"A trianoni határokon túl élő magyarok fóruma, a kellő támogatás híján csak időközönként megjelenő Erdélyi Magyarság legutóbbi, összevont (2002. március-decemberi) száma Lipcsey Ildikó Metamorphosis Hungariae és Metamorphosis Transylvaniae című kettős vezércikkével indított. Borbély Zsolt Attila az RMDSZ paktumpolitikáját, Király Károly a szövetség kisebbségpolitikáját elemezte. Szöllősy Tibor arról írt, milyen visszhangja van a státustörvénynek Csapó I. Józsefnek a román alkotmányt módosító javaslatai mellett a Magyarok Világszövetségének a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetét is megismerheti az olvasó. /Erdélyi Magyarság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./"

"Febr. 7-én Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalában fogadta Csoóri Sándor költőt, az MVSZ volt elnökét, Duray Miklóst, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetőjét, Dudás Károly szabadkai írót és Vetési László erdélyi értelmiségit. A találkozón Csoóri Sándor beszámolt arról: aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy a kedvezménytörvény tervezett módosítása ne eredményezze a törvény kiüresedését, és módosított formájában is őrizze meg eredeti célját. A találkozó után kiadott közlemény szerint az államfő bízik abban, hogy a felelős magyar politikai erők és a határon túli magyarok képviselői megtalálják azt a megoldást, melynek révén a kedvezménytörvény a nemzetközi jogi elvárásokkal összhangban teljesíti eredeti célkitűzéseit. "A törvény vitalizáló erőt jelent mindazok számára, akik a szabad identitásválasztás elvének alapján meg kívánják őrizni magyarságukat, különösen fontos ez az új kapcsolat- és eszközrendszer a szórványban élők és a komoly gazdasági és szociális gondokkal küzdő közösségek számára" - olvasható a közleményben. /Megbeszélés Mádl Ferencnél a kedvezménytörvényről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./"

"A státustörvény védelmében gyűjtenek aláírásokat Temesváron. Az akcióra több Kárpát-medencei, illetve Nyugaton élő magyar személyiség szólította fel a romániai magyarságot (is); a kezdeményezők csatlakoztak a Magyarok Világszövetségének volt elnökéhez, Csoóri Sándorhoz, aki levélben tiltakozott a határon túli magyarok jogállásáról szóló, kedvezménytörvényként emlegetett jogszabály "kiürítése" ellen. Temesváron az RMDSZ-székházban és a területi információs irodában zajlik a gyűjtés. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök szerint eléggé esetleges módon, hiszen azoknak a véleményét kérik ki, akik betérnek oda. Az RMDSZ Temes megyei szervezete ülésén eldöntik, hogy szervezetten gyűjtenek vagy sem. /P. L. Zs.: Aláírásgyűjtés a kedvezménytörvény védelmében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./"

