"Magyarországon létrehozták Esélyegyenlőségi Minisztériumot. A Kárpát-medencében a magyar nemzet egyharmada a maradék Magyarország határain kívül él. A nagyvilágban szétszóródott magyarok száma százezrekre rúg, a magyar származástudatot őrzők száma csupán az Egyesült Államokban mintegy másfél millióra tehető. Mindezek ellenére a mai Magyarországon a külügyminiszter, az MSZP elnöke a honi magyarság másik felével folyamatos és mindenre elszánt harcban áll. A határon kívüliek ügyeinek képviseletére és ennek egybehangolására nincs kormányszintig csúcsosodó, minisztériumi súlyú belső struktúra, hiányzik a profilhoz tartozó tudományos és kulturális intézmények koordinálója, vagy hiányoznak maguk az intézmények. Az egymást váltó kormányok ide-oda tologatják a határokon túliak ügyeivel foglalkozó hivatalokat, tanácsokat, felügyelőségeket. Ezek hol a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartoznak, hol valamelyik minisztérium alárendeltségében, irányítóik pedig többnyire a mindenkori kormánypártok zászlósai és altisztjei. Mi pedig, a ,,határon túliság messzeségében élők" imádkozhatunk, hogy nem ültetnek-e ismét a nyakunkba egy, a kisebbségi és nemzetiségi ügyektől teljesen idegen valakit. Egy Nemzetiségi - Nemzetiségügyi? - Minisztériumnak kellene rendet teremtenie, szögezte le Sylvester Lajos. Normalizálni kellene a Magyarok Világszövetsége és a magyar kormányzatok közötti rossz kapcsolatokat, az új minisztériumnak a pártok közötti konszenzus révén elfogadott nemzeti minimum alapján kellene működnie, bel- és külföldi kapcsolatrendszerét kiépítenie. A ,,Magyarságügyi" Minisztériumról lenne szó. Az anyagi természetű támogatásokat pedig ne politikai elvek alapján osszák el, ahogyan ezt az Illyés Közalapítvány új elnöke, Pomogáts Béla mondotta. Szóval szükség van a széthullás állapotában lévő, szórványosodó magyar népesség nemzeti törekvéseinek mederben tartását az állami adminisztráció legmagasabb szintjén vállalni képes szakminisztériumra, a nemzet alapvető ügyei képviseletének ellátására alkalmas európai parlamentbéli magyar- és szomszéd országi képviseletre és a brüsszeli parlamentben egy kisebbségvédelmi fórumra. /Sylvester Lajos: Nemzet-nemzetiség: Nemzeti Esélyegyenlőségi Minisztérium (Határhelyzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"

"A Magyar Állandó Értekezlet máj. 24-i ülése előtt a magyarországi parlamenti pártok képviselői eltérően ítélik meg a kormánynak a státustörvény módosítására vonatkozó javaslatait. A Fidesz és az MDF bírálja, az MSZP és az SZDSZ elfogadhatónak tartja a tervezetet. - Bízunk abban, hogy a határon túli magyarok megvédik a kedvezménytörvényt, hiszen a Magyar Állandó Értekezlet és a magyar parlament az ő kezdeményezésükre fogadta el - fejtette ki a Krónikának adott nyilatkozatában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke. A elkészített módosító tervezetet a Fidesz csak akkor fogadhatja el, ha 12 ponton változtatnak.Ezek közül Németh Zsolt megemlítette azt a követelményt, hogy a kedvezménytörvény maradjon érvényben az azokban az országokban élő magyarok esetében is, amelyek csatlakoznak az Európai Unióhoz, illetve azt, hogy - az uniós szabályrendszer keretei között - a lehető legkedvezőbb módon bírálják el a vajdasági és kárpátaljai magyarok anyaországba szóló vízumkérelmeit a magyar EU-csatlakozást követően. Ezekről a követelményekről tesz említést a Fidesz kongresszusa által A magyar nemzetpolitika és a státustörvény tárgyában elfogadott határozat is, Eszerint "a jelenlegi magyar kormány olyan tehertételnek tekinti a határon túli magyarságot, amitől szabadulni akar", ezért "feláldozza őket a diplomáciai játszmában". A Fidesz nyilatkozatában leszögezte: nem ért egyet "a törvény eredeti célkitűzésének feladásával, a jogszabály kiürítésével". A párt ezért fontosnak tartja, hogy a törvény preambulumában szerepeljen az egységes magyar nemzetre történő utalás, és a kedvezmények odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány. A Magyar Demokrata Fórum szerint semmi nem indokolja a kedvezménytörvény módosítását, ami ellentétben áll a Máért által tavaly novemberben elfogadott alapelvekkel is. Almássy Kornél, az MDF alelnöke és Kelemen András, a külügyi kabinet vezetője sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: a kormány a nemzetközi szempontokat a határon túl élő magyarok érdekei elé helyezné. Az MDF alelnöke szerint a jelenlegi magyar kormány a módosítással túlteljesíti Szlovákia és Románia kérését, és alapkoncepciójában nem felel meg a nemzeti egység kifejeződésének. Kelemen András is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslat szövegéből kimaradt minden olyan utalás, amely az egységes magyar nemzethez, a magyar igazolványhoz kötődött. A politikus, a Magyar Demokrata Fórum kedvezménytörvénnyel kapcsolatos 12 kérdése közül kiemelte: miért képviseli a kormány azt az alapállást, hogy a határon túli magyarok számára csak minimális támogatást kell biztosítani.Az SZDSZ elégedetten látja, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán egy olyan javaslat kerül a határon túli szervezetek és a parlament elé, amely a nemzetközi együttműködés követelményeinek és az európai normáknak is megfelel. Erről Eörsi Mátyás beszélt az MTI-nek. Emlékeztetett arra: pártja az eredeti törvényt azért nem támogatta, mert az véleményük szerint egy erőszakosan, a szomszédos kormányokkal való konzultáció nélkül meghozott, a nemzetközi jog és politika alapelveit számos ponton megsértő javaslat volt. A módosítási tervezetről szólva Eörsi Mátyás utalt arra: a módosítás szempontjait a határon túli szervezetek túlnyomó része megérti. Jelezte, a héten egy olyan előterjesztés fogalmazódott meg az Európa Tanácsban, amely az európai országokban élő jelentősebb kisebbségek számára autonóm megoldásokat javasol. Megjegyezte: ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadja ezt a javaslatot, az sokkal jelentősebb eredmény lesz, mint amit akár a kedvezménytörvény eredeti szövege el tudott érni.MSZP: várható a megállapodás. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára szerint a határon túli magyarság képviselői meg tudnak állapodni a még nyitott kérdésekben. "Ebből remélhetőleg az következik, hogy a magyar parlamenti pártok is eljutnak egy elfogadható kompromisszumig. Ebben az esetben a Máértet követően a módosításokat be tudnánk terjeszteni a parlament elé, amely vélhetőleg el is fogadná. Ellenkező esetben is beterjesztjük a parlament elé; akkor alighanem csak a szeptemberi ülés hoz majd döntést" - fejtette ki az MSZP politikusa. A kormány módosító javaslatában az is szerepel, hogy nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnak oktatási kedvezményért, amennyiben gyermekeik magyar iskolában tanulnak. "Ez gyakorlatilag azt is jelentené, hogy az európai joganyaggal való harmonizáció során Magyarország fenntarthatja a törvényt azokban az országokban is, amelyek az Unió tagjává válnak. A szakértői tárgyalások tapasztalatai alapján kevesebb vitát várok ebben a kérdésben az érintettek, és annál többet a magyarországi pártok részéről" - mondta Szabó Vilmos. /Salamon Márton László: Eltérő pártvélemények a Máért előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./"

"Sajnálatos módon engedett a magyar kormány a külső nyomásnak, s kiherélte a kedvezménytörvényt. És még sajnálatosabb, hogy ehhez a határon túli magyarság szervezeteinek a beleegyezését is sikerült megszereznie. A kilencvenöt százalékáét - fogalmazott Kovács László külügyminiszter úr. Az öt százalékot Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Ágoston András, az egyik délvidéki magyar párt képviselője jelentené. Ők ugyanis ellene szavaztak a módosításoknak, s az eredeti szellem megtartásához ragaszkodtak. Az RMDSZ rábólintott mindenre, amit a magyar kormány kért tőle, állapította meg Gazda József. A kárpátaljai Kovács Miklós fogalmazta meg, hogy vannak kérdések, amikben nincs, nem is lehet kompromisszum. Ilyen az, hogy az egységes magyar nemzet részei vagyunk, olvasható Gazda írásában. Kovács László külügyminiszter a Duna tévé máj. 25-i esti adásában eléggé nem szerencsésen védte ennek a passzusnak a törlését. Hogy - szerinte - ,,mi az, hogy egységes magyar nemzet"? Már Szent István korában sem volt egységes a magyarság, mert hát Koppány... Tehát az MSZP politikusa csak politikában tud gondolkozni. Nem nemzetben. /Gazda József: Nemzet-nemzetiség: Kilencvenöt százalék nevében (Álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./"

