Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Sokakat meglepett a hír, hogy Tőkés László és Markó Béla után harmadik erdélyi magyarként Frunda György is megkapta a legmagasabb magyar állami elismerést, a köztársasági érdemrend nagykeresztjét. Maga Frunda is meglepődhetett, hiszen nem szakította meg egyiptomi nyaralását azért, hogy átvegye az alapesetben csak államfőknek, kormányfőknek járó kitüntetést. Tőkés és Markó esetében megérdemeltnek érezhettük a nagykeresztet, Frundánál aligha van ez így, írta Gazda Árpád. Ezen az sem változtat, hogy az RMDSZ szenátorát a legnépszerűbb erdélyi magyar politikusként jelzik a felmérések. Frunda – ha érdekei úgy kívánják – a demokrácia alapértékeivel is szembemegy. Az emberi jogokra hivatkozva érvel a képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatainak a nyilvánosságra hozása ellen, a magyarországi kisebbségek sanyarú sorsának a felemlegetésével próbálja azt bizonygatni Strasbourgban, hogy teljesen rendjén való volt a Magyar Polgári Szövetség kiszorítása a helyhatósági választások versenyéből. Egy újabb államfőjelöltséghez kellett az imázsjavító anyaországi hátszél. /Gazda Árpád: Frunda hátszele. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

A román lapok előszeretettel közölnek olyan írásokat, amelyekben a magyar közösség egyes tagjainak viselt dolgait szellőztetik. Most Csóka Dezső apai református papról írtak, akivel problémák voltak. Nehezen jön ki környezetével, a szószéket politikai vélemények kinyilatkozására is felhasználja, s az anyagi helyzete is zavaros. Négy esztendeje a Romániai Magyar Szó megvédte a tiszteletest, aki az akkori választások előtt az RMDSZ több vezetőjét név szerint ócsárolta a templomban. Az eltelt években Csóka Dezsőt összeférhetetlensége és felelőtlensége miatt elhelyezték Apából. Csóka Dezső most új pártjának, az MPSZ-nek érdekében buzgólkodik. /Sike Lajos: Nem az RMDSZ, a hívek zavarták el! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége javasolja, hogy a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei is vegyenek részt az RMDSZ által szervezett 2004-es parlamenti előválasztáson, amennyiben elfogadják az RMDSZ programját és alapszabályzatát. /Udvarhelyszéki RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószentmiklósi szervezete párbeszédet kezdeményez a térségbeli román civil társadalommal Székelyföld autonómiájának kérdéséről. Árus Zsolt, az MPSZ alelnöke szerint a felhívásra valószínűleg csak egy-két román válaszol majd, de a kezdeményezés az első lépés "a gyanakvás meghaladására és annak elfogadására, hogy a jövő Európája a régiók Európája, tehát valós és legitim célkitűzés az, hogy a Székelyföld eurorégióvá váljon". /Magyar–román párbeszéd autonómia-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Helytelen volt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal bontatlanul visszaküldte a kettős állampolgárságot szorgalmazó aláírási íveket a romániai Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ), állapította meg Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ vezetőtanácsa nyilatkozatban emlékeztetett: a szervezet tavasszal aláírásgyűjtésbe kezdett annak szorgalmazására, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak a szülőföld elhagyása nélkül azok a határon túli magyarok, akik ezt igénylik. Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja megerősítette: a főkonzulátus annak idején udvariasságból továbbította Budapestre az aláírási íveket tartalmazó küldeményt. /Visszaküldték az aláírási íveket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

