A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ-szel megállapodva szeretné az őszi választásokon a parlamenti képviseletet biztosítani. Ennek jegyében, az MPSZ országos vezetőtanácsa múlt heti elnökségi ülésén úgy döntött, hogy mielőbbi tárgyalásokat kezdeményez Markó Béla szövetségi elnökkel. Az MPSZ-nek egyetlen kritériuma van: kizárólag olyan politikusokat kíván támogatni, akik vállalják az autonómia ügyét, jelentette be Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ álláspontja az, hogy a parlamenti választási listán indulókat fele-fele arányban javasolja az RMDSZ, illetve az MPSZ. /Szász Emese: Szövetséges szövetségek? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./ Szász Jenő bejelentése, hogy a Magyar Polgári Szövetség igényt tart a parlamentben megszerezhető magyar képviseleti helyek felére, újabb szakasz nyitánya az RMDSZ–MPSZ közötti politikai párviadalban. Markó Béla a „hol tárgyalok, hol nem tárgyalok” játszmájára épít. A tárgyalóképes RMDSZ-arc jelenik meg Budapesten, ahol sok kritika érte a demokráciának választási gáncsot vető szövetséget, a közélet erdélyi színterein azonban továbbra is a birtokon belüli RMDSZ kemény arca látható. Szász Jenő szintén kétértelmű lépéseket tesz. Egyrészt nem mond le az önálló szervezet vagy külön párt bejegyzésének igényéről, másrészt tárgyalásra szólítja fel Markót a közös képviseletről. /Bakk Miklós: Kétértelműségek finisében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete beszélgetésre hívta meg az új polgármestert, hogy megismerje elképzeléseit a város jövőjéről. A gyergyószéki MPSZ meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a leköszönő Hargita megyei tanács a gyergyószentmiklósi Út- és Híd Rt.-t egy Bákó megyei falusi cégnek adta el, s elvárja, hogy nyilvánosságra hozzák a privatizációs szerződés részleteit, valamint hogy a vételár teljes összegét visszafordítsák a Gyergyói-medencébe, beruházások, programok támogatása formájában. /MPSZ hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Dicséretes lenne, ha Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leülne tárgyalni az MPSZ-szel, mert bűnrészességgel gyanúsíthatók a helyhatósági választási törvény és végrehajtási rendelkezés elfogadásában. Markó Béla is elismerte, hogy az ötszázalékos bejutási küszöb is a nagy pártoknak, köztük magának az RMDSZ-nek kedvezett, ezért is érhették el a párját ritkító nagy sikert június 6-án és 20-án, mikor mindössze félmillió magyar ember szavazott rájuk. Frunda György szenátor, az Európai Parlament román delegációjának tagja, hogy védje a román mundér becsületét, felkérte az ET-t, a hazai helyhatósági törvény kisebbségi vonatkozásait hasonlítsák össze az unió államaiban létező hasonló rendelkezésekkel. Frunda tudja, Európa ilyen vonatkozású törvényei nem nagylelkűek. Frunda képes szembemenni az Európai Néppárt Orbán Viktor vezette bizottságának vizsgálódásaival s a Velencei Bizottság őszre elkészülő, ugyancsak e témába vágó jelentésével, ez méltatlan az egykor harcos szenátorhoz. Cselekedetével szolgálatot tett a magyar és főként a román szocialistáknak. /Simó Erzsébet: Lesz-e nyitás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Júl. 3-án Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A helyhatósági választások kiértékelése szerepelt a napirenden. Az SZKT szept. 4-én dönt arról, hogy indít-e önálló magyar államfőjelöltet az elnökválasztásokon. – Az RMDSZ kiválóan szerepelt a helyhatósági választások első és második fordulójában, összegezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredményt. A polgármestereket, alpolgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat beleértve mintegy háromezren állnak készen Erdély ügyeinek rendezésére. A magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak. Nem mindegyik RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és tisztújítást kell tartani. Az RMDSZ nem áll sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen, hangsúlyozta. Magyarországi politikusok kampányoltak az RMDSZ ellen, szerinte ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé." "Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható, építhető és őrizhető meg" – mondta. Markó szerint a választások legnagyobb újdonsága az etnikai átszavazás, az etnikai válaszfalak leomlása, a román szavazók RMDSZ iránti bizalma. Szatmárnémeti, Szászrégen és Margitta bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is szemléletváltás ment végbe. Markó Béla tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász Jenő indítványát, hogy az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó Béla a kolozsvári helyzetről úgy vélekedett: nem örül annak, hogy nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezető tisztséghez juttatni a megyei tanácsban. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felajánlotta becsületbeli lemondását erről a tisztségről, mert alulmaradt a marosvásárhelyi polgármester-választáson, de a szövetség vezetése nem fogadta el a gesztust. /Papp Annamária: Megerősített bizalom – a választások üzenete. Kampány után, kampány előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó szerencsének tartotta, hogy olyanok vették kezükbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megalapításának kísérletét, „akik az RMDSZ-ből képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás és tárgyalókészség híján koptak ki”. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet. Sófalvi László pedig a választások első fordulójára Székelyudvarhelyre delegált európai uniós néppárti megfigyelőcsoportot fideszes kommandónak nevezte. A sepsiszentgyörgyi Márton Árpád úgy vélte, az MPSZ-szel legfennebb csak 95–5 arányban lehetne osztozkodni, a nagyváradi Lakatos Péter viszont arra intett, gyorsan elsüllyedhet az RMDSZ hajója, ha belülről ütnek rajta léket. /L. P.: Lemondatták a választás veszteseit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Az RMDSZ rendkívül jó eredményt ért el, s ez bizalmi szavazás volt a saját közösségünk részéről, állapította meg Markó Béla a vele készült beszélgetésben. Markó tart attól, hogy a megosztást célzó kísérletek folytatódnak. Az RMDSZ-nek ezért befogadónak és meggyőzőnek kell lennie a következő hónapokban. – A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke tisztességtelen ajánlatot tett azzal, hogy osszák el fele-fele a parlamenti helyeket. Az RMDSZ-en belül lehet megméretkezni. Markó hangsúlyozta: „Az RMDSZ nem kötheti a szekerét egyetlen politikai párthoz.” Hozzátette: Novemberig az országos politikában a kormánypárttal állapodtak meg, hogy együttműködünk, s ezt az együttműködést be fogják tartani. /Tibori Szabó Zoltán: Nem fogjuk sem a tisztségeket, sem a koncot osztani! Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője egyetért azzal, hogy az RMDSZ sikeresen szerepelt a helyhatósági választásokon. A liberálisok szerint az RMDSZ-nek saját államelnök-jelöltet kell indítania. A szenátor szerint erre a legalkalmasabb Frunda György lenne. – Az MPSZ, illetve a különböző "tanácsok" szimpatizánsainak kivonulásával az RMDSZ belső nyilvánossága lett szegényebb lett. A kritikai hozzáállás meglehetősen hiánycikk az RMDSZ belső köreiben. Ezért a Szabadelvű Kör kritikai észrevételeket is megfogalmaz. /Tibori Szabó Zoltán: Kötelezőnek tartjuk, hogy saját államelnök-jelöltünk legyen. Beszélgetés Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ szabadelvű platformjának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Sógor Csaba szenátor közölte, hogy választási kampányban támogatja, hogy az RMDSZ nyílt és urnás előválasztásokat szervezzen a képviselők, szenátorok kijelölésére. Az előválasztásokat ott is meg kell szervezni, ahol a magyarság számaránya nem éri el az ötven százalékot. A Magyar Polgári Szövetségnek pedig azt javasolja, hogy ne szégyelljen az RMDSZ előválasztásain sem megméretkezni. Sógor Csaba szerint a csíkszeredai konzulátus kérdése is legalább annyira kényes, mint az aradi Szabadság szobor ügye. Ebben az évben már 22 ezer székelyföldi utazott Kolozsvárra „ügyeket intézni". Ez is azt bizonyítja, hogy a konzulátusra nagy szükség lenne. /(Daczó Dénes): Sógor Csaba szenátor szerint. Az MPSZ ne szégyelljen megméretkezni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Az előző esztendőkkel ellentétben idén a nyolcadikosoknak már csak egy alkalom állt rendelkezésükre a vizsgára. Mindazoknak, akiknek a néhány nappal ezelőtt befejeződött országos felmérés alkalmával nem voltak sikeresek, két lehetőségük van: várnak egy évet, és jövőre újra megpróbálják, vagy szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Varga Attila parlamenti képviselővel 36 szatmárnémeti lakos juttatott el beadványt az Oktatási és Kutatási Minisztériumhoz, amelyben egy újabb vizsgaidőszak megszervezését kérvényezték. Varga Attila ugyancsak diszkriminatívnak nevezte a minisztériumi rendeletet. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes közölte: Szatmár megyében mintegy 1050 diáknak nem sikerült a kisérettségije, ezek közel egyharmada magyar nemzetiségű. Háromszéken a statisztikák elégséges eredményeket mutatnak, a tanulók idén is románból szerepeltek a leggyengébben, 443 diák nem érte el az átmenő ötös jegyet, közülük 385 a román nyelv és irodalom vizsgán szerepelt elégtelenül. Leggyengébben a falvakon tanuló diákok vizsgáztak, akadnak települések, ahol egyetlen egy gyerek sem ment át. A Magyar Polgári Szövetség háromszéki szervezete állásfoglalást adott ki, melyben azzal fordul az érintettekhez, hogy „összehangoltan, közösségi szinten tiltakozzanak minden illetékes intézménynél, írásban kérve a pótképességvizsga megszervezését”. Murvai László, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségekért felelős vezérigazgatója szerint nem kell tragédiaként felfogni, ha a gyermekek egy része nem jutott be gimnáziumba. /Erdei Róbert, Farkas Réka: Kétségbeesett nyolcadikosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