"Budapesten, az Országgyűlés máj. 26-i ülésén, napirend előtti felszólalásokban értékelték a hetedik Máért történéseit. Kovács László külügyminiszter (MSZP) sikerről beszélt, mert megállapodás született a kedvezménytörvény módosításáról. Csapody Miklós (MDF) elégedetlenségükről, mert számos korábbi indítványuk nem került be a módosítási tervezetbe. Németh Zsolt (Fidesz) szerint az elmúlt egy évben a kormányzat cserbenhagyta a státustörvényt. Eörsi Mátyás (SZDSZ) kijelentette: a kedvezménytörvény megbukott, a módosításokat örömmel támogatják. Tabajdi Csaba (MSZP) leszögezte: győzött a józan realizmus, végetér a kedvezménytörvény hányattatása. Kovács László összegezte a módosítás lényegét: kivesznek a jogszabályból minden olyan elemet, amely akadályozza az alkalmazását, többek között kiiktatják az etnikai alapon történő és az unió számára elfogadhatatlan megkülönböztetést, ugyanakkor megerősítik a törvény eredeti céljait és bővítik a támogatásokat. Módosították a hatályba lépés időpontját, így nem Magyarország EU-taggá válásától, hanem a törvény kihirdetésének napjától lehet alkalmazni azt. Csapody Miklós kifejtette, elégedetlenségük ellenére az MDF mégis támogatta a Máért közös nyilatkozatát, mert nem a konfliktust, hanem a megoldást keresték. Nehezményezte, hogy a preambulumból kimarad a magyar nemzet egységére vonatkozó mondat, de reméli, a törvénycsomag módosításának parlamenti vitájában lesz még lehetőség a jogszabály további javítására. Németh Zsolt többek között felrótta a kormánynak, hogy nem biztosította kellő diplomáciai védelemben a jogszabályt, és emiatt "romlott a nemzetközi klíma" a törvény körül, melynek végrehajtása gyakorlatilag elakadt. Kijelentette, nem értenek egyet a magyarigazolvány "leselejtezésével", s ha ez ügyben nem lesz kompromisszum, akkor a parlamentben sem támogatják a módosító csomag elfogadását. Tabajdi Csaba kérte a Fideszt, járuljon hozzá legalább a módosító csomag különleges eljárásban való tárgyalásához, hogy júniusban elfogadhassa a parlament, ne érje emiatt nemzetközi szinten elmarasztalás Magyarországot. /(Guther M. Ilona): Vita a Máértról a magyar Országgyűlésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Ukrajnában magyar-magyar ellentétek késleltetik az Illyés alapítványi támogatást.Még az erdélyi magyarság életkörülményei is irigylésre méltóak a kárpátaljaiakhoz képest. A magyarság belső ellentétei egyelőre az anyaországi segélyek folyósítását is befagyasztották. Ungváron aggódva tekintenek a jövőre, amely Magyarország európai uniós csatlakozásával a határok lezárását, a vízumkényszer bevezetését is jelenti. Kárpátaljának alig van kapcsolata Máramaros megyével. Hiába épült meg jó két éve a Tisza-híd Máramarossziget és a túloldalt lévő Aknaszlatina között, a két hídfőn nem építették ki a határátkelés infrastruktúráját. A hosszúmezői vasúti hídon is csak a határövezetben lakókat engedik át a Tisza túloldalára. Kevés erdélyi turista vállalkozik kárpátaljai kirándulásra. Beregszászba vagy Ungvárra ugyanis Magyarországon keresztül vezet a különleges engedély nélkül is járható út. A régióról, a kárpátaljai nehéz életkörülményekről az 1998-as, majd a 2001-es tiszai árvíz idején lehetett hallani.Ötvös Ida, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége felső-tiszavidéki szervezetének elnöknője elmondta, hogy az árvíz után az állam által nyújtott újjáépítési segélyből sokan tágasabb házat akartak építeni, mint ami odaveszett, de a pénz még az épület befejezése előtt elfogyott. Ezért látható a sok félbehagyott, félig megépült ház. A kárpátaljai magyarság Budapesthez igazítja az óráját, noha Ukrajnában a romániaival megegyező kijevi időt tekintik hivatalosnak. A helybeliek furcsa mód jól kiigazodnak e kettős időszámításban. "A vonat természetesen a kijevi idő szerint indul, az iskolánkban a tanítás viszont az európai idő szerint kezdődik" - magyarázza Forgon László, a viski Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója. A szovjet birodalom felbomlása után hivatalossá tett ukrán nyelvet még a tanárok sem tudják. A magyar gyermekek magyarul tanulhatják Ukrajna földrajzát, történelmét, és a magyar történelem oktatásában is csak a tankönyvhiány okoz nehézséget. Az ukrán kormányzat 185 hrivnyában (1,2 millió lej vagy 8100 forint) állapította meg a minimálbért, és amint Horváth Sándor, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese elmondja, a fizetések zöme alig haladja meg ezt az összeget. A tanári bér 220 hrivnya (9680 Ft, 1,4 millió lej), ami vásárlóértéke szerint is szánalmasan alacsony. A megélhetés alapvető feltétele a mellékkereset. Forgon László matematikatanár csak azzal a kikötéssel vállalta el a viski magyar iskola igazgatását, ha mellette folytathatja a lakodalmi zenélést. A kárpátaljai régiókban a magyarországi feketemunkából vagy a határ menti üzletelésből lehet megélni. Az ukrán benzin magyarországi eladása különösen jól jövedelmező "iparág". Az ukrán költségvetésből idén csak 40 ezer hrivnyát szántak a nemzeti kisebbségek támogatására. A 260 millió lejnek vagy 1,7 millió forintnak megfelelő összeg nagyobb része a legnagyobb kisebbségként számon tartott orosz közösségnek jutott. A 195 ezer fősre becsült magyar közösség Kárpátalján a lakosság 16 százalékát teszi ki. A magyar kultúra ápolásának legfontosabb forrása az anyaországi támogatás. "Az Illyés Közalapítvány tavalyi, Kárpátaljának szánt keretének 60 százalékát a Beregszászi Tanárképző Főiskola emésztette fel, a megmaradó 18 millió forintra mintegy 300 pályázatot nyújtottak be" - világosított fel Horváth Sándor, aki az elmúlt négy évben a kárpátaljai alkuratórium tagjaként vett részt a pályázatok elbírálásában.Nem véletlen, hogy az Illyés-alkuratórium összetétele az egyik legkényesebb politikai kérdés a magyar közösség számára. Noha az egyházak vállaltak közvetítő szerepet az egymással szemben álló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) között, a május eleji, Beregszászra összehívott alakuló ülést dolgavégezetlenül kellett felfüggeszteni. "A felek már megállapodtak abban, hogy paritásos alapon lesznek jelen az alkuratóriumban - magyarázza Sari József, a KMKSZ Felső- Tisza-vidéki régióelnöke -, a közalapítvány budapesti képviselői azonban külön-külön tárgyaltak valamennyi kurátorjelölttel, és felborult az egyezség." Horváth Sándor - aki az UMDSZ jelöltjeként vett részt az ülésen - elmondta, tulajdonképpen az elnök és az alkuratóriumi titkár személyében nem sikerült megállapodni. Úgy vélte, az lenne a legjobb, ha az Illyés budapesti kuratóriuma vállalná a kárpátaljai pályázatok elbírálásának felelősségét, és kivenné a feladatot a helyiek kezéből. Csak így lehetne elkerülni, hogy ne a saját programjaik támogatásáról döntsenek a kurátorok. Erős az KMKSZ-UMDSZ szembenállás. A kárpátaljai magyarság autonómiáját zászlajára tűző KMKSZ alulmaradt a magyarok által megszerezhető egyetlen képviselői helyért folyó választási küzdelemben. A kijevi parlamentben immár nem Kovács Miklós KMKSZ-elnök, hanem Gajdos István képviseli a kárpátaljai magyarságot. Utóbbit az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt jelölte a beregszászi járásban, amely korábban együttműködési megállapodást kötött az UMDSZ-szel. "A kárpátaljai magyarságnak nincs parlamenti képviselője - értelmezi a helyzetet Sari József Felső-Tisza-vidéki KMKSZ-elnök. - Gajdos Istvánt az ukrán hatalom juttatta parlamenti székhez. Ukrán szavazatokkal győzte le a magyarság jelöltjét, Kovács Miklós KMKSZ-elnököt, és a parlamentben is egy ukrán párt frakciójában tevékenykedik." "Arra a lóra tettünk, amelyik a mi ügyünket viszi - jelentette ki Dupka György, az UMDSZ alelnöke. "A két magyar szervezet politikai programja nagyjából ugyanazokat az elemeket tartalmazza. Csupán annyi a különbség, hogy a Fidesz a KMKSZ-t, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége pedig az UMDSZ-t fogadja el partnerének" - magyarázza a helyzetet Horváth Sándor. Az UMDSZ az autonómiaformák közül csak a kulturális önrendelkezésnek a híve, míg a KMKSZ a területi autonómiát is hangoztatja. /Gazda Árpád: Szegény gazdagok Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./"

