban pedig a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint az ugyanott működő Színművészeti Egyetemen. Tavaly közel 12 ezer magyar hallgató tanult a kolozsvári BBTE-n. A romániai költségvetésben nincs olyan nagyságrendű felsőoktatási alap elkülönítése, amely megoldhatná az egyetemeken folyó magyar tannyelvű oktatás tudományos, infrastrukturális, oktatásszervezési és szociális gondjait. Kelemen Hunor elismerte, hogy az EMTE nagyobb összeget kapott. Emlékeztetett, hogy a magánegyetemnek a tavalyi magyarországi költségvetési összegből 100 millió forintot zároltak különböző anyaországi megtakarítási programokban. Ezért ki kellett egészíteni az EMTE költségvetését, hogy a terveknek megfelelően működhessen az egyetem. /Borbély Tamás: Méltánytalan támogatásra panaszkodik a KMEI. Az EMTE költségvetését pótolták a Szülőföld Alapból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ „Lobbicsoportok szerzik meg a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának pályázatra kiírt pénzeit” – állapította meg Veres Valér, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának háttérintézményeként megalakult Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetője. Arra a kérdésre, hogy kik képviselik a pénzeket eltérítő lobbicsoportokat, Veres Valér nem volt hajlandó válaszolni. /Isán István Csongor: Lobbicsoportok a Szülőföld Alap körül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

A Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség által szervezett tizenhárom éves hagyománnyal rendelkező tudományos ülésszak, amelyre az idén március 30 – április 2. között kerül sor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A TDK olyan egyedülálló rendezvény Erdélyben, amelyen a hallgatók magyar nyelven mutathatják be orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti témájú dolgozataikat. A négynapos rendezvényen 150 hazai (marosvásárhelyi, nagyváradi, temesvári), valamint 50 külföldi (budapesti, szegedi) hallgató ismerteti tudományos munkáit. Lehetőség nyílik az egyetemek között újabb kapcsolatok létrehozására, illetve információcserére. A XIII. TDK újdonságai közé tartozik a workshop, amelyen interaktív kerekasztal-beszélgetések lesznek. A konferencia előadásainak kivonatai a MOGYE Orvosi és Gyógyszerészeti Szemléjében jelentek meg, míg a nyertes dolgozatokat az EME szakfolyóiratában /Orvostudományi Közlemények/ közlik. /(mr): XIII. Tudományos Diákköri Konferencia Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

Az erdélyi magyar felsőoktatás célkitűzéseit foglalta pontokba és küldte el nyilatkozat formájában Olli Rehn bővítési biztosnak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A szöveget az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói, az RMDSZ elnöke, a felsőoktatás érintett szereplői, valamint több civil szervezet is aláírta. A dokumentum az egy hónappal korábban Kolozsváron szervezett felsőoktatási fórum következményeként született. A nyilatkozat szövege emlékeztet, Európában minden jelentős – néhány százezer főt számláló – kisebbségi nemzeti közösség rendelkezik anyanyelvű egyetemi szintű oktatással. Leszögezik: a másfélmilliós erdélyi magyarság joggal tart igényt önálló, állami magyar tannyelvű felsőoktatási hálózatra. „Diszkriminatív és ekként elfogadhatatlan, hogy alapvető fontosságú szakterületeken – mint amilyenek a műszaki tudományok, zene- és képzőművészet, mezőgazdasági-, erdészeti és állatorvosi tudományok – nincs államilag finanszírozott felsőfokú képzés. Bizonyos területeken pedig a magyar állami támogatásból fenntartott magánegyetemek – Sapientia Egyetem, Partium Keresztény Egyetem – pótolják a képzési lehetőségek hiányát” – áll a nyilatkozatban. Megvalósítandónak tekintik a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű természet-, humán-, illetve társadalom és gazdaságtudományi kar mielőbbi beindulását. Emellett kérik, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen jöjjenek létre magyar karok, és ezek szerveződjenek önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar tagozattá. Igénylik a magyar oktatás megszervezésének elkezdését a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (és igény szerint más műszaki egyetemeken), a Gheorghe Dima Zeneakadémián, egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen. Az aláírók szeretnék, ha a vegyes tannyelvű romániai felsőoktatási intézményekben megvalósulna a tényleges kétnyelvűség a magyar nyelv hivatalossá válása révén. Kérik, hogy a törvényes kereteknek megfelelően mielőbb akkreditálják a magánegyetemeket, az engedélyezésük után pedig ezek részesüljenek állami támogatásban. Bodó Barna, a BKB elnöke megemlítette, az általuk megkeresett résztvevők közül csak a BBTE magyar tagozatának vezetői nem írták alá a nyilatkozatot. Ők korábban is kételyeiknek adtak hangot a magyar oktatás karokba szervezésének hasznosságával kapcsolatban. Jelenleg Genfben tartózkodik Hantz Péter, a szervezet szóvivője, aki az ENSZ emberjogi biztosának ad át egy hasonló tartalmú petíciót. A BKB adatai szerint a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kezdeményezett levélkampány során Olli Rehn ötezer levelet kapott. /B. T.: RMDSZ–BKB-levél Olli Rehn-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ 23 magyar intézmény és szervezet nevében megfogalmazott nyilatkozatban hívják fel Ollie Rehn bővítési biztos figyelmét a romániai magyar nyelvű felsőfokú oktatás diszkriminációjára.     A nyilatkozat aláírói között szerepel Markó Béla RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak püspökei, magánegyetemek rektorai, professzorai, magyar szervezetek és szövetségek vezetői. A magyar egyetem ügyét támogatandó, május 9-én este 7-órától Erdély több településén az Evangélikus Colegium Academicum, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács ökumenikus imaestláncot hirdet meg. Az erdélyi ifjúság által kezdeményezett tematizált imaestek a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlanak. /Lobbi a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási fórum és zárónyilatkozatának a megfogalmazása között. Az első hét a nyilatkozat véglegesítésével telt, azután szétküldték aláírás végett, az aláírt példányok körülbelül tíz nap múlva be is érkeztek; a további három hét a Markó Béla RMDSZ-elnökkel való egyeztetésekkel telt el, mondta el a Bodó Barna a vele készült beszélgetésben. Az egyetemek akkreditációjára vonatkozó törvény régi adóssága a parlamentnek, ezért a Bolyai Kezdeményező Bizottság ezt a kérdést