Nem népszavazásnak kellett volna döntenie a kettős állampolgárságról – mondta a magát baloldalinak és magát jobboldalinak nevező politikai elit. Somogyi Botond hozzátette: a kormányon lévő baloldal szupranacionális gazdasági érdekeket szem előtt tartó nemzet-ellenes, liberális-ateista érdekemberek szűk csoportja. Az ellenzékben lévők pedig nemzeti jelszavakat puffogtatók társasága. Az előállt helyzetért pedig keresni kellett egy bűnbakot, az MVSZ-t. Az MVSZ-t az elmúlt években sorozatosan próbálták lejáratni. Az MVSZ foglalkozott a benesi dekrétumokkal. Európa ma már tudja: a benesi dekrétumok nemcsak egy cseh–német ügy volt, hanem súlyosan érintett mintegy kétszázezer felvidéki magyart is. /Somogyi Botond: Népszavazásról, világszövetségről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Sike Lajos, lap munkatársa inkriminált cikkében (Akkor ki az évembere? RMSZ, január 8.) nem vonta kétségbe, hogy a MVSZ-nek joga volt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményét megkérdőjelezni, válaszolt András Imrének, a Magyarok Világszövetsége tisztségviselőjének. Az újraszámlálás l00 millió forintba került. Sike szerint a december 5-i népszavazás eredménye meggyőzhetné végre az MVSZ vezetését, hogy le kellene szállni a magas lóról, s világ (magyar) megváltó dolgok helyett inkább földi magyarmentő dolgokkal kellene foglalkozni. /Sike Lajos: Nem jogról, erkölcsről szóltam! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

A 75 éves Csoóri Sándor életművét az A Hét hetilapban Tamás Gáspár Miklós értékelte. Tamás Gáspár Miklós szerint Csoóri nem a magyar nemzetért állt ki, hanem a magyar népért, a parasztságért. TGM megjegyezte: a „mai globális tőkés rendben a magyar mezőgazdaságra egyszerűen nincs szükség”. TGM értékelte Csoóri életművét: „Amiről híres – egy bekezdés, amelyet minden valamire való magyar értelmiségi vehemensen elítélt az eredeti szöveg terjedelmének ezerszeresén, az MDF megalapítása, a Pozsgayval való állítólagos szövetség, a Hitel, a Magyarok Világszövetségének nem túl dicső elnöklése, effélék – vagy elmúlik, vagy nem, én nem tudom.” TGM szerint: „A magyar nép, mire visszakaphatta volna történelmét, eltűnt. Nem halt ki, megváltozott.” /Tamás Gáspár Miklós: Csoóri Sándor 75 éves. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 10./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke február 12-én Budapesten felszólította az Országgyűlést, vegye tárgysorozatba a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítására született törvényi kezdeményezéseket, és tegye lehetővé számukra magyar állampolgárságuk kérelmükre történő, akadálymentes honosítással való visszaállítását. Patrubány Miklós a Restitutio in integrum, avagy Törvényt a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállításáról című kétnapos konferencia záró sajtótájékoztatóján annak a véleményének adott hangot, hogy a 2004. december 5-i népszavazás egy ,,következetesen végigjárt út utolsó stációja volt”. /A hétvége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Nehezen értelmezhető a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló magyarországi népszavazás óta – olvasható a Pozsonyban megjelenő Új Szó március 2-i számában. „A durva népszavazási ellenkampány, a referendumot követő kétségbeeséssel vegyes össznépi felháborodás, a szabadkai csonka Máért kemény hangvételű zárónyilatkozata után Gyurcsány Ferenc kormánya kapkodni kezdett, látszatmegoldásokat kínálva a csalódott határon túli magyar közösségeknek. A Magyarok Világszövetsége által generált csapdahelyzetből pedig csak felelős nemzetpolitika felmutatásával tudnának elegánsan kihátrálni. Ilyenjük azonban (egyelőre) nincs.” A lap szerint köszönőviszonyban sincs egymással az, amit a magyar kormánybiztos, Avarkeszi Dezső és egyik szlovákiai tárgyalópartnere, Duray Miklós nyilatkozott a felek március 1-jén történt budapesti egyeztetéséről. Avarkeszi szerint a határon túliak örömmel fogadták a lassú honosítási eljárás felgyorsítását célzó magyar kormányjavaslatot, Duray, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető elnöke pedig az egyeztetést zsákutcának nevezte. /Mélyponton a magyar-magyar viszony? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