"Febr. 24-én Budapesten ülésezett a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei elnöksége, mely egyesíti a magyarországi és a szomszédos államokban élő magyar közösségek képviselőit. Az egyesült Kárpát-medencei régió ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy az áprilisi népszavazáson NEM szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Borbély Imre, a régió társelnöke eljuttatta az MVSZ Sajtószolgálatához a régióelnökség nyilatkozatát: Az Európai Unió jogszabályai által is előírt méltányosság és esélyegyenlőség elveit súlyosan sérti az a körülmény, hogy a magyar termőföld külföldiek számára történő áruba bocsátása a csatlakozást követő 7. évben kötelezővé válik. Minden előrejelzés szerint abban az időpontban a nyugati átlagkereset még többszörösen felülmúlja a hazait, miközben a magyar termőföld ára többszörösen alulmarad a nyugati föld áránál. Ez előrevetíti egy pannon Palesztina rémképét.A csatlakozási tárgyalások alatt nem rendeződött megnyugtatóan a leszakítot magyar nemzetrészek és Magyarország jogviszonya, nem biztosított a jövőbeni szabad mozgás. Tiltakozunk a vízumkényszer indokolatlan bevezetése ellen, mely Kárpátalja és Délvidék magyarjait vasfüggönyként választja majd el az anyaországtól. Ezért az MVSZ régióelnöksége felszólítja az áprilisban szavazókat, hogy nemmel szavazzanak. A "NEM" győzelme megnyitná a lehetőséget, hogy a csatlakozási feltételeket a méltányosság és esélyegyenlőség elvei szerint újratárgyalják. A magyar föld elidegenítésének kérdéskörében a méltányosság és esélyegyenlőség akkor adottak, amikor a földár és az átlagjövedelem Magyarország és az EU régi tagállamai között kiegyenlítődik. /NEM-zet az Európai csatlakozásra! A MVSZ Kárpát-medencei elnökségének felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"A Magyarok Világszövetségének elnöksége márc. 22-én nyílt ülést tartott Magyarország EU-s csatlakozásáról. Neves szakértők - közgazdászok, jogászok, egyetemi tanárok - fejtették ki Magyarország csatlakozási szerződéséről vallott nézeteiket. A délutáni vita keretében előbb a pártok képviselői kaptak szót. Részt vette a MIÉP, a Független Kisgazdapárt, az MDF és az MSZP képviselője, a FIDESZ és az SZDSZ nem képviseltette magát. A hétórás vita végén az MVSZ elnöksége nyílt szavazással hozta meg döntését. Bekérték a tengerentúli elnökségi tagok szavazatait is, akik az ülést a Világrádión végig követhették. Magyarország EU-csatlakozásának elutasítása mellett szavazott Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, Erdély, Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese, dr. Gidai Erzsébet, Magyarország, dr. Grespik László, dr. Samu Mihály, András Imre, Erdély, Borbély Imre, régióelnök, Erdély, Borsos Géza, Erdély, Geönczeöl Gyula, Felvidék, Mihajlovics József, Felvidék, Rácz Szabó László, Délvidék, Kvacskay Károly, Svájc, Ladó László, Ausztrália és Túri Ferenc USA. Az EU-csatlakozás mellett szavazott dr. Léh Tibor régióelnök, Franciaország, Tanító Béla, Finnország és dr. Virágh Pál régióelnök Magyarország. Az MVSZ elnöksége - 18 igen, 3 nem ellenében - azt ajánlja Magyarország választópolgárainak, hogy az ápr. 12-én megrendezendő népszavazáson szavazzanak nemmel. Az MVSZ elnökségének budapesti döntését követően az MVSZ ausztriai, kanadai, egyesült államokbeli és venezuelai tagszervezetei jelezték, hogy tiltakozásuk jeléül kilépnek a világszövetségből. Patrubány Miklós elmondta: az a tény, hogy a kanadai és a venezuelai elnökségi tag nem szavazott, az ő felelősségük. Mint fogalmazott: epizódszereplőkről van szó, akiket Budapestről mozgatnak, akik az MVSZ munkáját évek óta próbálják bénítani. Az elnök szerint az egyesült államokbeli régió nevében megszólaló Kapitány Ferenc már régóta nem MVSZ-tisztségviselő, hiszen a közgyűlésen teljesen új vezetőséget választottak. /(m.j.): Nemet az EU-csatlakozásra! Többen megkérdőjelezik az MVSZ döntését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"A határon túli magyar katolikus közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetésekről számolt be ápr. 2-án a Vatikánban Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány Miklóst Pietro Parolin vatikáni helyettes államtitkár fogadta. Az MVSZ elnöke kérte a találkozót, ez alkalomból köszönetet mondott a Szentszéknek az iraki válság békés megoldása érdekében hozott erőfeszítéseiért. Patrubány beszélt a csángóknak arról az igényéről, hogy magyar nyelvű miséken vehessenek részt saját földjükön. Az MVSZ elnöke elpanaszolta: Moldvában a római katolikus templomokban egyes román papok az ördög nyelvének nevezték a magyart. Az államtitkár elmondta, hogy ez utóbbiról a Szentszéknek nem volt eddig tudomása. Patrubány szólt a felvidéki katolikus magyarok vágyáról, hogy magyar papjaik legyenek, s hogy magyar püspökük is legyen. Pietro Parolin kifejezte reményét, hogy a szlovákiai felnövő fiatal magyar papok között akad majd olyan rátermett személy, akit Rómában püspökké szentelhetnek, s ez megoldhatja a problémát. Külön szólt az MVSZ elnöke arról az aggodalmáról, hogy a Benes-dekrétumok bekerülhetnek az Európai Unió jogrendjébe, ez pedig súlyos feszültségek forrása lehet a jövőben. Az államtitkár válaszában ígéretet tett: a Vatikán latba veti majd tekintélyét annak érdekében. /A csángók igényeit is előtárta. Patrubány Miklós MVSZ-elnök a Vatikánban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Ápr. 5-én, az RMDSZ két országos vezető testületének - a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) - Marosvásárhelyen tartott együttes ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: A romániai magyarság egyértelmű érdeke az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja legyen. - Ebben a helyzetben rendkívül nagy felelőtlenség, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) vezetőségének tagjai, köztük az MVSZ erdélyi képviselői, a csatlakozás elutasítására szólítják fel a magyarokat - szögezte le. Úgy fogalmazott, jó lenne, ha az MVSZ vezetőségének erdélyi tagjai ilyen kérdésekben kikérnék az erdélyi magyarok véleményét is. Markó kijelentette: az RMDSZ nem örül annak, hogy halasztódik a kedvezménytörvény módosítása. Reményét fejezte ki, hogy a törvény módosításának ügyében mihamarabb összeül majd a Magyar Állandó Értekezlet. Elmondta: az RMDSZ számára kedvező változás, hogy az oktatási-nevelési támogatás ezután azoknak a határon túli magyar szülőknek is jár majd, akiknek csak egy kiskorú gyermekük tanul magyar nyelven. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a támogatás továbbra is fizethető legyen közvetlenül a szülőknek Romániában. Az Illyés Közalapítvány újjáalakult kuratóriuma kifizeti a tavalyról elmaradt támogatásokat. Romániából 2002-ben 36 ezer pályázat érkezett, ebből közel 2 ezer támogatást fizettek ki 100 millió forint értékben, a fennmaradó 34 ezer pályázatra 1,8 milliárd forintot kellene fizetni. Markó eredményként értékelte, hogy az Erdélyt átszelő autópálya a román fejlesztési tervekben a távlati - 2015 után megvalósuló - célok közül átkerült a 2015-ig megvalósítandó feladatok közé. Külön szólt arról is, hogy az RMDSZ megkezdte a küzdelmet a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásának érdekében. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházaknak és az RMDSZ-nek kölcsönösen szükségük van egymásra. Markó név szerint bírálta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsát, amely a közelmúltban úgy döntött, hogy megvonja támogatását az RMDSZ-től. Országos választási bizottság összeállításával fejezte be tevékenységét az SZKT. Az új összetételű SZKT-ba a tagok többsége - mintegy 60 százaléka - választások útján kerül be. Rajtuk kívül az SZKT tagjai lesznek az RMDSZ azon tisztségviselői - a szövetség parlamenti törvényhozói, illetve területi szervezeteinek vezetői -, akik korábban más választásokon nyerték el tisztségüket. Markó Béla elmondta, hogy azokban a térségekben, ahol egy tömbben él a romániai magyarság, inkább a közvetlen választás, az úgynevezett szórványvidékeken pedig a közvetett választás mellett döntöttek. /Megkezdődtek a belső választások. Még júniusban megalakul a romániai magyarság új parlamentje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

