Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója felszólította a városi tanácsot a Lazar Ladariunak odaítélt díszpolgári cím visszavonására. Ennek ellenére a Népújság június 24-i száma szalagcímben írta: „A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett”, vonatkoztatva a Lazar Ladariu-ügyre Felháborító a „tudósító” figyelmetlensége vagy szándékos csúsztatása. Ez a magyar lap milyen szolgálatot tett a polgármesternek, hogy nem ismerteti a tanács munkájának fontos aspektusait? /Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója nem fogadja el Lazar Ladariu díszpolgárrá avatását, aki „ellentétet szított, arrogáns, xenofób, sovén magatartást tanúsított elsősorban a magyar közösséggel szemben, de támadott neves román személyiségeket is. Smaranda Enache is emiatt adta vissza a címet, amivel sok román értelmiségi is egyetértett”, jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Elmondta, az RMDSZ aláírásgyűjtést kezdeményezett ennek a tanácsi határozatnak az utólagos visszavonására. Benedek István szerint a frakció azt javasolta – és ezt a román fél is elfogadta –, hogy ezentúl csak konszenzussal lehet díszpolgári címet adományozni. Az RMDSZ-frakció nem vesz részt a díjkiosztáson, mert az L. L. által vezetett újság a törvényszékre, a tanácsra, a polgármesteri hivatalra s magára a polgármesterre is nyomást próbált gyakorolni. /Mózes Edith: Dr. Benedek István: Remélem, eljutunk oda, hogy ezt a díjat vissza lehet vonni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Makkai János, aki februárig a Népújság főszerkesztője volt, visszautasította dr. Benedek Istvánnak, a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ- frakcióvezetőjének a kifogását amiatt, hogy a napilap ellenségesen ír működésükről. /Makkai János: Visszajátszás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./ Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Mandátuma végére Traian Basescu államfő megtanult magyarul köszönni. Június 27-én a kampánykörúton lévő államfő a XIII. alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Napokra is ellátogatott, ahol a székelyföldi látogatásaival ellentétben nem magyar, hanem elsöprő többségű román közönség előtt csillogtathatta meg friss magyar nyelvtudását. Az államfő a helyi hatóságokkal és a PD-L helyi szervezetének tagjaival folytatott megbeszélés után a Somostetőn rendezett főzőverseny díjátadásán vett részt. Adott pillanatban Marosvásárhelyre érkezett cigányasszonyok is köszöntötték, akik megpuszilták őt azért, hogy – mint mondták – senki meg ne igézze. A vásárhelyi várban az államfő a színpadon köszöntötte az egybegyűlteket, az Isten hozott!-at pedig magyarul és németül is elmondta. Kijelentette: egyformán szereti mindazokat, akiknek a zsebében román személyazonossági és útlevél lapul. Ezen a rendezvényen nagyon kevés magyar vett részt. Idén ugyanis a román többségű városi tanács egy helyi román nacionalista újságírót tüntetett ki díszpolgári címmel, s emiatt tiltakozásképpen az RMDSZ és a helyi magyarok zöme távolmaradt a Marosvásárhelyi Napoktól. /B. T. : Nem volt kinek bemutassa magyar tudását Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Egyetlen magyar iskola sem szerepel a marosvásárhelyi önkormányzat azon listáján, amely a Zöld Ház nevű kormányprogramban a fűtési rendszer korszerűsítésében részt vevő iskolákat tartalmazza. A magyar önkormányzati képviselők kifogásolták, hogy listán egyetlen magyar tanintézet sem szerepel. Azt kifogásolták, hogy kész tények elé állították őket. /Máthé Éva: Csak román tanintézeteknek szól a Zöld Ház program Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Az egyik hírtelevízió riportere arról érdeklődött, hogy milyen körülmények között utazott Bakos Levente tanácsos és a polgármesteri hivatal két alkalmazottja Törökországba. A három személy négynapos küldetésben járt Guzelcamliban, amely kiruccanásra a hivatal 20 ezer lejt fizetett ki. „Menj az anyád …, b… meg Bakost!” – kiabálta Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester a kíváncsiskodó riporternek. „Menj, mondd meg neki, hogy sokba kerül! Te kölyök, figyelj! Állj ide, mert b… beléd egyet, ezekkel a tieitekkel együtt, mind! Csukd be az ajtót, elegem volt!!!” – cifrázta tovább a monológot a magából kifordult Florea. „Parancsra jösztök, vagy mi? Hányszor voltak a testvérvárosoknál? Hányszor? Fizetek valamit? Fizetek valamit? Az anyátok p…ájába!!! Há’ mi ez, inkvizíció? Láttad, hogy megyek én valahova?” – fejezte be monológját Marosvásárhely orvospolgármestere. Realitatea.net /Marosvásárhely polgármestere az anyjába küldte el az egyik riportert. = Erdély. Ma, júl. 28./