A kettős állampolgárságról is fog beszélni Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus Kolozsváron. A politikus március 5-re tervezett előadását elhalasztották, mivel Pap Géza, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspöke megtiltotta, hogy a Kolozsvár Társaság által szervezett rendezvényt a Református Kollégiumban tartsák. Eörsi szerint nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is szükséges, hogy az egyházak demokratikusabban működjenek. Eörsi Mátyás március 4-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: nagy örömmel tett eleget a meghívásnak, hiszen a tavaly a december 5-i „szerencsétlen” népszavazás után számos olyan üzenet érkezett Magyarországra, miszerint magyar kormánypárti politikus nem teheti be a lábát Erdélybe. Eörsi Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Karán a diákoknak a kettős állampolgárságról akar beszélni. Tiszteletben tartják az RMDSZ által a népszavazással kapcsolatban kifejtett véleményt, de elvárják, hogy az ő érveikkel is hasonlóképpen tegyenek. A Magyarok Világszövetségének közleménye szerint Eörsi azért jött Erdélybe, hogy előkészítse Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 15-re tervezett erdélyi látogatását. A magyar politikus közölte: nem ismeri a kormányfő programját, ezért sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja az értesülést. /Borbély Tamás: A kettős állampolgárságról beszélt Eörsi Mátyás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

A Magyar Demokrata című budapesti hetilap romániai tudósítója T. O., Mikháza néven írja cikkeit. Baranyai Péter szabadkozott, nem olvasója az említett lapnak, csak a könyvtárban lapozta föl. T. O. a Romániai Magyar Szót központi pártsajtónak nevezi, és nem szereti az RMDSZ-t. A Magyar Demokrata január 13-i számában azt írta: „A neptunos RMDSZ bértollnokai zavartalanul űzik masszív romániai néphülyítésüket a Romániai Magyar Szóban. A december 5-i népszavazás «eredményéért» keményen vádolják a Magyarok Világszövetségét, a Fideszt és mindenkit, aki az igenre buzdított, és felvetette a kettős állampolgárság kikerülhetetlenségét.”. Baranyai Péter fölháborodott. Ők bértollnokok? Ha tudná (vagy a magyarországi olvasó tudná), hogy mekkora fizetésért dolgoznak! A kollaborálás, az együttműködés azzal a párttal, amely legitimációját voksokból nyerte, úgy tűnik, a romániai magyarság által kijelölt út, szögezte le Baranyai. Hozzátette, látják, ismerik az RMDSZ hibáit, „ostorozzuk is eleget”, pillanatnyilag ők azok, akik tehetnek valamit értünk. A magyarországi népszavazás kényes kérdés. Azok ott kimondták, hogy se az RMSZ újságírói, se Böjte Csaba atya Déváról, se Markó Béla, se T. O. Mikházáról nem kell nekik. Fájdalmas tény, ami mindannyiunkat megrendített. Baranyai már előre leírta, hogy két politikai párt belpolitikai népszerűségi versenyének tárgya lett a kettős népszavazás, illetve aljas számtanpéldák keringenek arról, hogy mibe kerül az országnak néhány áttelepülő nyugdíjas stb. „Hogy mi kigúnyoltuk volna a kettős állampolgárságban reménykedőket? Nem hiszem.” – írta Baranyai. Szerinte mégha megszületett volna a törvény a kettős állampolgárságról, akkor kétoldalú tárgyalásokat kellene kezdeni azokkal az országokkal, amelyekben jelentős számú magyar kisebbség él. Románia – úgy néz ki – 2007-ben csatlakozik az EU-hoz, tárgytalanná válik a kérdés, ugyanolyan európai állampolgárok leszünk, írta Baranyai. /Baranyai Péter: Címzett: T. O., Mikháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő kolozsvári előadására mintegy negyvenen gyűltek össze. Feszült volt a légkör, s az előadó néhány szavára – „a decemberi népszavazás után az újságok arról írtak, hogy kormánypártiak ne jöjjenek többé Erdélybe” –, máris elhangzott: „Nagyon helyes!”, Miért jött ide?”, „Nem kellett volna idejönnie!”, miközben valaki „Ezt meghallgatni sem érdemes” szavakkal kirohant a teremből. Eörsi szerint a népszavazás nem a határon túli magyarokról szólt, a két nagy párt azt a saját hasznára fordította. A Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) minden magyar párt amellett volt, hogy a népszavazás káros. Az Eörsi előadásán jelen lévő Patrubány Miklós tiltakozott ezen állítás ellem. András Imre is megjegyezte, ez nem felel meg a valóságnak. Eörsi szerint Patrubány ceausiszta volt. Eörsi szerint az erdélyieknek a magyar állampolgárság semmi előnnyel nem járna, magyar állampolgárság csak a román kormány engedélyével adható. Eörsi szerint az Európai Unió nem támogatja a kettős állampolgárságot. Patrubány