Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte a Népújság a ″különleges jogállás″ sorsáról. ″A jelek szerint alaposan kezd felhígulni a státustörvény. Ön is így látja?″ - hangzott a kérdés. Markó cáfolta ezt : ″Szerintem nem kezd felhígulni. A státus- törvény mindenképpen fontos. Ahogy én látom, akörül lesz továbbra is a vita, hogy ez egy olyan kerettörvény jellegű szabályozó legyen-e, amelyben csak az elveket mondják ki, s a konkrét megoldások későbbre maradnak, vagy pedig már most pontosan írja le a kedvezmények körét. Legutóbbi találkozásunkkor Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányzat tisztségviselői is azon az állásponton voltak, hogy a mostanra kialakított törvénytervezet jó, s elfogadására is lehetőség van. Egyben figyelmeztették a határon túli magyar vezetőket, hogy amennyiben erről hosszadalmas vita alakul ki, s megkérdőjeleződik a tervezet hasznossága és a mostani elképzelés, kockáztatjuk, hogy nem lesz belőle semmi. Véleményünk szerint, tehát nem újabb és újabb igénylistákra van szükség, hanem a törvény elfogadására, hibáival, hiányosságaival együtt. Így gyakorlatilag úgy tűnt, hogy ebben a kérdésben mi vagyunk a radikálisabbak és a magyar kormány képviselői a mérsékeltebbek.″ A Magyarok Világszövetsége is készített törvénytervezetet. Markó Béla szerint azonban a ″státustörvényről, legalábbis elviekben van már kialakult konszenzus. Ha ezt most félrelökjük és megpróbáljuk valami mással helyettesíteni, akkor tényleg azt kockáztatjuk, hogy nem lesz belőle semmi. A kettős állampolgárságról, a külhoni állampolgárságról persze lehet és kell is vitázni, meg kell próbálni elemezni, hogy milyen pozitív és negatív következményeik lennének. Aki azonban most úgy próbálja felvezetni, hogy nem kell státustörvény, hanem az új koncepció, az két szék közt a pad alá visz bennünket.″ /Hígul a státustörvény? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Szept. 10-én felavatják Kolozsváron a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának Szent Kamill Otthonát. Az épület még nincs kész, hetven személynek ad majd otthont. Az ünnepségre meghívták a Kamilliánus-rend általános főnökét, dr. Angelo Brusco generális atyát, dr. Anton Gotest, a Magyarországi Kamilliánus-rend főnökét, dr. Jakubinyi György érseket, Kádár István plébánost, az Erdélyi Kamilliánus-családok elnökét, Alföldi László magyar főkonzult, Tőkés László református püspököt, Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét. /Erdély első Szent Kamill Otthona. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

A magyar választóközeg fokozottan konszenzusorientált: vagyis elvárja a politikai elittől, hogy energiáját ne pazarolja véget nem érő vitákra, hanem konstruktívan álljon hozzá a magyar társadalom előtt álló problémák orvoslásához. Vannak kivételek, a meglehetősen agresszív retorikájú Kisgazdapárt például mindig is rendelkezett egy tíz százalék körüli választói bázissal, a MIÉP is felfelé ívelőben van, hajlíthatatlan radikalizmusa dacára. Ugyanakkor a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz akkor tudott nagy népszerűségre szert tenni, amikor üzenetének lényege pozitív volt. 1994-ben az MSZP ügyesen rájátszott a Kádár-kor iránti nosztalgiára és a "szakértői" imidzsre. A Fidesz azzal nyert 1998-ban, hogy az antikommunista retorikát visszafogta és elsődlegesen saját programjáról beszélt. Ilyen szempontból zseniális volt Orbán Viktor lemondása a Fidesz elnöki posztjáról és kivonulása a pártpolitikai villongásokból. Ez egy hosszabb Fidesz-kormányzás lehetőségét vetíti előre, állapította meg elemzésében Borbély Zsolt Attila. A magyar politikai életben masszív reprezentációval rendelkezik egy olyan balos irányzat, mely számára a nemzeti probléma, ezen belül elsődlegesen a trianoni szétszakítottság kérdése nem bír politikai relevanciával, az idegenbe szakadt magyarokat ezen irányzat képviselői koloncként érzékelik, és legyen szó akár autonómiáról, akár státustörvényről, akár a szomszédokkal való mosolypolitika kialakításáról, nem haboznak az összmagyarság érdekei ellen dönteni. A közvetlen érintettek - a határon kívül rekedtek -, akiknek feladata lenne a külhoni állampolgárság körüli nemzeti konszenzus kimunkálása, nos, ők sem minden esetben támogatják eme elképzelést. A Magyarok Világszövetségének új vezetése elkészítette a külhoni állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. Itt van a lehetőség, hogy e kezdeményezés mellé álljanak azok, akik nemzetstratégiában, összmagyar programban gondolkodnak. Borbély Zsolt Attila örömmel venné, ha Markó Béla élére állna e kezdeményezésnek. /Borbély Zsolt Attila: Konszenzus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./