"Továbbra is éles vita zajlik a pártok között a kedvezménytörvény módosításáról - adta hírül az MTI. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ragaszkodik az Orbán-kormány alatt elfogadott eredeti jogszabályhoz A parlament nem járult hozzá, hogy eltérjenek a házszabálytól, és így gyorsabban dönthessenek a módosításról. Németh Zsolt jelezte: a határon túli magyar szervezeteknek nem volt más választásuk, kényszerűen fogadták el a kormány tervezett módosításait. A nemzeti retorikához folyamodó Tabajdi Csaba (MSZP) szerint az eredeti törvényt azért támogatták - fenntartásaik ellenére -, mert a pártérdeknél fontosabbnak tartották a nemzeti érdeket. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint az eredeti kedvezménytörvény elbukott, és a Fidesznek azt kellene tennie, mint amit korábban hangoztatott, vagyis fogadja el a határon túli magyar szervezetek álláspontját. Herényi Károly közölte az MTI-vel: a Magyar Demokrata Fórum támogatja ugyan a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, hogy az érintettek mielőbb hozzájuthassanak a benne előírt kedvezményekhez, de az előterjesztést csak módosításokkal tudják elfogadni. Az ellenzéki képviselő szerint a határon túli szervezetek a módosítások kapcsán kiszolgáltatott, zsarolt pozícióban vannak. "

"Külső nyomásnak engedve a magyar kormány kiherélte a kedvezménytörvényt. És ehhez a határon túli magyarság szervezeteinek beleegyezését is sikerült megszereznie. A 95%-ét - fogalmazott Kovács László külügyminiszter. Az 5%-ot Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Ágoston András, az egyik délvidéki magyar párt képviselője jelentenék. Ők ugyanis ellene szavaztak a módosításoknak, s az eredeti szellem megtartásához ragaszkodtak. "A 95%-ban benne lennénk mi, erdélyi magyarok, és benne szlovákiai testvéreink is. Benne még azok is, akik aláírásunkkal tiltakoztunk a megcsonkítás ellen" - írta Gazda József. Vannak kérdések, amelyekben nem lehet kompromisszum. Ilyen az, hogy az egységes magyar nemzet részei vagyunk, szögezte le. A Duna Tévé jún. 1-jei, vasárnap esti adásában Kovács László külügyminiszter így érvelt: "mi az, hogy egységes magyar nemzet"? Már Szent István korában sem volt egységes a magyarság, mert hát Koppány... Az MSZP politikusa csak politikában tud gondolkodni. Nem nemzetben. /Gazda József: A 95 százalék nevében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

"Csurka István szerint a XX. század talán legnagyobb igazságtalansága történt a magyarsággal 1920-ban. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) és a Magyar Út Körök Mozgalom elnöke a Trianoni békeszerződés aláírásának 83. évfordulója alkalmából tartott jún. 4-i budapesti megemlékezésen a Gesztenyés-kertben nemzeti színű zászlókat lengető hallgatóság előtt beszélt. Csurka István dicsérte a Horthy-korszak "visszaszerzés politikáját", s úgy vélte, hogy ha akkor a politikusoknak sikerült volna megteremteni "a népi, össznemzeti közakaratot, amely meg tudta volna védeni a magyarságot", akkor nem, vagy csak jóval nehezebben kerülhetett volna hatalomra a Rákosi- és a Kádár-rendszer. Mint mondta: az Orbán-kormány "halvány kezdeményezést tett" a kedvezménytörvénnyel a helyzet javítására, de ezt - Csurka István megfogalmazása szerint - szétrúgta "a piszkos MSZP- SZDSZ-hatalom". Bírálta az alapszerződéseket, s úgy vélte, hogy aki - mint például Orbán Viktor - Antall József néhai miniszterelnök és politikájának híve, "annak tudnia kell, hogy ezzel az európai és amerikai érdekek előtti szolgai meghajlást is támogatja". /Trianoni megemlékezés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./"

"Az Országgyűlésben vita folyt a kedvezménytörvényről. A kormány és az MSZP képviselője s támogatásra javasolta a kedvezménytörvényt módosító előterjesztést, a Fidesz vezérszónoka viszont úgy vélte: káros és önveszélyes a javaslat, emellett a határon túli magyarságra nézve méltatlan, hogy éjjel folytatják le az általános vitát. Kovács László külügyminiszter jún. 16-án éjjel a parlamentben azt mondta, a kedvezménytörvény-módosítási javaslat teljes mértékben megfelel az európai normáknak, szövegét elfogadták a határon túli magyarság 98 százalékát képviselő szervezetek, és a törvény nem fog feszültséget okozni Magyarország és szomszédai között. Kovács László közölte: az "egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazása az eredeti törvény preambulumában ellentétes az EU normáival, az azt felváltó "magyar kulturális örökséghez való kötődés" ugyanakkor jól kifejezi a jogszabály szellemét. Tabajdi Csaba, az MSZP vezérszónoka szerint "több európaiság nem jelent kevesebb magyarságot". Szólt arról, hogy a módosítással pontosítják a kedvezményeket és a támogatásokat, egy szomszédos ország kivételével teljes körű lehet az alkalmazás, és végre az autonómia-szigetek önszerveződésének segítésével lehet foglalkozni. Az "egységes magyar nemzet" kifejezés kapcsán megjegyezte: a "nation" angol és francia nyelven elsősorban államot jelent, ami félreértésekre adhat okot. Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka viszont azt mondta, hogy az egységes magyar nemzetre utalás a nemzeti újraegyesítés folyamatának hivatkozási alapja a törvényben. "Mint közösség, egységes az egész kárpát-medencei magyarság, ez a legfőbb politikai és jogi hivatkozásunk, erről nem tehetünk le akkor sem, ha Verheugen és Jürgens urak ezt javasolják" - fogalmazott Németh Zsolt, az EU bővítési biztosára, illetve az Európa Tanács jelentéstevőjére utalva. Az ellenzéki politikus szavai szerint a módosítás a magyarigazolvány visszanyesésével jár, a támogatások nyilvántartásának anonimmá tétele pedig a határon túli magyar közösség önszerveződése terén indokolatlan, érthetetlen visszalépés. A támogatási rendszert a csomag átláthatatlanná és finanszírozhatatlanná teszi. Németh Zsolt arról beszélt, hogy "az írmagját is kiirtják az oktatáson és kultúrán túlmutató támogatásoknak", de ezeken belül is jelentős a visszalépés, mert az oktatási-nevelési és taneszköz-támogatást nemzetközi szerződésektől teszik függővé. Sajnálatosnak nevezte továbbá, hogy a kormány semmilyen perspektívát nem nyújt a vajdasági és kárpátaljai magyarság számára. A határon túli magyarok a Fidesz álláspontja alapján jogfeladásként élik meg a módosítást, ami "komoly kiábrándulásukhoz vezethet az anyaországból". Közölte azt is, hogy ebben a témában nincs európai norma, mert ha lenne, az benne lenne a csatlakozási szerződésben. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka úgy vélte: "a státustörvény a földön fekszik", az eredeti törvényjavaslat megfontolásai között a belpolitikai előny elérése szerepelt, azaz a jogszabály elfogadásakor kialakított konszenzus nem jelenti azt, hogy a törvény jó. - Egy politikai nyilatkozatban lehet mondani, hogy egységes magyar nemzet, a papír mindent elbír - jelentette ki Eörsi Mátyás. Dávid Ibolya (MDF) hangsúlyozta: a kedvezménytörvény korszakos jelentőségű, ugyanis a nemzeti szolidaritás első "közjogias formája" volt. Szólt arról, hogy az Európai Unió intézményei közül sem a tanács, sem a parlament nem foglalkozott a kedvezménytörvény kérdésével. Kifogásolta, hogy a jelenlegi kormány nem kért fel szakértői bizottságot, nemzetközi jogi szakértőket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos "tévhitek" eloszlatása érdekében. Dávid Ibolya közölte, hogy az MDF-frakció módosító javaslataik elfogadása esetén tudja támogatni az előterjesztést. Révész Máriusz (Fidesz) a szomszédos országokkal való egyeztetésről megjegyezte: egy évnyi egyezkedés után Szlovákia a módosító javaslatot sem fogadja el, és Románia is több aggályt vet fel, mint az eredeti törvénnyel kapcsolatban. Horn Gyula (MSZP) elmondta: meglepődött azon, hogy a Fidesz elutasítja a módosítást. Hozzátette, a szomszédos országokkal jelentkező feszültségeket az ott élő magyarok fizetik meg. A volt miniszterelnök úgy vélekedett: az 1994 és 1998 között kötött alapszerződések sokat segítettek a határon túli magyarságnak. Megfogalmazása szerint nincs vita abban, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződés katasztrofális, rosszindulatú és igazságtalan volt. Amit azonban ma a szélsőséges erők megfogalmaznak megoldásként, például a visszacsatolások, az egy "nemzetveszejtő politika". /Budapesti vita a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Amikor Dávid Ibolya azt mondta, hogy megsértették nemzeti önérzetét, azt hittem, hogy na végre, megint egy húron pendülünk, írta Nits Árpád. Azt hittük, hogy Dávid Ibolyát is a szocialista magyar és a szintén szocialista román rendőrség civilizációs foka közötti különbség bántja. Azonban kiderült, hogy az MDF megint az MSZP-vel együtt szavazott. A legnépszerűbb politikusnak kinevezett pártelnök nemzeti önérzetét az bántja, hogy a Fidesz a lisszaboni jelentésben szóvá tett bizonyos jelenségeket. /Nits Árpád: Nemzetiségi önérzetsérelem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./"

"Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése a jún. 25-i határozattervezetben nyomatékosan kérte a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy a megfelelő formában és a nemzetközi szervezetek által is megfogalmazott bírálatokat figyelembe véve módosítsa a 2001. június 19-én elfogadott kedvezménytörvényt. A közgyűlés egyben felszólított minden érintett kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, vagy folytassa azokat. A közgyűlés emberi jogi és jogi bizottsága által határozati javaslatként beterjesztett jelentés megvitatását a parlamenti közgyűlés jún. 25-én kezdte meg. A határozattervezet jelenlegi formájában tartalmi kérdésekben már nem emel kifogást, míg korábbi változata a területi elv megsértésében és a hátrányos megkülönböztetés több formájában is elmarasztalta a kedvezménytörvényt. A jelenlegi tervezet értelmében az ET közgyűlése elvben kedvezően fogadja az anyaállamoknak más államokban élő kisebbségeik kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságának megőrzéséhez nyújtott támogatását. Hangsúlyozza azonban: az anyaállamoknak a segítségnyújtásnál ügyelniük kell arra, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az ország is, amelyhez a kisebbségek tartoznak. A közgyűlés a Velencei Bizottság jelentésére támaszkodva megállapítja, hogy az etnikai kisebbségek védelmében az államoknak kétoldalú és nem egyoldalú alapon kell eljárniuk, és minden ilyen jellegű törvénykezésnek négy alapelven - az államok területi szuverenitása, a jószomszédság, a jóhiszeműség és az emberi jogok tiszteletben tartása - kell nyugodnia. A magyar kedvezménytörvényt néhány szomszédos ország bírálta arra hivatkozva, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben a Velencei Bizottság jelentésében foglalt elveket - áll a határozattervezetben. A legfőbb panasz a követett eljárás egyoldalú mivoltára vonatkozott. Az ET közgyűlésének meggyőződése, hogy a szomszédos országok kifogásaira elfogadható megoldást lehetett volna találni, ha előzetesen megbeszélés és olyan kétoldalú egyezmény tárgyát képezték volna, mint a Magyarország és Románia közötti egyetértési memorandum. Az utolsó, 13. pontban "a közgyűlés nyomatékosan kéri Magyarország kormányát és Országgyűlését, hogy találja meg a módját a 2001. június 19-i, a kisebbségek iránti kedvezményes bánásmódról szóló törvény módosításának oly módon, hogy az a szomszédos országokkal történő tárgyalásokon és kétoldalú egyezményeken alapuljon, megfeleljen a Velencei Bizottság javaslatainak és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és maga a közgyűlés által a jelenleg érvényben lévő törvényről kifejezett bírálatoknak". /EU-s határozattervezet a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Véget ért a kedvezménytörvény hányattatása az Európa Tanácsban - értékelte a Parlamenti Közgyűlés határozatát Tabajdi Csaba (MSZP). Németh Zsolt (Fidesz) szerint elfogadhatatlan, hogy a közgyűlés olyan javaslatot is jóváhagyott, amelyben felszólítja Magyarországot, hogy újabb módosításokat hajtson végre a törvényen. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatában sürgette a magyar kormányt és parlamentet a törvény további átalakítására. A határozat kimondja: a kisebbségek sorsáért a felelősséget minden esetben az az ország viseli, amelynek az illető kisebbség tagjai az állampolgárai. A közgyűlés megállapította, hogy ezidáig a nemzet fogalmának nincs közös európai jogi meghatározása. Tabajdi Csaba, a közgyűlés MSZP-s tagja hangsúlyozta: Magyarországot tartalmi ügyekben a határozat nem marasztalta el, viszont bírálta az Orbán-kormány azon eljárását, miszerint a szomszédokkal nem konzultált időben és megfelelő mélységben. "A határozat megismétel néhány olyan elemet, néhány olyan kritikai pontot, amelyek mára okafogyottá váltak. A határozat döntő része aktualitását veszítette, hiszen a kedvezménytörvény országgyűlési módosításával Magyarország teljesítette ezeket az elvárásokat" - tette hozzá a szocialista képviselő. Az MSZP a szavazásnál azért tartózkodott, mert a jelentés - bár alapvetően nem kérdőjelezte meg a kedvezménytörvényt - mégsem volt kellőképpen kiegyensúlyozott. Németh Zsolt: "A Jürgens-jelentéssel kapcsolatban a Fidesz álláspontja egyértelműen elutasító volt: nemmel szavaztunk - nyilatkozta a Krónikának Németh Zsolt Fidesz-képviselő. - Az ET-közgyűlés egy olyan javaslatot is elfogadott, amelyben felszólítja Magyarországot, hogy újabb módosításokat hajtson végre a státustörvényen. Ez a helyzet nem állhatott volna elő, ha Magyarország nem módosítja feleslegesen a törvényt. Németh szerint a törvénymódosítás eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy a magyarságnak minden negatív következményt be kell söpörnie, s a meghátrálásnak semmi hozadéka nincs. "Hiszen azzal, hogy a törvényt az Országgyűlés megcsonkította, és kiürítette a magyar igazolványt, a határon túli magyarok körében komoly csalódást okozott. A szomszédaink ellenvetései nem szűntek meg, sőt felerősödtek. Az úgynevezett európai elvárásokat szintén nem sikerült kielégíteni: újabb és újabb igények fogalmazódnak meg. Mindez azt tükrözi, hogy az a szocialista kampány, amely a nemzetközi elvárásokhoz próbálta igazítani a státustörvényt, hibásnak bizonyult - fejtette ki a Fidesz képviselője. - Az a feladat, hogy felismerjük: a magyar nemzeti érdekek képviselete a regionális stabilitást szolgáló erő." /Salamon Márton László: Újabb módosítást kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./"

"A Romániai Magyar Szó átvette a Népszabadságnak a státustörvényről szóló kommentárját. Ebből kiderül, hogy Magyarországon "az ellenzéknek is felesleges most nagyjeleneteket rendeznie a "határon túli véreink elárulása" tárgykörében." A Népszabadság azt állította, hogy a státustörvény eredeti szövegéről szinte elfogadásának pillanatától fogva tudni lehetett hogy tarthatatlan. A lap adós marad a magyarázattal, hogy akkor miért szavazta meg az MSZP? Ez "a státustörvény teljesen felesleges, sőt káros jogszabály; nélküle kevesebb bonyodalommal lehetne szétosztani az anyaország ilyen célokra elkülönített közpénzeit." - így a Népszabadság, továbbá: amit Orbán Viktorék a "státustörvény megmentése" örvén művelnek, valójában pártpolitikai kármentési kísérlet. /Kis Tibor: Önkorrekció, Népszabadság, jún. 25. - újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"

"Júl. 19-én Marosvásárhely mellett elkezdődött a Félsziget fesztivál. Az István, a király rockopera levetítése után elhangzott a himnusz. Ez nem volt benne a programban, de a közönség beiktatta. Az Igen! Irány Európa! című konferencián Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vasile Puscas, főtágyaló, Bársony András politikai államtitkár, Szabó Vilmos politikai államtitkár és Újhelyi István /MSZP/, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának alelnöke beszélt. A fiatalok közül legtöbben a szórakozást, a bulizást választották. /Simon Virág: Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./"

