Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Magyar Szocialista Párt /MSZP/
1589 tétel
2004. december 4.
Gazda József nyílt levelet írt  Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek,  Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének,  Hiller Istvánnak, az MSZP elnökének, Kuncze Gábornak, az SZDSZ elnökének és Magyarország kormányának.     „Alulírott, a 800 000 »darab«, magyar igazolvánnyal rendelkező határon kívüliek s következésképpen a Magyarországra való áttelepülésre lesben állók egyike sokszor aggódva, máskor felháborodva olvasom-hallgatom az Önök meg nem szűnő riogatásait, figyelem a magyar társadalmat ellenünk hangoló arcátlan kampányukat.” – írta  Gazda József. Ez a kormány nemzetellenes kampányával alkalmatlan Magyarország vezetésére, a magyarság képviseletére. A mindenkori magyar kormánynak a nemzet érdekét kell képviselnie, és nem ellene dolgoznia.      /Gazda József határon kívüli magyar: Hány kiló magyar? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2004. december 6.
Eredménytelen lett a dec. 5-én Magyarországon tartott országos ügydöntő népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról és a kórházak privatizációjáról. A szavazóhelyiségek bezárását követően közölt adatokból kiderült: a szavazati joggal rendelkezők kevesebb mint 40 százaléka jelent meg az urnáknál. A kettős állampolgárság ügyében a szavazók kevéssel több mint fele voksolt igennel, ez azonban a népszavazás érvényességéhez nem volt elegendő. Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint biztosan felelős döntés született a kettős népszavazáson. Közölte: a népszavazás mindenképp érvényes, "legföljebb nem lesz eredményes, a szónak jogi értelmében". Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a népszavazás a nemzetpolitikai konszenzusra való törekvés kudarca. Pártpolitikai harcok prédájává vált ez a kérdés, és ebben nagyon nagy felelősségük van a kormánypártoknak. Kifejtette: az eredmény rendkívül rossz lélektani hatással lesz az erdélyi magyarokra, ennek csökkentésében óriási felelősség hárul az RMDSZ-re. Azt hangoztatta, hogy a következő időszakban tovább kell folytatni a kettős állampolgárságról szóló vitát, és meg kell próbálni egyetértésre jutni ebben a kérdésben. Markó szerint ettől a pillanattól kezdve a kettős állampolgárság ügye már nem söpörhető a szőnyeg alá. /Győzött a megosztottság a népszavazáson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke kijelentette: ahhoz képest, hogy a kormányzat a távolmaradásra buzdított, az eredmény fantasztikus, s arra is enged következtetni, hogy ha nem lett volna kormányzati ellenkampány, akár 60 százalékos is lehetett volna a részvétel. Hozzátette: választási csalásnak minősül, hogy a kormány közpénzeket is felhasználva az igen szavazatok és a voksolás ellen folytatott kampányt. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a kettős állampolgárságról feltett kérdésnél kiegyenlítettek az eredmények, ez valószínűleg arra utal, hogy az ország kettészakadt, amiért a kezdeményezőket terheli a felelősség. Gyurcsány Ferenc kormányfő: „A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak“. Hiller István, az MSZP elnöke: „Értem, hogy az emberek nemet mondanak az indulatokra, a nacionalizmusra és a szociális populizmusra”. Szerinte a markáns többség nem engedte, hogy a nemzet nagy kérdéseit igenné vagy nemmé silányítsák. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint erkölcsi és politikai tény, hogy a népszavazáson az igenek kerültek többségbe. Arra kérte a határon túli magyarokat, hogy értsék meg, egyetlen éjszaka alatt nem sikerült befejezni azt a munkát, amit elkezdtek, és tartsák szem előtt azt a tényt, hogy a magyarok többsége támogatta a kettős állampolgárság ügyét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 6./
2004. december 7.
A magyar kormány szerint a felelősség győzött, az ellenzék vezetője szerint "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak" a vasárnapi kettős népszavazáson. Mind a kórházprivatizáció, mind a határon túli magyarok kedvezményes honosítása ügyében eredménytelenül zárult népszavazás, mivel kevesebb mint kétmillió választópolgár válaszolt igennel egy-egy kérdésre. Az eredményt kommentáló határon túli magyar vezetők kijelentették: nem mondanak le a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról. "A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot választották" – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szerinte az ország új nemzetpolitikát kíván, több felelősséggel és több lehetőséggel. "Annak érdekében, hogy könnyebb legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében, a kormány kezdeményező lesz a nemzetpolitika és az egészségügy megújításában" – tette hozzá. Hiller István, az MSZP elnöke úgy vélekedett: a népszavazáson az MSZP felelős politikája győzött. "Az MSZP felelős, hazafias politikát folytat. A népszavazáson ez a felelősség győzött" – jelentette ki. Vannak felelősök, akik kényszerpályára akarták állítani Magyarországot. "Magyarország ezt nem akarta, és nem engedte" – fogalmazott. Orbán Viktor szerint a népszavazás érvényes volt, amelynek során "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak". A kettős állampolgárság ügyében Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet összehívását kezdeményezte, ahol szerinte fel kell állítani a kettős állampolgárságról szóló törvényt előkészítő bizottságot. A népszavazat tapasztalatait összefoglalva úgy fogalmazott: Magyarország polgárai számára jelenleg a létbizonytalanság a legfontosabb kérdés. Az emberek nem fogadták el azt, hogy olyan kérdésekben akarnak velük döntést hozatni, amelyek rosszak, és következményei nehezen mérhetők fel – jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint "higgadtan és azonnal" hozzá kell látni a kettős állampolgárság megadásának megoldásához. Az eredménytelen népszavazás nem jelent lemondást a határon túl élőkről. Hozzátette: "Fontos, hogy az igazságtalan következtetéseket elkerüljük, fontos, hogy a határon túl élők ne kerüljenek szembe az anyaországgal, fontos, hogy tanuljunk ebből az elrontott népszavazásból". Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke leszögezte, esélye van annak, hogy az Országgyűlés mégis meghozza a kettős állampolgárságról szóló törvényt. "Ha nem tenné, akkor még mindig megvan egy újabb népszavazás kezdeményezésének lehetősége" – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ugyan eredménytelen a népszavazás, de létező népakaratról van szó, "a többségi igen győzött a nem fölött". Patrubány Miklós a Kossuth téren összegyűlt tömeg előtt azt mondta, hogy "holnap újrakezdjük és folytatjuk". Ha az Országgyűlés nem veszi figyelembe ezt a népszavazást, "akkor majd megtaláljuk annak módját, hogy újult erővel, legyőzve a hazugságok áradatát, győzelemre vigyük a magyar nemzet egységét" – jelentette ki. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ továbbra sem mond le az a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról, a MÁÉRT-ban helyet foglaló többi határon túli magyar szervezettel együtt mielőbb megpróbál olyan egyeztetés-sorozatot kikényszeríteni, amely végül elvezethet a konszenzusig. Az erdélyi magyarság eddig is számított, ezután is számítani fog Magyarország segítségére. A népszavazás végeredményét nem szabad úgy értelmezni, hogy a magyar nép eltaszította a határon túli magyarságot – fűzte hozzá. "Másrészt viszont minden pillanatban képesnek kell lennünk önállóan cselekedni, önálló döntéseket hozni, sorsunkat magunknak kell intézni, Trianon óta erre vagyunk ítélve" – mondta Markó. /Sikertelen magyarországi népszavazás – lemondás a határon túli magyarokról? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
Az Országos Választási Iroda jelentése szerint az előzetes, nem hivatalos eredmény alapján eredménytelen volt mindkét hétvégi népszavazás Magyarországon, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választójogú polgárok 25 százaléka. A leadott szavazatok 99,83 százalékának feldolgozása alapján a kettős állampolgárság kérdésében az igenek száma 1 516 303 (51,55 százalék), míg a nemeké 1 424 909 (48,45 százalék) volt. A kórház-privatizációt érintő kérdés igenjére 1 917 000-en (65,01 százalék), míg a nemre 1 031 000-en (34,99 százalék) voksoltak. A részvétel 37,47 százalékos volt: a 8 030 760 választópolgár közül 3 009 416-an jelentek meg a népszavazáson. Szomorúsággal vették tudomásul az erdélyi magyarok a kettős állampolgárság kérdéséről kiírt magyarországi népszavazás eredménytelenségét. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a kormányt és az MSZP-t tette felelőssé a helyzetért. Szerinte, ha a kormány nem „veri szét” a státustörvényt, időben összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, és odafigyel a határon túli magyarok autonómiatörekvéseire, akkor talán népszavazás sem lett volna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az eredménytelenségnek az az üzenete, hogy a választópolgárok nem kérnek a Fidesz politikájából. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője nemzeti tragédiának nevezte a népszavazás eredményét. Hozzátette: hajlandóak támogatni a kormány szülőföldprogramját, ha a kormány is támogatja az MDF javaslatát, amelynek lényege, hogy a határon túli magyaroknak ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek írt levelet, amelyben felkéri a parlamenti pártokat, hogy „a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést, és dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint: „akik nemmel szavaztak, hitelesítették a trianoni döntést, azt, amiről nyolcvannégy év során senki sem mondta ki, hogy elfogadjuk, csupán azt, hogy alávetjük magunkat”. /K. Cs.: Folytatódik az egymásra mutogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: „Elvárjuk, hogy március 15-ig közösen alkossuk meg a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt. Ha erre a parlament nem képes, oszlassa fel önmagát, és adja át helyét olyan erőknek, akik képesek ezt a feladatot felelősen, a nemzeti elkötelezettségnek megfelelően el is látni". Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a referendum kezdeményezői úgy megbuktak, „mint az ólajtó, a Fidesz csinált egy hátraarcot korábbi véleményéhez képest, közben meg hanyatt esett". /Napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./
2004. december 9.
Sohasem fogjuk megtudni, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazáson az arány mekkora lett volna, ha az MSZP, a szocialista párt nem veti be a gazdasági populizmus fegyverét, ha nem lebegteti a miattunk „megrokkant Magyarország” képét. Budapesten az igen szavazatok kerületenként 38,71% és 67,13% között mozogtak, az átlag 51,24%. Az összesen 23 kerületből 50% alatti az igen voksok aránya tízben, kizárólag a pesti oldalon, legkevesebb Csepel (38,71%) és Kőbánya (42,39%) esetében. A felső határnál, 60% fölötti igennel három kerület van, kizárólag a budai oldalon: a rózsadombi (64,45%), a zugligeti (66,69%) és a budavári (67,13%). A 60%-hoz legközelebb (59,9%-kal) a pesti oldalon lévő Belváros van. Országos szinten is hasonló az ábra, a gazdaságilag fejlettebb nyugati részben magasabb az igenek aránya. A román határ mentén nagy eltérések vannak. Az Arad melletti Battonyán 40,93% az igen szavazatok aránya, ezzel szemben a Nagyszalonta melletti Sarkadon 70,91%. A Nagyvárad mellett lévő Ártándon 57,58%, viszont egy lépéssel bennebb, Püspökladányon 44,52%. Míg Debrecenben 57,11%, addig nem messze tőle, a határ melletti Létavértesen 42,80%. A legkisebb a Szatmárnémetinél lévő Csengersimán, mindösszesen csupán 35,03%. A magyarországi román kisebbség egyik fellegvárának tartott településen, Méhkeréken az igen szavazatok aránya 15,26%! Gyulán viszont, ahol a román kisebbségi önkormányzat székel, az arány (48,43%) nagyjából a Békés megyei átlagot (49,71%) hozza, ennél valamivel magasabb Békéscsabán (51,62%). /Guther M. Ilona: Nyitva Pandora szelencéje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2004. december 10.