"A szeptemberi első osztályosok csökkenési arányából következtetni lehet az erdélyi magyarság kiöregedésének, fogyásának ritmusára is. 1995-től fokozatosan csökkent Kolozsvár környékén az első osztályok száma. Nem volt olyan tanévnyitó, amikor ne kellett volna zsonglőrködni, hogy a megfogyatkozott sereget osztálymegszüntetések nélkül lehessen Kolozsvár területén egyenletesen szétosztani. Idén szeptemberben viszont Kolozsváron két iskolában sehogy sem lehetett első osztályt indítani, sőt, az egyetlen fiatalabb lakótelepi iskola párhuzamos első osztályai közül is kidőlt az egyik. Amennyiben az elsősök számának csökkenése ilyen gyors ütemben folytatódik, a 2002-2003-as tanévben már kettesével fognak eltűnni a magyar tagozatos iskolák elemi osztályai. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban például a most kezdődő tanévben "csak" megfeleződött az első osztályok száma. A 2001-2002-es tanévben még megmarad egy osztály, de a 2002-2003-as tanévben - valószínűleg ez is eltűnik! Ezzel pedig megkezdődik a dél-erdélyi szórvány Mekkájának, a Bethlen Gábor Kollégiumnak a haldoklása. A Kolozsvárra és Nagyenyedre vonatkozó adatok valószínűleg Erdély más régióira is érvényesek. Az elemisták fokozatos csökkenése maga után rántja országszerte a tanítóképzőket is, hiszen ily módon egyre kisebb lesz a kereslet a tanítókra. Az újságíró, Szabó Csaba szerint megállítható az erdélyi magyarság szórványosodása. Amennyiben a Magyarok Világszövetsége kidolgoz és finanszíroz egy, a gyereket vállaló, itthon maradó fiatal családokat támogató programot, akkor valamelyest lassulna ez a folyamat, sőt, talán egy bizonyos határt elérve állandósulna is. /Szabó Csaba: Népszámlálás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) aug. 27-én Vargyason tartott küldöttgyűlésén megvitatta a külhoni magyar állampolgárság kérdéskörét. A MIT úgy véli, hogy az erdélyi magyarság számára a külhoni magyar állampolgárság intézményének megteremtése, a szülőföldön maradás, a magyar nemzet összefogásának, valamint a pozitív jövőkép kialakításának alapvető feltételét képezi. A MIT elfogadta a Magyarok Világszövetsége által elkészített törvénytervezetet a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozásáról. A MIT felkérte a Szövetségi Képviselők Tanácsát, valamint az RMDSZ Szövetségi Elnökét arra, hogy a MÁÉRT soron következő ülésén kérje a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozását. /Az Ifjúsági Tanács is támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A Magyarok Világszövetségének szakértői által kidolgozott, a külhoni magyar állampolgárság megadásáról szóló törvénytervezetről tárgyalt Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke és Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője szept. 13-án Budapesten. A szocialista politikus kérésére megállapodtak abban, hogy az MVSZ szakértői további finomításokat végeznek a törvénytervezet szövegén. Pontosítják a külhoni állampolgárság bevezetésével járó esetleges nemzetközi jogi, valamint munkaügyi vonatkozásokat /Finomítják a külhoni magyar állampolgárság törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezet megkezdi a külhoni állampolgárságot igénylő személyek jegyzékének összeállítását - közölte Kónya-Hamar Sándor, a megyei szervezet elnöke az MTI-vel. "Az igénylők jegyzékének összeállítása válasz azokra a bírálatokra, amelyek szerint a külhoni állampolgárságra a határon túli magyarok részéről nincs valós igény, a kezdeményezés csak egyes politikusok pedálozása lenne" - mondta. Az igénylők összeírását a Kolozs megyei RMDSZ párhuzamosan végzi azzal a kampánnyal, amelynek során 30 ezer támogató szavazatót igyekszik összegyűjteni Frunda György szenátor államfő-jelöltségéhez. A külhoni állampolgárságot igénylő, támogató aláírások összegyűjtésébe bekapcsolódott a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága is. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos vezetése hivatalosan még nem foglalt állást a külhoni állampolgárság intézményéről, a szövetség mostanáig a készülő státusztörvénnyel kapcsolatban fogalmazta meg véleményét. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői "figyelemre méltó kezdeményezésnek" ítélték az MVSZ tervezetét, de azt hangsúlyozták, hogy a határon túl élő magyarok jogi helyzetének megoldására kidolgozott egyéb javaslatokat - a külhoni állampolgárság, vagy a kettős állampolgárság kérdését - nem szabad szembe állítani a státusztörvénnyel. /Készül a külhoni állampolgárság-igénylők jegyzéke? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"

"Világossá vált, hogy a külhoni állampolgárságból lényegében semmi sem lesz, mert ennek legfontosabb elemét, a magyar útlevelet az úgynevezett státustörvény nem biztosítja, állapította meg Asztalos Lajos. Amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Magyarország néhány év múlva az Európai Unió tagja lesz, vagyis a nem schengeni országok állampolgárai, az ott élő magyarokkal együtt, az egyezmény értelmében csak vízummal utazhatnak Magyarországra, az MVSZ 1998 április elején azt ajánlotta, hogy a határon túli magyarság magyar állampolgársághoz juthasson. Az elképzelést a Független Kisgazdapárt mellett a Fidesz-Magyar Polgári Párt is fölkarolta. Az akkor még kormányon levő MSZP és SZDSZ azonban ellenezte azt. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, és hol vesznek részt a választásokon? Mondta ezt, mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy ez megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Thürmer Gyula, az országgyűlésbe be nem jutott MSZMP elnöke, bár ellenezte a kettős állampolgárságot, úgy vélte, szükséges, hogy a határon túli magyarokat ne turistaként kezeljék, hanem megkülönböztetett bánásmódban részesítsék. Asztalos emlékeztetett arra, hogy Horn Gyula, az MSZP-s kormányfő volt az, aki 1994 és 1998 között különböző ürügyekre hivatkozva többször is fölvetette a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, anyagi okokra hivatkozva a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna tv felszámolását stb. Kovács László akkori külügyminiszter, a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette, hogy, úgymond, nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát a határon túli magyarság vélt érdekeiért! Az akkori magyar kormány sietségében egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege, ha csupán árnyalatokban, de nem volt azonos az aláírttal! 1997 januárjában, amikor úgy tűnt, elérkezett az idő, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori alelnöke, kifejezetten ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újbóli létrehozását. Ugyanakkor az MSZP-vel és az SZDSZ-szel ellentétben a jelenlegi kormányszövetség tagjai nem csupán ígérnek, hanem az évek óta holtponton veszteglő magyar egyetem létrehozásához jelentős pénzösszeggel járulnak hozzá. - Hogy a kettős állampolgárságnak az MSZP és az SZDSZ által kifogásolt elemeit kiiktassa, a MVSZ a kérdés megoldására idén májusban a külhoni állampolgárságot javasolta, amelyik biztosítja a magyar útlevelet, de letelepedést, az ezzel járó személyi igazolványt, szavazati jogot nem. Az illetékesek ezzel szemben kidolgozták az úgynevezett státustörvényt, amelyből épp a legfontosabb, az útlevél, kimaradt. Miért hátrált meg a jelenlegi kormányszövetség legnagyobb pártja, a Fidesz, és mi ennek az oka? Talán az, hogy 1998 tavaszán az MVSZ fölvetését csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna? Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek a kérdést simán megoldották: külhoni lengyel állampolgárságot és útlevelet biztosítottak a litvániai, a fehéroroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével máris megadja a román állampolgárságot a moldovaiaknak. Horvátország is állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Talán azért a meghátrálás, mert a törvénynek az országgyűlésben való megszavazásakor a kormány nem számíthat az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára? Ha a határon túli magyarságot - a kádári "hagyományokhoz" híven - leíró jelenlegi magyar ellenzék álláspontja érthető, annál érthetetlenebb a külhoni állampolgárságot ellenző hazai magyaroké. Az ilyen képviselők, szenátorok nyilván diplomataútlevéllel rendelkeznek, s fütyülnek a mások számára fontos kérdés rendezésére. De miért ellenzik mások, parlamenten kívüliek? Talán ők is efféle útlevéllel rendelkeznek? Miért ragaszkodik a magyar kormány most mereven az útlevelet nem biztosító státustörvényhez? /Asztalos Lajos: Kettős állampolgárság külhoni állampolgárság státustörvény = nulla? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

