A rendszerváltozás után először hosszabbíthat mandátumot egy kormány Magyarországon: az MSZP koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel közösen többséget szerzett az Országgyűlésben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök marad, az eddigitől eltérő retorikát használt győzelmi beszédében amikor azt mondta, hogy tízmillió magyar nevében, tizenötmillió magyar érdekében fog cselekedni. Bár a külképviseletekről beérkező szavazatok megérkezéséig még nem lehet hivatalos végeredményt kikiáltani, ennek ellenére a legtöbb mandátumot a szocialisták szerezték meg. Az MSZP 2002-höz képest növelte képviselői számát, az eddigi 178 helyett legalább 189 tagú lesz frakciójuk, a Fidesz- és az SZDSZ-frakció ugyanakkora maradt, míg az MDF-nek kevesebb lesz a képviselője, mint 2002-ben, mégis több, mint ahány a frakciójukban maradt 2006-ra. Az április 23-i második fordulón 110 hely sorsa dőlt el. Ebből 64-et szerzett meg az MSZP, 42-t a Fidesz, 4-et az SZDSZ. Orbán Viktor a polgári oldal összefogása hiányának tulajdonította a választási vereséget. A Fidesz elnöke kihangsúlyozta, pártja hű marad a nevéhez, ami latinul hitet, bizalmat, hűséget jelent. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette, Magyarországon nagyarányú átrendeződés előtt áll a jobboldal, és az MDF akarva-akaratlanul elindítója ezeknek a változásoknak. Az MDF elnöke keményen beszélt a Fidesz ellen. /Kiss Edit, Rédai Attila: Baloldali marad Magyarország. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Az MSZP-SZDSZ győzött. „Mit jelent ez nekünk, erdélyieknek? Kicsit az eddiginél is árvábbak leszünk, az anyaországi támogatások” tovább csökkennek. Most már viszont nem lehet hátrafele mutogatni, az átkos polgári kormányra és a démonizált Orbán Viktorra. Aki korábban értünk, erdélyiekért tett, és a mostani kampányban is emlegetett minket. Dávid Ibolya a kampányban tanúsított minősíthetetlen magatartását, megtetézte azzal, hogy a jobboldal vereségét saját győzelmeként élte meg. És kioktatta néhai szövetségesét, mert szerinte a Fidesz már évekkel ezelőtt elveszítette ezt a választást, amikor önző módon meghirdette a jobboldali egypártrendszert és hátat fordított a barátainak. Dávid Ibolya szerint földindulásszerű változások várhatóak a jobboldalon. Valójában a földindulás az MDF-ben esedékes.    /Jakab Lőrinc: Belehúztak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./

MSZP-s győzelem született a magyarországi választásokon. Az ellenzékben maradó Fidesz vezetője, Orbán Viktor bejelentette: a teljes elnökség felajánlja lemondását. Hozzátette: a Fideszben nem lesz bűnbakkeresés, a kampányért minden felelősség őt terheli. Az RMDSZ-nek ezután is az lesz az érdeke, hogy minden magyarországi párttal jó kapcsolata legyen, a magyar kormánnyal pedig megpróbáljon minél termékenyebb együttműködést kiépíteni – nyilatkozta az MTI-nek a magyarországi választási eredményeket kommentálva Markó Béla. Ezzel szemben Tőkés László református püspök arra figyelmeztetett, hogy a régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. /MSZP-győzelem a magyarországi választásokon. Kényelmes többsége lehet a szocialista–szabaddemokrata koalíciónak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Nem az MSZP nyert, hanem a Fidesz veszítette el a választásokat, mondta több politológus. Vereséget szenvedett a jobboldali nagypárt, ezt több elemző Orbán Viktor hibájának tulajdonítja. A pártvezér stratégiája ugyanis, hogy egységes jobboldal jöjjön létre, megbukott. Az MSZP nem a kormányzásban elért eredményeknek köszönheti a mostani győzelmét, hanem elsősorban politikai marketingjének. Köllő Katalin, a lap munkatársa Orbán beszédében nem fedezte fel, hogy önmagában, vagy pártja politizálásában keresné a hibát. Kijelentette ugyanis, „akik összefognak, nyernek, akik nem képesek összefogni, veszítenek. Ellenfeleink összefogtak egymással és győztek”. Az újságírónő sajnálatosnak tartja, hogy nem készül visszavonulásra „a pártvezér”, továbbá győztesnek tartja Dávid Ibolyát, aki szerint „nem kizárt, hogy földindulásszerű változások lesznek a jobboldalon a jövőben”. Köllő Katalin szerint figyelemre méltó Gyurcsány Ferenc kijelentése: „10 millió magyar nevében, és 15 millió magyar érdekében kell szolgáljunk és eszerint kell kormányozni”. Az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció eddig sem tüntette ki nagy figyelemmel a határon túli magyarokat. Gyurcsány meglepetéseket is tartogatott: nemzetről beszélt, trikolórról, „a Himnusz eléneklésére tett javaslata pedig hab volt a tortán, minden bizonnyal sokakat meglepett”. /Köllő Katalin: Nyertesek és vesztesek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Ágoston Hugó, az Új Magyar Szó főszerkesztője lelkesen írt az MSZP győzelméről: a választók eldöntötték, hol látják az esélyt arra, hogy „az ország és minden magyar felemelkedése folytatódjék.” A térségben a jobboldali-konzervatív kormányok, miután gyakran populizmustól megtévesztett – választók hatalomra segítették őket, általában kevésbé bizonyultak hatékonynak, mint a baloldaliak. Ágoston szerint „józan európai körökben” alig akadt fontos támogatója azoknak a jelölteknek, akik Olaszországban és „Magyarországon populista, konfliktuskereső választási frazeológiát használtak”. Szerinte Romániában a szocialisták a liberálisokkal és az RMDSZ-szel „stabil és hatékony kormányzást” biztosíthatnak. Ez a modell elősegíthetné a két ország példátlanul harmonikus viszonyát. Ami fordulatot jelentene a romániai magyarság sorsában is. /Ágoston Hugó: A győzelem: esély. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Győzött az MSZP–SZDSZ-koalíció. A Fidesz megtartotta a korábbi képviselői mandátumszámot, a 164-et, továbbra is erős ellenzéki párt, de a győztesek kényelmes többséggel kormányozhatnak. Számos egyéni választókerületben néhány tíz vagy néhány száz szavazatkülönbséggel győzött az MSZP. Szijjártó Péter, a Fidelitas elnöke például 44 szavazattal maradt le az MSZP jelöltjével szemben. Miközben az MDF képviselője ,,elvitt” 800 szavazatot a maga kétszázalékos ,,részesedésével”, mert a nem léptek vissza.  Az MDF maréknyira fogyva ugyan, de sikerként éli meg, hogy azt a kormányzatot, amely a négy évvel ezelőtti, az unióhoz csatlakozó kelet-európai éllovas Magyarországból mára a felhalmozott adósságba fulladó sereghajtó országot megteremtette, újabb négyéves mandátumhoz juttatta. Dávid Ibolya a Fidesz romjain akar új jobboldalt teremteni. Az ország romos állapota ellenére maradnak azok a kormányrúdnál, akik a hazát és népét ebbe az állapotba juttatták, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Választási kiszámolás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Ha egy új tévéadót Autonómia csatornának keresztelnek, nem biztos, hogy ennek bármi köze is van az autonómiánkhoz. Irházi János, a lap munkatársa úgy látja, a Duna tévé új mellékcsatornája nem más, mint Gyurcsányék választásokra időzített könyöradománya. Áthajították a határokon, s most elvárják, vörösre tapsolják a tenyerüket örömükben, amiért szívükön viselik az autonómia ügyét. Maga Balogh Júlia, az Autonómia csatorna főigazgatója sem hiszi, hogy egy előkészítetlen erdélyi tévé helyett ezzel az autonómia ügyét előbbre tolják. A kábelszolgáltatók alapcsomagjában az új adóra nincs hely, erre Gáspárik Attila, a médiafelügyelet alelnöke is figyelmeztetett. És átfutva az első két hét műsorkínálatát, tovább erősödött az újságíróban a meggyőződés, hogy az Autonómia csatorna csupán egy elfuserált, MSZP propaganda-fogás. Az igazi megoldás az önálló erdélyi tévécsatorna lenne. /Irházi János: Bedobtak a csatornába. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

A magyarországi országgyűlési választások után ezerféleképpen magyarázzák a Fidesz kudarcát: rossz kampányt folytatott stb. Ezek azonban mind mesék. Nem mese viszont az, hogy nagyon sokakon pánikszerű félelem lett úrrá arra a gondolatra, hogy Orbán lesz a miniszterelnök. Ellenfelei odáig mentek, hogy legszívesebben holtan látnák, Kuncze Gábor a gyűlölettől reszketve ki is mondta: tűnjön el végleg a közéletből. Kiket képvisel a Magyar Szocialista Párt? Mivel az MSZMP jogutódja, nyilván azokat, akik a múlt rendszer haszonélvezői voltak, s akik továbbra is a szocialista kormányzás haszonélvezői. Gyurcsány esete példaértékű: KISZ–funkcionáriusból lett üzletember, mégpedig az állami vagyon privatizációja útján. Ilyenek rengetegen vannak az országban. Ezek tartják kezükben a sajtót, az államit és a magánt egyaránt, s évek óta rágalmazzák, gúnyolják a Fideszt és Orbánt, írta Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője. /Veres István: Miért nem tudott nyerni az ellenzék? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 26./

A magyarországi baloldal győzelmében nem lát tragédiát Kiss Bence, nem hajlandó elhinni, hogy, aki liberális, az automatikusan a nemzet megrontója. Ő ellenszenvesnek tartotta a hajdani Fidesz-stratégiát. Az MSZP–SZDSZ párosnak felrótt december 5-e őt nem zavarta, az viszont igen, hogy a határon túlra érkező támogatások mennyisége csökkent, sőt, még a megítélt összegek is késve érkeznek meg. A mostani választás eredménye kedvező. /Kiss Bence: Utórezgésben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2002 áprilisa óta, a szocialista-balliberális tábor győzelme óta hideg szél fúj Erdélyben. A kommunista sajtómunkásokból balliberálissá vált tömegkommunikációs „szakemberek” a magyar média nyolcvan százalékát uralva démonizálták Orbán Viktort és a Fidesz nemzetegyesítő politikai célkitűzéseit. Gyurcsány miniszterelnök népszerűsége attól nőtt meg, hogy a kettős állampolgárságról szóló szavazás ügyében NEM-re buzdított. A magyar kultúrnemzet, a magyarság határokon átívelő nemzetegyesítésének gondolata idegen tőle. – Verestóy Attila szenátor megjelent az MSZP választási győzelmi ünnepségén. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Ellenszélben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere, egyben az MSZP szabolcs-szatmári szervezetének elnöke, pressziót alkalmazott a környék polgármesterei ellen, felhívta figyelmüket arra, hogy a jövendőbeli támogatások mértéke attól függ, melyik oldalt választják. A tizenöt érintett polgármester levelet írt a köztársasági elnöknek, védelmet kérve. A magyar választók többsége Gyurcsányékra szavazott.  A politikai klientúra a magyar társadalomfejlődés legrosszabb hagyományainak szomorú továbbélését jelenti. S egy politikai elit – az egyik oldal elitje – rémuralmát, írta Bogdán László. /Bogdán László: Választások után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Az A Hét hetilap vezércikkben üdvözölte az MSZP győzelmét, Egry Gábor egyenesen korszakváltásnak nevezte április 23-át, szerinte ezt a napot a magyar politikatörténet korszakhatárnak fogja tartani. „A rendszerváltást és az azóta eltelt időszakot igen nagy valószínűséggel Orbán-korszakként fogják emlegetni.” Ő vált a legnagyobb hatású, legmeghatározóbb rendszerváltó politikussá. A cikkíró szerint Orbán „a rendszerváltás óta szokatlan cinizmussal és machiavellizmussal számolta fel koalíciós partnerét, a Kisgazdapártot”. A cikkíró lelkesen említette a Gyurcsány-blog elindítását, a blogosok egyfajta élcsapatot jelentettek, majd jelentette: Orbán megbukott. A cikkíró szerint az új jobboldal nehezen képzelhető el Orbán Viktorral. /Egry Gábor: Korszakváltás. = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 27./

