Intézményesült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), ezt az SZDSZ kivételével, minden parlamenti párt megszavazta. Vezetője, Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, tagjai: a Kárpát-medencei magyar és magyarországi honatyák és európai parlamenti (EP)-képviselők. A KMKF Szili Katalin országgyűlési elnök kezdeményezésére 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző Kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az EP-ben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. A MÁÉRT 1999. februárjában alakult meg. 2002-ig, amikor a szocialisták kerültek kormányra, teljes összhang uralkodott az értekezleten belül. 2004. novemberében a közös nyilatkozatot nem írta alá az MSZP és az SZDSZ. 2005. januárjában megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). Tagjai a MÁÉRT határon túli szervezeteinek vezetői, képviselői lettek. Az ötlet Kasza Józseftől, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökétől származott. Minden évben legalább egyszer összeül a HTMSZF, elfogadnak egy közös nyilatkozatot. A Gyurcsány-kormány a teljes támogatási rendszert átalakította. Létrejött a Szülőföld Alap, megszűnt több alapítvány. 2007. februárjában megalakította a kormány a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumát (REF). /Simon Judit: Összmagyar fórum – újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Ha a magyarországi politikusok Erdélybe jönnek, a romániai magyarság egységét kell támogatniuk, nem pedig e közösség megosztására kell törekedniük – mondta március 6-án Bukarestben Szekeres Imre honvédelmi miniszter Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélése után. A politikus az MSZP egyik vezetőjeként is tárgyalt Markóval. Szekeres kifejtette: aggodalommal tanulmányozza az új választási törvényt, az nagymértékben befolyásolja az egységes magyar parlamenti képviselet lehetőségeit. Szerinte emiatt még nagyobb szükség van arra, hogy a magyarság összefogjon. A magyar kormány és az MSZP minden támogatást megad ahhoz, hogy a romániai magyarság képes legyen szavatolni a megfelelő képviseletet mind az önkormányzatokban, mind az országos ügyek intézésében – mondta Szekeres. /Szekeres: a romániai magyarság egységét kell támogatni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ A magyar kormány és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) támogatni fogja az RMDSZ-t abban, hogy az idei helyhatósági- és parlamenti választások nyomán megtartsa jelenlegi parlamenti képviseletét ― mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter Markó Béla RMDSZ-elnöknek bukaresti látogatásán. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

Magasan nyertek az igenek a Magyarországon tartott, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj visszavonása érdekében tartott ügydöntő népszavazáson március 9-én. A szükséges kétmillió helyett hárommillió igen szavazat született. Győzött a demokrácia ― jelentette ki Tarlós István, a kezdeményező Fidesz ― Magyar Polgári Szövetség kampányfőnöke. Hozzátette, a nép politikai ítéletet mondott a kormány munkájáról. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, ha a népszavazás eredményes lesz, azt a kormány magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el, és a szükséges törvénymódosításokat benyújtja. Ebben az esetben április 1-jétől visszaállítják a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése előtti állapotot. A miniszterelnök hozzátette, a kormánynak nincs szándékában, a költségvetésnek nem áll módjában a kieső összeget pótolni. 1989 óta ez a legmagasabb részvételi arányú népszavazás, 50 százalék fölötti. Ennek mintegy 42―43 százaléka az igeneket jelenti, 7―8 százaléka a nemek aránya. /Szekeres Attila: Nyertek az igenek (Ügydöntő népszavazás Magyarországon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Pert készül indítani a nagyszebeni székhelyű Gozsdu Alapítvány a magyar állam ellen, jelentette be Laurentiu Streza, Erdély ortodox metropolitája, aki egyben az alapítvány elnöke. Akkor indítanak majd jogi eljárást, ha ehhez megszerzik a román állam támogatását is. Az alapítvány támogatót is keres, mivel nincs pénzük a per költségeinek fedezésére. Az eljárás nyomán a XIX. század második felében Budapesten sikeres ügyvédként dolgozó Emanuil Gojdu vagyonát remélik visszaszerezni. Az egyházi vezető szerint a szebeni alapítvány néhány milliárd eurót szeretne visszaszerezni még akkor is, ha a Budapest központjában található nyolc ingatlant már eladta a magyar