2004. december 5-i referendum afféle vízválasztónak bizonyult a magyar nemzet rendszerváltás utáni történetében. A határon túli magyarok most először értesülhettek „első kézből” arról, hogy az anyaország mint biztos kulturális-politikai viszonyítási pont – illúzió. A cinikusan elutasító kormányoldal – és elsősorban Gyurcsány Ferenc – „bendősovinizmusa” többet ártott, mint bármi más. A Magyarok Világszövetsége most újból népszavazást kezdeményez. A végzetesen eldurvult viszonyok között egy újabb kettős állampolgársági cirkusz óhatatlanul a belpolitikai küzdelmek játékszerévé degradálná a Kárpát-medencei magyarságot, még inkább széttagolva a magyar társadalmat. A végtelenül felelőtlen, hazárdjátékot űző Patrubány-csapat azonban ezzel nem számol. /Papp Attila Zsolt: Hazárdszövetség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Az RMDSZ továbbra is támogatja a kettős állampolgárság intézményét, de szerinte ebben kérdésben a magyarországi pártoknak kell egyetértésre jutniuk – mondta Markó Béla, a szövetség elnöke. Az a referendum konfliktusokat gerjesztett, olyan sebeket ejtett, amelyek máig sem gyógyultak be – tette hozzá Markó Béla. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte, a magyar parlamentben, nem pedig népszavazás útján kellene rendezni a kettős állampolgárság ügyét. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) újabb népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos kérdésre a református püspök kifejtette: a sebeket hagyni kell begyógyulni, kár azokat újból feltépni. Tőkés László teljes mértékben egyetért a kettős állampolgársággal. Emlékeztetett a státustörvény egykori, 93 százalékos szavazattöbbséggel történt elfogadására, Sólyom László államfő – Tőkés szerint egyre markánsabban körvonalazódó – nemzetpolitikai törekvéseire, akárcsak Szili Katalinnak egy nemzetstratégiai törvény kidolgozása tárgyában tett javaslatára. /Markó és Tőkés az MVSZ újabb kezdeményezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

A Kárpát-medencei református egyházkerületek elnökségeinek véleménye szerint a Magyarok Világszövetsége kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezése ebben a formájában nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Rendhagyó sajtóértekezletet tartott Kolozsváron április 2-án Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke és András Imre, a Világszövetség Erdélyi Társaságának (VET) vezetője, régióelnök. Közölték álláspontjukat a másodszorra útjára indított, kettős állampolgársági népszavazásról. Kitértek a magyar református egyházfők állásfoglalására, hogy nem támogatják a kezdeményezést. Az MVSZ két vezetője szerint ez a nyilatkozat a Fidesz befolyására jött létre, Németh Zsolt által Tőkés László püspök kérte fel erre az egyházfőket. A Szabadság kérdésére Tőkés László leszögezte, ez szemenszedett hazugság és provokáció. /Ercsey-Ravasz Ferenc: MVSZ: a Fidesz befolyásolja az egyházat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

A Honlevél, a Magyarok Világszövetsége lapjának márciusi száma közölte először teljes terjedelmében az Erdélyi ENSZ Memorandum néven emlegetett Boldogok a békességre igyekezők című elaborátumot. A dokumentum az erdélyi magyarság sorsának hosszú távú rendezését célozta, és amelyet az ENSZ-hez kívántak eljuttatni, körültekintően és alaposan ismertette az ötven évvel ezelőtti időre kialakult helyzetet, részletesen indokolja az erdélyi kérdés megoldásának szükségességét, és négy politikai keretben vizsgálja Erdély jövőjét: I. Erdély román uralom alatt marad, II. Erdély magyar uralom alá kerül, III. Az önálló Erdély gondolata, IV. Erdély elosztása Magyarország és Románia között. „Az erdélyi kérdés megoldása kétségkívül nagy és nehéz feladat, de nemzetünk jövőjét e nélkül nem biztosíthatjuk. ” A dokumentum alapján kreált erdélyi ENSZ-perben „a román haza elárulása” bűntette miatt a hadbíróság 1957 novemberében életfogytiglani kényszermunkára ítélte Dobai Istvánt és Varga Lászlót, 25 évi kényszermunkára Komáromy Józsefet és Kertész Gábort, 20 évre Bereczki Andrást, továbbá 5-től 10 évig tartó fegyházra Gazda Ferencet, Szekeresi Nagy Józsefet, Dobri Jánost és László Dezsőt. 1958-ban ítélték el a második csoportot: Bányai Miklóst életfogytiglannal, Krebsz Sándort és Kincses Károlyt 20 évi, Kincsesné Balajti Ilonát pedig 10 évi kényszermunkával sújtották. Kertész Gábor és Nagy József a börtönben meghaltak a rettenetes bánásmód következtében, a többiek az 1964-es általános amnesztiával szabadlábra kerültek ugyan, de polgári jogaikat, munkavállalási szabadságukat sohasem nyerték vissza. /Boldogok a békességre igyekezők. Erdélyi ENSZ Memorandum – 1957. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