A választási törvény tervezete csak a bukaresti választópolgároknak adja meg a lehetőséget, hogy akár független képviselőt is juttathassanak a parlamentbe. Szilágyi Zsolt képviselő szerint ezt azért foglalták törvénybe, hogy a Magyar Polgári Szövetség független jelölteket se állíthasson a választásokon. A Pro Democratia Egyesület levélben fordult a honatyákhoz, amelyben kifogásolták, hogy a tervezet eltérő bánásmódban részesíti a parlamenti képviselettel rendelkező, illetve a törvényhozáson kívül rekedt nemzeti kisebbségi szervezeteket. /A Pro Democratia is tiltakozik a választási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levélben ismételte meg javaslatát Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke: a két politikai alakulat szervezzen közösen belső választásokat a nov. 28-án esedékes parlamenti választások előtt. Szász javasolta az RMDSZ és az MPSZ közötti politikai tárgyalások mielőbbi elkezdését. Az MPSZ névre szóló, személyes levéllel keresi meg mindazokat, akik idén tavasszal aláírásukkal támogatták az MPSZ választásokon való indulását. A borítékok Szász Jenő elnök és a helyi vezetők levele mellett tartalmaznak egy belépési nyilatkozatot is, amelyet ha kitölt és eljuttat a helyi szervezethez a megszólított, tagjává válik az MPSZ-nek. Háromszéken több mint 11 ezer, Sepsiszentgyörgyön 2700 levelet juttattak el a címzettekhez. /Farkas Réka, Zilahi Imre: Nyitás a tagok felé. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Nyílt levélben javasolt tárgyalásokat a közös előválasztásokról Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke Markó Bélának. Markó Béla az MTI-nek elmondta: e levélben semmi újat nem talált ahhoz képest, ahogyan az RMDSZ az előválasztásokat megtervezte. Gyakorlatilag minden romániai magyar szavazhat, a szövetség azt javasolja, hogy ne csak RMDSZ-tagsági könyvvel, hanem magyarigazolvánnyal is joga legyen bárkinek részt venni az előválasztásokon – hangoztatta Markó. "Természetesen a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség nevű csoportosulás tagjai is jelöltethetik magukat az előválasztásokon" – hangsúlyozta Markó. Markó leszögezte: nem "közös előválasztásokról" van szó, hanem az RMDSZ-nek a teljesen nyitott, minden magyar számára részvételi lehetőséget biztosító előválasztásairól. /Szász Jenő közös szervezésű előválasztásokat javasol. /Markó: Bárki jelöltetheti magát, de indulni csak RMDSZ-listán lehet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke válaszolt Szász Jenőnek, az MPSZ elnökének Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett levelére. Leszögezte, bárki részt vehet az RMDSZ előválasztásán. Az RMDSZ sajnálattal értesült Szász Jenő álláspontjáról, miszerint ez a nyitottság "csak porhintés". Az RMDSZ, az SZKT határozata révén szavazati jogot biztosít minden magyarnak: akik RMDSZ-tagok, vagy valamely társult szervezet tagjai, vagy magyarigazolvánnyal rendelkeznek, illetve eleget tesznek a magyarigazolvány megszerzése feltételeinek. Amennyiben két szervezet, az RMDSZ és az MPSZ közös listát állít, az választási koalíciónak vagy politikai szövetségnek minősül, így a bejutási küszöb 8 százalékra emelkedik, ez a megoldás tehát már csak ezért sem lehetséges. Az RMDSZ előválasztásain mindenki vegyen részt, méretkezzék meg, így az MPSZ tagjai is. /Nagy Zsolt, ügyvezető alelnök, az Országos Kampánystáb vezetője: Nyílt levél Szász Jenőhöz, az MPSZ elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ Szász Jenő nyílt leveléről: Szabadság, szept. 4.

Javaslattal fordult a Bihar megyei RMDSZ-hez, és a megyei tanács elnökéhez Szilágyi Zsolt, független parlamenti képviselő, a levélben Lakatos Pétert és Kiss Sándort arra kérte, hogy közös előválasztásokon jelöljék ki a megye magyar képviselő és szenátor-jelöljeit. Közvetlen állóurnás, titkos és egyenlő előválasztást szorgalmazott. Hasonló levéllel fordult Markó Béla szövetségi RMDSZ elnökhöz Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Pécsi Ferenc, az MPSZ szatmári vezetője Ilyés Gyula RMDSZ-elnök polgármesterhez juttatott el hasonló javaslatot. Szilágyi Zsolt képviselő kifejtette aggályait a választási törvénnyel szemben, amely megszabja, hogy milyen kisebbségi politikai szervezetek jelölhetnek, ezzel az MPSZ-t újabb sérelem érte. /(Balla Tünde): Közös előválasztásokat az RMDSZ-szel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Oláh István újból írt szoborpark ellen, szerinte az csak az Emlékezés Parkja nevű nosztalgiaobjektum. Az MPSZ-elnök Szász Jenő polgármester állíttatta fel a szoborparkot Székelyudvarhelyen. Oláh István szerint nincs szükség a szoborparkra. /Oláh István: Minden törvényértelmezésen túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

A Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei szervezete párbeszédre hívja az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit, hogy megismerje a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos kérés részleteit. – Az RMDSZ Alsó-Háromszéki szervezete is párbeszédre hívta az MPSZ vezetőit, hogy vitassák meg az előválasztások megszervezését. /Érdekli az NLP-t az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A Magyarország uniós tagságából adódó lehetőségek áttekintése, az őszi romániai parlamenti választásokra való felkészülés és a határon túli magyarok támogatásának új módszerekkel való bővítése szerepel a Fidesz és a romániai Magyar Polgári Szövetség képviselői szept. 9-i tárgyalásainak napirendjén – tájékoztatta a Fidesz közleményben az MTI-t. A Szász Jenő elnök, székelyudvarhelyi polgármester vezette küldöttség Orbán Viktornak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének meghívására látogat Budapestre. /Budapestre látogat a Magyar Polgári Szövetség küldöttsége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett, a Székelyföld területi autonómiája ügyében kiírandó népszavazást – román nyelvű jogi értekezés mellékletében – levélben utasította el Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, az SZNT úgy döntött, hogy írásos kérelemmel fordul minden egyes megyei tanácsoshoz, mivel a tanács egyharmada is kezdeményezheti a népszavazás kiírását. Szász Jenő leszögezte, az MPSZ jelöltjei nem az RMDSZ előválasztásain kívánnak megméretkezni. /Szász Emese: Nem indulnak az RMDSZ előválasztásokon az MPSZ-jelöltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Az Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei elnöksége nyílt levelet intézett Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének és Ilyés Gyulának, az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elnökének. Az MPSZ megelégedéssel fogadta Markó Béla nyilatkozatát, miszerint "az eddiginél is nyitottabb lesz az RMDSZ a szenátor– és képviselőjelölésben". "Jöjjenek azok is, akik a különböző nemzeti tanácsokban, vagy a Magyar Polgári Szövetségben kerestek politikai jövőt az elmúlt hónapokban, várjuk őket is az előválasztásokon, jelöltessék magukat, méretkezzenek meg." Az MPSZ Szatmár megyei elnöksége: Nyílt levél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./

Szept. 8-i összejövetelén a Háromszéki Képviselők Tanácsa határozatban véglegesítette az RMDSZ-előválasztások menetrendjét. Az összejövetelre meghívták az SZNT, illetve a MPSZ képviselőit is. A SZNT közleményben jelentette be, hogy „nem politikai szerveződés, hanem egy olyan közképviselet, amelynek egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése”, következésképpen nem vesz részt, nem vehet részt semmilyen előválasztáson. A MPSZ elnöke sem volt jelen, az összejövetelen, viszont ott volt a tömörülés egyik képviselője. Az ülésen egyhangú szavazattal megerősítették a megye két területi RMDSZ-szervezete egyeztető tanácsának javaslatát, hogy állóurnás közvetlen előválasztásokon véglegesítsék Háromszék érdekvédelmi szervezeteinek képviselő-, illetve szenátorjelöltjeit. Németh Csaba, Puskás Bálint szenátorok, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők tartottak beszámolót. /(Flóra Gábor): Alsó-Háromszéken állóurnás közvetlen előválasztás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ küldöttsége a Fidesz meghívására kétnapos látogatásra Budapestre érkezett, hogy a román politikáról, az erdélyi magyarság helyzetéről, Románia európai uniós csatlakozásáról tárgyaljanak. Szó esett az autonómia kéréséről, ami Németh Zsolt szerint leginkább érdekli az erdélyi magyar közvélemény. Szász Jenő ismertette egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás adatait, amelyből kiderült, hogy a Székelyföldön élők 88 százaléka támogatja az autonómia ügyét, 87 százalék igényli a kettős állampolgárságot. A megkérdezettek 7 százaléka nyilatkozott mindössze úgy, hogy a kettős állampolgárság a Magyarországra telepedést ösztönözné. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szomorúnak nevezte, hogy az új román választójogi törvény az RMDSZ kezdeményezésére, az ő támogatásával született. /Leopold Erika, Budapest: Bírálják a választási törvényt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Több tucat Kovászna megyei szülő magyarországi iskolákba íratta gyermekeit, miután csemetéik megbuktak a képességvizsgákon, és a hatóságok megtagadták, hogy a tanulók újra vizsgázhassanak. A Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei szervezetének képviselője, Gazda Zoltán kijelentette, hogy az MPSZ július folyamán aláírásokat gyűjtött a képességvizsgák megismétlése érdekében, és Sepsiszentgyörgyön 220 szülő látta el kézjegyével a kérvényt. A 220 sepsiszentgyörgyi szülő beadvánnyal fordult a megyei tanfelügyelőséghez és az Oktatásügyi Minisztériumhoz, amelyben a vizsgák megismétlését, valamint a történelem és földrajz magyar nyelven történő oktatását kérték. A minisztériumtól nem kaptak hivatalos választ, közben arról értesültek, hogy nincs politikai akarat a vizsgák megismétlésére, ezért a szülők úgy döntöttek, hogy magyarországi iskolákba íratják gyermekeiket. A román jogszabályok nem tiltják, hogy a román állampolgárságú tanulók külföldön folytathassák tanulmányaikat, hazatértüket követően azonban különbözeti vizsgákat kell letenniük. /Több tucat háromszéki szülő magyarországi iskolákba íratta gyermekeit. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

