Nem tágítanak a római katolikus főgimnáziumtól
Sajtónyilatkozat
Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány mint a marosvásárhelyi Unirea Nemzeti Kollégium által használt épület tulajdonosának, a Római Katolikus Egyháznak a képviselője nyilvánosságra hozza a következőket:
– A Római Katolikus Egyház által építtetett, a kommunista rendszer alatt államosított és a közelmúltban visszaszolgáltatott iskolaépület-együttest, amelyben hajdanában a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium működött, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal történt megegyezés értelmében az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány 2008-ban bérbe adta a város Polgármesteri Hivatalának, az Unirea Nemzeti Kollégium javára. A megkötött bérleti szerződéssel az 1. és 3. épületrészeket 2008. november 1-től kezdődően 15 évre, a 2. épületrészt a felújítási munkálatok befejezéséig, de nem tovább, mint a 2011/2012-es tanév kezdetéig adta bérbe.
– A szerződés értelmében a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal kötelezte magát a 343/200. számú kormányrendeletben meghatározott lehetséges legkisebb bérleti díj kifizetésére. Az ingatlan 2006. június 1-től történt visszaszolgáltatása és a szerződésben megállapított első részlet kifizetése között eltelt periódusra a bérlő által fizetendő díjba beszámítódtak azon munkálatoknak a díjai, amelyeket a bérlő a 2. épületrészben a 2002. év folyamán végeztetett el.
– A szerződés értelmében a bérleti díjat a bérlőnek havonta kellett átutalnia, azzal, hogy a 60 napot meghaladó késés a szerződés azonnali hatálytalanítását, illetve az elmaradt bérleti díjak, büntetések behajtásának és a bérlő azonnali kilakoltatásának jogát vonja maga után.
– A 2. épületrész bérleti határidejének lejárta után, az Unirea Nemzeti Kollégiumnak a szerződés III. fejezete 2. cikkelyének újratárgyalására vonatkozó, 2011. november 22-i keltezésű megkeresésére az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány tudomásul vette a bérlő igényét ezen épületrész bérleti szerződésének a meghosszabbítására, és javasolta a szerződésnek 2013 júliusáig a 2008-ban megkötött szerződési feltételek mellett történő meghosszabbítását. A szerződés-kiegészítés aláírására a bérlő részéről nem került sor, így az épületrészt érvényes szerződés hiányában használta s használja jelenleg is az Unirea Nemzeti Kollégium.
– Miután 2011 áprilisa és 2012 júliusa között a polgármesteri hivatal nem törlesztette adósságát, 2012 júliusában az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kénytelen volt megállapítani a szerződésben a bérleti díj kifizetésének határidejére vonatkozó feltétel megsértését. 2012. július 16-án figyelmeztetést küldött a Polgármesteri Hivatalnak, jelezve, hogy a törlesztés elmaradása esetén érvényesíti a szerződésbontásra vonatkozó kitételt. Mivel a figyelmeztetésre válasz nem érkezett, s a törlesztésre se került sor, 2012. augusztus 1-jén jogerősen hatálytalanította a bérleti szerződést, egyszersmind jelezve, hogy hajlandó további tárgyalásokba bocsátkozni, hogy elkerülhető legyen a bérlemény kedvezményezettjének kilakoltatása az épületegyüttesből.
Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítványnak kánonjogi kötelessége és joga az oktatási intézmények szervezése, amit teljesít is minden tulajdonában lévő erdélyi iskolaépületben. Eddig az egyetlen kivétel a marosvásárhelyi ingatlana, ahol a Polgármesteri Hivatal mindeddig nem volt hajlandó az új szerződés feltételeiről érdemi tárgyalást folytatni.
A marosvásárhelyi hívekkel szembeni kötelességének teljesítése érdekében az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium önálló jogi személyiségként való újraindítására, az 1/2011. számú tanügyi törvény előírásainak betartásával konkrét, saját tervezetet dolgozott ki. A javaslat értelmében az újraindítással párhuzamosan elkerülhető az Unirea Nemzeti Kollégium kilakoltatása a bérelt épületegyüttesből. Eszerint ugyanis az újraindítandó intézmény a jelenleg a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban lévő katolikus osztályok és az Unirea Nemzeti Kollégium magyar tannyelvű osztályainak egybevonásával jönne létre, önálló jogi személyként, azzal, hogy minden osztály abban az épületben fejezze be tanulmányait, ahol elkezdte. Így változás csak a szervező jogi személyiség vonatkozásában jelentkezne. Ennek a javaslatnak az elfogadásával egyfelől fenntartható a status quo, az Unirea Nemzeti Kollégium román tannyelvű osztályaival a jelenlegi épületegyüttesben folytathatná kiemelkedő eredményeket felmutató tevékenységét, másfelől úgy szervezhető meg a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium, hogy egyúttal a beiskolázási terveket, a már beiskolázott osztályokat és a tanerők alkalmazását is érintetlenül hagyná.
A megfogalmazott javaslatot az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány minden érdekelt félnek hivatalosan megküldte. Első körben patthelyzet alakult ki, miután a Polgármesteri Hivatal visszautasította a javaslatot, a Maros Megyei Főtanfelügyelőség pedig válaszában azt kérte, hogy a Státus előbb a helyi közigazgatás jóváhagyását igényelje. Ezt követően az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kérésére sor került egy találkozóra minden érintett fél részvételével, melyen dr. Dorin Florea polgármester úr is részt vett. Utólag a Polgármesteri Hivatal új szerződés megkötésének kérésével kereste meg az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítványt, anélkül, hogy reflektált volna a Státus javaslatára, egyúttal kifejezve készségét akár az épületegyüttes megvásárlására is.
Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány következetesen kitart álláspontja mellett, miszerint:
– Az épületegyüttest megtartja saját kezelésében, nem kívánja semmilyen formában elidegeníteni.
– Mint az épület tulajdonosának, a Római Katolikus Egyháznak a képviselője az ingatlanban újra kívánja szervezni a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumot.
– Nyitott marad a párbeszédre, kész a helyi hatóságokkal való együttműködésre, nem célja az Unirea Nemzeti Kollégium kilakoltatása.
– A II. Rákóczi Ferenc Főgimnázium újraszervezésére vonatkozó törekvés megfelel az országban érvényben lévő tanügyi törvénykezésnek, és mint az épülettulajdonos képviselőjének, joga van egy önálló, saját jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézmény létrehozására az 1/2011. számú tanügyi törvény keretei között. Ez az intézmény a jelenlegi iskolahálózatban új jogi személyiséget jelentene, viszont szerves része a romániai magyar nemzeti kisebbség történelmi iskolahálózatának, annak az iskolahálózatnak, amelyet egykor a Római Katolikus Egyház működtetett. Úgy ítéljük meg, hogy az újonnan szervezendő iskola és az Unirea Nemzeti Kollégium ugyanabban az épületegyüttesben való párhuzamos működtetése megfelel századunk szellemiségének csakúgy, mint az ország törvénykezésének és az Európai Unió normatíváinak.
– Amennyiben a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal elutasítja ennek az intézménynek az újjászervezésére vonatkozó igényünket, és az Unirea Nemzeti Kollégium elköltöztetése mellett dönt, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány a tanügyi törvény által biztosított lehetőségekkel élve kezdeményezni fogja a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium létrehozását, hogy az épületegyüttes továbbra is iskolai célokat szolgálhasson.
Jelen sajtóközleménnyel határozottan tisztázni kívánjuk álláspontunkat azokkal a híresztelésekkel szemben, melyek szerint egyfelől nem volna jogunk dönteni a Római Katolikus Egyház épületének felhasználásáról, másfelől, hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium újjászervezésére irányuló szándékunk bármilyen formában is árthatna az Unirea Nemzeti Kollégiumnak, illetve hogy annak felbomlását eredményezné.
Úgy ítéljük meg, hogy az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány a kérdés kezelésében maximális felelősséget tanúsított, és hasonló magatartást várunk el mindazoktól, akik a szerződés megújításában, illetve a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium újjászervezésére irányuló törekvésünk vonatkozásában döntéshozó illetékességgel bírnak.
Kolozsvár, 2013. október 10.
Dr. Holló László, az igazgatótanács elnöke.
Népújság (Marosvásárhely)

Soha nem adtak helyet
Ilyen mértékű cinikus törvénytelenségre, mint ami a volt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium épülete körül történik, amelyben jelenleg az Egyesülés Nemzeti Kollégium működik, tágabb kitekintésben ritkán találni példát. Ezért tartjuk időszerűnek, hogy a katolikus egyházat képviselő Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány végre nyilvánosságra hozta a háttérben zajló eseményeket. 2005-ben a kormány melletti restitúciós bizottság visszaszolgáltatta ugyan a volt tulajdonosnak az épületet, de azóta sem tudták még részlegesen sem birtokukba venni. A Klastrom utcai szecessziós épületet a múlt század elején (1903–05) építtette a Római Katolikus Egyház. A főgimnáziumot, ahol egy időben tanítókat is képeztek, 1948-ban államosították. Utódját a jól bevált romániai forgatókönyv szerint 1962-ben egyesítették a román tannyelvű lánylíceummal, majd a román oktatás térnyerésével fokozatosan a minimálisra csökkentették a magyar osztályok számát. Az öregdiákokból alakult Sanctus Emericus Egyesület (Bányász Sándor, Péter Mihály akadémikus, Ávéd Ervin és társaik Kiss Dénes jogtanácsos vezetésével) sokéves küzdelmet folytatott a visszaszolgáltatás és a katolikus oktatás újraindítása érdekében, s rendszeresen támogatták a 2005/06-os tanévben beindult katolikus középiskolai osztályokat. Ezeknek azonban az egyház tulajdonába visszakerült, 1.200 négyzetméter összfelületű és 5.000 négyzetméter beépített hasznos felületű iskolaépületben soha nem adtak helyet, s a zsúfolt Bolyai középiskolába szorították be őket. Eközben az iskolaépületet, amelyet a katolikus egyház 15 évre bérbe adott a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak, egy szebeni egyetemnek is bérbe adták. A restitúcióról szóló kormányhatározatot Marosvásárhely polgármestere a Táblabíróságon támadta meg, ahol nyert ügye volt, de mivel a perindításra nem kapott felhatalmazást a helyi tanácstól, jogi minőség hiányában a Legfelsőbb Bíróságon elveszítette a pert.
A bérbe adott épületre, amelyből az albérlet révén jövedelme is származott a főbérlőnek, a helyhatóság folyamatosan elmulasztotta kifizetni a kormány által megállapított bérleti díjat az egyháznak, annak ellenére, hogy a szerződés szerint ez pénzbüntetéssel és a bérlő azonnali kilakoltatásával járt. Az udvaron levő kisebb épületre a szerződés már a múlt évben lejárt, a főépületre szólót pedig a bérleti díj törlesztésének elmaradása miatt a katolikus egyház augusztusban jogerősen hatálytalanította. A Római Katolikus Státus Alapítvány által kidolgozott tervezetet, amelynek értelmében az önálló katolikus iskola újraindulhatna, s ezzel párhuzamosan az Egyesülés Nemzeti Kollégium román tannyelvű osztályai is az épületben maradhatnának, a sokszorosan eladósodott polgármesteri hivatal visszautasította. Erre hivatkozva a megyei tanfelügyelőség is. A döntéshozókat, az ellenőrző szerveket láthatólag továbbra sem zavarja, hogy szerződés hiányában az Egyesülés kollégium jelenleg teljesen törvénytelenül működik, és bármelyik percben kilakoltatható.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Hová tűnt a kétnyelvűség a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban/ból?
Miközben a sajtóban arról szólnak a tudósítások, hogy egy marosvásárhelyi hölgyet megbírságoltak, mivel kétnyelvű feliratokat osztogatott a piacon, az önkormányzati tanácsosok magyarul szólaltak fel a tanácsülésen (ha joguk van hozzá, akkor miért csak tiltakozásul?), a bírság kifizetésére szolidáris gesztusként aprópénzgyűjtést kezdeményeztek, ügyes-bajos dolgaim – jelesen egy örökösödési folyamat – kapcsán a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal adó- és illetékosztályán akadt tennivalóm.
Évekkel ezelőtt a nevezett hivatalt üvegfalas térelválasztással egész civilizált ügyosztállyá alakították. A különböző ablakok felett egységesen formázott grafikájú számok és kék-szürke betűk alkotta feliratok adták tudtul ROMÁNUL és MAGYARUL, hogy hol mit lehet intézni. Mára ezekből a feliratokból semmi nem látható, ugyanis az üvegfelületek mindenféle – amúgy hasznos tudnivalókat tartalmazó – "házilag nyomtatott" papírlapokkal vannak "letapétázva", a legnagyobb méretű ív a 12.00-12.30 közötti szünetet jelző nyomtatvány, de még véletlenül sincs közöttük egy sem, amely akár csak egy szót is tartalmazna MAGYAR NYELVEN.
A 11-es számú ablaknál az írja, hogy INFORMATII, ott lehet tehát űrlapokat kérni és tájékozódni, mármint annak, akinek sikerül. Ugyanis az ablaknál egy olyan hölgy ül, aki nem ért és nem beszél magyarul. És állnak a rászoruló öreg nénik, rosszul látó- halló bácsik – ilyenkor októberben fűtéspótlékért, máskor másért –, akik lehet, hogy anyanyelvükön is nehezen értenék meg az "állam nyelvén" fensőbbséges hangnemen tudomásukra hozott "informatii"-kat. Néhány jóindulatú várakozó megpróbál tolmácsolni, ám ha az ablaknál rá kerül a sor, akkor véget ér a segítség, szorongathatja az okmányait továbbra is egyedül a románul nehezen értő ügyfél.
Tanácsos uraim, alpolgármester úr! Kérem, nézzenek körül hivatali székhelyükön a tanácstermen kívül is, és próbálják meg kideríteni, hogy hová is tűnt a kétnyelvűség a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban/ból?
Kiss Éva Evelyn, marosvásárhelyi lakos
Népújság (Marosvásárhely)