"A Kárpáti krónikát leszámítva a Magyar Televízió ősztől megszünteti a határon túli magyarsággal foglalkozó műsorait. A döntés értelmében nem lesz látható a Határátkelő, a Szórvány, a Palackposta, a Kézfogás és a Héthatár. Egy ilyen lépés össznemzeti szempontból irracionális és megmagyarázhatatlan, ráadásul ellentétben áll az MSZP jelenlegi irányvonalával, mely megpróbálja határon túl is népszerűsíteni saját politikáját. Ennek köszönhetőek a sűrűsödő politikusi látogatások nemzeti ünnepeinken, de ennek szerves része egy balos erdélyi kampányhetilap /Erdélyi Riport/ létrehozása is. Különösen cinikus a pénzhiányra való hivatkozás az MTV vezetői részéről akkor, amikor olyan sokmilliós műsorokat futtatnak, melyeknek aligha lenne helye egy színvonalra építő köztelevízióban. A tulajdonképpeni célpont vélhetően az a 130 emberből álló tudósítói hálózat, melyet az Orbán-kormány idején hoztak létre a határon átívelő magyar újraegységesítés jegyében. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./"

"Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével, minthogy a Szerbiában és Ukrajnában élő - délvidéki és kárpátalji - magyarság hamarosan csak vízummal utazhat az anyaországba, ismét napirendre került a kettős állampolgárság kérdése. Tusnádfürdőn, a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta: "A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni." Ennek nyomán az MSZP-t, SZDSZ-t támogató sajtó a volt kormányfőt bírálta, föltéve a kérdést, miért nem tett semmit e téren akkor, amikor hatalmon volt? A Fidesz és vezetői elleni szüntelen támadások 1998 tavaszán a Fidesz és szövetségesei kormányalakítása után kezdődtek. Voltak hibái a Fidesznek, tagadhatatlan. Például hogy nem hozta tető alá a határon túliak számára a kettős állampolgárságot. Azonban nagy lendülettel látott hozzá a sárba taposott nemzeti tudat élesztéséhez, a nemzet egységének a határok fölötti megteremtéséhez, a kádári elnemzetlenítés után felvállalta a határon túli magyarsággal való összetartást. Így került sor egyebek mellett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására, a kedvezménytörvény kidolgozására, a csángók ügyének felvállalására, a határon túli magyarság minden eddiginél hathatósabb támogatására. A Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között, , többször fölvetették a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, "anyagi okok" miatt a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna TV felszámolását stb. Kovács László a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette: nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és félmillió lakosát a határon túli kétmilliós (!) magyarság vélt érdekeiért. És a magyar fél egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege nem volt azonos az aláírttal. Ezek után Kovács László többször azt hangoztatta, hogy "a magyar kormány nem hagyta cserben, nem árulta el a romániai magyarságot". 1997 januárjában, amikor a romániai kormánycsere után úgy tűnt, elérkezett az idő a Bolyai Egyetem újralétesítésére, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke, kifejezetten ellenezte ezt. 1997 őszén a magyar kormány Kovács László külügyminisztert bízta meg azzal, hogy aláírja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által kidolgozott Európai Egyezményt az Állampolgárságról. Ennek 3. cikkében ez áll: "1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, kik az állampolgárai. 2. Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel." Ezen egyezmény alapján javasolta 1998 április elején az MVSZ, hogy a magyar kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túli magyarság részére. Az akkori MSZP-SZDSZ kormány viszont ezt ellenezte. Az egyezményt aláíró Kovács László nem átallotta föltenni a kérdést: a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, hol vesznek részt a választásokon? Mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik, ott fizet adót, ahol dolgozik. Aki tehát nem lakik Magyarországon, hiába magyar állampolgár, hiába van magyar útlevele, személyi igazolvány nélkül nem szavazhat. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Miért hátrált meg akkor a Fidesz? Az MSZP-SZDSZ bértollnokai szerint azért, mert 1998 tavaszán csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna. Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek lengyel kártyával szabad belépést, külhoni lengyel állampolgárságot biztosítottak a litvániai, a fehér-oroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia - az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével - megadta a román állampolgárságot a Pruton túli moldovaiaknak. Horvátország állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Az Orbán-kormánynak, úgy tűnik, azért kellett meghátrálnia, mert a törvénynek az Országgyűlésben való megszavazásakor nem számíthatott az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára. A kettős állampolgárság után az MSZP kezdettől ellenezte a státustörvényt is. Utólag ugyan elfogadta, de végül kiderült, csak falból, mert amikor az Orbán-Nastase egyezmény létrejött, bár előtte való nap ennek szövegét még egyértelműen támogatta, elszabadította a 23 millió románnal való ijesztgetést. És ez hozzá is járult választási győzelméhez. A tavalyi választások után ismét az MSZP-SZDSZ alakított kormányt, az új kormányfő azzal kezdte, hogy az Orbán-kormány "túlszerette" a határon túli magyarságot. Az új kormány kibelezte a törvényt, majd megígérte a román félnek, hogy az új magyar igazolványokon már nem lesz rajta a magyar korona. Most, hogy a délvidékiek ismét kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett, s miután a szerb kormányfő jelezte, hogy ennek semmi akadálya, Kovács László és a külügy több munkatársa sietett kijelenteni, hogy erről szó sem lehet. Néhány nap múltán azután Kovács László nagy hirtelen hajlandó tárgyalni a kérdésről. Csak nem adta föl a határon túli magyarságot leíró kádári hagyományt? Csak nem tűntek el egyszeriben az eddig hangoztatott akadályok? /Asztalos Lajos: Meddig lehet még süllyedni? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"A kettős állampolgárság létező intézmény, amely a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, egyéni elbírálás alapján adható - mondta Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke a párt aug. 22-i elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón, Budapesten. A pártelnök aláhúzta: a kettős állampolgárság a konkrét igények alapos felmérését, vizsgálatát igényli. Hangsúlyozta, van olyan ország, amelyik etnikai alapon ad kedvezményesen állampolgárságot, de az "soha nem írta alá az Európa Tanácsnak azt az egyezményét, amely tiltja az állampolgárság megadásánál az etnikai alapú megkülönböztetést". "Magyarország az Orbán-kormány idején ezt aláírta, és a parlament ratifikálta" - tette hozzá. A pártelnök kitért arra is: dolgoznak azon, hogy Szerbia-Montenegró, illetve Ukrajna lekerüljön a vízumkötelezett országok listájáról. A pártelnök úgy vélekedett, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos román miniszteri nyilatkozat, mely szerint nem engedélyezik a szobor visszaállítását, "zavaró elem" a magyar-román viszonyban. "Én mindenesetre fogok tenni néhány lépést annak érdekében, hogy ebben a kérdésben elmozduljunk pozitív irányba" - tette hozzá Kovács László. /Kovács: Egyéni elbírálás alapján adható a kettős állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Aug. 30-án Ifjúság és kisebbségpolitika címmel szervezett kerekasztal-megbeszélést Szatmárnémetiben a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés. A megnyitón Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a szakképzett fiatalok szerepének fontosságát hangsúlyozta. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja kiemelte az esélyegyenlőség biztosításának jelentőségét. Az RMDSZ-en belüli ifjúságpolitika, valamint a regionalizáció hiányára hívta fel a figyelmet Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) ügyvezető alelnöke. Kifejtette, hogy az RMDSZ ifjúságpolitikája kimerül a fiatal politikusok, ifjúsági vezetők integrálásában, de hiányzik a fiatal generációt érintő valós problémák feltérképezése, megoldása. A valós ifjúságpolitika komoly kutatási eredmények alapjain megfogalmazott kérdésekre ad választ. Ehhez pedig úgy országos szinten, mint az RMDSZ-en belül hiányoznak a megfelelő intézmények. Varga Attila jogász, parlamenti képviselő a diákjogok kodifikálásának szükségességéről beszélt. Az anyaországi ifjúság- és kisebbség-politikájáról tartott előadást Arató Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője. A MIÉRT és az RMDSZ viszonyáról tartott előadást Kovács Péter, a MIÉRT elnöke, aki szerint bár az RMDSZ-nek valóban nincs hatékony ifjúság-politikája, tudatosan törekszik annak kialakítására. /T. L.: Ifjúság és kisebbségpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./"

