"Vekov Károly RMDSZ-képviselő okt. 15-én napirend előtti felszólalásban számolt be a képviselőházban az okt. 12-én Kolozsváron történtekről. Vekov arra figyelmeztette képviselőtársait, hogy Gheorghe Funar polgármester a jóérzést, a protokollumot, a román és a magyar kormány képviselőit, figyelmen kívül hagyva rászervezte az RMDSZ ünnepségére a sajátját, amelynek célja az ünnepség megakadályozása és egy közösség érzéseinek megsértése volt. A képviselő feltette a kérdést: szükség van-e interetnikus feszültségkeltésre? Vajon ki vállal felelősséget azért, ami történt, vagy történhetett volna? /Parlamentben a Fadrusz-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

"Saját pénzén építtetett szent hajlékot Sepsikilyénben a sepsiszentgyörgyi pap - saját állítása szerint. Már az utolsó simításokat végzik. Sepsikilyénben összesen mintegy 30 ortodox vallású ember él, 4-5 család a hétszáz fős településen. A Sepsiszentgyörgytől négy kilométerre fekvő Sepsikilyén, a megyeszékhely csatolt települése. A magyar lakosság fogy, öregszik. A Washington Post 2000. febr. 11-i számában az amerikai újságíró, Peter Finn is furcsállta, hogy "Románia közepén, 96 százalékban magyarok által lakott faluban egy új ortodox templom épül, 30 hívőnek, állami pénzből". Az amerikai riporter kitért az akkori magyar kormány aggodalmaira, Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa szerint a "végső cél az ország etnikai arculatának megváltoztatása", Orbán Viktor egykori miniszterelnök pedig "érdekeltségnek" nevezte a Kovászna és Hargita megyei templomépítéseket. Ugyanebben a cikkben szerepelt Nicolae Branzea akkori vallásügyi államtitkár nyilatkozata, mely szerint 1999-ben a kormány 85 ezer dollárt utalt ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyháznak. Peter Finn a sepsikilyéniekre hivatkozva írt arról, hogy a helyi ortodox egyházmegye 20 ezer dollárt kapott az államtól a templom építésére, és a helybeliek tulajdonképpen azt rosszallták, hogy a katolikus és protestáns felekezetek semmilyen állami támogatást nem élveznek. /Farkas Réka: Ortodox templom néhány hívőnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"

"Okt. 17-én Illyefalván megnyílt a roma kisebbség szociális kérdéseiről és oktatásáról szóló konferencia, amely másnap előadásokkal folytatódott. Márkus András plébános /Sepsiszentgyörgy/ és Kovászna Megye Tanácsa szervezte a konferenciát, melyen Báthory János, a magyar kormány kisebbségi tanácsosa hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia számára a romakérdés kezelése nélkül nincs EU-csatlakozás. Kovászna megyében negyven iskolában tanulnak roma gyermekek is, közülük néhányban külön cigányosztály működik, két iskolában (a sepsiszentgyörgyi Néri Szent Fülöp Általános Iskolában és Nagyborosnyón) cigány nyelvet is tanulnak. Bakó Béla Pál marosvásárhelyi ferences atya az anyanyelvüket beszélő cigányközösségek körében tapasztalt jelenségekről értekezett: erős az identitásérzésük, a faji ranglétra legalsóbb fokán lévőknek tartják a cigányul nem beszélő társaikat. /Fekete Réka, Benkő Levente: Cigánykonferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./ "

"Három új kollégiumot avattak Erdélyben. Ezek közül kettő - a szamosújvári és a dévai - a szórványmagyarság oktatását hivatott elősegíteni, a harmadik pedig, a kolozsvári, az épített örökség megőrzését végző szakemberek felkészítését szolgálja. Mindhárom intézmény jelentős magyarországi állami támogatásnak köszönhetően készülhetett el. Böjte Csaba ferences atya és munkatársai hitének, kitartásának, illetve számos határon túli intézmény anyagi támogatásának köszönhetően a Déván leánykollégiumot avathattak. Okt. 19-én Szamosújváron avatták a szórványkollégiumot, a megújult és kibővített Téka Házat, az Apáczai Közalapítvány jelentős támogatásával szórványkollégiummal bővült közösségi házat. Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözletét Nagy F. István tolmácsolta, míg Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Goldsmith József által fejezte ki elismerését. /Sándor Boglárka Ágnes: Építkezünk, gyarapodunk. Három kollégiumot avattak a hét végén Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Okt. 19-én avatták fel Kolozsváron a Transilvania Trust Alapítvány (TTA) által működtetett huszonkét férőhelyes felsőoktatási szakkollégiumot, amely az Apáczai Közalapítvány támogatása révén épülhetett fel. A rendezvényen Szabó Bálint, a TTA elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd Zilahi László a magyar oktatási minisztérium határon túli magyarok hivatalának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak továbbra is eltökélt szándéka a határon túl működő alapítványok támogatása. Kötő József a szakkollégium átadását a magyarországi támogatási stratégia mérföldköveként emlegette. /Borbély Tamás: Szakkollégium az épített örökségért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

"A kedvezménytörvény tervezett módosításáról és az Európai Unió bővítéséről folytatott véleménycserét az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága a magyar kormány képviselőjével okt. 22-én, Budapesten. A kormány nevében a bizottságot tájékoztató Bársony András külügyi államtitkár a tanácskozás közben tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az ET készülő jelentésében várhatóan az unió gyors bővítését szorgalmazza majd. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az államtitkár közölte, hogy a kormány kötelezettséget vállalt a jogszabály év végéig történő módosítására. Az államtitkár szerint az Európa Tanácsnak remélhetőleg nem lesz szüksége arra, hogy a parlamenti közgyűlés januári ülésén napirendre tűzze a kedvezménytörvényt. Tabajdi Csaba, a magyar ET-küldöttség vezetője, az ET politikai bizottság tagja hangsúlyozta, hogy Magyarország képes kétoldalú alapon rendezni a kérdést szomszédaival. Szerinte a módosítások nem fogják lényegesen megcsonkítani a kedvezménytörvényt. /Év végéig módosítják a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"A román és a szlovák kormány azt várja, hogy a magyar kedvezménytörvényt az elkövetkező időszakban módosítani fogják - jelentette ki Claudiu Lucaci román kormányszóvivő, aki szerint Adrian Nastase kormányfő okt. 24-én telefonon megbeszéléseket folytatott Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnökkel. "A két kormány azt várja, hogy a magyar kormány politikai kötelezettségvállalásának megfelelően az európai normák szellemében módosítja a kedvezménytörvényt. Miután október 20-án Magyarországon befejeződtek a választások, elvárják, hogy konkrét és jelentős lépések történnek majd a törvény módosítását illetően" - fogalmazott a szóvivő. A SITA szlovák kereskedelmi hírügynökség szerint Mikulás Dzurinda szeretné, hogy az év végéig ismertté váljon, hogyan módosul a magyar kedvezménytörvény. A szlovák miniszterelnök a kérdésről már beszélt magyar partnerével, Medgyessy Péterrel, és kormánykoalíciós partnerpártjának, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is tájékoztatta elvárásairól. Mint mondta: igyekszik rábírni Bugár Bélát a legjobb látásmódra. Ha Szlovákiában a magyar jogszabályt jelenlegi formájában érvényesítenék - fejtette ki a SITTA szerint Dzurinda -""ami szerencsére nincs így", akkor annak területen kívüli hatálya lenne, és egyes fejezetei a hétköznapi életben "a polgárok etnikai elvre épülő diszkriminációját" testesítenék meg. Úgy látja, elképzelhetetlen, hogy "egyazon utcán olyan gyerekek sétáljanak együtt, akiknek egy csoportját a szomszédos állam kizárólag azért támogatja, mert a szüleik magyar oktatási nyelvű iskolába íratták őket". (Az MTI nyomán) /Konzultált a kedvezménytörvényről a román és a szlovák kormány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

