A jövő év első felében tartja kongresszusát a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), amelyen a szervezet kiértékeli a nov. 28-i parlamenti választásokon elért eredményeit. Az MPSZ elnökségének a hét végi székelyudvarhelyi ülésén voltak ugyan a parlamenti választásokon való szerepléssel kapcsolatos viták, Árus Zsolt alelnök szerint azonban Szász Jenő elnök, Szilágyi Zsolt választmányi elnök és a grémium többi tagja között nem olyan mértékűek a nézeteltérések, hogy egy soron következő tisztújításon „bárki fejét kellene követelni”. Árus az MPSZ sikereként könyveli el, hogy az RMDSZ az MPSZ által képviselt autonómiatörekvéseket tűzte zászlajára. Tulit Attila alelnök szerint az MPSZ-nek át kell értékelnie eddigi politikáját, miután a szervezetnek nem sikerült bejutnia a képviselőházba. /Nem volt MPSZ-kudarc? = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

A népszavazás arra volt jó, hogy a határon túliaknak még nagyobb öntudatot adjon, szögezte le Somogyi Botond. A népszavazás sok mindenkit megmozgatott. Megszólaltak az ausztráliai és amerikai magyarok, a nyugat-európaiak és a Kárpát-medence anyaországon kívüli magyarjai, az egyházak, az ifjúsági szervezetek, egyesületek, társulások, szövetségek, írók, költők, tudósok, és a felsorolásnak itt még nincs vége. Egymás mellé állt az RMDSZ és az MPSZ, a délvidéki VMDK és VMSZ, a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet, a felvidéki magyar pártok, a horvátországi és szlovéniai magyarok képviselői. De igenre buzdítottak Magyarországon a jobboldali parlamenti és nem parlamenti pártok, valamint az egyházak mellett számos közéleti személyiség az államfőt is beleértve, a professzorok Battyhányi Köre, közéleti személyiségek, egy napra abbahagyta az ellenségeskedést az örök rivális FTC és Újpest labdarúgócsapata is.   És mindez mégsem volt elég. E nagyszerű összefogást sikerült meghiúsítania a két kormányzópárt néhány vezető tagjának. Akik mögött ott áll a pénz, a média, a manipuláláshoz szükséges összes eszköz. Ideje lenne tenni valamit. /Somogyi Botond: Mire volt jó? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Antal Árpád András újonnan megválasztott Kovászna megyei RMDSZ-képviselő nyitott az együttműködésre a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ), és módosítani szeretné az RMDSZ „apró lépéses” politikáját. Támogatja a magyar politikai erők együttműködésének gondolatát. A fiatal szociológus egyik alapítója a sepsiszentgyörgyi Pro Regio Kezdeményezésnek, amely a Székelyföld feliratú táblák elhelyezését kezdeményezte. /Egy RMDSZ-képviselő nyitott az együttműködésre az MPSZ-szel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 15./

A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete sajtóközleményében üdvözölte az ország újonnan megválasztott elnökét, erőt és kitartást kíván választási ígéretei megtartásához, és fontosnak tart egy mihamarabbi találkozót az államelnök és az RMDSZ vezetősége között, az erdélyi magyarság problémáiról való tájékoztatás érdekében. A magyarországi népszavazásról a közlemény kifejtette, hogy áldatlan következményei kiküszöbölésének egyik leghatékonyabb eszköze a testvérvárosi kapcsolatok szorosabbra fűzése, ennek érdekében kezdeményezi, hogy a vakációban testvérvárosi gyermekeket lássanak vendégül a gyergyói családok, hogy a gyermekek megismerjék az itteni valóságot. Az MPSZ üdvözli az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló helyi önkormányzati döntést, kéri, hogy tartsanak ki mellette, s ne vonják vissza a prefektúra felszólítására. Hogy a referendum megszervezése mennél kevesebb költséggel járjon, az MPSZ felajánlja, hogy tagjai ingyen vállalnak munkát a szavazókörzetekben, s felkéri az RMDSZ-t, valamint a civil szervezeteket, hogy összehangolt kampányba kezdjenek a népszavazás sikeréért. /MPSZ-közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Dec. 18-án Népszavazás után – népszavazás előtt címmel az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ polgári fórumot szervezett Gyergyószentmiklóson, amelynek vendégei voltak Kövér László, a FIDESZ országos választmányának elnöke, Bayer Zsolt újságíró, Szilágyi Zoltán, a Kossuth Rádió munkatársa és Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Bayer Zsolt a kettős állampolgárságáról szóló népszavazással kapcsolatban kifejtette, hogy generációkból irtották ki a tudatot, hogy a határokon túl is élnek magyarok. Említést tett egy vezető történészről, aki egy akkori történészkonferencián kifejtette: Magyarországon csak a jelenlegi határokon belüli történelmi eseményeket szabad tanítani, mert a határon kívüliek sértik a szomszédos szocialista államokat. Ugyanakkor 1988-ban egymillió magyarországi tüntetett a romániai falurombolás ellen, és ’89 decemberében 3 millióan siettek az erdélyi magyarság megsegítésére. A népszavazás kimenetelét befolyásolta a jelenlegi nemzetáruló magyar kormány, amely röplapokon azzal riogatott, hogy a kettős állampolgárság megadása esetén csak Erdélyből nyugdíjas tömegek fognak áttelepedni Magyarországra, veszélyeztetve az ottani nyugdíjasok létét. Szász Jenő beszédében kifejtette, hogy az RMDSZ egyezkedései nem autonómiáról, vagy magyar egyetemről szólnak, hanem hatalmi egyezkedések. Kövér László beszédében kifejtette, hogy nincs határon túli és határokon belüli magyar ügy, csak magyar ügy van, s hogy a december 5-i eredmény egy beteg társadalom döntése, amely a kenyérféltést a nemzetféltés elé helyezte; ezzel leszámoltunk egy illúzióval. Kiemelte a kézfogás fontosságát a nemzet jövőépítésében, s a magyar ifjúság ilyen irányú nevelését, amelynek kormányprogram kell biztosítsa, hogy 18 éves kora betöltése előtt megismerje Erdélyt és a többi határon túli régiót. Hajdó István főesperes a temetkezéshez kötődő székely hagyományokkal adott magyarázatot arra, hogy december 6-án miért került fekete szalag Gyergyószentmiklóson a magyar zászlóra. /Gál Éva Emese: Polgári fórum a népszavazásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Gyergyószentmiklóson tanácskoztak a gyergyói községek helyi székely tanácsainak elnökei a székelyföldi autonómia kérdésében kiírandó referendumról, községenként elemezve a kialakult helyzetet. Gyergyóújfaluban elsőként hozott a helyi tanács pozitív döntést a referendum kiírásáról, a prefektúra közbelépésére visszavonták a határozatot, de a kérdésre rövidesen visszatérnek. Gyergyóditró és Alfalu tanácsai nem vonták vissza a határozatot a prefektúra felszólítására, de a megyei prefektúra megtámadta döntésüket a közigazgatási bíróságon. Gyergyószentmiklós és Csomafalva tanácsai január 30-ára tűzték ki a népszavazás dátumát, míg Gyergyóremete és Szárhegy tanácsai nem döntöttek a kérdésben, de elvileg támogatják a székely autonómiát, és az erről szóló referendum kiírását. A tanácskozásról az SZNT-elnökök nyilatkozatot is közreadtak, amely szerint a kiírandó népszavazás arról szól, hogy a lakosság akarja-e, hogy a parlament törvényt alkosson az autonóm Székelyföld létrehozásáról, s akarja-e, hogy települése ehhez az autonóm területhez tartozzon, vagy sem? A nyilatkozatban az SZNT-elnökök felkérték az önkormányzatokat, hogy az egységes lépés érdekében január 30-ára szervezzék meg a referendumot, felkérték az MPSZ és RMDSZ helyi szervezeteit, hogy vállaljanak szerepet az autonómia fogalmának tisztázásában és népszerűsítésében a lakosság köreiben. /Gyergyói SZNT és referendum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége célul tűzte ki a szövetség politikai párttá alakítását. Tulit Attila, az MPSZ alelnöke elmondta, az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy "egy nemzeti kisebbséget képviselő szervezet folyamatosan kiszolgáltatott a választási törvények és a hatalom kénye-kedvének". Tulit szerint az MPSZ választási kudarca elsősorban annak tulajdonítható, hogy nem vették figyelembe a közvélemény-kutatások adatait, amelyek azt jelezték, hogy a magyar választópolgárok parlamenti képviseletet akarnak. /Politikai párttá kíván alakulni az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

