A Magyar Gallup Intézet felmérést készített a kedvezménytörvény támogatottságával kapcsolatban a magyarországi választópolgárok körében. A felmérésből kiderül, a véleményt kifejtők 53%-a helyeselte a kedvezménytörvényt. Ezen belül 15% kifejezetten helyesli és egyetért a határon túl élő magyarok számára nyújtott kedvezményekkel, míg 38%-a inkább csak helyesli és egyetért azokkal. A másik oldalon a megkérdezettek 27%-a ellenzi a státustörvényt, valamint 20% kifejezetten ellenzi, egyáltalán nem ért egyet a támogatásokkal. A magyar–román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a megkérdezettek 18%-a úgy vélte, hogy az Orbán-kormány súlyos hibát követett el, a memorandum aláírása a magyar érdekek elárulását jelentette. A válaszadók 32%-a szerint hibás lépés volt a kormány gesztusa, de ez nem jelent különösebb veszélyt Magyarország érdekeit tekintve. Hozzávetőlegesen ugyanennyien, a megkérdezettek 30%-a úgy vélte, hogy a román–magyar megállapodás ésszerű kompromisszum volt, amely lehetővé tette a kedvezménytörvény január elsejével kezdődő életbelépését. Az alanyok 6%-a a megállapodást a magyar külpolitika egyértelmű sikereként értékelte, míg 14%-nak nem volt véleménye. - A megkérdezettek 47%-a aggódik amiatt, hogy a külföldiek tömegesen fognak hivatalosan munkához jutni Magyarországon. Az alanyok 31%-a különösebben nem tart a kisebbségi magyar munkavállalóktól, és 15%-a egyáltalán nem fél a munkaerőpiacon jelentkező esetleges versenyhelyzettől. Az aggódók aránya pártpreferencia szerint változik. Az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavazók 67%-a mondja, hogy aggódik. A még tanácstalan voksolók 51%-a, a FIDESZ-MDF lista támogatóinak viszont csak 27%-a aggódik a tömeges munkaerő-bevándorlástól. Hasonló megosztottság mutatható ki a mintán a miniszterelnöki megállapodás megítélése esetében is. Az SZDSZ támogatóinak 37%-a, az MSZP szavazóinak 31%-a súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az egyetértési nyilatkozatot. A bizonytalanok közül csupán 15%, míg a FIDESZ-MDF támogatóinak 7%-a osztja ezt a nézetet. A kormánytábor fele (49%) és a bizonytalanok 25%-a ésszerű kompromisszumnak tartja a megegyezést. Minden más szavazó-táborban azok vannak relatív többségben, akik úgy ítélik meg, hogy az aláírás hibás lépés, de nem veszélyezteti komolyan Magyarország érdekeit. A Magyar Gallup Intézet felmérésének a következtetése az, hogy a vélemények egyértelműen a pártszimpatiák szerint oszlanak meg. /Borbély Tamás: Pártpreferenciák szerint változik az Orbán–Nastase megállapodás megítélése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Orbán Viktor miniszterelnök szerint múlófélben van az az országos szinten letaglózó, sokkoló hatás, amit néhány politikai erőnek a kedvezménytörvény kapcsán kifejtett támadása okozott. A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy a karácsony időszakára eső ünnepi készülődésbe hasított bele az a támadássorozat, amit nem a kormánnyal, hanem az egész országgal, az ország polgáraival szemben indított néhány politikai erő. Kovács László, az MSZP elnöke a miniszterelnök kijelentésére reagálva elmondta: nem támadták, és nem támadják a jogszabályt, hanem az Orbán–Nastase paktumot kifogásolják, amely szerintük a parlament háta mögött megváltoztatta a törvényt. Orbán Viktor megállapította, hogy az ellenzék indokolatlan félelmet keltett, hogy a magyar kormány rossz döntése miatt esetleg elveszíthetik az állásukat, mert a külföldről érkező munkavállalók kiszoríthatják őket. Orbán Viktor ismételten hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból semmilyen romlás nem történt a munkaerőpiacon, és senkinek nincs veszélyben a munkahelye. A miniszterelnök kifejtette: Magyarországon senki sem fogja elveszíteni a munkahelyét külföldiek miatt, ugyanis a kormány kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel szabályozhatja a magyar munkaerőpiacot. A kormányfő jelezte: az Országos Munkaügyi Tanács ülésére kötött mandátummal küldték a gazdasági minisztert azzal, hogy a Magyarországon egy időben külföldiek által betöltött álláshelyek száma nem lehet több mint 81 ezer 300. A miniszterelnök elmondta: a Magyar Nemzeti Bank három hét alatt kétszer is csökkentette a jegybanki alapkamatot, ami azt jelenti, hogy az ország mind a munkaerőpiaci, mind pedig a pénzügyi helyzet szempontjából stabil, kiszámítható. A miniszterelnök bízik abban, hogy a jóérzés kerekedik felül, a polgári és nemzeti értékeket fontosnak tartó emberek visszanyerik a nemzeti egység lehetőségébe, megvalósíthatóságába vetett hitüket. Reményei szerint a határon túli magyarok is néhány hét elteltével úgy fogják érezni, hogy ismét egységesen áll mögöttük és mellettük az anyaország. A miniszterelnök szeretné, ha a magyar politikai erők mindegyike visszatérne a nemzeti összefogás politikájához. Szavai szerint vissza lehet térni a nemzeti összefogás politikájához akkor is, ha egy politikai erő egy meggondolatlan akcióval több millió embert sértett meg. /Múlófélben a letaglózó sokkhatás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Borbély Zsolt Attila Anyaországi figyelő című rovatában Csurka Istvánt idézte, aki a Magyar Fórum ezévi második számában a következőket írta: "Ha a sajtó által megteremtett minősítés igaz volna, miszerint a MIÉP szélsőségesen nacionalista és idegengyűlölő, akkor az Orbán – Nastase megegyezésnek azt lett volna a természetes fogadtatása, hogy a MIÉP ellenzi (...), az internacionalista és Iliescuval alapszerződést kötő MSZP pedig üdvözli és megheurékázza. Ezzel szemben a MIÉP mint a legkisebb rossz következményű megállapodást elfogadta, és a törvény megvalósításában segíti a kormányt ezután is, az SZDSZ és az MSZP, amelyek egy év óta csak román – magyar megegyezést sürgetnek, hátba támadja. Tehát a liberális és bolsevista irányítású sajtó kétszeresen hazudik: a MIÉP nem elfogultan nacionalista, hanem keresztény és magyar, s képes tárgyilagosan és józanul szolgálni a nemzet ügyét még akkor is, ha nincs közvetlen pártpolitikai haszna a szolgálat egyes elemeiből, az MSZP és az SZDSZ pedig nem magyar érdekeket szolgáló (...) párt." Az álláspontjával a baloldalon elég magányos Tamás Gáspár Miklós, aki egyébként a státustörvény és általában a kulturális nemzetfelfogás elítélője, azt írta, hogy az MSZP által keltett hisztéria "sovén, populista és demagóg, tartalmi állításait tekintve hamis", következményeit tekintve "erkölcsi és politikai értelemben súlyos, talán jóvátehetetlen kárt jelent hazánknak"(ÉS, 2002/2). - Sajátos egybeesés, jegyezte meg a cikkíró. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Egybeesés. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./