Miklós és mások megjegyezték, Horvátország, Románia, Nyugaton Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország mégis biztosította határon túli nemzettársainak az anyaország állampolgárságát. Az SZDSZ álláspontja szerint a népszavazás Trianonról szólt. A kettős állampolgárság visszamenés az időben: Nagy-Magyarországot nem lehet építeni. A jövő kettős állampolgársága az EU–magyar, EU–román állampolgárság. A hozzászólások során Patrubány Miklós elmondta: nem Romániától függ, hogy Magyarország állampolgárságot adjon a határon túliaknak. Minden állam saját joga, hogy kinek ad, ebbe senki sem szólhat bele. Bagoly Zsolt, megjegyezte, hogyan támogatja Eörsi az autonómiát azután, hogy kijelentette, megérti Romániát, hogy nem akar autonómiát adni a Székelyföldnek, mert Magyarország sem ad a kínai textilkereskedőknek, továbbá miért nem keresztény ország Magyarország? Eörsi Mátyás kijelentette: Az autonómia és a kollektív kisebbségi jogok mellett van. Nem emlékszik arra, hogy mit mondott a kínai textilkereskedőkről. Magyarország nem keresztény, de nagyon sok keresztény állampolgára van. /Az Eörsi előadásáról beszámolót készítő Asztalos Lajos emlékeztetett a székelyek és autonómiájáról tett kijelentésére: „Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?” [168 Óra, 2004/38.].)/ András Imre: Hiteles lehet-e az a magyar politikus, aki elfelejti pártja, az SZDSZ 1989 tavaszán elfogadott programját, amelyben ez áll: „Minden magát magyarnak valló személy – és az ő jogán családja – legyen jogosult a magyar állampolgárságra.”? /Asztalos Lajos: SZDSZ-es politikus a kettős állampolgárságról – Kolozsvárt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Eörsi előadásában Orbán Viktort tette felelőssé azért, hogy az aláírások összegyűlhettek, és megtörtént december 5-én a népszavazás. András Imre felszólalva tételesen megcáfolta Eörsi állításait, majd emlékeztette őt, hogy az SZDSZ által is elfogadott 1989-es rendszerváltási program tartalmazza azt a kitételt, hogy minden magát magyarnak valló személy jogosult a magyar állampolgárságra. Eörsi válasza: „Ezt elfelejtettem.” Nem derült fény arra, ki hívta meg valójában az előadót. A Kolozsvár Társaság szerepelt meghívóként, de Eörsi elöljáróban a Szabadelvű Körnek köszönte meg a meghívást. András Imre kérdésére a képviselő kitérő választ adott, a teremben lévő Eckstein-Kovács Péter elnök pedig nem jelentkezett válaszadásra. Az MVSZ sajtószolgálata szerint „a Kolozsvár Társaság több alapító tagja, köztük Vetési László elnök, Egyed Ákos akadémikus, Jakab Gábor lelkipásztor is elmondta, hogy nem tudott Eörsi kolozsvári meghívásáról. Értesülések szerint a meghívó Eckstein-Kovács Péter volt, de mivel a kolozsvári RMDSZ nem vállalta Eörsit, a szenátor, Visky András és Kántor Lajos alelnök használta fel saját céljaira a Kolozsvár Társaság nevét.” /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság mint „illúzió” . = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 8./

A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos dokumentumokat és véleményeket tartalmazó könyvet mutatott be március 10-én Kolozsváron Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki közölte: jövő év elején megvizsgálják a népszavazás kiírására vonatkozó eljárás újrakezdésének lehetőségét. A könyv anyaga az idén februárban az MVSZ által szervezett konferencia előadásait tartalmazza. Patrubány sérelmezte, hogy a tavalyi népszavazás alkalmából nem kaptak pénzt a magyar államtól, noha a referendum kezdeményezői voltak. „Ezzel szemben a magyar kormánypártok több százmillió, de lehet egymilliárd forintot is költöttek kampány ideje alatt” – tette hozzá. Patrubány a „demokrácia halálának” nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kampányt lezáró tévévitában arra buzdította a lakosságot, hogy ne menjen szavazni. Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus kolozsvári látogatása körüli botrány kapcsán Patrubány elmondta: Eörsi Mátyás azt kapta az erdélyiektől, amit érdemelt. Az MVSZ elnöke szerint az országgyűlési képviselőt feltartóztató fiatalok civilizált módon viselkedtek, ezzel szemben Eörsi megpróbált magának erőszakosan utat törni a tiltakozók között. /B. T.: MVSZ-kötet a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ellen hivatalból vizsgálatot indíthat az Országos Diszkriminációellenes Tanács, azt követően, hogy az MVSZ elnöke legutóbbi kolozsvári sajtótájékoztatóján azt fejtegette, hogy csak saját nemzetiségének említésével lehet megsérteni egy személyt. Az MVSZ-elnök elmondta: az internetről letöltött hangfelvételek nem tartalmaztak antiszemita motívumokat Eörsi Mátyással kapcsolatban. Ha el is hangzott az a bekiabálás, hogy „menjenek a Gázai övezetbe tárgyalni”, akkor sem volt releváns, mivel egy egyéni, elszigetelt hang volt, amit nem erősített fel senki. Patrubány kijelentette: „én nem tudom, hogy Eörsi Mátyás zsidó vagy nem zsidó. Tehát aki azt állítja, hogy ez a mondat antiszemita, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Ugyanis egy magyar embert nem lehet megsérteni azzal, hogy az arabokat szidják, egy arabot sem azzal, hogy a magyarokat szidják. Egy magyart akkor lehet megsérteni, ha a magyarokat szidják, egy zsidót pedig akkor, ha a zsidókat szidják.” Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: mérlegelik, hogy indítsanak hivatalból eljárást vagy sem Patrubány ellen. /Borbély Tamás: Patrubány ellen is vizsgálódhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Molnár József bírósági úton támadja meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló határozatát. Ezt Kincses Előd ügyvéd jelentette be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi ülésén. Az elmarasztaló határozat, valamint a kirótt összeg mérséklését kérik majd a bíróságtól. A tanács Molnárnak azt a kijelentését találta antiszemitának, amelyikben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagja megjegyezte, Magyarország egy második Izraellé válhat. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Patrubány Miklós írásban vonta kérdőre a Diszkriminációellenes Tanács elnökét, Asztalos Csabát egy sajtóban megjelent nyilatkozata miatt. Ebben Asztalos arról beszélt, hogy mérlegelik, indítsanak-e hivatalból eljárást Patrubány ellen egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése miatt. Az MVSZ elnöke az Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő kolozsvári előadását megakadályozó ifjakat vette védelmébe. Elmondta, aki úgy véli, hogy a „Menjenek tárgyalni a Gázai övezetbe!” bekiabálás antiszemita volt, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Egy magyar embert ugyanis szerinte nem lehet például azzal megsérteni, hogy az arabokat szidják. Patrubány felszólította Asztalos Csabát, hogy haladéktalanul tegye közzé, melyik állítása diszkriminált, és kit. Asztalos Csaba elmondta: a testület a napokban megkeresi az MVSZ elnökét, akitől hivatalos nyilatkozatot kérnek majd a sajtótájékoztatón elhangzottakról. /Kérdőre vonják Asztalos Csabát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Először fordul elő, hogy a tavaly április 25-én újra köztérre felállított aradi Szabadság-szobornál ünnepelje a magyarság március 15-ét. A közel ezer résztvevővel megtartott ünnepségen Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök ünnepi beszédében egyetértésre figyelmeztetett. A színházban több mint 120 oklevelet és érmet adtak át az RMDSZ 15. évfordulója kapcsán, a nagyváradi színház magyar társulata pedig Páskándi Géza A hazáért és a szabadságért című darabját mutatta be. Idén a Hagyományőrző Polgárok Egyesülete – az RMDSZ programjától eltérően – Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei tagozata elnökének előadásával, a TransyMánia együttes koncertjével köszöntötte a nemzeti ünnepet. Megemlékezést tartottak a megye számos magyarlakta helységében, Nagyzerinden, Kisperegen, Ágyán is. /(Péterszabó Ilona): Aradon a Szabadság-szobornál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Magyarellenesség vádjával feljelentette Patrubány Miklós az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökét, Asztalos Csabát. Patrubány a Transindex “Magyar és román rasszista felhangok: a hatóság visszavág” című összeállításában idézett Asztalos-álláspont, illetve a Szabadságnak adott egyik interjúja miatt vádolja a tanács elnökét. Asztalos Csaba Patrubány “én nem tudom, hogy Eörsi Mátyás zsidó vagy nem zsidó” kezdetű nyilatkozata kapcsán állapította meg, hogy az MVSZ elnökének kijelentése sértő egy közösség méltóságára nézve. Asztalos Csaba tájékoztatta a Transindexet, hogy a feljelentés már megtörtént, az eljárás a tanács szabályzata szerint végigjárja a maga útját. Az ügy a kollégium elé kerül, de a március 29-én tartott ülésen Asztalos nem fog részt venni. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetségének regionális elnöke Aradon tartott előadásán kijelentette, hogy egyetlen magyarországi párt sem képviseli igazán a nemzet érdekeit. Ezt azzal indokolta, hogy az MVSZ 1996 óta tizenkétszer kezdeményezte a külhoni magyar állampolgárság megszerzésének a gyakorlatba ültetését, amire választ sem kapott. Megszületett ugyan a kedvezménytörvény, de az sérülékenységénél fogva nem érte el az elvárt eredményt. Sárközy szerint a határon túliaknak magyarságtudatunkkal misszionáriusi munkát kellene végeznünk az anyaországban, újra kellene magyarosítaniuk a magyarokat. /Balta János: Újramagyarosítás? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége vezetője bejelentette, hogy újabb népszavazás kiírásáért aláírásgyűjtésbe kezdenek a kettős állampolgárság ügyében, közben az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői Mádl Ferencet arra kérték, nyújtson be törvénytervezetet annak érdekében, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozatában kijelentette: az erdélyi magyar történelmi egyházak tovább folytatják küzdelmüket a kettős állampolgárság megvalósítása érdekében. /Egyházak kérése Mádlhoz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) lemondásra szólítja fel Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselőket – közölte Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, mert az Európai Parlament külügyi bizottságának március 29–30-i ülésén, amelyen a Románia és Bulgária csatlakozási folyamatáról szóló jelentéseket fogadtak el, nem magyar képviselő, hanem egy dél-tiroli nyújtotta be az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómia-törekvéseire vonatkozó igényt. Ismertetése szerint a két képviselő nem támogatta az erdélyi magyarság autonómia-törekvésének utat nyitó indítványt. Döbbenetesnek tartják – tette hozzá –, hogy a magyar Országgyűlés szinte azonos időben ülésező külügyi bizottsága egyetlen kérdést vagy észrevételt sem fűzött a Románia 2007-es európai uniós csatlakozásáról szóló szerződéshez. Mint mondta, emiatt különös felelősség terheli Németh Zsolt fideszes bizottsági elnököt, akit korábban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) levélben kért fel az erdélyi magyar autonómia-törekvések támogatására. Németh Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy módosító javaslatot nyújt be. „Bár valóban támogatom a román csatlakozást, ugyanakkor a fenntartásaim ebben a módosító javaslatban fognak tükröződni” – közölte a fideszes politikus. /Patrubány: mondjon le Szent-Iványi és Tabajdi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Okos Márton kalotaszentkirályi újságíró, a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlésének erdélyi küldötte, április 14-én Pécsen bemutatta Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvét. Okos Márton és Juhos Gábor 1989 nyarán Budapesttől Párizsig gyalogolt, így tiltakozva az erdélyi falurombolás ellen. A könyv olvasmányos útinaplója ennek a tiltakozó-tájékoztató vállalkozásnak. /Erdélyért Budapesttől Párizsig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 26./

Gaál András csíkszeredai festőművésznek Győrött nyílt gyűjteményes kiállítása. Elmondta, hogy a győriek a határon túliaknak rendeztek fesztivál, erre hívták meg őt is. Öt esztendeje Gyulán lett volna kiállítása, de akkor a határról visszafordították Gaál András festményeit. Valószínűleg azért, mert a meghívón rajta volt a Magyarok Világszövetségének címere. Akkor Banner Zoltán hiába várta képeit, így azután Banner az üres teremben beszélt Gaál András művészetéről. Banner Zoltán húsz éve a Kriterion Kiadó Műterem sorozatában írt Gaál Andrásról. A könyv már nyomdában volt, de betiltották a megjelenését. 1991-ben Debrecenben, az egyetem aulájában a gyergyószárhegyi művésztelep negyvenkilenc munkával bemutatkozhatott, akkor Banner Zoltán nyitotta meg a csoportos tárlatot és a mostani győri bemutatón is Banner beszélt Gaál képeiről. Banner „szinte mindent tud az erdélyiekről”. Gaál elmondta, hogy a román művészek szeretik a gergyószárhegyi alkotótábort, de ők nem hívnak meg magyarokat saját művésztáborukba. – Gaál András elköltözött Csíkszeredából Marosfőre, de csíkszeredai műtermét megtartotta. /Erdélyi színes regulák. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2005. ápr. 29./