A vezető román politikai napilapnak tekintett Adevarul, amely egy nappal korábban hírt sem adott Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nagyváradi találkozójáról, júl. 7-én négyhasábos, fényképes beszámolót közölt a magyar kormányfő és az RMDSZ-elnök Markó Béla tusnádfürdői szerepléséről "az RMDSZ nyári iskolájának első kiadásában". A lap szerint "a magyar és a román kormányfő – az RMDSZ két barátja". A tudósítás címében is kiemelte, hogy "a tusnádfürdői nyári iskolában Markó Béla az RMDSZ-szel rivalizáló pártok veszélyéről panaszkodott a magyar kormányfőnek". A Medgyessy-előadásból kiemelte az Adevarul, hogy a magyar kormányfő a szülőföldön maradásra, a szülőföldjükön történő boldogulásra biztatta a Magyarországot körülvevő országokban élő fiatalokat. Markó Béla tusnádfürdői előadásából a lap azt idézte, hogy az őszi választások alkalmával az erdélyi "Magyar Polgári Szövetség megakadályozhatja az RMDSZ bejutását a parlamentbe". A Cotidianul úgy látta, hogy "a magyar kormányfő az RMDSZ választási korteseként" utazott Erdélybe, ahol "támogatást ígért a Székelyföld autonómiájához". A Curentul című bukaresti napilap idézte Medgyessy Péter tusnádi előadásáról a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésre adott válaszát. Eszerint "mesterséges illúziókeltésről van szó, mert Magyarország nem nyújthat számukra többet, mint amit itt (Erdélyben) elérhetnek". A magyar kormányfő tehát "arra biztatta a magyarokat, hogy maradjanak Erdélyben" – írta a lap. A magyarellenességével kitűnő Cronica Romana című napilap szerint "Medgyessy Péter elítéli a romániai magyar közösségen belüli botrányt" és hangoztatta: "meg kell szűnnie a határon túli magyarok megosztására irányuló bármely kísérletnek". Az ellenzéki Romania Libera is azt emelte ki Medgyessy Péter marosvásárhelyi sajtókonferenciájából, hogy a magyar kormányfő hangsúlyozta: "fontos, hogy a magyarok egységes irányba szavazzanak". A Curierul National Medgyessy közvetít Markó Béla és Tőkés László között címmel számolt be rövid tudósításában a magyar kormányfő "rövid székelyföldi körútjáról". Ennek során az RMDSZ-vezetéssel lezajlott találkozója után a magyar kormányfő hangoztatta: a legközelebbi magyar-magyar találkozóra meg akarja hívni a magyar egyházi vezetőket, köztük Tőkés László püspököt is. Mert nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarok "egységesen lépjenek fel a választásokon és egységes irányba szavazzanak". /A román sajtó szerint Medgyessy Péter erdélyi körútja az RMDSZ érdekeit szolgálta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./

Árnyékönkormányzatot hoz létre a Magyar Polgári Szövetség  sepsiszentgyörgyi szervezete – jelentette be Tulit Attila, az MPSZ helyi elnöke. Tulit hangsúlyozta: annak ellenére, hogy meggátolták az MPSZ jelöltjeinek az indulását, a szervezet nem mond le a közösség érdekében kifejtett munka folytatásáról, hanem létrehozza az árnyékönkormányzatot, szakbizottságokat alakít, hogy ezáltal részt vehessenek a sepsiszentgyörgyi helyi tanács munkájában. /Árnyékönkormányzat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

  Júl. 10-én ülésezett a Magyar Polgári Szövetség országos elnöksége. A tanácskozáson az elnökség tagjai elemezték a helyhatósági választások után kialakult helyzetet, illetve a közelgő parlamenti választások kilátásait. Tekintettel a magyar megyékben tapasztalt alacsony részvételre, illetve az RMDSZ által elért országos eredményekre (az RMDSZ helyi listái országosan a szavazatok kevesebb mint 5%-át kapták, a polgármester-jelöltjei meg kicsivel több mint 4%-ot), az elnökség továbbra is úgy gondolja, hogy az őszi választásokon az RMDSZ önmagában képtelen lesz elérni az 5%-os bejutási küszöböt, tehát a magyar közösséget az a veszély fenyegeti, hogy nem lesz képviselője a parlamentben. Ezért a Magyar Polgári Szövetség ismételten tárgyalásra hívja az RMDSZ vezetőit. /Az RMDSZ csak az MPSZ-szel közös listán juthatna be a parlamentbe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 13./

A Magyar Polgári Szövetség Maros megyei szervezete júl. 11-én választási kiértékelő küldöttgyűlést tartott, amelyen megállapították, hogy "az egyes helységekben, mint például Szászrégenben, az ottani civil társadalom és RMDSZ eredményes munkájának köszönhetően elért kitűnő választási eredmények nem jogosíthatják fel az RMDSZ vezetését a minden hiányosságot, veszélyt és hibás politikai irányt elkendőző sikerpropagandára". Az MPSZ szerint az őszi választások célja "nem az RMDSZ parlamentbe jutása, hanem a magyarság parlamenti érdekképviselete". Ezen érdekképviselet elérése céljából az MPSZ megyei szervezete felszólítja saját, illetve az RMDSZ országos vezetését, hogy üljenek le tárgyalni. /MPSZ-felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