szerepeltetni akarta a nyilatkozatban, Markó, aki egyben az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes, más véleményen volt. Így ez a kérdés kikerült a nyilatkozatból: maradt az a tétel, hogy a két magánegyetemet minél hamarább akkreditálni kell. Olli Rehn bővítési biztos kijelentette, hogy kisebbségi vonatkozásban Romániában minden rendben van. Ezért küldtük el a Kárpát-medencei magyarsághoz intézett felhívást, melyben arra kértek mindenkit, a bővítési biztosnak címzett elektronikus levélben jelezze, igenis vannak lényeges megoldatlan kérdések. Ez azért volt fontos, mert az EU-nak nincs egységes kisebbségi mércéje. Bodó rámutatott, hogy az erdélyi magyarságnak rá kell ébrednie arra, hogy elsősorban nem bizonyos külföldi folyamatok határozzák meg az érdekérvényesítést, hanem a belső folyamatok. Az alapszerződések a gyakorlatban szinte semmit nem oldottak meg a kisebbségi bajokból. Az egyetem ügye nem addig tart, amíg Románia belép az Európai Unióba, hanem addig, amíg az erdélyi magyar politikai vezetők meggyőződnek arról, ha ezt az ügyet nem tekintik elsőrendű fontosságúnak, akkor közösségüket hagyják cserben.       A romániai magyarság politikai tárgyalóasztalnál akart eddig mindent megoldani, miközben vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. Van még a tüntetés, a polgári engedetlenség eszköze is. Európában, a demokráciák világában az értékelvű megoldásokat mindenhol így érték el. Az oktatásügy sorsdöntő, létfontosságú, és az egyetem kérdésében a magyar politikai képviselet másfél évtizeden át nem ér el igazi eredményt, akkor ezt rosszul csinálta. Ezt ki kell mondani. Az RMDSZ érzi a helyzet súlyát, ezért írta alá a nyilatkozatot. „Az RMDSZ vezetőinek viszont el kell végre dönteniük, hogy az erdélyi magyarság, vagy Románia szolgálatában akarnak-e állni”, hangsúlyozta Bodó Barna. A BBTE magyar vonalának a vezetősége nem írták alá a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozatát, ez politikai felelősségüket minősíti.   Salat Levente rektor-helyettes a március végi egyetemi fórumon minden bajok forrásának a BKB-t kiáltotta ki. Ezzel a véleményével ott egyedül volt. Az egyetemért vívott küzdelmet megnehezíti a Fidesz választási veresége. Egyetemügyben határozott állásfoglalások a Fidesz részéről történtek. A továbbiakban tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet most Magyarországon, és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az MSZP-vel. Oda kell figyelni Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, ugyanis a MÁÉRT intézményének a szüneteltetése, a támogatáspolitikában megmutatkozó kedvezőtlen változások megannyi veszélyes folyamat a határon túli közösségekre. Sólyom Lászlónak ez a lépése el fogja gondolkodtatni a magyar kormányt arról, mit kellene cselekednie a határon túli magyarságpolitika ügyében. A BKB eredeti nyilatkozatában (abban a változatban, amelyet az összes szervezet aláírt) az szerepel, hogy „a Parlament záros határidőn belül fogadja el az egyetemek akkreditációjára vonatkozó új törvényt, váljon lehetővé a Partiumi Keresztény Egyetem másfél éve elhúzódó akkreditációs folyamatának a lezárása”, míg a Markó által is aláírt változat megfelelő pontja a következő: „A törvényes kereteknek megfelelően valósuljon meg magánegyetemeink mielőbbi akkreditálása.”   A Fórum a magyar egyetemért elnevezésű rendezvény résztvevői a végleges változatban a következőket tekintik „szakmailag megalapozott és politikailag indokolt, következésképpen megvalósítandó feladatoknak”: mielőbb induljon el a három magyar kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, jöjjenek létre magyar karok a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, kezdődjön el a magyar tannyelvű felsőoktatás megszervezése a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián és egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, valósuljon meg a tényleges kétnyelvűség a vegyes tannyelvű intézetekben, valósuljon meg a magyar magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, utána pedig részesüljön állami támogatásban mind a Sapientia, mind a Partiumi Keresztény Egyetem. Aláírók: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Erdélyi Unitárius Egyház, Erdélyi Evangélikus Egyház, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület. /Bagoly Zsolt: A Bolyai esélyei csatlakozás előtt és után. Beszélgetés dr. Bodó Barna egyetemi adjunktussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

Immár ötödször került sor május 27-28-án Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE koronkai campusában a Tudományos Diákköri Konferenciára, amelyen 56 tudományos dolgozatot mutattak be. A konferencián csíkszeredai kar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, a Petru Maior Egyetem, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem képviselői is jelen voltak. A megjelentek idén hat témakörben (gépészmérnöki, számítástechnika, kommunikáció, villamosmérnöki, kertészmérnöki és segítő foglalkozás) hallhattak szakmunkákat. A konferencia az eredményhirdetéssel és az ünnepélyes díjkiosztással zárult. /Ferenczy Anna: Tudományos Diákköri Konferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/

Június 24-én ballagnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzősei. Idén az Általános Orvosi Karon 222-en végeznek, ebből 103 a magyar tagozaton. Az Általános Orvosi Kollégiumot idén 83-an végezték el. A Fogorvosi Karon 69 végzős búcsúzik, míg a Fogtechnikusi Kollégiumon 37-en. A Gyógyszerészeti Karon a 60 végzősből 32-en végeztek magyar tagozaton. /Ballagnak a MOGYE végzősei. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem három karán 436 tandíjmentes ingyenes és 393 tandíjas helyre lehet felvételizni. A Sapientia-EMTE Műszaki és Humán Tudományok karán informatika és mechatronika szakokon 25 tandíjmentes és 25 tandíjas hely, a számítástechnika illetve automatika és alkalmazott informatika szakokon 20 tandíjas és 20 tandíjmentes hely, a kertészmérnöki szakon 15 ingyenes és 15 tandíjas hely van. A kommunikáció és közkapcsolatok szakon és a pedagógia szakon a meghirdetett helyek száma 10 tandíjmentes és 30 tandíjas. A Színművészeti Egyetemen a magyar tagozaton színész, bábszínész és zenetanári szak indul. /Patkó Katalin, Sütő Ágota: Hát én immár Mit válasszak? Felvételi kínálat Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szerint visszásság tapasztalható a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, ahol a magyar jelentkezőket annak ellenére utasítják el, hogy nagyobb jegyeket kaptak, mint román kollégáik. A BKB közleménye szerint idén az utolsó bejutó magyar diák 8.09-es, az utolsó bejutó román jelentkező viszont csak 5.95-ös osztályzatot kapott. A BKB szerint a kilencvenes évek közepéig az egyetem dolgozat-alapú felvételi vizsgákat szervezett, amelyeken csalás révén a magyar diákokat rendre lepontozták, és ezért az arra érdemeseknek csak kis hányada juthatott be az intézménybe. A helyzet orvoslása érdekében az RMDSZ kérte a magyar nemzetiségű diákok számára fenntartott helyek elkülönítését, de az igényelt helyek számánál csak kevesebbet sikerült kieszközölnie. Miután az egyetem teszt-alapú felvételi vizsgát vezetett be, amelyen a csalás lehetősége megszűnt, a magyar diákok vizsgajegyei ugrásszerűen megjavultak. A közlemény szerint, Romániában húsznál is több orvosi egyetem működik, de csak egy intézményben, a marosvásárhelyi egyetemen folyik orvosképzés részben magyar nyelven. A BKB követeli, hogy első lépésként növeljék 103-ról 150-re az orvosi kar magyar tagozatának tandíjmentes helyeire fölvett diákok számát. /BKB: diszkrimináció a marosvásárhelyi orvosin. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Rendkívüli találkozóra hívta augusztus 1-jén a sajtó képviselőit a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A testület társelnöke, Kovács Lehel beszámolt a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről, ismertette azt az óvást, amelyet Hantz Péter és Bodó Barna nyújtott be a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Etikai Bizottságának elmarasztaló döntése miatt, végül Bolyai-emlékplakettet adományozott azoknak a sajtótermékeknek – köztük a Szabadságnak is –, amelyek az elmúlt időszakban rendszeresen ismertették a BKB tevékenységét. Az emlékplakett Gergely Zoltán szobrászművész munkája. A BKB ismertette azt a tíz pontot, amelyet a testület marosvásárhelyi részlege továbbított az ottani Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem tanári karának. Ebben kifejtik: követelik három magyar kar – egy általános orvosi, egy gyógyszerészeti és egy fogorvosi – létrehozását. Kérik olyan magyar csoportok létesítését, amelyben a gyakorlati oktatás magyar, a klinikai gyakorlat pedig román és magyar nyelven folytatódjon. A magyar oktatást terjesszék ki a hároméves kollégiumi képzésre is. A magyar diákok számára évfolyamonként legalább 150 helyet tartsanak fenn, különítsék el a magyar oktatóknak fenntartott helyeket, és emeljék 50 százalékra a magyar szenátusi tagok számát. A magyar nyelvet minden szinten használhassák, és jelenjenek meg a kétnyelvű feliratok. Vizsgálják ki a magyar diákokat és tanárokat ért sérelmeket, végül pedig: az államvizsga, a diplomamunkák megvédése és a rezidensi vizsga magyar nyelven is legyen lehetséges. A felsorolt követelések megvitatására kérik, hogy üljön össze a magyar oktatók testülete. A BKB két vezetője, Hantz Péter és Bodó Barna megfellebbezték a BBTE Etikai Bizottságának elmarasztaló döntését. Az aláírók kifogásolják az Etikai Bizottság döntésének valamennyi pontját. Kifejtik, hogy a második pontban ez szerepel: „Kétségtelenül, ezek a vádak az egyetem akadémiai vezetősége ellen irányulnak, amely egyedül képes ilyen intézkedésekre, és nyomások gyakorlására”. Az elmarasztaltak hangsúlyozták: a szóban forgó újságcikkben nem utaltak a nyomás forrására. Hantz a tárgyalás idején kijelentette: tanúkkal tudja igazolni, hogy a Fizika Kar dékánja utasítást kapott arra, hogy őt szakmailag lehetetlenítse el, és nem egyezett bele. Dr. Karácsony János helyettes dékánról van szó. Hantz és Bodó értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az egyetem vezetősége támadásnak minősíti egy olyan információ hangoztatását, amely a tanintézmény egyik hivatalos kiadványában szerepel – a Jogi Karon dolgozó magyar oktatók számáról lévén szó. Hantz Péter az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatosan is állást foglal: az Etikai Bizottság véleményével ellentétben nem tíz, hanem csupán három napra utazott el, és úgy véli, etikailag elfogadhatatlan az, hogy eljárást indítsanak ellene akkor, amikor ő a doktori címét védi egy nagy hírű egyetemen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: BKB: megfellebbezték az Etikai Bizottság döntését. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Zeteváralján életmódtábor zajlott a normális és paranormális határán. Előadást tartott például a Kanadából érkezett reikimester. A megjelentek távol lévő barátjuknak energiát küldtek. Az életmódtáborba a normális gyakran összefonódik a paranormálissal. Itt olyasmik történnek, mint a MISA-soknál, jegyezte meg az újságíró. Győrfi Annamária, az életmódtábor szervezője elismerte, akadnak közös vonások, de szerinte a MISA és a mozgalom külföldre menekült szellemi vezetője, Gregorian Bivolaru sokat ártott a szép és jó eszmének. Győrfi Annamária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanárnője, aki anyagi ellenszolgáltatás nélkül immár negyedik éve szervezi az erdélyi életmódtábort. Kanadából, Franciaországból, Magyarországról és Erdélyből sereglettek össze az egymást régi barátként köszöntő ismerősök. Számukra természetes hinni az inga kilengéseiben, az öngyógyászat erejében, a kozmikus üzenetekben, a szellemvilág munkálkodásában, a homeopátia lehetőségeiben, a szellemek felküldésében vagy a világvége pontos időpontjában. Az egyik táborlakó pálcájával beméri, hogy a nála jelentkezőnek milyen egészségi bántalmai lehetnek. /Szucher Ervin: „Világunkból majd csak a jók maradnak” Zeteváraljai életmódtábor a normális és paranormális határán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Marosvásárhelyen 1956-ban diákszövetségi gyűléseken előfordultak bátrabb hozzászólások. Bárányi Ferenc említette meg visszaemlékezéseiben, hogy Wiener Ferenc, az intézmény pártalapszervezetének egyik vezére állítólagos román provokációra hivatkozva, egyetemi őrséget szervezett Bárányi Ferenc és Komáromi Mihály diákvezérek alá toborzott hangadókból. Így ezeket – vagyis az egyetem esetleges hangoskodóit – végig ellenőrzése alatt tarthatta, s még arról is gondoskodhatott, hogy közéjük beépítse besúgóit.      