Az Európai Parlament három legnagyobb politikai csoportjának támogatásával – Tabajdi Csaba szocialista EP képviselő kezdeményezésére – Nemzeti Kisebbségi Intergroup alakult, amely a történelmi nemzeti kisebbségek – köztük a határon túli magyarok – helyzetének értékelését, problémáinak kezelését tekinti legfőbb feladatának. Az Intergroup teljes neve: Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért. Jelenleg 42 európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt a munkában. A csoport így a legnagyobbak közé tartozik az Európai Parlamentben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, az MSZP EP képviselője, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. Nyolc alelnöke van, az összes fontos politikai erő részvételével, méltányos földrajzi eloszlás alapján. Az alelnökök között van Bauer Edit, felvidéki magyar politikus, Gál Kinga Fideszes EP képviselő, valamint ír, katalán, finn, német és lett képviselők vesznek részt a vezetésben. A Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup célja az európai uniós kisebbségi jogi normarendszer kidolgozásának megkezdése, és az uniós kisebbségvédelmi rendszer kiépítése. /Guther M. Ilona: Magyar kezdeményezésre Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup az EP-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2004. december 11.
Erdélyben nemkívánatos személynek nyilvánította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az MSZP és az SZDSZ vezetőit. A Marosvásárhelyen bemutatott ,,feketelistán” ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. A listázók szerint a felsorolt politikusok kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat. Éppen ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./
2004. december 11.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Falusi Tagozatának Elnöksége nyílt levéllel fordult a határon túli magyarokhoz, leszögezve, továbbra is az a cél, hogy minden határon túl élő magyar megkaphassa a magyar állampolgárságot. Megértve az elkeseredést, melyet az eredmény okozott, értetlenül állnak az előtt a harag előtt, melynek az egész magyarországi magyarság célpontja. „Mi, a nemzeti oldalon álló, évek óta közös ügyünkért dolgozó emberek nem érdemeljük ezt” – hangsúlyozták. „Nem lehet, hogy széthúzás és gyűlölködés álljon magyar és magyar ember között.” Az MSZP és az SZDSZ vezetői irányították a gyűlöletkampányt. /Új határok ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./
2004. december 13.
Az erdélyi magyar sajtóban a magyarországi népszavazás után sok otrombaság megjelent. „Most a kicsinyes önzés, az egzisztenciaféltés, az anyagiasság erősebb volt, mint a nemzeti szolidaritás, s az anyaország lakossága, mely Kádár népéből a plázák népévé vált, távolmaradásával tüntetett ki minket." „Ezek után még csak ne is jöjjenek Erdélybe, felejtsék el a csíksomlyói búcsút…”– idézgetett Székedi Ferenc a megnyilvánulásokból. Székedi Ferenc megállapította: ez a népszavazás csak ilyen eredménnyel járhat. Nemzedékek nőttek fel más körülmények között, más világra látással. Székedi Ferenc szerint „nem történt semmi rendkívüli.” A Fidesz majd kihátrál a Magyarok Világszövetsége mögül, hiszen „öngyilkos lenne az a párt, amely saját állampolgárainak csendes többségével kezdene hadakozni.” Az MSZP pedig megszavaztatja mindazt, ami egyéni szempontból most is működőképes. Az RMDSZ majd hagyja, hogy a kettős állampolgárság hazai választásoknak szánt jelmondata lassan eltűnjön. /Székedi Ferenc: A magyar Trabant. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2004. december 14.
A magyar parlament külügyi bizottsága több, elsősorban pontosító indítványt támogatott a Szülőföld Alapra, valamint a nemzetpolgárságra és a szülőföld programcsomagra vonatkozó előterjesztések kapcsán a testület dec. 13-i ülésén. Támogatta a bizottság Kelemen András független képviselő javaslatát: a Szülőföld Alap számára megállapított egymilliárd forintot a kormány jövőre azon az összegen felül biztosítja, ami a 2005. évi költségvetésben a határon túli magyarok támogatására szolgáló előirányzatban egyébként szerepel. Megszavazta a külügyi bizottság Kékesi Tibor (MSZP) módosító javaslatát, amely alapján a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló forrásokat az anyaországgal közös környezetvédelmi programok létrehozására is fordíthatják. Az alkotmányügyi bizottság két indítványa szintén támogatást kapott a külügyi bizottságban. Az egyik szerint az alapból az EU- csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató, ismertető, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátását is biztosítani lehetne, a másik pedig lehetőséget teremt arra, hogy a Szülőföld Alap javára fel lehessen ajánlani a személyi jövedelemadó 1 százalékát. /Országgyűlési pontosítások a Szülőföld Alaphoz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
2004. december 14.
Huszonhárom közéleti személyiség, köztük a Magyar Koalíció Pártja városi szervezetének elnöke és alelnöke, valamint több Kassa környéki település MKP-s önkormányzati képviselői írták alá azt petíciót, amelyet Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, az MSZP vezető személyiségének szántak. A Márai-szobor avatására érkezett politikust Kassán nyolcvan fős tömeg várta tiltakozó transzparensekkel.  A levél szerint az MSZP megtagadóan vélekedett a határon túli magyarokról, s választóit is erre a testvértagadó magatartásra ösztönözte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás során.  “Mindezek tükrében érthetetlennek és sajnálatosnak érezzük, hogy megjelenik Márai Sándor szobránál, s beárnyékolja a felvidékiek és a kassaiak ünnepét” – olvasható a levélben. Szili Katalin azt próbálta bizonygatni, hogy nem tehet a történtekről, és ő személy szerint igennel szavazott a kettős állampolgársággal kapcsolatban.  Az incidens után felszólaló Csáky Pál miniszterelnök-helyettes nyugodt, Márai szelleméhez méltó viselkedésre kérte a résztvevőket, és kijelentette, hogy számára megtisztelő Szili Katalin mellett állni a szoboravatáson. A magyar parlament elnöke ugyanis szerinte azon kevesek egyike, akik megértették, hogy nem azért emelnek szobrokat jelentős felvidékieknek, mert el akarják hagyni hazájukat, hanem azért, mert továbbra is itt akarnak élni. /Megtiszteltetés? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./
2004. december 15.
