Merjünk kicsik lenni, biztatta magát Kovács László, az MSZP elnöke. Ez pártja vezérfonal-féléje lett, az MSZP ennek alapján cselekszik. Azzal kezdődött, hogy miután kormányfő lett, Medgyessy Péter kijelentette, az előző kormány túlszerette a határon túliakat. Tavaly a túlszeretés ellensúlyozásaképpen a kedvezménytörvény kedvezményezettjei nem kapták meg a számukra törvényben biztosított kedvezményt. Böjte Csaba, dévai ferences atya, hogy a mundér, vagyis a magyar kormány becsületét valamelyest mentse, jótét lelkektől 300 gyermek számára az ígért 20000 Ft felének megfelelő támogatást kalapozott össze. Azután a kedvezménytörvény alkalmazását újratárgyalták, a törvényből kikerült a magyar nemzetre vonatkozó rész, az igazolványról pedig levakarják a koronát. Magyarország EU-s csatlakozása miatt ismét fölvetődött a kettős állampolgárság. Kovács Lászlóék ezt elhárították, mondván, az illetők hol fizetnek majd adót, hol teljesítenek katonai szolgálatot, hol szavaznak? Kovács László 1996-ban, a magyar–román alapszerződés előkészítésekor még csupán két, most egyből – három, sőt három és fél millió határon túli magyarról beszélt, akik elözönlik Magyarországot. Mi lesz a magyar társadalombiztosítással? Az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) létrejötte előtt Kovács László arról szólt, hogy mennyire támogatja az önkormányzatot, majd most óvott mindenkit az EMNT-s önkormányzati elképzelésektől, amelyek, úgymond, veszélyesek lehetnek. Kövér Lászlónak Kolozsvárt, az EMNT alakuló ülésén elhangzott beszéde után Kovácsék azt mondták, hogy Kövér László nyilván az északírekre, a baszkokra, a korzikaiakra utalt, akik terrorista módszerekkel akarják elérni céljaikat, és ezzel nyilván hasonló cselekedetekre bujtogatja az erdélyi magyarságot. /Asztalos Lajos: Merjünk kicsik lenni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Nem kotyog bele Magyarország dolgaiba, azt sem szereti, ha külföldi politikusok-államtitkárok-képviselők – magyarországiakat is ideértve – beleszólnak abba, „kit válasszunk képviselőnek, szenátornak a román parlamentbe az RMDSZ színeiben”, írta Fodor Sándor. „Most mégis egy magyar, mégpedig az MSZP színeiben fellépő magyarországi politikus hölgy római katolikus egyház elleni otromba kirohanásához kell hozzászólnom.” Kósáné Kovács Magda ugyanis kikelt a Szentszék ellen, amely "egész Európát le akarja nyúlni, ki akarja terjeszteni fennhatóságát egész földrészünkre." A kommunista rendszer főellensége is a római katolikus egyház volt. Magyarországon nincs olyan kisebbség, amellyel a kormány ijesztgetné az ország népét. De ott van a kommunista propaganda eszköztárából a Vatikán-gyűlölet. /Fodor Sándor: Más szóval: Az imperializmus láncos kutyája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

A Magyar Szocialista Párt mindig is támogatta az autonómiának azon formáit, amelyek európai módon a többség és a kisebbség megegyezésén alapulnak – áll az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának abban az állásfoglalásában, amelyet ápr. 2-án egy, a témában Jászberényben rendezett tanácskozáson fogalmaztak meg. Tabajdi Csaba, az MSZP Nemzetpolitikai Tagozatának elnöke által aláírt dokumentum leszögezte: érdemi autonómiát csak az adott országban élő többség és magyar nemzeti közösség egyetértésével lehet elérni. Ilyen politikát képvisel az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a vajdasági VMSZ is. A dokumentum szerint meg kell küzdeni a szórvány magyarság esetében a személyi, kulturális autonómiáért. A jobboldalnak Magyarországon, de Erdélyben is meg kellene értenie, hogy a kisebbségi autonómia ügye felelős, egységes stratégiát igénylő nemzetpolitikai kérdés. Elfogadhatatlan, hogy a jobboldal az autonómiát az RMDSZ ellen politikai fegyverként használja. A tanácskozáson Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadásában kifejtette, hogy a szövetség 1993-tól síkra száll az Erdélyben élő másfél milliós magyarság autonómiájának megteremtéséért, s a kérdésben a politikai ellenfelekkel a vita csupán a megközelítés eszközei körül zajlik. Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az autonómiakérdés sajnálatos módon a belpolitikai csatározás részévé vált. /Az MSZP támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