"Közel kétszázan gyűltek össze okt. 27-én az Ótordai Központi Magyar Temetőben. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság az 1944. szeptember 13. és október 8. között a tordai csatában hősi halált halt honvédek elestének 58. évfordulója alkalmával megemlékező tiszteletadást tartott a 2000-ben felállított kopjafánál. Az emlékünnepség keretében a szindi kőbányában talált honvéd földi maradványainak eltemetésére is sor került. Közreműködött a Tordai Magyar Dalkör. A sírkertbe eltemetett hős katonák mindannyian életüket áldozták embertársaikért. Torda mellett harcoltak és három hétig tartották ezt a frontvonalat a túlerővel szemben. Évtizedekig nem volt szabad emlékezni rájuk. Amikor feloldódott a tilalom, a Honvéd Hagyományőrző Bizottság kellő tiszteletadással újra eltemette őket. Jelenleg 193 hősi halott nyugszik a kopjafa körüli sírparcellában. Ezek között 174 magyar honvéd, egy magyar munkaszolgálatos, négy német és tizenöt szovjet katona található - nyilatkozta Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke. A lapnak Alföldi László magyar főkonzul elmondta: a magyar kormány értékeli, hogy a határon túl, a Kárpát-medencében vannak olyan civil szervezetek, amelyek a magyar hazáért, szabadságért elesett hősi halottak emlékét ápolják. A magyar-román kapcsolat nagy hiányossága, hogy a magyar-román hadisír egyezményt még nem írták alá. Ennek oka: román részről az első világháborúnál szeretnének határvonalat húzni, és ami azelőtt történt, arra ne vonatkozzon ez az egyezmény. A magyar fél ezt nem fogadja el. /Valkai Krisztina: Eltemették a magyar honvédet. Megemlékezés a tordai csatában elesett katonákra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Okt. 26-án Debrecenben az 1902-es tusnádi székely kongresszus 100. évfordulója tiszteletére rendezett "Erdély száz éve" című tudományos tanácskozást rendeztek, előadást tartott Egyed Ákos kolozsvári akadémikus. A tudós emlékeztetett a száz évvel korábban megfogalmazott kívánalomra, miszerint "a székelységet szülőföldjén kell életképessé tenni". Székelyhidi Ágoston, a tanácskozást rendező Erdélyi Szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta: a tanácskozás ajánlásokat fogad el, amelyeket a magyar kormány elé terjesztenek arra vonatkozóan, hogy mire figyeljen oda az erdélyi magyarság fejlődése érdekében. /Erdély száz éve - tanácskozás Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./"

"Többnyire jogtechnikainak, esetenként azonban kifejezetten jelentős tartalmi jellegűeknek minősíthetők azok a változások, amelyeket a státustörvény módosításának előkészítésével megbízott tárcaközi munkacsoport javasol a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek - adta hírül a Népszabadság okt. 29-i száma. Messzemenően figyelembe vették a velencei bizottság és az EBESZ által megfogalmazott elvárásokat. Magyar részről szem előtt kívánták tartani Bukarest és Pozsony kifogásait a státustörvénnyel kapcsolatban. Az új magyar szabályozás is fontosnak tartaná a családi kapcsolatokra való utalást a kisebbségi kedvezmények megadásával összefüggésben. A tervezet szerint a szülő helyett a kiskorú gyermek kapna támogatást. Ugyanakkor a jogszabály jelentősen kiterjesztené a nevelési-oktatási támogatásban részesíthetők körét. A tervek szerint viszont kikerül a státustörvényből a munkavállalási fejezet. Van egy másik változat is a szabályozásra, mégpedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) a javaslata. Ennek megfelelően a törvény hatálya alá tartozó személyek Magyarországon "egyéni engedély, csoportos keretengedély, csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély, illetőleg engedély nélkül foglalkoztathatók". A tervezet hozzáteszi: "Ennek részletes szabályait a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános rendelkezések tartalmazzák. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet." Az új szabályozás szerint a magyar külképviseletek csupán "jogilag nem kötelező erejű tájékoztatást" kérhetnek a magyar kisebbségek által létrehozott társadalmi szervezetektől. Az igazolványok kiadása magyarországi közigazgatási intézményekben történik, és csak kivételes esetekben lehet az okmányokat magyar külképviseleteken átvenni. Pozsony felvetései nyomán nem személyek, hanem intézmények részesülnek majd nevelési-oktatási támogatásban, illetve a tankönyv- és taneszköz-támogatásban. Ez úgy történhet, hogy a támogatásokat a szomszédos országok területén magyar oktatási nyelvű intézmények mellett működő szülői-pedagógusi szervezeteknek, munkaközösségeknek közvetlenül folyósítja a magyar állam. /Tartalmi változások a státustörvényben. Elkészült a magyar kormány elé kerülő szakmai tervezet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Rodica Stanoiu román igazságügy-miniszter okt. 30-án Gyulán részt vett nyolcadik alkalommal megrendezett magyar-román jogásztalálkozón. Előtte találkozott Kreszta Trajánnal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökével, aki felvetette vendégének, hogy a román kisebbségi önkormányzatokba az idei választásokon nemcsak román származású jelöltek kerültek be. Tárgyalása során felvetette ezt a kérdést vendéglátójának, Bárándy Péter magyar igazságügy-miniszternek, aki jelezte, hogy a magyar kormány keresi a megoldást. /Magyar-román igazságügy-miniszteri találkozó Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Olvasói levélben Szabó Rozália elkeseredetten sorolta a tényeket. Az RMDSZ elnöke és tiszteletbeli elnöke pert folytat, ahelyett, hogy egyeztetnék nézetüket. A Marosvásárhelyre száműzött magyar orvosi egyetem ma már csak a látszat kedvéért fenntartó magyar részlegekkel rendelkezik. Egyesítik a városi és a megyei kórházat a magyar orvosok megkérdezése nélkül, hogy könnyebben kiszoríthassák azt a néhány magyar orvost is, akik még dolgoznak benne. És az RMDSZ, a romániai magyarság képviselője? Egyetértően bólogat. Még most sem veszi észre, hogy ő csak cégér az állam vezetőségében a külföld számára. Az RMDSZ megalakult 1990-ben, tehát a szeme előtt zajlik le 12 év minden eseménye. 1990 tavaszán a marosvásárhelyi program, halottaival és az amnesztia ellenére is bebörtönzött ártatlan áldozataival. 1992. dec. 6-án Funar a Mátyás szoborra fölszerelt egy feliratot. Az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. 492380 írta alá, még románok is, de semmi eredmény. A Securitate elhíresztelte, hogy Tőkés László besúgó volt. 1995: Funar hirdeti, hogy a magyarok polgárháborút akarnak... 1995. márc. 30-án megszavazták, hogy a kormány bírálása bűntény. Újraszületett a cenzúra! Bárányi képviselőre ráfogják, hogy kettős ügynök volt. 1995. jún. 24-én a bálozó magyarnemegyei fiatalokat románok megtámadták. A hadseregben magyar katonákat bántalmaztak, sőt meg is öltek. 2002 februárjában végre felmentették Bárányi Ferencet, Rákóczi Lajost, Aranyosi Istvánt. Aranyosi elmondta, hogy a per folyamán az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselők, szenátorok voltak. Közben a román püspökség betelepedett Csíkszereda főterére. Azzal a hazugsággal, hogy az udvarhelyi fogyatékos gyermekek számára építenek iskolát, elfoglalják a csereháti területet, s mikor az épület annyira elkészül, titokban belopják a román apácákat. Törvényt hoztak arról, hogy magyar vidéken a jelzőtáblák kétnyelvűek lehetnek. Azóta folyik a kétnyelvű táblák leverése. 2001. nov. 5-én ellopták a gyimesbükki gyermekotthon teljes felszerelését. Az RMDSZ hallgatott. 2002. áprilisában a RomTelecom megszüntette Kovászna és Hargita megyékben a magyar nyelvű tudakozót. A tanügyben megengedték a történelem, földrajz magyar nyelven való tanítását, de hamar visszavonták. Újra elővették a Har-Kov jelentést a hazugságaival. Egy- egy helységben nagy nehezen megengedik magyar osztály indítását, más helyen megszüntetik a magyar iskolát. Ugyanakkor tiszta magyar faluban egyetlen román gyermekért román tagozatot indítanak. Kovács László magyar külügyminiszter a kapcsolatok javításáról, a kisebbségek sorsáról, újabb konzulátusok, határátkelők megnyitásáról, egyszóval időszerű kérdésekről beszélt. Mircea Geoana a határ légiesítéséről, Románia NATO-ba segítéséről (amit a magyar kormány már rég megígért), a magyarországi románok parlamenti képviseletéről, a Gojdu alapítvány rendezéséről beszélt. Egyszóval a két miniszter kétfelé beszélt. Romániának csak követelése van, kötelezettsége semmi. "Jó volna, ha a mi vezetőink végre ráébrednének a felelősségükre", jegyezte meg a levélíró. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Lesz-e Romániából európai ország? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7., Postafiók rovat/ "