A Hargita megyei prefektúra a bíróságon megtámadta a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amely január 30-ra tűzte ki a Székelyföld autonómiájáról szóló helyi népszavazás időpontját. A prefektúra figyelmeztetése nyomán a gyergyóújfalusi és a gyergyócsomafalvi helyi önkormányzat visszavonta a referendummal kapcsolatos döntését, míg a ditrói és a gyergyóalfalusi helyi tanács határozatát a bíróságon támadta meg a kormánybiztosi hivatal. Háromszéken pedig a Kovászna Megyei Prefektúra megnyerte az Illyefalvi Helyi Tanács ellen indított pert, Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírása kapcsán. /Bíróságon megtámadt népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./ A Dézsi Zoltán vezette Hargita megyei prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon Gyergyószentmiklós helyi tanácsának azt a tavalyi határozatát, amely elrendelte január 30-ára a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírását. A kormányhivatalnak Gyergyószéken ez az ötödik óvása referendumügyben. A gyergyói-medencei Alfaluban, Újfaluban, Ditróban és Csomafalván született helyi tanácsi határozatot az év végén szintén megtámadta a prefektúra. A népszavazásokat kezdeményező gyergyószéki székely tanácsok képviselői úgy döntöttek, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért, jelezte Árus Zsolt, az MPSZ országos alelnöke. /F. R.: Folytatódó autonómiaperek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Az autonómia-népszavazás kiírása ügyében levélben hívta párbeszédre Albert Álmos területi elnököt a Magyar Polgári Szövetség két alelnöke, Tulit Attila és Sántha Imre, valamint Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök. A január 10-re szóló meghívás célja a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazási javaslat helyi tanács elé terjesztése. /(b. kovács): Az MPSZ tárgyalást kezdeményez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetének elnöke kijelentette: a szövetség január 15-i fórumán javasolni fogja Szász Jenő elnök és Szilágyi Zsolt alelnök menesztését. Gazda szerint a háromszéki MPSZ-tagok úgy vélik, Szász és Szilágyi nem vettek részt aktívan az MPSZ-jelöltek választási kampányában. Gazda reméli, hogy a szövetség vezetőségének menesztésére irányuló szándék következtében nem robban ki konfliktus az MPSZ-ben. Kifejtette, az MPSZ-en belüli problémák első jelei akkor mutatkoztak, amikor a szövetség Bihar megyei szervezete Szász Jenő támogatásával úgy döntött, hogy nem vesz részt a választásokon, és nem szerepelteti jelöltjeit a Népi Akció listáin. A háromszékiek azt is javasolni fogják január 15-én, hogy az MPSZ alakuljon politikai párttá. /Szász és Szilágyi menesztését követelik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Nem fogadja el az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ találkozóra szóló meghívását Albert Álmos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke. Gazda Zoltán, az MPSZ megyei elnöke az autonómia ügyében kiírt népszavazásról szeretett volna egyeztetni az RMDSZ vezetőjével. „Meg kell alkotni a kisebbségi és a régiós átszervezésről szóló törvényt. Az RMDSZ ezt az utat akarja járni” – hangsúlyozta Albert Álmos. /Gergely Edit: Nem tárgyalnak az autonómiareferendumról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

A háromszéki RMDSZ nem kíván a Székelyföld autonómiájáról párbeszédet folytatni a Magyar Polgári Szövetséggel. Albert Álmos területi elnök elmondta, számára az MPSZ nem létezik. Albert szerint a népszavazás már megtörtént november 28-án, amikor a magyar választópolgárok az RMDSZ-re szavaztak, és ezáltal támogatták az RMDSZ autonómiáról is szóló programját. A Székelyföld autonómiájáról szóló referendum megrendezése kapcsán a háromszéki RMDSZ elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, egyetlen helyi önkormányzat sem fogadhat el törvénytelen döntést. (Mediafax) /A hét vége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke kifejtette, a tavalyi élete legtöbbet adó éve volt, négy nappal a harmadik polgármesteri mandátumát hozó sikeres választás után megszületett első gyermeke. Szász Jenőnek a testület többségi támogatása nélkül kell vezetnie a várost. Érvényesíteni szeretné választási programját, de ellenfelei csak azon vannak, hogy elgáncsolják, hogy ne tudjon eredményt felmutatni. Példaként hozta fel, hogy első mandátuma ideje alatt nagy lendülettel fogott neki a polgármesteri tevékenységnek. Művelődési és szociális intézményeket teremtettek, nagyobb infrastrukturális beruházásokat valósítottak meg. Utána következett egy újabb négyéves ciklus, amelyben intézményeket szüntetett meg az önkormányzati testület, azzal a céllal, hogy gyengítse a polgármester erejét. Sikerült felépíteni a csereháti ifjúsági lakásokat, de meghiúsult a regionális szeméttároló megépítését célzó, 1 millió dollár értékű dán beruházás. A testület nem hagyta jóvá több Phare-pályázat megvalósíthatósági tanulmányát. – Amit az egyik épít, a másik lerombolja – jellemezte a polgármester a közte és az önkormányzati testület RMDSZ-es többsége közötti viszonyt. /Sarány István: Eredmények és meghiúsult lehetőségek. Szász Jenő mérleget von. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

A tagtoborzásra, szervezetépítésre törekszenek az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ háromszéki szervezetei, az országos vezetőváltást egyelőre nem fogják javasolni a Székelyudvarhelyen megtartandó bővített elnökségi ülésen – nyilatkozta Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Az RMDSZ területi elnöke elutasító állásfoglalására (az autonómia-népszavazásról lett volna szó) válaszként fontolóra veszik az újabb párbeszédre hívást, illetve az utcai tüntetések szervezését. Az MPSZ üdvözli a magyar prefektus kinevezését, és reméli, György Ervin nagyvonalúbb lesz a területi elnöknél, nem zárkózik el a kapcsolatfelvételtől autonómiaügyben. A Trianon film kapcsán beindult retorzióban az információhoz való jog korlátozását látja a szervezet, az MPSZ elítéli a cenzúra újbóli bevezetését. /(b. kovács): Székelyföldi regionális pártot alapítana az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Székelyudvarhelyen tartja bővített elnökségi ülését a Magyar Polgári Szövetség. A háromszéki székek közti egyeztető tanács arról döntött, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnökségi ülésén mégsem kérik az országos elnökség lemondását – közölte Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök és Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke bejelentette: a partiumi szervezetek rendkívüli kongresszus összehívását, egységes program kidolgozását, valamint az alakulat szerkezeti megújítását javasolják. Szilágyi közölte, a szövetséget a jövőben konföderációs alapon szerveződő struktúraként képzelik el, amely több alapon nyugszik, és amelyben a bizonyos fokú autonómiát élvező helyi szervezetek munkáját az országos koordinációs tanács hangolja össze. /Balogh Levente, Ketesdy Beáta: Mégsem kérik az elnökség lemondását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Erdélyi magyar párt létrehozásának lehetőségét vizsgálja az a munkacsoport, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnöksége a területi szervezetek javaslatai alapján hozott létre. Az MPSZ elnöksége üdvözölte a Szabadkán megalakult Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, és bíznak benne, hogy az rövid időn belül nyitott, valamennyi országos határon túli magyar szervezetet befogadó, hatékony érdekképviseleti fórummá válik. /Erdélyi magyar pártot terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Néhány tárgyszerű tudósításon kívül a román lapok nem szenteltek nagy teret Calin Popescu Tariceanu január 18-án történt budapesti látogatásának. A legbefolyásosabbnak tekintett Adevarul megállapította, hogy a két kormány francia–német mintára kíván a jövőben együttes üléseket tartani. A napilap tudósítója figyelemre méltónak nevezte, hogy a felek sokkal inkább az együttműködés jövőbeni módjait keresték, és megpróbálták félretenni a két ország között még mindig meglévő nézeteltéréseket. A Ziua meglehetősen hosszú anyagot szentelt a látogatásnak, lényegében felsorolva minden, Budapesten érintett témát (nemzeti vízum kérdése, a Trianon című film romániai kálváriája, Verespatak ügye). Bevezetőjében azt a fejtette ki bővebben, miszerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete levélben kérte Gyurcsány Ferencet: a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazásról is tárgyaljon vendégével. A Curentul beszámolt arról, hogy „a területi autonómia hívei nem nyerték meg ügyüknek Budapestet”. A Curierul National kiemelte: „A budapesti kormány nem támogatja az SZNT autonómiaküzdelmét”. A liberális hangvételű