Ismét petícióval fordulnak Sólyom László köztársasági elnökhöz a budapesti Kossuth téren a kormány leváltását követelő tüntetők, amelyben szót emelnek a Nemzetbiztonsági Hivatal szerintük tűrhetetlen eljárása miatt – jelentették be október 9-i sajtótájékoztatójukon a szervezők. “Tűrhetetlen, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal antidemokratikus módon fenyegeti a nemzeti érzelmű tüntetőket” – hangsúlyozta Molnár Tamás, a tüntetést koordináló Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik politikai ügyvivője. A Nemzetbiztonsági Hivatal nem fenyeget békés tüntetőket, csupán arra figyelmeztet, hogy az erőszakos cselekmények színhelyén az abban részt nem vevőket is veszély fenyegetheti – tudatta a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának közleménye. A szocialisták támadást intéztek az alkotmányos rend és az önkormányzatok ellen – így értékelte a Fidesz szóvivője az MSZP-választmányról nyilvánosságra került két beszédet; Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján egyben bocsánatkérésre szólította fel az MSZP szóvivőjét, amiért a Fidesszel hozta kapcsolatba a hangfelvételeket. /Magyar válság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

A balatonőszödi Gyurcsány-beszéd az utolsó csepp volt a pohárban – nem sokkal ezután a Kossuth téren megjelentek a kormányfő és a kormány lemondását követelő első tüntetők. A néhány napig tartó heves megmozdulásokat követően a tüntetések ugyan békés mederbe terelődtek, de a kormányfő hányaveti kijelentése ellenére – „két-három napig ott lesznek, aztán megunják és hazamennek” – azóta is nap mint nap folytatódnak. A köztársasági elnök kétszer intette a miniszterelnököt, ideje lenne félreállni. Az MSZP, és vele együtt az SZDSZ azonban kiállt mellette. A Le Figaro írta: „a sztálinista képzésű aparátcsikok mint mindenkor, most is megvetik saját népüket”. Az október 1-i önkormányzati választásokon elért ellenzéki siker jelentőségét igyekeztek alábecsülni. A kormányoldal mellett Dávid Ibolya is minden alkalmat megragad arra, hogy hazugsággal vádolja Orbán Viktort. Konrád György, a Kádár-rendszer egyik jeles ellenzékije, a közszolgálati tévében az Árpád-sávos zászlót, a Kossuth téri tüntetőket fasisztának, nyilasnak nevezte. /Asztalos Lajos: Bizalmat szavazott önmagának! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Az MSZP társadalom-politikai tagozatának ülésére Sipos József küldött bevitte a Kossuth Rádió munkatársát, aki rögzítette az ott elhangzottakat. Így került nyilvánosságra Szekeres Imre honvédelmi miniszter kijelentése, az SZDSZ helyett az MDF-fel kell az MSZP-nek szorosabb kapcsolatot kialakítani. Lampert Mónika pedig megnyirbálja az immár megváltozott összetételű önkormányzatok önállóságát, hogy minél kevesebb jusson az ellenzéki beállítottságú önkormányzatoknak. Az MSZP az egypártrendszeres időkből származó pártfegyelem vonalán haladva belső ellenzékét akarja félreállítani, írta Németh Júlia. /Németh Júlia: Szivárgás-szivárogtatás-megrendelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Rendkívüli ülést hív össze október 13-ra Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke a szeptember közepi, budapesti zavargások kapcsán; az ülésre meghívást kap a rendészeti miniszter, az érintett rendőrkapitányok, ombudsmanok és emberi jogi civilszervezetek, így a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért képviselői mellett több sértett és szemtanú is. Balog Zoltán mondta, szeretné, ha egyértelmű lenne, mihez van joga egy járókelőnek, egy békés tüntetőnek vagy egy rendőrnek. A kormánypárti képviselők közül többen az ülés időszerűségét is vitatták. Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) alelnök azért nem látta időszerűnek a bizottság ülését e témában, mert egyik hatóságnál sincs még meg a vizsgálat eredménye, így kérdéses, milyen eredményt hozhat egy ilyen ülés. Ékes Ilona (Fidesz) szerint viszont már így is késésben vannak, s nagyon sok jogtalanság történt, amiket meg kellene vizsgálni. /Rendkívüli ülés lesz a budapesti zavargások kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Nem tudtak megegyezni a Kossuth téri tüntetés szervezői és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) képviselői az október 23-i rendezvényekről szóló október 17-i tárgyalásukon. A Fidesz bejelentette: az Astoriánál tartja október 23-i megemlékezését, amelynek fő szónoka Orbán Viktor lesz. Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte: Magyarországnak árt Orbán Viktor, és az 1956-os forradalom méltó megünneplését teszi kockára, ha elriasztja a külföldi vendégeket az október 23-i rendezvényekről. (MTI) /Orosz Anna: Nincs megegyezés október 23-áról. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Sólyom László köztársasági elnök október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több mint hetven személyiségnek adományozta október 22-én a Magyar Köztársasági Érdemrend elismerését, a Magyar Köztársaság arany vagy ezüst érdemkeresztjét, illetve a Nagy Imre-érdemrendet. A Parlament kupolatermében tartott ünnepségen a magyar államfő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át a kitüntetéseket. Az ünnepségen kilenc kitüntetett a három közjogi méltóság közül csak az államfőnek nyújtott kezet. Csak az államfővel fogott kezet Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékán-helyettese, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) több megyei tisztségviselője, valamint több nyugállományú katonatiszt. Pintér Károlyné, a Pofosz Gulag tagozatának elnöke, illetve Mészáros Gyula, a Pofosz Veszprém megyei elnöke Sólyom Lászlónak és Szili Katalinnak kezet nyújtott, de Gyurcsány Ferencet nem hagyta gratulálni. Az eseményen jelen volt a kormány több tagja, Boross Péter volt miniszterelnök, a négy parlamenti párt képviselője – Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője –, valamint számos közéleti személyiség. Felavatták a kommunizmus áldozatai előtt fejet hajtó, valamint a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékező ikeremlékművet is a magyarországi Csömörön. A kommunizmus áldozatainak emléket állító kompozíció az első ilyen alkotás a világon. Az eseményen, amelynek fővédnöke Orbán Viktor, a Fidesz elnöke volt, felszólalt többek között Wittner Mária ’56-os szabadságharcos, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. /Több kitüntetett mellőzte Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin gratulációját. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./ A kézfogás gesztusok aritmetikája Budapesten – az, hogy hányan nem fogtak kezet Gyurcsánnyal, és hányan sem Gyurcsánnyal, sem Szilivel – egyértelműen jelzi: a politika nem lezárja, hanem épp ellenkezőleg: lezáratlanul tartja a múltat. Ma már bizonyosabban látható, mint öt-tíz évvel ezelőtt, hogy ‘56 emléke Erdélyben jóval erőteljesebb, jóval meghatározóbb, és hogy 1956 összekapcsolta a szolidaritást a magyar szabadsághagyománnyal és a kommunizmus elutasításával. Bakk Miklós szerint a „magyar szétfejlődés” döntő korszaka nem Trianon, hanem 1956 után kezdődött. 1956 után különböző pályára léptek a Magyarországgal szomszédos országok, és ezzel a társadalmi alkalmazkodás eltérő pályáit kínálták fel a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak. /Bakk Miklós: Erdély, 1956. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