Az Európa Tanács strasbourgi ülésszakán, a jogi és emberi jogi bizottságban bejelentették: Erik Jürgens holland képviselő február–március folyamán Budapesten, Bukarestben és Pozsonyban tájékozódik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos helyzetről. Ezzel összefüggésben Tabajdi Csaba (MSZP), a magyar delegáció tagja emlékeztetett: Európában számos példa van arra, hogy az anyaország anyagilag támogatja a határain túl élő kisebbséget. Kurucsai Csaba, a magyar delegáció másik tagja a romániai csángók helyzetével foglalkozó kérdést tett fel Walter Schwimmernek. Az Európa Tanács főtitkára válaszában a miniszteri bizottság korábbi határozatát nyomatékosan megerősítve kiállt a csángók szabad nyelvhasználata mellett minden területen. /Tájékozódik az Európa Tanács a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kedvezménytörvény olyan beruházás, amely a következő években bizonyosan megtérül Magyarországnak. A miniszterelnök erről jan. 27-én a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának vendégeként beszélt. - Mi nem támogatást nyújtunk a határon túli magyaroknak — mondta Orbán, utalva arra, hogy a magyar nemzetgazdaságnak nagy erőtartaléka az a néhány milliónyi magyar, aki a szomszédos államokban él. A magyar kormányfő megfogalmazása szerint: ha sikerül összekapcsolni a határon túli magyarokat a magyarországi magyarokkal, a határon túli magyarok gazdasági életterét a magyarországi gazdaság életterével, akkor Magyarország gazdasága sokkal nagyobb teljesítményre lesz képes, mint most. Orbán rámutatott arra, hogy egyedül Szlovákiával nem sikerült még megállapodni a kedvezménytörvényről, ezért nyugodt tárgyalásokon kívánja a kormány rendezni a vitát Pozsonnyal. A magyar miniszterelnök jan. 26-án, hivatalos horvátországi látogatásának második napján Eszéken ünnepélyes keretek között átadta a Magyar Köztársaság főkonzulátusának épületét, majd nyolc horvátországi magyar személynek magyar igazolványt nyújtott át. - Minden Kárpát-medencei magyar főkonzulátus átadása ünnep, hiszen azt jelzi, hogy a magyar nemzet határon kívül rekedt és elzsibbadt részében ismét megindulhat a vérkeringés — fogalmazott Orbán Viktor. - Ugyanakkor hétvégi kongresszusán a Magyar Szocialista Párt politikai nyilatkozatban követelte, hogy haladéktalanul függesszék fel a magyar–román egyetértési nyilatkozat végrehajtását. /Orbán Viktor: Össze kell kapcsolni az élettereket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Nits Árpád egyelőre nem váltja ki a magyar igazolványt. Nem azért, "mint közismerten magas jövedelmű és mindkét országban előnyös kapcsolatokkal rendelkező magyarjaink, akik nem szégyellték kijelenteni, hogy szégyellik kiváltani a magyar nemzethez tartozást bizonyító igazolványt". Nits kivárja az áprilisi választásokat, és ha újra hatalomra kerül az MSZP és az SZDSZ," akkor megmaradok annak, ami most vagyok. Vagyis nemzettelennek." Hogy miért nem csipegetne kedvezményeket az MSZP és az SZDSZ tenyeréből? Azért, "mert ezek a tenyerek a hatalomátvétel után azonnal ökölbe szorulnának." A jobboldal a nemzeti összetartozás híveit egyesíti táborába, "akkor a baloldalnak létérdeke azok megnyerése, akik különböző okokból nem akarnak tudni a határon túli rokonokról." "Ha a választók többsége úgy ítéli meg, hogy a cél (a hatalom-visszaszerzés) elfogadhatóan szentesít bármilyen eszközt, akkor győz az MSZP és az SZDSZ, és megbukik a sikeres polgári kormány. Egy olyan kormány, amely nyolc évtizede először próbált tenni valamit a nemzet lelki egyesítéséért." /Nits Árpád: Kivárás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 29./

A román fél elcsendesedett, és elkezdődött a támadás a magyar fél részéről, ahonnan az ember mást várna. Kiábrándító módon egyes – főleg MSZP – politikusok szájából olyan, a magyar közvéleményt megfélemlítő, félrevezető vélemények hangzanak el, amitől az ember undort, kiábrándulást érez. Számomra és még sokunk számára Magyarország szimbólum marad, ahová érzelmileg tartozunk, az anyaországot, ahonnan akaratunkon kívül elszakadtunk, ahol a testvérek mostohák és nem fogadnak be a családba mint testvért, hanem ellenséget látnak bennünk, akik elveszik kenyerüket. Jöjjenek hozzánk, mi megosztjuk velük azt a kis darabot is, amire jut szerény körülményeink között. Biztosíthatok minden magyarországi embert, hogy csupán erkölcsi okokból váltom ki a magyar igazolványt, nem akarom elvenni senki kenyerét. Továbbra is olyan magyar leszek, mint eddig voltam. Tisztelem és becsülöm a magyar kormányt, amelynek nem volt könnyű helyzete e törvény kivitelezésében. /Szász Mária, Gyergyószentmiklós: Gondolatok a státustörvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

A Balázs Ferenc Intézet 2001. nov. 5-e és 18-a között végezte legújabb reprezentatív mintán megvalósított szociológiai adatfelvételét a magyarországi felnőtt korú lakosság körében a megkérdezettek határon túli magyarsághoz való viszonyáról. A mostani kutatás során az Intézet kérdezőbiztosai 1006 véletlenszerűen kiválasztott 18 év feletti magyar állampolgárt kerestek fel személyesen otthonukban, az ország 138 vidéki településén és a főváros 23 kerületében (utóbbiakban a kerületekre nézve lélekszámarányosan). Összességében elmondható, hogy a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatos közéleti kérdéseket a magyar választópolgárok többsége továbbra is figyelemmel kíséri. A magyarországi megkérdezettek a felvidékiek, különösen pedig az erdélyiek és kárpátaljaiak helyzetét az egy évvel korábbinál rosszabbnak, vagy lényegesen rosszabbnak tartják, s csupán a háborús időszakot túlélt vajdaságiak körülményeit ítélték relatíve jobbnak a 2000-es állapotokhoz képest. A határon túli vendégmunkások jelenlétével kapcsolatos félelmeket a magyarországi lakosság többsége nem osztja. Az Orbán-kormány kisebbségvédelmi politikájának pozitív megítélése nagyságrendileg (14,8%-kal) megnőtt: azzal részben vagy egészében a megkérdezettek közül minden második egyetért (51,2%), az azt ellenzők részaránya pedig alig haladja meg a 10%-ot. A HTMH kisebbségvédelmi politikájának megítélése: 2001 novemberében a hivatal munkájával elégedettek részaránya már több mint kétszeresen meghaladta az egy évvel korábban regisztrált szintet. A határon túli magyarság érdekeinek felvállalását és képviseletét a magyarországi felnőtt korú lakosság túlnyomó többsége továbbra is támogatja, sőt néhány vonatkozásban az eleve magas támogatottság tovább növekedett. Néhány százalékkal nőtt ugyan azok részaránya, akik a támogatások nagyságát túlzottnak tartják, illetve egyáltalán nem tartják szükségesnek (összesen 45%), hozzájuk képest azonban továbbra is néhány százalékponttal nagyobb részarányt képviselnek azok, akik szerint a támogatások mértéke megfelelő, illetve kevesebb annál, amit Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete lehetővé tenne (48,7%). A határon túli magyarok sorsa iránt kevésbé nyitottnak bizonyult választók — az MSZP hívei (29,4%), kiugró mértékben pedig az SZDSZ-re voksolók (34,5%) — találhatók azok között, akik semmilyen kedvezményt nem juttatnának a határon túli