"Szept. 23-24-én Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A rendezvényen szó esett az erdélyi újságíróképzésről, a szakma sajátos kérdéseiről, a romániai magyar sajtó kilátásairól és lehetőségeiről. A szakmai tanácskozások mellett számos könyvbemutatóra is sor került, és átadták az egyesület 1999. évi díjait. Riport műfajban nívódíjat kapott Gittai István, a Bihari Napló szerkesztője, a tévés szakmában kifejtett tevékenységükért elismerésben részesült B. Nagy Veronika és Sánta Ádám, a bukaresti televízió munkatársai. Fotósdíjat vehetett át Nitescu Alexandru, a Bihari Napló fényképésze, pályakezdő díjat kapott szintén a B. N. munkatársa, Kulcsár Andrea. Dicséretet kapott Simon Gábor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa, Puskel Tünde Emese, a Duna Televízió aradi tudósítója és Becze Zoltán, a Csíki Televízió szerkesztője. A Pro Amicitia díjat Dan Pavel politológus érdemelt ki. Szept. 23-án az eltelt tíz év mérlegét vonta meg a jelen levő közel száz újságíró-szerkesztő. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Márton Árpád parlamenti képviselő és Gáspárik Attila színművész, az országos audiovizuális tanács tagja. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Bátai Tibor elmondta: a magyar kormány által kitűzött nemzeti integrációs célok eléréséhez nélkülözhetetlen a korlátok nélküli kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás szabadságának megteremtése. Hozzátette: nem csak arról van szó, hogy a budapesti média műsorokkal lássa el a kárpát-medencei régiókat, hanem arról is, hogy a régiók saját arcukat is megmutathassák, s ne csak Budapestnek, hanem egymásnak is. A jubileum alkalmából Mihai Miron, a Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének elnöke díszoklevelet adott át a MÚRE-nak. Este az árkosi Szentkereszthy-kastélyban díszoklevéllel jutalmazták azt a több mint nyolcvan kollégát, akik az egyesület fennállása óta jelentős mértékben vállaltak részt annak munkájában. A díjkiosztáson fellépett a Vox Humana kamarakórus, Boros Zoltán, Dévai Nagy Kamilla és a kárpátaljai Csobolya József. /Nagy Zsuzsanna: Árkoson ünnepelt a romániai magyar sajtó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./ Bátai Tibor a MÚRE-nek mint szakmai szervezetnek az egész magyar nemzeti közösség életében betöltött súlyát, jelentőségét ecsetelve. "A médiának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a huszonegyedik század visszaadja egy részét annak, amit nemzetünktől a huszadik elvett: a szellemi egymásra találás és együttélés lehetőségét, a magyar nemzet jövőjének együtt történő megalkotását." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ugyanezt a gondolatot emelte ki beszédében: az, hogy a mi közösségünk ki tud-e bontakozni, el tud-e indulni a gyarapodás útján, nagymértékben a sajtótól függ. /(ágopcsa): Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./ "

A Magyarok Világszövetsége tagjai közül saját szervezete által kizárt Pálfy G. István környezetében nincs mit keresnem, tartalmazza Tőkés László levele, amelynek a Magyar Távirati Iroda ismertetett. Tőkés László levelében visszautasította azt is, hogy részt vegyen a MVSZ Anyaországi Régió elnöke, Szíjgyártó István által szervezett régiótalálkozón, melyre szept. 26-án került sor. /Tőkés László elhatárolódik Pálfy G. Istvánéktól. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

Szabó Tibor, a HTMH elnöke szept. 27-én Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mostanra érett be a hivatal vezetőinek tavalyi döntése, miszerint minden vonatkozásban meg kell újítani a szakmai és politikai körök, illetve a közvélemény tájékoztatását. Ez alkalomból bemutatták a sajtó képviselőinek a HTMH megjelentetett kiadványait. Heti rendszerességgel jelenik meg a HTMH - Observer című kiadványa, és most már terjesztik a HTMH - Civil Régiók füzeteket is, amely havonta tájékoztat a határon túli magyar civil közösségek eseményeiről. Új fejlemény, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Távirati Iroda közötti megállapodás eredményeként ez év szeptemberétől közös gondozásában jelenik meg az MTI internetes honlapjának Magyarság elnevezésű rovata. /Megújuló tájékoztatás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Iván Károly, a HTMH Sajtó- és dokumentációs osztályának referense vezette föl a témát, a hivatal elnöke pedig röviden áttekintette az eddigi kiadványok alakulását és szerepét, külön kiemelve az eseményen megjelent Lábody László érdemeit e területen, hiszen az intézmény egykori vezető munkatársaként ő kezdeményezte ezt a fajta információs tevékenységet. Megújult a hivatal internetes honlapja is, melyre az aktuális információk, felhívások, cikkek és interjúk kerülnek fel (www.htmh.hu). A honlapon szerepelnek a rendszeres kiadványok is, emellett eseménynaptár, amelyben megtalálhatóak a határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek, a határon túli magyar szervezetek és a kapcsolódó weboldalak folyamatosan bővülő listája. Külön figyelmet érdemel a kronológia rovat, amely immár több mint egy évtizedes visszatekintéssel naprakészen dolgozza fel a Magyarország határain túl élő nemzeti közösségek életét alapvetően befolyásoló eseményeket. Elkészültek az új országjelentések is, amelyek immár a szomszédos országokról, illetve azok magyar nemzeti közösségeiről adnak tájékoztatást. E kiadványokat évente időszerűsítik tartalmi szempontból, de Szabó Tibor elmondta, ha olyan fontos események történnek valamelyik államban, hogy az gyorsabb frissítést indokol, azt is végrehajtják. Az országjelentések történelmi áttekintéssel kezdődnek, majd az adott államban élő magyar kisebbség helyzetének bemutatására, a demográfiai adatokra, a jogi és gazdasági környezetre, a magyar közösség érdekképviseleti lehetőségeire, az önkormányzatok működésére, az egyházi intézményekre, a civil szervezetekre koncentrálnak. - A HTMH elnöke kifejtette, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény (az ún. státustörvény) tervezete pillanatnyilag közigazgatási egyeztetés előtt áll, és reményeik szerint a Magyar Állandó Értekezlet késő ősszel, kora télen sorra kerülő ülésén már kodifikált állapotban kerülhet vitára. Elhangzott még, hogy a HTMH hivatalos úton nem kapta meg a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott törvényjavaslatot a külhoni állampolgárságra vonatkozóan, de informális csatornákon természetesen hozzájutott, és ismeri a tartalmát. /Wagner István: HTMH-sajtótájékoztató Budapesten a Hivatal új kiadványairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./