"A 2003-as magyar költségvetés tervezete cáfolni látszik a magyar kormány vállalását. Ha az Országgyűlés elfogadja a Medgyessy-kormány javaslatát, jövőre kevesebb pénz jut az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek és az Illyés Közalapítványnak. Több pénzből gazdálkodhat viszont a határon túli gazdasági tevékenységet támogató Új Kézfogás Közalapítvány. Míg a Sapientia Alapítvány tavaly kétmilliárd forint költségvetési támogatást kapott, az idén 140 millióval kevesebbet szántak neki. Az Illyés Közalapítvány tavaly 1,021 milliárd forintot kapott idén 966 millió forintot szánnak neki. A kedvezménytörvény alkalmazására kiépített irodahálózat működtetésére 2002-es évben az irodák fenntartására 878 millió forintot különítettek el a Határon Túli Magyarok Hivatala költségvetésében. Ugyanerre a célra jövőre 297,7 millió forintot szán a kormány. A kedvezménytörvény 2003-as alkalmazásának költségeit 7,2 és 9,6 milliárd közötti összegre becsülték a tavasszal leköszönt kormány szakértői. A különböző tárcák költségvetésében az erre a célra elkülöníthető tételek összege nem közelíti meg a becsült érték alsó határát. Nem szerepel a költségvetés tervezetében elkülönített keret a Magyar Nemzet Házának megépítésére. Az intézmény létrehozását maga Medgyessy Péter miniszterelnök kezdeményezte a Magyar Állandó értekezlet július 17-i ülésén. A határon túli ügyekkel foglalkozó alapítványok közül csupán a gazdasági szférát támogató Új Kézfogás Közalapítványnak irányzott elő a tavalyinál jelentősebb összeget a kabinet. Míg 2002-ben 546 millió forint állt a közalapítvány rendelkezésére, a jövő évi költségvetési tervezetben 714,4 milliós összeg szerepel. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes politikai államtitkára az Erdélyi Riport első számában nyilatkozta: "a költségvetés-tervezetben érvényesül az a vállalásunk, hogy nem csökkennek a támogatási összegek". /Gazda Árpád: Lefaragnak a határon túli támogatásból? = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"

"Magyar Bálint oktatásügyi miniszter nemrég bejelentette: a magyar kormány ezután nem támogatja a határon túli fiatalok anyaországi tanulmányait. Sőt az ilyen diákoknak eddig folyósított ösztöndíj megszüntetésével ezután annak is fizetnie kell az oktatásért, aki az anyaországban érettségizett, s az alacsony gyermeklétszámot határon túli gyermekekkel feltöltő általános és középiskolák sem kapnak támogatást a nem magyar állampolgárságú tanulók után. (Egyetlen kivétel, ha a diák szüleivel együtt lakik Magyarországon.) /(boros): A magyar kormány ezentúl nem támogatja a határon túli fiatalok anyaországi tanulmányait. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./"

"Nov. 17-én tartotta hatodik ülését a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A találkozón a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek a kedvezménytörvény módosításáról, valamint a magyar uniós csatlakozás következményeiről tanácskoznak. Az RMDSZ küldöttségében Markó Béla, Takács Csaba, dr. Verestóy Attila, dr. Kelemen Atilla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt vett részt. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára kifejtette, hogy a kormány figyelembe veszi a kedvezménytörvény módosításakor a Máért ezzel kapcsolatos ajánlását. Zárt ajtók mögött zajló ülésen Medgyessy Péter miniszterelnök majd Kovács László külügyminiszter tartott előadást, majd a küldöttségek vezetőinek felszólalására a sajtó nélkül került sor. Medgyessy Péter elmondta, hogy vannak kontinuitásai is a kormánypolitikának és vannak eltérő elemei is az előző időszakhoz képest. Kijelentette: a határon túli magyar szervezetek nagyon sokat tettek azért, hogy Magyarország sikeres NATO integrációja megvalósulhasson. Bejelentette, hogy 2003 tavaszára rendkívüli Máért összehívást kezdeményez, amelynek témája: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Javasolta, hogy ülésig dolgozzák ki a budapesti székhelyű állandó Máért-képviselet koncepcióját. Konkrét intézkedési tervet kíván kidolgozni, hogy a határon túli magyar közösségek megmaradhassanak szülőföldjükön. Támogatja azt a javaslatot, hogy a kedvezménytörvény tanügyi támogatását terjesszék ki az egygyermekes családokra is, de ezeknek a családoknak legyen magyar igazolványuk. - A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elfogadhatatlannak tartja, hogy őket a kormányzat nem hívta meg a Máért ülésére. Az MVSZ javasolta, hogy a szomszédos államokkal kapcsolatos postai díjszabásokat előnyösen változtassák meg: azonos legyen a belföldi díjszabással, valamint a magyar kormány a szomszédos államokkal kötendő egyezményekkel szavatolja az onnan Magyarországra irányuló postai küldemények ugyancsak belföldi díjszabásúnak minősítését. /Esély van a konszenzus megszületésére. Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a Máért ülésén javasolta: a mindenkori költségvetés rögzített százalékában kellene meghatározni a kedvezménytörvény végrehajtására, illetve a határon túli magyarság támogatására fordítható összeget. A párt szerint az arány 0,5 százalék legyen. A politikus utalt arra: az első félévre még az Orbán-kormány különített el 1,2 milliárd forintot a kedvezménytörvényre, a második félévre azonban az új kabinet egyetlen fillért sem adott a törvény végrehajtására. A jövő évi költségvetési javaslat kapcsán hozzátette: a kért összegből mintegy 4,5 milliárd forintot vettek el, a törvény szigorú értelemben vett céljaira mindössze 1,2 milliárd forintot adtak, s ez az oktatási-nevelési támogatás várható költségeit sem fedezi. "Ez így nem más, mint biztos út ahhoz, hogy a gyakorlatban szüntesse meg a státustörvényt a szocialista kormány" - közölte. A Fidesz alelnöke szerint nem szükséges kivenni a törvényből a munkavállalást, már csak azért sem, mert Romániával az Orbán-kormány megállapodásra jutott. A Fidesz nevében felajánlotta: hajlandóak hozzájárulni a törvény sürgősségi tárgyalásához, amennyiben a kormány, a határon túli magyarság és az ellenzék megállapodásra jut a változtatásokról. /Ellenzéki vélemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány megbeszélést tartott az identitás megőrzése és az integráció témában. Pillich László a Heltai Közalapítvány elnöke Polgári önszerveződésünk erdélyi helyzetképe című előadásában tipologizálta a civil szervezeteket. Megállapította, hogy a pályázati összegek elosztási módja szubjektív: az értelmiségi elit jó része egy személyben pályázó és pályázati elbíráló, a támogatási összeg nagyrésze politikai befolyásolás eszköze, politikai hűségpénz. A vita során Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke elmondta, a magyar kormány partneri viszonyt ajánlott fel a magyarországi civil szervezetek számára. Ezzel az erdélyi civilszervezetek magyar kormánytámogatást kapnának. /Csomafáy Ferenc: Üzenet civil szervezeteknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ "

"Nov. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában hivatalosan megnyitották a 10. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivált. Kiss Annamária, a Maros megyei MADISZ elnöke, majd Virág György, a Maros megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. Gáspárik Attila, a fesztivál művészeti igazgatója hangsúlyozta: "mi mindig is a Marosvásárhelyi Filmfesztivál voltunk és leszünk." A városba érkezett Kuncze Gábor a magyar kormány nevében Pro Cultura Hungarica díjat adott át Vivi Dragan Vasile román operatőrnek, aki hat díjazott magyar játékfilm operatőre volt. /Balázsi-Pál Előd: Alter-Native 10. Kuncze Gábor díjat adott át a megnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Marosvásárhelyen közgyűlést tartott a múlt hét végén az EMKE Maros megyei, immár önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezete. Dáné Tibor Kálmán elmondta: a marosvásárhelyi fiókszervezet az országban a legeredményesebb. A dr. Ábrám Zoltán elnök vezette ernyőszervezet negyven különböző egyesület, tagszervezet laza szövetsége, emellett még kb. 60 néptáncegyüttest, népi zenekart fog össze. Egy év leforgása alatt a Maros megyei EMKE 147 millió lej fölött rendelkezett, ennek jó részét a magyar kormánytól és magyarországi alapítványoktól kapta. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester önkényesen lefaragta ama 25 millió lej jó részét, amit a városi képviselői testület szakbizottsága az EMKÉ-nek megszavazott. Az EMKE marosvásárhelyi székházának ügye évek óta megoldatlan. Az EMKE vezetősége és tagjai nem értik: miként létezik, hogy a magyar elnökkel rendelkező megyei tanács, melynek fennhatósága alá tartozik a Kultúrpalota, nem volt képes megoldani ezt az ügyet. /Máthé Éva: EMKE-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "

"Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon Nem született a kedvezménytörvényre vonatkozó megállapodás Mikulás Dzurinda szlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök tárgyalásain - jelentették be a kormányfők nov. 26-i sajtótájékoztatójukon a Parlamentben. Mikulás Dzurinda leszögezte, hogy elviekben ellenzik a kedvezménytörvényt, még ha módosítják is, mivel az szerintük sérti Szlovákia szuveneritását és etnikai alapon diszkriminál. A találkozó másik témája a Magyarországon élő szlovák, illetve a Szlovákiában élő magyar kisebbség identitásának erősítésére szolgáló egyezmények megvitatása volt. A szlovák kormányfő Medgyessyvel egyetértve fontosnak tartotta - intézményenként és nem egyénenként - a kisebbségi képzés támogatásának növelését. Medgyessy Péter kiemelte, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán négy alapelvet tartottak szem előtt: a javított működőképességet, a másik fél észrevételeit, továbbá azt, hogy a határon túli magyarok számára elfogadható legyen, és az európai uniós normáknak is megfeleljen. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy nem tudtak ebben a kérdésben továbblépni, mivel a szlovák fél a kedvezménytörvény megszüntetését akarja, amit a magyar kormány nem tehet meg. A sajtó részéről Dzurindától azt kérdezték, egyeztetett-e a kedvezménytörvényről a román vezetőkkel, amire a szlovák miniszterelnök azt válaszolta, hogy konzultáltak, de nem koordináltak. A tervek szerint Medgyessy miniszterelnök hamarosan összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, amelynek központi témája ugyancsak a státustörvény, illetve a jogszabály módosításával kapcsolatban elhangzott szlovák álláspont lesz. /Nincs megállapodás a kedvezménytörvény ügyében. Medgyessy a MÁÉRT összehívását fontolgatja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke megfontoltságra intette a román kormányfőt annak nov. 28-i kijelentései miatt. Az RMDSZ elnöke mindezt válaszként mondta arra, amit Nastase kormányfő-pártelnök jelentett ki, nevezetesen hogy a kedvezménytörvény egy szükségtelen jogszabály, s hogy az aradi Szabadság-emlékművet nem kellene köztéren felállítani. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ egy évvel ezelőtt részletesen megtárgyalt minden kifogásolt rendelkezést a román kormány képviselőivel, és az akkori magyar kormánnyal együtt megkeresték a megoldásokat. "Ebből alakult ki az a magyar-román egyetértési nyilatkozat, amely a román kormány érvényes álláspontja is, hiszen az a miniszterelnök írta alá, aki most Budapestre utazik" - emlékeztette saját kézjegyével tett vállalására Nastasét Markó. Az RMDSZ elnöke szerint rendkívül rossz lenne, ha a román és a magyar kormány ismét megnyitná a kedvezménytörvény kérdését. /A kormányfő rövid memóriája. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./"

"Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nov. 29-i budapesti találkozója után sajtótájékoztatót tartottak. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvényről leszögezte, hogy a kisebbségi kérdést fontosnak tartja, de nem ez az egyedüli téma, amiről tárgyalnia kell a két félnek. Álláspontja, hogy a kisebbségek helyzetéért elsősorban azon ország kormánya tartozik felelősséggel, melynek területén élnek. Örvendetesnek tartja, hogy kikerülnek a törvényből a gazdasági és társadalmi jogokra vonatkozó kitételek, de továbbra is vannak még bizonyos elvárásaik, melyeket nemzetközi fórumokon is kifejtettek. Abban állapodtak meg, hogy a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést a kedvezménytörvényről. Medgyessy Péter szerint a változtatási javaslatok az európai normákkal összhangban vannak. A román kormányfő szerint mindkét országban szorgalmazni kell a korszerű, európai értékeken alapuló magatartásforma rögzülését. Nyilatkozatot írtak alá "a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században". Medgyessy Péter örömmel konstatálta, hogy a NATO-ba törtét meghívás után a román magatartás ugyanolyan maradt, mint előtte volt. Adrian Nastase átadta magyar partnerének az 56-osokról, valamint Nagy Imréről szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. Jelezte, hogy ez év végéig átadják a magyar kormánynak a teljes dokumentációt. Nastase bejelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében új javaslatokat, ötleteket tartalmazó jegyzéket is átnyújtottak a magyar miniszterelnöknek. Tárgyaltak egyebek között még az Arad és Szeged közötti gázvezeték, illetve a Nagyvárad és Békéscsaba közötti, 400 kw-os magasfeszültségű vezeték megépítésének kérdéséről. Medgyessy megemlítette, hogy örömmel nyugtázták a magyar katonasírok bukaresti kezelésének a kérdését, és a közös gondolkodás meglétét számos más kulturális kérdésben, mint például a Gozsdu-örökség vagy az aradi emlékmű. Nastase az aradi emlékmű kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általa kifejtett, múltbéli történésekből kiinduló álláspontja nem egyezik az aradiakéval. Abban maradtak a magyar miniszterelnökkel, hogy gondolkodni fognak egy olyan emlékmű közös megvalósításának a lehetőségéről, amely ne csak a múltat, hanem a jövőt is jelképezze. Nastasét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Adrian Nastase megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel pártjaik - a Román Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt együttműködéséről, majd Salamon Berkowitz főrabbi meghívására részt vettek a hanuka alkalmából tartott gyertyagyújtáson az Országház előtt. Találkozott továbbá Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki megbeszélésüket összegezve jelezte, hogy Dorneanu román parlamenti elnökkel a közeljövőben együttműködési nyilatkozatot fognak aláírni. Délután ünnepélyesen megnyitották Budapesten Románia idegenforgalmi külképviseleti irodáját. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. Magyar-román partnerség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ A Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentum egyebek között kitér a katonai együttműködés Románia NATO-csatlakozása utáni továbbfejlesztésének, a gazdasági kapcsolatok erősítésének és a kisebbségi kérdések jövőbeli kezelésének területére. A gazdasági együttműködésben egyebek között a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek, a kis- és középvállalatok együttműködésének, az energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolásának. A nyilatkozat szerint a két ország állampolgárai utazási feltételeinek könnyítése céljából megújítják a vízummentességről szóló megállapodást, modernizálják a konzuli intézményhálózatot. A kisebbségek helyzetének javítása érdekében kötelezettséget vállalnak a kétoldalú egyezmények teljesítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre. A dokumentum szerint a felek megteszik a szükséges lépéseket a korábban közösségekhez, egyházakhoz és más jogi személyekhez tartozó javak visszaszolgáltatására, kárpótlására. /Partnerségi nyilatkozat: felújítják a vízummentességi megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"A kedvezménytörvény ügyében kötött kompromisszum fejében Románia visszaszerezte Magyarországtól a Gozsdu-hagyatékot - írta dec. 4-i számában a Curentul című román napilap. A román újság értesülései szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi budapesti tárgyalásán megegyezés született a vitatott örökségről. A lap úgy tudja, hogy szakértői szinten olyan megoldás körvonalazódott, amelynek értelmében a budapesti belvárosban Gozsdu-udvar néven ismert, hét épületből álló együttesben a román-magyar stratégiai partnerséget szolgáló Emanuil Gojdu európai intézetet, kétnyelvű általános és középiskolát, Emanuil Gojdu emlékhelyet alakítanak ki. Ugyancsak itt kap helyet a magyarországi románok kulturális központja, a magyarországi román közösség könyvtára, valamint a néhány éve Nagyszebenben létrehozott Gozsdu Alapítvány magyarországi kirendeltsége. Terveznek egy kollégiumot is, a Magyarországon tanuló román diákok számára. A tervekben szerepel az is, hogy a Gozsdu Alapítvány magyarországi képviselettel rendelkező jogi személyként ösztöndíjakat is folyósít majd a kultúraközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az 1802-ben Nagyváradon született Emanuil Gojdu Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot, és tagja volt az akkori magyar ország-gyűlésnek is. Végrendeletével jelentős vagyonát egy alapítvány létrehozására fordította. Az alapítvány, amelynek kezelését az erdélyi és a magyarországi román ortodox egyházra bízta, azt a célt szolgálta, hogy román fiatalok tanulásához biztosítson ösztöndíjakat. Az előző magyar kormány álláspontja az volt, hogy a kérdéssel csak akkor lehet foglalkozni, ha újratárgyalják annak az 1953-ban kötött megállapodásnak az egészét, amelyben mindkét fél lemondott a másik féllel szembeni valamennyi követeléséről. A kérdésről - a román sajtó tájékoztatása szerint - szó esett idén szeptemberben, amikor Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott a CEFTA-tagállamok pozsonyi csúcstalálkozójának keretében. /Visszaszerezték a Gozsdu-hagyatékot Románia elérte a régóta várt erkölcsi jóvátételt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./"

"Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban tartott Markó Béla szövetségi elnök lakossági fórumot az elmúlt héten. Markó Béla kifejtette: senkit nem lehet erőszakkal itthon tartani. Nem szabad veszni hagyni a kisiskolákat, vonta le a következtetést a szövetségi elnök a becei kisiskola felemlegetése kapcsán, amely épp hogy megmenekült a bezáratástól. Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását el tudja képzelni korporatív úton, vagyis az a küldöttek részvételével működne a továbbiakban is, de belső választásokkal is. "Ki kell mondanom, hogy rendkívül elégedetlen vagyok az EBESZ jelenlegi kisebbségi főbiztosával, aki nyakra-főre nyilatkozik a státustörvényről és nem jól, főleg azért, mert meg sem kérdez minket" - szögezte le Markó Béla. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója felszólalásában elmondta: úgy érzi, az enyedi iskolát elfelejtették. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző 400 ezer dollárt kapott a Világbanktól, a Bethlen Kollégium csak 40 ezret, ami a konviktus tetőszerkezetének a felújítására lesz elég csupán. Pecsétes, aláírásos papírjuk van, miszerint a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztériumtól kiutalták már a 19 millió forintot a kollégium sportcsarnokának a felújítására, de a pénz még nem érkezett meg. Markó Béla ígéretet tett arra, hogy dec. 5-6-án Jánosi György, a magyar kormány sportminiszterének erdélyi látogatása alkalmából tisztázni fogja a helyzetet. /Papp Gy. Attila: A szövetségi elnök lakossági fóruma Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), dec.5./"

"Dec. 1-jén Budapesten a Kempinski Hotelben a román és magyar kormányfő népes kíséretével találkozott. Elsősorban az alkalom és a tét miatt sokkolta a magyar ellenzéki pártokat és a magyarság tetemes részét, írta Sylvester Lajos, így folytatva: "Ezen nincs, mit csodálkozni, Hungária történetében hasonló, a nemzet egészét sértő kormányzati bárdolatlanságra még nem került sor. A találkozó félig titkos és sietős összehozására azért volt szükség, hogy a felháborodás ne ölthessen tüntetésekben testet, hogy a tiltakozások kezdeményezőinek ne legyen idejük és módjuk engedélyekért folyamodni a hatóságokhoz. Gondos megtervezettségre vall az is, hogy egyrészt a Nastase-kíséretbe bevonták az RMDSZ képviselőit, a túlságosan nagy népszerűséggel nem övezett Verestóy szenátort, a jobb sorsra érdemesebb Kelemen Attilát is", másrészt Göncz Árpádot. Közben "a magyarokat úgy szerette, majd megette alapon" Iliescu elnök átnyújtott magas állami kitüntetéseket Tokay Györgynek, Varga Attilának. A "magyar sajtó lakájgyakorlatokban edzett publicistái" a magyar kormányfő jeles cselekedetét magasztalták. Mindez "részét képezi annak az identitászavarban lévő párt politikai kurzusának, amely már a puszta magyar szó hallatán is nacionalizmust, irredentizmust, antiszemitizmust okád, Orbán Viktort kiált, akárcsak internacionalista elődeik". A határokon túli nacionalista gyűrűben fő gondjuk, nehogy a jó szomszédok nemzeti érzékenységét megsértsék. Ezért ők védik meg, akár a szlovákok ellenében is a magyarság tömegeit földönfutóvá tevő Benes-dekrétumokat, széles körben följelentik saját országukat, keltenek belpolitikai pánikot 23 millió román képzeletbeli bevonulásával Magyarországra. "Az RMDSZ csúcsvezetőségének bizonyos emberei ezekben a nemes akciókban partnerek" /Sylvester Lajos: Vérzékeny érzékenység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ Dec. 1-jén Budapesten Adrian Nastase fogadást adott a Kempinski Szállodában a román nemzeti ünnep tiszteletére. A rendezvényen részt vett Medgyessy Péter is, ami azt jelenti, hogy a két miniszterelnök közösen ünnepelte Erdély elszakítását Magyarországtól, állapította meg Károlyi L. Mihály. A magyar miniszterelnök jelenléte felrúg minden jó ízlést, erkölcsöt és tisztességes magatartási formát. Ez a lépés közfelháborodást váltott ki Magyarországon. A Kempinski Szálloda előtt többszáz fős tömeg tüntetett a fogadás alatt, s a sors iróniája, hogy a tiltakozókat éppen a magyar rendőrség oszlatta szét erőszakkal. Előzően Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély Bizottság részéről levélben hívta fel Adrian Nastase figyelmét a tervezett ünneplés káros voltára, emlékeztetve a román kormányfőt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket nem tartották be. "Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását." Ugyanakkor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyílt levelében Medgyessy Pétert igyekezett visszatartani az esztelen gesztustól: "(...) Mivel Miniszterelnök Úr gyakran emlegeti erdélyi származását, bizonyára tudomása van arról, hogy a Román Köztársaság nemzeti ünnepe mely történelmi eseményhez köthető: 1918. dec. 1. napján került sor Gyulafehérvárott arra a román nagygyűlésre, amelyen a jelenlévők kikiáltották Erdély Romániához történő csatlakozását. E napon vette kezdetét az a történelmi léptékű vesszőfutás, amelyet a közel kétmilliós magyar nemzetrész immár több mint nyolc évtizede elszenvedni kénytelen. A román államhatalom a mai napig hallani sem akar társnemzetként való elfogadásukról, jogfosztottságban tartja és származása miatt hátrányosan megkülönbözteti. E változatos eszközökkel történő, csendes, de szívós etnikai tisztogatás eredményeképpen csak az elmúlt évtizedben közel kétszázezer fővel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A dec. 1-jei dátum erdélyi nemzettársaink számára tehát gyásznap, amely tényt a román kormányzat tudatosan semmibe vesz, sőt, az olyan öntelt és nyilvánvalóan provokatív ünneplésekkel, mint már a tavalyi csíkszeredai, de még inkább az idei budapesti, a békés egymás mellett élés távlati esélyeit is rombolja. Tudjuk, hogy Ön tízmillió magyar miniszterelnökének tartja magát, így kénytelenek vagyunk azt is tudomásul venni, hogy a fenti szempontokat kellőképpen nem mérlegeli. Fel kívánjuk hívni azonban a figyelmét arra, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak - akiknek képviseletére Ön és kormánya felesküdött - jelentős része az erdélyi magyarokat éppúgy nemzettársának tekinti: sorsáért aggódik, megmaradását és gyarapodását óhajtja, a közös magyar jövőképet velük és általuk tartja valóra váltandónak. Így a román kormány részéről tanúsított arcátlan és dölyfös, a diplomáciai és az általános emberi jóízlést egyaránt semmibe vevő magatartás nem csak a Romániában élő magyar közösséget, hanem magyar állampolgárok millióit is súlyosan sérti, nemzeti önbecsülésében megalázza. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - mely létezésével is a magyar egység kifejezője - ezért a leghatározottabban kéri, hogy teljességgel indokolatlan és védhetetlen részvételével ne keltse azt a látszatot, hogy a jelenlegi magyar kormány érzékenysége az erdélyi magyarság irányában egyenértékű az európai normák iránti elkötelezettséget csak szavakban hangsúlyozó, de gyakorlatában balkáni arroganciát tanúsító román kormányzatéval." - Medgyessy mindezek ellenére közösen ünnepelt román kollégájával. /Károlyi L. Mihály: Medgyessy mindannyiunkat megalázott! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./"