Megóvja a jegyzőkönyvet
Lakó Péterfi Tünde tegnap kifizette a bírságot
Miután múlt pénteken a marosvásárhelyi rendőrségen átvette a bírságolásról szóló jegyzőkönyvet, Lakó Péterfi Tünde tegnap délelőtt a polgármesteri hivatal adóosztályán kifizette a bírságot. Az anyanyelvhasználatért kiálló csoportosulás kezdeményezője azonban közölte a sajtó képviselőivel: megóvja a jegyzőkönyvet és fontolgatja a marosvásárhelyi piacigazgatóság, valamint a helyi rendőrség vezetőinek perbe hívását.
Mivel a jegyzőkönyv átvételétől számított 48 órán belül fizetett, törvény szerint az 1500 lejes bírság felét törlesztette, méghozzá egybanisokban Lakó Péterfi Tünde tegnap délelőtt, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal adóosztályán, Ercsei Ferenc osztályvezető jelenlétében. Lakó Péterfi Tünde, az Itthon Vagyunk Társaság kezdeményezője tegnap délután sajtótájékoztatón válaszolt az újságíróknak a pénzgyűjtéssel és a bírság kifizetésével kapcsolatos kérdésekre. A beszélgetésen részt vett az egyelőre csak facebookos társaság több aktív tagja is: Kuti Márta, Derzsi Noémi, Dósa Klára, Szilágyi Zoltán, Varró István és Botha Dániel. Lakó Péterfi Tünde, akit, mint ismeretes, a volt November 7. lakónegyedi napipiacon szétosztott kétnyelvű árcímkék miatt bírságolt a helyi rendőrség 1500 lejre, elmondta, a bírság 1 banisokban való kifizetésének ötlete tulajdonképpen egyfajta tiltakozás, polgári engedetlenség a jogtalan büntetés ellen. Az elmúlt 2 hét során 8420 lej gyűlt össze 1 illetve 5 banisokban, összesen 1100 kilogrammnyi érme. A bírság kifizetését követően a megmaradt összeget a társaságnak jogi személyiséggel rendelkező egyesületként való bejegyzésével járó költségek fedezésére fordítják – hangoztatta a társaság több, a sajtótájékoztatón részt vett tagja. Lakó Péterfi Tünde újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: nagyon sokan támogatták a kezdeményezését és egybanisokat gyűjtöttek, illetve adtak át. "Nem lehet külön kiemelni egyik vagy másik személyt, szervezetet. Több városban – Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen stb. –, kávézókban, teázókban, boltokban gyűjtötték a banisokat, két rádiótársaság és több civil szervezet is segített, a legtöbben számolatlanul adták át az összegyűlt pénzt. Az erdélyi magyar politikai pártok, szervezetek mindenike támogatott.Tegnap az adóhivatalban kedvesen fogadtak, tudták, hogy érkezünk és felkészültek" – tette hozzá. A polgármesteri hivatalban átadott egybanisokat nem számolták meg, nyugtát azonban kibocsátottak a bírság értékéről, a nap folyamán az adóosztályról a pénzt az állami kincstárba szállították. Lakó Péterfi Tünde elmondta, bár felmerült, hogy az egybanisokat vegyítsék össze más érmékkel, ami igencsak megnehezítette volna az érmék megszámolását, végül elálltak e szándékuktól és megmaradtak az eredetileg elképzelt egybanis akciónál. A bírságot kifizette ugyan, de a jegyzőkönyv ellen a holnapi nap folyamán óvást tesz le Lakó Péterfi Tünde, és ügyvédjével egyeztet egy esetleges per indításáról is Bretfelean Valentin, a helyi rendőrség parancsnoka, valamint Filimon Vasile piacigazgató ellen. Az anyanyelvhasználat mellett kiálló csoportosulás a jövőben is folytatja hasonló akcióit, "a belénk vetett bizalom, az összetartás miatt" – jelentette ki Lakó Péterfi Tünde, aki ugyanakkor cáfolta, hogy bármiféle fenyegetés érte volna, bár nem tagadta, rosszindulatú megjegyzések elhangzottak itt-ott az esettel és személyével kapcsolatban.
Lakó Péterfi Tünde kifizette a bírságot, de mint elmondta, a volt November 7. piacon szinte semmi nem változott: az árusok eltették a kétnyelvű feliratokat, csupán egy Dolj megyei árusnál lehetett látni ezeket a napokban…
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Sütőre várni kell, Decebal jöhet
Két szobor felállításáról is döntenek a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők a csütörtöki testületi ülésen. A városháza honlapján szereplő határozattervezetek értelmében újra szóba kerül Sütő András marosvásárhelyi író szobrának helyszíne, valamint előreláthatóan szavazásra bocsátják a Decebal dák király mellszobrának felállítását is.
A dévai Maris Dava Kulturális Egyesület idén nyáron kérvényezte a marosvásárhelyi városházán, hogy jelöljenek ki egy közterületet, ahová elhelyezheti a Marosvásárhelynek adományként adott Decebal dák király mellszobrát. Az egyesület két helyszínt jelölt meg, az egyik a Dózsa György út és a Bodoni utca kereszteződésénél levő kis park, a másik a Tudor lakótelep vége, a Segesvári út és az 1918. December 1. utca kereszteződése. A városháza főépítésze azt javasolta, hogy a Dózsa György úti kis parkban állítsanak emléket Decebalnak, így a képviselők arról fognak szavazni, hogy kell-e Decebal-szobor Marosvásárhelyen, és hogy megfelelőnek tartják-e az említett helyszínt.
A csütörtöki tanácsülésen újra napirendre kerül a Sütő András-szobor ügye. Mint a Székelyhon.ro-nak Peti András alpolgármester, a határozattervezet összeállítója elmondta, többszöri nekifutásra újra sikerült napirendre tűzni ezt a fontos kérdést. „A városháza eddig azzal utasított el, hogy a Színház-tér – ahová egy ülő Sütő András-szobrot szeretnénk állíttatni – tervezői levédték a tervüket, így beleegyezésük nélkül nem lehet ott átalakításokat eszközölni. Éppen ezért most azt kérem, hogy a városháza rendeljen egy szakértői tanulmányt arról, hogy a Színház-térre hová lehet egy szoborparkot tervezni. Azt szeretnénk, ha nemcsak Sütő András, hanem más, Marosvásárhelyhez kötődő írónak is emléket tudnánk állítani ott. Ha ez a tanulmány megvan, akkor ez jelentős előrelépést jelent majd ahhoz, hogy Marosvásárhely központjába végre bekerüljön az első magyar szobor” – mondta az alpolgármester, aki nem tudta, hogy a szavazásra bocsátandó határozatok között szerepel a Decebal szoborállítás.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Hadjárat Marosvásárhely szobraiért
A marosvásárhelyi – sok esetben megrongálódott, esetenként elkallódott – köztéri szobrok jövője érdekében indított figyelemfelkeltő kampányt a Marosvásárhelyi Kulturális Központ valamint a vásárhely.ro kulturális és közéleti portál. A részletekről a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón a Bolyai Klubban számoltak be a kezdeményezés ötletgazdái.
– A Marosvásárhelyi Kulturális Központ megalakulása óta fontos célnak tekinti városunk kulturális örökségének felmérését, megőrzését, a lakosság figyelmének felhívását a műemlékeket érintő problémákra. A tavasszal elindított tűzcsapakciónk során sikerült megállítani azt, hogy a város még meglévő tűzcsapjai eltűnjenek, illetve az elmozdított tűzcsapok közül egyesek vissza is kerültek a helyükre. Ehhez az akcióhoz hasonlóan szeretnénk tudatosítani a város köztéri szobrainak az ügyét is. Az ügy tematizálása rendszerint abban merül ki, hogy milyen új szobrok épüljenek, illetve hogyan kell egy erre vonatkozó stratégiát, víziót kidolgozni. Természetesen ez is nagyon fontos, ugyanakkor a meglévő köztéri szobrokra is figyelmet kell szentelni, fel kell mérni azok állapotát, el kell végezni a szükséges javításokat – mondta Szepesy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ vezetője.
A kampány a Marosvásárhely műemléki topográfiája nevű projekt része, amelyet a kulturális központ számos szakmai partnerintézmény (Babes–Bolyai Tudományegyetem, Maros Megyei Múzeum, Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfiáért) közreműködésével idén indított útjára. A részleteket Orbán János művészettörténész, a projekt vezetője ismertette.
– Első lépésként tavaly sor került egy műemlékvédelmi konferenciára Gyorsuló metamorfózis címmel, majd egyetemisták részvételével zajló műhelymunkán kidolgoztuk a szobrok felmérésére irányuló munka menetét. Idén augusztustól szeptember végéig sikerült valamennyi köztéri szobrot felleltároznunk, a szobrokról fotódokumentáció is készült, illetve bejártuk a körülöttük levő külső és belső tereket. A munka oroszlánrészét Vécsei Hunor művészettörténész, magiszteri hallgató vállalta magára – tette hozzá a projektvezető, majd az állapotrögzítés eredményeit mutatta be.
Tavasz, Napozó, Kagyló – eltűntnek nyilvánítva
A szobrokról készült jegyzékben 51 objektum – ezek között három eltűnt szobor – szerepel. Kolozsvári Puskás Sándor Tavasz című, hatvanas évekbeli alkotását, amely a Kárpátok sétányon állt, tíz év alatt hordták el, bontották le, úgy, hogy ma már semmi sem maradt belőle. Bálint Károlynak a hatvanas évek második felében született szobra, a Napozó, amely évtizedeken át várta az egykori Május 1. strand vendégeit, és amelynek holléte szintén ismeretlen, feltehetően a marosvásárhelyi vár udvarán hever. Gavril Sedran Kagyló című, korábban a Színház teret díszítő alkotása a tér felújítása után szintén nem került vissza a helyére. Ez utóbbi szobor indokolatlan eltüntetéséről tényfeltáró riport is készül – tudtuk meg Orbán Jánostól. A művészettörténész pozitív példaként Kulcsár Béla Íjásznő című, 1967-ben készült szobrát említette, amely, ha elrejtve, elhanyagolva is, de még áll a Kornisa negyedben.
A felleltározott objektumok között 39 szobor, illetve térplasztika, hét hősi emlékmű, egy emlékkereszt, illetve egy szökőkút – a főtéri – szerepel. Ami az időbeli eloszlást illeti, 19 alkotás 1989 után, egy a két világháború között, egy a tizenkilencedik században, 30 szobor pedig 1960-1981 között készült. A szobrok közül hat alkotás közintézmények, temetők, gyárak belső udvarán található – tájékoztatott a művészettörténész.
A projekt résztvevőinek feltett szándéka, hogy a jövőben valamennyi szobor történetét feltárják a nyilvánosság előtt. Az elkövetkezőkben Fantáziátlanság és művészet határán címmel nyilvános vita indul a vasarhely.ro portálon. A kezdeményezők arra keresik a választ, hogy ki felel a szobrok nyilvántartásáért, állapotuk folyamatos ellenőrzéséért, karbantartásukért, mi az az esztétikai minimum, amelynek egy köztéri szobornak meg kell felelnie Marosvásárhelyen, kik döntenek arról, hogy kit, illetve mit ábrázoljon egy szobor, és milyen szerepet játszik mindebben a politikum, valamint mikor kerül sor a 60-as, 70-es évek kulturális örökségének a feltérképezésére. A portálon egy vitaindító írást is közzétesznek, amelyhez közírók, marosvásárhelyi személyiségek és a köztéri emlékek ügyét fontosnak érző minden marosvásárhelyi hozzászólását várják. A portál Heti Kincs rovatában a kevésbé ismert marosvásárhelyi szobrokról olvashatnak az érdeklődők, ugyanakkor az elkövetkezőkben a Sapientia egyetem kommunikáció szakos diákjaival szobormegfigyelő akciót is terveznek, a vasarhely.ro honlapon pedig archív fotókat várnak a vásárhelyi szobrokról. A továbbiakban kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül szoborügyben. Az egy hónapig zajló kampány után pedig a szobrokról készült leltárt, illetve a felmerült problémák jegyzékét a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal illetékeseihez juttatják el.
– Ha valaki rossz helyen parkol, vagy engedély nélkül ragaszt ki plakátot, a hivatal azonnal reagál, büntet, a politikai üzenettől mentes, modern köztéri alkotásoknak – akár a nemesfémtolvajoktól való – védelmére viszont nem dolgoztak ki stratégiát. Ez megengedhetetlen a huszonegyedik században – összegzett Szepesy Előd.
– Fontos, hogy az emberek ne vasdarabként kezeljék, hanem az értéket lássák ezekben az alkotásokban, ehhez pedig a szobrok újraértékelésére van szükség – tette hozzá Orbán János. A művészettörténész kívánatosnak tartaná, ha Marosvásárhely közterein olyan, politikai üzenet nélküli, mindennapi embereket, helyzeteket ábrázoló új alkotások is helyet kapnának, amelyekhez hasonlókkal a világ nagyvárosaiban gyakran találkozhatunk.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Tűzzük ki a székely zászlót!
Tűzzük ki a székely zászlót! – Ahol tettekre van szükség, ott nem elegendőek a szavak! címmel a Magyar Polgári Párt (MPP) Biró Zsolt elnök által aláírt közleményt adott ki szombaton. A párt felháborodását fejezi ki és egyértelműen a székely-magyar közösség elleni tiszteletlenség jeleként értékeli a marosvásárhelyi helyi rendőrség felszólítását, mely szerint a párt Iskola utcai székházának homlokzatára kifüggesztett székely zászlót a reklámanyagok kihelyezését és jóváhagyási kötelezettségét szabályozó törvény értelmében el kell távolítani – áll a párt elnöke, Biró Zsolt által kiadott közleményben.
Az égszínkék mezőben aranycsíkkal és a székely szimbólumokkal díszített zászló Székelyföld jelképe, egyben történelmi jelkép, hiszen az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes zászlaja alapján készült. Ezt a zászlót reklámzászlónak minősíteni nemcsak tiszteletlenség, hanem a közösségünket ért provokáció. Az esetet csak súlyosbítja, hogy a marosvásárhelyi magyarok pénzén (is) fenntartott helyi rendőrség nevében, azaz egy olyan közhivatal, mint Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala alárendeltségébe tartozó intézmény nevében követik el. Emlékeztetnek, hogy a segesvári ügyészség 2010. augusztus 10-én határozatot hozott a makfalvi községházára kitűzött székely zászló ügyében. A határozat megállapította, hogy a csillagos-holdas, aranysávos kék zászló „egy történelmi közösség jelképe”, használata nem ütközik törvénybe. Az MPP közleményében feltesznek néhány kérdést: Ilyen körülmények között a helyi magyarság elmondhatja-e, hogy nincs hátrányosan megkülönböztetve? Mennyire alkalmas a helyi rendőrség vezetői tisztsége ellátására az a parancsnok, aki a város magyar közösségét sérti meg? Milyen megfontolásból, túlbuzgóságból vagy netán politikai megrendelésre született a zászló eltávolítását célzó felszólítás? Számíthatunk-e a város polgármesterének bocsánatkérésére? Az MPP polgármesterei, alpolgármesterei és tanácstagjai testületileg szavazták meg 2009-ben a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés alkalmával azt a határozatot, melynek értelmében a székely jelképekre, a himnuszra és a zászlóra mint Székelyföld jelképeire tekintenek, azok használatát minél szélesebb körben szorgalmazzák. A székely zászlónak tehát ott a helye a pártszékház homlokzatán! – szögezi le a közlemény.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tűzzük ki a székely zászlót!
Mózes Edith
Bíró Zsolt válasza a helyi rendőrség vezetőjének
Ahol tettekre van szükség, ott nem elegendőek a szavak! címszó alatt Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke pártja nevében felháborodásának adott hangot, és a székely- magyar közösség elleni tiszteletlenség jeleként értékelte a marosvásárhelyi helyi rendőrség felszólítását, mely szerint a párt Iskola utcai székházának homlokzatára kifüggesztett székely zászlót a reklámanyagok kihelyezését és jóváhagyási kötelezettségét szabályozó törvény értelmében el kell távolítani.
"Az égszínkék mezőben arany csíkkal és a székely szimbólumokkal (a Nap csillagváltozata, illetve a Hold) díszített zászló Székelyföld jelképe, egyben történelmi jelkép, hiszen az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes zászlaja alapján készült. Ezt a zászlót reklámzászlónak minősíteni nemcsak tiszteletlenség, hanem a közösségünket ért provokáció. Az esetet csak súlyosbítja, hogy a marosvásárhelyi magyarok pénzén (is) fenntartott helyi rendőrség nevében, azaz egy olyan közhivatal, mint Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala alárendeltségébe tartozó intézmény nevében követik el", olvasható a közleményben.
Emlékeztet ugyanakkor, hogy a segesvári ügyészség 2010. augusztus 10-én határozatot hozott a makfalvi községházára kitűzött székely zászló ügyében. A határozat megállapította, hogy a csillagos-holdas, aranysávos kék zászló egy "történelmi közösség jelképe", és használata nem ütközik törvénybe.
Ezek után néhány kérdést intéz az illetékesekhez:
* Ilyen körülmények között a helyi magyarság elmondhatja-e, hogy nincs hátrányosan megkülönböztetve?
* Mennyire alkalmas a helyi rendőrség vezető tisztségét ellátni az a parancsnok, aki a város magyar közösségét sérti meg?
* Milyen megfontolásból, túlbuzgóságból vagy netán politikai megrendelésre született a zászló eltávolítását célzó felszólítás?
* Számíthatunk-e a város polgármesterének bocsánatkérésére?
A közlemény végül rámutat: "A Magyar Polgári Párt polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai testületileg szavazták meg 2009-ben, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés alkalmával azt a határozatot, melynek értelmében a székely jelképekre, a himnuszra és a zászlóra mint Székelyföld jelképeire tekintünk, azok használatát minél szélesebb körben szorgalmazzuk. A székely zászlónak tehát ott a helye pártszékházunk homlokzatán!"
A közlemény előzménye, amelyről a múlt héten már tájékoztattuk olvasóinkat, az, hogy Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője, az 1994-es 75. sz., Románia zászlajára, himnuszára stb. vonatkozó törvényre hivatkozva, amely szerint Románia zászlóját kötelező módon ki kell tűzni a pártok, szakszervezetek, oktatási és kulturális intézmények homlokzatára, illetve a 2013/185. törvény vonatkozó cikkelyeit idézve, amely szerint reklámzászlók maximum 30 napig tűzhetők ki, átiratban szólította fel a szervezetet, hogy "a felszólítást követő 48 órán belül vegyék le azokat (pl. a székely zászlót)". Ellenkező esetben a törvény által előírt szankcióra, azaz 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő büntetésre számíthatnak.
"A székely zászló mindannyiunké!"
Hasonló felszólítást kapott, ugyancsak 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírság kilátásba helyezésével az Erdélyi Magyar Néppárt is. A múlt héten, csütörtökön Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi, Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke, Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, Kirsch Attila, a honosítási iroda vezetője, valamint nagyszámú sajtós jelenlétében levette a tanács székházának homlokzatáról az EMNT- és az EMNP-zászlót, azonban a székely lobogó a helyén maradt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közleményében kiemelte: "A székely zászló mindannyiunké, és nemzeti identitásunk megőrzését az alkotmány 6-os cikkelye biztosítja. Eszerint az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek az identitásuk megőrzését, kifejezését és fejlesztését".
Ugyanakkor arra kérte Marosvásárhely magyar polgárait, tűzzék ki ablakukba a székely zászlót, amelyhez a szervezet kellő számú zászlót biztosít.
Népújság (Marosvásárhely)