"Szabó Károly szenátor beszámolt a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők szept. 11-13. között Budapesten tartott csúcstalálkozójáról. Azért tartottak megbeszélést, mert a magyar közösségek, illetve az ezeket képviselő személyek felelőssége is, hogy ne jöjjön létre újabb vasfüggöny. A schengeni határ Keletre való költöztetése bizony következményekkel fog járni a Kárpát-medencében élő magyarság szempontjából. A Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában élő magyarság számára a teljes tagság előnyös helyzetet biztosít. Románia vonatkozásában nagyon fontos, és szintén előnyöket kínál a vízummentesség. Horvátország egyelőre szintén nem lesz EU-tag, de az állampolgárai ugyancsak vízummentességet élveznek, tehát éppen úgy szabadon mozoghatnak az EU-n belül, mint a román állampolgárok. Szerbia-Montenegró és Ukrajna viszont az Unión kívül reked. A csúcstalálkozón szó esett a kettős állampolgárságról is. Kovács László külügyminiszter tájékoztatást tartott. "A magam részéről úgy vettem észre, hogy az MSZP a kormánykoalíció vezető pártjaként elég felelősen kezeli ezt a kérdést, annál is inkább hiszen - nem akarják elveszíteni emiatt a következő választásokat. Ezen a téren nagyon gyors, látványos előrelépés mindenesetre nem várható. Magyarországnak be kell tartani bizonyos kötelezettségeket, amelyeket a csatlakozási tárgyalásokon vállalt és aláírt", nyilatkozta Szabó. Az RMDSZ támogatja a kettős állampolgárság intézményének a bevezetését, "ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ez a mindenkori magyar kormány felelőssége, és nem lehet kívülről gyorsítani olyan nyomásokkal, amilyenek mostanában a sajtóban napvilágot láttak." /Boros Ernő: "A magyar közösségek felelőssége is, hogy ne jöjjön létre újabb vasfüggöny". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 17./"

"Az Inter-Európa Bankból felvett kétes eredetű milliárdok egy része Medgyessy Péter miniszterelnök barátját, Alexandru Mudurát gazdagította, de az összegből jutott az üzletember nagyváradi vállalkozásának finanszírozására is - írta a múlt héten a Magyar Nemzet rendőrségi forrásokra hivatkozva. A kétes múltú romániai nagyvállalkozó családjához többször érkeztek milliós tételek a K&H-nál történt sikkasztásban fontos szerepet játszó Montrade-től is. Szír magánszemélyek vették fel a bankból a summákat, ezeket német bankszámlákon futtatták át, mielőtt egy részük Mudurához került volna. Az Inter-Európa Bank elnöke a kifizetések kezdetekor Medgyessy Péter mai miniszterelnök volt, akit baráti szálak fűznek Mudurához. A pénzintézetnél összesen 6,2 milliárd forintot vettek fel a szíriaiak, a pénzt a K&H Equities Rt.-nél sikkasztották el. A Montrade-től többször utaltak át összesen mintegy 200 millió forintot a nagyváradi vállalkozó családjához, illetve egyes Mudura-érdekeltségek számára. Az ügy felderítése során eddig tizenegy személyt gyanúsított meg a magyar rendőrség, közülük Kulcsár Attila, a K&H Bank volt ügyvezető igazgatója, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. leváltott vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, a K&H Bank lemondott vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, valamint Hasan El Abed szír állampolgár előzetes letartóztatásban van. A többiek - Mészáros János, a Britton Kft. ügyvezetője, a cég egy másik munkatársa (mindketten a Britton Llc. kézbesítési megbízottjai), Kulcsár két asszisztense, a K&H Bank központi fiókjának vezetője - szabadlábon védekezhetnek, míg a Szíriába szökött Mahmoud Abdo ellen nemzetközi elfogatóparancs van hatályban. A pénzügyi szabálytalanságok a K&H Banknál körülbelül öt éve kezdődtek, a baloldali politikai fordulat után viszont állami milliárdokat is bevontak a tranzakciókba. Tavaly év végén kötött finanszírozási szerződést a Nemzeti Autópálya Rt. az Állami Autópálya-kezelő Rt.-vel, amelynek következtében végül a K&H Equities Rt.-hez került a pénz. Mindkét sztrádacég felső vezetésében ott van Bodnár Zoltán, akit Csillag István gazdasági miniszter vizsgálóbiztosnak nevezett ki azzal a feladattal, hogy "politikától mentesen" tárja fel: milyen összefüggés van az előző ciklus autópálya-építései és a K&H Banknál történt visszaélések között... A rendőrség véleménye szerint a kár elérheti a tízmilliárd forintot is. A banknál egyébként vezérigazgató-helyettes volt László Csaba pénzügyminiszter és Draskovics Tibor, a kormányfő kabinetfőnöke. A Pénzügyminisztérium jelenleg a szabálytalanságokat feltáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetleges mulasztásait vizsgálja, ám Szász Károly, a szervezet elnöke szerint László Csaba vezetésével nem folyhat vizsgálat annak nyilvánvaló elfogultsága miatt. A kiemelt ügyfelek, illetve a Kulcsárral üzleti kapcsolatban álló személyek között sok az MSZP-s. Az Andó Sándor vezette kőbányai önkormányzatnak majd hárommilliárd forintja ragadt a brókercégnél; a polgármester elismerte, hogy ismeri Kulcsárt Attilát. Ezt egyébként Horváth Csaba II. kerületi szocialista polgármester sem cáfolta, de azt mindketten tagadták, hogy választási kampányukba részt vett volna a Bécsben lefogott szélhámos - ez egyébként egy Kulcsárnak tulajdonított feljegyzésből derült ki. A dokumentum szerint Puch László MSZP-pártpénztárnok luxusautója a Britton Kft.-től származik, amit a politikus kénytelen volt beismerni - írja a Magyar Nemzet. /A pénz útja Mudurához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./"

"A gyászos kimenetelű Medgyessy-Nastase találkozó kedvezménytörvényestől, szobrostól azt bizonyítja, hogy a kacsa-vadászat, amit Magyarországon megejtettek örömrivalgással, az Bukarestben ért véget erőltetett mosolyok és jókedvnek nem mondható vigyorgások között. , írta Plesa Vass Magda. Engedett a magyar fél, maradt az MSZP-SZDP-RMDSZ által szentesített, megcsonkított kedvezménytörvény. A Szabadság-szobor felállítása elsikkadt a találkozón, mert a román kormány előre döntött a sorsáról. Az RMDSZ állandó kompromisszumban él. Érdemes-e, illik-e vállalni a csicskás szerepét egy olyan SZDP mellett, ahol szabadon garázdálkodhat egy Paunescu a parlamentben, a tévében és mindenütt a médiában, aki állandóan támadja a magyarságot? /Plesa Vass Magda: Nagy fának nagy az árnyéka... Nagy szobornak még nagyobb... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"A kedvezménytörvényről szóló megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Románia, mind Magyarország számára - jelentette ki szept. 30-án Strasbourgban Adrian Nastase román kormányfő, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán mondott beszédet. Ugyanakkor a kettős állampolgárság kérdését úgy ítélte meg, hogy az még "problémát fog okozni az Európa Tanácsban". A román miniszterelnököt abból az alkalomból hívta meg a szervezet, hogy Románia éppen tíz évvel ezelőtt lett az Európa Tanács tagállama. "Románia olyan intézményi reformok korát éli jelenleg, amely átviszi az átmeneti ország állapotából a demokratikus államéba" - mondta Nastase. A beszéd után Eörsi Mátyás magyarországi SZDSZ-es képviselő tette fel azt a kérdést a román kormányfőnek: mi az akadálya annak, hogy megnyíljon az aradi szoborpark? Ennek kapcsán Adrian Nastase azt hangoztatta, hogy most látnak hozzá a kedvezménytörvény életbe léptetéséhez, és az új alkotmány is jelentős jogokat biztosít a magyar kisebbségnek. Külön megemlítette a Budapestig vivő autósztráda építésének tervét. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte: a romániai magyarok kettős állampolgárságának kérdése "még gondokat fog okozni az Európa Tanácsnak". Gedei József MSZP-s képviselő arra várt választ, hogy mi a román kormány álláspontja a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, míg Ékes József (MDF) a romániai egyházi ingatlanok sorsára volt kíváncsi. Nastase szerint ami a közigazgatási autonómiát illeti, ezt a bukaresti kormány támogatja. Ezzel szemben ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. Az egyházi javak visszaadását hosszú folyamatnak nevezte. Nastase a kettős állampolgárságról kifejtette: a gondot az jelenti, ha egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. /Román-magyar diplomáciai győzelem. Adrian Nastase beszéde az ET Paralamenti Közgyűlése előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A román és a magyar hatóságok decemberig megpróbálnak kompromisszumos megoldást találni az aradi Szabadság-szoborcsoport elhelyezése ügyében, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt. A román miniszterelnök kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy egy több nemzetiség képviselőiből álló helyi közösség autonómiát élvezzen a közérdekű döntéshozatalban. /Decemberig megoldás születik az aradi Szabadság-szobor ügyében? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"