Ágyán az iskola tavaly novemberben felvette a falu szülötte, Olosz Lajos nevét. A harminc éve elhunyt Olosz Lajos sokoldalú tehetség, nem csupán költő, hanem jó nevű ügyvéd, köztiszteletnek örvendő politikus, önképzőköri elnök, felelős szerkesztő, majd a Franyó Zoltán alapította temesvári Déli Hírlap főszerkesztője, jó tollú publicista (Fischer Aladárral szerkesztette az aradi Havi Szemlét), egyházmegyei világi főgondnok, irodalmi társaságok (Helikon, EMÍR) alapító tagja, jogfilozófus, nyelvtudós, szenvedélyes vadász és híresen jó céllövő volt. Olosz Lajos kezdetben festészettel kacérkodott, rajzai kijutottak a londoni világkiállításra. Olosz Lajosnak máig sincs használható életrajza. Kivétel Kovács Károly államvizsga dolgozata, amelyiket még a költő javított ki. A közkézen forgó lexikonok Olosz viszonylatában pongyolák, pontatlanok. Olosz Lajos /Ágya, 1891. aug. 23. – Marosvásárhely, 1977. ápr. 26./ jogot végzett. Születésének századik évfordulóján szülőházának, az Olosz Lajos emlékháznak a falára emléktábla került, Deák Árpád alkotása. Halálának 20. évfordulóján Ágyán, a református templom előtti Olosz Lajos téren kopjafát avatott Tőkés László püspök és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Azon a téren, ahova a költő szobrát tervezi az emlékbizottság. /Hevesi Mónár József: A költő hazatalált. Olosz Lajos halálának 30. évfordulójára. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

A trianoni békeszerződés aláírásának 87. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott június 3-án a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten. A megemlékezést követően a két csoport az Erzsébet térre vonult rendőri biztosítás mellett, majd nyolcvanan továbbindultak a Hősök terére. Közben ütemesen azt skandálták: „Vesszen Trianon!”, „Vesszen a kormány!”. A Hősök terén rövid beszédek hangzottak el. Új választást, új alkotmányt és „egy nemzetileg elkötelezett politikai elitet” szorgalmaztak. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szónoklatában a 60 évvel ezelőtt megkötött párizsi békeszerződésről mint a magyarság „második Trianonjáról” szólt. Korábban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke bejelentette: a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatot nyújt be június 4-én az Országgyűlésben arról, hogy június 4-e legyen a magyar összetartozás napja. „A trianoni béke igazságtalan volt, s azok is tudták, akik tető alá hozták” – hangsúlyozta a Trianon-emlékműnél. Németh szerint „nagyon is jól tudták azok is, akik haszonélvezői voltak; a szlovákok, a románok, a szerbek és a többiek”. Németh Zsolt kifejtette, már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban „nem megbüntették, hanem kivégezték”. Véleménye szerint az utódállamokban a magyarok „másodrendű állampolgároknak érzik ma is magukat”, Magyarországon pedig „másodrendű magyarnak”, sőt 2004. december 5-e óta „nemcsak másodrendűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat”. A külügyi bizottság elnöke szerint Magyarországnak nem lenne más teendője, mint hogy a nemzetközi és európai fórumokon, a kétoldalú viszonylatokban minden erejével támogassa a határon túli magyarok autonómiatörekvését. /Fidesz-törvényjavaslat a nemzeti összetartozásról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Czirják Árpád kolozsvári esperes áthelyezése ellen gyűjtenek aláírásokat a főpap támogatói, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek döntése ellen tiltakozva. Mások viszont örülnek a döntésnek. A gyulafehérvári főegyházmegye rendelkezése értelmében a plébánosok és lelkészek szolgálati ideje 5-től 15 évig terjed. A 15 évi szolgálat után fel kell ajánlaniuk a más közösségben való szolgálatvállalás lehetőségét. A főpásztor ezt elfogadhatja, de vissza is utasíthatja. Közel harminc év után viszont elérkezettnek látja Czirják Árpád áthelyezésének idejét a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. Potyó Ferenc érseki helynök hangsúlyozta, hogy az egyházi törvények értelmében a pap engedelmességgel tartozik mindenkori főpásztorának. Nem sokkal az áthelyezésről szóló hír felröppenése után a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) máris védelmébe vette Czirjákot, pontatlan állításaival fellázítva több hívőt. Azt állították, hogy Jakubinyi azt a Czirják Árpádot helyezné át, akit Márton Áron püspök 1979-ben jelölt ki utódjául, két másik pappal, Écsi Jánossal és Jakubinyi Györggyel egyszerre. Marton József egyháztörténész-professzor szerint ez valótlanság, Czirják neve nem szerepelt a segédpüspök-jelöltek között. „Az első Écsi János volt – ő autóbalesetben hunyt el -, második jelöltként a később segédpüspökké is szentelt Bálint Lajos szerepelt, és őt követte Jakubinyi György mostani érsek. Czirják neve sehol sem szerepelt” – állította a professzor. /Mihály László: Megosztja a híveket a kolozsvári főpap áthelyezése. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Tiltakozik a Magyarok Világszövetsége a Konzervatív Párt (PC) elnöke, Dan Voiculescu által javasolt törvénytervezet ellen, melynek értelmében minden olyan Romániában élő személytől megvonható lenne a román állampolgárság, aki nem beszéli az állam hivatalos nyelvét, illetve két éven belül nem hajlandó megtanulni azt. Az MVSZ tiltakozó dokumentumában felhívta a román állam figyelmét, hogy ez a törvénykezdeményezés nemcsak alkotmányellenes, de ellentmond a Románia által EU-s csatlakozásával vállalt minden olyan kötelezettségnek is, amelyek a nemzeti közösségek jogaira vonatkoznak. Az MVSZ felszólította az Európai Unió tagállamait, “kiemelten Magyarországot, amely 2005. szeptember 26-án feltétel nélkül megszavazta Románia EU-s tagságát”, kérje számon Romániától a csatlakozás előtt vállalt kötelezettségeit s zárja ki a parlamentből a “náci korszakokat idéző erőket. ” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

A Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére idén a száz éve erdélyi gyűjtőúton járt Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának avatnak emléktáblákat. Bartók Béla 1907 júliusában Kilyénfalván szállt meg Kristó László tanítónál. A falunapok alkalmával rendezett emléktáblaavató ünnepségen Kolumbán Imre polgármester, majd Gáll Endre nyugalmazott tanító méltatta a nagy művészt. A Kiss László kőfaragó által készített márványtáblán Pálfi Sándor szobrász által, Bartókról készített dombormű kapott helyet. A helyi Székely Nemzeti Tanács által a kultúrotthon oldalára helyezett emléktáblát Elekes Józsa Márton helyi elnök és Szász Lajos leplezték le. /Bajna György: Emléktábla Bartók Bélának. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