Kiadták, majd visszavonták az engedélyt
Kétnyelvű típusnyomtatványok a kétnyelvűségért
Kétnyelvű típuskérvényeket osztott szét tegnap Lakó Péterfi Tünde a marosvásárhelyi Színház téren azoknak a járókelőknek, akik ezt igényelték. A Marosvásárhelyi Ingatlan- és Piackezelő Igazgatósághoz juttatható el a kitöltött típusnyomtatvány, amelyben az azt aláíró személy kéri, tegyék lehetővé, hogy a piac eladói használhassák a kétnyelvű árcédulákat. Lakó Péterfi Tünde november 8-án iktatott engedélyezési kérelmét szórólapok terjesztésére jóváhagyta, de az engedélyt tegnap reggel visszavonta a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal. Az akció ma is folytatódik ugyanott, 10-16 óra között.
Lakó Péterfi Tündét, aki múlt hónapban a November 7. lakónegyedbeli napipiacon kétnyelvű árcédulákat osztott szét az árusoknak, arra hivatkozva bírságolta a marosvásárhelyi rendőrség, hogy nem volt engedélye a polgármesteri hivataltól szórólapok terjesztésére. A román-magyar nyelvű árcédulák ügye nem állt meg itt, hiszen ezek használatát kérvényezhetik a marosvásárhelyi polgárok, például azokkal a kétnyelvű típuskérvényekkel, amelyeket Lakó Péterfi Tünde tegnap a Színház téren az érdeklődőknek szétosztott. Hogy elkerülje az újabb bírságolást, és a helyi rendőrség ne bírságolhassa szórólap vagy reklámanyag engedély nélküli osztogatása miatt, Lakó Péterfi Tünde november 8-án kérte a polgármesteri hivatal engedélyét közterületen való szóróla-pok, reklámanyagok szétosztására (iktatószám 52069. november 8-i dátummal), amit meg is kapott. Az engedély- kibocsátási illeték ára 85, a szórólapok szétosztási illetékének ára 144 lej volt, amit nyugta ellenében ki is fizetett. A polgármesteri hivatal ennek ellenére tegnap visszavonta az engedélyt. "Kedden – azzal az ürüggyel, hogy elfelejtették lepecsételni az engedélyt –, megkértek, vigyem be a hivatalba a dokumentumot. Ezt meg is tettem tegnap reggel 8 órakor, ahhoz, hogy fél 10-kor írásban közöljék velem, hogy az előző napi engedélyt visszavonják" – jelentette ki lapunknak Lakó Péterfi Tünde. A polgármesteri hivatal levelében az áll, hogy a Lakó Péterfi Tünde által bemutatott szétosztandó típusnyomtatvány nem minősíthető szórólapnak, sem kereskedelmi célt feltételező reklámanyagnak, hanem "egy kérvény, aminek Marosvásárhely municípium köz- illetve magánterületén való szétosztására Marosvásárhely polgármesteri hivatala nem ad ki engedélyt". A fentiek ellenére tegnap 10-16 óra között zavartalanul zajlott a kérvények szétosztása, bár több helyi rendőr is tartózkodott a Színház tér különböző részein, akik figyelemmel követték az akciót. A kétnyelvű kérvények szétosztása ma is folytatódik 10-16 óra között, ugyanott.
(antalfi)
Népújság (Marosvásárhely)

Nincs valós kétnyelvűség
Marosvásárhelyen harmincegy elemi és középiskolai oktatási intézményt jelentett fel az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a kétnyelvű, homlokzati, tájékoztató táblák, értesítők hiánya miatt. A feljelentés nyomán néhány iskolában történtek előrelépések, de a legtöbb iskolaigazgató elhárította a számonkérést.
A legtöbb marosvásárhelyi tanintézetbe belépőket kizárólag román nyelvű értesítő táblák fogadják, annak ellenére, hogy az épületben magyar gyerekek is tanulnak, magyar tanárok, tanítók is oktatnak, és számos magyar szülő is bejár oda. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatási intézményekben minden feliratot, a faliújságot, a hirdetőtáblán megjelenő értesítéseket románul és magyarul is feltüntessék. Ennek ellenére a legtöbb iskolaigazgató teljesen elzárkózik a kétnyelvűség megvalósításától.
Feljelentések sorozata
A CEMO felmérte a marosvásárhelyi iskolákban a kétnyelvűséget, és megállapította: nemcsak az oktatási intézményekben, de a tanfelügyelőségen is jelentős hiányosságok vannak. Idén májusban az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelentette a Maros Megyei Tanfelügyelőséget, mert nem tartja be a kétnyelvűségre vonatkozó törvényt: mind a hirdetőtáblákon, mind a honlapon csak román nyelven közli a tudnivalókat. A feljelentésre a tanfelügyelőség jogásza azt válaszolta, hogy az általa képviselt intézmény nem közintézmény, így nem köteles mindent a kisebbség nyelvén is közölni.
Idén nyáron a Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelentették a teljes marosvásárhelyi iskolai hálózatot, jelezve, hogy a legtöbb kétnyelvű oktatási intézményben hátrányos megkülönböztetésben részesítik a magyar diákokat, tanárokat, szülőket. A feljelentés nyomán a tanfelügyelőség összehívta az iskolaigazgatókat és aligazgatókat, hogy elfogadjanak egy közös álláspontot.
Az igazgatók elzárkóznak
A találkozón voltak olyan igazgatók, akik teljesen elzárkóztak a kétnyelvűségtől, voltak olyanok is, akik arra hivatkoztak, hogy a polgármesteri hivatal kell biztosítsa a kétnyelvű homlokzati táblákat, és nincs pénz arra, hogy a benti feliratokat elkészíttessék. Az iskolák külön-külön kell a tanácsnak választ küldjenek az általunk megfogalmazott panaszra. Tudomásunk szerint sokan követték a tanfelügyelőség példáját, és azt írták, hogy rájuk nem vonatkozik a kétnyelvűségi követelmény, mert a tanintézetek nem közintézmények. A valódi harc csak ezután kezdődik, hiszen egyenként kell meggyőzni az iskolaigazgatókat, aligazgatókat, szülőket, a vezetőségi tanácsban levő önkormányzati képviselőket, hogy a magyar közösség számára fontos, a román közösséget pedig nem sérti, ha a feliratok kétnyelvűek – mondta Szigeti Enikő, a CEMO vezetője.
A prefektúrát sem tisztelik
A jogvédő azt is elmondta: többször kérték a prefektúrától, hogy kérje számon a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivataltól a kétnyelvű iskolai homlokzati táblák kihelyezésére vonatkozó helyi tanácsi határozat életbe ültetését. A prefektúra átiratban kérte is, de eredménytelenül, mert a városháza ezt a határozatot nem alkalmazta. A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére Peti András alpolgármester elmondta, kizárólag a polgármester tudja elrendelni a táblák elkészíttetését, amelyekre a költségvetésben pénz van előirányozva. „Nem értem, hogy a polgármester miért nem akarja sem a kétnyelvű iskolatáblákat, sem a valódi kétnyelvű utcanévtáblákat megrendelni, kihelyeztetni” – fogalmazott Peti András.
Vannak pozitív példák is
A CEMO több éves lobbizás, egyeztető tárgyalás és villámcsődület megszervezése után elérte, hogy idén szeptemberben megvalósult a valós kétnyelvűség a Liviu Rebreanu Iskolában. Mint Horváth Kovács Ádámtól megtudtuk, ezt a tanintézetet már korábban feljelentették a Diszkriminációellenes Tanácsnál, amely úgy határozott, hogy 3 ezer lejes pénzbírságot is fizessenek a törvény be nem tartása miatt. Végül az iskolában száznál több kétnyelvű táblát helyeztek el, ezeket a szülők költségén készítették el.
„Jelenleg valós kétnyelvűség van a Liviu Rebreanu iskolában, az összevont 6-os és 7-es Általános Iskolában, a Dr. Bernády György Általános Iskolában. A szülők kérésének eleget téve megjelent néhány magyar felirat az Európa Gimnáziumban és az Egyesülés lakótelepen működő Alexandru Ioan Cuza Általános Iskolában. A tömeges feljelentések nyomán néhány iskolában, például az Unirea Főgimnáziumban és a Művészeti Líceumban kitettek néhány magyar nyelvű táblát” – számolt be Horváth Kovács Ádám, aki személyesen tartja a kapcsolatot a magyar aligazgatókkal, szülőkkel, tanárokkal, és közösen beszélik meg, találják ki, hogy melyek legyenek a következő lépések a hatékony nyelvi jogérvényesítés érdekében.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Ráfanyalodott Marosvásárhely polgármestere a kétnyelvűségre
Nem csitul a harc a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a Maros Megyei Tanács között – írja a vasarhely.ro. Dorin Florea polgármester ugyanis kétnyelvű levelet mellékelt az úniós élelmiszercsomagok mellé, amelyben a megyei intézményt járatja le.
A Maros Megyei Tanács elnöke, Ciprian Dobre azt állítja, hogy a polgármesteri hivatal közpénzből próbálja lejáratni a megyei intézményt. Az európai uniós élelmiszercsomagra jogosultak ugyanis az élelmiszerek mellé egy borítékot is kaptak. A kétnyelvű levelekben pedig az olvasható: „szerettük volna, ha ezek az élelmiszerek már korábban az Önök éléskamrájába kerültek volna, de a megyei tanács munkamódszerei miatt ez nem volt lehetséges”.
Dobre megengedhetetlennek tartja, hogy a polgármesteri hivatal az önös politikai céljaira használja fel azt a közel nyolcezer embert, aki rá van szorulva az uniós élelmiszercsomagokra.
Dorin Florea a sajtó megkeresésére nem volt hajlandó nyilatkozni. „Sokkal fontosabb dolgaim vannak, mint az ilyen levelek” – üzente Aurel Triftől. A városháza sajtószóvivője kijelentette: azért tartották fontosnak az érintettek tájékoztatását, mert rengetegen érdeklődtek a polgármesteri hivatalnál a segélycsomagok késéséről. Trif hangsúlyozta: Marosvásárhelyen más városokkal ellentétben közel egy hónapot késtek az uniós élelmiszercsomagok.
Ciprian Dobre szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón a „nagy leleplezés” mellett azt is közölte: számításaik szerint a kiosztásra szánt közel 8000 boríték, illetve levél nyomtatása megközelítőleg 14 ezer lejbe került a városi önkormányzatnak. „Ennyi pénzből 14 ezer kilogramm lisztet vagy akár 4600 kilogramm cukrot is vásárolhattak volna a rászorulóknak” – fogalmazott Dobre, aki felszólította a Polgármesteri Hivatalt, közölje: kinek volt az ötlete és ki engedélyezte a levelek kiosztását. Bejelentette azt is: kérni fogja ezeknek a személyeknek a lemondását.
maszol/vasarhely.ro

