"Dec. 11-én Bukarestben Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter tárgyalásán a kedvezménytörvény módosításának elveiről született egyetértés. Megállapodtak abban, hogy a módosítási folyamat politikai és jogi befejezését követően szakértői szinten újabb megbeszéléseket tartanak. A magyar külügyminisztert a tárgyalások befejezése után fogadta Adrian Nastase miniszterelnök és Ion Iliescu államfő is. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Mircea Geoana külügyminiszter elmondta: azok az észrevételek, amelyeket az Európai Bizottság juttatott el Magyarországnak a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, tartalmazzák a román észrevételeket és a törvény végrehajtásáról egy évvel ezelőtt kötött román-magyar egyetértési nyilatkozat megállapításait. A román külügyminiszter szerint a kedvezménytörvény módosításával azt kell elérni, hogy kikerüljenek a törvényből azok az elemek, amelyek politikai és jogi kapcsolatot létesítenek a határon túli magyarság és Magyarország között. A módosításokkal meg kell szüntetni a törvény területen kívüli jellegét, a diszkriminációt, valamint azokat az elemeket, amelyek szélesebb értelemben nem összeegyeztethetők az európai jogrenddel. A tanácskozáson Kovács László ismertette azt a hét alapelvet, amelyet Magyarország az európai intézmények észrevételei alapján fogalmazott meg a kedvezménytörvény módosítására. Ezek szerint a törvény a határon túli magyar kisebbségeknek - nemzeti identitásuk megőrzése érdekében - a kultúra és az oktatás terén biztosít támogatásokat és kedvezményeket. A törvény nem hoz létre politikai vagy közjogi kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik. Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázattal, illetve intézmények, vagy szervezetek útján vehetők igénybe. A magyar igazolvány kizárólag a kulturális és nyelvi kötődést jelképezi, valamint a kedvezményekre való jogosultságot igazolja. Nem magyar nemzetiségű hozzátartozók részére hozzátartozói igazolvány az érintett állam egyetértése hiányában nem adható ki. A törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. Kovács László hangsúlyozta, hogy a magyar kormány két alapvető célt követ a kedvezménytörvénnyel: segíteni kívánja a határon túli magyarokat a szülőföldön való maradásban és boldogulásban, valamint segíteni kívánja őket identitásuk megőrzésében és gazdagításában. A román külügyminiszter kijelentette, hogy a Kovács László által ismertetett elvek megfelelnek az Európai Bizottság legutóbbi észrevételeinek. A két külügyminiszter tárgyalásán szó esett a Gozsdu-alapítvány kérdéséről. Román részről emlékeztetőt adtak át Kovács Lászlónak azokról a román elképzelésekről, amelyek Bukarest megítélése szerint ennek az alapítványnak a jelképes értékét konkrét együttműködéssé alakítanák át egy, az alapítvány nevét viselő európai intézet formájában. Kovács László elmondta: egyetértettek az alapítvány létrehozásával, és előzetes véleménye az, hogy egy ilyen intézménynek a magyar-román együttműködés szellemének és normáinak kell megfelelnie. A magyar külügyminiszter a tárgyaláson jegyzék formájában kérte, hogy amíg Csíkszeredában nem nyílik magyar főkonzulátus, a bukaresti magyar nagykövetség konzuli irodát nyithasson a Székelyföldön. - Markó Béla kijelentette: kialakítható az egyetértés a kedvezménytörvény kérdésében. Markó Béla tájékoztatta Kovács Lászlót arról a megbeszélésről, amelyet a múlt hét végén Erik Jürgensszel, az Európa Tanács jelentéstevőjével folytatott Bukarestben. /Elvi megállapodás a kedvezménytörvényről. Román-magyar külügyminiszteri találkozó Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

"Négy évvel ezelőtt, 1998. dec. 17-én alapította a magyar kormány a határon túli magyar oktatás támogatására az Apáczai Közalapítványt. Ez alkalomból kerül megrendezésre dec. 13-14-én az első Apáczai Konferencia Budapesten, a Balassi Bálint Intézetben. A konferencia védnökei: Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet főigazgatója. A rendezvény meghívottjai annak a közel 110 határon túli szervezetnek a képviselői, akik oktatási projektjét az elmúlt két esztendőben támogatta az alapítvány. Részt vesz többek között az Oktatási Minisztérium, az MTA, a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Foglalkoztatás- és Munkaügyi Minisztérium, az Illyés Közalapítvány képviselője. Ez alkalommal mutatkozik be König Sándor, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának leendő elnöke. Első ízben osztják ki az Apáczai Érem kitüntetést, melyet a határon túli magyar oktatásügyért végzett kimagasló tevékenységek elismerésére alapítottak. Két kitüntetett lesz: Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány leköszönő elnöke a közalapítvány beindításában vállalt munkájáért és Szegedi László erdélyi (Kőhalom) református lelkész a szórványoktatásért végzett tevékenysége elismeréséül. A szekcióüléseken a következő kiemelt témákat vitatják meg: a határon túli bentlakások létrehozása, működtetése; az állami oktatási rendszeren kívül eső oktatási tevékenységek fejlesztése, valamint a közép- és felsőfokú szakképzés fejlesztése. Csete Örs irodaigazgató bemutatja a Forrástérkép Adatbázist, amely a közalapítvány 1999-2002 közti valamennyi projektjét tartalmazza. A kétnapos tanácskozás következtetéseit záródokumentumban fogalmazzák meg. /(Guther M. Ilona): Első Apáczai Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ "

"Dec. 15-én politikusok, egyházi főméltóságok, a bánsági nagyváros helyhatósági képviselői, a romániai magyarság jeles közéleti szereplői vettek részt Temesváron a román forradalom kitörésének 13. évfordulója alkalmából rendezett dokumentumfotó-kiállításon. A forradalom áldozatai előtti kegyelet lerovása, a történelmi eseményekre való emlékezés mellett a múlttal történő szembenézésre szólított fel Temesváron Tőkés László. A püspök a temesvári Forradalom Emlékházában Közép-európai változások címmel megnyílt dokumentumfotó-kiállításon mondott ünnepi beszédet. A tárlaton az 1989. augusztus 19-i sopronpusztai Páneurópai Piknikről, a magyar-osztrák határnak az NDK-beli menekültek előtti megnyitásáról, a temesvári véres eseményekről láthatók fényképek. Tőkés László a Páneurópai Piknik és a határzár áttörése egyenes következményének nevezte az 1989-ben végbement változásokat, többek között a berlini fal lerombolását. "Temesváron jelképes áttörés történt, a hallgatás falát döntöttük le, de sajnos tizenhárom évvel a történtek után is emlékeztetnünk kell a múltra, melynek hatásai most is érződnek. Manapság a hazugság faláról beszélhetünk. Értem ezen az események ferdítésére, a történtek megmásítására irányuló törekvéseket, Temesvár háttérbe szorítását, a temesvári hősök és az áldozatok hozzátartozóinak megcsúfolását" - mondta a püspök, akinek személye egyet jelent a forradalommal. Tőkés felhívta a figyelmet, hogy a temesvári vérengzésben részt vett katonatiszteket a mai napig sem vonták felelősségre, említette a lippai úti mészárlásban szerepet vállalt Rotariu, Paun és Gheorghe tiszteket, akik rövid idővel a jogerős bírósági ítélet után, "megromlott egészségi állapotuk" okán elnöki kegyelemben részesültek. - Júniusban Debrecenben, júliusban Budapesten, a Terror Házában volt látható a kiállítás, és azt hiszem, Temesváron méltó helyre került, hogy bontogassa a hazugság falát" - szögezte le a püspök. Traian Orban, a felújítás alatt álló Forradalom Emlékháza igazgatója aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új magyar kormány meg szeretné változtatni a Fidesz-kormányzat idején létrehozott budapesti Terror Háza nevét és "profilját". "A temesvári és máramarosszigeti emlékház is a kommunizmus szörnyűségeit mutatja be, de költségvetési pénzből működik, holott itt is baloldali kormány van hatalmon. A magyar kormánynak példát kellene vennie Bukaresttől" - mondta Orban. Turi Gábor debreceni alpolgármester előadását a Washingtonban töltött elmúlt négy esztendő tapasztalataira építette. Ott végzett dokumentálódásai során rádöbbent: minden amerikai értékelés történelmi fordulópontként tartja számon 1989-et, a kommunizmus bukásában azonban Gorbacsovnak, Walesának és Havelnak tulajdonítanak igazán nagy jelentőséget, a Páneurópai Piknikről szó sem esik, és a romániai forradalom kapcsán - egy-két kivételtől eltekintve - az elemzők nem említik Tőkés László nevét. /"Le kell döntenünk a hazugság falát!" = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./"