magyarságnak. Az egy évvel korábbi elutasító véleményhez képest (32,3%) a legális munkavállalás engedélyezését elutasítók részaránya mintegy 6%-kal csökkent (26,4%), így elmondható, hogy jelenleg csupán minden negyedik megkérdezett ellenzi, hogy a határon túli magyarok a törvényben rögzített feltételek mellett munkát vállaljanak Magyarországon. Míg 2000 nyarán még csupán 13,7%-ot tett ki a magyar állampolgárokéhoz hasonló mértékű utazási kedvezmények mellett voksolók részaránya, mára az ekképpen vélekedők száma megkétszereződött (26%). /Magyarországiak viszonya a határon túli magyarsághoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Az 1998-as magyarországi parlamenti választásokat követően a Magyar Szocialista Párt bejelentette, hogy konstruktív ellenzéki szerepre készül. Készült, készült, de közben kifutott az időből, és most már nem készül. Azazhogy készül, de nem ellenzékiségre, hanem egyenesen a kormányzásra. Kovács László pártelnök – aki 2001-ben csak az ATV Kereszttüzében tizenhétszer jelent meg – második, harmadik mondatával általában egyenesen Orbán Viktor miniszterelnököt támadta, bármi is volt a kérdés. És követték őt ebben mások is, ki szelídebben, ki kevésbé szelíden. A státustörvény, a magyar–román megegyezés kapcsán azt a valótlan és hihetetlen kijelentést tették, hogy Magyarországot pontosan 22 millió román munkavállaló fogja majd elárasztani. Visszatérve a magyar–román egyezséghez: Orbán Viktor nem önfejűen cselekedett, ugyanis az Országgyűlés felhatalmazta a magyar kormányt, hogy kedvezménytörvény-ügyben mindenik szomszédos országgal tárgyaljon és megállapodásra jusson! Megállapodni pedig a legtöbb esetben csak kompromisszumok árán lehet. Az MSZP (az SZDSZ-szel karöltve) már nyolc évvel korábban is jól "odaütöttek" a Világkiállításnak. Orbán Viktorral szembenHorn annak idején kijelentette, hogy ő bizony megelégszik azzal a bizonyos kétharmaddal, minek bonyolítani a helyzetet. Keller képviselő pedig a magyar–román egyezmény kapcsán "totális diplomáciai vereségről" beszélt, Horn pedig "árulásról", mert szerinte "csak vesztes kormány írhat alá ilyen szerződést". Amikor például az osztrák választásokat követően Jörg Haider a munkaerő szabad mozgásának korlátozásáról beszélt, a magyar baloldal igyekezett felhívni Európa figyelmét eme európaiatlan praktikára. Most ugyanazok másképpen vélekednek, s egy enyhe haideri gesztusra maguk is képesek lennének. Mert ha kormányra kerülnek, majd véget vetnek a nagy jövés-menésnek. /Németh János: Az MSZP és a nyuszika sapkája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 5./

Az Udvarhelyi Híradó nem szokta bírálni az MSZP-t, most viszont egy cikk keményen elmarasztalta az MSZP-t, a kedvezménytörvényben játszott szerepe miatt. Az MSZP Kovács László-vezette szürke eminenciásainak szíve mélyén szinte mindegy, mi lesz a külhoni magyarok sorsa.A "23 millió román munkavállalóval" való riogatás eredményeképp januárban néhány százalékkal nőtt a párt népszerűsége. Ugyanakkor a cikkíró megjegyezte: a státustörvény megalkotásakor a Fidesz nem igazán tekintette megfelelő partnernek a szocikat: a törvénytervezet váratlan, puccsszerű bejelentésével, a szocialista javaslatok többségének mellőzésével, lekezelésével mindvégig éreztette, hogy ki is az igazi szellemi atyja a törvénynek. Az MSZP szereplését jellemzi, hogy Horn Gyula az egyházakat is vérig sértette azáltal, hogy megvádolta a papságot, hogy még a gyóntatószékben is a Fidesz mellett agitálnak. Az Európai Uniós pártok is bírálták az MSZP-t, amiért nacionalista húrokat penget. /Pál Szilárd: Szocialisták a zsákutcában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./

A 2002-es kampány tétje, hogy Magyarországon folytatódik-e a FIDESZ-korszak, vagy jön a bal és jó esetben folytatódik az ingamozgás. A kampányban az erős bal-liberális elkötelezettségű sajtó is kiveszi a maga részét, minden előkerül, amivel a FIDESZ ázsióját rombolni lehet. Egy másik csapásiránya a FIDESZ ellen folyó médiahadjáratnak a párt 1993-as jobbfordulatával kapcsolatos. Ezt hivatottak terjeszteni Petőcz György könyve a Fidesz történetéről, melyben a FIDESZ-től elpártolt s az SZDSZ-ben kikötött politikusok, Fodor Gábor, Ungár Klára, Szelényi Zsuzsa, Hegedüs András és Molnár Péter mesélik el a FIDESZ-sztorit sajátos olvasatban, valamint az új botránykönyv, a dr. Kende Péter által szignált "A Viktor". Borbély Zsolt Attila a jobbratolódást evidenciaként látja. Amikor ugyanis 1993-ban a FIDESZ felvállalta a nemzeti jelzőt, a nemzeti gondolat felvállalása igencsak veszélyes volt. Ebben a korszakban a sajtó kb. 85%-a az Antall kormány, a "keresztény-nemzeti kurzus", a Horthy-mítosz rombolásával volt elfoglalva. Ekkor odaállni a nemzeti gondolat mellé politikai bátorságra vallott, amiért meg is fizetett a FIDESZ. 1993 nyarán a legnépszerűbb párt volt 30-40%-al, s nem kellett volna mást tegyen, mint hogy beálljon az ellenzéki MSZP—SZDSZ—FIDESZ egységfrontba. Ha kizárólag a hatalom kellett volna a FIDESZ-nek, akkor azt 1994-ben is megkaphatták volna. Ehelyett a FIDESZ vissza akarta adni a nemzeti politizálás társadalmi presztízsét és ezzel egy időben fellépett az MSZP szalonképesítése ellen is. És vesztett: az 1994-es választáson mindössze 7%-ot ért el. 1994 után eleve ellenszélben kezdte az építkezést a jobboldalon, szövetségben az MDF-el és a kereszténydemokraták jobbközépen álló részével. 1998-ban a jobboldal gyengébb társadalmi kapcsolatrendszerrel és beágyazottsággal, gyengébb gazdasági pozíciókkal és sokkal gyengébb sajtóval a háta mögött győzött. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A Fidesz színeváltozása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

A Krónikának adott exkluzív interjújában Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár cáfolta, hogy a Polgári Szárny megalakulása magyarországi beavatkozás eredménye lett volna. Az államtitkár febr. 19-én fogja Kolozsváron felavatni azt a tévéstúdiót, amely a magyar közszolgálati tévéadók számára szolgáltat majd erdélyi híranyagot. "A Kárpát-medencei magyar–magyar tájékoztatás eddig meglehetősen egyoldalú volt. Míg például az erdélyi magyarok szinte mindent tudtak arról, ami Magyarországon történik, fordítva ez koránt sincs így. Pedig Magyarországon – különösen a fiatalabb generációk körében – egyre nagyobb az érdeklődés a határon túli magyarság ügyeinek megismerésére. Ezt az igényt akartuk kielégíteni és a média segítségével is szorosabbra fűzni azt a hálót, amely összefogja a Kárpát-medence különböző részében élő magyarságot, amikor tavaly az Illyés Alapítvány segítségével több száz millió forintos támogatást nyújtottunk több tucat határon túli – köztük erdélyi – televíziós műhelynek" – tájékoztatott Németh Zsolt. Az államtitkár – Szatmárnémetibe is ellátogat. Szatmárnémeti és környéke lélekszáma szempontjából az erdélyi magyarság egyik legfontosabb központja. Ehhez