A szocialistáknak felül kell vizsgálniuk, hogy alkalmas-e pártigazgatónak Tóbiás József, aki nyílt jogsértésre buzdítja az MSZP kampányának helyi irányítóit – mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke ápr. 14-i budapesti sajtótájékoztatóján. A nagyobbik magyar ellenzéki párt annak nyomán tette közzé felszólítását, hogy az Index hírportál Háborút indít az MSZP címmel tudósítást közölt a szocialista párt Csapatjáték nevű kampánycsapatának zárt megbeszéléséről. A tudósítás szerint az eligazításon Tóbiás így buzdította a kampánycsapat tagjait: „Ne legyünk szemérmesek abban, hogyan juttassuk el az üzeneteket a polgárokhoz. Ezen a meccsen fair play díjat nem osztanak. Nem érdekelnek az etikai és a választási kódexek, de az ellenfél egyéni szabadságjogait tiszteljük. ...Mindegy, hogy egy körzetben milyen a szokásjog a pártok és az önkormányzat között, a végén majd megbeszéljük, hogy mennyi a bírság.” Kovács László külügyminiszter, a párt elnöke etikátlan magatartással vádolta az Index tudósítóját. Az Index eljárását Halák László, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai bizottságának elnöke is elmarasztalta. Az ügy kapcsán az Index tiltakozott, és azzal vádolta a MÚOSZ-t, hogy az MSZP befolyása alatt áll. /Újabb „médiaháború”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

A kedvezménytörvényről, az autonómiáról és a kettős állampolgárságról folytatott vitát Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke ápr. 15-én egy budapesti fórumon. Egyik kérdésben sincs egyetértés a politikai élet szereplői között – mondta Németh Zsolt. Kijelentette: a magyar külügyi vezetők nem támogatják az autonómiatörekvések különböző formáit. A szocialisták által kedvezménytörvénynek nevezett státustörvényt az MSZP is megszavazta, de a kormányváltás előtt „durva mértékben megcsonkította"– állapította meg Németh Zsolt. Szabó Vilmos kijelentette: a nemzetpolitikának azt kell segítenie, hogy a határon túli magyarság a szülőföldjén boldoguljon. Hangsúlyozta, hogy az autonómiát csak a többségi nemzettel egyetértésben lehet megvalósítani. /Szabó Vilmos és Németh Zsolt vitája a határon túli magyarságról. Nincs egyetértés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a Romániai Magyar Szóban folytatásokban közölt írásában az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán Medgyessy Péter miniszterelnököt idézve kifejtette, hogy Magyarország hallatni fogja hangját a határon túl élő magyarok ügyében. Alapvetően más megközelítést igényelnek a Magyarországgal egy időben csatlakozó országokban élő magyarok és azok, akik a közeljövőben csatlakozó szomszédos országokban élnek, illetve azok, akik olyan országokban élnek, melyek csak hosszabb idő múlva kapcsolódhatnak be az európai vérkeringésbe. Folytatódni fog a Magyar Állandó Értekezlet és a magyar-magyar parlamenti képviselők találkozójának munkája. Bálint-Pataki József sűrűn idézte Medgyessyt, aki a kisebbségek védelmét hangsúlyozta. A magyar felvetést végül kompromisszummal fogadták el: kizárták a jogok kollektív értelmezésének a lehetőségét – kisebbségi jogok helyett a kisebbségekhez tartozó személyek jogait jelölte meg –, másrészt törölték a magyar javaslatban szereplő nemzeti és etnikai jelzőt, kizárólag a kisebbségi jogok formulájára szűkítetve ezzel a javaslatot. Az Európai Parlament 2003. szept. 4.-i plenáris ülésén elfogadta a kisebbségek anyanyelvhasználatáról és az európai nyelvi sokszínűség védelméről szóló dokumentumot, az ún. Ebner jelentést. Jelentős fejlemény Andreas Gross-nak az Európa Tanács svájci raportőrének a regionális kisebbségi autonómiák pozitív konfliktusmegoldó hatásáról készített jelentése is, amelyet 2003. jún. 24-én tárgyalt meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, majd a témában határozatot és ajánlást fogadott el. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja 2004. ápr. 2-án kiadott állásfoglalásában támogatásáról biztosítja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. Bálint-Pataki József hangsúlyozta: a kettős állampolgárság követelése és a szülőföldön történő megmaradásban való bizakodás jelenleg nem egyeztethető össze. A magyarországi közalapítványok (Illyés, Új Kézfogás) jelentős pénzügyi segítséget nyújtanak a sikeres Európai Uniós pályázatokhoz nélkülözhetetlen önrész előteremtéséhez. Javasolni fogják, jelezte Bálint-Pataki József, hogy a jövő évi költségvetésben szerepeljen a Határon Túli Magyarok Hivatala kezelésében egy olyan külön költségvetési tétel, mely a határon túli magyarok EU integrációs felkészítését szolgálja. /Bálint-Pataki József: Kisebbségek Európája, Európa kisebbségei. Az Európai Unión belül – és kívül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., folyt.: máj. 12.. máj. 19./