A népszavazás után izzik az internet és a telefonvonal, kapják a sajnálkozó és felháborodott nyilatkozatokat, írta Boldizsár Zeyk Zoltán. Kár eltúlozni a népszavazás kapcsán a határon túliakkal szemben megnyilvánuló elutasítás súlyát. Kár második Trianonról beszélni. A kettős állampolgárság kérdését már rég el kellett volna rendezni. A Világszövetség éppen ezért kényszerült kierőltetni ezt a népszavazást: mert tizenöt év alatt nem rendezték a kérdést. Kár válogatás nélkül bántanunk magyarországi nemzettársainkat, figyelmeztetett a hozzászóló. Most az anyaország egyik kormánypárti politikusa fenyegetett: az erdélyieknek "feketeleves" az igen. Levonható következtetés, hogy a mai magyar lakosság már nem egy himnuszt énekel, hanem kettőt. Vannak, akik az Internacionálét éneklik, mint az MSZP kongresszusán. Tegyük hát dolgainkat ezután is, ahogy kell, biztatott Boldizsár Zeyk Zoltán. /Boldizsár Zeyk Zoltán: Igen – nem: szavazás a kétféle Himnuszról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 15.
A határon túli magyarság az elmúlt 85 esztendő során bizony egyebet sem tett, mint küzdve küzdött, és bízva bízott. Kísérletek történtek a trianoni probléma orvoslására, de ezek ahelyett, hogy segítettek volna, inkább ártottak az összmagyarság ügyének. Legutóbb kettős állampolgárság körüli hercehurca, írta Sólyom István. A magyarországi kormánypártok a nemmel való szavazásra buzdították híveiket. A Fidesznek az igen szavazatra buzdította a lakosságot. A hozzászóló szerint az egész nem a határon túli magyarokról, hanem politikai pozíciók megszerzéséről, a hatalom birtoklásáról szólt. Sok ország az állampolgárság ügyét mindenféle visszhang és felhajtás nélkül megoldotta Románia rögtön a rendszerváltást követően rendezte a dolgot Moldovával, és az ottani románok kis túlzással, egyik napról a másikra, moldovai–román kettős állampolgárként ébredtek. Az MSZP riogatása hatásos volt a nyolcszázezer áttelepülő hontalannal és az évi kilencszázmilliárdos pluszkiadással. A határon túli magyarság szegényebb lett egy illúzióval. /Sólyom István: Holtan született állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 16.
Dec. 15-én Nagyváradon kezdte erdélyi körútját Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke és Bayer Zsolt a Magyar Nemzet publicistája. Higgadtságot kértek a határon túli magyaroktól, kerüljék az olyan gesztusokat, amelyek csak tetézik a bajt. Polgári fórumon vettek részt, előtte pedig Kövér László kötetlen beszélgetést folytatott a sajtó képviselőivel. Mindkét rendezvény témája a kettős állampolgárságról szóló sikertelenül végződött magyarországi népszavazás volt. Nem maga az eredmény volt káros, hanem az, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a szociális demagógia eszközét is bevetette. /Balogh Levente: Higgadtságra szólítanak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 21.
A népszavazási eredménytelenség után az első kérdés az, hogy a szocialista és szabaddemokrata szavazókon túl kik és miért szavaztak ellene? Ők az MSZP szociális demagógiája által vezérelt nyugdíjasok. Féltették kis unokájuk állását az olcsó “román” munkaerőtől, az orvosi rendelőben a váróterem ülőhelyét a magyar egészségügyet elárasztó “románoktól”, és nyugdíjukat a Magyarországra özönlő “román” nyugdíjastól.  Elhitték a demagógiát. Egész életükben kizsákmányolták őket, a kommunizmusban. Azonban aki a nemzeti kérdésben önös anyagi érdekei miatt a saját népe ellen fordul, az igenis hibáztatható, írta Kása Csaba történész. A főbűnös azonban a kommunista utódpárt.  December 5-én a nemzet jelképes egyesítése nem történt meg. A posztkommunisták azt mondták, győztek. A Gyurcsány-kormány a magyar nemzet legyőzését ünnepli. A jövőben meg kell  győzni az ötmillió érdektelent, s meggyőzni a felnövő fiatalságot. Legyen minden erdélyi településnek magyarországi testvértelepülése. Folyamatosan beszéljenek egymással az iskolák, a pedagógusok, a diákok. A látogatásokkor a családok lássák vendégül a családokat. Minden plébániának és gyülekezetnek legyen magyarországi testvérplébániája és testvérgyülekezete. A magyarországi gyerekek nyáron Erdélyben táborozzanak, a családok Erdélyben nyaraljanak. /Kása Csaba, történész: Legyetek nagyok a kisebbségben! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./
2004. december 22.
Az Országgyűlés dec. 20-án tárgyalt az egyelőre nem jóváhagyott Szülőföld Alapról, ennek legfontosabb elemét a határon túli magyarokért érzett felelősségben és szolidaritásban látja az MSZP. Az MSZP szerint a határon túli magyarokat segíteni aktív politikai magatartással, „a támogatni tudás aktivitásával lehet csak" – hangsúlyozta Kozma József /MSZP/. A költségvetés által is támogatott alapba az adózók felajánlhatják adójuk egy százalékát. Az alapba befolyt összegeket 15 fős tanács osztja majd el, amelybe hét főt a külügyminiszter jelöl, a tanács elnökét és a másik hét tagot pedig a határon túli szervezetekkel történő konzultáció után jelöli a miniszterelnök. /Magyarország. A Szülőföld Alap legfontosabb eleme a felelősség és szolidaritás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2005. január 4.
A december 5-i népszavazás még jó ideig foglalkoztatni fogja az anyaországi magyar közéletet. A kettős állampolgárság ügye ugyanis éppen annyira lakmuszpapír jellegű a magyar közéletben, mint annak idején a státustörvény volt. Világosan és élesen mutatja meg, hogy mely pártoknak fontos a nemzeti összetartozás ügye, s melyeknek nem, állapította meg Borbély Zsolt Attila. A népszavazás révén nemzeti konszenzus született: az MSZP-t és az SZDSZ-t leszámítva minden kárpát-medencei magyar szervezet egyetértett abban, hogy a határon túli magyarságnak biztosítani kell alanyi jogon a magyar állampolgárságot. Ez önmagában hatalmas eredmény. /Borbély Zsolt Attila: Áttörés helyett előrelépés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./
2005. január 5.