"A külhoni magyar állampolgárság megadását a Független Kisgazdapárt a magyarság minimális jogai biztosításának tekintené, és ennek elérése érdekében minden erejét mozgósítja - jelentette ki Torgyán József pártelnök-miniszter a Magyarok Világszövetsége budapesti székházában folytatott megbeszélését követően. "Nincs a földön még egy olyan nép, mint a magyar, amelynek a jogfosztása Trianonban bekövetkezett. Egy kollektív jogfosztásról, kollektív bűnösség felállításáról van szó, holott a középkortól kezdve már nincs olyan civilizált országa a földnek, ahol az ilyen kollektív jogfosztást elismernék, ami a magyaroknál az állampolgárságtól való megfosztást is jelentette" - hangoztatta Torgyán József. - Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke közölte: a világszövetség üdvözli az RMDSZ azon döntését, hogy a helyi RMDSZ-szervezetek gyűjtsenek támogató aláírásokat a külhoni magyar állampolgárság létrehozásához. /Patrubány üdvözölte az RMDSZ-döntést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Jogos a határon túli magyarságnak az az igénye, hogy Magyarország európai integrációjával párhuzamosan egyfajta magyar integráció is megvalósuljon - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Bihari Napló nagyváradi lapnak adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy a romániai magyarság körében aláírások gyűjtése kezdődött a külhoni állampolgárság intézményének támogatására. A magyar integrációnak az egyik nagyon fontos eleme az, hogy törvényben is rendezzék Magyarország és a határon túli magyarok viszonyát. Szabó Tibor leszögezte: "Ennek célja az, hogy amikor a határon túli magyar Magyarországon tartózkodik, akkor a lehető legnagyobb mértékben megközelítse azt a helyzetet, amelyben a magyar állampolgárok vannak. Ugyanakkor azok a kedvezmények, amelyek őt magyarországi tartózkodása alatt megilletik, azt szolgálják, hogy otthon, a szülőföldjén könnyebben boldoguljon." A státustörvény előkészítése már olyan szakaszba érkezett, amikor konkrét kedvezmények, konkrét jogi megoldások vetődtek fel. Ezek megfogalmazása a határon túli magyar szakértők bevonásával történt. - Az MVSZ Budapesten ülésező elnöksége tapssal fogadta a hírt, miszerint Szabó Tibor HTMH-elnök a külhoni magyar állampolgárság mellett nyilatkozott. /Meg kell vitatni minden olyan javaslatot, amelynek megvalósítására a körülmények adottak. Szabó Tibor HTMH-elnök a külhoni állampolgárság kezdeményezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2/ "Nem valószínű, hogy még az idén megszületik a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény, mert csak a közigazgatási egyeztetés után kerülhet a kormány elé, s kezdődhet el a kodifikációs folyamat. A tervezetet még a MÁÉRT-nek is meg kell vitatnia, de az abban helyet foglaló határon túli magyar szervezetek jelenleg a választásokkal vannak elfoglalva" - nyilatkozta Szabó Tibor a Népszabadságnak. A HTMH-elnök szerint legkorábban november végén lehet az értekezletet összehívni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Népszabadságnak elmondta: A romániai magyarságon belül a külhoni állampolgárságra valós igény van. Ez egyébként természetes is, hiszen akármilyen Magyarországról származó kedvezmény lehetőségét üdvözlik a romániai magyarok. Különösen akkor, ha ez egy, a világban a románnál sokkal jobban használható útlevél megszerzését is lehetővé teszi. Az RMDSZ vállalta, hogy összesíti a támogatók listáját és módot ad az igények kielégítésére, amikor erre megnyílik a lehetőség. /Megalapozatlan várakozások? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2/"

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának kezdeményezéseként a magyar nagycsaládok támogatására 1999-ben létrejött a Reményforrásnak elnevezett program. A millennium évében e program keretében 13 nagycsaládos ház építését tervezték, jelképesen a tizenhárom aradi vértanú emlékére és meghatározó időpontként a magyar nép gyásznapját, október 6-át választották. Az alapkő letételére 1999. október 6-án került sor és 2000. október 6-án a ház átadását tervezték. Egy esztendő alatt Madéfalván nem tudták megszerezni az építkezési engedélyt, mert a falu település-rendezési terve hiányzik. /(Buzás László, a VET csíkszéki elnöke): Közlemény a Reményforrás-házakról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Romániai magyar alkotók nyerték a Budapesten megrendezett II. Moholy Filmfesztivál fődíját, a Zsoltár Fehérvízen című dokumentumfilmmel, amely a Romániai Magyar TV Média Stúdiója és a Duna TV közreműködésével készült, alkotói B. Nagy Veronika, Mráz Ferenc és Kacsó Sándor. A magyar nyelvű regionális- és kábeltelevíziók seregszemléje a Moholy Filmfesztivál. A II. Moholy Filmfesztiválra 38 magyar nyelvű kisközösségi televíziós stúdió nevezett be: 6 budapesti, 26 vidéki és 6 határon túli alkotóműhely. A fesztivált a Moholy Nagy László Multimédia Egyesület szervezi, melynek elnöke Puszt Tibor filmrendező. Az egyesületet 1997-ben tizenegy közművelődési, oktatási, filmes és televíziós szakember alapította, a multimédia kultúra fejlesztését és terjesztését tűzve ki fő célul. Iskolát, Multimédia Televíziót működtetnek, Art-Mozi Filmklubot, a Kistotál Stúdiót. - A fesztivál idei fővédnöke dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök volt, védnöke Tőkés László, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke minőségében. A fődíjon kívül a Legjobb dokumentumfilmek kategóriában is díjat nyert a Média Stúdió (Romániai Magyar TV), megosztva a magyarországi Helényi Stúdió, Szigetközi percek című alkotásával. B. Nagy Veronika, Papp Ferenc és Kötő Zsolt alkotásának címe: Az ördög szeme. A Legjobb határon túli alkotóműhely díjat a Siflis Film kapta a Vajdaságból, az Ahol nincs jövő című filmért, melynek alkotói Siflis Zoltán és S. Gordán Klára. A hét Különdíj egyikét a felvidékiek kapták, A betléri kastély című filmért, mellyel a Bodva-völgyi Stúdió Szepsi nevezett be, alkotói Nagy Imre és Nagy István. /Guther M. Ilona: Moholy Filmfesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