Az MSZP szerint nemzetellenes, ahogy a Fidesz megpróbálja a magyarországi politikai viszonyokat kivetíteni a határon túlra, és jobb- vagy baloldalinak minősíti az ott működő magyar szervezeteket” – közölte Géczi József Alajos MSZP-s országgyűlési képviselő az MTI-vel. „Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz nemzetközi szinten támogatja, az erdélyi politikájában azonban támadja az RMDSZ-t” – mondta. Hozzátette: sajnálják, hogy a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség nem állíthatott listát a romániai helyhatósági választásokra, de úgy vélik, „ilyen szinten nem avatkozhatnak be Románia belügyeibe”. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök és Kövér László választmányi elnök „az RMDSZ ellen kampányolt az elmúlt hetekben”. Németh Zsolt „komikusnak” nevezte az MSZP-s vádakat. „Az erdélyi magyarság megosztottságának közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Tőkés Lászlót elmozdították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki posztjáról. Tőkés Lászlót nem a Fidesz mozdította el, hanem az RMDSZ” – mondta a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke /„Nemzetietlen magatartás”. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Németh Zsolt az MTI-nek adott nyilatkozatában komikusnak nevezte azokat az MSZP-s vádakat, amelyek szerint a Fidesz lenne felelős az erdélyi magyarok megosztottságáért. Annak közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Tőkés Lászlót elmozdították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki posztjáról. Németh Zsolt kijelentette, nem a Fidesz szüntette meg a többoldalú párbeszédet az erdélyi magyarsággal, hanem a szocialista kormány. /Ki a megosztó? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

Erdélyi látogatása során Szent-Iványi István és Csőzik László, az SZDSZ két politikusa, egyértelműen Orbán Viktort hibáztatta a romániai magyarság jelenlegi megosztottságáért. Azonban volt egy korábbi megosztottság is. Meglehet, hogy azt éppenséggel az SZDSZ okozta, kéz a kézben hűséges szövetségesével, a Magyar Szocialista Párttal. Előző kormányzásuk idején a magyar–román alapszerződésből kigyomlálták az Európa Tanács által ajánlott 1201-es határozatban előírt kisebbségi közösségi jogokat, ugyanígy az elorzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Vagy azzal, hogy 1997 januárjában – amikor az erdélyi magyarság képviselői is beléptek a frissen megalakult kormányba, s amikor a Bolyai Egyetem újralétesítése minden addiginál valósabbnak látszott –, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori helyettes vezetője azt írta a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban, hogy "önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?", "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...", ami aztán fölöttébb sikeresen kisiklatta a Bolyai kérdését. Vagy azzal járultak hozzá az egység helyreállításához, hogy amikor 1998 tavaszán fölmerült a kettős állampolgárság kérdése, hallani sem akartak róla. Amikor 2001 végén Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta az e törvénnyel kapcsolatos egyezményt, azzal rémisztették a jámbor adófizetőt, 23 millió román özönli el Magyarországot! Nagy egységen élt a romániai magyarság, írta Asztalos Lajos ironikusan, amikor Orbán Viktor kifundálta a státustörvényt, amely anyagi támogatást nyújtott a magyar nyelven tanuló gyermekek számára. Ugyanez az Orbán, a magyarigazolványra, rábiggyesztette a koronás címert. Továbbá alávaló módon, évi kétmilliárd forintot ajánlott föl a magánegyetemre. Nyilván egységóvó szándékkal a mostani magyar kormány csökkenti azt a bizonyos két milliárdot. /Asztalos Lajos: Volt egyszer… Egy nagy egység… = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Magyarország jún. 13-án megtartotta az első európai parlamenti választást. A voksoláson eldőlt, hogy a Fidesz–MPSZ 12, az MSZP 9, az SZDSZ 2, az MDF 1 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe (EP). A Fidesz-MPSZ a voksok 47,41 százalékát, az MSZP 34,30 százalékát, az SZDSZ 7,73 százalékát, az MDF 5,33 százalékát szerezte meg a szavazatok 99,95 százalékának megszámlálása után közzétett adatok szerint. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke hatalmas győzelemként értékelte pártja eredményét: "Mintegy 400 ezerrel több ember szavazott ránk, mint az MSZP-re" – jelentette ki. Schmitt Pál, a Fidesz–MPSZ listavezetője hangsúlyozta, hogy a Fidesz önmagában több szavazatot szerzett, mint a kormánykoalíció összesen. /Győzött a Fidesz–MPSZ a magyarországi EP-választáson. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Arra szeretnénk rávenni a magyar kormányt, hogy tartalékalapjaiból finanszírozza a határon túli magyar lapok számára juttatott MTI-anyagokat – tájékoztatta a Krónikát Herényi Károly országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának tagja. A kuratórium ugyanis – a Draskovics-csomag megszorító intézkedéseire hivatkozva – az igényelt 41 millió forint helyett csak 30 milliót hagyott jóvá, ez pedig csupán szept. 30-ig biztosítja a lapok számára rendkívül fontos szolgáltatást. A megoldást Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke abban látja, hogy a kuratórium három tagja – akik egyben parlamenti képviselők is – terjesszenek az Országgyűlés elé olyan indítványt, amelynek elfogadásával az MTI-támogatást közvetlenül a magyar állami költségvetésből lehetne folyósítani. A három képviselő – Herényi Károly (MDF), Géczy József (MSZP) és Potápi Árpád (Fidesz) – csupán a jövő évi költségvetésbe foglaltatná bele a támogatást, az idei összeget véleményük szerint a kormány tartalékalapjából kellene elkülöníteni. /L. J.: A tartalékalapra számítanak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Az EU-csatlakozás előtti nehézségekről és az energiaszektorban lezajlott privatizációs folyamatról tájékozódott a román parlament iparügyi bizottságának delegációja jún. 30-án Budapesten, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Podolák György, a gazdasági bizottság MSZP-s alelnöke elmondta: mára a magyar energiaszektor 75 százaléka magánkézbe került. Az energiaszektor privatizációjakor a befektetőknek sikerült kiharcolniuk nyolcszázalékos eszközarányos garantált nyereséget, amit azóta sok kritika ért mind belföldön, mind az EU részéről. /Magyar–román energetikai tárgyalás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Magyarországon 1989-90-ben a számonkérés, felelősségre vonás elmaradt, sőt, a bűnösök megnevezése is nehézségekbe ütközött. Emiatt a politika pótcselekvésekhez folyamodott, betiltották az önkényuralmi jelképeket, köztük a vörös csillagot, mint az elmúlt rendszer bűneinek szimbólumát. A Munkáspárt egyik vezére egy nyilvános rendezvényen viselte jelvény formájában a vörös csillagot. Rendőrség, feljelentés, bíróság. Jogászok, filozófusok, politológusok foglalnak pro és kontra állást a kérdésben. A cikkírót, Baranyai Pétert már meggyanúsították kommunista szimpátiával, mert felvetette, nem kellene-e a régi rendszer vezető tisztségviselőinek szerepet vállalniuk az új, kibővült Európában? /Baranyai Péter: Elvásott a veres csillag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ A vörös csillag mellett MSZP-s és SZDSZ-politikusok álltak ki, így Gyurcsány Ferenc sportminiszter, Krausz Tamás, Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István.

Tusnádfürdőn júl. 5-én megnyílt a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európa Unió címet viselő diákszeminárium. Az egyhetes táborban mind egy háromszáz középiskolás és egyetemista fiatal vesz részt Magyarországról és Romániából. A megnyitón Kovács Péter, a MIÉRT elnöke és Vastagh Pál /MSZP/ országgyűlési képviselő ismertették a tábor programját, majd Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke Székelyföld európai jövőjéről tartott előadást. Demeter János előadásában kifejtette, Romániában a régiókat mesterségesen hozták létre anélkül, hogy figyelembe vették volna a helyi és történelmi sajátosságaikat. Ezért egyes régiókon belül nem létezik sem gazdasági, sem kulturális kohézió. Kifejtette, hogy Székelyföld infrastruktúrája a legfejletlenebb. /(Szász Attila): Székelyföld európai jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és magyarországi településekről érkeztek diákok különféle csoportokban. /Mészely Réka: Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Újhelyi István /MSZP/ esélyt lát arra, hogy szept. 30-a után és a következő években is biztosítva legyen a határon túli magyar lapok MTI-hírekkel történő ellátása. /Van esély az MTI-hírek biztosítására a határon túli magyar sajtónak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester négy dokumentációs csomagot nyújtott át Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Ez tartalmazza többek között a romban heverő csíkszeredai hősök temetőjének rendbetételét, ahol közel 450 magyar honvédsír található. Terítékre került a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének támogatása és a Csíkszeredában létrehozandó konzulátus ügye is. Hollanda Dénes, a Sapientia marosvásárhelyi dékánja az építkezéshez 300 millió forint megszerzését remélte a találkozótól. Csalódniuk kellett: „A magyar államnak is szüksége van arra a pénzre. Inkább próbáljunk közösen uniós alapokat megpályázni” – fejtette ki Medgyessy Péter, később hozzátette, hogy az infrastruktúra kialakításához