Népszavazás kiírását javasolja a Pro Europa Liga Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester eltávolítása érdekében – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki szerint a városvezető több szabálysértést is elkövetett az önkormányzat élén. Florea folyamatosan megtagadja a sajtó tájékoztatását a közérdekű témákkal kapcsolatban. Benedek István, az RMDSZ vásárhelyi elnöke szerint a szövetség képviselői nem zárkóznának el egy ilyen referendum támogatásától. A kezdeményezéshez egy település szavazati joggal rendelkező állampolgárai 25 százalékának az aláírására van szükség, és a kezdeményezést a prefektushoz kell eljuttatni. A Pro Europa Liga a napokban levélben fordult Maros megye prefektusához, Marius Pascanhoz, amelyben jelezte: a Dorin Florea vezette marosvásárhelyi önkormányzat több szabálysértést is elkövetett az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy Marius Pascan prefektus a polgármester pártfogoltja, jó barátja. „A törvény nem írja azt elő, hogy a prefektusnak kötelessége kiírni a népszavazást, ha összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás” – tájékoztatott Smaranda Enache. Azonban egy ilyen kezdeményezésnek igen komoly, országos visszhangja lenne. /Máthé Éva: Eltávolítanák Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

Dr. Kolozsváry Zoltán, a költségvetési bizottság elnöke vezetőtáraival együtt nyílt levelet intézett Marosvásárhely polgáraihoz, aggódva a város sorsának alakulását illetően, vészjelzést akarnak megszólaltatni. Romániában gazdasági krízis van. Marosvásárhely polgármesteri hivatala azonban költségvetés-növekedést vetít elő. A várost hosszú időre eladósító kölcsönfelvételt sürgősségi anyagként terjesztettek elő, anélkül, hogy a bizottságokban érdemi vita lett volna. Az általános városfejlesztési terv késik, ennek hiányában az intézkedések ötletszerűek. /Nyílt levél Marosvásárhely polgáraihoz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Borbély László képviselő, bár két alkalommal is írásban kért találkozót Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestertől, választ egyik beadványára sem kapott, holott marosvásárhelyi képviselőként kötelességének érzi tájékozódni arról, ami a városházán, illetve a tanácsban történik, hogy tudja, a parlamentből miként segíthetné szülővárosát. Borbély bejelentette, hogy az őszi parlamenti ülésszakon két törvénytervezetet kíván benyújtani: a lakástörvényt és a lakbértörvényt. /(mózes): Politikai döntések helyett marakodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Szobrot állít a marosvásárhelyi önkormányzat Stefan Gusa tábornoknak, a ‘89-es temesvári, majd bukaresti véres események egyik vitatott kulcsfigurájának. A tiszt nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született döntést valamennyi frakció támogatta, beleértve a tíz taggal rendelkező RMDSZ-t is. Cserében a román pártok képviselői megígérték, hogy amint elkészül a Sütő András szobrának dokumentációs terve, ők is megszavazzák annak felállítását. A határozat értelmében Gusa büsztje azon a vársétányi talapzaton kap helyet, ahol eredetileg egy másik katonai szervezet Ion Antonescu háborús bűnös marsall szobrát szerette volna felavatni. A konszenzussal született tanácsi döntés felháborodást keltett a temesvári forradalmárokban. Az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa volt az egyike azoknak a tábornokoknak, akik 1989 decemberében belelövettek a temesvári tüntetőkbe. A katonai ügyészség 1997-ben Victor Atanasie Stanculescuval és Mihai Chitackal egyetemben Gusát bűnösnek találta. Gusa még életében tagadta az ellene felhozott vádakat, mi több, a forradalom hősének tekintette magát. Ion Iliescu és az alakulófélben lévő állam vezetői néhány nap elteltével lemondtak Gusa szolgálatairól. Egy interjúban az ismert rendező és egyben a forradalom egyik aktív résztvevője, Sergiu Nicolaescu azzal vádolta a generálist, hogy 1989. december 23-án államcsínyt tervezett, azonban magára maradt, a vezérkar többi tagja ugyanis elhatárolódott a tervtől. Későbbi interjúkban Gusa hősként pózolt, azt állítván magáról, hogy ő volt az, aki békés megoldást talált a temesvári forradalomra, illetve sikerült megakadályoznia az idegen, elsősorban szovjet erők behatolását Romániába. A csontrákban szenvedő Stefan Gusa egy bécsi klinikán, 1994. március 28-án elhunyt. Temetését huszonegy ortodox pópa celebrálta, élen Epifanie Norocellel, Buzau és Vrancea megye püspökével. A politikusok közül a ceremónián Niculae Spiroiu akkori hadügyminiszter, Simion Cotoi volt párttitkár és az egykori Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Gheorghe Funar vett részt. Románia főként ókirálysági részein utcákat és hadtesteket neveztek el róla, nevét viselő alapítvány működik, illetve szülőfalujában, Spatarun már mellszobrot is állítottak emlékére. A tábornok halála után a Gusa-kultusz kialakításában Josif Constantin Dragan is fontos szerepet játszott. A vasgárdista múltjáért elítélt, később viszont a leggazdagabb román állampolgárrá vált Dragan jelentős pénzösszeggel támogatta a kultusz ápolóit. /Szucher Ervin: Szobrot kap a forradalmárgyilkos. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