"Tüntetést rendezett a Magyarok Világszövetsége, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Budapesten, dec. 15-én, vasárnap; a demonstráció résztvevői a kormány határon túli magyarokat érintő nemzetiségpolitikája ellen tiltakoztak. A Károlyi Mihály-szobor elől a tömeg az Erzsébet térre, a Kempinski Hotel elé vonult, ahol a szomszédos országokban élő magyarok leveleit olvasták fel. A külföldön élő magyarok megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy dec. 1-jén, Románia nemzeti ünnepén Medgyessy Péter kormányfő a Kempinski Hotelben fogadáson vett részt Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A rendezvényen elhangzó beszédeket a megjelentek magyar zászlókat és határon túli magyarlakta települések tábláit lengetve "Vesszen a kormány, vesszen Trianon!" bekiabálásokkal szakították meg. A felszólalók követelték Medgyessy Péter kormányfő lemondását, valamint a "nemzeti önérzetükben megsértett" magyarok megkövetését. A felszólalók bírálták a magyar kormányt az uniós csatlakozási tárgyalásokon elért "gyenge eredményéért". A demonstráción megjelent Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Grespik László, a szövetség elnökségi tagja, Lányi Zsolt volt kisgazda országgyűlési képviselő és Kovács Dávid, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Patrubány Miklós szerint az Erzsébet téren mintegy negyvenezren gyűlhettek össze. /"Vesszen Trianon!" MVSZ-tüntetés a kormány politikája ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./ Az a magyar kormányfő, aki Erdély elcsatolására koccint, vagy elmebeteg, vagy hazaáruló, de valószínűleg nem az előbbi állítás igaz Medgyessy Péterre - mondta Horváth Tibor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szóvivője a dec. 15-i tüntetésen, amit a magyar miniszterelnök dec. 1-jei, Kempinski szállóbeli megjelenése ellen szerveztek Budapesten. Az ellen tüntettek, hogy Medgyessy Péter kormányfő - Kovács László külügyminiszter és Göncz Árpád volt köztársasági elnök társaságában - Adrian Nastase román miniszterelnökkel együtt ünnepelt. Kovács Dávid, a JMM elnöke azt hangsúlyozta, hogy emlékezni kell a marhavagonokban elhurcolt, kitelepített magyarokra, a Tito partizánjai által lemészárolt vajdasági honfitársakra, az 1990-es marosvásárhelyi harcokra és a Don-kanyarra is. Ez a magyar sorstalanság. Ezek nem hálás témák, ezekért nem jár Nobel-díj, mint ahogy Wass Albert nemhogy ezt a rangos elismerést nem kapta meg, de még magyar állampolgárságban sem részesült többszöri kérése ellenére. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke, Balogh Norbert az 1918-as vörös terror szervezői és a mostani kormányzat közötti hasonlóságokra hívta fel a figyelmet. (A rendőrség a tüntetést megelőző napokban még a rendezvényt törvényesen népszerűsítők ellen is fellépett.) A fáklyás tüntetés végén a részvevők kiáltványt fogadta el, a több tízezres tömeg annak minden pontját közfelkiáltással erősítette meg. - Ma is vállalom azt, hogy elfogadtam a román miniszterelnök meghívását a román nemzeti ünnepre - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök. Hozzátette: a történelmi sérelmek felhánytorgatása nem vezet sehová. Kovács László külügyminiszter dec. 16-i nyilatkozatában történelmi fejtegetések és terminológiai tisztázások közepette próbált meg fölényesen rendreutasítani mindenkit, aki a történteket ellenzi. /Szakács Árpád: Tüntetés nemzeti önérzetért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./ Kiáltvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./ A dec. 15-i tüntetés résztvevői kiáltványt fogadtak el. Ebben leszögezték, hogy a december elsejei Kempinski-beli ünnepség magyar részvevői hasonlítnak az országvesztő Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond és társaik tevékenységére, akik amikor Magyarország kétharmad részére idegenek tették rá kezüket, a Károlyi-Jászi együttes a "végre elért nemzeti szabadságról" és a "függetlenségről" beszélt. A kiáltványban emlékeztettek az 1918-as gyulafehérvári gyűlést három héttel követő kolozsvári népgyűlésre. A korbeli Népszava tudósítása szerint "A hatalmas méretű gyűlésen mintegy százezer ember vett részt, sokkal többen, mint ama gyulafehérvári gyűlésen, ahol a huszonhat vármegye elszakadását mondták ki - a román imperialisták. A kolozsvári gyűlés határozata a wilsoni elvek alapján áll, a népek önrendelkező jogának érvényesülését kívánja és ezen az alapon jelenti ki (...), hogy a Magyar Népköztársaság állami közösségében akar maradni". A lap a felszólalásokból is idézett: "A magyarországi román szocialisták nevében Strengar Demian Szava elvtárs (...) kijelentette, hogy a román szocialisták nem azonosítják magukat a gyulafehérvári határozattal, nem akarnak a román imperialista elnyomás alá kerülni. A román szociáldemokraták küldöttje, Avramescu György elvtárs beszélt ezután. Óriási hatás mellett fejtette ki tiltakozását a gyulafehérvári határozat ellen. 1914-ben - mondotta - összegyűltek az urak, és csináltak a világból egy mészárszéket. (...) Gyulafehérváron ismét összegyűltek az urak, és másik mészárszéket akarnak csinálni a világból. (...) A mai helyzet megoldása az, hogy Erdély független köztársaság legyen a svájci kantonok mintájára". A december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés határozatai még az erdélyi románságon belül sem arattak osztatlan elismerést. A kiáltvány szerint a tüntetők követelték, hogy a Kempinskiben fogadáson megjelentek kövessék meg az erdélyi magyarságot, a "méltóságában vérig sértett magyar nemzetet", határolódjanak el Károlyi Mihály, Jászi Oszkár és társaik magyarság-gyalázó, országvesztő politikájától, a szomszédos államokkal folytatott tárgyalások során az elcsatolt nemzetrészek iránti felelősségérzettel járjanak el, a szomszédok EU-csatlakozásra irányuló törekvéseinek támogatását az ott élő magyar nemzeti közösség jogainak maradéktalan biztosításától tegyék függővé. Az Erzsébet téri tiltakozó nagygyűlés részvevői és támogatói, Magyarok Világszövetsége, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Erdélyi Körök Országos Szövetsége, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Százak Tanácsa, Bocskai Szövetség, Lelkiismeret 88 Csoport, Széchenyi Casino. /Kiáltvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./"