Egyeztető fórumot hoztak létre szept. 10-én Budapesten a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és ez Európai Parlamentben (EP) mandátummal rendelkező magyarok. "Ez a fórum fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek" – mondta a magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozásra másodszor került sor, a rendezvényt Szili Katalin javaslatára tavaly hívták életre. A csúcstalálkozón 47 határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselő mellett az Országgyűlés és az EP több képviselője is jelen volt. "Csak akkor tudunk megmaradásra ösztönző perspektívát nyitni a határon túli magyarság számára, ha megteremtjük a nemzetpolitikai konszenzus minimumát" – hangsúlyozta a házelnök. "Azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan EU-tagként nem a védekezés, hanem az együttműködés és az építkezés kerül gondolkozásunk középpontjába" – jelentette ki beszédében Mádl Ferenc államfő. Az eseményt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kötetlen eszmecserét folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Budapesten; a két politikus egyetértett abban, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívására. /Magyar–magyar parlamenti csúcs Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kovács László külügyminiszter a jószomszédi politika eredményeként könyvelte el az észak-erdélyi autópálya megépítését és az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kovács László szerint ezért kellett a státustörvényt módosítani, mert Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától hatálytalanította volna azt az EU. (Szász Attila): II. Parlamenti csúcstalálkozó. A magyar-magyar politikai partnerségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Szili Katalin elmondta: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának elfogadás előtt álló statútuma alapján a határon túli magyar parlamenti képviselőkön kívül három tartományi képviselő is részt vehet a tanácskozásokon ott, ahol nincs magyar parlamenti képviselet. Hozzátette: emellett országonként három magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselőt is delegálhatnak. Valamennyi magyar parlamenti frakció támogatta, hogy az Országgyűlés szakbizottságaiba a határon túli magyar képviselők meghívást kaphassanak, egy-egy őket érintő téma tárgyalásakor. A tanácskozáson két romániai magyar parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc (RMDSZ) és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben politizáló független honatya, Szilágyi Zsolt a kettős állampolgárságot támogató 20 ezer aláírást tartalmazó dobozt adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

Sem a D.A. Szövetség, sem a Népi Cselekvés (NCS) nem zárkózik el attól, hogy listáikon a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjeit indítsa. Szász Jenő MPSZ-elnök korábban kijelentette, várja Markó Béla válaszát, ami közös előválasztások megszervezését illeti. Ha ez meghiúsul, az MPSZ-jelöltek függetlenként, vagy esetleg román pártok listáján indulnának a parlamenti választásokon. Smaranda Enache, a Népi Cselekvés alelnöke reméli, hogy az MPSZ-szel való esetleges együttműködés nem befolyásolja negatívan az NCS–RMDSZ viszonyt. /Székely Kriszta: Román pártok listáján az MPSZ jelöltjei? Mind a D.A., mind Constantinescu pártja nyitott a javaslatra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A román belpolitikába való elfogadhatatlan beavatkozásnak minősítette Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője Németh Zsolt Fidesz-képviselő bírálatát a román választási törvényről. Németh Zsolt nehezményezte, hogy a jogszabály "megnehezíti az erdélyi Magyar Polgári Szövetség indulását" a választásokon, és hogy ez a törvény az RMDSZ támogatásával született meg. A szóvivő szerint Németh Zsolt ismételten a "politikai zsarolás határát" súrolja azzal, hogy kilátásba helyezte, a kérdés Románia EU-csatlakozását is befolyásolhatja. /Román felháborodás a fideszes vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Amennyiben szept. 20-ig az RMDSZ továbbra is "csak a médián keresztül üzenget", és nem küld hivatalos választ a felhívására, az MPSZ úgy tekinti, hogy az RMDSZ vezetősége "elutasította a közös előválasztásokat", olvasható a Magyar Polgári Szövetség közleményében. Az MPSZ vezetőtanácsa Marosvásárhelyen ülésezett a múlt hét végén. Az MPSZ szerint "Markó Béla továbbra sem ismeri fel, hogy az együttműködés elutasításával azt kockáztatja, hogy a magyarság parlamenti képviselet nélkül marad". Véleményük szerint "az összmagyar előválasztásokat a két szervezet közösen kellene megszervezze", és "egy-egy paritásos alapon" létrehozandó szervezőbizottság" felügyelne "a választások tisztességes lebonyolításáért", ugyanakkor mindkét szervezet "saját hatáskörében eldöntött szempontok figyelembevételével" nevezné meg a "jelöltjeit". /Az MPSZ határidőt szabott az RMDSZ-nek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Pécsi Ferenc, a Szatmár megyei Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ elnöke, arra hivatkozva, hogy Markó Béla szerint a szövetség nyitottabb lesz, mint bármikor, elsőnek jelentkezett a Szatmár megyei RMDSZ-nél, hogy vegyék fel a parlamenti képviselőjelöltek listájára. E hét elején Pécsi Ferenc elnökkel az élen, lemondott a MPSZ megyei vezetésének nagyobb része. A Szatmár megyei vezetőség és Szász Jenő országos elnök között nézeteltérés van, mert Szász nem tartja legitimnek a Szatmár megyei MPSZ szervezetet. /(Sike Lajos): Lemondott az MPSZ megyei vezetősége, avagy: Újabb Pécsi-bukfenc, azaz hoppá Miticá!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Szilágysági Polgári Lap címen új kiadvány látott napvilágot. Beköszöntő írása szerint 5000 példányszámban jelenik meg, havonta nyolc oldalon, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdeményezésére. A kiadvánnyal háromra bővült a Zilahon megjelenő magyar nyelvű sajtókiadványok száma a Szilágyság (1990) és a Szilágysági Vidéki Napló (2000) hetilapokat követően. /Szilágysági polgári lap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Szept. 14-én Marosvásárhelyen városi tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Polgári Szövetség. A városi szervezet elnöke dr. Pálosi Csaba lett. Tőkés András, az MPSZ Maros megyei elnöke beszámolójában az utóbbi hónapok tevékenységéről beszélt. A gyűlésen felmerült annak a lehetősége, hogy közösen szervezzenek előválasztásokat az RMDSZ-szel, de hangsúlyozták: "nem az RMDSZ égisze alatt, hanem közösen", mert az MPSZ senkinek nem a társszervezete. Ami a román pártokkal, szervezetekkel való együttműködést illeti, Berekméri Sándor elnökségi tag elmondta, lehetségesnek tartják mind a D.A.-val, mind pedig a Népi Akcióval való együttműködést egy erős szövetség létrehozása céljából. /-demeter-: Tisztújítás a marosvásárhelyi MPSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. szept. 17./