A Kovásza megyei tanfelügyelőséghez, valamint az Oktatási és Kutatási Minisztériumhoz fordultak a júniusi képességvizsgán megbukott diákok szülei. A 220 aláírást tartalmazó beadványban kérik, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is szervezzenek pótképességvizsgát a nyolcadik osztályt végzett diákok számára. Háromszéken az 1606 magyar diákból 443 bukott meg a képességvizsgán, közülük 385 román nyelv és irodalomból nem kapta meg az átmenőjegyet. A számítógépes elosztás után az elméleti osztályokban 74 hely, a szakközépiskolákban pedig 169 hely maradt üresen. A szakiskolákban, ahová képességvizsga nélkül is beiratkozhatnak a diákok, a helyek alig 15 százaléka telt be. A beadványban azt is megfogalmazták, hogy véleményük szerint a tanterv nem igazodik a nem román anyanyelvű gyerekek oktatási igényeihez, a román nyelvet anyanyelvként oktatják, és ezzel magyarázható, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek gyengén szerepelnek a vizsgákon. Kérik a román nyelv és irodalom oktatási módszertanának módosítását, illetve azt, hogy Románia földrajzát és történelmét anyanyelvükön tanulhassák a gyerekek. – A Magyar Polgári Szövetség, a beadvány kezdeményezője javaslatot tesz, hogy más megyékben is forduljanak hasonló beadvánnyal a tanfelügyelőséghez és a szaktárcához a szülők. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő tudomása szerint a megyében a szülők nem gyűjtöttek aláírásokat a pótképességvizsga eltörlése miatt. Hargita megyében 74 százalékos volt az átmenési arány a kisérettséginek is nevezett képességvizsgán. A megyében 4031 diák jelent meg a vizsgákon, közülük pedig 3017-en vizsgáztak sikeresen. Kolozs megyében nem veszélyezteti az osztályok létszámát a kisérettségi új rendszere által előidézett helyzet – mondta el a Krónika kérdésére Pop Corina, a megyei tanfelügyelőség szóvivője. /Indokolatlan a pótvizsga? = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

Tulit Attila javasolta: a következő parlamenti választások érdekében az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei közös előválasztások keretében mérjék össze támogatottságukat. Fey László ezt a javaslatot elutasította. Szerinte egyetlen megoldás lehetséges: az MSZP ne jegyeztesse be magát külön pártként, hanem az RMDSZ platformjaként működjék. /Fey László: Gondoljuk végig! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Júl. 19-én megnyílt a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor A megnyitón Németh Zsolt, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: nemcsak a Fideszre, hanem Európára is számíthatnak a romániai magyarok. Németh Zsolt keményen bírálta a romániai helyhatósági választások jogi feltételeit, amelyek alapján megakadályozták a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által vezetett Magyar Polgári Szövetséget, hogy induljon a júniusi választásokon. A szervezők nevében Szilágyi Zsolt független parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a bálványosi szellemi műhelyből kerültek ki olyan gondolatok, amelyeket mára megvalósítottak, vagy megvalósításuk elkezdődött: az észak-erdélyi autópálya, az erdélyi magyar közszolgálati tévé. A Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után – Országok, nemzetek, régiók Európája című idei bálványosi szabadegyetem nyitó napján Politikai marketing – kampányok, a politika, mint áru témakörben értekeztek a meghívott előadók. Cosmin Gusa, a román ellenzéki Demokrata Párt kampányfőnöke a helyhatósági választások eredményeit kommentálva felhívta a figyelmet arra, hogy újraalakul a román politikában a "vörös négyszög" a kormányzó Szociáldemokrata Párt körül. /Megnyílt a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

A romániai magyar sajtónak a helyhatósági választásokban betöltött szerepét és a médiumok helyzetét vizsgálták Nagyváradon, a Free Press Romania Alapítvány szervezte kétnapos szemináriumon. A tízesztendős múltra visszatekintő alapítvány a külső sajtómunkatársak támogatására született, általa jött létre előbb az erdélyi Krónika, majd az Erdélyi Riport, sommázta tevékenységüket Stanik István lapkiadó, a Free Press vezetője. Ezúttal Gáspárik Attila médiaszakértő az Audiovizuális Tanács tagjaként, Székedi Ferenc televíziósként, Magyari Nándor szociológusként, Székely Ervin politikusként fejtette ki véleményét az idei helyhatósági választásokról. „Romániában ma elsöprő manipulálási lehetőség van a televíziózásban" – mondotta Gáspárik Attila. Médiaszakemberek szerint az RMDSZ részvétele a romániai politikai kampányműsorokban csekély volt, a magyar közszolgálati média pedig ugyanazon a szinten kampányolt az illegitim MPSZ-nek, mint az erdélyi magyar érdekképviseleti szövetségnek, így nem is csoda, ha a romániai magyarok nem szívesen mentek el szavazni. A médiaszakemberek szempontjai szerint gyenge minősítést kapott az RMDSZ kampánya. /Balla Tünde: Ősszel csatatér lesz a média. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Közös, az egész erdélyi magyarságot átfogó, az RMDSZ és az MPSZ részvételével tartandó előválasztások megszervezésére tett javaslatot júl. 22-én Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az MPSZ elnöke, a tusnádfürdői szabadegyetemen. A Helyzet van – az erdélyi magyarság nemzetpolitikai céljai és politikai képviselete Romániában című előadásában kifejtette: az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek – kizárólag a választásokon való részvétel céljából – új szervezetet kellene létrehoznia, amely csupán négyévente működne. „Meg kell szüntetni a politikai egypártrendszert az erdélyi magyarságon belül, és meg kell teremteni a választások szabadságát nemzetközösségünk számára” – jelentette ki. Szász néhány héttel ezelőtt már felajánlotta Markó Bélának, hogy az RMDSZ és az MPSZ fele-fele arányban ossza el egymás között a parlamenti befutó helyeket. Az RMDSZ-elnök tisztességtelen ajánlatnak nevezte a felvetést, és leszögezte: a szövetség nem hajlandó „boltot kötni” a mandátumokról az MPSZ-szel. A Magyar Polgári Szövetség esetleges párttá válásának esélyéről szólva Szász elmondta, az MPSZ álláspontja szerint nincs különbség a párttá válás és az érdekvédelmi szövetségként való működés között, ezért az a döntés körvonalazódik, hogy a szervezet jelenlegi formájában folytatja tevékenységét. Markó a Transindex hírportálnak adott nyilatkozatában elmondta, az RMDSZ előválasztásain csakis RMDSZ-tagok vehetnek részt. /Rostás Szabolcs: Szász újabb ajánlatot tesz Markónak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./ Eckstein-Kovács Péter szenátor elképzelhetőnek tartja az RMDSZ-logó alatti közös listát. A szabadelvű szenátor úgy gondolja, e listán RMDSZ-tagságtól függetlenül bárkinek lenne jelöltállítási joga. /Szász Jenő ismét közös előválasztásokat követelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Székelyföld autonómiájáról szándékozik népszavazást szervezni a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács, nyilatkozta Szilágyi Zsolt Bihar megyei független képviselő. Az autonómia megvalósulása nem veszélyeztetné Románia stabilitását a térségben – mondta a képviselő. /Népszavazás a Székelyföld autonómiájáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Pécsi Ferenc, a szatmárnémeti Magyar Polgári Szövetség elnöke jelen volt a tusványosi nyári szabadegyetemen, ahol az is szóba került, hogy az MPSZ miként készül fel a novemberi parlamenti választásokra. Pécsi Ferenc elmondta, hogy Tusványoson politikai egyeztetések is folytak, azzal a céllal, hogy a Magyar Polgári Szövetség szerkezeti felépítését megreformálják. Az országos elnökség felépítése körül voltak viták, hiszen a partiumi tagok közül többen kérték, hogy az országos elnökségben legyen tiszteletben tartva a területiség elve. Az új szerkezeti felépítést a megrendezésre kerülő rendkívüli kongresszus véglegesíti. A Népi Kezdeményezés (AP) tagjai ott voltak a nyári egyetemen, élükön Emil Constantinescu pártelnökkel és Smaranda Enache alelnök asszonnyal. Ők szívesen vennél a szorosabb együttműködést az MPSZ–szel. Az MPSZ országos elnöksége felhívást intézett Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, amelyben azt kérte, hogy a parlamenti választások előtt legyen egy összmagyar megmérettetés a jelöltlisták összeállításakor. Markó Béla válasza elutasító volt. – Szatmár megyében 14, a polgári szövetséggel szimpatizáló helyi tanácsos jutott be különböző önkormányzatokba más pártok listáin, illetve függetlenként. Az MPSZ-nek a megyében 6800 tagja van. /Princz Csaba: Kongresszus előtti ütemtervet készít elő a szatmári Magyar Polgári Szövetség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

Az első erdélyi Neumann tábor marosfői megnyitóját követő sajtótájékoztatón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rámutatott: az SZKT szeptember 4-i ülésén döntenek arról, indít-e saját elnökjelöltet az RMDSZ. Jó lenne saját elnökjelöltet indítani – fogalmazott Markó. Az elnök ugyanakkor kijelentette: a jelenlegi kormány mandátumáig folytatni kívánják az SZDP-vel való együttműködést, azonban az RMDSZ a választások előtt nem fog szövetséget kötni egyetlen román politikai alakulattal sem. A Liberális-Demokrata szövetséggel való együttműködés is lehetséges, amennyiben a ma még létező véleménykülönbségeket lehet tisztázni. Emil Costantinescu, a Népi Akció Párt (NA) elnökének tusnádfürdői kijelentésére reagálva, amely szerint a NA felajánlja listáit a Magyar Polgári Szövetségnek a választásokon való indulásra, Markó kijelentette: jobb lenne, ha Constantinescu egy erős párt létrehozásán dolgozna. Markó ugyanakkor leszögezte: a román pártok egyikének sincs politikai ajánlata a magyar kisebbség fele, ezért elképzelhetetlen az, hogy az RMDSZ politikusok román pártok színeiben indulnának a választásokon a parlamenti helyekért. /(Daczó Dénes): Az RMDSZ saját elnökjelöltet kell indítson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Az erdélyi magyarság autonómiájának alapvető fontosságú kérdésében mély a nézetkülönbség a magyar kormány és ellenzék között, pedig a nemzeti egység kialakításával, az EU segítségével Magyarország képes lehet kikényszeríteni az autonómiát Romániában az uniós csatlakozási tárgyalások keretében – jelentette ki júl. 29-én Budapesten Németh Zsolt Fidesz-képviselő. Bársony András MSZP-államtitkár szerint nem tartozik az európai kultúrába, hogy az autonómiát kívülről kényszerítsék Romániára. Németh Zsolt szerint a magyar külpolitika sodródó, erőtlen, koncepciótlan, elvtelen. Hozzátette: a Fidesz az autonómiát