"Járassa ingyen házhoz a neptunos komcsi ideológiát, csak épp a postaköltséget fizesse ki! - írta olvasói levelében Toducz Endre. Az Erdélyi Riport ugyanis az év végéig ingyenesen kínálja magát, megrendelői szelvényt a Romániai Magyar Szó közölt. A "romániai magyar és a magyarországi vörösök létrehozták az Erdélyi Napló polgári hetilap ellenében az Erdélyi Riportot, amelynek doktriner szerepkört jelölt ki az MSZP és itteni megfelelője, az RMDSZ. Az Erdélyi Riport az ördögnek sem kell. Marosvásárhelyen az egyik lapterjesztő 40 példányt kap belőle hetente, amiből 36-ot kénytelen visszaküldeni a kiadónak, mert nem veszi be a nép. Az Erdélyi Riportot az a Stanik István csinálja, aki egykor az Erdélyi Naplót főszerkesztette, egy romániai magyar sajtóügyeskedő, egyféle sajtós Mudura." Magyarországi adófizetők pénzéből kínálgatják ingyen a neptunos komcsi ideológiát Erdélyben. Ezt kellene bevallania Szent-Iványi Istvánnak a Országgyűlésben! - Iliescu Budapestre utaztában magával vitte Hajdu Győzőt és Borbély Lászlót. Hajdut 1989 decemberében halálra keresték a felszabaduló vásárhelyi magyarok, tizenvalahány év múltán már egyazon delegációban utazik véle Európába a választottjuk, az eremdéeszes Borbély. /Toducz Endre, Mikháza: Nem hagyhatom szó nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./ Szerkesztői megjegyzés áll az írás alatt: elhatárolódnak a laptársra és kollégákra tett minősítő megjegyzésektől, azt valóban furcsa, hogy az Erdélyi Riport ingyen megrendelhető. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének - mint szakmai és etikai szervezetnek - lehetne ehhez egy-két szava, nemkülönben azoknak a közalapítványoknak, amelyek működési, nem pedig konkurencia-letörő költségtámogatásban részesítették magyar és román közpénzekből nevezett periodikát és kiadóját. A júliusban 55. születésnapját betöltő Művelődés című folyóirat összevont 6-9. száma Közművelődés, de kinek? alcímmel látott napvilágot. Az 1995-1998-as évfolyamokból összeállított gyűjtemény előszavában Szabó Zsolt főszerkesztő ekképpen fogalmaz: "Antológiánk a majdnem félszáz megjelent lapszámból tallózik, ám keresztmetszetünk nem éri el a tíz százalékot, s természetesen csak egyik megközelítése marad a Művelődés-jelenségnek. (...) Összeállításunk fő rendezőelve az volt, hogy lehetőleg a lap hagyományos szerkezetét követve a közművelődéssel foglalkozó írások állnak az élen, elsősorban erdélyi, de magyarországi és felföldi szerzők is szerepelnek." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök az aradi Szabadság-szobrot illetőn erélyesebben állt ki, mondván, a román féltől nem vár el egyebet, mint azt, hogy betartsa két évvel ezelőtti ígéretét, azt, hogy a szobrot az idén ismét felállítsák. Ez, továbbá a tavaly decemberi elseji, Kempinsky szállodabeli koccintgatás és a kacsavadászat azonban nem hatotta meg a román miniszterelnököt, aki a szobor felállítását közös emlékparkban tartja elképzelhetőnek. "Mi, akik itt élünk, tudjuk, mi áll e mögött." - írta Asztalos Lajos. "A román vezetéstől csöppet sem idegen az ígéret, a vállalt kötelezettség be nem tartása. Ez történt az 1918. évi Gyulafehérvári Nyilatkozattal, az utána a kisebbségek jogait illető szerződéssel, szerződésekkel, ez a második világháborút, majd az 1989. évi fordulatot követőn (a kisebbségekkel kapcsolatos nyilatkozat, a magyar egyetemről, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló ígérgetések stb.)." A mindenkori román vezetés célja az egységes nemzetállam. "A jelenlegi magyar kormánynak nincs határozott nemzetpolitikája (pl. státustörvény kiherélése). Mint ahogy az azelőtti MSZP-SZDSZ kormánynak sem volt (lásd az 1996-ban megkötött alapszerződés kizsigerelése: közösségi jogok, egyházi ingatlanok visszajuttatása). Ezt a jobb híján magatartásnak nevezhető mifélét a kádári időkig vezethetjük vissza." "Kádár János 1958-ban Marosvásárhelyt és Kolozsvárt tett látogatásán többek között kijelentette, Magyarországnak nincs területi igénye Romániával szemben, a román elvtársak a nemzetiségi kérdést példásan megoldották." Az MSZP és az SZDSZ most a szomszédok "érzékenységét" tartja szem előtt, "nehogy valamivel is sértse (korona levétele a magyar igazolványról, magyar igazolvány alakjának megváltoztatása, a magyar vagy a külhoni állampolgárság igényének teljesítésétől való beteges elzárkózás, miközben Románia ezerszámra osztogatja állampolgárságát a moldovánoknak stb.)." /Asztalos Lajos: Ismét kibújt a szög a zsákból... avagy kit vert át Nastase? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"Az aradi Szabadság-szobor visszaállításának Bukarestből történő lefújása után három romániai értelmiségi, a bukaresti Gabriel Andreescu és Ágoston Hugó, valamint a sepsiszentgyörgyi-brassói-bukaresti Bíró Béla nyílt levélben szólította fel Markó Bélát, hogy az RMDSZ semmilyen körülmények között se szakítsa meg az együttműködést a kormányzó román Szociáldemokrata Párttal. Andreescu, a Soros Alapítvány romániai megbízottja, Ágoston, az RMDSZ delegáltja a Román Rádió igazgatótanácsában, Bíró, az MSZP-SZDSZ-koalíció romániai ideológusa jelentéktelen érzelmi kérdésnek minősítette a szoborügyben az erdélyi magyarság - és az összmagyarság - által elszenvedett újabb megaláztatást. A balkáni politikai ügyeskedés és alkudozás, a dörgölőzés és megalkuvás mellett kardoskodó hármaknak Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész, egyetemi professzor adott frappáns választ a sajtóban, egyebek mellett kimondva: elfogadhatatlan az a "rommagyar" értelmiségi álláspont, hogy a magyarok vegyék végre tudomásul és törődjenek bele abba, hogy ők semmit sem csinálhatnak Romániában a többségi nemzet engedélye nélkül. A nyílt levél megfogalmazói szerint egy ilyen apró interetnikai koccanásért igazán kár volna cserben hagyni Adrian Paunescu pártját. /Nits Árpád: (cím nélkül). = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./"