" "Markó Béla nem első esetben tévesztette össze a magyar nemzet érdekeit saját maga és klikkje érdekeivel: amikor Bolyai Egyetemet kért az erdélyi magyarság, a Schiller Egyetemmel áltatta, amikor külhoni magyar állampolgárságot kértek az erdélyi magyarok, akkor ő a moldvai románok kettős állampolgárságát támogatta, amikor Erdélyben eltávolítják Wass Albert szobrait, Markó Béla a Magyarok Világszövetségének rágalmazásával próbálja leplezni az általa vezetett RMDSZ magatehetetlen, a magyar nemzet érdekeit sokadszorra feladó politikáját." - nyilatkozta Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, kommentálva a Kossuth Rádió déli krónikájában elhangzott hírt, amely szerint Markó Béla az RMDSZ vezetőségének marosvásárhelyi tanácskozásán felelőtlenséggel vádolta az MVSZ elnökségét, mert az ajánlotta Magyarország állampolgárainak, hogy szavazzanak nemmel az Európai Unióba belépéssel kapcsolatos, április 12-i népszavazáson. /Patrubány: Markó összetéveszti a magyar nemzet érdekeit a saját érdekeivel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./"

"Ápr. 11-én Kézdivásárhelyen Polgári Mozgalom alakult. Jelen volt Borsos Géza tanár, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező bizottságának és a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, továbbá a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom több markáns egyénisége, Tamás Sándor parlamenti képviselő és Török Sándor polgármester, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének ügyvezető elnöke. Borsos Géza elmondta: senki nem akar egységet bontani, de nem kell összetéveszteni az RMDSZ egységét a nemzetrész, a székelység cselekvési egységével. Dr. Fekete Károly állatorvos, a kézdivásárhelyi Polgári Mozgalom kezdeményező csoportjának vezéregyénisége vitaindítóként kérdéseket tett fel: az RMDSZ miért nem a szatmárnémeti kongresszus előtt szervezte meg az Önkormányzatok a Székelyföldért című konferenciát, Háromszék megyének miért van román prefektusa? Orbán Dezső, Torzsa József, Bartók Ferenc, dr. Dezső Dénes, Jancsó János, Jancsó Csilla, Göthér József szintén az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét marasztalta el. Megválasztották az ideiglenes vezetőséget, a testület tagja lett: dr. Fekete Károly, Fekete Miklós, Göthér József, Laczkó Áron, dr. Dezső Dénes és Baka Valér. /Iochom István: Polgári Mozgalom alakult Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./"

"Nagypénteken, ápr. 18-án Kőröstárkány és a Fekete-Körös völgyi magyarság képviselői, lelkészei az 1919-es vérengzés áldozataira emlékeztek. Az Erdély megszállására induló román csapatok berkeiből származó félkatonai martalóccsapatok több mint száz ártatlan civilt mészároltak le Tárkányba és Nyégerfalvára betörve. A pusztán nemzetiségük miatt mártíromságot szenvedett helybéli magyarokra 1989 után is csak félve mertek s mernek ma is emlékezni az utódok, hiszen a román nacionalista ellenpropaganda mind a mai napig a történelemhamisításra esküszik. Nyolcvan évvel az 1919-es nagyszombati kőröstárkányi vérengzés után Gábor Ferenc akkori helyi RMDSZ-elnök és néhány társa kitartásának eredményeképpen, Csapó I. József szenátor és a Magyarok Világszövetsége támogatásával sikerült emlékművet állítani a falu központjában az áldozatoknak. A kőröstárkányi Pro Tharkan Egyesület (elnök Gábor Ferenc) szervezésében lezajlott méltóságteljes megemlékezés során a Fekete-Körös völgye 10 településének magyar közösségei átvették - képviselőik révén - a Magyarok Világszövetsége Kossuth-emlékzászlaját. A többnyire reformátusok lakta Kőröstárkány, Magyarremete, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Belényes, Belényessonkolyos, Kőrösjánosfalva, Belényesújlak, Tenke és Gyanta lelkipásztorai, gondnokai, küldöttei köszönték meg Patrubány Miklós MVSZ-elnöknek az ajándékot. Az emlékműnél Patrubány Miklós és Csapó I. József mondott beszédet. /Kőröstárkányi emlékezés és találkozó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

"Máj. 9-10-én Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban került sor az immár hagyományosnak számító versmondó megmérettetésre, amelyre (a IX-X. és XI-XII. osztályosok kategóriájába) Erdély minden tájáról érkeztek középiskolás résztvevők. A rendezvényt a kolozsvári Phoenix Könyvesbolt, a Koós Ferenc Alapítvány, az anyaországi Unikornis Könyv- és Lapterjesztő Kft., valamint a Magyarok Világszövetsége támogatta. Az idei kiírás tematikája: Erdélyi magyar versirodalom a XX. századtól napjainkig. A benevezett költők gyakoriságának sorrendje: 1. Reményik Sándor, 2-3. Dsida Jenő és Wass Albert, majd Ady Endre, Áprily Lajos, Bartalis János stb. /Ö. I. B.: III. Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