"Okt. 7-én Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a kolozsvári Reform Klub vitafórumot tartott, amelynek meghívottja Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt, aki Magyarország külpolitikai prioritásai az ezredfordulón címmel tartott előadást, majd a jelenlévők kérdéseire válaszolt. Németh Zsolt kolozsvári látogatása alkalmával részt vett az Új Kézfogás Közalapítvány és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület által rendezett gazdasági szemináriumon is, majd az egyházi hátterű magánegyetem létrehozására alakult Sapientia Alapítvány kuratóriumával folytatott megbeszélést. - Előadásában Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány elsőrendű prioritása a magyar nemzeti érdekek védelme és képviselete. Magyarország bízik abban, hogy 2001-ig befejezik a tárgyalásokat, 2002 végére pedig Magyarország teljesen felkészül az uniós csatlakozásra. Hangsúlyozta: a határokat átívelő nemzeti integráció első lépcsőfoka az volt, hogy helyre kellett állítani a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyarok legitim szervezetei között megbillent egyensúlyt, azt a bizalomelvesztést, amelyet az előző magyar kormány politikája okozott. A következő lépés az intézményes keretek megteremtése volt a Magyar Állandó Értekezlet létrehozásával, amelynek sikerült kialakítania a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyar szervezetek közti kapcsolatot. - Németh Zsolt kérdésekre válaszolva kifejtette: az önálló magyar állami egyetem létrehozásának a kérdését a magyar kormány eddig is hangsúlyosan képviselte, ez továbbra is a romániai magyarság egyik legfontosabb követelése. Amennyiben ez megvalósulna, az egyházi hátterű magánegyetemnek integrálódnia kell a magyar állami egyetembe. Elmondta: az idénre megszavazott 2 milliárd forint mellett a most készülő kétéves költségvetési törvényben is tervezik a 2 milliárd forintos támogatást. - A külhoni állampolgárságot támogató ívek aláírásával kapcsolatban Németh Zsolt hangsúlyozta: az aláírások gyűjtése a nyomásgyakorlás egyik formája. Elmondta: a magyar kormány nyitott minden elgondolásra, jelenleg elemzi ezeket a kérdéseket. Azt várja, hogy a határon túli magyar legitim szervezetek kidolgozzák saját álláspontjukat ezekről a kérdésekről, a magyar kormány pedig ennek megfelelően alakítja majd ki a maga véleményét. A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban így fogalmazott: "a határon túli magyarok lakta területek kiürítése nem szerepel a magyar kormány nemzetstratégiájában". Németh Zsolt szerint minden bizonnyal lesz majd schengeni-határ. A kérdés csak az, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon a magyar kormány olyan alkupozícióba kerül-e, hogy ennek hátrányos következményei a határon túl élő magyarokra ne terjedjenek ki. A Magyarok Világszövetsége által előterjesztett külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetről elmondta: a magyar kormányt ebben a kérdésben nem keresték meg a határon túli magyar legitim szervezetek részéről. Mint fogalmazott, jogi értelemben dilemmát jelent, hogy a külhoni állampolgárságot az állampolgárság, a státus vagy a kedvezmény szempontjából közelítsék meg. - Az államtitkár botrányosnak minősítette a parlament által nemrég elfogadott, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt. A jogszabály lehetetlenné teszi az egyházi és közösségi ingatlanok jelentős részének természetben történő visszaszolgáltatását. Rámutatott: a magyar diplomácia ezzel a kérdéssel kapcsolatos álláspontját megfelelő úton a román hatóságok tudomására fogja hozni, mielőtt azonban ezt megtenné, konzultálni fog az RMDSZ vezetőivel. /Tartózkodó a magyar kormány. RMDSZ-álláspontot várnak a külhoni állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

Okt. 12-én Pécsen a tervezett státusztörvényről tartott fórummal megkezdődött a Határon Túli Magyarok Fesztiváljának tíznapos programja, melynek a Kárpát-medencei művészeteket felvonultató rendezvényein közel félezer határon túli magyart lát vendégül Baranya megye és székhelye. A fesztivál házigazdája, a rendező Határon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke - egyben Baranya megye közgyűlési alelnöke - Bokor Béla biztatónak nevezte a jugoszláviai politikai fordulatot, mely szerinte a demokratizálódás révén sokat javíthat az ottani magyarság helyzetén is. Hargitai János (Fidesz) képviselő, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja a státusztörvényről kifejtette: a határon túli magyarokat csupán az alkotmány hatodik szakaszának harmadik bekezdése említi, mint akikért az anyaország felelősséget érez -, s bár van számos őket érintő, alacsonyabb szintű jogszabály -, a magyar törvények előtti jogállásuk lényegében ugyanaz, mint bármely külföldi turistáé. - A Magyarok Világszövetsége erdélyi tanácsának a határon túli magyarok jogállására tett javaslatának megvalósításához kétharmados többségű politikai akaratra lenne szükség. Ez azonban ma nem létezik - Mézes Rudolf, a felvidéki magyarság részéről azt szorgalmazta, hogy a tervezetet egyeztessék a határon túli magyarok szervezeteinek minél szélesebb körével. /Határon Túli Magyarok Fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

A teljes körű állampolgárság történelmi jussunk - jelentette ki okt. 17-én Csíkszeredában Borbély Imre, aki több erdélyi városban tartott előadást. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának elnöke az MVSZ-nek a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására vonatkozó törvénytervezetét ismertette a megjelentekkel. Mint hangsúlyozta, a tervezet válaszol az ellenzői által megfogalmazott - Borbély Imre szavaival élve: "demagóg" - ellenérvekre, miszerint az állampolgárság az adófizetői minőség révén szerzett szavazati joggal is járna, valamint arra, hogy az utódállamok magyarsága áttelepedne Magyarországra. Borbély Imre kitért a tervezetnek a magyarországi politikai pártok körében történt, többnyire kedvező fogadtatására, egyedül a legnagyobb koalíciós partner, a Fidesz-MPP magatartását nevezte nem túl bátorítónak. Borbély Imre elmondta, hogy eddig 100 ezer támogató aláírás gyűlt össze. /A külhoni állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

A teljes körű állampolgárság történelmi jussunk - jelentette ki okt. 17-én Csíkszeredában Borbély Imre. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának elnöke az MVSZ-nek a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására vonatkozó törvénytervezetét ismertette a megjelentekkel. - A tervezet nem biztosít szavazati jogot és nem ad lehetőséget az áttelepedésre, hisz a külföldön élőkre vonatkozik - hangsúlyozta a régióelnök. A tervezet szerint alanyi jogon nyeri el a külhoni állampolgárságot az, aki magyarnak vallja magát, beszél magyarul, felmenője magyar állampolgár volt és a trianoni utódállamok valamelyikének polgára. - Elmondta, hogy eleddig 100 ezer támogató aláírás gyűlt össze. /A külhoni állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