"Tőkés László püspök dec. 12-én Budapesten felkereste hivatalában Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarságért felelős államtitkárát. A megbeszélésen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Tőkés László kifejtette: nem volna helyes, ha a magyar kormány, illetve a - jól működő - közalapítványok, az egyházi és a civil szféra háttérbe szorításával, illetve ezeknek a politikum alá történő rendelésével az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalnák. Válaszában Szabó Vilmos hangoztatta, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem kíván beavatkozni a romániai magyar közéletbe, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a határon túli magyarság egységének megőrzését. Személyi vonatkozásban az államtitkár tisztázta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet RMDSZ-es küldöttségét maga a szervezet állította össze, következésképpen a tiszteletbeli elnök abból való kimaradásához nincs közük. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Tőkés László püspök - akit Budapesten fogadott Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kulturális miniszter is - nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében szólt a magyar fővárosban. /Bizalmat kért Budapesten Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Egyetlen határon túli ifjúsági szervezet sem kap támogatást, ha nem számol el idejében Több mint négymillió forinttól esett el ideiglenesen az erdélyi magyar ifjúsági szféra azáltal, hogy az RMDSZ nem számolt el időben az első félévre kiosztott normatív támogatás összegével. Ez Kassán derült ki, a dec. 15-én véget ért Magyar Ifjúsági Konferencián, amelyen jelen voltak az erdélyi magyar ifjúsági szervezet képviselői is. A Magyar Ifjúsági Konferencián kiderült, egyelőre egyetlen erdélyi szervezet sem kapja meg a magyar kormánytól az idei normatív támogatás második felét, mert az RMDSZ nem számolt el idejében az első félévi összeg elköltéséről. Veres Valér, a Romániai Doktorandusok Országos Szövetségének elnöke szerint a csalódás másik oka az, hogy a MIK-en nem sikerült módosítani a konferencia alapszabályzatát, nem kapták meg időben a dokumentum tervezetét. /ifj. Cseke Péter: Kollektív büntetés az erdélyi fiataloknak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"

"Duma András Klézse felső, Tyúkszer nevű részén született. Sokáig mindennel foglalkozott, majd Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő segítője lett. Elmondta, hogy Szeret-Klézse Alapítvány bejegyzése 1999-ben történt. Célkitűzései kezdetben az oktatásra és a szociális szférára vonatkoztak. Később kialakult egy olyan igény, hogy az alapítvány létrehozzon egy csángó értelmiségi réteget az évek során, amely majd képviselni tudja ezt a népcsoportot. Támogatóik közé tartozik az Illyés Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A moldvai csángómagyar Moldvában bozgor (hazátlan), Erdélyben büdös csángó, Magyarországon büdös oláh. Egyesek lemondtak a csángókról. A csángóknál a család, a gyerekek szentek voltak. A tisztesség és a becsület elsőrendű volt. Ez most kezd változni, a modern világ hatásai a csángóságra is rázúdultak. Az idei népszámlálásnál a román papok abban jártak, hogy az emberek románoknak vallják magukat, a civil szervezetek pedig elmagyarázták, hogy magyarnak írassák be magukat. Csökkent a csángók száma: az 1992-es népszámláláskor 2100-at, most pedig 1200 főt regisztráltak. Az Európai Parlament elfogadta, hogy létezik csángó népcsoport. A népszámlálási adatokat nem kell komolyan venni. Csángóföldön kiépültek a különféle civil szervezetek. Van egy ellenszervezet is, a Dumitru Martinas nevű román társaság. Az előző magyar kormánynak jó programja volt a csángóság megsegítésére és kiemelkedésére. De mindegyik csángó szervezetet egyenlőképpen kell támogatni, nem lehet egyet kiválasztani. A Szeret-Klézse Alapítvány tagjai mind RMDSZ-tagok, ennek ellenére még nincs Moldvában RMDSZ-tagszervezet. Előbb-utóbb kialakul egy önálló helyi szervezet Moldvában is. /Fábián Tibor: A csángók legalább felvetik a kérdést, hogy kik ők. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./"

"Szeretnénk elérni, hogy a jövőben a Nyugaton élő magyarok elnyerjék a magyar állampolgárságot, attól függetlenül, hogy a Kárpát-medence mely pontjáról származtak el - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. Okos Márton szerint ez azt jelenti, hogy aki magyar állampolgárságot akar, annak előbb ki kell vándorolnia Nyugatra. Németh Zsolt a fenti kijelentést a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) küldöttségével történt találkozó után nyilatkozta. A NYEOMSZSZ tavaly novemberben alakult Stockholmban, Németh Zsolt akkori külügyi államtitkár jelenlétében. A cikkíró feltételezi, hogy a Fidesz egyes vezetőinek a státustörvény választások csak olcsó választási fogás volt. /Okos Márton: Németh Zsolt támogatná a kivándorlást? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Okos Márton ostobaságokat ír, de ezzel jó pontot kap a jelenlegi magyar kormánytól."