Augusztus 12-én megtelt a kolozsvári főtéri Szent Mihály-plébániatemplom. Búcsúmiséjét celebrálta Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök, kanonok, Néhány hónappal ezelőtt Jakubinyi György érsek úgy döntött, hogy áthelyezi őt. Voltak, akik állást foglaltak a döntés ellne, aláírást gyűjtöttek, küldöttségben járultak az érsek elé, nyílt levelekben fogalmazták meg ellenvetésüket, tiltakozásukat, de eredménytelenül. Czirjáknak sok az ellenzője is. A főesperes megbízatása augusztus elsején lejárt, utóda a székelyudvarhelyi Kovács Sándor lesz. A leköszönő kanonok a szentmisén bejelentette: megalázónak tartja az eljárást, ezért kérte nyugdíjaztatását. A szentmisén megjelentek a plébánia mellett működő intézmények, a Caritas, a Nőszövetség, a Filantróp Alapítvány, a Pázmány Péterről nevezett Római Katolikus Gimnázium, valamint az Agapé-komplexum vezetői, Boros János alpolgármester, Vekov Károly volt képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A szentmise végeztével Czirják Árpád elmondta: márciusban az érseki hivatal rövid faxban értesítette őt arról, hogy brassói, valamint marosvásárhelyi főesperes-társaival (tehát Csató Bélával és Csiszér Alberttel) együtt elhelyezik tisztségéből. Felajánlották neki, hogy válasszon a másik két pozíció közül, vagy válassza akármelyik másik plébániát a főegyházmegye területéről. Ő az ajánlatot visszautasította, mert megalázónak tartja, hogy annyi évi szolgálat után ilyen formában közlik vele az áthelyezést. Ha a főpásztor így megalázott itt, megalázhat máskor, más plébánián is – fogalmazott a búcsúzó főesperes. Úgy döntött, hogy – bár még 11 évig jogosan szolgálhatna – nyugdíjazását kéri. Kifejtette: továbbra is papi életet fog élni, amit ebben a minőségében a népért, a közösségért megtehet, azt ezentúl is megteszi. A búcsúbeszéd után a jelenlevő személyiségek szólaltak fel. A legtöbben méltatták Czirják érdemeit, közösségépítő munkáját, a sok intézmény létrehozását és támogatását. Boros János alpolgármester a közösség, a város nevében megköszönte a kitartó munkát, az áldozatvállalást. Czirják Árpád a Donát úton épülő Szent István-templom melletti házba költözik. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Czirják Árpád: nyugdíjba vonulásom tiltakozás! Búcsúmisét celebrált a leköszönő főesperes. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