A református egyház bepereli a marosvásárhelyi városházát
Három éve százezer euróval tartozik a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal az Erdélyi Református Egyházkerületnek egy száz négyzetméteres „erőszakkal elkért” területért. De nem ez az egyetlen tartozása, hiszen a Bolyai Farkas Gimnáziumnak otthont adó kollégiumi épületért sem fizeti a bérleti díjat, mi több, arra sem mutat hajlandóságot, hogy az egyházzal közösen uniós pénzekre pályázzon a tanintézet felújítása érdekében.
A saroképületet két méterrel kellett bennebb vinni a városháza követelése miatt.
A marosvásárhelyi Kálvin Otthon pénteki átadásán Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke bejelentette: hamarosan beperelik a városházát, így próbálva behajtani egy 2010-es adósságot.
Két méter széles földsávért tartoznak
A Székelyhon kérdésére a püspök elmondta, a volt Jókai (jelenleg Mihai Eminescu) utcában vásároltak meg egy ingatlant, amelyet az állam szolgáltatott vissza a tulajdonosnak. Oda terveztették meg az öregotthonnak és nyugdíjas lelkészeknek fenntartott lakrészeknek helyet adó épületegyüttest. A városháza az előzetes építkezési engedély kibocsátásakor nem, csak a végleges építkezési engedély igénylésekor jelezte, hogy szüksége van egy területrészre a Marasti utcával való kanyar kiszélesítése érdekében. „Az ingatlan, amelynek helyére mi a Kálvin komplexumot terveztettük, évekig állami tulajdonban volt, nem értem, hogy miért nem intézkedtek akkor. Nekünk nagy anyagi erőfeszítésbe került a városháza által igényelt 103 négyzetméteres területet átadni, mivel teljesen át kellett terveztetni az épületegyüttest, a falakat két méterrel be kellett vitetnünk. 2010-ben azt mondták, hogy a végleges építkezési engedélyt csakis így kaphatjuk meg, így más választásunk nem volt. Szerződést kötöttünk, amelyben a városháza vállalta, hogy az átadott területért kártérítést fizet, majdnem 100 ezer eurót. Ezt az összeget 2010 végéig kellett volna kifizesse, de még ma sem tette meg. Azt hiszem, senki nem vádolhat minket türelmetlenséggel, hogyha ma azt mondjuk: nem tudunk tovább várni és bepereljük a városházát, követelve a szerződésben foglalt összeg kifizetését” – nyilatkozta Kató Béla.
A városháza sajtófelelőse, Aurel Trif megkeresésünkre szűkszavúan csak annyit válaszolt: ha valóban tartoznak, a szerződés pedig érvényes, és hiteles, akkor biztos ki fogják fizetni a benne szereplő összeget.
A közös pályázást sem támogatják kellőképpen
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal nemcsak a fent említett összeggel tartozik az Erdélyi Református Egyházkerületnek, hanem a Bolyai Farkas Gimnázium által elfoglalt épület bérleti díjával is. Kató Béla elmondta, nem elég, hogy a városháza évek óta nem fizet rendszeresen, jelenleg is évekkel el van maradva, az épület felújítási tervének megvalósítását sem támogatja. „A vonatkozó törvények azt írják elő, hogy az egyházak kötelesek a polgármesteri hivatalokkal közösen pályázni a felújításra szükséges pénzösszegekre. Míg Sepsiszentgyörgyön és Nagyenyeden ezt meg tudtuk tenni, és uniós pénzalapokból újítottuk fel a kollégiumokat, Marosvásárhelyen nem találtunk partnerre. Egyedül készítettük el a pályázathoz szükséges előtanulmányt, ami 200 ezer euróba került, hogy esélyünk legyen 2014-ben uniós pénzalapokat lehívni a kollégium épületének teljes felújítására. Reméljük, hogy a városvezető hajlandó lesz legalább aláírni a közös pályázatot – hangoztatta az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Borbély László tiltakozik
Szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményéből értesültünk arról, hogy Borbély László november 25-én iktatott panaszlevelében értesítette a helyi rendőrséget, s beadvánnyal fordult a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal főépítészéhez és az alárendeltségébe tartozó igazgatóságokhoz, azzal a kéréssel, hogy azonosítsák a szalagreklámok megrendelőjét, ellenőrizzék, hogy megvannak-e a cégtáblák és a reklámok kihelyezését szabályzó 2013. évi 198-as törvény, illetve a helyi tanács határozatában megszabott szükséges engedélyek. Azt is kéri, hogy beadványának iktatási időpontjától számítva 24 órán belül távolítsák el a molinókat, érvénytelenítsék az engedélyeket és a beadvány megfogalmazójaként kéri a nagyreklámok kihelyezésére kiadott engedélyek másolatát. A helyi rendőrségnél bejelentést tett, hogy állapítsák meg a kihágásokat és büntessék meg a szabálysértő(ke)t.
A beadvány indoklásában az áll, hogy november 22- én a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal igazgatásában levő Víkendtelep és a városi park bejáratánál Kelemen Hunor és Borbély László képviselőket sértő, lejárató óriás szalagreklámok (bannerek) jelentek meg. ("Oras pedepsit de deputatii Kelemen Hunor si Borbély László – Kelemen Hunor és Borbély László képviselők által büntetett város").
Az említett eljárás ellentmond a 185/2013-as törvény 49. cikkelye (1) bekezdés l betűjénél olvasható előírásoknak: a reklámpannó kihelyezésekor kötelező látható helyen megjelentetni a működtető (operator) elnevezését, adószámát és az engedély számát. Ennek elmulasztása esetén az említett cikkely értelmében 5.000–10.000 lej közötti bírságot róhatnak ki.
A reklám tartalma az új polgári törvénykönyv 72. és 252. cikkelyei alapján sérti az emberi méltósághoz való jogot, valamint a politikai pártokra vonatkozó 2003. évi 14-es törvény (47. cikkely 3. bekezdés) előírását, amely szerint politikai jellegű üzenet nem közölhető választási kampányon kívül.
Ha 24 órán belül nem távolítják el a szalagfeliratokat, a sértett fél kénytelen lesz a közigazgatási bírósághoz fordulni, hogy az új polgári törvénykönyv 255. cikkelye alapján elnöki rendelettel szüntessék meg a kifogásolt törvénytelenséget. Mivel gyakran látogatott helyekre függesztették ki a szalagfeliratokat, Borbély László polgári és bűnügyi keresetet nyújt be becsületsértésért és rágalmazásért (az alkotmánybíróság 2013. április 29-i határozata alapján).
Népújság (Marosvásárhely)

Négy százalékkal nőnek az adók és illetékek
A csütörtöki marosvásárhelyi önkormányzati ülés legfontosabb napirendi pontja a 2014-es évi adók és illetékek megszavazása volt.
Mint arról már beszámoltunk, a városháza javasolta, hogy az inflációnak megfelelő mértékben, vagyis négy százalékkal emeljék az adókat és illetékeket. De emellett azt is javasolta, hogy számos új illetéket is vezessenek be, illetve a fent említett négy százalékkal jóval nagyobb mértékben emeljék a víkentelepi és az állatkerti belépők árát. Míg jelenleg a Víkendtelepen egy felnőtt öt lejért, egy gyermek két lejért fürödhet, szórakozhat, a polgármesteri hivatal illetékes szakosztálya azt kérte, hogy a felnőttek esetében 11 lejre, míg a gyermekek esetében 5 lejre emeljék a jegy árát. A szavazást megelőzően többen felszólaltak, ismertetve álláspontjukat. Törzsök Sándor azt javasolta, hogy fogadják el az általános négy százalékos adó- és illetékemelést, de utasítsák el az új illetékekre vonatkozó határozatokat, illetve a decemberi ülésen tárgyaljanak újra a víkendi és állatkerti belépőkről. Végül ezt a javaslatot a többség megszavazta. A költségvetési bizottságban felmerült annak a lehetősége is, hogy a marosvásárhelyiek a két szabadidőközpontba továbbra is a jelenlegi árakon léphessenek be, és csak a más településről, megyéből érkezők fizessenek többet. Erről azonban a decemberi önkormányzati ülésen fognak tárgyalni, illetve dönteni.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Civil kurázsi
A hét elején újra hallatott magáról a Civil Elkötelezettség Mozgalom. Ezúttal azt követelte a marosvásárhelyi városházától, hogy változtasson a jelenlegi jogsértő gyakorlaton, s a „multikulturalitás, a megértés, harmónia és békés egymás mellett élés szellemében” eljárva, a román és angol nyelvű dalok mellett, magyar nyelvűeket is játszasson a Ligetben működő korcsolyapályán. A civil szervezet ezúttal sem csak a kifogásolt jogsértésre hívta fel a figyelmet, hanem megnevezte a mulasztót, végeredményben a felelőst is. Tetszik, nem tetszik ez egyeseknek, de ezúttal is a magyar érdekképviseletet ellátó RMDSZ-t, annak alpolgármesterét, név szerint Peti Andrást terheli a felelősség.
„A város RMDSZ-es alpolgármesterének hatásköréhez tartozik a magyar közösség szempontjainak hatékony képviselete a hivatal szolgáltatásainak megszervezése során. Ez esetben elmaradt a magyar érdekképviselet, hasonló mulasztással találkoztunk a karácsonyi díszkivilágítás elindításakor sugárzott zenéknél” – áll a közleményükben.
Az eset kapcsán lehet lekicsinylően legyinteni, az viszont tagadhatatlan, hogy hűen tükrözi mindazt, ami a magyar nyelvhasználat terén történik Marosvásárhelyen. A magyar nyelv szinte teljesen kiszorult a közösségi terekről, előbb a hivatalokból, oktatási intézményekből, majd a boltokból. Emlékszem az amerikai üzletember megjegyzésére, miszerint az utcán, hivatalokban tapasztalt feliratozásból ítélve, nem úgy tűnik, hogy jelentős számú magyar közösség élne a városban. Ezen elrágódtunk egy kevés ideig, s végül arra a következtetésre jutottunk, hogy lehetséges, hogy a magyar közösség még számos, de már nem jelentős. Legalábbis annyira, hogy érdekeit érvényesítse. Az említett helyzeten próbál változtatni a CEMO, közleményükben azt ígérik, hogy idén „monitorizálni fogják a városháza szolgáltatásait, az általa szervezett kulturális és sportrendezvényeket, nyomon követik a magyar közösség szempontjainak megjelenését, a magyar nyelvhasználatot, a promóciós anyagokat, a közpénzeken szervezett reklámkampányokat, az előadások tartalmát, megvizsgálják a város multikulturális jellegének megjelenítését”. S végül, ami a legfontosabb: a monitorizálás eredményeit rendszeresen nyilvánosságra hozzák. A nyilvánosság köztudottan nagy hatalom, a közösség hangulatának befolyásolására kiválóan alkalmas, a politikumra gyakorolt kényszerítő hatása nem elhanyagolható. Ezzel próbál – a jelek szerint eredményesen – élni a CEMO.
Az említett civil szervezet három éve van az átlagember számára is érzékelhetően jelen a város közéletében. Az elszánt, kitartó csapat a nyelvi jogok érvényesítéséért lépett, lép fel sorozatosan. Túlzás nélkül állítható: többet tettek a kétnyelvű iskolai feliratozásért, a Bernády iskoláért, mint a politikum. Ha ők nincsenek, ma Bernády iskolánk sincs, ez tagadhatatlan. Elsősorban nekik köszönhető, hogy az utóbbi időben mintha megélénkült volna a vásárhelyi magyarság, mintha feléledt volna benne a hajlandóság a jogaiért való cselekvő kiállásra. Az általuk demonstrált civil kurázsi, reméljük, követőre talál majd szélesebb körben is.
Szentgyörgyi László
Központ
Erdély.ma,