"Medgyessy Péter miniszterelnök dec. 7-én kapta meg Günter Verheugen bővítési biztostól az Európai Bizottság jogi szolgálatának véleményét, amelyben alapjaiban marasztalja el a magyar kedvezménytörvényt módosított állapotában is - közölte Kovács László külügyminiszter. Többek között azt találták az EU szabályozásával ellentétesnek, hogy a jogszabály területenkívüliséget alkalmaz. Emellett az etnikai diszkrimináció elemeit tartalmazza, és egyes paragrafusai azt sugallják, hogy a magyar kormány politikai és közjogi kapcsolatot akar fenntartani a határon túl élő magyarsággal. Kovács László közlése szerint bukaresti látogatása során nem látta értelmét, hogy az elutasított javaslatot részletesen megvitassa román kollégájával, Mircea Geoanával. Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, az Európa Tanács Jogi Bizottságának tagja szerint nem állja meg a helyét ez az elutasító vélemény. Frunda kifejtette: a kedvezménytörvénynek nincs területen kívüli hatálya, mivel kifejezetten csak az anyaországon belül biztosít támogatásokat a határon túli magyarok számára. Esetleges problémát ebben a tekintetben a magyar nyelven tanuló diákok számára folyósított, évi húszezer forintos tanügyi támogatás jelenthet, azonban mivel ez kulturális támogatásnak minősül, az európai követelményekkel is összhangban van. Az az észrevétel sem megalapozott, amely a kedvezménytörvényt úgy értelmezi, hogy az a magyar igazolvány révén politikai-közjogi kapcsolatot létesít a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok és Magyarország között. Az etnikai megkülönböztetéssel kapcsolatosan Frunda György leszögezte: a kedvezménytörvény pozitív diszkriminációt alkalmaz, kettős céllal: az egyik az, hogy elősegítse a határon túli magyar közösségek nemzeti identitásának megőrzését, a másik pedig, hogy elősegítse a szülőföldön való megmaradásukat. Ezen kitételek összhangban vannak az európai fórumok ajánlásaival. /Balogh Levente: Frunda: nem helytállóak a kifogások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Dec. 22-én valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház képviselői részt vettek Nagyváradon a püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozó megmozduláson. Negyedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a történelmi magyar egyházak hívei. A rendezvény 16 órakor kezdődött a római katolikus székesegyházban, mintegy 500 hívő előtt megtartott szentmisével. A megmozduláson részt vett valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház püspöke. Tempfli József római katolikus megyés püspök mellett jelen volt Tőkés László püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke családi elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni, őt Kovács István előadótanácsos képviselte. A hallgatóság soraiban ott volt az RMDSZ három Bihar megyei parlamenti képviselője: Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Pete István szenátor, valamint Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, jónéhány helyi és megyei tanácsos. Tempfli József püspök hangsúlyozta, a törvényesség és igazságosság feltételezi a nagyváradi püspöki palota és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök kijelentette, azért jött el, hogy e nemes ügyben közösséget vállaljon katolikus testvéreivel. A református püspök bírálta a magyar kormányt és az RMDSZ-t, amiért az 1996-os magyar-román alapszerződésbe nem foglalták bele az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Tőkés azt is felrótta az RMDSZ vezetőinek, hogy nem emelték fel szavukat az ellen, hogy a 2000-ben elfogadott ingatlantörvényből kihagyták az államosított egyházi épületeket. "13 év óta csúfot űznek kétmillió magyar emberből és vezetőikből" - mondta Tőkés. A római katolikus püspökség 1996 óta pereskedik az állammal annak érdekében, hogy visszakapja a püspöki palotát. Az épületben jelenleg a Kőrösvidéki Múzeum működik. /Püspöki tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének román küldöttsége a testület 2003. januári ülésszakán a kedvezménytörvényről készült jelentés sürgősségi eljárásban történő megvitatását kéri - jelentette be Prisacaru, a román delegáció vezetője. Prisacaru szenátor suceavai sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényről készült Jürgens-jelentést meg kell vitatnia a parlamenti közgyűlésnek, mivel eddig mindezt számtalanszor elnapolták. A szenátor szerint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének még azelőtt véleményt kell nyilvánítania a kedvezménytörvényről, hogy a magyar kormány módosítaná a jogszabályt. Adrian Nastase kormányfő november végi budapesti látogatása alkalmával megállapodás született arról, hogy a kérdésről a román és a magyar külügyminiszter folytat majd tárgyalást. Az első megbeszélés már megtörtént, és a további részletekről jövőre egyeztetnek. /R. Sz.: Prisacaru sürget. A kedvezménytörvényről tárgyalna a szenátor. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

"Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala állásfoglalást bocsátott ki az Orbán-kormány által nyújtott 2002-es alapítványi támogatásokra vonatkozó vádaskodásokkal, illetve a Medgyessy-kormány támogatási szemléletével és az RMDSZ vezetésének ez irányú "egyeduralmi törekvéseivel" kapcsolatban. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2002 augusztusában a Népszabadság durva támadást intézett Tőkés László püspök ellen a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon megszervezett Európai Nagygyűlése lebonyolításához nyújtott magyar kormánytámogatás kapcsán. Az állásfoglalás szerint az ellenőrizetlen, azóta tényszerűen megcáfolt rágalmak propagálásából nem csupán az ellenséges érzületű média, hanem az RMDSZ vezető politikusai is kivették a részüket. A dokumentum szerint a vita már kezdettől fogva nem a pénzügyekről, nem a magyarhoni támogatási rendszer igazságos vagy torz voltáról, hanem a politikai harcról szólt. Nevezetesen arról, hogy Tőkés Lászlót hogyan lehet kiszorítani a politikából, és lehetőleg tiszteletbeli elnöki tisztségéből is eltávolítani. Az állásfoglalás egy sor tisztázandó kérdést vetett fel: Megfelel-e a valóságnak, hogy a romániai Kisebbségi Tanács 2002. évi 126 milliárdos költségvetéséből a romániai magyarságnak juttatott 18 milliárd lej összegű támogatásnak csak egy részét osztották el nyilvános pályázati úton, a többiről pedig a nyilvánosság kizárásával döntöttek? Igaz-e, hogy e pénzek elosztását a Communitas Alapítvány végzi? Mely, erre hivatott szövetségi testület gyakorolja az ellenőrzés és az elszámoltatás jogát az alapítvány felett? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a romániai magyar érdekvédelem támogatása céljából az elmúlt négy évben mintegy 120 millió forint magyarországi támogatásban részesült? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a - belkörű - szövetségi választások céljaira támogatást igényelt? Az állásfoglalás hasonló felvetéseket tartalmaz az eddig feltehetően 200 millió forint támogatásban részesült Progres Alapítvány működtetésére és felügyeletére vonatkozóan is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke több alkalommal szorgalmazta az anyaországi támogatási rendszer demokratikus jellegű kiszélesítését és a rendszernek a civil, egyházi és politikai szféra három pillérén való kiépítését. A dokumentum szerint nem volna helyes az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalni. /Állásfoglalás támogatási ügyek kapcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./"