"Máj. 11-én Kossuth-zászlót vett át Tasnád településen a Bíró Lajosról, a neves Új-Guinea-kutatóról elnevezett ökológiai egyesület a Magyarok Világszövetsége képviselőjétől. A díszes zászlórudat Bikfalvy György készítette, akit 1960-ban, 59 társával együtt tizenöttől huszonöt évig terjedő kényszermunkára ítélt a kolozsvári katonai törvényszék. /Sz. Cs.: Kossuth-emlékzászlót vettek át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

"Magyarországon létrehozták Esélyegyenlőségi Minisztériumot. A Kárpát-medencében a magyar nemzet egyharmada a maradék Magyarország határain kívül él. A nagyvilágban szétszóródott magyarok száma százezrekre rúg, a magyar származástudatot őrzők száma csupán az Egyesült Államokban mintegy másfél millióra tehető. Mindezek ellenére a mai Magyarországon a külügyminiszter, az MSZP elnöke a honi magyarság másik felével folyamatos és mindenre elszánt harcban áll. A határon kívüliek ügyeinek képviseletére és ennek egybehangolására nincs kormányszintig csúcsosodó, minisztériumi súlyú belső struktúra, hiányzik a profilhoz tartozó tudományos és kulturális intézmények koordinálója, vagy hiányoznak maguk az intézmények. Az egymást váltó kormányok ide-oda tologatják a határokon túliak ügyeivel foglalkozó hivatalokat, tanácsokat, felügyelőségeket. Ezek hol a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartoznak, hol valamelyik minisztérium alárendeltségében, irányítóik pedig többnyire a mindenkori kormánypártok zászlósai és altisztjei. Mi pedig, a ,,határon túliság messzeségében élők" imádkozhatunk, hogy nem ültetnek-e ismét a nyakunkba egy, a kisebbségi és nemzetiségi ügyektől teljesen idegen valakit. Egy Nemzetiségi - Nemzetiségügyi? - Minisztériumnak kellene rendet teremtenie, szögezte le Sylvester Lajos. Normalizálni kellene a Magyarok Világszövetsége és a magyar kormányzatok közötti rossz kapcsolatokat, az új minisztériumnak a pártok közötti konszenzus révén elfogadott nemzeti minimum alapján kellene működnie, bel- és külföldi kapcsolatrendszerét kiépítenie. A ,,Magyarságügyi" Minisztériumról lenne szó. Az anyagi természetű támogatásokat pedig ne politikai elvek alapján osszák el, ahogyan ezt az Illyés Közalapítvány új elnöke, Pomogáts Béla mondotta. Szóval szükség van a széthullás állapotában lévő, szórványosodó magyar népesség nemzeti törekvéseinek mederben tartását az állami adminisztráció legmagasabb szintjén vállalni képes szakminisztériumra, a nemzet alapvető ügyei képviseletének ellátására alkalmas európai parlamentbéli magyar- és szomszéd országi képviseletre és a brüsszeli parlamentben egy kisebbségvédelmi fórumra. /Sylvester Lajos: Nemzet-nemzetiség: Nemzeti Esélyegyenlőségi Minisztérium (Határhelyzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"

"Máj. 17-én és 18-án a Magyarok Világszövetségének elnöke Kossuth-emlékzászlókat adott át három településen a csángómagyaroknak: a moldvai Klézsén, a Szeret-Klézse Alapítvány székházában magyar nyelvű mise keretében, másnap az erdélyi Gyimesfelsőlokon, délben pedig Gyimesbükkön került sor a zászlók átadására. A bükki Deáky András egy kárpátaljai település magyar közösségének ajánlotta fel a Kossuth-emlékzászló költségeinek támogatását, míg a most közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozó hegyvidéki településre érkező zászló költségeit Zabolai Csekme Éva és Kvacskay Károly svájci állampolgárok fedezték. A zászlóátadáson jelen volt Berszán Lajos gyimesfelsőloki és Antal Imre gyimesbükki plébános. /Kossuth-emlékzászlók a csángóknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Bartha Júlia vezeti a maroknyi bábcsapatot, a Habakuk /Marosvásárhely/ bábcsoportot. Felléphettek a XII. Kárpát-medencei Bábfesztiválon Budapesten. Fellépésük sikeres volt, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülethez tartozó Habakuk bábcsoport a Magyarok Világszövetsége képviselőjétől átvehette a kupát és az oklevelet. /(suba): A bábjátszás örömei. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./"