állam. Streza szerint emiatt az ingatlanok visszaszerzésében nem reménykednek, de – mint fogalmazott – kártérítést követelnek majd az épületek értékének becslése alapján. Streza utalt a román-magyar Gozsdu Közalapítványra is. Szerinte annak működtetésére a román és magyar állam által felkínált 200–200 ezer euró nevetséges összeg a Gozsdu-vagyon valós értékéhez képest. A közalapítvány nem jöhet létre, mivel a román parlament nem ratifikálta a román-magyar együttes kormány ülésen 2005-ben született erre vonatkozó megállapodást. /Perelné a magyar államot a Gozsdu Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Elsöprő többséggel győztek az „igenek” a vizitdíj, a kórházi napidíj és az egyetemi tandíj eltörléséről a Fidesz kezdeményezésére megtartott március 8-i népszavazáson Magyarországon: mindhárom kérdésre az eredményességhez szükséges kétmillió helyett több mint hárommillió „igen” voksot adtak le a választók, akiknek több mint 50 százaléka (50,33) jelent meg az urnáknál. A vizitdíj eltörlésére országosan a voksolók 82,42, a kórházi napidíj ellen 84,08, a tandíj megszüntetésére pedig 82,22 százalék szavazott. Sólyom László köztársasági elnök a szavazatok összesítését követően kijelentette: a magyar választók kinyilvánították akaratukat, az eredmény egyértelmű. Most a törvényhozókon és a politikusokon a sor. Jelezte ugyanakkor, hogy a szükséges lépések meghozatala, illetve a következtetések levonása nem néhány nap kérdése, de elodázni nem lehet. A referendum lezárulta után a kormánykoalíciót alkotó pártok bejelentették, elfogadják a polgárok döntését. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke azt mondta: a népszavazás politikai célját tekintve vereséget szenvedett, mert a kormányt nem tudta megbuktatni. A kormányfő kijelentette, a kormánynak nem áll szándékában pótolni a népszavazás nyomán kieső összegeket. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ezzel szemben úgy fogalmazott: nem a pártok, nem a politikusok, hanem Magyarország győzött, a népszavazással a magyarok nyertek, győztek. – A kormánypártok az egyedüli vesztesei a mai népszavazásnak – mondta Orbán Viktor. A két kormánypárt között vita támadt azt követően, hogy Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, koalíciós kapcsolatokért felelős államtitkár a miniszterelnök beszéde alatt úgy kommentálta Gyurcsány Ferenc magyarázatát arról, mit is jelent a népszavazás eredménye: „Nem azt mondták, Feri, azt mondták, menj a p... ba, valljuk be”. Több MSZP-s politikus is a lemondását követelte, ennek nyomán Horn megkövette a szocialistákat. /Mennyit érnek az igenek? = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

A magyarországi népszavazás eredménye: a szavazók jelentős többsége elvetette a kormány reformprogramjának alapját képező jogszabályokat. Ezzel véleményt nyilvánított a kormány és a kormányfő eddigi teljesítményéről is. A legnagyobb vesztes egyértelműen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az őszre tervezett, szintén szociális tartalmú népszavazástól nem sok jót remélhet. /Balogh Levente: Büntetés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója kárhoztatta Orbán Viktort és elismeréssel írt Bokros Lajos pénzügyminiszter „reformcsomagjáról”, mert növekedési pályára állította a gazdaságot. Azután jött a Fidesz, elkezdett költekezni, nagy költségvetési hiányt halmoztak fel. Medgyessy Péter kormánya kénytelen volt tovább költekezni. Az újságíró szerint Gyurcsány Ferenc kormányán kívül „senkinek nem volt mersze” kimondani az igazat, innen adódik népszerűtlensége: hogy Magyarországon hárommillió munkavállalónak kell eltartania a tízmilliós lakosságot. Tibori állította: a „Gyurcsány-kormány reformokat kezdeményezett. ” Azonban képtelenek voltak minden egyes intézkedést közérthetően elmagyarázni. Ezt használta ki újra a Fidesz „az alkotmánybírósággal és az államelnökkel karöltve” a „nevetséges népszavazásig”, amely mindenféle reformtörekvést leállított. /Tibori Szabó Zoltán: A jövő véget ért? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