A Kárpát-medencében a kisebbségi magyarság szervezetei az MKP-tól a VMSZ-ig, az UMDSZ-től az RMDSZ-ig komprádor politikát folytatnak, a hatalom akaratát közvetítik a „saját” közösség felé. A legszomorúbb jelenség, amikor magukat magyarnak valló értelmiségiek etno-mazochista, öngyűlölő álláspontra helyezkednek, megbénítani próbálják az önvédő reflexeket, írta Borbély Zsolt Attila, Tibori Szabó Zoltánt hozva példának, aki fontosnak tartotta, hogy a Népszabadságban a Magyar Gárdáról írva, a romániai „gárdákat” ismertetve, odavágott egyet az Erdélyi Magyar Ifjaknak is. „A román Új Jobboldal programja és ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar szervezetekétől: erdélyi internetes fórumokon részletes összehasonlítás is megjelent már a Noua Dreapta és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnevezésű egyesületről. Eszerint a két szervezet között kevés az említésre méltó különbség, annál több a közös vonás: „a haderő imádása és utánzása”, a „gárdaszerű, paramilitáris csapatok jelenléte”, az EMI táboraiban a katonaruhás Székely–Magyar Nemzetőrség, a Noua Dreapta rendezvényein pedig a Noua Garda (Új Gárda) feketeinges csapatai vonulnak fel. ” Tibori ezúttal nem becsmérelt, mint tíz évvel ezelőtt (amikor is azt állította a Magyarok Világszövetségéről, hogy ott csak a svihákság világméretű), hanem hazugságból csinált hírt (mint amikor a román bulvársajtó közölt egy gyalázatos szöveget Tőkés László magánéletéről s ez apropót jelentett Tiborinak egy Népszabadság-tudósításra) s nem is rágalmazott nyíltan, mint tette fél évtizeddel ezelőtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, amikor nekik tulajdonította Szili Katalin aradi kifütyülését (a HVIM által indított pert elvesztette). Ezúttal egy jelentéktelen blogból csinált „erdélyi internetes fórumokat”. Az idézett blogger, Parászka Boróka egyébként az RMDSZ alkalmazottja, honlapja szerint a háromszéki magyarok világtalálkozója diszkrimináció. Mintha nem lenne meg minden közösségnek a joga találkozószervezéshez. Az EMI párhuzamba állítása a Noua Dreaptával sántít, több ponton is (az EMI-re nem jellemző a „haderő imádása és utánzása”, nincs kidolgozott ideológiája, a Székely-Magyar Nemzetőrség nem vonult fel a táborban). Ami Tibori Szabó Zoltánt és az általa idézett RMDSZ-es aktivistát, Parászka Borókát, a Wass Albertet gyalázó Cs. Gyímesi Évát, a Bolyai Egyetem ellen támadó Magyari Nándor Lászlót illeti, a cikkíró György Attila több éve született írását idézte: „egy napon megjelentek: ők, akik mindenhol ugyanazok. A hitetlenek, a cinikusak, az erkölcsi hazátlanok és erkölcsi gatyátlanok”. /Borbély Zsolt Attila: Etno-mazochisták. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Augusztus 24-én elkezdődött Marosvásárhelyen a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Főgimnázium ötödik világtalálkozója. Kirsch Attila, a szervező Bolyais Öregdiákok Baráti Körének elnöke üdvözölte a megjelenteket, szavait ökumenikus istentisztelet követte. Az ünnepi beszédek sorozatát Csegzi Sándor alpolgármester nyitotta. Bálint István igazgató, majd Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Borbély László miniszter öregdiákként és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnökeként érkezett. Dr. Péter Mihály akadémikus, a marosvásárhelyi, egykori katolikus gimnázium Sanctus Emericus Baráti Körének nevében üdvözölte a hallgatóságot, emlékezett arra, hogy a harmincas években osztályukat a Református Kollégium befogadta. Ezért a mindenkori iskola vezetőségének mondott köszönetet. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az idei évfordulót történelmi jelentőségűnek minősítette: A Református Kollégium 450. évfordulójának jelentősége túlnő Erdély és Magyarország határain, történelmi esemény. Egyben különleges és jelentőségteljes évfordulók sorába illeszkedik: Árpád halálának 1100. évében, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján. A résztvevők a térre vonultak, ahol Kerekes Károly képviselőt beszélt. Ő volt az, aki végigjárta a jogi procedúrát annak érdekében, hogy az iskola homlokzatára újra fölkerülhessen a Református Kollégium régi címere, Keresztes Gyula szakirányításával. A mű Hunyadi László szobrászművész alkotása. A nap további részében megemlékezések, kiállítások, tabló- és könyvbemutatók, tudományos értekezések, koncertek, szórakoztató, táncos műsorok várták az ünneplő közönséget. /Nagy Botond: Megkezdődött az öregdiákok világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Nemzetpolitikai törvény benyújtását tervezi Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szeptemberi plenáris ülése után. Szili Katalin szerint jó remény van arra, hogy a testület ülésén konszenzus születik az általa készített anyagról, és erre alapozva szakértői, illetve politikai egyeztetés után jövőre elkészülhet a törvényjavaslat is. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára közölte: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a javaslatról. Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar-magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. A nemzetstratégiai törvény célja a kárpát-medencei magyarság egyetértését tükröző jövőkép és stratégiai választások megjelenítése a magyar állam különböző politikái tartalmának és hatásainak alakításában. A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civilszféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében pedig célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását. A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbi irodájának létrehozása, a magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése. Indokolt megvizsgálni egy a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státussal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását. A tervezet szerint az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza, egyben kitér a kárpát-medencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a végleges javaslatról. A tervezettel kapcsolatban megjegyezte, semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését. Gémesi Ferenc kérdésesnek tartotta a brüsszeli lobbi iroda létrehozásának ötletét, illetve a magyarok világszervezetéhez hasonló szervezet létrehozását. A határon túli magyar szervezetek budapesti irodájának tervével sem ért egyet. /Nemzetstratégia Szili Katalintól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A határon túli magyar szervezetek üdvözlik, hogy nemzetpolitikai törvény benyújtására készül Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A magyar nemzetpolitika tizenhét éves sikereit és kudarcait ismerőket aggodalommal töltheti el: a körvonalazódó tervek nem mutatják a magyar–magyar viszony új alapokra helyezését és az újszerű szemléletet. Nézeteltérések mutatkoztak az Országgyűlés elnöke és a kormány között. Ugyanis a Gyurcsány-kabinet részéről Gémesi Ferenc államtitkár máris leszögezte: nem ért egyet régi-új intézmények életre hívásával, mint amilyen például a Magyar Állandó Értekezlet vagy a Magyarok Világszövetségéhez hasonló, a világ magyarságát képviselő mamutszervezet. A magyar kormány mellett Szili Katalin is személyesen próbált hidat építeni Budapest és a határon túli magyar szervezetek között. Sólyom László köztársasági elnök is különutas határon túli magyar politika kiépítésére törekszik, konzultációsorozatot kezdeményezett határon túli magyar tudósokkal. Az újságíró szerint a panaszkultúrát kellene megszüntetnie a kis-Máértnak, annak ugyanis nincs haszna, hogy a kisebbségi szervezetek vezetői összeülnek, s elmondják: milyen rossz a magyar kormány. /Borbély Tamás: Nemzetpolitikák. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A határon túli magyar szervezetek egységes álláspontot képviselnek az anyaországi támogatásokról, a legsürgetőbb kérdésnek a 2008 januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják – hangzott el a határon túli szervezetek képviselőinek a felvidéki Párkányban rendezett tanácskozásán, a kis-MÁÉRT-on. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetéséhez szükséges törvénymódosításban látja a Délvidék és Kárpátalja anyaországi kapcsolattartásának biztosítékát. A konferencia zárónyilatkozata a kapcsolattartás érdekében kéri a magyar kormányt a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére Kárpátalja esetében, az EU jogi normáiból levezethető kishatárforgalom életbeléptetésére és az EU-tagállamok pozitív példáinak követésére. A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolják a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a Kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják a pedagógusok szakkönyv támogatásának folytatását és a határon túli magyar iskolák támogatásának megőrzését. A Párkányban megtartott határon túli magyar vezetők találkozójával kapcsolatban a Magyarok Világszövetségének sajtószolgálata szerint: „Öt hónapja folynak titkos tárgyalások Budapesten a Magyarok Világszövetsége ellenszervezetének létrehozásáról. A kormánykörökből kiszivárogtatott információ szerint a kezdeményező nem más, mint a Magyarok Világszövetségének korábbi elnöke Csoóri Sándor. A most készülő terv szerint – Magyar Világtanács, vagy Magyar Világkongresszus néven – egy olyan szervezet jönne létre, amelyet törvénnyel ismer majd el és pénzel az Országgyűlés. /Kis-MÁÉRT tanácskozás a Felvidéken. Délvidéknek és Kárpátaljának kérnek magyar állampolgárságot. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 5./