A Marosvásárhelyre tervezett Stefan Gusa-szobor miatti felháborodás kapcsán hívott össze sajtótájékoztatót dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a városi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője, aki nehezményezte, hogy sokan őt személyesen, valamint a tanács RMDSZ-frakcióját teszik felelőssé azért, hogy a temesvári forradalmárokba lövető főtiszt, Gusa szobrának felállításáról szóló határozattervezetet megszavazta a tanács. Dr. Benedek István szerint a magyarság szempontjából az a fontos, hogy a Gusa-szoborért cserébe a román tanácsosok egyetértettek azzal, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Sütő András szobrát is. Hangsúlyozta, nem a magyar tanácsosokat minősíti, ha egy vitatott személyt jelölnek a román kollégák. A tanácsban kisebbségben vannak, emlékeztetett Benedek István. /Menyhárt Borbála: „Számunkra az a fontos, hogy lesz Sütő-szobor!” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 19-i ülésén felértékelődtek az erdélyi, helyi jellegű problémák. Vitát váltott ki a háromszéki területi szervezetek egyesítése, valamint a marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-frakciójának egyik állásfoglalása, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a tömeggyilkosnak tartott Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítsanak. Szó esett az új oktatási törvénycsomagról is, amely egyik rendelkezésével hátrányos helyzetbe szorítja szórványban az anyanyelvű oktatást. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy tévednek az RMDSZ-en kívüli bírálóik, akik sokszor alternatívaként mutatják fel a bukaresti és az erdélyi politizálást. A csíkszeredai nagygyűlés hozadéka az, hogy összefogást nyilvánítottak ki a Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar önkormányzati vezetők, akik megerősítették az autonómia iránti igényüket. Az RMDSZ elnöke bírálta a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt által szervezett székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlés résztvevőit, akik azt hiszik, hogy kiáltványokkal és memorandumokkal megoldhatók a kitűzött célok. Markó a szlovák nyelvtörvény ügyét hozta fel arra, hogy Európa nem hajlandó beleszólni az ilyen problémákba. Király András, Lakatos András és Kötő József azt kifogásolta, hogy az új közoktatási törvény szerint 200-ról 300-ra emelték a minimális kötelező diáklétszámot ahhoz, hogy egy iskola jogi személyiséget nyerjen. Lakatos szerint ez lefejezi szórványban az anyanyelvű oktatást. Az SZKT állásfoglalásában felszólította a pozsonyi parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a módosított szlovákiai nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív intézkedéseket. Elfogadta az SZKT azt a határozattervezetet, amely a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) összetételéről rendelkezik: az RMDSZ a helyek 75 százalékéra (84 hely), az EMNT pedig 25 százalékára (28 hely) tarthat igényt. /Borbély Tamás: Erdélyi hangsúlyeltolódás az RMDSZ politizálásában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A Kulturális Autonómia Tanácsban megfigyelői és tanácskozási joggal meghívást kapnak a magyar történelmi egyházak képviselői is. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról tájékoztatott, hogy szeptember végére elkészül választási programja, egy hete pedig elkezdődött azoknak a támogatói aláírásoknak az összegyűjtése is, amelyek a választáson való indulásához szükségesek. /Salamon Márton László: BeKATtant” autonómia. A Kulturális Autonómia Tanács összetételéről döntött az SZKT Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Vezető erdélyi magyar politikusok tiltakoznak amiatt, hogy Marosvásárhely képviselő-testülete – az RMDSZ tanácsosainak támogatásával – szobrot állít az 1989-es forradalom idején a temesvári tüntetők közé lövető Stefan Gusa tábornoknak, Tőkés László szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte a vásárhelyi önkormányzat döntését, szerinte a tanács RMDSZ-frakciója testületi lemondásával tehetné jóvá a „cinkosságot”. Az 1989-es népfelkelés első halottjaként számon tartott Újvárossy Ernő emléke előtt tisztelgő, a temesvár-belvárosi református templomban tartott istentiszteleten a volt püspök felháborodásának adott hangot a szoborállítás miatt. Borbély László parlamenti képviselő úgy vélekedett: az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciója több ízben is téves döntéseket hozott, a legutóbbi pedig éppen az volt, amikor megszavazta, hogy Gusának, a volt vezérkari főnöknek szobrot állítsanak a városban. Markó Béla RMDSZ-elnök a történtek miatt a magyar tanácsosok megrovását sem zárta ki. Ennek ellenére a vásárhelyi magyar tanácsosok vezetője továbbra sem tartja vétkesnek magát vagy frakciótársait. Dr. Benedek István úgy vélekedett: az erdélyi magyar sajtónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy Gusa-szobrot állítanak Marosvásárhelyen, hanem azzal, hogy ezért cserébe Sütő András-szobor is lesz a városban. Gusa szülőfalujában, a Buzau megyei Spataruban már felállították mellszobrát. /Rostás Szabolcs, Máthé Éva: Össztűz a tábornok szobrára. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

A Stefan Gusa tábornoknak állítandó köztéri szoborról szóló határozat megsemmisítését kéri majd a marosvásárhelyi RMDSZ-frakció, amennyiben a Román Akadémiához eljuttatott kérdésére azt a választ kapja, hogy az 1989-s forradalomban szerepet vállaló katonatiszt több tucat temesvári forradalmár haláláért felelős. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője elmondta, létezik egy megegyezés a magyar és román tanácsosok között, amely szerint mindkét fél javasolhatja, hogy az általa nagyra becsült személyiségeknek szobrot állítson. A Sütő András Baráti Egyesület vezetőségének tiltakozott amiatt, hogy Sütő András nevét egybekapcsolják Stefan Gusa tábornokkal. /Antal Erika: Átvilágítják Gusát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Nyílt levelet küldött a Maros megyei MPP vezetése a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának illetve a PD-L frakciónak. Ebben kijelentik, hogy „a Magyar Polgári Párt nem tudja elfogadni, hogy olyan embernek emeljünk szobrot, akinek vér tapad a kezéhez” és kérik, a tanács vonja vissza a Gusa-szobor állítására vonatkozó határozatát. Az MPP vezetői, Tőkés András megyei elnök, Kiss István marosvásárhelyi elnök és Kali István alelnök a Gusa-szobor tervezett helyén, a Vár sétányon tartott sajtótájékoztatót. Tőkés András kijelentette, a helyi tanács nevetségessé tette magát Románia lakossága előtt azzal, hogy jóváhagyta a Gusa tábornoknak állítandó szoborra vonatkozó tervezetet. /Antalfi Imola: Elvtelen és provokatív kompromisszum. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

Hónapok óta nem érkeznek a marosvásárhelyi civil szervezetekhez szociális projektekre jóváhagyott pénzösszegek a helyi önkormányzattól. A problémára a civil szervezetek és az önkormányzat illetékesei közötti találkozón hívták fel ismételten a figyelmet. A HIFA Románia megyei kirendeltségének vezetője, Simon Judit által kezdeményezett megbeszélésen többek között jelen volt a Caritas megyei kirendeltsége, a Cukorbetegek Egyesülete, az Alpha Transilvana Alapítvány, a Diakóniai Keresztyén Egyesület, a Talentum Alapítvány, valamint a helyi önkormányzat részéről Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos. Kolozsváry Zoltán szerint a finanszírozás nem csak a civil szervezetek esetében késik, a polgármesteri hivatal adósságban úszik. Megoldásként azt javasolta, hogy összehívja a költségvetési bizottságot, talán lesz eredménye az egyeztetéseknek. /(bi): Üres a civil szervezetek számlája. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Nem sikerült november 3-án a marosvásárhelyi helyi tanácsban visszavonni a Stefan Gusa tábornoknak, az 1989-es temesvári események egyik kulcsfigurájának állítandó szoborról szóló határozatot. A Stefan Gusa szoborállítására vonatkozó határozat visszavonását harmadik alkalommal napolta el a múlt héten a marosvásárhelyi önkormányzat, november 3-án sürgősségi ülésen döntöttek: 12 román tanácsos arról, hogy legyen szobra a volt tábornoknak, 10 RMDSZ-es arról, hogy ne legyen, 1 liberális pedig tartózkodott. A tanácsülésen Benedek István ismertette magyar, majd román nyelven a Gusa elleni érveit, majd Ioan Judea nyugalmazott ezredes, a Hősök Kultusza Egyesület elnöke szólalt fel, ismertetve véleményét, miszerint, a néhai tábornok megérdemel egy szobrot Vásárhelyen. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke szerint megengedhetetlen, hogy gyilkosoknak állítsanak szobrot. /Antal Erika: Mégis állítanak szobrot Gusának? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsi frakcióvezetője meghívta a pártokat egy megbeszélésre, hogy közösen vessenek számot, mit sikerült elérni a törvényhozási ciklus első évében. November 5-én azonban csak az RMDSZ városi önkormányzati, illetve parlamenti képviselői jelentek meg, a megbeszélésen a román politikusok közül egyedül a liberális városi tanácsos jött el. Csegzi Sándor alpolgármester kérte a képviselőket, a jövő évi költségvetés vitájánál támogassák azt, hogy a történelmi egyházaknak visszaadott iskolaépületek felújítására fordítsanak állami forrásból pénzt, mert erre a városnak nincs lehetősége. /(benedek): Nem mindenki akar tárgyalni. A román pártok legtöbbje nem válaszolt az RMDSZ kezdeményezésére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Az 1989-es radikális politikai változás egy olyan történelmi mozzanat, melyet feltétlen tisztelettel kell a társadalom emlékezetében ápolni, olvasható az RMDSZ Maros megyei szervezetének állásfoglalásában. Az lenne a legtermészetesebb, ha Marosvásárhely város tanácstestülete egy forradalmi emlékmű felállításán fáradozna. Ehelyett azonban a tömeggyilkosság alapos gyanújával kompromittált Gusa tábornok emlékének akarnak szobrot állítani. Gusa tábornok egyike volt azoknak, akik felelősek a ‘89-es vérontásért, tömeggyilkosságért. A Gusa-szoborügyből mesterségesen román–magyar ügyet kreáltak egyes városvezetők. Azonban Gusa tábornok nem a románok érdekét szolgálta, amikor tűzparancsot adott ki a temesvári tüntetők ellen. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal honlapjára rendszeresen megkésve vagy egyáltalán nem teszik fel az információkat magyar nyelven, annak ellenére, hogy a törvény előírja: ha egy nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a lakosság 20 százalékát, akkor az intézmények kötelesek az adott kisebbség nyelvét használni – nehezményezte sajtótájékoztatóján Kerekes Károly parlamenti képviselő, aki kifejtette, hogy az önkormányzat honlapjára az utolsó román nyelvű bejegyzés november 3-án került fel, míg magyar nyelvű szöveget legutóbb október 1-jén tettek fel. Ugyanakkor az is előfordul, hogy az egyes álláshirdetéseket nem közlik magyar nyelven. Az észlelt hiányosságok miatt Kerekes Károly képviselő az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul. /Információ csak román nyelven. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

A magyar sajtóban röppent fel a hír, amely szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elhatározta, tüntetést tervez Marosvásárhelyen a Stefan Gusa tábornok szobrát jóváhagyó tanácsi határozat ellen, és megszervezésével Kincses Előd ügyvédet bízta meg. Kincses cáfolta a hírt, kijelentve, szó sincs tüntetésről. Ellenben Tőkés Lászlótól, az EMNT elnökétől megbízást kapott arra, hogy a közigazgatási bíróságon támadja meg a határozatot. Jelenleg az EMNT nem bejegyzett jogi személy, tehát még nem támadhatja meg, csak ha majd bejegyzésre kerül. A marosvásárhelyi tanács szeptemberi ülésén egyhangúlag elfogadta, hogy Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítsanak Marosvásárhelyen. Utóbb a tanács RMDSZ- frakciója határozattervezet nyújtott be az önkormányzathoz a szoborállításról szóló határozat visszavonására, mellékelve a katonai ügyészség által Stefan Gusa ellen benyújtott vádiratot. Ezt a határozattervezetet a tanács elutasította. A 23 tagú városi tanács 10 tagú RMDSZ-frakciója szavazott a határozat visszavonása mellett, 12-en ellene szavaztak, egy tartózkodás mellett. /Mózes Edith: Az EMNT mégsem szervez tüntetést Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Három tábornokokról írt a lap munkatársa. Az első szereplőt nemrég temették el, a Szekuritáté egyik eminenciása volt, híres disszidenseket kínzott előszeretettel. Az 1989-es fordulat után tévés beszélgetős műsorokban szemrebbenés nélkül osztott tanácsokat. Sajtóértesülések szerint a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kórházában kezelték, majd temetésénél a szerv emberei biztosították a diszkréciót. A második szereplő élő figura. 