Hajnalra vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékkel verte szét a magyar rendőrség a budapesti tüntetőket. Közel százhetvenen sérültek meg, közöttük 17 rendőr és 5 külföldi állampolgár. Budapest rendőrfőkapitánya szerint az egyenruhások törvényesen és bátran jártak el, ugyanezt nyilatkozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. Az ellenzék vezére ideológiát adott az utcai rendbontáshoz – mondta a kormányfő napirend előtti felszólalásában október 24-én a Parla­mentben, erre a KDNP frakcióvezetője úgy reagált: provokáció történt. A Fidesz frakcióvezetője kifejtette, pártja békés nagygyűlésén rendőrattakot hajtottak végre, az SZDSZ elnöke olcsó politikai cinizmusnak nevezte azt, hogy a rendőrök provokáltak volna, az MSZP frakcióvezetője pedig úgy vélte, a demokrácia és az engedély nélküli, törvénytelen demonstráció szemben áll egymással, míg az MDF elnöke szerint a forradalom emlékét gyalázták meg. /Budapesten szétverték a tüntetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

A tüntetők nem térhetnek vissza Budapesten a Kossuth térre. Budapesten körülbelül 130 sérültet láttak el a tüntetések során kapott lőtt és zúzott sérülésekkel. A beszállítottak között 3 továbbra is életveszélyes. Egyes információk szerint az utcai zavargásokban 19 rendőr sérült meg, körülbelül 100 embert vettek őrizetbe. Október 23-re helyreállt a tömegközlekedés, de a Kossuth téren továbbra sem áll meg a metró. Az egyik fővárosi Fidesz-irodának az ajtaját emberi ürülékkel kenték be, az MSZP XI. kerületi irodájába pedig Molotov-koktélt dobtak. Az SZDSZ XII. kerületi irodájába is éghető anyaggal teli üveget dobtak. – A lőfegyver alkalmazásán kívül minden kényszerítő eszköz bevetésére engedélyt kaptak a rendőrök – közölte Gergényi Péter budapesti főkapitány, aki visszautasított minden vádat az október 23-i zavargások rendőrségi kezelésével kapcsolatban. Azt sem tartja elhibázott lépésnek, hogy a Kossuth teret kiürítették. A budapesti zavargások csak tovább erősítik a közép-európai politikai fejleményekkel kapcsolatos EU-aggodalmakat, az Uniónak ugyanakkor vannak hathatós válaszeszközei arra az esetre, ha ezekben az országokban veszélybe kerülne a demokrácia – írta a Financial Times. „A második magyar forradalom”, „Gyurcsány fejedelem és Nagy Imre forradalmának országa – Megemlékezés cirkusszal”, „Polgárháborúra készül Magyarország?” – ilyen címekkel számolt be az október 24-i romániai sajtó a Budapesten zajló eseményekről. A Ziarul Financiar szerint a kormánnyal szemben elégedetlen magyarok kihasználták az 1956-os forradalom emlékünnepségeit, hogy az utcán követeljék Gyurcsány lemondását. A Romania Libera újságírója megjegyezte, hogy a magyar államfő nemzeti egységre szólított fel, de ezt nehezebb megvalósítani egy olyan kormányfővel, aki beismerte, hogy hazudott. A Hotnews.ro című internetes hírportál szerint Gyurcsány „hataloméhsége”, és a miniszterelnök MSZP-s politikusok általi támogatottsága miatt Magyarországon polgárháború törhet ki. /Aggasztják az EU-t a budapesti fejlemények. Egyre sötétebb a Közép-Európáról alkotott kép alpolgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Október 23-án, az ötvenhatos forradalom ötvenedik évfordulóján végképp levizsgázott a magyar szocialista kormány és párt. Olyan megtorlássorozattal akarta megfélemlíteni az ünnep alkalmával utcára vonult embereket, amire a modern demokráciákban aligha van példa. Valószínűnek tetszik, jó időben kitervelték, ha esetleges utcai megmozdulások lesznek, azok résztvevőit rányomják az Astoria mellett szervezett Fidesz-nagygyűlésre. Fejmagasságban lőtték ki a könnygázbombákat, meg is sebesítettek sok-sok embert. Bevetették a gumigolyókat, azokkal is fejmagasságban tüzeltek, ami külföldi szakértők szerint szigorúan tilos, s hogy az utólagos megtorlásból az utcán levők közül senki ne maradhasson ki, olyan festett vízzel ágyúzták a tömeget, mely nehezen, csak három-négy nap múltán kopik le. A magyar rendőrök földre esett emberekbe rúgtak, ütöttek-vertek. A magyar tévécsatornák mutatták a barbár akciót, melynek a bosszú, a megfélemlítés mellett még egy célja volt: nyugalmat teremteni Gyurcsányéknak és vendégeiknek az ünnepléshez. /Simó Erzsébet: Meggyalázott ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Megosztott a közvélemény abban is, hogy melyik fél okozta az indulatok elszabadulását: a Medián által megkérdezettek 41 százaléka szerint a rendőrség provokálta a tüntetőket, 38 százalék szerint pedig fordítva. A megkérdezettek 72 százaléka tartja elítélendőnek, hogy megzavarták október 23-át, mert „az évfordulón együtt kellett volna ünnepelnie az országnak”, 25 százalék szerint pedig „nem csoda, hogy elszabadultak az indulatok, hiszen épp ’56 szelleme vitte utcára az embereket”. A parlamentben a szocialista kormányfő Orbán Viktort és a Fideszt tette felelőssé, a Fidesz szónokai Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, az MDF pedig Gyurcsányt és Orbánt is. Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő bejelentette, az október 23-án történt „törvénytelen rendőrterror” feltárására a Fidesz dokumentációs központot hoz létre, ahova várják mindazon magyar és külföldi állampolgárok bejelentéseit, akik október 23-án Budapesten „törvénytelen rendőri támadásnak voltak kitéve”. Az Astoria környékén október 23-án megsérült fideszes országgyűlési képviselő, Révész Máriusz bejelentette, mégis feljelentést tesz a vele szemben foganatosított rendőri fellépés miatt. Eredetileg ez nem volt szándékában. „Az ügyet az én feljelentésem nélkül is ki kellett volna vizsgálni, de Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány úr arrogáns magatartása meggyőzött arról, hogy az egyetlen út a feljelentés marad” – nyilatkozta Révész Máriusz. Hangsúlyozta, az ügy kivizsgálását nem a maga érdekében kéri, mert semmiféle elégtételt nem jelentene számára annak a rendőrnek a megbüntetése, aki eltörte a lapockáját vagy a másiké, aki fejbe vágta, azonban mindenkinek, akit sérelem ért, fel kell lépnie annak érdekében, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő még egyszer Magyarországon. „Nem a tüntetőkkel és nem a megemlékezőkkel szemben történt a rendőri fellépés, mert nem lehet így nevezni azokat a csoportokat, amelyek engedély nélkül