"A Cotidianul román lap jan. 9-i száma ismertette a törvény tervezett módosításáról folyó magyarországi vitát. Kiemelte Németh Zsoltnak azt a kijelentését, amely szerint a Medgyessy-kormány "a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe". A román lapnak nyilatkozva Frunda György szenátor, az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke túlzásnak nevezte Németh Zsolt kijelentéseit. A Cotidianul szerint a Fidesz támogatói közé tartozó Reform Tömörülés (RT) nevű RMDSZ-platform elnöke, Toró T. Tibor egyetért Németh Zsolttal. - A törvény nemcsak a kedvezmények, hanem jelképes ereje miatt is fontos. A baloldali magyar kormány ezt a jelképes erőt nem érzi - nyilatkozta Toró T. Tibor. /Eltérő viszonyulás Németh bírálatához. A Medgyessy-kormány a kedvezménytörvény hóhérja? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform jan. 12-i állásfoglalásában kiállt a kedvezménytörvény mellett, ugyanakkor javasolta a kettős állampolgárság intézményét. Az RT állásfoglalásában többek közt leszögezte: Nem értjük a jelenlegi magyar kormány álláspontját, amely tétova, halogató magatartásával teret enged azon erőknek, amelyek a törvény hatástalanítására törekednek. Szomorúan tapasztaljuk, hogy a kisebbségi magyar érdekvédelmi szervezetek által is egyöntetűen támogatott NATO-tagfelvétel sikerén felbuzdult román és szlovák diplomácia eredményesnek mutatkozik a törvény lényegét megsemmisíteni kívánó próbálkozásában. Bármely, a nemzet iránt felelősséget vállaló kormánytól elvárható, hogy a megszerzett eredményeket igyekezzen megvédeni. Annak tudatában, hogy a térség országai egymás haladó gyakorlatából tanulhatnak, ismerve azt, hogy a vonatkozó kérdés megoldására alkalmazott román modell, amely állampolgárságot biztosít többszázezer határon túli románnak, nem váltott ki ellenkezést a szomszédos államok részéről, sikerült ugyanakkor megőriznie a társadalmi békét, javasoljuk ezen modell átvételét a státustörvény módosításakor. Ennek képviseletére szólítjuk fel érdekvédelmi szövetségünk vezetését, annál is inkább, mert hasonló elképzelés támogatására az RMDSZ Operatív Tanácsa 2000-ben aláírásgyűjtést is kezdeményezett. Meggyőződésünk, hogy a román gyakorlat sikeres alkalmazása - a kettős állampolgárság - valódi tartalmat adhat a nemrég meghirdetett román-magyar stratégiai partnerségnek, erősítvén ezáltal a térség stabilitását. /Az RT a kettős állampolgárságért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"Alig két héttel az RMDSZ VII. kongresszusa előtt jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Markó Béla elnök az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között létrejött 2002-es együttműködési megállapodás eredményeit értékelte, majd a 2003-ra szóló újabb protokollum megkötésének esélyeit mérlegelte. A protokollumba foglalt kérések megvalósítása Markó szerint nyolcvan-kilencven százalékban jónak mondhatók, ezzel szemben a két szervezet együttműködése helyi szinten igen változó. Markó Béla az eredmények közé sorolta többek között a föld- és erdőtulajdonok visszaszolgáltatását, az egyházi restitúciós törvény elfogadását, a zászló- és himnuszhasználattal kapcsolatban elért eredményeket, Románia meghívását a NATO-ba stb. Markó úgy értékelte, hogy az együttműködés megfelelő az RMDSZ programja és a romániai magyar közösség szempontjából. 2003-ban be kell fejezni a föld- és erdőtulajdonok teljes visszaszolgáltatását, el kell kezdeni az egyházi restitúciós törvény alkalmazását. Tovább nem halasztható az önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), illetve az oktatás bővítése és működtetése a szórványvidékeken. Markó szerint van esély arra, hogy státustörvény fennmaradjon. Az elnök bírálta azokat, akik szerint a szervezetben súlyos belső viszályok vannak.Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: közel 35 ezer pályázatot nyújtottak be Erdélyben az oktatási-nevelési támogatásra. Ebből az Illyés Közalapítvány eddig csak mintegy 1700 pályázatot bírált el, s ezekre átutalták a támogatási összeget. Több mint 1,4 milliárd forintra lenne szükség a tavalyi romániai pályázatok kifizetéséhez. Az RMDSZ már többször kérte a magyar kormány illetékeseitől a kérdés rendezését. Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke heves támadást intézett az RMDSZ vezetősége ellen, leszögezve, hogy az általa vezetett platform nem kíván segítséget nyújtani az egypártrendszer és a diktatúra intézményesítéséhez. A politikus a helyzet megoldásának kulcsát a belső választásokban látja. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök emlékeztetett: május 31-ig le kell bonyolítani a belső választásokat. A vitát követően Nagy Zsolt ügyvezető alelnök számolt be a kongresszus előkészítéséről. /Papp Annamária: Diktatórikus szervezet az RMDSZ?! Kongresszus előtti utolsó SZKT - találkozás két hét múlva Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ Puskás Bálint véleménye: "Ha nemzeti közösségünk tagjai felé azt az üzenetet továbbítjuk, hogy valami nagy baj van, s az embereken a reménytelenség, az elkeseredés lesz úrrá, ezért mi - akik a politikával ez kívánjuk üzenni - vagyunk a hibásak." Lakatos Péter: "Egyesek bedobnak a köztudatba, hol kettős állampolgárságot, hol azt, hogy Szatmárnémetiben gyülekezet lesz, még a nevét is szégyellik kiejteni, hogy kongresszus." Katona Ádám: "A neptuni útról térjen rá az RMDSZ az önrendelkezés útjára, mert az önrendelkezés és a belső anyaország megteremtése a megmaradásunk feltétele. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés csak bizonyos feltételek mellett vesz részt a kongresszuson. Ezek közül az első az autonómia, majd az, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minden tagja legyen választható." Szilágyi Zsolt szerint a Kárpát-medencében élő magyarok és az anyaország viszonyának rendezéséhez abból kell kiindulni, hogy miként oldotta meg hasonló gondját Románia: közel egymillió állampolgárságot adományozva a Prtuton túlra. Verestóy Attila úgy látta, szakadásveszély van, "mert egy rendszer, mely ez idáig túlságosan is eredményesen működött, most önpusztítóvá kezd válni." /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., folyt.: jan. 21./ "

"Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a Reform Tömörülés /RT/ nem az RMDSZ-t, hanem a romániai magyarságot fenyegeti, mert az egységes politikai fellépést veszélyezteti. Az RF némelyik javaslata megvalósítható, és van amelyik nem. Az RT egyik szárnya gyakorlatilag nem akar az RMDSZ-en belül dolgozni. Markó jelezte, hogy létrehozzák a Platformok Konzultatív Tanácsát (PKT), ez bizonyos mértékű nyitást jelent. Markó újból leszögezte, hogy a státustörvényre szükség van, azt meg kell tartani. A magyar kormány által bejelentett hét alapelvből "hat olyan, hogy ha feldobom, fehér, s ha leesik, sárga. A hetedik veszélyes, s ezzel nem is tudunk egyetérteni. Nem kerülhet bele a törvénybe tehát egy olyan kitétel, miszerint az EU-ba történő belépéskor az illető ország esetében ez a törvény érvényét veszíti. Ezt nem lehet elfogadni." Tibori Szabó Zoltán közbevetette: Az EU szerint nem lehet személyre szólóan pénzt juttatni annak, akinek a gyermeke egy bizonyos iskolába jár, mert akkor mindenkinek kell juttatni. Markó ellentmondott ennek. "A mi gyerekeink egy órával többet töltenek minden nap az iskolában, mivel ők magyar és román nyelvet is tanulnak" - hozta fel. Számszerűleg kimutatható, hogy egy magyar gyermek messzebbre jár iskolába, nehezebb körülmények között. Egyébként az oktatási támogatások nem ellentétesek semmilyen európai elvvel. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint az egymilliárd forintot jóval meghaladja az az összeg, amelynek átutalása még mindig késik. Takács Csabáék tárgyaltak a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel, illetve Szabó Vilmos államtitkárral is, s ígéretet kaptak, hogy január folyamán megpróbálják az átutalásokat felgyorsítani. /Tibori Szabó Zoltán: Nem önmagunk, hanem politikai egységünk által vagyunk érték. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök részt vett Budapesten, Adrian Nastase miniszterelnök meghívására a december 1. tiszteletére rendezett banketten-fogadáson. Fodor Sándor szerint a magyar kormány bakizott, "ezt nem azzal tette, hogy elfogadta a meghívást, és részt vett az ünnepi vacsorán, hanem azzal, hogy az említett tárgyalásokat nem időzítette néhány nappal előbbre vagy későbbre, a vendégekkel közösen megállapodva." Fodor nem tulajdonít politikai szándékot annak, hogy a magyar kormány, a MÁV sorozatosan "kitol" azokkal az utasokkal (túlnyomó többségükben magyar vagy román állampolgárokkal), akik az Ady Endre expresszel utaznak Romániába Budapestről, azonban ha igaz, hogy az RMDSZ szatmári kongresszusára nem jön el Medgyessy Péter miniszterelnök, "akkor már mindjárt jelentőséget kaphat a Budapestről Várad felé utazókkal való ki-kitologatás, ezek zaklatása is (magyar részről). Ez ugyanis egyértelműen jelenti, hogy apadó kedvezménytörvény ide-oda, a magyar kormánynak terhére vagyunk. Nincs szüksége az RMDSZ közvetítő szerepére sem a két ország politikai elitje között, hogy valójában púppá váltunk a magyar politika hátán, hogy a jelenlegi magyar kormány a romániai magyarság ügyét kizárólagosan a román kormány belügyének tekinti, ami bizonyos román politikai körök "egységes nemzetállam" felfogásába tökéletesen beleillik." Fodor elcsodálkozott azon, hogy a NATO-tag Magyarország miniszterelnöke épp Fidel Castro Kubájában szilveszterezik. Ennek a magyar érdeknek is ellentmondó politizálásnak talán vége kell hogy legyen egyszer. Talán valakinek sikerül meggyőzniük Medgyessyt, fogadja el mégis az RMDSZ meghívását. Fodor reméli, rémeket látott, amikor úgy vélte, a magyar kormány mindent elkövet, hogy végképp "leírja" az erdélyi magyarságot. /Fodor Sándor: Ugye, rémeket látok? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"Megalakulásának tizedik évfordulóján, jan. 22-én hivatalos magyarországi küldöttség látogatta meg az AGORA Információs Ifjúsági Iroda romániai központját. Petri Zsolt, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Hivatala Főosztályának helyettes vezetője, Szatmári Ildikó államtitkári tanácsadó és Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója egyúttal az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanáccsal tárgyalt. A magyar kormány néhány újdonságot akar bevezetni az anyaországban ösztöndíjjal középiskolai és felsőoktatási tanulmányaikat végző határon túli fiatalok megsegítésében. Azokat juttatnák pályázatokhoz, akik tanulmányaik befejeztével a szülőföldjükön vállalnak munkát. Erre vonatkozóan az érdekeltek előzetes szerződésben elkötelezik magukat erre. A felsőoktatás tekintetében fel szeretnék mérni, hogy milyenek az igények, és szükség esetén a részképzést is alkalmaznák. Ennek érdekében a Határon Túli Felsőoktatási Tanács egyeztetni kíván a Sapientia Alapítvánnyal, a többi itteni oktatási intézménnyel és az RMDSZ-szel. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke elmondta: a magyar oktatási minisztérium most 1-2 évre kiterjedő átmeneti időszakban gondolkodik az ösztöndíjrendszer megreformálásáról. /Ördög I. Béla: Tízéves az AGORA Információs Ifjúsági Iroda. További, de átgondoltabb anyaországi támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Jan. 25-én tartották Kolozsváron az RMDSZ (egyházi, oktatási és művelődési személyiségeket tömörítő) Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) ülését. Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának és szaktestületeinek tevékenységével kapcsolatban több pedagógus kifogásolta a határon túli magyar diákoknak nyújtott újabb magyarországi ösztöndíjakat. Tempfli József püspök értetlenségét fejezte ki a többi magyar püspök távolmaradása miatt. Az ülésen bemutatkoztak a SZET új tagjai, az Itthon Fiatalon Mozgalom által delegált Kovács Jácint és Dimén Hunor. Markó Béla rámutatott: a kongresszusnak az alapszabály és a program módosítása mellett elemeznie kell az 1996-ban kezdődött időszakot, amikor az RMDSZ kormánykoalícióba lépett. Kifejtette: mindenki az egység jegyében és védelmében szólalt meg. A viták azt a látszatot kelthetik, hogy válságban lévő, őrlődő, morzsolódó az RMDSZ. Az erdélyi magyarság végre eljutott abba a helyzetbe, hogy kezd visszaszerezni valamit a tőle elvett anyagi és szellemi tulajdonából. Markó szerint ma már létezik politikai akarat a restitúciós törvények alkalmazására.2003-ban be kell fejezni az erdő- és földvisszajuttatást, beleértve a birtoklevelek kiadását is. Tovább bővítenék idén a magyar rádiózás és televíziózás kereteit. A kedvezménytörvényről Markó elnök elmondta: sikerült elfogadtatni azt, hogy egy gyerek után is járjon oktatási támogatás. A jövő feladata meggyőzni Brüsszelt arról, hogy a kedvezménytörvény a romániai magyar közösség számára rendkívül fontos. Markó szerint a törvény tartalmát az RMDSZ-nek meg kell védenie. Szőcs Judit felvetette: miközben a magyar kormány a szülőföldön maradást szorgalmazza, az elmúlt napokban újabb ösztöndíjakat hirdetett meg azon határon túli magyar fiatalok részére, akik 2000-2001-ben magyarországi középiskolákban érettségiztek. A határ menti iskolák elnéptelenednek, s a kijutott fiatalok előtt most a magyarországi egyetemek is megnyitnák kapuikat. Javasolta: a SZET foglaljon határozottan állást ez ügyben, mondjon nemet a kiáramlásra. Csávossy György az RMDSZ politikáját sikeresnek minősítette, az aláírt egyezményeket pedig pozitív hatásúaknak. Hozzátette: úgy tűnik, az RMDSZ-nek jobb a viszonya a román, mint a magyar kormánnyal, amely a MÁÉRT-határozatokat nem tartja tiszteletben. Értékelte, hogy a státustörvény ügyében "az RMDSZ nem ért egyet a magyar kormány defenzív politikájával". Wanek Ferenc megnyugtatónak tartotta a szövetségi elnöknek a magyar egyetemi oktatásra vonatkozó kijelentéseit. Szóvá tette, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belüli önálló magyar karok és tanszékek ügyét már két korábbi protokollum is tartalmazta, de eredmény nem született. Kötő József azt javasolta, hogy az új protokollumba foglalják bele a magyarság arányos reprezentálását különböző művelődési intézményekben, például múzeumok, levéltárak, könyvtárak esetében, hiszen e téren katasztrofális, jövőnket veszélyeztető hiány alakult ki. Dávid Gyula a magyarországi taníttatás körülményeinek és feltételeinek átgondolását javasolta, s azt, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt keretből adjon az ott tanulóknak ösztöndíjat. Nagy F. István oktatási alelnök kijelentette, hogy a szövetség elítéli az agyelszívást. Markó Béla közölte: 3000 erdélyi magyar diák tanul jelenleg Magyarországon, s csak idén 900-an érettségiztek az anyaországban. Elismerte: a magyarországi iskolák "verbuválják az erdélyi diákoka/Tibori Szabó Zoltán: Hogyan tartjuk meg a visszaszerzett szülőföldet? Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./t". A BBTE keretében egyelőre a humán tudományok és a természettudományok karának megalakítását szorgalmazzák. "