Cs. Gyimesi Éva kiállt az MSZP mellett: „aki a mai magyar szocialistákat summásan komcsizza, annak halvány fogalma sincs, mi az, hogy totalitárius hatalom.” A sajtó dolga, hogy kulturáltan, pontosan használja a politikai fogalmakat. /Cs. Gyimesi Éva: Hát akkor éberkedjünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

A parlamenti választáson Magyarországon ismét a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges többséget. E pártok négyéves kormányzati teljesítménye vitathatatlanul gyenge. Az utóbbi másfél évben alig foglalkoztak kormányzással, minden figyelmüket és erejüket a választási kampányra összpontosították. A magyar állam súlyos pénzügyi helyzetben van. A növekvő munkanélküliség; az Európai Unió többszöri figyelmeztetése; a nemzetközi hitelminősítő intézetek Magyarországot „leminősítő” értékelései ellenére a magyarországi véleményformáló körök legtöbbje a kormány mellé állt. Az ígérgetés mellett a két kormányzó párt kampányának legfőbb eleme Orbán démonizálása volt. Mivel a magyarországi elektronikus és írott sajtó aránytalanul nagy hányada az MSZP és az SZDSZ klientúrájához tartozik, az Orbán-ellenes hangulatkeltés sikerrel járt, olvasható a Budapest Analyses elemzésében. Ugyanakkor Orbán Viktor az a politikus, aki a választópolgárok csaknem felét képes pártja, a Fidesz mellé állítani. Az Orbán Viktor vezette Fidesz ma Magyarországon az egyetlen, tömegtámogatottsággal is rendelkező politikai formáció, mely a kommunista rendszerben gyökerező érdekszövetségen kívül helyezkedik el, és szemben áll azzal. Ez az elsődleges magyarázata annak, hogy a magyar politikai élet központi témája Orbán eltávolítása a politikai színtérről és ezáltal a Fidesz meggyengítése. Az MSZP és az SZDSZ klientúrája hatalmasra duzzadt. E klientúrához tartozik a média egy tekintélyes szelete, kutatóintézetek, könyvkiadók, sőt, egy kis jobboldali parlamenti párt is – a Magyar Demokrata Fórum (MDF) –, mely közvetetten segítette a két baloldali párt hatalmon maradását. Az őt a hatalomban megtartó klientúrájának foglyaként az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció aligha lesz képes úrrá lenni a pénzügyi, és az ebből következő gazdasági nehézségeken. /Budapest Analyses: Magyarország a parlamenti választások után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Sokan reménykedtek abban, hogy az idei választások nyomán fordulat következik be a magyar politikai életben, s a Fidesz veszi át a kormányrudat. A határon túli magyarság jelentős többsége is erre számított. Vélemények hangzanak el azóta is, miért lett a kampány kimenetele az, ami. Mondják, hogy a Fidesz bedarálta a kisebb jobboldali pártokat. Koncz Attila például nem átallotta azt állítani, hogy a Fidesz „Rákosi legjobb tanítványaként szalámizta az MDF-et”. Úgy látszik, nem tudja, Rákosi módszerének a kommunista vezérlésű politikai rendőrség, az ÁVO és a szovjet politikai rendőrség, az akkor még NKVD is szerves része volt. Ezek szerint tehát a Magyar Demokrata Fórum (MDF) a Fidesz miatt jutott oda, ahova: 1992-ben a Fidesz zárta ki az MDF-ből Csurka Istvánt és társait; nem Szabó Iván és társai váltak ki az MDF-ből és hozták létre a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP), mert ez a Fidesz műve volt; tavaly nem Dávid Ibolya és társai zárták ki az MDF országgyűlési csoportjának majdnem a felét, köztük Lezsák Sándort, az MDF egyik alapítóját és vezéralakját, hanem a Fidesz. Ghiczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egykori elnöke volt az, aki addig fészkelődött elnöki székében, mígnem szétverte saját pártját. És mi történt a Független Kisgazdapárt háza táján? Torgyán József, a párt elnöke volt az, aki 2002 előtt, kormányszövetségben a Fidesz-szel, bezáratta a párt székházának kapuját és nem engedte be a vezetőségi tagokat. Addig-addig, míg őt is kizárták a maradék pártból. A Magyar Szocialista Munkáspártból lett Magyar Szocialista Párt, bár tagadja, de megőrizte szülője módszerét. Ugyanezt alkalmazza Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) is. Goebbels mondta: a hazugságot addig kell ismételni, mígnem igazság lesz belőle. 