az egyetlen lehetséges reálpolitikának tartja, azt a formát, ami képes lehet megállítani a határon túli magyarság számának drámai csökkenését. A politikus szerint a kulturális és területi autonómia Európa második legnagyobb kisebbségének, a magyaroknak ugyanúgy jár Romániában, mint ahogy Nagy-Britanniában a skótoknak, a walesieknek, íreknek, Franciaországban a korzikaiaknak, Spanyolországban a katalánoknak és a baszkoknak, Finnországban a svédeknek, Belgiumban, Dániában és Olaszországban a németeknek, Németországban a dánoknak, Svájcban a rétorománoknak. Németh Zsolt üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szeptember 11-re történt összehívását, és reményét fejezte ki, hogy a rendezvényre a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Szász Jenő elnökölte Magyar Polgári Szövetség is meghívást kap. /Fidesz–MSZP ellentétek autonómia-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Autonómia ott van Európában, ahol többség és kisebbség az autonómia belső tartalmáról is képes érdemi vitát folytatni, majd arról megegyezni – jelentette ki Bársony András /MSZP/ magyar külügyi államtitkár júl. 29-én az MTI-nek, reagálva a Németh Zsolt sajtótájékoztatóján elhangzottakra. – A kisebbség nem tudja kikényszeríteni akaratát, és nem tudja zsarolni a többséget arra, hogy megvalósítsanak egy olyan autonómiaformát, aminek egyébként tartalmi-érdemi kérdéseiben a kisebbségen belül is intenzív vita folyik, közölte Bársony. Az autonómia-vitákat Románián belül, nem pedig a magyar belpolitika színterén kell lefolytatni. Emlékeztetett: az EU koppenhágai kritériumai sehol nem említik az autonómiát a kisebbségi jogvédelem formájaként. /MSZP: Az EU-tag Magyarország nem fogja zsarolni Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

A hivatalos megnyitó előtt, júl. 30-án nemzetpolitikai konferenciával vette kezdetét a harmadik Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat Szatmárnémetiben. A konferenciát Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök köszöntötte, majd Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke tartott előadást Magyarság és Európa címmel. Szőcs Péter történész az újkori Szatmárnémetit mutatta be, Kereskényi Sándor szenátor Eurókonformizmus és kultúrpolitikák címmel tartott előadást. Pete István szenátor az európai integráció és a vidékfejlesztés problémáiról beszélt, Kereskényi Gábor a helyi önkormányzatok lehetőségeiről, Bura Lászó, nyugalmazott egyetemi tanár az oktatáspolitika változásairól, Varga Attila parlamenti képviselő pedig az európai integráció alkotmányjogi vonatkozásairól. Szakály Sándor történész a Kárpát–medencei magyarság európai integrációjának ellentmondásait fejtette ki. Az integráció egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy az elválasztja egymástól az Európai Unión belül és azon kívül levő magyarokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az unión belüli kisebbségpolitika távlatairól tartott előadást. Véleménye szerint az integráció elősegíti az RMDSZ céljait, azt, hogy önazonosságát megtartva, a magyarság szülőföldjén boldoguljon. Hangsúlyozta: nincs ellentmondás az integrációs cél és az autonómia elérése között. Szabó Vilmos államtitkára kiemelte Magyarország és a szomszédos országok, valamint a határon túli, kisebbségi magyarság és a többségi nemzetek jó viszonyának jelentőségét. Kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: nem lehetséges, hogy az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei közös listán induljanak a parlamenti választásokon, ugyanakkor kijelentette, az RMDSZ egy nyitott előválasztási folyamat révén választja ki szenátor–, illetve képviselőjelöltjeit, amelyben részt vehetnek és megméretkezhetnek az MPSZ tagjai is. Reagálva arra az elképzelésre, miszerint az MPSZ jelöltjei a Népi Kezdeményezés listáin indulnának a választásokon, megdöbbenésének adott hangot, hogy a radikális magyar politikusok egy román párt színeiben kívánnak mandátumot szerezni. /Túrós Lóránd: Magyar érdek az uniós csatlakozás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./

Júl. 30-án Nagyzerindben találkozott az RMDSZ helybeli és megyei vezetősége. A legtöbben azt várták, hogy tisztázódjon Szűcs József volt alpolgármesternek az RMDSZ-ből történt kizárásának ügye. Király András megyei elnök hosszan beszélt az RMDSZ programjáról. Kitért arra is, hogy Nagyzerind községben 93%-os a magyarság részaránya, a választási eredmény nem felel meg az elvárásoknak. Szabó József, az RMDSZ nagyzerindi szervezetének elnöke követelte a Szűcs elleni, koholt vádak alapján hozott határozat visszavonását, amit többen is helyeseltek. Nagyzerinden az 1347 szavazati joggal rendelkező polgár közül 357 szavazott az RMDSZ megyei listájára. Király András megyei elnök szerint Szabó József a választási kampányban az MPSZ-nek gyűjtött aláírásokat ahelyett, hogy a szervezéssel foglalkozott volna. Szabó József elmondta, hogy Király András utasította Borsos Vilmos feketegyarmati tanítót, hogy hozza létre a parasztpárt helybeli szervezetét. Ezt Cziszter Kálmán magyarázta meg: a Szabadság-szobor felállításához szükséges parasztpárti szavazat miatt kellett ilyen ígéretet tenniük, hozzátette, a községben már amúgy is létezett 8 párt, a parasztpárt pedig csupán 4 szavazatot kapott. A vitában Szűcs József többször megpróbált szóhoz jutni, kétszer néhány másodpercre sikerült is, amikor tagadta az ellene felhozott vádakat. A közel háromórás vita során többen sürgették az ellene hozott határozat visszavonását, de ilyenkor valaki mindig közbeszólt. Szűcs József ügyéről kijelentették: ügyében az Etikai Bizottság dönt. /Balta János: Meddő vita. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