"Jún. 1-jén, vasárnap Tordaszentlászlón összesen tíz Szentlászló nevű település elöljárója gyűlt össze. Magyarországiak voltak, ketten pedig erdélyiek: a székelyföldi Nyárádszentlászlóról érkezett Kiss Mihály unitárius lelkész, illetve Tordaszentlászló polgármestere. Ez már a nyolcadik találkozó volt. Mindegyik községi elöljáró ismertette települését. Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Szent László királyról beszélt. Ezt követően Beder Tibor, a Magyarok Világszövetsége részéről mondott köszöntőt. Boldizsár Zejk Imre /Tordaszentlászló/ Tordaszentlászló és vidéke címmel tartott előadást. Tamás Gebe András polgármester részletesen bemutatta a község életét. Elmondta: Tordaszentlászló községhez hét falu tartozik - Magyarfenes, Magyarléta, Kisfenes, Hesdát, Románléta, Sztolna és Rákos. A lakosság nemzeti összetétele: 51% magyar, 49% román és roma. A nyolc falunak jelenleg csupán egyetlen háziorvosa van, akinek 3000 lakost kell ellátnia. Hét faluban I-IV. osztályos iskola működik, míg Kisfenesen és Hesdáton I-VIII. osztályos románul és Szentlászlón magyar nyelven. Iskolabusz szállítja naponta a gyermekeket a szentlászlói iskolába. A magyar lakosság zöme református, kevés római katolikus él Magyarfenesen. Jól működik a fúvószenekar és a kórus. Van színjátszó- és tánccsoport is, teleházuk az első volt Kolozs megyében. 1990 óta minden évben Szent László-napi kórustalálkozót szerveznek. Nyárádszentlászlón 136 unitárius és 28 református lakik. A gazdálkodók átlag életkora közel 60 év. /Barazsuly Emil: Szentlászló nevű települések elöljáróinak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"

"Demonstrációt tartott az 1920. jún. 4-i trianoni döntés évfordulójára emlékezve a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen a budapesti Hősök terén jún. 1-jén, vasárnap délután; a szónokok a diktátum felülvizsgálatát szorgalmazták. A tömeg, amely a Szabadság térről, illetve az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonult a Hősök terére, a nemzetközi döntést bírálta, melynek során Magyarország a többi közt elvesztette területének kétharmadát. A rendezvény résztvevői a "Ne félj magyar hazám!", "Igazságot Magyarországnak!", "Nem, nem soha!" táblák, illetve nemzeti színű zászlók alatt a "Vesszen Trianon!"-t skandálták, miközben lassú menetben átvonultak a városon. A táblák tanúsága szerint a Kárpát-medencéből és a szórvány magyar területekről összesereglett civil szervezetek - köztük a Magyarok Világszövetsége mellett a Trianon Társaság (TT), a Honfoglalás 2000 Egyesület, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom (JMM) képviselői bekiabálásaikban igazságtalannak nevezték a 83 évvel korábbi döntést, és annak felülvizsgálatát követelték. /Demonstráció a trianoni döntés ellen a Hősök terén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./"

"A trianoni békeszerződés aláírásának 83. évfordulója alkalmából vasárnap, jún. 1-jén kezdődtek el Budapesten, a Hősök terén a tüntetések. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen szervezett demonstrációt, a tömeg pedig a Szabadság térről, illetve az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonult a Hősök terére. A felszólalóka trianoni döntést igazságtalannak nevezték, és annak felülvizsgálatát követelték. Kis Dénes, a Trianon Társaság elnöke arról beszélt, hogy Európa nem élhet tovább a trianoni döntés hazugságában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint, aki a tüntetést szervezte, a trianoni döntéssel az emelkedő magyar nemzet életét törték ketté. Véleménye szerint, ha nincs a diktátum, ma egy 60 milliós nemzetként élhetne a magyarság Európa közepén. Szavai szerint, ahogy természetes, hogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy természetes: a világ magyarságának is fáj Trianon. Patrubány Miklós és Réti Miklós, a Független Kisgazdapárt elnöke, egyaránt kiállt a külhoni magyar állampolgárság mellett, amelyet véleményük szerint a kedvezménytörvény keretében kell intézményesíteni. Jún. 4-én Budapesten az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tartott megemlékezést, majd 19 órától a Magyar Igazság és Élet Pártjának, és a Magyar Út Körök Mozgalomnak a megemlékezésére került sor a Hősök terén, ahol többek között Csurka István pártelnök szólt a trianoni traumákról a magyarság életében. A többezres tömeg "Ne félj magyar hazám!", "Igazságot Magyarországnak!", "Nem, nem soha!", "Vesszen Trianon!" táblákkal és nemzeti színű lobogókkal vett részt a rendezvényen. /Tüntetések a trianoni döntés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Jún. 4-én volt nyolcvanhárom éve annak, hogy Trianonban a magyar küldöttségaláírta azt a békeszerződést, amely által Magyarországot területileg megcsonkították, hiszen elveszítette területének több mint kétharmadát, pontosabban 71 százalékát és lakosságának is szinte ugyanennyi részét (64 százalékát). Erre a fájó döntésre emlékezett Budapesten jún. elsején, a Hősök terén több ezer ember. A rendezvény szervezői, a Trianon Társaság, a Magyarok Világszövetsége és a Honfoglalás 2000 Egyesület. Az emlékezők elindultak az Andrássy úton, a Hősök tere felé. Gyönyörű látvány volt: a piros-fehér-zöld zászlók lobogtak a szélben, közben a több ezer felvonuló, kifejezve a békeszerződés iránt érzett ellenszenvét, egyszerre kiáltotta, hogy: "Vesszen Trianon!". Nagyon sok határon túli magyar is érkezett a fővárosba; Kolozsvárról, Nagyváradról, Aradról, Pozsonyból, Kassáról, de még az óceánon túlról is, Melbourne-ből meg San Francisco-ból. Kiss Dénes költő, a Trianon Társaság elnöke mondott beszédet. Beszédét, Magyarságom című versével zárta. Rácz Sándor következett, aki a munkástanácsok elnöke volt 1956-ban. Rácz szerint Trianon csak előjátéka volt Magyarország megsemmisítésének. Állítása szerint, ma ugyanezt teszi az Európai Unió is. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke kijelentette: "Ha nincs Trianon, ma a magyar nemzet 60 milliós nemzet Európa közepén". Hozzátette: bebizonyítottuk mindazoknak, akiknek Trianont köszönhetjük, hogy "élünk, a trianoni átok nem fogott rajtunk." Kiemelte: "sorsunk alakítói csak mi lehetünk." Beszédében még megemlítette, hogy nemrég, néhány hete a sajtóban adott egy nyilatkozatot, miszerint, ahogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy fáj a világ magyarságának Trianon. Ezért a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) megfenyegette azzal, hogy kizáratja a magyar közéletből. A megemlékezés kulturális műsorokkal folytatódott, majd Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, Rozgonyi Ernő, a Magyar Nemzeti Front elnöke és Réti Miklós, az FKGP elnöke mondta el beszédét. /(Ernyei Magor): Sorsunk alakítói csak mi lehetünk. Budapesti tudósítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 6./"