Ahol a választók és a választottak közti kötelező konszenzus veszélybe kerül, ott valami bajnak kell lennie. Magyarországon a pártok idén is külön ünnepeltek. A jobboldal a köztereken, az MSZP és miniszterelnöke zárt ajtók mögött. A Fidesz a népszavazás sikerét nem próbálta közvetlen kormánybuktatásra felhasználni. A népszerűségét vesztett kormány és Gyurcsány miniszterelnök továbbra is ragaszkodik a hatalomhoz, a miniszterelnök a kialakult helyzetért az ellenzéket, az Alkotmánybíróságot, a szavazókat teszi felelőssé, s ismételten kijelenti, hogy kormányzati alapokból nem fogják támogatni a tanügyet és az oktatásügyet. A Fidesz visszafogottsága meggyőzheti a választókat, hogy a féktelen hatalomvágy vádja megalapozatlan lehetett. /Bíró Béla: Kompromisszumképtelenségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Aradon a Szabadság-szobor előtt mintegy 300-400 ember volt jelen a két nyelven, magyarul és románul zajló ünnepségen, amelyet Matekovits Mihály tanár, minisztériumi vezérigazgató vezetett le. Horváth Levente alprefektus tolmácsolta a román kormánynak a romániai magyarokhoz intézett üzenetét, Szentpétery István, a kolozsvári főkonzulátus konzulja pedig a magyar kormány üzenetét olvasta fel. Az aradi ünnepség szónoka, Király András, a megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő beszédében emlékeztetett, választási évben vagyunk. Emlékeztetett a közelmúlt eredményeire. Eljött az ideje annak, hogy a közösség új elképzeléseket fogalmazzon meg, új terveket készítsen, új feladatokkal bízza meg azokat, akik a következő négyéves mandátum alatt a helyhatóságokban képviselik majd az RMDSZ-t. /Jámbor Gyula: A múlt iránti tisztelet, a jövőbe vetett hit jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett, azt szerették volna, ha az Európai Unióba való belépés előtt rendeződik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, illetve az egyház megkapja az őt megillető státusát. Ez nem történt meg. Sok gyülekezet anyagi gondokkal küszködik: vannak olyan egyházközségek, ahol a lelkész fenntartása is kérdéses. Az egyházakat kizárták az uniós pályázatokból. Becslések szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben 250 ezer református él, ebből azonban 60-70 ezer egyáltalán nem jelenik meg a nyilvántartásokban. További 60-70 ezer személy csak alkalmanként támogatja az egyházat. A hozzávetőleg 120 ezer fizető hívő nem tudja biztosítani az intézmények biztonságos fenntartását. Az egyházkerületnek tetemes adóssága van a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet felé. Amikor épületet visszakapnak, az rendszerint iskola, ami pénzt visz el. A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumra szűkös büdzséjükből 14 milliárd régi lejt költöttek eddig. Ahhoz, hogy az épület minden szempontból megfeleljen a modern oktatás követelményeinket, hozzávetőleg még tízszer ekkora összegre volna szükség. Ennyi azonban nincs. Az élesdi árvaház nyugati segítségből épült, ugyanígy az öregotthonok, a most épülő nagyszalontai például. Máramarosban több gyülekezeti házat hoztak tető alá nyugati segítséggel. A magyar kormány némileg segít az egyház által fenntartott intézmények finanszírozásában is, azonban ez a segítség nem jelentős. Jelentős volt a polgári kormány segítsége, létrejött többek között a Partiumi Keresztény Egyetem, ahol ma is 1500 diák tanul. Eddig 8-10 ezer diák végzett itt. Sajnos a végzősök jelentős része kitelepedett. /Kritikus anyagi helyzetben van az erdélyi magyar egyház. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

Váratlanul meghalt Lőrincz Csaba /Sepsiszentgyörgy, 1959. – Budapest, 2008. márc. 14./ Kiemelkedő szellemi képességeit a politikai döntések stratégiai előkészítésének szentelte, ezt művelte hivatásszerűen. Nem sokan tudják, hogy ő volt a magyarországi kisebbségeknek kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvény egyik kimunkálója, de életművének talán legfontosabb része az anyaország és a tőle elszakított kisebbségi közösségek közötti közjogi viszonyt megalapozó státustörvény koncepciójának megalkotása. Ide sorolható a Magyar Állandó Értekezlet életre hívása is, melynek előkészítésében komoly szerepe volt. Lőrincz Csabát március 29-én temetik a sepsiszentgyörgyi köztemetőben. /Toró T. Tibor: In memoriam Lőrincz Csaba 1959–2008. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Rendszeresen járt Bálványosra, azután Tusványosra, a szabad egyetemi tanácskozásokra, a nemzetstratégiáról szóló vitákon vett részt. Nemzet- és biztonságpolitikai munkássága nélkül nehéz lesz értelmezni az ezredforduló magyar közéleti és politikai történéseit, írta róla Ferencz Csaba. – Most immár itthon pihenhet meg. /Ferencz Csaba: Búcsú Lőrincz Csabától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./ Lőrincz Csaba az erdélyi ellenzéki Limes Kör tagja volt. A Külügyminisztérium államtitkára (1999-2002), az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának főtanácsadója volt az Orbán-kormány idején.