1989-ben begipszelt lábbal vészelte át az eseményeket, utóbb hosszas perben elítélték a temesvári vérengzésért, majd egészségi okokra hivatkozva kiengedték a börtönből. A harmadik hős szobrot is kap Marosvásárhelyen, példás magaviseletéért, bár 1989-es szerepe nem tisztázott. A helyi tanács döntését az egyik testületi tag azzal indokolta, hogy a történészek még nem bizonyították egyértelműen, hogy része volt-e a két évtizede bekövetkezett bánsági megtorlásban. /Rostás-Péter István: Tábornokok, ha sorjáznak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Beadvánnyal fordul Marius Pascan Maros megyei prefektushoz az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, amelyben a Gusa-szobor felállításának megakadályozását kéri. Ebben a katonai ügyészség vádiratára hivatkoznak, melyből kitűnik az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa tábornok bűnössége. A vádhatóság szerint Gusa az elítélt Mihai Chitackal és Victor Atanasie Stanculescuval egyetemben felelős a ‘89-es temesvári mészárlásért. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete mellett a Gusa-szobor felállításának megakadályozását próbálja meg kieszközölni Tőkés László EP-képviselő is. Tőkés László jogi képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd az okirathoz a Petre Roman-kormány által létrehozott vizsgálóbizottság 1990 márciusában született jelentését is mellékelte. Tőkés és Kincses reméli, hogy kezdeményezésük – mely teljesen független az RMDSZ-es tanácsosok lépésétől – sikerrel jár. Ezzel szemben Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott: nincs törvényes alapja arra, hogy megtámadja az önkormányzat határozatát, mivel Gusát nem ítélte el az igazságszolgáltatás, így nem számít háborús bűnösnek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is a szoborállítás ellen foglalt állást, be nem jegyzett szervezetként azonban képtelen jogi lépéseket tenni az önkormányzati határozat ellen. Ezért a szervezet elnöke, Tőkés László magánemberként és a temesvári forradalom kulcsfigurájaként próbálja jobb belátásra bírni a marosvásárhelyi döntéshozókat. /Szucher Ervin: Tőkés is fellép a Gusa-szobor ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A marosvásárhelyi szobrok és utcanevek körüli botrány képezte a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Civilsuli konferencia kerekasztal-megbeszélésének témáját november 14-én, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban. A marosvásárhelyi magyarság elvesztette ezt az esélyt, s a belvárosban ma már többnyire román személyek szobra áll előkelő helyen, a magyaroké pedig csak háttérben – állapították meg a hozzászólók. A civil társadalomnak tevékenyebb szerepet kellene vállalnia a tanács döntésének az érvénytelenítése érdekében. A Kossuth utca visszanevezése érdekében 2003 óta folyó perben a marosvásárhelyi bírák végig elfogultak voltak. Olyannyira, hogy a tárgyalást vezető bírónő megengedte, hogy a marosvásárhelyi tanács határozatát megtámadó román szervezeteket képviselő Sabau Ioan ügyvéd végig becsmérlő, gyalázkodó hangnemben beszéljen Kossuth Lajosról. Az ellenséges hangulatkeltésben nagy szerepe volt a marosvásárhelyi Cuvantul Liber lap által folytatott kampánynak, amelynek során azt sulykolták a román lakosságba, hogy Kossuth rablógyilkos volt. /(bodolai): Jelképes térfoglalás? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

A Pro Európa Liga és több szervezet, illetve magánszemély a marosvásárhelyi tanácsnak a St. Gusa-szobor felállítására vonatkozó határozatának visszavonását követeli, nyilatkozta Smaranda Enache, a PEL társelnöke. Olyanoknak akarnak szobrot állítani, akik megpróbálták vérbe fojtani az 1989-es forradalmat. /Mózes Edith: A PEL az államelnökhöz fordul a Gusa-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

Marosvásárhelyen Stefan Gusa tábornok, Scornicestiben pedig Nicolae Ceausescu márványból készült szobrát akarják elhelyezni köztéren. Ceausescu szobra a talapzattal együtt 3–4 méter magas. Scornicesti polgármestere, Constantin Nedelea szerint a néhai vezető megérdemli a szobrot. Ceausescu a városban született, és sokat tett érte. Az 1989-es temesvári felkelőkbe való lövetéssel vádolt Gusa tábornok szobrának marosvásárhelyi elhelyezéséről nemrég hozott határozatot a városi önkormányzat. Az RMDSZ frakciója a határozat visszavonására kérte a testületet, de a román többségű tanács elvetette ezt a javaslatot. /B. T. : Ceausescunak és Gusanak is szobrot emelnek húsz év után? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

A közigazgatási bíróságon fellebbezte meg a marosvásárhelyi városi tanács szeptember 10-én hozott határozatát Kincses Előd ügyvéd, aki Tőkés László jelenlegi európai parlamenti képviselő nevében vétózta meg a Stefan Gusa szobrának felállítására vonatkozó döntést. A marosvásárhelyi ügyvéd az egyetemes emberi jogok nyilatkozatára hivatkozott, ami szerint háborús bűnösnek nem lehet emlékművet állítani. Kincses Előd Szoboszlay Aladár ügyében is perújrafelvételt kért, illetve a két, még élő társvádlott – Orbán Péter és Ferencz Ervin – tanúként való meghallgatását kezdeményezte. Ez január 18-án lesz. /Antal Erika: Pert indított Kincses Előd a Gusa-szobor ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