Októberben, a gyűlésén Toró Árpád hatodéves, Nagy Lajos negyedéves vagy Kiss András és László Ildikó akkori harmadéves hallgatók meg mások is kényes kérdéseket feszegettek. Toró első hozzászólóként az eddig elmulasztott feladatokról beszélt, s Körösi Csoma Sándor szobrának visszaállítását, a hajdani Bolyai Gimnázium nevének visszaadását, a Bolyai sír ápolását, a magyarságunk megőrzését emlegette. Nagy Lajos (emlékiratában rögzítette) a diákság sorsával kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Kiss András hozzászólásában egymás kölcsönös megismerését reklamálta román–magyar viszonylatban. László Ildikó Trianon igazságtalanságát is emlegette. A legnagyobb jelentőségű tett Toró Árpád és Gergely Tibor hatodévesek által összeállított 12 pont felolvasása volt. Ugyanekkor Nagy Lajost az egyetem IMSZ kultúrfelelősének választotta az egyetemi IMSZ küldöttgyűlés. Szép kezdeményezés volt az Ady Kör létrehozása és egy folyóirat kiadásának terve. Egyszer a negyedévesek a gyülekezési tilalom ellenére előadás után libasorban mentek fel a főépületig. A rettegett rektor, Andrásofszky Tibor tombolt és politikai tüntetésnek nevezte a cselekedetet. A „libasor” később is ott szerepelt a halmazati bűnök között. A Bolyai-sír megkoszorúzásakor a temetőben hemzsegtek a civil ruhás szekusok. Az egyetem vezetősége egyöntetűen foglalt állást az ellenforradalom definíció mellett. A besúgók adatait gondosan begyűjtötték, de egyelőre jegelték őket.   1957-ben ugyanez a diákság szemtanúja lehetett Kádár János marosvásárhelyi látogatásának, melynek legsötétebb momentuma az emlékezetes beszéd volt: lemondott az erdélyi magyar kisebbség sorsába való beleszólás lehetőségéről.   1959-ben a kommunista vezetés Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben is elérkezettnek látta az időt a magyartalanításra. Előzőleg  Andrásofszky Tibor  rektor a tél folyamán hatalmas nagytakarítást végzett, tucatjait szórta ki az ártatlan és a bélyeges diákoknak. Ezután a gyűlésen még csak a tanári kart vették elő és alázták meg. Ennek lett áldozata a még aznap letartóztatott Kóródi Ferenc tanár, a híres Egyetemi Népi Együttes vezetője is. Ő 17 évet kapott. Mások, mint Lőrincz Endre András vagy Pápai Zoltán professzor, megalázó önkritikával úszták meg, de volt olyan is, mint pl. Szerémy Lajos tanársegéd, akinek el kellett hagynia a várost. A diákok meghurcoltatása ezután következett. Először Csernik Zoltán zseniális ötödéves hallgatót exmatrikulálták, majd három hallhatót /köztük a mostani emlékezés íróját/ zárták ki az „ellenséges magatartás miatt: Szász Istvánt, Katz Pált, és Nagy Lajost. Ellenséges megnyilvánulásaik miatt a szankcionált két hallgatót az egyetem, Bárányi Ferencet /abszolválása után két évig nem állhat államvizsgára/ és Kiss Andrást /az V. évfolyam befejezése után exmatrikulálják. Amennyiben ez év alatt a termelésben olyan tevékenységet fejt ki, hogy méltónak bizonyul tanulmányai befejezésére, beiratkozhat a hatodik évfolyamra/. Később valamennyi kizárt és szankcionált hallgató orvos lett. Bárányi Ferenc az 1989-es változás után Románia egészségügyi minisztere is volt. /Szász István Tas: 1956 Erdélyben. A forradalom és utóélete a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

A Bolyai Tudományegyetem újraindításáért Erdély nagyobb városaiban szervezett tavalyi gyertyás tüntetéssorozat első évfordulóján a magyar magánegyetemek helyzetének rendezését, kulturális autonómiát követel október 13-án kezdődő rendezvénysorozatán a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), valamint erdélyi magyar ifjúsági szervezetek: az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ). Október 12-én Csíkszeredában szerveztek találkozót, amelyen a magyar egyetemi hálózat, illetve a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) helyzete volt a téma. Marosvásárhelyen október 12-én Hantz Péter, a BKB alelnöke, illetve Ajtay Kincses Mária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője beszél a helybéli magyar felsőoktatás gondjairól. Az utóbbi intézmény egyik fő gondját az évről évre csökkenő magyar helyek száma jelenti. Sepsiszentgyörgyön szintén október 12-én Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Sztakics Éva alpolgármester tartanak vitaindítót. A BKB rendezvénysorozata október 17-én, illetve 18-án a magyar egyetemi városokban megrendezendő nyílt napokkal folytatódik: a tervek szerint Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. /Kovács Zsolt, Kulcsár Andrea: Rendezvénysorozatot tartanak a Bolyai Egyetem visszaállításáért szervezett gyertyás tüntetések évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Október 13-án fórumot tartott Marosvásárhelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) – A Bolyai Egyetemre alapuló, állami forrásokból pénzelt országos felsőoktatási rendszer jelenthetné az erdélyi magyar felsőoktatás jövőjét – fejtette ki dr. Hantz Péter, a BKB alelnöke. Szerinte ideális erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben a Sapientia EMTE-nek is megvan a helye, úgyszintén a Partiumi Keresztény Egyetemnek. A BKB alelnöke szerint a leendő felsőoktatási rendszer életképességének fenntartása érdekében változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mivel jelenleg egyes szakterületeken a kereslethez képest túl sok a magyarul tanuló diák, míg más tereken szinte egyáltalán nincs magyar oktatás. A BKB a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemi oktatók érdekképviseletét is felvállalta, a rendezvényen dr. Ajtay Kincses Mária, a MOGYE tanszékvezető professzora vitaindítójában beszámolt róla, a vásárhelyi magyar egyetemi oktatók nevében tárgyalt érdekképviseletükről a BKB vezetőjével. A tanszékvezető elmondása szerint a helyi orvosi egyetemen a magyar oktatók száma folyamatosan apad, a vezetőségben elenyésző a magyar szakemberek részaránya, a többségi vezetőség pedig szerinte minden lehetséges eszközzel igyekszik csökkenteni a magyar oktatást. /(benedek): Fórum a Bolyai Egyetemről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./