Az SZDSZ szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „egyoldalúan, egyeztetés nélkül” jelentette be, hogy nem kíván Horváth Ágnes egészségügyi miniszterrel együtt dolgozni. Az SZDSZ, a kisebbik koalíciós párt közleményében úgy fogalmaz: Horváth Ágnes a kormány programját hajtja végre következetesen, a liberálisok szempontjából erős kompromisszumokkal. Horváth Ágnes élvezi az SZDSZ bizalmát. /Menesztik Horváth Ágnest? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Kuszálik Péter kiállt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett, elítélve, hogy Magyarországon elsöprő többségben szavazták meg a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlését, mondván: „majd megnézhetjük, mit tesz az ellenzék, ha kormányra kerül, honnan fogja előbányászni az ilyen-olyan intézmények fenntartásához szükséges összegeket?” Szerinte ugyanígy könnyedén kérdés tárgya lehet a székely autonómia: Székelyföldön megkérdezett 200 ezer ember több mint 99 százaléka önrendelkezést akar. 1992 októberében a parlament magyar tagjai (12 szenátor és 27 képviselő) a kolozsvári Szent Mihály-templomban ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy harcolni fognak a belső önrendelkezésért. A cikkíró szerint életképtelen, alkotmányellenesnek nyilvánított autonómia-tervezetekben nem volt hiány. Kuszálik szerint nem érdemli meg az autonómiát az, aki nem tud élni a lehetőségekkel! /Kuszálik Péter: Visszapillantás és meditáció. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

Cáfolta a sajtónak Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő a párt elnökségi ülésén felajánlotta volna a lemondását, de mint mondta, ezt nem is fogadták volna el. Több hírügynökség ugyanis arról adott hírt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemond, ha ez az ára az MSZP és az SZDSZ további közös kormányzásának. Lendvai Ildikó elmondta: Kóka János, az SZDSZ elnöke megkereste őt és felajánlotta, hogy egyeztessenek az új kormányfő személyéről, de ő ezt elutasította. Az SZDSZ ügyvivő testülete egyhangúlag úgy döntött, hogy nem kíván koalíciós szerepet vállalni a jelenlegi kormányban. Kóka János pártelnök a kisebbségi kormány életképességéről azt mondta, ez is alkalmassá teszi a jelenlegi kormányt, hogy kitöltse a ciklusát. Hozzátette: semmiféleképpen nem céljuk az, hogy „Orbán Viktor átvegye a kormányrudat. ” Az SZDSZ április 30-tól visszahívja minisztereit és államtitkárait a kormányból. /MSZP: nem merült fel kormányfőcsere lehetősége. Az SZDSZ bejelentette: visszahívja minisztereit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

A március 9-i népszavazás után Magyarországon volt egy csípős tizenötödike elbarikádozva Kossuth-térileg, meg egy kormány(v)álságos március 31-e, mikor is kiderült, hogy a „koalíciós megállapodás nem szentírás”. A sakkban vezér-áldozat megengedett. (Pannon szabály!) – írta Laczkó Vass Róbert. Válás után majd kissé megemelkedik a két (volt) kormányerő népszerűsége. /Laczkó Vass Róbert: Sakk-matt-patt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Marosvásárhelynek kellene lennie az erdélyi magyarság számára a második egyetemi központnak, Kolozsvár után – hangzott el az Oktatási és nevelési stratégia a nemzetpolitika szolgálatában elnevezésű műhely keretében Kolozsváron. A Reményik Sándor Galériában megtartott kerekasztal-beszélgetésen Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára elmondta, a nemzeti és Kárpát-medencei oktatáspolitika nem egyközpontúnak kellene lennie, hanem többközpontúnak, és az együttműködés közös döntések megszületésében kell érvényesüljön. Szilágyi Pál professzor hangsúlyozta az angol nyelv ismeretének fontosságát. Hozzátette, az elvándorlás a legnagyobb probléma az orvosi egyetemek végzősei körében, akik még el sem végezték a harmadévet, de már Magyarországon biztos, lekötött állásuk van. /Darvas Beáta: Elavult oktatáspolitika? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A Sapientia-EMTE biztosan számíthat a magyar kormány támogatására, hangsúlyozta Arató Gergely, kiemelve, hogy a magyar állami támogatással létrehozott és működtetett intézmény kultúra-, tudomány- és anyanyelvformáló erővel rendelkezik. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök kifogásolta, hogy hivatalosan nem létezik „intézményesített”, a Kárpát-medencében élő összmagyarságra kiterjesztett oktatási és nevelési stratégia. „Úgy vélem, hogy a budapesti kormány felelőssége lenne, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények vezetőivel egyeztetve kidolgozzon egy közös magyar oktatásügyi koncepciót, melynek érdekképviseletét is fel kellene vállalnia” – mondta a püspök. Dr. Szilágyi Pál professzor, a Sapientia-EMTE korábbi rektora felszólalásában hangsúlyozta: a Sapientia terjeszkedése, akárcsak a Babes–Bolyai Tudományegyetem székelyföldi városokban létrehozott fiókintézményei segítenek abban, hogy az ott élő fiatalság a tanulmányok befejezése után otthon, szülőföldjén próbáljon érvényesülni. „Bebizonyosodott, hogy ahol egyetem indul be, megváltozik a város légköre, ez tapasztalható Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen is” – mutatott rá a professzor. /Gyergyai Csaba: Összmagyar koncepciót sürgetnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