December 21-én Marosvásárhelyen több forradalmárt fogadott Csegzi Sándor alpolgármester és Cioban Maria jegyző, mindössze két önkormányzati képviselő volt jelen a megemlékezésen, köztük az RMDSZ nevében dr. Bakos Levente. A találkozón Csegzi Sándor emlékezett az 1989. decemberében történtekre, rámutatva, olyan korszakot nyitott meg, amely lehetővé tette a gondolat szabadságát, a szabad véleménynyilvánítást, ami a rendszerváltás egyik legnagyobb eredménye. A rendezvényt két incidens is megzavarta. Hamar Alpár Benjámin kétnyelvű táblával fogadta a hivatalosságokat, amelyen az állt: Gusa gyilkos. Ezáltal fejezte ki tiltakozását, hogy a temesvári események véres elfojtásában részt vállaló egykori tábornoknak szobrot állítsanak Marosvásárhelyen. A forradalmár, aki 1989-ben megsebesült elmondta, csatlakozik Tőkés László püspök Európa Parlamenti képviselő által kezdeményezett törvényszéki eljáráshoz, amivel szeretnék megakadályozni a szoborállítást. Emellett az egyik forradalmárszervezet nyilvánosan kijelentette, hogy nem koszorúzza meg az emlékművet, mert a marosvásárhelyi tanács többéves ígérete ellenére nem állított egy tisztességesebb köztéri emlékművet a mártírok tiszteletére, ezzel szemben elfogadták azt a határozattervezetet, amely jóváhagyta a forradalom elfojtásában részt vállaló egykori tábornok szobrának felállítását. A emlékezése szépséghibája, hogy a református és a katolikus egyházfelekezetek képviselőin kívül senki sem szólalt meg magyarul, holott az áldozatok és a forradalmárok között is voltak magyarok. /Vajda György: A forradalom 20. évfordulójára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Az 1989-es forradalomra és az akkori események halálos áldozataira emlékeztek december 22-én a román parlamentben. Az RMDSZ részéről Borbély László szólalt fel. A képviselő elmondta, 20 év telt el a kommunizmus megbuktatása óta, és azokért a forradalmi napokért megérte élni mindenkinek, hiszen azok a decemberi napok biztosítják a demokráciát. Marosvásárhelyen december 21-én lőttek a tüntető tömegbe, hat áldozata volt a forradalomnak, négy magyar és két román nemzetiségű forradalmár. A rákövetkező év márciusában pedig a város történetének legszomorúbb eseményei zajlottak, amikor egymásnak ugrasztották az addig békésen együtt élő román és magyar marosvásárhelyieket. A képviselő megengedhetetlennek tartja, hogy 20 évvel a forradalom után – éppen Marosvásárhelyen – a helyi tanács megszavaz egy olyan határozatot, amelynek értelmében szobrot emelnének Gusa volt tábornoknak, akit perbe fogtak és többrendbeli emberöléssel vádoltak, de meghalt, mielőtt a per befejeződött volna. /A forradalomra emlékezett Borbély László. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./

Tüntetéseket szerveznek civilek a Guşă-szobor ellen
Az 1990-es évek elején a bukaresti Egyetem téren rendezett megmozdulásokhoz hasonló tüntetéseket helyezett kilátásba Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga, ha a városi önkormányzat nem mond le arról a tervéről, hogy köztéri szobrot állíttasson a néhai Ştefan Guşă tábornoknak, aki az 1989 decemberi forradalom idején a tömegbe lövetett Temesváron. A marosvásárhelyi városi képviselő-testület a múlt héten jóváhagyta, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a tanácsot abban a perben, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő indított az önkormányzat terve ellen. Az ügyvéd megbízásával kapcsolatos döntést a szoborállításról tavaly ősszel elfogadott tanácsi határozatot támogató, majd sikertelenül visszatáncolni próbáló RMDSZ-frakció is megszavazta.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga civil szervezet elnöke, Smaranda Enache szerdán leszögezte: ha a városi önkormányzati testület nem mond le a Guşă-szobor felállításának tervéről, a civil társadalom hosszú távú, folyamatos tiltakozó megmozdulásokat rendez Marosvásárhelyen, azokhoz hasonlóan, amilyenek az 1990-es évek elején zajlottak a bukaresti Egyetem-téren. „A Pro Europa Liga és több más civil szervezetek már elkezdték az informális egyeztetéseket a tiltakozó akciókról (…), de reméljük, hogy a pártok és közéleti személyiségek még konzultálnak egymással ez ügyben és a lobbi is folytatódik” – fejtette ki sajtótájékoztatón Smaranda Enache.