CEMO: számos intézményre nem került még fel a kétnyelvű homlokzati tábla
A Civil Elkötelezettség Mozgalom az egynyelvű iskolai homlokzati táblák ügyében 2013 szeptemberében jelentette fel a marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
Ezt megelőzően 2011-ben, szervezetünk már panasz emelt az iskolai táblák miatt, akkor az ODT figyelmeztetésben részesítette a Polgármesteri Hivatalt. A tavalyi évben két ízben Maros megye kormánybiztosát is felszólítottuk, hogy kérje számon az iskolai intézmények homlokzati tábláinak hiányát, de mindhiába.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács a tavaly októberben tájékoztatta a polgármestert és a Polgármesteri Hivatalt a CEMO feljelentéséről, ennek következtében a hivatal válaszolt az ODT-nek, elismerte a mulasztást, és ígérte, hogy ezt hamarosan orvosolni fogja.
Novemberben elkezdődött az iskolai homlokzati tábláinak kihelyezési folyamata, igaz, számos helyesírási hibával és pontatlansággal (például az idézőjel helytelen használata a tulajdonnevek esetében). Ezeket jeleztük a Polgármesteri Hivatal fele, néhány hibásan megjelenített táblát be is vontak, és jelenleg (már két hónapja) javítják őket, míg más esetekben sort sem kerített a hivatal a táblacserére.
Decemberben a CEMO iskolai homlokzati táblák ügyében halasztást kért az ODT-től, mivel novemberben megjelentek az első kétnyelvű iskolai homlokzati táblák, viszont nem állíthattuk azt, hogy az ügy lezárult volna, mert számos iskolán még egynyelvű táblákat találtunk. Az ODT január végéig adott engedélyt a halasztásra, és ezután döntést hozott a kérdéses ügyben.
Tudomásunkra jutott, hogy a Polgármesteri Hivatal közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy minden egyes iskolára felkerültek a kétnyelvű feliratok. A CEMO munkatársai ma, 2014. február 6-án, újból megvizsgálta a város iskoláinak és óvodáinak a homlokzatát, és még számos intézmény létezik még Marosvásárhelyen, amelyre nem kerültek fel a kétnyelvű homlokzati táblák, tehát a polgármester által állítottak nem tükrözik a valóságot, mindamellett, hogy a CEMO is örülne annak, ha ez a több mint egy évtizedes mulasztás már rég megoldódott volna.
Civil Elkötelezettség Mozgalom
Erdély.ma,

Halasztottak a felvonulás ügyében
Több bizonyítékot nyújtott be a bíróságra a marosvásárhelyi városháza annak alátámasztására, hogy jogos volt a március 10-ei Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett rendezvény második felének, azaz a felvonulásnak a betiltása. Érdemi döntés hétfőn várható.
Csütörtökre, február 27-re tűzte ki a marosvásárhelyi bíróság a Székely Nemzeti Tanács által a marosvásárhelyi polgármester döntése ellen tett fellebbezésének tárgyalását, miszerint betiltotta a Székely Szabadság Napja, a március 10-ei rendezvény második részét, azaz a felvonulást. A perben az SZNT-t képviselő ügyvéd, Kincses Előd a Székelyhon.ro-nak elmondta, mivel az alperes jónéhány bizonyítékot, utolsó pillanatban pedig egy CD-t is benyújtott igazának alátámasztása végett, azok tanulmányozása miatt halasztást kért.
„A CD-t csak csütörtökön kaptam kézhez, de úgy tudom, olyan felvételeket tartalmaz, amelyeken az látszik, amint a tavaly március 10-ei felvonuláson egyesek nem megfelelő, nem odaillő dolgokat kiabálnak. Át kell tanulmányoznom ezeket a bizonyítékokat, de szerintem egy olyan rendezvényen, amelyen több tízezer ember vesz részt, biztos akad néhány olyan is, aki provokál. Ez nem mérvadó. Ráadásul az sem indok, hogy a tavaly kiabáltak, mert nem biztos, hogy idén is fognak, vagy fordítva. Szerintem mindez nem indokolja a menet betiltását, csak akkor lenne jogos, ha bizonyított lenne a felvonulás kommunista, fasiszta, államcsíny jellege, de erről szó sincs” – fogalmazott megkeresésünkre az ügyvéd (képünkön).
A Székely Szabadság Napját szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs hétfőn, a Marosszéki Székely Tanács ülésén elmondta: „Már önmagában az, hogy bírósággal állapíttatjuk meg, hogy a polgármester döntése törvénytelen, bizonyítja, hogy az SZNT jogkövető, a törvény tiszteletben tartásával lépünk fel mindig és a jövőben is ezt tesszük” – mondta Izsák Balázs. A következő tárgyalást – amikor Kincses Előd érdemi döntést vár – hétfőre, március 3-ára tűzték ki.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro,

A magyar közösséget sértő liberális kirohanás
Sütő-szobor, Kossuth utca, katolikus főgimnázium nélküli Marosvásárhelyt akarnak
Újjáélesztett titkos PD-L és RMDSZ egyezményről, a liberális pártot ért támadásokról, politikai primitivizmusról, törvénytelen szavazásról, árulásról beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Ciprian Dobre, a Nemzeti Liberális Párt megyei elnöke, a megyei közgyűlés elnöke, aki mellett jelen volt Ciotlaus Ionela volt alpolgármester, valamint Sebastian Pui és Sîmpalean Dan tanácsosok. A nyilatkozatok a szerdai tanácsülésen történtekhez kapcsolódnak, amelyen az RMDSZ és a PD-L tanácsosok 16 szavazattal leváltották Ciotlaus Ionelát, helyébe megválasztották Claudiu Maiort és megszavazták Sütő András szobrának felállítását a Színház téren.
A 16-os "bűvös" szám köré építette fel Ciprian Dobre a tegnapi sajtótájékoztatón tett nyilatkozatait: az RMDSZ 16 évi kormányzásáról, az április 16-i tanácsülésről, az annak napirendjén 16. pontként szereplő Sütő-szobor felállítására vonatkozó határozattervezetről és az ezt megszavazó 16 képviselőről, valamint a liberális alpolgármester asszony leváltását megszavazó szintén 16 tanácsosról beszélt. A 16-osok felsorakoztatásának eredménye: Ciotlaus Ionelát helyettesítették "Sütő András Claudiu Maiorral". Az idézőjeles név gúnyosan hangzott el a rendezvényen, és szerepelt a sajtóközleményben is. Ciprian Dobre kifejtette: Ciotlaust szerdán nem 30 ezüstért, hanem 16 szavazatért árulták el, hogy érvényt szerezzenek a még 2012-ben megkötött titkos PD-L–RMDSZ paktumnak, amelynek része a Sütő-szobor felállítása a Színház téren, a Calarasilor utca Kossuth Lajos utcára való elnevezése, az Unirea líceum "kettészakítása" és egy új, római katolikus főgimnázium létrehozása a líceum épületében, a Bolyai líceum főjavítása közpénzből, telekcseréről szóló egyezség a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a református egyház között a Művészeti Líceumnál végzendő javítási munkálatok fejében. Dobre "ingatlanügynökségnek" nevezte a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt, és szerinte Ciotlaus Ionelát amiatt állították félre, mert rájött, hogy miként működik ez az "ingatlan-ügynökség".
Dobre hozzátette, a liberálisok soha nem fogják megszavazni a Sütő-szobrot, majd idézett az író szocializmust és kommunizmust dicsérő írásából. Elutasítják ugyanakkor a katolikus főgimnázium létrehozását az Unirea líceum épületében, hiszen "ezt az épületet Emil Dandea egykori polgármester elsőként szánta a városnak, oktatási célra", és nemmel szavaznak a Kossuth Lajos utcára is, mert Kossuth azt mondta, "…én soha, de soha a magyar Szent Korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok…". "Ha a fentieket megszavaznánk, ez nagy visszalépést, politikai primitivizmust jelentene" – közölte a liberális párt megyei elnöke, aki szerint a liberális párt immár helyi szinten is ellenzékből politizál, folytatja a nagy megyei projekteket, harcol a románok méltóságáért, és a szóban forgó városi tanácsi határozatokat illetően (alpolgármester-csere, Sütő-szobor) bírósághoz fordul.
"Kitartunk a Kossuth Lajos utca mellett, a Sütő András-szobor mellett"
Megkeresésünkre Peti András alpolgármester, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kijelentette: "Az RMDSZ a szerdai döntésével kizárólag azt követte, amivel a magyar közösség, a választói megbízták: azt a politikai programot és azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítását tartotta kizárólag szem előtt. Mivel mandátumunk felénél járunk, áttekintettük az eddigi eredményeket, kudarcokat, levontuk a következtetéseket, elemeztük az okait annak, ha valamely elképzelésünk nem valósult meg, és átgondoltuk, hogy kik lehetnek azok a partnereink, akik elő tudják segíteni e célkitűzéseink elérését. Nem kívánunk részt venni a román pártok közötti versengésben, úgy ahogy mi sem szeretnénk, hogy a román pártok beleszóljanak az RMDSZ és a magyar közösség belső ügyeibe".
Peti András úgy vélte, bár a szerdán leváltott liberális párti alpolgármestert az RMDSZ támogatásával választották meg 2 évvel ezelőtt, sajnálatos módon "nagyon sokat nem tudtunk kihozni ebből az együttműködésből, a marosvásárhelyi magyar közösség nem igazán látta ennek az egyezségnek a pozitívumait, ezért is kellett változtatni". Ami a római katolikus főgimnázium kérdését illeti, az alpolgármester szerint ez egy nyilvánosan megfogalmazott célkitűzése az RMDSZ-nek, és ez ügyben egyeztetett a különböző román politikai pártok vezetőivel: többek közt Ciprian Dobréval, Vasile Gligával és Dorin Floreával, mindenki tud róla, mindenkinek más-más véleménye van erről. "Az, hogy nem valósulhatott meg, annak tudható be, hogy eddig nem sikerült olyan megoldási javaslatot találni, ami elfogadható lett volna olyan döntéshozó helyzetben levő személyek számára, mint a főtanfelügyelő, illetve a polgármester. A Kossuth utca kérdésében is a városi tanács már hozott egy érvényes döntést, akkor több civil szervezet összefogott, és megtámadta e határozatot. Mi kitartunk a Kossuth Lajos utca mellett, a Sütő András-szobor felállítása mellett, hiszen nagy írónk megérdemli, hogy köztéri szobra legyen Marosvásárhelyen, méltó helyen, a Színház téren. Nemcsak a Kossuth Lajos utcanévhez ragaszkodunk, hanem művészekről, elismert személyiségekről, például Kozma Béláról, a Bolyai líceum egykori igazgatójáról is szeretnénk utcát elnevezni (a Hargita utcát), erre vonatkozóan tegnap megérkezett a főispáni hivatal pozitív véleményezése, úgyhogy hamarosan a közgyűlés napirendjére kerül" – tette hozzá Peti András.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Hivatalosan is megnyitották a Marosvásárhelyi Napokat
Testvérvárosok küldöttségeit fogadták a polgármesteri hivatalban
Tegnap délelőtt hivatalosan is megnyitották a XVIII. Marosvásárhelyi Napok rendezvényeit, amelyeknek mindig kiemelkedő eseménye a testvérvárosok küldöttségeinek érkezése, a városvezetés általi fogadása. Az évek során kialakított barátság ünnepe ez, amikor ismét találkoznak az önkormányzatok, civil szervezetek képviselői. Kora délután a főtéri kézművesvásár és virágkiállítás is megnyílt.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gyűléstermében Claudiu Maior és Peti András alpolgármesterek, Ciobanu Maria jegyző és dr. Csegzi Sándor, a polgármester személyes tanácsadója köszöntötték a testvérvárosok delegációit, Dorin Florea polgármester nem jelent meg a fogadáson. Bár Marosvásárhelynek több mint tíz külföldi várossal van partnerszerződése, idén visszafogott volt a városnapok rendezvényein való részvétel: csupán Kecskemét, Kisinyov és Baja küldöttsége jött el, illetve a bolgár Strumyani város polgármestere által vezetett delegáció. A bolgár várossal várhatóan aláíródik a testvérvárosi szerződés – adott hangot reményének Claudiu Maior alpolgármester, aki megtisztelőnek nevezte a küldöttségek Marosvásárhelyre látogatását.
Peti András alpolgármester magyarul és angolul köszöntötte a város vendégeit, hangsúlyozva, az önkormányzat változatos, gazdag programot készített elő, amelynek keretében az Omega együttes két koncertjére kerül sor, első alkalommal "viszik ki" a kulturális és szórakoztató rendezvényeket a lakónegyedekbe, illetve szerveznek virágkiállítást a főtéren. Fontosnak tartja a testvérvárosok közötti kapcsolatot, amit a jövőben még szorosabbá kívánnak tenni.
Dr. Csegzi Sándor szerint a legnagyobb nyereség, hogy a testvérvárosi kapcsolatok ápolása során barátságok alakultak ki, megismerhettük egymás kultúráját, hagyományait, történelmét. Bár éppen a Bajai Csillagvizsgáló Intézettel közös projekten dolgoznak, Csegzi Sándor hangsúlyozta: Marosvásárhely számára minden testvérvárosi kapcsolat egyaránt fontos.
A kecskeméti küldöttség részéről Lévai Jánosné önkormányzati képviselő, a kisinyovi delegáció részéről Sergiu Anisei, Rîscani kerület kulturális hivatalának vezetője, Baja küldöttsége részéről Vizin Tamás önkormányzati képviselő, illetve a bolgár Strumyani város polgármestere, Emil Iliev mondtak köszöntőbeszédet. Az ünnepi fogadás csoportkép készítésével és pezsgőbontással zárult, a vendégek a nap további részében a városnapi programokon vettek részt.
Virágkiállítás – első alkalommal a Marosvásárhelyi Napokon
Dorin Florea polgármester, Claudiu Maior és Peti András alpolgármesterek jelenlétében nyitották meg tegnap kora délután a főtéri kézművesvásárt és virágkiállítást. Mintegy 70 kézműves termékeiből és 24 virágtermesztő legszebb virágaiból, dísznövényeiből vásárolhattak az érdeklődők. A polgármester megköszönte a résztvevőknek, hogy eljöttek a városnapokra, Peti András alpolgármester hangsúlyozta, jó ötlet volt a virágok városában, a Rózsák terén szebbnél szebb virágokat kiállítani, és örömmel állapította meg, évről évre egyre nagyobb a rendezvények látogatottsága. A szemet gyönyörködtető virágözön valóban sok vásárhelyit vonzott, de a kézművesek sem panaszkodhattak: már első nap értékesítették termékeik jó részét.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Átadták az idei Sütő András-emlékdíjakat
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban tegnap átadták a 2014-es Sütő András- emlékdíjakat. A Sass Szilárd önkormányzati képviselő kezdeményezésére Budapest XI. kerülete által alapított emlékdíjat idén Bíró Melinda, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, valamint Orbán Zsófia, a Tudor Vladimirescu Általános Iskola tanulója vette át.
Budapest XI. kerülete, illetve Újbuda Önkormányzata idén is pénzjutalmat ajánlott fel a határon túli testvértelepülések diákjainak – így marosvásárhelyieknek is –, akik a magyar nyelv művelése terén kiváló teljesítményt nyújtottak. Az adományozók és Marosvásárhely önkormányzata, valamint a Maros megyei tanfelügyelőség a diákok négyévi teljesítményét vette alapul a 2012- ben létrehozott Sütő András-emlékdíj odaítélésekor, pontosabban a tanulók helyi, városi, megyei valamint országos és nemzetközi tantárgyversenyeken, vetélkedőkön elért eredményeit.
A díjátadáson jelen levő Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos, a testvérvárosi kapcsolatok kiépítéséért, ápolásáért felelős volt alpolgármester elmondta, a mindig év elején meghirdetett emlékdíjjal bátorítani szeretnék a diákokat az anyanyelven való tanulásra, ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy a Bolyai Farkas Líceum tanulójával egy lakótelepi általános iskola diákja osztozzon a százezer forintos pénzjutalomban.
A Sütő András-emlékdíjat a szülők, magyartanárok jelenlétében Sass Szilárd adta át Bíró Melindának és Orbán Zsófiának, gratulált a diákokat felkészítő Soós Katalin és Barabás Anna magyar szakos tanároknak, Boczog Szabolcsnak, a Tudor Vladimirescu általános iskola aligazgatójának.
Rövid felszólalásában Sass Szilárd az emlékdíj alapításának körülményeiről, az önkormányzatokkal való együttműködésről beszélt, hangsúlyozva, a díj ars poeticája "a magyar nyelv megmaradása, tehetséggondozás, a nagy tiszteletnek örvendő tanár/elismert személyiség emlékének megőrzése, a testvértelepülések/iskolák közötti kapcsolatok ápolása". Benedek Elek gondolataival zárta beszédét: "Az állam nyelvét meg kell tanulni, és édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni!"
Mindkét diáklány 8. osztályos, akik 5. osztályos koruktól következetesen részt vesznek a magyar tantárgyversenyeken, a Mikes Kelemen országos anyanyelvi vetélkedőn, és ezeken kiemelkedő eredményeket értek el. "Büszkék vagyunk Zsófiára, kellemes meglepetés volt a díj elnyerése iskolánk tanulója által. Ez jelzésértékű is, bizonyítja, hogy egy lakótelepi két tannyelvű iskolában is minőségi oktatás folyhat, vannak kiemelkedő eredményeket elérő diákok" – nyilatkozta lapunknak Boczog Szabolcs aligazgató.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