"Bársony András magyar külügyi államtitkárnak meg kell értenie - hangzott el az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanács szombati ülésén a kolozsvári Diakóniai Központban -, hogy nem Brüsszelt képviseli Budapesten, hanem Budapestet Brüsszelben. Bársony szerint Magyarország a státustörvény módosítása ügyében kénytelen a brüsszeli elvárásokhoz igazodni. A túlzott engedékenységet tette szóvá a közelmúltban a törvény atyjaként ismert Németh Zsolt, volt magyar külügyi államtitkár, amikor január 7-én a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján a MÁÉRT haladéktalan összehívását sürgette a kedvezménytörvény ügyében. Németh kijelentette: "Az Orbán-kormány képes volt vállalni a nemzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessy-kabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg". Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója a bírált magyar kormány segítségére sietett: 2001. április 11-én, amikor a státustörvény tervezetéről folytatott vitát az Országgyűlés külügyi bizottsága, Németh Zsolt kijelentette: a kedvezmények zöme nem érinti az EU közösségi joganyagát, csak a határátlépés és a munkavállalás tekintetében. 2001. május 30-án az államtitkár elismerte, hogy az ausztriai magyarok kihagyása a jogszabályból annak is köszönhető, hogy "az Európai Unióval kapcsolatban is vetődtek fel ezzel kapcsolatban kérdések". Tibori /egyezően a Népszabadsággal/ az előző kormányt hibáztatta: "nem kellő körültekintéssel előkészített, anyaországi politikai célokat szolgáló játékokról" írt. /Tibori Szabó Zoltán: Emlékezetfrissítés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

"Jan. 28-án tárgyalta meg az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készült Jürgens-jelentés második, átdolgozott változatát. A magyar országgyűlési küldöttség a dokumentum pontatlanságainak kiküszöbölése érdekében 17 módosító indítványt készül benyújtani a holland diplomata legújabb jelentéséhez, mert az az elsőhöz képest valójában nem tartalmaz lényeges változtatásokat. Hans Jürgens első munkaanyagát novemberben tárgyalta a jogi bizottság, s azt a döntést hozta, hogy a raportőrnek újabb dokumentumot kell készíteni a kérdésről, mielőtt azt a közgyűlés elé terjesztik vitára. Kelemen András, a jogi bizottság tagja jelezte: nem fogja javasolni, hogy a Jürgens-jelentés ebben a formában kerüljön a közgyűlés elé. Az országgyűlési képviselő rámutatott, hogy a raportőr továbbra sem tett eleget eredeti megbízatásának, amelynek alapján a magyar törvényt európai összefüggésben kellett volna megvizsgálnia. Az anyag már címében rosszul idézi a jogszabályt, etnikai eredetről beszél, holott a kedvezménytörvény az azonosság önkéntes vállalásán alapszik. A második jelentés nem veszi figyelembe a jogi bizottság tagjainak korábbi észrevételeit, és a holland jelentéstevő tavalyi budapesti látogatásának tapasztalatai sem tükröződnek benne. Fő hiányossága azonban az, hogy nem tesz összevetést az Európában érvényes hasonló törvények és jogszabályok között. Léteznek ilyen törvények a skandináv államok között, van jogszabály a dániai németek státusáról, a dél-tiroli multietnikumú közösség jogairól, s vannak hasonló jellegű szlovák és román jogszabályok is. /Az ET előtt a Jürgens-jelentés. 17 módosító indítványt nyújtanának be. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Kedvező eredménnyel zárult a magyar fél számára a kedvezménytörvényről készült Jürgens-jelentés strasbourgi vitája. Tabajdi Csaba, az országgyűlési küldöttség vezetője rámutatott: a tizenhét magyar módosító javaslatból csupán egyet utasítottak el. A jelentéstevő elfogadta azt a korábban mindig elutasított szempontot, hogy a kedvezménytörvény az etnikai megközelítés helyett a magyar nemzetkoncepció alapját képező szabad identitásválasztást helyezi középpontba. Elfogadták az a módosítást is, mely nem csak a magyar kormányt szólítja fel a törvény módosítására, hanem minden érintett kormányt érdemi tárgyalásokra hív fel. Magyar kérésre pontosították azt a tényt is, hogy a törvényt nem minden, csak néhány érintett szomszédos kormány bírálta. A bizottság jan. 30-án ismét ülésezik, ekkor hoz végleges döntést a módosításokról. /Balogh Levente: Módosul a Jürgens-jelentés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jan. 31-én kezdődő kongresszusán Szatmárnémetiben - közölte a magyar kormány szóvivője. Medgyessy külön is találkozik az RMDSZ vezetőivel, illetve a kongresszusra meghívást kapott határon túli más magyar szervezetek vezető képviselőivel, s egy munkaebéd keretében tárgyal Adrian Nastase román kormányfővel. A miniszterelnököt útjára elkíséri Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke. A Fideszt Németh Zsolt alelnök, az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az SZDSZ-t Eörsi Mátyás ügyvivő képviseli a kongresszuson. /Román-magyar miniszterelnöki munkaebéd lesz Szatmárnémetiben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./"

"Debrecen, Temesvár, Budapest után Nagyváradon, a református püspöki palotában is bemutatták a Páneurópai Piknik elnevezésű kiállítást, amelyet most kiegészítettek az 1989-es temesvári forradalom képeivel. 1989. aug. 19.: Páneurópai Piknik Sopronpusztán; szept. 11-én a magyar kormány megnyitja az osztrák-magyar határt a keletnémet menekültek előtt; nov. 9-én leomlott a berlini fal; nov. 17-én Prágában győzött a bársonyos forradalom; dec. 15-én Temesváron kitört a forradalom. Tőkés László püspök házigazdaként emlékeztetett a rendezvény időszerű politikai vonatkozására. "Az RMDSZ-ben sem látom buzogni Temesvár szellemét" - állapította meg a püspök, majd kijelentette: nem lehet a múltat lezárni addig, amíg nem szolgáltatnak igazságot a temesvári forradalom több mint ezer meggyilkolt hősének. A lebontott hallgatás fala helyett ma már a hazugság fala emelkedik, vélekedett Tőkés László. /Péter I. Zoltán: A Páneurópai Pikniktől a temesvári forradalomig. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 30./"

"A Cserehátként elhíresült ügyben a január közepére kitűzött tárgyalást febr. 20-ra halasztották.A csereháti kérdésben Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd képviseli Székelyudvarhely várost.Ismeretes, hogy jogtalanul bukaresti ortodox apácák költöztek a hivatalosan át nem adott épületbe. Annak idején Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár megígérte, hogy a magyar kormány kifizeti az épületért a mintegy négymillió dollárt. Oláh István újságíró szinte kárörvendően megjegyezte, azóta új magyar kormány van, kérdés, honnan lesz pénz. /Oláh István: Cserehát - ha van új még egyáltalán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ "

"Jan. 31-én Szatmárnémetiben Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt elnöke és Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke aláírta a két párt együttműködési szerződését. Nastase fontos eseménynek nevezte a dokumentum aláírását, amely rögzíti a két párt közötti kapcsolatok fejlődését, az államközi kapcsolatok szempontjából is. Megköszönte Kovács László barátjának és pártjának a támogatást, amely hozzájárult, hogy az SZDP elnyerje a Szocialista Internacionalé teljes jogú tagságát, a magyar kormány támogatását a NATO-tagság elérésében és az EU-integrációban. A Medgyessy Péterrel való találkozót pozitívan értékelte, megegyeztek, hogy barátsággal és kellő komolysággal kezelik a létező vagy a jövőben felmerülő problémákat. Kovács László Markó Béla Összekötve élünk című versét idézve hangsúlyozta: igaz ez a románokra és magyarokra, Romániára és Magyarországra, mert a kisebbség és többség sorsa össze van kötve mind a két országban. Kovács a megállapodásból három pontot emelt ki: hangsúlyt helyez a fiatalok közötti együttműködésre, az értelmiségiek közötti kapcsolatok fontosságára és a kisebbségek kölcsönös támogatására. /(mózes): Együttműködési megállapodást írt alá az SZDP és az MSZP. = Népújság (Marosvásárhely), febr.1./ "

"Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./"

"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja maradok, annál is inkább, mivel a szövetség egyik alapító tagja vagyok - jelentette ki Tőkés László református püspök, miután az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott kongresszusa úgy döntött, hogy törli az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkciót. - Nem én tértem el az RMDSZ irányvonalától, hanem az RMDSZ hivatalos irányvonala tért el attól az értékrendtől, szellemiségtől, programtól és célkitűzésektől, amelyek kezdetben jellemezték. Nem én vonultam ki az RMDSZ-ből, hanem az RMDSZ szorított ki magából. Nem tehetek róla, ha úgy is értelmezhető a magatartásom, hogy az utam az RMDSZ-ből kifelé vezet - fogalmazott. - A román kormánynak valószínűleg nem sokáig lesz szüksége az RMDSZ-re. A magyar kormánynak viszont szüksége van rá, s az RMDSZ-nek is szüksége van magyar kormányra. Ez a kölcsönösségi viszony még felpumpálhatja az RMDSZ-t néhány évig. De annál nagyobb lesz a robaj, amellyel összeomlik - jósolta. /Tőkés László: Az RMDSZ kiszorított magából. = Szabadság"

"Adrian Nastase kormányfő magyarul elmondott köszöntő szavai akár egy romániai magyar-román hidegháború végét is jelezhetnék, ha nem kellett volna a megelőző években annyiszor csalódni éppen Nastaséban. Medgyessy Péter gesztusa, akinek hirtelen nagyon fontos lett erdélyi származása, akár azt is jelentheti, hogy a baloldali magyar kormánynak immár éppen olyan fontos a határon túli magyarság, mint az EU-ba való betagozódás, állapította meg Máthé Éva. Jó lenne, ha a magyar-román politikai fegyverszünet a romániai magyaroknak nem jogfosztásokat, a mosolyok mögötti újabb diszkriminációkat takarna. A kongresszuson Eckstein-Kovács Péter sérelmezte, hogy az ellenzékiek alapszabály-módosító javaslatait szőnyeg alá söpörték. Magyari Nándor László szerint: miközben az RMDSZ vezetősége kétségtelen eredményeket kicsikarva kollaboracionista politikát folytat, azért nem szabad megfeledkeznie a "demokratikus minimumról". Az újságírónő hozzátette: Tőkés László még ma sem az az elhanyagolható személyiség, akinek félreállása után közvetlenül még fenntartható a romániai magyar egység látszata. Nem titok, hogy létezik az 1989 előtt "helyzetben", valamilyen funkcióban levők és a korábban mellőzöttek, netán üldözöttek szembenállása; nem különben tagadhatatlan a világi és egyházi polaritás. Máthé Éva szerint jó lenne, ha végre nyílt vita zajlana le mindarról, amiről sokan suttognak, négyszemközt, vagy kis közösségekben hevesen vitáznak. /Máthé Éva: Gesztusok, pólusok, robbanások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr.3./ "

"Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformja csöndes tiltakozó megmozdulást rendezett febr. 2-án, az RMDSZ kongresszusának helyet adó Szakszervezetek Művelődés Házának folyosóján. A követeléseiket a nyakukba akasztott táblákra írt nemzeti érzelmű hat elnökségi tag többek között az RMDSZ és a jelenlegi magyar kormány "nemzetveszejtő politikája" ellen tüntetett, rehabilitációt kért az Agache-perben elítélt kézdiszékiek ügyében, a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott területi autonómiatörekvésekre emlékeztette az RMDSZ-t. Katona Ádám EMK-elnök szerint a háromnapos rendezvény kongresszusnak álcázott pártgyűlés volt, és azzal, hogy a küldöttek megszűntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, meggyalázták a legmegbecsültebb kelet-közép-európai magyar embert. "Tőkés csak a jogokat védte, amikor beperelte az RMDSZ-t, amiért tisztelet kellene járjon neki" - állította Katona. /EMK-tüntetés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./ "

"Az utóbbi időben heves bírálatok érték Erdélyben a magyar Oktatási Minisztériumnak az ösztöndíjrendszer módosítására vonatkozó elképzeléseit. Hiller István politikai államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a szülőföldön való boldogulást, kívánja pártfogolni. 2001-ben 6304 határon túli magyar fiatal vett részt az anyaországi közoktatásban. Az a tapasztalat, hogy akik Magyarországon érettségiznek, többnyire magyarországi felsőfokú oktatási intézményekben akarják folytatni tanulmányaikat. Az Apáczai Közalapítvány korábbi kuratóriumi elnöke, Berényi Dénes akadémikus a kormányváltáskor jelezte, hogy szakmai munkája miatt nem kívánja tovább vállalni a tisztséget. Utódja Kőnig Sándor addigi kurátor, jelenlegi elnök mellett a kuratórium minden tagja folytatja tevékenyégét. Az Apáczai Közalapítvány működésének folyamatosságát sikerült biztosítani. A tavaly 800 millió forinttal gazdálkodó Apáczai Közalapítvány költségvetését a magyar kormány 2003-ban másfélszeresére , 1,2 milliárd forintra emelte. Az oktatási tárca a határon túli közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére és az intézményrendszer korszerűsítésére 750 millió forintot különített el. 250 millió forinttal támogatják a felnőttképzéssel kapcsolatos programokat. Az informatikai tárca számítástechnikai beruházásokra és informatikai fejlesztésekre 200 millió forintot adományoz. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács nemrégiben hevesen bírálta az Oktatási Minisztérium január elején elkészített tervezetét, amely szerint magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000-2001-es tanév előtt, Magyarországon kezdték. Magyarországon az elmúlt öt évben nyolcvanezerrel csökkent a diákok száma: 1998-ban a közoktatásban részt vevő diákok száma valamivel meghaladta az egymilliót, most 930 ezer körül van. Ennek ellenére nincs olyan szándék, hogy a megüresedett helyekre határon túli magyar diákokat hozzunk. Az oktatási tárcának és a kormány egészének a határon túli magyar oktatással szemben elkötelezettsége van, és ez az elkötelezettség a szülőföldön való boldogulás elősegítésére vonatkozik. /Salamon Márton László: "Kezet nyújtottam mindenkinek" Interjú Hiller István politikai államtitkárral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"