Október 17-én Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium előtti parkban elkezdődött a „Leendő Bolyai Egyetem Nyílt Napja” elnevezést viselő népszerűsítő kampány. A rendezvényt a román sajtóban megjelent uszító jellegű vezércikk harangozta be, s a rendezők közül kettőt az elmúlt éjszaka arra próbáltak rávenni a rendőrségen, hogy egy el nem követett plakátozásról adjanak nyilatkozatot. A fiatalokkal durván, ellenségesen bántak, számolt be Körtesi Sándor tanár, a rendezvény főszervezője. A sátrat állító fiatalok tevékenységét csendőrök és egy rendőrautó felügyelte. A karhatalom ilyen mértékű jelenléte egy magát demokratikusnak nevező országban visszás. Az európai kisebbségek közül az erdélyi magyarság az egyetlen, amely nem harcolta ki magának a jogot ahhoz, hogy államilag támogatott anyanyelvi felsőoktatási hálózatot működtessen – erősítette meg a szórólapon olvasható adatokat Hantz Péter, Babes-Bolyai Egyetem adjunktusa, aki a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeként az uniós intézmények, az ENSZ, a hágai EBESZ illetékeseit és több európai parlament tagjait tájékoztatta a romániai magyar felsőoktatás valós helyzetéről, beleértve a marosvásárhelyi OGYE problémáit is. Jelenleg Románia lakosságának 6,6 százaléka magyar, de az egyetemi hallgatóknak csak az 1,6 százaléka tanul magyar nyelven, holott az ismeretszerzés anyanyelven a leghatékonyabb. Jelenleg nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvosképzés. /(bodolai): Az uszítás és megfélemlítés ellenére. Kampány az önálló Bolyai egyetemért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az ünnepélyes megnyitón többen említették a minőséggel kapcsolatos problémákat. Országos szinten túl sok az orvosi egyetem, s így ma már nemcsak a legfelkészültebb fiatalok nyernek felvételt. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a MOGYE oktatásügyi kérdésekkel megbízott rektor-helyettese elmondta, az idei felvételi vizsgát követően felháborodást, tiltakozást váltott ki, hogy a kormányhatározatban megszabott beiskolázási arány az általános orvosi karon (a 240 helyből 43% a magyar, 57% a román vonalé) oda vezetett, hogy az államilag támogatott helyekre a román tagozaton sokkal kisebb általánossal jutottak be hallgatók. A román jelentkezők megoszlanak az ország különböző egyetemei között, a magyar középiskolát végzett fiatalok viszont a vásárhelyire felvételiznek. Az RMDSZ-nek kezdeményeznie kellene a kormányhatározat kiigazítását, s korrigálni a helyek számát. Az utolsó két évfolyam több mint hatvan százaléka elhagyta az országot, a Magyarországra mennek, az ott végzett hallgatók pedig nyugatra távoznak. Sokan kifogásolták, hogy idén sem indult magyar tannyelvű asszisztensképzés. A jövő tanévtől a fakultássá vált asszisztensképző kollégiumokban magyar nyelven is elkezdődik az oktatás. Baj van a színvonallal. /Bodolai Gyöngyi: Romló színvonal az orvosképzésben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

A magyar forradalom kirobbanásának idején Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt első titkára Jugoszláviában tartózkodott. Ezért 1956. október 28-ig Romániában a biztonsági intézkedések foganatosítása a Politikai Bizottságra hárult. Már 24-ére eldöntötték, hogy teljes hírzárlatot léptetnek életbe a szomszéd országot illetően. Ezenfelül lezárják a határt, és kerülnek minden olyan intézkedést, ami ingerelhetné a magyar vagy a német lakosságot. Ugyanakkor teljhatalmú megbízottakat küldtek ki a határ menti, vegyes lakosságú és a politikailag „érzékenyebbnek” tartott tartományokba: Fazekas Jánost Marosvásárhelyre, a Magyar Autonóm Tartomány székhelyére küldték, Miron Constantinescut Kolozsvárra. Másokat, főként magyar származásúakat Nagyváradra, Nagybányára és Temesvárra. Október 26-án a Politikai Bizottság kidolgozott egy akciótervet. Ebben előírták a munkahelyi gyűlések összehívását és a magyarországi események „feldolgozását”, azonnali intézkedések foganatosítását a lakosság jobb élelmiszerellátása érdekében. Gheorghiu-Dej hazatérte utáni elemzéskor a Román Munkáspárt vezetősége a helyzetet válságosnak ítélte és különleges intézkedéseket hozott. Október 30-án vezérkari csoportot állítottak fel Emil Bodnaras vezetésével, azzal a feladattal: „megtegyenek minden szükséges lépést, hogy biztosítsák a legnagyobb rendet a Román Népköztársaság területén”. A Magyar Autonóm Tartomány központjában, Marosvásárhelyen október 26-tól Fazekas János koordinálta a politikai akciókat. Fazekas egy 1989 után készült interjúban említette, hogy Gheorghe Pintilie tábornok, aki 1948-tól a Securitate irányítója volt, titkos parancsot küldött neki, amely mintegy ezer névből álló listát tartalmazott, akiket előzetes letartóztatásba akart helyeztetni. A listán a Magyar Autonóm Tartomány fontos személyiségeinek, számos írónak és értelmiséginek, tanároknak és az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet mintegy 150 diákjának a nevét azonosította. Azonban Fazekasnak a Kolozsváron hasonló utasításokat kézhez kapó Miron Constantinescuval együtt sikerült hatályon kívül helyeztetni a rendelet végrehajtását. Fazekas november első napjaiban számos nagygyűlés megtartását rendelte el, amelyeknek egyedüli célja a Román Munkáspárt politikájának helyeslése és a magyarországi események elítélése volt. Az ülésen többnyire kényszerűségből munkások szólaltak fel a forradalmat elítélően, őket megfenyegettek, nehogy visszautasítsák a „felkérést”. Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában gyűlést tartottak az írókkal és szerkesztőkkel. Fazekas János minden résztvevőt nyílt állásfoglalásra kötelezett, ami nem lehetett más, mint a forradalom elítélése. Az összejövetel után, hűséglevelet készítettek, amelyet „aláírt” tizenhat író, három szerkesztő és három szerkesztőségi dolgozó. A levél november 4-én jelent meg a Vörös Zászlóban Lelkiismeretünk parancsszava. A Magyar Autonóm Tartományban élő írók és a marosvásárhelyi irodalmi intézmények dolgozóinak levele az RMP Központi Vezetőségéhez címmel. Visszaemlékezéseiben Fazekas János úgy magyarázta, hogy ez a nyilatkozat „védőpajzs volt évtizedeken keresztül, lehetőséget biztosított az alkotómunkához.” Következett a nyilatkozatnak az Előrében történő közzététele. Ezt megelőzően Sütő András és három társa (Gálfalvi Zsolt, Oláh Tibor és Nagy Pál) felhívta Robotos Imrét, a központi magyar napilap, az Előre főszerkesztőjét, hogy nevüket törölje az aláírók közül, mivel ők nem értenek mindenben egyet annak tartalmával és „szolidaritást vállalnak a magyar ifjúsággal”. Robotos a kérdést úgy oldotta meg, hogy a felhívást nem közölte le, ami súlyos következményekkel járt számára. Fazekas az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet összejövetelén arra kötelezte annak tanárait, hogy ők is egy nyílt levélben fejezzék ki hűségüket a rendszer iránt. A nyilatkozat 42 aláírással november 5- én jelent meg a Vörös Zászlóban. A marosvásárhelyihez hasonló nagygyűléseket tartottak Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és máshol. /Pál-Antal Sándor: Preventív retorzió – nagygyűlések, hálanyilatkozatok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