A kettős állampolgárságról „decemberben zokogott a róna”, írta Kuszálik Péter, „de lassan elfelejtkezünk erről is, mint az MSZP a Nemzeti Petícióról”. Kövér László, Bayer Zsolt átrándult Erdélybe, Kuszálik három oldalnyit jegyzetelt azon a polgári fórumon, ahol a vendégek előadták a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról mondanivalójukat. Bayer Zsolt kifejtette, hogy „nekünk kommunistából a legalja jutott (…), nálunk mindig moszkoviták uralták a helyzetet…” /Kuszálik Péter: Morzsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2005. január 6.
Nem fogadja el a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a december 5-i magyarországi referendum után elrendelt szavazat-újraszámolás eredményét. Az MVSZ képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot, amiért képviselőjük nem kapott meghívást a szabadkai tanácskozásra, ahova a határon túli magyar szervezetek a referendum kiértékelésére, a kettős állampolgárság kérdésében való közös álláspont kialakítására gyűlnek össze. Az MVSZ a magyar Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordult, mert megítélése szerint nem hajtották végre megfelelő módon a december 5-i népszavazási jegyzőkönyvek ellenőrzését. Az eseményt kommentálva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elfogadhatatlannak minősítette, hogy az állampolgársági kérdésben a lakosság azon nyolcvan százalékára hárítsák a felelősséget, amely vagy nem vett részt a népszavazáson, vagy azon a kettős állampolgárság tömeges megadása ellen szavazott. Gyurcsány szerint a magyar jobboldal egy nagyon jelentős része nem idegenkedik a nacionalista, kicsikét klerikális politikától, amelyben az államé a központi szerep és a tekintély, az olyan politikától, amely befelé fordul, amely idegenül tekint a versenyre, a piacra, a magántulajdonra. „Az elmúlt időszakban a hazai közélet egyik meghatározó kérdése lett a hazai- és a határon túli magyarság viszonyának rendezése az úgynevezett kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán. Ennél kevesebb figyelem jutott a Romániában élő legnagyobb lélekszámú, határon túl élő magyar közösség életét alapvetően befolyásoló politikai folyamatoknak, a parlamenti- és elnökválasztásnak. Most a történtek és az eredmények ismeretében szükséges, hogy kimondjuk: az RMDSZ-nek és személyesen Markó Bélának rendkívül jelentős szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság meg tudta őrizni parlamenti képviseletét, sőt kormányzati tényezővé válhatott.” – áll a magyar Szocialista Párt (MSZP) közleményében. „Még nagyszerűbbnek láthatjuk e teljesítményt, ha figyelembe vesszük az anyaországitól nem függetleníthető, belső politikai harcok és ellentétek hatásait. Az elért eredményhez ismételten szívből gratulálunk Markó Bélának és az RMDSZ-nek. Mindaz, amit elértek, azt bizonyítja, hogy szükséges és eredményes is a felelős nemzetpolitika iránt elkötelezett, de a realitásokkal számolni tudó politika. Mindez lehetővé teszi, hogy a romániai magyarok kivehessék részüket a két ország jószomszédi kapcsolatainak javításából, Románia európai uniós csatlakozásából, és kezükbe vehessék honfitársaik szülőföldjükön való boldogulásának építését.” – fogalmaz a dokumentum. /Nem fogadja el a szavazat-újraszámolás eredményét az MVSZ. A Világszövetséget nem hívták meg a szabadkai tanácskozásra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2005. január 13.
A Trianon című filmben felvonultak az SZDSZ–MSZP által kiátkozott, pokolra kívánt figurák (Tőkés, Duray, Csurka, Csoóri, Pozsgay s még mások), s elmondták, hogy miről mit kell egészen másként gondolni, mint amit eddig, az agytompító Kun-, Rákosi-, Kádár-féle történészek akartak a fülekbe rágni. Azért is hallatlanul izgalmas film a Trianon, mert eljut napjainkig a gondolatok szövésében. Fogytán vannak reményei a Kárpát-medence magyarságának. S ez köszönhető a Hiller–Gyurcsány–Kuncze–Pető–Bauer–Eőrsi–Lendvai–Bársony-egyletnek. /Márkó Imre: Több volt ez filmnél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2005. január 14.
Négypárti egyeztetés kezdődött az új nemzetpolitikáról január 13-án Budapesten, a Parlamentben. Az MDF által kezdeményezett, zárt ajtók mögött zajló egyeztetésen az MDF-et Dávid Ibolya pártelnök, az MSZP-t Újhelyi István alelnök, a Fideszt Kövér László, az országos választmány elnöke, az SZDSZ-t Eörsi Mátyás ügyvivő képviseli. Dávid Ibolya a múlt héten levélben hívta egyeztetésre a parlamenti pártok képviselőit. Az MDF azért kezdeményezte a találkozót, mert az MSZP választmányának decemberben közzétett, új nemzetpolitika kidolgozásáról szóló, négypárti egyeztetésre vonatkozó javaslatát eddig nem kapták meg. A tárgyalás alapját egy MDF-es javaslat képezné: a parlamenti frakciók konszenzussal fogadjanak el egy dokumentumot, amelyben az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a határon túli magyarságot a magyar nemzet elválaszthatatlan részének tekinti, valamint kész vállalni, hogy egyezségre jusson a nemzetpolitikai minimumok kérdésében. Az MDF továbbá tárgyalássorozatot is kezdeményez a határon túli magyarság legitim vezetőinek bevonásával arról a nemzetpolitikáról, amelynek legfőbb célja a nemzet határokon átnyúló békés újraegyesítése. /Négypárti egyeztetés kezdődött az új magyar nemzetpolitikáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./
2005. január 19.