"A Kurier című bécsi lap okt. 27-én Tőkés László püspökkel készült interjút közölt, s ezzel kapcsolatban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár néhány kijelentését idézte "Derűlátás a magyar kisebbségnél" címmel. A püspök megállapította, hogy a magyar kisebbségnek bonyolult a kapcsolata mind hazájával, mind anyaországával, "amely ma fellendülőben van, míg mi helyenként a harmadik világ színvonalán vegetálunk". A cikk szerzője, Georg Berenyi azt írta, hogy a püspök most kedvező lehetőségeket lát a határokon túli magyarokra vonatkozó, előkészület alatt álló jogszabályokban. Tőkés László szerint az Orbán Viktor által meghirdetett, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés második lépcsőfoka az úgynevezett külhoni állampolgárság intézménye lehetne. "A kisebbségi jogok radikális élharcosának tekintett Tőkés püspök derűlátó. Úgy hiszi, hogy mivel a kelet-közép-európai térség közös gondjairól van szó egy olyan Európában, amely az integráció felé halad, talán az egész térségre vonatkozó megoldást is lehetne találni" - írta Georg Berenyi. Berenyinek ezzel kapcsolatban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kifejtette: a Magyarok Világszövetsége által a külhoni állampolgárságról előterjesztett javaslattal kapcsolatban a kormánynak előbb meg kell vizsgálnia, hogy ez a kezdeményezés mennyire egyeztethető össze a nemzetközi jogrenddel és a szomszédos országok törvényeivel. Hozzátette: "A nemzet szellemi és kulturális egységéről nem tudunk és nem akarunk letenni. Ahhoz azonban, hogy a magyarokat rábírjuk, maradjanak szülőhazájukban, részesítenünk kell az egész térséget gazdasági előnyünkből." /"A kisebbségi jogok radikális élharcosának tekintett Tőkés püspök derűlátó" Kurier. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

Nov. 4-én a külhoni magyar állampolgárság jogintézményéről és az igénylők névjegyzékének összeállításáról tartott tájékoztatót Marosvásárhelyen a Magyarok Világszövetségének két képviselője, Borbély Imre, a Kárpát-medence régiójának elnöke és András Imre, az elnökség tagja. Az előadók elmondták, hogy a kettős állampolgárság gondolata még 1994-ben megszületett, amikor Kolozsváron Tőkés László, Markó Béla, Duray Miklós, Pozsgay Imre és mások a határon túli magyarságnak az anyaországhoz fűződő viszonyát megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzeti egység megvalósításának egyetlen esélye a magyar állampolgárság kiterjesztése. Arra a kérdésre, hogy milyen jogosítvánnyal járna a külhoni állampolgárság, Borbély Imre elmondta: egy "legyengített erejű állampolgárság lenne", amely nem tenné lehetővé az anyaországban való letelepedést, viszont szabályozná a munkavállalás és az egészségügyi-szociális ellátás jogkörét. Ki jogosult a külhoni állampolgárságra? Aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, valamely felmenője valaha magyar állampolgár volt, az utódállamok valamelyikében született vagy felmenői innen származnak. Az RMDSZ csúcsvezetése korábban határozottan visszautasította a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket, az Operatív Tanács szeptember 26-ai döntése értelmében kénytelen-kelletlen mégis felvállalta azt. /Sz. L.: A külhoni állampolgárságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./

"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke kijelentette: Magyarország "nem adhatja át magát az Európai Unió ölelésének" anélkül, hogy magával vinné a határon túli magyarokat. Bejelentette: Erdély és a Vajdaság után Magyarországon is megkezdték az aláírás-gyűjtést annak érdekében, hogy megszülessék a külhoni magyar állampolgárság jogintézménye. "A külhoni magyar állampolgárság intézménye a térség tüneményes felemelkedését hozhatja az Európai Unión belül, vagy az Európai Unión kívül - mondta az MVSZ elnöke. /Patrubány Miklós a külhoni magyar állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