A Századvég-Forsense magyarországi politológiai intézet legfrissebb felmérése szerint elsöprő népszerűségre tett szert a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Fidesz. Orbán Viktor alakulata a biztos szavazó pártválasztók körében több mint kétharmados támogatottsággal rendelkezik, a kormányzó Magyar Szocialista Párt viszont továbbra is mélyponton áll. A közlemény szerint az összes megkérdezett harminc százaléka szavazna most a Fideszre, míg az MSZP-re mindössze 12 százalék. A két kisebbik önálló parlamenti párt erősorrendje nem mutat változást, az MDF három százalékon, az SZDSZ pedig két százalékon áll. A népszavazás után a megkérdezettek 48 százaléka támogatta a kormány leváltását, és 34 százaléka volt azon a véleményen, hogy maradjon a kormány, addig most 45 százalékuk támogatja a kormányváltás gondolatát, és csupán 26 százalékuk szeretné, ha maradna a Gyurcsány Ferenc vezette kabinet. Februárhoz képest 64-ről 68 százalékra nőtt a Fidesznek támogatottsága, míg az MSZP-é 26-ról 20 százalékra csökkent. /Mélyponton az MSZP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lényegében kizárta saját lemondását, valamint az előre hozott választások lehetőségét is. A magyarországi kormányválságot értékelve Gyurcsány azt mondta: az országnak a koalíciós kormányzás lenne az érdeke, de az egypárti, kisebbségi szocialista kormány megalakulására van a legnagyobb esély. Hangsúlyozta: céljuk, hogy „egyensúlyi pályán tartsák a gazdaságot”. /Gyurcsány nem mond le, és előrehozott választás sem lesz. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

Az Albert házaspár április 10-én Budapesten átadta az Országos Választási Irodának (OVI) az összegyűjtött, s a szükségesnél mintegy két és félszer több, közel félmillió /492 ezer/ aláírást az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozását célzó népszavazási kezdeményezés céljából. A népszavazást várhatóan ősszel tartják. Az aláírásokat három hónap alatt gyűjtötték össze. Az aláírásgyűjtésben részt vevő szakszervezetek és civil szervezetek a kormányt tették felelőssé amiatt, hogy mintegy négymilliárd forintért újabb népszavazást kell tartani. /Sínen az új népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Tisztújító közgyűlést tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) április 12-én Beregszászon, a szervezet élén nem történt változás: a közgyűlés az egyetlen ellenjelölt visszalépését követően újból Kovács Miklóst választotta meg három évre a KMKSZ elnökévé. Elnöki beszámolójában Kovács Miklós kiemelte: sikerült némi haladékot elérni a kárpátaljai magyarság megmaradására végveszélyt jelentő emelt szintű érettségi ügyében, így a magyar iskolák végzősei két évig anyanyelvükön vizsgázhatnak. Elismeréssel szólt a magyar kormány által a kárpátaljai magyarságnak ebben a kérdésben nyújtott támogatásról, különösen Sólyom László köztársasági elnök szerepét emelte ki. Hangsúlyozta: továbbra is nagy szükség van az anyaország külpolitikai támogatására. /Ismét Kovács Miklós lett a KMKSZ elnöke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Üzenem a román kormánynak, óvakodjék a költségvetési deficit növelésétől! – mondta dr. Bokros Lajos volt magyar pénzügyminiszter, a CEU Közép-Európai Egyetem professzora Kolozsváron, a Mikó Imre Szakmai Napok keretében tartott előadásán. El kell kerülni a „magyarországi betegséget”. A magyar kormányok felelőtlen gazdaságpolitikát folytattak. /Ördög I. Béla: ”Üzenem a román kormánynak... = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

A magyar igazolvánnyal rendelkezők kaphassanak ingyenes magyar vízumot, térítsék vissza nekik a már kifizetett vízumdíjakat – ezt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) kulturális és oktatási albizottsága kezdeményezi a kormánynál. Elvárják a magyar kormánytól, hogy növelje a csángó oktatási program támogatását, emellett a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével és az RMDSZ-szel közösen dolgozzanak ki programot a csángóföldi magyarok nemzeti identitásának megmentésére. /Ingyenes vízumot kér a KMKF. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Törzsök Erika szociológus, aki az SZDSZ tagja (egy időben a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője) a kilencvenes évek közepén egy destruktív írásában úgy nyilatkozott, hogy „Erdélyben boldog-boldogtalan egyetemet akar”. A román kormányok ellenállása miatt nem lett önálló a Bolyai Egyetem, az RMDSZ által beígért multikulturális Petőfi-Schiller eltűnt a politikai homályban. Végül a Fidesz kormány támogatásával 2001-ben megnyitotta kapuit a Sapientia Egyetem. A Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában hálózatosan működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (ide értendő a Partiumi Keresztény Egyetem is) hét esztendő alatt jelentős szerepet játszott az erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben és a régiófejlesztésben. A kialakult szakstruktúra pótolja a magyar nyelvű képzés hiányát néhány fontos szakterületen. (Romániában a kb. 30. 000 magyar nemzetiségű egyetemi hallgatóból még 2008-ban is csupán 12. 000 tanul anyanyelvén.)Az eltelt évek alatt a semmiből induló Sapientia EMTE fejlődött és fejlesztett, ma már több szakon megfelel a román kormány szigorú akkreditációs feltételrendszerének. Infrastrukturális beruházásokkal, a humán erőforrás fejlesztésével, tudományos kutatói programokkal, a kutatás-fejlesztés összhangjával párhuzamosan javult az oktatás minősége. A hallgatók 95 százaléka sikeresen államvizsgázott, többségük elhelyezkedett az itthoni munkaerőpiacon. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főosztályvezetője (egyszemélyben Gyurcsány Ferenc tanácsadója kisebbségi ügyekben) nyilatkozatában élesen bírálta a Sapientia EMTE fejlesztési módszereit, miszerint „az utóbbi években az egyetem hálózata folyamatosan fejlődött, legtöbbször erdélyi döntések alapján (sic!), a fejlesztések számláit azonban kizárólag a magyar kormánnyal fizettetik meg. ”Az Országgyűlés 2000-ben évi 2 milliárd forintot különített el a határon túli magyar felsőoktatás megszervezésére, (nem a fejlesztésre!) a kormányváltás után az anyagi támogatás évről-évre csökkent, 2007-ben mindössze 1,278 millió forintra zsugorodott, amelynek valós értéke az infláció miatt jóval kevesebb. Ez az összeg csupán a jelenlegi intézményi struktúra minimális szinten való tartására, a működési költségek fedezésére elegendő, semmilyen infrastrukturális, eszköz vagy ingatlanfejlesztést, bérkiigazítást, tudományos kutatási programok finanszírozását nem biztosítja. Az intézményi akkreditáció követelményrendszere azonban olyan feltételeket tartalmaz, amelyek a tervezett fejlesztések nélkül a finanszírozás aktuális szintje mellett nem teljesíthetőek. Törzsök Erika ezt az összeget is sokallja. Szerinte az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer támogatása elsősorban a román kormány feladata. (Mintha nem tudná, hogyan viszonyul a román állam az erdélyi magyarság intézményteremtő erőfeszítéseihez, jegyezte meg a cikkíró). Nem felel meg a valóságnak az az állítása, hogy a helyi önkormányzatok és egyházak semmilyen támogatásban nem részesítették az egyetemet. A romániai törvények nem teszik lehetővé a magánegyetemek önkormányzati finanszírozását. Ezt a tényt egy kisebbségkutatónak illene tudnia. A csíkszeredai önkormányzat előző ciklusában lakást biztosított az egyetemi oktatóknak, javasolta egy tudományos kutatóintézet közös működtetését. A Partiumi Egyetem pedig, mint neve is mutatja „keresztény” és jelentős egyházi támogatásban részesül. A Sapientia Egyetemnek a magyar történelmi egyházak által nyújtott erkölcsi és szellemi támogatása pedig nem mérhető pénzben. /Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia EMTE oktatója: Törzsökösen. = Erdély. ma, ápr. 20., Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./ Újraközölte Veszélyben a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem? címmel: Krónika (Kolozsvár), ápr. 25.

Az Európai Unió semmit nem old meg a darabokra szaggatott Kárpát-medencei magyar nemzetrészek sorsrendezéséből, állapította meg Magyari Lajos. Fél szívvel hoznak ugyan bizonyos rendelkezéseket, de – hogy ne kelljen ezeket betartani! – ,,ajánlásoknak” keresztelik. Mindenütt fogy és pusztul a magyarság. A kisebbségi magyarság autonómiaigényei fokozatosan felerősödnek a térségben: Erdélyben legalább a Székelyföld területi autonómiáját és teljes körű kulturális és személyi elvű önrendelkezést igényelnének, Délvidéken magyar autonóm körzetet szeretnének, Kárpátalján hasonló eszmék fogalmazódnak meg a Tisza-Bereg térség szinte színmagyar részein, a felvidékiek kissé óvatosabbak. Nem csoda, rengeteg rossz tapasztalatunk van, de e rossz tapasztalatokról hasonló mértékben beszélhetünk Erdély, Vajdaság és Kárpátalja esetében is. Az anyaország nem tehet semmit, mondta Gémesi Ferenc szakállamtitkár, aki a Gyurcsány-kormányban egymaga helyettesíti immár a Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Alapítványt és a magyar–magyar konzultációt. /Magyari Lajos: Autonómiatörekvések a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormányátalakítást. Szakértők helyett saját embereit, volt üzletfelét és a szocialista párt eddig mellőzött vezetőit ülteti a bársonyszékekbe a kormányfő. Az önkormányzati és területfejlesztési illetve a gazdasági tárcából három minisztérium lesz. Gyurcsány Ferenc szerint az