A Budapesten tárgyaló román kormányküldöttség tagjaként Markó Béla kormányfő-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke megbeszéléseket folytatott Hiller István művelődési miniszterrel, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökével. A két pártelnök megállapodott abban, hogy a két szervezet egy-egy vezető tisztségviselőjét bízza meg a folyamatos kapcsolattartással. Hiller István kijelentette: az MSZP „jó kiindulási pontnak, alapnak tekinti azt az ötpontos javaslatot, amelyet Gyurcsány Ferenc kormányfő terjesztett elő a határon túli és a határon inneni magyarság kapcsolatainak erősítésére”. Markó Béla közölte, hogy a miniszterelnök ötpontos javaslatáról érdemes és kell is tárgyalni, az RMDSZ napokon belül kijelöli a tárgyalásokon részt vevő szakértőit. „A kettős állampolgárság kérdésében a nézetkülönbség közöttünk továbbra is megvan, én azt gondolom, hogy az öt pont nem oldja meg ezt a másik igényt, a kettős állampolgárság igényét. De erről az elkövetkezőkben még lesz alkalmunk tárgyalni” – mondta az RMDSZ elnöke. /RMDSZ–MSZP együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./
2005. január 21.
Levélben tett javaslatot az Európai Parlamentben (EP) tevékenykedő magyar és határon túli magyar képviselőknek Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetője, hogy hozzanak létre hivatalos fórumot, amelyen minden érintett párt (Fidesz, MSZP, SZDSZ, MDF, valamint a szlovákiai MKP) megbízott képviselője rendszeresen figyelemmel kísérné az EP-ben a magyarokat érintő ügyeket. Szájer úgy értékelte: a Fidesz EP- delegációjának számos magyar ügyben – például a Vajdasággal kapcsolatban vagy a romániai csatlakozással foglalkozó EP-jelentésben – sikerült olyan szempontokat érvényesítenie, amelyeket a kormánynak nem. A Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP) delegációja maximálisan nyitott az együttműködésre mind a négy magyarországi párt és a határon túli magyarság jelenlegi és leendő EP-képviselőivel – szögezte le az MSZP-delegációt vezető Tabajdi Csaba Szájer Józsefhez (Fidesz-MPSZ) írt levelében Brüsszelben. Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-képviselője Szájer javaslatával kapcsolatban elmondta, végleges álláspontot még nem alakított ki, de vannak bizonyos fenntartásai. Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője természetesnek tartaná, ha a Magyarországról érkezett képviselőkkel rendszeresen találkoznának, mert számos olyan téma van, amely az egész Kárpát-medencei magyarságot érdekli. /Javaslat összmagyar EP-fórum létrehozására. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./
2005. január 24.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos decemberi népszavazás óta nem csillapodnak a kedélyek, mondhatni nap mint nap újabb véleményeket közöl a tömegtájékoztatás. Sokan fölteszik a kérdést, ki a felelős azért, hogy ez bekövetkezett. A felelet erre az, hogy elsősorban a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokrata Párt (SZDSZ) vezetői. Mindkét párt kezdetektől ellenezte a határon túliak kettős állampolgárságát, mindkettő híven követi a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kádári elnemzetlenítő politikáját, szögezte le Asztalos Lajos. Az MSZMP a proletár internacionalizmust sulykolta az emberek fejébe. E politika eredménye többek között az, hogy az agymosottak a magyar koronát micisapkának, a szent jobbot hulladarabnak mondják. A kormány propagandája azt állította, hogy a határon túlról a magyar igazolvánnyal rendelkező nyolcszázezer magyar özönlik át, majd amint Lendvai Ildikó mondta, „komoly” számítások szerint háromszázezren települnek át. Hazugság volt például Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által hangoztatott „az állampolgárság automatikus kiterjesztése”, a szavazólap tartalmára vonatkozó „rossz időben, rossz helyen, rosszul feltett kérdés” is. Gyurcsány Ferenc szerint „a jobboldal a nemzeti arrogancia, a baloldal a felelősség politikáját folytatja a kettős állampolgárság ügyében”, „amennyiben a jobboldal ezt a politikát folytatja, ez nacionalizmushoz vezet”, „a jobboldal klerikális és nacionalista, a baloldal nyugatos és modern”, „a modern állam nem épülhet nemzeti, nemzetiségi alapra”. A „korszerű állam nem nemzeti, nemzetiségi alapra épül” cáfolataként a nyugat-európai országokat említhető, köztük Spanyolország (nemzetiségi területi önkormányzataival együtt), jegyezte meg cikkében Asztalos Lajos. /Asztalos Lajos: MSZP-eszmeiség és a kettős állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2005. január 28.
Az Európai Parlament külügyi bizottságának három magyarországi tagja, Schöpflin György (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) levelet küldött Josep Borrell Fontelles parlamenti elnökhöz, és ebben arra kérték, hogy az EP a lehető leghamarabb hagyja jóvá Románia európai közösségi társulási szerződésének módosítását, mert a jelenlegi állapot komoly veszteségeket okoz a Romániában érdekeltségekkel rendelkező magyar exportőröknek. Magyarország és Románia 2004. május 1. előtt a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) keretében kedvezményes feltételekkel bonyolíthatta egymás közötti áruforgalmát. Magyarország EU-tagsága azonban az egyezmény felmondását tette szükségessé, mivel az Európai Unió tagállamainak harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatait az úgynevezett közös kereskedelempolitika szabályozza. Jelenleg a CEFTA kedvezményes rendszere már nem, a társulási megállapodás kedvezményes rendszere pedig még nem vonatkozik Magyarország és Románia kereskedelmi kapcsolataira. Ez veszteségeket okozott, amelyek – elsősorban a mezőgazdasági termékeket sújtva – elérték az 50 millió eurót. /A román–magyar kereskedelem segítését sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2005. február 7.