Nagy érdeklődés övezi az október elején sorra kerülő RMDSZ-előválasztásokra való készülődést. Több helyen a közvetlen urnás előválasztás mellett döntöttek, így például Kolozs megyében és Máramarosban, de Udvarhelyen is, ahol négy évvel ezelőtt másként döntötték el, hogy ki indulhat a választásokon – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az MPSZ részéről is többen jelezték már, hogy indulnak az előválasztásokon. Elképzelhetőnek tartják a kormánypárttal való együttműködés folytatását. /Markó: Nagy érdeklődés övezi az októberi előválasztásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki szervezete. A küldöttgyűlés eldöntötte, hogy kilenctagú elnökséget választ, melyben Udvarhelyszék minden régiója képviselteti magát. Az új elnök Thamó Csaba, alelnök pedig dr. Farkas Csaba. A sajtótájékoztatón elhangzott, az RMDSZ részéről – a sajtóban megjelent „üzeneteken" kívül – semmiféle választ nem kapott a szervezet az előválasztásokat illetően. /Új elnökség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Pécsi Ferenc, a Polgári Szövetség szatmárnémeti vezetője az RMDSZ által meghirdetett nyitottságra hivatkozva elsőként jelentkezett a parlamenti képviselői jelöltlistára. Pécsi Ferenc korábban sokadmagával az RMDSZ-t „kirekesztősdivel", „pártosodással", bezáródással, a magyarságtól és saját programjától való elfordulással vádolta. Markó Attila helyettes államtitkár örült Pécsi Ferenc lépésének, mert ebben látja az RMDSZ következetességét: az RMDSZ-ben mindenkinek helye van. /Markó Attila: Ismét az előválasztásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

 Gazda Zoltánt választotta meg sepsiszéki elnökévé a Magyar Polgári Szövetség szept. 17-i területi tisztújító gyűlése Sepsiszentgyörgyön. Tulit Attila eddigi elnök felvázolta az új politikai mozgalom útját. A párt országos választmányába a gyűlés Benkő Árpádot (Illyefalva), Benedek Barnát, Fazakas Tibor vállalkozót, Kovács István unitárius lelkészt, dr. Antal Álmos nőgyógyászt és Váncsa Albert tanárt delegálta, Gazda Zoltán hivatalból lesz tagja a választmánynak. /(b. kovács): Sepsiszéki tisztújítás (MPSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./