átalakítással a kormány programja nem változik, csak a hangsúlyok és a szerkezet. „Erős és büszke Magyarországot akarok, ezért szükséges az átalakítás” – mondta. A Fidesz szerint az új kormányzati struktúrában erősen reprezentált Gyurcsány Ferenc üzleti köre. /Hét új miniszter a kisebbségi magyar kormányban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Az SZDSZ miniszterei úgy állnak föl a bársonyszékből, hogy Kóka János pártelnök közben siet leszögezni: az SZDSZ-nek nem érdeke a kisebbségi MSZP-kormány megbuktatása. Akkor miért volt szükség az elmúlt hónap során arra, hogy az SZDSZ vezető politikusai úton-útfélen gyalázzák a szocialistákat, akikkel a rendszerváltás óta összesen tíz évig kormányoztak közösen, és akikkel minden ideológiai érvnél szorosabban kovácsolta őket az Orbán Viktor visszatérésétől való félelem? A Gyurcsány-kormány politikájára aligha lehet ráfogni, hogy a klasszikus, társadalmi szolidaritáson alapuló szociáldemokrata értékekhez túl sok köze lenne. Az SZDSZ számára is a szakítás jelentheti a menekülés esélyét. Az előrehozott választások mindkét párt – de főleg a szabad demokraták számára – végzetesek lennének. Az MSZP és az SZDSZ ezért továbbra is együttműködésre van ítélve. /Balogh Levente: Egymásra ítélve. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Papp Kincses Emese, a Sapientia Egyetem oktatójaként jegyezte Törzsökösen (Hargita Népe, ápr. 22.) című cikkét, amelyben a Sapientia sorsát kérte számon a jelenlegi magyar kormányon. Papp Kincses Emese szerint az erdélyi magyar egyetem „nemzeti közösségünk szellemi fejlődése” szempontjából fontos. Parászka Boróka, az A Hét internetes lap szerkesztője feltette a kérdést, mit jelent valóban az egyetem, az univerzitás? „Olyan intézményt, amely segít csatlakozni az európai szellemi, gazdasági, munkaerőpiaci erőtérhez, ezért a szó legnemesebb értelmében nemzetközi, sőt nemzetek feletti? Vagy valamiféle helyi érdekű, avítt, versenyképtelen alibiintézményt, amely napi politikai és egyéni egzisztenciális célokat, nemzeti érdeknek álcázott önzést szolgál? Ideje van a nemzeti gondolat megtisztításának, túl sokan és túl sokáig éltek vissza ezzel” – írta Parászka. Hány „európai szinten is versenyképes oktatót prezentált az ún. erdélyi magyar felsőoktatás?” Látványos az oktatóhiány. Parászka szerint ezeknek az egyetemeknek – néhány szak kivételével– még mindig nincs olyan presztízse, amely egy ilyen léptékű oktatáspolitikai beruházásnak és vállalásnak kijárna. „Az erdélyi magyar érettségizők száma gyakorlatilag megegyezik az egyetemi helyek számával, aki átverekszi magát az érettségi-küszöbön, az elvárt feltételek minimumán, máris egyetemi hallgatónak tudhatja magát, sőt biztosra veheti zsebében a könnyen szerzett, ám nem túl értékes diplomát. ” Papp Kincses Emese szerint az Orbán-kormány idején elindított egyetem a Gyurcsány-kormány idején halódik. Vajon az egyetem működésének fent megnevezett zavarai közül melyért tehető felelőssé a Gyurcsány-kormány bármely hivatalnoka? – kérdezte Parászka, védve Törzsök Erikát. Ebből a nemzetféltő szemléletből hiányzik az állampolgári öntudat, a civil kurázsi. Parászka – Törzsök Erikát ismételve – elítélte az erdélyi magyar felsőoktatást, hogy nem a román államtól és a romániai magyar civil szférától kér támogatást. Parászka szerint szó sem esik a magyarországi felsőoktatással való együttműködésről. Vetette-e bárki össze, hogy miként alakul a magyarországi egyetemek fejlesztése, támogatása akkor, amikor az erdélyi magyar felsőoktatás támogatását követeljük? A dr. Papp Kincses Emese által megfogalmazott „Még több pénzt!” perspektíva nélküli erdélyi önzés. /Parászka Boróka: Még több pénzt! = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Az A Hét internetes lap címlapján szerepel: Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány – ennek Törzsök Erika a vezetője.

Bénultság Budapesten – még lejjebb süllyedhet Magyarország? – így kommentálta a magyarországi helyzetet a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Ismeretes, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök átalakította kormányát a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ kormányból való kilépését követően. A FAZ szerint kétséges, hogy a Gyurcsány-kormány hátralévő idejében még jelentős reformokra kerülne sor. A társadalom egymással ellenséges ideológiai táborokra hasadt. Magyarország a tizenkét új európai uniós tagállam közül az egyetlen olyan ország, amelyet a nemzetközi pénzvilág ma negatívabban ítél meg, mint az EU-ba történt belépése előtt – írta a német napilap. /Bénultság Budapesten – még lejjebb süllyedhet Magyarország? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Reform-siratás folyik, kisebbségi kormányzással ugyanis nem lehet. Az SZDSZ és az MSZP kényszerházassága tulajdonképpen érdekházasság volt, a válás után sem bomlik fel a vagyon- és dacszövetség. 