képest Magyarországról kevesebb figyelem irányul erre a térségre, mint mondjuk Nagyváradra, Kolozsvárra vagy Székelyföldre. Mostani látogatása egyfajta adósság törlesztése is, aminek remélhetőleg intenzív folytatása lesz. A magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után a Magyar Szocialista Párt erőteljes támadásba kezdett. "Pusztán pártpolitikai érdekek miatt alaptalanul és igazságtalanul azzal rémítették a magyarországi közvéleményt, hogy hol 23 millió, hol 20 millió, hol pedig több száz ezer román fog bennünket elárasztani, és elveszik munkahelyünket. Mára azonban a magyarországi közvélemény többsége rájött, hogy az MSZP nem mondott igazat. Ami pedig a Fideszt illeti, nyugodtan leszögezhetjük: ha egyszer kimondtuk, hogy az Orbán-kormány számára fontosak a határon túli magyarok, akkor mi ehhez tartani is fogjuk magunkat." – szögezte le. - Szlovákiában a kormánypártok belpolitikai válsággal küzdenek, és népszerűségüket magyarellenességgel próbálják növelni. Minden demokrácia iránt elkötelezett ember számára szomorú volt hallani azt a nacionalista indulatoktól túlfűtött vitát, amely a pozsonyi parlamentben zajlott a magyar státustörvényről, jelentette ki Németh Zsolt. Leszögezte: Magyarországról sem a Reform Tömörülés, sem más RMDSZ-platform döntéseit és lépéseit nem befolyásolja senki. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Nem avatkoznak be. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

"Febr. 19-én Kolozsvárra látogatott Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, akit erdélyi körútjára Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának az elnöke is elkísért. A politikus Vasile Soporan prefektussal és Serban Gratian megyei tanácselnökkel folytatott tárgyalásokat, majd Markó Bélával és Takács Csabával, az RMDSZ elnökével és ügyvezető elnökével találkozott. Ezt követően megtekintette a Központi Tájékoztatási Irodát, majd Kónya-Hamar Sándor képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével folytatott rövid megbeszélést. Az erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel való munkaebéd után az államtitkár részt vett a Sapientia Alapítvány ünnepi kuratóriumi ülésén. Délután Németh Zsolt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Reform Klub szervezte Polgári Fórumon tartott előadást, amelyen jelen volt Tőkés László és Pap Géza református püspök is. A Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral estére tervezett találkozó a román fél távolmaradása miatt elmaradt. Németh Zsolt kolozsvári programja a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (ELTE) készített dokumentumfilm és a Video-Pontes készülő új stúdiójának megtekintésével zárult. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón kifejtette: jelen pillanatban teljes az egyetértés a magyar–román kapcsolatok terén. Úgy vélte: a Magyarország és Románia közti jó kapcsolat a térség stabilitásának fontos tényezője és hozzájárul ahhoz, hogy az egész régió szabályozott, rendezett módon haladjon az európai integráció útján. Örömmel állapította meg, hogy Kolozs megye több magyarországi településsel tart fenn elmélyültebb kapcsolatot, kifejezve reményét, hogy ezt a jövőben sikerül majd még szorosabbra fűzni a gazdaság, a tudományos és kulturális élet számos területén. Németh Zsolt végül közölte: együttműködésre vagyunk ítélve, Románia és Magyarország, a románok és magyarok érdekei nem ellentétesek egymással. Vasile Soporan prefektus úgyszintén pozitívnak ítélte meg a román–magyar kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy a Nastase-Orbán megállapodás aláírása történelmi pillanat volt. Az RMDSZ csúcsvezetőségével folytatott tárgyalások után Németh Zsolt és Markó Béla közös sajtóértekezletet tartott. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a látogatásra rendkívül fontos és jó pillanatban került sor, a két ország közötti kapcsolatok az utóbbi időben rendkívül dinamikusan fejlődtek. Magyarország és Románia a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyetértési nyilatkozat aláírásával az egész térség számára fontos üzenetet fogalmazott meg az etnikai kérdést illetően azáltal, hogy az együttműködés és nem a konfrontáció útját választotta. Az RMDSZ elnöke örömmel újságolta el a sajtónak, hogy Németh Zsolt különös meglepetést okozott számára, ugyanis a magyar államtitkár személyesen hozta el a szövetségi elnök nevére kiállított magyar igazolványt, amit Markó fontos ajándéknak, szimbolikus meglepetésnek értékelt. - Az elmúlt évek során nagy utat tettünk meg Románia és Magyarország kapcsolatépítésében. Ez az időszak egyszerre vezetett Magyarország és Románia, illetve az erdélyi magyarság és az anyaország összefogásához - mondotta Németh Zsolt. A politikai államtitkár mindenekelőtt azt emelte ki, az Orbán-Nastase megállapodás egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. - Nem csupán a magyar–román összefogás tekintetében tettünk meg azonban nagy utat — folytatta —, hanem a Kárpát-medencei magyarság összefogásának a terén is. Ennek nagyon fontos célja volt, hogy megerősítsük az összetartozás érzését a Kárpát-medencében. Biztosak vagyunk abban, hogy egy egészséges identitású magyarság nagymértékben hozzájárul a szomszédos országok belső felemelkedéséhez és gyarapodásához. Ezért volt nagy jelentőségű például a Millenniumi-ünnepségsorozat, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) létrehozása és nem utolsósorban a státustörvény megalkotása — szögezte le a magyar politikus. Kifejezte reményét, hogy az új romániai magyar konzulátusok megnyitásának ügye kimozdul a holtpontról. Este zajlott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Reform Klub szervezésében a Polgári Fórum. Németh Zsolt előadásában többek között a Magyarok Világszövetségének 1997-ben tartott ülését idézte fel, amelyen az akkori magyar kormányfő, Horn Gyula jelenlétében Tőkés László püspök a kétszeres kisebbségi sorsot kifogásolva kijelentette: eljött az idő a határon túli magyarok egyenjogúsítására. A magyar politikus szerint a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest 2002-ben mind a Kárpát-medencei összefogás, mind pedig a korábban bizalmatlansággal átitatott román–magyar viszony kedvezőbb lett. A hosszú, feszültséggel telített időszakra a kedvezménytörvény kapcsán megkötött Orbán-Nastase megállapodás tett pontot, mondotta az előadó. Az EMTE létrehozását az államtitkár egyedülálló munkának értékelte. Nincs fontosabb az egyetem sikerre vitelénél, hiszen ez fontos eleme az erdélyi magyarság jövőképének, fogalmazott. Azt ígérte, hogy a magyar polgári kormány minden támogatást megad majd az intézménynek. Pap Géza református püspök megköszönte a magyar kormánynak az ádáz harcot, kitartást, amellyel a kedvezménytörvény megalkotásáért és érvényesítéséért harcolt. Tőkés László püspök előadása kezdetén közölte: Németh Zsolt egy magyar igazolvánnyal lepte meg. A püspök úgy véli: a jelenlegi RMDSZ-politika hitelesíti és alátámasztja azt a hamis állítást, miszerint Romániában modellértékű a kisebbségpolitika. Tőkés László utalt a kormánypárt politikusainak azon kijelentéseire, hogy külföldön kívánják mediatizálni az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodást, hogy "ország világ lássa, Romániában milyen jól megy sorunk". Hangsúlyozta: a magyarság asszimilációja és az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás azonban nem támasztja alá azt a sikerpropagandát, amelyet az RMDSZ terjeszt. "Olyan csapdába kerültünk, amely végig ment Neptunon, Snagovon és Slanic Moldovan", mondotta. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy vélte: sok helyen az RMDSZ a kormánypárt platformjává válik, mint például Szilágy megyében. Hangsúlyozta: senki sem tudja elhitetni vele, hogy ez az "utódkommunista párt", a romániai MSZP, amely minden nyomorúságunk mögött áll, az erdélyi magyarság szövetségese lehet. Kifejtette: a romániai magyar közösség természetes szövetségese a magyar nemzet, és csak rájuk támaszkodva törhet ki ebből a helyzetből, hiszen a jelenlegi politikai palettán Romániában nem találhat igazi partnert. Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai asszimáláció, a magyar politikai osztály beleolvadása a román politikába a magyarság számára végzetes lehet. Vigyázni kell, hogy "a kolozsvári gödrök ne váljanak az erdélyi magyarság csapdájává", összegezett a püspök. /Papp Annamária: Erdélyi körúton Németh Zsolt. Markó Béla átvette magyar igazolványát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

Febr. 23-án Kolozsváron tartotta országos tanácskozását a Szociáldemokrata Tömörülés nevű RMDSZ platform, amely ez alkalommal is kifejtette: támogatják az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közti protokollumot. Kiállnak "mind a szociális-gazdasági jogok megszerzéséért és bővítéséért, mind a romániai magyar közösség jogainak elismeréséért." Politikai nyilatkozatukban kifejtették: "a tömörülés teljes egészében felvállalja az RMDSZ programját, amelyet saját elképzelései szerint tovább fog fejleszteni különös tekintettel ennek társadalmi összetevőire." Bucur Ildikó, a platform elnöke elmondta: az RMDSZ alapszabályzatának a keretei között fenntartják maguknak a jogot "a Szövetség taktikájának a befolyásolására". A platform szerint a Polgári Szárnynak a "monitorizálás monitorizálását" célzó kezdeményezése fölösleges, afféle "magamutogatás". A platform vezetői kifejezték mélységes tiszteletüket mind a történelmi egyházakkal, mind a többi felekezettel szemben, de megjegyezték: érthetetlennek és sportszerűtlennek tartják Tőkés Lászlónak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének fenyegetőzését az RMDSZ-támogatottság megvonásával kapcsolatosan. Újságírói kérdésre Bucur Ildikó kifejtette: a tömörülés kapcsolata az MSZP-vel csupán ideológiai rokonságon alapszik, amely szóbeli buzdításokban merül ki, más RMDSZ-platformoktól eltérően — mondotta. /Borbély Tamás: Szociáldemokrata alternatíva. Országos értekezletet tartott az RMDSZ-platform. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Vannak-e hasonlóságok Ion Iliescu 1996-os, valamint az MSZP mostani kampányának kommunikációs stratégiájában? Vajon közrejátszott-e a szocialisták kampányában is közreműködő Ron Werber izraeli szakember ténykedése a magyar közélet eldurvulásában? E kérdésekre kereste a Magyar Nemzet a választ, amikor márc. 2-i számában megszólaltatta Iliescu és pártja egykori kampányfőnökét, Iosif Bodát. A magyar származású szakember a romániai választások tapasztalatai alapján elmondta: az amerikai-izraeli tanácsadók - akik Borisz Jelcin oroszországi kampányát is szervezték - minden potencionális feszültségforrást kihasználnak, hogy "maximumra pörgessék" az indulatokat. Az a fontos nekik, hogy minél nagyobb ellentétek legyenek, akár azon az áron is, hogy ezek túlmennek a kelet-európai normákon. Boda szerint Magyarországon a fő témáik a szomszédokkal - köztük Romániával - való viszony és az EU- integrációval kapcsolatos lehetséges konfliktusok lesznek. "Őszintén szólva, engem nagyon bántott ez a dolog. Noha én soha nem voltam RMDSZ- tag, mégse titkoltam a származásomat - mondta az MN-nek Boda. –. Soha nem bocsátottam volna meg magamnak, ha az én irányításom alatt magyarellenes dolgok történtek volna. Mégis voltak ilyen elemek. Itt van például Iliescu gyulafehérvári beszéde. Kizárólag a szövegre koncentrálva nem tűnik kimondottan magyarellenesnek, összevetve azonban a televíziós közvetítés képeivel, teljesen más értelmet nyer. Noda nem hiszi hogy Magyarország most egy masszív román munkavállalói hullámra várhat. Ennek ellenére a kampányban lehet ezzel riogatni, ezt mindig kihasználták. (A Magyar Nemzet nyomán) /Iosif Boda a Magyar Nemzetben: Az MSZP importálta a durva kampányt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő a vele készített interjúban kifejtette: ha az MSZP nyeri meg a választásokat, a határon túli magyarság támogatásában fenn kívánja tartani az eddigi szintet, figyelembe véve az inflációt. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye kulcskérdés, ugyanilyen fontossággal bír a felvidéki magyarság számára az ottani egyetem, és a Vajdaság esetében is lehet szó anyanyelvi felsőoktatási intézmény létesítéséről. A Fidesz által a határon túli magyarok támogatására létrehozott alapítványokról Tabajdi közölte: nem lehet négyévente felforgatni egy intézményrendszert, ez vonatkozik a határon innen és túlra is. Az MSZP megszavazta a kedvezménytörvényt, amelyet ma is jónak tartanak. Az Orbán?Nastase megállapodásnak a munkavállalási részét kívánják vizsgálni. Egy esetleges MSZP?SZDSZ koalícióban az MSZP nem adja fel a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos támogató magatartását. /Székely Kriszta: Nem változna a határon túli magyarok támogatása. Beszélgetés Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Juhászné Lévai Katalin, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint egyre több munkaközvetítő iroda alakul a határ menti romániai településeken annak érdekében, hogy ottani munkavállalókat közvetítsen Magyarországra. Ápr. 4-én Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet egy helyi lapban többször megjelent hirdetésre, amelyben a keleti országrész munkáltatóinak romániai munkaerőt - orvosokat, ápolókat, építőipari szak- és segédmunkásokat, mezőgazdasági idénymunkásokat - ajánlanak.Juhászné Lévai Katalin kijelentette: az élet kezdi igazolni, hogy a szocialista párt joggal tiltakozott az Orbán-Nastase-paktum ellen. A politikus utalt arra, hogy 2001 decemberi adatok szerint 20 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, "szemben az Orbán-kormány győzelmi jelentéseivel". Megerősítette, szerintük a román állampolgárok magyarországi munkavállalási lehetősége veszélyezteti a hazai munkaerőt, különösen a keleti országrészben. /Az MSZP a romániai munkavállalókról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