115 évvel ezelőtt, 1890. április 30-án Budapesten született Lakatos Géza vezérezredes, Magyarország 1944. augusztus 29. – október 16. közötti miniszterelnöke. Családjának gyökerei Csíkszentsimonba nyúlnak vissza, ezért csíkszentsimoni előnévvel szerepelt. Pár éve a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére emléktáblát állítottak Lakatos Gézának, méghozzá Csíkbánkfalván, mivel Csíkszentsimonban nem mutatkozott erre fogadókészség. Lakatos Géza 1910-ben végzett a Ludovika Akadémián. 1940 márciusától 1941 augusztusáig a II. hadsereg vezérkari főnöke, 1940 augusztusától 1943 májusáig a VIII. hadtest parancsnoka. 1943 májusától 1944 áprilisáig a keleti fronton a magyar megszálló erők parancsnoka (szovjet területen). Miniszterelnöksége alatt eltávolították a szélsőjobboldal leghíresebb képviselőit, a németek követelése ellenére biztosították a megmaradt zsidó lakosság bántatlanságát. Keresztül vitte, hogy a német megszállás után letartóztatott 3000 politikus egy részét a Gestapo szabadon engedje. Lakatos Gézát a nyilasok letartóztatták. A háború befejezése után a szovjet katonai parancsnokság közel egy évig internálta, ahonnan 1946 januárjában szabadult. Kitelepítették Budapestről, fizikai munkát vállalt, hogy megélhessen. Érden harangozó volt, majd zsebkendőket festett, a nyugdíját megvonták. 1960-ban Ausztráliába távozott, Adelhaidban halt meg 1967. május 21-én 77 éves korában. /Erőss István: 115 éve született Lakatos Géza. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Fennállásának 12. évfordulójához érkezett a közel 70 tagszervezetet tömörítő Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége, amely idei tisztújító közgyűlését július 14-e és 17-e között tartja Kassán, Polgár és nemzet címmel, amelynek előadásai és megbeszélései a szórványmagyarság kultúrájának fennmaradását, megőrzését járják körül. A KITÁSZ /amelynek a legtöbb határon túli tagszervezete Erdélyben van/ Hírlevélben jelezte, hogy szervezik a KITÁSZ-antológia megszerkesztését, amelyben minden tagszervezetnek helyet adnak a bemutatkozásra, tevékenységeik ismertetésére. A KITÁSZ közösen a Népi Írók Baráti Társaságával, a budapesti Székely Körrel és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiájával az Erdélyi magyar irodalom Trianon után címmel előadássorozatot szervez az MVSZ Magyarok Házában középiskolás diákok számára, dr. Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke vezetésével. Ennek keretében május 3-án Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos költészete címmel Pomogáts Béla tartott előadást, május 17-én Nagyenyedi Fügevirág címmel Sütő András munkásságát ismerteti N. Nagy Pál József irodalomtörténész, május 31-én Székely János írói életművéről tart értekezést Szakolczay Lajos irodalomkritikus, júniusban pedig 16-án Szilágyi István írói életművét értékeli előadásában Márkus Béla irodalomtörténész. /Antológiát tervez a KITÁSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Előzőleg Temesváron, május 31-én pedig Aradon, az arad-belvárosi református egyházközség imatermében tartott előadást Ádám Sándor, a Magyarok Világszövetségének képviselője. A találkozót Erdély sorsa címmel szervezték, a szerző hasonló című könyvének apropóján, az aradi előadás Trianon jogszerűsége címmel hangzott el. Június 4-én lesz a trianoni békediktátum 85. évfordulója. Az előadó felidézte Trianon igazságtalanságát, a határmódosítás visszásságait (gyakori volt, hogy településeken, sőt házudvarokon húzták meg a határt). Szó esett a magyar külügy tehetetlenségéről, a román és a csehszlovák diplomácia agyafúrtságáról, s arról, hogy az irredentizmussal, revizionizmussal vádolt magyarok nem tesznek egyebet, mint amit annak idején az olaszok, a románok, a németek, törökök, bolgárok. Az előadás végkicsengése az volt, hogy nem a múlton kell keseregni, hanem összefogással kell építeni a nemzet jövőjét. /P. L. Zs.: Erdély sorsa és Trianon jogtalansága. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./