A Kolozsváron lezajlott 2. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevői aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben – mint az Európában működő kisebbségi egyetemek képviselői – szolidaritást vállalnak az állami támogatású önálló erdélyi magyar egyetemért harcolókkal. A résztvevők hangot adnak megütközésüknek, hogy létezhet Európában egy másfél millió lelket számláló kisebbség, amely nem rendelkezik sem önálló, állami anyanyelvi egyetemmel, sem kulturális autonómiával. Leszögezték és példákkal megerősítették azt, hogy az anyanyelvi felsőoktatáshoz való jog állami biztosítása ma európai gyakorlat. A nyilatkozat szerzői úgy vélik: az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar felsőoktatás érdekében fellépőket megfélemlítették, és olyan személyeket emeltek vezető pozíciókba, akik nem képviselik a magyar közösség érdekeit. Az aláírók elfogadhatatlannak tartják a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok hiányát, azt, hogy a magyar oktatóktól megtagadják az önálló karok szervezésének jogát, és hogy az intézményben a magyar nyelv nem használható hivatalos nyelvként. Leszögezték: nem normális az, hogy a magyar állam két egyetemet Erdélyben tart fenn, miközben az itteni magyarság Romániának adózik. A nyilatkozatban fölkérték az európai politikai vezetést, hogy tegyen határozott lépéseket a Romániában tapasztalható kisebbségellenes diszkrimináció megszűntetése érdekében. Az okmányt ismertető dr. Kovács Lehel elmondta: a konferencián elhangzott beszámolók sok érdekes tényre hívták fel figyelmüket: meglepő volt értesülni arról a toleranciáról, amellyel Európa-szerte a többség a kisebbségekhez viszonyul. Norvégiában például a saamik (lappok) mindössze 80 000 lelket számlálnak, mégis, kiterjedt intézményrendszerük és saját egyetemük van. Hasonló a helyzet Moldova Köztársaságban, ahol a gagauz kisebbség legtöbb tagja nem is beszéli az állam hivatalos nyelvét. A makedóniai Tetova albán egyetemen ezzel szemben fizikailag meg kellett küzdeni az egyetemért, ez azt mutatja, hogy itt, előbb saját árulóinktól kell megszabadulni, és utána kell a román közvélemény felé fordulni – hangsúlyozta dr. Kovács Lehel, hozzátéve – a konferencián aláírt nyilatkozatot elküldik minden egyes európai egyetemnek, illetve a vezető politikusoknak, az uniós csatlakozás után pedig követelni fogják, hogy Románia válaszoljon a nyilatkozatra, foglaljon állást a kérdésben. Kovács közölte: az egyetem szenátusa már tavaly májusban megszavazta a többnyelvű feliratokról szóló javaslatot, de kifüggesztésük nem történt meg. Ha november 19-ig sem teljesítik ezt az ígéretet, a Bolyai Kezdeményező Bizottság saját alapokból előállíttatja és kifüggeszti – először a Farkas utcai főépületben – a magyar nyelvű feliratokat. Kovács hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli: az egyetem vezetősége megpróbálja majd megakadályozni az akciót, ezért várható, hogy összetűzésre kerül sor. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljes európai támogatás a Bolyainak. Feliratháború lesz a Farkas utcai épületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Két év után, október 25-én a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusi ülésén módosították az egyetemi chartát. A szenátus nem fogadta el a magyar oktatással kapcsolatos, Kincses Ajtay Mária professzor által tett javaslatokat. Constantin Copotoiu rektor szerint Kincses Ajtay Mária „álproblémákat” vet fel, amelyeket a szenátus magyar nemzetiségű tagjai – akikről Kincses Ajtay Mária azt állította, hogy nem képviselik a magyarságot – nem támogattak. A rektor szerint nem megvalósítható sem a kétnyelvű feliratok elhelyezése az épületben és a homlokzaton, sem pedig a magyar nyelvű gyakorlati oktatás bevezetése, ugyanakkor támogatja az angol nyelvű oktatás indítását az általános orvosi és a fogorvosi karokon. Dr. Kincses Ajtay Mária október 24-én nyújtotta be javaslatait a charta módosítására. Javasolta, hogy töröljék el azt a tiltást, miszerint a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyhat, hiszen ez a magyar nyelv kizárását jelenti a gyakorlati oktatásból. A javaslatok összefoglalták azokat a követeléseket, amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozata nevében fogalmazott meg dr. Kincses Ajtay Mária. Ezek között szerepel: a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása a MOGYE-n; a magyar nyelvű képzés bevezetése a laboratóriumi gyakorlatok, illetve a klinikai gyakorlati oktatásban, amivel párhuzamosan lehetővé kell tenni a román szaknyelv elsajátítását; a magyar nyelvű képzés kiszélesítése a hároméves kollégiumi oktatásban (jelenleg az öt kollégiumi szakirányból csak a bábaképzőn van magyar nyelvű oktatás); a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának megduplázása, tekintettel arra, hogy az Általános Orvostudományi Karra magyar nyelven felvételiző diákok évek óta magasabb jeggyel esnek ki a felvételi vizsgán; külön állások meghirdetése a magyar oktatók számára, akiknek felvételét az egyetem vezetősége szándékosan akadályozza, és akik aránya az intézmény tanári karában mindössze 29%; az egyetemi szenátus magyar tagjai arányának a jelenlegi 30%-ról 50%-ra való növelése, a magyar oktatók arányos képviselete a vezető tisztségekben is. (Jelenleg az intézmény egyetlen dékánja sem magyar nemzetiségű, a 14 tanszékvezetőből csak három, az egyetemi szenátus bürójának 7 tagja közül pedig mindössze egy magyar); a magyar nyelv használatának bevezetése az intézményi adminisztrációban, magyar adminisztratív személyzet alkalmazása; kétnyelvű feliratok elhelyezése az intézmény egész területén; a magyar diákok számára a magyar nyelvű államvizsga biztosítását, valamint a magyar szakdolgozat elkészítésének és megvédésének lehetősége. Kincses Ajtay Mária elmondta, hogy a jelenlegi charta bizonyos pontokon, az anyanyelvű oktatás szempontjából, diszkriminatív elemeket tartalmaz. Kincses Ajtay Mária javaslatait nem tárgyalták a szenátus ülésén, ezért írásban fogja kérni a rektor válaszát, a végeredményt és a megfelelő jegyzőkönyv csatolását, amely bizonyítja, hogy elvetették javaslatait. Dr. Nagy Örs rektor-helyettes nem volt jelen a szóban forgó szenátusi ülésen, úgy vélte, Kincses Ajtay Mária javaslatai közül sok minden megvalósítható, de ehhez valóban le kell ülni tárgyalni. Nagy Örs szerint a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozásához kormányhatározat kell. A gyakorlati magyar nyelvű oktatással kapcsolatban fenntartásai vannak a rektor-helyettesnek, mondván, hogyan fognak elmenni a román nyelven tartott rezidensi vizsgára, szakvizsgára, főorvosi vizsgára? Nagy Örs szerint a kétnyelvű feliratok elhelyezése