Cotidianul azt a címet adta tudósításának: „Az RMDSZ Budapesttel is koalíciót alkot”. A lap idézte Oana Marinescu kormányszóvivőt, aki szerint az autonómia témája nem szerepelt a megbeszélések napirendjén. A Cotidianul továbbá megszólaltatta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét meg, aki szerint Gyurcsány nem képviseli a határon túli magyarok érdekeit. A magyarországi lapok lényegesen nagyobb teret szentelnek az eseménynek. A Népszabadság politikai kommentárjában a szerző kifejtette: „a magyar–román viszonyban megkezdődött a bizalom építése, méghozzá nemcsak jóindulatból – az is kell –, hanem valódi érdekből. S igazából ez kell. Annak elfogadása, hogy a belátható jövőben a két ország egymásra utalva boldogulhat csak az EU-ban és a NATO-ban, Ukrajna és a Balkán peremén. Egymásra uszító nagyhatalmi „gazda” végre nincs. Sőt: egymásra utaló nagy szövetségesek vannak. Ma már Nyugaton nemcsak összekeverik Budapestet Bukaresttel, hanem össze is boronálják őket: együtt kell lennetek, nincs mese”. A Magyar Hírlap szerint kellenek a kétoldalú kapcsolatrendszerben a gesztusok, de vajon mi lesz a folytatás? Televíziós interjújában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megismételte: a magyar kormány az autonómia kérdésében az RMDSZ álláspontját támogatja. Véleménye szerint „ez egy kiterjedő decentralizáció és egy folyamatosan kiterjedő kulturális autonómiának a valamilyen keveréke, ami politikát most a román kormány az RMDSZ támogatásával visz”. Egy, a nemzeti vízumra vonatkozó kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc közölte: soha nem mondta, hogy ez nemzetiségi alapon járna, mivel ilyen kérdésben nem lehet nemzetiségi alapú megkülönböztetést tenni. Emlékeztetett rá, hogy a státustörvény biztosította kedvezmények is kulturális identitás alapján járnak. „Részben vagy egészben magyar identitásúak azok, akik ilyen szoros kapcsolatra törekednek Magyarországgal, de nem kell, hogy attól felszisszenjünk, hogy lesznek majd román nemzetiségűek is, akik ilyen vízumért folyamodnak, és ha ilyen céllal teszik, habozás nélkül meg kell nekik adni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. /Visszafogott román sajtóvisszhang a Tariceanu-látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A Magyar Polgári Szövetség Maros megyei szervezete nyilatkozatban ítélte el, hogy „az RMDSZ köpönyegforgató magatartást tanúsítva, a 2004-es év plágiumának nevezhető módon”, az MPSZ által megfogalmazott autonómiaformákat és a kettős állampolgárság gondolatát „zászlajára tűzte”, „félrevezette a magyar választókat és kampányszlogenné alacsonyította az autonómia eszméjét”. Az MPSZ természetesnek tartja a Trianon-film vetítését, és támogatásáról biztosítja az Erdélyi Magyar Ifjakat. Elfogadhatatlannak tartják, hogy „15 évvel a rendszerváltás után, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett, az Európai Unióba integrálódni akaró Romániában, törvényértelmezésekre támaszkodva, a karhatalmi erők bevonásával eltiporják a sajátjuktól különböző gondolkodásnak még a csíráját is. Megakadályozzák a Trianon-film levetítését, s ezzel a magyar nép történelmének saját körében történő terjesztést is”. /Az MPSZ „monitorizálja” az RMDSZ-t. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

A Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi szervezete párbeszédet kezdeményez az udvarhelyszéki, illetve a városi RMDSZ-szervezetek vezetőivel. Thamó Csaba helyi elnök szerint erre azért van szükség, hogy eredményesebb munkára lehessen ösztönözni az RMDSZ-frakció, illetve a Polgári Frakció alkotta Városi Tanácsot, ugyanis Udvarhelynek mai napig nincs költségvetése a 2005-ös évre. /Együttműködést sürget az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