nagyon szerény módon hozzájárulnak. Hollanda Dénes dékán elmondta, hogy a hiányzó 300 millió forint nélkül az épület több helyisége befejezetlen marad. Medgyessy Péter hazafelé tartva Nagyváradon látogatást tett Tempfli József megyés püspöknél. A látogatás végeztével a magyar miniszterelnök sietve autóba ült, anélkül hogy szóra méltatta volna a sajtó rá váró képviselőit. Tempfli József püspök közölte, a kormányfő megfogalmazta kérését, miszerint az európai integráció folyamatában a határon túli magyar egyházak tegyenek meg mindent a magyar kultúra, a hagyomány és a magyar nyelv megőrzéséért, ami hozzátartozik a magyar identitáshoz. Medgyessy Péter és Vastagh Pál /MSZP/ hangsúlyozták, hogy ez a tábor nem valamiféle ellen-Tusványos. Vastagh Pál kijelentette, a miniszterelnökkel ért egyet, nehezen kivitelezhetőnek tartja a kettős állampolgárság kérdésének újratárgyalását. /Csinta Samu: Medgyessy: mit szolgálna az állampolgárság? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Tusnádfürdőn Markó Béla kitért arra, hogy Magyarország gazdasági téren segíthet, különösen Székelyföldön, ahol ki kellene használni a helyi sajátosságokat. Szerinte Magyarországnak az általános autonómia kivívásában is segítséget kell nyújtania. Az anyaországnak támogatnia kell az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet abban, hogy ez modern egyetemmé válhassék, támogatnia kell az erdélyi magyar televíziót. Medgyessy Péter miniszterelnök leszögezte: áldozathozatal nélkül egyetlen ország sem lehet az Európai Unió tagja. A kettős állampolgárság kapcsán a magyar kormányfő arra kíváncsi, hogy miért van jelentősége a magyar állampolgárságnak, milyen célt szolgálna. Úgy vélekedett: egyesek szándékosan keltenek illúziókat a magyar állampolgárság kérdésében. Markó Béla előadásában kifejtette: azért próbálják megosztani az erdélyi magyarságot, mert ez a politizálás szavazatokat hozhat Magyarországon. A tábor megnyitása előtt többször is felvetették, hogy miért éppen a bálványosi szabadegyetem helyszínén szervezték. Erre Markó leszögezte: Erdélyben ne jussunk oda, hogy tereket kisajátítsunk, hiszen Erdély közös és a tábor hasznos. Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke kifejtette: nem azért jöttek, hogy a magyar belpolitikai harcot ide exportálják. A tusnádfürdői előadás után a magyar miniszterelnök, a magyar delegáció tagjai, valamint az RMDSZ elnöke és vezetőségének tagjai Csíkszeredába látogattak, ahol a városházán Maros, Kovászna és Hargita megyék RMDSZ-es képviselőivel, választott tisztségviselőivel találkoztak, zárt ajtók mögött közel másfél órás megbeszélést folytattak. A tanácskozás után Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: felmerült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének a támogatása, a csíkszeredai konzulátus kérdése és a hősök temetőjével kapcsolatosan nyújtottak át egy anyagot. /Daczó Dénes: Először magyarnak kell lenni, utána jöhet a többi. Medgyessy Péter a tusnádfürdői táborban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Az Illyés Közalapítvány közleménye szerint Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF) és Potápi Árpád (FIDESZ) országgyűlési képviselők az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel áttekintették a határon túli magyar lapok hírellátását biztosító MTI szolgáltatás további finanszírozásának kérdését. Megállapodtak abban, hogy az idén 42 millió forint összegű szolgáltatás szept. 30-ig történő finanszírozását az Illyés Közalapítvány vállalja, a negyedik negyedévre vonatkozó költségeket pedig a pénzügyminiszter más forrásából kívánja biztosítani. Draskovics Tibor jelezte, hogy a jövőben a határon túli magyar lapok hírellátásának finanszírozását a költségvetési törvény keretein belül kell rendezni. /Sikeres tárgyalás MTI ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn kifejtette, hogy a kettős állampolgárság iránti igényt esetlegesen megindokló három pontból kettő teljesíthetetlen, a harmadikat meg minek, mikor Románia amúgy is rövidesen EU-tag lesz. Közben Vastagh Pál /MSZP/ volt magyar igazságügy-miniszter kételkedett abban, hogy egyáltalán kivitelezhető-e a kettős állampolgárság kérdésének ismételt napirendre tűzése, miután Magyarország e probléma felvetése nélkül zárta le az uniós tárgyalásokat. A nemzetegyesítés gondolatával szemben a valóság az anyaországi hűvösség. /Csinta Samu: Megrekedő kettősség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Az MDF és az MSZP közötti politikai paktumot feltételez a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) az MDF-es Herényi Károly képviselő