demonstrálnak, akik szúró-vágó fegyvereket, Molotov-koktélokat, vasgolyókat tartanak maguknál, akik köveket dobálnak, tömegközlekedési eszközöket állítanak meg és fordítanak keresztbe az utcán, akik múzeumi tárgyakat, nevezetesen egy harckocsit indítanak be, akik végigpusztítják Budapest belvárosát” – nyilatkozta Nyakó István, az MSZP szóvivője. Hangsúlyozta, a rendőrség 23-án éjszaka tette a dolgát, végezte törvényes kötelességét. /Guther M. Ilona: Folyik az egymásra mutogatás. Nincs felelőse az október 23-i budapesti zavargásoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Már a magyar rendőrség vezetői között sem egyértelmű az állomány tagjai október 23-i fellépésének megítélése. Korábban Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a tömegoszlatás során minden jogszerűen zajlott, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka, Dobozi József rendőr-dandártábornok elismerte: voltak kifogásolható rendőri intézkedések az október 23-ai tömegoszlatásban, ezért belső tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. Több fotó és tévéfelvétel is bizonyítja a rendőri visszaéléseket. Kérdéses, hogy hogyan lehet azonosítani a törvénysértő rendőröket, mivel arcukat maszk takarta, és azonosítószámot sem viseltek. A tüntetések a rendőri készenlét ellenére is folytatódnak Budapesten, illetve több magyarországi városban. A Kossuth tér helyett a Batthyány örökmécses és környéke lesz október 30-tól a tüntetések helyszíne. Nem engedélyezi a rendőrség azt sem, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez. A budapesti Fővárosi Közgyűlés megszigorította a közterületek használatát. Ezentúl politikai rendezvényeknél is a főváros szakbizottsága ad engedélyt a kapcsolódó építmények, színpad, hangosítás, kivetítő elhelyezéséhez, bizonyos területek lezárásához. Előreláthatólag decemberben kerül az Országgyűlés elé a gyülekezési törvény módosítása, amely tartalmazza többek között azt is, hogy a rendőrség ne oszlasson fel egy spontán tüntetést csak azért, mert azt nem jelentették be. A tervezet egyértelművé tenné, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés megvitatása. Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi és igazságügyi biztosa magyar képviselők kérései nyomán a budapesti kormányhoz fordult, hogy információkat kérjen a tüntetők elleni esetleges rendőri túlkapásokról. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az EPP európai parlamenti frakciójának ülésén Hans-Gert Pöttering frakcióvezető és José Manuel Barroso, a brüsszeli EU-bizottság vezetője előtt beszélt arról, hogy Magyarországon a hatalom október 23-án átlépte a jogállamiság határait. „Európai parlamenti képviselőkként pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül Magyarország érdekeinek képviselete a feladatunk. A hazugságok és a félrevezető tájékoztatás felbecsülhetetlen mértékű kárt okoz hazánknak” – reagált a tájékoztatásra Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. /A Batthyány örökmécsesnél folytatódnak a budapesti tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Nem volt indokolt a zárt ülés elrendelése az Országgyűlés emberjogi, nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának összevont ülésén, ahol az október 23-ai rendőri intézkedéseket tekintették át – közölte Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának KDNP-s elnöke. Az együttes ülésnek az lett volna a célja, hogy megpróbálják tisztázni azokat a kérdéseket, amelyek az október 23-ai események kapcsán felmerültek. Az ellenzéki politikus szerint érdemi válaszokat nem kaptak a kérdésekre, a zárt ülésen elhangzott információk már korábban a sajtóban megjelentek, így sem a zárt ülés, sem az október 23-ával kapcsolatos információk nyolcvan évre szóló titkosítása nem volt indokolt. Az elhangzott tájékoztatást összefoglalva Simicskó István azt mondta: ,,a zárt ülésen olyan fontos információkat tudhattunk meg, amelyeket már hónapok óta a napi sajtóban is olvashatunk. (...) Hallhattunk olyan szervezetekről, amelyek valóban ott vannak bármelyik napilapban, akik a Kossuth téren, a Várban és másutt tüntetnek, és megtudhattuk azt is, hogy ezeknek a szervezeteknek (...) az emberei egymással beszélgetnek telefonon”- mondta. Simicskó István szerint a kérdés az, a hatóságok miért nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy azokat a személyeket, akik állítólag az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedeteket hajtanak végre letartóztassák. Lázár János, a rendészeti bizottság fideszes elnöke erre az együttes ülésre utalva azt mondta: ,,a parlamentáris demokrácia megcsúfolása és megszégyenítése volt”. Vadai Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője a Fidesz és a KDNP politikusai által elmondottakra reagálva kijelentette, a bizottsági ülésen bebizonyosodott, hogy a rendőrség nem ,,tolta” a tüntetőket a Fidesz-nagygyűlésre, nem kapott politikai utasítást, valamint az is kiderült, hogy volt kommunikáció a Fidesz egyes képviselői és a rendbontók között. /Indokolatlan volt a zárt ülés elrendelése (Mi történt 2006. október 23-án?). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

A fejlesztéspolitikák összehangolása lesz a kiemelt téma a november 16-i budapesti magyar-román kormányülésen, a közös fejlesztésekre a két oldalon összesen 190 milliárd forint értékű összeg állhat rendelkezésre a következő időszakban, mondta Gémesi Ferenc, a kancellária szakállamtitkára, a parlament külügyi bizottságának ülésén. A magyar kormány arra törekszik, hogy a romániai magyarság Románia EU-csatlakozásának nyertese legyen – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Hozzátette: a magyar-román együttes kormányülésen az autonómia ügyéről vagy az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéséről is szó lesz. Gémesi Ferenc értékelése szerint a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni. A november 16-i kormányülésen napirenden lesz a területfejlesztési, határ menti kapcsolatok erősítése, az agrárszférában való együttműködés, határon átnyúló programok keretében az egészségügyi kooperáció, határátkelőhelyek felújítása, a közös útépítési projektek áttekintése, a kőolaj-készletezési együttműködés, környezetvédelmi témák (a verespataki aranybánya mellett uniós források igénybe vétele a Duna és a Tisza mentén), műemlékek felújítása. Utóbbi témában a magyar és a román kormány megállapodhat a kolozsvári Mátyás-szobor közös restaurálásáról. Ami a kisebbségi ügyeket illeti, Gémesi Ferenc azt mondta, olyan „jelentés és problémafelvetés” hangzik el, hogy miként látják a romániai magyarság és a magyarországi románság helyzetét. Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke közölte: magyar-román együttes kormányülésnek csak akkor van értelme, ha nemcsak a román fél számára hoz gyakorlati eredményeket. Megkérdezte, szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar-román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. A fideszes politikus szerint a magyar kormánynak fel kellene vetnie Székelyföld területi autonómiáját, a kisebbségi törvény elfogadásának kérdését, az egyházi javak visszaszolgáltatását és a kárpótlást, az önálló erdélyi magyar egyetem ügyét, valamint a munkaerő-áramlást is. Kozma József (MSZP), a külügyi bizottság alelnöke szerint a kormányülés azért is szükséges, mert magyar-román viszonylatban meg kell próbálni bizalmat építeni, és nem állandóan a történelmi sérelmeket felhánytorgatni. /Román – magyar kormányülés: miről is kell beszélni? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