"Kovács László magyar külügyminiszter dec. 5-én azt javasolta a Budapestre látogató Erik Jürgens ET-raportőrnek, hogy addig ne zárja le a kedvezménytörvényt elemző jelentését és ne terjessze az illetékes bizottság, illetve az Európa Tanács közgyűlése elé, amíg folynak a magyar-szlovák és a magyar-román konzultációk a jogszabályról. Erről a magyar diplomácia vezetője a csütörtöki budapesti találkozó után beszélt az MTI-nek. Erik Jürgens nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, mint ahogy Pozsonyban sem tette, és ígérete szerint Bukarestben sem teszi. Kovács László hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány hivatalba lépése után rögtön hozzálátott a kedvezménytörvény módosításának előkészítéséhez. Kiemelte: a kormány mindvégig ragaszkodik ahhoz, hogy a módosított törvény is megőrizze az eredeti jogszabály céljait, vagyis biztosítsa a határon túli magyar kisebbség számára a szülőföldjén való megmaradást, nemzeti, kulturális és nyelvi identitásának megőrzését. Kovács László közölte: még nem sikerült kölcsönösen alkalmas időpontot találni arra, hogy találkozzon Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Erik Jürgens megbeszéléseket folytatott Tabajdi Csaba szocialista képviselővel, a magyar ET-küldöttség vezetőjével, Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével is. /Jürgens megvárja az országok közti konzultációt. Romániába is ellátogat az ET-raportőr. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

"Dec. 5-én Kolozsváron tanácskoztak az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői néhány fontos kérdésről. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, az első kérdés, a felekezeti oktatással kapcsolatos. Már korábban elkészült egy fölterjesztés a tanügyminiszterhez, amelyet most véglegesítettek. Ebben a felekezeti oktatás törvényesítését és a tanügyi törvénybe való beemelését kérték. Az egyházi iskolák éppúgy jogosultak állami támogatásra, valamint arra, hogy az állam ismerje el legális oktatási formaként, és alkalmazza ugyanazt a normatív támogatást, mint az állami iskolákkal szemben. Egy másik iratban találkozót kértek a miniszter asszonytól, hogy a kérdést politikai szinten megbeszéljék, ennek előkészítésében számítanak az RMDSZ segítségére. A Sapientia Egyetem rektora is jelen volt, tájékoztatást adott a közelmúltban történt eseményekről. Minden egyház beszámolt a tapasztalatairól, ami az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatában jelentkezett. Tárgyaltak még a gyulafehérvári római katolikus és a kolozsvári protestáns teológia helyzetéről. Mivel ezeket az önálló intézményeket magánoktatási rendszerbe sorolta be az állam, nem kapnak támogatást, illetve csak minimálisat. Ezért a múlt évben megkeresték az akkori magyar kormányt, a jövőre nézve pedig szeretnék, ha a mostani kormány is fölvállalná a támogatást. Végül a földek és erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvény egyházi vonatkozásait beszélték meg. /Köllő Katalin: Gazdag napirend a püspöki konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

"Nyilvánosság Napot rendezett a közelmúltban Magyarország bukaresti nagykövetsége. Balta János, a Nyugati Jelen munkatársa ebből az alkalomból beszélgetett Íjgyártó István nagykövettel. Az újságíró a Bánságban és Délnyugat-Erdélyben élő több mint 150 ezer fős szórványmagyarságra hívta fel a figyelmet. A nagykövet elismerte, hogy nem figyeltek kellően a szórványmagyarságra, de az erdélyi magyar politizálásban is több figyelmet kellene szentelni nekik. Ez azért is fontos, mert a szórványosodás folyamata kiterjedhet a tömb-magyar vidékekre is. Balta János kiemelte: e szórványmegyékben a magyar fiatalságnak több mint a fele nem az anyanyelvén tanul. Ha nem történnek sürgős intézkedések, 2-3 évtizeden belül teljesen megszűnhet az anyanyelvű oktatás, azután pedig végképp kihalhat a magyar szó is e térségben. A nagykövet egyetértett: a szórványkérdés kezelésére valóban külön programot kell kidolgozni, feltölteni megfelelő forrásokkal. A nagykövet továbbítja e jelzéseket a magyar kormány felé. E feladatra nem igazán alkalmas egy kis létszámú diplomáciai testület, amikor Magyarországon olyan szakosított intézmények léteznek, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala vagy a Miniszterelnökség mellett működő kisebbségi államtitkárság. E hivatalok az érintett szórványmagyarság intézményeivel, akár a helybeli magyar sajtóval együttműködve kidolgozhatnák az igényelt projektet. /Balta János: Exkluzív interjú a Nyugati Jelennek Íjgyártó Istvánnal, Magyarország bukaresti nagykövetével. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./"