bejelentése mögött, amely szerint pártja törvényjavaslatot terjeszt be a kettős állampolgárság ügyében – mondta júl. 7-én Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Patrubány szerint az MDF júl. 6-án bejelentett javaslata "kifogná a szelet" az MVSZ által kezdeményezett népszavazás vitorlájából. Elmondta, hogy az MDF hajdanán felelőtlenségnek titulálta a népszavazás kezdeményezését, majd az aláírásgyűjtés bejelentésekor támogatásáról biztosította a szövetséget, tavaly ősszel sikertelenül próbálta napirendre tűzetni saját javaslatát, most pedig, amikor összegyűlt 320 ezer aláírás a népszavazás kezdeményezésére, hirtelen újra bejelenti a törvényjavaslatot. /Politikai paktumot sejt az MVSZ az MDF törvényjavaslata mögött. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a vele készült interjúban leszögezte, az Európai Parlament bonyolult egyeztetési rendszerében csak akkor érhetnek el sikereket, ha a két nagy hazai párt összefog a magyar érdekekért. Szerinte az eredményes magyar lobbizás fordulatot hozott az európai kisebbségvédelemben. Amikor a Fidesz kormányon volt, azt hangoztatta, hogy „merjünk nagyok lenni". Ezzel Tabajdi is egyetértett. Azonban Tabajdi szerint az Orbán-kormány elidegenítette magától a korábbi tagországok számos vezetőjét. /Barcs Endre: Nemzeti összjáték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A külföldiek szezonális foglalkoztatásával kapcsolatban humánusabb jogszabályokat kezdeményező Géczi József Alajos MSZP-s parlamenti képviselő azért emelt szót, hogy a határőrség ne kommandózzon a külföldi szezonális munkavállalók körében. „Akinek érvényes útlevele van Magyarországon, azt a határőrség ne zaklassa.” A képviselő felvetette, hogy rendkívül nehézkes a Kárpát-medencei magyarságnak az anyaországba való átjövetele, tartózkodási, munkavállalási engedélyhez, állampolgársághoz való hozzájutása. Elmondta ugyanakkor, hogy Magyarország uniós tagságának kezdete óta félévenként 90 napot tartózkodhatnak turistaútlevéllel külföldiek Magyarországon, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor harmincnaponként kellett az útlevelet lepecsételtetni a határon. „Volt olyan személy, aki 1989 óta élt Magyarországon, gyermekei születtek, a letelepedési engedélyt ugyan nem tudta elintézni, de otthon a házát is eladta. Most pedig nagyon sokan jártak úgy, hogy kitoloncolták őket” – mondta Géczi József Alajos. /Ne kergessék a székelyeket a vámosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Nyilatkozatából ítélve Orbán Viktor immáron belpolitikai játszótérnek tekinti a kelet-közép-európai térséget és benne a határokon túli magyarlakta területeket, sodródó kormányoknak nevezte az ottani választók akaratából kormányra került pártokat – közölte az MSZP szóvivője a Fidesz elnökének Tusnádfürdőn elmondott beszédére reagálva. A szóvivő szerint Orbán Viktor azért tett szemrehányást a romániai magyarság egységes képviseletét ellátó RMDSZ-nek, mert "nem úgy táncol, ahogy a Fidesz fütyül". Az MSZP számára a szomszédsági politikában mindig fontos szempont a kisebbségi sorban lévő magyarok helyzete és az ott működő kormányok demokráciafelfogása – hangsúlyozta Nyakó István. Nyakó István szerint "Orbán Viktor hihetetlen sebességgel váltogatja politikai kabátjait, a szociáldemokráciával és a baloldallal kapcsolatos felvetéseit, lásd panelprolitól munkástagozatig. Mi ezeket tisztelettel megköszönjük, de nem kérünk belőle." /MSZP: Orbán belpolitikai játszótérnek tekinti Kelet-Közép-Európát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

A szervezők korábban azt állították, távol tartják a politikát az idei rendezvénytől, ennek ellenére a Félsziget fesztiválon jelen lesz Újhelyi István magyar országgyűlési képviselő, az MSZP médiapolitikusa, Zuschlag János /MSZP/országgyűlési képviselő, Nyakó István országgyűlési képviselő, az MSZP szóvivője, továbbá Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese és Kovács Péter, a Miért elnöke. A Félsziget fesztivált korábban nem egyszer érte az a vád, hogy tulajdonképpen a Bálványosi Szabadegyetem „ellenrendezvényeként” hozta létre néhány ifjúsági szervezet, az RMDSZ támogatásával. /B. B. E.: Esőáztatta Félsziget. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