A határon túli magyarság figyelemmel kísérte a magyarországi országgyűlési választások első fordulóját /ápr. 7./, hiszen annak tétje az anyaország határain kívül élők számára úgyszintén nagy. Markó Béla szövetségi elnök: A határon túli magyarság helyzetének nem lenne szabad pártpolitikai viták tárgyát képeznie Magyarországon, nem megosztó, hanem konszenzusteremtő kérdés kellene hogy legyen. Számunkra az a hasznos, ha a mindenkori magyar kormánnyal minél szorosabb kapcsolatot tartunk fenn, és minél közelebbi viszonyban vagyunk minden jelentős magyarországi politikai párttal. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Árulkodó Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata, amely folytatja a kilencvenes évek elején indult számmisztikát a magyarság létszámát illetően. A szocialista politikus kijelentette, hogy kétszer ötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ő is felvette Horn Gyula volt miniszterelnök tízmillió magyar állampolgárra vonatkozó nyilatkozatának fonalát, és sietett a tudtunkra adni, hogy nem folytatja az Antall?Orbán féle tizenötmilliós össznemzetben gondolkodó nemzetpolitikai irányvonalat, megjegyezve ugyanakkor, hogy a felelősséget nem hárítja el. Számunkra azonban ez a kiegészítése kevés vigaszt jelent, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a Fidesz-kormány által beindított azon nemzetpolitikai koncepcióról, amely a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére törekszik. Ebben a tekintetben már-már áttörésnek számított a státustörvény elfogadása. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy amennyiben valóban az MSZP?SZDSZ alakíthat kormányt, akkor egyrészt a múltból átörökölt proletárinternacionalizmus, másrészt pedig a kozmopolitizmus által meghatározott szűkkeblű országpolitikai gondolkodásnak nincs szüksége a nemzetpolitika szélesebb távlataira. Ez a határon túli magyarok számára már-már lesújtó. Nemzetpolitikai vonatkozásban értékelve az eseményeket, lesújtónak merem nevezni, ha az Orbán-kormány által elkezdett nemzetpolitikai irányvonal megtörik, eltorzul, vagy leveszik napirendről. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a miniszterelnökjelöltek vitája azt mutatta, hogy Magyarországon bármelyik nagy párt is nyerné meg a választásokat, radikális hangsúlyeltolódásra nem kerülhet sor, többek között a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyt illetően sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő: Hogy mi mindent sikerült elérnie az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben, a saját bőrünkön is lemérhetjük, hiszen amit a határon túli magyarságért tettek, nem kevés. Gondolok itt az egyetemre, a státustörvényre, a kulturális és gazdasági téren tett kezdeményezésekre, amelyeknek azonban politikai áldatlansága mindig megvolt, és meglesz. - A határon túli maggyarokkal kapcsolatban Kovács László úgy fogalmazott, hogy tízmillió magyar kormánya kerülhet személyükben hatalomra, az anyaországon kívül élők pedig boldolguljanak ott, ahova a történelmi sors helyezte őket. Nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a szocialisták nem nemzeti, hanem állami keretben gondolkoznak, olyan politikai entitásban, amelyet 1994, és 1998 között is hangoztattak, és gyakoroltak. Semmiképpen nem az antalli és az orbáni megfogalmazást vállalják át. Vekov Károly parlamenti képviselő: ? Nagyobb szükségünk van a magyar kormány támogatására, mint valaha, s ez érvényes volt tegnap is, ma is és holnap is. Úgy vélem, lényegi változás nem fog bekövetkezni a magyar kormány politikájában a határon túli magyarságot és bennünket illetően sem. /Papp Annamária: Szükségük van a határon túli magyaroknak a budapesti kormány további támogatására. Erdélyi magyar politikusok a magyarországi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Olyan miniszterelnöke lesz Magyarországnak, aki beszél románul? - tette fel ápr. 9-i számának címlapján a kérdést a Ziarul Financiar. A román pénzügyi körök lapja a román?magyar kapcsolatok várható alakulásának szempontjából elemezte az MSZP kormányra kerülésének lehetőségét. Az újság arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP és a Romániában jelenleg kormányon lévő Szociáldemokrata Párt egyazon politikai családhoz tartozik, és ez megkönnyíti majd a román kormánnyal folytatott párbeszédet. Ugyanakkor az SZDP az MSZP-t egy olyan szövetségesnek tartja, amely egyengeti útját a Szocialista Internacionáléba. Ugyancsak Medgyessy Péter román nyelvtudását emelte ki a bukaresti Adevarul is. A lap szerint "a kiváló pénzügyi szakember, az egykori kommunista párt központi bizottságának tagja, aki paradox módon nem tagja a szocialista pártnak, a párton belül egymással harcoló frakciók kompromisszumaként lett az MSZP kormányfő-jelöltje". /Románul tudó miniszterelnöke lesz Magyarországnak Medgyessy Péter, az egykori MKP KB-tag személyében? Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban a magyarországi választás első fordulójáról leszögezte: e választásnak van egy nagyon pozitív üzenete, éspedig azáltal, hogy az a szélsőséges párt, amely mostanig ott volt a magyar Országgyűlésben, , nem jutott parlamenti képviselethez. Mi, az RMDSZ egyébként gratulálunk a Magyar Szocialista Pártnak sikeréhez, ugyanakkor ama reményünknek adunk hangot, hogy amennyiben az MSZP a második forduló után a Szabaddemokraták Szövetségével kormányt alakít, akkor azzal jól együtt tudunk működni. Emlékeztetnék ugyanis mindenkit arra, hogy Szövetségünk megléte óta mindig azt vallotta, arra törekedett, hogy a határon túli magyarság helyzete ne legyen pártpolitikai kérdés, ideológiák függvénye.? - Egyébként személyes viszonyunk is jó, tette hozzá. A kormánypárttal megkötött együttműködési egyezmény szerint negyedévenként közösen kell megvonni az együttműködés mérlegét. Markó a legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy leszámítva három megyét: Kolozst, Kovásznát és Bihart ? megszülettek a megállapodások. Sikernek tartja, hogy a földtörvény végleges formát öltött. A kisebbségek használhatják jelképeiket. Markó szerint a népszámlálásra igazán nem a visszaélések voltak a jellemzőek. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Az anyaország körüli államokban élő magyar közösségek életének is fontos, bizonyos szempontból meghatározó jellegű eseményei az anyaországi választások, szögezte le Máthé Éva. Az a kérdés is megfogalmazódott, mi lesz az ősszel magyar állami támogatással beindított Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sorsa? Megkapja-e a további, elengedhetetlenül szükséges támogatásokat, vagy az első tanév után csúfosan kimúlik Antall József- 15 millió magyar vezetőjének tekintette magát - még ha csak lélekben is. Horn Gyula már csak tízmillió magyarban gondolkozott. Orbán Viktor négy évvel ezelőtti kijelentésére, miszerint az ország határai nem azonosak a nemzet határaival - Romániában felszisszentek a vezető politikusok. Medgyessy Péter "közjogilag" ismét elengedte a határon túli magyarok kezét. Helyes és értelmes kijelentés az, hogy közjogilag csakis tízmillió magyar miniszterelnöke lesz. De most, 2002-ben nekünk már nem elég azt mondani: természetesen a mindenkori magyar kormány felelősséggel tartozik az elszakadt nemzetrészeknek, hogy tevőlegesen hozzá kell járulnia életünk jobbításához. Ezen túl valami más is kell. Talán egy kevés érzelmi töltet, talán ígéret arra, hogy a kedvezménytörvény érvényben marad, s a Sapientia egyetem tovább járja a maga göröngyös, de biztos útját.? ?? sem Szili Katalinról, sem Lendvai Ildikóról nem tudom (sajnos) elképzelni, hogy álmatlan éjszakáik vannak a mi sorsunk sanyarúsága miatt.? ?Az MSZP nyilvánvalóan melléfogott akkor, amikor nemcsak több százezer, de több millió romániai munkavállaló várható beözönléséről papolt a kedvezménytörvény kapcsán. Jó lenne, ha kiegyensúlyozott, de nem elhidegülő nemzeti, nemzetiségi politikával maga mellé állítaná a határon túli magyarságot, nem csak a magyar választópolgárok felét. Az, hogy a pártnak nincs is szüksége ránk, mit se változtat azon, hogy a magyar nemzethez tartozunk. Valamit kezdeni kell velünk, még akkor is, ha egy más államnak (is) lojalitással tartozunk.? /Máthé Éva (Marosvásárhely): Értünk? Ellenünk? = Magyar Hírlap, ápr. 10./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere ápr. 13-ára mindenkit meghívott a művelődési házba, ahol óriáskivetítőn figyelhetik Orbán Viktor választási beszédét, mely után a jelenlévőkkel közösen nyilatkozatot fogalmaznak meg az anyaország választóihoz, hogy a határon túli nemzetrészek érdekében a FideszMDF párost támogassák. A polgármester a lapnak elismerte, hogy akár bumeráng-effektusként is visszaüthet mindez, és az MSZP győzelme esetén számára rosszul sülhet el, de politikusként ezt vállalnia kell, mert nemcsak az anyaország felelős a határon túli magyarságért, hanem mi is az anyaországért. /Bágyi Bencze Jakab: Szász Jenő a Fideszért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

A több magánegyetemet akkreditáló határozattal vált gyakorlatilag jogi személlyé a Sapientia EMTE, amelyet márc. 28-án hozott a kormány. A magyarországi választások kapcsán Tonk Sándor rektor elmondta, nem tart attól, hogy az esetleges kormányváltás befolyásolja a Sapentia finanszírozását. Tonk kifejtette, a költségvetési vita során a magyar ellenzéki pártok a kormány álláspontját támogatták, ami garanciát jelenthet arra, hogy a Sapientia működése zavartalan maradjon a Fidesz?MDF választási veresége esetén is. Tonk szerint a Sapientia?EMTE működése legalább két évre anyagilag mindenképpen biztosítva van. A rektor kiemelte, hogy Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tavalyi erdélyi látogatásán arra a kérdésre, hogy mit tenne másként a Sapientia ügyében, azt nyilatkozta: még több pénzzel támogatná az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, mint ahogyan az Orbán-kormány teszi. Medgyessy a Krónikának adott exkluzív interjújában 2001 szeptemberében kifejtette: segíteni kívánja a határon túli magyar kultúrát, oktatást és médiát. ?Trianon óta nem volt példa akkora erőfeszítésre a magyar kormány részéről a határon túli magyarság megsegítésére, amekkora az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása? ? hangsúlyozta Tonk Sándor. A rektor szerint ?rossz üzenet? lenne minden irányban, ha ez a nagy lendülettel indult ügy kifulladna, és a mindenkori magyar kormány tudatában van annak, hogy a megkezdett munkát folytatni kell. /Salamon Márton László: Tonk Sándor nem aggódik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

A választási matematika az MSZP-nek kedvez, amelynek a kormányzási szerepvállalást fontolgató SZDSZ a ?tartaléka". Kinek lenne jó az MSZP győzelme Romániában? Jó lenne mindenekelőtt a jelenlegi román kormánypártnak, amellyel már csak világnézeti alapon is hagyományosan jó volt a magyar szocialisták kapcsolata. Azután jó lenne az RMDSZ-nek. Az RMDSZ legerősebb belső ellenzéke, a Reform Tömörülés veszítené el legfőbb támaszát. Ezt a lehetséges alternatívát Kovács László már az első forduló után megerősítette, amikor kijelentette: nem fognak beavatkozni az RMDSZ belügyeibe, és nem támogatnak a szövetség legitim vezetésével szemben álló csoportokat, emlékeztetett Vásárhelyi D. Miklós. A várhatóan kialakuló politikai háromszög (MSZP-PSD-RMDSz) együttműködésének eredményeképpen a következő négy esztendőt (de legalábbis a romániai választásokig még hátralévő időszakot), valószínűleg egy langyos-meleg politikai hangulat, egy mosolygós, de formális kormány- és pártközi kapcsolatrendszer jellemezné. Másrészt ha maradnak Orbán Viktorék, négy év alatt várhatóan végleg süllyesztőbe kerül a tagadhatatlan politikai tapasztalattal és tudással rendelkező, ám fél lábbal még a múlt zsákutcájában lebzselő elit, az előző rendszer eltorzult mentalitását, nézeteit hordozó Horn Gyulák és Kovács Lászlók nemzedéke. /Vásárhelyi D. Miklós: Mi lenne? Hétfő! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 12./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: "Mivel kapcsolatban álltunk az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is az elmúlt években, ha ők kerülnek kormányra, akkor megvan a garanciája annak, hogy velük is megfelelően együttműködjünk". De ha szövetségünk tagjainak nagy-nagy többsége nem így látja, azért persze nem haragudhat meg Markó Béla úr és senki más a világon, jegyezte meg Plesa Vass Magda.?Nekünk nem mindegy, hogy a Fidesz keresztény módon kormányoz, vagy pedig a kommunisták diktálnak újból!? ?Nekünk egyetlen jelszavunk van, amit senki be nem tilthat és szívünkből ki nem téphet: velünk az Isten.? /Plesa Vass Magda: Velünk az Isten! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Soha nem övezte még olyan érdeklődés a magyarországi választásokat Erdélyben, mint az idén. A magyarázat egyszerű: a FIDESZ- kormány alatt ? ki tudja, hány évtized óta először ? újra rivaldafénybe került a határon túli magyarság sorsa. Uraim, le a kalapokkal, hiszen ilyen profi módon elhitetni a határon túli magyarokkal, hogy ez a kormány egészen másként viszonyul az erdélyiekhez, mint az előzőek, nem akármilyen teljesítmény! Elhitetni az erdélyi tömegekkel, hogy a segítség önzetlen, és semmi ára nincs ? férfimunka volt! Szabó Csaba szerint mindegy az erdélyinek, hogy MSZP-SZDSZ-kormány, vagy FIDESZ-kormány fogja Magyarországot vezetni. Az erdélyi magyarság gazdasági közérzetét egyik sem javíthatja, a szimbolikus gesztusok pedig, bárhogy is csomagolják azokat, és bármilyen port is vernek fel körülöttük ? hamar megkopnak. Az elmúlt négy év alatt létrehozott "FIDESZ-közeli" erdélyi intézmények ? vagy legalábbis jó részük ? vadonatújak és profitcentrikusak. Nekem édesmindegy, hogy ki nyeri meg a választásokat Magyarországon, hangsúlyozta Szabó Csaba. /Szabó Csaba: A valóság elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