Az európai parlamenti képviselőjelölés kapcsán Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság volt elnöke, Csoóri Sándor író, a Magyarok Világszövetségének volt elnöke és jó néhány hasonló értékrendet valló, jövőnkért aggódó magyarországi személyiség megszólította az RMDSZ vezetését, javasolva, hogy Tőkés Lászlónak biztosítsanak befutóhelyet az EU-képviselői listán. Az RMDSZ ezt belügyekbe való beleavatkozásnak minősítette, és elutasította az indítványt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónikának adott interjújában azt állította, hogy a listáról való lemaradásért Tőkés László hibáztatható, mivel nem jelentkezett RMDSZ-jelölésért. Vagyis a tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott személyiségnek vissza kellett volna kunyerálnia magát a szövetségi vezetés kegyeibe. A Tőkés Lászlót jelölő és 138 ezer támogató aláírást összegyűjtő hat szervezet nem értett egyet azzal, hogy az általuk támogatott független jelölt RMDSZ-listán induljon. Fogas kérdés: Tőkés László az egységretorikának dőljön be, vagy függetlenként induljon. Traian Basescu elnök székelyföldi diadalútja is azt igazolja, hogy egyre nagyobb a szakadék az RMDSZ vezetői és a székelyföldi szavazók között. Hetekig folyt az RMDSZ-küldöttség és Tőkés László megbízottjai közötti párbeszéd. Az RMDSZ Állandó Tanácsának javaslata, hogy Tőkés László szerepeljen befutóhelyen az RMDSZ listáján, rávilágít az RMDSZ demokráciadeficitjére: „négy-öt magyar összehajol” és azt csinál, amit akar a másfél milliós közösség sorsával. Belátva azt, hogy Tőkés László továbbra is igen népszerű, az RMDSZ-vezetés lemondott arról, hogy jogi trükkökkel akadályozza meg Tőkés László indulását. Ez vezetett oda, hogy immár Markó Béla is kijelentette, hogy Tőkés László hiteles személyiség. Akkor miért kellett kiebrudalni a tiszteletbeli elnöki tisztségből? Kincses Előd szerint mielőbb meg kell határozni azt, hogy Tőkés László programjából mit nem vállal az RMDSZ és fordítva. /Kincses Előd: EP-lista: hogyan tovább? = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti küldöttségvezetője, az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke a kárpát-medencei képviselők fórumának szeptember 14-i budapesti ülésén terjeszti elő azt a javaslatát, amely egy hatékony, reprezentatív és legitim világszervezet, a Magyar Világtanács létrehozására irányul. Az egyetemes magyarság méltó képviseletet érdemelne, egy jól működő világszervezetet formájában. A jelenleg működő Magyarok Világszövetsége, dilettáns politikájával, erre alkalmatlan. /Tabajdi Csaba Magyar Világtanács létrehozását javasolja a Magyarok Világszövetsége helyett. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

Magyarellenes cselekedetnek tartja a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), hogy Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti küldöttségvezetője „egy ellen-világszövetség létrehozását” kezdeményezi – jelentette ki Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Levélben kérte az Országgyűlés elnökét, hogy állítsák vissza az MVSZ költségvetési támogatását, amit az Országgyűlés 2000. decemberében azzal az indokkal vont meg, hogy a szervezet ellen bírósági perek zajlanak. /Ellen-világszövetség jönne létre? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Magyarok Világszövetsége helyett Magyar Világtanács létrehozására tett javaslatot Tabajdi Csaba a Kárpát-medencei magyar képviselők minap megtartott budapesti találkozóján. /Sike Lajos: Magyar Világtanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Szeptember 24-én az EBESZ varsói értekezletén csupán a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja, a délvidéki Rácz Szabó László beszélt a benesi dekrétumok csúfos megerősítéséről, ami ellen az MVSZ az egész magyar nép nevében tiltakozik. A budapesti kormány jelenlévő képviselője semmit sem szólt, annak ellenére, hogy az ülés egy órával a tervezettnél korábban zárult, hozzászólások hiányában. Szlovákia képviselője hosszasan részletezte a nemzeti kisebbségek helyzetének példás rendezését. Rácz Szabó László kijelentette, hogy a magyarság helyzete a Vajdaságban egyre rosszabb, a magyarokat ott másodrangú polgárként kezelik. Figyelmeztetett arra, hogy a szerb bíróság rasszista módon viszonyul a magyarokhoz. Példának hozta fel a temerini fiúk esetét, akiket bizonyítékok, tanúk, meghamisított laboratóriumi eredmények alapján 10–15 év börtönbüntetésre ítélt egy olyan bíró Újvidéken, akit azóta hatalmi pozíciójának kihasználása és viselkedése miatt büntetőjogi eljárás alá vontak. Rácz Szabó László beszélt arról is, hogy tovább rontja a magyarok helyzetét a szerbek erőszakos betelepítése a magyarlakta területekre. A telepesek munkát, házat, pénzt kapnak. /A magyar kormány hallgat a Benes-dekrétumokról. Az EBESZ-konferencián az MVSZ beszélt a magyarság megaláztatásairól. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