Az erdélyi magyarság autonómiájának alapvető fontosságú kérdésében mély a nézetkülönbség a magyar kormány és ellenzék között, pedig a nemzeti egység kialakításával, az EU segítségével Magyarország képes lehet kikényszeríteni az autonómiát Romániában az uniós csatlakozási tárgyalások keretében – jelentette ki júl. 29-én Budapesten Németh Zsolt Fidesz-képviselő. Bársony András MSZP-államtitkár szerint nem tartozik az európai kultúrába, hogy az autonómiát kívülről kényszerítsék Romániára. Németh Zsolt szerint a magyar külpolitika sodródó, erőtlen, koncepciótlan, elvtelen. Hozzátette: a Fidesz az autonómiát az egyetlen lehetséges reálpolitikának tartja, azt a formát, ami képes lehet megállítani a határon túli magyarság számának drámai csökkenését. A politikus szerint a kulturális és területi autonómia Európa második legnagyobb kisebbségének, a magyaroknak ugyanúgy jár Romániában, mint ahogy Nagy-Britanniában a skótoknak, a walesieknek, íreknek, Franciaországban a korzikaiaknak, Spanyolországban a katalánoknak és a baszkoknak, Finnországban a svédeknek, Belgiumban, Dániában és Olaszországban a németeknek, Németországban a dánoknak, Svájcban a rétorománoknak. Németh Zsolt üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szeptember 11-re történt összehívását, és reményét fejezte ki, hogy a rendezvényre a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Szász Jenő elnökölte Magyar Polgári Szövetség is meghívást kap. /Fidesz–MSZP ellentétek autonómia-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Orbán Viktor ismét úgy viselkedett, mint az árvíz, amely kilép a medréből, majd felmérhetetlen kárt hagy maga után – állapította meg júl. 29-én Marosvásárhelyen, a Félsziget Fesztiválon Újhelyi István, az MSZP parlamenti képviselője, utalva a volt miniszterelnök múlt hét végi tusnádfürdői nyilatkozatára. A képviselő elmondta: ötvenfős magyarországi küldöttség tagjaként a Fekete-tenger partján lévő Navodari üdülővárosban járt, ahol az idén az ifjú európai szocialisták táborát szervezték. – A magyar delegáció kiválóan érezte magát a táborban mindaddig, amíg a román lapok nem tálalták felháborodottan Orbán Viktor nyilatkozatát, amely szerint a volt kormányfő nem támogatja az ország európai uniós felvételét, ha a szomszédos ország nem adja meg a kisebbségben élő magyarságnak az autonómiát. "Érezhetően feszültebbé vált a légkör körülöttünk, a román kollégák rajtunk kérték számon Orbán Viktor felelőtlen nyilatkozatait, amelyekkel nemcsak az erdélyi magyar közösséget osztja meg, hanem a román-magyar viszonyban is kárt okoz. Meg kell mutatnunk, hogy másként is lehetséges az együttélés és a közös jövő tervezése" – fejtette ki az MSZP-s képviselő. Újhelyi István elmondta: az európai stílusú együttélésnek sokkal inkább megfelelnek a románok és a magyarok számára is nyitott rendezvények és közös szoboravatások, mint az erőfitogtatás. Ezzel az aradi Szabadság-emlékmű újbóli felállítására, valamint a most zajló Félsziget Fesztiválra utalt. Nyakó István, az MSZP parlamenti képviselője elmondta: elfogadhatatlan az Orbán Viktor által megfogalmazott zsarolás, mert emiatt a romániai magyarság csak veszít. Ha ugyanis Románia nem válik EU-taggá, az országban nem fogják tiszteletben tartani a kisebbségekre vonatkozó uniós előírásokat, mi több, autonómiát sem biztosítanak majd az ott élő magyaroknak – állapította meg a képviselő. /Újhelyi István szocialista képviselő szerint: Elfogadhatatlan Orbán Viktor zsarolása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30./

Az elmúlt hónapokban gyakran elhangzott az a kijelentés, miszerint ne jöjjenek mások ide megmondani, hogy mit kell tennünk, jól tudjuk azt mi magunktól is. Az RMDSZ vezetői kijelentették: nincs szükségünk emisszárokra és komisszárokra, ne jöjjenek ide a Zsoltok (Bayer és Németh), ne adjanak nekünk tanácsokat. Az RMDSZ vezetősége gyakorlatilag megüzente a magyarországi ellenzéknek, hogy itt nincs szükség rájuk. Ha mégis eljöttek, mint most a Bálványosi Szabadegyetemre, akkor az RMDSZ hivatalos vezetése maradt tüntetően távol.  Jött Újhelyi István, az ifjú szocialisták vezetője, egyben az MSZP médiafelelőse, aki úgy “szakérti” a médiát, hogy mindent eltüntetne abból, ami jobboldali, konzervatív, nemzeti szellemiségű. Újhelyi fiatal erdélyi újságírókat toborzott magyarországi továbbképzésre, ami világosan mutatja ama szándékot, hogy az erdélyi magyar sajtót a magyarországi szociál-liberális média mintájára és hasonlatosságára formálják.  Azután megjelent Szent-Iványi István EU képviselő, akinek pártja, az SZDSZ nem szavazta meg a kedvezménytörvényt, nem akarja a kettős állampolgárságot, az erdélyiek anyaországi letelepedését.  Július elején a tusnádi diáktáborban Vastagh Pál szocialista képviselő tartott előadást, de itt járt Kéri László politológus is, aki szintén a szocialisták elkötelezett híve. Az RMDSZ vezetőse másfélmillió magyar nevében beszél egységes érdekképviseletről, közben elkötelezték magukat az egyik politikai oldal mellett. /Gábor Attila: Szelektív vendégvárás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 3./