A Szabadság Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnökét kérdezte a magyar kormánypárt választási esélyeiről, a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos elképzeléseikről. Az MSZP előretörése annak tudható be, hogy az utolsó napokban jobban tudta mozgósítani ezt a bizonytalan réteget, hatékonyabb volt kampányfinisük, jegyezte meg Németh Zsolt, hozzátéve, hogy bizakodó a végeredményt illetően. "Az elmúlt 4 év folyamán, különösen a státustörvény megalkotásával, kiépítettük azokat a kereteket és azt az intézményrendszert, amelyen belül Magyarország támogatást nyújt a határon túli magyaroknak. A rendszer tehát adott, működik, az pedig, hogy mennyi forrást tudunk beletenni, függ Magyarország gazdasági helyzetének alakulásától, és - természetesen - a magyar kormány hozzáállásától és szándékaitól. Ezért nem mindegy a határon túli magyarok szempontjából sem, hogy ki alakít kormányt Magyarországon." - fejtette ki az államtitkár. Amennyiben az MSZP és az SZDSZ alakít kormányt, újból visszatér az alapszerződések megkötésének szelleme, "amikor nem tekintették egyenrangú partnernek a határon túliakat, nem vették figyelembe véleményüket." Medgyessy Péter az első forduló éjszakáján megint csak a tízmillió, pontosabban a kétszer ötmillió magyarról beszélt. /Székely Kriszta: Visszatérhet az alapszerződések szelleme? Beszélgetés Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Markó Béla szövetségi elnök kiemelte: a határon túli magyar közösségeknek egész Magyarország, az egész magyar Országgyűlés és a mindenkori magyar kormány támogatására szükségük van. Az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt 10-12 évben kialakult egy jól átlátható kapcsolatrendszer, a határon túli magyarság számára fontos támogatási rendszer az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Véleménye szerint ezen a területen a folyamatosság elvének kell érvényesülnie. "Gratulálok a magyar Országgyűlésbe bejutott minden pártnak és külön gratulálok annak a két pártnak, amely minden valószínűség szerint kormányt fog alakítani: a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének" - mondta. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az összes jelentős magyarországi politikai párttal az egyenlő közelség elvét próbálta érvényesíteni az elmúlt években, és ez ezután is így lesz. Markó fontosnak nevezte, hogy az elmúlt napokban levelet kapott Medgyessy Pétertől. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje jelezte azt, amit már nyilvánosan is elmondott: felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért. Az RMDSZ elnöke szerint a létrejövő magyar kormánnyal folytatott konzultációk fontos témája lesz a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban tavaly decemberben született román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat is. - A kedvezménytörvény alkalmazása elkezdődött Romániában, jól megy, zökkenőmentesen. Véleményünk szerint ennek folytatódnia kell - mondta. /Markó gratulált a magyarországi választások győzteseinek. Reméli, folytatják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Berlinből hazafelé tartva megálltam Budapesten. Berlinben politikai jellegű látogatáson volt, ottani parlamenti képviselőkkel, a külügyminisztérium felelős tisztségviselőivel tárgyalt, Budapesten zajlott a Nemzetközi Könyvfesztivál, ennek keretében került sor könyvbemutatójára. A rendezvényen tapasztaltak is megerősítették abban, hogy a magyar kultúra egy, a magyar irodalom egy, és szerinte hamar meg fog szűnni az az érzés is, hogy kettészakadt a magyar nemzet. Markó szerint nem lesz fordulat a határon túli magyarságot illető politikában sem. Ehhez "hozzáadni lehet és kell, de elvenni belőle nem szabad." Markó szerint tenni való az elkövetkező hónapokban az egyházi ingatlanok kérdésében lesz. Nem lesz könnyű dolgunk, jegyezte meg. Ami a Bolyai Farkas ügyét illeti: "mindenképpen vissza kell állítani a Bolyai középiskolát mint magyar iskolát." Bihar megyében ugyan nem jött létre még a megállapodás, de a kormánypárttal létezik együttműködés. Kolozs megyében még nem született meg, mert egy-két fontosabb problémát még meg kellene oldani. Elmaradt az aláírás Kovászna megyében, ahol hosszabb ideje elég rossz a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között. Azonban Kovászna megyében is létre fog jönni a megállapodás. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A román külügyminisztérium szerdán nem kívánta kommentálni azt a nyilatkozatot, amelyet Calin Fabian, Románia nemrég kinevezett budapesti nagykövete adott a Curierul Nationalnak. Calin Fabian kifejtette: a román fél is kívánatosnak tartaná a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött román?magyar egyetértési nyilatkozat felülvizsgálatát, mivel az bizonyos értelemben már idejét múlta. A román külügy a Magyar Távirati Iroda érdeklődésére azt közölte: román részről hivatalosan nem kezdeményezték az egyetértési nyilatkozat újratárgyalását, és hivatalos formában Magyarországról sem érkezett mostanáig ilyen értelmű megkeresés. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke a román rádiónak úgy nyilatkozott: a magyar fél valóban kezdeményezi az "Orbán?Nastase paktum" újratárgyalását, de ez nem fogja rontani a magyar?román kapcsolatokat. Kovács szerint a "paktum" nem jó megoldás, mivel a két miniszterelnök egyetértési nyilatkozata felesleges könnyítéseket nyújt a romániai munkaerőnek Magyarországon. /B. T.: Újratárgyalják az Orbán?Nastase megállapodást. A román fél sem bánná? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Adrian Nastase miniszterelnök telefonon beszélgetést folytatott Medgyessy Péterrel, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök- jelöltjével. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke elmondta, hogy a két politikus román nyelven tárgyalt egymással. Hrebenciuc hangsúlyozta, hogy nem látja annak értelmét, miért kellene újratárgyalni a kedvezménytörvény végrehajtásáról tavaly decemberben aláírt román?magyar kormányfői egyetértési nyilatkozatot. Kovács László, az MSZP elnöke a Ziua Ápr. 26-i számában megjelent interjújában megerősítette, hogy a szocialisták kormányra kerülve módosítani kívánják az egyetértési nyilatkozatot, mert a magyar munkaerő-piac potenciálisan nyitottá vált a román munkavállalók számára, ami veszélyeztetheti közel 900 ezer magyar idénymunkás munkahelyét, főként az építőiparban és a mezőgazdaságban. Szlovákia és Románia a magyar kedvezménytörvény elleni lépések egyeztetésére készül - jelezte Chlebo. /Egy nyelven beszélnek a szocialisták? Nastase telefonon tárgyalt Medgyessyvel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./