A Magyarok Világszövetsége Anyaországi Régiójának küldöttei nov. 11-én Budapesten tanácskozást tartottak. A tanácskozás nem kapott helyet az MVSZ székházában Patrubány Miklós elnöktől. Szíjártó István régióelnök szerint Patrubány ezzel újabb törvénytelenséget követett el. Bejelentették: több kulturális szervezet nov. 11-én megalakította a Magyar Kultúra Fórumát, és erről együttműködési megállapodást is kötöttek egymással. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szlovákiai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Székelyföldi Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Szövetség által létrehozott Magyar Kulturális Fórum nem kíván az MVSZ ellenintézménye lenni, ez kizárólag egy kulturális szövetség - hangzott el az alakuló ülésen. Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE elnöke leszögezte, hogy a Magyar Kultúra Fóruma kimondottan a kárpát-medencei magyar közösségek közművelődési fóruma kíván lenni, és semmiképpen nem lép fel olyan széles igénnyel, mint amilyen szerepkört a Magyarok Világszövetségének be kell töltenie. A cél a közművelődéssel foglalkozó egyesületek koordinációja, a magyar-magyar integráció kérdésének megoldása, a kulturális nemzet kialakítása. /Megalakult a Magyar Kultúra Fóruma. Az EMKE is tagja a szervezetnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Vadim Tudor előretörése nagy baj Románia és benne a romániai magyarság számára. Várható, hogy a külföldi képviseletek előtt kígyózó sorok még hosszabbak és lesznek. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója hangsúlyozta: ″az idei választási kampányban az RMDSZ-t és a magyarságot nem a Vatra Romaneasca, nem a Nagy-Románia Párt, a Románok Nemzeti Egységpártja vagy a legionáriusok támadták, hanem a magyar közszolgálati rádió egyik-másik műsora, a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Magyarok Világszövetsége, illetve szövetségünk saját tiszteletbeli elnöke.″ Az RMDSZ-nek ″át kellene gondolnia végre azt is, hogy mennyi hasznot és mennyi kárt okoz az, ha tiszteletbeli elnöke állandóan a szövetség ellen és ezzel a legitim erdélyi magyar érdek ellen cselekszik. Nem azt mondom, hogy Tőkés Lászlót ki kell zárni a szervezetből. Azt mondom, Tőkés László egyetlen jelét nem adja már annak, hogy az erdélyi magyarságot teljes sokszínűségében integráló személyiség. S akkor vállaljon platform vezetői tisztséget annál a politikai irányzatnál, amelyhez szíve közelebb áll, a tiszteletbeli elnökséget pedig az RMDSZ szüntesse meg vagy bízza másra. Az RMDSZ-nek a mostani választások tapasztalataiból le kell vonnia a tanulságokat, s újra kell gondolnia azokat az elveket, amelyeken az egész szövetség nyugszik. S ugyanakkor a magyarországi politikai osztálynak világosan a tudomására kell hozni, hogy hálásak vagyunk a támogatásért, de efféle beleszólások ártanak nekünk.″ /Tibori Szabó Zoltán: Bambán a pampán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Dec. 4-én Fugyivásárhelyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyházmegyéinek harminc lelkészi és világi tisztségviselője megalapította a Református Megújulási Közösséget. A kezdeményezőket ″az évek óta tartó egyházi törvényességi válság legújabb fejleményei″ késztették erre a lépésre. A válság egyik forrása - állapították meg -, hogy az egyházi vezetés által kezdeményezett fegyelmi ügyek többnyire személyes vonatkozásúak. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága nem volt hajlandó kiszolgálni az egyházkerületi vezetés elvárásait. Ez volt feloszlatásának valódi oka. A kezdeményezők szerint a közgyűlésen elnöklő püspök ″megengedhetetlen hangnemben, trágár szavakat használva″ késztette ilyen döntésre a közgyűlés résztvevőit. ″A Református Megújulási Közösség kielemezte az általános választásokkal kapcsolatos püspöki (RMDSZ tiszteletbeli elnöki) megnyilvánulásokat, és megállapítja: azok nélkülözték a reálpolitikai meggondolásokat, és elbizonytalanítva az RMDSZ választói táborát, veszélyeztették a szövetség választási eredményeit. Ez a kétértelmű viszonyulás odáig vezetett, hogy megrontotta az egyházkerület eddig közismerten jó ökumenikus kapcsolatait is.″ A Megújulási Közösség szerint a krisztusi örömüzenet helyét átvette a nemzetieskedő populista politizálás, a törvényesség helyét a centralista önkény. A közösség fájdalommal állapította meg, hogy sem a Romániai Református Egyház Zsinata, sem a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, sem a Magyarok Világszövetsége keretében nem valósult meg az egységesülési törekvés. A Megújulási Közösség dec. 13-án az érmihályfalvi református templomban fórumot tart. A találkozó napirendjén az egyház megújulásának programtervezete szerepel. /Megalakult a Református Megújulási Közösség. Nemzetieskedő, populista politizálással vádolják Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Kállay László fugyivásárhelyi lelkész, a Közösség egyik alapítója szerint elsődleges céljuk, hogy a szeretetlenség lelke kikerüljön az egyházból. Tőkés László püspök szerint a megújulás csak ürügy az egyházkerület és püspöke elleni támadásra. Összehívják az esperesek kollégiumát, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. ″Megítélésem szerint ez olyan egyházi belügy, amelynek megvitatását nem a világi sajtó hasábjain kellene elkezdeni″ - nyilatkozta a püspök. A szöveg megfogalmazói az egyházon belül is benyújthatták volna javaslataikat, tette hozzá. /Az esperesek tanácsa elé kerül a Református Megújulási Közösség ügye. Tőkés ürügynek tekinti a megújulást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) anyaországi régiójának elnöksége nem tartja törvényesnek a szabálytalanul és diszkrimináló módon összehívott decemberi küldöttgyűlés határozatait - tudatta Szíjártó István régióelnök dec. 7-én az MTI-vel. Az anyaországi régióelnökség állásfoglalása szerint csak a magyar törvényeknek megfelelő elnöki, elnökségi és küldöttgyűlési működést tudnak támogatni. ″Az elnök és köre által hat hónapja szorgalmazott kizárásokat nem tekintjük jogszerűnek, mert hamis vádakon, illetve téves jogértelmezésen alapulnak″ - szögezték le a közleményben. Szíjártó István, az anyaországi régió elnöke 2001. jan. 12-re összehívta a régiótanács ülését, jan. 26-án pedig az anyaországi küldötteket várják a Magyarok Házába, ahol személyi kérdéseket vitatnak meg. /Törvénytelennek tartják az MVSZ küldöttgyűlését. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, aki éveken át vezető tisztségeket töltött be a Magyarok Világszövetségében, a pozsonyi Új Szó dec. 6-i számában keményen bírálta a Magyarok Világszövetségében /MVSZ/ uralkodó állapotokat. Személyesen nem vett részt a dec. 2-án Siófokon megtartott rendkívüli küldöttgyűlésen, szerinte az MVSZ május óta "feltartóztathatatlanul csúszik lefelé a lejtőn... Ez a szervezet minden magyarnak a szövetsége, de abban a pillanatban, amikor úgy kezd működni, hogy kirekesztővé válik, akkor már nem világszövetség″. Kijelentette, hogy azok a szlovákiai magyarok, akik korábban tagjai voltak az MVSZ-nek, ma is vitathatatlanul tagjai annak, hiszen a szövetség jelenlegi vezetői közül senkinek sem áll jogában bárkit is kizárni. Az MVSZ jelenlegi vezetőiről szólva úgy fogalmazott, hogy "ma a világszövetség a jóhiszemű naivak, az őrültek, valamint a gazemberek világszövetsége″. "Duray Miklós olyan kijelentéseket enged meg magának, amelyek eddig hiányoztak a magyar közélet szereplőinek szótárából″ - állapította meg még aznap a Magyarok Világszövetségének Elnöki Kollégiuma, a szövetség tagjaira vonatkozó minősítésre reagálva. Az állásfoglalásáról Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese nyilatkozott, mondván: az Elnöki Kollégium csak sajnálni tudja Duray Miklóst. /Nincs béke a Magyarok Világszövetségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A Magyar Nemzet szerint Széles Gábor, a magyarországi Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke hamarosan azt javasolja a kormánynak, hogy fontolja meg: az elhagyatott alföldi tanyákra települjenek át határon túli magyarok. Király Zoltán, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökhelyettese erre reagálva kifejtette, hogy a határon túli magyarok anyaországba való telepítése helyett kívánatosabb lenne olyan gazdasági környezetet teremteni a magyar közösségek által lakott szomszédos országokban, amely lehetővé tenné a szülőföldön való boldogulásukat. /Elutasítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