"Mintegy hetvenezer forint gyűlt össze Magyarországon Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó részére, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal folytatott "da - igen"-perre. A fiatalok 2001. máj. 31-én járultak az anyakönyvvezető elé, ám mivel házasságkötési szándékukat magyar nyelven is kinyilvánították, Vasile Gherman anyakönyvvezető elutasította a házasságkötést, amelynek tényét jegyzőkönyvben rögzítette. Eszerint Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó között azért nem jöhetett létre házasság, mert a felek magyar nyelven fejezték ki házasságkötési szándékukat. Az incidenst követően a fiatalok beperelték az Anyakönyvi Hivatal "anyaintézményét", Kolozsvár polgármesteri hivatalát. Ügyvédjük Eckstein-Kovács Péter szenátor. A per még mindig folyamatban van, tekintettel arra, hogy mindkét fél fellebbezett az első fokon született döntés ellen. A bírósági eljárást közigazgatási perből polgári perré minősítették, emiatt a fiatalok több mint tízmillió lej perköltséget kénytelenek kifizetni, s ehhez segítségért folyamodtak többek között a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságához. /Összegyűlt a da-igen perköltsége. Eredményesnek bizonyult Herédiék segélykérése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Rácz Sándor, az 56-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Csapó József volt RMDSZ-szenátor kíséretében kéthetes körútján számos székelyföldi települést látogat meg. A tervek szerint mindenhol történelmi és aktuális politikai témákat felvető, nyilvános találkozókon vesz majd részt. A maga is földműveléssel foglalkozó Rácz egyben a Magyar Földvédő Mozgalom elnöke is, és ebben a minőségében fejti ki álláspontját a magyar föld és a magyar földműves jövőjéről Magyarország EU-csatlakozása után. A körút első, jún. 9-i állomása Székelykeresztúr. A Munkástanács volt elnöke első ízben utazik Székelyföldre, és összesen kilenc településen szeretne a helyiekkel találkozni, hogy az 56-os forradalom, az autonóm magyar gondolkodás és a székelyföldi önkormányzatiság témáiról beszélgessen el velük. Jún. 10-én Gyergyószentmiklóson, másnap Kovásznán, 13-án Kézdivásárhelyen, 14-én Baróton, 17-én Sepsiszentgyörgyön 18-án Székelyudvarhelyen, és végezetül 19-én Csíkszeredában lesz a három személyiségből álló csoport. /Z. I.: Székelyföldön, magyar földről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./"

"A Magyarok Világszövetsége és az Erdélyi Kezdeményező Tanács szervezte fórumsorozat jún. 10-én kezdődött és jún. 21-én végződik. A fórumon Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, dr. Csapó József volt szenátor, Rácz Sándor magyarországi politikus vettek részt mint vendégek. Csapó József az európai autonómiaformákról beszélt, az ötvenhatos veterán Rácz Sándor szerinte az anyaország képtelen segítséget nyújtani, mert épp a határon túliaknak kell észhez téríteni a jelenkori hatalmat, hogy a helyes útra térjen. Hajdó István főesperes bírálta a nemrég megválasztott helyi RMDSZ-vezetést, amiért távol maradt a fórumtól. Patrubány Miklós arra ösztökelte a megjelenteket, hogy a székely falvakban mindenütt tartsanak falugyűléseket, amelyeken állítsák vissza a történelmi székely székeket, s a helyi tanácsok után válasszák meg a Székely Nemzeti Tanácsot is. /Székelyföldi körutazás autonómia-ügyben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"

"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke jún. 13-án Kézdivásárhelyen bírálta a budapesti kormányt, mivel szerinte az nem védelmezi a határon túli magyarok érdekeit. Patrubány szerint a Medgyessy-kabinet eltávolodott a határon túli magyaroktól és az MVSZ által a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban benyújtott módosítási javaslatoktól. "Senki ne gondolja, hogy csak Bukarestben művelnek balkáni politikát - ez Budapesten is így van", fogalmazott az MVSZ elnöke. Patrubány Miklós úgy véli, a jelenlegi magyar kormány "kiherélte" a kedvezménytörvényt. "Az egygyerekes családoknak juttatott 20 000 forint nem egyéb könyöradománynál, és nem csodálkoznék, ha a magyarok többsége visszautasítaná", fogalmazott. Kijelentette, három évvel korábbi elnökké választásáig a MVSZ a magyar kormány eszköze volt titkosszolgálati akciók végrehajtásában. Szerinte a térségbeli magyarság jövője a Székelyföld autonómiája, amelyet alulról kell építeni, a rendőrségtől kezdve az önkormányzatig. /Patrubány a magyar kormányt bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"