A városi közgyűlésen múlik a katolikus iskola és az Egyesülés kollégium ügye
Hétfőn végül is eljutott a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalba a tanfelügyelőség jóváhagyása, amelynek hiányában a városi tanács júniusi ülésének napirendjéről törölni kellett a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium megalakítására vonatkozó határozattervezet megvitatását. Így tehát a júliusi tanácsülésen dől majd el, hogy helyhatósági döntés birtokában az eljárást, amelynek következő lépése a szaktárca jóváhagyása lenne, folytathatja-e az iskolaalapítással megbízott Erdélyi Római Katolikus Státus – tájékoztatott dr. Tamás Zsolt, a státus megbízottja. Elképzelésük szerint 0–12-ig egy sor osztályt működtetnének, s a jelenlegi katolikus osztályok a Bolyai Farkas középiskola helyett az egyház saját épületében tanulnának. Ha sikerül az iskolának jogi személyiséggé válnia, a négy középiskolai osztály egy évre valószínűleg még a Bolyaiban marad, s az előkészítő osztályt is a jövő ősztől indíthatnák.
A hírt, hogy a tanfelügyelőség is beleegyezett a római katolikus gimnázium indításába, Peti András alpolgármester is megerősítette, aki reménykedik abban, hogy az ígéretek szerint a városi tanács is kedvezően viszonyul a kéréshez. Az alpolgármester cáfolta azokat a rémhíreket, amelyek szerint a katolikus gimnázium megalapításával az Egyesülés Nemzeti Kollégiumnak nem lenne többé helye az épületben. Sőt, ha a státus megkapja a jóváhagyást, akkor új szerződést kötne a polgármesteri hivatallal, hogy az Egyesülés középiskola helyben maradhasson, s közösen uniós alapokra pályázva felújítanák az épületet – cáfolta a nemzeti kollégium kiűzéséről keltett rémhíreket Peti András.
A Római Katolikus Egyház 2004-ben kormányhatározat alapján kapta vissza az épületet, amelyet hosszú lejáratú bérletbe adott a városnak, hogy az Egyesülés középiskola tovább működhessen benne. Időközben hiába próbálkozott, hogy a saját tulajdonú épületében önálló iskolát működtessen, kérése nem talált meghallgatásra. Ha a tanács mégsem szavazza meg az önálló jogi személyiséggel rendelkező római katolikus gimnázium megalapítását, az Egyesülés középiskola működése továbbra is törvénytelen marad. Az iskolafenntartó helyhatóság ugyanis a szerződésben megfogalmazott feltételeknek nem tett eleget, és hosszú ideig nem fizette a bérleti díjat, ezért a bérleti szerződést felbontották, a státusnak tehát joga van azt tenni az épülettel, amit akar. A különböző politikai fórumokon egészen a kormányfőig állítólag már megegyeztek, hogy a jelenlegi kellemetlen helyzetből a katolikus iskola engedélyezése lehet a kiút, amit a tanfelügyelőség késleltetett a hétfői beleegyezést megelőzően.
A kényszerhelyzetet valószínűleg meglovagolják a nemzetféltő román politikusok, ahogy ezt tegnapi közleményében Marius Pascan demokrata párti szenátor tette, aki valótlanságok egész sorával érvel az ellen, hogy a katolikus egyház legalább részlegesen birtokába vehesse a saját épületét. A szenátor az állítólag a végsőkig elkeseredett tanügyiek, szülők és diákok nevében állítja, hogy a státus felvette a tetemes bérleti díjat, és abból nem fordított vissza semmit az épület karbantartására, holott közismert, hogy felújították a tetőzetet, a dísztermet, a mellékhelyiségeket és elvégezték a legsürgősebb állagmegőrző munkálatokat is.
A szenátor szerint az épületet, ahova 1.200 diák jár a 70 százalékban román tannyelvű osztályokba, nem lehet megosztani a tulajdonossal, mivel nincsen elég hely. A közlemény végén a toleranciára, a szeparatizmus, a politikai viszály elkerülésére, a harmóniára, az egymás iránti szeretetre vonatkozó szlogeneket használ. Mindez nagyon is kétségbe vonható, ha arra gondolunk, hogy az évek során az iskolából egyre jobban kiszorították a magyar diákokat. A legutolsó példa erre, hogy az Elektromarosból odaköltöztetett informatikaosztály folytonosságát is megszüntették a jövő tanévtől, s a magyar feliratokat még a mellékhelyiségekről is letépdesték. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor hamisan hangzanak azok az érzelgős szavak, amelyekkel a szenátor az iskola ügyéért felelős tisztségviselőkre akar hatni.
Józan ésszel tekintve a helyzetet, a testvériség jegyében mindkét iskola megfér egymás mellett, s a tulajdonostól semmilyen hatalom nem veheti el a jogot, hogy a saját épületét használatba vegye. Ami egy normális országban természetes lenne, az Marosvásárhelyen hosszú vesszőfutás árán valósulhat meg.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

Szabadsága alatt menesztették a marosvásárhelyi állatkert magyar igazgatóját
A marosvásárhelyi polgármester, Dorin Florea, menesztette Kopacz András állatkertigazgatót. Peti András alpolgármester a Marosvásárhelyi Rádiónak azt nyilatkozta: nincs tudomása arról, milyen okból kell távoznia Kopacz Andrásnak az igazgatói tisztségből.
Az állatkert vezetőjét, aki most pihenőszabadságát tölti, távollétében menesztették.
Aurel Trif, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtószóvivője, megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy Kopacz András esetében nincs szó leváltásról. Mivel ideiglenesen volt kinevezve, ezt a kinevezést most visszavonták. Aurel Trif az új igazgató nevét is elárulta: Horia Horatiu, a Megyei Sporthorgász- és Vadászegyesület volt vezetője.
marosvasarhelyiradio.ro, Erdély.ma

Szándékos egynyelvűsítés a Piroska-sétányon
A 2012 szeptemberében átadott somostetői Piroska-sétány kétnyelvű tábláit sem kímélik a garázdálkodók. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal illetékesei azt állítják: „mindig baj van” a magyar nyelvű feliratokkal.
Rongálják a kétnyelvű turisztikai táblákat címmel nemrég cikkeztünk arról, hogy a Maros völgyében tönkreteszik a kétnyelvű irányjelző táblákat. A Székelyhon.ro-n a szóban forgó cikkhez az egyik hozzászóló a következőket írta: „A Maros Megyei Sürgősségi Kórház és a Somostető között létrehozott, erdőt átszelő Piroska-sétány Somostető felőli bejáratát jelző tábla magyar nyelvű fele megrongált, kiolvashatatlan, megalázó minden magyar embernek (…) Ezt ki javítja, cseréli ki?” – teszi fel a kérdést az olvasónk.
Elmentünk a marosvásárhelyi családok körében népszerű sétányhoz, és valóban: a sétány állatkert felőli bejáratánál lévő fatáblán kivésték a magyar feliratot; egyik oldalán a Platoul Corneşti, másik oldalán pedig csak az Alee Promenadă felirat látszik (a Somostető, illetve sétány szavak csak nyomokban).
„Egy rosszindulatú állampolgár tehette, kicseréljük őket” – mondta portálunknak Aurel Trif, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője, amikor engedélyt kértünk, hogy megkeressük a kérdésben illetékes Mircea Moldovant, a közszolgáltatásokért felelős ügyosztály igazgatóját.
„Összefirkálták, már megrendeltük az új táblákat” – vágott a szavunkba az illetékes igazgató, amikor elkezdtük ismertetni megkeresésünk okát. „Mit csináljunk, gyakran megtörténik, állandóan problémáink vannak a feliratokkal” – adta tudtunkra az igazgató. „Csak időbe telik, amíg elkészülnek” – folytatta. Kérdésünkre, hogy mennyibe, az igazgató elismételte: „Megrendeltük, amikor elkészülnek, felszereljük őket”, majd hozzátette, gondolkodtak azon is, hogy a tábla érkezéséig vegyék le a jelenlegit, de ennek nem láttak értelmét az új elkészültéig.
Egy további felvetésünkre, miszerint a Piroskát ábrázoló, csak román nyelvű tanácsokat, üdvözléseket tartalmazó táblákat (pl. Bun venit în natură – Isten hozott a természetbe, Odihneşte-te, timpul e la dispoziţia ta – Pihenj a rendelkezésedre álló időben), lehetséges lenne-e magyarul is kihelyezni, Moldovan elmondta: „Voltak magyar nyelvű fémtáblák is, de ezeket ellopták, lesznek újak. Biztos az elkövető hazavitte, mert szépek voltak” – tette hozzá félig viccesen.
Harmadik felvetésünkre, miszerint miért olyan szemetes a sétány környéke (szemétkupacok fogadtak ugyanis a kukák mellett és a fák tövében), Moldovan elmondta, hetente takarítják a környéket, amivel ezen a héten kissé késésben vannak, de hamarosan, még ma kiküldi a hivatal alkalmazottait, hogy takarítsák el a szemetet.
Vass Gyopár, Székelyhon.ro

Harmonia Cordis nemzetközi klasszikusgitár-fesztivál
Hétfőtől a Kultúrpalotában!
Mint arról korábban beszámoltunk, hamarosan kezdődik a Marosvásárhely egyik igencsak rangos és hagyományos zeneszemléjévé vált Harmonia Cordis nemzetközi klasszikusgitár-fesztivál. Az idei szemlére augusztus 18-a és 24-e között kerül sor, a hagyományokhoz híven a Kultúrpalotában. Mint azt Beke István Ferenc gitárművész, a szemle főszervezője elmondta, a fesztivált a Harmonia Cordis Egyesület szervezi, lelkes támogatóik közé sorolható a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Maros megyei tanács – ők társszervezőkként is feltűnnek –, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem.
– Az egyesület szervezi az ország két legnagyobb klasszikusgitár-fesztiválját: az augusztusi, marosvásárhelyi Harmonia Cordis nemzetközi klasszikusgitár-fesztivált és az áprilisi Terra Siculorum nemzetközi klasszikusgitár-fesztivált és versenyt (Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós). Vásárhelyre számos meghívott előadó érkezik Franciaországból, Magyarországról, Ausztriából, Angliából, Németországból és itthonról egyaránt, a fellépések programja gazdag és változatos. Naponta két koncertre kerül sor, lesz szólógitárkoncert, gitár-fuvola koncert, gitárduó és -trió, valamint dzsesszkoncert is. Idén megpróbáljuk "kivinni" a klasszikusgitár-muzsikát a Kultúrpalotából, így lesz koncert a főtéri Zanza kávézóban és valószínűleg a Víkendtelepen is. Az esti koncertekre természetesen a Kultúrpalota nagytermében kerül sor, a marosvásárhelyi gitáriskola hallgatói a kisteremben lépnek fel, a mesterkurzusoknak pedig a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem ad otthont. Számos érdeklődő jelentkezett, e kurzusokon többen részt vesznek Bukarestből, Kolozsvárról, Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyről. A koncertekre a belépés ez évben is ingyenes, a programot és egyes fellépők rövid bemutatását az alábbiakban olvashatják.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)