A Pro Europa Liga elnöke szerint a civil társadalom nem nézheti tétlenül, hogy egy olyan embernek állítsanak szobrot, aki vélhetően bűnös a temesvári tűzparancs kiadása miatt. „Nincs más kiút, ezt kell tennünk. Számomra érthetetlen, hogy egy képzett, értelmiségiekből álló önkormányzati testület ennyire felelőtlenül ragaszkodjon egy olyan tervhez, amely Marosvásárhelynek sem hírnevet, sem elismerést, sem nyugalmat nem biztosítana” – fogalmazott Smaranda Enache. Hozzátette: A Guşă-szobor felállítása elleni tiltakozáshoz eddig 117 közéleti személyiség csatlakozott, köztük Herta Müller Nobel-díjas író, Tőkés László, Vladimir Tismăneanu, Alexandru Cistelecan, Zoe Petre, Adrian Cioroianu, Renate Weber, Horia Roman Patapievici.
A marosvásárhelyi városi tanács egyébként a múlt héten határozatban hagyta jóvá, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a testületet abban a perben, amelyet Tőkés László indított az önkormányzati határozat ellen, írta a Népújság című marosvásárhelyi napilap. A lap szerint a városi tanács egyetlen, szociáldemokrata ellenszavazattal, vita nélkül fogadta el a határozatot.
Mint ismeretes, a Ştefan Chiţackal és Victor Atanasie Stănculescuval egyetemben, az 1989-es temesvári forradalom megtorlásával vádolt, de időközben elhunyt Guşănak azok után emelnének szobrot Marosvásárhelyen, miután 2009 őszén a helyi tanács egyhangúlag megszavazta a polgármester és a tábornokról elnevezett alapítvány javaslatát. A határozatot az RMDSZ-frakció is megszavazta. Utólag azzal mentegetőztek, hogy cserében a román politikusok is támogatták azon tervüket, hogy szobrot állítsanak Sütő Andrásnak. Később a sajtó és a közvélemény nyomására az RMDSZ tíz képviselője megpróbálta érvényteleníteni a tanács korábbi döntését – sikertelenül. Benedek István frakcióvezető tavaly novemberben azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy egyesek román–magyar ellentétként próbálják beállítani a Guşă-ügyet, a kérdésnek nincs etnikai színezete. Mi több, hangsúlyozta Benedek, az utólag megszerzett információk alapján kiderült, hogy a tábornok marosvásárhelyi parancsnoksága idején sok magyar sorkatonát segített abban, hogy az eskületétel után közel kerülhessen a szülői házhoz.
A szoborállítás mellett kardoskodó román tanácsosok azzal érvelnek, hogy egyetlen törvényszék sem bizonyította Ştefan Guşă állítólagos bűnösségét. A tábornokot, aki ellen elkészült a vádirat, valójában a korai halál mentette fel a per és a rá váró esetleges ítélet alól. Két társát, Mihai Chiţackot és Victor Atanasie Stănculescut 15-15 év börtönbüntetésre ítélték.
A szoborállítás ellen az 1989-es forradalmárokon kívül számos civil szervezet tiltakozott, és sikertelenül próbálta elérni a marosvásárhelyi RMDSZ is, hogy a tanács visszavonja, vagy a prefektus visszavonassa a határozatot. Forrás: Krónika (Kolozsvár)