"Két jeles katona és hazafi emléke hazatért - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke jún. 19-én Csíkbánkfalván. Az úrnapi körmenet után tartott ünnepség keretén belül emléktáblát avattak a falu szülöttje, dr. Molnár Károly (1894-2001) vezérőrnagy tiszteletére, valamint Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes, volt miniszterelnök tiszteletére. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett ünnepségen a két magas rangú katona életét, érdemeit méltatták a felszólalók. Dr. Molnár Károly életútját fia, Molnár István, valamint özvegye, Györffy Rózsa ismertette a hallgatósággal. A két világháborúban érdemeket szerzett katonaorvost a kommunista hatalom üldözte, az elismerés a rendszerváltás után jött: a magyar honvédség tábornoka lett, majdnem 100 éves korában. 107 évesen hunyt el az önmagát az utolsó magyar király utolsó katonájának nevező tiszt. Az Ausztráliában elhunyt Lakatos Géza életéről az ausztráliai magyarok MVSZ-küldötte, Ferenczi Zsuzsanna beszélt. A hivatásos katonatiszt 1944. aug. 25-től okt. 16-ig volt miniszterelnök, támogatta Horthy kiugrási kísérletét. 1944 végén a nyilasok letartóztatták, a háború után a szovjetek is internálták egy ideig. Később kivándorolt Ausztráliába. Az ünnepségen beszédet mondott Rácz Sándor 56-os szabadságharcos és Csapó József volt szenátor. Az emléktábla-avatás ünnepi műsorral ért véget. Az MVSZ a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában szervezett fórumot a Székelyföld és a székely nemzet jövőjéről. /Sarány István: Emléktábla honvédtiszteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"

"Jún. 26-28-án rendezik meg a III. Budakalászi Találkozót, a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát a Magyar Kollégium, a Magyar Művelődési Intézet és a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ. Résztvevőket várnak Erdélyből, Bukarestből, Bákó megyéből, Kárpátaljáról és Kijevből, Vajdaságból, Felvidékről, Burgenlandból, Horvátországból és Szlovéniából. A tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a magyarországi és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat. Az első két konferencia anyaga kötetben is megjelent. Az ideire elkészült a kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek adatbázisa, melyet CD-n kapnak meg a résztvevők, munkájukat segítő egyéb hasznos információkkal, dokumentumokkal. Az első nap Romhányi András, a Magyar Kollégium elnöke, a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője tart előadást, a Magyar kultúrával Európába(n) címmel, majd a kedvezménytörvényről és más időszerű kérdésekről beszélgetnek a résztvevők Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárával. Kerekasztal-beszélgetés lesz a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Művelődési Intézet, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Főosztálya, a Magyarok Világszövetsége és az Illyés Közalapítvány képviselőinek részvételével. Megvitatják a kedvezménytörvény tapasztalatait, a közművelődési szakmai képzés kérdését, valamint kitörési stratégiákat. A tanácskozás harmadik napjának témája a magyarságtudat megőrzése, vendég dr. Szabó Tibor, a HTMH volt elnöke. A konferencia nyilatkozat elfogadásával zárul. /(Guther M. Ilona): III. Budakalászi Találkozó. Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ "

"A leendő európai alkotmányból hiányzó, a kisebbségek jogait védő fejezetet dolgozott ki a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) és azt eljuttatja az európai konvent elnökének, a francia államelnöknek, valamint Medgyessy Péternek. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke kifejtette, javaslatukat azt követően készítették el, hogy Jacques Chirac francia államfő jún. 20-án Szalonikiben az EU- csúcson arról biztosította a magyar résztvevőket: támogatna egy kisebbségvédő fejezetet az alkotmányban. Patrubány Miklós hozzátette: az MVSZ a magyar kormánytól nem kapott felkérést a javaslat elkészítésére, az előkészítő munkáról azonban értesítették a miniszterelnököt. Választ eddig még nem kaptak. Csapó József erdélyi küldött, a javaslat eredeti koncepciójának kidolgozója a tájékoztatón elmondta: az alkotmány- kiegészítés a közösségi önkormányzatot, a helyi különleges státust, valamint a nemzeti alapú területi autonómiát nevezi meg a kisebbségi jogvédelem legfőbb eszközéül. /MVSZ-javaslat az európai alkotmány kisebbségvédelmi fejezetéhez. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./"