Márton Árpád képei július végéig láthatók a budapesti Vármegye Galériában. A Gyergyóból elszármazott csíkszeredai művész a magyarországi alkotótáborok állandó vendége. A hatvanas éveit taposó Márton Árpád a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festőszakán szerzett diplomájával a Csíki-medence kulturális életének egyik lelkes alakítója lett. Előbb alelnöke, majd elnöke lett a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége Hargita megyei filiáléjának. Márton Árpád 1990-ben elnyerte Budapesten a Szülőföldem, Erdély elnevezésű pályázat első díját. 1993-ban a Magyarok Világszövetsége által alapított Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának vezetőségi tagja lett, 2000-ben Boromisza Tibor-díjat, tavaly pedig Szervátiusz Jenő-díjat kapott. /Wagner István: A Székelyföld piktora. Márton Árpád a Vármegye Galériában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

- Nyújtsák be a magyar állampolgárságra vonatkozó kérelmüket azok az erdélyi magyarok és leszármazottaik, akik 1940-ben magyar állampolgársággal rendelkeztek – erre buzdított június 10-én Kolozsváron Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány kolozsvári sajtótájékoztatóján ismertette a Körömi Attila független képviselő és Gaudi Nagy Tamás nemzetközi jogász által az állampolgársági törvényhez benyújtott indítványt, amely elfogadása esetén kimondta volna, hogy magyar állampolgárságot a határon túli magyarok az államelnökhöz benyújtott kérelemmel igényelhetnek. Patrubány közölte: ezt az indítványt a 386 országgyűlési képviselő közül mindössze 21-en szavazták meg. Az MVSZ-elnök szerint van még lehetőség arra, hogy az erdélyi magyarok kérjék a magyar állampolgárságot, mivel – mint mondta – 1992-ben a magyar parlament megszavazta a magyar kormány által 1990-ben elfogadott rendeletet. Ez Patrubány szerint érvénytelenítette azt az 1979-es, Magyarország és Románia között létrejött kétoldalú egye

Bécsben tartották a januárban Szabadkán megalakított Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának újabb tanácskozását. – Gazdátlan a magyarság – így fogalmazott a kétnapos bécsi találkozón Duray Miklós. A felvidéki politikus szerint a Világszövetség széthullása, a Máért tavaly novemberi sikertelensége, majd a decemberi népszavazás teremtette meg azt a helyzetet, amely a nemzetpolitika kérdéseiben a Kárpát-medencei és a nyugati magyarságot közelebb hozhatja egymáshoz. – bécsi találkozónak az az üzenete, hogy végeredményben a nyugati, illetve a kisebbségi magyarok érdekeit vegyék figyelembe. Ezek szabják meg a lépést, ne pedig a mindenkori magyar kormány vagy a pártok – mondta Deák Ernő, a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke. – Ebből a helyzetből a kiút a kettős állampolgárság intézményének a bevezetése. Itt kell megtalálni azt a lehetséges megoldást, amely elfogadható mind Magyarországnak, mind a határon kívül rekedt magyarok számára – nyilatkozta Kasza József, a VMSZ elnöke. (Duna TV) /Gazdátlan a magyarság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Nagy az érdeklődés a délvidéki magyarok körében a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által felfedezett úgynevezett „lappangó magyar állampolgárság” iránt. Rácz Szabó László, az MVSZ délvidéki elnökségi tagja szerint amennyiben a magyarországi hivatalos szervek nem ismerik el, hogy az 1941-ben visszafoglalt bácskai, baranyai és muravidéki területeken élő magyarokat soha senki nem fosztotta meg a magyar állampolgárságtól, akkor bíróságnak kell majd erről állást foglalnia. Az MVSZ Gaudi-Nagy Tamás MVSZ-es Európa-jogi szakjogász tanulmányára alapozta ezt a felismerést, aki szerint a párizsi békeszerződés után Magyarország az elvesztett területeket birtokló utódállamokkal kötött kétoldalú egyezményekkel fosztotta meg az ott élő magyarokat magyar állampolgárságuktól, de Jugoszláviával ilyen egyezményt nem kötött, tehát a bácskai, baranyai és a muravidéki magyarok ma is magyar állampolgárok. Az MVSZ a délvidéki magyarok rendelkezésére bocsát olyan formanyomtatványokat, amelyekkel vissza lehet igényelni „a soha el nem vesztett magyar állampolgárságot”. /Érdeklődnek a MVSZ kezdeményezése iránt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Július 9-10-én szerveztek először falunapokat Kalotaszeg egyik legrégebbi településén, Magyarvalkón. Sportvetélkedők után felléptek a magyarvalkói általános iskolások a Kukoricahántás című darabbal, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem néptánccsoportjának és a Döbögő néptáncegyüttes táncosainak előadása következett, végül a bánffyhunyadi Rákóczi Szövetség néptánc-csoportjának tapsolhatott a közönség. Megemlékeztek Vasvári Pálról, Okos Márton szólt az ünneplőkhöz a Magyarok Világszövetsége nevében, majd Körömi Attila magyarországi képviselő és Kerekes Sándor a megyei tanács alelnöke is beszélt. Az egybegyűltek megkoszorúzták a Vasvári Pál kopjafát. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek a magyarvalkói falunapokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Borbély Imre politikai szakértő, a Magyarok Világszövetsége stratégiai bizottságának elnöke a vele készült interjúban elmondta, Temesváron német iskolába járt. Régi temesvári hagyomány volt a polgári körökben a német fiúkat magyar iskolába, a magyarokat pedig németbe járatták, hogy a két közösség jól beszélje egymás nyelvét. Elmélyítette benne a magyar öntudatot a német környezet. 1990 tavaszán a Temesvár Társaságban Borbély Imre kezdeményezte, hogy az egykori politikai rendőrség és a kommunista párt vezetői tíz évig ne vehessenek részt a politikai életben. Ez lett később a híres Temesvári Kiáltvány nyolcas pontja. Ugyancsak ő javasolta az erdélyi magyarság társnemzeti státusát, majd a külhoni magyar állampolgárságot.– Politológiai tanulmányait csak azután kezdte el, hogy a politikából kikerült. Benne a határon túli magyar közösségek belső választások útján megélt belső demokráciája, autonóm szerveződése, a magyar állampolgárság kiterjesztése és az erre a két oszlopra épülő szubszidiáris nemzetstruktúra kerek egészként él. Szerinte a magyar nemzeti közösségben súlyos társadalomlélektani traumák élnek, amelyek meggátolják a nagy nemzeti tervek megvalósulását. Úgy látja, hogy a népszavazás nélkül ma nem forogna közszájon a határon túli magyarok állampolgárságának ügye. Az egész magyarság a népszavazás által döbbent rá arra, hogy ilyesmi egyáltalán létezhet. A december 5-i népszavazás során a magyarországi posztkommunista és neoliberális baloldal az elutasítás ellen volt. Borbély leszögezte: „Ez a politikai irányzat a nemzetárulásban visszaeső bűnös. Ha ők 1918-ban nem árulják el a nemzet ügyét, akkor ma nem kéne az állampolgárság kiterjesztésén gondolkodnunk. Ha ők nem fosztják ki az országot évtizedeken át, a magyar nép ma jobban élne. Az újabb kor magyar történelmi tragédiáinak belső oka az, hogy – Orbán Viktor szavaival élve – a magyar baloldal periodikusan ráront saját népére.” Borbély Imre Temesváron született 1948. szeptember 22-én. A Nicolaus Lenau Gimnáziumban érettségizett, majd a temesvári Műszaki Egyetem Ipari Kémia fakultásán szerzett mérnöki diplomát. 1992-ben Hargita megyei képviselővé választották. 1998–2000 között kidolgozta, magyarországi és külföldi fórumok előtt kifejtette a Külhoni Magyar Állampolgárság Intézményének koncepcióját. 2000-ben a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnökévé választották. 2004-től a Magyarok Világszövetsége Nemzetstratégiai Bizottságának elnöke. /Cél nélkül törvényszerű a szétporladás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Nemzeti összefogásra hívta a Magyarok Világszövetsége a világ magyar közösségeit. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke sajtótájékoztatóján arra hívta a Kárpát-medence magyar településeit, hogy fogjanak össze, és minden tíz falu építsen fel egy házat a magyarok által lakott, árvíz sújtotta településeken. A költségvetési támogatásától öt éve megfosztott Magyarok Világszövetsége jó példával jár elől és 1 millió forintot ajánl fel e célra. Az MVSZ felhívása a városokat ugyancsak egy-egy, a megyeszékhelyeket és a megyei jogú városokat két-két, Budapest fővárost pedig tíz ház felépítésére bíztatja. A felhívás nemcsak magyarországi településekhez szól, hanem minden Kárpát-medencei, magyarok lakta településnek, amelyet elkerült a csapás. /Minden tíz falu építsen fel egy házat! Az MVSZ nemzeti összefogásra hív az árvízkárok enyhítésére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

A kápolna ötéves fennállását ünnepelték Kolozsváron, a Szent Kamill Szeretetotthonban. Az eseményen részt vett többek között Tokay Rozália igazgatónő, Kádár István esperes, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Ludányi-Horváth Attila, magyar konzul és Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke. Patrubány Miklós a világ magyarságának nevében köszöntötte azokat, akik létrehozták az intézményt, és a folyamatos állami zaklatások közepette végezték munkájukat. Tokay Rozáliát eddigi tevékenysége eredményeképpen felkérték a Magyar Segélyszolgálat elnöki tisztségének betöltésére. /Nagy-Hintós Diana: Ünnep a Szent Kamillnál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./