A Magyar Polgári Szövetség vezetőtanácsa közleményében az Európai Unió és a nemzetközi közvélemény számára is figyelmeztető jelzésként értékelte a Vajdaságban és Transznisztriában a közelmúltban felerősödött kisebbségellenes atrocitásokat és intézkedéseket. "Együtt érzünk és szolidarizálunk az emberi méltóságukban, nemzeti önbecsülésükben megsértett vajdasági magyarokkal és transznisztriai románokkal, és felszólítjuk a budapesti, valamint bukaresti kormányokat, hogy határozottan álljanak ki nemzettársaik védelmében" – áll a közleményben. "Aggodalommal tapasztaljuk, hogy Orbán Viktornak a Bálványosi Szabadegyetem zárónapján elhangzott beszédét mind a romániai, mind a magyarországi kormánypártok rosszindulatúan félremagyarázzák, mondanivalóját elferdítik, nyílt és világos üzenetét szándékosan félreértelmezik. Adrian Nastase mellett Markó Béla és Frunda György is látványosan elhatárolódtak Orbán Viktornak az erdélyi magyarság autonómia törekvéseit támogató, méltató és bíztató szavaitól. Ezzel a tettével az RMDSZ vezetése továbbra is a román hatalom paktumpolitikáját segíti az erdélyi magyar nemzeti közösség jogos autonómia igényével szemben, ami beláthatatlan károkat okoz közösségünknek. Az őszi parlamenti választásokra készülve, a Magyar Polgári Szövetség a készülő választási törvényt demokrácia- és kisebbségellenesnek tekinti, melynek segítségével a kormánypárt és az RMDSZ újból meg akarja fosztani Románia polgárait a választás szabadságától. Felkérjük a romániai demokratikus politikai erőket, valamint civil szervezeteket, hogy határozottan lépjenek fel a készülő antidemokratikus választási törvény ellen, amely a demokratikus értékeket, a pluralizmust megkérdőjelezve, veszélybe sodorja Románia mindannyiunk által szorgalmazott 2007-es EU-s csatlakozását. Ugyanakkor megismételjük a Magyar Polgári Szövetség ajánlatát az RMDSZ-szel közösen megszervezendő összmagyar előválasztásokra vonatkozóan, mert ez teremt egyedüli lehetőséget arra, hogy az őszi választásokat követően az erdélyi magyarság valós parlamenti képviselettel rendelkezzen" – áll a Magyar Polgári Szövetség vezetőtanácsának közleményében. /A vajdasági magyarokkal szolidarizál az MPSZ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./

Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert perbe fogták, miután a Hargita megyei prefektúra kérte a nemrégiben kialakított szoborpark építkezési engedélyének semmissé nyilvánítását annak feltételezett törvénytelensége miatt. A tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrának helyet adó park egy műemlékvédelmi övezetben van, így az építkezési engedély és a városrendezési dokumentum kibocsátása nem a polgármester, hanem a megyei tanács elnökének hatáskörébe tartozik. /Per Szász Jenő ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./ A máj. 22-i szoborpark avatást követően Borbáth István, a városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője fordult beadvánnyal a Hargita megyei prefektúrához, amelyben jelezte: szerinte nem teljesültek a műalkotások felállításához szükséges törvényes feltételek. Akkor Farkas Domokos, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője a Krónikának úgy nyilatkozott: a hivatal már a munkálatok megkezdése előtt valamennyi szükséges engedély birtokában volt. Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, tudomása szerint május végén a prefektúra elvetette a Borbáth-féle beadványt, és meglepődve vette tudomásul, hogy mégis per indul a polgármesteri hivatal ellen. Komoróczy politikai indíttatásúnak vélte a szoborpark kialakításának törvényességét firtató beadványt. „Nem véletlen, hogy az RMDSZ-es frakcióvezető, Borbáth István személyesen jelentette fel a városházát. Az RMDSZ ezzel maga alatt vágja el a fát, hiszen magyar történelmi személyiségeket ábrázoló emlékművekről van szó” – sommázott a szóvivő. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus cáfolta, hogy a prefektúra korábban elutasította volna a szoborpark építkezési engedélyének törvényességét kétségbe vonó beadványt. Dusa elmondta, a beadványt a városi tanács nevében terjesztették be, Borbáth István RMDSZ-es frakcióelnök aláírásával. Ismeretes, a korábbi mandátum során a székelyudvarhelyi tanácsot RMDSZ-es képviselők alkották, miután az MPSZ-jogelőd Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben mandátumhoz jutott tanácsosokat bírósági határozattal kizárták az önkormányzati testületből. – Meg nem erősített információk szerint a teljes létesítmény összesen nyolcmillió forintnak megfelelő összegbe került. /Salamon Márton László: Csaba királyfi a vádlottak padján. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