Kádár bűnös címen jelent meg könyv a Magyarok Világszövetségének kiadásában. 2004. június 17-én, Kádár bűnös szalagcímmel számoltak be a napilapok arról a rendőrségi határozatról, amely Nagy Imre miniszterelnök és a vele együtt Romániába deportáltak ügyében indult nyomozást az elkövető halála miatt szüntette meg, mivel – mutatott rá a határozat indokolása – mind Kádár János, mind Münnich Ferenc már meghalt. Innen ered a könyv címe. 1996-ban megalakult az ‘56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (Deport – ‘56) és azt kutatta, hogy akiket 1956-ban a Szovjetunióba deportáltak, azok mind visszatértek-e, és ha nem, mi lett a sorsuk? Az egykori deportáltakkal, valamint szemtanúkkal készített harmincórás videofelvétel elkészítése után a bizottság felvetette, hogy az ‘56-os deportálások a genfi jog szerint háborús bűntettnek minősülnek. Ezért 2000. október 23-án feljelentést tett a Deport – 56, legalább 860 rendbéli, aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésével megvalósított háborús bűntett alapos gyanúja miatt. A feljelentés kiterjedt Nagy Imre miniszterelnök és környezetének Romániába való deportálására is. A könyv egyrészt a tényfeltáró bizottság jelentése, másrészt dokumentumkötet, amely egyszerre szól 1956-ról és napjainkról. A könyv a feljelentést, valamint az arra született rendőrségi, ügyészségi határozatokat és a határozatokkal szembeni jogorvoslati kérelmeket, a nyomozati iratok részét képező szakértői véleményt mutatja be, és a tanúvallomások közül Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nyers Rezső, Piros László vallomását tettei közzé. Az Országos Rendőr-főkapitányság tanúként hallgatta ki Szalma Józsefet, és Halustyák Mihályt is, akik a Nagy Imre és társai ellen folytatott törvénytelen büntetőeljárásban kihallgató tisztként vettek részt, az ő vallomásuk is megtalálható a könyvben. /Kádár bűnös. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 24./

A magyar nép ősi szimbólumaival és hitvilágával foglalkozó nyolcadik könyve kéziratának befejezése után két nappal, életének 87. évében, 2007. december 9-én Kolozsváron elhunyt Kabay Lizett. /sz. 1921./ A Házsongárdi temetőben helyezik örök nyugalomra december 15-én. A Magyarok Világszövetsége elnökének búcsúzó üzenetét András Imre Kárpát-medencei régióelnök közvetíti. /Elhunyt Kabay Lizett. = MNO, 2007. december 13./ Kabay Lizett hatalmas ismeretanyaggal és képzelőerővel rendelkezett ahhoz, hogy megfejtse az ősi szimbólumokat. „Kulcsképekhez kulcsszavak” című, 2000-ben megjelent könyvében olyan jelképek is szerepelnek, amelyekkel az 1961-ben Tatárlakán feltárt két égetett agyagkorong egyes rajzai értelmezhetővé váltak. Ilyen a sumér tízes számnév és a Nap ékjele, valamint a Nap és a Hold együttes ábrázolása. „A táltos színeváltozása” /Mentor, Marosvásárhely, 2005/ című munkájában a magyar nyelv hangzórendszerét vallatta, s az ősi vallás jelképrendszerét igyekezett közérthetően megmagyarázni. /MTI/

Magyarország több pontján tartottak megemlékezéseket Wass Albertről január 8-án, az erdélyi író születésének 100. évfordulóján. A Magyarok Világszövetsége az alkotó budapesti szobránál tartott megemlékezést, a Kráter Műhely Egyesület kulturális gálaestet rendezett a fővárosban, Sárospatakon kihirdették a Wass Albert-pályázat eredményét, Szolnokon emléktáblát avattak, Bonyhádon pedig megkoszorúzták az író szobrát. Üzenet haza – 100 éve született Wass Albert címmel tartott megemlékezést a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Magyarok Házában, Wass Albert szobránál. Az író életútját Medvigy Endre irodalomkutató méltatta. Az íróval való személyes találkozásáról Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszélt. A Kráter Műhely Egyesület, amely Wass Albert-emlékévet hirdetett 2008-ra, az évforduló alkalmából kulturális gálaestet rendezett a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Szolnokon, a Damjanich Múzeum falán emléktáblát helyeztek el, Lelkemben tiszta ég ragyog címmel pedig Wass Albert-emlékestet rendeztek az Aba-Novák Kulturális Központban. Koszorúzás volt a Tolna megyei Bonyhádon az író szobránál, majd Koltay Gábor Adjátok vissza a hegyeimet! című dokumentumfilmjét vetítették a Vörösmarty Művelődési Központban. Ugyanitt rendezik meg a Wass Albert vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét. /Wass Albert-megemlékezések országszerte. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