Eörsi István /SZDSZ támadta Orbán Viktor tusnádfürdői szereplését, szerinte az a felelőtlen demagógia iskolapéldájának nevezhető. A Fidesz-politikusok úgy tesznek, mintha jogilag kötelező erejű népi-nemzeti felhatalmazásból handabandáznának. „A státustörvény csődje nem józanította ki őket. Pedig az Orbán-kormánynak rövid idő alatt sikerült felkavarnia a két világháború közti időszak gyilkos indulatait, szembeállítva országunkat néhány szomszéddal, elsősorban Romániával és Szlovákiával. A sok évtizedes kisebbségi lét idején akkumulálódott elkeseredést szent koronás magyarigazolvánnyal óhajtotta orvosolni. A Szent Korona Nagy-Magyarország feltámadásának hazug reményét sugallta, az igazolvány pedig azt az illúziót, hogy a magyar kormány közvetlenül alakíthatja majd más államok magyar nemzetiségi polgárainak törvényes lehetőségeit és életkörülményeit. Ígérgetés és vicsorgás: ez volt a nemzet-újraegyesítő politika lényege. Az Európai Unió tiltakozott a státustörvény lényege és legelfogadhatatlanabb cikkelyei ellen”. Eörsi kijelentette: a magyarországi és a kisebbségi magyarság közti határvonalak eltörlésének egyetlen lehetséges útja az Európai Unión át vezet. „Ha megvalósul az egységes Európa, akkor a széttépett nemzeteknek nem érdemes sérelmi pátosszal gyűlöletet ébresztő autonómiaköveteléseket erőltetniük”. Orbán Viktor az acsargást és a vicsorgást a "polgári körök" mintájára a romániai hétköznapok meghatározó elemévé óhajtja tenni. Eörsi szerint Orbán uszító, vérlázító izgató, Románia magyar nemzetiségű állampolgárait szembe állítja egymással és a románokkal. Eörsi István pártja, az SZDSZ koalíciós partnere, az MSZP ellen is kirohant: a szocialisták megszavazták „a demagóg és értelmetlen státustörvényt”. /Eörsi István: Tusnádfürdő után. = Népszabadság, aug. 5./

Markó Attila helyettes államtitkár megmagyarázta, hogy a Félsziget fesztivál politikailag semleges, nem „MSZP-RMDSZ- rendezvény”. Azt olvasta, hogy beszivárgott a politika a Félszigetre. Nos, ott volt Borbély László, Markó Béla, Frunda György, Újhelyi István /MSZP/, volt RMDSZ-MIÉRT barátságos labdarúgó mérkőzés, hát csak ennyi történt. /Markó Attila: Vakációs élmények (1). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Kovács László külügyminiszter szerint erőszakos úton nem lehet elérni autonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke a külügyminiszterrel ellentétben úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Az unióban fennálló autonómiák között ugyanis olyan is akad, mint a flamandok és a vallonok utcai harcaival kikényszerített belga, alkotmánymódosításból következő német, vagy a spanyolországi ETA militáns tevékenységétől nem elválasztható baszk autonómia. "Minden autonómia hátterében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia" – véli Duray Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. – Igaza van Duray Miklósnak abban, hogy Európában olykor az erőszak is szerepet játszott az autonómiák létrejöttében, de döntő többségük politikai tárgyalás útján született – reagált Duray nyilatkozatára a Népszabadságban Bársony András /MSZP/ külügyi államtitkár. Bugár Béla megjegyezte, hogy politikai akarattal és tárgyalással sok minden megvalósítható. Ezzel ért egyet a Vajdaságban Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A tárgyalásos út sikere, hogy a Milosevics-rezsim alatt felszámolt vajdasági autonómia részben már helyreállt. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csak békés eszközökkel óhajtja Székelyföld autonómiáját – mondta Csapó József, az SZNT elnöke. Ugyanez az álláspontja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak is. Ezért nyújtották be autonómiatörvény-tervezetüket a román parlamentbe, és ezért döntöttek április 24-én amellett, hogy a székelyföldi autonómiáról népszavazást kezdeményeznek. A magyar kormány szerint Románia EU-tagságának feltételéül nem szabható a területi autonómia megteremtése, a Fidesz szerint azonban ez egy soha vissza nem térő alkalom. – Mivel az autonómia az EU-ban elfogadott, ezért Románia csatlakozási tárgyalásain a magyar diplomácia abban érdekelt, hogy minél több támogatót szerezzen a Székelyföld területi autonómiájához – nyilatkozta Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint, ha az EP magyar képviselői meggyőzik frakciótársaikat az ügy fontosságáról, akkor Románia meg fogja fontolni az autonómia megadását. /Autonómia erőszakkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./