1998-ban, miután a Fidesz került kormányra, az MSZP-SZDSZ megrémült, nyomban elindították a suttogó propagandától a nyílt támadásig terjedő hazugságfröcskölő gépezetüket. Szájról szájra terjesztették és terjesztik, hogy Orbán Viktor cigány, eredeti neve Orsós. „Csalnak, lopnak, hazudnak”, harsogták. Nyugaton terjesztették, hogy Orbán Viktor faj- és zsidógyűlölő. Horn Gyulával, az ’56-os pufajkással, Kovács Lászlóval, Kádár elvtárs sírig hű tanítványával az élen, a sajtószabadság „védelmében” tüntettek. Az „árokásó” Fidesz „kettészakította az országot” – Kádár idején bezzeg példátlan volt az egység: az ávósok, a III/III-as, a III/II-es ügynökök, a pártkáderek, a pufajkások és az értelmiségiek, a munkások meg a parasztok „egysége”, írta Asztalos Lajos. Orbán Viktor az autópályák építéséhez az apja bányáiból szállított dolomittal hatalmas vagyont harácsolt össze – nem úgy, mint „szegény” Gyurcsány. Keller László, a „nagy” MSZP-s vegy-ész „kiderítette”, felbecsülhetetlen kárt okozott, mert a dolomit az esővíztől „kénsavat fejlesztett”, ami „szétmarta” az utakat. Most, a választási kampány idején viszont arról zengett a kórus, hogy a Fidesz-kormány alatt „egyetlen km” autópálya sem épült. 2001 végén, 2002 elején a 23 millió románnal ijesztették a népet, 2004 novemberében 800 000 határon túli volt a mumus. Közben a költségvetési hiány eddig nem látott méreteket ért el, az államadósság pedig rekordmagasságot. /Asztalos Lajos: Választások, MDF-bedarálás és egyebek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

„Orbán Viktortól lassan megszokjuk, hogyha valamit el akar fedni, mondjuk a Fidesz vagy a saját hibáit, akkor előszeretettel veszi elő az MDF-et és üt rajta kettőt-hármat” – nyilatkozta Budapesten Herényi Károly MDF-es politikus, arra reagálva, amit Orbán Viktor Fidesz-elnök a párt május elsejei nagygyűlésen velük kapcsolatban mondott. Orbán Viktor kijelentette, hogy tudomásul kell venniük, amit az MDF sohasem rejtett véka alá a kampányban. „Ők nem kormányváltást, hanem ellenzékváltást akartak – mondta -, márpedig az ellenzékváltás a baloldal, az MSZP és a szabaddemokraták érdeke. Azért fognak bennünket támadni, hogy helyünkre ültethessék az MDF-et.” Orbán elhatárolódott az MDF-től, trójai falónak nevezve a pártot. „Az összefogás első feltétele, hogy a trójai falovat nem húzzuk be a táborunkba” – jelentette ki, hozzátéve, hogy tudomásul veszik, nem hozzájuk tartozik, hanem „azoké, akik építették”. Herényi szerint valóban más ellenzékre van szükség Hibás ellenzéki szerepfelfogásnak minősítette, miszerint minden rossz és minden pocsék, ami kormányoldalról jön. /Guther M. Ilona, Budapest: Fidesz-MDF jobboldali belharc. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Az Új Magyar Szó átvette a baloldali Népszavából az MSZP-nek elkötelezett Bolgár György cikkét, aki szerint a választási küzdelemben Gyurcsány Ferenc állt az erkölcs oldalán, és nem ellenfele. A cikk szerint a keresztény egyházak vezetői is ellene voltak, az ellenzék képviselői pedig a miniszterelnök üzleti múltját igyekeztek kriminalizálni, az újságíró szerint az egyház ebbe besegített. Bolgár szerint az ellenzék iparszerűen használta a törvénytelen félrevezetés, rágalmazás, hazudozás módszerét, a szocialista és szabad demokrata oldalról ennek „gyakorlatilag a nyomát sem lehetett látni”. A Fidesz tudatosan azt hazudta, „hogy rosszabbul élünk, mint négy éve” és gazdasági katasztrófát sugallt. /(Bolgár György, Népszava): Magyarázat az üzenetek oldaláról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási fórum és zárónyilatkozatának a megfogalmazása között. Az első hét a nyilatkozat véglegesítésével telt, azután szétküldték aláírás végett, az aláírt példányok körülbelül tíz nap múlva be is érkeztek; a további három hét a Markó Béla RMDSZ-elnökkel való egyeztetésekkel telt el, mondta el a Bodó Barna a vele készült beszélgetésben. Az egyetemek akkreditációjára vonatkozó törvény régi adóssága a parlamentnek, ezért a Bolyai Kezdeményező Bizottság ezt a kérdést szerepeltetni akarta a nyilatkozatban, Markó, aki egyben az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes, más véleményen volt. Így ez a kérdés kikerült a nyilatkozatból: maradt az a tétel, hogy a két magánegyetemet minél hamarább akkreditálni kell. Olli Rehn bővítési biztos kijelentette, hogy kisebbségi vonatkozásban Romániában minden rendben van. Ezért küldtük el a Kárpát-medencei magyarsághoz intézett felhívást, melyben arra kértek mindenkit, a bővítési biztosnak címzett elektronikus levélben jelezze, igenis vannak lényeges megoldatlan kérdések. Ez azért volt fontos, mert az EU-nak nincs egységes kisebbségi mércéje. Bodó rámutatott, hogy az erdélyi magyarságnak rá kell ébrednie arra, hogy elsősorban nem bizonyos külföldi folyamatok határozzák meg az érdekérvényesítést, hanem a belső folyamatok. Az alapszerződések a gyakorlatban szinte semmit nem oldottak meg a kisebbségi bajokból. Az egyetem ügye nem addig tart, amíg Románia belép az Európai Unióba, hanem addig, amíg az erdélyi magyar politikai vezetők meggyőződnek arról, ha ezt az ügyet nem tekintik elsőrendű fontosságúnak, akkor közösségüket hagyják cserben.       A romániai magyarság politikai tárgyalóasztalnál akart eddig mindent megoldani, miközben vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. Van még a tüntetés, a polgári engedetlenség eszköze is. Európában, a demokráciák világában az értékelvű megoldásokat mindenhol így érték el. Az oktatásügy sorsdöntő, létfontosságú, és az egyetem kérdésében a magyar politikai képviselet másfél évtizeden át nem ér el igazi eredményt, akkor ezt rosszul csinálta. Ezt ki kell mondani. Az RMDSZ érzi a helyzet súlyát, ezért írta alá a nyilatkozatot. „Az RMDSZ vezetőinek viszont el kell végre dönteniük, hogy az erdélyi magyarság, vagy Románia szolgálatában akarnak-e állni”, hangsúlyozta Bodó Barna. A BBTE magyar vonalának a vezetősége nem írták alá a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozatát, ez politikai felelősségüket minősíti.   