„Fazakas László jó viszonyt ápol Kósáné Kovács Magdával, a Magyar Szocialista Párt politikusával, így javasolhatták magyar állami kitüntetésre” – jelentette ki a Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivője szerint Fazakas egyházi munkásságával és költészetével hívta fel magára a figyelmet. „Dehogyis ajánlottuk, miféle különösebb egyházi szolgálatra lehettünk volna tekintettel?” – reagált az indoklásra Csűry. Hozzátette: megütközéssel fogadták a kitüntetés hírét, hiszen úgy tartják, Fazakas László máig nem tisztázta egyértelműen a Szekuritátéhoz fűződő korábbi viszonyát. Sántha Attilának, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) elnökének meglepetést okozott a lelkipásztor költői munkásságára való hivatkozás. Mint elmondta, az EMIL nevében már csak azért sem tehetett erre javaslatot, mert Fazakas nem tagja a szervezetnek, és ő mindeddig nem is találkozott a margittai lelkész költészetével. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, az állami kitüntetéseket mindig felterjesztés alapján ítélik oda, Fazakas felterjesztését pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök is alkalmasnak találta és elfogadta. Az államtitkár elmondta, valamennyi külföldi kitüntetés a magyar külügyminisztériumon keresztül történik, így hát ennél a tárcánál tudhatnak többet róla. Polgár Viktor külügyi szóvivő viszont úgy vélte, „elvesztené a varázsát az elismerés”, ha a felterjesztő nevét is nyilvánosságra hoznák. Fazakas László elmondta, neki is kellemes meglepetés volt, amikor a kitüntetést átvenni hívták a kolozsvári főkonzulátusra. Fazakas Lászlóról 2000-ben az átvilágító-bizottság mondta ki: együttműködött a Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A parlamenti képviselővé választott lelkész Markó Béla felszólítására lemondott mandátumáról. Az átvilágító-bizottság 2004-ben azonban megváltoztatta a besorolást. Levélben tudatta Fazakassal: „úgy ítéltük meg, nem végzett az 1999/187-es törvény értelmében vett politikai rendőrségi tevékenységet.” A bizottság magyar tagja, Csendes László értelmezésében a levél tulajdonképpen azt jelenti: a Szekuritátéval fenntartott kapcsolata nem volt politikai rendőrségi természetű. E levél birtokában a lelkész tavaly ősszel az egyházkerület püspöki székére és parlamenti képviselőségre is pályázott. Mindkét jelöltségről lemondott azonban, amikor a Krónika újabb adalékokat közölt tisztázatlan múltjával kapcsolatban. Fazakas a lap sokszori felkérésére sem kívánt igennel vagy nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy írt-e alá besúgói nyilatkozatot, és adott-e „Nota informativa” című, álnéven jegyzett besúgói jelentéseket. /Gazda Árpád: Megütközést keltett Fazakas László magyar állami kitüntetése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2005. február 15.
Duray Miklós felvidéki magyar politikus tanulmányt írt Miért szakadt ketté a Máért a legutolsó ülésén? címmel. A terjedelmes munka a Hitel /Budapest/ folyóirat februári számában jelent meg. A rendszerváltás utáni magyar–magyar párbeszéd intézményesítésének történetét Duray az alapszerződések korától indította. A rendszerváltozás évétől – bár nem intézményesítették – rendszeres volt a magyar–magyar párbeszéd. Duray megemlíti, hogy az Antall-kormány idején egyetlen alapszerződés született, a magyar–ukrán, s noha voltak hibái, a később kötöttekhez képest a legjobb volt, ,,mert ajtót nyitott az autonómia irányába”. A ’94-es magyarországi kormányváltás miatt ez a párbeszéd két évet szünetelt, az első magyar–magyar csúcsra csupán ’96-ban került sor. Erre a ,,fagypontra” esik a szlovák–magyar alapszerződés kimunkálása, amit ,,a pozsonyi magyar képviselők nem szavazhattak meg”, hiszen nem tartalmazta a végrehajtás kötelezettségét, a számonkérés lehetőségét, ráadásul közművelődési ügyekben szabad kezet adott a szlovák félnek (az oktatás finanszírozása körüli mostani bonyodalmak is innen származtathatók – véli Duray). Az Antall József által megfogalmazott három egyenrangú pillért (magyarságpolitika, szomszédságpolitika és európai integráció) a visszatérő posztkommunista Horn-kormány átszabta. Kovács László külügyminiszter ugyanis bejelentette: ,,az integrációs politika viszonylatában kell kialakítani a szomszédságpolitikát, és e kettőnek a függvénye a határon túli magyarok iránti magyarországi politika”. A történelmi jelentőségű, Trianon óta első ízben megszervezett 1996-os magyar–magyar csúcs a záródokumentum kapcsán kialakult vita, majd az azt követő diplomáciai botrány miatt vált. Duray szerint ez ,,a magyar történelem első olyan politikai nyilatkozata, amelyet a trianoni határokkal szétszabdalt nemzet összes politikai pártja és legnagyobb társadalmi szervezetei adtak közre”. Hat hét múlva beindultak a román–magyar alapszerződésről szóló kétoldalú tárgyalások az RMDSZ tudta nélkül. S amikor a határon túli szervezetek ezt szóvá tették, szeptember elején Pápán csupán egy csonka csúcsra kerülhetett sor az SZDSZ és az MSZP hivatalos részvétele nélkül. Közben mesterkedett a nemzetközi diplomácia is. Egy korábbi, félig titkos romániai magyar–román találkozó hagyományaira építve elérte, hogy az 1996. őszi romániai parlamenti választások után az RMDSZ-t bevegyék a román kormányba. Az említett találkozót a romániai Neptunfürdőn a több amerikai intézmény (mint pl. a Carnegie Corporation és a State Department) pénzéből támogatott PER – Project on Ethnic Relations – nevű szervezet még 1992-ben hozta létre. Amikor ez kiderült, vitát és feszültséget váltott ki az RMDSZ csúcsvezetésében a Tőkés-szárny és Borbély László, Markó Béla csoportja között. Kormányzati pozícióval megszelídítették a romániai magyar politikai elitet, amely ettől fogva már nem hadakozott a román–magyar alapszerződés ellen, csupán morgolódott. És elhátrált a