Sokszor felmerül a kérdés: vajon lehallgatnak? Ezekről a kérdésekről volt szó a Kelemen Hunor képviselővel, az RMDSZ ügyvezető elnökével készített interjúban. Kelemen Hunor elmondta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szervezeti felépítésének nyilvánosnak kellene lennie, de erről a SRI honlapja csak nagyon kevés információt közöl. Az SRI nem ismeri el, de mindenki tényként kezeli, hogy a sajtóban, az üzleti életben, az adminisztrációban vannak emberei. Fedett ügynökök és besúgók garmadája dolgozik neki. A belső kémelhárítást, a belső védettséget a SRI-nek kell biztosítania, illetve a katonaság esetében a katonai hírszerző és kémelhárító osztálynak, s a Belügyminisztériumnak is van erre szakosított egysége. A különböző szolgálatok között nincsen alá- és fölérendeltségi viszony. Volt versengés is közöttük, az SRI és a Belügyminisztérium egykori 0215-s egysége között volt versenyfutás. Ez utóbbi egységet azóta átalakították. Ugyancsak a Belügyminisztériumhoz tartozik, belső elhárító és felderítő egységként. A nevét megváltoztatták, de most is ugyanazzal foglalkozik. Ez az egység egyéb munkát is végez. A magyar konzulátus előtt a gyertyagyújtáskor szinte többen voltak az SRI emberei, mint az emlékezők, fotóztak és filmeztek. Az újságíró látott ilyen személyeket a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésén Csíkszeredában, de látott a kormányon lévő RMDSZ rendezvényein is, pl. műemlékvédelmi tanácskozásán. Kelemen Hunor szerint tudni kell, hogy ebben az országban – most csak a magyarokról beszél –, aki politikai szerepet vállal, „azokat követi, egytől egyig megfigyeli a titkosszolgálat”. „A kérdés az, hogy ezzel mit kezdenek?” Mindenről tudni akarnak, mindentől tartanak. Ugyanolyan gyanakvóak, ugyanolyan bizalmatlanok a romániai magyarokkal szemben, mint ‘89 előtt, csak nem tudják az embereket a politikai tevékenységért börtönbe zárni. Az SRI vagy a Belügyminisztérium elhárító egysége a bankszámlákat, a bankkártyák forgalmát is ellenőrizheti. Ugyanígy ellenőrzés alatt tarthatják az elektronikus levelezést, azt is, hogy ki milyen honlapokat látogat. Ma is ellenőrizhetetlen, hogy mekkora hálózattal dolgoznak a titkosszolgálatok. 1990 és 1999 között Vasile Fulger ezredes volt a SRI Hargita megyei parancsnoka. A volt katonatisztet személyes kérésére váltották le, és Szilágy megyébe helyezték át hasonló beosztásba. 2001-ben botrányos körülmények között menesztették, utolsóként az országban a katonaság berkeiből a hírszerzésbe átkerült parancsnokok közül. Hargita megyébe Fulger ezredes helyére Maricel Gavrila ezredest nevezték ki, aki Bákó megyéből érkezett, majd 2001-ben Brassóba helyezték át. 2001-ben Neculae Moldovan ezredes vette át a Hargita megyei SRI irányítását 2006 májusáig, amikor dandárparancsnokként nyugalomba vonult. Jelenleg Gheorghe Trifan ezredes a SRI Hargita megyei parancsnoka. A hírszerző szolgálatok munkatársai mindenütt ott vannak, de jelenlétük csak ritkán válik feltűnővé. Az egyik ilyen eset 1999-ben történt Székelyudvarhelyen, amikor a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor, és a magyar igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya látogatásakor egy hűtőautónak álcázott Daciában „lepleztek le” a polgárok egy audio-video technikával felszerelt megfigyelő csapatot, amelyről az akkori Hargita megyei SRI-parancsnok, Vasile Fulger is elismerte, hogy hozzá tartozik. Magyarázata szerint a kiküldöttek nem a magyarországi politikusok miatt végeztek megfigyelést, hanem a „civil napok” elnevezésű rendezvényen vettek részt. A másik esetben, 2000 szeptemberében az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését tartotta az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában. A Román Hírszerző Szolgálat különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, és ellenőrzést tartott. Katona Ádám, az EMK vezetője értesítette a közvéleményt erről. Az EMK tagjai tiltakoztak a SRI Hargita megyei parancsnokánál is, aki azzal utasította el őket, hogy a tisztek úgymond gyónni mentek el Zeteváraljára. Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa szerint 1995-ben kilenc titkosszolgálat létezett Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), az elnökség mellett működő testőrszolgálat (SPP), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, Külföldi Hírszerző Szolgálat, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0215) és a Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügy-minisztériumi szolgálat, a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0400), valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat. Ebben a kilenc szolgálatban 1995-ben több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozott. Azóta valószínűleg nem csökkent a számuk. /Daczó Katalin: Megfigyelten, lehallgatva, ellenőrizve – de szabadon. Beszélgetés Kelemen Hunor képviselővel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

Majdnem százötven euróra bünteti meg a Kolozs megyei csendőrség a kolozsvári Koszovó-flasmob két résztvevőjét. A megbírságolt személyek Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) vezetője. Több erdélyi magyar civil szervezet február 17-én, vasárnap este Mátyás király szülőháza előtt húszperces néma tüntetést szervezett. A résztvevők az úgynevezett flashmobra feliratokkal érkeztek, amelyen kifejezték szimpátiájukat Koszovó függetlensége mellett, illetve Székelyföld autonómiáját követelték. A csendőrök azért büntetik meg csak Patrubányt és Sándor Krisztinát, mert róluk biztosan tudják, hogy jelen voltak a tüntetésen. A megyei csendőrség vezetője elmondta: a közrendháborítást szabályozó törvény alapján büntetik meg őket. Sándor Krisztina értetlenségét fejezte ki a csendőrök eljárásával szemben, ugyanis szerinte a flashmobokat nem szokás előre bejelenteni a hatóságoknál. Ez a nemzetközileg elterjedt megnyilvánulási forma azt jelenti, hogy emberek egy csoportja előre megbeszélt helyen és időpontban találkozik, véghezvisz egy előre megbeszélt cselekményt, majd utána gyorsan távozik. A szervezés általában interneten keresztül zajlik. Patrubány hangot adott annak a félelmének, hogy a Koszovóból esetlegesen elmenekülő szerbeket a Vajdaság magyarok lakta területeire irányítják, ami súlyos etnikai konfliktusokhoz vezethet. /Megbüntetik a Koszovó-flashmob két résztvevőjét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Együtt a család – Csoóri Sándor fogalmazott így a Magyarok Világszövetsége kongresszusán 1992-ben, az öt világrész magyarsága összegyűlt képviselőinek láttán. Akkor még, a magyarországi belpolitikai életben jelentkező élesedő nézetkülönbségek ellenére, hinni lehetett a magyar–magyar egymásra találásban. A Duna Tv ötlete is akkortájt született, Csoóri elnökletével ugyancsak a nagy magyar család együttlétét, a magyarországi és a határain kívüli magyarság erős érzelmi szálakkal történő összekötését hivatott szolgálni. Sok minden megváltozott azóta, a Világszövetség eljelentéktelenedett, táborokra szakadt a magyarországi társadalom, alábbhagyott az anyaország érdeklődése. Egyhamar nem lehet együtt látni a Csoóri megálmodta nagy magyar családot. Az egészet nem, de részeit igen. A nemzetet alkotó családok tagjait. Ünnepek alkalmával lehet ezt leginkább megtapasztalni. Így történt húsvétkor is. Összegyűlt a család lelkiekben feltöltődni. A kisközösségekből áradó erő átsugározhat a nagyobba. A családokból a nemzetbe. /Borbély László: Együtt a család. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