Január 20-án Thamó Csaba, az udvarhelyszéki MPSZ elnöke tartott sajtótájékoztatót Székelyudvarhelyen, melyen meghívottként jelen volt Kocs Ilona, a Tanügyi Szakszervezet elnöke, valamint Vajna Imre, a tanács polgári frakciójának elnöke. Thamó Csaba elítélte azt, hogy a Trianon című dokumentumfilm vetítése miatt megbírságolták az eseménynek helyet adó szervezetet, és felkérte többek közt az RMDSZ vezetőségét, hogy járjon közben az érintett szervezetek érdekében. Kocs Ilona sérelmezte, hogy a megyei tanácsban gyakran megvonják a szót az MPSZ-es tanácsosoktól, ritkán hagyják szóhoz jutni őket, ami nem egyezik a demokrácia szabályaival. „Az autonómiáról szóló referendum kapcsán az RMDSZ-tanácsosok hallgatnak, holott az új prefektus, aki nem áll az autonómiát követelők oldalán, nem is olyan rég azon véleményének adott hangot, miszerint erről beszélni kell” – hangoztatta Kocs. /Bágyi: A film, az autonómia és a költségvetés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 21./

Markó Béla államminiszter elmondta, hogy minden államtitkári posztra 3-4 jelölt volt, ezek egyszer átmentek az RMDSZ ügyvezető elnökség szűrőjén, ezután hallgatta meg őket az OT. Az államtitkárok egy részét kinevezték: a gazdasági minisztériumba Demeter Attilát, a környezetvédelemhez Koródi Attilát, a külügyminisztériumba Niculescu Antont, a kisebbségvédelemhez Markó Attilát, illetve Cseke Attilát a kormányfőtitkárságra. A meghallgatások nyomán Kötő József képviseli az RMDSZ-t az oktatási minisztériumban, és Csutak István az integrációs minisztériumban. Az RMDSZ két platformja, a Katona Ádám vezette EMK, illetve Vekov Károly platformja „terjedelmes igénylistát szerkesztett egybe arról, hogy az új szerepben az RMDSZ és a szövetség tisztségviselői mit is kell tegyenek. Másfelől, az MPSZ is bejelentette, hogy úgymond „monitorizálás” alá helyezi az RMDSZ-t.” Markó elmondta, hogy nem esett szó erről az Operatív Tanácson. /Mózes Edith: Markó Béla: Kritika nélkül könnyen tévútra kerülhet bárki. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke azt állította, hogy az RMDSZ egyetlen választási ígérete sem fog megvalósulni. “Markó Béla kormányfő-helyettes, RMDSZ-elnök szerint a kormányprogramba csupán a kulturális autonómia került be, de kimaradt a Székelyföld területi autonómiája, az RMDSZ-jelöltek beharangozott választási ígérete” – mondta. Azt is felvetette, hogy “már nem beszélnek a Bolyai Egyetemről, csupán magyar tannyelvű karokról”. Az MPSZ-vezető sérelmezte továbbá, hogy Markó Béla nem tiltakozott a magyar kormányfő nyilatkozata ellen a nemzeti vízum bevezetésének elmaradásával kapcsolatban a román miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával. “Markó csak bólogatott erre a kijelentésre, míg az RMDSZ a választási kampányban támogatta a kettős állampolgárságot” – fogalmazott Gazda. /Hazai krónika rovat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

A Magyar Polgári Szövetség közleményt adott ki: „A Magyar Polgári Szövetség tiltakozik aláíróink alaptalan és politikai meghurcolása ellen. Az elmúlt napokban Szatmárnémetiben és Szilágy megyében több támogatónkat a rendőrségre hívták a helyhatósági és parlamenti választások alkalmából adott támogató aláírások miatt”. Ezzel kapcsolatban a lap tudósítója írta, a „rendőrségtől megtudtuk”, hogy a meghallgatások az említett aláírások gyűjtésére, illetve azok törvényes voltára vonatkoznak. A választási bizottság ugyanis sok száz olyan MPSZ-t támogató aláírást talált, amelyeket hamisítványnak tekintettek. Akik ilyen „támogatásokat” gyűjtöttek, azok csaltak és hamisítottak. – Az MPSZ találkozót tervez Traian Básescu államelnökkel, mely alkalommal kifejtenék álláspontjukat az autonómia, egy új, a kisebbségek számára kedvezőbb választási törvény ügyében, s tudatosítani szeretnék az elnökkel, hogy a második forduló megnyerésében „nagy szerepet játszottak az MPSZ-szavazók is”. /(Sike Lajos): Elővették a fiktív aláírásokat, de más ügyben: Basescu elnökkel találkozna az MPSZ vezetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Kuszálik Péter Morfondír rovatában ismét támadta a Magyar Polgári Szövetséget, idézve a Krónika napilapban megjelent híradásokat. A Magyar Polgári Szövetség még csecsemő. Kuszálik szerint „az igazi öröm pedig az lesz, ha a mai csecsemő öt-hat év múlva a betűkkel is megismerkedik.” /Kuszálik Péter: Morfondír. A csecsemő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