Salat Levente rektor-helyettes a március végi egyetemi fórumon minden bajok forrásának a BKB-t kiáltotta ki. Ezzel a véleményével ott egyedül volt. Az egyetemért vívott küzdelmet megnehezíti a Fidesz választási veresége. Egyetemügyben határozott állásfoglalások a Fidesz részéről történtek. A továbbiakban tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet most Magyarországon, és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az MSZP-vel. Oda kell figyelni Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, ugyanis a MÁÉRT intézményének a szüneteltetése, a támogatáspolitikában megmutatkozó kedvezőtlen változások megannyi veszélyes folyamat a határon túli közösségekre. Sólyom Lászlónak ez a lépése el fogja gondolkodtatni a magyar kormányt arról, mit kellene cselekednie a határon túli magyarságpolitika ügyében. A BKB eredeti nyilatkozatában (abban a változatban, amelyet az összes szervezet aláírt) az szerepel, hogy „a Parlament záros határidőn belül fogadja el az egyetemek akkreditációjára vonatkozó új törvényt, váljon lehetővé a Partiumi Keresztény Egyetem másfél éve elhúzódó akkreditációs folyamatának a lezárása”, míg a Markó által is aláírt változat megfelelő pontja a következő: „A törvényes kereteknek megfelelően valósuljon meg magánegyetemeink mielőbbi akkreditálása.”   A Fórum a magyar egyetemért elnevezésű rendezvény résztvevői a végleges változatban a következőket tekintik „szakmailag megalapozott és politikailag indokolt, következésképpen megvalósítandó feladatoknak”: mielőbb induljon el a három magyar kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, jöjjenek létre magyar karok a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, kezdődjön el a magyar tannyelvű felsőoktatás megszervezése a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián és egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, valósuljon meg a tényleges kétnyelvűség a vegyes tannyelvű intézetekben, valósuljon meg a magyar magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, utána pedig részesüljön állami támogatásban mind a Sapientia, mind a Partiumi Keresztény Egyetem. Aláírók: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Erdélyi Unitárius Egyház, Erdélyi Evangélikus Egyház, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület. /Bagoly Zsolt: A Bolyai esélyei csatlakozás előtt és után. Beszélgetés dr. Bodó Barna egyetemi adjunktussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) érintő kritikus vélemények hátterét próbálta kideríteni Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő, aki meglepetésszerű látogatást tett az oktatási intézményben. Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke mindössze annyit volt hajlandó közölni a sajtóval, hogy a beszélgetésen a magyar nyelvű oktatásról tájékoztatták a képviselő asszonyt. Nagy László rektor-helyettes szerint a beszélgetésen a magyar oktatók képviselői (akik nem tartják reálisnak az önálló magyar karok létrehozását) ismertették az egyetem és a magyar tagozat működésével kapcsolatos álláspontjukat. A rektor-helyettes elmondta: az egyetem politikája szerint a diákok minden igényelt szakon tanulhatnak anyanyelvükön, és nem a BBTE-n múlik, hogy a magyar diákok számaránya a romániai magyar felsőoktatás egészében kisebb a romániai magyar lakosság arányához képest. Ez annak tulajdonítható, hogy például a műszaki egyetemen és az agrártudományi egyetemen nincs magyar nyelvű oktatás. Dobolyi Alexandra azt nyilatkozta, hogy egyelőre csak a BBTE vezetőségével volt alkalma találkozni, akiktől viszont megnyugtató képet kapott az intézményben zajló magyar nyelvű oktatásról. Szóvá tette, hogy hiányoznak a magyar nyelvű feliratok a különböző karokon. – Mindenkinek módja van magyar nyelven tanulni – vonta le a következtetést Dobolyi. Van ugyan egy-két kar, ahol hiányzik a magyar nyelvű oktatás, de ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel – fűzte hozzá. Dobolyi Alexandra nem találkozott a Sapientia-EMTE vezetőivel és az önálló magyar karok létrejöttét kérő egyetemi oktatókkal. /A BBTE-ről tájékozódott Dobolyi Alexandra EP- képviselő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Az Új Magyar Szó átvette a Magyar Hírlapból Para-Kovács Imre cikkét. Az MSZP győzelme egyre határozottabb lesz, írta. „A Fidesz frakcióvezetői bohózata azonban teljes pompájában elénk tárult, nap mint nap érkeztek a hírek, hogy éppen ki nem akar frakciót vezetni…” A cikkíró előre látja, Mikola és Wittner rombolja fogja a Fidesz komolyságát, ezek az emberek „nem Sasvári-Répássy kaliberű droidok”. (Para-Kovács Imre, Magyar Hírlap) /Valóság kint és bent, lent és fent. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Wittner Máriát 1956-ban halálra ítélték.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtóközleményt adott ki Dobolyi Alexandra nyilatkozatáról. Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője kolozsvári látogatása után úgy nyilatkozott, hogy megnyugtató a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának helyzete, és a magyar nyelvű feliratok hiánya jelenti az egyedüli gondot. A Bolyai Kezdeményező Bizottság megdöbbenéssel értesült erről a bejelentésről. Dobolyi Alexandrát vendéglátói, a román egyetemi vezetőkkel kollaboráló magyar rektor-helyettesek félrevezették. Ellenkező esetben tudomást szerezhetett volna arról, hogy a magyar nyelvű képzés minőségének növelése érdekében az oktatók döntő többsége által szorgalmazott magyar karok és tanszékek létrehozását az egyetem döntéshozó fórumai rendre elutasítják, hogy a magyar tagozatnak nincs semmilyen autonómiája, valamint az RMDSZ által kiharcolt, a magyar oktatásnak szánt román állami különjuttatások is elvesznek az egyetem költségvetésében a magyar tagozat pénzügyi autonómiájának hiányában. Dobolyi figyelmét az is elkerülte, hogy az egyetemi ügyintézésben nem használható a magyar nyelv: egy kérvényt sem lehet magyarul beadni, az okleveleket is csak román nyelven állítják ki. Dobolyi nyilatkozatában az áll, hogy „ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel”. Dobolyi mintha elfeledné, hogy a Sapientia Egyetemet a magyar állam pénzén tartják fenn, és az anyagiak, főleg a román állami támogatás hiánya a legfőbb akadálya a további szakok beindításának. A jelenleg magyarul nem létező és szükséges egyetemi szak beindítását nem a magyar költségvetésnek kellene finanszíroznia. Dobolyi Alexandra figyelmen kívül hagyja mindazokat a követeléseket, amelyeket egy, az RMDSZ által is aláírt, széles társadalmi támogatásnak örvendő nyilatkozatban fogalmazott meg az erdélyi magyar közösség. Dobolyi kizárólag azoktól a magyar rektor-helyettesektől informálódott, akik egyedüliként nem írták alá az egyetemi nyilatkozatot. Dobolyi Alexandra álláspontja az egyetem kérdésében meglepő, mert pártja, a Magyar Szocialista Párt két hónapja egy nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállt az önálló romániai magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem újraindítása mellett. Dobolyi nyilatkozatát a magyar követeléseket elutasító román vezetés fel fogja használni álláspontjának igazolására. /A Bolyai Kezdeményező Bizottság nevében, Bodó Barna elnök, Hantz Péter alelnök, szóvivő, Kovács Lehel alelnök Péntek Imre titkár: Felelőtlen nyilatkozatok hátráltatják a kisebbségi jogok érvényesítését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Megdöbbenve vettem tudomásul a kolozsvári látogatásom kapcsán megjelent nyilatkozatokat, miszerint meglepetésszerű volt a látogatás és felelőtlen az utána elhangzott nyilatkozatom – jelentette ki az ÚMSZ-nek Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtónyilatkozatára reagálva. Kolozsvárra a Babes-Bolyai Egyetem vezetésének meghívására érkezett. Visszautasította, hogy felelőtlenséggel vádolják. /Guther. M. Ilona: Dobolyi kegyeiért versengenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő károsnak minősítette azt a „zavar”-t, amely szerinte képviselőtársa, Dobolyi Alexandra (MSZP) kolozsvári látogatása után a sajtóban, illetve a közvéleményben keletkezett a romániai magyar felsőoktatás kérdésével kapcsolatban. Gál Kinga szerint az említett zavar „hihetetlenül káros ezekben a pillanatokban, mikor Brüsszelben mindenki, a romániai magyar közösség egésze levelek, nyilatkozatok útján, aláírások gyűjtésével, Nobel-díjas professzorok levelével arra próbálja rávenni az Európai Bizottságot: jövő héten kiadandó országjelentésében foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy a másfél milliós erdélyi magyar közösségnek joga van anyanyelvi, államilag támogatott felsőoktatásra, és azokat az igényeket, amelyeket a Babes–Bolyai egyetemen oktatók, a kolozsvári civil szervezetek, egyetemisták és a Bolyai Kezdeményező Bizottság megfogalmazott, a bővítési biztos vegye bele a dokumentumba”. „Ezeket a nyilatkozatokat, amelyek egyoldalúak, nem minden féllel való egyeztetés és tájékozódás után születnek, felelőtlennek és kifejezetten károsnak tartom” – hangoztatta. Dobolyi Alexandra nyilatkozata azt a sokéves munkát teszik tönkre, amelyet az erdélyi magyar közösség egésze, az RMDSZ-től kezdve a legkisebb civil szervezetig végzett, és amelyre az elmúlt két évben az EP-képviselők is jelentős energiát fordítottak – vélte. Dobolyi Alexandra viszontreagálásában megismételte, hogy Magyarország kétéves európai uniós tagsága idején minden létező európai parlamenti plenáris felszólalásában szorgalmazta a román kormánynál a kisebbségi törvény mielőbbi meghozatalát, legutóbbi felszólalásában a kulturális autonómián kívül a felsőoktatás helyzetére külön is kitért. Hozzátette: „Gál Kingával együtt arra törekszünk, hogy az európai bizottsági jelentés foglalkozzon a kisebbség helyzetével.” /Össztűzben az egyetem kérdéséről nyilatkozó Dobolyi Alexandra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője meglepetésszerű látogatást tett Kolozsváron, majd nyilatkozataival a kolozsvári multikulturális egyetemet a magyar felsőoktatást illetően megfelelőnek vélte, csak némi magyar feliratok hiányára utalt. A romániai magyar lapok némelyikében különféle állásfoglalások látnak napvilágot. ,,Találkozott az egyetem vezetésével – írja az egyik lap –, és a magyar nyelvű oktatásról tájékozódott, szóvá téve a kétnyelvű feliratok problémáját is.” Valójában a kolozsvári multikulturális egyetem ,,magyar vonalának” nincs semmiféle önállósága, a többség minden magyar kezdeményezést megkontráznak, a költségvetésből az arányos részesedés nem ismert, Dobolyi  Alexandrától csak annyit kérnének az érintettek, hogy ha már nemzeti ügyeket nem támogatják, legalább ne ártsanak azoknak, szögezte le Sylvester Lajos. Dobolyi vagy teljesen tájékozatlan, s ebben az esetben ezekre a ,,meglepetésszerű” látogatásokra alkalmatlan, vagy rosszhiszemű, és a magyar megfelelési kormányzati politika híve. Tájékozatlanságára utal, hogy a Sapientia Egyetemet román állami támogatással fenntartott intézményként képzeli el, hol­ott ezt a saját kormánya tartja el, s azt javasolja, hogy a mérnöki karokat vagy az agrártudományi képzést ennek a nyakába varrják.  