Kijelölték a Maros megyei alprefektus feladatkörét
Kijelölték a Maros megyei magyar alprefektus, Nagy Zsigmond feladatkörét.
Nagy Zsigmond úgy nyilatkozott az Erdély FM rádiónak, hogy eszerint nem szólhat bele a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium létrehozásába. Mint mondta, nem akadályozhatná meg azt, hogy Liviu Oprea prefektus megtámadja a gimnáziumot létrehozó tanácshatározatot, mert az ügy nem tartozik hatáskörébe.
Ugyanakkor hangsúlyozta: szerinte nincs jogi akadálya az iskola működésének. A marosvásárhelyi tanács múlt hónap végén megszavazta a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium létrehozását.
Ahhoz, hogy elinduljon a felekezeti iskola, az oktatási minisztérium engedélyére van még szükség. A tanácsi határozatot azonban megóvhatja, vagy visszaküldheti a prefektus.
marosvasarhelyiradio.ro / erdely.fm, Erdély.ma

Kétnyelvű utcatáblák Vásárhelyen
A marosvásárhelyi önkormányzat egymillió-százezer lejt különített el költségvetéséből a kétnyelvű utcanévtáblák elkészítésére – közölte Peti András alpolgármester a képviselő-testület keddi ülését követően.
Elmondta, az utcanévjegyzéket frissíteni fogják, hogy számba vegyék az elmúlt években létrehozott vagy átnevezett utcákat is, ugyanakkor a már elfogadott lajstromot is áttekintik, mivel több városlakó is jelezte, hogy több helyen gondok vannak a fordítással. Az alpolgármester szerint a naprakész jegyzék jóváhagyását követően kezdődhet el az utcanévtáblák kihelyezése.
Marosvásárhelyen jelenleg 430 utcában kizárólag román nyelvű táblák találhatók, és eddig csupán három utcában helyeztek ki kétnyelvű táblát. A Kétnyelvű utcaneveket Marosvásárhelyen elnevezésű civil csoport közleményben hívta fel a figyelmet, hogy július 30-án Peti András alpolgármester egy internetes portálnak azt nyilatkozta: szeptember 15-éig több mint 500 utcába kerül majd új, kétnyelvű tábla.
Az aktivisták idén májustól gyűjtenek aláírásokat a kétnyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblákért, a petíciót pénteken adják át az elöljáróknak. Az ügy szakmai tanácsadója a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), amely ez év májusában feljelentette Marosvásárhely polgármesterét és a város jegyzőjét az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a település utcanévtábláinak diszkriminatív jellege miatt. A CNCD július 31-én meghozott döntése a civileknek adott igazat.
Időközben a Maros megyei Káposztásszentmiklós Nyárád felőli bejáratánál ismeretlen tettesek lemázolták a kétnyelvű helységnévtábla magyar feliratát, a táblára egy obszcén üzenetet is ráfújtak.
Ferenczi György, Nyárádkarácson községközpont polgármestere elmondta, korábban soha nem történt hasonló eset a településen. „Valamilyen keleti nép sarja követhette el, mert nem tudom elhinni, hogy Romániában ilyen emberek élnének” – fogalmazott ironikusan, majd hozzátette: biztos abban, hogy nem a település román nemzetiségű lakosai festették le a helységnévtáblát.
Simon Virág, Vass Gyopár, Krónika (Kolozsvár)

Bernády György lenyűgöző épülete: a marosvásárhelyi Városháza (1.)
Az épületet több műépítész terveinek felhasználásával építette meg Bernády, alaposan túljárva a helyi tanácsosok eszén.
A budapesti művészvilág krémje dolgozott az épületen, a mesteremberek azonban mind a helyiek közül kerültek ki. Ez is az ő ötlete volt, ő akarta így.
Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök véleménye szerint Bernády ezzel lenyűgöző lokálpatriotizmusról tett tanúbizonyságot. Azonban legalább ennyire lenyűgöző munkát végeztek a megbízott mesterek is. Megépítették a városközpont első meghatározó épületét, olyan városházával ajándékozva meg a marosvásárhelyieket, amelyre mindig is büszkék lehetnek.
Értelemszerűen, ezen a héten erről a páratlan épületről írunk a Központ olvasóinak.
A városi tanácsház
Vásárhely főterének déli részén egy nem akármilyen impozáns tornyos épület hívja fel magára a figyelmet, amely a város lakosságának áldozatkészségéből épült az 1906-1907-es években, a Lechner-iskola szellemében, szecessziós, eklektikus stílusban, komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján.
A kivitelezést Csiszár Lajos építészmesterre, míg az épületasztalos munkákat és a bútorzat elkészítését a Mestitz Mihály és Fiai cégre bízták. A marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtés szerzői, név szerint Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád is úgy tudják, hogy az épület városi tanácsháznak készült, és ezt a hivatást töltötte be nem kevesebb mint ötvenöt éven keresztül, míg hatvankettőben pártszékháznak, majd a rendszerváltás, vagyis nyolcvankilenc után a megyei prefektúrának foglalták le, figyelmen kívül hagyva a város lakosságának ellenkező véleményét.
Az otthont adó épületek és a hivatalok költöztetése
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy régebb a közügyeket a mindenkori bíró lakásán tárgyalták meg, de 1649-ben határozatot hoztak, hogy a város igazgatása csak a városházán történhet.
Így először a Várban, majd 1740 után a Nagypiac északi részén levő egyemeletes épületben intézték Vásárhely ügyeit.
1770-ben egy új, de ízléstelen épületet emeltek erre a célra, amelyet 1848-ban le is bontottak.
Ezt követően a Görög-házat, majd a jelenlegi Divatház helyén 1856-ban felépült neogotikus épületet használták erre a célra, de utcanyitás miatt 1908-ban azt is lebontották, és akkor a városi hivatalokat átköltöztették a díszes Városházába.
A torony Vásárhely majdnem minden pontjáról látható
Az épület főhomlokzata ötsíkú, szimmetrikus, és északkeleti részen van az ötvenöt méter magas torony, amely díszes majolikacserepekkel fedett sisakjával a város majdnem minden pontjáról látható. Óráját Müller János, a harangokat pedig Thúri Ferenc készítette. A Második Világháború után a toronysisak árbocára vörös csillag került, de nyolcvankettőben visszahelyezték az eredeti rajzok alapján az Elektromaros számológépgyári egységében elkészített díszes villámhárítót. Az épület küldő felületét színes majolika virágmotívumok és kőfaragványok díszítik.
Ma már hiányoznak azok az üvegfestmények, melyek történelmi nagyjainkat ábrázolták
Az előcsarnok tölcsérboltozatai, márványoszlopai, színes heraldikai díszítései és ablakfestményei ma is középkori hangulatot árasztanak, annak ellenére, hogy az épület ornamentikáját a hatvankettőben végzett önkényes restaurálások lényegesen megváltoztatták.
Az előcsarnok, a főlépcsőház és az első emeleti hall, valamint a gyűlésterem mennyezetét szabad kézzel festették.
A fent említett könyv szerzői arról is megemlékeznek, hogy akkor tüntették el, és akkor törték össze az építkezéssel kapcsolatos márványtáblákat, és többek között a városcímert, s más díszítéseket.
Sajnos, a gyűlésteremből ma már hiányoznak a terem művészi értékét képviselő üvegfestmények, melyek Bethlen Gábort, II. Rákóczy Ferencet, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és I. Ferenc Józsefet ábrázolták. 1995 és 1998 között az épületet felújították, falára számos emléktáblát helyeztek el, de eredeti ornamentikáját csak részben állították vissza.
A gazdasági fejlődés megköveteli a reprezentatív épületet. Bernády megtalálja a megoldást
Az elmúlt század elején jelentős gazdasági fejlődésnek indult Vásárhely. A kilencszázas évek elején, egészen pontosa 1903-ban szabályozták a Marost, és megépült a Malom-árok, vagyis a Turbina. Ezt követően, rá egy évre, tehát 1904-ben felépül a Vágóhíd, és megjelennek az első épületek a Somos-tetőn. Ugyanekkor öt általános iskolát is építettek.
A gazdasági fejlődés hatására megnőtt az igény arra, hogy legyen egy reprezentatív épülete a városnak, és mi más lett volna ez, mint a Városháza. Amint azt már részben említettük, akkoriban nem volt polgármesteri hivatal; a helyi tanács üléseit mindig a központban tartották, de más-más helyen. Nem csoda hát, hogy Bernády György mindenképpen orvosolni akarta a városnak, vagyis Vásárhelynek ezt a gondját.
Az ötletnek mindenki örül… A számadáskor a lelkesedés alábbhagy. Bernády azonban utána sem hagyja magát…
Az 1903. október 14-i tanácsülésen vetődött fel először a Városháza megépítésének a lehetősége.
A feljegyzésekből derül ki, hogy Bernády György ismertette az elképzelését, és az ötletért mindenki lelkesedett. Ekkor azonban számok még nem hangoztak el. Valamivel később, amikor vázolták mindennek az anyagi vetületét, illetve az elképzeléssel kapcsolatos gondokat-problémákat, a kezdeti lelkesedés alábbhagyott.
A tanácsosok egy része azon a véleményen volt, hogy nincs szüksége a városnak egy ilyen díszes palotára. Bernády azonban nem hagyta magát, és bevetette az apró lépések taktikáját. Azzal kezdte, hogy megkérdezte a tanácsosokat, hogy hol képzelték el az épületet…
Az ötlet, amely megváltoztatja a tanácsosok határozatát
A Város meséi könyv szerzője megemlíti, hogy a mai városközpont annak idején meglehetősen kiterjedt, rendezetlen, sáros terület volt, így tetszett kezdeni a tanácsosoknak, egy új, a vasútállomáshoz közelebb eső központ kialakításának ötlete.
Így történt, hogy 1905. április nyolcadikán a tanács elfogadta az új városháza építéséről szóló határozatot. A munkálatok költségét 580 ezer koronára becsülték. Bernády György mindent elkövetett annak érdekében, hogy a tanácsosok érezzék, hogy mennyire fontosak, és higgyék azt, hogy ők döntöttek.
Az előrehirdetett pályázat
Ebben azonban volt egy nagy turpiság. 1905. februárjában ugyanis, jóval azelőtt tehát, hogy a tanács jóváhagyta volna a befektetést, Bernády az épület megtervezésére már meghirdette a pályázatot. Biztos volt tehát abban, hogy véghezviszi, amit eltervezett, még ha harcolnia is kell érte.
Azokban az években akkor már be volt vezetve a közvilágítás, és elkezdték a járdarendezést is, világos lehetett tehát mindenki számára, beleértve a tanácsosokat is, hogy a városkorszerűsítés nem csak amolyan vicc vagy szeszély.
Így az 1905. május 16-i ülésen harminc igen, huszonegy nem szavazattal és két tartózkodással a tanács végül jóváhagyta a polgármesteri hivatal székhelyének megépítését. Ettől kezdve nagyon gyorsan haladt minden.
Nagy-Bodó Szilárd
Nagy-Bodó Tibor
A régi képekért köszönet
Madaras Józsefnek
Központ
Erdély.ma