November 16–17-én immár másodjára tart együttes ülést Magyarország és Románia kormánya. Most sem várható, hogy érdemi eredmények születnének az ülésen. A magyar kormány – a határon túli magyarokra vonatkozó stratégia hiányában – minden jel szerint média eseménnyé alakítja a találkozót, a román fél viszont számára fontos konkrét eredményekkel távozhat Budapestről. Gyurcsány Ferencnél előtérbe került a „látványpolitika”. Ezzel a céllal került sor 2005. október 20-án az első magyar–román kormányülésre, 2005. december 20-án az osztrák–magyar kormányülésre, valamint 2006. január 26-án a horvát–magyar kormányülésre. A magyar–román kapcsolatokban rendszeresek az államfői, miniszterelnöki hivatalos látogatások és informális érintkezések. A kétoldalú érintkezések formalizálása elsősorban a román érdekeket szolgálta, így a román diplomácia sikeresen tudta leplezni merevségét, rendszeresen elutasító, sokszor destruktív álláspontját. A jelek azt mutatják, hogy nem lesz külügyminiszteri szintű jegyzőkönyv sem, ami a magyar fél kezdeményezése volt. Fontos lenne, ha a felek végre megállapodnak arról, hogy Románia mekkora részt vállal az eddig csak magyarországi költségvetési forrásokkal gazdálkodó Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásából, és az oktatási intézményt akkreditálja a román állam. Már az előző magyar–román közös kormányülésen egyetértés született arról, hogy a román kormány is bekapcsolódik a magyar költségvetésből létrehozott és fenntartott Sapientia működésének finanszírozásába. Erre azonban nem került sor. A román fél szorgalmazni fogja, hogy a magyar kormány mielőbb nyissa meg munkaerőpiacát a román állampolgárok előtt. Feltűnő a magyar kormány hallgatása ebben a kérdésben. A megnyitás elsősorban a romániai magyarokat érintené pozitívan, Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a Magyar Szocialista Párt belpolitikai céllal a közelmúltban két alkalommal (2002, 2004) is románellenes, romániai magyarok elleni kampányt folytatott. Számos lényegi kérdésről nem lesz szó, így az autonómiáról és a romániai kisebbségi törvény elfogadásáról sem. (Budapest Analyses) /A második román–magyar kormányülés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Hiller István magyar kulturális és oktatási miniszter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke lemondta székelyföldi látogatását, így nem vesz részt a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ megnyitóján – jelentette be György Ervin, Kovászna megye prefektusa. Eredetileg 2004. november 9-én kellett volna megnyitni a központot a magyar és a román kulturális miniszterek jelenlétében, de arra nem került sor. „Hiller István érzékeli az erdélyi hangulatot, és nem akarja kitenni magát egy barátságtalan fogadtatásnak. A miniszter úr valószínűleg november végén látogat majd el ide, de nem hivatalos látogatás keretén belül”, mondta György Ervin. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a leghatározottabban tiltakoznak azon mérhetetlen cinizmus ellen, amellyel a magyar kormány tagjai viseltetnek a határon túli magyarság iránt. „Miután az október 23-i budapesti magyarverés egyik irányítója, Szekeres Imre hadügyminiszter minden szégyenérzet nélkül tette le lábát limuzinjából Háromszék földjére a bodvaji kohó újraavatóján, ezúttal úgy hírlik, hogy Hiller István pártelnök kívánja felavatni a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központot november második felében” – mondotta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. Gazda szerint a székely vendégszeretetnek is vannak határai, s Hiller István ennek határain kívül esik. /Lemondta székelyföldi látogatását Hiller István. Utcai tüntetésekkel fenyegetőzött az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

November 23-án megszavazta az Európai Parlament külügyi bizottsága Pierre Moscovici francia képviselő jelentését Románia csatlakozásáról. Több magyar képviselő, így Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) módosító indítványát is elfogadta a bizottság. A magyar képviselők méltatták, hogy a kisebbségek kérdése ezen indítványoknak köszönhetően részletesebben és árnyaltabban jelenik meg az elfogadott dokumentumban. A jelentés felszólítja Romániát, hogy tegyen azonnali lépéseket a hiányosságok pótlására, így a kisebbségi törvény elfogadását, a roma kisebbség helyzetének javítását, az önálló, államilag finanszírozott magyar felsőoktatás megteremtésére és az elkobzott egyházi és közösségi vagyonok visszaszolgáltatásának felgyorsítására. Az Európai Parlament megismétli, hogy további intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és a kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával. A jelentés külön is felhívja a román hatóságokat, hogy vegyék számításba a magyar közösség elvárásait. Gál Kinga emlékeztetett arra, hogy az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság is elfogadta el a román csatlakozás helyzetéről készült állásfoglalását, amelyet ő készített. A román megfigyelők mindent megtettek ezen paragrafusok kiiktatásáért. /Számon kéri Európa a vállalásokat. Csatlakozás után is monitorizálják Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

A győzelem igazolta, hogy jól döntöttek, amikor a szövetséggé alakulás mellett döntöttek, mondta a 2002-es időszak óta eltelt négy évet értékelve Orbán Viktor Fidesz-elnök, a párt november 25-én Győrben tartott rendkívüli kongresszusán. A politikus hangsúlyozta a polgári körök szerepét a néppártépítés folyamatában, melynek utolsó pilléreként a hétvégén létrehozták az Önkormányzati Képviselők Országos Fórumát. A Fidesz új mottója: „Demokrácia megalkuvás nélkül”. Orbán szerint a jelenlegi kormány nem alkalmas arra, hogy megreformálja az országot, mert „a kormányzati politikát megfertőzte a hazugság”. Az MSZP országos választmánya november 25-én tartott választmányi ülésén Gyurcsány Ferenc kormányfő arról beszélt, hogy öt eszköz kell az MSZP politikájának érvényesítéséhez: a rend védelme, a partnerség, a határozottság és a kormányzati intézkedések végig vitele, a reformok, valamint az építkezés, a beruházás és a befektetés. Sólyom László köztársasági elnök a Népszabadságnak adott interjújában kijelentette, hogy napjainkra olyan erőssé vált Magyarországon a pártpolitikai megosztottság, hogy szinte beégett a társadalomba, és elviselhetetlen mértékű lett. /Guther M. Ilona: A Fidesz és az MSZP: mélyül az árok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