A parlamenti választási törvényre vonatozó módosítójavaslat-csomagot nyújtott be a képviselőház illetékes bizottságához Toró T. Tibor RMDSZ-es és Szilágyi Zsolt független képviselő. A módosítások a szerzők szerint az arányos képviseletet terjesztenék ki a romániai társadalmon belül létező kisebbségi társadalmakra, biztosítva a politikai pluralizmus lehetőségét a kisebbségeken belül, analógiát építve fel a román pártok és az egyazon kisebbséget képviselő különböző szervezetek között. A törvény megállapítja, hogy 70 ezer lakos után jár egy képviselői, illetve 160 ezer lakos után egy szenátori hely, kettejük módosító indítványa akarja leképezi a kisebbségekre is. A javaslat az arányosság elvét a magyar és a roma kisebbségre nézve tekinti érvényesnek, minthogy csupán ez a két kisebbség van jelen olyan számarányban, hogy annak révén mandátumokra lenne jogosult. – Ez elvileg lehetővé tenné, hogy az RMDSZ-re leadott szavazatokat az MPSZ-nek osszanak vissza, és fordítva – jelezte Toró. A képviselő szerint ez elsősorban a szórványmegyékben történne meg, ahol a magyarság számaránya legfeljebb egy mandátumra jogosítja fel a magyar kisebbségi szervezeteket. /Salamon Márton László: „Ír a pluralizmusdeficitre”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Amit az RMDSZ parlamenti képviselői kiharcoltak (anyanyelvhasználat a közigazgatásban, bíróságokon stb.), nem gyakorolják, írta a Postafiók rovatban Tapody Lukács Ottó. Az RMDSZ a „békesség kedvéért" legtöbbször hallgat. Megalakult az Magyar Polgári Szövetség, alternatívaként jelent meg az RMDSZ-szel szemben. Az elgondolás nem lenne rossz, de „nagyon kevesen vagyunk” -írta. Kihasználta ezt az RMDSZ és kígyót-békát kiáltott az „újra", ebbe alaposan besegítettek „a jobbakra balos szócsöveik is. Émelyítő cikkek jelentek meg még az RMSZ hasábjain is.” Le kell váltani az RMDSZ éléről a nem odavaló személyeket. Dehát – „bebetonozták" magunkat a vezetők, ebben is van némi igazság. Tapody Lukács Ottó jelezte, nem volt hajlandó az MPSZ soraiba állni, viszont nagy politikai melléfogásnak tartja Tőkés László kizárását a tiszteletbeli elnökségről és az RMDSZ közreműködését az MPSZ helyhatósági választásokban való részvételének meggátolásában. Tapody Lukács Ottó szerint szövetségre kellene lépni az MPSZ-szel és fékezni kellene a balos sajtóorgánumokat. „Ne ócsárolják az anyaországi ellenzéki politikusokat, mert valószínűleg 2006-ban ők kerülnek hatalomra és „elszakad a mézesmadzag".” /Tapody Lukács Ottó, Tasnád: Hogyan tovább? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./ Tapody Lukács Ottó írása után közölték a Postafiók rovatban Malaies Mihály levelét. A levélíró a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Szabadegyetem programjáról írt fölényes elutasítással. Kövér Lászlót uszítónak mondta. A levélíró szerint Orbán Viktor elfeledi, hogy ő nem a jó Isten. /Malaies Mihály, Élesd: Aki nem tudja, az tanítja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az Európai Unió és a nemzetközi közvélemény számára is figyelmeztető jelzésként értékeli a Vajdaságban és Transznisztriában a közelmúltban felerősödött kisebbségellenes atrocitásokat és intézkedéseket. Az őszi parlamenti választásokra készülve az MPSZ a készülő választási törvényt demokrácia- és kisebbségellenesnek tekinti. A közleményben megismételték ajánlatukat az RMDSZ-szel közösen megszervezendő összmagyar előválasztásokra vonatkozóan. /Óva int az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Az autonómia gondolata gyökeret ver az erdélyi magyarság nagy részének a lelkében, az RMDSZ vezetőségének fel kell vállalnia az autonómiát. Markó Béla sokszor hangsúlyozta, hogy az autonómiát tulajdonképpen akarják, csak nem éppen most, és nem pont így, hanem ha időszerű lesz. Az autonómia igénylése azért osztotta meg a magyarságot, mert az RMDSZ nem kezeli partnerként a Magyar Polgári Szövetséget, nem ül le vele közös asztalhoz, írta Plesa Vass Magda. Miért nem tud szót érteni Markó és az RMDSZ csúcsvezetése az MPSZ-szel? Jól megértik egymást Nastase pártjával, el egészen a baráti koccintásig, magyar földön, örömmel a magyar gyász évfordulója fölött. – Miért nem méretkezhet meg külön a Magyar Polgári Szövetség és külön az RMDSZ? Sok szó esik arról, hogy minek szólnak bele a romániai magyarság életébe a Fidesz politikusai, nevezetesen Orbán Viktor, aki most már az Európai Parlamentben is előreviheti az autonómia megvalósításának ügyét. Ezek az emberek nem háborogtak, mikor Medgyessy Péter együtt ünnepelt az RMDSZ csúcsvezetőségével, amikor utasításokat adott az itt élő magyaroknak arra, hogy legjobb "helyben maradni", itt kell keresni a boldogulást stb. /Plesa Vass Magda: "Aki szelet vet, vihart arat". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18., 19./