"Júl. 17-én, nyolcvanhét éves korában váratlanul elhunyt Grandpierre K. Endre író, költő, történelemtudós, a Magyarok Világszövetségének tagja. /Elhunyt Grandpierre K. Endre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének többsége támogatja az európai alkotmánytervezet kiegészítésére tett javaslatot. Az alkotmánytervezet kiegészítésre szorul, mert hiányoznak belőle a nemzeti kisebbségeket megillető közösségi jogok. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2003/1334. sz. Határozatát figyelembe véve, valamint az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott demokratikus megoldásokat elfogadva, a tagállamok területén hagyományos lakóterületéhez történelmileg kötődő, a többségi nemzettől eltérő nemzeti-, etnikai-, nyelvi önazonosságú közösségeket, a teljes és tényleges egyenlőség szavatolásáért, megilleti a belső önrendelkezési jogból eredő közösségi önkormányzás, a helyi különleges státus, és a nemzeti alapú területi autonómia. - A Magyarok Világszövetségének Elnöksége, fenti megállapítást elfogadta saját anyagaként dr. Csapó Józsefnek az európai alkotmánytervezet kiegészítésére vonatkozó dokumentumát. /Támogatják az európai alkotmánytervezet kiegészítését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"Trianon óta az első Árpád-szobrot avatták fel júl. 26-án a felső-háromszéki Altorja községben. A két és fél méter magas műkő szobrot a marosvásárhelyi Miholcsa József szobrászművész készítette az Apor Péter Művelődési Egyesület megbízásából. A szoborállítás terve az egyesület elnökétől, Bokor Béla alpolgármestertől származik, aki erre az alkalomra jeles közéleti és egyházi személyiségeket hívott meg. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Jeszenszky Géza volt amerikai nagykövet, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a nemrég alakult Magyar Polgári Szövetség elnöke. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nem tudott részt venni az ünnepségen, helyette dr. Zétényi Zsolt és Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagjai jöttek el. Az ünnepségen több száz helybeli és felső-háromszéki vett részt az altorjai katolikus templom mellett, a jelenlevőket Bokor Béla üdvözölte. A szobrot az Antall-kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza és Tőkés László püspök leplezte le, ezután Jeszenszky mondott ünnepi beszédet, majd Tőkés László püspök szólt az egybegyűltekhez. Szász Jenő polgármester beszéde után az MVSZ elnökségi tagjai Rákóczi-emlékzászlót nyújtottak át Bokor Bélának. A közel háromórás ünnepség koszorúzással és a székely himnusz eléneklésével ért véget. /Bartos Lóránt: Trianon óta az első. Felavatták az Árpád-szobrot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./ Alig pár nappal a kézdivásárhelyi Kossuth-szobor avatása után júl. 26-án Altorján gyűlt össze több száz fős tömeg együtt ünnepelni Erdély egyetlen Árpád-szobrának a felállítását. Luka Medárd torjai kisiskolás a Honfoglalás című film betétdalát adta elő. A szobor jobb és bal oldalán hét székely ruhás lovas jelent meg, majd a himnusz hangjai mellett felvonták a piros-fehér-zöld zászlót, az összmagyarság szimbólumát. Köszönetet mondtak Miholcsa József szobrászművésznek, akinek negyedik műalkotását avatták fel Torján. Bokor Béla elnök, az RMDSZ torjai szervezetének alelnöke kemény hangnemben ítélte el - szavait idézve - ,,a Markó-bandát, akik hitelüket veszítették, és megfosztották tiszteletbeli elnöki tisztségétől Temesvár hősét". Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa Bokor Béla felkérésére verset írt a szoborállító torjaiaknak. Az Árpád című verset maga a költő olvasta fel.. Tőkés László püspök hangsúlyozta: ,,Nagy jelentősége van annak, hogy Trianon óta az első Árpád-szobrot avatjuk fel itt, Altorján. Illesse elismerés ezért a szoborállítókat. Jó helyen áll ez a szobor, hiszen valamikor nem messze, Brassóban a Cenk tetején állott a millenniumi emlékmű, az Árpád-szobor." Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Mozgalom elnöke szólt hangsúlyozta, hogy a megmaradás egyetlen biztosítéka a kulturális autonómia az erdélyi magyarság részére, valamint a területi autonómia a Székelyföldnek. A szoboravatás a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. /Iochom István: Árpád-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./"

"Somkeréken falutalálkozót tartottak a hét végén. Pap Géza püspök hirdette az igét. Leleplezték az eddigi ismert és szolgálatot teljesített lelkészek neveit tartalmazó emléktáblát. Az emléktáblát a Korondon élő Györfi Mihály kőfaragó készítette és adományozta a gyülekezetnek. Adományával szeretné felhívni a tömbmagyarság figyelmét, hogy kötelessége támogatni a szórványban élőket. Sor került a Magyarok Világszövetsége Rákóczi emlékzászlajának átadására a somkeréki gyülekezet részére; a zászló II. Rákóczi Ferenccel hirdeti, hogy "Istennel a hazáért és szabadságért". /Okos Márton: Falutalálkozó és emléktábla-avatás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Rendhagyó kerékpártúra indult júl. 23-án Madéfalváról, hogy a százhúsz évvel ezelőtt Bukovinából az akkori Magyarország legdélibb pontjába került székelyek hányatott sorsára emlékeztessen. A vajdasági Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza az otthona a legdélibb székelyeknek, akiknek ősei a madéfalvi veszedelmet követően előbb Bukovinába, majd onnan a megélhetési feltételeket keresve, mai helyükre telepedtek át. Dani Ernő, a kerékpártúra s vezetője elmondta: céljuk felkeresni gyökereiket, a fiataloknak bemutatni az útvonalon fellelhető magyar vonatkozású emlékhelyeket. 1400 km-es útjuk során többek között felkeresték az öt bukovinai csángó falut, továbbá Besztercét, Bethlent, Dést, Kolozsvárról pedig Bánffyhunyadra, Nagyváradra, Debrecenbe, Gyulára, Szegedre, Becskerekre, végül Székelykevére vezet az útjuk. A csapat összesen 19 főből áll, ebből 13-an pedáloznak, akiket két kísérő, egészségügyi szakember, sofőrök és az újvidéki Magyar Szó munkatársa segít. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: emberi szempontokból és nem politikai meggondolásból támogatják az emléktúrát. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a csapatnak, hogy azt elvigyék a három al-dunai székely falu 3-4 ezres lakosságának. /Ördög I. Béla: Al-dunai székelyek Kolozsváron. Kerékpáros emléktúra a 120 éves sorsfordulóra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"