1994-ben az SZDSZ olyan irányváltást produkált, mely azóta háromszor is kormányzati pozíciót, ennek fejében viszont folyamatos és drámai népszerűségvesztést eredményezett. Az SZDSZ egyre felszínesebben kötődött a szabadságjogok értékeinek védelméhez, ha ma lennének országgyűlési választások, 1–2 százalékos támogatottsággal kiesnének a Parlamentből. 1994-ben fogadkoztak, hogy a Horn-féle szocialistákkal soha nem lépnek koalícióra. Léptek. Medgyessy Pétert szt-tiszti múltjával együtt támogatták, majd megpuccsolták. Siettek leszögezni, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét szónoki túlzásnak tartják, de ez nem befolyásolja viszonyukat a szocialistákkal. Végül az egyik szabad-demokrata líder elszólta magát: pártja zűrös ügyeit fontosabbnak tartja Magyarországnál. /Laczkó Vass Róbert: Látszat-válóper érdekházasságból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Sűrűsödnek a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) anyagi biztonságával kapcsolatos vészkiáltások. Sokan keveslik azt a pénzt, amelyet a magyar kormány évről évre az EMTE működtetésére és fejlesztésére fordít. Azt állítják, a jelenlegi magyar kormány megszegte az egyetemet 2000-ben alapító Orbán-kabinet ígéretét, hogy Magyarország évente kétmilliárd forintot utal majd át a költségek fedezésére, s hogy a Budapestről kapott összeg mára szinte a felére zsugorodott. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság tudósítója szerint az EMTE szórta a pénzt, megállapodásokat rúgott fel, a fejlesztésekről nem konzultált a finanszírozóval, más forrásokat nem vont be. Annak idején a sajtó ismertette, hogy az intézményt beindító programirodák mekkora összegeket emésztettek fel, gyakorlatilag számolatlanul. Nem derült ki, hogy az eltűnt pénzekből mennyi jutott magánzsebekbe, esetleg pártkasszába. Az egyetem a hazai állami felsőoktatáshoz képest csaknem dupla béreket fizetett, a közbeszerzési kötelezettségekről megfeledkezett, ötletszerű fejlesztésekbe bocsátkozott. A ténylegesen Sapientiának átutalt összegek a következők (millió forintban): 2000 – 1850,90; 2001 – 1895,50; 2002 – 1687,10; 2003 – 1837,05; 2004 – 1448,72; 2005 – 1746,59; 2006 – 1380,01; 2007 – 1278,79; 2008 (január-március) – 483,74. Eddig a magyar költségvetés összesen 13 608,40 millió Ft-tal finanszírozta az EMTÉ-t. Ennek az összegnek az 5,81 %-át a kolozsvári, 24,87 %-át a csíkszeredai, 26,93 %-át a marosvásárhelyi karok, 25,98 %-át pedig a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem (PKE) kapta meg. Az összegből az egyetem rektori hivatala 7,05 százalékot, a Sapientia Alapítványi Iroda 3,38 %-ot, a Kutatási Programok Intézete pedig 4,87 %-nyit emésztett fel. Az EMTE működését többször átvilágították. A mindeddig bizalmasan kezelt jelentésekből kiderült, hogy az intézményben rengeteg visszaélés történt- az újságíró szerint. Az egyetem semmit nem tett annak érdekében, hogy a költségekhez az erdélyi magyar vállalkozói réteg hozzááruljon. Az egyházak sem járultak hozzá az általuk patronált egyetem finanszírozásához, de a magyar állam pénzén vásárolt és/vagy felújított ingatlanaikat is busás bérek ellenében adták ki az évek folyamán az egyetemnek, azaz szintén a magyar államnak. Nagyváradon az EMTE évi 5000 eurót fizetett bérként az egyházkerületi és egyetemi székházért, 4000 eurót az Arany János Kollégium régi szárnyáért, csaknem 15 ezer eurót a Mihai Viteazu utca 3. szám alatti ingatlanért. Kolozsvári a Déva utca 19. szám alatti ingatlanért a magyar állam havi 390 ezer forintnyi bért plusz üzemeltetési költséget fizet a református egyháznak. Tőkés László püspök, mint a PKE vezető testületének elnöke „irányítóként” havi 4000 új lejt inkasszált, Kató Béla kuratóriumi elnök pedig havi 450 ezer Ft-nyi bért vett fel. Éveken át tetemes „havi pénzek” kerültek olyan kuratóriumi tagok zsebébe, akik még az ülésekre sem jártak el. Misovicz Tibor a Magyar Kisebbség 2006. évi Sapientia-számában írta: „Az egyházaknak előbb-utóbb meg kell fogalmazniuk saját intézményeik és közösségeik szempontjából fontos igényeiket, cserében viszont éves finanszírozást vagy vagyoni támogatást kell nyújtaniuk. ” Az auditálók megállapították: a döntéshozatal rendszere kritikán aluli, hiányzik a döntésekért való felelősségvállalás, nincs stratégiai tervezés. Az egyetem az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, a román állam által visszatérített áfából, a finanszírozó beleegyezése nélkül ingatlanokat vásárolt stb. Az egyetemvezetést soha nem választották, mindig kinevezték, nem egy esetben rokoni alapon. Azokat, akik a hatályos törvények alkalmazását szorgalmazták, ellehetetlenítették. Példa erre a marosvásárhelyi kertészmérnöki tanszék vezetőjének, Ferencz Lászlónak az esete. Az egyetem több szakán kétes minőségű oktatás zajlik, vannak persze dicséretes kivételek is. /T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./