"Egynapos megszakítás után dec. 1-jén folytatta budapesti látogatását a román kormányfő. Adrian Nastase árvízvédelmi konferencián vett részt, majd ellátogatott a román nagykövetségen a román nemzeti ünnep tiszteletére rendezett fogadásra, amelyre Medgyessy Péter is meghívást kapott. A nemzetközi árvízvédelmi konferencián részt vett az Európai Unió képviselői mellett osztrák, cseh, dán, finn, szlovák, német meghívottak is felszólaltak. Nastase nyilatkozatában elmondta: a napokban folytatott kétoldalú tárgyalások új kezdetet jelentenek a két szomszédos ország viszonyában. Az árvízvédelmi konferencián elmondott beszédében a román kormányfő közös, regionális és európai szintű árvízvédelmi stratégia kidolgozásának szükségességét hangoztatta. A román kormányfő részt vett a budapesti román nagykövetségen a nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadáson. Az egyik polgári kör tiltakozó tüntetést tartott amiatt, hogy Medgyessy Péter és Adrian Nastase a Kempinski Szállóban közösen ünnepelt a román nemzeti ünnepen. A szálloda előtt mintegy öt-hatszáz, nemzeti színű zászlókkal érkező tiltakozó gyülekezett. Az MTI szerint mindössze 120 tiltakozó volt, ám a rendőrök kiszorították őket az épület előtti játszótérről, és egy embert kiemeltek a tömegből. /B. L.: Nastase: európai identitást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Adrian Nastase miniszterelnök dec. 1-jén délelőtt Kolozsváron részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségek megnyitásán, majd Budapestre utazott. Nastase kijelentette: az a tény, hogy a román nemzeti ünnep egy részét Magyarországon, de román területen - a budapesti román nagykövetségen - tölti, azzal az üzenettel hasonlítható össze, amelyet a kolozsvári ünnepségen való részvétele jelent. Az elődök emléke előtti tisztelgés mellett Románia jelét adja felelősségének, komolyságának és annak az akaratának, hogy mostani partnereivel, a NATO tagállamaival együttműködésre törekszik. A kormányfő külön hangsúlyozta: az a tény, hogy a magyar miniszterelnök és a magyar ellenzék képviselői jelen lesznek a budapesti román nagykövetség fogadásán, azt jelenti, hogy "túllépnek azon a múlton, amely Románia számára az 1918-ban történt újraegyesülés örömét, de Magyarország számára mást jelenthet". "Szilárd meggyőződésem az, hogy a múlthoz való eltérő kötődésünk mellett közös érdekeink vannak, amelyek a jövőben rendkívüli lehetőséget adnak a közös építkezésre" - fogalmazott Adrian Nastase. /Nastase Budapesten ünnepelt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ A szálloda előtt a tüntetőket a rendőrök kiszorították a szálloda előtti térről, és három embert kiemeltek a tömegből. Előre nem bejelentett demonstráció zajlott a szálloda előtt. A résztvevők azért tiltakoztak, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy magyar kormánypárti politikusok egy olyan ünnepi fogadáson vesznek részt, amelyen arról emlékeznek meg, hogy 1918. dec. 1-jén a gyulafehérvári gyűlésen kikiáltották Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését. A demonstrálók egy "Tégy a magyargyűlölet ellen!" feliratú táblát vittek. Kórusban kiabálták egyebek között, hogy "Vesszen Trianon!", "Vesszen Medgyessy!". A tömegben látható volt többek között Bayer Zsolt újságíró, Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő, Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal korábbi vezetője, illetve Budaházy György, a Magyar Revíziós Mozgalom elnöke, akit az Erzsébet híd július 4-én történt jogszerűtlen lezárása után rendzavarás szabálysértése miatt pénzbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A téren egybegyűltek előtt Bayer Zsolt azt hangoztatta, hogy ezen a napon fölényes győzelmet aratott a román diplomácia a magyar diplomácia felett és csak a maroknyi demonstráló képviseli Magyarország becsületét. A Nemzetközi Erdély Bizottság nevében Eva Maria Barki eljuttatta az MTI-hez a szervezet Adrian Nastase miniszterelnöknek címzett levelét, amelyben úgy fogalmaznak: Adrian Nastaseből hiányzik a kellő szenzibilitás, amikor Budapestre jön dec. 1-jét megünnepelni. A Lelkiismeret 88 csoport nevében Kocsis Imre, a szervezet elnöke juttatott el az MTI-hez közleményt, amelyben tiltakozott amiatt, hogy Medgyessy Péter Budapesten fogadja Adrian Nastasét. A dokumentum szerint a Lelkiismeret 88 csoport egyetért azokkal, akik a Kempinski Szálloda előtt tiltakoznak a "szégyenteljes ünnepség" ellen. /Demonstráció a Kempinski Hotel előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./ Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász levelében ez állt: "Ön Budapestre jött december elsejét megünnepelni. Csodálkozunk azon, mennyire hiányzik Önből a kellő szenzibilitás. Nyilvánvalóan a román emlékezetből kitörölték azt a tényt, hogy a gyulafehérvári ígéreteket mind a mai napig nem tartották be. Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását. Ezért kötelezettségeinek teljesítésére szólítjuk fel az Ön kormányát és az erdélyi magyarságtól 84 éven át megvont önrendelkezés biztosítására." A levelet a közismert bécsi jogászasszony a Nemzetközi Erdélyi Bizottság nevében jegyzi, a felszólítást támogatják a következő szervezetek is: Trianon Társaság, Magyar Revíziós Mozgalom, Hegyvidéki Lokálpatrióta Egylet, Bocskai Szövetség, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Horthy Miklós Társaság, Szent Korona Szövetség, Nemzeti Társas Kör, Százak Tanácsa, Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Régiója, Összefogás a Fennmaradásért Szövetség, Jobbik Ifjúsági Közösség. /Nyílt levél a román miniszterelnöknek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./ Adrian Nastase román miniszterelnök azért sietett vissza Budapestre, hogy a magyar kormányt is bevonja Erdély elvesztésének ünneplésébe. Az egyiknek ünnep, a másiknak gyász. A meghívást Medgyessy Péter elfogadta, amit a kormányszóvivő így magyarázott: a magyar kormány politikája nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire épül. Az állásfoglalás magyarázatként elfogadható lenne, ha pár órával korábban Adrian Nastase nem fejtette volna ki a rácsok mögé zárt aradi Szabadság-szoborról, hogy az Nagy-Magyarországot jelképezi, és azért nem találják ildomosnak visszaállítani a város bármely közterére. Tehát a Nagy-Magyarország szimbólumát nem tudja elviselni a román kormányfő, de a Nagy-Románia december elsejei ünnepét Magyarországon is megüli, ahová meghívja vigadni a vesztes félt is. Annak a pár tiltakozónak volt igaza, aki tüntetett a Kempinski Szálloda előtt e közös ünneplés ellen, szögezte le Bágyi Bencze Jakab. Medgyessy Péter említette-e az erdélyi magyarok véleményét a december elsejei ünnepről? /Bágyi Bencze Jakab: Szimbólum és valóság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Dec. elseje 1989 óta nemzeti ünnep Romániában. 1918-ban ezen a napon a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta Erdély csatlakozását Romániához. Adrian Nastase Kolozsváron kínosan ügyelt arra, hogy másképp fogalmazzon: szerinte Erdély újraegyesült Moldvával és Havasalfölddel, nem csatlakozott. 1990-ben, a gyulafehérvári központi ünnepségen Szőcs Géza beszédekor az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a magyar szónokot kifütyülő tömeget, a hazafiak "kifelé a magyarokkal az országból" és "halál reájuk" szlogenekkel emelték a rendezvény fényét. Tavaly az állami ünnepségek egy részét az "ősi román városba", Csíkszeredába tervezték, hatóságilag rendelve ki az állami alkalmazottakat és a diákokat. A székelyeknek sikerült megsérteniük a toleráns román többséget azzal, hogy közleményben kérték: mivel ez nem az ő ünnepük, aki csak teheti, az maradjon otthon. Akinek pedig muszáj részt vennie, az viseljen fekete szalagot. Az esetről hetekig cikkezett felháborodva a román sajtó. A mostani közös ünnep beláthatatlan távlatokat nyit a román-magyar kapcsolatokban. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben Gheorghe Funar polgármester nyitja meg a Horthy 1940-es bevonulására emlékező nagyszabású kolozsvári rendezvénysorozatot. Ide jutottunk kétezerkettőre: a huszonhárommillió román munkavállaló helyett a bukaresti miniszterelnök érkezett Budapestre Erdély elcsatolását ünnepelni. Ezt akartuk? /Lukács Csaba: Ünnepeltek... (Magyar Nemzet, dec. 2.). Átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./"