Majd ad neki Gyurcsány Ferenc, mert a régi/új kormány azt sem tudja, hogyan faragja le az eddigi támogatásokat. A képviselő asszony szembeszegül a világ sokféle táján élő és munkálkodó, nem magyar egyetemi oktatókkal, tudományos kutatókkal, Nobel-díjasokkal, akik felszólították a román államot a kérdés rendezésére. /Sylvester Lajos: Az Alexandra-effektus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Tájékozódási problémát vél felfedezni Markó Béla, az RMDSZ elnöke Dobolyi Alexandra MSZP-s europarlamenti képviselőnek az erdélyi magyar felsőoktatásról múlt héten tett nyilatkozatában. Markó kifejtette: a mi dolgunk, hogy tájékoztassuk a magyar európai képviselőket arról, hogy mi a helyzet a magyar oktatással. Rámutatott: a tájékozódás hiányát látja ebben a nyilatkozatban. – Azt javasolom, hogy ne teremtsünk álproblémákat, és ne keltsük azt a látszatot, hogy az EU meg akarta oldani az egyetem problémáját. Brüsszel segíthet nekünk, de ezt a kérdést is itthon kell megoldani. Ne sugalljuk azt, hogy itthon nem kell tennünk semmit az egyetemen belül, a politikában, értelmiségi körökben, hanem csak az Unión múlik a probléma megoldása – mondta Markó. /(K. K.): Dobolyi hiányosan tájékozódott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai, a történelmi zászlók előtt letették az esküt. A honatyák ismét Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét választották meg a parlament élére. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. – A reformok kormányát szeretném vezetni – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke a Batthyány örökmécsesnél kifejtette: Magyarország jelenlegi nehéz helyzete arra kötelezi a Fideszt, hogy alkotó ellenzékként végezze munkáját a következő négy évben. – A magyar demokrácia bajban van, hiszen az ország polgárai tudta nélkül került pénzügyi válságba, ezért ránk alkotó szerep is vár, nemcsak a kormány ellenőrzése, hanem a demokrácia megerősítése érdekében végzett alkotó munka. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar nemzet, a mi népünk, Magyarország polgárai nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított demográfiai katasztrófa szélén egyensúlyozó országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben”. – Hozzátette: ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő „betelepülési nyomással” is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. /Megalakult a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ „Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát” – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem kívánta kommentálni az államelnök nemzetpolitikára vonatkozó kijelentését. „Nemcsak üdvözölni, hanem megköszönni is tartozunk a köztársasági elnök úrnak, hogy amikor a kormányoldal szemmel láthatóan forró krumpliként kezeli a határon túli magyar ügyet, ő vállalja, hogy a maga független pozíciójából kezdeményezésekkel és javaslatokkal álljon elő” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet „ne legyen semmiféleképpen áldozata az új kezdetnek”. „Az államfő beszéde tiszta, világos és követhető volt” – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a szövetséget képviselte az alakuló ülésen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „figyelembe véve sanyarú állapotunkat, teljesen indokolt, hogy az államelnöki beszédben a nemzetpolitika és a határon túli magyarok problematikája ilyen előkelő helyen szerepeljen”. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke egyetért az államfővel abban, hogy meg kell próbálni új úton elindulni, „ha mindaz, ami idáig történt, nem hozott megnyugtató eredményt”. „A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés” – hangsúlyozta az államfő. /Guther M. Ilona: Új országgyűlés, új nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Tisztázó megbeszélést javasol Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti (EP) képviselő az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében. Egyetértett Markó Béla RMDSZ-elnökkel, hogy a tájékozódási problémák jövőbeni elkerülésére jobb magyar–magyar párbeszéd szükséges. Tabajdi ezért azt javasolja, az érintettek, Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, Kötő József államtitkár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, az MSZP, a FIDESZ az SZDSZ és az MDF magyar országgyűlési és EP-képviselői, a magyar kormány illetékesei, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetőségi tagjai részvételével tartsanak megbeszélést akár Kolozsváron, akár Marosvásárhelyen, június végén. /Tisztázó egyetemvitát javasol Tabajdi. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Magyarországon az elmúlt tizenhat évben először az ellenzéki szövetség leszavazta az Országos Választási Bizottság elnökének és a belügyi tárca vezetőjének jelentését. Gyurcsány Ferenc tudatta, hogy még ősz előtt elkezdődnek a reformok. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint ez bátorságra vall. A miniszterelnök-jelölt megismételte azt a kampányzárón elhangzott kijelentést, hogy a kormány tízmillió magyar nevében és tizenötmillió magyar ember érdekében fog cselekedni, hozzáfűzve: „lehetőséget kell adni határon innen és határon túl”. Az újságíró szerint ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-kabinet számára fontos az ország határain kívül élő magyarság, a sokat emlegetett nemzetben gondolkodás. Erre az ellenzék nem reagált, írta megrovóan Simon Judit, hozzátette, az ellenzék valószínűleg úgy képzeli, hogy konszenzusra jutni csak olyasmiben lehet, amit ő vet fel. A Fidesz és KDNP költségvetési tanácsot hozna létre, hogy a kormány ne dönthessen egyedül a büdzséről. Az Orbán Viktor vezette alakulat létrehozta a társadalmi önvédelmi szervezetet, amely azokat hivatott oltalmazni, akik politikai meggyőződésük miatt vesztik el az állásukat, kerülnek hátrányos helyzetbe. A lap főmunkatársa szerint így majd politikai ügyet lehet kreálni egy-egy elbocsátásból, még akkor is, ha olyan személyről van szó, aki tökéletesen alkalmatlan volt adott feladat betöltésére. Szili Katalin /MSZP/ maradt az Országgyűlés elnöke, Simon Judit értékelt: ez azt jelenti, hogy az elkövetkező négy évben nem pártoskodással telik majd az idő, hanem kormányzással. /Simon Judit: A figyelem felelőssége. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő és Jean-Pierre Thomin, a Francia Régiók Szövetségének európai kapcsolatokért felelős vezetője javasolta, hogy az Európai Unió hozzon létre különleges európai pénzalapot a regionális nyelvek támogatására, amelyre az érintett régiók pályázhatnának nyelvük használatának előmozdítása céljából. Az EP Tabajdi elnökölte nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoportja strasbourgi hivatalos ülésén látta vendégül a szövetség, valamint a Kisebbségi Nyelvek Európai Irodájának (EBLUL) franciaországi képviselőit, elsősorban breton, elzászi, okszitán, baszk politikai és önkormányzati vezetőket. /Regionális nyelvek támogatása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

Friderikusz Sándor műsorában – Magyar ATV – beszélgetést közvetített a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel elégedett Dobolyi Alexandra /MSZP/ az Európai Parlamentbe küldött képviselő, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke és Parászka Boróka, A Hét hetilap főszerkesztője között. Dobolyi Alexandra  részére az egész terra incognita, Kolozsvárt ,,szép városnak” minősítette, s úgy vélte, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális csodán ,,minden rendben van”, mert neki ,,a legitim egyetemi vezetés” ezt mondta, köztük, Nagy László és Salat Levente magyar rektor-helyettesek is. Dobolyi a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjaival nem találkozott, ezt egyébként is ,,illegitimnek” tartja. Úgy tűnik, Dobolyi a BKB beadványait sem olvasta, mert ha igen, akkor ártó szándékú, az erdélyi magyarság ügyét a nacionalista román köröknek kiszolgáltató, mi több, nemzetközi fórumokon is a kezük alá dolgozó valaki. Dobolyi Alexandra ,,érvei” között ilyesmik szerepelnek: magánjellegű beszélgetéseiben magyarul szólt magyar diákokhoz, sőt, tanáraikhoz is, akik magyarul válaszoltak neki, s akkor feltételezhetően magyarul is tanulhatnak-tanulnak. Dobolyit az sem érdekli, hogy nincsenek önálló, autonómiával rendelkező magyar tanszékek és karok.  Úgy tűnik, Dobolyi fel sem fogja, mit jelent Bodó Barnának, a BKB elnökének az állásfoglalása, miszerint ők nem a Babes–Bolyai szétválasztásáért, hanem a magyar egyetemi oktatók többségének akaratát képviselve az önálló magyar tanszékek és karok felállításáért szállnak síkra. Parászka Boróka lapszerkesztőnek mindenről a magyar nacionalizmus jut eszébe, meg Tőkés László, s az, hogy a BKB ehhez a ,,magyar nacionalistának” bélyegzett politikai áramlathoz tartozik. A magyar oktatást folyamatosan fojtogató román nacionalizmusról egy szó nem esik. Az egyetemi oktatás valós helyzetéről sem, jegyezte meg Sylvester Lajos. Friderikusz Sándor arányérzékének a hiányára vall, hogy egy egészen vékony olvasói közösséghez szóló réteglap vezetőjét ekkora súllyal szerepelteti egy, az erdélyi és az egész magyarság egészének sorsát megpecsételő kérdésben. /Sylvester Lajos: Alexandra, a szakértő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Elsöprő többséggel bizalmat szavaztak Orbán Viktor pártelnöknek és a Fidesz négy alelnökének a párt május 20-án tartott XX., rendkívüli kongresszusán. A Fidesz országos elnöksége egyebek között az MSZP médiabeli és pénzbeli erőfölényét okolja a választási vereségért. Az elnökség azt is elismerte, hogy a Fidesz és kampányának gyengeségei, hiányosságai is hozzájárultak az eredményhez. A kongresszust követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor elmondta, a kongresszus értelme az volt, hogy lezárják a választások értékeléséről szóló politikai vitákat, a továbbiakban pedig a jelennel és a jövővel foglalkozzanak. /Bizalmat szavaztak Orbán Viktornak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./