November 27-én ülésezett a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. A napirendi pontok között szerepelt Nicolae Bocsan rektor javaslata, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két tagját, Kovács Lehel és Hantz Péter tanársegédeket zárják ki az egyetemről, bontsák fel munkaszerződésüket. A testület – a magyar oktatók egy részének tiltakozása ellenére – rövid vita után, kilenc ellenszavazattal (közülük egy román oktatóé) elfogadta a javaslatot. Mindezt több résztvevő is megerősítette, az egyetemnek a szerkesztőségbe eljuttatott közleménye viszont azt állítja: a magyar oktatók többsége, az összes román és német tanárok, valamint a judaisztika kar képviselői is megszavazták a kirekesztést. Az indoklás címszavakban: fizikai agresszió és szélsőséges magatartás. Mint ismeretes, november 22-én Hantz Péter az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat függesztett ki. Meg nem erősített hírek szerint a szenátusi döntés nyomán, tiltakozásképpen az egyik magyar rektor-helyettes lemond tisztségéről. Salat Levente rektor-helyettes kijelentette, ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja. A mostani szenátusi ülés végét váró néhány újságíró belépését megakadályozták. Kapusok, az adminisztratív személyzet több tagja írásos engedélyt kértek. Előkerült Cristina Nistor szóvivő is, aki a Szabadság munkatársának egész évre érvényes akkreditálási igazolványáról – amelyet az egyetem bocsátott ki – kijelentette: sohase látott még ilyet. Az időközben megérkezett nagyobb újságíróhad láttán a személyzet hirtelen megenyhült. A szenátusi ülésről kijövő oktatók zöme gyorsan elrohant. A kérdésekre először Salat Levente rektor-helyettes válaszolt, kifejtve: a magyar oktatók nem értenek egyet a döntéssel, és úgy vélik, ha az egyetem teljesítette volna a többnyelvű feliratozásra vonatkozó régebbi kéréseiket, nem következett volna be mindez. A szenátus hivatalos álláspontját Paul Serban Agachi rektor-helyettes ismertette. Szerinte a két menesztett tanársegéd ellen a következő vádak miatt indult eljárás: az intézmény és az ország elleni hazugságok folyamatos terjesztése, a rektori hivatal figyelmeztetése dacára, illetve az Európai Unió (EU) szellemiségével összeegyeztethetetlenül, etnikai konfliktusok gerjesztése. Továbbá sértő minősítések hangoztatása az egyetem tanárai (gyógyíthatatlan nacionalisták) és az EU képviselői (szűk felfogás) ellen, valamint a jellegzetesen szélsőséges cselekedetnek tekinthető egyetem javai elleni fizikai agresszió, amelynek ügyében a rendőrség vizsgálatot folytat. A rektor-helyettes által felolvasott szenátusi közlemény leszögezte: a döntésnél figyelembe vették az egyetem igazgatótanácsának november 22-i határozatát, miszerint kizárják az intézményből mindazokat, akik fizikai agressziót követnek el, és szélsőségesen viselkednek. Az üggyel kapcsolatosan Kovács Lehel elmondta: az eljárás több ponton szabályellenes és támadható: az ülésvezető csak az ellenszavazatok számára volt kíváncsi, pedig meglehet, hogy sokan tartózkodtak volna. Más szempont, hogy egy ilyen döntéshez szükséges az egyetem etikai bizottságának a véleménye, amit azonban nem kértek ki. A tanársegéd kijelentette: amint a döntést kézhez kapják, azonnal pert indítanak. Ebben az esetben a végrehajtást minden bizonnyal felfüggesztik. Az esettel kapcsolatosan – még a szenátusi ülés előtt – tanácskoztak a magyar oktatók képviselői. Elfogadtak egy nyilatkozatot, amely mindamellett, hogy felsorolja a többnyelvűségre irányuló törekvések, javaslatok és döntések történetét, leszögezi: a különleges akciókért az elkövetőké a felelősség, de az ügy lényegét tekintve mégis az egyetem vezetőségéé. A magyar oktatók azt javasolják, ne foganatosítsanak olyan döntéseket, amely a BKB-tagok munkaszerződésének felbontásához vezetnek. Bírálták a túlzott biztonsági intézkedéseket, az adminisztratív személyzet akcióit, és követelték, hogy szűnjön meg a helyzet egyoldalú bemutatása. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila sajnálatosnak tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett. Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja szintén a BKB oldalán foglalt állást. Közleményük szerint sajnálatos, hogy az egyetem nem az okot, hanem az okozatot kívánja megszüntetni, amivel csak még jobban elmélyíti a feszült helyzetet. A szenátusi ülés után megnyitották a BBTE multikulturális jellegét reklámozó kiállítást, amelyet Brüsszelben is megszemlélhettek az érdeklődők Az akció rövid volt: délben megnyitották, és egy órakor már zárt ajtó fogadta a látogatókat. Az újságírót beengedték ugyan, de a kiállított szórólapokból (amelyek a BBTE többnyelvűségét, multikulturális jellegét részletezik) nem lehetett elhozni egyetlen példányt sem. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője felháborítónak tartja, és a leghatározottabban elítéli, hogy Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a BKB tagjait eltávolították a BBTE-ről. Úgy véli: Hantz Pétert és Kovács Lehelt szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolni képtelenség, amikor a BKB tagjai mindössze az egyetem egy már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni. Tabajdi felszólította az egyetem szenátusát, hogy vegye vissza a két oktatót, és kérte a kormányfő, Calin-Popescu Tariceanu és Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes határozott fellépését. Tabajdi rossz jelnek tartja, ha az ország ilyen magaviseletről tesz tanúságot, miközben Románia biztosa a többnyelvűségért lesz felelős. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Menesztették Hantz Pétert és Kovács Lehelt Lemond az egyik magyar rektor-helyettes? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. Nicolae Bocsan rektor a testület ülésén a napirendi pontok megvitatása előtt, előzetes bejelentés nélkül bocsátotta szavazásra a kérdést, szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolva a két magyar oktatót. A voksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat. A rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége. A Krónika értesülései szerint a szankciót három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat”. A rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében. A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római-katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője megerősítette támogató voksát. Marton József, a Római Katolikus Hittudományi Kar dékánja közölte, nem szavazta meg. Szamosközi István, a pszichológiai kar dékán-helyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásra. „Váratlanul ért bennünket az egyetem rektorának napirend előtti javaslata, ugyanis véleményünket előzetesen nem kérték ki” – tájékoztatott Nagy László rektor-helyettes. Közölte, nem értenek egyet az oktatók menesztésével, írásban készülnek tiltakozni az egyetem vezetőségénél a menesztés ellen. Kifogásolják a menesztésükről szóló döntés procedúráját az érintettek is, mivel ügyüket tudomásuk szerint előbb az etikai bizottságnak kellett volna kivizsgálnia. Elítélte a két oktató eltávolítását Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke közölte: ha az egyetem szenátusa nem semmisíti meg döntését, a szervezet tiltakozó akcióba fog. A BBTE magyar tagozatának képviselői november 27-én állásfoglalást közöltek a magyar feliratozás ügyében. Emlékeztetnek: az egyetem igazgatótanácsának 2005 októberében született, a BBTE helyiségeinek feliratozásáról rendelkező határozata nyomán a karok elkészítették valamennyi tanterem és iroda feliratának listáját. „A feliratozásnak 2006. január 10-ig kellett volna befejeződnie, de az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását” – áll a Salat Levente rektor-helyettes által aláírt dokumentumban. A magyar oktatók szerint a feliratozást célzó, a megszokottól eltérő akciók felelőssége személyesen azoké, akik ezekben részt vesznek, de a halogatások következményeinek felelőssége az egyetem vezetőségéé. „Egyes oktatók egyéni tüntető kezdeményezése, mellyel egy sok éve halogatott problémát akarnak megoldani, nem igazolhatja az egyetemi határozatok érvényesítésének további elnapolását” – szerepel a dokumentumban. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Meghallgatták Leonard Orbánt, Románia EU-biztos jelöltjét az Európai Parlament Művelődés- és Oktatásügyi Bizottságában. Orban szerint a tagállamok maguk döntenek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról. A politikus kifejtette: 2007-ben magas rangú találkozót kezdeményez a multikulturalizmus és a többnyelvűség irányvonalainak szabályozása érdekében, 2008-ban pedig az utóbbi területen kíván új tervet kidolgozni.  Az Európai Parlament szocialista frakciója rábólintott Orban jelölésére. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) európai parlamenti delegációjának vezetője arról érdeklődött: Leonard Orban biztosként fel kíván-e lépni konkrét ügyekben is, mint például a karintiai szlovének kétnyelvű helységnévtáblái vagy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar feliratai ügyében? Tabajdi a meghallgatást követően elmondta, hogy a biztosjelölt teljesítménye alapvetően elfogadható volt, bár kételyek merülhetnek fel azzal kapcsolatban: lesz-e ereje, az összeurópai értékek ezen a kényes területen való képviseletére. Járóka Lívia /Fidesz/ európai néppárti képviselő asszony azt tudakolta a jelölttől: mit kíván tenni a roma nyelv hivatalos nyelvvé tételéért. A politikus második kérdése a BBTE-en kialakult helyzetre és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozott. Leonard Orban válaszában csupán általános előrehaladásról beszélt. /Meghallgatták Leonard Orbánt. Ma teszik közzé a vizsga eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

November 30-án szavaz az Európai Parlament (EP) Pierre Moscovici raportőr Romániáról készült jelentéséről. Az eredetileg szűkszavú jelentésben a magyar EP-képviselők lobbijának köszönhetően kiegészült a magyar kisebbségre vonatkozó passzus. A vitában több magyar EP-képviselő is felszólalt. Harangozó Gábor (MSZP) megemlítette a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) kifüggesztett kétnyelvű táblák eltávolításával, a két magyar oktató kizárásával kialakult helyzetet. Elmondta: szükség van a 1,5 milliós magyar kisebbség jogának tiszteletére, a kulturális és közigazgatási önrendelkezésre, mert a problémákat a szubszidiaritás elve alapján azon a szinten kell megoldani, ahol azok jelentkeznek. Gál Kinga (Fidesz) elmondta: az EP elismeri a román kormány igyekezetét a felzárkózás terén, az ország lakossága megérdemli, hogy az ország EU-taggá váljon. De Romániában továbbra is tabu téma a kisebbségi kérdés, amelynek terén még nagyon sok a tennivaló. Sokan csak hangoztatják a multikulturalitás fontosságát, de szankcionálják azokat a magyar oktatókat, akik például ki merik tenni magyarul a Dohányozni tilos táblát. Dobolyi Alexandra (MSZP) elmondta: Romániának és Bulgáriának még számos reformot és intézkedést kell végrehajtania annak érdekében, hogy országaik az Unió szerves részévé váljanak. Felhívta a román kormány figyelmét a kisebbségi törvény elfogadásának szükségességére. Kónya-Hamar Sándor, RMDSZ-es EP-megfigyelő tájékoztatása szerint felszólalásában maga Olli Rehn bővítési biztos is azt hangoztatta: az ország megérdemli, hogy az EU teljes jogú tagja legyen január elsejétől, de sok gond van még Romániában, ami a vállalt kötelezettségek teljesítését illeti, többek közt a multikulturalitás tiszteletben tartásának terén. Kónya elmondta: az ülésen jelen levő román EP-megfigyelők felháborodottan hallgatták a felszólalásokat. Egyesek idegességükben még nyomdafestéket nem tűrő vulgáris bekiabálásoktól sem riadtak vissza. /Sz. K.: EP-vita a Moscovici-jelentésről. A parlament plénumában felmerült a Babes–Bolyai-ügy is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Az Európai Parlament magyar delegációvezetőinek négypárti nyilatkozata Állítsák vissza a magyar feliratokat és karokat a Babes-Bolyai Egyetemen! Az Európai Parlament FIDESZ, MSZP, SZDSZ és MDF képviselői megdöbbenéssel és felháborodással vették tudomásul, ami az elmúlt napokban Romániában a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen történt. Az Egyetem két tanárának elbocsátása, a magyar rektor-helyettesek tiltakozása jól mutatja a problémát; a magát három tannyelvűnek – román, magyar és német – definiáló, a régió elé magát példaértékű ún. multikulturális egyetemként bemutató Babes-Bolyai továbbra is kirekesztő politikát folytat a kisebbségi nyelvhasználat ellen. Felháborító és cinikus, hogy az elbocsátásokkal párhuzamosan a romániai Babes-Bolyai Egyetem Brüsszelben, az Európai Parlament épületében kampányt szervezett önmagáról, mint a multikulturalitás követendő jó példájáról, elhallgatva a tényt miszerint a három tannyelvű Egyetemen a magyar oktatók évek óta kérik a magyar nyelvű feliratok kihelyezését és a hiányzó magyar karok visszaállítását. A magyar kisebbség eddigi békés kiállása és a jövőben is szükséges összefogása elengedhetetlen és példaértékű. Miközben az Egyetem erőszakkal távolítja el a magyar nyelvű feliratokat, Leonard ORBAN a nyelvi sokszínűségért felelős román biztos-jelölt az Európai Parlamenti meghallgatásán azt nyilatkozta, hogy ő egy „olyan országból jön, mely a