magyar egyetem, a római katolikus és a protestáns egyházak javai visszaszolgáltatásának követelésétől, valamint az autonómia programjától. A román-magyar alapszerződés még rosszabbra sikeredett, mint a szlovák-magyar. A romániaiból az autonómia gondolata negatív értelemben került bele. Ekkor hasadt ketté végérvényesen a romániai magyar politikai közélet.” Hasonló ,,puhító” hadjárat zajlott Szlovákiában is, hiszen a PER már 1994-től kísérletezett azzal, hogy szembeállítson két magyar pártot (MKDM, FMK-MPP) egy harmadikkal (Együttélés) – utóbbi elnöke volt Duray. Összeugrás helyett egyesülésre került viszont sor, ám a kormányzati csalit a létrejövő MKP sem tudta elkerülni. Az Orbán-kormány megalakulása után a Fidesz rávett ,,néhány határon túli magyar szervezetet”, hogy ne követeljék a kollektív jogok és az autonómia belefoglalását a záródokumentumba. A kölcsönös engedmények eredménye lett a Máért. Hamarosan pedig beindult a státustörvény megalkotásának és lejáratásának eseménysorozata. Duray szerint a státustörvény ötlete azért született meg, mert akkor még ,,ki-ki a szülőföldje szerinti állam jogrendje alapján – hátrányos megkülönböztetés vagy jogvesztés nélkül – nem élhetett volna” a kettős állampolgárság lehetőségével. Az SZDSZ és ellenezte a megoldást, ezt a törvény utólagos kiüresítésének tudatában ma már nem kell bizonyítani. Duray felelevenítette, hogy a negyedik Máérton milyen ellenszenvet váltott ki a külföldi munkavállalók beözönlésének MSZP-s rémképe, a túlbecsült oktatási-nevelési támogatás terheinek alantas felvetése. Az SZDSZ és az MSZP külföldi partnerszervezeteit arra biztatta, hogy lépjenek fel a státustörvény ellen, ők pedig ezt megtették Szlovákiában is, Romániában is és az európai fórumokon is. A Medgyessy-kormány idején először maradt ki a meghívottak közül Tőkés László. Az Orbán-kabinet az erdélyi magyar politikai elit autonomista szárnyával rokonszenvezett. Az RMDSZ csúcsvezetése a magyarországi kormányváltástól változást remélt, amely be is következett, hiszen 2002 óta csaknem az összes közcélú – Erdélynek szánt magyarországi – támogatás az RMDSZ felügyelete alatt áll. Duray hangsúlyozta, hogy a Máért ötödik ülése sikeres volt a kormány számára. A határon túliak zöme lehajtott fővel vette tudomásul, hogy Magyarországon visszatértek a kormányba a kommunisták, de akadtak talán hárman, akik örültek ennek. Megváltozott a státusirodák helyzete is. ,,Kárpátalján például a korábban megnyílt irodákat be kellett zárni, mert az ügyek irányítását az MSZP által kedvelt szervezet és a neki elkötelezett személy vette át – nyilván, ezért kellett őt 2002 júliusától meghívni a Máértre. Romániában annyi történt, hogy az a pedagógusszervezet, amely a státustörvényhez kapcsolódó oktatási-nevelési támogatást kezelte, elvesztette a Medgyessy-kabinet rokonszenvét, mert állítólag Tőkés-pártinak tekintették – ezért megvonták tőle a megbízatást.” Duray írta: ,,Egyértelműen beigazolódott: 2004. november 12-én két részre szakadt a Máért. Nem egyéni érdekek vagy vétségek, nem pártpolitikai okok miatt, hanem két szembenálló elképzelés szerint. A nemzetszolgálat és az ezt semmibe vevő szemlélet szerint. A nemzetpolitika jövője szempontjából fontos tudnivalót tartalmaz ez az esemény: nem jobboldalra és baloldalra oszlik Magyarország lakossága, és nem így oszlik meg az elszakított magyarság sem. A magyar politikai közéletnek van egy nemzetileg elkötelezett része – a nagyobbik része –, itt vannak jobboldali és baloldali gondolkodású emberek is, és van egy nemzetileg közömbös vagy a nemzettel szembeni ellenérzésekkel teli része, ebben vannak a szélsőséges kozmopoliták, ügynökök, idegenbérencek, magyargyűlölők stb. A Máérten utóbbiak szenvedtek vereséget, hiszen 14:2 arányban kikaptak. De alulmaradtak 2004. december 5-én is a népszavazáson.” /Ferencz Csaba: Kis Máért-történet (magyar–magyar csúcsok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./
2005. február 18.
Ezt kínáljuk A Hét-ben, olvasható a hetilap új számáról. Néhány kiemelt cím: MSZP-Erdély. Zavaros állóvíz – Tamás Gáspár Miklós – Szívjatok, ha kérhetem baszottul, mint az életem – Kit kompromittál a sajtó elkurvulása? – Nemzet és baloldal a rendszerváltás után. /Lapról lapra rovat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2005. február 19.
Az Európai Parlament az elnökből és a frakcióvezetőkből álló vezető testületének február 17-i határozatával a jövő heti strasbourgi plenáris ülés napirendtervezetét kiegészítette azzal, hogy megerősítik az EU és Románia társulási szerződésének módosítását. A lépés jórészt Schöpflin György (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) január 25-én elküldött levelének köszönhető. /Az EU–román társulási szerződés az EP előtt. A szerződést magyar kérésre tárgyalják újra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2005. február 19.
“Fokozottabb felelősséggel kell viszonyulnunk a határon túli magyarság gondjaihoz!” – hangoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök néhány napja az Országgyűlésben elhangzott “nemzetmegmentő” programjában. – Két értelmiségi fiatalembert két évvel ezelőtt “felkarolási szándékkal” meghívtak egy MSZP-s ifjúsági táborba, ahol egyhetes közös programot biztosítottak a határon túli, illetve a pártbéli ifjúság számára. A vendéglátók egy része lefitymálta a jövevényeket, akiket lerománoztak. Az aradi fiatalemberek a hét derekán felháborodásukban hazautaztak. Nem kértek tovább a dédelgetésből. Az elszakított területek magyarsága nem kér abból a dédelgetésből, melynek folytán megnyirbálták a támogatni hivatott alapítványi pénzeket és a magyar igazolványból kitépték a lényeget, a munkavállalási kedvezményt tartalmazó lapokat. /Balta János: Demagógia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./