Nyílt levél a marosvásárhelyi RMDSZ-tanácsosoknak
Hatékony érdekképviselőetet követelnek a civilek a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében
A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport és a CEMO október 1-jén nyílt levelet intézett Marosvásárhely városi tanácsának RMDSZ-es képviselőihez. A címzettek Karácsony Erdei Etel, Józsa Tibor, Soós Zoltán, Gombos Csaba, dr. Bakos Levente-Attila, dr. Benedek István, Törzsök Sándor László, dr. Kikeli Pál István és Haller Béla. Az érdekérvényesítő csoport nehezményezi, hogy azon a találkozón, amelyen a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztéséért gyűjtött támogató aláírásokat átadták Borbély Lászlónak, az RMDSZ politikai alelnökének és Peti Andrásnak, Marosvásárhely alpolgármesterének, a városi közgyűlés egyetlen tagja sem vett részt, s úgy véli, a tanácsosok "közömbösek az ügy iránt".
A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport a közelmúltban adta át a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét (az ügy szakmai tanácsadója a Civil Elkötelezettség Mozgalom) támogató aláírásokat Borbély Lászlónak, az RMDSZ politikai alelnökének és Peti Andrásnak, Marosvásárhely alpolgármesterének. A nyilvános átadásra a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es képviselőit is meghívták, akik "Marosvásárhely létfontosságú ügyeinek megoldásában döntési joggal rendelkeznek". "A kétnyelvű utcanévtáblák ügye nem oldódhat meg a városi tanácsosok hatékony és a közösség iránti elkötelezett munkája nélkül, ezért is tartottuk fontosnak, hogy Önök is jelen legyenek az átadáson" – áll a nyílt levélben, amelynek szerkesztői a petíció aláírásainak nyilvános átadását fontos mérföldkőnek tekintik, jó alkalomnak arra, hogy a magyar közösség érdekeit képviselőni hivatott tanácsosokkal közösen áttekintsék az ügy eddig lépéseit, a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséhez szükséges további feladatokat, kötelezettségeket.
"Szilárd meggyőződésünk, hogy a valós kétnyelvűséget tükröző utcanévtáblák nem kerülhetnek helyükre az Önök hatékony és jól összehangolt munkája nélkül. Az ügy elindításánál az általunk megfogalmazott petícióban Peti Andrást, az RMDSZ frakcióvezetőjét szólítottuk meg, az ügy támogatása és képviselőete azonban nem az alpolgármester egyszemélyes és kizárólagos kötelezettsége" – jelenti ki levelében a Kétnyelvű utca-névtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport, nehezményezve, hogy "az elmúlt évek során Önök közül alpolgármesteri illetve városi tanácsosi minőségben gyakran nyilatkoztak a kétnyelvű utcanévtáblákkal kapcsolatban, viszont a sajtónyilatkozatokat mindeddig nem követte érdemi megoldás". Továbbá hangsúlyozzák, hogy a csoport által szervezett nyilvános átadáson a tanácsosok közül senki sem jelent meg, elektronikusan elküldött meghívóikra egyetlen válaszlevél sem érkezett. "Telefonos érdeklődésünk során Önök közül egyesek arra hivatkoztak, hogy az átadás napján külföldön lesznek, mások azt mondták, eljönnek, és mégsem tették, volt, aki azt mondta, mindent megtesz, hogy eljöjjön, de végül senki sem jelent meg. Összegzésképpen kijelenhetjük, hogy Önök részéről az ügy iránt közömbösséget tapasztaltunk". A levél szerkesztői felhívják a figyelmet, hogy a jövő évi városi költségvetésbe bele kell foglalni a táblák kihelyezésének anyagi fedezetét, és a költségvetés elfogadásához minden egyes RMDSZ-es városi tanácsos szavazatára szükség van.
"A költségvetés megszavazása mellett csoportunk javaslatot tett a 2007-ben tanácsi határozattal elfogadott kétnyelvű utcanévjegyzékben szereplő utcanevek kijavítására is, ugyanis a jelenlegi jegyzék számos fordítási hibát tartalmaz. Reméljük, hogy minden általunk javasolt lépést, melyek szavatolják az utcanévtáblák ügyének megvalósítását, kellő megfontoltsággal kezelnek, és a közeljövőben hatékony érdekvédelmi lépéseket tesznek majd az ügy sikeres megoldása érdekében, hiszen Önök nélkül ez az ügy bukásra van ítélve". A nyílt levélben felszólítják a tanácsosokat, hogy fogjanak össze, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a város magyar közössége végre anyanyelvén olvashassa a város utcaneveit. "Jelenleg az RMDSZ-frakció a városi tanács legnagyobb frakciója. Kérjük, hogy ezt a helyzeti előnyt fordítsák a közösség javára, és a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét valós tettek formájában tűzzék mielőbb zászlajukra" – írja a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen csoport tagjainak és a CEMO munkatársainak nevében Barabás Miklós, a csoport szóvivője.
A nyílt levélben felvetettek kapcsán megkérdeztük Peti Andrást, a városi tanács RMDSZ-frakcióvezetőjét, aki elmondta, örvendetesnek tartja, hogy a politikai szereplőkhöz hasonlóan a civilek is következetesen és kitartóan küzdenek a kétnyelvűség és az anyanyelvhasználat érdekében. "Én így értelmezem a nyílt levelüket. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, csapatmunkára van szükség mind a politikusok, mind a civilek részéről. Bízom tanácsoskollégáimban, abban, hogy mindenkinek szíve ügye e kérdés megoldása" – jelentette ki. Törzsök Sándor László sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem tudott részt venni a nyilvános átadáson. "A munkaidőben szervezett események idején nehezen tudok elszakadni munkahelyemtől" – mondta. Hangsúlyozta, értékeli, amit a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport és a CEMO civil mozgalomként tesz, erre mindenkor szükség van egy társadalomban. "Tanácsosként, és ebből kifolyólag a lehetőségeink korlátait figyelembe véve, már tettünk és ezután is megtesszük azokat a lépéseket, melyek tőlünk függnek az önök által felvetett ügy megoldása érdekében" – tette hozzá.
Soós Zoltán kérdésünkre elmondta, a frakción belül le vannak osztva a feladatok, a kétnyelvűségi ügyekkel Peti András alpolgármester foglalkozik, aki frakcióvezető és a városi RMDSZ elnöke is egyben. "Mi ezeket az ügyeket a tanácsban támogatjuk, a tanácsüléseken is igyekszünk két nyelven felszólalni, szorgalmazzuk a tolmácskészülék mihamarabbi beszerzését. Azt viszont tudni kell, hogy a polgármester kénye-kedvén múlik, hogy mikor milyen táblát tesznek ki. A marosvásárhelyiek előtt jól ismert, hogy a hivatal alkalmazottai, igazgatói a polgármester utasítása nélkül semmit nem vállalnak fel. Sajnos nem sikerült eljutnom az aláírások átadására, bár előzőleg valóban egyeztettünk ez ügyben. A kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését feltételként kell szabni a polgármesternek ahhoz, hogy támogassuk a városi kérdéseket. Jelenleg úgy érzem, a kétnyelvű utcanévtáblák ügye megakadt, és amíg nincs egy tiszta, egyértelmű stratégia, nem is oldódik meg. Határozottabb fellépésre van szükség. Személyesen, tanácsosként amit tudok, megteszek, a múzeumigazgatói hatáskörömben a kétnyelvűség biztosított. Értékelem, amit a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen csoport és a CEMO csinál, ők a társadalom belső hangja, amire oda kell figyelni, elsősorban a magyar közösséget képviselő RMDSZ-tanácsosoknak" – tette hozzá Soós Zoltán.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Hivatalnoki amnéziát okozó kétnyelvűsítés
Egyáltalán nem tartják be, vagy csak részlegesen teljesítik a kétnyelvű táblák kihelyezésével kapcsolatos ígéreteiket a marosvásárhelyi önkormányzat illetékesei. Amikor hónapokkal ezelőtti vagy akár másfél éve tett nyilatkozataikkal szembesítettük őket, kiderült, hogy nem is emlékeznek arra, amit – valószínűleg a sajtó és a közvélemény megnyugtatására – hirtelenjében válaszoltak. 
Gabriela Oşant, a városháza iskolákért felelős igazgatóját év elején arról kérdeztük, mikorra kétnyelvűsítik az összes marosvásárhelyi tanintézet homlokzati feliratait? Oşan akkor – mint 2014. január 29-ei lapszámunkban beszámoltunk róla – azt mondta, hogy legtöbb tíz napon vagy két héten belül be szeretnék fejezni a tavaly késő ősszel elkezdett akciót.
Hozzátette: kis fennakadást okoz annak a négy, műemlék épületben működő gimnáziumnak az esete, melyek homlokzatára nem két egyszerű, de kirívónak számító kék színű táblát, hanem odaillő pannót szeretnének kihelyezni. Ennek mérete és alakja mind a négy iskolaépület esetében különbözik. Oşan a Bolyai Farkas Gimnáziumra, az Alexandru Papiu Ilarian, az Unirea és a művészeti iskolára célzott.
Kilenc hónapja az igazgató azzal nyugtatgatta az olvasókat, hogy a szakemberekkel és a tanintézetek vezetőivel közösen keresik a megoldást az ügyben. Azt is megígérte, hogy a közeljövőben a sportcsarnokokra is új, kétnyelvű feliratokat helyeznek ki.
Mindebből a mai napig semmit nem láttunk, holott kilenc hónap alatt ennél nagyobb dolgokat is meg lehet valósítani. Erre maga Oşan a példa, aki a közelmúltban édesanya lett. Helyettese, Horaţiu Lobonţ megvallotta, nincs tisztában a táblacserék ügyével, de hamarosan utánanéz.
Még várni kell a magyar tájékoztatóra 
Az iskolanévtáblákhoz hasonlóan a gyalogosoknak szánt, érintőgombbal ellátott jelzőlámpák ügye is feledésbe merült. A Dózsa György út Béga utca és a kémiai gimnázium közötti szakaszán másfél évvel ezelőtt, 2013. március végén helyezték üzembe a villanyrendőröket. Azóta a gyalogosok számára biztonságosabb az átkelés, hiszen a lámpák tartóoszlopain elhelyezett készülék gombját megnyomva kell megvárniuk a zöld jelzést.
Egy héttel a rendszer működésbe helyezése után tettük szóvá a városházán, hogy a járókelők ugyan elégedettek, ám kifogásolják, hogy az érintőgombok melletti információs tábla kizárólag román nyelvű, míg a szerkezet románul és angolul figyelmezteti a járókelőket arra, hogy még várniuk kell.
Amint arról 2013. április 4-ei lapszámunkban beszámoltunk, Aurel Trif, a polgármesteri hivatal szóvivője azzal próbált ránk cáfolni, hogy „mindenki elégedett”. A városházi illetékes ugyanakkor megígérte, hogy hamarosan kétnyelvűre cserélik az összes figyelmeztető táblát. „Az információs táblákat ideiglenes jelleggel helyeztük ki, a közeljövőben lecseréljük kétnyelvűekre” – mondta többek között.
Aurel Trif újabb megkeresésünkre, amikor szembesítettünk a másfél évvel ezelőtti nyilatkozatával, meglepettnek mutatkozott. „Mondtam én ilyesmit? Nem emlékszem” – volt az első reakciója, majd telefonon tudakozott az ügyről Florian Moldovan igazgatónál. Kollégája elmondta, valóban tervben van a táblák cseréje, de csak 2015-ben.
Leállt az utcanévtáblák cseréje
Ha beigazolódott volna Peti András alpolgármester lapunknak tett, augusztus 5-ei lapszámunkban leközölt állítása, miszerint az önkormányzat naponta két-három utcában cseréli le a névtáblát, a folyamat már befejeződött volna.
Ehhez képest, Peti nyilatkozatával ellentétben, azóta egyetlen új, kétnyelvű utcanévtáblát sem helyeztek ki. Sőt időközben eltüntették a Kós Károly utca egyik feliratát. Ilyen körülmények között a városban még mindig csak a Dózsa György utat, a Kinizsi Pál utcát és a Mátyás király teret hirdeti új, kétnyelvű tábla.
Még a Liszt Ferenc utcát sem sikerült újratáblázni, amelyről augusztus elején az RMDSZ vezetői azt állították, hogy a Franz Liszt elnevezés alá felkerült a zeneszerző és zongoraművész magyar neve. Lapunk megkeresésére Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos vállalta, hogy még a napokban – saját költségén – kitéteti az új táblát.
Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) vezetője már augusztusban félőnek tartotta, hogy a néhány kicserélt utcatábla után az önkormányzat, forráshiányra hivatkozva, lezárja az ügyet.
„Tapasztalataink azt mutatják – például a kétnyelvű iskolanévtáblák ügyében –, hogy a városháza egyik időhúzó érvelése a kétnyelvűség témakörben a forráshiányra való hivatkozás” – fejtette ki Szigeti. A CEMO-aktivista augusztus elején is cáfolta az RMDSZ-es alpolgármester állítását, miszerint naponta több feliratot is kicserélnek, mondván, hogy a táblákat készítő cégtől megtudta, nem kaptak rendelést újabb kétnyelvű feliratokra.
Lapunk hétfőn újból megkereste Peti András alpolgármestert, aki egyrészt a közbeszerzési eljárás bürokratikus bonyodalmaival magyarázta a munkálatok megtorpanását, másrészt úgy vélte, kár lenne elsietni, hisz a 2007-ben készült utcanévlistán több fordítási hiba is van.
„Egyfelől meg kell hirdetnünk a táblakészítésre a közbeszerzési eljárást, másfelől ki kell javítanunk a fordításba becsúszott hibákat” – mondta az elöljáró. Igaz, az új lista akkor is elkészülhetett volna, ha az önkormányzat már 2007-ben nekilát a fordítások ellenőrzésének, és minden héten csupán egyetlen utcanevet korrigál.
Felvetésünkre, hogy a javított lajstrom elkészültéig miért nem lehetne a Secuilor Martiri alá kiírni a Székely Vértanúkat vagy a Sfîntul Ioan alá a Szent János nevet olyan körülmények között, hogy az efféle elnevezések fordítása nem képezheti vita tárgyát, az alpolgármester úgy vélekedett, hogy előbb-utóbb csak elkezdődik a táblacsere. Eközben a város utcáiban a lakók kezdeményezésére kezdenek megjelenni a kétnyelvű utcanévtáblák.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Székelyzászló-ügy: „ilyen alapon a kereszt is reklámanyag”
A bíróság honlapján azt közölte, hogy csak részben fogadta el az EMNT panaszát, amelyben a szervezet a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Az alapfokon eljáró bíróság a kirótt 30 ezer lejes (kétmillió forint) bírságot megrovásra enyhítette.
Nagy lépés a székely zászló használata felé
Elfogadta a helyi zászlók használatáról szóló törvénytervezetet szeptember végén a román szenátus – közölte hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
Kincses Előd, az EMNT ügyvédje az MTI-nek elmondta, nem tudnak igazán örvendeni a bírság eltörlésének, mert voltaképpen a mostani ítélet is reklámzászlónak tekinti a székelység szimbólumát. Hozzátette, fellebbezni készülnek az ítélet ellen.
Az ügyvéd elmondta, a perben azzal érvelt, hogy nem lehet reklámzászlónak tekinteni egy több évszázados szimbólumot. Be is mutatta a tárgyaláson Székely Mózes fejedelem 1603-as pecsétjének a képét, amelyen a székely zászlón is megjelenő szimbólumok szerepelnek.
Székely zászló mint reklámanyag
„Ilyen alapon a keresztet is reklámanyagnak lehetne tekinteni” – jelentette ki Kincses Előd. Közölte, hogy a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. A jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban.
Az EMNT korábban a marosvásárhelyi rendőrség megfélemlítési szándékát vélte felfedezni a bírság hátterében. Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi önkormányzat felügyelete alatt működő rendőrség parancsnoka korábban az MTI-nek azt mondta, hogy Romániában nincs olyan területi egység, amelynek a székely zászló lenne a hivatalos jelképe, ezért a zászló csakis reklámzászlónak minősülhet.
MNO.hu