kisebbség jogainak tiszteletben tartása és védelme téren jelentős előrehaladást ért el”. Figyelembe véve a tényt, hogy Románia uniós csatlakozása bizonyos kritériumok (demokrácia, emberi jogok, törvényesség, kisebbségi jogokat garantáló intézmények stabilitása, stb.) teljesítéséhez volt kötve, mindaz ami a Babes-Bolyai Egyetemen történt az ország uniós csatlakozása előtt egy hónappal, nagyon súlyos problémákat vet fel. A fentiekre való tekintettel, a Magyar Néppárti, Szocialista és Liberális Delegáció felszólítja az egyetem szenátusát, hogy saját egy éve hatályban lévő rendeletét hajtsa végre; a román nyelvű feliratok mellé a magyar és német feliratokat is függessze ki! Helyezzék vissza állásukba az elbocsátott oktatókat és tegyenek konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy a háromnyelvűség tükröződjön az egyetemi élet mindennapjaiban! Kezdeményezzük, hogy a kinevezését követően a soknyelvűségért felelős biztos haladéktalanul vizsgálja ki a történteket. Amennyiben egy hónapon belül ezek nem teljesülnek, a magyar EP képviselők minden európai fórumot fel fognak használni, hogy a többnyelvűséget biztosítsák a Babes-Bolyai Egyetemen. Brüsszel, 2006. november 29. /Erdély.ma, dec. 1./

Az MSZP és az MDF, valamint a magyar parlament gazdasági, illetve foglalkoztatási bizottsága részleges munkaerő-piaci nyitást javasolt a Gyurcsány-kormánynak, míg az SZDSZ, az európai ügyekkel foglalkozó bizottság, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala a teljes, illetve a nagyobb nyitás mellett érvelt a munkaerő-piaci stratégiáról tartott keddi budapesti egyeztetésen. /Budapesti egyeztetés a munkaerő-piaci stratégiáról. MSZP, MDF: részleges nyitás – SZDSZ: teljes nyitás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ügye volt napirenden december 19-én a magyar parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságában. A kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagjai nem vettek részt az ülésen. Megjelent Hantz Péter adjunktus, aki a bizottság előtt úgy fogalmazott: „Politikai támogatás nélkül semmi nem fog történni, soha nem sikerül az egyetemen belül, egy erősen magyarellenes, nacionalista közegben engedményeket elérni.” Úgy vélekedett, bár Markó Béla RMDSZ-elnök oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes Romániában, mégsem kap kellő figyelmet ez az ügy az RMDSZ részéről. „Sőt, Markó Béla finoman elhatárolódott ettől az akciótól” – tette hozzá. Hantz azt kérte a bizottságtól, tolmácsolják kérését a kormánynak, hogy a román-magyar vegyes bizottság következő ülésén vessék fel ezt a problémát. Ha ennek semmi hatása nincs, akkor fontolják meg, hogy a magyar kormány tiltakozó jegyzéket küldjön a román kormánynak – mondta. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem rektora és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, akik szintén meghívottként voltak jelen az ülésen, arról beszéltek, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek, mely a magyar költségvetésből származó támogatásból jött létre hat évvel ezelőtt, nincs meg az akkreditációhoz és az oktatáshoz szükséges anyagi háttere. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt hangsúlyozta: a Fidesz az erdélyi magyarság legfontosabb célkitűzésének – az autonómia mellett – a magyar egyetemek kérdését tartja. Véleménye szerint a megoldás az önálló magyar egyetemek létrejöttében van. Kiemelte, a Fidesz elvárja a szociális-liberális kormánytól, hogy „ne fojtsa meg” a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemet. /Napirenden a BBTE-ügy a magyar parlament külügyi bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Hantz Péter elmondta, Erdő Péter bíboros, mint a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora nem írta alá azt a kérést, melyben a Bolyai Egyetem újraindítását fogalmazták meg. /A magyar külügyi bizottság az erdélyi magyar felsőoktatásról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Az Országgyűlés külügyi bizottsága felháborodva értesült arról, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa immár másodszor is elbocsátotta azt a két oktatót, akik nem tettek mást, minthogy érvényt akartak szerezni az egyetem saját határozatának a kétnyelvűséggel kapcsolatban – jelentette ki Németh Zsolt fideszes képviselő. Hozzátette: ezzel a döntésével az egyetem mintegy lábbal tiporja a saját maga multikulturalitásáról fennhangon hirdetett terveket. Közölte: a külügyi bizottság támogatásáról biztosítja a két oktatót a fellebbezésükben. – Elvárjuk a román szervektől, hogy a jogállamiság elveivel összhangban ez a rehabilitációs, illetve fellebbezési folyamat akadálytalanul mehessen végbe – tette hozzá, majd így folytatta – Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy egyértelműen és határozottan támogassa a két oktató rehabilitációját. Kozma József, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke úgy fogalmazott: leghatározottabban elítélik az oktatók eltávolítását az egyetemről. Véleménye szerint ez sérti a magyar kisebbség anyanyelvhasználati jogait, emellett ez az ügy árt a magyar-román viszonynak és az európai uniós csatlakozás küszöbén álló Románia hírnevének is. Szabó Vilmos, a bizottság másik szocialista alelnöke emlékeztetett arra, hogy mind az öt parlamenti párt kiállt az oktatók mellett. /Lábbal tiporják a multikulturalizmust. Politikusok a két oktató elbocsátásáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Kétpárti együttműködésről állapodtak meg Szatmárnémetiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetői. Az MSZP delegációját Veres János pénzügyminiszter, a PSD küldöttségét Vasile Dancu, az alakulat alelnöke vezette. Dancu elmondta, az európai parlamenti választási kampányban konzultálnak az MSZP-vel, ugyanis magyar partnereik bővebb tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. A PSD alelnöke leszögezte: az MSZP az EP-választásokon jobban fogja támogatni a szociáldemokratákat, mint az RMDSZ-t. Veres János, aki az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozta: a két párt a közeljövőben együttműködik közös célkitűzéseik megvalósítása érdekében. Veres kiemelte a decemberi együttes kormányülésen elfogadott tervezetek közül a Nyíregyházát Nagybányával összekötő útvonal megépítését, valamint a teherforgalom számára Petén létrehozandó határátkelő megnyitását. Veres szerint a magyar kormány húsz, határon átnyúló együttműködési tervezetet nyújtott be, amelyeket az elkövetkező időszakban bírálnak el. A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a jövő évi költségvetésből több százmillió forintot fordítanak a magyarországi román közösség támogatására, és állami tulajdonban levő ingatlanokat is átutalnak a román kisebbségnek. /PSD–MSZP közeledés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./ Az MSZP küldöttsége találkozott a