megvalósítható. A MOGYE másik rektor-helyettese, Branzaniuc Klára szerint a minőségi követelményeket kell elsősorban szem előtt tartani, a Kincses Ajtay Mária által felvetett egész problémakör „hamis”. Ő maga is magyar, annak ellenére, hogy románul tanít. „Álproblémát jelent az EU-csatlakozás küszöbén ilyen pitiáner ügyekkel előállni” – hangoztatta a rektor. Constantin Copotoiu szerint, ha magyar nyelven oktatnák a gyakorlatot, mi történne mintegy 50 román oktatóval? Kinek használ ez a különválás? A rektor megmondta Kincses Ajtay Máriának: mondhat, amit akar, de felelnie kell kijelentéseiért. A szakdolgozatokat románul kell elkészíteni, mert a vizsgáztató bizottság tagjai meglehet, nem tudnak magyarul. A kétnyelvű feliratokat nem támogatja. Ugyanakkor a rektor szorgalmazza a szaktárcánál az angol nyelvű karok létrehozását. /Antalfi Imola: A magyar nyelvű oktatás kibővítését kérik a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Díszdoktort avattak Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, a címet dr. Kásler Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, a budapesti Országos Onkológiai Intézet főigazgatója vehette át, akinek tevékeny szerepe volt abban, hogy a magyar fővárosban létrejöjjön a marosvásárhelyi egyetem kihelyezett posztgraduális továbbképző intézete. Idén 11-en kaptak tiszteletbeli professzori oklevelet, köztük Bedő Károly, Dienes Sándor, Fazakas Béla, Mülhfay László, László János és Seres-Sturm Lajos nyugalmazott egyetemi tanárok. /(bodolai): Díszdoktort avattak az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

Dr. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanár emlékezett arra, hogy 1988 júliusában a BBTE Kémia Karán tiltakozást kezdeményezett, amellyel akkor magára maradt. A magyar nyelven végzett jelöltekkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések miatt Muzsnay megtagadta a felvételi vizsgákon való részvételét. Az egyetemi és pártvezetés felháborodással fogadta kiállását. Büntetés büntetést követett, és ha nem jönnek az 1989-es változások, akkor kirúgták volna az egyetemről. Egyetemi kollegái a megtorlásoktól való félelmükkel magyarázták azt, hogy nem támogatták tiltakozását. A rémuralmi rendszer tartott a magyarság tiltakozásától, s ezért még másfél év multán sem bontották fel munkaviszonyát. A mostani helyzet egészen más, mivel a két bátor kolléga tette nagyon sokak nyilvános helyeslését váltotta ki, és megtorlásoknak nem lett volna szabad bekövetkezniük. Sajnos a Ceausescu-rendszer szellemét egyesek igyekeznek újraéleszteni, rémuralmi intézkedéseiket felerősítik, ha magyarságot elnyomó érdekeik ezt megkívánják. A Bolyai Kezdeményező Bizottság célratörő tevékenysége újra felvillantotta az önálló erdélyi magyar nyelvű egyetemi oktatás – ennek kapcsán a független magyar karok – visszaállításának a lehetőségét. Hantz Péter és Kovács Lehel bátor fellépése kellett ahhoz, hogy széleskörű nyilvánosság elé kerüljön az egyetem többségi vezetésének sovén beállítottsága. Közös fellépése szükséges, különben felszámolják a kolozsvári magyar egyetemi oktatást. Meg kell állapodni a közös követelésekben. Mindenki által elfogadható követelés lehetne: Hantz Péter és Kovács Lehel állásukba való azonnali visszahelyezése, valamint a magyar nyelvű feliratozás elvégzése, azon magyar karok és tanszékek létrehozása, amelyekre a tanszemélyzeti aláírások már összegyűltek. Az ügy sikeres kimenetele segítheti Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen működő magyar szak helyzetének fokozatos javítását. /Dr. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanár, kutató vegyész: Összefogni a magyar egyetemi oktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyéről is tárgyalt Sólyom László köztársasági elnökkel. “Ismét megfogalmaztam azon meggyőződésünket, hogy a BBTE-n szükség van önálló magyar nyelvű katedrákra és szakokra. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében pedig létre kell hozni és bővíteni kell a döntéshozatali keretet a magyar nyelvű oktatáshoz” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Megjelent dr. Dezső István sebészorvos önéletrajzának első kötete /Egy erdélyi sebész emlékei 1947-1961, Szekszárd/. Ebben a Vajdakamarásról induló mezőségi fiú írja le életútját, amelynek meghatározó állomása volt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet. Az intézmény történetéről készült dokumentum jellegű művek mellett a személyes emlékeket rögzítő könyvek egész sorából rajzolódik ki a részletek sokasága. A kiváló emlékezőtehetséggel megáldott szerző megörökítette mindazt, aminek ismerete fontos lehet múltunk, történelmünk megértése szempontjából. „Az egyetemen és Marosvásárhelyen, mindenütt mindenki csak magyarul beszélt, természetesen a közhivatalokban is, de minden nyomtatvány és irat is csak magyarul készült” – olvasható a könyvben. Elgondolkodtató, hogy mindössze hatvan-hetven év alatt mennyi minden megváltozott a városban, amelynek Dezső István 1951-től 57-ig volt a lakója. A Magyarországra áttelepedett sebészorvos megírta további emlékeit is. Mert ott sem találta meg azt, amire a kisebbségi sorsból kiszabadulva vágyott. /(bodolai): Egy erdélyi sebész emlékei 1947-1961. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

A marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ idén az Áldás, népesség mozgalom által kezdeményezett Beszéljünk a népességről című konferencia köré építette kétnapos /február 21-22./ rendezvénysorozatát, melyen egyházi és civil szervezetek, intézmények képviselői vettek részt. A nagycsaládok csak az egyházra számíthatnak – mondta Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom kezdeményezője. Két nyárádmagyarósi családot, a 11 gyerekes György Gézáét és a 10 gyermekes Nagy Béláét, egyenként 2500 lejes pénzadománnyal jutalmazta meg az Erdélyi Református Egyházkerület. A Beszéljünk a népességről konferencia Csép Sándor előadásával kezdődött, majd Kovács Istvánt, az egyházkerület diakóniai ügyosztályának tanácsosát, Csató Béla római katolikus főesperest, Peták Istvánt, a Magyar Televízió kurátorát, Bornemissza Esztert, az MTV Magyar Ház műsorának vezetőjét, Benkő Ágotát, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökét, Csíki Sándort, az Erdélyi Nagycsaládosokért Egyesület elnökét, Fülöp Dénesnét, a vártemplomi Diakóniai Otthon ügyvezetőjét és dr. Ábrám Zoltánt, a MOGYE egyetemi tanárát hallgathatták meg a jelenlévők. Csép Sándor két filmjét mutatták be. Az egyik 1975-ben a gazdag Kalotaszegen készült /Egyetlenem/, a másik 2000-ben, a szerényebb Szilágy megyei Désházán. Az első filmben a pompás, jó móddal épített házakban élő párok egy szem gyerek nevelésére vállalkoztak, arra is nehezen, mert a vagyont fontosabbnak tartották a gyermekáldásnál. A második film a désfalviak életét mutatta be, ahol a családok – kevesebb földi jóban dúskálva – bátran vállalták a 3-4 gyermeket. Menni vagy maradni? címmel pályázatot hirdettek a Református Asszisztensképző Iskola diákjai számára. A díjazottak pénzjutalomban is részesültek, amelyet a dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök által működtetett alapítvány ajánlott fel. /Mezey Sarolta: Bod Péter Napok másodszor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Prof. dr. Kincses-Ajtay Máriát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetőjét, a magyar nyelvű egyetemi oktatást szorgalmazó Bolyai Kezdeményező Bizottság egyik alelnökét nemrég ismeretlen telefonálók megfenyegették. A professzor közleményben hozta a közvélemény tudomására a történteket. Az elmúlt hetekben felmerült az, hogy a magyar oktatás problémáiról szükséges lenne sajtóértekezletet tartani, mely keretében egy tízpontos javaslat ismertetését tervezték, olvasható a közleményben. Ennek kapcsán telefonbeszélgetéseket és e-mail levelezést folytatott. Noha a sajtóértekezletre még sor sem került, tanszékvezetőnek a március 23-án két fenyegető és becsületsértő telefonhívást kellett elszenvednie. Ismeretlen férfi hívta fel, mondván, hogy ha „nem fogja be a pofáját”, akkor megnyomorítják, akár autó is elgázolhatja őt. Este még jött egy fenyegetés. Ezeket a megfélemlítő telefonhívásokat csak azzal lehet megmagyarázni, hogy ismét lehallgatják telefonját, akárcsak a Ceausescu-rendszerben. A megfélemlítő akciókkal azt szeretnék elérni, hogy senki se merjen fellépni a magyar tagozat jogainak kiszélesítése érdekében. A történek miatt dr. Kincses Ajtay Mária ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett. /Megfenyegették dr. Kincses Ajtay Máriát! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Kincses Ajtay Máriát, az orvosi egyetem professzorát névtelen telefonálók megfenyegették: ha „nem fogja be a pofáját”, tovább „uszít” és úgymond „izgatja a kedélyeket”, magyarán tovább szorgalmazza a magyar nyelvű egyetemi oktatást, tolószékbe juttatják. A professzor a közvélemény tudomására hozta a fenyegetéseket. Pár nap elteltével „egy csoport román és magyar diák, akik békességet akarnak az OGYE-n”, egy Kincses Ajtay Máriához címzett névtelen levelet küldött szét, amelyben megkérdőjelezik a tanárnő állításainak valódiságát: szerintük „így akarta felhívni a figyelmet magára”. A névtelenség leple alatt kijelentették: „a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos problémák csupán az ő képzeletében léteznek!”. A továbbiakban sértegették a tanárukat, mondván, bizonyára frusztrált, mert a családtagjai sikeresek, ő maga meg névtelen, és ez a vette rá arra, hogy „álságos módon”, az orvosi egyetemnek „problémát okozva”, reflektorfénybe kerüljön. Természetesen a román sajtó közölte a névtelen levelet, „magyar szegregációs törekvésekről” beszélve. Ez a lap tizenhét éve szidja a magyarokat. Furcsa, hogy az orvosi egyetem magyar tanári kara vagy a rektor-helyettes nem reagált a történtekre, az RMDSZ megyei vezetése is némaságba burkolózott. Pedig állítólag keményen harcol a magyar nyelvű oktatásért! Három nyelven is kiírják – mi ez ahhoz képest, hogy valamikor a marosvásárhelyi orvosi kizárólag magyar nyelvű egyetem volt, és a magyar közösségnek továbbra is jogos követelése lehet, hogy az ország akárhány román nyelvű orvosi egyeteme mellett legyen egy ilyen jellegű tiszta magyar nyelvű egyetem is. Ezért természetes lenne, ha az egyetem magyar kara és a magyarság érdekvédelmi szervezete kiállna azok mellett, akik nyíltan felvállalják a magyar oktatás ügyét. /Mózes Edith: A „békesség kedvéért”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

A tudományt ünnepelni gyűltek össze a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /MOGYE/ hallgatói és meghívott vendégeik március 29-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Szőcs Iringó ötödéves általános orvosis hallgató a XIV. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) szervezői, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség részéről köszöntötte az egybegyűlteket. A TDK négy napos lesz. Az első helyezettek a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium jóvoltából egy hónapos kutatói ösztöndíjban és személyenként 60000 forint értékű pénzösszegben részesülnek. Csegzi Sándor alpolgármester kifejtette, a szakorvosok hiányával, az egyetemi végzősök „elvándorlásával” kell szembenéznie az országnak. A tapasztaltak ellenére visszatérésre, visszafordulásra biztatta a diákságot. A TDK megszervezése, az itt lezajló előadások, bemutatók olyan hasznos tevékenységet jelentenek, amelyet őrizni és folytatni kell – hangzottak el dr. Nagy Örs egyetemi tanszékvezető, a MOGYE rektor-helyettesének szavai. Idén közel 150 dolgozattal neveztek be a tudományos megmérettetésre, és összesen 30 vendégdiák érkezett a konferenciára. /(ferencz ): XIV. Tudományos Diákköri Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

Dr. Nagy Attila nyugalmazott tüdőgyógyász főorvos, dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, akadémikus – a gyakorlati munkát ellátó orvos és a tudós kutató professzor szemszögéből tekintett vissza az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem történetére Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban. Péter Mihály professzor számolt be a második magyar felsőoktatási intézmény, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításáról és a hatalomváltások miatti kényszerű költözéseiről, amíg orvosi és később a gyógyszerészeti kar 1945-ben Marosvásárhelyen végleges helyre talált. Az akkor 37. 000 lakosú egykori település önzetlen támogatással fogadta be az érkező 20 előadót, kutató tanárt, 40 tanársegédet, 50 gyakornokot és a diákságot. A nemzetközileg elismert oktatók hozzájárultak Marosvásárhely szellemi életének fellendítéséhez, gazdagításához. Az első marosvásárhelyi évfolyam végzőse, dr. Nagy Attila főorvos kiemelte, hogy felkészülés dolgában nem volt pardon, s akkoriban a 360 hallgatóból mindössze 140-en tudták elvégezni az egyetemet. A mával való összehasonlítás során Péter Mihály professzor a színvonal csökkenését említette. /(bodolai): Az orvostudomány szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./