"Magyarország és az erdélyi magyar közösség kapcsolatáról tartott előadást nov. 8-án Zilahon Németh Zsolt, z Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A fideszes politikus leszögezte: a magyar nemzetpolitikának három fontos vonatkozása van, az anyaország és a leszakadt nemzetrészek közötti kapcsolat, a határon túli közösségi szerveződés és az ennek létét befolyásoló nemzetközi kapcsolatok. 1990-ben elkezdődött az újraszerveződés folyamata, amelynek egyik jelképes kezdete Antall József néhai miniszterelnök azon kijelentése volt, hogy 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Bár azóta nagy előrelépés történt ezen a téren, még mindig sok akadály áll az egységesülés útjába, mondta Németh Zsolt. A státustörvény, a polgári kormány leglátványosabb intézkedése révén megpróbálták az egységesülés jogi hátterét biztosítani. Romániával már a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase megállapodás révén megszületett a kompromisszum. A kormányváltás után kiújult a vita, ezért a nagyobb felelősség az MSZP-kormányt terheli. A politikus kijelentette: a "felemelt kéz" diplomáciával nem lehet eredményt elérni, helyette a "felemelt fej" diplomáciát kellene alkalmazni, amit Orbán Viktor is alkalmazott. Németh Zsolt a kettős állampolgárság kérdését is felvetette, mondván: nem helyes kifogásokat emelni ezzel szemben. A határon túli magyarok esetében a szülőföldön való megmaradás a legfontosabb. A megoldást az autonómia kivívása képezheti. A Vajdaságban már megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek vannak bizonyos jogkörei, s Németh Zsolt üdvözölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrejöttét. Németh Zsolt szerint nincs veszélyesebb, mint hogy a felek megszüntessék egymással az elemi együttműködést, és szétszakítsák az erdélyi magyar közösséget. Szerinte megfelelő munkamegosztást kell kialakítaniuk. Németh Zsolt kifejtette: hogy egy összehangolt rendőrakció keretében szórólapokat, plakátokat elkobozzanak, az a Ceausescu-időszakot idézi föl. Az RMDSZ és az SZNT közötti esetleges együttműködéssel kapcsolatosan Németh Zsolt kijelentette: - Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb kialakulnak az együttműködés feltételei, hiszen az RMDSZ is megalakulása óta fontosnak tartja az autonómiát, megalakulásával az SZNT is ezeket a célokat tartja szem előtt. /Pap Melinda: Németh Zsolt: A megoldás az autonómia kivívása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Kicsit mindenki meghökkent azon, hogy Magyarország ifjúsági és sportminisztere, Gyurcsány Ferenc Erdélybe látogatott. Állítólag az RMDSZ és személyesen Markó Béla kitartó és állhatatos meghívásának tett eleget a Magyarországon is igen vitatott "előéletű" miniszter, aki Medgyessy Péter miniszterelnök támogatásával jutott miniszteri bársonyszékhez, s kinevezése még az MSZP berkeiben is vert némi hullámokat. Gyurcsány "előéletét" nagyon sokan feszegetik az anyaországban, s üzletemberi ténykedését pénzügyi-gazdasági botrányok egész sorozatával (K & H, paksi atomerőmű stb.) hozzák kapcsolatba, ahol neve szinte törvényszerűen a mostani miniszterelnökével együtt jelenik meg. Barátságuk vitathatatlan, egyesek tudni vélik, hogy a 2006-ban esedékes választásokon Gyurcsányt - Medgyessy utódaként - a szocialisták egyenesen a kormányfői tisztségért indítják majd csatába Orbán Viktor ellenfeleként.Gyurcsány jött, látott és... ígért. Az RMDSZ vezetőivel való tárgyalásain újra és újra hangsúlyozta, a magyar kormány föltett szándéka oly módon támogatni az erdélyi magyarságot, hogy az saját szülőföldjén találja meg a boldogulás útjait. /Magyari Lajos: Gyurcsány Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./"

"Magyarország uniós csatlakozása következményeiről és a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról kérdezték egyebek közt Kovács László szocialista pártelnököt, külügyminisztert az MSZP honlapján folytatott nov. 11-i online interjú részvevői. "Tényleg vannak vészmadarak, akik csak a várható problémákról beszélnek, és úgy állítják be, hogy nagyon sok lesz a csatlakozás vesztese" - mondta Kovács a www.mszp.hu fórumán. A mindenkori magyar kormányok alkotmányos kötelessége a határon túli magyarok támogatása, segíteni őket a boldogulásban a szülőföldjükön, valamint jogaik érvényesítésében. A kettős állampolgárság ügyében "egy felelős kormánynak körültekintően kell eljárnia". A kormány szakértői tárgyalásokat kezdett a vajdasági magyarok pártjaival, hogy tisztázza, mit kérnek. Figyelembe kell venni az EU és az Európa Tanács, a nemzetközi jog előírásait - tette hozzá, de: "Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a magyar költségvetés teherbíró képességét sem. Elfogadhatatlan az, ha magyarországi ellenzéki politikusok ebből felelőtlen módon belpolitikai kampányt csinálnak, és az is, ha a magyar állampolgárság megadását valaki nem kéri, hanem egyenesen követeli." A magyar kormánytól azok követelhetnek, akik Magyarországon élnek, itt adóztak vagy adóznak, akiknek munkája, tevékenysége hozzájárult Magyarország teljesítményéhez. Mások csak kérhetnek! - mutatott rá Kovács László. /A kettős állampolgárságról. Kik követelhetik a magyar kormánytól? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

"Erdélyben csönd van, Kasza József és vajdasági társai azonban nem fogadták el a magyar kormány álláspontját, és Kasza József VMSZ-elnök kijelentette: "A vajdasági magyarok már nem kérik, hanem követelik a kettős állampolgárságot, mert az igényük jogos. Hiszek abban, hogy az anyaország végérvényesen felfogja: a kettős állampolgárság igénye nem a vajdasági pártok, hanem a vajdasági magyar polgárok igénye. Ha egész Európában más nemzeteknek megadatott a jog a kettős állampolgárságra, akkor a vajdasági magyarok igényét sem kérdőjelezheti meg senki, legkevésbé Magyarország, amely jóvoltából veszítettük el az állampolgárságunkat az első és második világháború eseményei miatt. Nem a vajdasági magyarok okozták a világháborút és sorakoztak fel rossz oldalra, ezért nem lehet azt mondani, hogy saját hibájukból veszítették el a magyar állampolgárságukat. A délvidéki magyarok e történelmi igazságtalanság kiigazítását követelik. Sajnálatos, hogy nincs kellő politikai akarat a magyarországi parlamenti pártokban a kettős állampolgárság kérdésének rendezésére."Az MDF Herényi Károly frakcióvezető révén törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében "...minden olyan, idegen országban élő állampolgár, akinek felmenői magyar állampolgárságúak voltak, és egyénileg honosítási eljárást kezdeményez, mentesülne a minimum három évig fennálló magyarországi állandó lakhely, a magyarországi megélhetést biztosító jövedelem és az állampolgári vizsga kötelezettsége alól." A javaslatot az Országgyűlés rendészeti bizottsága elutasította. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselője szerint nem lehet érzelmi és főleg származáson alapuló kapcsolat. Világosi Gábor /SZDSZ/ ugyancsak azzal érvelt, hogy az állampolgárság jogintézménye nem érzelmi kérdés, s az állampolgársággal járó kötelezettségnek a nem Magyarországon lakó, ha magát magyarnak vallja is, nem tud eleget tenni. Gál Zoltán bizottsági elnök (MSZP) a határokon túliak szülőföldön való boldogulását látja veszélyeztetettnek. /Sylvester Lajos: Úgy szeretnek, majd megesznek... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./"

"Magyarországnak kiemelkedő érdeke fűződik ahhoz, hogy megossza az integrációs felkészüléssel kapcsolatos tapasztalatait a később csatlakozó országokkal - jelentette ki a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke nov. 14-én Budapesten, miután a testület megbeszélést folytatott a román képviselőház jogi bizottságával. A találkozót követő sajtótájékoztatón Vastagh Pál (MSZP) közölte, hogy az eszmecserén a tapasztalatok átadására koncentráltak. Carmen Dimitriu, a román jogi bizottság titkára beszámolt arról, hogy a tanácskozáson szóba került a két ország törvényhozásának és bizottságainak tevékenysége. Elmondta, hogy figyelemmel kísérik majd az európai parlamenti választással kapcsolatos magyarországi fejleményeket. /Magyar-román parlamenti bizottsági találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Az RMDSZ egy ideje tévúton halad. A Markó-ellenességgel aligha vádolható Gabriel Andreescu román létére kifejtette: az RMDSZ nem az egész erdélyi magyarság érdekeit képviseli, hanem egy szűk csoportét, valamilyen klikkét. "Az utóbbi időben az RMDSZ, de más kisebbségi szervezetek is arra törekednek, hogy monopolizálják a képviseletet. A kisebbségek parlamenti csoportja elfogadott egy kisebbségi törvénytervezetet, amelyben a sajátjukon kívül ki szeretnének zárni minden más szervezetet a kisebbségi érdekképviseletből" - nyilatkozta a Duna Televíziónak. Barátilag figyelmeztetett: egy ilyen típusú "autonómiatörekvést" ijesztőnek tart, hiszen a belső önrendelkezés a közösség sokszínűségének a kifejezése kell hogy legyen, és nem a képviselet monopolizálása. Az angol Románia-szakértő, Tom Gallaghe kívülálló, mégis a kolozsvári Szabadságban megjelent interjúban látleletet készített az RMDSZ tévelygéseiről. A külföldi politológus szerint a Markó-féle RMDSZ önérdekkereső elánnal halad vállvetve egy zsákutcában a Romániát rosszul kormányzó SZDP-vel, elvesztette demokratikus jellegét, egy kirekesztő, arrogáns, acsarkodó és hiperérzékeny román versenypártocskává silányult. Az RMDSZ-nek nincs és nem is lehet hiteles, érdemi válasza sem Andreescu, sem Gallagher kritikáira, de nem is foglalkozik ezzel. Médiabirodalmát építi - országos szórású önálló tévét ígért neki a minap az MSZP -, készül a választási kampányra, mindenáron nyerni akar, az SZDP oldalán szeretné megvalósítani a pártállamot. Amikor a volt politikai foglyok vitázni ültetnék le Szász Jenőt Markó Bélával, utóbbi azt üzeni: neki nem partner egy udvarhelyi polgármester./Dénes László: A diagnózis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"