Szatmár megyei RMDSZ vezetőivel, Ilyés Gyulával és Szabó Istvánnal, valamint Radu Buddal, a megye prefektusával is. Ezután látogatásuk főszínhelyére érkeztek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szervezetének Szatmár megyei székhelyére. Megbeszéléseket folytattak a PSD országos alelnökével, Vasile Dancuval, valamint a helyi szervezet vezetőivel. A sajtóértekezleten Veres János miniszter elmondta, hogy a két párt, az elmúlt években, olyan politikai tevékenységet végzett, amelynek eredményei mindkét megyében tapasztalhatóak. Jó eredményként a két határátkelőhely fejlesztését említette mint közösen elért sikert, és azt, hogy teherforgalmú határátkelőhely van Csengersima és Pete között, de Vállaj-Csanálosnál is az lesz. Veres a jövőbeni együttműködésről szólt a két hasonló elveket valló párt között. Az európai baloldal nagy családjába tartozik mindkét párt, ezért egy az érdekük is, a helyi struktúrák fejlesztése és a tömegek támogatása, mondta Gheorghe Ciocan megyei PSD-elnök, aki „Nagy testvérnek” nevezte az MSZP-t és megköszönte a támogatását. „Picit szokatlan, mert politikai szervezeteknél nem túl gyakori az ilyennemű együttműködés a mi régiónkban, viszont az EU-ban ez már gyakori”, mondta Veres miniszter. /Márkus Mónika: A Szatmár Megyei Szociáldemokrata Párt és a Szabolcs– Szatmár–Bereg Megyei Magyar Szocialista Párt találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./

A határon túli magyarok támogatási rendszerének működése eloszlatja majd az elosztás új rendszerével kapcsolatos aggályokat – mondta el Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke Budapesten. A Fidesz szerint nehezebbé fogja tenni magyar külpolitikát a megszorítások miatt leépített intézményi háttér. A Szülőföld Alapról szóló törvény decemberben elfogadott módosításával a határon túli magyarok a regionális fórumokon dönthetnek arról, mire fordítják a támogatásokat. A támogatáspolitika céljai megmaradnak, az intézményrendszer változik – közölte a kormánypárti politikus. Kozma szerint ha néhány hónap után még mindig marad aggály az új rendszerrel kapcsolatban, akkor meg kell vizsgálni a működés tapasztalatait. Kozma József elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatalának átszervezésekor figyelni fognak arra, hogy semmilyen korábban kialakított kapcsolat ne vesszen el. Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes tagja emlékeztetett rá, hogy a határon túli magyarok is aggodalommal figyelték a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetetését. Hozzátette: szintén megszűnt az elmúlt években szakmai munkát végző Teleki Alapítvány, mivel a költségvetésben nem biztosították a működéséhez szükséges forrásokat. /Politikusok a Szülőföld Alap új rendszeréről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

Románia és Bulgária EU-csatlakozásával előtérbe kerülnek az olyan problémák, mint a romák integrációja, a gyermekprostitúció és a nőkereskedelem – vélte Lévai Katalin MSZP-s magyar európarlamenti képviselő. Társa, Korózs Lajos képviselő szerint Románia és Bulgária uniós csatlakozásával harminc százalékkal nőtt a roma lakosság aránya a közösségben, így az egyik legfontosabb feladat e több mint 12 milliós kisebbség integrációja. /Harminc százalékkal nőtt a romák száma csatlakozásunkkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői február 2-án lebontották a budapesti Kossuth Lajos teret elkerítő kordont. A téren szolgálatot teljesítő rendőrök nem avatkoztak közbe. A Fidesz január 31-én felszólította az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. A kormányszóvivő akkor válaszul azt közölte, hogy a téren álló kordonok eltávolítása a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozik. A Kossuth teret október 22-ről 23-ára virradóra ürítették ki, és zárták le kordonokkal, műveleti területté nyilvánítva azt októberben és novemberben. Maga Szili Katalin házelnök is kérte nemrég a kordon felszámolását, a rendőrfőkapitány szerint azonban a parlament továbbra sincs biztonságban. A rendőrök február 2-án visszaépítették a kordonokat. Időközben demonstrálók érkeztek a helyszínre, akik megpróbálták megakadályozni a kordonok visszaállítását, velük szemben azonban a rendőrök határozottan felléptek. Estére 6-7000 ember gyűlt össze, zavargásokra nem került sor. Lendvai Ildikó (MSZP) szerint tragikus fordulóponthoz érkezett a Fidesz, mert soha nem volt még példa arra, hogy képviselők jogsértést kövessenek el, és hogy másokat is erre buzdítsanak. A magyar alkotmány súlyosan tiltja az önbíráskodást, ez pedig az volt – közölte. Herényi Károly (MDF) azt mondta: furcsának tartja, hogy a törvényalkotók maguk alkalmazzák a polgári engedetlenséget. Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-es főpolgármestere szerint elfogadhatatlan és veszélyes a Fidesz akciója. Sólyom László köztársasági elnök úgy vélekedik: jogellenesen bontották le a kordont. /”Felszabadította” a Fidesz a Kossuth teret. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői – köztük Orbán Viktor pártelnök – polgári engedetlenségi akció keretében elbontották a Kossuth teret 2006. október 23. óta elkerítő fémkordont. A Fidesz-frakció kordonbontó akciója után ismét tüntetők és rendőrök foglalták el a Kossuth-teret. A helyszínre vezényelt rendőri erők harmadik napja gyakorlatilag folyamatos tömegoszlatást végeznek az Országháza előtti téren. A Fidesz ellenzéki párt akciójára azt követően került sor, hogy Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben szólította fel az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. Kérésüket elutasították. Sólyom László köztársasági elnök kijelentette, a kordonbontás jogellenes volt, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a rendőrség ősz óta „alkotmányosan aggályos módon” korlátozza a gyülekezési jogot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több mint károsnak nevezte a Fidesz akcióját, és hangsúlyozta: a kormánynak nincs tennivalója az ügyben, csak a rendőrségnek. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette, hogy a kordon elbontásában részt vevő fideszes képviselők vállalják tettük következményeit, és nem kívánnak mentelmi joguk mögé rejtőzni. Február 4-én újabb tömegoszlatásokra került sor, délutánra 400–500 rendőrt vontak össze a környéken. A rendőrség eddig 17 személyt állított elő a Kossuth téren történtek miatt. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője szerint Hiller István, az MSZP elnöke és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető „bűnrészességet vállalt” a kormány és a rendőrség magatartásával, azzal, hogy elutasították az ellenzéki politikus levelében megfogalmazott követelést, miszerint pártjuk lépjen fel a Kossuth téri „vasfüggöny” elbontásáért. /Februárban újrakezdték. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./