"Dec. 13-án kezdődik Budapesten a kormány Béla király úti vendégházában a III. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanácskozása. Az úgynevezett magyar-magyar csúcstalálkozó hároméves múltra tekint vissza. 1999 februárjában alakították meg felállítják a Magyar Állandó Értekezletet, s rendszeresen, évente legalább egyszer összehívják. A most kezdődő magyar-magyar csúcstalálkozón a magyarországi parlamenti pártok (Fidesz-Magyar Polgári Párt, Magyar Szocialista Párt, Független Kisgazdapárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Magyar Igazság és Élet Pártja, Magyar Demokrata Fórum), a szomszédos országokban élő magyarok parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkező szervezetei (Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja; Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, Vajdasági Magyarok Szövetsége, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Szlovéniából a Muravidéki Magyarok Nemzeti Önigazgatási Közössége), valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői vesznek részt. Az 1999. november 11-12-i Magyar Állandó Értekezlet résztvevői közös zárónyilatkozatban kérték fel a kormányt, hogy vizsgálja meg a határon túl élő magyarok különleges magyarországi jogi státusa megteremtésének a feltételeit. - A törvénytervezet normaszövegének kidolgozásakor tekintettel voltak a nemzetközi összefüggésekre, és különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy a törvénytervezet összhangban legyen az Európai Unió jogrendszerével. - A Magyar Állandó Értekezlet zárt ülésén felszólal Orbán Viktor magyar kormányfő és Martonyi János külügyminiszter, majd a tanácskozók megvitatják a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetet. /MÁÉRT - a III. magyar-magyar csúcsértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) napirendjén szereplő törvénytervezet rendkívül jelentős lépés abba az irányba, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok ne csak szellemi értelemben legyenek a magyar nemzet részei, hanem bizonyos jogokkal is kötődjenek a magyar nemzet egészéhez - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, azt megelőzően, hogy Budapestre utazott, ahol részt vesz a MÁÉRT 3. Ülésén. Markó elmondta, hogy a tervezet kidolgozása során az RMDSZ egyebek között azt javasolta: aki a leendő törvény alapján kiadott magyar igazolvánnyal rendelkezik majd, az a lehető legnagyobb kedvezményt élvezze határátlépés esetén, például a vízum érvényességének időtartama, az illetékmentesség tekintetében. Ez a javaslat bekerült a tervezetbe. /Markó Béla a magyar igazolványról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

A világ legnagyobb magyar nemzeti jellegű szerveződésének költségvetési támogatását a magát nemzeti színekben feltüntető kormánykoalíció pártjai szavazták nullára - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke dec. 13-i budapesti sajtótájékoztatóján. Patrubány Miklós élesen bírálta az Országgyűlés dec. 12-i döntését, amelynek értelmében a következő két éves költségvetésből csaknem 237 millió forintot csoportosítottak át a Magyarok Világszövetségétől az Illyés Közalapítványhoz. Az MVSZ elnöke szerint a döntésnek az az üzenete, hogy aki nem éri be ígéretekkel és kedvezményekkel, hanem állampolgárságot mer kérni, azt a koalíció megbünteti. /MVSZ: Aki nem éri be ígéretekkel, azt megbüntetik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Dec. 14-én Budapesten folytatta tanácskozását a Magyar Állandó Értekezlet. A tanácskozáson jelen voltak a magyar parlament politikai pártjainak, a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői, akik zárónyilatkozatot fogadtak el a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatosan. Nem volt teljes egyetértés minden kérdésben, mind az SZDSZ, mind az MSZP megfogalmazta fenntartásait - de abban a magyar ellenzékiek és kormánypártiak is egyetértettek, hogy törvénynek kell szabályozni a határon túli magyaroknak megadandó egyes kedvezményeket. A törvénytervezet szerint a Magyarországgal szomszédos országokban ″magyar igazolvány″ kiadásához szükséges ajánlás megtételére jogosult bizottságok alakulnak. A civil szervezetek, egyházak és a MÁÉRT-ban képviseltetett pártok részvételével olyan bizottságok alakulnak, amelyeknek a feladata: ajánlatokat tenni arra vonatkozóan, hogy mik legyenek a státustörvény kedvezményezettjei. Ezen ajánlások alapján a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból álló szervezet döntené el, hogy végül ki lesz jogosult igénybe venni a határon túli magyaroknak járó kedvezményt - terjesztette elő Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a MÁÉRT-on folyó vitáján a törvényjavaslatnak. A törvény kedvezményezettje kell hogy tudjon magyarul, ám a záródokumentumokban foglaltak szerint az ajánló szervezet eltekinthet a magyar nyelvtudástól, ha a kérelmező személyt az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja számon, ha szülei közül egyik magyar nemzetiségű, ha házastársa rendelkezik magyar igazolvánnyal, ha egy magyar szervezet tagja, ha egyházi nyilvántartásban magyarként szerepel, ha magyar iskolába járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar iskolába járnak vagy jártak. A kedvezményezett egy magyar igazolványt kap. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő a sajtónak azt nyilatkozta: pártja nem ért egyet a törvénytervezettel, mert az nem határozza meg a törvény alanyát. Szükségtelennek minősítette az ajánló szervezetek létrehozását, véleménye szerint félő, hogy ezzel az etnokorrupciót fogják elősegíteni. A határon túli magyar szervezetek képviselői úgy értékelték: ezek a szervezetek dolgozni átláthatóan fognak, és nem lesz hely csalásra. Az MSZP végül aláírta a javaslatot, miután négy pontból álló különvéleményét csatolták ahhoz. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ is elfogadhatatlannak tartotta a megállapodást, mondván, hogy túl kevés kedvezményt tartalmaz a törvény, illetve mert nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülhet annak gyakorlatba ültetése. Apróbb változtatás után az SZDSZ képviselője végül hajlandó volt aláírni a záródokumentumot. Eörsi elmondta: a törvénytervezet parlamenti vitájában kifogásaikat részletesen ismertetik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elismerően szólt arról, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a magyar nemzeti igazolvány megszerzését, melynek révén a határon túli magyarok immár jogszerűen is a magyar nemzethez tartozónak érezhetik magukat. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet megalkotásával a kormány bebizonyította, hogy segíteni kívánja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője történelmi lépésnek minősítette a törvénytervezet MÁÉRT-on való elfogadását, mondván: új fejlődési fejezet nyílik meg. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vita kompromisszum kész hangulatát emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy az országgyűlésben is hasonló hangnemben fog folyni a törvénytervezet vitája. Németh Zsolt külügyi államtitkár ismertette, hogy a törvénytervezet kis átdolgozás után a kormányhoz kerül, majd pedig a parlamentbe, és reményei szerint 2002 elején már gyakorlatba is ültethetik. A politikus hangoztatta, a törvény elfogadásához nem kell konszenzus, a magyarországi parlamenti pártok között, az országgyűlési képviselők fele plusz egy szavazata is elég elfogadásához. /Vass Enikő: ″Magyar igazolvány″ a határon túli magyaroknak. Befejezte ülését a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./