„Itt az ideje, hogy az ősszel félbemaradt tárgyalások után emlékeztessük az RMDSZ-t a programjába foglaltakra és a választási ígéreteire” – nyilatkozta Tőkés László. A január 22-én Marosvásárhelyen ülésező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az autonómiatörekvésekre utalt. Tőkés szerint megtéveszti az erdélyi magyar társadalmat a területi autonómia fogalmának időnkénti átváltása a „már megvalósult kulturális autonómiára”. „Tisztán meg kell fogalmazni az igényeket. A romániai választások és a magyarországi népszavazás nyomán az EMNT úgy ítéli meg, hogy új helyzet alakult ki az autonómia szempontjából is. Az új helyzet pedig új kezdetet jelent, amikor új erőre kell kapni” – fogalmazott Tőkés László. Az EMNT állandó bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a cél érdekében eljött az ideje az egyházi, polgári és politikai erők egyesítésének. Sikerként ítélik meg azt a tényt, hogy közel kétéves tevékenységük alatt sikerült tematizálni a hazai politikai életet. A Magyar Polgári Szövetség után ugyanis az RMDSZ és a román pártok is beszélni kezdtek az autonómiáról. Az EMNT vezetői egyben előkészítették a szervezet január 29-i, ugyancsak Marosvásárhelyen tartandó ülését, amelyen a fennálló nézetkülönbségek ellenére is számítanak a székelyföldi küldöttek részvételére. „Elvi ellentétek nincsenek, hisz céljaink azonosak” – értékelte az EMNT–SZNT viszonyt Borbély Attila Zsolt, az állandó bizottság tagja. A jelenlegi állás szerint az SZNT-vezetők fele az EMNT vezetőségének is tagja, ezért január 29-én többek között az SZNT-nek az EMNT-ben való képviselete ügyében is módosításokat terveznek. Az SZNT 29-i ülésének egyik legfontosabb célkitűzése az EMNT és SZNT testületeinek „profiltisztítása”. A közképviseletekként gyakorolt önálló hatáskör erősítéséért az SZNT ÁB partneri kapcsolatot szorgalmaz az EMNT-vel, s ennek érdekében kezdeményezi a közös gyűlések intézményesítését. /Gergely Edit, Szucher Ervin: Lesz-e közös EMNT–SZNT ülés? = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

„Igazuk van azoknak, akik kifogásolták, hogy beálltam az ernyő alá, és azoknak is, akik szerint jól tettem” – jelentette ki Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő azon a politikai fórumon, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete rendezett a hét végén Nagyváradon. Az est másik vendége, Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányi elnöke feltette a kérdést: mi várható az erdélyi magyar közpolitikában annak fényében, hogy kialakult az RMDSZ, az MPSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alkotta politikai háromszög. Toró szerint szükséges az alternatíva az RMDSZ-szel szemben, mivel ha egy rendszerből hiányzik a kontroll, előbb-utóbb korrumpálódik. Toró arra buzdította az MPSZ-t: legyen bizalommal az RMDSZ iránt. „Féléves moratóriumot kellene hirdetni, addig be kellene szüntetni az RMDSZ bírálatát. Ha azonban június végéig nem fogadtatja el a parlamentben a kulturális autonómiára vonatkozó kerettörvényt, számon kell kérni a választási ígéreteket” – szögezte le. /Balogh Levente: Toró: időt kell adni az RMDSZ-nek ígéretei betartására. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Kádár Ferenc megpróbál összegzésfélét megfogalmazni a népszavazásról leírt sokféle vélemény alapján. Nehéz eligazodni a sokféle nézőpont, határozott vélemény között. Az RMDSZ mellett van MPSZ, van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, van Székely Nemzeti Tanács, vannak polgári körök és más hasonló civil szerveződések, szavazáskor viszont minden marad a régiben. Aki nem az RMDSZ-re szavaz, legfennebb otthon marad. Kolozsváron a magyarság fiatalabb, aktív részét sokkal inkább érdekli az üzlet a kettős állampolgárságnál. Az anyaországban „a belső puccsal hatalomra került új magyar NEMes miniszterelnök” „egy személyben többet ártott a nemzetnek e pár hónap alatt, mint megdicsőült vörös szegfűs meg galambröptető elődei együttvéve.” Kádár Ferenc szerint az autonómiáért és a kettős állampolgárságért a Magyarok Világszövetsége küzd egy évtizede. Szerinte a jobboldalnak is vannak hibái. A népszavazásnál hol volt az állítólag több ezer polgári kör tagsága meg a többi jobboldali szervezet katonája? A népszavazás legszomorúbb tapasztalata az lehet, hogy egyikünk sem sokkal jobb a másiknál. Azért „ne utáljuk annyira egymást...” /Kádár Ferenc: Összegző próbálkozás! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./

A Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök vezette küldöttség második hivatalos látogatása Brüsszelbe vezetett, ahol az új kormány ismertette programját. Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, kifejtette: bízik abban, hogy Románia teljesíteni fogja mindazokat az integrációs feltételeket, amelyeket a 2007-es EU-csatlakozás érdekében felvállalt. Markó Béla miniszterelnök-helyettes külön találkozott Tabajdi Csaba europarlamenti képviselővel, aki megerősítette: az MSZP az EP-ben is támogatni fogja Románia csatlakozását. /SZÁSZ ATTILA: Brüsszelben a román kormánydelegáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Markó Béla RMDSZ-elnök, a kormány miniszterelnök-helyettese kifejtette, hogy négy párt koalíciója alkotja a kormányt, s egy ilyen négyes fogatban rendkívül nehéz közös megoldásokat találni. Az RMDSZ-nek négy kormánytagja van és több fontos helyen szerzett államtitkári megbízatást. A kormányzási pozícióba jutott RMDSZ-től számon kérik választási ígéretei teljesítésé, így az autonómia-törekvéseket, jelezte a lap munkatársa. Markó Béla megerősítette, vállalták, hogy ebben a négy évben megvalósítják a kulturális autonómia jogi kereteit. Ez mint cél benne van a román kormányprogramban. Olyan kisebbségi törvényt kell elfogadni, mely megteremti a kulturális autonómia jogi kereteit. „A leendő kisebbségi törvénynek intézkednie kell arról, hogy létrejöjjön egy testület, egy szervezet, amely az illető etnikai, nemzeti közösség nevében bizonyos beleszólási jogot kap a művelődési, oktatási, vagy akár a közszolgálati sajtóintézmények létesítésébe, működtetésébe és felügyeleti lehetőséggel is rendelkezik.” Létre kell hozni egy magyar tanácsot, mint amilyen például a Vajdaságban van, folytatta Markó Béla. A román kormányprogram erős decentralizációs törekvéseket tartalmaz, mely közelebb fog vinni a közigazgatási autonómiához. Tervük része az, hogy Székelyföld részére külön gazdasági fejlesztési régiót hozzanak létre. A megyében élők elvárták, hogy magyar kormánymegbízott kerüljön Hargita megyébe. Nem így történt. Markó hangsúlyozta: „mindannyian szerettük volna, hogy mindkét székely megyének magyar nemzetiségű kormánymegbízottja legyen”. Azonban kompromisszumot kellett kötniük. – Markó Béla hiszi, hogy lesz magyar konzulátus Csíkszeredában. Az RMDSZ minden lehetséges fórumon kiállt a határon túli magyarok kettős állampolgársága mellett, mondta Markó. Gyurcsány miniszterelnök ötpontos javaslatcsomagja tárgyalási alapot képezhet, de a kettős állampolgárság igényléséről nem mondanak le. A Trianon című filmmel kapcsolatban Markó nyomatékosította: Az RMDSZ a szabad véleménynyilvánítás híve, szorgalmazza az információhoz való hozzáférés biztosítását mindenki számára. „Én a Trianon című film vetítését ennek függvényében vizsgálom.” Markó azon van, hogy a kiszabott bírságokat eltöröljék. A Magyar Polgári Szövetség és székely nemzeti tanácsokkal kapcsolatban megismételte álláspontját: aki akar, jöjjön és dolgozzon az RMDSZ-ben. /Borbély László: Nem mondtunk le vállalásaink teljesítéséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

Gazda Zoltán, a háromszéki Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette, hogy a szövetség kéri az EU-csatlakozási tárgyalások nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó fejezetének megnyitását, mivel az MPSZ szerint „Románia távolról sem teljesíti a feltételeket”. Gazda szerint Frunda György RMDSZ-szenátor kinevezése az ET minotorizáló bizottságának elnökévé aggodalomra ad okot az MPSZ számára, mivel ez megnehezíti a fejezet megnyitását. „Ismeretes, hogy Frunda György, az előző SZDP-kormány küldönceként mindig azt hangoztatta az Európa Tanácsban, hogy Romániában rendezték a nemzeti kisebbségek problémáit. Ezek után mit várjunk egy ilyen embertől”, fogalmazott Gazda. Hozzáfűzte, az MPSZ megpróbálja a magyarországi képviselőkön keresztül tájékoztatni az Európa Tanácsot a romániai nemzeti kisebbségek problémáiról. /MPSZ: Románia nem teljesíti a kisebbségekre vonatkozó feltételeket. Kérik a csatlakozási tárgyalások megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./