A demográfusok, statisztikusok évtizedek óta kongatják a vészharangot, a döntéshozók azonban nem dolgoznak ki stratégiát a súlyos demográfiai helyzet orvoslására. A veszteséges népesedési folyamatok egész Európára jellemzőek, a Kárpát-medencei magyarság esetében egyenesen ijesztőek. Évente egy városnyi populáció – 30–50 ezer – ember tűnik el. Kevés idő kell, hogy 10 millió alá süllyedjen az anyaország lakóinak száma. Az utódállamok magyar közösségei még drámaibb mértékben gyérülnek. Az évtizedek óta tartó népességfogyás mértéke az utóbbi időben felgyorsult, írta Csép Sándor. A nevelési rendszerben és a magatartás-formáinkat meghatározó szellemi-erkölcsi életben a család, mint nemzetfenntartó közösség, mint társadalmi alapsejt nem kapja meg az őt megillető helyet. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett Reménység Házai, a NOE – Nagycsaládosok Országos Egyesülete –, az online Demográfiai Fórum, a Nagycsaládosok Erdélyi Szervezete, az Erdélyi Családsegítő Szervezet, az Életfa, a Kismamaklub, a Várandósok Klubja, a Magyar Mozgássérültek Társaságának Leányanyákat Támogató Programja, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Áldás-Népesség Mozgalom – mindezek az első lépéseit jelentik annak a hosszú, nem könnyű útnak, amely kivezet a jelenlegi siralomvölgyből. Amely útnak addig kell tartania, amíg egy igazi hazafi, egy államférfi kiáll a parlament szószékére és sürgős, rendkívüli törvénytervezetet terjeszt elő. A civil személyek számára a feladat: felhagyni a siránkozással és hirdetni kell: nincs vége a magyarok történelmének, hanem újabb napfényes lapjait írhatjuk… /Csép Sándor: Népesedési riadó, avagy peregnek a 24. óra percei. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 16./

Augusztus 16-tól rendezik meg a Magyarok VII. Világkongresszusát, amely az erkölcsi és szellemi fordulat témakörével foglalkozik – jelentette be Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke sajtótájékoztatóján. A találkozó öt napja alatt tizenkét konferenciát rendeznek, zömmel Budapesten, de Székesfehérváron és Kolozsváron is tartanak majd előadásokat, a legtöbb esemény a magyarság őstörténetével foglalkozik. A szervezők tájékoztatása szerint a hetedik találkozón ezer küldött vesz részt a világ minden tájáról. /Magyarok VII. Világkongresszusa augusztusban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

„Régi adósságot törleszt az alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége, amikor a fordulat jegyében ülésező Magyarok VII. Világkongresszusa alkalmára kiadja az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Balogh Sándor professzor angol nyelven írott könyvét, amelynek címe: Autonómia és az új világrend. A VII. Világkongresszus keretében zajló nemzetstratégiai konferencia – Államiság nélküli nemzetek és népek az Európai Unióban – megfelelő alkalom a magyar nyelvű kiadás útra bocsátásához. ” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztus 4-én tartott sajtótájékoztatót, amelyen három, az MVSZ támogatásával-segítségével napvilágot látott könyvet mutattak be. Csémy Tamás közgazdász, szakíró, Rudolf Kucera: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével című könyv magyar nyelvű kiadásának szerkesztője elmesélte, hogy Erdélyi Géza felvidéki református püspök hívta fel a figyelmét e könyvre. Kucera véleménye szerint Közép-Európa tragédiájának okozói a nemzetállamok: nem lett volna szabad felszámolni az Osztrák Magyar Monarchiát. Magyarországnak inkább a nemzetiségekkel kellett volna megegyeznie. A szerkesztő szerint rokonszenvesek Kucera magyarokra vonatkozó megállapításai. Megdöbbentő viszont, hogy a szerző úgy látja: Magyarországtól azért kellett elcsatolni a Felvidéket, mert különben nem hozhatták volna létre Csehszlovákiát. Szentkatolnai Bálint Gábor munkássága még a kutatók előtt sem ismert igazán, pedig hatalmas tudományos munkásságot fejtett ki élete során. Az egyik tanulmánya: „A tamil nyelv a turáni nyelvek sanszkritja vagy van-e a magyarnak testvére?” – amelyet 1878-ban írt – jóformán a vesztét okozta – mondotta a sajtótájékoztatón Varga Csaba kutató, a könyv mostani kiadója. Másfél évtizedre száműzték Magyarországról, mert megtörte a finnugor rokonság elméletét. A magyar nyelv Dél-Indiában címmel most napvilágot látott tudományos kötetet Varga Csaba inkább „gyöknyomozó” szótárnak nevezné – közérthetőbben: szóegyeztető szótárnak. Bálint Gábor tisztában volt azzal, hogy a gyököket kell figyelni, érettségiző korában már 12 nyelvet beszélt, később ez a szám már elérte a harmincat. A tudós Bálint Gábor világjárása és kutatásai során megállapította, hogy a délindiai tamil nyelv közeli rokona a magyarnak, könyvében háromezer szógyökkel igazolja állítását. Az eredeti kötet tele volt francia nyelven írt példákkal, ezeket Tharan-Trieb Mariann tolmács és műfordító ültette át magyarra. /Vennes Aranka: Hármas könyvbemutató Budapesten az MVSZ-székházban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 6./