"A Bolyai Társaság közgyűlését megelőzően tanácskozásra hívta össze az erdélyi magyar állami felsőoktatási keretek felelős képviselőit, és az említett intézmények háttértámogatásában illetékes magyarországi alapítványok, illetve minisztériumi főosztályok vezetőit. A tanácskozás vitaindítóját /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke írását/ közölte a lap. A vitaindító leszögezte, hogy az erdélyi magyarság erős, sajátos kulturális tudattal és oktatási hagyományokkal éli meg nemzeti mivoltát. Ragaszkodik az 1959-es felszámolásáig létezett önálló egyeteméhez. 1990 után az anyanyelvű felsőoktatásban némi javulás volt észlelhető, de az távolról sem kielégítő a több mint másfélmilliós erdélyi magyarság számára. Jelenleg Romániában Kolozsváron (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet), Marosvásárhelyen (Orvostudományi Egyetem, Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Református Kántor-Tanítóképző Főiskola), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Tudományegyetem), Bukarestben (a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke) és Gyulafehérváron (Katolikus Teológiai Intézet) vannak olyan egyetemek, melyeken magyarul, vagy magyarul is folyik az oktatás. Ezek az egyetemek és főiskolák működtetnek néhány magyarul (is) oktató kihelyezett kart, így a Babes-Bolyai Tudományegyetem: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, valamint tanítóképzőt: Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagyenyeden /itt átmenetileg leállították/; a Sapientia Tudományegyetem: Marosvásárhelyen és Csíkszeredában; ehhez hozzáadható még a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett intézete, valamint a Soproni Egyetem csíkszeredai és a Gödöllői Egyetem nyárádszeredai agrárközgazdászi szakának, kifutó, távoktatási képzése. Ez a hálózat több mint 70 profilt jelent (ebből több mint 50 a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen), de igen szegényes a műszaki, és mezőgazdasági oktatási kínálat, a művészeti pedig hiányos. A romániai magyar nyelvű felsőoktatásban a szakok választéka nem éri el az 1/4-ét sem az országos román nyelvű kínálatnak. Az elmúlt 12 évben a magyar egyetemi hallgatók száma több mint megháromszorozódott (7.091 ről 24.591-re nőt), de az országos összhallgatói számhoz viszonyítva aránya semmit sem változott: mint az 1989/1990-es tanévben, ma is 4,3 %-ot tesz ki, az erdélyi magyarság megközelítően 7 %-os részaránya mellett. Ez még távolról sem a magyarul tanulók részarányát jelenti. Ami az intézményi megoszlást illeti, az első helyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem áll, ahol az utóbbi évtizedben lényegesen nőtt a hallgatók száma, s ahol az 2001/2002-es tanévben 7.486 magyar diák volt, ez az intézet összlétszámának kevesebb mint 24 %- át jelenti, de ebből csak 5.391 tanult magyarul, azaz a magyar anyanyelvűek 72 %-a (az összlétszám 17 %-a). Valamivel pozitívabb tendenciát mutat a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak részaránya, ahol az 1994-es 11 %-os mélypontról 40 % fölé emelkedett, összesen 967 fővel - itt viszont az oktatói gárda rohamos kiöregedése aggasztó. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen a jelzett tanévben 76 magyar hallgató tanult. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén a hallgatók száma 60 alatt van, s az újabb szabályozások értelmében az intézmény fennmaradása veszélyeztetett. E négy intézmény működik állami keretek közt, mellettük három, kizárólag magyar tannyelvű egyházi felsőoktatási intézmény, így a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (a jelzett tanévben 218 hallgatóval), valamint a Gyulafehérvári Katolikus Teológia (115 papnövendékkel) és a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskola (70 diákkal) részesülnek állami támogatásban. A magyar állam költségvetési támogatását élvező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2001/2002-es tanévben 374 hallgatóval kezdett, ma 930 diákja van. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 800 hallgatóval működik. A Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett távoktatási karán (7 konzultációs központban) körülbelül 500 hallgató tanul, míg a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány égisze alatt működő Gödöllői és Soproni Egyetemek kifutó távoktatási évfolyamain a hallgatók száma mára összesítve is 150 alá esett. Összegezve az adatokat, a 2001/2002-es tanévben magyar nyelvű állami oktatásban 6.550 hallgató, magán-, illetve alapítványi egyetemeken és főiskolákon 2.257 hallgató van. Tehát a 23.381 romániai magyar anyanyelvű diák kevesebb mint 38 %-a. A magyar diákok zöme tehát szétszóródva, különböző, román tannyelvű, állami és magán egyetemeken (ez utóbbiak az elmúlt években jelentős teret hódítottak a Székelyföldön), kihelyezett karokon és távoktatási rendszerekben tanul. A magyar diákok részaránya a romániai felsőoktatásban nem az egyenlő esély elvét tükrözi, és ebből a létszámból, a magyarul tanulóké pedig rendkívül alacsony. Összességében az állami oktatásban tanul a magyar diákság több mint 90 %-a, ugyanakkor az állami oktatásban magyarul tanulók háromszor annyian vannak mint az összes magán, egyházi, illetve alapítványi intézetben. Az állami intézményi magyar oktatási struktúrák azonban nem rendelkeznek sem gazdasági, sem döntési önállósággal, az oktatói személyzet válogatásában is néhány esetben a kontraszelekciós többségi akarat szól közbe (Babes-Bolyai Tudományegyetem), vagy egyenesen figyelmen kívül hagyják a magyar igényeket (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). De a fizetési szint is olyan, ami kontraszelekcióként hat. Az önálló magyar állami egyetem beindítása késik, még a Babes-Bolyai Egyetemen beígért önálló karok kiépítése sem valósult meg. Ebben az RMDSZ vezetősége is hibás, mivel másodszorra került be az idén ez az igény a protokollumba, és azt az érdekvédelmi szervezetünk az idén is a legvégére hagyta. Nem érezhető a lobbizás a magyar kormány e részéről sem az önálló magyar állami felsőoktatás érdekében. Romániában 111 egyetem működik, ebből kb. fele állami, adófizetői minőségében a romániai magyarság 4 teljes állami egyetemre lenne jogosult, legkevesebb 40.000 hallgatóval. A hiányt 2 milliárd forintos magyar állami támogatással soha versenyképesen felzárkóztatni nem tudják. Ezért fontos újraértékelni az anyaország támogatását. Káros volt az, hogy a négy évvel ezelőtt beindított programok, melyek az állami intézmények háttértámogatását szolgálták (tanárlakás-program, a fiatal oktatók fizetését kiegészítő program, diák-tanár közös kutatási program, könyvtárfejlesztési program) a Sapientia beindítását követően - pénzhiány miatt - leálltak. Megdöbbentő, hogy a két fő (oktatásra szánt) támogatási keretet kezelő alapítvány: az Illyés és Apáczai Alapítvány meghívott képviselői- távolmaradását jelentette be a romániai magyar nyelvű állami felsőoktatás háttértámogatása újragondolását célul kitűző tanácskozásról. /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke: Hová, merre, Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Wanek Ferencnek írásában tévedés az, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet "állami támogatásban részesül". A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - bár az állam által egyetemi rangúként elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény - nem részesül állami támogatásban. A másik két egyházi felsőoktatási intézményt sem támogatja az állam. /Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: A teológia nem kap állami támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Székelyudvarhelyen a szombatfalvi református egyházközség lelkésze, Hegyi Sándor minden év decemberében megszervezi a Csereháti Napot, arra emlékezve, hogy 1997. dec. 9-én hatalmi erőfitogtatással, csendőrök és páncélkocsik segítségével a városban, Csereháton félkész állapotban lévő épületet elfoglalták a görög katolikus apácák. - A csereháti iskola kérdése csak akkor fog megoldódni véglegesen, amikor az egész Székelyföld ügye rendeződött, amikor e területnek regionális parlamentje, kormánya lesz, svájci és dél-tiroli minta szerint - mondta egyebek között Szász Jenő polgármester az épület erőszakos elfoglalásának ötödik évfordulóján tartott istentisztelet utáni megemlékezésen. - Az az igazi zsidó, akinek fáj Auschwitz, az az igazi magyar, akinek fáj Trianon, az az igazi uvdarhelyi, akinek fáj a Cserehát - mondta Szakáts István Péter tanár, író. Kincses Előd ügyvéd a csereháti pereskedésekről számolt be, amelyek még nem értek véget. Hegyi Sándor kemény szavakkal bírálta az RMDSZ-t, mert "koalíciós párt lett" és a parlamenti képviselőket is, mert semmit sem tesznek, hogy kedvezően rendeződjön a csereháti iskola ügye, ahová most szép csendben az ország messzi tájairól gyermekeket telepítenek. Szász Jenő polgármester egyebek között elmondta: nem szűnt meg az esélye annak, hogy a helyi önkormányzat visszavásárolja az épületet, ha az új magyar kormány tiszteletben tartaná az Orbán-kormány ígéretét. Ez ügyben a közelmúltban levelet írt mind a négy parlamenti párt vezetőinek, Medgyessy Péter kormányfőnek és Mádl Ferenc köztársasági elnöknek is. "Árulók a határon innen és túl is vannak, s politikai cinizmus az, ahogyan a magyar miniszterelnök az RMDSZ-es csúcsvezetőséggel együtt ünnepelte december elsejét a román miniszterelnökkel" - mondta Szász Jenő. A baróti Márton György hazaárulónak nevezte Medgyessy Pétert, "akit olyan RMDSZ-esek vesznek körül, akik Elena Ceausescu vízhordói voltak". A részvevők többsége a rendezvény végén aláírta a Hegyi Sándor által felolvasott felhívást, amelyben tisztségükből való lemondásra szólították fel Borbáth István és Ladányi László helyi tanácsosokat. /Fülöp D. Dénes: Öt év alatt sem oldódott meg a csereháti ügy. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./"

"Az Európai Unióhoz csatlakozással kapcsolatban látható, hogy jelentős társadalmi rétegek, a kis- és középvállalkozók, a családi gazdálkodás útkeresői válnak a fejlett európai államok diktálta konkurencia áldozataivá. Az ország fenntartói, eltartói, a nemzet fő alkotói. Orbán Viktor, a Fidesz alelnöke "brüssszelitáknak" nevezte azokat, akik Moszkva feltétel nélküli kiszolgálóiból egy ideológiai hovatartozást megváltoztató műtéttel Brüsszel, a nyugati pénzvilág feltétel nélküli, a nemzeti érdekeket is semmibe vevő kiszolgálóivá váltak. Számolni kell egy átmeneti időszakkal, amelyben Magyarország tagja lesz az uniónak, és a határokon kívüli nemzetrészek számára is feltételeket kell teremtenie, hogy azokat a maradék anyaországtól ne zárja el egy újabb vasfüggöny mögé. Ennek az átmeneti kivédésére lenne hivatott a kedvezménytörvény, írta Sylvester Lajos, amelyet a jelenlegi magyar kormány apránként értelmétől-tartalmától megfoszt. Ugyanakkor a szomszédos országok saját nemzetrészeik számára tágabb és fontosabb jogköröket, állampolgári státust is biztosítottak. Közben folyik "Székelyföld, a belső anyaország egyházi, katonai és adminisztratív megszállása, valamint a román gazdasági kolonizáció, miközben a nagy nemzeti összeborulások ünnepeit ülik azok, akiknek a magyarországi választók részben a mi sorsunkat is a kezükbe adták." /Sylvester Lajos: Moszkoviták meg brüsszeliták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./ "